Common use of Kellékszavatosság Clause in Contracts

Kellékszavatosság. 14.1. A Megrendelő a vállalkozás hibás teljesítése esetén a vállalkozással szemben kellékszavatossági igényt érvényesíthet a Polgári Törvénykönyvnek a hibás teljesítésre és kellékszavatosságra vonatkozó 6:157-6:167. §-ainak szabályai szerint. A Polgári Törvényvénykönyv szerint „A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.” A jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el. Amennyiben a Megrendelő fogyasztónak minősül, kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. A Polgári Törvénykönyv szerinti a fogyasztó az, aki szakmája, önálló foglalkozása vagy az üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen. Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni. A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik. 14.2. Ha a Megrendelő fogyasztónak minősül, akkor a Polgári Törvénykönyvnek a hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezéseivel együttesen alkalmazni kell a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályait is, melyeket az alábbiakban ismertetünk. A Rendelet letölthető: a 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (xxxxxx.xx) Ahol a továbbiakban fogyasztót említünk, ott a fogyasztó szóhasználat a fogyasztónak minősülő Megrendelőt is jelenti. 14.3. A Rendelet megfogalmazta, hogy ahhoz, hogy a teljesítés szerződésszerűnek minősüljön a szerződés tárgyát képező szolgáltatásnak (a továbbiakban: árunak) a) meg kell felelnie a szerződésben foglalt leírásnak, mennyiségnek, minőségnek, típusnak, valamint rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott funkcionalitással, kompatibilitással, interoperabilitással és egyéb, a szerződés szerinti jellemzőkkel; b) alkalmasnak kell lennie a fogyasztó által meghatározott bármely célra, amelyet a fogyasztó legkésőbb a szerződés megkötésekor a vállalkozás tudomására hozott, és amelyet a vállalkozás elfogadott; c) rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott valamennyi tartozékkal, használati útmutatóval - ideértve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást, a telepítési utasítást, valamint az ügyfélszolgálati támogatást -; és - biztosítania kell a szerződésben meghatározott frissítéseket. A fentiek mellett a szerződés tárgyát képező árunak a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyeket azonos típusú áru esetén jogszabály, műszaki szabvány vagy műszaki szabvány hiányában az irányadó magatartási kódex előír; b) rendelkeznie kell a fogyasztó által észszerűen elvárható azon mennyiséggel, minőséggel, teljesítmény- és egyéb jellemzőkkel - különösen a funkcionalitás, a kompatibilitás, a hozzáférhetőség, a folyamatosság és a biztonságosság tekintetében -, amely azonos típusú áru esetén szokásos, figyelembe véve a vállalkozás, annak képviselője vagy az értékesítési láncban részt vevő más személy au áru konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános - különösen hirdetésben vagy címkén tett - kijelentését; c) rendelkeznie kell a fogyasztó által észszerűen elvárható tartozékokkal és útmutatókkal - ideértve a csomagolást, illetve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást -; és d) meg kell felelnie a vállalkozás által a szerződéskötést megelőzően mintaként, modellként bemutatott vagy próbaverzióként elérhetővé tett áru tulajdonságainak, leírásának. A Rendelet szerint a szolgáltatásnak nem kell megfelelnie a fenti b) pont szerinti nyilvános kijelentésnek, ha a vállalkozásunk bizonyítja, hogy - a nyilvános kijelentést nem ismerte, és azt nem is kellett ismernie; - a nyilvános kijelentést a szerződéskötés időpontjáig már megfelelő módon helyesbítették; vagy - a nyilvános kijelentés a jogosult szerződéskötési elhatározását nem befolyásolhatta. A Rendelet szerint a teljesítés szerződésszerűségének egyedi követelményei digitális elemeket tartalmazó áru esetén: - Elsőként ismertetjük, hogy a Rendelet miként határozza meg a digitális elemeket tartalmazó áru fogalmát. A Rendelet szerint olyan ingó dolog, amely digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatást foglal magában, vagy azzal össze van kapcsolva, oly módon, hogy az érintett digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás hiányában az áru nem tudná betölteni funkcióit; Digitális elemeket tartalmazó áru esetében a vállalkozásnak biztosítania kell, hogy a fogyasztó értesítést kapjon az áru digitális tartalmának vagy az azzal kapcsolatos digitális szolgáltatásnak az olyan frissítéseiről - ideértve a biztonsági frissítéseket is -, amelyek az áru szerződésszerűségének fenntartásához szükségesek, valamint biztosítania kell, hogy a fogyasztó meg is kapja azokat. A vállalkozásnak a fenti bekezdés szerinti frissítés elérhetővé tételét a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás időtartamához igazodó alábbi eltérő időszakokra vonatkozóan kell biztosítania.

Kellékszavatosság. 14.14.1. A Megrendelő Felhasználó a vállalkozás Szolgáltató hibás teljesítése esetén a vállalkozással szemben Szolgáltatóval szemben, kellékszavatossági igényt érvényesíthet a Polgári Törvénykönyvnek Törvénykönyv (Ptk.), valamint egyéb alkalmazandó jogszabályok, így például a hibás teljesítésre és kellékszavatosságra vonatkozó 6:157-6:167373/2021 (VI.30.) Kormányrendelet (Korm. §-ainak rendelet) szabályai szerint, amely szabályokat együttesen kell alkalmazni. A Polgári Törvényvénykönyv szerint „A kötelezett Szolgáltató hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan Mentesül a kötelezettszavatossági kötelezettségei alól a Webáruház, ha a jogosult Felhasználó a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett. A teljesítéstől számított 1 éven belül a kellékszavatossági igénye érvényesítésének a hiba közlésén túl nincs egyéb feltétele, ha a Fogyasztó igazolja, hogy a terméket, illetve a szolgáltatást cégünk nyújtotta. A teljesítéstől számított 1 év eltelte után azonban már a Fogyasztó köteles bizonyítani, hogy az általa felismert hiba már a teljesítés időpontjában is megvolt.” 4.2. Vállalkozásunk a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. A jogosult Fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt, egyéb – fogyasztónak nem minősülő – Felhasználó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el. Amennyiben a Megrendelő fogyasztónak minősül, kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. A Polgári Törvénykönyv szerinti a fogyasztó az, aki szakmája, önálló foglalkozása vagy az üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti Fogyasztóval kötött szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb akkor az elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen. Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használniegy év. A dolognak Felhasználó kellékszavatossági jogait az ugyanabból a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére szerződésből eredő követeléssel szemben kifogásként akkor is érvényesítheti, ha a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezikelévült. 14.24.3. Ha Kellékszavatossági igény alapján a Megrendelő fogyasztónak minősülVásárlót megillető jogokat, akkor a Polgári Törvénykönyvnek a hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezéseivel együttesen alkalmazni kell a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI.30jelen ÁSZF melléklete részletesen ismerteti.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályait is, melyeket az alábbiakban ismertetünk. A Rendelet letölthető: a 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (xxxxxx.xx) Ahol a továbbiakban fogyasztót említünk, ott a fogyasztó szóhasználat a fogyasztónak minősülő Megrendelőt is jelenti. 14.3. A Rendelet megfogalmazta, hogy ahhoz, hogy a teljesítés szerződésszerűnek minősüljön a szerződés tárgyát képező szolgáltatásnak (a továbbiakban: árunak) a) meg kell felelnie a szerződésben foglalt leírásnak, mennyiségnek, minőségnek, típusnak, valamint rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott funkcionalitással, kompatibilitással, interoperabilitással és egyéb, a szerződés szerinti jellemzőkkel; b) alkalmasnak kell lennie a fogyasztó által meghatározott bármely célra, amelyet a fogyasztó legkésőbb a szerződés megkötésekor a vállalkozás tudomására hozott, és amelyet a vállalkozás elfogadott; c) rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott valamennyi tartozékkal, használati útmutatóval - ideértve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást, a telepítési utasítást, valamint az ügyfélszolgálati támogatást -; és - biztosítania kell a szerződésben meghatározott frissítéseket. A fentiek mellett a szerződés tárgyát képező árunak a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyeket azonos típusú áru esetén jogszabály, műszaki szabvány vagy műszaki szabvány hiányában az irányadó magatartási kódex előír; b) rendelkeznie kell a fogyasztó által észszerűen elvárható azon mennyiséggel, minőséggel, teljesítmény- és egyéb jellemzőkkel - különösen a funkcionalitás, a kompatibilitás, a hozzáférhetőség, a folyamatosság és a biztonságosság tekintetében -, amely azonos típusú áru esetén szokásos, figyelembe véve a vállalkozás, annak képviselője vagy az értékesítési láncban részt vevő más személy au áru konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános - különösen hirdetésben vagy címkén tett - kijelentését; c) rendelkeznie kell a fogyasztó által észszerűen elvárható tartozékokkal és útmutatókkal - ideértve a csomagolást, illetve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást -; és d) meg kell felelnie a vállalkozás által a szerződéskötést megelőzően mintaként, modellként bemutatott vagy próbaverzióként elérhetővé tett áru tulajdonságainak, leírásának. A Rendelet szerint a szolgáltatásnak nem kell megfelelnie a fenti b) pont szerinti nyilvános kijelentésnek, ha a vállalkozásunk bizonyítja, hogy - a nyilvános kijelentést nem ismerte, és azt nem is kellett ismernie; - a nyilvános kijelentést a szerződéskötés időpontjáig már megfelelő módon helyesbítették; vagy - a nyilvános kijelentés a jogosult szerződéskötési elhatározását nem befolyásolhatta. A Rendelet szerint a teljesítés szerződésszerűségének egyedi követelményei digitális elemeket tartalmazó áru esetén: - Elsőként ismertetjük, hogy a Rendelet miként határozza meg a digitális elemeket tartalmazó áru fogalmát. A Rendelet szerint olyan ingó dolog, amely digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatást foglal magában, vagy azzal össze van kapcsolva, oly módon, hogy az érintett digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás hiányában az áru nem tudná betölteni funkcióit; Digitális elemeket tartalmazó áru esetében a vállalkozásnak biztosítania kell, hogy a fogyasztó értesítést kapjon az áru digitális tartalmának vagy az azzal kapcsolatos digitális szolgáltatásnak az olyan frissítéseiről - ideértve a biztonsági frissítéseket is -, amelyek az áru szerződésszerűségének fenntartásához szükségesek, valamint biztosítania kell, hogy a fogyasztó meg is kapja azokat. A vállalkozásnak a fenti bekezdés szerinti frissítés elérhetővé tételét a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás időtartamához igazodó alábbi eltérő időszakokra vonatkozóan kell biztosítania.

Kellékszavatosság. 14.1. A Megrendelő a vállalkozás vállalkozó hibás teljesítése esetén a vállalkozással szemben kellékszavatossági igényt érvényesíthet a Polgári Törvénykönyvnek a hibás teljesítésre és kellékszavatosságra vonatkozó 6:157-6:167. §-ainak szabályai szerint. A Polgári Törvényvénykönyv szerint „A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.” • A jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el. Amennyiben a Megrendelő fogyasztónak minősül, kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. A Polgári Törvénykönyv szerinti a fogyasztó az, aki szakmája, önálló foglalkozása vagy az üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen. • Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni. • A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik. 14.2. Ha a Megrendelő fogyasztónak minősül, akkor a Polgári Törvénykönyvnek a hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezéseivel együttesen alkalmazni kell a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI.30373/2021(VI.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályait is, melyeket az alábbiakban ismertetünk. A Rendelet letölthető: a 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (xxxxxx.xx) Ahol a továbbiakban fogyasztót említünk, ott a fogyasztó szóhasználat a fogyasztónak minősülő Megrendelőt is jelenti. 14.3. A Rendelet megfogalmazta, hogy ahhoz, hogy a teljesítés szerződésszerűnek minősüljön a szerződés tárgyát képező szolgáltatásnak (a továbbiakban: árunak) a) - meg kell felelnie a szerződésben foglalt leírásnak, mennyiségnek, minőségnek, típusnak, valamint rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott funkcionalitással, kompatibilitással, interoperabilitással és egyéb, a szerződés szerinti jellemzőkkel; b) ; - alkalmasnak kell lennie a fogyasztó által meghatározott bármely célra, amelyet a fogyasztó legkésőbb a szerződés megkötésekor a vállalkozás tudomására hozott, és amelyet a vállalkozás elfogadott; c) ; - rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott valamennyi tartozékkal, használati útmutatóval - ideértve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást, a telepítési utasítást, valamint az ügyfélszolgálati támogatást -; és - biztosítania kell a szerződésben meghatározott frissítéseket. • A fentiek mellett a szerződés tárgyát képező árunak a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyeket azonos típusú áru esetén jogszabály, műszaki szabvány vagy műszaki szabvány hiányában az irányadó magatartási kódex előír; b) rendelkeznie kell a fogyasztó által észszerűen elvárható azon mennyiséggel, minőséggel, teljesítmény- és egyéb jellemzőkkel - különösen a funkcionalitás, a kompatibilitás, a hozzáférhetőség, a folyamatosság és a biztonságosság tekintetében -, amely azonos típusú áru esetén szokásos, figyelembe véve a vállalkozás, annak képviselője vagy az értékesítési láncban részt vevő más személy au áru konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános - különösen hirdetésben vagy címkén tett - kijelentését; c) rendelkeznie kell a fogyasztó által észszerűen elvárható tartozékokkal és útmutatókkal - ideértve a csomagolást, illetve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást -; és d) meg kell felelnie a vállalkozás által a szerződéskötést megelőzően mintaként, modellként bemutatott vagy próbaverzióként elérhetővé tett áru tulajdonságainak, leírásának. • A Rendelet szerint a szolgáltatásnak nem kell megfelelnie a fenti b) pont szerinti nyilvános kijelentésnek, ha a vállalkozásunk bizonyítja, hogy - a nyilvános kijelentést nem ismerte, és azt nem is kellett ismernie; - a nyilvános kijelentést a szerződéskötés időpontjáig már megfelelő módon helyesbítették; vagy - a nyilvános kijelentés a jogosult szerződéskötési elhatározását nem befolyásolhatta. • A Rendelet szerint a teljesítés szerződésszerűségének egyedi követelményei digitális elemeket tartalmazó áru esetén: - • Elsőként ismertetjük, hogy a Rendelet miként határozza meg a digitális elemeket tartalmazó áru fogalmát. A Rendelet szerint olyan ingó dolog, amely digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatást foglal magában, vagy azzal össze van kapcsolva, oly módon, hogy az érintett digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás hiányában az áru nem tudná betölteni funkcióit; • Digitális elemeket tartalmazó áru esetében a vállalkozásnak biztosítania kell, hogy a fogyasztó értesítést kapjon az áru digitális tartalmának vagy az azzal kapcsolatos digitális szolgáltatásnak az olyan frissítéseiről - ideértve a biztonsági frissítéseket is -, amelyek az áru szerződésszerűségének fenntartásához szükségesek, valamint biztosítania kell, hogy a fogyasztó meg is kapja azokat. • A vállalkozásnak a fenti bekezdés szerinti frissítés elérhetővé tételét a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás időtartamához igazodó alábbi eltérő időszakokra vonatkozóan kell biztosítania.eltérő

