Alaptájékoztató

A Diákhitel Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság

2014. évi 35.000.000.000,- Ft, azaz Harmincötmilliárd forint keretösszegű kötvényprogramjához

Program Szervező, Vezető Forgalmazó Kibocsátó jogi tanácsadója

Államadósság Kezelő Központ Gárdos, Füredi, Mosonyi, Zártkörűen Működő Részvénytársaság Tomori Ügyvédi Iroda

Forgalmazók

Concorde Értékpapír Zrt.

Deutsche Bank AG Magyarországi Fióktelepe ERSTE Befektetési Zrt.

ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.

MKB Bank Zrt.

UniCredit Bank Hungary Zrt.

Jelen dokumentum két alaptájékoztatót foglal magában (a jelen dokumentum alkalmazásában az alaptájékoztatók együttesen: Alaptájékoztató), amelyek alapján a Kötvényprogram keretében a Kibocsátó az Alaptájékoztatóban megjelölt szabályozott piacra (BÉT-re) bevezetett Kötvényeket kíván nyilvánosan forgalomba hozni. A jelen Alaptájékoztató egy dokumentumban tartalmazza a tartalomjegyzéket, a 809/2004/EK Rendelet szerinti összefoglalót, a regisztrációs okmányt, a kibocsátási program leírását, az értékpapírjegyzéket és a végleges feltételek formátumát.

Budapest, 2014. február 19.

„A Kibocsátó nyomatékosan felhívja a Kötvényekbe befektetni szándékozók figyelmét arra, hogy a Kötvények forgalomba hozatala következtében a Kibocsátó hiteltartozásainak összege meghaladhatja saját tőkéjének összegét, így a kockázat a szokásostól eltér.”

I. TARTALOMJEGYZÉK

I. TARTALOMJEGYZÉK		1
II. ÖSSZEFOGLALÓ		3
A. szakasz Bevezetés és figyelmeztetések	3
B. szakasz A Kibocsátó és a Kezes	5
C. szakasz Értékpapírok	13
D. szakasz Kockázatok	18
E. szakasz Ajánlattétel	23

III. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK 25

1. A KÖTVÉNYEKRE VONATKOZÓ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK 25

2. A KIBOCSÁTÓRA VONATKOZÓ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK 25

3. A KIBOCSÁTÁSRA KERÜLŐ KÖTVÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLAMI KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOK 28

4. EGYÉB KOCKÁZATOK 31

IV. DEFINÍCIÓK ÉS RÖVIDÍTÉSEK 32

V. FELELŐSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT 38

VI. HIVATKOZÁSSAL BEÉPÍTÉSRE KERÜLŐ DOKUMENTUMOK JEGYZÉKE39

1. A DIÁKHITEL KÖZPONT RT. 2005. ÉVI ÉVES JELENTÉSE 39

2. A DIÁKHITEL KÖZPONT RT. 2006. ÉVI ÉVES JELENTÉSE 39

3. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2007. I. FÉLÉVES GYORSJELENTÉSE 39

4. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2007. ÉVI ÉVES JELENTÉSE 39

5. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2008. I. FÉLÉVES GYORSJELENTÉSE 39

6. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2008. ÉVI ÉVES JELENTÉSE 39

7. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2009. I. FÉLÉVI FÉLÉVES JELENTÉSE 39

8. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2009. ÉVI ÉVES JELENTÉSE 39

9. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2010. I. FÉLÉVI FÉLÉVES JELENTÉSE 40

10. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2010. ÉVI ÉVES JELENTÉSE 40

11. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2011. I. FÉLÉVI FÉLÉVES JELENTÉSE 40

12. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2011. ÉVI ÉVES JELENTÉSE 40

13. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2012. I. FÉLÉVI FÉLÉVES JELENTÉSE 40

14. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2012. ÉVI ÉVES JELENTÉSE 40

15. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2013. I. FÉLÉVI FÉLÉVES JELENTÉSE 40

VII. AZ ALAPTÁJÉKOZTATÓ KIBOCSÁTÓRA VONATKOZÓ RÉSZE 41

1. A KIBOCSÁTÓ BEMUTATÁSA 41

2. PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK 52

3. BÍRÓSÁGI ÉS VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK 52

4. SZAKÉRTŐI NYILATKOZAT ÉS ÖSSZFÉRHETETLENSÉGI NYILATKOZAT 53

5. MEGTEKINTHETŐ DOKUMENTUMOK 53

VIII. AZ ALAPTÁJÉKOZTATÓ KÖTVÉNYEKRE VONATKOZÓ RÉSZEI 55

1. FONTOS INFORMÁCIÓK 55

2. A NYILVÁNOS FORGALOMBA HOZATALRA KERÜLŐ KÖTVÉNYEKRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK 56

3. AZ AJÁNLATTÉTEL FELTÉTELEI 63

5. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK 73

6. AZ AJÁNLATTÉTEL FELTÉTELEI 74

IX. AZ ÁLLAMI KEZESSÉGRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK 83

1. AZ ÁLLAMI KEZESSÉGVÁLLALÁS JELLEGE 83

2. AZ ÁLLAMI KEZESSÉGVÁLLALÁS FELTÉTELEI ÉS HATÁLYA 84

3. A MAGYAR ÁLLAM MINT KÉSZFIZETŐ KEZES BEMUTATÁSA 86

4. MEGTEKINTHETŐ DOKUMENTUMOK 120

FÜGGELÉKEK, MELLÉKLETEK 121

II. ÖSSZEFOGLALÓ

Az Összefoglaló az Alaptájékoztató kötelező bevezető része. Megalapozott befektetési döntést csak az Alaptájékoztató és a Végleges Feltételek egészének ismeretében lehet hozni. Ez fokozottan vonatkozik a Kibocsátó gazdasági helyzetének és a befektetés kockázatainak megismerésére.

Az Összefoglalóban az első oszlop a Bizottság 2004. április 29-i 809/2004/EK rendelete a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról XXII. számú melléklete szerinti Elemszámot, míg a második oszlop a Közzétételi követelményeket jeleníti meg akként, hogy a nem alkalmazható adatok helyén az Összefoglalóban "nem értelmezhető" megjegyzés kerül feltüntetésre.

A. SZAKASZ

Bevezetés és figyelmeztetések

A.1.

Kibocsátó figyelmezteti a Befektetőket és a Kötvénytulajdonosokat, hogy

− ez az Összefoglaló az Alaptájékoztató bevezetőjének tekintendő;

− az értékpapírokba történő befektetésről szóló döntést a befektetőnek az Alaptájékoztató egészének figyelembevételére kell alapoznia;

− ha az Alaptájékoztatóban foglalt információkkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor, előfordulhat, hogy más európai uniós tagállamok nemzeti jogszabályai alapján az Alaptájékoztatóval kapcsolatban a bírósági eljárás megindítását megelőzően felmerülő fordítási költségeket felperes befektetőnek kell viselnie; továbbá

− polgári jogi felelősség kizárólag azokat a személyeket terheli, akik az Összefoglalót – az esetleges fordításával együtt – benyújtották, de csak abban az esetben, ha az Összefoglaló félrevezető, pontatlan, nem áll összhangban az Alaptájékoztató más részeivel, vagy ha – az Alaptájékoztató más részeivel összevetve – nem tartalmaz alapvető információkat annak érdekében, hogy segítsen a befektetőnek megállapítani, érdemes-e befektetniük az adott értékpapírokba (kiemelt információ).

A Kibocsátó elhatározta a jelen Alaptájékoztatóban meghatározott Kötvényprogram felállítását és azt, hogy a Kötvényprogram feltételeinek megfelelően, az Alaptájékoztató hatálya alatt, időről-időre Kötvényeket bocsát ki nyilvánosan, amely kibocsátandó, de le nem járt Kötvények össznévértéke nem haladhatja meg a 35.000.000.000 forintot.

A Kibocsátó a jelen Alaptájékoztató közzétételének jóváhagyására a Magyar Nemzeti Bankot kérte, amely a Tpt. szerinti engedélyt 2014. március 3. napján adta meg.

A Tpt. és az Európai Unió Bizottságának a 2003/71/EK európai parlamenti és

tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról szóló 809/2004/EK rendeletének vonatkozó rendelkezései értelmében értékpapír Magyarországon, mint székhely szerinti tagállamban, illetve az Európai Unió másik tagállamában, mint fogadó államban nyilvánosan akkor hozható forgalomba, ha a Kibocsátó tájékoztatót vagy alaptájékoztatót és hirdetményt tesz közzé. Az Alaptájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a Kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot. Az Alaptájékoztatóban, valamint a közzétett hirdetményben közölt adatnak, adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a valóságnak megfelelőnek, helytállónak kell lennie. Az Alaptájékoztató és a hirdetmény félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely lényeges ahhoz, hogy a befektető megalapozottan megítélhesse a Kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi és jogi helyzetét, valamint annak várható alakulását, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogok alakulását.

Az Összefoglaló az Alaptájékoztató kötelező bevezető része. Megalapozott befektetési döntést azonban csak az Alaptájékoztató – beleértve a hivatkozással beépített dokumentumokat, valamint az egyes részkibocsátásokra vonatkozó Végleges Feltételeket is – továbbá az Alaptájékoztató esetleges kiegészítései ismeretében lehet hozni. Ez fokozottan vonatkozik a Kibocsátó gazdasági helyzetének és a befektetés kockázatainak megismerésére.

Kötvényeket a Kötvényprogram keretein belül az Alaptájékoztató közzétételét követően 2014. december 31-ig lehet nyilvánosan forgalomba hozni. A Kibocsátó köteles a jelen Alaptájékoztató kiegészítését kezdeményezni, ha az engedély kiadása és a forgalomba hozatali eljárás lezárásának határideje között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a tudomására, amely az Alaptájékoztató kiegészítését indokolttá teszi. Az Alaptájékoztató kiegészítését a Felügyelet is elrendelheti.

Ha az Alaptájékoztató a forgalomba hozatali eljárás időtartama alatt vagy a szabályozott piacra történő bevezetés előtt kiegészítésre kerül, az a befektető, aki a kiegészítés közzététele előtt a Kötvényre aukciós vételi ajánlatot tett vagy megvásárlására megállapodást kötött, jogosult ajánlattétele vagy jegyzése visszavonására, illetőleg a megállapodástól való elállásra. A befektető az elállási jogát a kiegészítés közzétételét követő 2 munkanapon belül gyakorolhatja. Az elállás jogának gyakorlására nyitva álló határidőt a Kibocsátó meghosszabbíthatja, az elállási jog gyakorlására nyitva álló határidőt azonban a kiegészítésnek tartalmaznia kell. A befektető elállása esetén a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó egyetemlegesen köteles a befektetőnek a nyilatkozattal vagy az értékpapír vételével kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni. A kiegészítés közzétételét követő 2 munkanapos időtartam alatt az allokáció nem folytatható le.

A Kötvény forgalomba hozatalával, illetve eladásával kapcsolatos bármely információ továbbadására, illetve a forgalomba hozatallal és az eladással kapcsolatos nyilatkozattételre kizárólag a jelen Alaptájékoztatóban erre

felhatalmazott személy jogosult. A jogosulatlan személytől származó információk, illetve az ilyen személy által a forgalomba hozatallal és az eladással kapcsolatosan tett kijelentések nem tekinthetőek a Kibocsátó felhatalmazásán alapuló információnak, illetve kijelentésnek.

A jelen Xxxxxxxxxxxxxxx nem minősül a Kibocsátó, illetve a Vezető Forgalmazó nyilatkozatának arról, hogy a Kötvényt a befektetők a rájuk vonatkozó jogszabályok értelmében jogosultak megszerezni, vagy a Kötvénybe érdemes befektetni. A Kötvénybe fektetők viselik befektetésük kockázatait. Az Alaptájékoztatóban szereplő előrejelzések a Kibocsátó vezetőségének jelenlegi információin és várakozásain alapulnak, és nincs biztosíték arra, hogy az adott folyamatok a jövőben ténylegesen az előrejelzéseknek megfelelően alakulnak, bekövetkeznek.

A.2.

A Kibocsátó vagy a tájékoztató elkészítéséért felelős személy hozzájárulása a tájékoztatónak az értékpapírok pénzügyi közvetítők általi későbbi újraértékesítése vagy végleges értékesítése céljából történő felhasználásához

A Kibocsátó hozzájárul a Tájékoztatónak az Értékpapírok pénzügyi közvetítők általi későbbi újraértékesítése vagy végleges értékesítése céljából történő felhasználásához.

Az ajánlati időszak megjelölése, amely alatt a pénzügyi közvetítők az értékpapírokat - a megadott hozzájárulás alapján a tájékoztató felhasználásával - újraértékesíthetik vagy véglegesen értékesíthetik

A pénzügyi közvetítők az Értékpapírokat – a megadott hozzájárulás alapján a Tájékoztató felhasználásával – azok lejáratáig újraértékesíthetik, vagy véglegesen értékesíthetik.

A tájékoztató felhasználása szempontjából lényeges, a hozzájáruláshoz kapcsolódó további egyértelmű és objektív feltételek megadása

Az Alaptájékoztató felhasználása szempontjából nincsenek lényeges, a hozzájáruláshoz kapcsolódó további feltételek.

A Kibocsátó tájékoztatja a befektetőket arról, hogy az egyes pénzügyi közvetítők ajánlatainak feltételeit azok megtételekor adják meg.

B. SZAKASZ

A Kibocsátó és a Kezes

B.1.	A Kibocsátó jogi és kereskedelmi neve

A Kibocsátó cégneve: Diákhitel Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A Kibocsátó rövidített cégneve: Diákhitel Zrt.

B.2.

A Kibocsátó székhelye, jogi formája, a működésére irányadó jog és a bejegyzés országa

A Kibocsátó székhelye: 1027 Budapest, Csalogány u. 9-11.

A Kibocsátó jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság.

A Kibocsátó működésére irányadó jog: magyar jog; a Kibocsátó létrehozására, annak szervezetére és működésére a Gt., a Ptk., az Áht., a Kormányrendelet és a részvénytársaságokra vonatkozó más jogszabályi rendelkezések az irányadók.

A bejegyzés országa: Magyarország.

B.3-

B.4a.

A Kibocsátó folyó műveleteinek és fő tevékenységi köreinek jellege, az értékesített fő termékkategóriák és/vagy a nyújtott szolgáltatások fő kategóriáinak megnevezésével, valamint a Kibocsátó fontosabb

VERSENYPIACAINAK MEGHATÁROZÁSÁVAL

nem értelmezhető

B.4b.

A Kibocsátót és a tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló ismert trendek bemutatása

A Kibocsátó a hallgatói hitelrendszer működtetésére és a hallgatói hitelek folyósítására jött létre, a Kormányrendelet szerinti Diákhitel szervezet feladatait a Diákhitel Központ Zrt. látja el. Tevékenységére a hitelintézetekre vonatkozó szabályozás, a Hpt. rendelkezései nem terjednek ki.

A felsőoktatásban 2012 őszétől felmenő rendszerben bevezetett új finanszírozási formákhoz illeszkedően a Diákhitel Központ Zrt. alapvetően kétféle hitelterméket nyújt: a szabad felhasználású, a felsőoktatásban való részvételhez kapcsolódó megélhetési költségek finanszírozását célzó Diákhitel 1 terméket, és a képzési önköltséget fizető hallgatók számára rendelkezésre álló Diákhitel 2 terméket A hitelrendszer a fentiek alapján két elkülönülő kockázatközösséggel működik, nyereségcél nélkül, de önfinanszírozó módon, mely alapján az állami készfizető kezességvállalás melletti piaci finanszírozásra támaszkodik.

B.5.

Amennyiben a Kibocsátó egy csoport tagja, a csoport és a Kibocsátónak a csoporton belüli pozíciójának ismertetése

A Kibocsátó részvénykönyv szerinti tulajdonosa a Magyar Állam, a tulajdonosi jogokat pedig az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (székhelye: 1051 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00.) gyakorolja.

A Diákhitel Központ Zrt. az MFB Stratégiai csoport Pénzügyi csoportjának tagja.

B.6.-

B.8.

nem értelmezhető


B.9.	Amennyiben nyereségelőrejelzést vagy -becslést adnak meg, az összeg ismertetése A Kibocsátó a jelen Alaptájékoztatóban nem tesz közzé nyereségelőrejelzést.
B.10.	A KORÁBBI PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓKRA VONATKOZÓ KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉSBEN JELZETT FENNTARTÁSOK JELLEGÉNEK LEÍRÁSA A Kibocsátó könyvvizsgálója, az Ernst&Young Könyvvizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaság korlátozó záradék nélkül auditálta a Kibocsátó 2008., 2009., 2010., 2011., 2012. évre vonatkozó pénzügyi beszámolóit.
B.11.	nem értelmezhető
B.12.	A korábbi pénzügyi információk által lefedett időszak minden egyes pénzügyi évére és az azt követő közbenső pénzügyi időszakra benyújtott, a Kibocsátóra vonatkozó kiemelt korábbi pénzügyi információk kiegészítve AZ ELŐZŐ PÉNZÜGYI ÉV AZONOS IDŐSZAKÁRA VONATKOZÓ ÖSSZEHASONLÍTÓ ADATOKKAL; AZZAL A KIVÉTELLEL, HOGY AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ MÉRLEGADATOKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK AZ ÉV VÉGI MÉRLEGADATOK BENYÚJTÁSÁVAL TELJESÍTHETŐK. Az eszközök állományának alakulása adatok millió forintban adatok millió forintban A források állományának alakulása adatok millió forintban adatok millió forintban

A tétel megnevezése	2001.12.31	2002.12.31	2003.12.31	2004.12.31	2005.12.31	2006.12.31	2007.12.31
A. Befektetett eszközök	5 567	26 030	51 725	78 401	102 936	127 960	148 529
B. Forgóeszközök	1 815	2 432	1 848	2 816	15 997	7 139	11 776
C. Aktív időbeli elhatárolások	525	363	1 508	3 870	3 996	4 549	4 557
Eszközök összesen	7 907	28 825	55 081	85 087	122 929	139 648	164 862

A tétel megnevezése	2008.12.31	2009.12.31	2010.12.31	2011.12.31	2012.06.30	2012.12.31	2013.06.30
A. Befektetett eszközök	167 551	187 703	204 758	218 834	247 095	229 512	262 638
B. Forgóeszközök	15 336	19 684	30 209	28 104	231	45 195	376
C. Aktív időbeli elhatárolások	5 827	4 818	2 274	1 417	7 693	1 754	6 794
Eszközök összesen	188 714	212 205	237 241	248 355	255 019	276 461	269 808

A tétel megnevezése	2001.12.31	2002.12.31	2003.12.31	2004.12.31	2005.12.31	2006.12.31	2007.12.31
D. Saját tőke	2 374	2 444	2 368	2 328	2 297	2 296	2 297
E. Céltartalékok	128	309	1 086	2 440	4 340	6 660	9 171
F. Kötelezettségek	5 329	25 204	50 905	75 932	111 180	126 983	150 066
G. Passzív időbeli elhatárolások	75	868	724	4 387	5 112	3 709	3 328
Források összesen	7 907	28 825	55 083	85 087	122 929	139 648	164 862

A tétel megnevezése	2008.12.31	2009.12.31	2010.12.31	2011.12.31	2012.06.30	2012.12.31	2013.06.30
D. Saját tőke	2 297	2 300	2 291	2 273	2 273	2 273	2 273
E. Céltartalékok	11 920	14 780	17 729	20 919	22 672	24 394	26 182
F. Kötelezettségek	170 934	191 132	210 848	218 326	224 129	240 827	233 179
G. Passzív időbeli elhatárolások	3 563	3 993	6 373	6 837	5 945	8 967	8 175
Források összesen	188 714	212 205	237 241	248 355	255 019	276 461	269 808

A mérleg szerint eredmény alakulása adatok millió forintban

A Kibocsátó kilátásai szempontjából az Alaptájékoztatóban bemutatottakon kívül nem következett be jelentős hátrányos változás a 2012. évi éves auditált beszámolója 2013. április 30. napján történt közzététele óta.

A Kibocsátó pénzügyi vagy kereskedelmi helyzetében a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszak óta bekövetkezett lényeges változások

Mivel a jogszabályokban foglaltak alapján 2007. december 1-jétől a Kibocsátó kizárólag éves jelentés készítésére kötelezett, a Kibocsátó utolsó kötelező pénzügyi információit 2012. december 31-ére vonatkozóan tette közzé, illetve 2013-ban féléves jelentést is megjelentetett a jogszabályban előírt tartalommal annak ellenére, hogy a Társaság számára a szabályozás ezt nem teszi kötelezővé.

A Kibocsátó 2013 márciusában 40 milliárd Ft keretösszegű kötvényprogramot indított. E program keretében a Kibocsátó a 2013. március és december közötti időszakban összességében 27,5 milliárd Ft névértékben hozott forgalomba 2016. december 22-én lejáró, évi 5,50% fix kamatot fizető kötvényeket.

A Társaság az alaptevékenységéhez és működéséhez szükséges, illetve finanszírozási tranzakcióihoz kapcsolódó kifizetéseit mindig kellő időben és összegben teljesítette.

2013. december 31-e és a jelen Alaptájékoztató lezárása közötti időszakban az üzletmenetben azóta bekövetkezett lényeges esemény, a Társaság pénzügyi helyzetében, kereskedelmi pozícióiban egyéb lényeges változás nem történt.

B.13.

Kifejezetten a Kibocsátóval összefüggő, a Kibocsátó fizetőképességének értékelését lényegesen befolyásoló közelmúltbeli események ismertetése

A közelmúltban nem történt kifejezetten a Kibocsátóval összefüggő, a Kibocsátó fizetőképességének értékelését lényegesen befolyásoló esemény.

B.14.

Amennyiben a Kibocsátó egy csoport tagja, a csoport és a Kibocsátónak a csoporton belüli pozíciójának ismertetése, valamint amennyiben a

Kibocsátó a csoporton belüli más jogalanyoktól függ, ezt egyértelműen

A tétel megnevezése	2001.12.31	2002.12.31	2003.12.31	2004.12.31	2005.12.31	2006.12.31	2007.12.31
A. Üzemi tevékenység eredménye	- 128	- 51	- 879	- 1 386	- 2 391	- 3 830	- 4 775
B. Pénzügyi műveletek eredménye	2	177	797	1 322	2 337	3 805	4 751
C. Szokásos vállalkozási eredmény	- 126	126	- 82	- 64	- 54	- 25	- 24
D. Rendkívüli eredmény	-	-	7	24	24	24	24
E. Adózás előti eredmény	- 126	126	- 76	- 40	- 30	- 1	-
F. Adózott eredmény	- 126	70	- 76	- 40	- 30	- 1	-
G. Mérleg szerinti eredmény	- 126	70	- 76	- 40	- 30	- 1	-
						adatok millió forintban
A tétel megnevezése	2008.12.31	2009.12.31	2010.12.31	2011.12.31	2012.06.30	2012.12.31	2013.06.30
A. Üzemi tevékenység eredménye	- 4 671	- 5 647	- 5 138	- 5 521	- 2 699	- 5 057	- 2 379
B. Pénzügyi műveletek eredménye	4 654	5 652	5 135	5 525	2 702	5 058	2 367
C. Szokásos vállalkozási eredmény	- 17	5	- 3	4	4	1	- 12
D. Rendkívüli eredmény	17	- 1	- 6	- 4	- 4	-	12
E. Adózás előti eredmény	-	4	- 9	-	-	1	-
F. Adózott eredmény	-	3	- 9	- 18	-	-	-
G. Mérleg szerinti eredmény	-	3	- 9	- 18	- 18	-	-

JELEZNI KELL

A Kibocsátó részvénykönyv szerinti egyszemélyes tulajdonosa a Magyar Állam, a tulajdonosi jogokat pedig az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00.) gyakorolja.

A tulajdonosi joggyakorló a hasonló jellegű tevékenységet végző, vagyonkezelésébe tartozó társaságokat egy csoportba sorolja, így a Kibocsátó az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. Stratégiai csoportján belül a Pénzügyi csoportba tartozik. A Kibocsátó nem minősül konszolidációs körbe bevont társaságnak, illetve a Kibocsátó a csoporton belüli más jogalanyoktól nem függ.

A fentiek szerinti tulajdonlás következményeként nincs olyan, a Magyar Államtól független piaci szereplő, aki tulajdonosi kockázatot jelenthetne a Kibocsátó vonatkozásában.

B.15.

A Kibocsátó fő tevékenységi köreinek ismertetése

A Kibocsátó Alapító Okirat szerinti főtevékenysége "Egyéb hitelnyújtás". A Kibocsátó Xxxxxxx Okirat szerint végzett egyéb tevékenységek: "Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység, Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása, Adatfeldolgozás, web- hoszting szolgáltatás”.

A Kibocsátó a fenti célok eléréséhez szükséges tevékenységeken kívül adatfeldolgozói és a Hpt.-ben meghatározott ügynöki tevékenységet is folytathat elsődleges célja és alapvető feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül az adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével és a tulajdonosi jogok gyakorlójának jóváhagyásával.

A Kibocsátó ügyfeleiről azok hozzájárulása alapján nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a hitelfelvevő személyazonosító adatait, a szerződésre, annak teljesítésére, a célzott kamattámogatásra vonatkozó adatokat, információkat, továbbá azokat az adatokat, amelyek nyilvántartását jogszabály kötelezővé vagy lehetővé teszi. (A Diákhitel Központ Zrt. adatkezelése bejelentésre került a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által vezetett adatvédelmi nyilvántartásba.)

B.16.

Amennyiben a Kibocsátó számára ismert, tájékoztatás arról, hogy a Kibocsátó közvetlenül vagy közvetve más személy tulajdonában vagy ellenőrzése alatt van-e, e más személy megnevezése, az ellenőrzés

JELLEGÉNEK LEÍRÁSA

A Kibocsátó részvényeinek 100%-a a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 4.§ (2) bekezdése és 2. számú melléklete alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül, mivel annak állami

	tulajdonban történő megőrzése hosszú távon indokolt. Ezen minősítés következménye, hogy a Társaság részvényei felett a tulajdonosi jogok gyakorlására kizárólag a) a törvényben kijelölt miniszter, b) központi költségvetési szerv, vagy c) az állam 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet jogosult. A Társaság részvényeinek 100%-a, mint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon a nemzeti vagyonról szóló törvény erejénél fogva elidegenítési és terhelési tilalom alatt áll, azon osztott tulajdon nem létesíthető, míg azon vagyonkezelői jog kivételesen, törvényben történő kijelöléssel, a törvényben megjelölt személyekkel létrejöhet.
B.17.	A Kibocsátónak vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak a Kibocsátó kérésére vagy a hitelminősítési eljárásban való közreműködésével készített hitelkockázati besorolása A Kibocsátónak vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak a Kibocsátó kérésére vagy a besorolási eljárásban való közreműködésével nem készült hitelkockázati besorolás.
B.18.	A GARANCIA JELLEGE ÉS HATÁLYA A Magyar Állam készfizető kezessége a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében eszközölt kötvénykibocsátásokért.
B.19.	Információk a kezesről, mintha a garancia tárgyát képező értékpapírokkal azonos fajtájú értékpapírok kibocsátója lenne. Az ilyen információkat tehát az érintett melléklet szerinti összefoglalóhoz előírt FORMÁBAN KELL MEGADNI A 2014. évi költségvetési törvény 44. §-a értelmében a Magyar Állam készfizető kezesként felel a Kibocsátó azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből és kötvénykibocsátásaiból erednek. Mivel azonban a hatályos szabályok szerint a nem hitelszerződés alapján vállalt jogszabályi készfizető kezességvállalások beváltásának érvényesítési határidejére vonatkozó szabályozás nem egyértelmű, a Kötvénytulajdonosoknak az állami készfizető kezesség esetleges beváltása esetén hangsúlyozottan ügyelniük kell a Kötvényeken alapuló fizetési kötelezettségek esedékességét követő 180 napon belüli, a Magyar Állammal szembeni igényérvényesítésre. Tekintettel arra, hogy az állami kezességvállalás jogszabályi hátterét biztosító Áht. vonatkozó része felhatalmazta a Kormányt arra, hogy rendeletben állapítsa meg az állami kezesség vállalásának, módosításának, beváltásának, nyilvántartásának eljárási és részletszabályait – bár ezeket a kérdéseket jelenleg a 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet részben szabályozza – nem zárható ki, hogy a fenti szabályokban változás áll be. Az állami kezességvállalásért a Kibocsátónak kezességvállalási díjat nem kell fizetnie.


B.1.	A Kezes jogi és kereskedelmi neve A Kezes neve: Magyar Állam
B.2.	A Kezes székhelye, jogi formája, a működésére irányadó jog és a bejegyzés országa A Kezes székhelye, irányadó jog és bejegyzés országa: nem alkalmazandó. A Kezes jogi formája: a Magyar Állam jogi személy, államformája – köztársaság.
B.3.- B.4a.	A Kezes folyó műveleteinek és fő tevékenységi köreinek jellege, az értékesített fő termékkategóriák és/vagy a nyújtott szolgáltatások fő kategóriáinak megnevezésével, valamint a Kezes fontosabb VERSENYPIACAINAK MEGHATÁROZÁSÁVAL nem értelmezhető
B.4b.	A Kezest és a tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló ismert trendek bemutatása Nem alkalmazandó.
B.5.	Amennyiben a Kezes egy csoport tagja, a csoport és a Kezesnek a csoporton belüli pozíciójának ismertetése Nem alkalmazandó.
B.6.- B.8.	nem értelmezhető
B.9.	Amennyiben nyereségelőrejelzést vagy -becslést adnak meg, az összeg ismertetése A Kibocsátó a jelen Alaptájékoztatóban nem tesz közzé nyereségelőrejelzést.
B.10.	A KORÁBBI PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓKRA VONATKOZÓ KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉSBEN JELZETT FENNTARTÁSOK JELLEGÉNEK LEÍRÁSA Nem alkalmazandó.
B.11.	nem értelmezhető
B.12.	A korábbi pénzügyi információk által lefedett időszak minden egyes pénzügyi évére és az azt követő közbenső pénzügyi időszakra benyújtott, a Kezesre vonatkozó kiemelt korábbi pénzügyi információk kiegészítve az előző pénzügyi év azonos időszakára vonatkozó összehasonlító adatokkal; azzal a kivétellel, hogy az összehasonlító mérlegadatokra vonatkozó követelmények az év végi mérlegadatok benyújtásával

	TELJESÍTHETŐK. A magyar állam költségvetésének konszolidált pénzforgalmi (GFS) szemléletű bevételei (helyi önkormányzatokkal együtt számítva) 2011-ben 12 939,6 mrd Ft-ot, 2012-ben 13 481,2 mrd Ft-ot értek el. A GFS kiadások (helyi önkormányzatokkal együtt számítva) 2011-ben 14 537,7 mrd Ft-ot, 2012-ben 13 989,5 mrd Ft-ot értek el. A hiány (helyi önkormányzatokkal együtt számítva) 2011-ben 1 600,7 mrd Ft-ot, 2012-ben 510,0 mrd Ft-ot, 2013-ban – előzetes adatok szerint, helyi önkormányzatok nélkül számítva – 929,2 mrd Ft-ot tett ki. A költségvetés adóssága a 2011. év végi 20 955,5 mrd Ft-ról 2012. év végére 20 720,1 mrd Ft-ra csökkent, majd 2013. év végére 21 998,1 mrd Ft-ra emelkedett. A GDP-arányos adósságráta a 2011. év végi 75,8%- ról 2012. év végére 73,9%-ra, majd – becsült 2013. évi GDP-vel számítva – 2013. év végére 75,3%-ra nőtt. Nyilatkozni kell arról, hogy a legutóbbi auditált pénzügyi beszámoló közzététele óta nem következtek be a Xxxxx kilátásai szempontjából jelentős hátrányos változások, illetve a jelentős hátrányos változások leírása. Nem alkalmazandó. A Kezes pénzügyi vagy kereskedelmi helyzetében a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszak óta bekövetkezett lényeges változások. Nem alkalmazandó.
B.13.	Kifejezetten a Kezessel összefüggő, a Kezes fizetőképességének értékelését lényegesen befolyásoló közelmúltbeli események ismertetése 2013. március 21-én a Standard&Poor’s hitelminősítő Magyarország „BB” hitelminősítéséhez kapcsolódó stabil kilátásokat negatívra rontotta.
B.14.	Amennyiben a Kezes egy csoport tagja, a csoport és a Kezesnek a csoporton belüli pozíciójának ismertetése,valamint, amennyiben a Kezes a csoporton belüli más jogalanyoktól függ, ezt egyértelműen jelezni kell Nem alkalmazandó.
B.15.	A Kezes fő tevékenységi köreinek ismertetése Nem alkalmazandó.
B.16.	Amennyiben a Xxxxx számára ismert, tájékoztatás arról, hogy a Kezes KÖZVETLENÜL VAGY KÖZVETVE MÁS SZEMÉLY TULAJDONÁBAN VAGY ELLENŐRZÉSE ALATT VAN-E, E MÁS SZEMÉLY MEGNEVEZÉSE, AZ ELLENŐRZÉS JELLEGÉNEK LEÍRÁSA Nem alkalmazandó.


