Gazdasági környezet. Ugyan a Közép-Magyarország régió európai összevetésben fejlettnek minősül, ahol az egy főre eső, vásárlóerőparitáson számolt GDP az uniós átlagot is meghaladja (105%), de mindez elsősorban Budapestnek köszönhető, Pest megye egyes területei, így különösen a régió peremén fekvő Szobi járás hátrányos helyzetben lévő térségnek számítanak. Az Eurostat adatai alapján a régió fejlettségi szintjéhez Budapest az uniós átlaghoz képest 140%-os egy főre jutó nemzeti össztermékkel járul hozzá, a Pest megyei járások lényegesen alacsonyabb, 75% alatti értéket tudnak csak felmutatni. A helyzet kezelése érdekében 2021-től Pest megye önálló NUTS 2 régióként valós fejlettségi szintjének megfelelő régióbesorolást és fejlesztési forrásokat kaphat majd. Mindez a Szobi járás esetében is kedvezőbb gazdasági folyamatokat multiplikálhat majd. A járás fejlődési pályáját ugyanis jelenleg ez a kettőség determinálja, hiszen egy fejlett régió részeként kevesebb fejlesztési forráshoz juthat csak, mint a hasonló fejlettségi szintű, más megyékben elhelyezkedő járások. A Szobi járás gazdaságát hagyományosan két tényező, a Duna – a vízi közlekedésben rejlő lehetőségekkel –, illetve a Börzsöny – és a kapcsolódó nyersanyagkitermelés – határozta meg. A foglalkoztatási kapacitás elmúlt évtizedbeli leépülése egy meghatározó helyi nagyvállalat, a szobi szörpgyár felszámolásához köthető. A legnagyobb helyi foglalkoztató kétezres évekbeli csődje, majd felszámolása megroppantotta a járásszékhely gazdaságát, aminek következtében a helyben foglalkoztatottak száma közel felére zuhant 2001-ről 2011-re. A szobi munkahelyek megszűnése egyrészt visszavetette a településre irányuló munkavégzéssel kapcsolatos ingázást, másrészt távoli munkavállalásra ösztönözte a helyi lakosokat. Mivel a helyét azóta sem vette át másik nagyvállalat vagy több kis- és középvállalkozás, a helyben történő foglalkoztatás továbbra sem megoldott. A Központi Statisztikai Hivatal alapján a járásban működő cégek felét (50,23%-a) három településen, Nagymaroson, Verőcén, valamint, némileg meglepő módon Tésán jegyzik. A járásszékhelyen csak az ötödik legtöbb működő céget jegyzik, Kismaros is megelőzi a gazdasági szervezetek számában. A legkevesebb működő vállalkozás Márianosztrán, Ipolydamásdon és Ipolytölgyesen folytat tevékenységet. A 2015-ös évre vonatkozó statisztikai adatok alapján a működő vállalkozások száma és a település állandó lakossága között megfigyelhető összefüggéstől egyedül Tésa tér el szignifikánsan. A járás perifériáján...
Gazdasági környezet. A település a Balmazújvárosi Kistérségben fekszik, a kistérségre, ezáltal Tiszacsegére is a mezővárosi jelleg jellemző. A Balmazújvárosi Kistérség a régió középpontjában található, egyike Hajdú-Bihar Vármegye 9 kistérségének. A területe a Hortobágyot öleli át, amelynek dél-nyugati kapujában található a város. A települések közúti megközelíthetőségét a megépült autópályák és a 33 főút biztosítja, az Észak-alföldi régió centrumait (Szolnokot, Debrecent, Nyíregyházát) összekötő fő térszerkezeti tengely azonban elkerüli a területet, ami jelentős hátrányokat eredményez. A kistérség fő statisztikai adatai Balmazújvárosi Kistérség Terület: 731,17 km2 Lakosság száma: 27.540 fő Kistérséghez tartozó települések száma: 4 (Balmazújváros, Hortobágy, Egyek, Tiszacsege)
Gazdasági környezet. A távközlési iparág világszerte jelentős változáson megy át. A nemzetközi trendek az integrált távközlési, információs, média és szórakoztató piac irányába mutatnak. Ezek a trendek a helyi sajátosságokkal együtt új felállást hoznak létre a gazdasági rendszerünkben az infrastruktúra, a szolgáltatások és az új üzleti modellek tekintetében egyaránt. A piac mérsékelt növekedést nyújt a szegmensek közötti erős átrendeződéssel, amely nyomást gyakorol a nyereségszintre. Arra számítunk, hogy a hagyományos távközlési piac Magyarországon már nem fog nagy növekedést hozni. A vezetékes beszédcélú piac, mint fő bevételi és profit forrás hanyatlóban van; a mobil már nem képes ezt a hanyatlást kompenzálni. Azonban arra számítunk, hogy a fő szegmensek, különösen a mobil szélessáv, a mősorszórás és az informatikai szolgáltatások jelentős bevétel-növekedést hoznak majd az elkövetkező években. A vezetékes piacot a 3Play csomagok jellemzik, ahol a szolgáltatáskínálat fő eleme a TV, míg a mobil piacot erős verseny jellemzi a szélessávú és tartalomszolgáltatások területén. Egy növekvő technológiai platform alapú versenyt figyelhetünk meg a hazai piacon, ahol versenytársaink folyamatosan bővítik a jövő-generációs országos vezetékes és mobil hálózatokat. Az ügyfélkapcsolatért folyó harc lenyomta az árakat. Arra számítunk, hogy a vezetékes piacon - különös tekintettel a kábel piacra - tovább folytatódik a konszolidáció. A mobilban új piacralépők várhatók virtuális hálózatüzemeltetőként (MVNO-k), de a frekvenciapályázaton a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által hozott elsőfokú határozat alapján egy új infrastruktúra szereplő, a Magyar Posta, az MFB és a Magyar Villamos Mővek konzorciuma belépése is nagyon valószínő. A legutóbbi makrogazdasági előrejelzések a korábbi feltételezésektől jelentősen elmaradnak, különösen a fogyasztás és a közkiadások tekintetében. A piacfejlesztésnél kihívást jelent a makrogazdasági kilátások jelentős bizonytalansága, amely további nyomásként nehezedik a piaci szereplőkre. Az adóreform bevezetése egy meglehetősen kedvezőtlen befektetési környezetet eredményezett. A hazai kereslet gyengesége negatív változásokat hoz a gazdasági szerkezetben és visszaesést a szolgáltatásokban. A társasági adókulcs csökkentése még nem eredményezett növekedést sem a fogyasztásban sem a befektetésekben. Az új, egykulcsos személyi jövedelemadó rendszer növelte a megtakarításokat a magasabb jövedelmi kategóriáknál. A válságadók hatással vannak a távközlési szolgáltatók pé...