Kellékszavatosság. 14.1. 1) A Megrendelő Felhasználó a vállalkozás Szolgáltató hibás teljesítése esetén a vállalkozással Szolgáltatóval szemben kellékszavatossági kellékszava- tossági igényt érvényesíthet a Polgári Törvénykönyvnek a hibás teljesítésre és kellékszavatosságra vonatkozó 6:157-6:167(Ptk. 6:159. §-ainak szabályai szerint). A Polgári Törvényvénykönyv Fogyasztói szerződés esetén Felhasználó az átvétel időpontjától számított 2 éves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igé- nyeit, azokért a termékhibákért, amelyek a termék átadása időpontjában már léteztek. Két éves elévülési határidőn túl kellékszavatossági jogait a Felhasználó érvényesíteni már nem tudja. 2) Nem fogyasztóval kötött szerződés esetén a jogosult az átvétel időpontjától számított 1 éves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényeit. 3) Felhasználó – választása szerint „A kötelezett hibásan teljesít– kérhet kijavítást vagy kicserélést, kivéve, ha az ezek kö- zül a szolgáltatás Felhasználó által választott igény teljesítése lehetetlen vagy a teljesítés időpontjában Szolgáltató számára más igénye teljesítéséhez képest aránytalan többletköltséggel járna. Ha a kijavítást vagy a kicse- rélést a Felhasználó nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezettkérte, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerteilletve nem kérhette, úgy igényelheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.” A jogosult kellékszavatossági igénye Szolgáltató költségére a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül elFelhasználó is kijavíthatja, il- letve mással kijavíttathatja vagy – végső esetben – a szerződéstől is elállhat. Amennyiben a Megrendelő fogyasztónak minősül, kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. A Polgári Törvénykönyv szerinti a fogyasztó az, aki szakmája, önálló foglalkozása vagy az üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. Ha a fogyasztó Fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen. Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni. A – ingó dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik. 14.2. Ha a Megrendelő fogyasztónak minősül, akkor a Polgári Törvénykönyvnek a hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezéseivel együttesen alkalmazni kell a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk minősülő áru adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és szolgálta- tására vagy digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályait is, melyeket az alábbiakban ismertetünk. A Rendelet letölthető: a 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet – szerződés esetén a fogyasztó és vállalkozás közöttikel- lékszavatossági jogai gyakorlása keretében a hibát a kötelezett költségére maga nem javít- hatja ki, illetve mással sem javíttathatja ki azt. 4) Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. 5) Felhasználó a választott kellékszavatossági jogáról egy másikra is áttérhet, az áruk adásvételéreáttérés költ- ségét azonban köteles viselni, valamint kivéve, ha az indokolt volt, vagy arra a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (xxxxxx.xx) Ahol a továbbiakban fogyasztót említünk, ott a fogyasztó szóhasználat a fogyasztónak minősülő Megrendelőt is jelentiSzolgáltató adott okot. 14.3. 6) Felhasználó köteles a hibát annak felfedezése után haladéktalanul, de nem később, mint a hiba felfedezésétől számított kettő hónapon belül közölni a Szolgáltatóval. 7) Felhasználó közvetlenül a Szolgáltatóval szemben érvényesítheti kellékszavatossági igé- nyét. 8) A Rendelet megfogalmaztaszerződés teljesítésétől számított hat hónapon belül a kellékszavatossági igénye érvénye- sítésének a hiba közlésén túl nincs egyéb feltétele, hogy ahhozha a Felhasználó igazolja, hogy a teljesítés szerződésszerűnek minősüljön termé- ket a szerződés tárgyát képező szolgáltatásnak Szolgáltatótól vásárolta (számla vagy a továbbiakban: árunakszámla másolatának bemutatásával). a9) meg kell felelnie Ilyen esetben a szerződésben foglalt leírásnak, mennyiségnek, minőségnek, típusnak, valamint rendelkeznie kell Szolgáltató csak akkor mentesül a szerződésben meghatározott funkcionalitással, kompatibilitással, interoperabilitással és egyéb, a szerződés szerinti jellemzőkkel; b) alkalmasnak kell lennie a fogyasztó által meghatározott bármely célra, amelyet a fogyasztó legkésőbb a szerződés megkötésekor a vállalkozás tudomására hozott, és amelyet a vállalkozás elfogadott; c) rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott valamennyi tartozékkal, használati útmutatóval - ideértve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást, a telepítési utasítást, valamint az ügyfélszolgálati támogatást -; és - biztosítania kell a szerződésben meghatározott frissítéseket. A fentiek mellett a szerződés tárgyát képező árunak a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyeket azonos típusú áru esetén jogszabály, műszaki szabvány vagy műszaki szabvány hiányában az irányadó magatartási kódex előír; b) rendelkeznie kell a fogyasztó által észszerűen elvárható azon mennyiséggel, minőséggel, teljesítmény- és egyéb jellemzőkkel - különösen a funkcionalitás, a kompatibilitás, a hozzáférhetőség, a folyamatosság és a biztonságosság tekintetében -, amely azonos típusú áru esetén szokásos, figyelembe véve a vállalkozás, annak képviselője vagy az értékesítési láncban részt vevő más személy au áru konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános - különösen hirdetésben vagy címkén tett - kijelentését; c) rendelkeznie kell a fogyasztó által észszerűen elvárható tartozékokkal és útmutatókkal - ideértve a csomagolást, illetve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást -; és d) meg kell felelnie a vállalkozás által a szerződéskötést megelőzően mintaként, modellként bemutatott vagy próbaverzióként elérhetővé tett áru tulajdonságainak, leírásának. A Rendelet szerint a szolgáltatásnak nem kell megfelelnie a fenti b) pont szerinti nyilvános kijelentésnekszavatosság alól, ha ezt a vállalkozásunk vélelmet meg- dönti, vagyis bizonyítja, hogy - a nyilvános kijelentést nem ismerte, és azt nem is kellett ismernie; - termék hibája a nyilvános kijelentést Felhasználó részére történő átadást köve- tően keletkezett. Amennyiben a szerződéskötés időpontjáig már megfelelő módon helyesbítették; vagy - a nyilvános kijelentés a jogosult szerződéskötési elhatározását nem befolyásolhatta. A Rendelet szerint a teljesítés szerződésszerűségének egyedi követelményei digitális elemeket tartalmazó áru esetén: - Elsőként ismertetjükSzolgáltató bizonyítani tudja, hogy a Rendelet miként határozza meg hiba oka a digitális elemeket tartalmazó áru fogalmátFelhaszná- lónak felróható okból keletkezett, nem köteles a Felhasználó által támasztott szavatossági igénynek helyt adni. A Rendelet szerint olyan ingó dolog, amely digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatást foglal magában, vagy azzal össze van kapcsolva, oly módon, hogy az érintett digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás hiányában az áru nem tudná betölteni funkcióit; Digitális elemeket tartalmazó áru esetében teljesítéstől számított hat hónap eltelte után azonban már a vállalkozásnak biztosítania kellFelhasz- náló köteles bizonyítani, hogy a fogyasztó értesítést kapjon az áru digitális tartalmának vagy az azzal kapcsolatos digitális szolgáltatásnak az olyan frissítéseiről - ideértve Felhasználó által felismert hiba már a biztonsági frissítéseket teljesítés időpontjá- ban is -megvolt. 10) Ha a Felhasználó a szavatossági igényét a terméktől – a megjelölt hiba szempontjából – elkülöníthető része tekintetében érvényesíti, amelyek az áru szerződésszerűségének fenntartásához szükségesek, valamint biztosítania kell, hogy a fogyasztó meg is kapja azokat. A vállalkozásnak szavatossági igény a fenti bekezdés szerinti frissítés elérhetővé tételét a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás időtartamához igazodó alábbi eltérő időszakokra vonatkozóan kell biztosítaniatermék egyéb részeire nem minősül érvényesítettnek.

Kellékszavatosság. 14.110.1.1. A Megrendelő Ön a vállalkozás Grandis Kft. hibás teljesítése esetén a vállalkozással szemben kellékszavatossági igényt érvényesíthet a Polgári Törvénykönyvnek a hibás teljesítésre és kellékszavatosságra vonatkozó 6:157-6:167. §-ainak Törvénykönyv szabályai szerint. A Polgári Törvényvénykönyv Grandis Kft. a fogyasztó szavatossági igényeit a 19/2014. (IV.29.) NGM rendelet eljárási szabályai szerint „intézi. A kötelezett hibásan teljesítGrandis Kft. a fogyasztó kellékszavatossági igényei teljesítése során a 373/2021. (VI.30.) Korm. rendelet rendelkezései szerint jár el. A Grandis Kft. kéri a fogyasztót, hogy ellenőrizze az átvett terméket, annak használatának megkezdése előtt. 10.1.2. Ön az alábbi kellékszavatossági igényekkel élhet: Kérhet a Grandis Kft. költségviselésének terhére kijavítást vagy kicserélést, kivéve, ha a kijavítás, illetve a kicserélés lehetetlen, vagy ha az aránytalan többletköltséget eredményezne a vállalkozásnak, figyelembe véve valamennyi körülményt, ideértve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, valamint a szerződésszegés súlyát. Amennyiben - a Grandis Kft. nem végezte el a kijavítást vagy kicserélést a saját költségviselésének terhére, - ismételt teljesítési hiba merült fel annak ellenére, hogy a Grandis Kft. megkísérelte az áru szerződésszerűvé tételét, - a teljesítés időpontjában hibája olyan súlyú, hogy azonnali árleszállítást vagy az adásvételi szerződés azonnali megszüntetését teszi indokolttá, - a Grandis Kft. nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismertevállalta az áru szerződésszerűvé tételét, vagy a hibát körülményekből nyilvánvaló, hogy a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.” A vállalkozás ésszerű határidőn belül vagy a fogyasztónak okozott jelentős érdeksérelem nélkül nem fogja az árut szerződésszerűvé tenni, úgy a fogyasztó jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el. Amennyiben a Megrendelő fogyasztónak minősül, kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül elaz ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelni vagy az adásvételi szerződést megszüntetni. A Polgári Törvénykönyv szerinti választott kellékszavatossági jogáról egy másikra is áttérhet, az áttérés költségét azonban Ön viseli, kivéve, ha az indokolt volt, vagy arra a fogyasztó az, aki szakmája, önálló foglalkozása vagy az üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személyvállalkozás adott okot. Ha a fogyasztó hibás teljesítésre hivatkozva kívánja megszüntetni az adásvételi szerződést, a vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a hiba jelentéktelen. A fogyasztó jogosult a vételár fennmaradó részét – a szerződésszegés súlyához igazodva – részben vagy egészben visszatartani mindaddig, amíg a vállalkozás nem tesz eleget a teljesítés szerződésszerűségével és a hibás teljesítéssel kapcsolatos kötelezettségeinek. A szerződés megszüntetése esetén a vállalkozás közötti köteles visszatéríteni a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget. Ha a fogyasztó az ellenszolgáltatás arányos leszállítására vagy a szerződés tárgya használt dologmegszüntetésére jogosult, a felek rövidebb vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb e jog gyakorlásáról való tudomásszerzésétől számított 14 napon belül köteles teljesíteni visszatérítési kötelezettségét. 10.1.3. Ön köteles a hibát annak felfedezése után haladéktalanul, de nem később, mint a hiba felfedezésétől számított kettő hónapon belül közölni. Ugyanakkor a szerződés teljesítésétől számított két éves elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesenhatáridőn túl kellékszavatossági jogait már nem érvényesítheti. Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni. 10.1.4. Ön a Grandis Kft.-vel szemben érvényesítheti kellékszavatossági igényét. A dolognak fogyasztó adásvételi szerződés megszüntetésére vonatkozó kellékszavatossági joga a kicseréléssel vagy vállalkozásnak címzett, a kijavítással érintett részére megszüntetésre vonatkozó döntést kifejező jognyilatkozattal gyakorolható. 10.1.5. A teljesítéstől számított egy éven belül a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt igénye érvényesítésének a szabályt kell alkalmazni arra az esetre ishiba közlésén túl nincs egyéb feltétele, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik. 14.2. Ha a Megrendelő fogyasztónak minősül, akkor a Polgári Törvénykönyvnek a hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezéseivel együttesen alkalmazni kell a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályait is, melyeket az alábbiakban ismertetünk. A Rendelet letölthető: a 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (xxxxxx.xx) Ahol a továbbiakban fogyasztót említünk, ott a fogyasztó szóhasználat a fogyasztónak minősülő Megrendelőt is jelenti. 14.3. A Rendelet megfogalmazta, hogy ahhozÖn igazolja, hogy a teljesítés szerződésszerűnek minősüljön terméket, illetve a szerződés tárgyát képező szolgáltatásnak (szolgáltatást a továbbiakban: árunak) a) meg kell felelnie a szerződésben foglalt leírásnak, mennyiségnek, minőségnek, típusnak, valamint rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott funkcionalitással, kompatibilitással, interoperabilitással és egyéb, a szerződés szerinti jellemzőkkel; b) alkalmasnak kell lennie a fogyasztó által meghatározott bármely célra, amelyet a fogyasztó legkésőbb a szerződés megkötésekor a Grandis Kft. vállalkozás tudomására hozott, és amelyet a vállalkozás elfogadott; c) rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott valamennyi tartozékkal, használati útmutatóval - ideértve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást, a telepítési utasítást, valamint az ügyfélszolgálati támogatást -; és - biztosítania kell a szerződésben meghatározott frissítéseketnyújtotta. A fentiek mellett a szerződés tárgyát képező árunak a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyeket azonos típusú áru esetén jogszabály, műszaki szabvány vagy műszaki szabvány hiányában az irányadó magatartási kódex előír; b) rendelkeznie kell a fogyasztó által észszerűen elvárható azon mennyiséggel, minőséggel, teljesítmény- és egyéb jellemzőkkel - különösen a funkcionalitás, a kompatibilitás, a hozzáférhetőség, a folyamatosság és a biztonságosság tekintetében -, amely azonos típusú áru esetén szokásos, figyelembe véve a vállalkozás, annak képviselője vagy az értékesítési láncban részt vevő más személy au áru konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános - különösen hirdetésben vagy címkén tett - kijelentését; c) rendelkeznie kell a fogyasztó által észszerűen elvárható tartozékokkal és útmutatókkal - ideértve a csomagolást, illetve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást -; és d) meg kell felelnie a vállalkozás által a szerződéskötést megelőzően mintaként, modellként bemutatott vagy próbaverzióként elérhetővé tett áru tulajdonságainak, leírásának. A Rendelet szerint a szolgáltatásnak nem kell megfelelnie a fenti b) pont szerinti nyilvános kijelentésnek, ha a vállalkozásunk bizonyítjateljesítéstől számított egy év eltelte után azonban már Ön köteles bizonyítani, hogy - a nyilvános kijelentést nem ismerte, és azt nem is kellett ismernie; - a nyilvános kijelentést a szerződéskötés időpontjáig az Ön által felismert hiba már megfelelő módon helyesbítették; vagy - a nyilvános kijelentés a jogosult szerződéskötési elhatározását nem befolyásolhatta. A Rendelet szerint a teljesítés szerződésszerűségének egyedi követelményei digitális elemeket tartalmazó áru esetén: - Elsőként ismertetjükidőpontjában is megvolt. 10.1.6. Felhívjuk a vásárlók figyelmét, hogy a Rendelet miként határozza meg II. osztályú, kifutó és akciós termékek esetében előfordulhatnak a digitális elemeket tartalmazó áru fogalmátviselési komfortot nem befolyásoló és zavaró ún. A Rendelet szerint olyan ingó dologesztétikai hibák, amely digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatást foglal magában, vagy azzal össze van kapcsolva, oly módontovábbá e termékek körében az alábbiakban felsorolt termékhiba lehetőségek fordulhatnak elő. Felhívjuk a vásárlók figyelmét, hogy az érintett digitális tartalom ezen termékekre szavatosságot nem biztosítunk, amennyiben a vásárló a vásárlást megelőzően tudomással rendelkezett a termék esztétikai hibájáról vagy digitális szolgáltatás hiányában az áru nem tudná betölteni funkcióit; Digitális elemeket tartalmazó áru esetében a vállalkozásnak biztosítania kellegyéb hibás voltáról. - lábbeli – beázási reklamáció - lábbeli – bélés reklamáció - lábbeli – felsőrész anyag reklamáció - lábbeli – felsőrész varrás reklamáció - lábbeli – fűző reklamáció - lábbeli – kapli reklamáció - lábbeli – nyelvrész reklamáció - lábbeli – orr- és sarokborítás reklamáció - lábbeli – talp reklamáció, hogy a fogyasztó értesítést kapjon az áru digitális tartalmának vagy az azzal kapcsolatos digitális szolgáltatásnak az olyan frissítéseiről mállás - ideértve a biztonsági frissítéseket is -lábbeli – talp reklamáció, amelyek az áru szerződésszerűségének fenntartásához szükségesekragasztás, valamint biztosítania kelltalp elválás - lábbeli – talp reklamáció, hogy a fogyasztó meg is kapja azokat. A vállalkozásnak a fenti bekezdés szerinti frissítés elérhetővé tételét a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás időtartamához igazodó alábbi eltérő időszakokra vonatkozóan kell biztosítania.törés - lábbeli – talpbetét reklamáció - lábbeli – talplemez reklamáció - lábbeli – tartozék reklamáció - ruházat – anyag reklamáció - ruházat – bélés reklamáció - ruházat – kapucni reklamáció - ruházat – szabás reklamáció - ruházat – szín reklamáció - ruházat – tartozék reklamáció - ruházat – varrás reklamáció - védőeszköz – anyag reklamáció - védőeszköz – formai reklamáció - védőeszköz – funkció reklamáció - védőeszköz – tartozék reklamáció - egyéb csomagolás reklamáció - egyéb méret reklamáció

Kellékszavatosság. 14.113.2.1. A Megrendelő a vállalkozás Szolgáltató hibás teljesítése esetén a vállalkozással Szolgáltatóval szemben kellékszavatossági igényt érvényesíthet a Polgári Törvénykönyvnek a hibás teljesítésre és kellékszavatosságra vonatkozó 6:157-6:167Törvénykönyv. §-ainak szabályai szerint. A Polgári Törvényvénykönyv szerint „A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.” A jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el. Amennyiben a Megrendelő fogyasztónak minősül, kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. A Polgári Törvénykönyv szerinti a fogyasztó az, aki szakmája, önálló foglalkozása vagy az üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen. Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni. A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik. 14.2. Ha a Megrendelő fogyasztónak minősül, akkor a Polgári Törvénykönyvnek a hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezéseivel együttesen alkalmazni kell valamint a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályait is, melyeket az alábbiakban ismertetünk. A Rendelet letölthető: a 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet vonatkozó szabályai szerint. Ennek keretében a fogyasztó és vállalkozás közöttiMegrendelő - választása szerint kérhet kijavítást vagy kicserélést, kivéve, ha ezek közül a Megrendelő által választott igény teljesítése lehetetlen vagy a Szolgáltató számára más igénye teljesítéséhez képest aránytalan többletköltséggel járna. Ha a kijavítást vagy a kicserélést nem kér a Megrendelő, illetve nem kérhette, úgy igényelheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását, vagy - végső esetben - a szerződéstől is elállhat. 13.2.2. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. 13.2.3. A Megrendelő a választott kellékszavatossági jogáról egy másikra is áttérhet, az áruk adásvételéreáttérés költségét azonban a Megrendelő viseli, valamint kivéve, ha az indokolt volt, vagy arra a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (xxxxxx.xx) Ahol a továbbiakban fogyasztót említünk, ott a fogyasztó szóhasználat a Szolgáltató adott okot. 13.2.4. A fogyasztónak minősülő Megrendelőt is jelentiMegrendelő köteles a hibát annak felfedezése után haladéktalanul, de nem később, mint a hiba felfedezésétől számított kettő hónapon belül közölni. A szerződés teljesítésétől számított kétéves elévülési határidőn túl azonban kellékszavatossági jogait már nem érvényesítheti. 14.313.2.5. A Rendelet megfogalmaztafogyasztónak nem minősülő Megrendelő köteles a hibát annak felfedezése után haladéktalanul, hogy ahhozközölni. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. 13.2.6. A jogosult kellékszavatossági jogait az ugyanabból a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogásként akkor is érvényesítheti, ha a kellékszavatossági igény elévült. 13.2.7. A fogyasztónak minősülő Megrendelő esetén a teljesítéstől számított hat hónapon belül a Megrendelő kellékszavatossági igénye érvényesítésének a hiba közlésén túl nincs egyéb feltétele, ha a Megrendelő igazolja, hogy a teljesítés szerződésszerűnek minősüljön Szolgáltatást a szerződés tárgyát képező szolgáltatásnak (a továbbiakban: árunak) a) meg kell felelnie a szerződésben foglalt leírásnak, mennyiségnek, minőségnek, típusnak, valamint rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott funkcionalitással, kompatibilitással, interoperabilitással és egyéb, a szerződés szerinti jellemzőkkel; b) alkalmasnak kell lennie a fogyasztó által meghatározott bármely célra, amelyet a fogyasztó legkésőbb a szerződés megkötésekor a vállalkozás tudomására hozott, és amelyet a vállalkozás elfogadott; c) rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott valamennyi tartozékkal, használati útmutatóval - ideértve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást, a telepítési utasítást, valamint az ügyfélszolgálati támogatást -; és - biztosítania kell a szerződésben meghatározott frissítéseketSzolgáltató nyújtotta. A fentiek mellett teljesítéstől számított hat hónap eltelte után azonban már a szerződés tárgyát képező árunak a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyeket azonos típusú áru esetén jogszabály, műszaki szabvány vagy műszaki szabvány hiányában az irányadó magatartási kódex előír; b) rendelkeznie kell a fogyasztó által észszerűen elvárható azon mennyiséggel, minőséggel, teljesítmény- és egyéb jellemzőkkel - különösen a funkcionalitás, a kompatibilitás, a hozzáférhetőség, a folyamatosság és a biztonságosság tekintetében -, amely azonos típusú áru esetén szokásos, figyelembe véve a vállalkozás, annak képviselője vagy az értékesítési láncban részt vevő más személy au áru konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános - különösen hirdetésben vagy címkén tett - kijelentését; c) rendelkeznie kell a fogyasztó által észszerűen elvárható tartozékokkal és útmutatókkal - ideértve a csomagolást, illetve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást -; és d) meg kell felelnie a vállalkozás által a szerződéskötést megelőzően mintaként, modellként bemutatott vagy próbaverzióként elérhetővé tett áru tulajdonságainak, leírásának. A Rendelet szerint a szolgáltatásnak nem kell megfelelnie a fenti b) pont szerinti nyilvános kijelentésnek, ha a vállalkozásunk bizonyítja, hogy - a nyilvános kijelentést nem ismerte, és azt nem is kellett ismernie; - a nyilvános kijelentést a szerződéskötés időpontjáig már megfelelő módon helyesbítették; vagy - a nyilvános kijelentés a jogosult szerződéskötési elhatározását nem befolyásolhatta. A Rendelet szerint a teljesítés szerződésszerűségének egyedi követelményei digitális elemeket tartalmazó áru esetén: - Elsőként ismertetjükMegrendelő köteles bizonyítani, hogy a Rendelet miként határozza meg Megrendelő által felismert hiba már a digitális elemeket tartalmazó áru fogalmát. A Rendelet szerint olyan ingó dolog, amely digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatást foglal magában, vagy azzal össze van kapcsolva, oly módon, hogy az érintett digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás hiányában az áru nem tudná betölteni funkcióit; Digitális elemeket tartalmazó áru esetében a vállalkozásnak biztosítania kell, hogy a fogyasztó értesítést kapjon az áru digitális tartalmának vagy az azzal kapcsolatos digitális szolgáltatásnak az olyan frissítéseiről - ideértve a biztonsági frissítéseket teljesítés időpontjában is -, amelyek az áru szerződésszerűségének fenntartásához szükségesek, valamint biztosítania kell, hogy a fogyasztó meg is kapja azokat. A vállalkozásnak a fenti bekezdés szerinti frissítés elérhetővé tételét a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás időtartamához igazodó alábbi eltérő időszakokra vonatkozóan kell biztosítaniamegvolt.

Kellékszavatosság. 14.1. A Megrendelő a vállalkozás hibás teljesítése esetén a vállalkozással szemben kellékszavatossági igényt érvényesíthet a Polgári Törvénykönyvnek a hibás teljesítésre és kellékszavatosságra vonatkozó 6:157-6:167. §-ainak szabályai szerint. a.) A Polgári Törvényvénykönyv szerint „A kötelezett Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:157. § (1) bekezdése szerint, a kereskedő hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezettkereskedő, ha a jogosult (vásárló) a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.” b.) A jogosult kellékszavatossági igénye vállalkozás hibásan teljesít továbbá, ha az áru hibája a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül szakszerűtlen üzembe helyezéséből fakad, feltéve, hogy 1. az üzembe helyezés az adásvételi szerződés részét képezi, és azt a vállalkozás végezte el, vagy a vállalkozás felelősségvállalása mellett végezték el; vagy 2. Amennyiben az üzembe helyezést a Megrendelő fogyasztónak minősülkellett elvégeznie, kellékszavatossági igénye és a teljesítés időpontjától szakszerűtlen üzembe helyezés a vállalkozás által - illetve digitális elemeket tartalmazó áruk esetében a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás szolgáltatója által - rendelkezésre bocsátott üzembe helyezési utasítások hiányosságainak következménye. c.) Ha a digitális elemeket tartalmazó áru esetében az adásvételi szerződés a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás meghatározott időtartamon keresztül történő folyamatos szolgáltatásáról rendelkezik, a vállalkozás felel az áru digitális tartalommal vagy digitális szolgáltatással kapcsolatos hibájáért, amennyiben a hiba 1. két évet meg nem haladó időtartamú folyamatos szolgáltatás esetén az áru teljesítésétől számított két év éven belül; vagy 2. két évet meghaladó időtartamú folyamatos szolgáltatás esetén a folyamatos szolgáltatás teljes időtartama alatt évül el. A Polgári Törvénykönyv szerinti a fogyasztó az, aki szakmája, önálló foglalkozása következik be vagy az üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen. Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni. A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezikválik felismerhetővé. 14.2. Ha a Megrendelő fogyasztónak minősül, akkor a Polgári Törvénykönyvnek a hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezéseivel együttesen alkalmazni kell a d.) A fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályait is, melyeket az alábbiakban ismertetünk. A Rendelet letölthető: a 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet szerint a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (xxxxxx.xx) Ahol a továbbiakban fogyasztót említünk, ott a fogyasztó szóhasználat a fogyasztónak minősülő Megrendelőt is jelenti. 14.3. A Rendelet megfogalmazta, hogy ahhoz, hogy szolgáltatásnak a teljesítés szerződésszerűnek minősüljön a szerződés tárgyát képező szolgáltatásnak időpontjában meg kell felelnie az alábbi követelményeknek (a továbbiakban: árunak)szerződésszerű teljesítés): a) 1. meg kell felelnie a szerződésben foglalt leírásnak, mennyiségnek, minőségnek, típusnak, valamint rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott funkcionalitással, kompatibilitással, interoperabilitással és egyéb, a szerződés szerinti jellemzőkkel; b) 2. alkalmasnak kell lennie a fogyasztó által meghatározott bármely célra, amelyet a fogyasztó legkésőbb a szerződés megkötésekor a vállalkozás tudomására hozott, és amelyet a vállalkozás elfogadott; c) 3. rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott valamennyi tartozékkal, használati útmutatóval - – ideértve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást, a telepítési utasítást, valamint az ügyfélszolgálati támogatást -–; és - és 4. biztosítania kell a szerződésben meghatározott frissítéseket. 1. A fentiek mellett a szerződés tárgyát képező árunak a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyeket azonos típusú áru szolgáltatás esetén jogszabály, műszaki szabvány vagy műszaki szabvány hiányában az irányadó magatartási kódex előír; b) 2. rendelkeznie kell a fogyasztó által észszerűen elvárható azon mennyiséggel, minőséggel, teljesítmény- és egyéb jellemzőkkel - különösen a funkcionalitás, a kompatibilitás, a hozzáférhetőség, a folyamatosság és a biztonságosság tekintetében -, amely azonos típusú áru szolgáltatás esetén szokásos, figyelembe véve a vállalkozás, annak képviselője vagy az értékesítési láncban részt vevő más személy au áru a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános - különösen hirdetésben vagy címkén tett - kijelentését; c) 3. rendelkeznie kell a fogyasztó által észszerűen elvárható tartozékokkal és útmutatókkal - ideértve a csomagolást, illetve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást -; és d) 4. meg kell felelnie a vállalkozás által a szerződéskötést megelőzően mintaként, modellként bemutatott vagy próbaverzióként elérhetővé tett áru szolgáltatás tulajdonságainak, leírásának. 1. A Rendelet szerint a szolgáltatásnak nem kell megfelelnie a fenti b) pont szerinti nyilvános kijelentésnek, ha a vállalkozásunk bizonyítja, hogy - a nyilvános kijelentést nem ismerte, és azt nem is kellett ismernie; - ; 2. a nyilvános kijelentést a szerződéskötés időpontjáig már megfelelő módon helyesbítették; vagy - vagy 3. a nyilvános kijelentés a jogosult szerződéskötési elhatározását nem befolyásolhatta. e.) Az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések esetén: Ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy az áru teljesítésének időpontjától számított 1 (egy) éven belül felismert hiba már az áru teljesítésének időpontjában fennállt, kivéve, ha e vélelem az áru természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A Rendelet szerint E bekezdés a teljesítés szerződésszerűségének egyedi követelményei digitális elemeket tartalmazó áru esetén: - Elsőként ismertetjük, hogy a Rendelet miként határozza meg árura is alkalmazandó. Ha a digitális elemeket tartalmazó áru fogalmát. A Rendelet szerint olyan ingó dolog, amely digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatást foglal magában, vagy azzal össze van kapcsolva, oly módon, hogy esetében az érintett digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás hiányában az áru nem tudná betölteni funkcióit; Digitális elemeket tartalmazó áru esetében a vállalkozásnak biztosítania kell, hogy a fogyasztó értesítést kapjon az áru digitális tartalmának vagy az azzal kapcsolatos digitális szolgáltatásnak az olyan frissítéseiről - ideértve a biztonsági frissítéseket is -, amelyek az áru szerződésszerűségének fenntartásához szükségesek, valamint biztosítania kell, hogy a fogyasztó meg is kapja azokat. A vállalkozásnak a fenti bekezdés szerinti frissítés elérhetővé tételét adásvételi szerződés a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás időtartamához igazodó alábbi eltérő időszakokra vonatkozóan kell biztosítaniameghatározott időtartamon keresztül történő folyamatos szolgáltatásáról rendelkezik, a vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a fenti időtartam alatt felismert hibával érintett szolgáltatás a szerződés szerinti teljesítés időszakában szerződésszerű volt. f.) Hibás teljesítési vélelem a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint: Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.

Kellékszavatosság. 14.1. A Megrendelő a vállalkozás hibás teljesítése esetén a vállalkozással szemben kellékszavatossági igényt érvényesíthet a Polgári Törvénykönyvnek a hibás teljesítésre és kellékszavatosságra vonatkozó 6:157-6:167. §-ainak szabályai szerint. a.) A Polgári Törvényvénykönyv szerint „A kötelezett Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:157. § (1) bekezdése szerint, a kereskedő hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezettkereskedő, ha a jogosult (vásárló) a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.” b.) A jogosult kellékszavatossági igénye vállalkozás hibásan teljesít továbbá, ha az áru hibája a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül szakszerűtlen üzembe helyezéséből fakad, feltéve, hogy 1. az üzembe helyezés az adásvételi szerződés részét képezi, és azt a vállalkozás végezte el, vagy a vállalkozás felelősségvállalása mellett végezték el; vagy 2. Amennyiben az üzembe helyezést a Megrendelő fogyasztónak minősülkellett elvégeznie, kellékszavatossági igénye és a teljesítés időpontjától szakszerűtlen üzembe helyezés a vállalkozás által - illetve digitális elemeket tartalmazó áruk esetében a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás szolgáltatója által - rendelkezésre bocsátott üzembe helyezési utasítások hiányosságainak következménye. c.) Ha a digitális elemeket tartalmazó áru esetében az adásvételi szerződés a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás meghatározott időtartamon keresztül történő folyamatos szolgáltatásáról rendelkezik, a vállalkozás felel az áru digitális tartalommal vagy digitális szolgáltatással kapcsolatos hibájáért, amennyiben a hiba 1. két évet meg nem haladó időtartamú folyamatos szolgáltatás esetén az áru teljesítésétől számított két év éven belül; vagy 2. két évet meghaladó időtartamú folyamatos szolgáltatás esetén a folyamatos szolgáltatás teljes időtartama alatt évül el. A Polgári Törvénykönyv szerinti a fogyasztó az, aki szakmája, önálló foglalkozása következik be vagy az üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen. Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni. A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezikválik felismerhetővé. 14.2. Ha a Megrendelő fogyasztónak minősül, akkor a Polgári Törvénykönyvnek a hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezéseivel együttesen alkalmazni kell a d.) A fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályait is, melyeket az alábbiakban ismertetünk. A Rendelet letölthető: a 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet szerint a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (xxxxxx.xx) Ahol a továbbiakban fogyasztót említünk, ott a fogyasztó szóhasználat a fogyasztónak minősülő Megrendelőt is jelenti. 14.3. A Rendelet megfogalmazta, hogy ahhoz, hogy szolgáltatásnak a teljesítés szerződésszerűnek minősüljön a szerződés tárgyát képező szolgáltatásnak időpontjában meg kell felelnie az alábbi követelményeknek (a továbbiakban: árunak)szerződésszerű teljesítés): a) 1. meg kell felelnie a szerződésben foglalt leírásnak, mennyiségnek, minőségnek, típusnak, valamint rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott funkcionalitással, kompatibilitással, interoperabilitással és egyéb, a szerződés szerinti jellemzőkkel; b) 2. alkalmasnak kell lennie a fogyasztó által meghatározott bármely célra, amelyet a fogyasztó legkésőbb a szerződés megkötésekor a vállalkozás tudomására hozott, és amelyet a vállalkozás elfogadott; c) 3. rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott valamennyi tartozékkal, használati útmutatóval - – ideértve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást, a telepítési utasítást, valamint az ügyfélszolgálati támogatást -–; és - és 4. biztosítania kell a szerződésben meghatározott frissítéseket. A fentiek Ahhoz, hogy a teljesítés szerződésszerűnek minősüljön – a fenti követelmények teljesülése mellett – a szerződés tárgyát képező árunakszolgáltatásnak: a) 1. alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyeket azonos típusú áru szolgáltatás esetén jogszabály, műszaki szabvány vagy műszaki szabvány hiányában az irányadó magatartási kódex előír; b) 2. rendelkeznie kell a fogyasztó által észszerűen elvárható azon mennyiséggel, minőséggel, teljesítmény- és egyéb jellemzőkkel - különösen a funkcionalitás, a kompatibilitás, a hozzáférhetőség, a folyamatosság és a biztonságosság tekintetében -, amely azonos típusú áru szolgáltatás esetén szokásos, figyelembe véve a vállalkozás, annak képviselője vagy az értékesítési láncban részt vevő más személy au áru a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános - különösen hirdetésben vagy címkén tett - kijelentését; c) 3. rendelkeznie kell a fogyasztó által észszerűen elvárható tartozékokkal és útmutatókkal - ideértve a csomagolást, illetve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást -; és d) 4. meg kell felelnie a vállalkozás által a szerződéskötést megelőzően mintaként, modellként bemutatott vagy próbaverzióként elérhetővé tett áru szolgáltatás tulajdonságainak, leírásának. A Rendelet szerint a szolgáltatásnak nem kell megfelelnie a fenti b) pont szerinti nyilvános kijelentésnek, ha a vállalkozásunk kötelezett bizonyítja, hogy - hogy: 1. a nyilvános kijelentést nem ismerte, és azt nem is kellett ismernie; - ; 2. a nyilvános kijelentést a szerződéskötés időpontjáig már megfelelő módon helyesbítették; vagy - vagy 3. a nyilvános kijelentés a jogosult szerződéskötési elhatározását nem befolyásolhatta. A Rendelet szerint a teljesítés szerződésszerűségének egyedi követelményei digitális elemeket tartalmazó áru esetén: - Elsőként ismertetjük. e.) Az áruk adásvételére, hogy a Rendelet miként határozza meg valamint a digitális elemeket tartalmazó áru fogalmáttartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések esetén: f.) Hibás teljesítési vélelem a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. A Rendelet szerint olyan ingó dolog, amely digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatást foglal magában, vagy azzal össze van kapcsolva, oly módon, hogy évi V. törvény szerint: Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az érintett digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás hiányában az áru nem tudná betölteni funkcióit; Digitális elemeket tartalmazó áru esetében a vállalkozásnak biztosítania ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó értesítést kapjon által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kereskedő a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. g.) Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint: 1. kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kereskedőnek – másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva – aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak (vásárlónak) okozott érdeksérelmet; vagy 2. az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. Az ellenszolgáltatás leszállítása akkor arányos, ha annak összege megegyezik a fogyasztónak szerződésszerű teljesítés esetén járó, valamint a fogyasztó által ténylegesen megkapott áru értékének különbözetével. Kivéve: Fogyasztó és vállalkozás közötti – ingó dolognak minősülő áru adásvételére, digitális tartalom szolgáltatására vagy digitális szolgáltatások nyújtására irányuló – szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági jogai gyakorlása keretében a hibát a kötelezett költségére maga nem javíthatja ki, illetve mással sem javíttathatja ki azt. h.) A kijavítást vagy kicserélést – a dolog tulajdonságaira és a jogosult (vásárló) által elvárható rendeltetésére figyelemmel – megfelelő határidőn belül, a jogosult (vásárló) érdekeit kímélve kell elvégezni. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. Az áru kijavításának vagy kicserélésének elvégzésére nyitva álló észszerű határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a fogyasztó közölte a hibát a vállalkozással. i.) A vállalkozás megtagadhatja az áru digitális tartalmának szerződésszerűvé tételét, ha a kijavítás, illetve a kicserélés lehetetlen, vagy ha az aránytalan többletköltséget eredményezne a vállalkozásnak, figyelembe véve valamennyi körülményt, ideértve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, valamint a szerződésszegés súlyát. j.) A fogyasztó akkor is jogosult – a szerződésszegés súlyához igazodva – az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelni, vagy az azzal kapcsolatos digitális szolgáltatásnak az olyan frissítéseiről - ideértve adásvételi szerződést megszüntetni, ha 1. a biztonsági frissítéseket is -vállalkozás nem végezte el a kijavítást vagy kicserélést, amelyek vagy elvégezte azt, de részben vagy egészben nem teljesítette a meghatározott feltételeket, vagy megtagadta az áru szerződésszerűségének fenntartásához szükségesekszerződésszerűvé tételét; 2. ismételt teljesítési hiba merült fel, valamint biztosítania kellannak ellenére, hogy a fogyasztó meg is kapja azokatvállalkozás megkísérelte az áru szerződésszerűvé tételét; 3. a teljesítés hibája olyan súlyú, hogy azonnali árleszállítást vagy az adásvételi szerződés azonnali megszüntetését teszi indokolttá; vagy 4. a vállalkozás nem vállalta az áru szerződésszerűvé tételét, vagy a körülményekből nyilvánvaló, hogy a vállalkozás észszerű határidőn belül vagy a fogyasztónak okozott jelentős érdeksérelem nélkül nem fogja az árut szerződésszerűvé tenni. k.) Áttérés más kellékszavatossági jogra: l.) A vállalkozásnak a fenti bekezdés szerinti frissítés elérhetővé tételét a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás időtartamához igazodó alábbi eltérő időszakokra vonatkozóan kell biztosítania.hiba közlése:

Kellékszavatosság. 14.1. A Megrendelő a vállalkozás hibás teljesítése esetén a vállalkozással szemben kellékszavatossági igényt érvényesíthet a Polgári Törvénykönyvnek a hibás teljesítésre és kellékszavatosságra vonatkozó 6:157-6:167. §-ainak szabályai szerint. a.) A Polgári Törvényvénykönyv szerint „A kötelezett Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:157. § (1) bekezdése szerint, a kereskedő hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezettkereskedő, ha a jogosult (vásárló) a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.” b.) A jogosult kellékszavatossági igénye vállalkozás hibásan teljesít továbbá, ha az áru hibája a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül szakszerűtlen üzembe helyezéséből fakad, feltéve, hogy 1. az üzembe helyezés az adásvételi szerződés részét képezi, és azt a vállalkozás végezte el, vagy a vállalkozás felelősségvállalása mellett végezték el; vagy 2. Amennyiben az üzembe helyezést a Megrendelő fogyasztónak minősülkellett elvégeznie, kellékszavatossági igénye és a teljesítés időpontjától szakszerűtlen üzembe helyezés a vállalkozás által - illetve digitális elemeket tartalmazó áruk esetében a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás szolgáltatója által - rendelkezésre bocsátott üzembe helyezési utasítások hiányosságainak következménye. c.) Ha a digitális elemeket tartalmazó áru esetében az adásvételi szerződés a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás meghatározott időtartamon keresztül történő folyamatos szolgáltatásáról rendelkezik, a vállalkozás felel az áru digitális tartalommal vagy digitális szolgáltatással kapcsolatos hibájáért, amennyiben a hiba 1. két évet meg nem haladó időtartamú folyamatos szolgáltatás esetén az áru teljesítésétől számított két év éven belül; vagy 2. két évet meghaladó időtartamú folyamatos szolgáltatás esetén a folyamatos szolgáltatás teljes időtartama alatt évül el. A Polgári Törvénykönyv szerinti a fogyasztó az, aki szakmája, önálló foglalkozása következik be vagy az üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen. Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni. A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezikválik felismerhetővé. 14.2. Ha a Megrendelő fogyasztónak minősül, akkor a Polgári Törvénykönyvnek a hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezéseivel együttesen alkalmazni kell a d.) A fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályait is, melyeket az alábbiakban ismertetünk. A Rendelet letölthető: a 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet szerint a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (xxxxxx.xx) Ahol a továbbiakban fogyasztót említünk, ott a fogyasztó szóhasználat a fogyasztónak minősülő Megrendelőt is jelenti. 14.3. A Rendelet megfogalmazta, hogy ahhoz, hogy szolgáltatásnak a teljesítés szerződésszerűnek minősüljön a szerződés tárgyát képező szolgáltatásnak időpontjában meg kell felelnie az alábbi követelményeknek (a továbbiakban: árunak)szerződésszerű teljesítés): a) 1. meg kell felelnie a szerződésben foglalt leírásnak, mennyiségnek, minőségnek, típusnak, valamint rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott funkcionalitással, kompatibilitással, interoperabilitással és egyéb, a szerződés szerinti jellemzőkkel; b) 2. alkalmasnak kell lennie a fogyasztó által meghatározott bármely célra, amelyet a fogyasztó legkésőbb a szerződés megkötésekor a vállalkozás tudomására hozott, és amelyet a vállalkozás elfogadott; c) 3. rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott valamennyi tartozékkal, használati útmutatóval - – ideértve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást, a telepítési utasítást, valamint az ügyfélszolgálati támogatást -–; és - és 4. biztosítania kell a szerződésben meghatározott frissítéseket. A fentiek Ahhoz, hogy a teljesítés szerződésszerűnek minősüljön – a fenti követelmények teljesülése mellett – a szerződés tárgyát képező árunakszolgáltatásnak: a) 1. alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyeket azonos típusú áru szolgáltatás esetén jogszabály, műszaki szabvány vagy műszaki szabvány hiányában az irányadó magatartási kódex előír; b) 2. rendelkeznie kell a fogyasztó által észszerűen elvárható azon mennyiséggel, minőséggel, teljesítmény- és egyéb jellemzőkkel - különösen a funkcionalitás, a kompatibilitás, a hozzáférhetőség, a folyamatosság és a biztonságosság tekintetében -, amely azonos típusú áru szolgáltatás esetén szokásos, figyelembe véve a vállalkozás, annak képviselője vagy az értékesítési láncban részt vevő más személy au áru a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános - különösen hirdetésben vagy címkén tett - kijelentését; c) 3. rendelkeznie kell a fogyasztó által észszerűen elvárható tartozékokkal és útmutatókkal - ideértve a csomagolást, illetve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást -; és d) 4. meg kell felelnie a vállalkozás által a szerződéskötést megelőzően mintaként, modellként bemutatott vagy próbaverzióként elérhetővé tett áru szolgáltatás tulajdonságainak, leírásának. A Rendelet szerint a szolgáltatásnak nem kell megfelelnie a fenti b) pont szerinti nyilvános kijelentésnek, ha a vállalkozásunk kötelezett bizonyítja, hogy - hogy: 1. a nyilvános kijelentést nem ismerte, és azt nem is kellett ismernie; - ; 2. a nyilvános kijelentést a szerződéskötés időpontjáig már megfelelő módon helyesbítették; vagy - vagy 3. a nyilvános kijelentés a jogosult szerződéskötési elhatározását nem befolyásolhatta. A Rendelet szerint a teljesítés szerződésszerűségének egyedi követelményei digitális elemeket tartalmazó áru esetén: - Elsőként ismertetjük. e.) Az áruk adásvételére, hogy a Rendelet miként határozza meg valamint a digitális elemeket tartalmazó áru fogalmáttartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések esetén: f.) Hibás teljesítési vélelem a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. A Rendelet szerint olyan ingó dolog, amely digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatást foglal magában, vagy azzal össze van kapcsolva, oly módon, hogy évi V. törvény szerint: Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az érintett digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás hiányában az áru nem tudná betölteni funkcióit; Digitális elemeket tartalmazó áru esetében a vállalkozásnak biztosítania ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a fogyasztó értesítést kapjon az áru digitális tartalmának vagy az azzal kapcsolatos digitális szolgáltatásnak az olyan frissítéseiről - ideértve a biztonsági frissítéseket is -, amelyek az áru szerződésszerűségének fenntartásához szükségesek, valamint biztosítania kell, hogy teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó meg is kapja azokat. A vállalkozásnak által felismert hiba már a fenti bekezdés szerinti frissítés elérhetővé tételét teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a digitális tartalom dolog természetével vagy digitális szolgáltatás időtartamához igazodó alábbi eltérő időszakokra vonatkozóan kell biztosítaniaa hiba jellegével összeegyeztethetetlen.

Kellékszavatosság. 14.1. A Megrendelő megrendelt Szolgáltatás hibája esetén Az Előfizető a vállalkozás hibás teljesítése esetén a vállalkozással Szolgáltatóval szemben kellékszavatossági igényt érvényesíthet a Polgári Törvénykönyvnek a hibás teljesítésre és kellékszavatosságra vonatkozó 6:157Ptk. 6:159-6:167167. §-ainak szabályai szerint. A Polgári Törvényvénykönyv szerint „A kötelezett hibásan teljesít-ainak, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.” A jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el. Amennyiben a Megrendelő fogyasztónak minősül, kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. A Polgári Törvénykönyv szerinti a fogyasztó az, aki szakmája, önálló foglalkozása vagy az üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen. Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni. A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik. 14.2. Ha a Megrendelő fogyasztónak minősül, akkor a Polgári Törvénykönyvnek a hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezéseivel együttesen alkalmazni kell illetve a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályait is, melyeket az alábbiakban ismertetünk. A Rendelet letölthető: a 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet rendeletnek (a fogyasztó továbbiakban: „Rendelet II”) megfelelően. 14.2. A Vevő kellékszavatossági igénye alapján: - kérhet kijavítást vagy kicserélést, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a Szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és vállalkozás közöttia kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; - igényelheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását; - kijavíthatja vagy kijavíttathatja a hibát a Szolgáltató költségére; - a Szerződéstől elállhat, ha az áruk adásvételéreEladó a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, valamint e kötelezettségének megfelelő határidőn belül nem tud eleget tenni, vagy ha a Vevőnek a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt; - továbbá fogyasztónak minősülő Vevő akkor is jogosult - a szerződésszegés súlyához igazodva - az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelni, vagy az Előfizetői Szerződést megszüntetni. 14.3. Ha a hibás teljesítés az Előfizetői Szerződés alapján nyújtott Szolgáltatás csak meghatározott részét érinti, és azok tekintetében a szerződés megszüntetésére vonatkozó jog gyakorlásának feltételei fennállnak, a Fogyasztónak minősülő Előfizető az Előfizetői Szerződést csak a hibásan teljesített Szolgáltatás tekintetében szüntetheti meg, de az azokkal együtt szerzett bármely egyéb Szolgáltatás vonatkozásában is megszüntetheti, ha a Vevőtől nem várható el észszerűen, hogy csak a szerződésnek megfelelő Szolgáltatást igénybe vegye. 14.4. Digitális tartalom szolgáltatása vagy digitális szolgáltatás nyújtása esetén a Fogyasztónak minősülő Előfizető akkor is jogosult - a szerződésszegés súlyához igazodva - az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelni, illetve a digitális tartalom szolgáltatására és vagy a digitális szolgáltatások szolgáltatás nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szerződést megszüntetni, ha - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (xxxxxx.xx) Ahol a továbbiakban fogyasztót említünkkijavítás vagy kicserélés lehetetlen, ott a fogyasztó szóhasználat a fogyasztónak minősülő Megrendelőt is jelenti. 14.3. A Rendelet megfogalmaztavagy az az Szolgáltatónak aránytalan többletköltséget eredményezne; - ismételten teljesítési hiba merült fel, hogy ahhozannak ellenére, hogy a teljesítés szerződésszerűnek minősüljön Szolgáltató megkísérelte a szerződés tárgyát képező szolgáltatásnak (a továbbiakban: árunak) a) meg kell felelnie a szerződésben foglalt leírásnak, mennyiségnek, minőségnek, típusnak, valamint rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott funkcionalitással, kompatibilitással, interoperabilitással és egyéb, a szerződés szerinti jellemzőkkel; b) alkalmasnak kell lennie a fogyasztó által meghatározott bármely célra, amelyet a fogyasztó legkésőbb a szerződés megkötésekor a vállalkozás tudomására hozott, és amelyet a vállalkozás elfogadott; c) rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott valamennyi tartozékkal, használati útmutatóval - ideértve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást, a telepítési utasítást, valamint az ügyfélszolgálati támogatást -; és - biztosítania kell a szerződésben meghatározott frissítéseket. A fentiek mellett a szerződés tárgyát képező árunak a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyeket azonos típusú áru esetén jogszabály, műszaki szabvány vagy műszaki szabvány hiányában az irányadó magatartási kódex előír; b) rendelkeznie kell a fogyasztó által észszerűen elvárható azon mennyiséggel, minőséggel, teljesítmény- és egyéb jellemzőkkel - különösen a funkcionalitás, a kompatibilitás, a hozzáférhetőség, a folyamatosság és a biztonságosság tekintetében -, amely azonos típusú áru esetén szokásos, figyelembe véve a vállalkozás, annak képviselője vagy az értékesítési láncban részt vevő más személy au áru konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános - különösen hirdetésben vagy címkén tett - kijelentését; c) rendelkeznie kell a fogyasztó által észszerűen elvárható tartozékokkal és útmutatókkal - ideértve a csomagolást, illetve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást -; és d) meg kell felelnie a vállalkozás által a szerződéskötést megelőzően mintaként, modellként bemutatott vagy próbaverzióként elérhetővé tett áru tulajdonságainak, leírásának. A Rendelet szerint a szolgáltatásnak nem kell megfelelnie a fenti b) pont szerinti nyilvános kijelentésnek, ha a vállalkozásunk bizonyítja, hogy - a nyilvános kijelentést nem ismerte, és azt nem is kellett ismernieSzolgáltatás szerződésszerűvé tételét; - a nyilvános kijelentést teljesítés hibája olyan súlyú, hogy azonnali árleszállítást vagy a szerződéskötés időpontjáig már megfelelő módon helyesbítettékszerződés azonnali megszüntetését teszi indokolttá; vagy - a nyilvános kijelentés Szolgáltató nem vállalta a jogosult szerződéskötési elhatározását nem befolyásolhatta. A Rendelet szerint Szolgáltatás szerződésszerűvé tételét, vagy a teljesítés szerződésszerűségének egyedi követelményei digitális elemeket tartalmazó áru esetén: - Elsőként ismertetjükkörülményekből nyilvánvaló, hogy a Rendelet miként határozza meg Szolgáltató észszerű határidőn belül vagy az Előfizető által okozott jelentős érdeksérelem nélkül nem fogja a Szolgáltatást szerződésszerűvé tenni; - a Szolgáltató nem tett eleget az alábbi kötelezettségének: az Eladó - a Vevő számára okozott jelentős kényelmetlenség nélkül, a digitális elemeket tartalmazó áru fogalmáttartalom vagy a digitális szolgáltatás jellegére és céljára figyelemmel - köteles a teljesítést a hiba Vevő általi közlésétől számított észszerű időn belül térítésmentesen szerződésszerűvé tenni. 14.5. A Rendelet szerint olyan ingó dologkijavításra vagy kicserélésre vonatkozó kellékszavatossági jog gyakorlása esetén a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás műszaki jellemzőitől függően a Szolgáltató megválaszthatja a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás szerződésszerűvé tételének módját. 14.6. Ha a Szolgáltató digitális tartalmat szolgáltat, amely vagy digitális szolgáltatást nyújt, vagy erre kötelezettséget vállal, a Fogyasztónak minősülő Előfizető pedig kizárólag személyes adatokat szolgáltat, vagy ilyen adatok szolgáltatását vállalja a Szolgáltató részére, az Előfizető jelentéktelen hiba fennállása esetén is jogosult az Előfizetői Szerződést megszüntetni, azonban az ellenszolgáltatás arányos leszállítását nem igényelheti. 14.7. Ha az Eladó a digitális tartalmat vagy a digitális szolgáltatást foglal magábannem a Rendelet II 17. § (1) és (2) bekezdése szerint teljesíti, akkor a Fogyasztónak minősülő Előfizető köteles a Szolgáltatót felhívni a teljesítésre. Ha a felhívása ellenére a Szolgáltató a digitális tartalom vagy azzal össze van kapcsolvaa digitális szolgáltatás késedelem nélküli vagy a felek által elfogadott póthatáridőn belüli szolgáltatását vagy nyújtását elmulasztja, oly módon, hogy az érintett digitális Előfizető megszüntetheti a szerződést. 14.8. Digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás hiányában esetén a fogyasztónak minősülő Előfizető a Szolgáltató teljesítésre való felhívása nélkül megszüntetheti az áru nem tudná betölteni funkcióit; Digitális elemeket tartalmazó áru esetében Előfizetői Szerződést, ha - a vállalkozásnak biztosítania kell, hogy a fogyasztó értesítést kapjon az áru digitális tartalmának vagy az azzal kapcsolatos digitális szolgáltatásnak az olyan frissítéseiről - ideértve a biztonsági frissítéseket is -, amelyek az áru szerződésszerűségének fenntartásához szükségesek, valamint biztosítania kell, hogy a fogyasztó meg is kapja azokat. A vállalkozásnak a fenti bekezdés szerinti frissítés elérhetővé tételét Szolgáltató a digitális tartalom szolgáltatását vagy a digitális szolgáltatás időtartamához igazodó alábbi eltérő időszakokra vonatkozóan nyújtását nem vállalta, vagy a körülményekből nyilvánvaló, hogy nem fogja szolgáltatni a digitális tartalmat, illetve nem fogja nyújtani a digitális szolgáltatást; vagy - a felek megállapodása alapján vagy a szerződéskötés körülményeiből nyilvánvaló, hogy az Előfizető számára elengedhetetlen a meghatározott időpontban történő teljesítés és a Szolgáltató ezt elmulasztja. 14.9. Az Előfizető a választott kellékszavatossági okról másik okra is áttérhet, azonban annak költségét az Előfizető köteles megfizetni, kivéve, ha az áttérésre a Szolgáltató adott okot, vagy az egyébként indokolt volt. 14.10. Az Előfizető a hibát annak felfedezése után késedelem nélkül köteles a Szolgáltatóval közölni, a két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell biztosítaniatekinteni. A közlés késedelméből eredő kárért az Előfizető felelős. A teljesítéstől számított 2 (kettő) hónap eltelte után azonban az Előfizető köteles bizonyítani, hogy az általa felismert hiba már a teljesítés időpontjában is megvolt. 14.11. A szavatossági igénye érvényesítésekor az Előfizetői Szerződés megkötését az Előfizetőnek kell bizonyítania. Az Előfizetői Szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló dokumentumot az Előfizető bemutatja. 14.12. A Fogyasztónak minősülő Előfizető a kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított 2 (kettő) év alatt évül el. 14.13. A Vállalkozásnak minősülő Előfizető kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított 1 (egy) év alatt évül el.

Kellékszavatosság. 14.1. A Megrendelő a vállalkozás hibás teljesítése esetén a vállalkozással szemben kellékszavatossági igényt érvényesíthet a Polgári Törvénykönyvnek a hibás teljesítésre és kellékszavatosságra vonatkozó 6:157-6:167. §-ainak szabályai szerint. a.) A Polgári Törvényvénykönyv szerint „A kötelezett Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:157. § (1) bekezdése szerint, a kereskedő hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezettkereskedő, ha a jogosult (vásárló) a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.” b.) A jogosult kellékszavatossági igénye vállalkozás hibásan teljesít továbbá, ha az áru hibája a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül szakszerűtlen üzembe helyezéséből fakad, feltéve, hogy 1. az üzembe helyezés az adásvételi szerződés részét képezi, és azt a vállalkozás végezte el, vagy a vállalkozás felelősségvállalása mellett végezték el; vagy 2. Amennyiben az üzembe helyezést a Megrendelő fogyasztónak minősülkellett elvégeznie, kellékszavatossági igénye és a teljesítés időpontjától szakszerűtlen üzembe helyezés a vállalkozás által - illetve digitális elemeket tartalmazó áruk esetében a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás szolgáltatója által - rendelkezésre bocsátott üzembe helyezési utasítások hiányosságainak következménye. c.) Ha a digitális elemeket tartalmazó áru esetében az adásvételi szerződés a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás meghatározott időtartamon keresztül történő folyamatos szolgáltatásáról rendelkezik, a vállalkozás felel az áru digitális tartalommal vagy digitális szolgáltatással kapcsolatos hibájáért, amennyiben a hiba 1. két évet meg nem haladó időtartamú folyamatos szolgáltatás esetén az áru teljesítésétől számított két év éven belül; vagy 2. két évet meghaladó időtartamú folyamatos szolgáltatás esetén a folyamatos szolgáltatás teljes időtartama alatt évül el. A Polgári Törvénykönyv szerinti a fogyasztó az, aki szakmája, önálló foglalkozása következik be vagy az üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen. Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni. A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezikválik felismerhetővé. 14.2. Ha a Megrendelő fogyasztónak minősül, akkor a Polgári Törvénykönyvnek a hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezéseivel együttesen alkalmazni kell a d.) A fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályait is, melyeket az alábbiakban ismertetünk. A Rendelet letölthető: a 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet szerint a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (xxxxxx.xx) Ahol a továbbiakban fogyasztót említünk, ott a fogyasztó szóhasználat a fogyasztónak minősülő Megrendelőt is jelenti. 14.3. A Rendelet megfogalmazta, hogy ahhoz, hogy szolgáltatásnak a teljesítés szerződésszerűnek minősüljön a szerződés tárgyát képező szolgáltatásnak időpontjában meg kell felelnie az alábbi követelményeknek (a továbbiakban: árunak)szerződésszerű teljesítés): a) 1. meg kell felelnie a szerződésben foglalt leírásnak, mennyiségnek, minőségnek, típusnak, valamint rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott funkcionalitással, kompatibilitással, interoperabilitással és egyéb, a szerződés szerinti jellemzőkkel; b) 2. alkalmasnak kell lennie a fogyasztó által meghatározott bármely célra, amelyet a fogyasztó legkésőbb a szerződés megkötésekor a vállalkozás tudomására hozott, és amelyet a vállalkozás elfogadott; c) 3. rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott valamennyi tartozékkal, használati útmutatóval - – ideértve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást, a telepítési utasítást, valamint az ügyfélszolgálati támogatást -–; és - és 4. biztosítania kell a szerződésben meghatározott frissítéseket. A fentiek Ahhoz, hogy a teljesítés szerződésszerűnek minősüljön – a fenti követelmények teljesülése mellett – a szerződés tárgyát képező árunakszolgáltatásnak: a) 1. alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyeket azonos típusú áru szolgáltatás esetén jogszabály, műszaki szabvány vagy műszaki szabvány hiányában az irányadó magatartási kódex előír; b) 2. rendelkeznie kell a fogyasztó által észszerűen elvárható azon mennyiséggel, minőséggel, teljesítmény- és egyéb jellemzőkkel - különösen a funkcionalitás, a kompatibilitás, a hozzáférhetőség, a folyamatosság és a biztonságosság tekintetében -, amely azonos típusú áru szolgáltatás esetén szokásos, figyelembe véve a vállalkozás, annak képviselője vagy az értékesítési láncban részt vevő más személy au áru a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános - különösen hirdetésben vagy címkén tett - kijelentését; c) 3. rendelkeznie kell a fogyasztó által észszerűen elvárható tartozékokkal és útmutatókkal - – ideértve a csomagolást, illetve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást -–; és d) 4. meg kell felelnie a vállalkozás által a szerződéskötést megelőzően mintaként, modellként bemutatott vagy próbaverzióként elérhetővé tett áru szolgáltatás tulajdonságainak, leírásának. A Rendelet szerint a szolgáltatásnak nem kell megfelelnie a fenti b) pont szerinti nyilvános kijelentésnek, ha a vállalkozásunk kötelezett bizonyítja, hogy - hogy: 1. a nyilvános kijelentést nem ismerte, és azt nem is kellett ismernie; - ; 2. a nyilvános kijelentést a szerződéskötés időpontjáig már megfelelő módon helyesbítették; vagy - vagy 3. a nyilvános kijelentés befolyásolhatta. a jogosult szerződéskötési elhatározását nem befolyásolhattanem e.) Az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések esetén: Ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy az áru teljesítésének időpontjától számított 1 (egy) éven belül felismert hiba már az áru teljesítésének időpontjában fennállt, kivéve, ha e vélelem az áru természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A Rendelet szerint E bekezdés a teljesítés szerződésszerűségének egyedi követelményei digitális elemeket tartalmazó áru esetén: - Elsőként ismertetjük, hogy a Rendelet miként határozza meg árura is alkalmazandó. Ha a digitális elemeket tartalmazó áru fogalmát. A Rendelet szerint olyan ingó dolog, amely digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatást foglal magában, vagy azzal össze van kapcsolva, oly módon, hogy esetében az érintett digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás hiányában az áru nem tudná betölteni funkcióit; Digitális elemeket tartalmazó áru esetében a vállalkozásnak biztosítania kell, hogy a fogyasztó értesítést kapjon az áru digitális tartalmának vagy az azzal kapcsolatos digitális szolgáltatásnak az olyan frissítéseiről - ideértve a biztonsági frissítéseket is -, amelyek az áru szerződésszerűségének fenntartásához szükségesek, valamint biztosítania kell, hogy a fogyasztó meg is kapja azokat. A vállalkozásnak a fenti bekezdés szerinti frissítés elérhetővé tételét adásvételi szerződés a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás időtartamához igazodó alábbi eltérő időszakokra vonatkozóan kell biztosítaniameghatározott időtartamon keresztül történő folyamatos szolgáltatásáról rendelkezik, a vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a fenti időtartam alatt felismert hibával érintett szolgáltatás a szerződés szerinti teljesítés időszakában szerződésszerű volt. f.) Hibás teljesítési vélelem a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint:

Kellékszavatosság. 14.112.1. A Megrendelő a vállalkozás hibás teljesítése esetén a vállalkozással szemben kellékszavatossági igényt érvényesíthet a Polgári Törvénykönyvnek Szolgáltató a hibás teljesítésre és kellékszavatosságra vonatkozó 6:157-6:167. §-ainak szabályai szerintteljesítésért kellékszavatossággal tartozik. A Polgári Törvényvénykönyv szerint „A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás Felhasználó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjában időpontjától számított 2 (két) év alatt, egyéb – fogyasztónak nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.” A jogosult minősülő – Felhasználó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el. Amennyiben a Megrendelő fogyasztónak minősül, kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. A Polgári Törvénykönyv szerinti a fogyasztó az, aki szakmája, önálló foglalkozása vagy az üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti Felhasználóval kötött szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb akkor az elévülési határidő ebben egy év. A Felhasználó kellékszavatossági jogait az esetben sem köthető ki érvényesenugyanabból a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogásként akkor is érvényesítheti, ha a kellékszavatossági igény elévült. 12.2. Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni. 12.3. A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik. 14.2. Ha a Megrendelő fogyasztónak minősül, akkor a Polgári Törvénykönyvnek a hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezéseivel együttesen alkalmazni kell a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályait is, melyeket az alábbiakban ismertetünk12.4. A Rendelet letölthető: jogosult kellékszavatossági jogait az ugyanabból a 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet szerződésből eredő követeléssel szemben kifogásként akkor is érvényesítheti, ha a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (xxxxxx.xx) Ahol a továbbiakban fogyasztót említünk, ott a fogyasztó szóhasználat a fogyasztónak minősülő Megrendelőt is jelentikellékszavatossági igény elévült. 14.312.5. A Rendelet megfogalmaztaSzolgáltató hibásan teljesít, hogy ahhoz, hogy ha a szolgáltatás a teljesítés szerződésszerűnek minősüljön a szerződés tárgyát képező szolgáltatásnak (a továbbiakban: árunak) a) időpontjában nem felel meg kell felelnie a szerződésben foglalt leírásnakvagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. 12.6. Mentesül a szavatossági kötelezettségei alól a Szolgáltató, mennyiségnekha a Felhasználó a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, minőségnekvagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett. 12.7. Kellékszavatossági igénye alapján a Felhasználó választása szerint: 12.7.1. kijavítást vagy kicserélést igényelhet, típusnakkivéve, valamint rendelkeznie kell ha 1. a szerződésben meghatározott funkcionalitással, kompatibilitással, interoperabilitással és egyéb, választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, 2. vagy az a szerződés szerinti jellemzőkkel; b) alkalmasnak kell lennie a fogyasztó által meghatározott bármely célra, amelyet a fogyasztó legkésőbb a szerződés megkötésekor a vállalkozás tudomására hozott, és amelyet a vállalkozás elfogadott; c) rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott valamennyi tartozékkal, használati útmutatóval Szolgáltatónak - ideértve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást, a telepítési utasítást, valamint az ügyfélszolgálati támogatást -; és másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - biztosítania kell a szerződésben meghatározott frissítéseket. A fentiek mellett a szerződés tárgyát képező árunak a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyeket azonos típusú áru esetén jogszabály, műszaki szabvány vagy műszaki szabvány hiányában az irányadó magatartási kódex előír; b) rendelkeznie kell a fogyasztó által észszerűen elvárható azon mennyiséggel, minőséggel, teljesítmény- és egyéb jellemzőkkel - különösen a funkcionalitás, a kompatibilitás, a hozzáférhetőség, a folyamatosság és a biztonságosság tekintetében -, amely azonos típusú áru esetén szokásosaránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a vállalkozásszolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, annak képviselője a szerződésszegés súlyát, a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; 12.7.2. vagy az értékesítési láncban részt vevő más személy au áru konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a Szolgáltató költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől - különösen hirdetésben vagy címkén tett a jelentéktelen hiba kivételével - kijelentését; c) rendelkeznie kell a fogyasztó által észszerűen elvárható tartozékokkal és útmutatókkal - ideértve a csomagolást, illetve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást -; és d) meg kell felelnie a vállalkozás által a szerződéskötést megelőzően mintaként, modellként bemutatott vagy próbaverzióként elérhetővé tett áru tulajdonságainak, leírásának. A Rendelet szerint a szolgáltatásnak nem kell megfelelnie a fenti b) pont szerinti nyilvános kijelentésnekelállhat, ha a vállalkozásunk bizonyítjaSzolgáltató a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, hogy - a nyilvános kijelentést kijavítási vagy a kicserélési kötelezettségének megfelelő határidőn belül, a Felhasználó érdekeit kímélve nem ismertetud eleget tenni, és azt nem is kellett ismernie; - a nyilvános kijelentést Felhasználónak a szerződéskötés időpontjáig már megfelelő módon helyesbítették; kijavításhoz vagy - a nyilvános kijelentés a jogosult szerződéskötési elhatározását nem befolyásolhattakicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. 12.8. A Rendelet szerint Felhasználó a teljesítés szerződésszerűségének egyedi követelményei digitális elemeket tartalmazó áru esetén: - Elsőként ismertetjükválasztott kellékszavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott költséget köteles a Szolgáltatónak megfizetni, kivéve, ha az áttérésre a Szolgáltató adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt. 12.9. A Felhasználó a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a Szolgáltatóval közölni. Felhasználó esetén a hiba felfedezésétől számított 2 (két) hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. A közlés késedelméből eredő kárért a Felhasználó felelős. A szerződés teljesítésétől számított 2 (két) éves elévülési határidőn túl kellékszavatossági jogait Felhasználó már nem érvényesítheti. 12.10. A szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a Szolgáltatót terhelik. Ha azonban a dolog meghibásodásában a Felhasználót terhelő karbantartási kötelezettség elmulasztása is közrehatott, a szavatossági kötelezettség teljesítésével felmerült költségeket közrehatása arányában a Felhasználó köteles viselni, ha a dolog karbantartására vonatkozó ismeretekkel rendelkezett, vagy ha a Szolgáltató e tekintetben tájékoztatási kötelezettségének eleget tett. 12.11. A fogyasztó kellékszavatossági jogát akkor érvényesítheti, ha igazolni tudja a szerződés megkötését. A teljesítéstől számított 6 (hat) hónapon belül a kellékszavatossági igénye érvényesítésének a hiba közlésén túl nincs egyéb feltétele, ha a Felhasználó igazolja, hogy a Rendelet miként határozza meg terméket, illetve a digitális elemeket tartalmazó áru fogalmátszolgáltatást a Szolgáltató nyújtotta. A Rendelet szerint olyan ingó dolog, amely digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatást foglal magában, vagy azzal össze van kapcsolva, oly módonteljesítéstől számított 6 (hat) hónap eltelte után azonban már a Felhasználó köteles bizonyítani, hogy az érintett digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás hiányában az áru nem tudná betölteni funkcióit; Digitális elemeket tartalmazó áru esetében általa felismert hiba már a vállalkozásnak biztosítania kellteljesítés időpontjában is megvolt. Amennyiben a Szolgáltató vitatja a szerződés megkötésének tényét, hogy a fogyasztó értesítést kapjon az áru digitális tartalmának vagy az azzal kapcsolatos digitális szolgáltatásnak az olyan frissítéseiről - ideértve Felhasználó figyelmét fel kell hívni a biztonsági frissítéseket is -, amelyek az áru szerződésszerűségének fenntartásához szükségesek, valamint biztosítania kell, hogy a fogyasztó meg is kapja azokat. A vállalkozásnak a fenti bekezdés szerinti frissítés elérhetővé tételét a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás időtartamához igazodó alábbi eltérő időszakokra vonatkozóan kell biztosítaniapanasztételi lehetőségeire.

Kellékszavatosság. 14.1. A Megrendelő a vállalkozás vállalkozó hibás teljesítése esetén a vállalkozással szemben kellékszavatossági igényt érvényesíthet a Polgári Törvénykönyvnek a hibás teljesítésre és kellékszavatosságra vonatkozó 6:157-6:167. §-ainak 6:157- 6:167.§-ainak szabályai szerint. A Polgári Törvényvénykönyv szerint „A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.” • A jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el. Amennyiben a Megrendelő fogyasztónak minősül, kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. A Polgári Törvénykönyv szerinti a fogyasztó az, aki szakmája, önálló foglalkozása vagy az üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen. • Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni. • A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik. 14.2. Ha a Megrendelő fogyasztónak minősül, akkor a Polgári Törvénykönyvnek a hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezéseivel együttesen alkalmazni kell a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályait is, melyeket az alábbiakban ismertetünk. A Rendelet letölthető: a 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (xxxxxx.xx) Ahol a továbbiakban fogyasztót említünk, ott a fogyasztó szóhasználat a fogyasztónak minősülő Megrendelőt is jelenti.vonatkozó 14.3. A Rendelet megfogalmazta, hogy ahhoz, hogy a teljesítés szerződésszerűnek minősüljön a szerződés tárgyát képező szolgáltatásnak (a továbbiakban: árunak) a) - meg kell felelnie a szerződésben foglalt leírásnak, mennyiségnek, minőségnek, típusnak, valamint rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott funkcionalitással, kompatibilitással, interoperabilitással és egyéb, a szerződés szerinti jellemzőkkel; b) ; - alkalmasnak kell lennie a fogyasztó által meghatározott bármely célra, amelyet a fogyasztó legkésőbb a szerződés megkötésekor a vállalkozás tudomására hozott, és amelyet a vállalkozás elfogadott; c) ; - rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott valamennyi tartozékkal, használati útmutatóval - ideértve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást, a telepítési utasítást, valamint az ügyfélszolgálati támogatást -; és - biztosítania kell a szerződésben meghatározott frissítéseket. • A fentiek mellett a szerződés tárgyát képező árunak a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyeket azonos típusú áru esetén jogszabály, műszaki szabvány vagy műszaki szabvány hiányában az irányadó magatartási kódex előír; b) rendelkeznie kell a fogyasztó által észszerűen elvárható azon mennyiséggel, minőséggel, teljesítmény- és egyéb jellemzőkkel - különösen a funkcionalitás, a kompatibilitás, a hozzáférhetőség, a folyamatosság és a biztonságosság tekintetében -, amely azonos típusú áru esetén szokásos, figyelembe véve a vállalkozás, annak képviselője vagy az értékesítési láncban részt vevő más személy au áru konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános - különösen hirdetésben vagy címkén tett - kijelentését; c) rendelkeznie kell a fogyasztó által észszerűen elvárható tartozékokkal és útmutatókkal - ideértve a csomagolást, illetve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást -; és d) meg kell felelnie a vállalkozás által a szerződéskötést megelőzően mintaként, modellként bemutatott vagy próbaverzióként elérhetővé tett áru tulajdonságainak, leírásának. A Rendelet szerint a szolgáltatásnak nem kell megfelelnie a fenti b) pont szerinti nyilvános kijelentésnek, ha a vállalkozásunk bizonyítja, hogy - a nyilvános kijelentést nem ismerte, és azt nem is kellett ismernie; - a nyilvános kijelentést a szerződéskötés időpontjáig már megfelelő módon helyesbítették; vagy - a nyilvános kijelentés a jogosult szerződéskötési elhatározását nem befolyásolhatta. A Rendelet szerint a teljesítés szerződésszerűségének egyedi követelményei digitális elemeket tartalmazó áru esetén: - Elsőként ismertetjük, hogy a Rendelet miként határozza meg a digitális elemeket tartalmazó áru fogalmát. A Rendelet szerint olyan ingó dolog, amely digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatást foglal magában, vagy azzal össze van kapcsolva, oly módon, hogy az érintett digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás hiányában az áru nem tudná betölteni funkcióit; Digitális elemeket tartalmazó áru esetében a vállalkozásnak biztosítania kell, hogy a fogyasztó értesítést kapjon az áru digitális tartalmának vagy az azzal kapcsolatos digitális szolgáltatásnak az olyan frissítéseiről - ideértve a biztonsági frissítéseket is -, amelyek az áru szerződésszerűségének fenntartásához szükségesek, valamint biztosítania kell, hogy a fogyasztó meg is kapja azokat. A vállalkozásnak a fenti bekezdés szerinti frissítés elérhetővé tételét a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás időtartamához igazodó alábbi eltérő időszakokra vonatkozóan kell biztosítania.

Kellékszavatosság. 14.110.2.1. A Megrendelő Felhasználó a vállalkozás Szolgáltató hibás teljesítése esetén a vállalkozással Szolgáltatóval szemben kellékszavatossági igényt érvényesíthet a Polgári Törvénykönyvnek a hibás teljesítésre és kellékszavatosságra vonatkozó 6:157-6:167. §-ainak Törvénykönyv szabályai szerint. A Polgári Törvényvénykönyv szerint „A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.” A jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el. Amennyiben a Megrendelő fogyasztónak minősül, kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. A Polgári Törvénykönyv szerinti a fogyasztó az, aki szakmája, önálló foglalkozása vagy az üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen. Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni. A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik. 14.2. Ha a Megrendelő fogyasztónak minősül, akkor minősülő Felhasználó a Polgári Törvénykönyvnek a hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezéseivel együttesen alkalmazni kell a fogyasztó és vállalkozás közöttiTörvénykönyv, az áruk adásvételére, valamint a továbbá digitális tartalom szolgáltatására és vagy digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályait is, melyeket az alábbiakban ismertetünk. A Rendelet letölthető: szolgáltatás vásárlása esetén a 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet szabályai szerint. 10.2.2. Felhasználó – választása szerint – az alábbi kellékszavatossági igényekkel élhet: kérhet kijavítást vagy kicserélést, kivéve, ha az ezek közül a fogyasztó és vállalkozás közöttiFelhasználó által választott igény teljesítése lehetetlen vagy a Szolgáltató számára más igénye teljesítéséhez képest aránytalan többletköltséggel járna. Fogyasztónak minősülő Felhasználó esetén az aránytalan többletköltség fennállásának megállapításakor a Szolgáltatónak gyelembe kell vennie valamennyi körülményt, az áruk adásvételéreideértve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, valamint a digitális tartalom szolgáltatására szerződésszegés súlyát. Ha a kijavítást vagy a kicserélést Szolgáltató nem vállalta, vagy e kötelezettségének a dolog tulajdonságaira és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (xxxxxx.xx) Ahol a továbbiakban fogyasztót említünk, ott a fogyasztó szóhasználat a fogyasztónak minősülő Megrendelőt is jelenti. 14.3. A Rendelet megfogalmazta, hogy ahhoz, hogy a teljesítés szerződésszerűnek minősüljön a szerződés tárgyát képező szolgáltatásnak (a továbbiakban: árunak) a) meg kell felelnie a szerződésben foglalt leírásnak, mennyiségnek, minőségnek, típusnak, valamint rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott funkcionalitással, kompatibilitással, interoperabilitással és egyébFelhasználó által elvárható rendeltetésére gyelemmel megfelelő határidőn belül, a szerződés szerinti jellemzőkkel; b) alkalmasnak kell lennie a fogyasztó által meghatározott bármely célraFelhasználó érdekeit kímélve nem tud eleget tenni, amelyet a fogyasztó legkésőbb a szerződés megkötésekor a vállalkozás tudomására hozott, és amelyet a vállalkozás elfogadott; c) rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott valamennyi tartozékkal, használati útmutatóval - ideértve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást, a telepítési utasítást, valamint az ügyfélszolgálati támogatást -; és - biztosítania kell a szerződésben meghatározott frissítéseket. A fentiek mellett a szerződés tárgyát képező árunak a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyeket azonos típusú áru esetén jogszabály, műszaki szabvány vagy műszaki szabvány hiányában az irányadó magatartási kódex előír; b) rendelkeznie kell a fogyasztó által észszerűen elvárható azon mennyiséggel, minőséggel, teljesítmény- és egyéb jellemzőkkel - különösen a funkcionalitás, a kompatibilitás, a hozzáférhetőség, a folyamatosság és a biztonságosság tekintetében -, amely azonos típusú áru esetén szokásos, figyelembe véve a vállalkozás, annak képviselője vagy az értékesítési láncban részt vevő más személy au áru konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános - különösen hirdetésben vagy címkén tett - kijelentését; c) rendelkeznie kell a fogyasztó által észszerűen elvárható tartozékokkal és útmutatókkal - ideértve a csomagolást, illetve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást -; és d) meg kell felelnie a vállalkozás által a szerződéskötést megelőzően mintaként, modellként bemutatott vagy próbaverzióként elérhetővé tett áru tulajdonságainak, leírásának. A Rendelet szerint a szolgáltatásnak nem kell megfelelnie a fenti b) pont szerinti nyilvános kijelentésnek, ha a vállalkozásunk bizonyítjaFelhasználónak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt, hogy - a nyilvános kijelentést nem ismerte, és azt nem is kellett ismernie; - a nyilvános kijelentést a szerződéskötés időpontjáig már megfelelő módon helyesbítették; vagy - a nyilvános kijelentés a jogosult szerződéskötési elhatározását nem befolyásolhatta. A Rendelet szerint a teljesítés szerződésszerűségének egyedi követelményei digitális elemeket tartalmazó áru eseténúgy: - Elsőként ismertetjük, hogy a Rendelet miként határozza meg a digitális elemeket tartalmazó áru fogalmát. A Rendelet szerint olyan ingó dolog, amely digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatást foglal magában, vagy azzal össze van kapcsolva, oly módon, hogy az érintett digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás hiányában vásárlása esetén a fogyasztónak minősülő Felhasználó igényelheti az áru ellenszolgáltatás arányos leszállítását vagy a szerződéstől elállhat, de a hibát a Szolgáltató költségére maga nem tudná betölteni funkcióitjavíthatja ki, illetve mással sem javíttathatja ki; Digitális elemeket tartalmazó áru esetében a vállalkozásnak biztosítania kell, hogy a fogyasztó értesítést kapjon az áru digitális tartalmának vagy az azzal kapcsolatos digitális szolgáltatásnak az olyan frissítéseiről - ideértve a biztonsági frissítéseket is -, amelyek az áru szerződésszerűségének fenntartásához szükségesek, valamint biztosítania kell, hogy a fogyasztó meg is kapja azokat. A vállalkozásnak a fenti bekezdés szerinti frissítés elérhetővé tételét a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás időtartamához igazodó alábbi eltérő időszakokra vonatkozóan vásárlása esetén a fogyasztónak nem minősülő Felhasználó igényelheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását, vagy a hibát a Szolgáltató költségére kijavíthatja, illetve mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat. 10.2.3. A kijavításra vagy kicserélésre vonatkozó kellékszavatossági jog gyakorlása esetén a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás műszaki jellemzőitől függően a Szolgáltató megválaszthatja a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás szerződésszerűvé tételének módját. 10.2.4. Fogyasztónak minősülő Felhasználó digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás kijavítására vagy kicserélésére vonatkozó kellékszavatossági jogának gyakorlása esetén a Szolgáltató – a fogyasztó számára okozott jelentős kényelmetlenség nélkül, a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás jellegére és céljára gyelemmel – köteles a teljesítést a hiba Felhasználó általi közlésétől számított észszerű időn belül térítésmentesen szerződésszerűvé tenni. Az észszerű határidőt attól az időponttól kell biztosítaniaszámítani, amikor a Felhasználó közölte a hibát a Szolgáltatóval. 10.2.5. A fogyasztónak minősülő Felhasználó digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás vásárlása esetén akkor is jogosult – a szerződésszegés súlyához igazodva – az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelni, illetve a szerződést megszüntetni, ha - a kijavítás vagy kicserélés lehetetlen, vagy az a Szolgáltatónak aránytalan többletköltséget eredményezne; - Szolgáltató a - Felhasználó számára okozott jelentős kényelmetlenség nélkül, a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás jellegére és céljára gyelemmel - a teljesítés térítésmentes és a közléstől számított észszerű időn belüli szerződésszerűvé tételére vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget; - ismételten teljesítési hiba merült fel, annak ellenére, hogy a Szolgáltató megkísérelte a teljesítés szerződésszerűvé tételét; - a teljesítés hibája olyan súlyú, hogy azonnali árleszállítást vagy a szerződés azonnali megszüntetését teszi indokolttá; vagy - a Szolgáltató nem vállalta a szolgáltatás szerződésszerűvé tételét, vagy a körülményekből nyilvánvaló, hogy a Szolgáltató észszerű határidőn belül vagy a Felhasználónak okozott jelentős érdeksérelem nélkül nem fogja a szolgáltatást szerződésszerűvé tenni. 10.2.6. Fogyasztónak minősülő Felhasználó digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás vásárlása esetén az ellenszolgáltatás leszállítása akkor arányos, ha annak összege megegyezik a Felhasználónak szerződésszerű teljesítés esetén járó, valamint a Felhasználó részére ténylegesen nyújtott szolgáltatás értékének különbözetével. 10.2.7. Ha a szerződés meghatározott időtartamon keresztül nyújtott folyamatos digitális szolgáltatásról rendelkezik, az ellenszolgáltatás arányos leszállításának arra az időtartamra kell vonatkoznia, amely időtartam alatt a szolgáltatás nem volt szerződésszerű. 10.2.8. Fogyasztónak minősülő Felhasználó vásárlása esetén a Felhasználó szerződés megszüntetésére vonatkozó kellékszavatossági joga a Szolgáltatónak címzett, a megszüntetésre vonatkozó döntést kifejező jognyilatkozattal gyakorolható. 10.2.9. Ha a fogyasztónak minősülő Felhasználó hibás teljesítésre hivatkozva kívánja megszüntetni a szerződést, a Szolgáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a hiba jelentéktelen. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. 10.2.10. A fogyasztónak minősülő Felhasználó jogosult a vételár még fennmaradó részét - a szerződésszegés súlyához igazodva - részben vagy egészben visszatartani mindaddig, amíg a Szolgáltató nem tesz eleget a teljesítés szerződésszerűségével és a hibás teljesítéssel kapcsolatos kötelezettségeinek. 10.2.11. Felhasználó a választott kellékszavatossági jogáról egy másikra is áttérhet, az áttérés költségét azonban Felhasználó viseli, kivéve, ha az indokolt volt, vagy arra a Szolgáltató adott okot. 10.2.12. Fogyasztónak minősülő Felhasználó köteles a hibát annak felfedezése után haladéktalanul, de nem később, mint a hiba felfedezésétől számított kettő hónapon belül közölni. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős. Ugyanakkor Szolgáltató felhívja Felhasználó gyelmét, hogy a szerződés teljesítésétől számított kétéves elévülési határidőn túl kellékszavatossági jogait már nem érvényesítheti. 10.2.13. A szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a Szolgáltatót terhelik. 10.2.14. Digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás vásárlás esetén, ha a Szolgáltató az indokolatlan késedelem nélkül és a szerződéskötéskor rendelkezésre álló legfrissebb verzióban történő teljesítési kötelezettségének nem tesz eleget, a fogyasztónak minősülő Felhasználó köteles a Szolgáltatót felhívni a teljesítésre. Ha a Felhasználó felhívása ellenére a Szolgáltató a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás késedelem nélküli vagy a felek által elfogadott póthatáridőn belüli szolgáltatását vagy nyújtását elmulasztja, a Felhasználó megszüntetheti a szerződést. 10.2.15. Digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás vásárlás esetén a fogyasztónak minősülő Felhasználó a Szolgáltató teljesítésre való felhívása nélkül megszüntetheti a szerződést, ha - a Szolgáltató a digitális tartalom szolgáltatását vagy a digitális szolgáltatás nyújtását nem vállalta, vagy a körülményekből nyilvánvaló, hogy nem fogja szolgáltatni a digitális tartalmat, illetve nem fogja nyújtani a digitális szolgáltatást; vagy - a felek megállapodása alapján vagy a szerződéskötés körülményeiből nyilvánvaló, hogy a Felhasználó számára elengedhetetlen a meghatározott időpontban történő teljesítés, és a Szolgáltató ezt elmulasztja. 10.2.16. A szerződés megszüntetése esetén a Szolgáltató megakadályozhatja, hogy a fogyasztónak minősülő Felhasználó tovább használja a digitális tartalmat vagy a digitális szolgáltatást, így különösen a digitális tartalmat vagy a digitális szolgáltatást a fogyasztó számára hozzáférhetetlenné teheti, vagy letilthatja a fogyasztó felhasználói ókját.

