Globális áttekintés. A mai kor munkajoga bizonyos mértékig követi a XX. század utolsó harmadának és a XXI. század első évtizedének azt a jelentős mértékű gazdaság-szociális átalakulását, amely a lokalitásokat figyelembe vevő szociális piacgazdaságból a globalizált piac neoliberális szabad-versenyen nyugvó kapitalizmusává fejlődött át. Ez a munkajog területén abban nyilvánul meg, hogy az 1991. évi Maastrichti Csúcsot követően megalakult Európai Unió (EU) az Európai Gazdasági Közösség (EGK) által meghozott individuális és kollektív munkajogi irányelvek munkavállalói érdekeket és jogokat védő minimál-standardokat olyan új irányelvekkel vagy irányelv-módosításokkal változtatta meg, amelyek egyre nagyobb mértékben szűkítették a munkavállalóknak kedvező minimál-standardokat.1 Ugyanakkor vizsgálva az EU tagállamainak a munkajogát , az EGK. tagállamaiban 1991 előtt is jelen volt régi tagállamok a munkavállalói szociális jogokat egyáltalán nem szűkítették olyan mértékben, mint ahogy ezt a közép- kelet-európai poszt-kommunista új tagállamok az IMF. és *Xx. Xxxxxxxxxx Xxxxx, Ds.C., Prof. em., Miskolci Egyetem, a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia tb. tagja, Miskolci Egyetem, Állam-és Jogtudományi Kar, Civilisztikai Tudományok Intézet, 3515 Miskolc- Egyetemváros, xxxxxxxxxx.xxxxx@x-xxxxxx.xx
Globális áttekintés. A mai kor munkajoga bizonyos mértékig követi a XX. század utolsó harmadának és a XXI. század első évtizedének azt a jelentős mértékű gazdaság-szociális átalaku- lását, amely a lokalitásokat figyelembe vevő szociális piacgazdaságból a globalizált piac neoliberális szabadversenyen nyugvó kapitalizmusává fejlődött át. Ez a mun- kajog területén abban nyilvánul meg, hogy az 1991. évi Maastrichti Csúcsot köve- tően megalakult Európai Unió (EU) az Európai Gazdasági Közösség (EGK) által meghozott individuális és kollektív munkajogi irányelvek munkavállalói érdekeket és jogokat védő minimál-standardokat olyan új irányelvekkel vagy irány- elv-módosításokkal változtatta meg, amelyek egyre nagyobb mértékben szűkítették * XX. XXXXXXXXXX XXXXX, Ds.C., Prof. em. Miskolci Egyetem, a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia tb. tagja, Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Civilisztikai Tudományok Intézete, 3515 Miskolc-Egyetemváros xxxxxxxxxx.xxxxx@x-xxxxxx.xx a munkavállalóknak kedvező minimál-standardokat.1 Ugyanakkor vizsgálva az EU tagállamainak a munkajogát, az EGK tagállamaiban 1991 előtt is jelen volt régi tagállamok a munkavállalói szociális jogokat egyáltalán nem szűkítették olyan mértékben, mint ahogy ezt a közép-kelet-európai posztkommunista új tagállamok az IMF és a Világbank, valamint az Európai Bizottság nyomására megtették.2 Az egyes tagállamok munkajogi szabályainak összehasonlító vizsgálata alapján az a követ- keztetés vonható le, hogy ezen a téren a legmesszebbre az új magyar Mt. tervezete megy el, jelentős mértékben szűkítve a munkavállalói gazdasági és szociális jogo- kat.3 Ebben a tanulmányban egy átfogó képet kívánunk nyújtani arról, hogy az új magyar Munkatörvénykönyv (továbbiakban: Mt.) miként viszonyul azokhoz a régi és új tagállami Munka Törvénykönyvekhez, amelyek mind a jogrendszer-típusok, mind a gazdaság-szociális eltérések szempontjából reprezentatívnak minősíthetők. Ezen az alapon összevetjük az új magyar Mt.-t a hatályon kívül helyezett korábbi Mt.-vel, valamint a germán, a frankofon‒latin, a skandináv és az angolszász jog- rendszerhez tartozó reprezentáns régi és új tagállamok munkajogi szabályaival. A tárgyalás rendszere a következő: Először tárgyaljuk a munkavállalói jogala- nyiság kérdéskörét, ezt követően pedig a szerződéskötés formai és tartalmi, valamint érvényességi kérdéseit tárgyaljuk. Ezt követően térünk át a munkaszerző- dés-módosítás munkavállalói és munkáltatói oldalon megjelenő problémáira, ide értve a kiküldetést-ki...