B.17.	A Kezesnek vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak a Kezes KÉRÉSÉRE VAGY A HITELMINŐSÍTÉSI ELJÁRÁSBAN VALÓ KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL KÉSZÍTETT HITELKOCKÁZATI BESOROLÁSA A Kezes jelenleg hatályos nemzetközi hitelminősítőktől kapott minősítései az alábbiak: Moody's Hosszúlejáratú deviza adósság Ba1 Kilátások Negatív Standard & Poor's Hosszúlejáratú deviza adósság BB Kilátások Negatív Fitch Ratings Hosszúlejáratú deviza adósság BB+ Kilátások Stabil Japan Credit Rating Agency Hosszúlejáratú deviza adósság BBB Kilátások Negatív Rating and Investment Hosszúlejáratú deviza adósság BBB- Kilátások Stabil
B.18- B.19.	Nem alkalmazandó.
B.20- B.50	nem értelmezhető

C. SZAKASZ

Értékpapírok

C.1.

Az eladásra felajánlott és/vagy kereskedésre bevezetett értékpapírok fajtája és osztálya, értékpapírazonosító számmal együtt

Az értékpapír fajtája: Névre szóló, dematerializált kötvény Az értékpapír osztálya: Nem alkalmazandó

Az értékpapír értékpapírazonosítója (ISIN-kódja): Az egyes Sorozatok értékpapírazonosító (ISIN) kódjai a Végleges Feltételekben kerülnek

	meghatározásra. A Kötvényprogram keretében forgalomba hozott és le nem járt Kötvények össznévértéke nem haladhatja meg a 35.000.000.000 Ft-ot (Harmincötmilliárd forintot). A Kibocsátó nem vállal kötelezettséget arra, hogy a Kötvényprogram keretében a teljes 35.000.000.000 Ft össznévértékben hoz forgalomba Kötvényeket. A Kötvények a Kötvényrendelet és a Tpt. értelmében hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírok. A Kötvényeken alapuló követelés a Kibocsátóval szemben nem évül el. A Kötvényprogram során kibocsátott Kötvények minimum 1 éves és maximum 10 éves futamidejűek, fix vagy változó kamatozású kötvények. A Kötvények aukciós eljárás útján kerülnek kibocsátásra az Alaptájékoztató és a vonatkozó Végleges Feltételek feltételei szerint.
C.2.	Az értékpapírkibocsátás pénzneme A Kötvények magyar forintban kerülnek forgalomba hozatalra.
C.3.- C.4.	nem értelmezhető
C.5.	Az értékpapírok szabad átruházhatóságára vonatkozó korlátozások ismertetése A Kötvényprogram során kibocsátott Kötvények Magyarország területén kerülnek kibocsátásra. A Magyarország, mint székhely szerinti tagállam területén kívül a fogadó állam illetékes hatóságának 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő egyedi notifikációja alapján kerülhet sor kibocsátásokra. A Kibocsátó nem vállal kötelezettséget arra, hogy a Kötvények Magyarország területén kívül forgalomba hozatalra kerülnek. A Kötvényeket devizabelföldi jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, magánszemélyek, valamint devizakülföldi jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, magánszemélyek vásárolhatják meg és ruházhatják át egymás között. Magyarországon kívül a Kötvények csak az Amerikai Egyesült Államokban vagy más országokban érvényes nyilvántartásba vételi kötelezettségek figyelembevételével vagy az azok alóli mentesség esetén értékesíthetők. A jelen Alaptájékoztató és az adott Végleges Feltételek terjesztése, illetve a Kötvény forgalomba hozatala és értékesítése egyes jogrendszerekben jogszabályi korlátozások alá eshet. A Kibocsátó nem állítja, hogy a jelen Alaptájékoztató valamely más országban az ott alkalmazandó jogszabályi vagy egyéb követelményeknek megfelelően jogszerűen terjeszthető, vagy azt, hogy a Kötvény jogszerűen ezen országokban kibocsátható vagy vásárolható, illetve nem vállal felelősséget az ilyen terjesztés vagy forgalomba hozatal, illetve vásárlás jogszerűségéért. Magyarországon kívül, és azon fogadó államon kívül, ahol a Kötvény a Kibocsátó által forgalomba hozatalra kerül, a Kibocsátó nem tett semmiféle olyan intézkedést, amely a Kötvény nyilvános forgalomba hozatalát vagy a jelen Alaptájékoztató

terjesztését lehetővé tenné egy olyan országban, ahol a forgalomba hozatalhoz vagy a terjesztéshez ilyen intézkedésre szükség van. Ennek megfelelően, az ilyen országban a Kötvény nem bocsátható ki, illetve nem értékesíthető sem közvetve, sem közvetlenül. Továbbá a jelen Alaptájékoztató, a hirdetmények vagy egyéb forgalomba hozatali dokumentumok nem terjeszthetők vagy hozhatók nyilvánosságra, kivéve akkor, ha azok olyan körülmények között történnek, amelyek biztosítják az adott ország vonatkozó jogszabályainak és egyéb rendelkezéseinek betartását (feltéve, hogy a Kibocsátó nyilatkozik erről). A Kötvények egyike sem került korábban, és a jövőben sem kerül nyilvántartásba vételre az Amerikai Egyesült Államok 1933. évi értékpapírokról szóló törvénye („Amerikai Értékpapírtörvény”) alapján. Az Amerikai Értékpapírtörvény S Rendelkezésének megfelelően, a Kötvények egyikét sem lehet amerikai személyek részére vételre felajánlani, értékesíteni, átadni, illetve nem lehet az Amerikai Egyesült Államok területén a Kötvényt senki részére vételre felajánlani, értékesíteni és átadni.

A Kibocsátó fenntartja a jogot arra, hogy a Kötvények megszerezhetőségét, illetőleg átruházhatóságát korlátozza. Amennyiben a Kibocsátó él ezen jogával, úgy azt a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazzák. Ez esetben a Kötvényrendelet alapján a korlátozásba ütköző átruházás semmis.

Devizakülföldiek a Kötvényeket a hatályos devizajogszabályok és a Kibocsátó esetleges korlátozásai figyelembevételével vásárolhatják meg és ruházhatják át.

A Kötvényekkel kapcsolatos, devizakülföldi által vagy javára történő kifizetésekre a hatályos devizajogszabályok rendelkezései az irányadók. Ebben a vonatkozásban más országok jogszabályai is tartalmazhatnak korlátozásokat, amelyre tekintettel a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó felszólítja a jelen Alaptájékoztató olvasóit, hogy tájékozódjanak ezekről a korlátozásokról, illetve tartsák be azokat.

C.6.- C.7.

nem értelmezhető

C.8.

Az értékpapírokhoz kapcsolódó jogok ismertetése, valamint

"RANGSOROLÁSSAL EGYÜTT", ÉS "A JOGOK KORLÁTOZÁSÁVAL EGYÜTT"

A Kötvények a Kibocsátónak – a Kötvények tulajdonosaival szemben fennálló – közvetlen, feltétel nélküli, nem alárendelt, a Kezes készfizető kezességével biztosított kötelezettségvállalásai.

A Kötvényekhez a jogszabályok, az Alaptájékoztató és a vonatkozó Végleges Feltételek alapján biztosított teljes körű hitelezői, kötvényesi jogok fűződnek. A Kötvények Kötvényrendelet és a Tpt. értelmében hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírok. A Kötvényrendelet szerint a Kötvényben a Kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat, továbbá a pénzösszeget a Kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg teljesíti. A Kötvényrendelet alapján a Kötvényeken alapuló követelések a Kibocsátóval szemben nem évülnek el.

A Kötvényprogrammal kapcsolatban vagy abból eredően keletkező bármely követelés, így az állami kezesség bírósági úton történő érvényesítése is a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező rendes bíróság előtt történhet.

A Kibocsátó a jelen Alaptájékoztatóval kapcsolatosan a nyilvánosság felé tájékoztatásait a következőképpen teszi közzé:

a) a Hirdetményt a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx című honlapján, a Napi Gazdaság című lapban, továbbá a Felügyelet által hivatalosan kijelölt információtárolási rendszerként működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon,

b) az Alaptájékoztatót és a Végleges Feltételeket a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx című honlapján, továbbá a Felügyelet által hivatalosan kijelölt információtárolási rendszerként működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon, továbbá a befektetők a Tpt. 34. § (7) bekezdése alapján kérhetik a Forgalmazóktól a nyomtatott Alaptájékoztató és a Végleges Feltételek ingyenes rendelkezésre bocsátását,

c) a rendszeres tájékoztatás (éves jelentés) és a rendkívüli tájékoztatás alá eső információkat a Kötvényprogram hatálya alatt a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx című honlapján, továbbá a Felügyelet által hivatalosan kijelölt információtárolási rendszerként működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon.

A fenti szabályozott információkat a Kibocsátó a 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelet 4.

§-ának rendelkezései szerint a Napi Gazdaság Online és a Magyar Távirati Iroda, mint honlappal rendelkező médiumok szerkesztőségeinek is megküldi.

A Diákhitel Központ Zrt. a rendkívüli tájékoztatás keretében haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül tájékoztatja a nyilvánosságot minden, a Kötvény értékét vagy hozamát, illetve a Kibocsátó megítélését közvetlenül vagy közvetve érintő információról.

A BÉT által előírt közzétételek a BÉT xxx.xxx.xx című honlapján keresztül történnek.

C.9.

Az értékpapírokhoz kapcsolódó jogok ismertetése, valamint

"RANGSOROLÁSSAL EGYÜTT", ÉS "A JOGOK KORLÁTOZÁSÁVAL EGYÜTT"

A "névleges kamatláb", "a kamat esedékessé válásának időpontja és a kamatfizetési időpontok", "amennyiben a kamatláb nem rögzített, a mögöttes eszköz leírása", "a lejárat és a kölcsön kiegyenlítésére vonatkozó rendelkezések, ideértve a visszafizetési eljárásokat", "a várható hozam", "a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tulajdonosainak képviselete"

A C.8. elem kifejtését lásd fentebb.

A Kötvény a kamat/hozam számítása szerint lehet olyan Kötvény,

− amelynek Kamatlába a Lejárat Napjáig nem változik vagy a forgalomba hozatala előtt megállapított mértékre változik ("Fix Kamatozású Kötvény");

− amelynek Kamatlábát valamely piaci kamatláb szerint periodikusan állapítják meg ("Változó Kamatozású Kötvény");

az arra vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározottak szerint.

A Kötvény vonatkozásában – amennyiben alkalmazandó – a névleges kamatlábra és a fizetendő kamatra, a kamat esedékessé válásának időpontjára, a kamatfizetési időpontokra, és a várható hozamra vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza. A változó kamatozású Kötvények kamat-megállapításával kapcsolatos feladatokat a vonatkozó Végleges Feltételekben előírt időben és módon a Vezető Forgalmazó végzi.

A Kötvények kapcsán teljesítendő kifizetéseket a KELER nyilvántartásában az adott esedékességre vonatkozó – a KELER mindenkor hatályos szabályzatában meghatározott – fordulónap ("Fordulónap") végén az adott Kötvényeket illetően állománnyal rendelkező értékpapír-számlavezetők részére kell teljesíteni, a KELER vonatkozó mindenkor hatályos szabályzatával, rendelkezéseivel összhangban, valamint az alkalmazandó adózási jogszabályok figyelembevételével. Az esedékes fizetést azon Kötvénytulajdonos részére kell teljesíteni, aki a Fordulónapon Kötvénytulajdonosnak minősül.

A Kötvényekre aukciós ajánlat tétele természetes személy által személyesen vagy (eseti vagy állandó meghatalmazással) képviselő útján is történhet, amennyiben azt – többek között – jogszabály nem zárja ki. A nem természetes személy Kötvénytulajdonost a jogszabályban és/vagy működési formája szerinti szerződésben vagy annak alapján meghatározott természetes személyek képviselik a jogszabályban, szerződésben meghatározott módon és terjedelemben. Képviselő eljárása esetén az aukciós ajánlathoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek a képviselt Kötvénytulajdonost illetik meg, az aukciós ajánlathoz kapcsolódó felelősség szintén a képviseltet terheli, a Kötvények tulajdonjoga az allokációt követően a képviselt Kötvénytulajdonosra száll.

C.10.

Az értékpapírokhoz kapcsolódó jogok ismertetése, valamint

"RANGSOROLÁSSAL EGYÜTT", ÉS "A JOGOK KORLÁTOZÁSÁVAL EGYÜTT"

VALAMINT AMENNYIBEN AZ ÉRTÉKPAPÍR UTÁNI KAMATFIZETÉSNEK SZÁRMAZTATOTT ÖSSZETEVŐJE IS VAN, EGYÉRTELMŰ ÉS ÉRTHETŐ MAGYARÁZATOT KELL NYÚJTANI A BEFEKTETŐK RÉSZÉRE ARRÓL, HOGY A MÖGÖTTES ESZKÖZ(ÖK) ÉRTÉKE MIKÉNT BEFOLYÁSOLJA A BEFEKTETÉSÜK ÉRTÉKÉT, KÜLÖNÖSEN OLYAN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT, AMIKOR A KOCKÁZAT A LEGNYILVÁNVALÓBB

A C.9. elem kifejtését lásd fentebb. A többi rész nem alkalmazandó.

C.11.

Tájékoztatás arról, hogy a felkínált értékpapírok tekintetében

NYÚJTOTTAK VAGY NYÚJTANAK-E BE KÉRELMET A BEVEZETÉS IRÁNT SZABÁLYOZOTT VAGY AZZAL EGYENÉRTÉKŰ PIACOKON TÖRTÉNŐ FORGALMAZÁS CÉLJÁBÓL; A SZÓBA

JÖHETŐ PIACOK MEGJELÖLÉSÉVEL

Jelen Alaptájékoztató alapján a Kötvényprogram keretében a Kibocsátó az Alaptájékoztatóban megjelölt szabályozott piacra bevezetett Kötvényeket kíván nyilvánosan forgalomba hozni.

A Kötvényprogram hatálya alatt forgalomba hozott Sorozatokba tartozó Kötvények – az erre vonatkozó eljárások lefolytatását követően – a BÉT-re bevezetésre kerülnek. A Kötvényprogram keretében kibocsátásra kerülő Sorozatok mindegyikére a Forgalmazók közül Sorozatonként legalább 3 (három) Forgalmazó, a tőzsdei bevezetés napjától számított legalább 1 (egy) évig árjegyzési kötelezettséget vállal.

A Kötvények bevezetésre kerülnek az EuroMTS Ltd. által üzemeltetett MTS Hungary elnevezésű multilaterális kereskedési rendszerre. Az MTS Hungary multilaterális kereskedési rendszer nem minősül szabályozott vagy azzal egyenértékű piacnak. Az MTS Hungary multilaterális kereskedési rendszeren a Kötvényekkel való kereskedés az EuroMTS Ltd. szabályzataiban foglaltaknak megfelelően folyik. Az elszámolás a KELER Zrt. Általános Üzletszabályzata szerint, az ügylet napjától számított második (T+2) munkanapon történik.

C.12.

- C.22.

nem értelmezhető

D. SZAKASZ

Kockázatok

D.1.

nem értelmezhető

D.2.

A Kibocsátóra jellemző sajátos kockázatokkal kapcsolatos alapvető információk

A Kibocsátó nyomatékosan felhívja a Kötvényekbe befektetni szándékozók figyelmét arra, hogy a Kötvények forgalomba hozatala következtében a Kibocsátó hiteltartozásainak összege meghaladhatja saját tőkéjének összegét, így a kockázat a szokásostól eltér.

A Kibocsátó működéséhez kapcsolódó kamat-, árfolyam-, megújítási és likviditási kockázat, valamint operatív kockázat

Mindezek mellett a Kibocsátó által működtetett hallgatói hitelrendszer finanszírozása

során többféle egyéb kockázat is felmerül: a kamat-, árfolyam-, megújítási és likviditási kockázatokat a Társaság kockázatkezelési és likviditásmenedzsment tevékenységeinek keretében igyekszik hatékonyan kezelni. Ezen általános piaci kockázatokon, valamint a jelen Alaptájékoztatóban bemutatásra kerülő – a Kötvényekből adódó kötelezettségek visszafizetésére érdemi befolyással nem bíró – operatív kockázatokon felül a Kötvények árazásával és értékelésével kapcsolatos egyéb kockázati tényező nem merül fel.

A felsőoktatásban 2012 őszétől felmenő rendszerben bevezetett új finanszírozási formákhoz illeszkedően a Kibocsátó alapvetően kétféle hitelterméket nyújt: a szabad felhasználású, a felsőoktatásban való részvételhez kapcsolódó megélhetési költségek finanszírozását célzó Diákhitel 1 terméket, és a teljes vagy részleges képzési önköltséget fizető hallgatók számára rendelkezésre álló Diákhitel 2 terméket. Az önfinanszírozó, jövedelemarányos törlesztésű hitelmodell alapvetően nem változott, azonban a Diákhitel 2 termékhez a költségvetés általános kamattámogatást nyújt, az ügyfelek által fizetendő kamat fix 2%. A hitelrendszer a fentiek alapján két elkülönülő kockázatközösséggel működik, nyereségcél nélkül, de önfinanszírozó módon, mely alapján az állami készfizető kezességvállalás melletti piaci finanszírozásra támaszkodik. Az új Diákhitel 2 termék törlesztése 2-4 éven belül kezdődik, így a visszafizetési hajlandóságról addig csak becslésekkel lehet élni. Jelentős eltérés azonban a korábbiaktól, hogy az ügyfeleknek járó általános állami kamattámogatás már a folyósítás napjától folyamatosan érkezik a Kibocsátóhoz, így csökkentve a hallgatók végzéskori eladósodottságának mértékét és a folyamatos cash-flow-val mérsékelve a rendszer külső finanszírozási igényét.

A Kibocsátó számára a forrásbevonás lehetőségeit kedvezően befolyásolja a Magyar Államnak a 2014. évi költségvetési törvény 44. §-a alapján történő készfizető kezességvállalása a Kibocsátó azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. Mivel azonban a hatályos szabályok szerint a nem hitelszerződés alapján vállalt jogszabályi készfizető kezességvállalások beváltásának érvényesítési határidejére vonatkozó szabályozás nem egyértelmű, a Kötvénytulajdonosoknak az állami készfizető kezesség esetleges beváltása esetén hangsúlyozottan ügyelniük kell a Kötvényeken alapuló fizetési kötelezettségek esedékességét követő 180 napon belüli, a Magyar Állammal szembeni igényérvényesítésre. Tekintettel arra, hogy az állami kezességvállalás jogszabályi hátterét biztosító Áht. vonatkozó része felhatalmazta a Kormányt arra, hogy rendeletben állapítsa meg az állami kezesség vállalásának, módosításának, beváltásának, nyilvántartásának eljárási és részletszabályait, - bár ezeket a kérdéseket jelenleg a 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet részben szabályozza, - nem zárható ki, hogy a fenti szabályokban változás áll be.

A Kötvények másodlagos piacán a jelen piaci körülmények között, az árjegyzéssel együtt is alacsony likviditás jellemző, emiatt lehetséges, hogy a befektető a lejárat előtt csak árfolyamveszteséggel tudja a Kötvényét értékesíteni. Nem adható biztosíték a Kötvények likviditását illetően; az árjegyzéstől eltekintve sem a Kibocsátó, sem a Forgalmazók nem kötelesek ajánlatot tenni a Kötvények vissza-, illetve megvásárlására.

A Kibocsátó jogi szabályozásában rejlő kockázat

A Kibocsátó működésének feltételrendszerét nem törvényi szinten szabályozták, így a működési feltételeit szabályozó jogszabály szintje – Kormányrendelet – módot ad a Kibocsátó üzleti tevékenységének közvetlen befolyásolására. A Kibocsátó gazdálkodásának jogi szabályozása – mivel nem tartozik a Hpt. hatálya alá – nincs összhangban a Kibocsátó által végzett üzleti tevékenységgel.

A Kibocsátó finanszírozási kockázatai

A Kibocsátó finanszírozási igényét tekintve két tendencia mutatkozik. Az ügyfelektől befolyó összegek éves szinten az új folyósítások egyre magasabb hányadát képesek fedezni, így az alaptevékenység finanszírozási igénye csökken. Ezzel párhuzamosan egyre több azon hónapoknak a száma, amikor a Kibocsátó nettó megtakarító, így a jelenleg rendelkezésre álló korlátozott befektetési lehetőségek egyre nagyobb szerephez jutnak. Nettó finanszírozási igény így jellemzően a tanulmányi félévek első folyósítási hónapjaiban, illetve az adósságmegújítások kapcsán, azaz évente 1-2 alkalommal keletkezik. Mivel azonban a kizárólag az alaptevékenységből származó bevételek az elkövetkező 5-10 éves időtávon belül előreláthatóan nem nyújtanak fedezetet a Társaság hitelfelvételből és kötvénykibocsátásból származó kötelezettségeinek teljesítésére, ezért a lejáró hitelek és kötvények törlesztése, megújítása csak újabb források bevonásával finanszírozható. A Társaság finanszírozásában tehát számolni kell a megújítási kockázattal, amely a lejáró hitelek és kötvények visszafizetéséhez szükséges források hozzáférhetőségében rejlik. Az új Felsőoktatási törvény szerint átalakult felsőoktatás-finanszírozással kapcsolatban 2012 őszétől a hallgatói hitelrendszer is bővítésre került. A hallgatói hitelrendszer hosszú távú stabilitása minden döntés előtt a legfontosabb szempont. A források bekerülési költségét, illetve rendelkezésre állását továbbra is kedvezően befolyásolja a Társaság kötelezettségeire a Magyar Állam által vállalt készfizető kezességvállalás, amely a későbbiekben részletes elemzésre kerül.

A 2003 januárjától megindult hallgatói hiteltörlesztésekből származó bevételek miatt a Társaságnak folyamatosan növekvő pénzáramlással kell számolnia, ami a likviditáskezelés növekvő szerepét vetíti előre a szabad pénzeszközök kezelése tekintetében. A Diákhitel Központ Zrt. 2001 júliusa óta az államháztartási jogszabályok szerint kizárólag a Magyar Államkincstárnál vezetheti pénzforgalmi/fizetési számláit, illetve szabad pénzeszközeit a Kincstár hálózatában, a Kincstár által a piaci kondíciókhoz képest kedvezőtlen lakossági feltételekkel értékesített állampapírok vásárlásával hasznosíthatja. A piaci feltételek hiánya és a befektetési lehetőségek korlátozott köre a Társaság számára olyan elmaradt hozam kockázatát jelenti, amellyel a nyújtott diákhitelek költsége alacsonyabb lehetne. A Kincstárnál vezetett számlák kedvezőtlen kondíciói mellett a Magyar Államkincstár egyelőre nem rendelkezik olyan hozzáadott értékű szolgáltatással sem, amely szükséges lenne a pénzügyi műveletek hatékony lebonyolításához. Ezen feltételek ismeretében a Társaság a szokásos vállalati gyakorlattól eltérően az utalásait nagyobb likviditási tartalék tartása mellett és az átlagosnál hosszabb tranzakciós idővel bonyolítja le. Mindezek ellenére ezen finanszírozáshoz kapcsolódó működési kockázatok nem befolyásolják a Kibocsátó azon képességét, hogy teljesítse a befektetőkkel szemben a Kötvényekből eredő kötelezettségeit.

A Kibocsátó működési kockázatai

Az elmúlt időszakban a Társaság a hallgatói hitel iránti kereslet csökkenésével szembesült. A kereslet csökkenése nem veszélyezteti a kockázatközösség stabilitását, és az elsősorban a gazdasági válság miatt a hitelekkel szembeni negatív attitűddel magyarázható. A beszedési tevékenység hatékonysága lényegesen befolyásolja az alaptevékenységből származó bevételek nagyságát és a hallgatói hitelrendszer hosszú távú stabil és önfenntartó működését. A hallgatói hitelek visszafizetési hajlandóságának megítélésére vonatkozóan jelenleg már 11 naptári év adatai állnak rendelkezésre. Ezek – és a külső, független aktuárius által működtetetett kockázati modell – azt mutatják, hogy a hallgatói hitelrendszer ügyfeleinek, mint egységes kockázatközösségnek a hitelkockázata leginkább az adóhatóság által végzett beszedési tevékenység hatékonyságára érzékeny. Erre pedig a Társaság közvetlen hatással nem bír. A jelenlegi gazdasági válság által előidézett folyamatok a visszafizetés terén sem jelezhetők pontosan előre az elmúlt 11 év adatai alapján, így az kockázatot jelent a működés szempontjából. Mindazonáltal a hallgatói hitelrendszer jelenleg még nem teljes mértékben önfinanszírozó, azaz folyamatosan külső forrásokat vesz igénybe, azonban a 2013-as évben a folyósításokat meghaladó összegű befizetés érkezett be a törlesztő ügyfelektől. Így a visszafizetések esetleges átmeneti visszaesése nem befolyásolja a jelen Kötvények visszafizetési lehetőségét.

A 2011. év végén elfogadott új Felsőoktatási törvény 2012 őszétől átalakította felsőoktatás finanszírozását. A Felsőoktatási törvényben foglaltak szerint a hallgatói hitelrendszer átalakításra, bővítésre került abban a tekintetben, hogy a jogosultak hiteligényét a Társaság kielégíthesse. Ez azonban továbbra is a hosszú távú stabil és önfenntartó működés szem előtt tartásával valósult meg. A magyar hallgatói hitelrendszer a 2012 augusztusától és szeptemberétől hatályba lépett új jogi szabályozással jelentősen átalakult, kibővült. A magyar felsőoktatásban 2012 őszétől felmenő rendszerben bevezetett új finanszírozási formákhoz illeszkedően a Diákhitel Központ Zrt. alapvetően kétféle hitelterméket nyújt, melyek elsősorban felhasználási céljukban térnek el egymástól. Továbbra is általánosan elérhető a szabad felhasználású, alapvetően a felsőoktatásban való részvételhez kapcsolódó megélhetési költségek finanszírozását célzó Diákhitel 1 termék. Ezen túl a képzési önköltséget fizető hallgatók számára rendelkezésre áll a Diákhitel 2 termék, amely kizárólag a felsőoktatási intézmény számára engedményezhető a hallgató által fizetendő önköltség fedezetéül. Az önfinanszírozó, jövedelemarányos törlesztésű hitelmodell alapvetően nem változott, azonban a Diákhitel 2 termékhez a költségvetés általános kamattámogatást nyújt, az ügyfelek által fizetendő kamat fix 2%. A hitelrendszer a fentiek alapján elkülönülő két kockázatközösséggel működik, az eddigieknek megfelelően nyereségcél nélkül, de önfinanszírozó módon, mely alapján az állami készfizető kezességvállalás melletti piaci finanszírozásra támaszkodik. A rendszer továbbra is külső független szakértők által működtetett és auditált hitelkockázati modell alapján kerül paraméterezésre (kockázati kamatprémium, céltartalékolás, kötelező törlesztési hányadok), a hosszútávon stabil, önfenntartó működés szem előtt tartásával. Az új Diákhitel 2 termék törlesztése 2-4 éven belül indul majd, így a visszafizetési hajlandóságról addig csak becslésekkel lehet élni. Jelentős eltérés azonban a korábbiaktól, hogy az ügyfeleknek járó általános állami kamattámogatás már a folyósítás napjától folyamatosan érkezik a Társasághoz így csökkentve a hallgatók végzéskori eladósodottságának mértékét és a folyamatos cash-flow-val mérsékelve a rendszer külső finanszírozási igényét.

Általános jogi kockázatok

A Kibocsátó jogi kockázatnak is ki van téve a jogszabályalkotás alábbi szintjein: az európai uniós jogszabályok és előírások hatással vannak a Kibocsátó tevékenységére, az uniós jogszabályok és politikák nemzeti jogba történő implementálása, és megvalósítása a nemzeti jogalkotásban is kockázattal jár, mely felett az egyes tagállamok jelentős mértékű autonómiát tartanak meg.

Azok a jogszabályok, illetve jogszabályváltozások, melyek hatással vannak a Kibocsátóra pl. az alábbiak: uniós szintű és nemzeti társasági jogi, kötelmi jogi, tulajdonjogi, csődjogi, értékpapírjogi, adózási, munkajogi jogszabályalkotások, valamint az államháztartásra vonatkozó jogszabályok.

Mivel az Alaptörvény alapján alapvető jogintézmények kerültek és a továbbiakban is kerülnek módosításra, a kibocsátáskor hatályos jogszabályoknak a Kötvény futamideje alatti módosítása, illetve azok helyett új jogszabályok hatályba lépése várható, illetve az nem zárható ki. Különösen igaz ez az államháztartással kapcsolatos jogszabályokra, amelyek módosítására illetve a végrehajtást szolgáló rendeletek megalkotására a Kötvény kibocsátását követően is sor kerülhet. Bár a Kibocsátó és a Forgalmazó megítélése szerint a Kötvényekhez kapcsolódó jogszabályi kezességre – a 2014. évi költségvetési törvény 2014. január 1-jei hatályba lépési időpontjára figyelemmel – az 1959. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók, az új Ptk. 2014. március 15-i hatályba lépésére tekintettel nem zárható ki a Magyar Államot terhelő kezesi kötelezettségekre vonatkozó jogszabályok kapcsolódó változása.

Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a jogszabályok jelentős része rövid felkészülési időt biztosítva lép hatályba, illetve a már hatályba lépett, a végrehajtást szolgáló jogszabályok időközben – adott esetben több alkalommal is – módosításra kerülhetnek.

D.3.

Az értékpapírokra jellemző sajátos kockázatokkal kapcsolatos alapvető információk

A kötvények, mint értékpapírok, a tőke és pénzpiacok változásaiból eredően illetve a tőkepiaci eszköz jellegükből adódóan is hordoznak olyan kockázatokat, amelyek függetlenek akár a kibocsátó gazdálkodási környezetének kockázataitól, akár a Kibocsátó gazdálkodásának kockázataitól. Ilyen kockázatok lehetnek: piaci kockázatok a kötvények árfolyamával, illetve kamatfizetéseivel kapcsolatosan, devizaárfolyam kockázat, az aukciós eljárás kockázata, jegyzési eljárás kockázata és likviditási kockázat, amelyekkel kapcsolatban a Kibocsátó felhívja a befektető figyelmét, hogy a magyarországi vállalati illetve banki kötvények másodpiacára – különösen a tőzsdén kívüli piacra – a likviditás hiánya jellemző, ezért az állampapírokhoz viszonyítva jóval magasabb a vállalati és a banki kötvények likviditási kockázata. Ez azt jelenti, hogy a Kötvénytulajdonos a futamidő lejárta előtt esetleg csak jelentős árfolyam- illetve tőkeveszteséggel tudja eladni a Kötvényeket.

D.4.-

D.6.	nem értelmezhető

E. SZAKASZ

Ajánlattétel

E.1.- E.2a.

nem értelmezhető

E.2b.

Az ajánlattétel okai, és a bevétel felhasználása, ha az nem nyereségszerzés és/vagy egyes kockázatok fedezése

A Kötvényprogram célja, hogy a Kibocsátó a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően a hallgatói hitelrendszer finanszírozását a Kötvények forgalomba hozatalán keresztül biztosítsa.

A Diákhitel Központ Zrt. üzleti tevékenysége sajátos, tekintettel a Társaságot létrehozó kormányzati akaratra. A Társaságot a kormányzat azzal a szándékkal alapította meg, hogy minden fiatal számára esélyt teremtsen a felsőoktatásban való részvételre, függetlenül az egyén, illetve családja anyagi teherviselő képességétől, valamint cél, hogy a Kormány hosszú távon biztosítsa az általánosan hozzáférhető, tömeges és minőségi felsőoktatás fenntarthatóságának feltételeit a magyar gazdaság fejlesztése érdekében.

A Diákhitel Központ Zrt. a Kormányrendelet értelmében: „az államilag garantált forrásait kizárólag a hallgatói hitelek kihelyezésére, az állami kezességvállalással kibocsátott értékpapírok és egyéb, államilag garantált forrásbevonások alapján fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére, működési költségeinek fedezésére és a kibocsátott értékpapírok és forrásbevonások alapján fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére használhatja fel”. A Társaság a hitelfelvevőknek nyújtott kölcsönök folyósításához szükséges forrásokat a működés kezdeti szakaszában a pénz- és tőkepiacról biztosítja, majd a tervek szerint a hitelek visszafizetésének tömegessé válásával a rendszer önfenntartóvá válik. A törlesztések várhatóan képesek lesznek fedezni a folyósított kölcsönök forrásigényét, illetve az esedékes kamatfizetéseket, így a rendszer – a megújítások kivételével – nem igényel további külső finanszírozást.

E.3.

Az ajánlattétel feltételeinek ismertetése

A. A Kötvény-kibocsátási program általános bemutatása, a 809/2004/EK Rendelet 22. cikk (5) bekezdés 3. pontja alapján

A Kötvényprogram keretében egy vagy több Kötvénysorozat kerülhet értékesítésre, különböző időpontokban, több Részlet Forgalomba hozatala révén. Az egyes Részletek forgalomba hozatalának időpontjai, felajánlásra kerülő mennyiségei, továbbá a jelen Alaptájékoztatóban foglaltaktól eltérő egyéb feltételei a vonatkozó Végleges Feltételekben kerülnek meghatározásra, legkésőbb az ajánlattétel napját megelőzően.

	A jelen Kötvényprogram időtartama a Hirdetmény közzétételének napjától kezdődően 2014. december 31-ig tart. A Tpt. 27.§ (6) bekezdése alapján a Kötvényprogram hatálya alá tartozó egyes forgalomba hozatalok esetében a Kibocsátó a forgalomba hozatal kezdőnapját megelőzően a forgalomba hozatal végleges feltételeiről (így különösen: a forgalomba hozatal össznévértéke, az értékpapír futamideje, lejárata, kamata vagy egyéb járulékai, a forgalomba hozatal módja és helye, továbbá az új Sorozat értékpapírkódja, stb.) a vonatkozó Végleges Feltételek benyújtásával a Felügyeletet tájékoztatja és azt közzéteszi a közzétételi helyeken. A Kötvényprogram keretében kibocsátásra kerülő Kötvénysorozatok egyes Részletei aukció útján kerülnek forgalomba hozatalra. A Kibocsátó az aukció napját megelőzően a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx című honlapján, a hivatalos információtárolási rendszerként működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon illetve a xxx.xxx.xx oldalon is közzéteszi a Végleges Feltételeket. A szabályozott információkat a Kibocsátó a 24/2008. (VIII.15.) PM rendelet 4. §-ának rendelkezései szerint a Napi Gazdaság Online és a Magyar Távirati Iroda, mint honlappal rendelkező médiumok szerkesztőségeinek is megküldi.
E.4.	A Kibocsátás/ajánlattétel szempontjából lényeges érdekeltségeik bemutatása, ideértve az összeférhetetlen érdekeltségeket is A Kibocsátónak nincsenek a kibocsátás/ajánlattétel szempontjából lényeges érdekeltségei, ideértve az összeférhetetlen érdekeltségeket is.
E.5.- E.6.	nem értelmezhető
E.7.	A KIBOCSÁTÓ VAGY AZ AJÁNLATTEVŐ ÁLTAL A BEFEKTETŐRE TERHELT KÖLTSÉGEK BECSÜLT ÖSSZEGE Nincs a Kibocsátó által a kibocsátással kapcsolatban a befektetőre terhelt költség, de a befektetőknek számolniuk kell azzal, hogy a Kötvények, mint dematerializált értékpapírok értékpapírszámlán kerülnek nyilvántartása, amely költséggel járhat a befektető részére.

III. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

Az Alaptájékoztató e fejezetének célja, hogy a Társaság Kötvényeibe történő befektetés kockázatairól hiteles képet nyújtson.

1. A KÖTVÉNYEKRE VONATKOZÓ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

1.1. A Kötvényekbe történő befektetés kockázata

A Kötvényekbe történő befektetés során minden befektetőnek magának kell mérlegelnie, hogy a Kötvény mint pénzügyi eszköz megfelelő-e a számára.

1.2. Piaci kockázat

Amennyiben egy adott befektető a Kötvényeit lejárat előtt értékesíti, akkor az addig eltelt futamidő alatt történő hozammozgások függvényében a Kötvényeken árfolyam-különbözet (nyereség, vagy veszteség) keletkezhet.

1.3. Likviditási kockázat

A Kötvények másodlagos piacán a jelen piaci körülmények között, az árjegyzéssel együtt is alacsony likviditás jellemző, emiatt lehetséges, hogy a befektető a lejárat előtt csak árfolyamveszteséggel tudja a Kötvényét értékesíteni. Nem adható biztosíték a Kötvények likviditását illetően. Sem a Kibocsátó, sem a Forgalmazók nem kötelesek ajánlatot tenni a Kötvények vissza, illetve megvásárlására.

1.4. Az aukciós eljárás kockázata

Az aukciós eljárás szabályai miatt nincs biztosíték arra, hogy a befektető benyújtott ajánlata elfogadásra kerül.

A fentiek mellett a Kibocsátó az aukcióra beérkezett ajánlatok függvényében – a Kibocsátó számára kedvezőtlen, az aukció lezárásának időpontjáig bekövetkező piaci események, változások, így különösen az állampapírpiaci hozamok legalább 50 (ötven) Bázispontos elmozdulása esetén – jogosult az aukciós eladási ajánlatától elállni.

2. A KIBOCSÁTÓRA VONATKOZÓ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

2.1. A Társaság jogi szabályozásában rejlő kockázat

A Társaság működésének feltételrendszerét nem törvényi szinten szabályozták, így a működési feltételeit szabályozó jogszabály szintje – kormányrendelet – módot ad a Társaság üzleti tevékenységének közvetlen befolyásolására. A Társaság gazdálkodásának jogi szabályozása – mivel nem tartozik a Hpt. hatálya alá – nincs összhangban a Társaság által végzett üzleti tevékenységgel.

2.2. Tulajdonosi kockázat

A Kibocsátó részvénykönyv szerinti tulajdonosa a Magyar Állam. A Magyar Állam képviseletében a tulajdonosi jogokat 2010. június 17-étől az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (székhely: 1051 Budapest, Nádor u. 31.) gyakorolja.

A tulajdonosi jogok gyakorlása során az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. jár el. A fentiek szerinti tulajdonlás következményeként nincs olyan, a Magyar Államtól független piaci szereplő, aki tulajdonosi kockázatot jelenthetne a Kibocsátó vonatkozásában.

2.3. A Társaságnak a Kötvénykibocsátásból eredő kockázata

A Kötvények forgalomba hozatala következtében a Kibocsátó hiteltartozásainak összege meghaladhatja a saját tőkéjének összegét.

2.4. A Társaság finanszírozási kockázatai

A Társaság finanszírozási igényét tekintve két tendencia mutatkozik. Az ügyfelektől befolyó összegek éves szinten az új folyósítások egyre magasabb hányadát képesek fedezni, így az alaptevékenység finanszírozási igénye csökken. Ezzel párhuzamosan egyre több azon hónapoknak a száma, amikor a Társaság nettó megtakarító, így a jelenleg rendelkezésre álló korlátozott befektetési lehetőségek egyre nagyobb szerephez jutnak. Nettó finanszírozási igény így jellemzően a tanulmányi félévek első folyósítási hónapjaiban, illetve az adósságmegújítások kapcsán, azaz évente 1-2 alkalommal keletkezik. Mivel azonban a kizárólag az alaptevékenységből származó bevételek az elkövetkező 5-10 éves időtávon belül előreláthatóan nem nyújtanak fedezetet a Társaság hitelfelvételből és kötvénykibocsátásból származó kötelezettségeinek teljesítésére, ezért a lejáró hitelek és kötvények törlesztése, megújítása csak újabb források bevonásával finanszírozható. A Társaság finanszírozásában tehát számolni kell a megújítási kockázattal, amely a lejáró hitelek és kötvények visszafizetéséhez szükséges források hozzáférhetőségében rejlik. Az új Felsőoktatási törvény szerint átalakult felsőoktatás-finanszírozással kapcsolatban 2012 őszétől a hallgatói hitelrendszer is bővítésre került. A hallgatói hitelrendszer hosszú távú stabilitása minden döntés előtt a legfontosabb szempont. A források bekerülési költségét, illetve rendelkezésre állását továbbra is kedvezően befolyásolja a Társaság kötelezettségeire a Magyar Állam által vállalt készfizető kezességvállalás, amely a későbbiekben részletes elemzésre kerül.

finanszírozáshoz kapcsolódó működési kockázatok nem befolyásolják a Kibocsátó azon képességét, hogy teljesítse a befektetőkkel szemben a Kötvényekből eredő kötelezettségeit.

2.5. A Társaság működési kockázatai

Az elmúlt időszakban a Társaság a hallgatói hitel iránti kereslet csökkenésével szembesült. A kereslet csökkenése nem veszélyezteti a kockázatközösség stabilitását, és az elsősorban a gazdasági válság miatt a hitelekkel szembeni negatív attitűddel magyarázható. A beszedési tevékenység hatékonysága lényegesen befolyásolja az alaptevékenységből származó bevételek nagyságát és a hallgatói hitelrendszer hosszú távú stabil és önfenntartó működését. A hallgatói hitelek visszafizetési hajlandóságának megítélésére vonatkozóan jelenleg már 11 naptári év adatai állnak rendelkezésre. Ezek – és a külső, független aktuárius által működtetetett kockázati modell – azt mutatják, hogy a hallgatói hitelrendszer ügyfeleinek, mint egységes kockázatközösségnek a hitelkockázata leginkább az adóhatóság által végzett beszedési tevékenység hatékonyságára érzékeny. Erre pedig a Társaság közvetlen hatással nem bír. A jelenlegi gazdasági válság által előidézett folyamatok a visszafizetés terén sem jelezhetők pontosan előre az elmúlt 11 év adatai alapján, így az kockázatot jelent a működés szempontjából. Mindazonáltal a hallgatói hitelrendszer jelenleg még nem teljes mértékben önfinanszírozó, azaz folyamatosan külső forrásokat vesz igénybe, azonban a 2013-es évben a folyósításokat meghaladó összegű befizetés érkezett be a törlesztő ügyfelektől. Így a visszafizetések esetleges átmeneti visszaesése nem befolyásolja a jelen Kötvények visszafizetési lehetőségét.

A 2011. év végén elfogadott új Felsőoktatási törvény 2012 őszétől átalakította felsőoktatás finanszírozását. A Felsőoktatási törvényben foglaltak szerint a hallgatói hitelrendszer átalakításra, bővítésre került abban a tekintetben, hogy a jogosultak hiteligényét a Társaság kielégíthesse. Ez azonban továbbra is a hosszú távú stabil és önfenntartó működés szem előtt tartásával valósult meg. A magyar hallgatói hitelrendszer a 2012 augusztusától és szeptemberétől hatályba lépő új jogi szabályozással jelentősen átalakult, kibővült. A magyar felsőoktatásban 2012 őszétől felmenő rendszerben bevezetett új finanszírozási formákhoz illeszkedően a Diákhitel Központ Zrt. alapvetően kétféle hitelterméket nyújt, melyek elsősorban felhasználási céljukban térnek el egymástól. Továbbra is általánosan elérhető a szabad felhasználású, alapvetően a felsőoktatásban való részvételhez kapcsolódó megélhetési költségek finanszírozását célzó Diákhitel 1 termék. Ezen túl a képzési önköltséget fizető hallgatók számára rendelkezésre áll a Diákhitel 2 termék, amely kizárólag a felsőoktatási intézmény számára engedményezhető a hallgató által fizetendő önköltség fedezetéül. Az önfinanszírozó, jövedelemarányos törlesztésű hitelmodell alapvetően nem változott, azonban a Diákhitel 2 termékhez a költségvetés általános kamattámogatást nyújt, az ügyfelek által fizetendő kamat fix 2%. A hitelrendszer a fentiek alapján elkülönülő két kockázatközösséggel működik, az eddigieknek megfelelően nyereségcél nélkül, de önfinanszírozó módon, mely alapján az állami készfizető kezességvállalás melletti piaci finanszírozásra támaszkodik. A rendszer továbbra is külső független szakértők által működtetett és auditált hitelkockázati modell alapján kerül paraméterezésre (kockázati kamatprémium, céltartalékolás, kötelező törlesztési hányadok), a hosszútávon stabil, önfenntartó működés szem előtt tartásával. Az új Diákhitel 2 termék törlesztése 2-4 éven belül indul majd, így a visszafizetési hajlandóságról addig csak becslésekkel lehet élni. Jelentős eltérés azonban a korábbiaktól, hogy az ügyfeleknek járó általános állami kamattámogatás már a folyósítás napjától folyamatosan érkezik a Társasághoz így csökkentve a hallgatók végzéskori eladósodottságának mértékét és a folyamatos cash-flow-val mérsékelve a rendszer külső finanszírozási igényét.

3. A KIBOCSÁTÁSRA KERÜLŐ KÖTVÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLAMI KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOK

A jelen Alaptájékoztató alapján eszközölt Kibocsátások jogi biztosítékát a 2014. évi költségvetési törvény 44. §-ában foglalt, törvényen alapuló állami készfizető kezesség jelenti. Ennek értelmében a Magyar Állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. A vállalt kezesség után a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie. A 2014. évi költségvetési törvényben biztosított állami kezességvállalás az Áht. vonatkozó rendelkezései értelmében jogszabályi állami kezességnek minősül, amely nem jár egyedi kezességvállalási szerződés megkötésével, a jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén szerződéskötés vagy nyilatkozat kibocsátása nélkül beálló állami kezességet jelent.

Bár az állami kezességvállalás jogszabályi alapját képező fenti rendelkezés általános megfogalmazása okán – tekintettel döntően arra, hogy a kezesség jogosultja nem került kifejezetten meghatározásra – kérdésessé tehető, hogy önmagában az előbbi jogszabályi rendelkezés hatályba lépésével a jogszabályi kezességi jogviszony létrejöttnek minősül-e, a Kibocsátó és a Forgalmazó megítélése szerint az érintett jogszabályi rendelkezések együttes értelmezése alapján megalapozottabbnak tekinthető az az álláspont, hogy a 2014. évi költségvetési törvény 44. §-ának hatálybelépésével a Kötvényekhez kapcsolódó jogszabályi kezesség létrejött, így arra annak 2014. január 1-jei hatályba lépési időpontjára tekintettel a hatálybalépésekor hatályos Ptk., azaz az 1959. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók (függetlenül attól, hogy a jelen Alaptájékoztató alapján egy adott Sorozatrészlet Forgalomba hozatala 2014. március 15. napját követően, vagyis a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („új Ptk.”) hatálybalépését követően történik). Az előbbiekkel összhangban a jelen fejezetcím alatti szövegben a Ptk. rövidítés a 1959. évi IV. törvényre való hivatkozásként értendő és értelmezendő. A Kibocsátó és a Forgalmazó rögzíti, hogy a jelen Alxxxxxxxxxxxxx xlkészítésekor hatályos fenti jogszabályok alapján a Kezest nem illeti meg sortartási kifogás.

A Társaság meghatározott kötelezettségeinek biztosítékául szolgáló állami készfizető kezesség ténye a 2001. évtől kezdődően minden év költségvetési törvényének része.

A 2014. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg a kezességvállalás mértékét. A 2014. évi költségvetési törvény 44. §-a és a Kormányrendelet 25. §-a azonban rögzíti, hogy az állami kezesség csak

(i) a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve a Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségére terjed ki,

(ii) amely Kötvénykibocsátásokkal összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mint pénzügyi eszközök elhelyezését az ÁKK Zrt. szervezi, továbbá

(iii) amennyiben a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet az államháztartásért felelős miniszter előzetesen jóváhagyta.

Bár az Áht. 92. § (8) bekezdése alapján törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában hitelviszonyon alapuló jogviszonyhoz

kapcsolódó jogszabályi állami kezesség feltétele a jogszabályi állami kezességen túlmenően az alapügylet tőkeösszege felének megfelelő fedezet hitelező általi előírása, a 2014. évi költségvetési törvény 44.§ (2) bekezdése ez alól az előírás alól a Társaság számára felmentést ad: a Társaságnak a Kötvényekből eredő kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességen túl a hitelező (kötvénytulajdonos) további biztosíték előírására nem köteles.

Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam kezesi kötelezettségének fennállása vitathatóvá válik.

Készfizető kezesség esetén a Ptk. alapján a jogosult az alábbiak szerint választhat:

– igényét csak a főkötelezettel szemben érvényesíti,

– igényét csak a készfizető kezessel szemben érvényesíti,

– igényét mind a főkötelezettel, mind a készfizető kezessel szemben érvényesíti és egyetemleges marasztalásukat kéri,

– mind a főkötelezettet, mind a készfizető kezest perli, de a készfizető kezes marasztalását kevesebb összegre kéri, mint amelyre a kezességi szerződés alapján jogosult lenne.

A fenti esetek közül a jogosult számára az a legcélszerűbb, ha a főkötelezett és a készfizető kezes egyetemleges marasztalását kéri. A jogerős marasztaló ítélet megléte esetén is döntési joga van, kivel szemben kéri a végrehajtást. A perköltség és a végrehajtási költségek viselése tekintetében a Ptk. 273. § (2) bekezdésében foglaltak a készfizető kezesre is irányadóak.

Mindezeknek megfelelően a Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvénytulajdonos választhat, hogy a követelését kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesíti, és azok egyetemleges marasztalását kéri. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni az NGM-et az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről.

Amennyiben a fentiek alapján a Magyar Államot a törvény erejénél fogva érvényes készfizető kezesi kötelezettség terheli, a kezesség teljesítésének megfelelő kimentési ok hiányában való megtagadása illetve késedelme esetén a Ptk. 198. § (3) bekezdése alapján a szerződésszegés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a Ptk. 300-301. §-ai alapján a teljesítés továbbra is követelhető, és a teljesítés elmaradásának időpontjától kezdve a Ptk. szerinti késedelmi kamat jár.

Amennyiben a szerződésszegés alapján a kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya azonban még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti az állami teljesítés kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét.

A jogszabályi állami kezesség előkészítését, illetve beváltásának rendjét a 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet szabályozza. Eszerint – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás várható időpontjáról, illetve a beváltás mértékéről – ide nem értve az egyedi, egyenként 2 millió forint értékhatár alatti beváltásokat – a jogszabályt elsőhelyi felelősséggel előterjesztő illetékes miniszter (ha ez nem az államháztartásért felelős miniszter) a kezest a várható beváltást megelőzően legalább

15 naptári nappal, előre nem látható esetben a beváltást indokoló körülmények bekövetkezésével egyidejűleg, vagy a beváltásról való tudomásszerzésről haladéktalanul értesíteni köteles. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás esetén a jogosult Kötvénytulajdonos a jogszabályban meghatározott feltételek szerint – a 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet 11. számú mellékletében szereplő igénylőlap felhasználásával – érvényesítheti az állami kezességvállalásból eredő jogait az állami adóhatóságnál. Az állami készfizető kezesség beváltását a jogosult Kötvénytulajdonos a Kötvény kibocsátásakor hatályos szabályok alapján a 10032000-01907003 NAV Állami kezességbeváltás folyósítási számlával szemben kezdeményezheti.

A 110/2006. (V.5.) Kormányrendelet 8/C. § (2) bekezdése a 2009. június 4-ét követően létrejött jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás esetén a kezesség érvényesítését készfizető kezesség esetében a hitelszerződés lejártát, illetve – amennyiben az korábbi – annak felmondását követő 180 napon belüli határidőre korlátozza, azzal, hogy e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Tekintettel ara, hogy az egyéb, vagyis a nem hitelszerződés alapján vállalt jogszabályi készfizető kezességvállalások beváltásának érvényesítési határidejére a 110/2006. (V.5.) Kormányrendelet semmiféle iránymutatást nem ad, továbbá mivel a Kötvényekből eredő tartozás tartalmát tekintve szintén hitelviszonyon alapuló tartozás, bár értékpapír formáját ölti, nem egyértelmű, hogy a hitelszerződéseket biztosító jogszabályi készfizető kezességekre előírt 180 napos jogvesztő igényérvényesítési határidő a Kötvények esetében is irányadó-e. Az igényérvényesítési határidő így a legszigorúbb jogértelmezés szerint a Kötvényeken alapuló fizetési kötelezettségek esedékességét követő 180 nap, míg a legmegengedőbb jogértelmezés szerint az igényérvényesítést határidő nem korlátozza, mivel – a kezesség járulékos jellege folytán – a Kötvényekből fakadó, a Kibocsátóval szembeni követelések el nem évülő jellege miatt a készfizető kezességből származó követelések sem évülnek el. Ennek alapján a Kötvénytulajdonosoknak az állami készfizető kezesség beváltása esetén hangsúlyozottan ügyelniük kell a Kötvényeken alapuló fizetési kötelezettségek esedékességét követő 180 napon belüli, a Magyar Állammal szembeni igényérvényesítésre.

Az állami kezesség beváltásánál az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerint jár el. Az adóhatóság a beváltás iránti kérelmet elutasítja, ha a jogosult eljárása a kezességgel biztosított kötelezettség elvállalásánál, valamint a kezesség fennállásának ideje alatt nem felelt meg a külön jogszabályokban, valamint a 110/2006. (V.5.) Kormányrendeletben meghatározott feltételeknek.

A beváltott állami kezesség – figyelemmel a külön jogszabályokban foglaltakra – a kötelezett Kibocsátónak a Magyar Állammal szembeni kötelezettségévé válik, erről az érintettet az állami adóhatóság határozatban értesíti. Az ilyen tartozást az Áht. 92.§ (6) bekezdése értelmében adók módjára kell behajtani.

A fentiekből megállapítható, hogy – bár a szabályozás egyre nagyobb figyelmet fordít a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességre, – az érvényesítésére továbbra is kevés konkrét részletszabályt állapít meg. Emiatt a jogszabályon alapuló állami készfizető kezesség

érvényesíthetősége – még megfelelő költségvetési források rendelkezésre állása esetén is – bizonytalan, különösen a kezesség érvényesítésének esetleges feltételeit, menetét és a kapcsolódó határidőket illetően.

2014. március 15-én várhatóan hatályba lép az új Ptk, amely a kezességre vonatkozóan is megállapít új rendelkezéseket. Bár a Kibocsátó és a Forgalmazó fentiekben is kifejtett megítélése szerint a Kötvényekhez kapcsolódó jogszabályi kezességre - a 2014. évi költségvetési törvény 2014. január 1-jei hatályba lépési időpontjára figyelemmel - az 1959. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók, az új Ptk. előbbiek szerinti hatályba lépésére tekintettel nem zárható ki a Magyar Államot terhelő kezesi kötelezettségekre vonatkozó jogszabályok kapcsolódó változása.

Tekintettel ezen túl arra, hogy az állami kezességvállalás jogszabályi hátterét biztosító Áht. vonatkozó rendelkezései felhatalmazták a Kormányt arra, hogy rendeletben állapítsa meg az állami kezesség vállalásának, módosításának, beváltásának, nyilvántartásának eljárási és részletszabályait, - bár ezeket a kérdéseket jelenleg a 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet részben szabályozza - nem zárható ki, hogy a fenti szabályokban változás áll be.

4. EGYÉB KOCKÁZATOK

Mivel az Alaptörvény alapján alapvető jogintézmények kerültek és a továbbiakban is kerülhetnek módosításra, továbbá tekintettel az új Ptk. 2014. március 15-i hatálybalépésére a kibocsátáskor hatályos jogszabályoknak a Kötvény futamideje alatti módosítása, illetve azok helyett új jogszabályok hatályba lépése nem zárható ki. Különösen igaz ez az államháztartással kapcsolatos jogszabályokra, amelyek közül – bár az alapvető rendelkezések elfogadása a 2011. év végén megtörtént, – a végrehajtást szolgáló rendeletek megalkotására illetve módosítása a Kötvény kibocsátását követően is sor kerülhet.

A Gt. szabályainak az új Ptk.-ba illesztése okán a Társaság Alapító Okiratának módosítása is várható.

IV. DEFINÍCIÓK ÉS RÖVIDÍTÉSEK

A jelen Alaptájékoztatóban szereplő egyes fontosabb definíciók és rövidítések meghatározása az alábbiakban kerül ismertetésre. Az egyéb, vagyis e részben meg nem határozott definíciók és rövidítések meghatározása a jelen Alaptájékoztató megfelelő helyein található.

Áht. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a mindenkori módosításaival és az annak helyébe lépő jogszabály(ok).

ÁKK Zrt. Az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1027 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxx 0-00., cégjegyzékszám: 01-10-

044549).

Aukciós Értékpapírtábla A BÉT mindenkor hatályos „Az MMTS1

Kereskedési Rendszerben, az Aukciós- Értékpapírtáblán történő Aukciós kereskedés szabályairól” szóló vezérigazgatói határozatában foglaltak szerinti Értékpapírtábla.

Bázispont A százalék századrésze.

BÉT A Budapesti Értéktőzsde Zrt. (székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00., cégjegyzékszám: 01-10-

044764).

Bszt. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény és az azt módosító, illetve helyébe lépő jogszabály(ok).

Értékpapír-számla A dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó

jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás.

Euró A Tanács 974/98/EK rendelete értelmében az Európai Monetáris Unió harmadik szakaszában résztvevő országok által hivatalos fizetőeszközként használt egységes európai valuta.

EHM A betéti kamat és értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelet illetve a helyébe lépő jogszabály(ok) szerinti, a Végleges Feltételekben megállapításra kerülő egységesített értékpapír hozam mutató.

EuroMTS Ltd. Az EuroMTS Limited (nyilvántartási szám:

03615752; székhely: 00 Xxxxxxxxxxx Xxxxxx, Xxxxxx XX0X 0XX, Xxxxxxxx Xxxxxxxxx).

Felsőoktatási törvény A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV.

törvény a mindenkori módosításaival és az annak helyébe lépő jogszabály(ok).

Felügyelet A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó hatóság jogkörében eljáró MNB illetve annak a pénzügyi felügyeleti hatósági minőségében mindenkori jogutódja.

Forgalmazók Concorde Értékpapír Zrt.

(székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.)

Deutsche Bank AG Magyarországi Fióktelepe (székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xxxx 00.)

ERSTE Befektetési Zrt.

(székhely: 1138 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxx 00-00.)

ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe (székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx Xxxxxx xx 00/X.)

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (székhely: 1122 Budapest, Pethényi köz 10.)

MKB Bank Zrt.

(székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xxxx 00.)

UniCredit Bank Hungary Zrt.

(székhely: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0-0.)

Forgalomba hozatal A Kötvények nyilvános forgalomba hozatala a jelen

Alaptájékoztató rendelkezéseivel összhangban.

Ft / forint Magyarországnak a Kötvények kibocsátásakor hivatalos fizetőeszköze.

Gt. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény a mindenkori módosításaival és az annak helyébe lépő jogszabály(ok).

Hpt. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVI. törvény a mindenkori módosításaival és az annak helyébe lépő jogszabály(ok).

KELER Zrt. / KELER A Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt.

(székhely: 1075 Budapest, Asbóth u. 9-11.,

cégjegyzékszám: 01-10-042346).

Kereskedési rendszer BÉT mindenkori, a hitelpapír-szekciót kiszolgáló,

elektronikus kereskedési rendszere.

Kibocsátó / DK Zrt. / Társaság / Diákhitel Központ Zrt. / Részvénytársaság

A Diákhitel Központ Zrt.

Kincstár A Magyar Államkincstár.

Kormányrendelet A hallgatói hitelrendszerről és a Diákhitel Központról szóló 1/2012. (I. 20.) Kormányrendelet a mindenkori módosításaival és az annak helyébe lépő jogszabály(ok).

Kötvények A Kötvényprogram keretében a jelen Alaptájékoztató alapján forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.

Kötvényprogram A Kibocsátó 2014. évi 35 Mrd Ft, azaz Harmincötmilliárd forint keretösszegű, forint alapú, a jelen Alaptájékoztatóban meghatározott kötvényprogramja.

Kötvényrendelet A kötvényről szóló 285/2001. (XII.26.) Kormányrendelet a mindenkori módosításaival, és az annak helyébe lépő jogszabály(ok).

Központi Értéktár KELER Zrt.

MNB A Magyar Nemzeti Bank.

MMTS1 Kereskedési rendszer: A BÉT mindenkor hatályos „Az MMTS1

Kereskedési Rendszerben, az Aukciós- Értékpapírtáblán történő Aukciós kereskedés szabályairól” szóló vezérigazgatói határozatában ekként meghatározott rendszer.

MTS Hungary Az EuroMTS Ltd. által üzemeltetett multilaterális kereskedési rendszer hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok másodpiaci kereskedését lehetővé tevő platformja.

Munkanap Minden olyan nap, amelyen mind a hitelintézetek, mind a pénz- és devizapiacok Budapesten kifizetéseket, illetve elszámolásokat hajtanak végre.

NGM A Nemzetgazdasági Minisztérium.

Okirat A Tpt. 7. § (2) bekezdése illetve a helyébe lépő jogszabály(ok) szerinti, az egy Sorozatban dematerializált formában kibocsátott valamennyi Kötvényt képviselő, értékpapírnak nem minősülő dokumentum.

Stabilitási törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény a mindenkori módosításaival, és az annak helyébe lépő jogszabály(ok).

Ptk. Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény a mindenkori módosításaival, és az annak helyébe lépő jogszabály(ok).

Részlet / Sorozatrészlet Egy Sorozat azon Kötvényei, amelyek kibocsátási napja azonos.

Részvényes A Társaság részvényeinek tulajdonosa, a Magyar Állam, a tulajdonosi jogokat a Kötvények kibocsátásakor az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. gyakorolja.

Sorozat / Kötvénysorozat Az azonos típusú, azonos előállítású, azonos jogokat

megtestesítő Kötvények egy meghatározott időpontban kibocsátott teljes mennyisége, illetve az eltérő időpontban kibocsátott értékpapírok valamely későbbi időpontban azonos jogokat megtestesítő teljes mennyisége.

Számviteli törvény A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény a mindenkori módosításaival és az annak helyébe lépő jogszabály(ok).

Szja. tv. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény a mindenkori módosításaival és az annak helyébe lépő jogszabály(ok).

Tpt. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény a mindenkori módosításaival és az annak helyébe lépő jogszabály(ok).

Végleges Feltételek Valamely Részletre vonatkozó, az adott Részlet

Forgalomba hozatalának adatait meghatározó dokumentum, amely a Tpt. 27. § (6) bekezdésének megfelelően többek között tartalmazza az adott Részletben forgalomba hozott Kötvények egyedi végleges feltételeit. A Kötvényprogram során az első Forgalomba hozatalt követően lebonyolításra kerülő Forgalomba hozatalok esetében a Végleges Feltételek, az adott Részletben kibocsátott Kötvények egyedi végleges feltételeit meghaladóan egységes szerkezetben tartalmazni fogja a megelőző Forgalomba hozatal óta rendszeres és rendkívüli tájékoztatás során nyilvánosságra hozott tényeket, adatokat, információkat is. Egységes szerkezet alatt értendő az is, ha a Végleges Feltételek a megelőző Forgalomba hozatal óta megjelent rendszeres és rendkívüli tájékoztatások elérhetőségét tartalmazza.

Vezető Forgalmazó ÁKK Zrt..

2005. évi költségvetési törvény A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről

szóló 2004. évi CXXXV. törvény a mindenkori módosításaival és az annak helyébe lépő jogszabály(ok).

2006. évi költségvetési törvény A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről

szóló 2005. évi CLIII. törvény a mindenkori módosításaival és az annak helyébe lépő jogszabály(ok).

2007. évi költségvetési törvény A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről

szóló 2006. évi CXXVII. törvény a mindenkori módosításaival és az annak helyébe lépő jogszabály(ok).

2008. évi költségvetési törvény A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről

szóló 2007. évi CLXIX. törvény a mindenkori módosításaival és az annak helyébe lépő jogszabály(ok).

2009. évi költségvetési törvény A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről

szóló 2008. évi CII. törvény a mindenkori módosításaival és az annak helyébe lépő jogszabály(ok).

2010. évi költségvetési törvény A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről

szóló 2009. évi CXXX. törvény a mindenkori módosításaival és az annak helyébe lépő

jogszabály(ok).

2011. évi költségvetési törvény A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről

szóló 2010. évi CLXIX. törvény a mindenkori módosításaival és az annak helyébe lépő jogszabály(ok).

