Kiegészítő szabályok mintaszakaszok

Kiegészítő szabályok. Előfizető kötelessége minden olyan hozzájárulás vagy engedély beszerzése - ideértve az építésügyi hatóság engedélyén kívüli dokumentumokat, különösen ingatlan tulajdonosi hozzájárulást - mely szükséges az Előfizetői Hozzáférési Pont létesítéséhez. Ezen hozzájárulások hiányából eredő kár vagy késedelem nem róható fel a Szolgáltatónak. Amennyiben az Előfizetői Hozzáférési Pont létesítéséhez a Szolgáltató felelősségi körébe tartozó harmadik fél vagy valamely hatóság engedélyének beszerzése válik szükségessé, ebben az esetben a Szolgáltató számára nyitva álló határidő – jogkövetkezmények terhe nélkül - meghosszabbodik az engedélyek beszerzésének időtartamával. Minden olyan speciális esetben, amikor az Előfizető ingatlanában (szolgáltatás létesítésének helyén) korábban már kiépítésre került koaxiális vagy UTP kábelhálózat és a Szolgáltató által nyújtott bizonyos típusú, elektronikus hírközlési szolgáltatás működéséhez ezen kábelhálózat megléte szükséges - az Előfizető választása szerint - a Szolgáltató biztosíthatja a már meglévő kábelhálózaton való telepítés lehetőségét a Szolgáltató által felszámított arányos díjak ellenében. Minden ilyen speciális esetben - a Szolgáltatás telepítésére előírt időbeni, minőségi célérték, illetve ilyen hálózaton keletkezett hibákért - a Szolgáltatót felelősség nem terheli.
Kiegészítő szabályok. Előfizető kötelessége minden olyan hozzájárulás vagy engedély beszerzése - ideértve az építésügyi hatóság engedélyén kívüli dokumentumokat, különösen ingatlan tulajdonosi hozzájárulást - mely szükséges az Előfizetői Hozzáférési Pont létesítéséhez. Ezen hozzájárulások hiányából eredő kár vagy késedelem nem róható fel a
Kiegészítő szabályok. Amennyiben a család valamely tagja egyéb kedvezményre való jogosultsággal rendelkezik, annak igénybevételével utazhat és az nem érinti a többi családtag kedvezményre való jogosultságát. (pl.: 1. kocsiosztályra érvényes vasúti utazási igazolvány). Nagyszülő nem tekinthető nagycsaládba tartozónak, kivéve, ha valamelyik gyermek gyámja vagy gondozója, e minőségét okirattal igazolnia kell. Az ideiglenesen családba fogadott gyermek a családban nevelkedő többi gyermekkel egy tekintet alá esik és a kedvezményre jogosultság szempontjából figyelembe vehető, ha az ideiglenes családba fogadást okirattal igazolják.
Kiegészítő szabályok. Nagycsaládosok utazási kedvezménye esetén nagycsaládba tartozónak kell tekinteni a szülőt vagy gyámot, a 18 éven aluli saját gyermeket és a nappali tagozaton tanuló 26 évnél nem idősebb saját gyermeket, ideértve az élettársként együtt élő szülőket előző házasságból vagy élettársi kapcsolatból származó saját gyermekeikkel együtt. A 18 évnél idősebb gyermek szülőként figyelembe vehető a kedvezményre jogosultság elbírálásakor. Nagyszülő nem tekinthető nagycsaládba tartozónak, kivéve, ha valamelyik gyermek gyámja vagy gondozója, e minőségét okirattal igazolnia kell. Az ideiglenesen családba fogadott gyermek a családban nevelkedő többi gyermekkel egy tekintet alá esik és a kedvezményre jogosultság szempontjából figyelembe vehető, ha az ideiglenes családba fogadást okirattal igazolják.
Kiegészítő szabályok. Szükség esetén az Eurojust ügyhöz nem kapcsolódó műveletek esetében a személyes adatok feldolgozására vonatkozó további szabályokat dolgoz ki. Ezekről a szabályokról értesítik a közös ellenőrző szervet és azokat külön belső kézikönyvekben nyilvá- nosságra hozzák.
Kiegészítő szabályok. Az Alkotmány III-187. cikke (4) bekezdésének megfelelően a Tanács európai rendeletekben és határozatokban megállapítja az ezen alapokmány 4. cikkében, 5. cikke (4) bekezdésében, 19. cikke (2) bekezdésében, 20. cikkében, 28. cikke (1) bekezdésében, 29. cikke (2) bekezdésében, 30. cikke (4) bekezdésében, valamint 34. cikke (3) bekezdésében említett intézkedéseket. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően vagy a) a Bizottság javaslata alapján és az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációt követően, vagy

Related to Kiegészítő szabályok

  • Kiegészítő szolgáltatások A kiegészítő szolgáltatások az alapszolgáltatásokhoz kapcsolódóan egyéb többlet (hálózati és/vagy információs) szolgáltatásokat nyújtanak az Előfizetőnek.

