Common use of Igazgatóság Clause in Contracts

Igazgatóság. Az igazgatóság a Kibocsátó ügyvezető szerve. Az igazgatóság legalább három, legfeljebb tizenegy természetes személy tagból álló testület. Az igazgatóság tagjait a közgyűlés választja, határozatlan időtartamra. Az igazgatóság tagjai az igazgatóság elnöke, valamint az igazgatósági tagok. Az igazgatóság az elnökét maga választja a tagjai közül. Az igazgatóság ügyrendjét saját maga állapítja meg. Az igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja. Az igazgatóság a) elkészíti és a közgyűlés elé terjeszti a Kibocsátó beszámolóját és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatot; b) az ügyvezetésről, a Kibocsátó vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról legalább évente egyszer a közgyűlés, legalább háromhavonta a felügyelőbizottság részére jelentést készít; c) elkészíti és a közgyűlés elé terjeszti a Felelős Társaságirányítási Jelentést; d) elkészíti a Kibocsátó féléves – és szükség szerint negyedéves – jelentését; e) gondoskodik a Kibocsátó üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről; f) eleget tesz a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben foglalt rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségnek; g) dönt osztalékelőleg kifizetéséről és ehhez kapcsolódóan közbenső mérleg elfogadásáról; h) elkészíti és elfogadja a Kibocsátó szabályzatait, beleértve az Szt. szerinti szabályzatokat, a szervezeti és működési szabályzatot, valamint a bennfentes szabályzatot; i) összehívja a Kibocsátó közgyűlését mindazon esetekben, amelyekben az alapszabály, illetve a Ptk. így rendeli; j) dönt a Kibocsátó alaptőkéjének felemeléséről és az ehhez kapcsolódó alapszabály- módosításról az erre vonatkozó közgyűlési határozat birtokában; k) dönt a Kibocsátó székhelyének, telephelyeinek és fióktelepeinek, valamint – a főtevékenység megváltoztatása kivételével – a Kibocsátó tevékenységi köreinek módosításáról, és ezzel összefüggésben – amennyiben a Ptk. vagy az alapszabály alapján szükséges – az alapszabály módosításáról; l) dönt saját részvény megszerzéséről a közgyűlés felhatalmazása alapján; m) dönt a Munkavállalói Résztulajdonosi Program („MRP”) keretében Szervezet („MRP Szervezet”) felállítása, fenntartása vonatkozásában, továbbá eljár a működéséhez szükséges minden egyéb döntés és nyilatkozat megtétele tekintetében; n) képviseli a Kibocsátó harmadik személyekkel szemben, hatóságok és bíróságok előtt; o) vezeti a részvénykönyvet; p) meghatározza a Kibocsátó stratégiáját és üzleti tervét; q) gyakorolja a leányvállalatok vonatkozásában a tulajdonosi jogokat; r) kijelöli a cégjegyzésre jogosult munkavállalókat; s) engedélyezi a Részvényesnek az iratokba történő betekintést; t) dönt valamennyi olyan, a Kibocsátót érintő kérdésben, melyet sem az alapszabály, sem jogszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az igazgatóság háromhavonta legalább egy ülést tart. Minden ülés helyét, napját, óráját és napirendjét az Igazgatóság elnöke belátása szerint tűzi ki, amelyről az érdekelteket legkésőbb három nappal korábban értesíteni kell. Az igazgatóság elnökének kötelessége az Igazgatóság ülését késedelem nélkül összehívni, ha az igazgatósági tagok közül kettő vagy több azt kéri. Az igazgatóság ülése akkor határozatképes, ha az ülést szabályszerűen összehívták és legalább tagjainak többsége – köztük az elnök – jelen van. Az igazgatóság tagja az igazgatósági ülésen tagsági jogait személyes részvétel helyett – a tag azonosítására és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosítására alkalmas – elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével is gyakorolhatja. Az igazgatóság ülése akkor is határozatképes, ha összehívása nem volt szabályszerű, de valamennyi igazgatósági tag megjelent és az ülés megtartása ellen egyik sem tiltakozik. Az igazgatóság ülésein a tagokon kívül az elnök által meghívott személyek vesznek részt. Az igazgatóság üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az általa erre felkért igazgatósági tag vezeti. Az ülés vezetése keretében a levezető megállapítja az ülés határozatképességét, vezeti a napirendi pontok vitáit, megállapítja az egyes határozatokat és gondoskodik a jegyzőkönyvvezetésről. Az igazgatóság határozatait szavazással hozza meg, egyszerű szótöbbséggel. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A kisebbségben maradt igazgatósági tag véleményét – amennyiben ezt igényli – jegyzőkönyvbe kell foglalni, és tájékoztatásul meg kell küldeni a felügyelőbizottságnak. Az igazgatóság ülés megtartása nélkül is hozhat határozatot, erre vonatkozó indítvány, illetve az elnök döntése alapján. Ebben az esetben a határozati javaslatokat meg kell küldeni az igazgatósági tagoknak, és határidőt kell kitűzni a nyilatkozat megtételére. A visszaérkezett nyilatkozatok alapján az igazgatóság elnöke állapítja meg a határozatot, amelyet a tagokkal írásban közöl. A nyilatkozat megtételére kitűzött határidőn túl érkezett szavazatot (tartalmára tekintet nélkül) nemlegesnek kell tekinteni. Amennyiben bármelyik igazgatósági tag igényli, a határozati javaslat megvitatása érdekében igazgatósági ülést kell tartani. Az igazgatóság ülései közötti időszakban az ügyvezetést kizárólag az elnök gyakorolhatja az igazgatóság ügyrendjében foglaltak szerint. A Kibocsátó alkalmazásában álló munkavállalók esetében a munkáltatói jogok gyakorlására az igazgatóság által erre kijelölt igazgatósági tag vagy vezető állású munkavállaló jogosult és köteles. Az igazgatóság az alapszabály felhatalmazása alapján jogosult vezető állású munkavállalók kijelölésére, illetve egyes munkaköröket betöltő munkavállalókat vezető állású munkavállalónak minősíteni. Az igazgatóság tagjainak egymás közötti feladat- és hatáskörmegosztásáról az igazgatóság által az alapszabály keretei között elfogadott ügyrend rendelkezik.

Igazgatóság. A részvénytársaság ügyvezetését - a zártkörűen működő részvénytársaság alapító okiratának eltérő rendelkezése hiányában - az igazgatóság látja el, és az igazgatóság tagjai minősülnek vezető tisztségviselőnek. Az igazgatóság a Kibocsátó részvénytársaság ügyvezető szerve. Az igazgatóság legalább három, legfeljebb tizenegy természetes személy tagból álló testületáll. Az igazgatóság tagjait a közgyűlés választja, határozatlan időtartamra. Az igazgatóság tagjai az igazgatóság elnöke, valamint az igazgatósági tagok. Az igazgatóság az elnökét Elnökét maga választja a tagjai közül. Az igazgatóság ügyrendjét saját maga állapítja megelnökének, illetve tagjának tisztsége erre irányuló munkaviszony keretében nem látható el. Az igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja. Az igazgatóság a) elkészíti igazgatóság tagjainak egymás közötti feladat- és hatáskör megosztásáról az igazgatóság által elfogadott ügyrendben kell rendelkezni. Az igazgatóság tagjai a közgyűlés elé terjeszti részvénytársaság közgyűlésén tanácskozási joggal vesznek részt. Részvénytársaság esetében a Kibocsátó beszámolóját munkáltatói jogok gyakorlása a létesítő okiratban meghatározott keretek között az igazgatóság feladata. A részvénytársaság számviteli törvény szerinti beszámolójának és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatot; b) javaslatnak az előterjesztése az igazgatóság feladata. Az igazgatóság az ügyvezetésről, a Kibocsátó társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról az alapító okiratban (alapszabályban) meghatározott gyakorisággal, de legalább évente egyszer a közgyűlés, legalább háromhavonta három havonta a felügyelőbizottság felügyelő bizottság részére jelentést készít; c) elkészíti és a közgyűlés elé terjeszti a Felelős Társaságirányítási