Repülésbiztonság mintaszakaszok

Repülésbiztonság. 1. Az egyik Szerződő Fél által kiállított vagy érvényesnek nyilvánított és hatályos légialkalmassági bizonyítványokat, személyzet-alkalmassági bizonyítványokat és szakszolgálati engedélyeket a másik Szerződő Fél a megállapodás szerinti légijáratok üzemeltetése szempontjából érvényesnek ismeri el, feltéve, hogy a bizonyítványok vagy engedélyek az Egyezmény alapján megállapított legalacsonyabb vagy annál magasabb szintű követelményeknek megfelelően, és azokkal összhangban kerültek kiadásra vagy érvényesítésre. 2. Amennyiben a fenti 1. bekezdésben hivatkozott, az egyik Szerződő Fél légügyi hatóságai által bármely személynek, kijelölt légitársaságnak vagy egy légijárművel kapcsolatban a megállapodás szerinti járatok üzemeltetése céljából kiállított engedélyek vagy bizonyítványok biztosította jogok és feltételek eltérhetnek az Egyezményben lefektetett minimum követelményektől, és amennyiben ezen eltérést bejelentették az ICAO-nál, a másik Szerződő Fél légügyi hatóságok közötti konzultációt kérhet a kérdéses gyakorlat tisztázása céljából. 3. Mindazonáltal mindegyik Szerződő Fél fenntartja a jogot, hogy a területe feletti átrepülés vagy a területén történő leszállás szempontjából ne ismerje el a másik Szerződő Fél által a saját állampolgárainak vagy saját lajstromában szereplő légijárművekkel kapcsolatban kiadott személyzet alkalmassági bizonyítványokat és engedélyeket. 4. Mindegyik Szerződő Fél bármely időpontban konzultációt kérhet a légi berendezésekre, a hajózó személyzetre, a légijárművekre vagy az üzemeltetésre vonatkozó biztonsági követelmények másik Szerződő Fél által történő alkalmazása tárgyában. Az ilyen konzultációkat a kérést követő harminc napon belül kell megtartani. 5. Amennyiben az ilyen konzultációt követően az egyik Szerződő Fél megállapítja, hogy a másik Szerződő Fél a 4. bekezdésben felsorolt területeken nem tart meg és nem alkalmaz hathatósan az Egyezményben lefektetett követelményeknek megfelelő biztonsági követelményeket, a másik Szerződő Felet értesítenie kell ezen megállapításról, valamint az érintett követelményeknek való megfeleléshez szükségesnek ítélt intézkedésekről. A másik Szerződő Fél a két Szerződő Xxx által megállapított határidőn belül megteszi a megfelelő javító intézkedéseket. 6. A jelen cikk 7-10. bekezdései kiegészítik a jelen cikk 1-5. bekezdéseit, valamint a Szerződő Feleknek az Egyezmény 33. cikkében meghatározott kötelezettségeit. 7. Az Egyezmény 16. cikkének értelmében a Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy az egy...
Repülésbiztonság. A.1. A működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók listája Izrael a lehető leghamarabb meghozza az EU-tagállamok által a repülésvédelmi okok miatt működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók listája alapján elrendelt intézkedésekhez hasonló intézkedéseket. A szóban forgó intézkedéseket a működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók listájának összeállítására és közzétételére, valamint az üzemeltető légi fuvarozó kiléte tekintetében a légiközlekedés utasainak tájékoztatására vonatkozó szabályok alapján kell meghozni. E szabályokat az alábbi európai uniós jogszabályok rögzítik: 2111/2005/EK Az Európai Parlament és a Tanács 2111/2005/EK rendelete (2005. december 14.) a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának elfogadásáról és az üzemeltető fuvarozó kiléte tekintetében a légiközlekedés utasainak tájékoztatásáról, valamint a 2004/36/EK irányelv 9. cikkének hatályon kívül helyezéséről Vonatkozó rendelkezések: 1–13. cikk és melléklet 473/2006/EK A Bizottság 473/2006/EK rendelete (2006. március 22.) a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozóknak a 2111/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. fejezetében említett közösségi listája végrehajtási szabályainak megállapításáról Vonatkozó rendelkezések: 1–6. cikk és A–C. melléklet 474/2006/EK A Bizottság 474/2006/EK rendelete (2006. március 22.) a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozóknak a 2111/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. fejezetében említett közösségi listájának létrehozásáról rendszeresen módosítva a Bizottság rendeleteivel Vonatkozó rendelkezések: 1–3. cikk, A. és B. melléklet Amennyiben Izrael részéről komoly aggályok merülnek fel egy jogszabály kapcsán, annak alkalmazását felfüggesztheti, és az ügyet e megállapodás 22. cikke (11) bekezdésének f) pontjával összhangban késedelem nélkül a vegyes bizottság elé terjesztheti. A.2 A balesetek és repülőesemények vizsgálata és az események jelentése A.2.1: 996/2010/EK Az Európai Parlament és a Tanács 996/2010/EU rendelete (2010. október 20.) a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről Vonatkozó rendelkezések: 1–5. cikk; 8–18. cikk, (2) bekezdés; 20–21. cikk; 23. cikk; melléklet A.2.2: 2003/42/EK Az Európai Parlament és a Tanács 2003/42/EK irányelve (2003. június 13.) a polgári légiközlekedésben előforduló események jelentéséről Vonatkozó rendelkezések: 1–6. cikk, 8–9. c...
Repülésbiztonság. Megjegyzés: Marokkónak az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségnél (EASA) megfigyelőként betöltött státuszára vonatkozó pontos feltételek későbbi megbeszélések tárgyát képezik.
Repülésbiztonság. A polgári repülés biztonsága és az EASA-ról szóló alaprendelet Légi üzemeltetés Légi személyzet Balesetek kivizsgálása
Repülésbiztonság. 1. A Szerződő Felek, a nemzetközi jogból eredő jogaikkal és kötelezettségeikkel összhangban megerősítik, hogy egymással való kapcsolataikban a polgári légiközlekedés biztonságának jogellenes beavatkozási cselekményektől való megvédésére vállalt kötelezettség a jelen Egyezmény szerves részét képezi. Nem korlátozva a nemzetközi jog által biztosított jogaik és kötelezettségeik gyakorlását, a Szerződő Felek az 1963. év szeptember 14-én, Tokióban aláírt, „A légijárművek fedélzetén elkövetett bűncselekményekről és egyéb cselekményekről szóló Egyezmény”, az 1970. év december 16-án, Hágában aláírt, „A légijárművek jogellenes hatalomba kerítése leküzdéséről szóló Egyezmény”, az 1971. szeptember 23-án, Montreálban aláírt, „A polgári légiközlekedés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről szóló Egyezmény”, az 1988. február 24-én, Montreálban aláírt, „A polgári légiközlekedést szolgáló nemzetközi repülőtereken elkövetett erőszakos jogellenes cselekmények leküzdéséről” szóló Jegyzőkönyv, a Szerződő Felek között érvényben lévő kétoldalú egyezmények és azon egyezmények rendelkezéseivel összhangban járnak el, amelyeket a közeljövőben kötnek. 2. A Szerződő Felek felkérés esetén minden szükséges segítséget megadnak egymásnak a légijárművek jogellenes hatalomba kerítésére irányuló cselekmények és más, a légijárművek, utasainak és személyzetének, a repülőterek és a léginavigációs berendezések biztonsága elleni jogellenes cselekmények és minden más, a polgári légiközlekedés biztonsága ellen irányuló fenyegetés megakadályozásában. 3. A Szerződő Felek a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által előírt és a Nemzetközi Polgári Repülési Egyezmény Függelékeként meghatározott, a légiközlekedés biztonságára vonatkozó rendelkezésekkel és műszaki előírásokkal összhangban cselekednek, oly mértékben, ahogy ilyen rendelkezések és előírások a Szerződő Felekre alkalmazhatók: megkövetelik, hogy a területükön bejegyzett légijárművek üzemeltetői, illetve a légijárművek azon üzemeltetői, akiknek állandó vagy fő telephelye területükön van, valamint területük nemzetközi repülőtereinek üzemeltetői, ezen légiközlekedési biztonsági előírásoknak megfelelően járjanak el. 4. A Szerződő Xxxxx egyetértenek abban, hogy a másik Szerződő Fél a légijárművek ezen üzemeltetőitől megkövetelheti a jelen Cikk 3. pontjában említett légiközlekedési biztonsági előírások betartását, amelyeket a másik Szerződő Fél a belépésre, kilépésre vagy területén történő tartózkodásra határoz meg. Mindegyik Szerződ...