2012. évi költségvetési törvény Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről

szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény a mindenkori módosításaival és az annak helyébe lépő jogszabály(ok).

2013. évi költségvetési törvény Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről

szóló 2012. évi CCIV. törvény a mindenkori módosításaival és az annak helyébe lépő jogszabály(ok).

2014. évi költségvetési törvény Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről

szóló 2013. évi CCXXX. törvény a mindenkori módosításaival és az annak helyébe lépő jogszabály(ok).

V. FELELŐSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT

Alulírottak, mint az Alaptájékoztatóban szereplő információkért felelős személyek kijelentik, hogy az elvárható gondosság mellett, a lehető legjobb tudásuk szerint a jelen Alaptájékoztatóban szereplő információk megfelelnek a tényeknek, az Alaptájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek a Kötvények, valamint a Kibocsátó és a Kibocsátót terhelő, a Kötvényekben foglalt fizetési kötelezettségekért készfizető kezességet vállaló Magyar Állam helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak, továbbá nem mellőzi azon körülmények bemutatását, amelyek befolyásolhatnák az információkból levonható fontos következtetéseket.

Kelt: Budapesten, 2014. február 19. napján

Kibocsátó:

DIÁKHITEL KÖZPONT ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

Xxxxx Xxxxx vezérigazgató s.k.

Vezető Forgalmazó:

ÁLLAMADÓSSÁG KEZELŐ KÖZPONT ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

Xxxxx Xxxxxx

üzleti vezérigazgató-helyettes s.k.

Xxxxx Xxxxx főosztályvezető s.k.

VI. HIVATKOZÁSSAL BEÉPÍTÉSRE KERÜLŐ DOKUMENTUMOK JEGYZÉKE

A jelen Alaptájékoztatóba hivatkozással kizárólag a következő dokumentumok kerülnek beépítésre:

1. A DIÁKHITEL KÖZPONT RT. 2005. ÉVI ÉVES JELENTÉSE

A Diákhitel Központ Rt. 2005. évi, a magyar számviteli szabályok szerint auditált beszámolót is tartalmazó Éves jelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetőinknek/Éves adatok” linkről.

2. A DIÁKHITEL KÖZPONT RT. 2006. ÉVI ÉVES JELENTÉSE

A Diákhitel Központ Rt. 2006. évi, a magyar számviteli szabályok szerint auditált beszámolót is tartalmazó Éves jelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetőinknek/Pénzügyi adatok/Éves adatok” linkről.

3. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2007. I. FÉLÉVES GYORSJELENTÉSE

A Diákhitel Központ Zrt. 2007. I. féléves gyorsjelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetőinknek/Pénzügyi adatok/Évközi jelentések” linkről.

4. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2007. ÉVI ÉVES JELENTÉSE

A Diákhitel Központ Zrt. 2007. évi, a magyar számviteli szabályok szerint auditált beszámolót is tartalmazó Éves jelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetőinknek/Pénzügyi adatok/Éves adatok” linkről.

5. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2008. I. FÉLÉVES GYORSJELENTÉSE

A Diákhitel Központ Zrt. 2008. I. féléves gyorsjelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetőinknek/Pénzügyi adatok/Évközi jelentések” linkről.

6. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2008. ÉVI ÉVES JELENTÉSE

A Diákhitel Központ Zrt. 2008. évi, a magyar számviteli szabályok szerint auditált beszámolót is tartalmazó Éves jelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetőinknek/Pénzügyi adatok/Éves adatok” linkről.

7. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2009. I. FÉLÉVI FÉLÉVES JELENTÉSE

A Diákhitel Központ Zrt. 2009. I. félévi féléves jelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról „Befektetőinknek/Pénzügyi adatok/Évközi jelentések” linkről.

8. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2009. ÉVI ÉVES JELENTÉSE

A Diákhitel Központ Zrt. 2009. évi, a magyar számviteli szabályok szerint auditált beszámolót is tartalmazó éves jelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetőinknek/Pénzügyi adatok/Éves adatok” linkről.

9. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2010. I. FÉLÉVI FÉLÉVES JELENTÉSE

A Diákhitel Központ Zrt. 2010. I. félévi féléves jelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetőinknek/Pénzügyi adatok/Évközi jelentések” linkről.

10. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2010. ÉVI ÉVES JELENTÉSE

A Diákhitel Központ Zrt. 2010. évi, a magyar számviteli szabályok szerint auditált beszámolót is tartalmazó Éves jelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetőinknek/Pénzügyi adatok/Éves adatok” linkről.

11. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2011. I. FÉLÉVI FÉLÉVES JELENTÉSE

A Diákhitel Központ Zrt. 2011. I. félévi féléves jelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetőinknek/Pénzügyi adatok/Évközi jelentések” linkről.

12. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2011. ÉVI ÉVES JELENTÉSE

A Diákhitel Központ Zrt. 2011. évi, a magyar számviteli szabályok szerint auditált beszámolót is tartalmazó Éves jelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetőinknek/Éves adatok” linkről.

13. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2012. I. FÉLÉVI FÉLÉVES JELENTÉSE

A Diákhitel Központ Zrt. 2012. I. félévi féléves jelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetőinknek/Pénzügyi adatok/Évközi jelentések” linkről.

14. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2012. ÉVI ÉVES JELENTÉSE

A Diákhitel Központ Zrt. 2012. évi, a magyar számviteli szabályok szerint auditált beszámolót is tartalmazó Éves jelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetőinknek/Pénzügyi adatok/Éves adatok” linkről.

15. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2013. I. FÉLÉVI FÉLÉVES JELENTÉSE

A Diákhitel Központ Zrt. 2013. I. félévi féléves jelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetőinknek/Pénzügyi adatok/Évközi jelentések” linkről.

VII. AZ ALAPTÁJÉKOZTATÓ KIBOCSÁTÓRA VONATKOZÓ RÉSZE

1. A KIBOCSÁTÓ BEMUTATÁSA

1.1. A Kibocsátó hivatalos neve és jogállásának rövid bemutatása.

A Kibocsátó cégneve: Diákhitel Központ Zártkörűen Működő

Részvénytársaság

A Kibocsátó rövidített cégneve: Diákhitel Zrt.

A Kibocsátó jogállásának rövid bemutatása

A Társaság létrehozására, annak szervezetére és működésére a Gt., a Ptk., az Áht., a Kormányrendelet és a részvénytársaságokra vonatkozó más jogszabályi rendelkezések az irányadók. A Diákhitel Központ Zrt.-re a Hpt. hatálya nem terjed ki.

A Társaság részvényeinek 100%-a a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 4.§

(2) bekezdése és 2. számú melléklete alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül, mivel annak állami tulajdonban történő megőrzése hosszú távon indokolt. Ezen minősítés következménye, hogy a Társaság részvényei felett a tulajdonosi jogok gyakorlására kizárólag

a) a törvényben kijelölt miniszter

b) központi költségvetési szerv, vagy

c) az állam 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet jogosult.

A Társaság részvényeinek 100%-a, mint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon a nemzeti vagyonról szóló törvény erejénél fogva elidegenítési és terhelési tilalom alatt áll, azon osztott tulajdon nem létesíthető, míg azon vagyonkezelői jog kivételesen, törvényben történő kijelöléssel, a törvényben megjelölt személyekkel létrejöhet.

Az alapítás, a cégbejegyzés helye és időpontja, a cégjegyzék száma Alapítás dátuma: 2001. április 27.

Cégbejegyzés helye és időpontja: Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság, 2001. június 14.

Cégjegyzék száma: 00-00-000000

A Társaság a Magyar Állam 100%-os tulajdonában van.

A Magyar Állam képviseletében a tulajdonosi jogokat 2010. június 17-étől az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (székhely: 1051 Budapest, Nádor u. 31.) gyakorolja.

A Társaságot az alapító határozatlan időtartamra hozta létre. Tevékenységének kezdete 2001. április 27. A Társaság üzleti éve a naptári évvel megegyezik, első üzleti éve 2001. április 27- től 2001. december 31-ig tartott. A Társaság koncesszió köteles tevékenységet nem végez.

A Társaság alaptőkéje 300.000.000,- Ft, azaz Háromszázmillió forint.

1.2. A Kibocsátó székhelye és jogi formája, levelezési címe és telefonszáma

A Kibocsátó székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx x. 9-11.

A Kibocsátó jogi formája: zártkörűen működő egyszemélyes részvénytársaság

A Kibocsátó levelezési címe: 1027 Budapest, Csalogány u. 9-11.

A Kibocsátó telefonszáma: x00-0-000-0000

1.3. A Kibocsátó vezető testületének részletes bemutatása, az irányítási rendszer ismertetése

1.3.1. A tulajdonosi jogok gyakorlása

A Diákhitel Központ Zrt. egyszemélyes zártkörűen működő részvénytársaság. A Magyar Állam 2002. december 31-én a Diákhitel Központ Zrt. részvényei felett 100%-os tulajdont szerzett, a tulajdonosi jogokat 2002. december 31-től a Pénzügyminisztérium, ezt követően az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény értelmében 2007. szeptember 25-étől az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (székhely: 1133 Budapest, Pozsonyi út. 56.), 2008. január 1-jétől a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (székhely: 1133 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.), majd 2010. június 17-étől az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (székhely: 1051 Budapest, Nádor u. 31.) gyakorolja.

A Diákhitel Központ Zrt. egyszemélyes részvénytársaság, ahol közgyűlés nem működik. A közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben az egyedüli Részvényes határozattal dönt és gyakorolja a Részvénytársaság legfőbb szervének jogait az alábbiak szerint:

a) az Alapító Okirat megállapítása és módosítása;

b) az alaptőke felemelése és leszállítása;

c) döntés a Részvénytársaság működési formájának megváltoztatásáról;

d) a Részvénytársaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása;

e) a Vezérigazgató megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása, felette a munkáltatói jogok gyakorlása, és a munkaviszonyban álló, a Munka törvénykönyve 188.

§ (1) vagy 188./A. § (1) bekezdése szerinti vezető állású munkavállaló számára a 2009. évi CXXII. törvényben foglaltak szerint a teljesítmény-követelmény és az ahhoz tartozó juttatások (teljesítménybér vagy más juttatás), valamint a személyi alapbér növelésének irányadó mértékének meghatározása;

f) a Részvénytársaság Vezérigazgatója, Felügyelőbizottsági tagjai és más, a Részvényes által meghatározott vezető állású munkavállalói számára a 2009. évi CXXII. törvényben foglaltak szerinti javadalmazások módjának, mértékének főbb elveiről, annak rendszeréről szóló szabályzat (a továbbiakban: Javadalmazási Szabályzat) elfogadása;

g) a Felügyelőbizottság elnökének és további tagjainak, valamint a Felügyelőbizottság egyetértésével javasolt Könyvvizsgáló személyének megválasztása, visszahívása, és díjazásuk megállapítása;

h) a Számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést is, továbbá döntés osztalékelőleg fizetéséről;

i) a Részvénytársaság éves üzleti tervének elfogadása;

j) a Részvénytársaság középtávú üzleti tervének (stratégiájának) elfogadása;

k) döntés a Diákhitel Központ Zrt. finanszírozási tervének elfogadásáról és az államháztartásért felelős miniszter elé terjesztéséről jóváhagyás céljából, valamint a finanszírozási tervben meghatározott finanszírozási kereteket meghaladó forrásbevonásról;

l) az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása;

m) döntés átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról;

n) döntés a részvény előállítási módja megváltoztatásáról;

o) döntés a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának kizárásról;

p) döntés más társaságba történő befektetésekről, üzletrészek, részvények vételéről, eladásáról;

q) döntés minden olyan kötelezettségvállalásról és tárgyi eszköz értékesítésről, amely nem szerepel a jóváhagyott éves üzleti tervben, és ami üzleti terv módosítással jár együtt;

r) a Felügyelőbizottság ügyrendjének jóváhagyása;

s) döntés minden olyan kérdésben, amit a Gt., a jogszabályok, vagy az Alapító Okirat a Részvényes kizárólagos hatáskörébe utal.

A Részvényes a hatáskörébe tartozó ügyekben az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság útján, Tulajdonosi (Alapítói) határozat formájában, írásban dönt. A Részvényes az Alapítói határozatot a Részvénytársaság Vezérigazgatójának megküldi. Az

f) pontban meghatározott szabályzatot elfogadásától számított 30 napon belül a Cégbíróságon letétbe kell helyezni.

1.3.2. A Társaság vezetése

1.3.2.1. A Vezérigazgató

A Részvénytársaságnál igazgatóság nem működik, annak jogkörét a Gt. 247. § szerinti Vezérigazgató gyakorolja, aki a Társaság tevékenységének, munkaszervezetének operatív irányítását is ellátja. A Vezérigazgatót a Részvényes választja meg határozatlan időre, a tisztségét munkaviszonyban látja el, felette a munkáltatói jogokat a Részvényes gyakorolja. A Vezérigazgató a Részvénytársaság ügyvezető szerve, intézi a Részvénytársaság ügyeit, képviseli a Részvénytársaságot a bíróságok és más hatóságok előtt, valamint harmadik személyekkel szemben. A Felügyelőbizottság előzetes értesítése mellett megteszi a Gt. 245.

§-ában szabályozottak szerinti szükséges intézkedéseket. A Vezérigazgató:

a) a Felügyelőbizottság előzetes véleményével a Részvényes részére előterjeszti a Részvénytársaság Számviteli törvény szerinti beszámolóját a könyvvizsgálói jelentéssel együtt, és az adózott nyereség felhasználására vonatkozó javaslatot, előterjeszti továbbá a Felügyelőbizottság jelentését;

b) a Részvénytársaság középtávú üzleti tervét (stratégiáját) elkészíti, és azt a Felügyelőbizottság előzetes véleményével a Részvényes elé terjeszti;

c) a Részvénytársaság éves üzleti tervét elkészíti, és azt a Felügyelőbizottság előzetes véleményével Részvényes elé terjeszti;

d) gyakorolja a munkáltatói jogkört a Részvénytársaság más munkavállalói felett;

e) a Felügyelőbizottság előzetes jóváhagyásával (ügydöntő Felügyelőbizottság) jóváhagyja a Munka törvénykönyve 188. § (1) bekezdés szerinti, és a 188/A.§ (1) szerinti vezető állású munkavállaló - a Vezérigazgató kivételével - számára, így a vezérigazgató-helyettesek számára is a teljesítménykövetelményt és az ahhoz tartozó juttatásokat (teljesítménybért vagy más juttatást);

f) gondoskodik a vezető tisztségviselők, a Felügyelőbizottsági tagok, a Munka törvénykönyve 188.§ (1) és 188/A.§ (1) bekezdések szerinti vezető állású munkavállalók,

valamint az önálló cégjegyzésre, vagy a bankszámla feletti rendelkezésre jogosult munkavállalók 2009. évi CXXII. törvény szerinti adatainak közzétételéről, az e törvény szerinti adatok változásainak közzétételéről, és e törvény szerint felelős a közzétett adatok folyamatos hozzáférhetőségéért, hitelességéért a Részvénytársasággal összefüggő valamennyi adat vonatkozásában;

g) a Felügyelőbizottság előzetes véleményével javaslatot tesz a Részvényesnek a Részvénytársaság Könyvvizsgálójának személyére, díjazására;

h) a 2007. évi CLII. törvény rendelkezéseinek megfelelően, az ugyanezen törvény 5. §-ában meghatározott határidők szerint vagyonnyilatkozatot tesz;

i) kijelöli a Részvénytársaság cégjegyzésre jogosult – a cégjegyzékbe bejegyzendő – dolgozóit;

j) vezeti a részvénykönyvet;

k) gondoskodik a Részvénytársaság üzleti könyveinek, nyilvántartásainak szabályszerű és ellenőrzésre alkalmas módon való vezetéséről;

l) megküldi a Részvénytársaság éves beszámolóját a Számviteli törvény előírásainak megfelelően – kormányzati portál útján – a céginformációs szolgálatnak;

m) a Részvénytársaság működéséről, üzleti tevékenységéről, gazdálkodásáról és vagyoni helyzetéről a Részvényes által előírt tartalommal és formában a megadott határidőre Részvényes részére havonta és negyedévente beszámolót készít;

n) az ügyvezetésről, a Részvénytársaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról a Felügyelőbizottság részére háromhavonta jelentést készít;

o) dönt minden olyan kérdésben, amelyet a Részvényes a Vezérigazgató hatáskörébe utal;

p) a Felügyelőbizottság előzetes jóváhagyásával (ügydöntő Felügyelőbizottság) jóváhagyja a Részvénytársaság Számviteli politikáját, Szervezeti és Működési Szabályzatát, Üzletszabályzatát, Cégjegyzési, kötelezettségvállalási és utalványozási jogról szóló szabályzatát, és a Vagyonnyilatkozat-tételi szabályzatát;

q) a Felügyelőbizottság előzetes jóváhagyásával (ügydöntő Felügyelőbizottság) – a jogszabályban előírt módon – megállapítja a hallgatói hitel kamatának aktuális mértékét, a hitelfelvevők felé felszámítandó díjakat és költségtérítéseket, valamint közzéteszi azokat;

r) a Felügyelőbizottság előzetes véleményével a Részvényes elé terjeszti a Részvénytársaság hallgatói hitelek finanszírozására vonatkozó Finanszírozási tervét;

s) a Felügyelőbizottság előzetes jóváhagyásával (ügydöntő Felügyelőbizottság) kijelöli az ÁKK-val kötött megbízási szerződésben körülírt Finanszírozási Bizottságba a Diákhitel Központ Zrt. által delegált tagok személyét;

t) dönt a Részvénytársaság átmenetileg szabad pénzeszközeinek befektetési hasznosításáról;

u) a Felügyelőbizottság előzetes jóváhagyásával (ügydöntő Felügyelőbizottság) dönt azokról az üzleti tervben szereplő kötelezettségvállalásokról, amelyeknek összege eléri, illetőleg meghaladja a 60.000.000 (hatvanmillió) forintot;

v) dönt azokról a 60.000.000 (hatvanmillió) forintot el nem érő kötelezettségvállalásokról és tárgyi eszköz értékesítésekről, amelyek nem igényelnek üzleti terv módosítást;

w) a jogszabályban előírt bejelentéseket megteszi a Részvénytársaság törvényességi felügyeletét ellátó cégbírósághoz;

x) a Társaság Szervezeti és Működési Szabályzatában foglalt rendelkezések figyelembevételével, az ott meghatározott mértékben, jogosult a hatáskörébe tartozó feladatokat a Társaság alkalmazottaira átruházni, kivéve azokat, amelyeket a Részvényes, az Alapító Okirat, vagy jogszabály kizárólag a Vezérigazgatóra ruházott.

Az e), p), q), s) és u) pontokban meghatározottak szerinti határozatokhoz a Felügyelőbizottság előzetes jóváhagyása szükséges. Ha a Felügyelőbizottság a hivatkozott

pontok szerinti határozat jóváhagyását megtagadja, akkor a Vezérigazgató a Részvényeshez fordulhat.

A Vezérigazgató az ilyen tisztségeket betöltő személyektől általában elvárható gondossággal köteles eljárni. Kötelezettsége felróható megszegésével a Részvénytársaságnak okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felel.

A Vezérigazgató a polgári jog általános szabályai szerint felel a Részvénytársaság működése kapcsán feladatkörében eljárva hozott döntéséért, illetve az ezzel összefüggő mulasztásokért.

A Vezérigazgató köteles a cégbírósághoz – letétbe helyezés céljából – benyújtani az aláírástól számított 30 napon belül azt az okiratot, amellyel a Társaság bárki javára ingyenesen vagyont juttat, feltéve, hogy annak összege (értéke) az egymillió forintot meghaladja. Az összeghatár szempontjából a két éven belül ugyanannak a személynek vagy szervezetnek nyújtott juttatásokat össze kell számítani.

A Részvényes által 2010. július 8. napjától határozatlan időtartamra kijelölt Vezérigazgató:

Xxxxx Xxxxx (lakcíme:1118 Budapest, Otthon u. 23/B. I/4., anyja neve: Xxxx Xxxx).

1.3.2.2. A cégvezetésért felelős vezető állású munkavállalók

Xxxxx Xxxxx, vezérigazgató

1959. január 30-án született. Üzemgazdász, közgazdász diplomát szerzett. Pályakezdőként a Magyar Hitel Bank Rt.-nél dolgozott 5 évig, majd a Portfolió Bank Rt., a Hitelgarancia Rt. és az ABN AMRO Bank Rt. következtek, ahol már vezetői pozíciókat töltött be. Irányította a Magyar Követeléskezelő Rt.-t, majd a BÁT Budapesti Árutőzsde Rt. vezérigazgatójaként aktívan részt vállalt a két budapesti tőzsde integrációs folyamatának megteremtésében. 2006. és 2010. között pénzügyi és befektetési szolgáltatásokkal, valamint ingatlanfejlesztéssel és hasznosítással foglalkozó cégeknél töltött be vezető tisztségeket. 2010. július 8-ától a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója, ellátja a Gt. 247. §-a szerinti feladatokat.

Xxxxx Xxxxxx, vezérigazgató-helyettes

1965. augusztus 12-én született Miskolcon. 1987-ben szerzett villamos üzemmérnöki diplomát a Xxxxx Xxxxxx Xxxxxxxxxxxxx Műszaki Főiskolán. 1994-ben végezte el a Külkereskedelmi Főiskolát. 1998-ban a Budapesti Árutőzsdén alkuszi vizsgát tett. 2008-ban vagyon-, alap-, és portfólió-kezelő oklevelet, majd 2009-ben az EFFAS befektetés-elemzői diplomáját szerezte meg. 2010-ben letette a tőzsdei szakvizsgát, illetve az ehhez kapcsolódó határidős és opciós vizsgákat is. 1989.-1994. között a Budapesti Elektromos Műveknél dolgozott. Ezt követően a Budapesti Árutőzsde osztályvezetője, 1999-től ügyvezető igazgatóhelyettese, majd 2003-tól vezérigazgató-helyettese lett. 2005-től a Budapesti Értéktőzsdén vezérigazgatói tanácsadóként, majd 2008-tól a Kereskedési Igazgatóság igazgatójaként dolgozott. 2010. augusztus 16-ától a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgató- helyettese. Középfokú angol üzleti nyelvvizsgával rendelkezik.

xx. Xxxx Xxxxxx, vezérigazgató-helyettes

1957. augusztus 3-án született Zircen. 1981-ben a Xxxxxx Xxxxxx Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi doktori diplomát. A jogi szakvizsgát 1983-ban tett le. 1981.-1985. között bírósági fogalmazóként, majd a Budapesti XX. és XXI. Kerületi Bíróságon bíróként dolgozott. 1985-1987 között beosztott bíró az Igazságügyi

Minisztériumban, 1988-ban kormánytanácsos a Gazdaságpolitikai Kormánybizottság titkárságán. 1989.-1992. között az Igazságügyi Minisztérium Törvényelőkésztő Főosztályán osztályvezető, majd az Igazságügyi és Kodifikációs Főosztály főosztályvezetője. 1992.-2010. között a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-nél jogi igazgató, majd vezérigazgató-helyettes. 2010. október 16-ától a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgató-helyettese.

1.3.3. A Társaság működésének ellenőrzése

1.3.3.1. A Felügyelőbizottság

A Részvénytársaságnál Felügyelőbizottság létrehozása kötelező.

A Részvénytársaságnál az Alapító Okiratban meghatározott feladatkörök, a jelen Alaptájékoztató VII. fejezet 1.3.2.1. pont e) p) q) s) és u) alpontjaiban meghatározott esetek tekintetében ügydöntő Felügyelőbizottság működik, az e pontokban meghatározott esetekben a Felügyelőbizottság jóváhagyása szükséges.

A Felügyelőbizottság 3-6 tagból áll, tagjait – a dolgozók által megválasztott tagok kivételével

– a Részvényes jelöli ki 3 éves határozott időtartamra.

A Felügyelőbizottság ellenőrzi a Részvénytársaság működését. A Vezérigazgatótól, illetve a vezető állású munkavállalóktól jelentést vagy felvilágosítást kérhet, amelyet az érintettek írásban a kéréstől számított 15 napon belül kötelesek megadni.

A Felügyelőbizottságnak bármikor lehetősége van megvizsgálni a Részvénytársaság könyveit, bankszámláját, iratait és pénztárát, vagy szakértővel a Részvénytársaság költségére megvizsgáltatni. A Felügyelőbizottság ellenőrzi a Vezérigazgató ügyvezetésről, a Társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról háromhavonta készített beszámolóját.

A Felügyelőbizottság köteles megvizsgálni a Részvényes elé terjesztendő minden fontosabb jelentést, a Részvényes kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekre vonatkozó előterjesztést, továbbá a Részvénytársaság Számviteli törvény szerinti beszámolóját. A vizsgálat eredményéről a Felügyelőbizottság elnöke számol be; a Számviteli törvény szerinti beszámolóhoz a Felügyelőbizottság írásos jelentést készít.

A Felügyelőbizottság előzetesen véleményezi és javaslatot tesz a Részvényes számára a Számviteli törvény szerinti éves beszámoló elfogadására és az adózott eredmény felhasználására. A beszámoló elfogadásáról és az adózott eredmény felhasználásáról a Részvényes csak a Felügyelőbizottság jelentésének ismeretében hozhat határozatot.

Ha a Felügyelőbizottság megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, az Alapító Okiratba, illetve a Részvénytársaság legfőbb szervének határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a Részvénytársaság, illetve a Részvényes érdekeit, köteles haladéktalanul értesíteni a Részvényest.

A Részvénytársaság belső ellenőrzési szervezetének szakmai irányítását a Felügyelőbizottság látja el.

A Felügyelőbizottság látja el a Gt. 311.§-ában és a Tpt. 62. §-ában meghatározott audit bizottság hatáskörébe tartozó feladatokat is. Ennek érdekében évente a Felügyelőbizottság a

belső ellenőr, illetve a saját munkatervében határozza meg az e körbe tartozó konkrét feladatokat.

A Felügyelőbizottság a Részvényes jóváhagyását megelőzően véleményt alakít ki a Javadalmazási Szabályzatról.

A Felügyelőbizottság előzetesen véleményezi a munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő, illetve előzetesen jóváhagyja a Munka törvénykönyve 188. §-ának (1) bekezdése, valamint a Munka törvénykönyve 188/A. §-ának (1) bekezdése alá tartozó vezető állású munkavállalók számára történő teljesítménykövetelmény és az ahhoz kapcsolódó juttatások (teljesítménybér vagy más juttatás) meghatározását és értékelését.

A Felügyelőbizottságnak jelenleg 3 tagja van, akiket az alábbiakban mutatunk be:

1. Táblázat: A DK Zrt. Felügyelőbizottságának tagjai

Név:	Beosztás	Választás illetve a kijelölés dátuma
Xxxx Xxxxx	a Felügyelőbizottság elnöke	2013.10.11.
Xxxxx Xxx	Felügyelőbizottsági tag	2012.06.01.
Xxxxxxx Xxxxx	Felügyelőbizottsági tag	2011.09.01.

Az alábbiakban ismertetjük a felügyelőbizottsági tagok szakmai életútját:

Xxxx Xxxxx, a Felügyelőbizottság elnöke

1972. augusztus 31-én született Hódmezővásárhelyen. Diplomáját a Pénzügyi és Számviteli Főiskola pénzügy szakán szerezte 1993-ban, és azonnal elhelyezkedett a bankszektorban. A Magyar Hitelbank Rt.-nél tanulta ki a kötvénykereskedelmet, aztán rövid európai kereskedelmi bank-i kitérő után, 1997-ben az OTP Bank Nyrt.-hez igazolt. A legnagyobb hazai pénzintézetnél töltött 14 évet kötvények, részvények és származékos termékek forgalmazásával kezdte, idővel az OTP Értékpapír Zrt. vezérigazgatói posztjáig emelkedett, amelyet felváltott az OTP Jelzálogbank Zrt. vezérigazgató-helyettesi széke. Sokrétű feladatköre volt: termékfejlesztés; kapcsolattartás befektetőkkel, hitelminősítő intézetekkel, a vagyonellenőrrel és a könyvvizsgálóval; jelzáloglevél-kibocsátás a hazai és a nemzetközi tőkepiacon; a Treasury tevékenység felügyelete. Közben belső igazgatósági tag és az OTP Bank Nyrt. Eszköz-Forrás Bizottságának is a tagja lett, és emellett vezette az OTP Életjáradék Zrt.-t is. Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. ügyvezető igazgatójaként 2011. szeptember 1-jétől termékfejlesztéssel, KKV, agrár- és önkormányzati ügyletek finanszírozásával foglalkozott. 2012. és 2013. között mint az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese felkészítette az MVM csoportot az IFRS sztenderdek szerinti pénzügyi beszámoló elkészítésére és a hitelminősítés megszerzésére, továbbá részt vett az E.ON magyarországi gázüzletágát megvásároló részvény-adásvételi szerződés feltételeinek tárgyalásában. Jelenleg az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. vezérigazgatója.

Xxxxx Xxx

1954. április 21-én született Veszprémben. 1977-ben közgazdász diplomát szerzett a Közgazdaságtudományi Egyetemen, 1987-ben könyvvizsgálói vizsgát tett. 1996. óta pénzügyi intézményi könyvvizsgáló, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Pénz és Tőkepiaci Tagozatának tagja. 1977-1987. között a Betonútépítő Vállalatnál dolgozott számviteli területen. 1987-től dolgozik a pénzintézeti szektorban, vezető beosztásban. A Mezőbank Rt. egyik alapítója, majd vezérigazgató helyettese volt, részt vett a Mezőbank és az Agrobank

fúziójában. 12 évig, a bank eladásáig irányította a számviteli, banküzemi, informatikai területet. 1998-ban a Reálbank sikertelen reorganizációját követően egy évig segítette a felszámolás elindítását. 1999-től 2004-ig a Konzumbankban felügyelte a teljes banküzemi szakterületet. 2006-tól részt vett az alakuló FHB Kereskedelmi Bank Zrt. pénzügyi, számviteli informatikai rendszerének kialakításában és irányította a működő bank számviteli tevékenységét. 2010. augusztus 1-től az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. ügyvezető igazgatója.

Xxxxxxx Xxxxx

1961-ben született Budapesten. 1984-ben villamosmérnöki végzettséget szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd ugyanott lett 1991-ben posztgraduális képzésben számítástechnikai szakmérnök. További tanulmányait és szakképzéseit Franciaországban, az Egyesült Királyságban, az USA-ban és Kanadában végezte. 1984. és 1990. között a VIDEOTON Fejlesztési Intézet szoftverfejlesztő munkatársa, majd csoportvezető. 1992-ig a Műszertechnika Holding Kft-nél elnökhelyettesi tanácsadó, majd adatkommunikációs igazgató. 1993. és 1995. között a zöldmezős magyar-portugál tulajdonú Hungaro DigiTel Kft. vezérigazgatója. 1996-ban a MATÁV Rt. marketing vezérigazgató-helyetteseként, mint az Executive Board tagja tevékenykedett. 1997. és 2001. között a német tulajdonú (RWE Group többségű) Novacom Távközlési Kft. vezérigazgatója, emellett aktív részvételt vállalt a magyarországi távközlési liberalizáció folyamatában: az Alternatív Távközlési Kerekasztalnak, valamint a Távközlési Érdekegyeztető Fórum Alternatív Táblájának is alapító tagja. 2001-től 2002-ig az Államháztartási Hivatal Informatikai Elnökhelyettese, valamint az EXIM Bank Zrt. igazgatósági tagja. 2002. és 2010. között mint tanácsadó, illetve projektvezető tevékenykedett. Többek között dolgozott az Országgyűlés költségvetési bizottságának, az egyik budapesti kerületnek, tevékenykedett az egységes hírközlési törvény felülvizsgálatában, s irányította egy EU pályázat-támogató integrált informatikai rendszer bevezetését egy szomszédos országban. 2010. és 2013. között az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. elnök-vezérigazgatói tanácsadója. Jelenleg az MFB stratégia csoportba tartózó Informatikai Kockázati Tőkealap-Kezelő Zrt. vezérigazgatója. Felsőfokon beszél angolul. Három felnőtt gyermek apja.

1.3.3.2. A könyvvizsgáló

A Társaság könyvvizsgálója 2013. április 25-től:

Név: Ernst&Young Könyvvizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaság

Cégjegyzékszám: 00-00-000000

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. Könyvvizsgálatért személyében felelős:

Név: Xxxxxx Xxxxxxxxx

Anyja neve: Xxxx Xxxxxxxx

Lakóhelye: 1032 Budapest, Kiscelli u. 74. Kamarai nyilvántartási szám: 003947

A Társaság 2008-2012. évi éves beszámolóját auditáló könyvvizsgáló:

Név: Ernst&Young Könyvvizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaság

Cégjegyzékszám: Cg:00-00-000000

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. Könyvvizsgálatért személyében felelős:

Név: Xxxxx Xxxxxxx

Anyja neve: Xxxx Xxxxxxxxx Xxxxxxx

Lakóhelye: 1202 Budapest, Mézes u. 35. Kamarai nyilvántartási szám: 005676

1.4. A Kibocsátó célkitűzéseinek és feladatainak rövid ismertetése

A Társaság által végzett alaptevékenység a diákhitelek folyósítása, hitelszámlák vezetése, a diákhitel mint termék menedzselése. A hitelkihelyezéshez szorosan kapcsolódik a forrásszerzés céljából történő hitelfelvétel. Az alaptevékenységek közé tartozik a hatékony beszedési mechanizmus működtetése, amely minimalizálja a vissza nem fizetés kockázatát. A Diákhitel Központ Zrt. tevékenységi köre lehetőséget ad azok hozzájárulása alapján a Társaság ügyfeleiről rendelkezésre álló adatok kezelésére.

A Diákhitel Központ Zrt. 2001 szeptemberében kezdte meg a Társaság fő tevékenységeként meghatározott hitelnyújtást, mely a felsőfokú oktatásban résztvevő, a Kormányrendeletben meghatározott feltételeknek eleget tevő hallgatók számára történő hitelnyújtásra korlátozódik.

A Diákhitel Központ Zrt. szabályozási környezete, a Kormányrendelet és egyéb alkalmazandó jogszabályok, főtevékenysége

A Diákhitel Központ Zrt. zártkörű részvénytársasági formában működő gazdasági társaság. A hallgatói hitelrendszer működtetésére és a hallgatói hitelek folyósítására jött létre. Tevékenységére a hitelintézetekre vonatkozó szabályozás, a Hpt. rendelkezései nem terjednek ki. A Társaság jogállását, főbb feladatait a Kormányrendelet, a Gt., valamint az Áht. határozza meg.

A Részvénytársaság Alapító Okirat szerinti főtevékenysége: „Egyéb hitelnyújtás”. A Részvénytársaság által az Alapító Okirat szerint végzett egyéb tevékenységek:

Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység; Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása;

Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás.

A Diákhitel Központ Zrt. jogszabályban rögzített egyéb feladatai

A Társaság a fenti célok eléréséhez szükséges tevékenységeken kívül adatfeldolgozói és a Hpt.-ben meghatározott ügynöki tevékenységet is folytathat elsődleges célja és alapvető feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül az adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével és a tulajdonosi jogok gyakorlójának jóváhagyásával.

A Diákhitel Központ Zrt. ügyfeleiről azok hozzájárulása alapján nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a hitelfelvevő személyazonosító adatait, a szerződésre, annak teljesítésére, a célzott kamattámogatásra vonatkozó adatokat, információkat, továbbá azokat az adatokat, amelyek nyilvántartását jogszabály kötelezővé vagy lehetővé teszi. (A Diákhitel Központ Zrt. adatkezelése bejelentésre került az adatvédelmi biztos által vezetett adatvédelmi nyilvántartásba.)

Jogszabályban előírt garanciális szabályok a Diákhitel Központ Zrt.-re vonatkozóan

A Társaságra nem vonatkoznak a Hpt.-ben a hitelintézetekre előírt prudenciális szabályok, azonban az alább felsorolt, egyéb jogszabályokban foglalt garanciális jellegű rendelkezések biztosítják a Diákhitel Központ Zrt. és a hallgatói hitelrendszer zavartalan működését.

A Xxxxxxxxx Xxxxxxx Xxx. miniszteri engedélyhez kötött forrásszerzése

A Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét a 2014. évi költségvetési törvény 44. §-a alapján az államháztartásért felelős miniszter hagyta jóvá.

Xxxxxxxxx garantált források felhasználása

A Kormányrendelet szerint a Diákhitel Központ Zrt. az államilag garantált forrásait kizárólag a hallgatói hitelek kihelyezésére, az állami kezességvállalással kibocsátott értékpapírok és egyéb, államilag garantált forrásbevonások alapján fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére, működési költségeinek fedezésére és a kibocsátott értékpapírok és forrásbevonások alapján fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére használhatja fel.

Az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság szerepvállalása

A Kormányrendelet alapján a Diákhitel Központ Zrt. megbízta az ÁKK Zrt.-t, hogy a hallgatói hitelrendszer finanszírozásához szükséges források biztosítása érdekében a pénz- és tőkepiacokon eljárjon, illetőleg az állam által garantált hitelek felvételének megszervezésében közreműködjön.

A Kormányrendelet alapján a Diákhitel Központ Zrt. által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mint pénzügyi eszközök elhelyezését az ÁKK Zrt. szervezi és a DK Zrt. részére a Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a)-b) és g) pontjaiban meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet végez, valamint a Bszt.

5. §-a (2) bekezdésének d) és g) pontjaiban meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújt.

A Nemzetgazdasági Minisztériumnak történő rendszeres adatszolgáltatás

A Kormányrendelet alapján a Társaság rendszeresen tájékoztatja az NGM-et a hallgatói hitelállományról, az igénybe vett forrásokról, illetve az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről.

A fizetési számla vezetése

Az Áht. 79. §-ának (2) bekezdése értelmében a Diákhitel Központ Zrt. a Magyar Államkincstárban köteles fizetési számláját vezetni, más hitelintézetnél forintban vezetett fizetési számlával – az általa foglalkoztatott személyek lakásépítésének, lakásvásárlásának munkáltatói támogatására szolgáló számla kivételével – nem rendelkezhet, átmenetileg szabad pénzeszközeit a Kincstár által értékesített, értékpapírszámlán, értékpapír-letéti számlán nyilvántartott állampapírok vásárlásával hasznosíthatja. A Kincstár a fenti tevékenysége és az általa nyújtott szolgáltatások után jutalékot, díjat számít fel, azonban kamatot nem fizethet. A Kincstár jogosult az általa vezetett fizetési számlák megterhelésével továbbhárítani a pénzforgalmi szolgáltatások díját, továbbá jogszabályban meghatározott más esetben azokat megterhelni.

1.5. Finanszírozási források, garanciák és más kötelezettségek, amelyekkel a tag a Kibocsátónak tartozik

Nincs olyan finanszírozási forrás, garancia és más kötelezettség, amellyel a tag a Kibocsátónak tartozna.

1.6. A Kibocsátó fizetőképességének megítélését befolyásoló közelmúltbeli események

Mivel a jogszabályokban foglaltak alapján 2007. december 1-jétől a Társaság kizárólag éves jelentés készítésére kötelezett, a Kibocsátó utolsó kötelező pénzügyi információit 2012. december 31-ére vonatkozóan tette közzé, illetve 2013-ban féléves jelentést is megjelentetett a jogszabályban előírt tartalommal annak ellenére, hogy a Társaság számára a szabályozás ezt nem teszi kötelezővé. Az üzletmenetben azóta bekövetkezett más lényeges esemény nem volt, a jelen Alaptájékoztató lezárásáig terjedő időszakban a Társaság pénzügyi helyzetében, kereskedelmi pozícióiban egyéb lényeges változás nem történt.

A Diákhitel Központ Zrt. 2010 márciusában 40 milliárd Ft keretösszegű kötvényprogramot indított. E program keretében a Kibocsátó 2010. április és október közötti időszakban összességében 22 milliárd Ft névértékben hozott forgalomba 2013. február 12-én lejáró, évi 6,75% fix kamatot fizető kötvényeket, november és december hónapokban pedig összességében 7,5 milliárd Ft névértékben bocsátott ki 2012. június 12-én lejáró, évi 7,25% fix kamatot fizető kötvényeket. Az értékpapírszámlán nyilvántartott DK2012/01 és DK2013/01 sorozatjelű kötvények névértékét, valamint azok kamatait a Kibocsátó a KELER által közölt nyilvántartás alapján az értékpapírszámla-vezetőkhöz történő átutalás útján visszavásárláskor, illetve lejáratkor maradéktalanul megfizette.

A Diákhitel Központ Zrt. 2011 márciusában 35 milliárd Ft keretösszegű kötvényprogramot indított. E program keretében a Kibocsátó 2011. március és szeptember közötti időszakban összességében 20 milliárd Ft névértékben hozott forgalomba 2014. február 12-én lejáró, évi 5,50% fix kamatot fizető kötvényeket, október és december hónapokban pedig összességében 10 milliárd Ft névértékben bocsátott ki 2015. február 12-én lejáró, évi 8,00% fix kamatot fizető kötvényeket.

A Diákhitel Központ Zrt. 2012 márciusában 40 milliárd Ft keretösszegű kötvényprogramot indított. E program keretében a Kibocsátó a 2012. március és május közötti időszakban összességében 12,5 milliárd Ft névértékben hozott forgalomba 2015. február 12-én lejáró, évi 8,00% fix kamatot fizető kötvényeket, június és december között pedig összességében 25,5 milliárd Ft névértékben bocsátott ki 2015. augusztus 24-én lejáró, évi 7,75% fix kamatot fizető kötvényeket.

A Diákhitel Központ Zrt. 2013 márciusában 40 milliárd Ft keretösszegű kötvényprogramot indított. E program keretében a Kibocsátó a 2013. március és december közötti időszakban összességében 27,5 milliárd Ft névértékben hozott forgalomba 2016. december 22-én lejáró, évi 5,50% fix kamatot fizető kötvényeket.

A Társaság az alaptevékenységéhez és működéséhez szükséges, illetve finanszírozási tranzakcióihoz kapcsolódó kifizetéseit mindig kellő időben és összegben teljesítette.

1.7. A Kibocsátó Részvényesének ismertetése

A Kibocsátó egyszemélyes részvénytársaság, részvényei 100%-ának tulajdonosa a Magyar Állam.

A Társaság részvényeinek 100%-a a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 4.§

(2) bekezdése és 2. számú melléklete alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül.

2. PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK

2.1. A két legutóbb közzétett, a Kibocsátó által elfogadott számviteli és könyvvizsgálati elveknek megfelelően elkészített, ellenőrzött éves pénzügyi beszámoló és az említett számviteli és könyvvizsgálati elvek rövid ismertetése

A Diákhitel Központ Zrt. 2011. és 2012. évi, a magyar számviteli szabályok szerint auditált beszámolóit is tartalmazó Éves jelentései, amelyek a Kibocsátó által elfogadott számviteli és könyvvizsgálati elvek rövid ismertetését is tartalmazzák „pdf” formátumban megtekinthetők és letölthetők a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetőinknek/Pénzügyi adatok/Éves adatok” linkről.

2.2. A Kibocsátó pénzügyi helyzetében a legutóbbi ellenőrzött éves pénzügyi beszámoló közzététele óta bekövetkezett jelentős változások részletes ismertetése, illetve ilyenek hiányában a megfelelő ellentétes értelmű nyilatkozat

A Társaság utolsó ellenőrzött pénzügyi információját 2012. december 31-ére vonatkozóan tette közzé. A közelmúltbeli események összefoglalása a jelen fejezet 1.6. pontjában olvasható.

A legutóbbi ellenőrzött éves pénzügyi beszámoló közzététele és a jelen Alaptájékoztató lezárása közötti időszakban a Társaság pénzügyi helyzetében jelentős változás nem történt.

3. BÍRÓSÁGI ÉS VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK

3.1. Kormányzati, bírósági vagy választottbírósági eljárásra vonatkozó információk (ideértve a függő, illetve a Kibocsátó tudomása szerint a jövőben megindítandó eljárásokat is) az elmúlt legalább 12 hónapos időszakra vonatkozóan, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak, vagy a közelmúltban azt gyakoroltak a Kibocsátó pénzügyi helyzetére vagy jövedelmezőségére; vagy pedig nyilatkozat ezek hiányáról

Nincs a Kibocsátóval szemben olyan kormányzati, bírósági, illetve választottbírósági eljárás, amely jelentős hatást gyakorolhatna a Kibocsátó pénzügyi helyzetére vagy jövedelmezőségére.

3.2. Adott esetben a Kibocsátó létesítő okirat szerinti mentessége a bírósági eljárások alól

Nincs a Társaság Alapító Okiratában a bírósági eljárások alóli mentességre vonatkozó rendelkezés.

4. SZAKÉRTŐI NYILATKOZAT ÉS ÖSSZFÉRHETETLENSÉGI NYILATKOZAT

Az Alaptájékoztató Kibocsátóra vonatkozó részei szakértői minőségben közreműködő személy nyilatkozatát vagy jelentését nem tartalmazzák.

5. MEGTEKINTHETŐ DOKUMENTUMOK

5.1. Nyilatkozat a dokumentumokba való szabad betekintésről

A Diákhitel Központ Zrt. tájékoztatja a tisztelt tőkepiaci szereplőket, hogy az Alaptájékoztató hatályossága alatt a következő dokumentumokba (vagy másolataikba) be lehet tekinteni:

− a Társaság 2005. évi éves jelentése,

− a Társaság 2006. évi éves jelentése,

− a Társaság 2007. évi Üzleti terve,

− a Társaság 2007. I. féléves gyorsjelentése,

− a Társaság 2007. évi éves jelentése,

− a Társaság 2008. évi Üzleti terve,

− a Társaság 2008. I. féléves gyorsjelentése,

− a Társaság 2008. évi éves jelentése,

− a Társaság 2009. évi Üzleti terve,

− a Társaság 2009. I. félévi féléves jelentése,

− a Társaság 2009. évi éves jelentése,

− a Társaság 2010. évi Üzleti terve,

− a Társaság 2010. I. félévi féléves jelentése,

− a Társaság 2010. évi éves jelentése,

− a Társaság 2011. évi Üzleti terve,

− a Társaság 2011. I. félévi féléves jelentése,

− a Társaság 2011. évi éves jelentése,

− a Társaság 2012. évi Üzleti terve,

− a Társaság 2012. I. félévi féléves jelentése,

− a Társaság 2012. évi éves jelentése,

− a Társaság 2013. évi Üzleti terve,

− a Társaság 2013. I. félévi féléves jelentése,

− a Társaság 2013. évi éves jelentése a beszámoló elfogadását követően,

− a Társaság 2014. évi Üzleti terve,

− az összes jelentés, levél és más dokumentum, korábbi pénzügyi információk, a Kibocsátó kérésére szakértő által készített értékelés vagy nyilatkozat, amelynek egyes részeit az Alaptájékoztató tartalmazza, vagy hivatkozik rá,

− a Társaság Alapító Okirata.

A fenti dokumentumok a Társaság székhelyén (Budapest II. xxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxx 0-00.), munkanapokon 9-14 óra között tekinthetők meg. A Diákhitel Központ Zrt. fenti jelentései

„pdf” formátumban megtekinthetők és letölthetők a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a

„Befektetőinknek/Pénzügyi adatok” linkről.

VIII. AZ ALAPTÁJÉKOZTATÓ KÖTVÉNYEKRE VONATKOZÓ RÉSZEI

1. FONTOS INFORMÁCIÓK

1.1. A kibocsátásban érintett természetes és jogi személyek érdekeltsége

A kibocsátás szempontjából jelentőséggel bíró személyek az alábbiak:

Kibocsátó: Diákhitel Központ Zrt.

Vezető forgalmazó: Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Forgalmazók: Concorde Értékpapír Zrt.

Deutsche Bank AG Magyarországi Fióktelepe ERSTE Befektetési Zrt.

ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.

MKB Bank Zrt.

UniCredit Bank Hungary Zrt.

A kibocsátás szempontjából jelentőséggel bíró egyéb személy nem kerül bevonásra, továbbá összeférhetetlenség nem áll fenn.

1.2. A kibocsátás okai és a bevétel felhasználása

A Kötvényprogram keretében történő Forgalomba hozatal célja a hallgatói hitelrendszer finanszírozása, ennek keretében a hallgatói hitelekhez szükséges új források bevonása; a hallgatói hitelek részbeni forrásául jelenleg is szolgáló, 2001. októbere óta keletkezett hitelállomány kamatfizetéseinek, továbbá a jövőben felvételre, illetve lehívásra kerülő hitelek kamatfizetéseinek, valamint szerződés szerinti, illetve előtörlesztésének refinanszírozása; a hallgatói hitelek részbeni forrásául jelenleg is szolgáló, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2011. február 15. napján kelt KE-III-70/2011. számú határozatával jóváhagyott 35 milliárd forint keretösszegű, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2012. február 24. napján kelt KE-III-84/2012. számú határozatával jóváhagyott, majd a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2012. június 1. napján kelt H-KE-III-219/2012. számú határozatával és a Felügyelet 2012. július 10. napján kelt H-KE-III-267/2012. számú határozatával módosított 40 milliárd forint keretösszegű, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2013. február 20. napján kelt KE-III-93/2013. számú határozatával jóváhagyott, majd a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2013. április 2. napján kelt H-KE-III-191/2013. számú határozatával és a Felügyelet 2013. december 5. napján kelt H-KE-III-880/2013. számú határozatával módosított 40 milliárd forint keretösszegű kötvényprogramok során forgalomba hozott kötvények kamatfizetéseinek és törlesztéseinek refinanszírozása; valamint e program keretében kibocsátandó Kötvények kamatfizetéseinek refinanszírozása.

A Kötvények Forgalomba hozatalával és a BÉT-re történő bevezetésével, valamint az ottani forgalomban tartásával, továbbá a forgalmazói árjegyzéssel kapcsolatban a Kötvényprogram lejáratáig felmerülő becsült összes költség nagysága várhatóan nem haladja meg a következő értékeket:

Forgalmazói jutalékok és szervezési díj: 83.250.000,- Ft

Tőzsdei bevezetés és forgalomban tartás díja: 3.915.000,- Ft

Jogi költségek: 1.905.000,- Ft

Kötvények keletkeztetésével kapcsolatos költségek: 1.110.000,- Ft

Nyomtatási és közzétételi költségek: 400.000,- Ft Összesen: 90.580.000,- Ft

A bevétel becsült nettó összege a Végleges Feltételekben kerül feltüntetésre.

2. A NYILVÁNOS FORGALOMBA HOZATALRA KERÜLŐ KÖTVÉNYEKRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

2.1. A Forgalomba hozatalra kerülő Kötvények fajtája és osztálya, ISIN kód

A nyilvános Kötvényprogram keretében egy vagy több Sorozatban fix vagy változó kamatozású Kötvények kerülnek felajánlásra. Az egyes Sorozatok futamideje legalább 1 (egy), de legfeljebb 10 (tíz) év. Ezek jellemzői a Végleges Feltételekben kerülnek feltüntetésre. Az egyes Sorozatok ISIN kódjai ugyancsak a Végleges Feltételekben kerülnek meghatározásra.

2.2. A Kötvények kibocsátása alapjául szolgáló jogszabályok

A Kötvények kibocsátásának alapjául a következő fontosabb jogszabályok szolgálnak:

a) Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény;

b) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény;

c) a Bizottság 809/2004/EK rendelete a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról;

d) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény;

e) a hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet,

f) a kötvényről szóló 285/2001. (XII.26.) Korm. rendelet,

g) az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet.

2.3. Kötvények típusa és előállítása

A Kötvények típusa: A Kötvények névre szólóak.

A Kötvények előállítása: A Kötvények a Tpt. vonatkozó rendelkezései alapján

dematerializált értékpapírként kerülnek kibocsátásra. A névre szóló dematerializált Kötvényekről kiállított Okirat a Tpt. 9. §

(1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a KELER Zrt.-nél kerül elhelyezésre. Amennyiben az egy Sorozatot alkotó Kötvények számát a Kibocsátó újabb Részlet kibocsátásával növeli, akkor a Sorozatról kiállított Okirat érvénytelenítésre kerül, és ezzel egyidejűleg a teljes Sorozat adatainak megfelelően módosított, új okirat kerül kiállításra.

A Kötvények névértéke: 10.000,- Ft, azaz tízezer forint.

2.4. A kibocsátás pénzneme

A Kötvények magyar forintban kerülnek forgalomba hozatalra.

2.5. A Forgalomba hozatalra kerülő Kötvények sorrendisége

A Kibocsátó a jelen Kötvényprogram alapján forgalomba hozandó Sorozatok között, illetve a Kötvények között sorrendiséget nem állít fel.

Az adott Sorozathoz tartozó Kötvények egymással, valamint a Kibocsátónak a Magyar Állam készfizető kezességével vagy más hasonló jellegű kötelezettségével biztosított egyéb jelenlegi és jövőbeni, továbbá a nem biztosított, nem alárendelt kötelezettségeivel legalább azonos rangsorban állnak (pari passu), kivéve azokat a kötelezettségeket, amelyek a jogszabály rendelkezése alapján elsőbbséget élveznek a Kibocsátó vagyonára végzett felszámolás, végelszámolás, illetve végrehajtás során követendő kielégítési sorrendben.

2.6. A Kötvényekhez kapcsolódó jogok ismertetése

A Kötvények a Kibocsátónak – a Kötvények tulajdonosaival szemben fennálló – közvetlen, feltétel nélküli, nem alárendelt kötelezettségvállalásai.

A Kötvényekhez a jogszabályok, az Alaptájékoztató és a vonatkozó Végleges Feltételek alapján biztosított teljes körű hitelezői, kötvényesi jogok fűződnek.

A Kötvényprogram alapján történő bármely további forgalomba hozatalhoz a Kötvényprogram ideje alatt nem szükséges a Felügyelet engedélye. A Kibocsátó jogosult a Kötvények tulajdonosainak hozzájárulása nélkül időről időre olyan további Részletek forgalomba hozatalára, amelynek feltételei a forgalomba hozatal napját kivéve minden tekintetben megegyeznek egy már kibocsátott Xxxxxxx feltételeivel. Az ekképpen Részletben kibocsátott Kötvények a Sorozatban korábban kibocsátottakkal egy Sorozatot alkotnak. Ilyen további forgalomba hozatalok esetén a Kibocsátó a Tpt. 27. § (6) bekezdésével összhangban az adott forgalomba hozatal kezdő napját megelőzően a forgalomba hozatal egyedi adatait tartalmazó Végleges Feltételek benyújtásával a Felügyeletet tájékoztatja, és az adatokat a Végleges Feltételek közzétételével nyilvánosságra hozza.

A Kötvényekre a magyar jog az irányadó.

A Kötvényprogrammal kapcsolatban vagy abból eredően keletkező bármely követelés, így az állami kezesség bírósági úton történő érvényesítése a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező rendes bíróság előtt történhet.

A Kibocsátó a jelen Xxxxxxxxxxxxxxxxxx kapcsolatosan a nyilvánosság felé tájékoztatásait a következőképpen teszi közzé:

xxx.xxx.xx című honlapján, továbbá a Felügyelet által hivatalosan kijelölt információtárolási rendszerként működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon.

A fenti szabályozott információkat a Kibocsátó a 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelet 4. §-ának rendelkezései szerint a Napi Gazdaság Online és a Magyar Távirati Iroda, mint honlappal rendelkező médiumok szerkesztőségeinek is megküldi.

A BÉT által előírt közzétételek a BÉT xxx.xxx.xx című honlapján keresztül történnek.

2.7. A névleges kamatláb és a fizetendő kamatra vonatkozó rendelkezések

A Kötvény kamatozása: A Kötvények fix vagy változó kamatozásúak lehetnek. A

nyilvános Kötvényprogram keretében kibocsátásra kerülő egyes Kötvények kamatozása a vonatkozó Végleges Feltételekben kerül meghatározásra.

A változó kamatozású Kötvények kamata valamely meghatározott referencia kamatláb alapul vételével kerül kiszámításra. Az adott Sorozat referencia kamatlába a vonatkozó Végleges Feltételekben kerül meghatározásra.

Névleges kamatláb: Fix kamatozású Kötvények esetében a vonatkozó

Végleges Feltételekben kerül meghatározásra.

Változó kamatozású Kötvények esetében a kamatmeghatározás módja és az egyes kamatperiódusokra alkalmazandó névleges kamatláb(ak) a vonatkozó Végleges Feltételekben kerül(nek) meghatározásra.

A Kötvényekre vonatkozó kamatperiódusok és az alkalmazandó kamatok, illetve kamatlábak Sorozatonként változhatnak, de az adott Sorozatra vonatkozóan a kamat megállapítás módja állandó.

A kamat esedékessé válásának időpontja és a kamatfizetési időpontok:

A Forgalomba hozatal értéknapját, a kamatfizetés időpontját, a kamatfizetési periódus(ok) hosszát a Kibocsátó a Végleges Feltételekben határozza meg.

Fix kamatozású Kötvények esetében a kifizetendő kamat mértéke (0,01%-ra kerekítetten) az alábbiak szerint kerül meghatározásra (valamennyi esetben bruttó, adólevonások nélküli kamatszázalék, illetve kamatmérték értendő):

Az első kamatfizetési időpontban kifizetendő kamat mértéke:

- amennyiben, az első kamatfizetési periódus hossza megfelel a kamatfizetési gyakoriságnak (dt1 = d0), akkor a

kifizetésre kerülő kamat mértéke = gp ,

- amennyiben az első kamatfizetési periódus rövidebb, mint a kamatfizetési gyakoriság (dt1 < d0), akkor a

kifizetésre kerülő kamat mértéke = gp *

d1 − d 0 ,

d1 − d t 1

- amennyiben az első kamatfizetési periódus hosszabb, mint a kamatfizetési gyakoriság (dt1 > d0), akkor a

ahol

kifizetésre kerülő kamat mértéke = gp + gp *

dt1 − d0 ,

dt 1 − dt 0

ga = Éves kamat (kupon)

gp = A kamatfizetési gyakoriságnak megfelelő időarányos kamat f = Kamatfizetések száma egy évben

gp =

g a (így például féléves kamatfizetés esetén gp = g a ),

f 2

dt0 = Technikai kamatfizetési nap, amelyet úgy lehet megkapni, hogy az első kamatfizetés dátumából ki kell vonni kettő kamatperiódust

d0 = A kibocsátás dátuma

dt1= Technikai kamatfizetési nap, amelyet úgy lehet megkapni, hogy az első kamatfizetés dátumából ki kell vonni egy kamatperiódust

d1 = Az első kamatfizetés dátuma

Minden további kamatfizetési időpontban kifizetendő kamat mértéke:

kifizetésre kerülő kamat mértéke = gp

Változó kamatozású Kötvények esetében a kifizetendő kamat mértéke az éves kamat időarányos része (0,01%-ra kerekítetten), amely a kamatfizetési időpontok között ténylegesen eltelt naptári napok, és a 360 napos év alapján kerül meghatározásra. Szökőév esetében, az eltelt napok számolásánál február 29-ét is figyelembe kell venni. (Az így megkapott eredmény alatt bruttó, adólevonások nélküli kamatszázalék, illetve kamatmérték értendő.)

A változó kamatozású Kötvények kamat-megállapításával kapcsolatos feladatokat a vonatkozó Végleges Feltételekben előírt időben és módon a Vezető Forgalmazó végzi.

Következő Munkanap szabály:

Amennyiben a Kötvények alapján teljesítendő kifizetés (kamatfizetés és/vagy végtörlesztés) esedékes időpontja nem Munkanapra esik, akkor a fizetést az esedékes időpontot követő első Munkanapon kell a Kötvény tulajdonosa részére teljesíteni, és a Kötvény tulajdonosa nem támaszthat késedelmi kamat-, vagy egyéb igényt az ilyen kifizetés miatt.

A kamat és a tőkeösszeg visszafizetése követelésének határideje:

A Kötvényrendelet 6. §-a alapján a Kötvényeken alapuló követelések a Kibocsátóval szemben nem évülnek el.

2.8. Lejárat és a Kötvények törlesztésére vonatkozó rendelkezések

A Kötvények végtörlesztésesek, a névérték visszafizetése a lejáratkor egy összegben esedékes. A Kötvények egyoldalú visszaváltására sem a Kibocsátó, sem a Kötvények tulajdonosai nem jogosultak. Ez azonban nem korlátozza a Kibocsátót abban, hogy egyes Kötvényeket a piaci feltételeknek megfelelően, az adott Kötvények tulajdonosával való megállapodás alapján visszavásároljon.

2.9. A hozam kiszámításának módja

A hozam-, illetve árfolyamszámítás – függetlenül a hátralévő futamidő hosszától – a magyar állampapírpiaci szokványok szerint történik, azaz fix kamatozású Kötvények esetében a

„Tényleges/tényleges”, míg változó kamatozású Kötvények esetében a „Tényleges/360” számítási konvenciók alkalmazásával. Két időpont között a napok számának meghatározására oly módon kerül sor, hogy a számítás során az első nap beletartozik a periódusba, míg az utolsó napot figyelmen kívül kell hagyni, továbbá az esetleges szökőnap figyelembe vételre kerül.

A fix kamatozású Kötvények esetében a „Tényleges/tényleges” számítási konvenció alapján a hozam-árfolyam kalkuláció az alábbiak szerint történik:

Bruttó árfolyam =

∑i =n Fi

i =1

(1 + Ta )

pi + nbc

ahol:

Ta = éves szintű lejáratig számított hozam

n = az elszámolás napjakor még hátralévő cash-flow elemek száma

di = az i-edik cash-flow elem (kamatfizetés és törlesztés) kifizetésének dátuma ds = az elszámolás napja

d0 = a kibocsátás napja

dt1 = technikai kamatfizetési nap, amelyet úgy lehet megkapni, hogy a következő kamatfizetés dátumából ki kell vonni egy kamatperiódust

pi = egész szám (0,1,2…n), a kamatfizetések száma az elszámolás napja (ds) és az Fi napja (azaz di) között.

nbc = az elszámolás napja és a következő kamatfizetés dátuma közötti napok száma (nbc = d1-ds).

w = az aktuális kamatfizetési periódus napjainak száma. Alapesetben a következő kamatfizetés és az előző kamatfizetés közötti napok száma (w = di-di-1).

Amennyiben az első kamatfizetés előtt van az elszámolás napja, akkor w értéke: w = d1 – dt1

Fi = a Kötvény i-edik cash-flow eleme (i= 1,2,3…n-1: i-edik kamatfizetés, i=n: az utolsó kamatfizetés és törlesztés).

g = éves kupon (névleges kamatláb)

Fi értékének meghatározása, ha i > 1

Fi =g, Fn = g+100

Fi értékének meghatározása, ha i = 1

F = g*

d1 − d 0 ,

− d

Az Fi számított értékét minden esetben két tizedesjegyre kerekítve kell meghatározni.

Felhalmozott kamat számítása

Amennyiben az első kamatfizetés napja (d1) előtt van az elszámolás napja (ds),

felhalmozott kamat = g *

d s − d 0

d1 − dt 1

Minden más esetben:

felhalmozott kamat =

g * ds − di−1

di − di−1

Nettó árfolyam = Bruttó árfolyam – Felhalmozott kamat

A változó kamatozású Kötvények esetében a „Tényleges/360” számítási konvenció alapján alkalmazott számítások a következők.

Bruttó árfolyam = Nettó árfolyam + felhalmozott kamat

Felhalmozott kamat:

Felhalmozo tt _ kamat

= g × d s − d 0

360

ahol:

d0= a kibocsátás napja, vagy az előző kamatfizetés napja

2.10. A Kötvények tulajdonosainak képviselete

A Kötvények tulajdonosai általános képviselettel nem bírnak.

2.11. Határozatok, engedélyek és jóváhagyások Felhatalmazás

A Kötvényprogram keretében történő Forgalomba hozatal a Diákhitel Központ Zrt. Felügyelő Bizottságának a Kötvényprogram elfogadásáról szóló 29/2013. (XI.19.) FB. számú

határozatán illetve a Diákhitel Központ Zrt. tulajdonosi jogait gyakorló MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. 5/2013. (XII.19.) számú alapítói határozatán alapul.

A Nemzetgazdasági Miniszter engedélye

A Diákhitel Központ Zrt. Kötvényeinek kibocsátását a Nemzetgazdasági Miniszter a 2014. évi költségvetési törvény 44. §-a alapján a finanszírozási terv keretében 2013. december 31- én hagyta jóvá.

2.12. A Kötvények kibocsátásának várható időpontja

A Kötvényprogram keretében történő egyes Részletek Forgalomba hozatalának időpontja a Végleges Feltételekben kerül meghatározásra, legkésőbb az ajánlattétel napját megelőzően.

2.13. A Kötvények szabad átruházhatóságára vonatkozó korlátozások leírása

A Kötvényeket devizabelföldi jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, magánszemélyek, valamint devizakülföldi jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, magánszemélyek vásárolhatják meg és ruházhatják át egymás között.

Magyarországon kívül a Kötvények csak az Amerikai Egyesült Államokban vagy más országokban érvényes nyilvántartásba vételi kötelezettségek figyelembevételével vagy az azok alóli mentesség esetén értékesíthetők.

Devizakülföldiek a Kötvényeket a hatályos devizajogszabályok és a Kibocsátó esetleges korlátozásai figyelembevételével vásárolhatják meg és ruházhatják át.

2.14. A Kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelyének országa (amely megegyezik a Forgalomba hozatal országával) tekintetében a Kötvényekből származó jövedelem forrásadója

E fejezetnek nem célja a különböző adónemekkel kapcsolatos rendelkezések részletezése, ennek megfelelően az alábbiakban foglaltak általános tájékoztatási céllal készültek. A Kötvénytulajdonosoknak teljesítendő kifizetéseket a mindenkor hatályos jogszabályoknak és egyéb alkalmazandó rendelkezéseknek megfelelően kell teljesíteni. Sem a Kibocsátó, sem a Kötvényeken alapuló kifizetést a Kötvény tulajdonosa részére ténylegesen teljesítő személy nem fog pótlólagos kifizetést teljesíteni abban az esetben, ha a Kötvények alapján teljesítendő kifizetésekből a kifizetőnek adót vagy más összeget kell levonnia.

Magánszemélyek esetében az Szja tv. alapján a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott Kötvényekből származó kamatjövedelem adóköteles, a kamatjövedelem után az adó mértéke 16%. A Kötvényekből származó kamatjövedelmet 6%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is terheli. Az Szja tv. alapján az értékpapír kölcsönzésből és csereügyletből származó jövedelem egyaránt 16%-os kulccsal adózik. Az árfolyamnyereségből származó jövedelem után az adó mértéke 16%. Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek adózására külön szabályok vonatkoznak. Az Szja tv. 67/B. §-ában foglalt feltételek teljesülése esetén kedvezményes adókulcs alkalmazható a tartós befektetésből származó jövedelmekre.

Belföldi gazdálkodó szervezetnek, a társasági adóról és osztalékadóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXI. törvény alapján, az értékpapírból származó jövedelmet a bevételek között kell elszámolnia és ez a bevétel a társasági adó mértékével adózik. A társasági adó mértéke jelenleg 500 millió Ft pozitív adóalapig 10%, illetőleg az e fölötti részre 19%.

Az adózás Magyarország hatályos adójogszabályainak megfelelően történik. Külföldi illetőségű befektető esetében, amennyiben Magyarország és az adott befektető illetősége szerinti állam között a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozóan hatályos egyezmény áll fenn, akkor az adóztatás ezen egyezmények rendelkezéseinek megfelelően történik.

A Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó kifejezetten tanácsolja a Kötvények iránt érdeklődő befektetők részére, hogy forduljanak adótanácsadóhoz abban a kérdésben, hogy a Kötvények megvásárlásából, tulajdonlásából és eladásából adódó következmények milyen módon érintik adózásukat.

A Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó nem vállal felelősséget a forrásadó kifizető által történő levonásával kapcsolatban.

3. AZ AJÁNLATTÉTEL FELTÉTELEI

3.1. Feltételek, ajánlati statisztikák, várható ütemezés és az aukciós ajánlattételhez szükséges intézkedések

3.1.1. Az ajánlattétel feltételei

A. A Kötvény-kibocsátási program általános bemutatása, a 809/2004/EK Rendelet

22. cikk (5) bekezdés 3. pontja alapján

A jelen Alaptájékoztató VIII. fejezet 2.11. pontjában foglalt felhatalmazás és nemzetgazdasági miniszteri engedély alapján megindításra kerülő 2014. évi legfeljebb 35.000.000.000,- Ft, azaz Harmincötmilliárd forint keretösszegű, nyilvános Kötvényprogramhoz készült.

A Kötvényprogram keretében a jelen Alaptájékoztató VIII. fejezet 2.1. pontjában foglaltak szerint egy vagy több Kötvénysorozat kerülhet értékesítésre, különböző időpontokban, több Részlet Forgalomba hozatala révén. Az egyes Részletek forgalomba hozatalának időpontjai, felajánlásra kerülő mennyiségei, továbbá a jelen Alaptájékoztatóban foglaltaktól eltérő egyéb feltételei a vonatkozó Végleges Feltételekben kerülnek meghatározásra, legkésőbb az ajánlattétel napját megelőzően.

A jelen Kötvényprogram időtartama a Hirdetmény közzétételének napjától kezdődően 2014. december 31-ig tart.

A Kötvényprogram keretében kibocsátásra kerülő Kötvénysorozatok egyes Részletei aukció útján kerülnek forgalomba hozatalra.

A forgalomba hozatal jellege: nyilvános forgalomba hozatal.

B. Az aukció útján történő ajánlattétel feltételei

Az aukció a Tpt. 5. § (1) bekezdésének 5. pontja szerint a Forgalomba hozatal azon módja, amely keretén belül a Kibocsátó az általa meghatározott feltételek szerint lehetőséget biztosít vásárlási ajánlat megtételére, és a beérkezett vásárlási ajánlatok meghatározott szempont szerint versenyeznek. A Tpt. 50. §-a rendelkezik az aukciós forgalomba hozatal általános szabályairól.

Az aukciók lebonyolítása a BÉT által üzemeltetett MMTS1 Kereskedési rendszerben, az Aukciós Értékpapírtáblán történik.

Az aukció lebonyolításában részt vehetnek a DK Zrt. által jelen Kötvényprogram keretében kibocsátott, illetve kibocsátásra kerülő Kötvény Forgalomba hozatalára és forgalmazására az ÁKK Zrt.-vel megbízási szerződést kötött Forgalmazók.

A Kibocsátó az aukció napját megelőzően a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx című honlapján, a hivatalos információtárolási rendszerként működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon illetve a xxx.xxx.xx oldalon is közzéteszi a Végleges Feltételeket. A szabályozott információkat a Kibocsátó a 24/2008. (VIII.15.) PM rendelet 4. §-ának rendelkezései szerint a Napi Gazdaság Online és a Magyar Távirati Iroda, mint honlappal rendelkező médiumok szerkesztőségeinek is megküldi.

3.1.2. Az ajánlattétel teljes összege

A jelen Kötvényprogram keretében forgalomba hozott, de le nem járt Kötvények össznévértéke nem haladhatja meg a 35.000.000.000,- Ft-ot, azaz Harmincötmilliárd forintot. A Kötvényprogram keretében forgalomba hozatalra kerülő Kötvények egyes Részleteinek felajánlásra kerülő összege a vonatkozó Végleges Feltételekben kerül meghatározásra, legkésőbb az ajánlattétel napját megelőzően.

3.1.3. Az ajánlattételre nyitva álló idő, lehetséges módosítások, az aukciós eljárás bemutatása

a) A Kibocsátó az aukciós vételi ajánlati nyilatkozatok felvételét a Forgalmazókon keresztül végzi. Aukciós vételi ajánlat megadása az előírt tartalmú aukciós vételi ajánlati nyilatkozat személyesen, vagy meghatalmazott útján történő megtételével és a Forgalmazók részére történő benyújtásával, vagy telefaxon keresztül történő eljuttatásával történik.

Egy befektető több aukciós vásárlási ajánlatot is tehet, különböző árfolyamokon/hozamokon külön aukciós vételi ajánlati nyilatkozat benyújtásával. Az

ugyanazon ajánlattevő által beadott különböző aukciós vásárlási ajánlatok külön ajánlatként kerülnek értékelésre.

A Forgalomba hozatal során Kötvényeket vásárló befektetők a Kötvények vételárát készpénzzel, vagy banki átutalással teljesíthetik. A Kötvényekre tett aukciós vételi ajánlat elfogadásának a feltétele készpénzzel történő teljesítés esetén az, hogy a befektető az ellenértéket az adott Forgalmazónál legkésőbb az aukciós vételi ajánlat benyújtásával egyidejűleg készpénzben befizesse és a befizetési pénztárbizonylatot az aukciós vételi ajánlati nyilatkozathoz csatolja. Átutalással történő teljesítés esetén az aukciós vételi ajánlat elfogadásának feltétele, hogy a befektető legkésőbb az aukciós vételi ajánlati nyilatkozat benyújtásáig a befizetendő összeget az adott Forgalmazónál vezetett elkülönített letéti számlára átutalja, továbbá, hogy az átutalt összeg a fenti számlákra legkésőbb az aukció záró időpontjáig igazoltan beérkezzen. A Forgalmazók jogosultak a befektetőkkel külön megállapodást kötni a fizetést illetően (a működésükre vonatkozó szabályzatuk betartása mellett). Az átutalással történő teljesítés vonatkozásában a Forgalmazók elkülönített letéti számláinak számai az adott Részletre vonatkozó Végleges Feltételekben kerülnek meghirdetésre.

Az aukciós vásárlási ajánlat benyújtásával a befektető kötelező erejű és visszavonhatatlan kötelezettséget vállal a Kötvények átvételére a feltüntetett teljes összeg erejéig, és tudomásul veszi, hogy ajánlata részben is elfogadható.

Meghatalmazott útján történő aukciós vételi ajánlattétel esetén a meghatalmazottnak közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással kell rendelkeznie, amelyben a befektető, mint meghatalmazó, meghatalmazást ad arra, hogy a meghatalmazott a meghatalmazó nevében és javára aukciós vételi ajánlatot tegyen a felkínált Kötvényre. Meghatalmazott útján történő aukciós vételi ajánlattétel esetén a meghatalmazás eredeti példányát csatolni kell az aukciós vételi ajánlati nyilatkozathoz.

A jogszabályon, hatósági rendelkezésen, vagy létesítő okiraton alapuló képviselet útján történő aukciós ajánlattétel esetén a jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet az adott jogi személy, illetve szervezet létesítő okiratában rögzítettek szerinti, vagy a hatályos jogszabályokban meghatározott (törvényes) képviselő, vagy az ilyen képviselő által közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazott személy képviselheti. Természetes személy törvényes képviselője (szülő, gondnok, gyám) ezen minőségét tanúsító okmány szerint járhat el a képviselt személy érdekében.

b) Minden esetben a Forgalmazó dönti el, hogy a hozzá beérkezett aukciós vételi ajánlati nyilatkozat megfelelően került-e kitöltésre. A Forgalmazó minden ilyen döntése végleges és kötelező erővel bír. Az aukció lezárásáig beérkező és a formai követelményeknek megfelelő aukciós vásárlási ajánlatot a Forgalmazó köteles elfogadni. A hiányosan kitöltött, vagy a benyújtásra rendelkezésre álló időszakon túl beérkező aukciós vételi ajánlati nyilatkozatok érvénytelennek minősülnek és a Forgalomba hozatalban nem vesznek részt.

c) A Forgalmazók az aukciós vételi ajánlatokat a BÉT által üzemeltetett MMTS1 Kereskedési rendszer Aukciós Értékpapírtábláján nyújtják be az ÁKK Zrt.-hez.

Az aukción ajánlatot a 10.000,- Ft-os, azaz Tízezer forintos névérték figyelembe vételével darabszámra kell benyújtani, egy ajánlat minimálisan 100 db, azaz Egyszáz darab Kötvényre (1.000.000,- Ft, azaz Egymillió forint össznévértékre) tehető. Külön ajánlatként kell benyújtani a saját számlás és az ügyfél javára tett ajánlatokat. Saját számlás ajánlat esetén a 0999-99999-H számlatípust, ügyfél javára tett ajánlat esetén a 0999-9999999 számlatípust kell megadni.

Az Aukciós Értékpapírtáblán keresztül beadott ajánlatoknak tartalmazniuk kell a vásárolni kívánt Kötvény sorozatát, mennyiségét, az ajánlat sajátszámlás, vagy ügyfél javára szóló jellegét, valamint az aukció kompetitív szakaszában megtett ajánlatok esetén az elvárt nettó árfolyamot legfeljebb négy tizedesjegy, vagy hozamot legfeljebb két tizedesjegy megjelölésével.

d) Az aukció kompetitív és nem kompetitív szakaszból áll. Az aukció kompetitív szakaszában kizárólag árfolyam- illetve hozammegjelöléssel tett ajánlatokat lehet beadni, az aukció napján 14.0000 és 14.4959 óra között. A kompetitív szakasz megadott időtartama alatt a benyújtott kompetitív ajánlatok szabadon visszavonhatók, illetve módosíthatók. Az Aukciós Értékpapírtáblával kapcsolatos minden határidő tekintetében az MMTS1 Kereskedési rendszer központi rendszerének rendszerórája irányadó.

Az aukció nem kompetitív szakaszában minden Forgalmazó legalább 1.000.000,- Ft, azaz Egymillió forint össznévértékben, és legfeljebb 100.000.000,- Ft, azaz Egyszázmillió forint össznévértékben, árfolyam-, illetve hozammegjelölés nélkül tehet ajánlatot. Az árfolyam-, illetve hozammegjelölés nélkül tett úgynevezett nem kompetitív ajánlatokat az aukció napján 14.5000 és 14.5959 óra között lehet beadni. A nem kompetitív szakasz megadott időtartama alatt a benyújtott nem kompetitív ajánlatok szabadon visszavonhatók, illetve módosíthatók.

Hiányosan, vagy hibásan benyújtott ajánlatokat, valamint a megadott időpontoknál később érkező ajánlatokat a Forgalmazó, illetőleg az ÁKK Zrt. nem fogadja el, azok az aukción nem vesznek részt.

3.1.4. Az ajánlattételre felajánlott mennyiség leszállításának lehetősége és a Kötvényekre aukciós ajánlatot tevők által befizetett többletösszeg visszafizetésének módja

Az ajánlattételre felajánlott mennyiség leszállításának lehetősége a jelen Alaptájékoztató

VIII. fejezet 3.1.5. c) illetőleg d) pontja szerint kerül meghatározásra.

A pénzügyileg teljesített, de el nem fogadott aukciós vételi ajánlatok befektetők által befizetett ellenértékének visszafizetésére a Forgalmazók az aukció napját követő második munkanapig adnak átutalási megbízást. A befektetők az elutasított aukciós vételi ajánlatok kapcsán ezen az összegen felül kamatra, kártérítésre vagy egyéb összegre nem jogosultak. Az aukciós vételi ajánlatok teljes vagy részbeni visszautasítása esetén a Forgalmazó köteles az érintett ügyfeleket írásban értesíteni.

3.1.5. Az aukción forgalomba hozandó Kötvények legalacsonyabb és/vagy legmagasabb mennyisége

a) A Forgalomba hozatal feltételéül a Tpt. 33. § (2) bekezdése szerinti legkisebb mennyiség nem kerül meghatározásra.

b) Egy aukciós ajánlat minimális összege 100 db, azaz Egyszáz darab 10.000,- Ft-os, azaz Tízezer forintos névértékű Kötvény (vagyis minimum 1.000.000,- Ft, azaz Egymillió forint össznévértékű Kötvény).

c) Aukciós túlkereslet és alulkereslet

Amennyiben a meghirdetett mennyiség alacsonyabb az érvényes aukciós vásárlási ajánlatok összes mennyiségénél (túlkereslet), úgy allokációra kerül sor.

Amennyiben a beérkező érvényes ajánlatok összessége kisebb, mint a meghirdetett mennyiség (alulkereslet), a Kibocsátó dönt az ajánlatok elfogadásáról.

Alul-, illetve túlkereslet esetén a Kibocsátó fenntartja a jogot arra vonatkozóan, hogy eltérjen a meghirdetett mennyiségtől és meghatározza az aukción értékesítésre felajánlott mennyiséget, amely az aukción értékesítésre meghirdetett mennyiség legfeljebb +/- 50%-kal történő megváltoztatását jelentheti. Alulkereslet esetén a Kibocsátó továbbá fenntartja a jogot arra vonatkozóan is, hogy az aukcióra beérkezett érvényes ajánlatok mennyisége alapján határozza meg az aukción értékesítésre felajánlott mennyiséget, amely a beérkezett érvényes ajánlatok össz-mennyiségéhez viszonyítva legfeljebb -50%-kal történő megváltoztatást jelenthet. Ezen jogok gyakorlásának időpontjára és módjára az aukció eredményének kihirdetésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, a jelen Alaptájékoztató VIII. fejezet 3.1.7. pontja szerint.

d) Elállás az aukciós eladási ajánlattól

A Kibocsátó fenntartja a jogot arra, hogy az aukcióra beérkezett ajánlatok függvényében – a Kibocsátó számára kedvezőtlen, az aukció lezárásának időpontjáig bekövetkező piaci események, változások esetén, így különösen az állampapírpiaci hozamok legalább 50 (ötven) Bázispontos elmozdulása esetén – az aukciós eladási ajánlatától elálljon. Ilyen elállás esetén a beérkezett ajánlatok teljes mennyisége elutasításra kerül. Az ilyen elállás gyakorlásának időpontjára és módjára az aukció eredményének kihirdetésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, a jelen Alaptájékoztató VIII. fejezet 3.1.7. pontja szerint.

3.1.6. A Kötvények kifizetésének és kiadásának módja és határideje

Az elfogadott ajánlatok ellenértékének elszámolása a KELER vonatkozó szabályzata alapján az elsődleges piaci ügyletekre vonatkozó szabályok szerint történik. Ennek megfelelően a Kötvények vételára a pénzügyi teljesítés napján az ajánlatot benyújtó Forgalmazók KELER- nél vezetett pénzforgalmi számláinak, illetve MNB-nél vezetett számlájának – fedezet- vizsgálatot követő – terhelésével és a DK Zrt. javára KELER-nél vezetett számlára történő jóváírással kerül elszámolásra. A pénzforgalmi számlák terhelésével egyidejűleg a KELER jóváírja a Kötvényeket a Forgalmazók megfelelő számláin.

Az ügyfelek részére az értékpapírszámla igazolásokat az a Forgalmazó állítja ki, amelynél az aukciós vételi nyilatkozatot eredetileg felvették.

3.1.7. Az ajánlattétel eredményének nyilvánosságra hozatala

Az aukción elfogadott ajánlattal rendelkező Forgalmazók az aukció napján 16.00 órakor az MMTS1 Kereskedési rendszeren kapnak visszaigazolást elfogadott ajánlataikról és azok árfolyamáról. Az aukcióra benyújtott és az elfogadott ajánlatokról szóló tájékoztatót – amely az elfogadott mennyiséget, a forgalomba hozatal végleges összegét, az elfogadott maximális, minimális és átlagos árfolyamot és hozamot tartalmazza – a DK Zrt. elektronikus médiumok (jelenleg az ÁKK Zrt. közreműködésével: Reuters) útján, valamint honlapján (xxx.xxxxxxxxx.xx) és a Vezető Forgalmazó honlapján (xxx.xxx.xx), a hivatalos információtárolási rendszerként működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon illetve a xxx.xxx.xx oldalon is közzéteszi. A szabályozott információkat a Kibocsátó a 24/2008. (VIII.15.) PM rendelet 4. §-ának rendelkezései szerint a Napi Gazdaság Online és a Magyar Távirati Iroda, mint honlappal rendelkező médiumok szerkesztőségeinek is megküldi.

3.1.8. Az elővásárlási jogok gyakorlásának eljárása, a jegyzési jog átruházhatósága és a nem gyakorolt jegyzési jogok kezelése

A Kötvényekkel kapcsolatban harmadik személyek javára elővásárlási jog, jegyzési jog nem áll fenn, emiatt az elővásárlási jogok gyakorlásának eljárása, a jegyzési jog átruházhatósága és a nem gyakorolt jegyzési jog kezelése nem szükséges.

3.2. Forgalmazási terv és allokáció

3.2.1. Azon lehetséges befektetők megadása, akiknek felajánlják az értékpapírokat

A Kötvények Magyarországon nyilvános forgalomba hozatal útján kerülnek felajánlásra, a lehetséges befektetők köre előzetesen nem adható meg.

3.2.2. Az aukciós ajánlatok kiértékelése, allokáció

a) A benyújtott ajánlatok kiértékelése minden esetben négy tizedesjegyű árfolyam alapján történik. Az ajánlattevő aukciós ajánlatához mindaddig kötve marad, amíg ajánlata a Vezető Forgalmazó által elutasításra, illetőleg részben vagy egészben elfogadásra nem kerül.

A kiértékelés során egy adott Xxxxxxxxxx által azonos árfolyam-, illetve hozamszinten benyújtott ajánlatok, így a saját számlás és ügyfél javára tett ajánlatok összeadódnak, és egy ajánlatnak minősülnek.

b) Amennyiben az aukcióra benyújtott vételi ajánlatok összege eléri vagy meghaladja az aukciós értékesítésre felajánlott mennyiséget, egy ajánlattevő ajánlatai az Aukciós Értékpapírtáblában a legmagasabb árfolyam-elvárású ajánlattól kezdődően az aukciós értékesítésre felajánlott mennyiség – névértéken számított – legfeljebb 50%-a erejéig kerülnek figyelembevételre.

Amennyiben az érvényes ajánlatok összege nem éri el az aukción meghirdetett mennyiséget, az ajánlattevőnek az aukción értékesítendő mennyiség 50%-át meghaladó érvényes ajánlatai továbbra is a legmagasabb árfolyam-elvárású ajánlattól kezdődően kerülnek kielégítésre. Ezen ajánlatok elfogadására – valamennyi nem-

kompetitív ajánlat kielégítése után – addig van lehetőség, ameddig az aukción értékesítésre felajánlott Kötvények mennyisége értékesítésre nem kerül.

Ugyanezen szabály kerül alkalmazásra abban az esetben, ha az érvényes ajánlatok összege ugyan meghaladja az aukción meghirdetett mennyiséget, azonban a jelen pont első bekezdése szerinti 50%-os korlát alkalmazása következtében az értékelés során figyelembe vehető ajánlatok teljes mennyisége a meghirdetett mennyiségnél kevesebb lenne.

c) A nem-kompetitív ajánlatok az aukción elfogadott kompetitív ajánlatok mennyiséggel súlyozott átlagárfolyamán, illetve átlaghozamán kerülnek elfogadásra.

A Kibocsátó legfeljebb az aukciós értékesítésre felajánlott mennyiség 50%-a erejéig fogad el nem-kompetitív ajánlatokat. Amennyiben a nem-kompetitív ajánlatok összege meghaladja az aukciós értékesítésre felajánlott mennyiség 50%-át, a nem- kompetitív ajánlatok között az aukciós értékesítésre felajánlott mennyiség 50%-át kitevő Kötvény mennyiség az arányos elosztás elve alapján kerül felosztásra.

d) Túlkereslet esetén, illetve amennyiben az érvényes ajánlatok összege meghaladja az aukción értékesítésre felajánlott Kötvények mennyiségét, továbbá akkor, ha a Kibocsátó alulkereslet esetén a beérkezett érvényes ajánlatok össz-mennyiségéhez viszonyítva kevesebb ajánlat elfogadásáról dönt, az elfogadott mennyiséghez tartozó árfolyamszinten versenyző ajánlatok között a fennmaradó Kötvények az arányos elosztás elve alapján kerülnek felosztásra. Az arányos elosztás elve értelmében a névértéket figyelembe véve, az elfogadott mennyiséghez tartozó árfolyamszinten versenyző ajánlatok között a fennmaradó Kötvények az ezen árfolyamszinten megajánlott össznévérték arányában kerülnek elosztásra.

A Forgalmazók a számukra allokált Kötvényeket szintén az arányos elosztás elve szerint allokálják a befektetők részére.

e) Az aukciós ajánlatok értékelése azok árfolyamelvárása szerint az Aukciós Értékpapírtábla által végzett sorbarendezés útján történik. Az érvényes ajánlatok a legmagasabb árfolyamú ajánlattól kezdődően – jelen Alaptájékoztató VIII. fejezetének 3.2.2.a)–d) pontjaiban leírtak figyelembevételével – mindaddig elfogadásra kerülnek, amíg az értékesítésre felajánlott Kötvények mennyisége értékesítésre nem kerül. A nem-kompetitív ajánlatok megelőzik a hozam- illetve árfolyam-megjelöléssel tett ajánlatokat. Az elfogadott ajánlatok alapján az értékesítés az ajánlattevő által megjelölt árfolyamon, illetve a nem-kompetitív ajánlatok esetén átlagárfolyamon történik.

Az aukciós ajánlattevők a jelen Alaptájékoztató 3.1.6. – 3.1.7. pontjai szerint kapnak értesítést az általuk megszerzett Kötvény-mennyiségről. Ezen értesítést megelőzően a Kötvényekkel való kereskedés a BÉT-en nem kezdődhet meg.

3.3. Árképzés

3.3.1. A Kötvények várható ajánlati ára vagy az ár meghatározásának módja, valamint a nyilvánosságra hozatali eljárás. A kifejezetten a Kötvényt jegyzőre vagy vásárlóra terhelt költségek és adók összege.

a) Az aukción minimális, illetőleg maximális ár nem kerül meghatározásra.

b) Forgalomba hozatali ár:

A Kötvények névértéken, névérték alatti, vagy a névértéket meghaladó áron kerülnek Forgalomba hozatalra.

c) A tényleges forgalomba hozatali ár nyilvánosságra hozatalára vonatkozóan a jelen Alaptájékoztató VIII. fejezet 3.1.7. pontjában foglaltak az irányadóak.

d) A kifejezetten a Kötvényt jegyzőre vagy vásárlóra terhelt költségek és adók összege: Nincsenek a kifejezetten a Kötvényt jegyzőre vagy vásárlóra terhelt költségek vagy adók.

3.4. Befektetési szolgáltatók és jegyzési garanciavállalás

3.4.1. A teljes ajánlattétel és egyes részei kapcsolattartójának, valamint a befektetési szolgáltatók neve és címe

Program Szervező, Vezető Forgalmazó:

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx x. 9-11.

A Program Szervező a Kötvények forgalmazásában nem vesz részt.

Forgalmazók és értékesítési helyeik: Concorde Értékpapír Zrt.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50.

Tel.: x00 0 000 0000, telefax: x00 0 000 0000

nyitva tartás: H-P: 9.00-17.00

Deutsche Bank AG Magyarországi Fióktelepe

1054 Budapest, Hold u. 27.

Tel: x00 0 000 0000, telefax: x00 0 000 0000

nyitva tartás: H-P: 9.00-14.30

ERSTE Befektetési Zrt.

1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.

Tel: x00 0 000 0000, telefax: x00 0 000 0000

ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx Xxxxxx xx 00/X.

Tel: x00 0 000 0000, telefax: x00 0 000 0000

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxx 00.

Tel: x00 0 000 0000, telefax: x00 0 000 0000

MKB Bank Zrt.

0000 Xxxxxxxx, Xxxx x. 38.

Tel.: x00 0 000 0000, telefax: x00 0 000 0000

UniCredit Bank Hungary Zrt. fiókok

A forgalomba hozatalban közreműködő UniCredit Bank Hungary Zrt. bankfiókok felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.

3.4.2. A kifizető ügynökök és letétkezelők neve és címe

Kifizető ügynökök és letétkezelők nem kerülnek meghatározásra, mivel

− a Kötvények alapján a Kibocsátó közvetlenül – a kötvénytulajdonosok értékpapírszámláit vezető befektetési szolgáltatókon keresztül – teljesíti a Kötvénytulajdonosok számára a fizetési kötelezettségét;

− a Kötvények dematerializált formában kerülnek előállításra, így letéti hely nem szükséges.

3.4.3. A kibocsátás átvételére kötelezettséget vállaló szervezetek neve és címe, valamint azoknak a szervezeteknek a neve és címe, amelyek készek a kibocsátást kötelezettségvállalás nélkül, illetve megállapodás alapján a „legjobb tudásuk szerint” elhelyezni

A jelen Kötvény-kibocsátási program keretében lebonyolításra kerülő Forgalomba hozatali eljárásokra jegyzési garanciavállalási megállapodás megkötésére nem kerül sor.

A Forgalomba hozatalban részt vevő Forgalmazók nevei és címei a jelen Alaptájékoztató

VIII. fejezet 3.4.1. pontjában és 1. számú mellékletében kerültek bemutatásra.

3.4.4. Az átvételi szerződés megkötésének időpontja

Mivel nincs a kibocsátás átvételére kötelezettséget vállaló szervezet, emiatt nem is kötöttek átvételi szerződést.

4. TŐZSDEI BEVEZETÉSRE ÉS A KERESKEDÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

4.1. Tőzsdei bevezetési kérelem

Jelen Alaptájékoztató alapján a Kötvényprogram keretében a Kibocsátó az Alaptájékoztatóban megjelölt szabályozott piacra bevezetett Kötvényeket kíván nyilvánosan forgalomba hozni.

A Kibocsátó kezdeményezi a Kötvények valamennyi Sorozatrészletének bevezetését a BÉT- re.

A tőzsdei bevezetés kezdeményezése minden esetben az adott Sorozatrészlet forgalomba hozatalának napjára vonatkozik.

4.2. Minden olyan szabályozott vagy azzal egyenértékű piac, amelyen – a Kibocsátó ismeretei szerint – a bevezetendő értékpapírokkal azonos osztályú értékpapírokkal kereskednek

A Kibocsátónak nincs tudomása a fentiek szerinti szabályozott vagy azzal egyenértékű piacról, amelyen – a Kibocsátó ismeretei szerint – a bevezetendő értékpapírokkal azonos osztályú értékpapírokkal kereskednek a BÉT hitelpapír szekcióján kívül.

4.3. Azon szervezetek neve és címe, amelyek kötelezettséget vállaltak arra, hogy közvetítőként működnek közre a másodlagos piacokon folytatott kereskedésben, és vételi vagy ajánlati áron keresztül biztosítják a likviditást, továbbá a kötelezettségvállalásaik főbb feltételeinek bemutatása

a) A Kötvényekre árjegyzési kötelezettséget vállalt Forgalmazók neve és címe:

A Kötvényprogram keretében kibocsátásra kerülő Sorozatok mindegyikére a Forgalmazók közül Sorozatonként legalább 3 (három) Forgalmazó, a tőzsdei bevezetés napjától számított legalább 1 (egy) évig árjegyzési kötelezettséget vállal. Az adott Sorozatra árjegyzési kötelezettséget vállaló Forgalmazók neve, címe és az árjegyzés időtartama a vonatkozó Végleges Feltételekben kerül meghatározásra.

b) Árjegyzési kötelezettségvállalás főbb feltételeinek bemutatása

Az a) pontban megjelölt árjegyzési kötelezettséget vállalt Forgalmazók kötelesek a Kötvény(ek)re vonatkozóan folyamatosan azonnali vételi és eladási ajánlatot tenni legalább 10.000.000,- Ft, azaz Tízmillió forint névértékre, fix kamatozású Kötvény esetén legfeljebb 50 Bázispont hozammarzs, változó kamatozású Kötvény esetén legfeljebb 100 Bázispont árfolyammarzs megtartása mellett az alábbi időpontokban:

(a) a BÉT-en a tőzsdei kereskedés ideje alatt 8.30 órától 9.00 óráig, 11.00 órától 11.30 óráig,

14.00 órától 14.30 óráig illetőleg 16.35 órától 17.05 óráig, vagy

(b) az MTS Hungary rendszeren a kereskedés 9.00 óra és 16.45 óra közötti ideje alatt tetszőlegesen megválasztott összesen legalább 2 órás időtartamban. A Forgalmazók az MTS Hungary rendszeren a legalább 2 órás árjegyzési időtartamot úgy kötelesek teljesíteni, hogy abba a 13.45 óra és a 14.00 óra közötti időszak kötelezően beleessen.

Az a) pontban megjelölt árjegyzési kötelezettséget vállalt Forgalmazók az árjegyzést kötelesek közzétenni a tőzsdei bevezetés napjától vagy (a) a Kereskedési rendszeren a BÉT irányadó szabályzatai szerint, vagy (b) az MTS Hungary rendszeren az EuroMTS Ltd szabályzataiban foglaltaknak megfelelően és minden olyan napon, amelyen a BÉT, az MTS Hungary és a KELER munkanapot tart, kivéve azon napo(ka)t, amelye(ke)n az adott Forgalmazó(k) – a Felügyelet részére történő előzetes bejelentés mellett, illetve valamely neki(k) fel nem róható okból kifolyólag – a BÉT-en vagy az MTS Hungary rendszeren a kereskedésben nem vesz(nek) részt.

Az árjegyzési kötelezettséget vállalt Forgalmazók a Kötvény(ek) első forgalomba hozatalát meghirdető Végleges Feltételek nyilvánosságra hozatalát megelőzően kötelesek a Vezető Forgalmazót értesíteni arról, hogy árjegyzési tevékenységüket a BÉT Kereskedési rendszeren vagy az MTS Hungary rendszeren kívánják teljesíteni. Az, hogy az egyes árjegyzési kötelezettséget vállalt Forgalmazók a BÉT Kereskedési rendszeren vagy az MTS Hungary rendszeren teljesítik árjegyzési kötelezettségüket, a Végleges Feltételekben kerül meghatározásra.

5. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

5.1. A kibocsátással összefüggésben közreműködő tanácsadók

Nincsenek a kibocsátással összefüggésben közreműködő tanácsadók.

5.2. Az Alaptájékoztató VIII. fejezetében szereplő egyéb információk, amelyeket részben vagy teljesen könyvvizsgálók ellenőriztek

Nincsenek az Alaptájékoztató VIII. fejezetében szereplő olyan egyéb információk, amelyeket részben vagy teljesen könyvvizsgálók ellenőriztek.

5.3. Szakértői minőségben közreműködő személyek neve, üzleti elérhetősége, szakképzettsége, a Kibocsátó társaságban való jelentősebb érdekeltsége

Nincsenek az Alaptájékoztató VIII. fejezetének elkészítésében szakértői minőségben közreműködő személyek.

5.4. Harmadik féltől származó információk, és az információforrás

Nincsenek harmadik féltől származó információk.

5.5. A Kibocsátónak vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak a Kibocsátó kérésére vagy a besorolási eljárásban való közreműködésével készült hitelkockázati besorolása

A Kibocsátónak vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak a Kibocsátó kérésére vagy a besorolási eljárásban való közreműködésével nem készült hitelkockázati besorolás.

6. AZ AJÁNLATTÉTEL FELTÉTELEI

6.1. A Végleges Feltételek formája

A Végleges Feltételeket a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó a következő formában készíti el és teszi közzé:

A jelen dokumentum a benne leírt Kötvények Forgalomba hozatalához kapcsolódó Végleges Feltételek. Az itt alkalmazott kifejezések a 2014. [...]. napján kelt, a Magyar Nemzeti Bank [...]. számú határozatával közzétételre jóváhagyott Alaptájékoztatóban kerültek meghatározásra.

A Kibocsátóról és a Forgalomba hozatalról az Alaptájékoztató és a jelen Végleges Feltételek együttes ismerete alapján lehet tájékozódni, így a Végleges Feltételek az Alaptájékoztatóval együtt olvasandók. Az Alaptájékoztató ingyenesen letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx , a xxx.xxx.xx , xxx.xxx.xx illetve a xxx.xxxxxxxxxxxx.xx weboldalakról, továbbá a befektetők a Tpt. 34. § (7) bekezdése alapján kérhetik a Forgalmazóktól a nyomtatott Alaptájékoztató és a Végleges Feltételek ingyenes rendelkezésre bocsátását.

A Diákhitel Központ Zrt. mint Kibocsátó a Kötvényprogramja keretében ezennel nyilvános ajánlatot tesz közzé

legfeljebb […],- Ft, azaz […] forint össznévértékű, maximum […] db, azaz […] darab,

egyenként 10.000,- Ft, azaz Tízezer forint névértékű,

a 2014. évi 35 Mrd Ft keretösszegű Kötvényprogramja keretében […] napján lejáró, [...] % […] kamatozású, éves kamatfizetésű, végtörlesztéses,

névre szóló, dematerializált értékpapírként előállításra kerülő Kötvény […] Részletének nyilvános forgalomba hozatal útján, aukció keretében történő értékesítésére az alábbi feltételek szerint:

I. A Kötvény Kibocsátója és a Forgalomba hozatalra kerülő Kötvény főbb adatai Kibocsátó: Diákhitel Központ Zártkörűen Működő

Részvénytársaság

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxx 0-00.

A Kibocsátó határozata a Forgalomba hozatal jóváhagyásáról és a tőzsdei bevezetés kérelmezéséről:

A Kibocsátó Felügyelő Bizottságának 29/2013. (XI.19.) FB. számú határozata, illetve a Kibocsátó tulajdonosi jogait gyakorló MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. 8/2013. (XII.19.) számú alapítói határozata

Az államháztartásért felelős A Nemzetgazdasági Miniszternek a 2014. évi

miniszter jóváhagyása: költségvetési törvény 44. §-a alapján kiadott, a

Kibocsátó finanszírozási tervére vonatkozó 2013. december 31-én kelt jóváhagyása

A Sorozat elnevezése: […]

ISIN kód: HU0000……

A Részlet száma: […]-[…]

Össznévérték:

(i) Sorozat: […] Ft, azaz […] forint

(ii) Részlet: […] Ft, azaz […] forint

Kötvények névértéke: 10.000,- Ft, azaz tízezer forint

Kötvények típusa: Névre szóló kötvények

Az előállítás módja: Dematerializált értékpapír

Kibocsátás napja: […]

A Részlet Forgalomba hozatalának napja:

[…]

Futamidő: […] év és […] nap (hátralévő futamidő […] év és […] nap)

A Sorozat lejáratának napja: […]

II. A Forgalomba hozatal feltételei

A Forgalomba hozatal jellege: Nyilvános

A Forgalomba hozatal módja: Aukció útján

Az aukció ideje: […] 14.00 órától 15.00 óráig

Aukciós értékesítési helyek: Az Alaptájékoztató szerint.

Aukciós vételi ajánlat összege: Legalább 1.000.000,- Ft össznévérték

Az aukció lezárásának időpontja: […] 15.00 óra

Elszámolás napja: […]

Felhalmozott kamat: A felhalmozott kamat […]%, azaz […] Ft egy

10.000,- Ft címletű Kötvényre, a Forgalomba hozatal napján.

A vételár meghatározása során a fenti felhalmozott

kamat figyelembe vételre kerül.

Aukciós árfolyam: Aukciós minimális, illetőleg maximális ár nem kerül meghatározásra.

A fizetés módja: A Kötvényt vásárlók a vételár megfizetését készpénzzel, vagy banki átutalással teljesíthetik. A Kötvényre tett aukciós vételi ajánlat elfogadásának a feltétele készpénzzel történő teljesítés esetén az, hogy a befektető az ellenértéket az adott Forgalmazónál legkésőbb az aukciós vételi ajánlat benyújtásával egyidejűleg készpénzben befizesse és a befizetési pénztárbizonylatot az aukciós vételi ajánlati nyilatkozathoz csatolja. Átutalással történő teljesítés esetén az aukciós vételi ajánlat elfogadásának feltétele, hogy a befektető legkésőbb az aukciós vételi ajánlati nyilatkozat benyújtásáig a befizetendő összeget az adott Forgalmazónál vezetett elkülönített letéti számlára átutalja, továbbá, hogy az átutalt összeg a fenti számlákra legkésőbb az Aukció záró időpontjáig igazoltan beérkezzen. A Forgalmazók jogosultak a befektetőkkel külön megállapodást kötni a fizetést illetően (a működésükre vonatkozó szabályzatuk betartása mellett).

Vezető Forgalmazó: Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság.

Forgalmazók:

Concorde Értékpapír Zrt.

Deutsche Bank AG Magyarországi Fióktelepe ERSTE Befektetési Zrt.

ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.

MKB Bank Zrt.

UniCredit Bank Hungary Zrt.

Aukciós ajánlatok felvétele: A Kibocsátó az aukciós vételi ajánlati nyilatkozatok

felvételét a Forgalmazókon keresztül végzi.

Aukciós túlkereslet, aukciós alulkereslet:

Amennyiben a meghirdetett mennyiség alacsonyabb az aukciós vásárlási ajánlatok összes mennyiségénél (túlkereslet), úgy allokációra kerül sor.

Amennyiben a beérkező érvényes ajánlatok összessége kisebb, mint a meghirdetett mennyiség (alulkereslet), a Kibocsátó dönt az ajánlatok elfogadásáról.

Kiértékelés, allokáció: A benyújtott ajánlatok kiértékelése minden esetben

négy tizedesjegyű árfolyam alapján történik.

Az Alaptájékoztató szerint sajátos szabályok érvényesülnek az egy ajánlattevő által az aukción megszerezhető Kötvény-mennyiségre vonatkozóan.

Túlkereslet esetén, illetve amennyiben az érvényes ajánlatok összege meghaladja az aukción értékesítésre felajánlott Kötvények mennyiségét, továbbá akkor, ha a Kibocsátó alulkereslet esetén a beérkezett érvényes ajánlatok össz-mennyiségéhez viszonyítva kevesebb ajánlat elfogadásáról dönt, a Kibocsátó allokációt alkalmaz, melynek során az aukciós vételi ajánlatokat az arányos elosztás szabályai szerint elégíti ki.

Elállás aukciós eladási ajánlattól: A Kibocsátó fenntartja a jogot arra, hogy az

aukcióra beérkezett ajánlatok függvényében – a Kibocsátó számára kedvezőtlen, az aukció lezárásának időpontjáig bekövetkező piaci események, változások esetén, így különösen az állampapírpiaci hozamok legalább 50 (ötven)

Bázispontos elmozdulása esetén – az aukciós eladási ajánlatától elálljon. Ilyen elállás esetén a beérkezett ajánlatok teljes mennyisége elutasításra kerül. Az ilyen elállás gyakorlásának időpontjára és módjára az aukció eredményének kihirdetésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A Kötvény vásárlóinak köre: Devizabelföldi és devizakülföldi jogi személyek és

jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, magánszemélyek nyújthatnak be aukciós vételi ajánlatot.

A Kötvény ebben a körben szabadon átruházható.

A Forgalmazók elkülönített letéti számlájának száma:

Concorde Értékpapír Zrt.

10900028-00000002-35240367

Deutsche Bank AG Magyarországi Fióktelepe

16300000-00041109-41006420

ERSTE Befektetési Zrt.

11613008-01394700-13000000

ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe

19017004-00201373

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.

11500016-00000220

MKB Bank Zrt.

10300002-20190196-70383285

UniCredit Bank Hungary Zrt.

10900004-00009525-50001205

A Kötvények másodlagos piaca, tőzsdei bevezetés:

Árjegyzés időtartama:

A Kibocsátó az elszámolás napjára vonatkozóan kérelmezi a Kötvények bevezetését a BÉT hitelpapír szekciójába. A tőzsdei bevezetést a Kibocsátó végzi. A Kötvények bevezetésre kerülnek az EuroMTS Ltd. által üzemeltetett MTS Hungary elnevezésű multilaterális kereskedési rendszerre.

Az árjegyzési kötelezettséget vállalt Forgalmazók az általuk választottaknak megfelelően, az alábbiak szerint vagy a BÉT Kerekedési rendszer hitelpapír szekciójában, vagy az MTS Hungary rendszeren kétoldalú árat jegyeznek a Kötvényekre.

[…]

Árjegyzési kötelezettséget vállalt […]

Forgalmazók neve és címe: […] […]

Árjegyzési kötelezettséget vállalt Forgalmazók árjegyzési tevékenységének helyszíne

[…]

III. Kamatozás, kamatfizetés, törlesztés, állami kezesség Kamatozás: A Kötvény […] kamatozású.

Kamat mértéke: A kamat mértéke […]

Kamatfizetés gyakorisága: A kamatfizetés […] gyakorisággal, minden naptári

év […] napján/napjain esedékes.

Felhalmozott kamat: [A felhalmozott kamat […]%, azaz […],- Ft egy

10.000,- Ft címletű Kötvényre, a Forgalomba hozatal napján.]

A kamatláb meghatározásának módja:

[Változó kamatozású kötvény esetén] […]

A kamatláb meghatározásának időpontja:

[Változó kamatozású kötvény esetén] […]

Kamatfizetési napok és a kifizetésre kerülő kamat mértéke és összege:

[Fix kamatozású kötvény esetén]

Az első kamatfizetési periódus ([…] – […]) hossza […] nap, így az első kamatfizetési időpontban kifizetésre kerülő kamat mértéke az éves kamat időarányos része (0,01%-ra kerekítve), azaz:

éves kamat (%) * […] nap, azaz […]% * […]nap / 365 nap = […]%. [Változó kamatozású kötvény esetén]

A […]-tól […]-ig tartó kamatperiódus folyamán a Kötvény éves névleges kamata […]%. A kifizetendő kamat […]-én: […]%.

A további kamatperiódusokra eső kifizetendő kamat mértéke az adott kamatperiódusra megállapított éves névleges kamat időarányos része (a kerekítés szabályai szerint 0,01%-ra kerekítetten), amely a két kamatmegállapítás időpontja között ténylegesen eltelt naptári napok és a 360 napos év alapján kerül meghatározásra.

Kamatszámítás algoritmusa: [Változó kamatozású kötvény esetén] […]

Kamatozás kezdő napja: […]. A Kötvény a kamatozás utolsó napját követően

nem kamatozik tovább.

Törlesztés: A névérték visszafizetése lejáratkor, egy összegben esedékes.

A kifizetések módja: A Kötvényen alapuló összegek kifizetését a

Kibocsátó a KELER-en keresztül végzi a befektetők részére.

Állami kezesség: A 2014. évi költségvetési törvény 44. §-a alapján a magyar állam készfizető kezesként felel a Kibocsátó azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből és kötvénykibocsátásaiból erednek.

IV. Egyéb információ

A Forgalomba hozatal költségei és a bevétel becsült nettó összege:

Jelen Részlet Forgalomba hozatalával és a BÉT-re történő bevezetésével, valamint az ottani forgalomban tartásával, továbbá a forgalmazói árjegyzéssel kapcsolatban a Kötvényprogram lejáratáig felmerülő költségek nagysága várhatóan nem haladja meg a Részlet névértékének […]%-át. A bevétel becsült nettó összege […],- Ft.

Értesítés, a hirdetmények közzétételének helye:

A Hirdetményt a Kibocsátó a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx című honlapján, a Napi Gazdaság című lapban, továbbá a Felügyelet által hivatalosan kijelölt információtárolási rendszerként működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon teszi közzé. Az Alaptájékoztató és a Végleges Feltételek a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx című honlapján továbbá a Felügyelet által hivatalosan kijelölt információtárolási rendszerként működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon kerülnek közzétételre. A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás alá eső információkat a Kibocsátó a xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx című honlapján, továbbá a Felügyelet által hivatalosan kijelölt információtárolási rendszerként működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon teszi közzé. A fenti szabályozott információkat a Kibocsátó a 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelet 4. §-ának rendelkezései szerint a Napi Gazdaság Online és a Magyar Távirati Iroda, mint honlappal rendelkező

médiumok szerkesztőségeinek is megküldi.

A BÉT által előírt közzétételek a BÉT xxx.xxx.xx című honlapján keresztül történnek meg.

EHM: […]/ Nem alkalmazandó

TELJESSÉGI NYILATKOZAT

Semmilyen jelentős változás nem következett be a Kibocsátó pénzügyi és üzleti helyzetében legutóbbi auditált mérleg óta, továbbá a Kibocsátó pénzügyi helyzetében és kilátásaiban nem következett be jelentősen hátrányos változás az utolsó auditált mérleg dátuma óta.

Semmilyen olyan lényeges tény vagy körülmény nem jutott a Kibocsátó tudomására a Felügyelet Alaptájékoztatót engedélyező határozatának kiadása óta, amely az Alaptájékoztató kiegészítését indokolttá tenné.

FELELŐSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT

A jelen Végleges Xxxxxxxxxx az Alaptájékoztatóval együttesen a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek a Kötvények, valamint a Kibocsátó és a Kibocsátót terhelő, Kötvényekben foglalt fizetési kötelezettségekért készfizető kezességet vállaló Magyar Állam helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak.

Budapesten, […]

Kibocsátó:

DIÁKHITEL KÖZPONT ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

Xxxxx Xxxxx vezérigazgató s.k.

Vezető Forgalmazó:

ÁLLAMADÓSSÁG KEZELŐ KÖZPONT ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

Xxxxxxxxx Xxxxxx vezérigazgató s.k.

IX. AZ ÁLLAMI KEZESSÉGRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

1. AZ ÁLLAMI KEZESSÉGVÁLLALÁS JELLEGE

A 2014. évi költségvetési törvény 44. §-a alapján az állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből és kötvénykibocsátásaiból erednek. Az állami kezességvállalásért a Diákhitel Központ Zrt.-nek díjat nem kell fizetnie.

A kezességvállalás jogszabályi hátterét a 2001. és 2002. évre a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 42. §-a, a 2003. évre a 2003. évi

költségvetési törvény 38. §-a, a 2004. évre a 2004. évi költségvetési törvény 44. §-a, a 2005. évre a 2005. évi költségvetési törvény 41. §-a, a 2006. évre a 2006. évi költségvetési törvény

41. §-a, a 2007. évre a 2007. évi költségvetési törvény 42. §-a, a 2008. évre a 2008. évi költségvetési törvény 41. §-a, a 2009. évre a 2009. évi költségvetési törvény 40. §-a, a 2010. évre a 2010. évi költségvetési törvény 61. §-a, a 2011. évre a 2011. évi költségvetési törvény

51. §-a, a 2012. évre a 2012. évi költségvetési törvény 47. §-a tartalmazza, a 2013. évre a 2013. évi költségvetési törvény 44. §-a tartalmazza, míg a 2014. évre a 2014. évi költségvetési törvény fent hivatkozott rendelkezése vonatkozik.

Az állami kezességvállalás jogszabályi alapját ezen utóbbi jogszabályi rendelkezés, vagyis a 2014. évi költségvetési törvény 44. §-a képezi, amely 2014. január 1. napján lépett hatályba.

Bár az állami kezességvállalás jogszabályi alapját képező fenti rendelkezés általános megfogalmazása okán – tekintettel döntően arra, hogy a kezesség jogosultja nem került kifejezetten meghatározásra – kérdésessé tehető, hogy önmagában az előbbi jogszabályi rendelkezés hatályba lépésével a jogszabályi kezességi jogviszony létrejöttnek minősül-e, a Kibocsátó és a Forgalmazó megítélése szerint az érintett jogszabályi rendelkezések együttes értelmezése alapján megalapozottabbnak tekinthető az az álláspont, hogy a 2014. évi költségvetési törvény 44. §-ának hatálybelépésével a Kötvényekhez kapcsolódó jogszabályi kezesség létrejött, így arra annak 2014. január 1-jei hatályba lépési időpontjára tekintettel a hatálybalépésekor hatályos Ptk., azaz az 1959. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók (függetlenül attól, hogy a jelen Alaptájékoztató alapján egy adott Sorozatrészlet Forgalomba hozatala 2014. március 15. napját követően, vagyis a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („új Ptk.”) hatálybalépését követően történik). Az előbbiekkel összhangban a jelen fejezetcím alatti szövegben a Ptk. rövidítés a 1959. évi IV. törvény való hivatkozásként értendő és értelmezendő. A Kibocsátó és a Forgalmazó rögzíti, hogy a jelen Xxxxxxxxxxxxxxx elkészítésekor hatályos fenti jogszabályok alapján a Kezest nem illeti meg sortartási kifogás.

Készfizető kezesség esetén a Ptk. alapján a jogosult az alábbiak szerint választhat:

- igényét csak a főkötelezettel szemben érvényesíti,

- igényét csak a készfizető kezessel szemben érvényesíti,

- igényét mind a főkötelezettel, mind a készfizető kezessel szemben érvényesíti és egyetemleges marasztalásukat kéri,

- mind a főkötelezettet, mind a készfizető kezest perli, de a készfizető kezes marasztalását kevesebb összegre kéri, mint amelyre a kezességi szerződés alapján jogosult lenne.

A 2014. évi költségvetési törvényben a Kötvényekben foglalt fizetési kötelezettségekre biztosított állami kezességvállalás jogszabályi kezességnek minősül, amely nem jár egyedi kezességvállalási szerződés megkötésével vagy nyilatkozat kibocsátásával.

2. AZ ÁLLAMI KEZESSÉGVÁLLALÁS FELTÉTELEI ÉS HATÁLYA

A jelen Alaptájékoztató alapján eszközölt Forgalomba hozatalok jogi biztosítékát az Áht. 92.

§-án alapuló, a 2014. évi költségvetési törvény 44. §-ában foglalt jogszabályi állami készfizető kezesség jelenti.

A 2014. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg ezen kezességvállalás mértékét. A 2014. évi költségvetési törvény 44. §-a és a Kormányrendelet 25. §–a azonban rögzíti, hogy az állami kezesség esetünkben (i) csak a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében történő Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségére terjed ki, (ii) amelyekkel összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mint pénzügyi eszközök elhelyezését az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság végzi, továbbá (iii) a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet az államháztartásért felelős miniszter előzetesen jóváhagyta.

Bár az Áht. 92. § (8) bekezdése alapján törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában hitelviszonyon alapuló jogviszonyhoz kapcsolódó jogszabályi állami kezesség feltétele a jogszabályi állami kezességen túlmenően az alapügylet tőkeösszege felének megfelelő fedezet hitelező általi előírása, a 2014. évi költségvetési törvény 44.§ (2) bekezdése ez alól az előírás alól a Társaság számára felmentést ad: a Társaságnak a Kötvényekből eredő kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességen túl a hitelező (kötvénytulajdonos) további biztosíték előírására nem köteles.

Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam kezesi kötelezettségének fennállása vitatható.

Az állami készfizető kezesség azt jelenti, hogy amennyiben a Kibocsátó a Kötvénykibocsátás alapján vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesíti, a Magyar Állam köteles eljárni annak érdekében, hogy a jogosultak (a Kötvénytulajdonosok) részére a kifizetés megtörténjen. Ennek megfelelően a kezesség kötelezettje a Magyar Állam. A Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvény-tulajdonosok választhatnak, hogy a követelésüket kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesítik, és azok egyetemleges marasztalását kérik. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni a Magyar Államkincstárt az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről.

szerződésszegés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a Ptk. 300-301. §-ai alapján a teljesítés továbbra is követelhető, és a teljesítés elmaradásának időpontjától kezdve a Ptk. szerinti késedelmi kamat jár. Amennyiben a szerződésszegés alapján a kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható.

Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet 8/C. § (2) bekezdése a 2009. június 4-ét követően létrejött jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás esetén a kezesség érvényesítését készfizető kezesség esetében a hitelszerződés lejártát, illetve – amennyiben az korábbi – annak felmondását követő 180 napon belüli határidőre korlátozza, azzal, hogy e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Tekintettel ara, hogy az egyéb, vagyis a nem hitelszerződés alapján vállalt jogszabályi készfizető kezességvállalások beváltásának érvényesítési idejére a 110/2006. (V.5.) Kormányrendelet semmiféle iránymutatást nem ad, továbbá mivel a Kötvényekből eredő tartozás tartalmát tekintve szintén hitelviszonyon alapuló tartozás, bár értékpapír formájában, nem egyértelmű, hogy a hitelszerződéseket biztosító jogszabályi készfizető kezességekre előírt 180 napos jogvesztő igényérvényesítési határidő a Kötvények esetében is irányadó-e. Ennek alapján a Kötvénytulajdonosok számára a Kibocsátó esetleges nem teljesítése esetén nyitva álló, az állami készfizető kezesség beváltására vonatkozó határidő nem határozható meg teljesen egyértelműen. Ez az igényérvényesítési határidő a legszigorúbb jogértelmezés szerint a Kötvényeken alapuló fizetési kötelezettségek esedékességét követő 180 napig terjed, míg a legmegengedőbb jogértelmezés szerint az igényérvényesítést határidő nem korlátozza, mivel – a kezesség járulékos jellege folytán – a Kötvényekből fakadó, a Kibocsátóval szembeni követelések el nem évülő jellege miatt a készfizető kezességből származó követelések sem évülnek el.

A Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti ezen állam által vállalt kötelezettség teljesítésének kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét. A jogszabályon alapuló állami kezességvállalás beváltásának rendjét nem szabályozza részletesen és kielégítő módon egyetlen jogszabály sem. Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V.5.) Kormányrendelet – bár egyre részletesebb szabályokat tartalmaz a jogszabályon alapuló állami kezességre – továbbra sem szabályozza pontosan a kezesség alapján történő teljesítést. A jogszabályi háttér teljességének hiánya miatt tehát a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességvállalás érvényesíthetősége – még megfelelő költségvetési források rendelkezésre állása esetén is – bizonytalan, különösen a kezesség érvényesítésének esetleges feltételeit, menetét és a kapcsolódó határidőket illetően.

tekintettel nem zárható ki a Magyar Államot terhelő kezesi kötelezettségekre vonatkozó jogszabályok kapcsolódó változása.

Tekintettel ezen túl arra, hogy az állami kezességvállalás jogszabályi hátterét biztosító Áht. vonatkozó rendelkezései felhatalmazták a Kormányt arra, hogy rendeletben állapítsa meg az állami kezesség vállalásának, módosításának, beváltásának, nyilvántartásának eljárási és részletszabályait, nem zárható ki, hogy a fenti szabályokban változás áll be.

3. A MAGYAR ÁLLAM MINT KÉSZFIZETŐ KEZES BEMUTATÁSA

3.1. Áttekintés, jogi forma és politikai berendezkedés bemutatása

A második világháború után Magyarország – a többi kelet-közép-európai országhoz hasonlóan – a szovjet befolyási övezet részévé vált. Az országban négy évtizeden keresztül egypártrendszer volt érvényben, a gazdaságban az állami és szövetkezeti tulajdonon alapuló, központi tervezéses mechanizmus működött. 1989-ben, a régió országai közül elsőként, Magyarországon békés, demokratikus rendszerváltás ment végbe. 1990-ben, 43 év után először, ismét szabad választásokat tartottak, melyen a rendszerváltó pártok elsöprő győzelmet arattak.

Magyarország államformáját tekintve köztársaság, hivatalos neve: Magyarország, politikai berendezkedését tekintve pedig stabil, többpárti parlamentáris demokrácia, ahol teljesülnek a pluralizmus és a jogállamiság feltételei, érvényesülnek az egyéni és kollektív szabadságjogok. A rendszerváltás óta eltelt 20 év során Magyarországon is a modern demokráciákra jellemző politikai váltógazdaság mechanizmusa érvényesült. A 2010 tavaszán lezajlott, az 1989. évi rendszerváltás utáni hatodik szabad országgyűlési választás eredményeként a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt alakított kormányt.

3.2. Földrajzi elhelyezkedés

Magyarország Közép-Európában, a Kárpát-medencében fekszik; területe 93 ezer négyzetkilométer, domborzata sík jellegű, éghajlata kontinentális. Hét állam veszi körül: nyugatról Ausztriával, északról Szlovákiával, északkeletről Ukrajnával, keletről Romániával, délről Szerbiával, valamint Horvátországgal, délnyugatról Szlovéniával határos. Magyarország legfontosabb folyója a Duna, mely összeköttetést biztosít a Fekete-tengerrel, egyben – a Duna-Rajna-Majna csatornarendszeren keresztül – folyami szállítási útvonal Nyugat-Európába. Az ország fővárosa – Budapest – a Duna két partján terül el, Magyarország közigazgatási, gazdasági és kulturális központja.

Népesség

Magyarország népessége a 2013. év eleji adatok szerint 9,9 millió fő, ezen belül a főváros lakossága 1,7 millió fő. A Magyarországon élők 86%-a magyarnak vallja magát; jelentősebb bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán nemzetiségű népesség él az országban.

3.3. A fizetőképességet érintő események

A Magyar Állam a külső avagy belső államadósságon alapuló fizetési kötelezettségét mindig időben és maradéktalanul teljesítette.

3.4. A gazdaság áttekintő bemutatása

Magyarország közepesen fejlett gazdasággal és infrastruktúrával rendelkező, a nyugati államokhoz felzárkózó struktúrájú, a világgazdaságba jelentősen integrált ország. A magyar gazdaság a magántulajdonon és a verseny szabadságán alapuló, tőkés piacgazdasági modellt követ; az államháztartás és a pénzügyi rendszer stabil, jól működik; az állami újraelosztás aránya nemzetközi összehasonlításban közepesnek mondható.

A gazdaság ágazati struktúráját tekintve a legfejlettebb tőkés országokéhoz hasonló tendenciák érvényesülnek. Hazánk ásványkincsekben szegény; nyersanyagokban, energiahordozókban behozatalra szorul, így a világgazdasági integrációba elsősorban a magas hozzáadott értékű, technológia-intenzív tevékenységekkel képes bekapcsolódni.

A foglalkoztatottak ágazati megoszlása 2013. első három negyedévében

Mezőgazdaság	Ipar*	Tercier szektor
5,0%	29,7%	65,3%

* Építőiparral együtt Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (KSH)

Az iparon belül meghatározó a feldolgozóipar; ezen belül az utóbbi évtizedben a gépek, műszaki, elektronikai cikkek, járművek gyártása fejlődött a leggyorsabban.

A mezőgazdaság jelentősége fokozatosan visszaszorult annak ellenére, hogy Magyarország rendkívül kedvező talaj- és éghajlati adottságokkal, valamint hosszú, sikeres múltra visszatekintő agrárkultúrával rendelkezik. 2013 első három negyedéve során a mezőgazdaság részaránya stagnált a GDP-n belül 2012 azonos időszakához viszonyítva. A mezőgazdaságból az állattenyésztés és a növénytermesztés közel azonos arányban részesül.

A tercier szektor által képviselt hozzáadott érték 2013 első három negyedévében – elsősorban a pénzügyi és biztosítási tevékenység, valamint a közigazgatás, oktatás, és egészségügy szektorok súlyának növekedése következtében – emelkedett. Az ebben a körben foglalkoztatottak aránya kis mértékben emelkedett.

3.4.1. A gazdaság szerkezete, a főbb gazdasági ágazatok ismertetése

Ipar és építőipar

Az ipari termelés növekedési üteme a válságot megelőző években viszonylag gyors volt, a magas dinamikát elsősorban a gyors ütemben bővülő exportértékesítés eredményezte. 2008- ban stagnált, 2009-ben – részben a válság elmélyülésének hatására – jelentősen (17,8%-kal) csökkent az ipari termelés; az exportértékesítés 18,8%-kal, a belföldi értékesítés 12,5%-kal csökkent. 2010 folyamán azonban 10,6%-kal emelkedett az ipari termelés volumene 2009- hez képest. 2010-ben az ipari export 16,9%-kal nőtt, míg a belföldi értékesítés 3,0%-kal csökkent. 2011-ben a belföldi értékesítés 5,2%-kal tovább csökkent 2010-hez képest, míg az exportértékesítés 7,9%-kal tovább emelkedett. 2012-ben a belföldi értékesítés (3,9%-kal), az exportértékesítés (0,7%-kal), valamint a termelés (1,8%-kal) egyaránt csökkent. 2013. első kilenc hónapjában stagnált az ipari termelés volumene 2012. azonos időszakához viszonyítva. 2013. első tíz hónapjában az ipari export 4,2%-kal nőtt, míg a belföldi értékesítés 1,9%-kal tovább csökkent; az ipari termelés 67%-a exportra kerül.

Az országos építőipari termelés 2008-ban 3,7%-kal, 2009-ben 5,3%-kal, 2010-ben 14,1%- kal, 2011-ben 7,4%-kal, 2012-ben 8,9%-kal csökkent. 2013. első tíz hónapjában 8,3%-kal emelkedett. A növekedésben mind az épületek építése, mind az infrastrukturális beruházások szerepet játszottak.

Mezőgazdaság

2012-ben 10,3 millió tonna gabona termett, ami 25%-kal alacsonyabb a 2011. évinél. A szarvasmarha-állomány 2007 decembere óta 700 ezer darab körül ingadozik, 2013 júniusának elején 758 ezer darab volt a szarvasmarha-állomány szemben a 2012. június eleji 733 ezer darabbal. A sertésállomány viszont csökkent, 2013 júniusának elején 2,9 millió darab volt a sertésállomány, ami kis mértékben (mintegy 20 ezer darabbal) elmarad a 2011. június eleji értéktől.

Szolgáltatások

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 2012. során 0,5%-kal visszaesett. 2013. első három negyedévében a szolgáltatások hozzáadott értéke 0,1%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az első negyedévben stagnált, a második negyedévben 0,4%-kal visszaesett, míg a harmadik negyedévben kis mértékben, 0,1%-kal emelkedett a szektor hozzáadott értéke az előző év azonos időszakához képest.

3.4.2. A bruttó hazai termék ágazatok szerinti bontásban

Az alábbi táblázat mutatja be Magyarország bruttó hazai termékét folyó árakon számítva millió forintban gazdasági ágazatok szerinti bontásban.