  • Jogszabályok A biztosítási tevékenység és a biztosítási szerződés alapjául szolgáló legfontosabb jogszabályok a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit). Jogszabályi változás esetén a mindenkor hatályos jogszabályokban foglaltak az irányadóak, melyekről társaságunk külön értesítést nem küld.

  • Szolgáltatások A Társaság a Rendszerhasználati szerződés alapján ellenérték fejében a jelen 4.d ÁSZF szerinti alapszolgáltatásokat és választható, valamint külön díjas szolgáltatásokat nyújtja a Rendszerhasználóknak A Rendszerhasználó kizárólagos felelőssége, hogy csak olyan szolgáltatást és csak olyan mértékben vegyen igénybe, amelyre és amilyen mértékben a rá vonatkozó jogszabályok, illetve nemzetközi szankciós intézkedések alapján jogosult; ennek figyelemmel kísérése és betartatása nem a Társaság felelőssége. A Rendszerhasználó tudomásul veszi, hogy a szolgáltatás jogosulatlan igénybevételével a Társaságnak, más Rendszerhasználónak vagy harmadik személynek okozott kárért a Rendszerhasználó teljeskörű kárfelelősséggel tartozik, a Társaság a vele szemben azzal összefüggésben érvényesített valamennyi követelést (kártérítés, költség, díj bírság) áthárítja a Rendszerhasználóra, aki köteles azt megtéríteni.

  • Vonatkozó jogszabályok A Szerződésre a magyar jog előírásai az irányadóak, és különösen az alábbi jogszabályok vonatkoznak:

  • Kiegészítő tájékoztatás Bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésben, a megfelelő ajánlattétel érdekében - a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban az EKR-ben. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább a Kbt. 46. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni. A Kbt. 46. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 120. § (3) bekezdésében foglalt követelmény nem alkalmazandó.

  • SZAKASZ: AJÁNLATKÉRŐ I.1) Név, cím és kapcsolattartási pont(ok) Hivatalos név: Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. Postai cím: Xxxxxxx xxxx 0. Város/Község: Budapest Postai irányítószám: 1081 Ország: Magyarország Kapcsolattartási pont(ok): Címzett: Xxxxxx Xxxxxx Telefon: +00 00000000 E-mail: xxxxxxx@xxx.xx Fax: +00 00000000 Az ajánlatkérő általános címe (URL): xxx.xxx.xx A felhasználói oldal címe (URL):

  • Egyéb szabályok Ha Helyhez kötött szolgáltatás esetén az Előfizető az Előfizetői Hozzáférési Pont áthelyezése mellett egyidejűleg az Előfizetői Szerződés átírását is kérte, ebben az esetben a két különböző kérés kölcsönösen kizárják egymást, ilyen speciális esetben a Szolgáltató a hamarabb benyújtott kérelmet teljesíti. Ha a kérelmek együttesen érkeztek meg a Szolgáltatóhoz, abban az esetben a Szolgáltató az átírásra irányuló kérés szerint jár el. Ha az előfizetői jogviszony az áthelyezési kérés teljesítése miatt szünetel, akkor ezen időtartam nem számít bele a határozott idejű Előfizetői Szerződés időtartamába.

  • Fő szójegyzék Kiegészítő szójegyzék Fő tárgy: 66113000-5 További tárgyak:

  • Szakasz a Szerződés Teljesítése V.1 A szerződést kötő fél (felek) V.1.1) A szerződést kötő fél (felek) 1

  • Panaszügyintézés és jogérvényesítési lehetőségek A fogyasztó a termékkel vagy az Eladó tevékenységével kapcsolatos fogyasztói kifogásait az alábbi elérhetőségeken terjesztheti elő: Telefon: +00-00-000-0000 Internet cím: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxx.xx E-mail: xxxx@xxxxxxxxxxxxx.xx A fogyasztó szóban vagy írásban közölheti a vállalkozással a panaszát, amely a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő forgalmazásával, illetve értékesítésével közvetlen kapcsolatban álló magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozik. A szóbeli panaszt a vállalkozás köteles azonnal megvizsgálni, és szükség szerint orvosolni. Ha a fogyasztó a panasz kezelésével nem ért egyet, vagy a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a vállalkozás a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul köteles jegyzőkönyvet felvenni, és annak egy másolati példányát személyesen közölt szóbeli panasz esetén helyben a fogyasztónak átadni. Telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz esetén a fogyasztónak legkésőbb 30 napon belül - az írásbeli panaszra adott válaszra vonatkozó előírásoknak megfelelően - az érdemi válasszal egyidejűleg megküldeni. Egyebekben pedig az írásbeli panaszra vonatkozóan az alábbiak szerint köteles eljárni. Az írásbeli panaszt a vállalkozás- ha az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően nem rendelkezik - a beérkezését követően harminc napon belül köteles írásban érdemben megválaszolni és intézkedni annak közlése iránt. Ennél rövidebb határidőt jogszabály, hosszabb határidőt törvény állapíthat meg. A panaszt elutasító álláspontját a vállalkozás indokolni köteles. A telefonon vagy elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panaszt a vállalkozás köteles egyedi azonosítószámmal ellátni. A panaszról felvett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az alábbiakat: