Hollandia. 4.17 Horvátország
Hollandia. A vagyonadó jelenlegi hollandiai megfelelőjét hivatalosan „megtakarítások és beruházások jövedelme utáni adónak” nevezik, ám mivel itt egy feltételezett jövedelmet adóztatnak, ezért az adónem felfogható egyfajta vagyonadóként is. Az ingatlanok esetében csak a második otthon, illetőleg a bérelt ingatlanok, nyaralók stb. után fizetendő Hollandiában adó. Az ingatlanokon kívül adókötelesek a megtakarítások és a részvények, illetve egyéb értékpapírok is. Az adónem bevezetésének logikai megalapozása abból a feltételezésből indul ki, hogy a vagyonelemek jövedelme a vagyonelemek (nettó) értékének a 4%-a. A nettó sajátérték (adóssággal nem terhelt érték) 4%-ának a 30%-a az adó. Vagyis elvileg 1,2%. Ez alacsonyabb terhelést jelent, mint amekkorát a szóban forgó adónem jogelődjénél, az 1991-ben megszüntetett vagyonadónál alkalmaztak. Ráadásul a vagyon csak egy összeghatár (jelenleg mintegy 20 ezer euró) felett adóköteles, és az összeghatár a gyermekek számától függően, illetve 65 életév felett tovább nő. Mint említettük, a fenti adónem nem vonatkozik a saját tulajdonos által lakott otthonra. Ez utóbbi egy másik adónem alá esik. Ez szintén jövedelemadónak minősül, a szóban forgó „jövedelem” pedig az „imputált” bérletidíj-bevétel (vagyis az a bérleti díj, amit a tulajdonosnak nem kell kifizetnie amiatt, hogy nem bérelt, hanem saját lakásban lakik). Ez a képzetes bérleti díj a helyi önkormányzat által meghatározott (és évente újraértékelt) lakásérték 0,8%-a. Az így kapott összeget hozzá kell adni az adózó munkajövedelméhez, és azzal összevonva adózik, progresszív jövedelemadó-kulcsok mellett. Mivel a legmagasabb jövedelemadó-kulcs 52%-os, a szóban forgó adónem a lakásérték legfeljebb 0,41%-át teszi ki. Az adóalap (vagyis az imputált bérleti díj) csökkenthető az ingatlanra kivetett jelzáloghitel kamatterhével. A fenti két adónem a központi kormányzat által kivetett adó, és formálisan mindkettő egyfajta jövedelemadó. Ezen felül az önkormányzatok is kivethetnek ingatlanadót („vagyonhasználati adó”, holland rövidítéssel OZB). Ennek alapja az ingatlanok értéke, az adókulcs megállapítása az önkormányzatok hatásköre. Régebben a lakás tulajdonosának és lakójának egyaránt fizetnie kellett, 2006-ban eltörölték a lakók fizetési kötelezettségét, viszont megemelték a tulajdonosi terheket. Az adó emelését illetően az önkormányzatokat korlátozza egy adóemelési plafon. Idén júniusban viszont arról adtak hírt, hogy az adóemelési plafont nemsokára eltörlik, a helyi önkormányzatok nagyobb...
Hollandia. Németország Lengyelország Ausztria Japán USA Olaszország Magyarország Málta Ciprus
Hollandia. 17.18.1. A Kia az alkalmazandó kötelező jogszabályok által megengedett mértékben, jogalapjától függetlenül nem felel a 8.1. pontban meghatározott díjmentes szolgáltatási időszak alatt történt jogsértésekért. Amennyiben a Kia felelős az ilyen károkért, vagy ha a felelősség a 8.1. pontból vagy bármely más felelősségből következően nem termékekkel és/vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos, a felelősség a lényeges (szerződéses) kötelezettség megszegéséből eredő, előre látható kár összegére korlátozódik. A Kia nem felel a közvetett és következményes károkért. A Kia nem felel a nem vagyoni kötelezettségszegésért, valamint az enyhe fokú gondatlan kötelezettségszegésért. A felelősség fenti korlátozása nem vonatkozik a kizárhatatlan kötelező felelősségre és a Kia súlyos gondatlanságából vagy szándékos hibájából eredő felelősségre.
17.18.2. Ön köteles ésszerű erőfeszítéseket tenni a károk megelőzése és minimalizálása érdekében. A Kia nem felel az olyan károkért, amelyek abból erednek, hogy Ön elmulasztja megtenni az ilyen ésszerű erőfeszítéseket.
Hollandia. A nemzeti jog tartalmazza a minden körülmények között tisztességtelennek tekintett szerződési feltételek jegyzékét (azaz egy feketelistát), valamint az esetlegesen tisztességtelen jellegűnek tekinthető szerződési feltételek jegyzékét (azaz egy fajta szürke listát). A jegyzéket a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvhez képest kibővítették. AUSZTRIA A nemzeti jog tartalmazza a tisztességtelennek tekintett szerződési szabványfeltételek fekete és szürke lis táját, és részben az egyedileg megtárgyalt szerződési feltételekre is kiterjeszti a tisztességtelen jelleg értékelését. LENGYELORSZÁG A nemzeti jog tartalmazza a kétségek esetén tisztességtelennek tekintett feltételek jegyzékét (azaz egy fajta szürke listát), amely túlmutat a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv mellékletén.
Hollandia. Hollandia támogatta a golyómegsemmisítő programot („Biting the Bullet”), amelyet a Saferworld, International Alert és a Basic (London) hajtott végre, a pretoriai Biztonsági Tanulmá- nyok Intézetét (ISS) és a Small Arms Surveyt (kézifegyverek felmérése) (Genf). LENGYELORSZÁG
Hollandia. A holland kormány 2,27 millió EUR támogatást nyúj- tott 2003-ban Kézi Lőfegyver és Könnyűfegyver Alapján keresztül KLKF-projektekhez: – UNDP Délkelet-európai Kézi Lőfegyver Együttműködési Központ (South Eastern Europe Small Arms Clearinghouse), Belgrád, – az ENSZ UN-LIREC regionális együttműködési programja a lőfegyverek lőszerei és a robbanóanyagok területén Latin- Amerikában és a karibi térségben, – KLKF-megsemmisítés Szerbiában és Montenegróban (NAMSA), – KLKF-lőszerek megsemmisítése Albániában (NAMSA), – a Safer Africa (Biztonságosabb Afrika) fegyverkezelési és lefegyverzési javaslata: kezdeményezések a tiltott kézi lőfegy- verek és könnyűfegyverek elterjesztésének (proliferációjának) csökkentésére olyan régiókban, mint Dél-Afrika, Kelet-Afrika és Afrika szarva, – kézi lőfegyverek és könnyűfegyverek megsemmisítése Afga- nisztánban (HALO Trust), – EU ASAC (segítség a kézi lőfegyverek és könnyűfegyverek megfékezésében) KLKF-nyilvántartási és -tárolási projekt Kambodzsa 4. katonai körzetében, – kézi lőfegyverek programja, VIVA RIO, Brazília. LENGYELORSZÁG
Hollandia. Hollandia az alábbi tevékenységeket végezte: – „A nemzetközi együttműködés erősítésének a kézi lőfegy- verek és könnyűfegyverek tiltott közvetítésének megakadá- lyozása, leküzdése és kiküszöbölése érdekében teendő további lépéseiről szóló holland — norvég konferencia” megszervezése és társfinanszírozása (Oslo, 2003. március 22- 24.), – hozzájárulás a Jordániai Diplomáciai Intézetnek a KLKF tiltott kereskedelmével kapcsolatos ENSZ-akcióprogramnak az arab régióban történő megvalósításáról szóló konferenciá- jához (Amman, 2003. június 23-24.), – hozzájárulás az ENSZ — EBESZ KLKF-konferenciájához (Ljubljana, 2003. március 11-12.), – mint az EBESZ soros elnöke 2003-ban, Hollandia szervezte meg 2003-ban az EBESZ Gazdasági Fórumát a „KLKF-ek, kábítószerek és emberi lények csempészetéről” Prágában (2003. május 20-23.), – Hollandia részt vett az ENSZ-nek egy, a KLKF-ek jelöléséről és nyomon követéséről szóló nemzetközi előírás megvalósít- hatóságát tanulmányozó szakértői csoportjában, – a holland — norvég kezdeményezés a tiltott közvetítés leküzdésére (a közvetítésről tartott oslói konferencia ered- ménye) szekcióülése az ENSZ KLKF-ek tiltott kereskedel- mével és annak minden vonatkozásával kapcsolatos akció- programjának megvalósításával foglalkozó kétévenkénti ENSZ-ülésen 2003 júliusában, – konzultáció regionális szervezetekkel (ECOWAS, SADC, ASEAN, Csendes-óceáni Fórum, OAS) a tiltott közvetítés leküzdését célzó regionális együttműködés erősítésének további lépéseiről, és az első konzultációs megbeszélés az EBESZ bécsi misszióival egy EBESZ közvetítési előírás bevezetéséről (holland — norvég kezdeményezés Németországgal együtt). LENGYELORSZÁG
Hollandia. (135) Hollandia aktívan részt vett (az Iroda tagjaként) a részt vevő államok kétévenkénti ülésén az ENSZ-akcióprogram megvalósításáról 2003 júliusában New Yorkban.
Hollandia. Hollandia részt vett az EBESZ második információcse- réjében 2003 júniusában. Ugyancsak részt vett az EBESZ KLKF- ekkel kapcsolatos példamutató gyakorlat kézikönyvének elké- szítésében és bemutatásában az ENSZ-nek és az XXXXX xxxxx- xxxxxx miniszteri ülésének. Hollandia a „Nemzeti eljárások a KLKF megsemmisítéséhez” c. fejezetben működött közre.