Related to Repülésbiztonság

  • Biztonság a.) 24/7-es biztonsági szolgálat b.) Zártláncú video megfigyelő- és rögzítő rendszer c.) Folyamatosan felügyelt beléptető és behatolás jelző rendszer d.) Folyamatosan felügyelt épületfelügyeleti rendszer

  • Adatbiztonság (1) A Szolgáltató műszaki és szervezési intézkedésekkel köteles gondoskodni a szolgáltatás biztonságának, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtása során kezelt előfizetői adatok védelméről. (2) Az adatbiztonság keretében Szolgáltató a személyes adatok kezeléséhez a szolgáltatás nyújtása során alkalmazott elektronikus hírközlő eszközök üzemeltetése vonatkozásában garantálja, hogy a kezelt adatok az arra feljogosítottak számára hozzáférhető (rendelkezésre állás), az adatok hitelessége és hitelesítése biztosított (adatkezelés hitelessége), az adatok változatlanok (adatintegritás), valamint az adatok a jogosulatlan hozzáférés ellen védettek (adat bizalmassága). (3) A Szolgáltató a kezelt személyes ügyféladatokat megfelelő szervezési és műszaki (informatikai) intézkedésekkel védi az illetéktelen hozzáférések és felhasználások ellen. Az adatbiztonság keretében az egyes személyes adatokat kezelő informatikai rendszerekhez csak a megfelelő szintű hozzáférés- jogosultsággal rendelkező személyek üzemeltethetik. A hozzáférés-jogosultságokat, valamint azok felhasználását Szolgáltató meghatározott rendszerességgel felülvizsgálja. (4) Ha a személyes adatok megsértése várhatóan hátrányosan érinti az Előfizető vagy más magánszemély személyes adatait vagy magánéletét, akkor az elektronikus hírközlési szolgáltató erről az Előfizetőt vagy magánszemélyt is indokolatlan késedelem nélkül köteles értesíteni. Nem kell az érintett Előfizetőt vagy magánszemélyt értesíteni a személyes adataival való visszaélésről, ha az elektronikus hírközlési szolgáltató a Hatóságnak kielégítően igazolni tudja, hogy végrehajtotta a megfelelő technikai védelmi intézkedéseket, vagy, hogy ezen intézkedéseket alkalmazták a biztonság sérelmével érintett adatok tekintetében. Az ilyen technológiai védelmi intézkedéseknek értelmezhetetlenné kell tenniük az adatokat az azokhoz való hozzáféréshez engedéllyel nem rendelkező személyek számára. (5) Ha a hálózat egységességével és a szolgáltatás biztonságát érintő vagy veszélyeztető esemény következtében korábban nem ismert, új biztonsági kockázat jelentkezik, a Szolgáltató haladéktalanul, az esemény jellegének megfelelő módon tájékoztatja az Előfizetőt a korábban nem ismert, új biztonsági kockázatról, a védelem érdekében az Előfizető által tehető intézkedésekről, és azok várható költségeiről. A Szolgáltató által nyújtott tájékoztatásért külön díj nem kérhető az Előfizetőtől.

  • Honvédelem Közrend és biztonság Környezetvédelem Gazdasági és pénzügyek Egészségügy Lakásszolgáltatás és közösségi rekreáció Szociális védelem

  • A Biztosító teljesítésének esedékessége (1) A Biztosító a hozzá bejelentett szolgáltatási igényt az annak elbírálásához szükséges valamennyi irat beérkezését követô 15 munkanapon belül teljesíti, amennyiben a jogalap fennáll és az összegszerûség megállapítható, vagy annak elutasításáról indoklással együtt írásban tájékoztatást küld. (2) Abban az esetben, ha a Biztosító által kért dokumentumokat felhívás ellenére sem, vagy újból hiányosan nyújtják be, a Biztosító a szolgáltatási igényt elutasíthatja, illetôleg azt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el.

  • A Biztosított kötelezettségei 1. A Biztosított kötelezett: a) a biztosítási esemény bekövetkezését, az arról való tudo- másszerzéstől számított 7 munkanapon belül a Biztosító- nak írásban bejelenteni; b) egészében és a valóságnak megfelelően felvilágosítani a Biztosítót a mindenkori tényállásról, és kívánságára vala- mennyi okmányt átadni, illetve a képviseletét ellátó ügy- védet a titoktartás alól felmenteni a Biztosító irányában; c) a képviseletét ellátó jogi képviselőnek teljes körű képvise- leti jogot adni, őt teljes egészében a mindenkori tényál- lásról tájékoztatni és kívánságára minden okmányt, egyéb bizonyítási eszközt és tárgyat rendelkezésére bocsátani; d) amennyiben a bírósági eljárásban a Biztosítottat vonat- kozó jogszabályi rendelkezés szerint személyes költség- mentesség vagy illeték-feljegyzési jog illeti meg, köteles a költségmentesség (vagy illeték-feljegyzési jog) engedé- lyezése iránt kérelmet előterjeszteni; e) a felmerülő költségeket a kiegyenlítési határidő előtt leg- alább 3 munkanappal korábban a Biztosító ellenőrzésére átadni; f) az igények bírósági érvényesítése vagy elhárítása, illetve bírói döntés megtámadása előtt a Biztosító állásfoglalá- sát – különösen a sikerre való kilátással kapcsolatban – be- kérni, az egyezségkötéseket a Biztosítóval egyeztetni. A Biztosítóval nem egyeztetett egyezségkötés a Biztosító irányában a biztosítási szolgáltatás tekintetében nem ha- tályos. 2. Ha a Biztosító és a Biztosított harmadik személlyel szembeni igényeiket ugyanabban az eljárásban érvényesítik, úgy a Biz- tosított elsőbbséget élvez. 3. a biztosítási esemény Biztosítónak történő bejelentése nem mentesíti a Biztosítottat harmadik személyekkel szerződésen alapuló esetleges(kár)bejelentési kötelezettségei alól. 4. Ezen általános kötelezettségek mellett a Különös feltételek eltérően is rendelkezhetnek.

  • Adatvédelemre és adatbiztonságra vonatkozó jogszabályok Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény - Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. Törvény - Az elektronikus hírközlési szolgáltató adatkezelésének különös feltételeiről, az elektronikus hírközlési szolgáltatások adatbiztonságáról, valamint az azonosítókijelzés és hívásátirányítás szabályairól szóló 226/2003. (XII. 13.) Korm. rendelet - Az elektronikus hírközlési előfizetői szerződések részletes szabályairól szóló 6/2011. (X. 6.) NMHH rendelet

  • Biztosított események 2.1. A biztosított testi épségét az üdülőhelyen veszélyeztető események, amelyek miatt nem várható el az utazás folytatása, valamint az Általános Feltételek 6.1.7 és 6.1.13. pontjában felsorolt valamennyi esemény esetén is, ha az a biztosított testi épségét veszélyezteti. 2.2. A 2.1., 2.2., 2.7. és 2.9.-es pontban az útlemondási védelemnél felsorolt események.

  • Nem biztosított események Az Általános Szerződési Feltételekben valamennyi biztosítási ág számára, valamint az útlemondási védelem biztosítási ágnál felsorolt kizárások érvényesek.

  • Biztosított Biztosított az a személy, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt. A biztosítási érdek fennállásának igazolására a biztosító az ajánlat megtételekor okirat bemutatását és/vagy csatolását írhatja elő. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át.

  • Alulbiztosítás Ha a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költsége(i), a biztosító a kárt olyan arány- ban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költsége(i)hez aránylik (a továbbiakban: arányos kártérítés). A biztosító épület(ek), melléképület(ek), szilárd falazatú medencék, tároló(k), valamint a háztartási ingóságok esetén nem alkalmaz arányos kártérítést, ha a biztosítási szerződés a biztosító által ajánlott vagy azt meghaladó biztosítási összeggel jött létre.