Módszertan. Milyen módszertannal mérhető a pénzügyi termék által előmozdítandó környezeti vagy társadalmi jellemzők elérése a fenntarthatósági mutatók alkalmazásával? Az értékelés skálája: AAA, AA, (vezetők), A, BBB, BB (átlagos) valamint B és CCC (lemaradók). Az Alap nem fektet CCC besorolású vállalatba, és törekszik a magasabb összesített ESG-mutató elérésére, de legalább A besorolást elérni negyedéves átlagban az Alap szintjén.
Módszertan. 01. A továbbképzésekkel, konferenciákkal, kiállításokkal kapcsolatos iratok NS 15
Módszertan. A Vállalatok a közzététellel egyidejűleg nyilvánosságra hozzák azt a módszertant, amelyet a közzététel elkészítése során az egyes kategóriákhoz tartozó Juttatások meghatározása és kategorizálása során alkalmaztak. A módszertan tartalmazza a Juttatások számítási alapjait, a többéves szerződésekkel kapcsolatos részleteket, az ÁFA és egyéb adó, illetve deviza szempontokat, valamint a Juttatás kifizetésével és összegével kapcsolatos egyéb részleteket. A Vállalatoknak az ÁFÁ-t és más adókat is fel kell tüntetniük a nyilvánosságra hozatal során. A Vállalatok magyar forintban hozzák nyilvánosságra a Kedvezményezetteknek adott Juttatásokat.
Módszertan. A doktori értekezésem alapvető módszertana ahhoz az elsődleges célhoz igazodik, hogy a választottbírósági szerződésekre irányadó kollíziós jogi szabályozásról szisztematikus áttekintést nyújtsak a magyar jogra fókuszálva. Ennek megfelelően a doktori értekezésemben érintett legtöbb témát magyar jogi nézőpontból vizsgáltam, a vonatkozó magyar jogszabályoknak, az elérhető magyar esetjognak (azaz a magyar Alkotmánybíróság, a magyar állami bíróságok és a magyarországi székhelyű választottbíróságok közzétett döntéseinek),
Módszertan. A gazdasági elemzés adatbázisa mindenekelőtt • a KSH, • az MNB • és az Eurostat statisztikából, • a kormány által készített programokból, törvényekből és törvényjavaslatokból, • az ÁSZ, az MNB, az NGM és más állami intézmények elemzéseiből, • a hazai és külföldi társ-kutatóintézmények, a nemzetközi szervezetek (EU, IMF, OECD, stb.) vizsgálataiból, felméréseiből, • a szaksajtóban megjelenő közgazdasági és gazdaságpolitikai publikációkból, • s nem utolsó sorban a GKI felmérési, valamint korábbi kutatási eredményeiből áll össze. Maga az előrejelzés a GKI makrogazdasági (GDP-) modellje alapján végzett számításokon alapul. Egyes makrogazdasági mutatók esetén (GDP és infláció) az előrejelzés sávosan történik (legyezőábrák), más esetekben a helyzettől függő alternatívák bemutatására is sor kerül.
Módszertan. A tanulmány elkészítése során az alábbi módszertani eszközöket alkalmaztuk:
Módszertan. Az alábbiakban egy 2021 év elején készült, a szociális szektorban dolgozókat célzó kérdőíves kutatás adatait használtam fel másodelemzéshez. Az Ökopolisz Alapít- vány megrendelésére készült adatfelvétel szociális szak- mai csoportokban, szakszervezeti Facebook-oldalakon meghirdetett online kérdőívvel zajlott. A teljes, tisztított minta elemszáma 1280 fő volt, ebből 565 főt sikerült levá- logatni a jelen elemzéshez (azokat, akik házi segítségnyúj- tásban, jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban, nappali ellátásban és bentlakásos ellátásban dolgoznak). A minta nem, korcsoport, régió és ellátási szakterület szerint jól reprezentálja az alapsokaságot. Iskolai végzettség szerint az adatfelvétel módszertana miatt (online lekérdezés) az alapfokú végzettségűek alul vannak reprezentálva, fenn- tartótípusra nem reprezentatív. A már hivatkozott 2021-es közérdekű adatkérésre adott KSH adatok szerint 2020. december 31-én alkalmazásban állók száma ellátástípusok szerint így alakult: házi segít- ségnyújtásban 12 932 fő, jelzőrendszeres házi segítség- nyújtásban 164 fő, nappali ellátásban 2588 fő, míg tar- tós bentlakásos ellátásban 17 373 fő dolgozott. Összesen tehát az idősellátásban dolgozó munkavállalók száma: 33057 fő, 47-53%-os megoszlással az alap- és szakellá- tásban, a mintában a megoszlásuk 48-52%. Fenntartótí- pus szerinti megoszlásukat mutatja a 2. tábla. Ez alapján önkormányzat 15 425 46,7 egyház, egyházi intézmény 10 942 33,1 gazdasági társaság 2 538 7,7 központi állam 2 220 6,7 civil szervezet 1 931 5,8 összesen 33 057 100% a minta, bár nagyságrendileg megfelel az alapsokaságnak, de reprezentatívnak nem nevezhető.
Módszertan. Több országra kiterjedő néprajzi terepmunkát végeztem kelet- és közép-eu- rópai nők körében 2009-től kezdve folyamatosan. Elsőként azt néztem meg, hogy a Magyarországra érkező erdélyi és kárpátaljai nők hogyan lépnek be az ellátórendszerbe, hogyan illeszkednek be a befogadó családokba, hogyan működnek együtt az érintett szereplők, és ez hogyan hat vissza életútjukra és önértelmezésükre. Mélyinterjúkat készítettem gondozókkal, gondozottakkal és megbízókkal a küldő és a fogadó országban egyaránt. A kutatást kibő- vítettem a Romániából és Moldova Köztársaságból Olaszországba irányuló tömeges női vándorlás tanulmányozásával is az említett országokban végzett több hónapos terepmunkám során. 2010-től a Magyarországról elvándorló gondozókat is bevontam a vizsgálatba, ami feltárta számomra az Ausztria, Németország, Svájc, Amerika és Izrael felé irányuló mobilitást is. Ebben a ku- tatási szakaszban is lehetőségem volt terepmunkát végezni szinte valamennyi említett országban. Kutatásom során elsősorban mélyinterjúkat készítettem. A beszélgetés nyel- ve a kérdezett anyanyelve volt, tehát a magyar és a román nyelvet használtam. A terepmunka számottevő mennyiségű szövegkorpuszt eredményezett, össze- sen 199 interjú készült. Ezt egy adatgazdag és terjedelmes terepnapló egészíti ki, amelybe a spontán beszélgetések, az interjús helyzetben fel nem vállalt tör- ténetek és egyéb megfigyelések kerültek. Mivel a háztartási szektorban végzett munka az esetek jelentős többségében illegális, ritkábban részlegesen legális (egyetlen olyan esettel találkoztam, ahol a munkavégzés teljesen legális volt), a beszélgetések a bizalom és a felvállalhatóság érzékeny határmezsgyéjén zajlot- tak, és az anonimitás ellenére is sok információ csak a terepnaplóba kerülhetett be. Mindezen felül éltem a cybertér nyújtotta lehetőségekkel is. Az otthoni ápo- lást végző nők fizikai bezártságukat az internettel és a virtuális társaság kiépí- tésével tágítják. Intenzív Facebook-életet élnek, sokat emaileznek és chatelnek. Több ilyen körbe is bevontak, aminek köszönhetően folyamatosan részese ma- radtam annak a transznacionális világnak, amit ebben a globális társadalmi tér- ben maguknak teremtenek.3