Jelentést; d) elkészíti a Kibocsátó féléves – és szükség szerint negyedéves – jelentését; e) . Az igazgatóság gondoskodik a Kibocsátó részvénytársaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről; f) eleget tesz a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben foglalt rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségnek; g) dönt osztalékelőleg kifizetéséről és ehhez kapcsolódóan közbenső mérleg elfogadásáról; h) elkészíti és elfogadja a Kibocsátó szabályzataitA zártkörűen működő részvénytársaság alapító okirata úgy is rendelkezhet, beleértve az Szt. szerinti szabályzatokathogy igazgatóság választására nem kerül sor, a szervezeti és működési szabályzatot, valamint a bennfentes szabályzatot; i) összehívja a Kibocsátó közgyűlését mindazon esetekben, amelyekben az alapszabály, illetve a Ptk. így rendeli; j) dönt a Kibocsátó alaptőkéjének felemeléséről és az ehhez kapcsolódó alapszabály- módosításról az erre vonatkozó közgyűlési határozat birtokában; k) dönt igazgatóság e törvényben meghatározott jogait a Kibocsátó székhelyének, telephelyeinek és fióktelepeinek, valamint – a főtevékenység megváltoztatása kivételével – a Kibocsátó tevékenységi köreinek módosításáról, és ezzel összefüggésben – amennyiben a Ptk. vagy az alapszabály alapján szükséges – az alapszabály módosításáról; l) dönt saját részvény megszerzéséről a közgyűlés felhatalmazása alapján; m) dönt a Munkavállalói Résztulajdonosi Program („MRP”) keretében Szervezet („MRP Szervezet”) felállítása, fenntartása vonatkozásában, továbbá eljár a működéséhez szükséges minden egyéb döntés és nyilatkozat megtétele tekintetében; n) képviseli a Kibocsátó harmadik személyekkel szemben, hatóságok és bíróságok előtt; o) vezeti a részvénykönyvet; p) meghatározza a Kibocsátó stratégiáját és üzleti tervét; q) gyakorolja a leányvállalatok vonatkozásában a tulajdonosi jogokat; r) kijelöli a cégjegyzésre jogosult munkavállalókat; s) engedélyezi a Részvényesnek az iratokba történő betekintést; t) dönt valamennyi olyan, a Kibocsátót érintő kérdésben, melyet sem az alapszabály, sem jogszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az igazgatóság háromhavonta legalább egy ülést tart. Minden ülés helyét, napját, óráját és napirendjét az Igazgatóság elnöke belátása szerint tűzi ki, amelyről az érdekelteket legkésőbb három nappal korábban értesíteni kell. Az igazgatóság elnökének kötelessége az Igazgatóság ülését késedelem nélkül összehívni, ha az igazgatósági tagok közül kettő vagy több azt kéri. Az igazgatóság ülése akkor határozatképes, ha az ülést szabályszerűen összehívták és legalább tagjainak többsége – köztük az elnök – jelen van. Az igazgatóság tagja az igazgatósági ülésen tagsági jogait személyes részvétel helyett – a tag azonosítására és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosítására alkalmas – elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével is gyakorolhatja. Az igazgatóság ülése akkor is határozatképes, ha összehívása nem volt szabályszerű, de valamennyi igazgatósági tag megjelent és az ülés megtartása ellen egyik sem tiltakozik. Az igazgatóság ülésein a tagokon kívül az elnök által meghívott személyek vesznek részt. Az igazgatóság üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az általa erre felkért igazgatósági tag vezeti. Az ülés vezetése keretében a levezető megállapítja az ülés határozatképességét, vezeti a napirendi pontok vitáit, megállapítja az egyes határozatokat és gondoskodik a jegyzőkönyvvezetésről. Az igazgatóság határozatait szavazással hozza meg, egyszerű szótöbbséggel. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A kisebbségben maradt igazgatósági tag véleményét – amennyiben ezt igényli – jegyzőkönyvbe kell foglalni, és tájékoztatásul meg kell küldeni a felügyelőbizottságnak. Az igazgatóság ülés megtartása nélkül is hozhat határozatot, erre vonatkozó indítvány, illetve az elnök döntése alapján. Ebben az esetben a határozati javaslatokat meg kell küldeni az igazgatósági tagoknak, és határidőt kell kitűzni a nyilatkozat megtételére. A visszaérkezett nyilatkozatok alapján az igazgatóság elnöke állapítja meg a határozatot, amelyet a tagokkal írásban közöl. A nyilatkozat megtételére kitűzött határidőn túl érkezett szavazatot (tartalmára tekintet nélkül) nemlegesnek kell tekinteni. Amennyiben bármelyik igazgatósági tag igényli, a határozati javaslat megvitatása érdekében igazgatósági ülést kell tartani. Az igazgatóság ülései közötti időszakban az ügyvezetést kizárólag az elnök gyakorolhatja az igazgatóság ügyrendjében foglaltak szerint. A Kibocsátó alkalmazásában álló munkavállalók esetében a munkáltatói jogok gyakorlására az igazgatóság által erre kijelölt igazgatósági tag vagy vezető állású munkavállaló jogosult és köteles. Az igazgatóság az alapszabály felhatalmazása alapján jogosult vezető állású munkavállalók kijelölésére, illetve egyes munkaköröket betöltő munkavállalókat vezető állású munkavállalónak minősíteni. Az igazgatóság tagjainak egymás közötti feladat- és hatáskörmegosztásáról az igazgatóság által az alapszabály keretei között elfogadott ügyrend rendelkezikvezérigazgató gyakorolja.

Igazgatóság. Az igazgatóság Igazgatóság az Alapszabály értelmében 3-7 tagból állhat (2023. évben 3 fő), akiket a Kibocsátó ügyvezető szerveFelügyelőbizottság határozott időre, de legfeljebb 5 évi időtartamra választ meg, és bármikor visszahívhat. Az igazgatóság legalább három, legfeljebb tizenegy természetes személy tagból álló testületIgazgatóság tagjai újraválaszthatóak. Az igazgatóság tagjait Igazgatóság a közgyűlés választja, határozatlan időtartamratagjai közül elnököt és elnökhelyettest választ. Az igazgatóság tagjai az igazgatóság elnöke, valamint az igazgatósági tagoktagok meghatározott reszortfelosztás szerint felelősek a hozzájuk rendelt területek irányításáért. Az igazgatóság Igazgatóság minden tagja az elnökét maga választja Igazgatóság határozatainak figyelembevételével közvetlenül felelős saját hatáskörében az ügyek vezetéséért és a tagjai közülcélkitűzések teljesítéséért. Az igazgatóság ügyrendjét saját maga állapítja megügyek felosztása azonban egyik igazgatósági tagot sem mentesíti a teljes ügyvezetésért vállalt közös felelősség alól. Az igazgatóság jogait Igazgatóság képviseli a Társaságot harmadik személyekkel, bíróságokkal és feladatait testületként gyakoroljamás hatóságokkal szemben, kialakítja a társaság munkaszervezetét, és gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az igazgatóság a) elkészíti Igazgatóság felelős a társaság szabályos ügyvezetéséért és a közgyűlés elé terjeszti határozatainak végrehajtásáért. A jogszabályokban és az Alapszabályban foglaltak szerint dönt a Kibocsátó beszámolóját társaság valamennyi ügyében; a belső viszonyokban figyelembe kell vennie képviseleti jogkörének a közgyűlési határozatok általi korlátozását, Az Igazgatóság hatáskörébe rendelt jelentősebb ügyek:  a Társaság munkaszervezetének kialakítása és működtetése,  a Társaság Szervezeti és Működési Szabályzatának megalkotása  a Társaság számviteli törvény szerinti beszámolójának, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatot; b) javaslatnak az elkészítése és előterjesztése,  a Társaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetése,  beszámolás az ügyvezetésről, a Kibocsátó Társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról évente legalább évente egyszer a közgyűlésKözgyűlés és évente négy alkalommal a Felügyelőbizottság részére, legalább háromhavonta  a felügyelőbizottság Felügyelőbizottság részére jelentést készít; c) elkészíti és a közgyűlés elé terjeszti a Felelős Társaságirányítási Jelentést; d) elkészíti a Kibocsátó féléves – és szükség szerint negyedéves – jelentését; e) gondoskodik a Kibocsátó üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről; f) eleget tesz a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben foglalt rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségnek; g) dönt osztalékelőleg kifizetéséről és ehhez kapcsolódóan közbenső mérleg elfogadásáról; h) elkészíti és elfogadja a Kibocsátó szabályzatait, beleértve az Szt. szerinti szabályzatokatáltala kért felvilágosítások megadása, a szervezeti Felügyelőbizottság által meghatározott módon és működési szabályzatothatáridőn belül, valamint de legalább 30 napon belül és írásban,  az éves és középtávú üzleti tervek elkészítése. Az Igazgatóság testületi szervként dönt, illetőleg képviseli a bennfentes szabályzatot; i) összehívja Társaságot a Kibocsátó közgyűlését mindazon esetekben, amelyekben az alapszabály, illetve a Ptk. így rendeli; j) dönt a Kibocsátó alaptőkéjének felemeléséről és az ehhez kapcsolódó alapszabály- módosításról az erre vonatkozó közgyűlési határozat birtokában; k) dönt a Kibocsátó székhelyének, telephelyeinek és fióktelepeinek, valamint – a főtevékenység megváltoztatása kivételével – a Kibocsátó tevékenységi köreinek módosításárólhatáskörébe tartozó ügyekben, és ezzel összefüggésben – amennyiben azokban az ügyekben, amelyekhez a Ptk. Felügyelőbizottság hozzájárulása, vagy jogszabályi, illetőleg az alapszabály alapján szükséges – az alapszabály módosításáról; l) dönt saját részvény megszerzéséről a közgyűlés felhatalmazása alapján; m) dönt a Munkavállalói Résztulajdonosi Program („MRP”) keretében Szervezet („MRP Szervezet”) felállítása, fenntartása vonatkozásában, továbbá eljár a működéséhez szükséges minden egyéb döntés és nyilatkozat megtétele tekintetében; n) képviseli a Kibocsátó harmadik személyekkel szemben, hatóságok és bíróságok előtt; o) vezeti a részvénykönyvet; p) meghatározza a Kibocsátó stratégiáját és üzleti tervét; q) gyakorolja a leányvállalatok vonatkozásában a tulajdonosi jogokat; r) kijelöli a cégjegyzésre jogosult munkavállalókat; s) engedélyezi a Részvényesnek az iratokba történő betekintést; t) dönt valamennyi olyan, a Kibocsátót érintő kérdésben, melyet sem az alapszabály, sem jogszabály nem utal Alapszabály szerint a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébehatározata szükséges. Az igazgatóság háromhavonta Igazgatóság rendszeresen és igény szerint, de legalább egy ülést tart. Minden ülés helyét, napját, óráját és napirendjét az Igazgatóság elnöke belátása szerint tűzi ki, amelyről az érdekelteket legkésőbb három nappal korábban értesíteni kellhavonta egyszer ülésezik. Az igazgatóság elnökének kötelessége az Igazgatóság ülését késedelem nélkül összehívni, ha az igazgatósági tagok közül kettő vagy több azt kéri. Az igazgatóság ülése akkor határozatképes, ha az ülést szabályszerűen összehívták és legalább tagjainak többsége – köztük az elnök – jelen van. Az igazgatóság tagja az igazgatósági ülésen tagsági jogait személyes részvétel helyett – a tag azonosítására és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosítására alkalmas – elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével is gyakorolhatja. Az igazgatóság ülése akkor is határozatképes, ha összehívása Igazgatóságon belül bizottságok nem volt szabályszerű, de valamennyi igazgatósági tag megjelent és az ülés megtartása ellen egyik sem tiltakozik. Az igazgatóság ülésein a tagokon kívül az elnök által meghívott személyek vesznek részt. Az igazgatóság üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az általa erre felkért igazgatósági tag vezeti. Az ülés vezetése keretében a levezető megállapítja az ülés határozatképességét, vezeti a napirendi pontok vitáit, megállapítja az egyes határozatokat és gondoskodik a jegyzőkönyvvezetésről. Az igazgatóság határozatait szavazással hozza meg, egyszerű szótöbbséggel. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A kisebbségben maradt igazgatósági tag véleményét – amennyiben ezt igényli – jegyzőkönyvbe kell foglalni, és tájékoztatásul meg kell küldeni a felügyelőbizottságnak. Az igazgatóság ülés megtartása nélkül is hozhat határozatot, erre vonatkozó indítvány, illetve az elnök döntése alapján. Ebben az esetben a határozati javaslatokat meg kell küldeni az igazgatósági tagoknak, és határidőt kell kitűzni a nyilatkozat megtételére. A visszaérkezett nyilatkozatok alapján az igazgatóság elnöke állapítja meg a határozatot, amelyet a tagokkal írásban közöl. A nyilatkozat megtételére kitűzött határidőn túl érkezett szavazatot (tartalmára tekintet nélkül) nemlegesnek kell tekinteni. Amennyiben bármelyik igazgatósági tag igényli, a határozati javaslat megvitatása érdekében igazgatósági ülést kell tartani. Az igazgatóság ülései közötti időszakban az ügyvezetést kizárólag az elnök gyakorolhatja az igazgatóság ügyrendjében foglaltak szerint. A Kibocsátó alkalmazásában álló munkavállalók esetében a munkáltatói jogok gyakorlására az igazgatóság által erre kijelölt igazgatósági tag vagy vezető állású munkavállaló jogosult és köteles. Az igazgatóság az alapszabály felhatalmazása alapján jogosult vezető állású munkavállalók kijelölésére, illetve egyes munkaköröket betöltő munkavállalókat vezető állású munkavállalónak minősíteni. Az igazgatóság tagjainak egymás közötti feladat- és hatáskörmegosztásáról az igazgatóság által az alapszabály keretei között elfogadott ügyrend rendelkezikműködnek.

Igazgatóság. Az igazgatóság a Kibocsátó ügyvezető szerve. Az igazgatóság legalább három, legfeljebb tizenegy természetes személy tagból álló testület. Az igazgatóság tagjait a közgyűlés választja, határozatlan időtartamra. Az igazgatóság hatáskörét a Kibocsátó Alapszabálya tartalmazza. Az igazgatóság tagjai az igazgatóság elnöke, az igazgatóság alelnöke, valamint az igazgatósági tagok. Az igazgatóság az elnökét és az alelnökét maga választja a tagjai közül. Az igazgatóság ügyrendjét saját maga állapítja meg. Az igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja. Az igazgatóság a) elkészíti és a közgyűlés elé terjeszti a Kibocsátó beszámolóját és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatot; b) az ügyvezetésről, a Kibocsátó vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról legalább évente egyszer a közgyűlés, legalább háromhavonta a felügyelőbizottság részére jelentést készít; c) elkészíti és a közgyűlés elé terjeszti a Felelős Társaságirányítási Jelentéstfelelős társaságirányítási jelentést; d) elkészíti a Kibocsátó féléves – és szükség szerint negyedéves – jelentését; e) gondoskodik a Kibocsátó üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről; f) eleget tesz a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben foglalt rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségnek; g) dönt osztalékelőleg kifizetéséről és ehhez kapcsolódóan közbenső mérleg elfogadásáról; h) elkészíti és elfogadja a Kibocsátó szabályzatait, beleértve az Szt. a számviteli törvény szerinti szabályzatokat, a szervezeti és működési szabályzatot, valamint a bennfentes szabályzatot; i) összehívja a Kibocsátó közgyűlését mindazon esetekben, amelyekben az alapszabály, illetve a Ptk. így rendeli; j) dönt a Kibocsátó alaptőkéjének felemeléséről és az ehhez kapcsolódó alapszabály- módosításról az erre vonatkozó közgyűlési határozat birtokában; k) dönt a Kibocsátó székhelyének, telephelyeinek és fióktelepeinek, valamint – a főtevékenység megváltoztatása kivételével – a Kibocsátó tevékenységi köreinek módosításáról, és ezzel összefüggésben – amennyiben a Ptk. vagy az alapszabály alapján szükséges – az alapszabály módosításáról; l) dönt saját részvény megszerzéséről a közgyűlés felhatalmazása alapján; m) dönt a Munkavállalói Résztulajdonosi Program („MRP”) keretében Szervezet („MRP Szervezet”) szervezet felállítása, fenntartása vonatkozásában, továbbá eljár a működéséhez szükséges minden egyéb döntés és nyilatkozat megtétele tekintetében; n) képviseli a Kibocsátó Kibocsátót harmadik személyekkel szemben, hatóságok és bíróságok előtt; o) vezeti a részvénykönyvet; p) meghatározza a Kibocsátó stratégiáját és üzleti tervét; q) gyakorolja a leányvállalatok Leányvállalatok vonatkozásában a tulajdonosi jogokat; r) kijelöli a cégjegyzésre jogosult munkavállalókat; s) engedélyezi a Részvényesnek részvényesnek az iratokba történő betekintést; t) dönt valamennyi olyan, a Kibocsátót érintő kérdésben, melyet sem az alapszabály, sem jogszabály nem utal a Közgyűlés közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az igazgatóság háromhavonta legalább egy ülést tart. Minden ülés helyét, napját, óráját és napirendjét az Igazgatóság elnöke belátása szerint tűzi ki, amelyről az érdekelteket legkésőbb három nappal korábban értesíteni kell. Az igazgatóság elnökének kötelessége az Igazgatóság ülését késedelem nélkül összehívni, ha az igazgatósági tagok közül kettő vagy több azt kéri. Az igazgatóság ülése akkor határozatképes, ha az ülést szabályszerűen összehívták és legalább tagjainak többsége – köztük az elnök – jelen van. Az igazgatóság tagja az igazgatósági ülésen tagsági jogait személyes részvétel helyett – a tag azonosítására és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosítására alkalmas – elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével is gyakorolhatja. Az igazgatóság ülése akkor is határozatképes, ha összehívása nem volt szabályszerű, de valamennyi igazgatósági tag megjelent és az ülés megtartása ellen egyik sem tiltakozik. Az igazgatóság ülésein a tagokon kívül az elnök által meghívott személyek vesznek részt. Az igazgatóság üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az általa erre felkért igazgatósági tag vezeti. Az ülés vezetése keretében a levezető megállapítja az ülés határozatképességét, vezeti a napirendi pontok vitáit, megállapítja az egyes határozatokat és gondoskodik a jegyzőkönyvvezetésről. Az igazgatóság határozatait szavazással hozza meg, egyszerű szótöbbséggel. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A kisebbségben maradt igazgatósági tag véleményét – amennyiben ezt igényli – jegyzőkönyvbe kell foglalni, és tájékoztatásul meg kell küldeni a felügyelőbizottságnak. Az igazgatóság ülés megtartása nélkül is hozhat határozatot, erre vonatkozó indítvány, illetve az elnök döntése alapján. Ebben az esetben a határozati javaslatokat meg kell küldeni az igazgatósági tagoknak, és határidőt kell kitűzni a nyilatkozat megtételére. A visszaérkezett nyilatkozatok alapján az igazgatóság elnöke állapítja meg a határozatot, amelyet a tagokkal írásban közöl. A nyilatkozat megtételére kitűzött határidőn túl érkezett szavazatot (tartalmára tekintet nélkül) nemlegesnek kell tekinteni. Amennyiben bármelyik igazgatósági tag igényli, a határozati javaslat megvitatása érdekében igazgatósági ülést kell tartani. Az igazgatóság ülései közötti időszakban az ügyvezetést kizárólag az elnök gyakorolhatja az igazgatóság ügyrendjében foglaltak szerint. A Kibocsátó alkalmazásában álló munkavállalók esetében a munkáltatói jogok gyakorlására az igazgatóság által erre kijelölt igazgatósági tag vagy vezető állású munkavállaló jogosult és köteles. Az igazgatóság az alapszabály felhatalmazása alapján jogosult vezető állású munkavállalók kijelölésére, illetve egyes munkaköröket betöltő munkavállalókat vezető állású munkavállalónak minősíteni. Az igazgatóság tagjainak egymás közötti feladat- és hatáskörmegosztásáról az igazgatóság által az alapszabály keretei között elfogadott ügyrend rendelkezik.