Common use of Nyugdíjbiztosítási adójóváírás Clause in Contracts

Nyugdíjbiztosítási adójóváírás. A nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában tett nyilatkozat alapján rendel- kezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből a nyugdíjbiztosítási szerződés(ek)re az adóévben az általa szerződőként befizetett – az adott naptári évben a nyugdíjbiztosítá- si szerződésen jóváírt – összeg (ideértve a kifizetőnek nem minősülő más személy által fizetett adómentes bevételnek minősülő, to- vábbá az összevont adóalapba tartozó jöve- delemként adóköteles díjat is) 20 százaléka, de legfeljebb az adóévben 130 ezer forint át- utalásáról. A nyugdíjbiztosításhoz mint alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítás(ok)ra befizetett összeg alapján nyugdíjbiztosítási nyilat- kozat nem tehető, továbbá amennyiben az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze meghaladja az alapbiztosítás díjának 10 százalékát, akkor az alapbiztosítás kocká- zati biztosítási díjrésze alapján nyugdíjbiz- tosítási nyilatkozat nem tehető. A biztosító által az adójóváírás alapjául szolgáló díjakról kiállított igazolás ezért a szerződő által befizetett díjakból a kockáza- ti díjakra levont összeget nem tartalmazza. Ha a magánszemély az adója meghatározott részének átutalásáról önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban, nyugdíj-előtakaré- kossági nyilatkozatban és nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban is rendelkezik, az adóhatóság által átutalt összeg (együttesen) nem ha- ladhatja meg a 280 ezer forintot. A nyugdíjbiztosítás szerződője a biztosító első nyugdíjszolgáltatásnak minősülő teljesítésé- ig, részteljesítéséig – ide nem értve az egész- ségkárosodás miatti részteljesítést –, de leg- később az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig befizetett díj alapján rendelkezhet az adójáról. A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot a magánsze- mély a biztosító által kiadott igazolás alapján teheti meg, amely tartalmazza a rendelkezési jogosultság alapjául szolgáló összeget, vala- mint a biztosító nevét, pénzforgalmi szám- laszámát és a nyugdíjbiztosítási szerződés egyedi azonosító számát (szerződésszámát), továbbá a magánszemély adóazonosító jelét. Figyelemmel arra, hogy a biztosító az EGT tagállamában letelepedett biztosítónak (kül- földi biztosítónak) minősül, az igazoláson a fenti adatokon túlmenően feltünteti nevét, székhelyét, a letelepedése szerinti állam álla- mi adóhatósága által megállapított azonosító jelét, megjelöli, hogy mely államban rendel- kezik illetőséggel, valamint igazolja, hogy a magánszeméllyel kötött biztosítási szerződés e törvény rendelkezése szerint nyugdíjbiztosí- tásnak minősül, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy a kiutalt összeget a magánszemély nyugdíjbiztosítási szerződésén írja jóvá, to- vábbá nyilatkozik arról, hogy olyan szerző- déses jogviszonyban áll a magánszeméllyel, amely alapján képes az e törvényben foglalt, a kifizetőnek minősülő biztosítóra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, és e kötelezettség teljesítését vállalja. Tekintettel arra, hogy Társaságunk külföldi biztosítónak minősül, a szerződőnek az adó- hatóság közreműködése nélkül elkészített adóbevallásában kell a rendelkezési nyilatko- zatot megtennie. A rendelkező nyilatkozat alapján átutalt teljes összeget (ideértve a korábbi szerző- dők rendelkezése alapján átutalt összeget is, de ide nem értve az adóhatóságnak ebből az összegből korábban már visszafizetett össze- get) a magánszemélynek húsz százalékkal növelten kell visszafizetnie, ha a nyugdíj- biztosítás alapján nyugdíjbiztosítási szol- gáltatásnak nem minősülő vagyoni érték kivonására kerül sor (ideértve különösen a szerződés visszavásárlását, részvisszavásár- lását, a kötvénykölcsön törlesztő részletének nyugdíjcélú megtakarítással