Common use of Kamatok Clause in Contracts

Kamatok. A hosszú kamatok konvergenciája 2003. közepéig jó ütemben haladt előre. A 10 éves magyar állampapír-piaci hozamszint a 2000-ben tapasztalt, 8% és 10% között ingadozó értékről – ingadozásokkal kísérve –2007. közepére 6,6%-ra mérséklődtek. 2007. második felében azonban a globális tőkepiaci turbulenciák kialakulása után ismét megemelkedtek a hosszú hozamok. 2008. őszén a globális tőkepiaci válság mélyülését követően ismét jelentősen megemelkedtek a hozamok, a 10 éves magyar állampapír-piaci hozamszint 10% fölé is került, majd az év végén 8%-os szint felett zárt. 2009. tavaszán világszerte drasztikusan csökkent a likviditás az állampapír-piacokon, aminek hatására Magyarországon is jelentősen lecsökkent a forgalom az állampapír-piacokon és emelkedtek a hosszú hozamok. Az év további részében azonban a globális tőkepiaci turbulenciák mérséklődése, továbbá a kormányzati stabilizációs intézkedések hatására 7% közelébe csökkent a 10 éves magyar állampapír-piaci hozamszint, majd az év végére 8% közelébe emelkedett. 2010. elején elsősorban egyes nyugat-európai országok államadósságának fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak előtérbe kerülése következtében 7,5% körül ingadozott a 10 éves hozamszint. Miután e fenntarthatósági problémák megoldódni tűntek, a hazai 10 éves hozam is lecsökkent 6,5%-ra 2010 áprilisában. A hazai választásokat után azonban a nyugat-európai adósságválság felerősödését követően ismét emelkedtek a hosszú hazai hozamok, jóllehet ennek hatását részben ellensúlyozta az új kormányzat elköteleződése a 3,8%-os 2010. évi, illetve a 3%-ot meg nem haladó 2011. évi deficitcél mellett. 2010. év végén a 10 éves hozam ismét 8% körül ingadozott. 2011. év elején a 8% körüli szintről 7% közelébe csökkent, s szeptemberig jellemzően 7% és 7,5% között ingadozott a 10 éves forinthozam, amiben jelentős szerepet játszott az ún. Xxxxx Xxxxxxx terv Xxxxxxx általi bejelentése, illetve kedvező piaci fogadtatása is. Szeptembertől azonban ismét emelkedett a 10 éves hozam, amiben a Xxxxxxxxxx a devizahitelek végtörlesztésével kapcsolatos döntései mellett a nyugat-európai adósságválság eszkalálódása, és a hazai, valamint a globális növekedési kilátások romlása is jelentős szerepet játszott. 2011. év végén a 10 éves hozam 9,75% volt. 2012. év elején a 10 éves hozam rövid időre 10% fölé emelkedett, majd az év folyamán fokozatosan csökkent. A hosszú forinthozamok csökkenésében szerepet játszott a Kormány szigorú fiskális politika melletti elkötelezettsége, valamint a laza nyugat-európai és amerikai monetáris politika is. 2012. év végén a 10 éves hozam 6,1% körül ingadozott.

Kamatok. A hosszú kamatok konvergenciája 2003. közepéig jó ütemben haladt előre. A 10 éves magyar állampapír-piaci hozamszint a 2000-ben tapasztalt, 8% és 10% között ingadozó értékről – ingadozásokkal kísérve –2007– 2005 közepére 5,4% körüli szintre süllyedt. közepére 6,6%-ra mérséklődtek2005. 2007. második felében szeptembertől azonban a globális tőkepiaci turbulenciák kialakulása után ismét megemelkedtek hosszú hozamok jelentős mértékben megemelkedtek, és 2006 közepére elérték a 7,9%-ot. % 10,0 9,5 9,0 8,5 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5 5,0 00.jan 10 éves referenciahozam 01.jan 02.jan 03.jan 04.jan 05.jan 06.jan 2003 közepéig a kamatok hosszú távú csökkenését egyaránt támogatta a dezinflációs pálya, a magyar szuverén kockázati felár lemorzsolódása, valamint a hazánk EMU-csatlakozását beárazó piaci várakozások. 2003 második felétől azonban az újra emelkedő infláció, az EMU-csatlakozás későbbre tolódása és a hazai pénzügyi piacok 2003. évi turbulenciái miatt a hosszú hozamokhozamok emelkedésének lehettünk tanúi. 20082004-ben az MNB megkezdte a kiugrónak számító hazai kamatszint mérséklését. őszén A jegybank óvatos lépésekben 2004 elejétől 2005 őszéig összesen 6,5 százalékponttal csökkentette az irányadó kamat mértékét. A kamatcsökkentést támogatta az újból beinduló dezinfláció, valamint az alacsony globális kamatszintek által alátámasztott kedvező nemzetközi befektetői hangulat is. 2005 őszétől azonban a globális tőkepiaci válság mélyülését követően ismét jelentősen megemelkedtek nemzetközi kamatkörnyezet megváltozása és a hozamokkedvezőtlen hazai költségvetési helyzet miatt megakadt a hozamcsökkenés. A jegybank ettől kezdve csak szinten tartotta az irányadó kamatlábat. 2006. júniusában a választások és az új kormány megalakulása, valamint az „Új egyensúly” program közzététele után a befektetők első reakciói nem voltak pozitívak, és a forint komoly gyengülésbe kezdett. A jegybank – részben ezen belső, részben nemzetközi hatások miatt – 25 bázisponttal megemelte az alapkamatot. Mindezek hatására a hosszú hozamok újból emelkedni kezdtek. A fenti folyamatok következtében a 10 éves magyar állampapírEuró referenciahozam feletti forintfelár 1999-piaci hozamszint 10% fölé is kerülttől kezdve 650 bázispontról 2003 közepére 200 bázispontra csökkent, 2004 őszére 460 bázispontig emelkedett, 2005 közepére 270 bázispontig csökkent, majd az év végén 8%-os szint felett zárt2006 közepére 320 bázispontra emelkedett. 2009A rövid hozamok pályája ugyancsak csökkenő volt 2003 elejéig. tavaszán világszerte drasztikusan csökkent Ezt követően a likviditás az állampapír-piacokonpénzpiaci problémákra (például spekulatív támadás a forint mellett és ellen, aminek hatására Magyarországon is jelentősen lecsökkent a forgalom az állampapír-piacokon és emelkedtek a hosszú hozamok. Az év további részében azonban a globális tőkepiaci turbulenciák mérséklődésesáveltolás, továbbá a kormányzati stabilizációs intézkedések hatására 7% közelébe csökkent novemberi hirtelen hozamemelkedés) reagáló monetáris politika lépéseit követték az éven belüli hozamok. Mivel a 10 éves magyar állampapír-piaci hozamszintjegybanki alapkamat 2003 második felében 6 százalékpontot emelkedett, így a rövid oldali hozamok is megközelítő mértékben növekedtek. 2004 tavaszától a jegybanki kamatcsökkentések mellett a rövid oldali hozamok is zuhanni kezdtek. A jegybanki alapkamat szinten tartása idején a rövid hozamok is stagnáltak, majd az év végére 82006 közepétől ismét emelkedni kezdtek. % közelébe emelkedett. 2010. elején elsősorban egyes nyugat-európai országok államadósságának fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak előtérbe kerülése következtében 7,5% körül ingadozott a 10 éves hozamszint. Miután e fenntarthatósági problémák megoldódni tűntek, a hazai 10 éves hozam is lecsökkent 6,5%-ra 2010 áprilisában. A hazai választásokat után azonban a nyugat-európai adósságválság felerősödését követően ismét emelkedtek a hosszú hazai hozamok, jóllehet ennek hatását részben ellensúlyozta az új kormányzat elköteleződése a 3,8%-os 2010. évi, illetve a 3%-ot meg nem haladó 2011. évi deficitcél mellett. 2010. év végén a 10 éves hozam ismét 8% körül ingadozott. 2011. év elején a 8% körüli szintről 7% közelébe csökkent, s szeptemberig jellemzően 7% és 7,5% között ingadozott a 10 éves forinthozam, amiben jelentős szerepet játszott az ún. Xxxxx Xxxxxxx terv Xxxxxxx általi bejelentése, illetve kedvező piaci fogadtatása is. Szeptembertől azonban ismét emelkedett a 10 éves hozam, amiben a Xxxxxxxxxx a devizahitelek végtörlesztésével kapcsolatos döntései mellett a nyugat-európai adósságválság eszkalálódása, és a hazai, valamint a globális növekedési kilátások romlása is jelentős szerepet játszott. 2011. év végén a 10 éves hozam 9,75% volt. 2012. év elején a 10 éves hozam rövid időre 10% fölé emelkedett, majd az év folyamán fokozatosan csökkent. A hosszú forinthozamok csökkenésében szerepet játszott a Kormány szigorú fiskális politika melletti elkötelezettsége, valamint a laza nyugat-európai és amerikai monetáris politika is. 2012. év végén a 10 éves hozam 6,1% körül ingadozott.00.jan jegybanki irányadó kamatláb 3 hónapos refernciahozam 01.jan 02.jan 03.jan 04.jan 05.jan 06.jan

Kamatok. A hosszú kamatok konvergenciája 2003. közepéig jó ütemben haladt előre. A 10 éves magyar állampapír-piaci hozamszint a 2000-ben tapasztalt, 8% és 10% között ingadozó értékről – ingadozásokkal kísérve –2007. közepére 6,6%-ra mérséklődtek. 2007. második felében azonban a globális tőkepiaci turbulenciák kialakulása után ismét megemelkedtek a hosszú hozamok. 2008. 2008 őszén a globális tőkepiaci válság mélyülését követően ismét jelentősen megemelkedtek a hozamok, a 10 éves magyar állampapír-piaci hozamszint 10% fölé is került, majd az év végén 8%-os szint felett zárt. 2009. 2009 tavaszán világszerte drasztikusan csökkent a likviditás az állampapír-piacokon, aminek hatására Magyarországon is jelentősen lecsökkent a forgalom az állampapír-piacokon és emelkedtek a hosszú hozamok. Az év további részében azonban a globális tőkepiaci turbulenciák mérséklődése, továbbá a kormányzati stabilizációs intézkedések hatására 7% közelébe csökkent a 10 éves magyar állampapír-piaci hozamszint, majd az év végére 8% közelébe emelkedett. 2010. 2010 elején elsősorban egyes nyugat-európai országok államadósságának fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak előtérbe kerülése következtében 7,5% körül ingadozott a 10 éves hozamszint. Miután e fenntarthatósági problémák megoldódni tűntek, a hazai 10 éves hozam is majd lecsökkent 6,5%-ra 2010 áprilisában. A hazai választásokat után azonban választások után, a nyugat-európai adósságválság felerősödését követően azonban ismét emelkedtek a hosszú hazai hozamok, jóllehet ennek hatását részben ellensúlyozta az új kormányzat elköteleződése a 3,8%-os 2010. évi, illetve a 3%-ot meg nem haladó 2011. évi deficitcél mellett. 2010. év végén a 10 éves hozam ismét 8% körül ingadozott. 2011. év elején a 8% körüli szintről 7% közelébe csökkent, s szeptemberig jellemzően 7% és 7,5% között ingadozott a 10 éves forinthozam, amiben jelentős szerepet játszott az ún. Xxxxx Xxxxxxx terv Xxxxxxx általi bejelentése, illetve kedvező piaci fogadtatása is. Szeptembertől azonban ismét emelkedett a 10 éves hozam, amiben a Xxxxxxxxxx a devizahitelek végtörlesztésével kapcsolatos döntései mellett a nyugat-európai adósságválság eszkalálódása, és a hazai, valamint a globális növekedési kilátások romlása is jelentős szerepet játszott. 2011. év végén a 10 éves hozam 9,75% volt. 2012. év elején a 10 éves hozam rövid időre 10% fölé emelkedett, majd az év folyamán fokozatosan csökkent. A hosszú forinthozamok csökkenésében szerepet játszott a Kormány szigorú fiskális politika melletti elkötelezettsége, valamint a laza nyugat-európai és amerikai monetáris politika is. 2012. év végén a 10 éves hozam 6,1% körül ingadozott. 2013. év elején a 10 éves forinthozam 6% és 6,5% között ingadozott. 2013 közepére 5% közelébe csökkent a 10 éves hozam, amiben jelentős szerepet játszottak az MNB Monetáris Tanácsának óvatos kamatcsökkentései mellett a Kormány változatlan elköteleződése a szigorú fiskális politika iránt, aminek következtében Magyarország kikerült az Európai Unió ún. túlzott deficit eljárásának („Excessive Deficit Procedure” vagy „EDP”) hatálya alól. Május végén azonban Xxx Xxxxxxxx, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve elnöke bejelentette, hogy a korábban vártnál hamarabb visszafogják a mennyiségi lazítást. Döntően ennek következtében a 10 éves forinthozam ismét 6,5% közelébe emelkedett. 2013 szeptemberében – miután a Fed jelezte, hogy elhalasztja e lépést – 5,5% közelébe csökkent a 10 éves forinthozam, s 2013 decemberének végéig 5,5% és 6,0% között ingadozott.

Kamatok. A hosszú kamatok konvergenciája 2003. közepéig jó ütemben haladt előre. A 10 éves magyar állampapír-piaci hozamszint a 2000-ben tapasztalt, 8% és 10% között ingadozó értékről – ingadozásokkal kísérve –– 2006. közepére 7,9% körüli szintre süllyedt. Ezt követően 2007. közepéig csökkentek a hosszú hozamok, így 2007. közepére 6,6%-ra mérséklődtek. 2007. második felében azonban a globális tőkepiaci turbulenciák kialakulása után ismét megemelkedtek a hosszú hozamok. 2008. őszén a globális tőkepiaci válság mélyülését követően ismét jelentősen megemelkedtek a hozamok, a 10 éves magyar állampapír-piaci hozamszint 10% fölé is került, majd az év végén 8%-os szint felett zárt. 2009. tavaszán világszerte drasztikusan csökkent a likviditás az állampapír-piacokon, aminek hatására Magyarországon is jelentősen lecsökkent a forgalom az állampapír-piacokon és emelkedtek a hosszú hozamok. Az év további részében azonban a globális tőkepiaci turbulenciák mérséklődése, továbbá a kormányzati stabilizációs intézkedések hatására 7% közelébe csökkent a 10 éves magyar állampapír-piaci hozamszint, majd az év végére 8% közelébe emelkedett. 2010. elején elsősorban egyes nyugat-európai országok államadósságának fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak előtérbe kerülése következtében 7,5% körül ingadozott a 10 éves hozamszint. Miután e fenntarthatósági problémák megoldódni tűntek, a hazai 10 éves hozam is lecsökkent 6,5%-ra 2010 áprilisában. A hazai választásokat után azonban a nyugat-európai adósságválság felerősödését követően ismét emelkedtek a hosszú hazai hozamok, jóllehet ennek hatását részben ellensúlyozta az új kormányzat elköteleződése a 3,8%-os 2010. évi, illetve a 3%-ot meg nem haladó 2011. évi deficitcél mellett. 2010. év végén a 10 éves hozam ismét 8% körül ingadozott. 2011. év elején a 8% körüli szintről 7% közelébe csökkent, s szeptemberig jellemzően 7% és 7,5% között ingadozott a 10 éves forinthozam, amiben jelentős szerepet játszott az ún. Xxxxx Xxxxxxx terv xxxx Xxxxxxx általi bejelentése, illetve kedvező piaci fogadtatása is. Szeptembertől azonban ismét emelkedett a 10 éves hozam, amiben a Xxxxxxxxxx a devizahitelek végtörlesztésével kapcsolatos döntései mellett a nyugat-európai adósságválság eszkalálódása, és a hazai, valamint a globális növekedési kilátások romlása is jelentős szerepet játszott. 2011. év végén a 10 éves hozam 9,75% voltkörül ingadozott. 20122004-ben az MNB megkezdte a kiugrónak számító hazai kamatszint mérséklését: óvatos lépésekben 2004. év elején a 10 éves hozam rövid időre 10% fölé emelkedett, majd elejétől 2005. őszéig összesen 6,5 százalékponttal csökkentette az év folyamán fokozatosan csökkentirányadó kamat mértékét. A jegybank ezt követően szinten tartotta az irányadó kamatlábat. 2006. júniusában a választások és az új Kormány megalakulása, valamint az „Új egyensúly” program közzététele után a befektetők első reakciói nem voltak kedvezőek, és a forint komoly gyengülésbe kezdett, miközben az inflációs kilátások is romlottak. A jegybank – részben ezen belső, részben nemzetközi hatások miatt – összesen 200 bázisponttal megemelte az alapkamatot. Mindezek következtében a hosszú forinthozamok csökkenésében szerepet játszott a Kormány szigorú hozamok újból emelkedni kezdtek. A fiskális politika melletti elkötelezettségekiigazító lépések hatására javuló makrogazdasági mutatók, valamint a laza 2007. tavaszán 9%-on tetőző infláció csökkenésével, valamint az inflációs kockázatok mérséklődésével a jegybank 2007. közepén 25 bázisponttal, majd 2007. őszén újabb 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. 2008. tavaszán azonban világszerte jelentős mértékben visszaesett a likviditás az állampapír-piacokon, s a magyar forint állampapír-piacon is szünetelt a kereskedés. A jegybank 2008. áprilisában két alkalommal, 50 és 25 bázisponttal, majd 2008. májusában újabb 25 bázisponttal megemelte az alapkamatot. 2008. őszén a globális tőkepiaci válság mélyülését követően a jegybank 300 bázisponttal, 11,5%-ra emelte az alapkamatot, az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank pénzügyi segítségnyújtásának bejelentését követően azonban jelentős mértékben stabilizálódott a magyar tőkepiaci helyzet. 2008. novemberében 50 bázisponttal, majd 2008. decemberében további két alkalommal 50-50 bázisponttal, 2008. végére 10%-ra csökkentette a jegybank az alapkamatot. 2009. tavaszán lecsökkent a likviditás az állampapír-piacon, azonban az év további részében enyhült a likviditáshiány. Emellett – részben a kormányzati stabilizációs intézkedések hatására – jelentős mértékben javultak Magyarország külső és belső egyensúlyi mutatói. Az inflációs és reálgazdasági kilátásokat, valamint az országgal szembeni kockázati megítélést mérlegelve a jegybank Monetáris Tanácsa 2009. folyamán összesen 375 bázisponttal 6,25%-ra csökkentette a jegybanki alapkamatot. 2010. első négy hónapjában a jegybank Monetáris Tanácsa tovább folytatta a jegybanki alapkamat csökkentését. Januárban, februárban, márciusban és áprilisban egyaránt 25-25 bázispontos kamatcsökkentésekre került sor, így a jegybanki alapkamat április végére 5,25%-ra csökkent. Ezt követően azonban elsősorban a nyugat-európai adósságválság kibontakozása, illetve a 2010. évi parlamenti választások után megalakult Kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatos befektetői bizonytalanság következtében a Monetáris Tanács az alapkamat szinten tartása mellett döntött. Részben a válságadók továbbhárítása következtében 2010. romlottak az inflációs kilátások, s az inflációs kockázatok miatt a őszén jelentősen Monetáris Tanács megkezdte az alapkamat emelését. 2010. novemberében és amerikai monetáris politika isdecemberében, valamint 2011. 2012januárjában egyaránt 25-25 bázispontos kamatemelésre került sor, így a jegybanki alapkamat mértéke 2011. január végén 6,00%-ot tett ki. Ezt követően a jegybank a jegybanki alapkamat szinten tartása mellett döntött 2011. novemberéig. 2011. november 29-én és 2011. december 20-án egyaránt a jegybank Monetáris Tanácsa az inflációs kilátásokra és Magyarország romló kockázati megítélésére való tekintettel 50 bázispontos kamatemelés mellett döntött, így 2011. év végén a 10 éves hozam 6,1% körül ingadozottjegybanki alapkamat mértéke 7,00%-ot tett ki. A rövid szorosan követte a jegybanki alapkamat alakulását.

