szakasz: Az eljárás eredménye A Szerződés száma: Rész száma: 1 Elnevezés:
Előzmények Szerződő felek jelen szerződést annak érdekében kötik, hogy az Önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) által meghatározott önkormányzati feladatok ellátását a lehető leghatékonyabb módon tudja biztosítani az érintettek számára. A Mötv. 13. § (1) bekezdése határozza meg a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat, melyek jelen szerződésnek is tárgyát képezik, így: településüzemeltetés (a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása); környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; sport vízkárelhárítás. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33. § (1) bekezdés bb) pontja alapján kezelőként végzendő tevékenység többek között a forgalomtechnikai, irányítási berendezések, jelzőtáblák elhelyezése, karbantartása és javítása. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 48/A. § (3) bekezdése kötelező feladatként rendelkezik a kóbor állatok befogásáról. Jelen szerződés megkötésénél a szerződő felek figyelemmel voltak arra, hogy az Önkormányzat által jelen szerződés keretében nyújtott ellentételezés megfeleljen az alábbi európai uniós és hazai szabályoknak, amelyek az állami, önkormányzati támogatásokra vonatkoznak. A Bizottság 2012/21/EU Határozata (HL L 7., 2012.1.11., 3-10.o.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról. Az Európai Uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III.22.) Korm. rendelet. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény. Felek a hivatkozott rendelkezések alkalmazásával határozták meg a Kft. által kötelezően ellátandó közszolgáltatásokat, az ellentételezés kiszámítása objektív és átlátható paraméterek alapján történt, így az ellentételezés nem haladja meg a közfeladat ellátási kötelezettség biztosításához szükséges költségek fedezéséhez szükséges összeget és a felek azon költségek elemzése alapján határozták meg, amelyek fejében egy átlagos, jól vezetett és a közfeladat ellátási kötelezettséggel kapcsolatos követelményeknek való megfeleléshez szükséges eszközökkel rendelkező vállalkozás tudja biztosítani a szerződésben meghatározott kötelezettségeket. Szerződő felek a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján jelen szerződést a 2. pontban meghatározott feladatok, szolgáltatások, valamint azok feltételeinek biztosításával a helyi közszolgáltatások keretében végzett tevékenység ellátása érdekében kötik.
Előzmény Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata pályázatot nyújtott be az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett TAMOP- 5.6. 1. C-ll/l. kódszámú, ,,Az áldozattá válás megelőzése, áldozatsegítés" című pályázati kiírásra. Zugló Önkormányzatának ,,''Egy jó szó Zuglóban" Zugló Önkormányzata és a Zuglói Polgárőrség Áldozatvédelmi Programja" Clmu, TÁMOP-5.6.1.C-11/0-0000-0000 azonosító számú pályázata nyertes elbírálást kapott. A pályázat keretében a már áldozattá vált személyek képzése és foglalkozások általi minél hatékonyabb segítése, és az ehhez szükséges szakemberképzések, felkészítések, valamint az áldozattá válás megelőzése a cél. A program további célja az Áldozatvédelmi Szaigálat és az együttműködő Partnerek hálózatának kiépítése és a programban résztvevő szakemberek tapasztalatainak felhasználásával a bűnmegelőzés, az áldozattá válás megelőzése érdekében a leggyakoribb bűncselekményformák magatartásait bemutató preventív képi és írásos ismertetőanyagok készítése és eljuttatása a célcsoportokhoz. Mivel az elnyert pályázat megítélt támogatásának összege meghaladja az 50 millió Ft-ot, ezért a projekt befejezésekor kötelező a projektszintű könyvvizsgálat elvégzése. A könyvvizsgálatról szóló igazolás a projekt záró kifizetési igénylés és záró beszámoló része kell, hogy legyen. A könyvvizsgálat elkészítőjének kiválasztása Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzatának és Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának a Kbt. hatálya alá nem tartozó beszerzéseinek részletes szabályairól szóló Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Polgármestere és Jegyzője 9/2013 (VII. 10. ) utasítása alapján egyszerű beszerzés során, három árajánlat közül a legalacsonyabb árat ajánló kiválasztásával történt.
Lopáskár A biztosított épület oldalfalához, tetőzetéhez a talajszinttől 3 mnél magasabban szilárdan rögzített, és az épület alkotórészéről, tartozékáról vagy valamely melléképületről, építményről, beépített eszközről (pl. tűzlétra) el nem érhető vagyontárgyat ellopják, · a biztosított épület tetőzetéhez szilárdan rögzített vagyontárgyat úgy lopják el, hogy a tettes a biztonsági zárral lezárt tetőtérbe, illetve tetőre dolog elleni erőszakkal vagy hamis kulcs használatával – nem az adott zárhoz készült kulccsal, vagy nem a zár felnyitásához készült eszközzel –, de kimutatható nyomot hagyva jogtalanul hatolt be, illetve jutott ki. Káreseményenként legfeljebb 100 000 forintig térül.
Kedvezményezett Kedvezményezett az a személy, aki a baleseti halál biztosí- tási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási szolgálta- tásra jogosult. Haláleseti szolgáltatás kedvezményezettje – más rendelke- zés hiányában, vagy ha a kedvezményezett jelölése a biz- tosítási esemény bekövetkeztekor nem volt érvényben – a biztosított örököse. A szerződő a kedvezményezettet a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki. Több kedvezményezett megjelölése esetén meg kell határozni a kedvezményezés arányát. Ennek hiányában a kedvezményezés arányát egyenlőnek kell tekinteni. A szerződő bármely kedvezményezett helyett – a biztosí- tóhoz intézett és a biztosítási esemény bekövetkezése előtt hozzá eljuttatott – írásbeli nyilatkozattal más kedvezmé- nyezettet nevezhet meg. A szerződő a kijelölést bármikor ugyanilyen formában visszavonhatja vagy a kijelölt kedvez- ményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg. A kedvezményezett kijelöléséhez illetőleg megváltoztatá- sához – ha nem a szerződő a biztosított – a biztosított írás- beli hozzájárulása szükséges. A biztosított hozzájárulása nélkül kötött szerződésnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó rendelkezése semmis. Ilyen esetben kedvezmé- nyezettnek a biztosítottat vagy örökösét kell tekinteni, aki a szerződőnek köteles megtéríteni az általa megfizetett díjakat, szerződésre fordított költségeket. A szerződő a biztosítotthoz és/vagy kedvezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállalhat arra, hogy a kedvezményezett kijelölést folyamatosan hatályban tartja. A szerződőnek a nyilatkozatról a biztosí- tót tájékoztatnia kell. Az ilyen kedvezményezett jelölést a biztosított és/vagy kedvezményezett hozzájárulása nélkül nem lehet módosítani vagy visszavonni. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvez- ményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meg- hal, illetve a jogi személy kedvezményezett jogutód nélkül megszűnik. Ha a szerződő ilyenkor nem tesz új nyilatkoza- tot a kedvezményezésről, de korábban több kedvezménye- zettet is jelölt, akkor a továbbiakban a kedvezményezés arányára a hatályban maradt jelölések egymáshoz viszo- nyított aránya az irányadó.
Kellékszavatosság Ön a Szolgáltató hibás teljesítése esetén a Szolgáltatóval szemben kellékszavatossági igényt érvényesíthet. Fogyasztói szerződés esetén Ön az átvétel időpontjától számított 2 éves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényeit, azokért a termékhibákért, amelyek a termék átadása időpontjában már léteztek. Két éves elévülési határidőn túl kellékszavatossági jogait Ön érvényesíteni már nem tudja. Nem fogyasztóval kötött szerződés esetén a jogosult az átvétel időpontjától számított 1 éves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényeit. Ön – választása szerint – kérhet kijavítást vagy kicserélést, kivéve, ha az ezek közül az Ön által választott igény teljesítése lehetetlen vagy a Szolgáltató számára más igénye teljesítéséhez képest aránytalan többletköltséggel járna. Ha a kijavítást vagy a kicserélést Ön nem kérte, illetve nem kérhette, úgy igényelheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását vagy a hibát a Szolgáltató költségére Ön is kijavíthatja, illetve mással kijavíttathatja vagy – végső esetben – a szerződéstől is elállhat. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. Ön a választott kellékszavatossági jogáról egy másikra is áttérhet, az áttérés költségét azonban köteles viselni, kivéve, ha az indokolt volt, vagy arra a Szolgáltató adott okot. Ön köteles a hibát annak felfedezése után haladéktalanul, de nem később, mint a hiba felfedezésétől számított kettő hónapon belül közölni a Szolgáltatóval. Ön közvetlenül a Szolgáltatóval szemben érvényesítheti kellékszavatossági igényét. A szerződés teljesítésétől számított hat hónapon belül a kellékszavatossági igénye érvényesítésének a hiba közlésén túl nincs egyéb feltétele, ha Ön igazolja, hogy a terméket a Szolgáltatótól vásárolta (számla vagy a számla másolatának bemutatásával). Ilyen esetben a Szolgáltató csak akkor mentesül a szavatosság alól, ha ezt a vélelmet megdönti, vagyis bizonyítja, hogy a termék hibája az Ön részére történő átadást követően keletkezett. Amennyiben a Szolgáltató bizonyítani tudja, hogy a hiba oka Önnek felróható okból keletkezett, nem köteles Ön által támasztott szavatossági igénynek helyt adni. A teljesítéstől számított hat hónap eltelte után azonban már Ön köteles bizonyítani, hogy az Ön által felismert hiba már a teljesítés időpontjában is megvolt. Ha Ön a szavatossági igényét a terméktől - a megjelölt hiba szempontjából - elkülöníthető része tekintetében érvényesíti, a szavatossági igény a termék egyéb részeire nem minősül érvényesítettnek.