szembeni elszá- molását, valamint ha díjfizetéssel részben vagy egészben nem fedezett időszakban a nyugdíjcélú megtakarítással szemben több mint hathavi kockázati biztosítási díjrész – kivéve az alapbiztosítás legalacsonyabb ösz- szegű kötelező kockázati biztosítási díjrészét – elszámolására kerül sor, továbbá ideértve a törvényi rendelkezésnek meg nem felelő jára- dékszolgáltatást is, de ide nem értve az elvárt díjon felüli díj elvárt díjra történő átvezetését), függetlenül attól, hogy a szerződés ennek kö- vetkeztében megszűnik-e vagy sem, vagy a szerződés úgy módosul, hogy az a szerződés- módosítást követően e törvény rendelkezései szerint már nem minősül nyugdíjbiztosítás- nak. Nem terheli visszafizetési kötelezett- ség a magánszemélyt, ha az adómentes nyugdíjszolgáltatás feltételei maradéktala- nul teljesültek. Nem váltja ki a visszafizeté- si kötelezettséget az sem, ha a szerződés a biztosító felszámolása miatt szűnik meg. Ha az adóévben visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény történik, akkor az adóévre a biztosító adókedvezményre jogosító iga- zolást nem állíthat ki, ha azonban a nyug- A magánszemély visszafizetési kötelezettsé- gét a biztosító megállapítja, a magánszemély részére kifizetendő összegből – ha van ilyen – levonja, a visszafizetési kötelezettséget ki- váltó eseményt követő hónap 12. napjáig az adóhatósághoz személyi jövedelemadóként befizeti. A biztosító a magánszemély visz- szafizetési kötelezettségét és az abból levont összeget külön jogcímen bevallja, és arról a magánszemély számára igazolást állít ki. Amennyiben az említett kötelezettség levo- nására részben vagy egészben bármely oknál fogva nincs lehetőség, akkor a biztosító az igazoláson feltünteti a részben vagy egészben le nem vont összeget, és felhívja a magánsze- mély figyelmét arra, hogy a le nem vont részt a magánszemély köteles megfizetni. A ma- gánszemély a biztosító által kiadott igazolás alapján az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített adóbevallásában vallja be a visz- szafizetési kötelezettség biztosító által le nem vont összegét, és azt a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Jelen általános szerződési feltételek a NOVIS Poist’ovňaa.s.(továbbiakban:biztosító)általforgal- mazott azon NOVIS „Wealth Insuring” életbiztosí- tási szerződésekre alkalmazandók, melyeket jelen GTC-20171022 számú általános szerződési fel- tételekre hivatkozással kötöttek meg. A biztosítási szerződésekre az általános szerződési feltétele- ken kívül, a magyar jogszabályi rendelkezések, valamint a magyar fogyasztóvédelmi és adójogi rendelkezések az irányadók.

Nyugdíjbiztosítási adójóváírás. A nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában tett nyilatkozat alapján rendel- kezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből a nyugdíjbiztosítási szerződés(ek)re az adóévben az általa szerződőként befizetett – az adott naptári évben a nyugdíjbiztosítá- si szerződésen jóváírt – összeg (ideértve a kifizetőnek nem minősülő más személy által fizetett adómentes bevételnek minősülő, to- vábbá az összevont adóalapba tartozó jöve- delemként adóköteles díjat is) 20 százaléka, de legfeljebb az adóévben 130 ezer forint át- utalásáról. A nyugdíjbiztosításhoz mint alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítás(ok)ra befizetett összeg alapján nyugdíjbiztosítási nyilat- kozat nem tehető, továbbá amennyiben az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze meghaladja az alapbiztosítás díjának 10 százalékát, akkor az alapbiztosítás kocká- zati biztosítási díjrésze alapján nyugdíjbiz- tosítási nyilatkozat nem tehető. A biztosító által az adójóváírás alapjául szolgáló díjakról kiállított igazolás ezért a szerződő által befizetett díjakból a kockáza- ti díjakra levont összeget nem tartalmazza. Ha a magánszemély az adója meghatározott részének átutalásáról önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban, nyugdíj-előtakaré- kossági nyilatkozatban és nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban is rendelkezik, az adóhatóság által átutalt összeg (együttesen) nem ha- ladhatja meg a 280 ezer forintot. A nyugdíjbiztosítás szerződője a biztosító első nyugdíjszolgáltatásnak minősülő teljesítésé- ig, részteljesítéséig – ide nem értve az egész- ségkárosodás miatti részteljesítést –, de leg- később az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig befizetett díj alapján rendelkezhet az adójáról. A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot a magánsze- mély a biztosító által kiadott igazolás alapján teheti meg, amely tartalmazza a rendelkezési jogosultság alapjául szolgáló összeget, vala- mint a biztosító nevét, pénzforgalmi szám- laszámát és a nyugdíjbiztosítási szerződés egyedi azonosító számát (szerződésszámát), továbbá a magánszemély adóazonosító jelét. Figyelemmel arra, hogy a biztosító az EGT tagállamában letelepedett biztosítónak (kül- földi biztosítónak) minősül, az igazoláson a fenti adatokon túlmenően feltünteti nevét, székhelyét, a letelepedése szerinti állam álla- mi adóhatósága által megállapított azonosító jelét, megjelöli, hogy mely államban rendel- kezik illetőséggel, valamint igazolja, hogy a magánszeméllyel kötött biztosítási szerződés e törvény rendelkezése szerint nyugdíjbiztosí- tásnak minősül, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy a kiutalt összeget a magánszemély nyugdíjbiztosítási szerződésén írja jóvá, to- vábbá nyilatkozik arról, hogy olyan szerző- déses jogviszonyban áll a magánszeméllyel, amely alapján képes az e törvényben foglalt, a kifizetőnek minősülő biztosítóra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, és e kötelezettség teljesítését vállalja. Tekintettel arra, hogy Társaságunk külföldi biztosítónak minősül, a szerződőnek az adó- hatóság közreműködése nélkül elkészített adóbevallásában kell a rendelkezési nyilatko- zatot megtennie. A rendelkező nyilatkozat alapján átutalt teljes összeget (ideértve a korábbi szerző- dők rendelkezése alapján átutalt összeget is, de ide nem értve az adóhatóságnak ebből az összegből korábban már visszafizetett össze- get) a magánszemélynek húsz százalékkal növelten kell visszafizetnie, ha a nyugdíj- biztosítás alapján nyugdíjbiztosítási szol- gáltatásnak nem minősülő vagyoni érték kivonására kerül sor (ideértve különösen a szerződés visszavásárlását, részvisszavásár- lását, a kötvénykölcsön törlesztő részletének nyugdíjcélú megtakarítással szembeni elszá- molását, valamint ha díjfizetéssel részben vagy egészben nem fedezett időszakban a nyugdíjcélú megtakarítással szemben több mint hathavi kockázati biztosítási díjrész – kivéve az alapbiztosítás legalacsonyabb ösz- szegű kötelező kockázati biztosítási díjrészét – elszámolására kerül sor, továbbá ideértve a törvényi rendelkezésnek meg nem felelő jára- dékszolgáltatást is, de ide nem értve az elvárt díjon felüli díj elvárt díjra történő átvezetését), függetlenül attól, hogy a szerződés ennek kö- vetkeztében megszűnik-e vagy sem, vagy a szerződés úgy módosul, hogy az a szerződés- módosítást követően e törvény rendelkezései szerint már nem minősül nyugdíjbiztosítás- nak. Nem terheli visszafizetési kötelezett- ség a magánszemélyt, ha az adómentes nyugdíjszolgáltatás feltételei maradéktala- nul teljesültek. Nem váltja ki a visszafizeté- si kötelezettséget az sem, ha a szerződés a biztosító felszámolása miatt szűnik meg. Ha az adóévben visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény történik, akkor az adóévre a biztosító adókedvezményre jogosító iga- zolást nem állíthat ki, ha azonban a nyug- A magánszemély visszafizetési kötelezettsé- gét a biztosító megállapítja, a magánszemély részére kifizetendő összegből – ha van ilyen – levonja, a visszafizetési kötelezettséget ki- váltó