Common use of Kamatok Clause in Contracts

Kamatok. A hosszú kamatok konvergenciája 2003. közepéig jó ütemben haladt előre. A 10 éves magyar állampapír-piaci hozamszint a 2000-ben tapasztalt, 8% és 10% között ingadozó értékről – ingadozásokkal kísérve – 2005 közepére 5,4% körüli szintre süllyedt. 2005. szeptembertől azonban a hosszú hozamok jelentős mértékben megemelkedtek, és 2006 közepére elérték a 7,9%-ot. % 10,0 9,5 9,0 8,5 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5 5,0 00.jan 10 éves referenciahozam 01.jan 02.jan 03.jan 04.jan 05.jan 06.jan 2003 közepéig a kamatok hosszú távú csökkenését egyaránt támogatta a dezinflációs pálya, a magyar szuverén kockázati felár lemorzsolódása, valamint a hazánk EMU-csatlakozását beárazó piaci várakozások. 2003 második felétől azonban az újra emelkedő infláció, az EMU-csatlakozás későbbre tolódása és a hazai pénzügyi piacok 2003. évi turbulenciái miatt a hosszú hozamok emelkedésének lehettünk tanúi. 2004-ben az MNB megkezdte a kiugrónak számító hazai kamatszint mérséklését. A jegybank óvatos lépésekben 2004 elejétől 2005 őszéig összesen 6,5 százalékponttal csökkentette az irányadó kamat mértékét. A kamatcsökkentést támogatta az újból beinduló dezinfláció, valamint az alacsony globális kamatszintek által alátámasztott kedvező nemzetközi befektetői hangulat is. 2005 őszétől azonban a nemzetközi kamatkörnyezet megváltozása és a kedvezőtlen hazai költségvetési helyzet miatt megakadt a hozamcsökkenés. A jegybank ettől kezdve csak szinten tartotta az irányadó kamatlábat. 2006. júniusában a választások és az új kormány megalakulása, valamint az „Új egyensúly” program közzététele után a befektetők első reakciói nem voltak pozitívak, és a forint komoly gyengülésbe kezdett. A jegybank – részben ezen belső, részben nemzetközi hatások miatt – 25 bázisponttal megemelte az alapkamatot. Mindezek hatására a hosszú hozamok újból emelkedni kezdtek. A fenti folyamatok következtében a 10 éves Euró referenciahozam feletti forintfelár 1999-től kezdve 650 bázispontról 2003 közepére 200 bázispontra csökkent, 2004 őszére 460 bázispontig emelkedett, 2005 közepére 270 bázispontig csökkent, majd 2006 közepére 320 bázispontra emelkedett. A rövid hozamok pályája ugyancsak csökkenő volt 2003 elejéig. Ezt követően a pénzpiaci problémákra (például spekulatív támadás a forint mellett és ellen, sáveltolás, továbbá a novemberi hirtelen hozamemelkedés) reagáló monetáris politika lépéseit követték az éven belüli hozamok. Mivel a jegybanki alapkamat 2003 második felében 6 százalékpontot emelkedett, így a rövid oldali hozamok is megközelítő mértékben növekedtek. 2004 tavaszától a jegybanki kamatcsökkentések mellett a rövid oldali hozamok is zuhanni kezdtek. A jegybanki alapkamat szinten tartása idején a rövid hozamok is stagnáltak, majd 2006 közepétől ismét emelkedni kezdtek. % 00.jan jegybanki irányadó kamatláb 3 hónapos refernciahozam 01.jan 02.jan 03.jan 04.jan 05.jan 06.jan

Kamatok. A hosszú kamatok konvergenciája 2003. közepéig jó ütemben haladt előre. A 10 éves magyar állampapír-piaci hozamszint a 2000-ben tapasztalt, 8% és 10% között ingadozó értékről – ingadozásokkal kísérve – 2005 2005. közepére 5,4% körüli szintre süllyedt. 2005. szeptembertől azonban a hosszú hozamok jelentős mértékben megemelkedtek, és 2006 2006. közepére elérték a 7,9%-ot7,9%-ot értek el. % 10,0 9,5 9,0 8,5 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5 5,0 00.jan 10 éves referenciahozam 01.jan 02.jan 03.jan 04.jan 05.jan 06.jan 2003 Ezt követően 2007. közepéig a kamatok hosszú távú csökkenését egyaránt támogatta a dezinflációs pálya, a magyar szuverén kockázati felár lemorzsolódása, valamint a hazánk EMU-csatlakozását beárazó piaci várakozások. 2003 második felétől azonban az újra emelkedő infláció, az EMU-csatlakozás későbbre tolódása és a hazai pénzügyi piacok 2003. évi turbulenciái miatt ismét csökkenni kezdtek a hosszú hozamok emelkedésének lehettünk tanúihozamok, így 2007. 2004-ben az MNB megkezdte a kiugrónak számító hazai kamatszint mérséklésétközepére 6,6%-ra mérséklődtek. A jegybank óvatos lépésekben 2004 elejétől 2005 őszéig összesen 6,5 százalékponttal csökkentette az irányadó kamat mértékét2007. A kamatcsökkentést támogatta az újból beinduló dezinfláció, valamint az alacsony globális kamatszintek által alátámasztott kedvező nemzetközi befektetői hangulat is. 2005 őszétől második felében azonban a nemzetközi kamatkörnyezet megváltozása és a kedvezőtlen hazai költségvetési helyzet miatt megakadt a hozamcsökkenés. A jegybank ettől kezdve csak szinten tartotta az irányadó kamatlábat. 2006. júniusában a választások és az új kormány megalakulása, valamint az „Új egyensúly” program közzététele globális tőkepiaci turbulenciák kialakulása után a befektetők első reakciói nem voltak pozitívak, és a forint komoly gyengülésbe kezdett. A jegybank – részben ezen belső, részben nemzetközi hatások miatt – 25 bázisponttal megemelte az alapkamatot. Mindezek hatására ismét megemelkedtek a hosszú hozamok újból emelkedni kezdtekhozamok. A fenti folyamatok következtében 2008. őszén a globális tőkepiaci válság mélyülését követően ismét jelentősen megemelkedtek a hozamok, a 10 éves Euró referenciahozam feletti forintfelár 1999magyar állampapír-től kezdve 650 bázispontról 2003 közepére 200 bázispontra csökkent, 2004 őszére 460 bázispontig emelkedett, 2005 közepére 270 bázispontig csökkentpiaci hozamszint 10% fölé is került, majd 2006 közepére 320 bázispontra emelkedettaz év végén 8%-os szint felett zárt. A rövid hozamok pályája ugyancsak csökkenő volt 2003 elejéig2009. Ezt követően tavaszán világszerte drasztikusan csökkent a pénzpiaci problémákra (például spekulatív támadás likviditás az állampapír- piacokon, aminek hatására Magyarországon is jelentősen lecsökkent a forint mellett forgalom az állampapír-piacokon és ellen, sáveltolásemelkedtek a hosszú hozamok. Az év további részében azonban a globális tőkepiaci turbulenciák mérséklődése, továbbá a novemberi hirtelen hozamemelkedés) reagáló monetáris politika lépéseit követték kormányzati stabilizációs intézkedések hatására 7% közelébe csökkent a 10 éves magyar állampapír-piaci hozamszint, majd az éven belüli hozamokév végére 8% közelébe emelkedett. Mivel 2010. elején elsősorban egyes nyugat-európai országok államadósságának fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak előtérbe kerülése következtében 7,5% körül ingadozott a jegybanki alapkamat 2003 második felében 6 százalékpontot emelkedett10 éves hozamszint. Miután e fenntarthatósági problémák megoldódni tűntek, így a rövid oldali hozamok hazai 10 éves hozam is megközelítő mértékben növekedtek. 2004 tavaszától a jegybanki kamatcsökkentések mellett a rövid oldali hozamok is zuhanni kezdteklecsökkent 6,5%-ra 2010 áprilisában. A jegybanki alapkamat szinten tartása idején hazai választásokat követően azonban a rövid hozamok is stagnáltaknyugat-európai adósságválság felerősödését követően ismét emelkedtek a hosszú hazai hozamok, majd 2006 közepétől jóllehet ennek hatását részben ellensúlyozta az új kormányzat elköteleződése a 3,8%-os 2010. évi, illetve a 3%-ot meg nem haladó 2011. évi deficitcél mellett. 2010. év végén a 10 éves hozam ismét emelkedni kezdtek. 8% 00.jan jegybanki irányadó kamatláb 3 hónapos refernciahozam 01.jan 02.jan 03.jan 04.jan 05.jan 06.jankörül ingadozott.

Kamatok. A hosszú kamatok konvergenciája 2003. közepéig jó ütemben haladt előre. A 10 éves magyar állampapír-piaci hozamszint a 2000-ben tapasztalt, 8% és 10% között ingadozó értékről – ingadozásokkal kísérve – 2005 közepére 5,4% körüli szintre süllyedt. 2005. szeptembertől azonban a hosszú hozamok jelentős mértékben megemelkedtek, és 2006 közepére elérték a 7,9%-ot. % 10,0 9,5 9,0 8,5 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5 5,0 00.jan 10 éves referenciahozam 01.jan 02.jan 03.jan 04.jan 05.jan 06.jan 2003 közepéig a kamatok hosszú távú csökkenését egyaránt támogatta a dezinflációs pálya, a magyar szuverén kockázati felár lemorzsolódása, valamint a hazánk EMU-csatlakozását beárazó piaci várakozások. 2003 második felétől azonban az újra emelkedő infláció, az EMU-csatlakozás későbbre tolódása és a hazai pénzügyi piacok 2003. évi turbulenciái miatt a hosszú hozamok emelkedésének lehettünk tanúi. 2004-ben az MNB megkezdte a kiugrónak számító hazai kamatszint mérséklését. A jegybank óvatos lépésekben 2004 elejétől 2005 őszéig összesen 6,5 százalékponttal csökkentette az irányadó kamat mértékét. A kamatcsökkentést támogatta az újból beinduló dezinfláció, valamint az alacsony globális kamatszintek által alátámasztott kedvező nemzetközi befektetői hangulat is. 2005 őszétől azonban a nemzetközi kamatkörnyezet megváltozása és a kedvezőtlen hazai költségvetési helyzet miatt megakadt a hozamcsökkenés. A jegybank ettől kezdve csak szinten tartotta az irányadó kamatlábat. 2006. júniusában a választások és az új kormány megalakulása, valamint az „Új egyensúly” program közzététele után a befektetők első reakciói nem voltak pozitívak, és a forint komoly gyengülésbe kezdett. A jegybank – részben ezen belső, részben nemzetközi hatások miatt – 25 bázisponttal megemelte az alapkamatot. Mindezek hatására a hosszú hozamok újból emelkedni kezdtek. A fenti folyamatok következtében a 10 éves Euró referenciahozam feletti forintfelár 1999-től kezdve 650 bázispontról 2003 közepére 200 bázispontra csökkent, 2004 őszére 460 bázispontig emelkedett, 2005 közepére 270 bázispontig csökkent, majd 2006 közepére 320 bázispontra emelkedett. A rövid hozamok pályája ugyancsak csökkenő volt 2003 elejéig. Ezt követően a pénzpiaci problémákra (például spekulatív támadás a forint mellett és ellen, sáveltolás, továbbá a novemberi hirtelen hozamemelkedés) reagáló monetáris politika lépéseit követték az éven belüli hozamok. Mivel a jegybanki alapkamat 2003 második felében 6 százalékpontot emelkedett, így a rövid oldali hozamok is megközelítő mértékben növekedtek. 2004 tavaszától a jegybanki kamatcsökkentések mellett a rövid oldali hozamok is zuhanni kezdtek. A jegybanki alapkamat szinten tartása idején a rövid hozamok is stagnáltak, majd 2006 közepétől ismét emelkedni kezdtek. % 00.jan jegybanki irányadó kamatláb 3 hónapos refernciahozam 01.jan 02.jan 03.jan 04.jan 05.jan 06.jan06.jan forrás: ÁKK, MNB

Kamatok. A hosszú kamatok konvergenciája 2003. közepéig jó ütemben haladt előre. A 10 éves magyar állampapír-piaci hozamszint a 2000-ben tapasztalt, 8% és 10% között ingadozó értékről – ingadozásokkal kísérve – 2005 2006. közepére 5,47,9% körüli szintre süllyedt. 2005Ezt követően 2007. szeptembertől közepéig csökkentek a hosszú hozamok, így 2007. közepére 6,6%-ra mérséklődtek. 2007. második felében azonban a globális tőkepiaci turbulenciák kialakulása után ismét megemelkedtek a hosszú hozamok hozamok. 2008. őszén a globális tőkepiaci válság mélyülését követően ismét jelentősen megemelkedtek a hozamok, a 10 éves magyar állampapír-piaci hozamszint 10% fölé is került, majd az év végén 8%-os szint felett zárt. 2009. tavaszán világszerte drasztikusan csökkent a likviditás az állampapír-piacokon, aminek hatására Magyarországon is jelentősen lecsökkent a forgalom az állampapír-piacokon és emelkedtek a hosszú hozamok. Az év további részében azonban a globális tőkepiaci turbulenciák mérséklődése, továbbá a kormányzati stabilizációs intézkedések hatására 7% közelébe csökkent a 10 éves magyar állampapír-piaci hozamszint, majd az év végére 8% közelébe emelkedett. 2010. elején elsősorban egyes nyugat-európai országok államadósságának fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak előtérbe kerülése következtében 7,5% körül ingadozott a 10 éves hozamszint. Miután e fenntarthatósági problémák megoldódni tűntek, a hazai 10 éves hozam is lecsökkent 6,5%-ra 2010 áprilisában. A hazai választásokat után azonban a nyugat-európai adósságválság felerősödését követően ismét emelkedtek a hosszú hazai hozamok, jóllehet ennek hatását részben ellensúlyozta az új kormányzat elköteleződése a 3,8%-os 2010. évi, illetve a 3%-ot meg nem haladó 2011. évi deficitcél mellett. 2010. év végén a 10 éves hozam ismét 8% körül ingadozott. 2011. év elején a 8% körüli szintről 7% közelébe csökkent, s szeptemberig jellemzően 7% és 7,5% között ingadozott a 10 éves forinthozam, amiben jelentős mértékben megemelkedtekszerepet játszott az ún. Xxxxx Xxxxxxx xxxx Xxxxxxx általi bejelentése, illetve kedvező piaci fogadtatása is. Szeptembertől azonban ismét emelkedett a 10 éves hozam, amiben a Xxxxxxxxxx a devizahitelek végtörlesztésével kapcsolatos döntései mellett a nyugat-európai adósságválság eszkalálódása, és 2006 közepére elérték a 7,9%-ot. % 10,0 9,5 9,0 8,5 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5 5,0 00.jan 10 éves referenciahozam 01.jan 02.jan 03.jan 04.jan 05.jan 06.jan 2003 közepéig a kamatok hosszú távú csökkenését egyaránt támogatta a dezinflációs pálya, a magyar szuverén kockázati felár lemorzsolódásahazai, valamint a hazánk EMU-csatlakozását beárazó piaci várakozásokglobális növekedési kilátások romlása is jelentős szerepet játszott. 2003 második felétől azonban az újra emelkedő infláció, az EMU-csatlakozás későbbre tolódása és 2011. év végén a hazai pénzügyi piacok 2003. évi turbulenciái miatt a hosszú hozamok emelkedésének lehettünk tanúi10 éves hozam 9,75% körül ingadozott. 2004-ben az MNB megkezdte a kiugrónak számító hazai kamatszint mérséklését. A jegybank : óvatos lépésekben 2004 2004. elejétől 2005 2005. őszéig összesen 6,5 százalékponttal csökkentette az irányadó kamat mértékét. A kamatcsökkentést támogatta az újból beinduló dezinfláció, valamint az alacsony globális kamatszintek által alátámasztott kedvező nemzetközi befektetői hangulat is. 2005 őszétől azonban a nemzetközi kamatkörnyezet megváltozása és a kedvezőtlen hazai költségvetési helyzet miatt megakadt a hozamcsökkenés. A jegybank ettől kezdve csak ezt követően szinten tartotta az irányadó kamatlábat. 2006. júniusában a választások és az új kormány Kormány megalakulása, valamint az „Új egyensúly” program közzététele után a befektetők első reakciói nem voltak pozitívakkedvezőek, és a forint komoly gyengülésbe kezdett, miközben az inflációs kilátások is romlottak. A jegybank – részben ezen belső, részben nemzetközi hatások miatt – 25 összesen 200 bázisponttal megemelte az alapkamatot. Mindezek hatására következtében a hosszú hozamok újból emelkedni kezdtek. A fenti folyamatok fiskális kiigazító lépések hatására javuló makrogazdasági mutatók, valamint a 2007. tavaszán 9%-on tetőző infláció csökkenésével, valamint az inflációs kockázatok mérséklődésével a jegybank 2007. közepén 25 bázisponttal, majd 2007. őszén újabb 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. 2008. tavaszán azonban világszerte jelentős mértékben visszaesett a likviditás az állampapír-piacokon, s a magyar forint állampapír-piacon is szünetelt a kereskedés. A jegybank 2008. áprilisában két alkalommal, 50 és 25 bázisponttal, majd 2008. májusában újabb 25 bázisponttal megemelte az alapkamatot. 2008. őszén a globális tőkepiaci válság mélyülését követően a jegybank 300 bázisponttal, 11,5%-ra emelte az alapkamatot, az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank pénzügyi segítségnyújtásának bejelentését követően azonban jelentős mértékben stabilizálódott a magyar tőkepiaci helyzet. 2008. novemberében 50 bázisponttal, majd 2008. decemberében további két alkalommal 50-50 bázisponttal, 2008. végére 10%-ra csökkentette a jegybank az alapkamatot. 2009. tavaszán lecsökkent a likviditás az állampapír-piacon, azonban az év további részében enyhült a likviditáshiány. Emellett – részben a kormányzati stabilizációs intézkedések hatására – jelentős mértékben javultak Magyarország külső és belső egyensúlyi mutatói. Az inflációs és reálgazdasági kilátásokat, valamint az országgal szembeni kockázati megítélést mérlegelve a jegybank Monetáris Tanácsa 2009. folyamán összesen 375 bázisponttal 6,25%-ra csökkentette a jegybanki alapkamatot. 2010. első négy hónapjában a jegybank Monetáris Tanácsa tovább folytatta a jegybanki alapkamat csökkentését. Januárban, februárban, márciusban és áprilisban egyaránt 25-25 bázispontos kamatcsökkentésekre került sor, így a jegybanki alapkamat április végére 5,25%-ra csökkent. Ezt követően azonban elsősorban a nyugat-európai adósságválság kibontakozása, illetve a 2010. évi parlamenti választások után megalakult Kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatos befektetői bizonytalanság következtében a 10 éves Euró referenciahozam feletti forintfelár 1999Monetáris Tanács az alapkamat szinten tartása mellett döntött. Részben a válságadók továbbhárítása következtében 2010. romlottak az inflációs kilátások, s az inflációs kockázatok miatt a őszén jelentősen Monetáris Tanács megkezdte az alapkamat emelését. 2010. novemberében és decemberében, valamint 2011. januárjában egyaránt 25-től kezdve 650 bázispontról 2003 közepére 200 bázispontra csökkent25 bázispontos kamatemelésre került sor, 2004 őszére 460 bázispontig emelkedett, 2005 közepére 270 bázispontig csökkent, majd 2006 közepére 320 bázispontra emelkedettígy a jegybanki alapkamat mértéke 2011. A rövid hozamok pályája ugyancsak csökkenő volt 2003 elejéigjanuár végén 6,00%-ot tett ki. Ezt követően a pénzpiaci problémákra (például spekulatív támadás jegybank a forint mellett és ellen, sáveltolás, továbbá a novemberi hirtelen hozamemelkedés) reagáló monetáris politika lépéseit követték az éven belüli hozamok. Mivel a jegybanki alapkamat 2003 második felében 6 százalékpontot emelkedett, így a rövid oldali hozamok is megközelítő mértékben növekedtek. 2004 tavaszától a jegybanki kamatcsökkentések mellett a rövid oldali hozamok is zuhanni kezdtek. A jegybanki alapkamat szinten tartása idején mellett döntött 2011. novemberéig. 2011. november 29-én és 2011. december 20-án egyaránt a jegybank Monetáris Tanácsa az inflációs kilátásokra és Magyarország romló kockázati megítélésére való tekintettel 50 bázispontos kamatemelés mellett döntött, így 2011. év végén a jegybanki alapkamat mértéke 7,00%-ot tett ki. A rövid hozamok is stagnáltak, majd 2006 közepétől ismét emelkedni kezdtek. % 00.jan szorosan követte a jegybanki irányadó kamatláb 3 hónapos refernciahozam 01.jan 02.jan 03.jan 04.jan 05.jan 06.janalapkamat alakulását.