Kellékszavatosság. 14.1. A Megrendelő a vállalkozás vállalkozó hibás teljesítése esetén a vállalkozással szemben kellékszavatossági igényt érvényesíthet a Polgári Törvénykönyvnek a hibás teljesítésre és kellékszavatosságra vonatkozó 6:157-6:167. §-ainak 6:157- 6:167.§-ainak szabályai szerint. A Polgári Törvényvénykönyv szerint „A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.” • A jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el. Amennyiben a Megrendelő fogyasztónak minősül, kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. A Polgári Törvénykönyv szerinti a fogyasztó az, aki szakmája, önálló foglalkozása vagy az üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen. • Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni. • A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik. 14.2. Ha a Megrendelő fogyasztónak minősül, akkor a Polgári Törvénykönyvnek a hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezéseivel együttesen alkalmazni kell a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályait is, melyeket az alábbiakban ismertetünk. A Rendelet letölthető: a 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (xxxxxx.xx) Ahol a továbbiakban fogyasztót említünk, ott a fogyasztó szóhasználat a fogyasztónak minősülő Megrendelőt is jelenti.vonatkozó 14.3. A Rendelet megfogalmazta, hogy ahhoz, hogy a teljesítés szerződésszerűnek minősüljön a szerződés tárgyát képező szolgáltatásnak (a továbbiakban: árunak) a) - meg kell felelnie a szerződésben foglalt leírásnak, mennyiségnek, minőségnek, típusnak, valamint rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott funkcionalitással, kompatibilitással, interoperabilitással és egyéb, a szerződés szerinti jellemzőkkel; b) ; - alkalmasnak kell lennie a fogyasztó által meghatározott bármely célra, amelyet a fogyasztó legkésőbb a szerződés megkötésekor a vállalkozás tudomására hozott, és amelyet a vállalkozás elfogadott; c) ; - rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott valamennyi tartozékkal, használati útmutatóval - ideértve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást, a telepítési utasítást, valamint az ügyfélszolgálati támogatást -; és - biztosítania kell a szerződésben meghatározott frissítéseket. • A fentiek mellett a szerződés tárgyát képező árunak a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyeket azonos típusú áru esetén jogszabály, műszaki szabvány vagy műszaki szabvány hiányában az irányadó magatartási kódex előír; b) rendelkeznie kell a fogyasztó által észszerűen elvárható azon mennyiséggel, minőséggel, teljesítmény- és egyéb jellemzőkkel - különösen a funkcionalitás, a kompatibilitás, a hozzáférhetőség, a folyamatosság és a biztonságosság tekintetében -, amely azonos típusú áru esetén szokásos, figyelembe véve a vállalkozás, annak képviselője vagy az értékesítési láncban részt vevő más személy au áru konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános - különösen hirdetésben vagy címkén tett - kijelentését; c) rendelkeznie kell a fogyasztó által észszerűen elvárható tartozékokkal és útmutatókkal - ideértve a csomagolást, illetve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást -; és d) meg kell felelnie a vállalkozás által a szerződéskötést megelőzően mintaként, modellként bemutatott vagy próbaverzióként elérhetővé tett áru tulajdonságainak, leírásának. A Rendelet szerint a szolgáltatásnak nem kell megfelelnie a fenti b) pont szerinti nyilvános kijelentésnek, ha a vállalkozásunk bizonyítja, hogy - a nyilvános kijelentést nem ismerte, és azt nem is kellett ismernie; - a nyilvános kijelentést a szerződéskötés időpontjáig már megfelelő módon helyesbítették; vagy - a nyilvános kijelentés a jogosult szerződéskötési elhatározását nem befolyásolhatta. A Rendelet szerint a teljesítés szerződésszerűségének egyedi követelményei digitális elemeket tartalmazó áru esetén: - Elsőként ismertetjük, hogy a Rendelet miként határozza meg a digitális elemeket tartalmazó áru fogalmát. A Rendelet szerint olyan ingó dolog, amely digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatást foglal magában, vagy azzal össze van kapcsolva, oly módon, hogy az érintett digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás hiányában az áru nem tudná betölteni funkcióit; Digitális elemeket tartalmazó áru esetében a vállalkozásnak biztosítania kell, hogy a fogyasztó értesítést kapjon az áru digitális tartalmának vagy az azzal kapcsolatos digitális szolgáltatásnak az olyan frissítéseiről - ideértve a biztonsági frissítéseket is -, amelyek az áru szerződésszerűségének fenntartásához szükségesek, valamint biztosítania kell, hogy a fogyasztó meg is kapja azokat. A vállalkozásnak a fenti bekezdés szerinti frissítés elérhetővé tételét a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás időtartamához igazodó alábbi eltérő időszakokra vonatkozóan kell biztosítania.

Kellékszavatosság. 14.1. A Megrendelő a vállalkozás vállalkozó hibás teljesítése esetén a vállalkozással szemben kellékszavatossági igényt érvényesíthet a Polgári Törvénykönyvnek a hibás teljesítésre és kellékszavatosságra vonatkozó 6:157-6:167. §-ainak 6:157- 6:167.§-ainak szabályai szerint. A Polgári Törvényvénykönyv szerint „A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.” • A jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el. Amennyiben a Megrendelő fogyasztónak minősül, kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. A Polgári Törvénykönyv szerinti a fogyasztó az, aki szakmája, önálló foglalkozása vagy az üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen. • Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni. • A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik. 14.2. Ha a Megrendelő fogyasztónak minősül, akkor a Polgári Törvénykönyvnek a hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezéseivel együttesen alkalmazni kell a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályait is, melyeket az alábbiakban ismertetünk. A Rendelet letölthető: a 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (xxxxxx.xx) Ahol a továbbiakban fogyasztót említünk, ott a fogyasztó szóhasználat a fogyasztónak minősülő Megrendelőt is jelenti.vonatkozó 14.3. A Rendelet megfogalmazta, hogy ahhoz, hogy a teljesítés szerződésszerűnek minősüljön a szerződés tárgyát képező szolgáltatásnak (a továbbiakban: árunak) a) - meg kell felelnie a szerződésben foglalt leírásnak, mennyiségnek, minőségnek, típusnak, valamint rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott funkcionalitással, kompatibilitással, interoperabilitással és egyéb, a szerződés szerinti jellemzőkkel; b) ; - alkalmasnak kell lennie a fogyasztó által meghatározott bármely célra, amelyet a fogyasztó legkésőbb a szerződés megkötésekor a vállalkozás tudomására hozott, és amelyet a vállalkozás elfogadott; c) ; - rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott valamennyi tartozékkal, használati útmutatóval - ideértve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást, a telepítési utasítást, valamint az ügyfélszolgálati támogatást -; és - biztosítania kell a szerződésben meghatározott frissítéseket. • A fentiek mellett a szerződés tárgyát képező árunak a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyeket azonos típusú áru esetén jogszabály, műszaki szabvány vagy műszaki szabvány hiányában az irányadó magatartási kódex előír; b) rendelkeznie kell a fogyasztó által észszerűen elvárható azon mennyiséggel, minőséggel, teljesítmény- és egyéb jellemzőkkel - különösen a funkcionalitás, a kompatibilitás, a hozzáférhetőség, a folyamatosság és a biztonságosság tekintetében -, amely azonos típusú áru esetén szokásos, figyelembe véve a vállalkozás, annak képviselője vagy az értékesítési láncban részt vevő más személy au áru konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános - különösen hirdetésben vagy címkén tett - kijelentését; c) rendelkeznie kell a fogyasztó által észszerűen elvárható tartozékokkal és útmutatókkal - ideértve a csomagolást, illetve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást -; és d) meg kell felelnie a vállalkozás által a szerződéskötést megelőzően mintaként, modellként bemutatott vagy próbaverzióként elérhetővé tett áru tulajdonságainak, leírásának. A Rendelet szerint a szolgáltatásnak nem kell megfelelnie a fenti b) pont szerinti nyilvános kijelentésnek, ha a vállalkozásunk bizonyítja, hogy - a nyilvános kijelentést nem ismerte, és azt nem is kellett ismernie; - a nyilvános kijelentést a szerződéskötés időpontjáig már megfelelő módon helyesbítették; vagy - a nyilvános kijelentés a jogosult szerződéskötési elhatározását nem befolyásolhatta. A Rendelet szerint a teljesítés szerződésszerűségének egyedi követelményei digitális elemeket tartalmazó áru esetén: - Elsőként ismertetjük, hogy a Rendelet miként határozza meg a digitális elemeket tartalmazó áru fogalmát. A Rendelet szerint olyan ingó dolog, amely digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatást foglal magában, vagy azzal össze van kapcsolva, oly módon, hogy az érintett digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás hiányában az áru nem tudná betölteni funkcióit; Digitális elemeket tartalmazó áru esetében a vállalkozásnak biztosítania kell, hogy a fogyasztó értesítést kapjon az áru digitális tartalmának vagy az azzal kapcsolatos digitális szolgáltatásnak az olyan frissítéseiről - ideértve a biztonsági frissítéseket is -, amelyek az áru szerződésszerűségének fenntartásához szükségesek, valamint biztosítania kell, hogy a fogyasztó meg is kapja azokat. A vállalkozásnak a fenti bekezdés szerinti frissítés elérhetővé tételét a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás időtartamához igazodó alábbi eltérő időszakokra vonatkozóan kell biztosítania.

Kellékszavatosság. 14.113.1. A Megrendelő a vállalkozás hibás teljesítése esetén a vállalkozással szemben kellékszavatossági igényt érvényesíthet a Polgári Törvénykönyvnek Szolgáltató a hibás teljesítésre és kellékszavatosságra vonatkozó 6:157-6:167. §-ainak szabályai szerintteljesítésért kellékszavatossággal tartozik. A Polgári Törvényvénykönyv szerint „A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás Felhasználó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjában időpontjától számított 2 (két) év alatt, egyéb – fogyasztónak nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.” A jogosult minősülő – Felhasználó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el. Amennyiben a Megrendelő fogyasztónak minősül, kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. A Polgári Törvénykönyv szerinti a fogyasztó az, aki szakmája, önálló foglalkozása vagy az üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti Felhasználóval kötött szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb akkor az elévülési határidő ebben egy év. A Felhasználó kellékszavatossági jogait az esetben sem köthető ki érvényesenugyanabból a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogásként akkor is érvényesítheti, ha a kellékszavatossági igény elévült. 13.2. Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni. 13.3. A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik. 14.2. Ha a Megrendelő fogyasztónak minősül, akkor a Polgári Törvénykönyvnek a hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezéseivel együttesen alkalmazni kell a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályait is, melyeket az alábbiakban ismertetünk13.4. A Rendelet letölthető: jogosult kellékszavatossági jogait az ugyanabból a 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet szerződésből eredő követeléssel szemben kifogásként akkor is érvényesítheti, ha a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (xxxxxx.xx) Ahol a továbbiakban fogyasztót említünk, ott a fogyasztó szóhasználat a fogyasztónak minősülő Megrendelőt is jelentikellékszavatossági igény elévült. 14.313.5. A Rendelet megfogalmaztaSzolgáltató hibásan teljesít, hogy ahhoz, hogy ha a szolgáltatás a teljesítés szerződésszerűnek minősüljön időpontjában nem felel meg a szerződés tárgyát képező szolgáltatásnak (szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. 13.6. Mentesül a továbbiakban: árunak)szavatossági kötelezettségei alól a Szolgáltató, ha a Felhasználó a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett. 13.7. Kellékszavatossági igénye alapján a Felhasználó választása szerint: 13.7.1. kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a) meg kell felelnie a szerződésben foglalt leírásnak, mennyiségnek, minőségnek, típusnak, valamint rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott funkcionalitással, kompatibilitással, interoperabilitással és egyéb, a szerződés szerinti jellemzőkkel;választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, b) alkalmasnak kell lennie vagy az a fogyasztó által meghatározott bármely célra, amelyet a fogyasztó legkésőbb a szerződés megkötésekor a vállalkozás tudomására hozott, és amelyet a vállalkozás elfogadott; c) rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott valamennyi tartozékkal, használati útmutatóval Szolgáltatónak - ideértve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást, a telepítési utasítást, valamint az ügyfélszolgálati támogatást -; és másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - biztosítania kell a szerződésben meghatározott frissítéseket. A fentiek mellett a szerződés tárgyát képező árunak a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyeket azonos típusú áru esetén jogszabály, műszaki szabvány vagy műszaki szabvány hiányában az irányadó magatartási kódex előír; b) rendelkeznie kell a fogyasztó által észszerűen elvárható azon mennyiséggel, minőséggel, teljesítmény- és egyéb jellemzőkkel - különösen a funkcionalitás, a kompatibilitás, a hozzáférhetőség, a folyamatosság és a biztonságosság tekintetében -, amely azonos típusú áru esetén szokásosaránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a vállalkozásszolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, annak képviselője a szerződésszegés súlyát, a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; 13.7.2. vagy az értékesítési láncban részt vevő más személy au áru konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a Szolgáltató költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől - különösen hirdetésben vagy címkén tett a jelentéktelen hiba kivételével - kijelentését; c) rendelkeznie kell a fogyasztó által észszerűen elvárható tartozékokkal és útmutatókkal - ideértve a csomagolást, illetve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást -; és d) meg kell felelnie a vállalkozás által a szerződéskötést megelőzően mintaként, modellként bemutatott vagy próbaverzióként elérhetővé tett áru tulajdonságainak, leírásának. A Rendelet szerint a szolgáltatásnak nem kell megfelelnie a fenti b) pont szerinti nyilvános kijelentésnekelállhat, ha a vállalkozásunk bizonyítjaSzolgáltató a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, hogy - a nyilvános kijelentést kijavítási vagy a kicserélési kötelezettségének megfelelő határidőn belül, a Felhasználó érdekeit kímélve nem ismertetud eleget tenni, és azt nem is kellett ismernie; - a nyilvános kijelentést Felhasználónak a szerződéskötés időpontjáig már megfelelő módon helyesbítették; kijavításhoz vagy - a nyilvános kijelentés a jogosult szerződéskötési elhatározását nem befolyásolhattakicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. 13.8. A Rendelet szerint Felhasználó a teljesítés szerződésszerűségének egyedi követelményei digitális elemeket tartalmazó áru esetén: - Elsőként ismertetjükválasztott kellékszavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott költséget köteles a Szolgáltatónak megfizetni, kivéve, ha az áttérésre a Szolgáltató adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt. 13.9. A Felhasználó a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a Szolgáltatóval közölni. Felhasználó esetén a hiba felfedezésétől számított 2 (két) hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. A közlés késedelméből eredő kárért a Felhasználó felelős. A szerződés teljesítésétől számított 2 (két) éves elévülési határidőn túl kellékszavatossági jogait Felhasználó már nem érvényesítheti. 13.10. A szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a Szolgáltatót terhelik. Ha azonban a dolog meghibásodásában a Felhasználót terhelő karbantartási kötelezettség elmulasztása is közrehatott, a szavatossági kötelezettség teljesítésével felmerült költségeket közrehatása arányában a Felhasználó köteles viselni, ha a dolog karbantartására vonatkozó ismeretekkel rendelkezett, vagy ha a Szolgáltató e tekintetben tájékoztatási kötelezettségének eleget tett. 13.11. A fogyasztó kellékszavatossági jogát akkor érvényesítheti, ha igazolni tudja a szerződés megkötését. A teljesítéstől számított 6 (hat) hónapon belül a kellékszavatossági igénye érvényesítésének a hiba közlésén túl nincs egyéb feltétele, ha a Felhasználó igazolja, hogy a Rendelet miként határozza meg terméket, illetve a digitális elemeket tartalmazó áru fogalmátszolgáltatást a Szolgáltató nyújtotta. A Rendelet szerint olyan ingó dolog, amely digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatást foglal magában, vagy azzal össze van kapcsolva, oly módonteljesítéstől számított 6 (hat) hónap eltelte után azonban már a Felhasználó köteles bizonyítani, hogy az érintett digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás hiányában az áru nem tudná betölteni funkcióit; Digitális elemeket tartalmazó áru esetében általa felismert hiba már a vállalkozásnak biztosítania kellteljesítés időpontjában is megvolt. Amennyiben a Szolgáltató vitatja a szerződés megkötésének tényét, hogy a fogyasztó értesítést kapjon az áru digitális tartalmának vagy az azzal kapcsolatos digitális szolgáltatásnak az olyan frissítéseiről - ideértve Felhasználó figyelmét fel kell hívni a biztonsági frissítéseket is -, amelyek az áru szerződésszerűségének fenntartásához szükségesek, valamint biztosítania kell, hogy a fogyasztó meg is kapja azokat. A vállalkozásnak a fenti bekezdés szerinti frissítés elérhetővé tételét a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás időtartamához igazodó alábbi eltérő időszakokra vonatkozóan kell biztosítaniapanasztételi lehetőségeire.