Szakasz Tárgy II.1.1) A szerződés típusa:
Kedvezmények A Szolgáltató dönthet kedvezmények, akciós ajánlatok felkínálásáról, amelyek a havi- vagy egyszeri díjakat érinthetik, és amelyeket a Szolgáltató által meghatározott időtartamon belül, a Szolgáltató által meghatározott személyi és tárgyi feltételek mellett vehetnek igénybe az Ügyfelek, illetve az Előfizetők („Általános Akciók”). A Szolgáltató az Általános Akciós feltételeket, az azokban foglalt kedvezmények mindenkori leírását, így különösen azok időtartamát, feltételeit, díjait és a nyújtott kedvezményeket az ÁSZF 7. számú Mellékletében közzéteszi. A Szolgáltató – mivel szerződéskötési kötelezettség nem terheli – jogosult az Általános Akcióban való részvételt bármely Előfizető vagy Ügyfél tekintetében megtagadni. A Szolgáltató az Általános Akciókon túl az egyes Ügyfelek/Előfizetők vagy ügyfél/előfizetői csoportok részére jogosult a havi, illetve egyszeri díjakat érintő egyedi kedvezményeket is biztosítani, amelyek kizárólag az adott Ügyfélre/Előfizetőre vagy ügyfél/előfizetői csoportra vonatkoznak („Egyedi Kedvezmények”). Az adott Xxxxxx Xxxxxxxxxx részleteiről (így különösen annak feltételeiről, díjairól, a nyújtott kedvezményekről) a Szolgáltató az Ügyfeleket az Előfizetői Szerződés megkötése előtt igazolható módon tájékoztatja. Ha az adott Egyedi Kedvezmény további feltételekhez nem kötött díjkedvezmény, a Szolgáltató ennek mértékéről, továbbá az Egyedi Kedvezmény esetleges megvonásáról az érintett Előfizetőket - külön értesíti, Ha az adott Egyedi Kedvezmény az Előfizetői Szerződés lényeges tartalmát módosítaná (így különösen az Előfizetői Szerződés időtartamát), akkor az Egyedi Kedvezmény biztosításának feltétele az Előfizetői Szerződés közös megegyezésen alapuló, kétoldalú módosítása (ÁSZF 12. pont).
Kiegészítő szolgáltatások A kiegészítő szolgáltatások az alapszolgáltatásokhoz kapcsolódóan egyéb többlet (hálózati és/vagy információs) szolgáltatásokat nyújtanak az Előfizetőnek.
Számlázási időszak A Szolgáltató havonta egyszer számlát állít ki az esedékes díjakról és egyéb fizetési kötelezettségekről (a továbbiakban: díjak). A Szolgáltató üzletpolitikai megfontolásból meghatározott időszakra a fentiektől eltérő számlázási gyakoriságot is biztosíthat az Előfizetők részére (éves, féléves, negyedéves számlázási gyakoriság). A Szolgáltató egyes szolgáltatási területein üzletpolitikai okokból ettől eltérő előrefizetési kedvezményrendszert működtethet. A Szolgáltató számlázási időszaka a naptári hónap első nap 0:00 órájától az utolsó nap 24:00 órájáig tart (a továbbiakban: tárgyhónap). A Szolgáltató az esedékes, illetve jövőben esedékessé váló díjakról az esedékesség hónapjában, vagy azt megelőzően számlát küld az Előfizetőnek, a számla összegét az azon feltüntetett határnapig köteles az Előfizető kiegyenlíteni. A fizetési határidő nem lehet kevesebb a számla keltétől számított 13 naptári napnál. A rendszeres díjak megfizetése a - számlázási gyakoriságnak megfelelő - tárgyidőszakra vonatkozóan előre, az egyéb díjak az igénybevételt követő számlázási időszakban, utólag esedékesek. Ha az Előfizető a számlát tárgyhó 20-áig, nem kapja meg, úgy ezt a Szolgáltató felé köteles bejelenteni, és számlamásolatot igényelni. Az ezen okból kiállított számlamásolat díjtalan. Amennyiben a fizetési határnap munkaszüneti napra esik, a fizetés határnapja a következő munkanap. A Szolgáltató a tárgyhóban fel nem számított vagy tévedésből be nem szedett díjakat és egyéb költséget az esedékesség napjától számított egy éven belül számlázhatja ki.
