Az elszámolás módja. A biztosító a szerződő által befizetett biztosítási díjból levonja a költségeket, az életbiztosítás díját, a kiegészítő biztosítá- sok díjait (ebben a sorrendben), és ha az így megmaradt díjrész eléri a szerződő által vállalt megtakarítási díjrészt, azt egész darabszámra lefelé kerekítve befektetési egysé- gekké váltja át. Ellenkező esetben a megmaradó összeget a biztosító nem fekteti be az alapkezelő befektetési alapjaiba, hanem a szerződő számláján tartja nyilván, és ez az összeg nem kamatozik.
Az elszámolás módja. Az eseti díj életbiztosítási kockázatot nem tartalmaz, vagyis a biztosító az eseti díj befizetésekor nem von le díjat az életbiztosítási kockázat fedezésére. Eseti díj fizetésére akkor is lehetőség van, ha a szerződés korábban biztosítási esemény következtében díjmentes- sé vált, vagy a szerződő kérésére, illetve díj nem fizetés következtében díjmentes leszállításra került. A biztosító a beérkezett eseti díj befektetéséről értesítést küld a szer- ződőnek.
Az elszámolás módja. A Projektben az elszámolás módja: «Támogatást igénylő alapadatai/ÁFA levonási jog». Jelen Szerződésben rögzített összegek ezen elszámolási módot figyelembe véve értelmezendőek.
Az elszámolás módja. Az V.1.1., és az V.1.2. és az V. 2.1. pontokban felsorolt terhelésekkel a biztosító a szerződő számláján nyilván- tartott befektetési egységek darabszámát úgy csökkenti, hogy az egyes eszközalapokhoz tartozó – a levonással érintett típusú (kezdeti vagy rendszeres díjból származó felhalmozási vagy eseti díjból származó felhalmozási) – befektetési egységek darabszámának aránya a levonással ne változzon. A szükséges darabszám a hónap első munkanapjára érvényes vételi ár alapján kerül meghatározásra. Rendszeres díjfizetésű biztosítási szerződések esetében ez a levonás a rendszeres díjból származó felhalmozási befektetési egységekből, egyszeri díjfizetésű biztosítási szerződések esetében pedig a kezdeti befektetési egységekből történik. Amennyiben rendszeres díjfizetésű életbiztosítás esetében ezen költségek levonásának esedékességekor nem áll rendelkezésre elegendő felhalmozási befektetési egység, akkor a biztosító a le nem vont költségeket az ere- deti esedékességének értékelési napja szerint nyilvántartja, és az első alkalommal, amikor a rendszeres díjból származó felhalmozási befektetési egységek értéke fedezi a fenti költségeket, azt levonja.
Az elszámolás módja. A III.7.1. és a III.7.2. pontokban felsorolt terhelések a szerzõdõ számláján nyilvántartott felhalmozási befekteté- si egységekbõl kerülnek levonásra úgy, hogy a hónap elsõ napján érvényes vételi áron az esedékes költségter- heket a biztosító befektetési egységekké váltja át, majd a szerzõdõ számláján a különbözõ eszközalapokban nyilván- tartott befektetési egységek aktuális darabszámát ezzel csökkenti.
Az elszámolás módja. A III.7.1. és a III.7.2. pontokban felsorolt terhelések a szerzõdõ számláján nyilvántartott felhalmozási befektetési egységekbõl az elsõ két díjjal rendezett biztosítási év eltelte után kerülnek levonásra úgy, hogy a hónap elsõ napján érvé- nyes vételi áron az esedékes költségterheket a biztosító be- fektetési egységekké váltja át, majd a szerzõdõ számláján a különbözõ eszközalapokban nyilvántartott befektetési egysé- gek aktuális darabszámát ezzel csökkenti. Amennyiben a felhalmozási befektetési egységek nem elég- ségesek a költségterhek levonására, a biztosító a kezdeti be- fektetési egységek darabszámát is csökkenti úgy, hogy az esedékes költségterheket a kezdeti egységek visszavásárlási értéke alapján váltja át levonandó kezdeti egységekké.
Az elszámolás módja. Az V.1.1. és az V.1.2. és az V. 2.1. pontokban felsorolt terhelésekkel a biztosító a szerzõdõ számláján nyilvántartott befektetési egységek darabszámát csökkenti úgy, hogy az egyes eszközalapokhoz tartozó befektetési egységek darabszámának aránya a levonással ne változzon. A szük- séges darabszám a hónap elsõ munkanapjára érvényes vételi ár alapján kerül meghatározásra. Rendszeres díjfize- tésû biztosítási szerzõdések esetében ez a levonás a felhalmozási befektetési egységekbõl, egyszeri díjfizetésû biztosítási szerzõdések esetében pedig a kezdeti befektetési egységekbõl történik. Amennyiben rendszeres díjfizetésû életbiztosítás esetében ezen költségek levonásának esedékességekor nem áll rendelkezésre elegendõ felhalmozási befektetési egység, akkor a biztosító a le nem vont költségeket nyilvántartja, és késõbbi idõpontban érvényesíti.
Az elszámolás módja. Az Üzemeltető negyedévente elszámol az Önkormányzattal a Bérlemény üzletág bevételeiről és a kiadásairól. Az elszámolás időpontja a negyedévet követő hónap könyviteli zárása után történik meg. Az aktuális könyvelési hónapban (teljesítési dátum szerint) rögzített költség számlák és árbevétel számlák kerülnek elszámolásra. Amennyiben utólag a számla kiállítója módosítja a számlát, vagy késedelmesen benyújtott számláról van szó, vagy az árbevételről szóló számlák módosítása szükséges, úgy azok a következő elszámolási időszakban kerülnek kimutatásra és elszámolásra.
Az elszámolás módja. A Főiskola összesítő, teljes körű, a képviselője által aláírt pénzügyi elszámolást, valamint a támogatási cél megvalósulásáról szöveges szakmai beszámolót készít. A Főiskola az elszámolási nyomtatványt 3 példányban, a szakmai beszámolót 1 példányban köteles eljuttatni az Önkormányzat részére 2017. október 31-ig.
a) A Főiskola az elszámolás mellékleteként köteles a kifizetést igazoló bizonylatok sorszámozott, aláírással és bélyegzővel hitelesített másolatait benyújtani, melyek eredeti példánya tartalmazza a támogatás felhasználására utaló feljegyzést a felelős vezető aláírásával együtt.
b) A Főiskola elszámolásának számszaki ellenőrzését Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Osztálya, szakmai ellenőrzését a Városüzemeltetési Osztálya végzi.
c) A Főiskola tudomásul veszi, hogy a támogatás elszámolását, a beszerzett tárgyak, eszközök meglétét Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Ellenőrzési Csoportja az éves ellenőrzési tervében a helyszínen ellenőrizheti.
Az elszámolás módja. A Támogatott szervezetnek igazolnia kell a támogatás összegének a támogatási szerződésben meghatározott célnak megfelelő felhasználását. A támogatott célnak megfelelő felhasználást a támogatott szervezet nevére kiállított számlák hitelesített másolatával tudja igazolni. Az elszámolás során benyújtott fénymásolt dokumentumok (átutalásos vagy készpénzes számlák, teljesítési igazolások, banki kivonatok) kizárólag A4-es papírformátumban fogadhatóak el.
1. a támogatott cél megvalósításáról elkészített Szöveges beszámoló,
2. a kitöltött és a támogatott szervezet képviselőjének aláírásával ellátott Elszámolási lap.
3. a Csatolt számlák és kapcsolódó dokumentumok hitelesített másolata, azok e tájékoztatóban előírt mellékleteivel