Módszertan. 01. A továbbképzésekkel, konferenciákkal, kiállításokkal kapcsolatos iratok NS 15
02. Intézményi szakmai ellenőrzések jegyzőkönyvei, iratai NS 15
03. Regionális módszertannal kötött szerződések, beszámolók, elszámolások 10
04. Nemzetközi kapcsolatok, külföldi tanulmányutak NS 15
05. Megbízási szerződések 5
06. Az intézmény kiadványai NS 15
07. Jogszabályi értelmezések, jogi tanácsadás iratai 5
08. Levelezések 2
09. Egyéb ügyek 2
Módszertan. A gazdasági elemzés adatbázisa mindenekelőtt • a KSH, • az MNB • és az Eurostat statisztikából, • a kormány által készített programokból, törvényekből és törvényjavaslatokból, • az ÁSZ, az MNB, az NGM és más állami intézmények elemzéseiből, • a hazai és külföldi társ-kutatóintézmények, a nemzetközi szervezetek (EU, IMF, OECD, stb.) vizsgálataiból, felméréseiből, • a szaksajtóban megjelenő közgazdasági és gazdaságpolitikai publikációkból, • s nem utolsó sorban a GKI felmérési, valamint korábbi kutatási eredményeiből áll össze. Maga az előrejelzés a GKI makrogazdasági (GDP-) modellje alapján végzett számításokon alapul. Egyes makrogazdasági mutatók esetén (GDP és infláció) az előrejelzés sávosan történik (legyezőábrák), más esetekben a helyzettől függő alternatívák bemutatására is sor kerül.
Módszertan. Milyen módszertannal mérhető a pénzügyi termék által előmozdítandó környezeti vagy társadalmi jellemzők elérése a fenntarthatósági mutatók alkalmazásával? Az értékelés skálája: AAA, AA, (vezetők), A, BBB, BB (átlagos) valamint B és CCC (lemaradók). Az Alap nem fektet CCC besorolású vállalatba, és törekszik a magasabb összesített ESG-mutató elérésére, de legalább A besorolást elérni negyedéves átlagban az Alap szintjén.
Módszertan. A Vállalatok a közzététellel egyidejűleg nyilvánosságra hozzák azt a módszertant, amelyet a közzététel elkészítése során az egyes kategóriákhoz tartozó Juttatások meghatározása és kategorizálása során alkalmaztak. A módszertan tartalmazza a Juttatások számítási alapjait, a többéves szerződésekkel kapcsolatos részleteket, az ÁFA és egyéb adó, illetve deviza szempontokat, valamint a Juttatás kifizetésével és összegével kapcsolatos egyéb részleteket. A Vállalatoknak az ÁFÁ-t és más adókat is fel kell tüntetniük a nyilvánosságra hozatal során. A Vállalatok magyar forintban hozzák nyilvánosságra a Kedvezményezetteknek adott Juttatásokat.
Módszertan. Az alábbiakban egy 2021 év elején készült, a szociális szektorban dolgozókat célzó kérdőíves kutatás adatait használtam fel másodelemzéshez. Az Ökopolisz Alapít- vány megrendelésére készült adatfelvétel szociális szak- mai csoportokban, szakszervezeti Facebook-oldalakon meghirdetett online kérdőívvel zajlott. A teljes, tisztított minta elemszáma 1280 fő volt, ebből 565 főt sikerült levá- logatni a jelen elemzéshez (azokat, akik házi segítségnyúj- tásban, jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban, nappali ellátásban és bentlakásos ellátásban dolgoznak). A minta nem, korcsoport, régió és ellátási szakterület szerint jól reprezentálja az alapsokaságot. Iskolai végzettség szerint az adatfelvétel módszertana miatt (online lekérdezés) az alapfokú végzettségűek alul vannak reprezentálva, fenn- tartótípusra nem reprezentatív. A már hivatkozott 2021-es közérdekű adatkérésre adott KSH adatok szerint 2020. december 31-én alkalmazásban állók száma ellátástípusok szerint így alakult: házi segít- ségnyújtásban 12 932 fő, jelzőrendszeres házi segítség- nyújtásban 164 fő, nappali ellátásban 2588 fő, míg tar- tós bentlakásos ellátásban 17 373 fő dolgozott. Összesen tehát az idősellátásban dolgozó munkavállalók száma: 33057 fő, 47-53%-os megoszlással az alap- és szakellá- tásban, a mintában a megoszlásuk 48-52%. Fenntartótí- pus szerinti megoszlásukat mutatja a 2. tábla. Ez alapján önkormányzat 15 425 46,7 egyház, egyházi intézmény 10 942 33,1 gazdasági társaság 2 538 7,7 központi állam 2 220 6,7 civil szervezet 1 931 5,8 összesen 33 057 100% a minta, bár nagyságrendileg megfelel az alapsokaságnak, de reprezentatívnak nem nevezhető.
Módszertan. Több országra kiterjedő néprajzi terepmunkát végeztem kelet- és közép-eu- rópai nők körében 2009-től kezdve folyamatosan. Elsőként azt néztem meg, hogy a Magyarországra érkező erdélyi és kárpátaljai nők hogyan lépnek be az ellátórendszerbe, hogyan illeszkednek be a befogadó családokba, hogyan működnek együtt az érintett szereplők, és ez hogyan hat vissza életútjukra és önértelmezésükre. Mélyinterjúkat készítettem gondozókkal, gondozottakkal és megbízókkal a küldő és a fogadó országban egyaránt. A kutatást kibő- vítettem a Romániából és Moldova Köztársaságból Olaszországba irányuló tömeges női vándorlás tanulmányozásával is az említett országokban végzett több hónapos terepmunkám során. 2010-től a Magyarországról elvándorló gondozókat is bevontam a vizsgálatba, ami feltárta számomra az Ausztria, Németország, Svájc, Amerika és Izrael felé irányuló mobilitást is. Ebben a ku- tatási szakaszban is lehetőségem volt terepmunkát végezni szinte valamennyi említett országban. Kutatásom során elsősorban mélyinterjúkat készítettem. A beszélgetés nyel- ve a kérdezett anyanyelve volt, tehát a magyar és a román nyelvet használtam. A terepmunka számottevő mennyiségű szövegkorpuszt eredményezett, össze- sen 199 interjú készült. Ezt egy adatgazdag és terjedelmes terepnapló egészíti ki, amelybe a spontán beszélgetések, az interjús helyzetben fel nem vállalt tör- ténetek és egyéb megfigyelések kerültek. Mivel a háztartási szektorban végzett munka az esetek jelentős többségében illegális, ritkábban részlegesen legális (egyetlen olyan esettel találkoztam, ahol a munkavégzés teljesen legális volt), a beszélgetések a bizalom és a felvállalhatóság érzékeny határmezsgyéjén zajlot- tak, és az anonimitás ellenére is sok információ csak a terepnaplóba kerülhetett be. Mindezen felül éltem a cybertér nyújtotta lehetőségekkel is. Az otthoni ápo- lást végző nők fizikai bezártságukat az internettel és a virtuális társaság kiépí- tésével tágítják. Intenzív Facebook-életet élnek, sokat emaileznek és chatelnek. Több ilyen körbe is bevontak, aminek köszönhetően folyamatosan részese ma- radtam annak a transznacionális világnak, amit ebben a globális társadalmi tér- ben maguknak teremtenek.3
Módszertan. A doktori értekezésem alapvető módszertana ahhoz az elsődleges célhoz igazodik, hogy a választottbírósági szerződésekre irányadó kollíziós jogi szabályozásról szisztematikus áttekintést nyújtsak a magyar jogra fókuszálva. Ennek megfelelően a doktori értekezésemben érintett legtöbb témát magyar jogi nézőpontból vizsgáltam, a vonatkozó magyar jogszabályoknak, az elérhető magyar esetjognak (azaz a magyar Alkotmánybíróság, a magyar állami bíróságok és a magyarországi székhelyű választottbíróságok közzétett döntéseinek),
7 Born (2014), p. 473. valamint a magyar szerzők választottbírósági témájú – különösen a nemzetközi választottbíráskodásról szóló – műveinek az elemzése alapján. A releváns hazai jogszabályok mellett a magyar jog részévé vált legfontosabb nemzetközi egyezmények szabályait és az azokhoz kapcsolódó esetjogot is figyelembe vettem, ideértve a New Yorki Egyezményt,8 a Genfi Egyezményt9 és a választottbíráskodás emberi jogi vonatkozásairól szóló alfejezetben az 1950es Római Egyezményt.10 Van még egy olyan nemzetközi szabályozás, amelyre erőteljesen támaszkodtam: a nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodásról szóló UNCITRAL Modelltörvény 2006 óta hatályos szövege (a továbbiakban: UNCITRAL Modelltörvény). Ennek oka az, hogy mind a korábbi, mind a jelenlegi magyar választottbírósági törvény – az 1994. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: 1994es Vbtv.) és a 2017. évi LX. törvény (a továbbiakban: 2017es Vbtv.) – az UNCITRAL Modelltörvény átültetését foglalják magukban.11 A nemzetközi választottbíráskodás vizsgálata során nem helyes és nem lehetséges az elemzés egyetlen jogrendszerre történő korlátozása. Amint azt már a terminológia is mutatja, a nemzetközi választottbíráskodás a nemzetközi színtéren fejlődött ki és fejlődik tovább folyamatosan, a különböző jogrendszerek és a különböző jogi kultúrák állandó interakciójának eredményeképpen. Gyakorlatilag nincsenek olyan nemzetközi választottbíráskodásról szóló könyvek és cikkek, amelyek kizárólag egyetlen jogrendszerre hivatkoznának. Az ilyen könyvek és cikkek szerzői vagy jogösszehasonlító megközelítésmódot alkalmaznak – összehasonlítva két vagy több nemzeti jog rendelkezéseit vagy még gyakrabban összevetve egy nemzeti jog releváns szabályait a nemzetközi standardokkal és trendekkel –, vagy a nemzetközi választottbíráskodással kapcsolatos legkülönbözőbb témákat anélkül tárgyalják, hogy egy konkrét jogrendszerre hivatkoznának. A választottbírósági szerződés jogi természetéről szóló Fejezetben, a választ...
Módszertan. A tanulmány elkészítése során az alábbi módszertani eszközöket alkalmaztuk: