Jogi minősítés, javasolt intézkedések. A lefolytatott vizsgálatom eredményeképpen megállapítható az Önkormányzat és az MTK között 2014. június 03. napján létrejött szerződés teljesítésének az elmaradása (Megbízási szerződés 3.4. pont), mivel az MTK elmulasztotta teljesíteni azon szerződéses rendelkezést, amely szerint a kérdéses ingatlannal kapcsolatos fenntartási költségeket az MTK viseli. Azonban az Önkormányzat ahelyett, hogy fellépett volna a fenti szerződés teljesítése iránt, lényegében az Önkormányzat képviselő-testületének a 735/2014 (VIII. 26.) sz. határozatával az erre kötelezett MTK helyett teljesítette a szerződés fenntartási költség viselésére vonatkozó rendelkezéseit, amely nem kizárólag magánjogi értelemben okozott jogsérelmet az Önkormányzat oldalán, hanem bűncselekményt is megvalósíthat az alábbi indokokra figyelemmel. A 2014. június 03-án kötött szerződés 14. pontja értelmében az MTK a Budapest 31267/91 hrsz. alatt felvett ingatlan (a Xxxxxx Xxxxxx Sporttelep) birtokában volt már 2014. június 03-án. A 2014. június 03-i szerződés 18. pontja értelmében az MTK feladata a kérdéses ingatlan üzemeltetése, működtetése és fenntartása, és az MTK-nak kell viselnie az ezzel kapcsolatos költségeket. Ennek megfelelően az Önkormányzatnak sem tulajdonosi, sem szerződéses kötelezettsége nem volt az, hogy a hivatkozott, Budapest 31267/91 hrsz. alatt felvett ingatlan (a Xxxxxx Xxxxxx Sporttelep) üzemeltetésére forrást biztosítson 2014. június 03-át követően (de még azt megelőzően sem). A Btk. 376.§ (1) bekezdése alapján a hűtlen kezelés bűncselekményét az követi el, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és az ebből folyó kötelezettségeinek a megsértésével vagyoni hátrányt okoz. A fenti tényállás alapján megállapítható a Btk. 376.§ (1) bekezdése szerinti bűncselekmény elkövetése, mivel az Önkormányzat nem volt köteles a saját vagyonának a terhére forrást biztosítani a Xxxxxx Xxxxxx Sporttelep üzemeltetése, működtetése céljából, lényegében fizetve azt az MTK helyett. Ebből adódóan – mint a kezelt vagyon terhére történő indokolatlan, szerződés- és jogszabályellenes kötelezettség-vállalás – megállapítható az idegen vagyon kezeléséből adódó kötelezettség megsértése. Ez a kötelezettségszegés az Önkormányzatnak 11,726.000,- Ft összegű vagyoni hátrányt okozott, mivel ennyivel csökkent az Önkormányzat vagyona a 735/2014 (VIII. 26.) sz. képviselő-testületi határozat értelmében. Ezen körülmény alapján a Btk. 376.§ (1) bekezdés szerinti hűtlen kezelés a Btk. 376.§ (4) bekezdés a) pontja alapján minősül...
Jogi minősítés, javasolt intézkedések. Az Önkormányzat által 2011. szeptemberében aláírt, adásvételi előszerződés felbontásáról rendelkező megállapodás nem felel meg az Önkormányzat érdekeinek, mivel jelentős összegű kifizetés történt ezen megállapodás kapcsán. Egyfelől a változtatási tilalom bevezetése és a beépíthetőség mértékének a radikális csökkentése az előszerződésben foglalt szolgáltatás, a végleges adásvételi szerződés megkötésének a lehetetlenné válását vonja maga után, mivel a Creative Facilities Kft. a továbbiakban már nem tudja olyan feltételek mellett megvásárolni az ingatlanokat, mint 2008-ban, az előszerződés megkötésekor. A megváltozott építési szabályok hatásaként ugyanis már nem építhetőek be oly módon az ingatlanok, hogy azokon az eredeti tervek szerinti mennyiségű és méretű lakások legyenek kialakíthatóak, továbbá a terepszint alatti építkezés tilalma miatt a szükséges parkolóhelyek biztosítása sem lehetséges. Ez maga után vonja a jelen az RPtk. 312.§ (1) vagy (2) bekezdése szerinti lehetetlenülést a kérdéses előszerződés tekintetében. E körben fontos jogértelmezési kérdés, hogy az előszerződés lehetetlenné válása olyan okból következett-e be, amelyért az Önkormányzat felelős. Az előszerződés lehetetlenülése ugyanis a jogszabályok változása (a helyi építési szabályzat hátrányos) miatt következett be, tehát jogszerű okból, mivel az Önkormányzat rendeletalkotása – bár azért az Önkormányzat felelős – nem tekinthető jogellenes cselekménynek. Amennyiben a jogszerű rendeletalkotás alapján nem állapítható meg az Önkormányzat az RPtk. 312.§ (2) bekezdés szerinti „felelőssége”, úgy az előszerződés teljesíthetetlenné tevő lehetetlenülés az RPtk. 312.§ (1) bekezdése szerint minősül, amely alapján az előszerződés megszűnik. Ebből következően a 2011. szeptemberében az előszerződés felbontását célzó jogügylet megkötése amiatt vált szükségessé, mivel az Önkormányzat hátrányosan módosította a helyi építési szabályzatot és ezzel ellehetetlenült az, hogy a Creative Facilities Kft. a tervezett beruházást végrehajtsa. Ebből következően javasolt ez ügyben az ingatlanok jelenlegi értékének a meghatározására irányuló előzetes vizsgálódást folytatni, azt összevetni a meghiúsult szerződésben foglalt vevői szolgáltatással, majd ennek eredménye függvényében a szükséges intézkedésekről dönteni.
Jogi minősítés, javasolt intézkedések. A fentebb körülírt tényállás alapján fontosnak tartjuk azt, hogy az Önkormányzat részletes, mgefelelő műszaki és ingatlanforgalmi kompetenciával rendelkező szakértők bevonásával készítsen felmérést arról, hogy a HBF Építőipari Kft. Önkormányzat részére nyújtott teljesítése milyen értéket képvisel. A HBF Építőipari Kft-nek az Önkormányzat áltak kifizetett összegek és a HBF Építőipari Kft. teljesítésének a valós értéke közötti különbözet – mint szolgáltatás nélkül maradt ellenszolgáltatás – az Önkormányzatnál jelentkező vagyoni hátránynak minősíthető. Indokolt továbbá ismételten büntetőfeljelentést tenni az Önkormányzatnak okozott vagyoni hátrány miatt a Btk. 376.§ (1) bekezdése alapján, és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személlyel szemben polgári jogi igénnyel élni több tízmillió forint visszakövetelése érdekében.
Jogi minősítés, javasolt intézkedések. Az előzőekben írt tényállás alapján a bérleti szerződés önmagában sérti az Önkormányzat érdekeit (Megbízási szerződés 3.1. alpont) és annak szerződésszerű teljesítése egyébként is elmaradt (Megbízási szerződés 3.2. pont). A bérleti szerződés önmagában meglehetősen hátrányos az Önkormányzat részére, mivel a piaci bérleti díjak töredékét kitevő havi 100.000,-Ft-os bérleti díjat mindössze a pontosan, még értékét tekintve sem körülírt felújítási kötelezettség ellentételezi. A felújítási kötelezettség előnyét azonban semlegesíti az a körülmény, hogy a bérleti szerződés mindössze 2029. december 31-én jár le, amely időpontig a felújítás által előidézett állagjavulás minden bizonnyal elveszti az értékét a rendeltetésszerű használat alapján bekövetkezendő amortizáció eredményeként. Ebből következően az Önkormányzatnál a felújításból adódó esetleges előny mindössze elméleti, mivel annak realizálására (a bérlemény jövedelmezőbb hasznosítására) a reálértéken fix bérleti díj és a bérleti szerződés lejártához kapcsolódó felújítási kötelezettség hiánya miatt az Önkormányzatnak nem lett volna módja. Csak utalni kívánok arra, hogy az Önkormányzat közterület-használati rendelete alapján a közterület használata után fizetendő díj Zugló más területén ennek a többszöröse lett volna. Mivel a bérlemény törvényes vagyonkezelőjévé a Városliget Zrt. vált 2013. december 24. napjától kezdődően, ezért ettől az időponttól a Városliget Zrt. jogosult a bérbeadói jogokat is gyakorolni, tehát az Önkormányzatnál a 2011. július 21. és 2013. december 24. közötti bérleti díjkülönbözet jelentkezhet vagyoni hátrányként. A bérleti díjkülönbözet, mint vagyoni hátrány összegszerűségéhez szükséges lenne ismerni a bérlemény reálisan, piaci alapon elérhető bérleti díját, amelynek a meghatározása olyan szakkérdés, amely ingatlanforgalmi igazságügyi szakértő bevonásával határozható meg. Ez önmagában megalapozhatja a Btk. 376.§ (1) bekezdése szerinti hűtlen kezelés megvalósulását, amely esetén a vagyoni hátrány összege a 2011. július 01. napja és 2013. december 24. napja közötti időszakra számított piaci és szerződéses bérleti díj együttes összegei különbözetének felel meg. Megállapítható azonban, hogy a bérleti szerződést az Önkormányzat nem módosította a Bérlőnek előnyös módon, így a Bérlő felújítási kötelezettsége fennállt az Önkormányzat bérbeadói pozíciójának a megszűnésekor. A felújítás elmaradásából tehát a felújítási kötelezettség érvényesítésének az elmaradásából is vagyoni A felújítás elmaradás...