eseményt követő hónap 12. napjáig az adóhatósághoz személyi jövedelemadóként befizeti. A biztosító a magánszemély visz- szafizetési kötelezettségét és az abból levont összeget külön jogcímen bevallja, és arról a magánszemély számára igazolást állít ki. Amennyiben az említett kötelezettség levo- nására részben vagy egészben bármely oknál fogva nincs lehetőség, akkor a biztosító az igazoláson feltünteti a részben vagy egészben le nem vont összeget, és felhívja a magánsze- mély figyelmét arra, hogy a le nem vont részt a magánszemély köteles megfizetni. A ma- gánszemély a biztosító által kiadott igazolás alapján az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített adóbevallásában vallja be a visz- szafizetési kötelezettség biztosító által le nem vont összegét, és azt a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Jelen általános szerződési feltételek a NOVIS Poist’ovňaa.s.(továbbiakban:biztosító)általforgal- mazott azon NOVIS „Wealth Insuring” életbiztosí- tási szerződésekre alkalmazandók, melyeket jelen GTC-20171022 számú általános szerződési fel- tételekre hivatkozással kötöttek meg. A biztosítási szerződésekre az általános szerződési feltétele- ken kívül, a magyar jogszabályi rendelkezések, valamint a magyar fogyasztóvédelmi és adójogi rendelkezések az irányadók.

Nyugdíjbiztosítási adójóváírás. A nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában tett nyilatkozat alapján rendel- kezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből a nyugdíjbiztosítási szerződés(ek)re az adóévben az általa szerződőként befizetett – az adott naptári évben a nyugdíjbiztosítá- si szerződésen jóváírt – összeg (ideértve a kifizetőnek nem minősülő más személy által fizetett adómentes bevételnek minősülő, to- vábbá az összevont adóalapba tartozó jöve- delemként adóköteles díjat is) 20 százaléka, de legfeljebb az adóévben 130 ezer forint át- utalásáról. A nyugdíjbiztosításhoz mint alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítás(ok)ra befizetett összeg alapján nyugdíjbiztosítási nyilat- kozat nem tehető, továbbá amennyiben az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze meghaladja az alapbiztosítás díjának 10 százalékát, akkor az alapbiztosítás kocká- zati biztosítási díjrésze alapján nyugdíjbiz- tosítási nyilatkozat nem tehető. A biztosító által az adójóváírás alapjául szolgáló díjakról kiállított igazolás ezért a szerződő által befizetett díjakból a kockáza- ti díjakra levont összeget nem tartalmazza. Ha a magánszemély az adója meghatározott részének átutalásáról önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban, nyugdíj-előtakaré- kossági nyilatkozatban és nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban is rendelkezik, az adóhatóság által átutalt összeg (együttesen) nem ha- ladhatja meg a 280 ezer forintot. A nyugdíjbiztosítás szerződője a biztosító első nyugdíjszolgáltatásnak minősülő teljesítésé- ig, részteljesítéséig – ide nem értve az egész- ségkárosodás miatti részteljesítést –, de leg- később az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig befizetett díj alapján rendelkezhet az adójáról. A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot a magánsze- mély a biztosító által kiadott igazolás alapján teheti meg, amely tartalmazza a rendelkezési jogosultság alapjául szolgáló összeget, vala- mint a biztosító nevét, pénzforgalmi szám- laszámát és a nyugdíjbiztosítási szerződés egyedi azonosító számát (szerződésszámát), továbbá a magánszemély adóazonosító jelét. Figyelemmel arra, hogy a biztosító az EGT tagállamában letelepedett biztosítónak (kül- földi biztosítónak) minősül, az igazoláson a fenti adatokon túlmenően feltünteti nevét, székhelyét, a letelepedése szerinti állam álla- mi adóhatósága által megállapított azonosító jelét, megjelöli, hogy mely államban rendel- kezik illetőséggel, valamint igazolja, hogy a magánszeméllyel kötött biztosítási szerződés e törvény rendelkezése szerint nyugdíjbiztosí- tásnak minősül, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy a kiutalt összeget a magánszemély nyugdíjbiztosítási szerződésén írja jóvá, to- vábbá nyilatkozik arról, hogy olyan szerző- déses jogviszonyban áll a magánszeméllyel, amely alapján képes az e törvényben foglalt, a kifizetőnek minősülő biztosítóra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, és e kötelezettség teljesítését vállalja. Tekintettel arra, hogy Társaságunk külföldi biztosítónak minősül, a szerződőnek az adó- hatóság közreműködése nélkül elkészített adóbevallásában kell a rendelkezési nyilatko- zatot megtennie. A rendelkező nyilatkozat alapján átutalt teljes összeget (ideértve a korábbi szerző- dők rendelkezése alapján átutalt összeget is, de ide nem értve az adóhatóságnak ebből az összegből korábban már visszafizetett össze- get) a magánszemélynek húsz százalékkal növelten kell visszafizetnie, ha a nyugdíj- biztosítás alapján nyugdíjbiztosítási szol- gáltatásnak nem minősülő vagyoni érték kivonására kerül sor (ideértve különösen a szerződés visszavásárlását, részvisszavásár- lását, a kötvénykölcsön törlesztő részletének nyugdíjcélú megtakarítással szembeni elszá- molását, valamint ha díjfizetéssel részben vagy egészben nem fedezett időszakban a nyugdíjcélú megtakarítással szemben több mint hathavi kockázati biztosítási díjrész – kivéve az alapbiztosítás legalacsonyabb ösz- szegű kötelező kockázati biztosítási díjrészét – elszámolására kerül sor, továbbá ideértve a törvényi rendelkezésnek meg nem felelő jára- dékszolgáltatást is, de ide nem értve az elvárt díjon felüli díj elvárt díjra történő átvezetését), függetlenül attól, hogy a szerződés ennek kö- vetkeztében megszűnik-e vagy sem, vagy a szerződés úgy módosul, hogy az a szerződés- módosítást követően e törvény rendelkezései szerint már nem minősül nyugdíjbiztosítás- nak. Nem terheli visszafizetési kötelezett- ség a magánszemélyt, ha az adómentes nyugdíjszolgáltatás feltételei maradéktala- nul teljesültek. Nem váltja ki a visszafizeté- si kötelezettséget az sem, ha a szerződés a biztosító felszámolása miatt szűnik meg. Ha az adóévben visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény történik, akkor az adóévre a biztosító adókedvezményre jogosító iga- zolást nem állíthat ki, ha azonban a nyug- A magánszemély visszafizetési kötelezettsé- gét a biztosító megállapítja, a magánszemély részére kifizetendő összegből – ha van ilyen – levonja, a visszafizetési kötelezettséget ki- váltó eseményt követő hónap 12. napjáig az adóhatósághoz személyi jövedelemadóként befizeti. A biztosító a magánszemély visz- szafizetési kötelezettségét és az abból levont összeget külön jogcímen bevallja, és arról a magánszemély számára igazolást állít ki. Amennyiben az említett kötelezettség levo- nására részben vagy egészben bármely oknál fogva nincs lehetőség, akkor a biztosító az igazoláson feltünteti a részben vagy egészben le nem vont összeget, és felhívja a magánsze- mély figyelmét arra, hogy a le nem vont részt a magánszemély köteles megfizetni. A ma- gánszemély a biztosító által kiadott igazolás alapján az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített adóbevallásában vallja be a visz- szafizetési kötelezettség biztosító által le nem vont összegét, és azt a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Jelen általános szerződési feltételek a NOVIS Poist’ovňaa.s.(továbbiakban:biztosító)általforgal- mazott azon NOVIS „Wealth Insuring” életbiztosí- tási szerződésekre alkalmazandók, melyeket jelen GTC-20171022 GTC-20180323 számú általános szerződési fel- tételekre hivatkozással kötöttek meg. A biztosítási szerződésekre az általános szerződési feltétele- ken kívül, a magyar jogszabályi rendelkezések, valamint a magyar fogyasztóvédelmi és adójogi rendelkezések az irányadók.