Kamatok. A hosszú kamatok konvergenciája 2003. közepéig jó ütemben haladt előre. A 10 éves magyar állampapír-piaci hozamszint a 2000-ben tapasztalt, 8% és 10% között ingadozó értékről – ingadozásokkal kísérve – 2005 –2007. közepére 5,46,6%-ra mérséklődtek. 2007. második felében azonban a globális tőkepiaci turbulenciák kialakulása után ismét megemelkedtek a hosszú hozamok. 2008. őszén a globális tőkepiaci válság mélyülését követően ismét jelentősen megemelkedtek a hozamok, a 10 éves magyar állampapír-piaci hozamszint 10% fölé is került, majd az év végén 8%-os szint felett zárt. 2009. tavaszán világszerte drasztikusan csökkent a likviditás az állampapír-piacokon, aminek hatására Magyarországon is jelentősen lecsökkent a forgalom az állampapír-piacokon és emelkedtek a hosszú hozamok. Az év további részében azonban a globális tőkepiaci turbulenciák mérséklődése, továbbá a kormányzati stabilizációs intézkedések hatására 7% közelébe csökkent a 10 éves magyar állampapír-piaci hozamszint, majd az év végére 8% közelébe emelkedett. 2010. elején elsősorban egyes nyugat-európai országok államadósságának fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak előtérbe kerülése következtében 7,5% körül ingadozott a 10 éves hozamszint. Miután e fenntarthatósági problémák megoldódni tűntek, a hazai 10 éves hozam is lecsökkent 6,5%-ra 2010 áprilisában. A hazai választásokat után azonban a nyugat-európai adósságválság felerősödését követően ismét emelkedtek a hosszú hazai hozamok, jóllehet ennek hatását részben ellensúlyozta az új kormányzat elköteleződése a 3,8%-os 2010. évi, illetve a 3%-ot meg nem haladó 2011. évi deficitcél mellett. 2010. év végén a 10 éves hozam ismét 8% körül ingadozott. 2011. év elején a 8% körüli szintre süllyedtszintről 7% közelébe csökkent, s szeptemberig jellemzően 7% és 7,5% között ingadozott a 10 éves forinthozam, amiben jelentős szerepet játszott az ún. 2005Xxxxx Xxxxxxx terv Xxxxxxx általi bejelentése, illetve kedvező piaci fogadtatása is. szeptembertől Szeptembertől azonban ismét emelkedett a hosszú hozamok jelentős mértékben megemelkedtek10 éves hozam, amiben a Xxxxxxxxxx a devizahitelek végtörlesztésével kapcsolatos döntései mellett a nyugat-európai adósságválság eszkalálódása, és 2006 közepére elérték a 7,9%-ot. % 10,0 9,5 9,0 8,5 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5 5,0 00.jan 10 éves referenciahozam 01.jan 02.jan 03.jan 04.jan 05.jan 06.jan 2003 közepéig a kamatok hosszú távú csökkenését egyaránt támogatta a dezinflációs pálya, a magyar szuverén kockázati felár lemorzsolódásahazai, valamint a hazánk EMU-csatlakozását beárazó piaci várakozásokglobális növekedési kilátások romlása is jelentős szerepet játszott. 2003 második felétől azonban az újra emelkedő infláció, az EMU-csatlakozás későbbre tolódása és a hazai pénzügyi piacok 20032011. évi turbulenciái miatt a hosszú hozamok emelkedésének lehettünk tanúi. 2004-ben az MNB megkezdte a kiugrónak számító hazai kamatszint mérséklését. A jegybank óvatos lépésekben 2004 elejétől 2005 őszéig összesen 6,5 százalékponttal csökkentette az irányadó kamat mértékét. A kamatcsökkentést támogatta az újból beinduló dezinfláció, valamint az alacsony globális kamatszintek által alátámasztott kedvező nemzetközi befektetői hangulat is. 2005 őszétől azonban a nemzetközi kamatkörnyezet megváltozása és a kedvezőtlen hazai költségvetési helyzet miatt megakadt a hozamcsökkenés. A jegybank ettől kezdve csak szinten tartotta az irányadó kamatlábat. 