	Mezőgazdaság	Ipar	Ebből: Feldolgozó- ipar	Építőipar	Szolgáltatások	Termékadók egyenlege	GDP összesen (piaci beszerzési áron)
2008. I. né.	137 030	1 474 795	1 248 453	169 957	3 000 000	000 271	6 197 592
2008. II. né.	226 784	1 474 344	1 267 619	275 710	3 685 455	1 004 908	6 667 201
2008. III. né.	315 023	1 388 435	1 172 954	300 124	3 591 391	975 707	6 570 680
2008. IV. né.	233 192	1 441 009	1 192 347	364 138	4 079 841	989 652	7 107 832
2008. év	912 029	5 778 584	4 881 374	1 109 929	14 843 225	3 899 538	26 543 305
2009. I. né.	117 984	1 305 487	1 043 984	159 281	3 400 861	847 221	5 830 836
2009. II. né.	184 692	1 304 106	1 000 000	000 327	3 593 133	978 383	6 335 641
2009. III. né.	244 305	1 308 454	1 072 142	286 842	3 521 663	1 032 681	6 393 945
2009. IV. né.	214 235	1 449 970	1 160 662	331 075	3 963 456	1 107 324	7 066 059
2009. év	761 217	5 368 017	4 355 419	1 052 524	14 479 113	3 965 609	25 626 480
2010. I. né.	117 395	1 266 908	1 029 758	137 687	3 407 450	954 829	5 884 269
2010. II. né.	188 844	1 457 535	1 226 248	226 873	3 609 808	1 041 727	6 524 788
2010. III. né.	257 094	1 497 595	1 000 000	000 185	3 670 077	1 061 998	6 756 950
2010. IV. né.	243 534	1 665 052	1 377 773	301 950	4 062 270	1 074 221	7 347 026
2010. év	806 867	5 887 090	4 896 109	936 695	14 749 605	4 132 775	26 513 032
2011. I. né.	146 032	1 386 096	1 173 441	141 638	3 499 461	959 338	6 132 564
2011. II. né.	286 010	1 480 666	1 283 024	222 779	3 774 192	1 000 347	6 763 994
2011. III. né.	349 433	1 515 079	1 285 812	256 893	3 796 144	1 158 522	7 076 071
2011. IV. né.	301 996	1 764 595	1 459 735	326 594	4 180 332	1 089 291	7 662 806
2011. év	1 083 470	6 146 436	5 202 011	947 903	15 250 128	4 207 498	27 635 435
2012. I. né.	176 029	1 509 494	1 256 302	127 456	3 478 412	1 016 126	6 307 518
2012. II. né.	250 606	1 567 257	1 344 535	198 721	3 791 154	1 108 669	6 916 407
2012. III. né.	358 595	1 588 183	1 355 627	256 255	3 841 167	1 179 291	7 223 491
2012. IV. né.	328 936	1 628 293	1 365 354	311 515	4 079 534	1 252 375	7 600 653
2012. év	1 114 165	6 293 228	5 321 818	893 946	15 190 268	4 556 461	28 048 068
2013. I. né.	201 489	1 453 646	1 245 723	129 741	3 629 420	1 036 550	6 450 846
2013. II. né.	285 032	1 570 246	1 370 891	222 575	3 937 784	1 218 831	7 234 469
2013. III. né.	361 875	1 608 211	1 407 025	280 764	4 061 007	1 176 489	7 488 346

Forrás: KSH

3.4.3. Makrogazdasági pálya

A sikeres mikroszintű alkalmazkodást a 90-es évek közepén makrogazdasági kiigazítás (fiskális restrikció, árfolyam-leértékelés) követte; mindezek eredményeként a magyar gazdaság 1996-tól robusztus növekedési pályára állt, melyet különösen 2002-től fiskális expanzió is alátámasztott. A növekedési pálya azonban 2007 második felében megtört, elsősorban a globális pénzpiaci válság, majd a nyomában 2008-ban kibontakozó, és 2009-ben tovább mélyülő világgazdasági válság miatt. Ezek a hatások felerősítették a magyar gazdaság egyensúlyi és növekedési problémáit, melyek főként a versenyképesség romlásából, az adóterhelés magas szintjéből, az ország adósságállományának gyors növekedéséből fakadnak.

2006. második felétől a költségvetési politikát – a korábbi túlköltekezések után – kiigazítási programok végrehajtása és a költségvetési egyensúly javítása jellemezte. A külső és belső tényezők hatására a magyar gazdaság növekedési kilátásai 2008-2009-ben komolyan romlottak. Bár 2010-ben és 2011-ben a kilábalás jelei is megjelentek, 2012-ben ismét recesszióba került a magyar gazdaság, amiben jelentős szerepet játszott a nyugat-európai és amerikai konjunktúra gyengülése. 2013 első negyedévétől – a szezonális hatásoktól megtisztított adatok szerint 0,9%-kal nőtt a gazdaság az előző negyedévhez képest – Magyarország a recesszióból való kilábalás jegyeit mutatja.

Összefoglaló makrogazdasági adatok:

2008

2009

2010

2011

2012*

2013 I*

2013 II*

2013 III*

GDP növekedési üteme

(munkanaphatástól megtisztítva)

0,8%

-6,7%

1,0%

1,6%

-1,7%

-0,3%

0,5%

1,8%

ipari termelés

növekedési üteme

0,0%

-17,8%

10,6%

5,6%

-1,8%

n/a

0,7%**

ipari export növekedési

üteme

0,1%

-18,8%

16,9%

7,9%

-0,7%

n/a

4,2%**

folyó fizetési mérleg

egyenlege/GDP

-7,3%

-0,2%

0,2%

0,5%

1,0%

0,7%++

0,6%++

1,1%++

államháztartás GFS-

egyenlege / GDP

3,5%

2,1%

4,3%

5,8%

1,8%

1,7%++

2,5%++

3,2%++

a központi költségvetés

bruttó adóssága / GDP

68,2%

74,0%

75,6%

75,8%

73,9%

74,3%+

76,2%+

75,6%+

inflációs ráta (éves

átlagos ütem)

6,1%

4,2%

4,9%

3,9%

5,7%

n/a

munkanélküliségi ráta

7,8%

10,0%

11,2%

10,9%

11,8%

10,3%

9,8%

nettó reálkeresetek

növekedési üteme

0,8%

-2,3%

1,8%

2,4%

-3,4%

n/a

3,3%**

Forrás: KSH, MNB, Pénzügyminisztérium (PM), NGM, ÁKK Zrt.

* előzetes adatok

** 2013. január-októberi adatok

+ 2013. évi várt GDP-vel számított adatok

++ 2013. évi várt GDP-vel számított év elejétől kumulált adatok

A gazdasági növekedés az Euró-zónához viszonyítva 2007 előtt erősnek volt mondható, ám 2007 során jelentősen lassult a dinamika. 2007 folyamán – részben a költségvetési megszorítási intézkedések hatására – visszaesett a belföldi felhasználás, ami csökkentette a GDP lendületét. Bár a gyors ütemben bővülő export részben ellensúlyozta e hatást, a GDP dinamikája a 2007. év egészét tekintve 0,1%-ra lassult. A viszonylag alacsony növekedés 2008. első három negyedévében is folytatódott. 2008. utolsó negyedévében viszont csökkent a GDP az előző év azonos negyedévéhez képest. A GDP visszaesése 2009-ben is folytatódott. A jelentős mértékű külkereskedelmi többlet ellenére a GDP visszaesése 6,7%-ot ért el. 2010-ben 1,3%-kal, 2011-ben 1,6%-kal emelkedett a GDP. 2011-ben 1,7%-kal visszaesett a GDP. A fogyasztás 1,7%-kal csökkent, a beruházás 11,4%-kal esett vissza. A belföldi felhasználás 3,7%-kal maradt el az előző évitől. Az export 2,0%-os növekedési üteme meghaladta az import alacsony, 0,1%-os növekedési ütemét, így a nettó export mintegy 2,0 százalékponttal mérsékelte a belföldi felhasználás visszaesését: a GDP 1,7%-kal esett vissza. 2013. első két negyedéve folyamán 0,2%-kal visszaesett a GDP. Ebben a fontos szerepet játszott a fogyasztás 0,4%-os visszaesése. A bruttó felhalmozás ezzel szemben jelentős mértékben, 2,5%-kal emelkedett. A belföldi felhasználás így kis mértékben, 0,1%- kal nőtt. Az export 2,1%-os dinamikája elmaradt a behozatal 2,6%-os növekedési ütemétől, így a belföldi felhasználás mérsékelt emelkedése ellenére 0,2%-kal visszaesett a GDP.

3.4.4. Infláció

Az 1995-ben végrehajtott makrogazdasági kiigazítást követően az új monetáris rezsim hosszú távú stratégiai célul tűzte az infláció leszorítását. A következetes, több kormányzati cikluson átívelő dezinflációs politika eredményeként az áremelkedés éves üteme az 1995. végi 28%- ról – ingadozásokkal tarkítva – 2006 tavaszára 2,3%-ra csökkent, majd 2007 tavaszára 9,0%- ra emelkedett elsősorban a növekvő üzemanyag- és élelmiszerárak, valamint a fiskális kiigazítás részeként megvalósuló adóemelések, hatósági áremelések és csökkenő kormányzati ártámogatások következtében. 2009 tavaszáig – részben a belső kereslet gyengélkedése miatt

– 2,9%-ra csökkent az infláció mértéke, azóta azonban – 2010 elejére 6,4%-ra – emelkedett, elsősorban a növekvő üzemanyag- és élelmiszerárak, valamint a fiskális kiigazítás részeként megvalósuló adóemelések és hatósági áremelések, valamint a jövedéki adó emelése következtében. 2010 közepére a gyenge belföldi kereslet, és az adóváltozások hatásának kifutásával 3,7%-ra mérséklődött az infláció, ám 2010 decemberére elsősorban az élelmiszer-

Az infláció alakulása

10%

, és energiaárak emelkedése következtében 4,7%-ra emelkedett az áremelkedés üteme. 2011 decemberére 4,1%-ra csökkent, majd 2012 decemberére 5,2%-ra emelkedett az infláció üteme. Az adóváltozások, valamint az emelkedő energiaárak növelték az inflációt, míg a gyenge belső kereslet csökkentette az árnyomást. 2013 november végére 0,9%-ra esett az infláció, jelentős részben azért, mert a hatósági árak csökkentése (vagyis az ún. rezsicsökkentés) miatt visszaesett a háztartási energia és fűtés árszínvonala.

12 havi inflációs ráta

Forrás: KSH

Az MNB inflációs célkitűzése a 2013. év egészére és azt követő időszakokra 3%. A jegybank 2012. évi inflációs célja nem teljesült, elsősorban a bejelentett kormányzati intézkedések (hatósági áremelések, jövedéki adó emelése stb.) egyszeri hatása, valamint a világszerte magas olaj-, és emelkedő élelmiszerárak hatása miatt. 2012. év átlagát tekintve a 12 havi inflációs ráta 5,7%-ot ért el, ami meghaladja a jegybank 3%-os inflációs célját. A jegybank legfrissebb, 2013. decemberi Inflációs Jelentése szerint elsősorban a hatósági árak csökkentése következtében a fogyasztói árindex a 2013. évben tartósan az inflációs cél alatt alakult. 2013 decemberére –0,4%-ra csökkent az infláció.

A Monetáris Tanács helyzetértékelése szerint a kihasználatlan kapacitások magas szintje ellensúlyozza a középtávú inflációs kockázatokat. A jegybank szakértőinek előrejelzése szerint az éves átlagos infláció 2013-ban 1,7%-ot, 2014-ben 1,3%-ot, 2015-ben 2,8%-ot érhet el. A korábban prognosztizáltnál alacsonyabb inflációs előrejelzésben jelentős szerepet játszik, hogy a szabályozott energiaárak 2013. év elejétől ötödével csökkennek.

3.4.5. Kamatok

A hosszú kamatok konvergenciája 2003. közepéig jó ütemben haladt előre. A 10 éves magyar állampapír-piaci hozamszint a 2000-ben tapasztalt, 8% és 10% között ingadozó értékről – ingadozásokkal kísérve –2007. közepére 6,6%-ra mérséklődtek. 2007. második felében azonban a globális tőkepiaci turbulenciák kialakulása után ismét megemelkedtek a hosszú hozamok. 2008 őszén a globális tőkepiaci válság mélyülését követően ismét jelentősen megemelkedtek a hozamok, a 10 éves magyar állampapír-piaci hozamszint 10% fölé is került, majd az év végén 8%-os szint felett zárt. 2009 tavaszán világszerte drasztikusan csökkent a likviditás az állampapír-piacokon, aminek hatására Magyarországon is jelentősen lecsökkent a forgalom az állampapír-piacokon és emelkedtek a hosszú hozamok. Az év további részében azonban a globális tőkepiaci turbulenciák mérséklődése, továbbá a kormányzati stabilizációs intézkedések hatására 7% közelébe csökkent a 10 éves magyar állampapír-piaci hozamszint, majd az év végére 8% közelébe emelkedett. 2010 elején 7,5% körül ingadozott a 10 éves hozamszint, majd lecsökkent 6,5%-ra 2010 áprilisában. A hazai választások után, a nyugat-európai adósságválság felerősödését követően azonban ismét emelkedtek a hosszú hazai hozamok, jóllehet ennek hatását részben ellensúlyozta az új kormányzat elköteleződése a 3,8%-os 2010. évi, illetve a 3%-ot meg nem haladó 2011. évi deficitcél mellett. 2010. év végén a 10 éves hozam ismét 8% körül ingadozott. 2011. év elején a 8% körüli szintről 7% közelébe csökkent, s szeptemberig jellemzően 7% és 7,5% között ingadozott a 10 éves forinthozam, amiben jelentős szerepet játszott az ún. Xxxxx Xxxxxxx terv Xxxxxxx általi bejelentése, illetve kedvező piaci fogadtatása is. Szeptembertől azonban ismét emelkedett a 10 éves hozam, amiben a Xxxxxxxxxx a devizahitelek végtörlesztésével kapcsolatos döntései mellett a nyugat-európai adósságválság eszkalálódása, és a hazai, valamint a globális növekedési kilátások romlása is jelentős szerepet játszott. 2011. év végén a 10 éves hozam 9,75% volt. 2012. év elején a 10 éves hozam rövid időre 10% fölé emelkedett, majd az év folyamán fokozatosan csökkent. A hosszú forinthozamok csökkenésében szerepet játszott a Kormány szigorú fiskális politika melletti elkötelezettsége, valamint a laza nyugat-európai és amerikai monetáris politika is. 2012. év végén a 10 éves hozam 6,1% körül ingadozott. 2013. év elején a 10 éves forinthozam 6% és 6,5% között ingadozott. 2013 közepére 5% közelébe csökkent a 10 éves hozam, amiben jelentős szerepet játszottak az MNB Monetáris Tanácsának óvatos kamatcsökkentései mellett a Kormány változatlan elköteleződése a szigorú fiskális politika iránt, aminek következtében Magyarország kikerült az Európai Unió ún. túlzott deficit eljárásának („Excessive Deficit Procedure” vagy „EDP”) hatálya alól. Május végén azonban Xxx Xxxxxxxx, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve elnöke bejelentette, hogy a korábban vártnál hamarabb visszafogják a mennyiségi lazítást. Döntően ennek következtében a 10 éves forinthozam ismét 6,5% közelébe emelkedett. 2013 szeptemberében – miután a Fed jelezte, hogy elhalasztja e lépést – 5,5% közelébe csökkent a 10 éves forinthozam, s 2013 decemberének végéig 5,5% és 6,0% között ingadozott.

10 éves referencia-xxxxx

A hosszú kamatszint alakulása

13,0%

12,0%

11,0%

10,0%

9,0%

8,0%

7,0%

6,0%

5,0%

4,0%

13. jan.

12. jan.

11. jan.

10. jan.

09. jan.

08. jan.

07. jan.

06. jan.

05. jan.

04. jan.

03. jan.

02. jan.

01. jan.

00. jan.

Forrás: ÁKK Zrt.

2007 elején 8,00% volt a jegybanki alapkamat szintje. A fiskális kiigazító lépések hatására javuló makrogazdasági mutatók, valamint a 2007 tavaszán 9%-on tetőző infláció csökkenésével, valamint az inflációs kockázatok mérséklődésével a jegybank 2007 közepén

25 bázisponttal, majd 2007 őszén újabb 25 bázisponttal 7,50%-ra csökkentette az alapkamatot. 2008 tavaszán azonban világszerte jelentős mértékben visszaesett a likviditás az állampapír-piacokon, s a magyar forint állampapír-piacon is szünetelt a kereskedés. A jegybank 2008 áprilisában két alkalommal, 50 és 25 bázisponttal, majd 2008 májusában újabb 25 bázisponttal megemelte az alapkamatot. 2008 őszén a globális tőkepiaci válság mélyülését követően a jegybank 300 bázisponttal, 11,5%-ra emelte az alapkamatot, az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank pénzügyi segítségnyújtásának bejelentését követően azonban jelentős mértékben stabilizálódott a magyar tőkepiaci helyzet. 2008 novemberében 50 bázisponttal, majd 2008 decemberében további két alkalommal 50-50 bázisponttal, 2008 végére 10%-ra csökkentette a jegybank az alapkamatot. 2009 tavaszán lecsökkent a likviditás az állampapír-piacon, azonban az év további részében enyhült a likviditáshiány. Emellett – részben a kormányzati stabilizációs intézkedések hatására – jelentős mértékben javultak Magyarország külső és belső egyensúlyi mutatói. Az inflációs és reálgazdasági kilátásokat, valamint az országgal szembeni kockázati megítélést mérlegelve a jegybank Monetáris Tanácsa 2009 folyamán összesen 375 bázisponttal 6,25%-ra csökkentette a jegybanki alapkamatot. 2010 első négy hónapjában a jegybank Monetáris Tanácsa tovább folytatta a jegybanki alapkamat csökkentését. Januárban, februárban, márciusban és áprilisban egyaránt 25-25 bázispontos kamatcsökkentésekre került sor, így a jegybanki alapkamat április végére 5,25%-ra csökkent. Ezt követően azonban elsősorban a nyugat- európai adósságválság kibontakozása, illetve a 2010 évi parlamenti választások után megalakult Kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatos befektetői bizonytalanság következtében a Monetáris Tanács az alapkamat szinten tartása mellett döntött. Részben a válságadók továbbhárítása következtében 2010 őszén jelentősen romlottak az inflációs kilátások, s az inflációs kockázatok miatt a Monetáris Tanács megkezdte az alapkamat emelését. 2010 novemberében és decemberében, valamint 2011 januárjában egyaránt 25-25 bázispontos kamatemelésre került sor, így a jegybanki alapkamat mértéke 2011. január végén 6,00%-ot tett ki. Ezt követően a jegybank a jegybanki alapkamat szinten tartása mellett

A rövid kamatok alakulása

16%

14%

12%

10%

döntött 2011 novemberéig. 2011. november 29-én és 2011. december 20-án egyaránt a jegybank Monetáris Tanácsa az inflációs kilátásokra és Magyarország romló kockázati megítélésére való tekintettel 50 bázispontos kamatemelés mellett döntött, így 2011. év végén a jegybanki alapkamat mértéke 7,00%-ot tett ki. 2012 első felében a jegybank Monetáris Tanácsa a jegybanki alapkamat szinten tartása mellett döntött, a Monetáris Tanács megítélése szerint a kamat emelésének és csökkentésének irányába ható tényezők kioltották egymást. A kereslet drasztikus visszaesése és tartós gyengesége kamatcsökkentést indokolt volna, a folyamatosan érkező költségsokkok következtében azonban az infláció nem tudott tartósan csökkenni, ami az óvatos kamatpolitika irányába hatott. A globális pénzügyi piaci környezet és a hazai eszközárak kedvezőtlen alakulása időről időre ugyancsak korlátozta a monetáris politika mozgásterét. A harmadik negyedévben mind az inflációs, mind a makrogazdasági kilátások számottevően romlottak, míg a globális pénzügyi piaci környezet, és ennek következtében Magyarország kockázati megítélése érdemben javult. Ezeket a tényezőket mérlegelve, a jegybanki alapkamat júliusi szinten tartását követően a Monetáris Tanács augusztusban az irányadó kamat 25 bázispontos mérséklése mellett döntött. A Monetáris Tanács szeptemberben, októberben, novemberben és decemberben is 25-25 bázisponttal csökkentette a jegybanki alapkamat mértékét, így a 2012. év végén a jegybanki alapkamat mértéke 5,75%-ot tett ki. 2013-ban a Monetáris Tanács tovább folytatta a jegybanki alapkamat csökkentését. Xxxxxxxxx júliusig havonta 25-25 bázispontos csökkentési lépésekkel július végére 4,00%-ig esett vissza az alapkamat. Augusztustól a Monetáris Tanács a korábbitól lassabb ütemben, havonta 20-20 bázisponttal csökkentette jegybanki alapkamatot, amelynek eredményeként 2013 december végére ezen kamat szintje 3,00%-ra csökkent. A rövid hozamok alakulása szorosan követte a jegybanki alapkamat alakulását.

3 hónapos referencia-hozam jegybanki irányadó kamatláb

13. jan.

12. jan.

11. jan.

10. jan.

09. jan.

08. jan.

07. jan.

06. jan.

05. jan.

04. jan.

03. jan.

02. jan.

01. jan.

00. jan.

Forrás: ÁKK Zrt., MNB

A fenti folyamatok következtében a 10 éves euró referenciahozam feletti forintfelár 2007 közepére 200 bázispontra mérséklődött. A fejlett tőkepiaci turbulenciák idején ismét emelkedett, 2008 végén a felár 530 bázispontot ért el. 2009 tavaszán az állampapír-piaci likviditás drasztikus visszaesésekor 950 bázispont fölé nőtt, azonban a globális pénzpiaci válság enyhülésével az év további részében a 10 éves euró referenciahozam feletti forintfelár

460 bázispontra csökkent. 2010 tavaszán elsősorban a rendeződni tűnő nyugat-európai

adósságprobléma, illetve a kedvezően alakuló hazai növekedési kilátások, továbbá a szigorú hazai fiskális politika következtében 330 bázispontra csökkent a felár. A nyár folyamán azonban ismét felerősödtek egyes nyugat-európai országok államadósságának fenntarthatóságával kapcsolatos befektetői aggodalmak, s a hazai Kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatos bizonytalanság is fokozódott, így ismét jelentős mértékben megemelkedett a felár, s az év második felében 500 bázispont körül ingadozott. 2011 első hónapjaiban jelentős mértékben, 350 bázispont körüli szintig csökkent a felár, amiben jelentős szerepet játszottak a hazai fiskális politikával kapcsolatos bejelentések, illetve azok kedvező piaci fogadtatása, valamint a javuló globális konjunkturális kilátások is. 2011 áprilisától azonban fokozatosan emelkedett a felár, amiben a nyugat-európai adósságválság eszkalálódása, a hazai és a globális növekedési kilátások romlása, valamint a hazai devizahitelek törlesztésével kapcsolatos kormányzati döntések, illetve azok kedvezőtlen piaci fogadtatása is szerepet játszott. A 10 éves euró referenciahozam feletti forintfelár 2011 végén 800 bázispont körül ingadozott. 2012. év elején a 10 éves euró referenciahozam feletti forintfelár rövid időre 900 bázispont közelébe emelkedett, majd az év folyamán fokozatosan csökkent. A hosszú forinthozamok csökkenéséhez hasonlóan a felárak alakulásában is szerepet játszott a Kormány szigorú fiskális politika melletti elkötelezettsége, valamint a laza nyugat-európai és amerikai monetáris politika. 2012. év végén a 10 éves euró referenciahozam feletti forintfelár 480 bázispont körül ingadozott. 2013 folyamán a 10 éves euró referenciahozam feletti forintfelár 350 és 500 bázispont között ingadozott. Tavasszal a szigorú fiskális politika és a laza monetáris politika melletti elköteleződés, valamint az EDP eljárás megszüntetésének hírére 350 bázispont közelébe csökkent a felár. Az év közepén azonban – döntően a Federal Reserve mennyiségi lazítása várható visszafogásának következtében - ismét az év eleji szintre emelkedett, ám ősszel – az ezzel ellentétes bejelentést követően – ismét 400 bázispont alá süllyedt a felár. 2013 decemberének végén a 10 éves euró referenciahozam feletti forintfelár 370 bázispont körül ingadozott.

3.4.6. A gazdasági átalakulás eredményei

Az 1989-90-es politikai fordulatot Magyarországon radikális gazdasági rendszerváltás követte, ennek során a szocialista berendezkedésű országból az évtized második felére a magántulajdonon alapuló, versenyképes piacgazdaság jött létre. A jogi és intézményi keretek kiépítése, a piaci versenyfeltételek létrejötte, a hazai magánvállalkozói tevékenység felélénkülése, a külföldi és multinacionális vállalatok magyarországi betelepülése eredményeként a magyar gazdaságban az évtized közepére sikeres szerkezeti átalakulás ment végbe. Versenyképes ágazatok fejlődtek ki, piacképes termékeket előállító kapacitások jöttek létre, így Magyarország adottságai szerint bekapcsolódhatott a világgazdasági integrációba. Jelenleg az export több, mint ¾-e a kibővült Európai Unió térségébe irányul. Magyarország újabban élénkíti gazdasági kapcsolatait a világ gyorsan fejlődő régióival (pl. Kínával, az arab országokkal).

3.5. A politikai és kormányzati rendszer általános ismertetése

Alkotmány/Alaptörvény

1989. október 23-án került sor Magyarországon a köztársaság kikiáltására, az állam elnevezése Magyar Népköztársaságról Magyar Köztársaságra változott, az Alkotmány jelentős mértékben módosításra került.

2012. január 1. napjával az 1949. évi Alkotmányt felváltotta az Alaptörvény, az állam neve Magyar Köztársaságról Magyarországra módosult.

Köztársasági elnök

Magyarország államfője a köztársasági elnök, akit az Országgyűlés választ 5 éves időtartamra. Köztársasági elnökké választható az országgyűlési képviselő is, azonban e két tisztség nem tölthető be egyszerre. A köztársasági elnököt egyszer lehet újraválasztani. A jelenlegi köztársasági elnök Xxxx Xxxxx, aki 2012. május 10-én foglalta el a köztársasági elnöki széket. A köztársasági elnök jogköre korlátozott. A köztársasági elnök Alaptörvényben rögzített intézkedéseinek érvényességéhez a Kormány tagjának (miniszterelnök, vagy a megfelelő miniszter) ellenjegyzése szükséges.

Kormány

Magyarországon a miniszterelnök és a miniszterek együtt képezik a Kormányt. Az Országgyűlés a miniszterelnök választásáról és a Kormány programjának elfogadásáról egyidejűleg, egyszerű többséggel dönt. A jelenlegi miniszterelnök Xxxxx Xxxxxx, akit a Parlament 2010. május 29-én választott meg; a hivatali esküt a jelenlegi Kormány miniszterelnökeként ugyanezen a napon tette le. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. Jelenleg a miniszterelnök mellett 9 miniszterből áll a Kormány. A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány az Országgyűlésnek felelős. A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre. Feladatkörében eljárva a Kormány törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot.

Országgyűlés

Az egykamarás Magyar Országgyűlés az ország legfőbb népképviseleti szerve. Az Országgyűlés választja a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, az Állami Számvevőszék elnökét, a Kúria elnökét és a legfőbb ügyészt, valamint az alapvető jogok biztosát és helyetteseit.

Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. A Magyarországon élő nemzetiségek részvételét az Országgyűlés munkájában sarkalatos törvény szabályozza.

Az országgyűlési képviselők általános választását - az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével - az előző Országgyűlés megválasztását követő 4. év április vagy május hónapjában kell megtartani. A soron következő országgyűlési képviselői választásokra 2014 tavaszán kerül sor.

Bírói testület

A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A legfőbb bírósági szerv a Kúria.

A bíróság dönt

a) büntetőügyben, magánjogi jogvitában, törvényben meghatározott egyéb ügyben;

b) a közigazgatási határozatok törvényességéről;

c) az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről;

d) a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról.

A Kúria a fentiek mellett biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz. A bírósági szervezet többszintű. Az ügyek meghatározott csoportjaira - különösen a közigazgatási és munkaügyi jogvitákra - külön bíróságok létesíthetők. A bírói önkormányzati szervek közreműködnek a bíróságok igazgatásában. Törvény egyes jogvitákban más szervek eljárását is lehetővé teheti. A bíróságok szervezetének és igazgatásának, a bírák jogállásának részletes szabályait, valamint a bírák javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg. A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.

A Kúria elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja meg.

Az Alkotmánybíróság elkülönül a bírói testület többi tagjától; a törvénykezés alkotmányos kontrollját biztosítja, és egyéb, külön törvényben meghatározott feladatai vannak. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Az Alkotmánybíróság tagja független, csak az Alaptörvénynek és a törvényeknek van alárendelve. Az Alkotmánybíróságnak összesen 15 tagja van. Az Alkotmánybíróság tagjának megbízatási ideje 12 év. Az Alkotmánybíróság tagja nem választható újra. Az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgálata (előzetes normakontroll eljárás), az Alaptörvénnyel való összhang utólagos vizsgálata (utólagos normakontroll eljárás), a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálata, egyedi normakontroll eljárás bírói kezdeményezésre, az alkotmányjogi panasz elbírálása, a jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata, az Országgyűlés népszavazás elrendelésével összefüggő határozatának vizsgálata, az Alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatásával összefüggő vélemény kialakítása, a köztársasági elnök tisztségtől való megfosztása, az állami szervek, illetve állami és önkormányzati szervek között hatásköri összeütközésének az Alaptörvény értelmezése alapján történő megszüntetése, az önkormányzati rendelet, a közjogi szervezetszabályozó eszközök és jogegységi határozatok vizsgálata, és az Alaptörvény értelmezése. Az Alkotmánybíróság döntése – törvényi kivétellel - mindenkire nézve kötelező. Az Alkotmánybíróság döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye. Az Alkotmánybíróság az alkalmazott jogkövetkezményeket az Alaptörvény és a rá vonatkozó sarkalatos törvény keretei között maga állapítja meg.

Helyi önkormányzatok

Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek. A helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között

a) rendeletet alkot;

b határozatot hoz;

c) önállóan igazgat;

d) meghatározza szervezeti és működési rendjét;

e) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat;

f) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik;

g) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat;

h) dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről;

i) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat;

j) a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat;

k) szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre, feladat- és hatáskörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek;

l) törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.

A helyi önkormányzatok tulajdona köztulajdon, amely feladataik ellátását szolgálja. A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja. A helyi önkormányzat és az állami szervek a közösségi célok elérése érdekében együttműködnek. A helyi önkormányzat részére kötelező feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg. A helyi önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult. A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét. Törvény a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a helyi önkormányzat törvényben meghatározott mértékű kölcsönfelvételét vagy más kötelezettségvállalását feltételhez, illetve a Kormány hozzájárulásához kötheti. Az Alaptörvény szerint a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon és meghatározottak szerint 5 évre választják. A soron következő önkormányzati képviselői választásokra 2014-ben kerül sor.

Magyarország és az Európai Unió

Az Európai Közösség 1990 áprilisában felajánlotta a rendszerváltásban élen járó volt szocialista államoknak a társulás lehetőségét. Magyarországgal még abban az évben megkezdődtek a tárgyalások, és 1993-ban életbe lépett az ún. Társulási Szerződés.

Az Európai Unió 1993 nyarán kimondta, hogy kész tagjai közé fogadni mindazon közép- és kelet-európai államokat, melyek megfelelnek az ún. ’koppenhágai kritériumoknak’, azaz

– stabil demokratikus intézményrendszerrel bírnak;

– teljesítik a jogállamiság feltételeit;

– biztosítják és védik az egyéni és kollektív szabadságjogokat, kisebbségi jogokat;

– működő és versenyképes piacgazdasággal bírnak;

– képesek a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére, a politikai, gazdasági és monetáris unió vívmányainak, az ezeket rögzítő uniós joganyag átvételére.

Hazánk 1994 áprilisában nyújtotta be felvételi kérelmét az Európai Unióhoz; az azóta eltelt másfél évtized során a magyar közéleti gondolkodás és cselekvés több kormányzati cikluson átívelő, stratégiai célját képezte az uniós csatlakozás, illetve az azt lehetővé tevő gazdasági, jogi és közigazgatási harmonizációs erőfeszítések megtétele.

A csatlakozási tárgyalások 1998-ban kezdődtek meg. Az 5 éven át tartó tárgyalási folyamat jó ütemben haladt, és sikerrel zárult; 2002. december 13-án, a koppenhágai csúcsértekezleten 10 kelet-közép- és dél-európai állam, közöttük Magyarország hivatalos meghívást kapott az Európai Unióba. 2002. december 17-én az Országgyűlés elfogadta az Európai Uniós

Document Metadata

Table of Contents

Alaptájékoztató

Document Metadata