Kamatok. A hosszú kamatok konvergenciája 2003. közepéig jó ütemben haladt előre. A 10 éves magyar állampapír-piaci hozamszint a 2000-ben tapasztalt, 8% és 10% között ingadozó értékről – ingadozásokkal kísérve –– 2005. közepére 5,4% körüli szintre süllyedt. 2005. szeptembertől azonban a hosszú hozamok jelentős mértékben megemelkedtek, és 2006. közepére 7,9%-ot értek el. Ezt követően 2007. közepéig ismét csökkenni kezdtek a hosszú hozamok, így 2007. közepére 6,6%-ra mérséklődtek. 2007. második felében azonban a globális tőkepiaci turbulenciák kialakulása után ismét megemelkedtek a hosszú hozamok. 2008. őszén a globális tőkepiaci válság mélyülését követően ismét jelentősen megemelkedtek a hozamok, a 10 éves magyar állampapír-piaci hozamszint 10% fölé is került, majd az év végén 8%-os szint felett zárt. 2009. tavaszán világszerte drasztikusan csökkent a likviditás az állampapír-állampapír- piacokon, aminek hatására Magyarországon is jelentősen lecsökkent a forgalom az állampapír-piacokon és emelkedtek a hosszú hozamok. Az év további részében azonban a globális tőkepiaci turbulenciák mérséklődése, továbbá a kormányzati stabilizációs intézkedések hatására 7% közelébe csökkent a 10 éves magyar állampapír-piaci hozamszint, majd az év végére 8% közelébe emelkedett. 2010. elején elsősorban egyes nyugat-európai országok államadósságának fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak előtérbe kerülése következtében 7,5% körül ingadozott a 10 éves hozamszint. Miután e fenntarthatósági problémák megoldódni tűntek, a hazai 10 éves hozam is lecsökkent 6,5%-ra 2010 áprilisában. A hazai választásokat után követően azonban a nyugat-európai adósságválság felerősödését követően ismét emelkedtek a hosszú hazai hozamok, jóllehet ennek hatását részben ellensúlyozta az új kormányzat elköteleződése a 3,8%-os 2010. évi, illetve a 3%-ot meg nem haladó 2011. évi deficitcél mellett. 2010. év végén a 10 éves hozam ismét 8% körül ingadozott. 2011. év elején a 8% körüli szintről 7% közelébe csökkent, s szeptemberig jellemzően 7% és 7,5% között ingadozott a 10 éves forinthozam, amiben jelentős szerepet játszott az ún. Xxxxx Xxxxxxx terv Xxxxxxx általi bejelentése, illetve kedvező piaci fogadtatása is. Szeptembertől azonban ismét emelkedett a 10 éves hozam, amiben a Xxxxxxxxxx a devizahitelek végtörlesztésével kapcsolatos döntései mellett a nyugat-európai adósságválság eszkalálódása, és a hazai, valamint a globális növekedési kilátások romlása is jelentős szerepet játszott. 2011. év végén a 10 éves hozam 9,75% volt. 2012. év elején a 10 éves hozam rövid időre 10% fölé emelkedett, majd az év folyamán fokozatosan csökkent. A hosszú forinthozamok csökkenésében szerepet játszott a Kormány szigorú fiskális politika melletti elkötelezettsége, valamint a laza nyugat-európai és amerikai monetáris politika is. 2012. év végén a 10 éves hozam 6,1% körül ingadozott.

Kamatok. A hosszú kamatok konvergenciája 2003. közepéig jó ütemben haladt előre. A 10 éves magyar állampapír-piaci hozamszint a 2000-ben tapasztalt, 8% és 10% között ingadozó értékről – ingadozásokkal kísérve –2007– 2005 közepére 5,4% körüli szintre süllyedt. közepére 6,6%-ra mérséklődtek2005. 2007. második felében szeptembertől azonban a globális tőkepiaci turbulenciák kialakulása után ismét megemelkedtek hosszú hozamok jelentős mértékben megemelkedtek, és 2006 közepére elérték a 7,9%-ot. % 10,0 9,5 9,0 8,5 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5 5,0 00.jan 10 éves referenciahozam 01.jan 02.jan 03.jan 04.jan 05.jan 06.jan 2003 közepéig a kamatok hosszú távú csökkenését egyaránt támogatta a dezinflációs pálya, a magyar szuverén kockázati felár lemorzsolódása, valamint a hazánk EMU-csatlakozását beárazó piaci várakozások. 2003 második felétől azonban az újra emelkedő infláció, az EMU-csatlakozás későbbre tolódása és a hazai pénzügyi piacok 2003. évi turbulenciái miatt a hosszú hozamokhozamok emelkedésének lehettünk tanúi. 20082004-ben az MNB megkezdte a kiugrónak számító hazai kamatszint mérséklését. őszén A jegybank óvatos lépésekben 2004 elejétől 2005 őszéig összesen 6,5 százalékponttal csökkentette az irányadó kamat mértékét. A kamatcsökkentést támogatta az újból beinduló dezinfláció, valamint az alacsony globális kamatszintek által alátámasztott kedvező nemzetközi befektetői hangulat is. 2005 őszétől azonban a globális tőkepiaci válság mélyülését követően ismét jelentősen megemelkedtek nemzetközi kamatkörnyezet megváltozása és a hozamokkedvezőtlen hazai költségvetési helyzet miatt megakadt a hozamcsökkenés. A jegybank ettől kezdve csak szinten tartotta az irányadó kamatlábat. 2006. júniusában a választások és az új kormány megalakulása, valamint az „Új egyensúly” program közzététele után a befektetők első reakciói nem voltak pozitívak, és a forint komoly gyengülésbe kezdett. A jegybank – részben ezen belső, részben nemzetközi hatások miatt – 25 bázisponttal megemelte az alapkamatot. Mindezek hatására a hosszú hozamok újból emelkedni kezdtek. A fenti folyamatok következtében a 10 éves magyar állampapírEuró referenciahozam feletti forintfelár 1999-piaci hozamszint 10% fölé is kerülttől kezdve 650 bázispontról 2003 közepére 200 bázispontra csökkent, 2004 őszére 460 bázispontig emelkedett, 2005 közepére 270 bázispontig csökkent, majd az év végén 8%-os szint felett zárt2006 közepére 320 bázispontra emelkedett. 2009A rövid hozamok pályája ugyancsak csökkenő volt 2003 elejéig. tavaszán világszerte drasztikusan csökkent Ezt követően a likviditás az állampapír-piacokonpénzpiaci problémákra (például spekulatív támadás a forint mellett és ellen, aminek hatására Magyarországon is jelentősen lecsökkent a forgalom az állampapír-piacokon és emelkedtek a hosszú hozamok. Az év további részében azonban a globális tőkepiaci turbulenciák mérséklődésesáveltolás, továbbá a kormányzati stabilizációs intézkedések hatására 7% közelébe csökkent novemberi hirtelen hozamemelkedés) reagáló monetáris politika lépéseit követték az éven belüli hozamok. Mivel a 10 éves magyar állampapír-piaci hozamszintjegybanki alapkamat 2003 második felében 6 százalékpontot emelkedett, így a rövid oldali hozamok is megközelítő mértékben növekedtek. 2004 tavaszától a jegybanki kamatcsökkentések mellett a rövid oldali hozamok is zuhanni kezdtek. A jegybanki alapkamat szinten tartása idején a rövid hozamok is stagnáltak, majd az év végére 82006 közepétől ismét emelkedni kezdtek. % közelébe emelkedett. 2010. elején elsősorban egyes nyugat-európai országok államadósságának fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak előtérbe kerülése következtében 7,5% körül ingadozott a 10 éves hozamszint. Miután e fenntarthatósági problémák megoldódni tűntek00.jan jegybanki irányadó kamatláb 3 hónapos refernciahozam 01.jan 02.jan 03.jan 04.jan 05.jan 06.jan forrás: ÁKK, a hazai 10 éves hozam is lecsökkent 6,5%-ra 2010 áprilisában. A hazai választásokat után azonban a nyugat-európai adósságválság felerősödését követően ismét emelkedtek a hosszú hazai hozamok, jóllehet ennek hatását részben ellensúlyozta az új kormányzat elköteleződése a 3,8%-os 2010. évi, illetve a 3%-ot meg nem haladó 2011. évi deficitcél mellett. 2010. év végén a 10 éves hozam ismét 8% körül ingadozott. 2011. év elején a 8% körüli szintről 7% közelébe csökkent, s szeptemberig jellemzően 7% és 7,5% között ingadozott a 10 éves forinthozam, amiben jelentős szerepet játszott az ún. Xxxxx Xxxxxxx terv Xxxxxxx általi bejelentése, illetve kedvező piaci fogadtatása is. Szeptembertől azonban ismét emelkedett a 10 éves hozam, amiben a Xxxxxxxxxx a devizahitelek végtörlesztésével kapcsolatos döntései mellett a nyugat-európai adósságválság eszkalálódása, és a hazai, valamint a globális növekedési kilátások romlása is jelentős szerepet játszott. 2011. év végén a 10 éves hozam 9,75% volt. 2012. év elején a 10 éves hozam rövid időre 10% fölé emelkedett, majd az év folyamán fokozatosan csökkent. A hosszú forinthozamok csökkenésében szerepet játszott a Kormány szigorú fiskális politika melletti elkötelezettsége, valamint a laza nyugat-európai és amerikai monetáris politika is. 2012. év végén a 10 éves hozam 6,1% körül ingadozott.MNB