2006. júniusában a választások és az új kormány megalakulása, valamint az „Új egyensúly” program közzététele után a befektetők első reakciói nem voltak pozitívak, és a forint komoly gyengülésbe kezdett. A jegybank – részben ezen belső, részben nemzetközi hatások miatt – 25 bázisponttal megemelte az alapkamatot. Mindezek hatására a hosszú hozamok újból emelkedni kezdtek. A fenti folyamatok következtében év végén a 10 éves Euró referenciahozam feletti forintfelár 1999-től kezdve 650 bázispontról 2003 közepére 200 bázispontra csökkent, 2004 őszére 460 bázispontig hozam 9,75% volt. 2012. év elején a 10 éves hozam rövid időre 10% fölé emelkedett, 2005 közepére 270 bázispontig majd az év folyamán fokozatosan csökkent, majd 2006 közepére 320 bázispontra emelkedett. A rövid hozamok pályája ugyancsak csökkenő volt 2003 elejéig. Ezt követően hosszú forinthozamok csökkenésében szerepet játszott a pénzpiaci problémákra (például spekulatív támadás Kormány szigorú fiskális politika melletti elkötelezettsége, valamint a forint mellett laza nyugat-európai és ellen, sáveltolás, továbbá a novemberi hirtelen hozamemelkedés) reagáló amerikai monetáris politika lépéseit követték az éven belüli hozamokis. Mivel 2012. év végén a jegybanki alapkamat 2003 második felében 6 százalékpontot emelkedett, így a rövid oldali hozamok is megközelítő mértékben növekedtek. 2004 tavaszától a jegybanki kamatcsökkentések mellett a rövid oldali hozamok is zuhanni kezdtek. A jegybanki alapkamat szinten tartása idején a rövid hozamok is stagnáltak, majd 2006 közepétől ismét emelkedni kezdtek. 10 éves hozam 6,1% 00.jan jegybanki irányadó kamatláb 3 hónapos refernciahozam 01.jan 02.jan 03.jan 04.jan 05.jan 06.jankörül ingadozott.

Kamatok. A hosszú kamatok konvergenciája 2003. közepéig jó ütemben haladt előre. A 10 éves magyar állampapír-piaci hozamszint a 2000-ben tapasztalt, 8% és 10% között ingadozó értékről – ingadozásokkal kísérve – 2005 –2007. közepére 5,46,6%-ra mérséklődtek. 2007. második felében azonban a globális tőkepiaci turbulenciák kialakulása után ismét megemelkedtek a hosszú hozamok. 2008 őszén a globális tőkepiaci válság mélyülését követően ismét jelentősen megemelkedtek a hozamok, a 10 éves magyar állampapír-piaci hozamszint 10% fölé is került, majd az év végén 8%-os szint felett zárt. 2009 tavaszán világszerte drasztikusan csökkent a likviditás az állampapír-piacokon, aminek hatására Magyarországon is jelentősen lecsökkent a forgalom az állampapír-piacokon és emelkedtek a hosszú hozamok. Az év további részében azonban a globális tőkepiaci turbulenciák mérséklődése, továbbá a kormányzati stabilizációs intézkedések hatására 7% közelébe csökkent a 10 éves magyar állampapír-piaci hozamszint, majd az év végére 8% közelébe emelkedett. 2010 elején 7,5% körül ingadozott a 10 éves hozamszint, majd lecsökkent 6,5%-ra 2010 áprilisában. A hazai választások után, a nyugat-európai adósságválság felerősödését követően azonban ismét emelkedtek a hosszú hazai hozamok, jóllehet ennek hatását részben ellensúlyozta az új kormányzat elköteleződése a 3,8%-os 2010. évi, illetve a 3%-ot meg nem haladó 2011. évi deficitcél mellett. 2010. év végén a 10 éves hozam ismét 8% körül ingadozott. 2011. év elején a 8% körüli szintre süllyedtszintről 7% közelébe csökkent, s szeptemberig jellemzően 7% és 7,5% között ingadozott a 10 éves forinthozam, amiben jelentős szerepet játszott az ún. 2005Xxxxx Xxxxxxx terv Xxxxxxx általi bejelentése, illetve kedvező piaci fogadtatása is. szeptembertől Szeptembertől azonban ismét emelkedett a hosszú hozamok jelentős mértékben megemelkedtek10 éves hozam, amiben a Xxxxxxxxxx a devizahitelek végtörlesztésével kapcsolatos döntései mellett a nyugat-európai adósságválság eszkalálódása, és 2006 közepére elérték a 7,9%-ot. % 10,0 9,5 9,0 8,5 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5 5,0 00.jan 10 éves referenciahozam 01.jan 02.jan 03.jan 04.jan 05.jan 06.jan 2003 közepéig a kamatok hosszú távú csökkenését egyaránt támogatta a dezinflációs pálya, a magyar szuverén kockázati felár lemorzsolódásahazai, valamint a hazánk EMUglobális növekedési kilátások romlása is jelentős szerepet játszott. 2011. év végén a 10 éves hozam 9,75% volt. 2012. év elején a 10 éves hozam rövid időre 10% fölé emelkedett, majd az év folyamán fokozatosan csökkent. A hosszú forinthozamok csökkenésében szerepet játszott a Kormány szigorú fiskális politika melletti elkötelezettsége, valamint a laza nyugat-csatlakozását beárazó piaci várakozásokeurópai és amerikai monetáris politika is. 2003 második felétől 2012. év végén a 10 éves hozam 6,1% körül ingadozott. 2013. év elején a 10 éves forinthozam 6% és 6,5% között ingadozott. 2013 közepére 5% közelébe csökkent a 10 éves hozam, amiben jelentős szerepet játszottak az MNB Monetáris Tanácsának óvatos kamatcsökkentései mellett a Kormány változatlan elköteleződése a szigorú fiskális politika iránt, aminek következtében Magyarország kikerült az Európai Unió ún. túlzott deficit eljárásának („Excessive Deficit Procedure” vagy „EDP”) hatálya alól. Május végén azonban az újra emelkedő inflációXxx Xxxxxxxx, az EMU-csatlakozás későbbre tolódása és amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve elnöke bejelentette, hogy a hazai pénzügyi piacok 2003korábban vártnál hamarabb visszafogják a mennyiségi lazítást. évi turbulenciái miatt a hosszú hozamok emelkedésének lehettünk tanúi. 2004-ben az MNB megkezdte a kiugrónak számító hazai kamatszint mérséklését. A jegybank óvatos lépésekben 2004 elejétől 2005 őszéig összesen 6,5 százalékponttal csökkentette az irányadó kamat mértékét. A kamatcsökkentést támogatta az újból beinduló dezinfláció, valamint az alacsony globális kamatszintek által alátámasztott kedvező nemzetközi befektetői hangulat is. 2005 őszétől azonban a nemzetközi kamatkörnyezet megváltozása és a kedvezőtlen hazai költségvetési helyzet miatt megakadt a hozamcsökkenés. A jegybank ettől kezdve csak szinten tartotta az irányadó kamatlábat. 2006. júniusában a választások és az új kormány megalakulása, valamint az „Új egyensúly” program közzététele után a befektetők első reakciói nem voltak pozitívak, és a forint komoly gyengülésbe kezdett. A jegybank – részben ezen belső, részben nemzetközi hatások miatt – 25 bázisponttal megemelte az alapkamatot. Mindezek hatására a hosszú hozamok újból emelkedni kezdtek. A fenti folyamatok Döntően ennek következtében a 10 éves Euró referenciahozam feletti forintfelár 1999-től kezdve 650 bázispontról 2003 közepére 200 bázispontra csökkent, 2004 őszére 460 bázispontig emelkedett, 2005 közepére 270 bázispontig csökkent, majd 2006 közepére 320 bázispontra forinthozam ismét 6,5% közelébe emelkedett. A rövid hozamok pályája ugyancsak csökkenő volt 2003 elejéig. Ezt követően 2013 szeptemberében – miután a pénzpiaci problémákra (például spekulatív támadás Fed jelezte, hogy elhalasztja e lépést – 5,5% közelébe csökkent a forint mellett 10 éves forinthozam, s 2013 decemberének végéig 5,5% és ellen, sáveltolás, továbbá a novemberi hirtelen hozamemelkedés) reagáló monetáris politika lépéseit követték az éven belüli hozamok. Mivel a jegybanki alapkamat 2003 második felében 6 százalékpontot emelkedett, így a rövid oldali hozamok is megközelítő mértékben növekedtek. 2004 tavaszától a jegybanki kamatcsökkentések mellett a rövid oldali hozamok is zuhanni kezdtek. A jegybanki alapkamat szinten tartása idején a rövid hozamok is stagnáltak, majd 2006 közepétől ismét emelkedni kezdtek. 6,0% 00.jan jegybanki irányadó kamatláb 3 hónapos refernciahozam 01.jan 02.jan 03.jan 04.jan 05.jan 06.janközött ingadozott.