Fizetési mérleg. A folyó fizetési mérleg egyenlege 1996. és 2006. között mindvégig deficitet mutatott. A hiány oka a modernizációhoz kapcsolódó behozatal, az export és a beruházások magas importigénye voltak, továbbá az utóbbi években az időnként dinamikus belső fogyasztás és a rendszerint magas államháztartási hiány is hozzájárult a magas külföldi finanszírozási igényhez. 2007-2008-ban azonban megváltozott a folyó hiány szerkezete: az áruforgalom egyenlege a korábbi évekhez képest javult, a jövedelmek egyenlege romlott. A folyó fizetési mérleg főbb tételei (millió Euróban) 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 I-III* Áruforgalom egyenlege -1 122 -1 337 -1 165 -1 685 -2 044 -3 180 -2 496 -2 203 -2 898 -2 863 -2 210 -2 051 190 -74 3 383 Szolgáltatások egyenlege 1 004 1 506 1 562 1 075 816 1 234 1 661 587 48 484 1 132 1 229 1 049 854 1 260 Jövedelmi egyenleg -1 306 -1 576 -2 389 -2 631 -2 713 -2 792 -3 192 -3 838 -3 678 -4 317 -5 020 -5 579 -7 611 -7 697 -4 166 Viszonzatlan átutalások 158 -2 179 215 408 385 450 525 595 -142 -282 -306 -500 -674 108 * 2009. első három negyedévi folyó fizetési mérleg adatai Az utóbbi évek kedvezőtlen fejleménye a jövedelmi egyenleg romlása. A jövedelmi egyenleg egyúttal a folyó fizetési mérleg egyenlegének meghatározó elemévé vált. 2004-ben kedvező folyamatok indultak el, az áruforgalmi hiány csökkent, majd 2007-ben és 2008-ban egyensúlyhoz közeli egyenleget mutatott. 2004. és 2006. között a külső kereslet fellendülése mellett a lakossági fogyasztás növekedésének mérséklődése is a külkereskedelmi egyenleg javulásának irányába hatott. 2007-től kezdve azonban a nyugat-európai konjunkturális helyzet romlásával és a belföldi kereslet jelentős szűkülésével az áruforgalmi többlet gyors ütemben emelkedő tendenciát mutatott. . 2009 első három negyedévében – főként a globális recesszió és a belföldi kereslet zuhanása konszolidáció következtében – jelentős aktívumot ért el az áruforgalom egyenlege. A szolgáltatások egyenlege továbbra is jelentős többletet jelez. A folyó fizetési mérleg hiányát a nem adóssággeneráló nettó külföldi tőkebeáramlás 1996. és 1999. között szinte teljes mértékben finanszírozta. 2000-től kezdve a gazdasági dekonjunktúra következtében a vállalati szektor jelentős beruházások hiányában nem vonzott számottevő működőtőkét, így az állam és a lakosság külső eladósodását adóssággeneráló tételekkel lehetett csak finanszírozni. 2003. során a jelentős mértékű tőkekivitel (részben az OTP és a MOL vállala...
Fizetési mérleg. Minden tagállam olyan gazdaságpolitikát folytat, amely ahhoz szükséges, hogy a foglalkoztatás magas szintjének és a stabil árszínvonalnak a megőrzése mellett biztosítsa fizetési mérlege egészének egyensúlyát, és fenntartsa a valutája iránti bizalmat.
Fizetési mérleg. A folyó fizetési mérleg egyenlege 1996. és 2005. között mindvégig deficitet mutatott. A hiány oka a modernizációhoz kapcsolódó behozatal, az export és a beruházások magas importigénye voltak, továbbá az utóbbi években az időnként dinamikus belső fogyasztás és a rendszerint magas államháztartási hiány is hozzájárult a magas külföldi finanszírozási igényhez. A folyó fizetési mérleg főbb tételei (a GDP arányában) 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 folyó fizetési mérleg egyenlege -3,9% -4,4% -7,2% -7,8% -8,5% -6,1% -7,0% -8,7% -8,6% -7,4% áruforgalom egyenlege -3,7% -2,9% -4,0% -4,5% -6,2% -4,3% -3,2% -3,9% -3,0% -1,8% szolgáltatások egyenlege 4,2% 3,9% 2,6% 1,8% 2,4% 2,8% 0,9% -0,5% 0,2% 0,5% jövedelmi egyenleg -3,1% -3,5% -5,0% -5,6% -5,2% -4,8% -4,8% -5,0% -4,6% -5,7%
Fizetési mérleg. Forrás: KSH A folyó fizetési mérleg egyenlege 1996. és 2006. között mindvégig deficitet mutatott. A hiány oka a modernizációhoz kapcsolódó behozatal, az export és a beruházások magas importigénye voltak, továbbá az utóbbi években az időnként dinamikus belső fogyasztás és a rendszerint magas államháztartási hiány is hozzájárult a magas külföldi finanszírozási igényhez. 2005-2006-ban azonban megváltozott a folyó hiány szerkezete: az áruforgalom egyenlege javult, a jövedelmek egyenlege romlott. A folyó fizetési mérleg főbb tételei (a GDP arányában) 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 I-III* folyó fizetésimérleg egyenlege -3,4% -3,9% -4,4% -7,2% -7,8% -8,4% -6,0% -6,9% -7,9% -8,4% -6,8% -6,5% -5,4% áruforgalom egyenlege -3,1% -3,7% -2,9% -4,0% -4,5% -6,1% -4,2% -3,1% -3,9% -3,0% -1,7% -1,0% 1,2% szolgáltatások egyenlege 3,0% 4,2% 3,9% 2,6% 1,8% 2,4% 2,8% 0,8% 0,1% 0,3% 1,2% 1,4% 1,3% jövedelmi egyenleg -3,8% -4,4% -5,9% -6,3% -6,0% -5,4% -5,4% -5,4% -4,9% -6,0% -6,5% -7,3% -7,9% * 2007. első három negyedévi folyó fizetési mérleg adatai az első három negyedévi GDP arányában. Az utóbbi évek kedvezőtlen fejleménye a szolgáltatások pozitív egyenlegének csökkenése, amely mögött az idegenforgalmi szufficit visszaesése és a befektetésekhez kapcsolódó jövedelmek egyenlegének romlása áll. 2004-ben kedvező folyamatok indultak el, az áruforgalmi hiány csökkent. 2007. első három negyedévében az áruforgalom egyenlege jelentős szufficitet mutatott. A külső kereslet fellendülése mellett a lakossági fogyasztás növekedésének mérséklődése is a külkereskedelmi egyenleg javulásának irányába hatott. E kedvező folyamatok 2006. során és 2007. első három negyedévében is folytatódtak. A folyó fizetési mérleg hiányát a nem adóssággeneráló nettó külföldi tőkebeáramlás 1996. és 1999. között szinte teljes mértékben finanszírozta. 2000-től kezdve a gazdasági dekonjunktúra következtében a vállalati szektor jelentős beruházások hiányában nem vonzott számottevő működőtőkét, így az állam és a lakosság külső eladósodását adóssággeneráló tételekkel lehetett csak finanszírozni. 2003. során a jelentős mértékű tőkekivitel (részben az OTP és a MOL vállalatvásárlásai) miatt a működőtőke szerepe a fizetési mérleg finanszírozásában minimálisra csökkent. 2004. és 2005. során a nettó működőtőke-beáramlás ismét jelentős szintet ért el: a folyó fizetési mérleg éves hiányának nagyjából a felét ellentételezte nem adóssággeneráló finanszírozás. 2005-ben a 3,4 milliárd eurós tőkebe...