Összevont Alaptájékoztató
Összevont Alaptájékoztató
OTP Bank Nyrt. 2014/2015. évi
500.000.000.000 Forint
Keretösszegű Kötvényprogram
Jelen dokumentum két alaptájékoztatót foglal magában (a jelen dokumentum alkalmazásában az alaptájékoztatók együttesen: Alaptájékoztató), amelyek alapján a Kötvényprogram keretében a Kibocsátó az Alaptájékoztatóban megjelölt szabályozott piacra bevezetett, és oda be nem vezetett Kötvényeket kíván nyilvánosan forgalomba hozni. A jelen Alaptájékoztató egy dokumentumban tartalmazza a tartalomjegyzéket, a 809/2004/EK Rendelet szerinti összefoglalót, a regisztrációs okmányt, a kibocsátási program leírását, az értékpapírjegyzéket és a végleges feltételek formátumát.
2014. július 25.
Az Alaptájékoztató közzétételét a Magyar Nemzeti Bank a 2014. július 29. napján kelt H-KE-III-467/2014 számú határozatával engedélyezte.
Tartalomjegyzék
I. ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALAPTÁJÉKOZTATÓHOZ 4
A. szakasz – Bevezetés és figyelmeztetések 4
B. SZAKASZ – A KIBOCSÁTÓ ÉS AZ ESETLEGES KEZES 5
1. Felelős személyek / Felelősségvállalási nyilatkozat 19
2. Bejegyzett könyvvizsgálók 19
3. Kiemelt pénzügyi információk 20
3.1. Az OTP Csoport 2013. évi auditált, konszolidált eredménykimutatása és konszolidált pénzügyi helyzet
3.2. Az OTP Csoport 2014. első negyedévi nem auditált, konszolidált eredménykimutatása, főbb mérlegtételei és teljesítménymutatói korrigált eredmény alapján 22
4.1. A Kibocsátó gazdálkodásának környezetével kapcsolatos kockázatok 23
4.2. Az OTP Csoport működéséhez kapcsolódó kockázatok (kibocsátói kockázat) 24
5.1. A Kibocsátó története és fejlődése 26
6. Üzleti tevékenység áttekintése (fő tevékenységi körök, legfontosabb piacok) 28
6.1. Az OTP Csoport magyarországi üzleti alaptevékenysége (OTP Core) 28
6.2. Az OTP Csoport külföldi leányvállalatainak üzleti tevékenysége 31
7.2. Az OTP Csoport és a Kibocsátó OTP Csoporton belüli helyzetének rövid bemutatása 35
8.1. A Kibocsátó nyilatkozata a kibocsátó kilátásai szempontjából jelentős hátrányos változások nem létéről. 37
8.2. Az ismert trendek, a bizonytalansági tényezők, a kereslet, a kötelezettségvállalások vagy váratlan események bemutatása, amelyek valószínűleg jelentős hatást gyakorolhatnak a kibocsátó üzleti kilátásaira
legalább a folyó pénzügyi évben 37
9. Nyereség-előrejelzés vagy -becslés 38
10. Igazgatási, irányító és felügyelő szervek 38
10.1. Az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság, az ügyvezetés és az Audit Bizottság működése, tagjai 38
10.2. Nyilatkozat az igazgatási, irányító és felügyelő szervek tagjainak összeférhetetlenségéről 43
11. Testületi tagsággal kapcsolatos gyakorlat 44
11.1. Információk a kibocsátó könyvvizsgálattal foglalkozó bizottságáról, ideértve a bizottsági tagok nevét és a bizottság feladatszabályozásának összefoglalóját. 44
11.2. Nyilatkozat arról, hogy a kibocsátó teljesíti-e a bejegyzés országában érvényes valamely vállalatirányítási rendszer követelményeit. 44
12.1. Nyilatkozat arról, hogy gyakorol-e valaki közvetlenül vagy közvetve tulajdonjogot vagy ellenőrzési jogot a kibocsátó felett 44
12.2. A kibocsátó előtt ismert megállapodások bemutatása, amelyek végrehajtása egy későbbi időpontban a
kibocsátó feletti ellenőrzés módosulásához vezethet. 44
13.2. A korábbi éves pénzügyi információk ellenőrzése 51
13.3. A legutóbbi pénzügyi információk dátuma 51
13.4. Közbenső és egyéb pénzügyi információk 51
13.5. Xxxxxxxx, választottbírósági és hatósági eljárások 52
13.6. A Kibocsátó pénzügyi helyzetében vagy kereskedelmi pozícióiban bekövetkezett lényeges változások 53
14.2. A Kibocsátó alapszabálya 54
17. Megtekinthető dokumentumok 54
1. A Kötvényprogram összefoglalása 56
2. Forgalomba hozatal Magyarország Területén kívül 56
2.1. A Felügyelet által engedélyezett Alaptájékoztató közösségi hatálya 56
2.2. A notifikációs eljárás 56
2.3. A Kötvényprogrammal kapcsolatos forgalomba hozatali dokumentumok 57
2.4. A Kötvényprogrammal kapcsolatos forgalomba hozatali dokumentumok és egyéb tájékoztatások
2.5. Az Alaptájékoztató és a forgalomba hozatallal kapcsolatos egyéb dokumentumok nyelve 57
2.6. A Magyarország területén kívüli forgalomba hozatal egyéb szabályai 57
1. Felelős személyek / Felelősségvállalási nyilatkozat 58
2.1. Piaci kockázatok a Kötvények árfolyamával, illetve kamatfizetéseivel kapcsolatosan 58
2.3. Devizaárfolyam-kockázat 58
2.4. Az aukciós eljárás kockázata 59
2.5. Jegyzési eljárás kockázata 59
3. Kulcsfontosságú Információk 59
3.1. A kibocsátásban/ajánlattételben érintett természetes és jogi személyek érdekeltsége 59
3.2. Az ajánlattétel okai és a bevétel felhasználása 59
4. AZ AJÁNLOTT/BEVEZETETT ÉRTÉKPAPÍROKRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK 59
4.1. Az eladásra felajánlott/bevezetett értékpapírok fajtája és osztálya, ideértve az ISIN-kódot (nemzetközi
értékpapír-azonosító szám) és más értékpapír-azonosító számokat is 60
4.2. Az értékpapírok kibocsátása alapjául szolgáló jogszabályok 61
4.3. Tájékoztatás arról, hogy az értékpapírok névre szólnak és dematerializált formában készültek-e, továbbá a nyilvántartást vezető szervezet neve és címe 61
4.5. Az eladásra felajánlott/kereskedésre bevezetett értékpapírok sorrendisége 62
4.6. Az értékpapírokhoz kapcsolódó jogok, ideértve a jogok bármely korlátozását és a gyakorlásukra
4.7. A névleges kamatláb és a fizetendő kamatra vonatkozó rendelkezések 64
4.8. Lejárat napja és a Kötvény törlesztésére vonatkozó rendelkezések, ideértve a visszafizetési eljárásokat,
előtörlesztést és törlesztési feltételeket 71
4.9. A várható hozam és a hozam kiszámításának módja 73
4.10. A Befektetők/Kötvénytulajdonosok képviselete a Kötvények forgalomba hozatalakor, valamint a Kötvények futamideje alatt 74
4.11. Új kibocsátások esetén nyilatkozat azon határozatokról, engedélyekről és jóváhagyásokról, amelyek
alapján az értékpapírokat előállították és/vagy kibocsátották, illetve a jövőben előállítják és/vagy kibocsátják 75
4.12. Új kibocsátások esetén az értékpapírok kibocsátásának várható időpontja 75
4.13. Az értékpapírok szabad átruházhatóságára vonatkozó korlátozások leírása 75
5. AZ AJÁNLATTÉTEL FELTÉTELEI 77
5 1. Feltételek, ajánlati statisztikák, várható ütemezés és a jegyzéshez/ajánlattételhez szükséges intézkedések77
5.2. Forgalmazási terv és allokáció 83
5.4. Befektetési szolgáltatók és jegyzési garanciavállalás 85
6. TŐZSDEI BEVEZETÉSRE ÉS A KERESKEDÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 86
6.1. Tájékoztatás arról, hogy a kínált értékpapírok tekintetében nyújtanak-e be kérelmet a bevezetésre, és szabályozott piacon vagy azzal egyenértékű piacokon kívánják-e forgalmazni. 86
6.2. Minden olyan szabályozott vagy azzal egyenértékű piac, amelyen – a kibocsátó ismeretei szerint – a
felkínálandó vagy bevezetendő értékpapírokkal azonos osztályú értékpapírokkal kereskednek. 86
6.3. Azon szervezetek neve és címe, amelyek kötelezettséget vállaltak arra, hogy közvetítőként működnek közre a másodlagos piacokon folytatott kereskedésben, és vételi vagy ajánlati áron keresztül biztosítják a likviditást,
továbbá a kötelezettségvállalásaik főbb feltételeinek bemutatása 86
7.1. Az értékpapírjegyzékben a kibocsátással összefüggésben tanácsadókat nem említenek meg 87
7.2. Az értékpapírjegyzékben nem szerepelnek egyéb információk, amelyeket részben vagy teljesen bejegyzett
könyvvizsgálók ellenőriztek, és erről jelentést készítettek. 87
7.3. Az értékpapírjegyzék nem tartalmazza szakértői minőségben közreműködő személy nyilatkozatát vagy
7.4. Az értékpapírjegyzékben nem szerepelnek információk, amelyek harmadik féltől származnak. 87
7.5. A Kibocsátónak vagy a Kötvénynek a Kibocsátó kérésére vagy a besorolási eljárásban való
közreműködésével készült hitelkockázati besorolása 87
V. VÉGLEGES FELTÉTELEK FORMÁTUMA 88
VI. 1. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ OTP BANK NYRT. ÉRTÉKPAPÍRSZOLGÁLTATÁSOKAT NYÚJTÓ FIÓKJAI (TELEPHELYEI) 96
I. ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALAPTÁJÉKOZTATÓHOZ
Az Összefoglalóban az első oszlop 809/2004/EK Rendelet XXII. számú melléklete szerinti Elemszámot, míg a második oszlop a Közzétételi követelményeket jeleníti meg akként, hogy a nem alkalmazható adatok helyén az Összefoglalóban nem értelmezhető megjegyzés kerül feltüntetésre.
A. SZAKASZ – BEVEZETÉS ÉS FIGYELMEZTETÉSEK
A.1. | A Kibocsátó figyelmezteti a Befektetőket és a Kötvénytulajdonosokat, hogy ▪ ez az Összefoglaló az Alaptájékoztató bevezetőjének tekintendő; ▪ az értékpapírokba történő befektetésről szóló döntést a Befektetőnek az Alaptájékoztató egészének figyelembevételére kell alapoznia; ▪ ha az Alaptájékoztatóban foglalt információkkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor, előfordulhat, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján az Alaptájékoztatóval kapcsolatban a bírósági eljárás megindítását megelőzően felmerülő fordítási költségeket felperes Befektetőnek kell viselnie; továbbá ▪ polgári jogi felelősség kizárólag azokat a személyeket terheli, akik az Összefoglalót – az esetleges fordításával együtt – benyújtották, de csak abban az esetben, ha az összefoglaló félrevezető, pontatlan vagy nem áll összhangban az Alaptájékoztató más részeivel, vagy ha – az Alaptájékoztató más részeivel összevetve – nem tartalmaz alapvető információkat annak érdekében, hogy segítsen a Befektetőknek megállapítani, érdemes-e befektetniük az adott értékpapírokba. A kibocsátó OTP Bank Nyrt., (székhelye: 1051 Budapest, Nádor u.16., nyilvántartja a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, cégjegyzékszáma: 00-00-000000, "Bank" vagy ”Kibocsátó" vagy „OTP Bank”) elhatározta a jelen Alaptájékoztatóban meghatározott Kötvényprogram felállítását és azt, hogy a Kötvényprogram feltételeinek megfelelően, az Alaptájékoztató hatálya alatt, időről-időre Kötvényeket bocsát ki nyilvánosan, amely kibocsátandó, de le nem járt Kötvények össznévértéke nem haladhatja meg az 500.000.000.000 forintot. A Kibocsátó a jelen Alaptájékoztató közzétételének engedélyezésére a Magyar Nemzeti Bank (az "MNB" vagy „Felügyelet”) kérte fel, amely a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (”Tpt.”) szerinti engedélyt 2014. július 29-én adta meg. A Tpt. és az Európai Unió Bizottságának a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról szóló 809/2004/EK rendeletének (”Rendelet”) vonatkozó rendelkezései értelmében hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás Magyarországon, mint székhely szerinti tagállamban, illetve az Európai Unió másik tagállamában, mint fogadó államban értékpapírt nyilvánosan akkor hozhat forgalomba, ha a kibocsátó tájékoztatót vagy alaptájékoztatót és hirdetményt tesz közzé. Az Alaptájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot. Az Alaptájékoztatóban, valamint a közzétett hirdetményben közölt adatnak, adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a valóságnak megfelelőnek, helytállónak kell lennie. Az Alaptájékoztató és a hirdetmény félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely lényeges ahhoz, hogy a befektető megalapozottan megítélhesse a Kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi és jogi helyzetét, valamint annak várható alakulását, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogok alakulását. Az Összefoglaló az Alaptájékoztató kötelező bevezető része, megalapozott befektetési döntést azonban csak az Alaptájékoztató, – beleértve a hivatkozással beépített dokumentumokat, valamint az egyes részkibocsátásokra vonatkozó Végleges Feltételeket is, továbbá az Alaptájékoztató esetleges kiegészítései – ismeretében lehet hozni. Ez fokozottan vonatkozik a Kibocsátó gazdasági helyzetének és a befektetés kockázatainak megismerésére. Kötvényeket a Kötvényprogram keretein belül az Alaptájékoztató közzétételének Felügyelet általi engedélyezését követő tizenkét hónapon belül lehet nyilvánosan forgalomba hozni. A Kibocsátó köteles a jelen Alaptájékoztató kiegészítését kezdeményezni, ha az engedély kiadása és a forgalomba hozatali eljárás lezárásának határideje között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a tudomására, amely az Alaptájékoztató kiegészítését indokolttá teszi. Az Alaptájékoztató kiegészítését a Felügyelet is elrendelheti. |
Ha az Alaptájékoztató a forgalomba hozatali eljárás időtartama alatt kiegészítésre kerül, az a befektető, aki a kiegészítés közzététele előtt a Kötvény lejegyzésére vagy megvásárlására megállapodást kötött, jogosult jegyzési nyilatkozat visszavonására, illetőleg a megállapodástól való elállásra. A befektető az elállási jogát a kiegészítés közzétételét követő két munkanapon belül gyakorolhatja. A befektető elállása esetén a Kibocsátó köteles a befektetőnek a vásárlással kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni. A Kötvény forgalomba hozatalával, illetve eladásával kapcsolatos bármely információ továbbadására, illetve a forgalomba hozatallal és az eladással kapcsolatos nyilatkozattételre kizárólag a jelen Alaptájékoztatóban erre felhatalmazott személy jogosult. A jogosulatlan személytől származó információk, illetve az ilyen személy által a forgalomba hozatallal és az eladással kapcsolatosan tett kijelentések nem tekinthetőek a Kibocsátó felhatalmazásán alapuló információnak, illetve kijelentésnek. A jelen Xxxxxxxxxxxxxxx nem minősül a Kibocsátó, illetve a Forgalmazó nyilatkozatának arról, hogy a Kötvényt a befektetők a rájuk vonatkozó jogszabályok értelmében jogosultak megszerezni, vagy a Kötvénybe érdemes befektetni. A Kötvénybe fektetők viselik befektetésük kockázatait. Az Alaptájékoztatóban szereplő előrejelzések a Kibocsátó vezetőségének jelenlegi információin és várakozásain alapulnak, és nincs biztosíték arra, hogy az adott folyamatok a jövőben ténylegesen az előrejelzéseknek megfelelően alakulnak, bekövetkeznek. | |
A.2. | nem értelmezhető |
B. SZAKASZ – A KIBOCSÁTÓ ÉS AZ ESETLEGES KEZES
B.1. | A Kibocsátó jogi és kereskedelmi neve: OTP Bank Nyrt. |
B.2. | A Kibocsátó székhelye, jogi formája, a működésére irányadó jog és a bejegyzés országa: ▪ székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 16., nyilvántartja a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, cégjegyzékszáma: 00-00-000000; ▪ jogi formája: nyilvánosan működő részvénytársaság; ▪ működésére irányadó jog: magyar ▪ bejegyzés országa: Magyarország. |
B.3.– B.4a. | nem értelmezhető |
B.4b. | A Bankcsoport működését befolyásoló makrogazdasági trendek: A külgazdasági partnereinknél 2013 végén – 2014 elején javulást mutatott a gazdasági teljesítmény, és a várakozások szerint a javuló tendencia folytatódni fog. Várakozásunk szerint a külgazdasági partnereink exportban betöltött súlyukkal súlyozott GDP növekedése a 2013-as 0,6%-ról 2014-ben 1,6%-ra gyorsul majd. Az export teljesítményét a javuló külső kilátások mellett az új autóipari kapacitások fokozatos termelésbe állása is segíti. A magyar gazdaság 2013 második felétől határozott javulást mutatott, és a nettó export mellett már a belső felhasználási tételek is pozitívan tudtak hozzájárulni a növekedéshez. A belső felhasználási tételeken belül elsősorban a beruházások felfutása volt erőteljes, amit nagyobb részben az Uniós pénzlehívások, illetve ezzel összefüggésben az állami beruházások erőteljes felfutására magyarázott. A vártnál érdemben alacsonyabb inflációs adatok, valamint a közszférában 2013 őszén bevezetett béremelések segítik a reálbérek növekedését az idei évben. Azt gondoljuk, hogy ez a meglepetés dezinfláció az év egészét tekintve is a reálbérek növekedését eredményezi majd, ami a lakossági fogyasztás további növekedését eredményezi majd 2014-ben. A hitelezési folyamatok továbbra is gyengélkednek. A lakossági szegmensben annak ellenére erősödik a nettó hiteltörlesztői pozíció, hogy az új lakáshitel kihelyezésekben a tavalyi évben már megtörtént a fordulat és egyértelmű emelkedő trend rajzolódott ki. A hiteltörlesztések esetében az előtörlesztések vonzó „alternatívát” nyújtanak a nagyon alacsony kamatkörnyezetben, a megtakarításokon elérhető hozamokhoz képest. A vállalati szektor hitelezési folyamatainak megítélését erősen nehezíti az adatok nagy volatilitás, azonban egyelőre úgy tűnik, hogy a nettó hitelfelvételi számok némi javulást mutatnak, azonban a mutató továbbra is negatív tartományban mozog, vagyis a vállalati szektor továbbra is nettó hiteltörlesztői pozícióban van. |
Úgy gondoljuk, hogy a kamatkörnyezet tartósan alacsony maradhat Magyarországon és a kamatemelési ciklus legvalószínűbb eset szerint az EKB szigorítási ciklusát követi majd, vagyis jó eséllyel 2016 előtt nem lesz majd kamatemelés. A tartósan alacsony kamatkörnyezet támogatja majd a hitelezési aktivitás várt élénkülését. Nemzetközi környezet: Az Amerikai Egyesült Államokban a rendkívüli időjárás miatti recessziós első negyedévet követően folytatódik a dinamikus gazdasági növekedés, ami a következő években várhatóan eléri a 3%-ot és ezzel meghaladja majd a hosszú távú átlagot jelentő 2,25-2,5%-ot. Eközben a munkanélküliség a jelenleg 6%-os szintről közelíti az egyensúlyinak tartott 5%-os, a fogyasztói árak dinamikája pedig már elérte az egyensúlyinak tartott 2%-os értéket. Emiatt az amerikai gazdaságnak nincsen szüksége rendkívüli monetáris politikai támogatásra, ezért október végéig kivezetésre kerül a QE3 eszközvásárlási program, amit akár 2015 első negyedévében kamatemelés követhet, majd várhatóan elindul a kamatok normalizálódása. Az USA-val szemben az európai gazdaság sokkal sebezhetőbb képet mutat. A várható gazdasági növekedés alig a fele az amerikai gazdaságénak és egyre több jel mutat arra, hogy a 2013 második felében elindult törékeny fellendülés máris lassulásnak adta át a helyét. A munkanélküliségi ráta közel a kétszerese az amerikainak és csak igen lassan mérséklődik. A gyenge keresletnek megfelelően az infláció alig 0,5% és továbbra is fokozatosan csökken, miközben számos tagállam államadóssá-pályája továbbra sem tűnik fenntarthatónak. Mindez tartósan laza kamatkörnyezetet vetít előre az Eurózónában. Az OTP Bank leánybankjainak országait tekintve három csoportot érdemes megkülönböztetni. Magyarországon, Szlovákiában és Romániában már lezajlott a szükséges költségvetési és külső egyensúlyi alkalmazkodás, és elindult a gazdasági növekedés, amit a nettó export mellett egyre inkább támogat a belső kereslet bővülése is. A balkáni régió országai, Bulgária, Montenegró, Szerbia és Horvátország a gazdasági növekedés tekintetében várhatóan alulteljesíti az első blokkot. Eközben a szükséges külső és belső egyensúly- javulás tekintetében a balkáni országok vegyes eredményeket mutatnak fel, különösen a szerb és horvát költségvetés kiállt további konszolidációért. Eközben Ukrajna és Oroszország helyzete romlik a két ország konfliktusa miatt. Ukrajnában a korábbi évek fenntarthatatlan gazdaságpolitikáját követően sor kerül az IMF felügyelete alatt végrehajtott elkerülhetetlen gazdaságpolitikai korrekcióra és az árfolyam mintegy 50%-os leértékelődését követően legalább 5%-kal esik a gazdaság teljesítménye. Oroszországban pedig a gazdaság tavalyi lassulását követően a nemzetközi szankciók hatására a gazdasági növekedés zérusra lassul, amit a hitelezés erős lassulása kísér. | |
B.5. | A Kibocsátó és a vele szoros (ellenőrző befolyásnak vagy részesedési viszonynak minősülő) kapcsolatban álló vállalkozások (a továbbiakban: OTP Csoport) napjainkban mintegy 13 millió ügyfél pénzügyi igényeire adnak megoldást a régió 9 országában. Az OTP Bank Nyrt. hagyományosan Magyarország kiemelkedő lakossági bankja és különös tekintettel kiterjedt fiókhálózatára, folyamatosan domináns szereplője ennek a piacnak. Az OTP Csoport univerzális pénzügyi és befektetési szolgáltatásait üzleti és jogi megfontolásokból számos leányvállalat bevonásával nyújtja. Míg Magyarországon a hagyományos banki szolgáltatások az OTP Bank Nyrt. portfolióját alkotják, egyes pénzügyi igényeket – például autó-finanszírozás – kiszolgáló termékeket az OTP Bank Nyrt. leányvállalatai fejlesztik és értékesítik. Az OTP Bank Nyrt. több sikeres akvizíciót hajtott végre az elmúlt években, melyek eredményeképp – a közép- kelet európai (CEE) régió meghatározó bankcsoportjává fejlődött. Jelenleg Magyarország mellett leányvállalatai a régió további 8 országában tevékenykednek: Bulgáriában (DSK Bank EAD), Horvátországban (OTP banka Hrvatska d.d.), Romániában (OTP Bank Romania S.A.), Szerbiában (OTP banka Srbija a.d.), Szlovákiában (OTP Banka Slovensko a.s.), Ukrajnában (CJSC OTP Bank), Montenegróban (Crnogorska Komercijalna banka a.d.) és Oroszországban (OAO OTP Bank). Az OTP Csoport korrigált konszolidált eredményének csoporton belüli megoszlását az alábbi táblázat mutatja. 2014. első negyedévében az előző év azonos időszakához képest jelentős eltérések láthatók: 2014 1Q-ban a közép-kelet-európai országokban működő leányvállalatok – köztük az OTP Core, a DSK, az OBR és az OBSr – kiválóan teljesítettek, de a konszolidált eredményt az orosz és ukrán veszteségek lerontották. |
t
1Forrás: OTP Bank Nyrt., Az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatások a 2013. december 31-ével zárult évről (2014.04.25.) auditált
2013 1Q | 2014 1Q | Változás | |||||||
milliárd forint | (%) | ||||||||
Korrigált konszolidált adózott eredmény | 40,7 | 35,3 | -13 | ||||||
OTP Core (Magyarország) | 21,9 | 33,9 | 55 | ||||||
DSK (Bulgária) | 9,0 | 11,3 | 25 | ||||||
OBRU (Oroszország) | 7,7 | -4,7 | |||||||
OBU (Ukrajna) | 1,6 | -7,5 | |||||||
OBR (Románia) | -0,7 | 1,0 | |||||||
OBH (Horvátország) | 0,5 | 0,3 | -41 | ||||||
OBS (Szlovákia) | 0,7 | 0,4 | -45 | ||||||
OBSr (Szerbia) | -0,8 | 0,1 | |||||||
CKB (Montenegró) | 0,1 | 0,6 | |||||||
Merkantil Csoport (Magyarország) | 0,7 | 0,0 | |||||||
OTP Alapkezelő (Magyarország) | 0,8 | 1,1 | 43 | ||||||
Corporate Center Az OTP Csoport konszolidált eszközeinek megoszlását 2013 1 Magyarország Bulgária Oroszország Ukrajna Horvátország Románia Szlovákia Montenegró Szerbia | -1,2 az alábbi tábláza Q 2014 1Q 54% 57 13% 14 11% 7% 5% 5% 4% 2% 1% | mutatja Vá (% % % 8% 5% 5% 4% 4% 2% 1% | -0,5 be. ltozá -pont | s ) 3 1 -3 -2 0 -1 0 0 0 | 56 | ||||
B.6.- B.8. | nem értelmezhető | ||||||||
B.9. | A Kibocsátó a jelen Alaptájékoztatóban nem tesz közzé nyereség-előrejelzést. | ||||||||
B.10. | A Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. korlátozás nélküli véleménnyel látta el a Kibocsátó nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint (IFRS) készült konszolidált, 2012. és 2013. évre vonatkozó pénzügyi kimutatásait. | ||||||||
B.11. | nem értelmezhető | ||||||||
B.12. | Az OTP Csoport 2013. évi auditált konszolidált eredménykimutatása és konszolidált pénzügyi helyzet kimutatása1: Az OTP Csoport konszolidált számviteli eredménye éves szinten 122,6 milliárd forintról 64,1 milliárd forintra csökkent. A visszaesés mögött elsősorban a negatív eredményhatású korrekciós tételek háromszorozódása áll. Egyrészt a 28,9 milliárd forintnyi magyarországi pénzintézeti különadót 13,2 milliárd forintos egyszeri tranzakciós illeték is növelte (mindkettő társasági adó után). Emellett leírásra került az ukrán leánybank kapcsán konszolidált szinten, IFRS szerint nyilvántartott 64,0 milliárd forintnyi goodwillből 37,2 milliárd forint. A teljes leírásból 6,4 milliárd forint a tőkével, 30,8 milliárd forint az eredménnyel szemben került elszámolásra. A korrekciós tételek összesen közel 82 milliárd forintra rúgtak 2013-ban. | ||||||||
A 2013. DECEMBER 31-XXXX XXXXXX ÉV KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYKIMUTATÁSA (millió forintban) | 2012 | 2013 | Változás (%) | ||||||
Kamatbevétel: | |||||||||
Hitelekből | 795 475 | 771 542 | -3,0 |
Bankközi kihelyezésekből | 341 071 | 207 951 | -39,0 | |||
Értékesíthető értékpapírokból | 78 624 | 71 743 | -8,8 | |||
Lejáratig tartandó értékpapírokból | 20 204 | 33 002 | 63,3 | |||
Más bankoknál és a Nemzeti Bankoknál vezetett számlákból | 6 749 | 4 207 | -37,7 | |||
Kereskedési célú értékpapírokból | 1 827 | 924 | -49,4 | |||
Összes kamatbevétel | 1 243 950 | 1 089 369 | -12,4 | |||
Kamatráfordítások: | ||||||
Bankokkal, Magyar Állammal, Nemzeti Bankokkal és egyéb bankokkal szembeni kötelezettségekre | 294 631 | 189 539 | -35,7 | |||
Ügyfelek betéteire | 237 898 | 199 794 | -16,0 | |||
Kibocsátott értékpapírokra | 54 033 | 34 896 | -35,4 | |||
Alárendelt kölcsöntőkére | 11 923 | 11 412 | -4,3 | |||
Összes kamatráfordítás | 000 000 | 000 000 | -27,2 | |||
NETTÓ KAMATBEVÉTEL | 645 465 | 653 728 | 1,3 | |||
Értékvesztés képzés a hitelezési és kihelyezési veszteségekre | 229 470 | 262 569 | 14,4 | |||
Végtörlesztéshez kapcsolódó nyereség | -2 490 | 0 | -100,0 | |||
NETTÓ KAMATBEVÉTEL A HITELEZÉSI ÉS KIHELYEZÉSI VESZTESÉGEKRE KÉPZETT ÉRTÉKVESZTÉS ELSZÁMOLÁSA UTÁN | 418 485 | 391 159 | -6,5 | |||
Díj-, jutalék bevételek | 203 499 | 257 135 | 26,4 | |||
Díj-, jutalék ráfordítások | 49 162 | 55 378 | 12,6 | |||
Díjak, jutalékok nettó eredménye | 154 337 | 201 757 | 30,7 | |||
Deviza műveletek nettó nyeresége | 3 171 | 18 279 | 476,4 | |||
Értékpapírok nettó árfolyamnyeresége (+) / vesztesége (-) | -235 | 11 546 | -5013,2 | |||
Ingatlan tranzakciók nyeresége | 1 131 | 1 552 | 37,2 | |||
Osztalékbevételek | 2 803 | 2 474 | -11,7 | |||
Értékvesztés feloldása lejáratig tartandó és értékesíthető értékpapírokra | 505 | 11 | -97,8 | |||
Egyéb működési bevételek | 23 987 | 24 840 | 3,6 | |||
Egyéb működési ráfordítások | -35 033 | -39 795 | 13,6 | |||
Nettó működési eredmény | -3 671 | 18 907 | -615,0 | |||
Személyi jellegű ráfordítások | 188 952 | 204 277 | 8,1 | |||
Értékcsökkenés és amortizáció | 47 420 | 78 017 | 64,5 | |||
Egyéb általános költségek | 187 105 | 244 477 | 30,7 | |||
Egyéb adminisztratív ráfordítások | 423 477 | 526 771 | 24,4 | |||
ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY | 145 674 | 85 052 | -41,6 | |||
Társasági adó | -23 088 | -20 944 | -9,3 | |||
NETTÓ EREDMÉNY | 122 586 | 64 108 | -47,7 | |||
2013. DECEMBER 31-I KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI HELYZET KIMUTATÁSA (millió forintban) | 2012 | 2013 | Változás (%) | |||
Pénztárak, betétszámlák, elszámolások a Nemzeti Bankokkal | 602 521 | 539 125 | -10,5 | |||
Bankközi kihelyezések, követelések, a kihelyezési veszteségekre elszámolt értékvesztés levonása után | 356 866 | 273 479 | -23,4 | |||
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök | 222 874 | 415 605 | 86,5 | |||
Értékesíthető értékpapírok | 1 411 177 | 1 637 255 | 16,0 |
Hitelek, a hitelezési veszteségekre elszámolt értékvesztés levonása után | 6 464 191 | 6 245 210 | -3,4 | ||||
Részvények és részesedések | 7 936 | 23 837 | 200,4 | ||||
Lejáratig tartandó értékpapírok | 429 303 | 580 051 | 35,1 | ||||
Tárgyi eszközök | 251 393 | 261 523 | 4,0 | ||||
Immateriális javak | 237 749 | 193 721 | -18,5 | ||||
Egyéb eszközök | 129 456 | 211 241 | 63,2 | ||||
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN | 10 113 466 | 10 381 047 | 2,6 | ||||
Bankokkal, Magyar Állammal, Nemzeti Bankokkal és egyéb bankokkal | 534 324 | 784 212 | 46,8 | ||||
szembeni kötelezettségek | |||||||
Ügyfelek betétei | 6 550 708 | 6 866 606 | 4,8 | ||||
Kibocsátott értékpapírok | 643 123 | 445 218 | -30,8 | ||||
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek | 122 032 | 87 164 | -28,6 | ||||
Egyéb kötelezettségek | 457 231 | 421 353 | -7,8 | ||||
Alárendelt kölcsöntőke | 291 495 | 267 162 | -8,3 | ||||
KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN | 8 598 913 | 8 871 715 | 3,2 | ||||
Jegyzett tőke | 28 000 | 28 000 | 0,0 | ||||
Eredménytartalék és egyéb tartalékok | 1 534 572 | 1 532 164 | -0,2 | ||||
Visszavásárolt saját részvény | -53 802 | -55 599 | 3,3 | ||||
Nem ellenőrzött részesedések | 5 783 | 4 767 | -17,6 | ||||
SAJÁT TŐKE | 1 514 553 | 1 509 332 | -0,3 | ||||
KÖTELEZETTSÉGEK ÉS SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN | 10 113 466 | 10 381 047 | 2,6 | ||||
Az OTP Csoport 2014. első negyedévi nem auditált, konszolidált eredménykimutatása, főbb mérlegtételei és teljesítménymutatói korrigált eredmény alapján2: Az OTP Csoport 2014 első negyedévében 35,3 milliárd forintos korrigált adózott eredményt ért el, mely 13%- kal elmarad az egy évvel korábbitól, de lényegesen jobb, mint a 2013. negyedik negyedévi eredmény. A jelentős q/q eredményjavulás elsősorban a mérsékeltebb kockázati költségeknek köszönhető, emellett a működési eredmény is nőtt 2%-kal. Az egyedi tételek hatását nem tartalmazó korrigált adózás előtti eredmény közel 39 milliárd forint volt az első negyedévben (-33% y/y, +171% q/q). Az effektív társasági adóráta 2014 1Q-ban 9% volt. Az alacsony adóterhelés döntően az OTP Core-nál a leányvállalati befektetések átértékelődéséhez kapcsolódó pozitív adópajzshoz, illetve az orosz és ukrán leánybankok esetében elszámolt halasztott adóhoz köthető. A Bankcsoport számviteli adózott eredménye 5,9 milliárd forint volt, szemben az előző negyedév 1,4 milliárd forintos, illetve a bázisidőszak 11,2 milliárd forintos nyereségével. 2014. első negyedévben érdemi korrekciós tételt egyedül a pénzintézeti különadó jelentett, melynek összege nagyságrendileg az előző évekkel megegyező (29,4 milliárd forint adózás után), és teljes éves összege az első negyedévben, egy összegben került elszámolásra. Bár az orosz és ukrán bankok negatív eredménye miatt csökkent a külföldi eredmény-hozzájárulás, a kelet-közép-európai bankok negyedéves teljesítménye kiváló. Tovább javult a DSK bank eredménye (11,3 milliárd forint), emellett valamennyi kisebb leánybank nyereséges negyedévet produkált. Eredménykimutatás (millió forint) 2013 1Q 2014 1Q Változás | |||||||
Konszolidált adózás utáni eredmény | 11.233 | 5.864 | -48 | ||||
Korrekciós tételek (összesen) | -29.511 | -29.449 | 0 | ||||
Konszolidált korrigált adózás utáni eredmény korrekciós | 40.744 | 35.312 | -13 | ||||
tételek hatása nélkül | |||||||
Adózás előtti eredmény | 57.961 | 38.983 | -33 | ||||
Működési eredmény | 112.508 | 108.161 | -4 | ||||
(%)
2 Forrás: OTP Bank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló - 2014. első negyedéves eredmény (2014. május 16.) nem auditált
Összes bevétel | 212.869 | 210.184 | -1 | |
Nettó kamatbevétel | 165.888 | 162.453 | -2 | |
Nettó díjak, jutalékok | 35.813 | 42.040 | 17 | |
Egyéb nettó nem kamatjellegű bevételek | 11.168 | 5.691 | -49 | |
Működési kiadások | -100.361 | -102.023 | 2 | |
Kockázati költségek | -55.005 | -68.945 | 25 | |
Egyedi tételek | 458 | -233 | -151 | |
Társasági adó | -17.217 | -3.671 | -79 |
záróállományok (millió forint) | |||
Mérlegfőösszeg | 10.520.194 | 10.139.918 | -4 |
Ügyfélhitelek (nettó, árfolyamszűrt) | 6.422.648 | 6.125.612 | -5 |
Ügyfélhitelek (bruttó, árfolyamszűrt) | 7.615.871 | 7.432.820 | -2 |
Hitelek értékvesztése (árfolyamszűrt) | -1.193.222 | -1.307.208 | 10 |
Ügyfélbetétek (árfolyamszűrt) | 6.739.267 | 6.881.568 | 2 |
Kibocsátott értékpapírok | 585.740 | 376.128 | -36 |
Alárendelt és járulékos kölcsöntőke | 308.529 | 280.278 | -9 |
Saját tőke | 1.536.014 | 1.440.662 | -6 |
Teljesítménymutatók korrigált eredmény alapján (%) | 2013 1Q | 2014 1Q | (%-pont) |
XXX (korrigált adózott eredményből) | 10,8% | 9,7% | -1,1 |
ROA (korrigált adózott eredményből) | 1,6% | 1,4% | -0,2 |
Működési eredmény marzs | 4,42% | 4,28% | -0,15 |
Teljes bevétel marzs | 8,37% | 8,31% | -0,06 |
Nettó kamatmarzs | 6,52% | 6,42% | -0,10 |
Működési költség/mérlegfőösszeg | 3,95% | 4,03% | 0,09 |
Kiadás/bevétel arány | 47,1% | 48,5% | 1,4 |
Kockázati költség/bruttó hitelállomány | 2,88% | 3,78% | 0,89 |
Kockázati költség (összesen)/mérlegfőösszeg | 2,16% | 2,73% | 0,56 |
Effektív adókulcs | 29,7% | 9,4% | -20,3 |
Nettó hitel/(betét+retail kötvény) arány (árfolyamszűrt) | 92% | 88% | -5 |
Tőkemegfelelési mutató3 (konszolidált, IFRS) - Basel III | 19,4% | 20,2% | 0,8 |
Tier1 ráta - Basel III | 16,3% | 16,4% | 0,1 |
Common Equity Tier1 ('CET1') ráta - Basel III | 15,0% | 16,4% | 1,4 |
Főbb mérlegtételek
2013 1Q 2014 1Q (%)
A Kibocsátó kilátásai szempontjából az Alaptájékoztatóban bemutatottakon kívül nem következtek be jelentős hátrányos változások a 2013. december 31-ére vonatkozó auditált pénzügyi beszámoló 2014. április 25-i közzététele óta.
A Kibocsátó pénzügyi vagy kereskedelmi helyzetében a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszak óta bekövetkezett lényeges változások a következők:
2014. július 4-én a magyar Országgyűlés elfogadta a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvényt. A törvény hatályba lépése a Köztársasági Elnök aláírását követően, a kihirdetést követő nyolcadik napon történik.
A törvény hatálya kiterjed valamennyi fogyasztói kölcsönszerződésre, így a lakossági deviza és forint alapú hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésekre is. A törvény értelmében a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések esetén az árfolyamrés alkalmazása semmis, továbbá a törvény valamennyi fogyasztói kölcsönszerződés esetében megdönthető vélelmet állít fel az egyoldalú kamatemelések tisztességtelen volta tekintetében. Az ügyfelekkel való elszámolást külön törvény fogja rendezni.
Az OTP Bank továbbra is fenntartja azon álláspontját, hogy hitelezési gyakorlatában a mindenkor hatályos törvények és előírások maradéktalan betartásával járt el. A Bank bankszakmai alapon vitatja azt az állítást, miszerint az árfolyamrés alkalmazása indokolatlan és ezért érvénytelen lenne, továbbá fenntartja azt az álláspontját, hogy az egyoldalú szerződésmódosításokra vonatkozó rendelkezései a mindenkor hatályos jogszabályi előírásoknak megfeleltek. A Bank álláspontja szerint aggályos, hogy a törvény megfelel-e az alkotmányos követelményeknek, ezért vizsgálja a törvények által biztosított jogorvoslati lehetőségeit.
A 2014. július 4-én elfogadott törvény változatlan tartalommal való hatályba lépése esetén az OTP Csoport árfolyamrés alkalmazásának semmissége következtében keletkező visszatérítési kötelezettsége várhatóan mintegy 27 milliárd forintot tehet ki. Figyelembe véve a 2013. év során erre a célra már megképzett kockázati költséget, az adózás előtti negatív eredményhatás mintegy 25 milliárd forintot érhet el. A negatív
3 A lejárat nélküli járulékos kölcsöntőke kötvényt és az ICES kötvényt a Bank Tier2 tőkeelemként kezeli. Az erre vonatkozó felügyeleti egyeztetés/engedélyezés még folyamatban van.
eredményhatás elszámolására 2014 második negyedévében kerül sor. Ez az összeg mintegy 20 milliárd forinttal magasabb a korábbi várakozásoknál, mivel egy utólagosan benyújtott, önálló képviselői indítvány hatására a törvény felülírja a hatályos új Ptk.-ba is beépült azon korábbi Legfelsőbb Bírósági jogértelmezést, mely szerint az érvénytelenség jogkövetkezményeit csak az ötéves elévülés korlátai között lehet alkalmazni. A Bank élni kíván a törvény által biztosított perindítási jogával az egyoldalú szerződésmódosítást tartalmazó szerződési feltétel tisztességessége bizonyítása iránt. A Bank a perrel érintett pénzösszeg nagyságát a deviza alapú hitelek esetében közel 90 milliárd forintban, a forint jelzáloghitelek és fogyasztási hitelek esetében pedig további, nagyságrendileg 20-30 milliárd forintban valószínűsíti. Hasonlóan az árfolyamrés kérdésköréhez az elévülés hatályos joggyakorlattól eltérő értelmezése ebben az esetben is mintegy 40 milliárd forinttal növelte a perrel érintett pénzösszeget. Abban a szélsőséges esetben, ha mindkét kérdéskörben a fent bemutatott legnagyobb veszteség érné a Csoportot, a 2014. első negyedév végi konszolidált tőkemegfelelési mutató ceteris paribus mintegy 1,7%- ponttal lenne alacsonyabb. Ennek megfelelően a Basel3 szerinti, elsődleges alapvető tőkemutató (Common Equity Tier1 ráta) 16,4%-ról 14,7%-ra, a konszolidált tőkemegfelelési mutató pedig 20,2%-ról 18,5%-ra változna, mely lényegesen meghaladná a 8%-os szabályozói minimum szintet. A Csoport likviditása és hitelezési képessége hosszútávon is biztosított. Az OTP Bank továbbra is elkötelezett magyarországi ügyfelei iránt, üzletpolitikájában nem tervez változást. Továbbá a menedzsment nem tartja indokoltnak, hogy az osztalékfizetés tervezett mértékén érdemben változtasson. Az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának 115/2014. számon elfogadott határozata értelmében az OTP Bank Nyrt. feltétlen és visszavonhatatlan kötelezettséget vállalt az OTP Jelzálogbank Zártkörűen Működő Részvénytársaságot, a Merkantil Váltó és Vagyonbefektető Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaságot, valamint az OTP Ingatlanlízing Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (továbbiakban: Társaságok) érő, a „Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről” szóló 2014. évi XXXVIII. számú törvénynek a Társaságok pénzügyi helyzetére gyakorolt negatív hatásai kiküszöbölésére, a jogszabályi megfelelést és a folyamatos, változatlan működést is biztosító mértékben az e tárgyban – a Társaságok részére – tett kötelezettségvállaló nyilatkozat(ok)ban foglalt feltételekkel. Az OTP Csoport, azon belül is kiemelten az orosz és ukrán leányvállalatok teljesítményét kedvezőtlen irányban befolyásolhatja a két ország között utóbbi időszakban kialakult politikai konfliktus. A 2014. első negyedéves 7,5 milliárd forintos veszteséget, illetve az év egészében várhatóan fennmaradó bizonytalan működési környezetet figyelembe véve az ukrán leánybank 2014-ben veszteséges maradhat, ennek lehetséges mértékét a bank vezetése 10-20 milliárd forintra becsüli. A kedvezőtlen működési környezet fennmaradása illetve romlása esetén a Kibocsátó ukrán befektetéseihez kapcsolódó goodwill értékcsökkenése is megvalósulhat a negyedéves felülvizsgálatok során. Ami az orosz leánybank várható teljesítményét illeti, bár a fogyasztási hitelek bizonyos szegmenseiben – a menedzsment korábbi várakozásainak megfelelően – már jelentkeznek a portfólió minőség javulására utaló jelek, a kockázati költségek csökkenése a vártnál mérsékeltebb ütemű. Ez tükröződik az első negyedév 4,7 milliárd forintos veszteségében is. Ennek valamint a gyengülő makrogazdasági teljesítménynek a hitelezési aktivitásra és jövedelmezőségre gyakorolt együttes következménye az lehet, hogy a leánybank éves szinten sem fog tudni pozitívan hozzájárulni a Bankcsoport eredményéhez. | |
B.13. | A közelmúltban nem történt kifejezetten a Kibocsátóval összefüggő, a Kibocsátó fizetőképességének értékelését lényegesen befolyásoló esemény. |
B.14. | A Kibocsátó irányítási-tulajdonlási szempontból nem függ és az OTP Csoport más tagjától. Azon OTP Csoport tagok, melyek üzleti tevékenysége a Kibocsátó működési, gazdasági, illetve pénzügyi eredményét jelentősen befolyásolják a magyarországi operáció terén az OTP Jelzálogbank Zrt., az OTP Lakástakarékpénztár Zrt., az OTP Faktoring Zrt., a külföldi leányvállalatok közül pedig a következők: DSK Bank EAD (Bulgária), OTP banka Hrvatska d.d. (Horvátország), OTP Bank Romania S.A. (Románia), OTP banka Srbija a.d. (Szerbia), OTP Banka Slovensko a.s. (Szlovákia), CJSC OTP Bank (Ukrajna), Crnogorska Komercijalna banka a.d. (Montenegró) és OAO OTP Bank (Oroszország). |
B.15. | A Bank engedélyhez kötött tevékenységeinek folytatását az Állami Bankfelügyelet az 1993. május 28-án kiadott 33/1993. számú határozatával engedélyezte, amelyet az ÁPTF az 1997. november 27-én kiadott 983/1997/F. számú határozatával vizsgált felül, illetve hagyott helyben. A Bank befektetési szolgáltatási tevékenységeinek folytatását az ÁPTF 1998. január 29-i keltű, 41.003/1998. számú, a PSZÁF 2001. április 27-i keltű III/41.003-18/2001. számú, 2002. február 19-én kelt III/41.003-21/2002. számú, 2002. december 20-án kelt III/41.003-22/2002 számú, és 2008. május 13-án kelt E-III/456/2008. számú határozataival engedélyezte. |
A Kibocsátó Alapszabályában szereplő tevékenységi körök: A Kibocsátó főtevékenysége: TEÁOR 64.19 Egyéb monetáris közvetítés A Kibocsátó egyéb tevékenységei: (TEÁOR 64.91) Pénzügyi lízing (TEÁOR 64.99) Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés (TEÁOR 66.12) Értékpapír, árutőzsdei ügynöki tevékenység (TEÁOR 66.19) Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység (TEÁOR 66.22) Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység (TEÁOR 66.30) Alapkezelés (TEÁOR 69.20) Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység (TEÁOR 68.20) Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (TEÁOR 85.59) M.n.s. egyéb oktatás (TEÁOR 56.29) Egyéb vendéglátás | |
B.16. | A Kibocsátó főrészvényesei A Bank jegyzett tőkéje 280.000.010 darab, egyenként 100 forint névértékű törzsrészvényből áll. A Bank legjobb tudomása szerint a Bank tulajdonosi struktúrája, a részesedés és szavazati arány mértéke 2014. március 31-én Teljes alaptőke1 Tulajdonosi kör megnevezése Tárgyév elején (január 01-jén) Időszak végén %2 %befolyás3 Db %2 %befolyás3 Db Belföldi intézményi/társaság 11,97% 12,12% 33.516.480 11,71% 11,87% 32.774.061 Külföldi intézményi/társaság 63,49% 64,28% 177.765.449 55,63% 56,40% 155.757.873 Belföldi magánszemély 8,93% 9,04% 24.998.111 9,43% 9,57% 26.415.585 Külföldi magánszemély 1,15% 1,16% 3.206.030 0,19% 0,19% 530.744 Munkavállalók, vezető 1,55% 1,57% 4.331.265 1,54% 1,56% 4.300.156 tisztségviselők Saját tulajdon 1,23% 0,00% 3.437.274 1,37% 0,00% 3.840.700 Államháztartás részét képező 5,13% 5,20% 14.372.425 5,13% 5,20% 14.373.890 tulajdonos 4 Nemzetközi Fejlesztési Intézmények 0,00% 0,00% 0 0,00% 0,00% 0 5 Egyéb6 6,56% 6,64% 18.372.976 15,00% 15,21% 42.007.001 ÖSSZESEN 100,00% 100,00% 280.000.010 100,00% 100,00% 280.000.010 1 Ha a bevezetett sorozat megegyezik a teljes alaptőkével, ennek feltüntetése mellett nem szükséges kitölteni. Ha több sorozat van bevezetve a tőzsdére, minden sorozat esetén meg kell adni a tulajdonosi struktúrát. 2 Szavazati hányad 3 A Kibocsátó közgyűlésén a döntéshozatalban való részvétel lehetőségét biztosító szavazati jog. Ha a tulajdoni hányad és a szavazati jog megegyezik, csak a tulajdoni hányad oszlopot kell kitölteni és benyújtani/közzétenni a tény feltüntetése mellett! 4 Pl.: MNV Zrt., TB, Önkormányzat, 100%-os állami tulajdonban álló vállalatok, Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap stb. 5 Pl.: EBRD, EIB, stb. 6 A nem azonosított részvények állománya Forrás: OTP Bank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló - 2014. első negyedéves eredmény (2014. május 16.) A saját tulajdonban lévő részvények (db) mennyiségének alakulása 2014. első negyedévében 2014. január 1. március 31. Társasági szinten 1.363.714 1.767.140 Leányvállalatok 2.073.560 2.073.560 Mindösszesen 3.437.274 3.840.700 Forrás: OTP Bank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló - 2014. első negyedéves eredmény (2014. május 16.) A Bank legjobb tudomása szerint az 5%-nál nagyobb Tulajdonosok felsorolása, bemutatása 2014. március 31-én Nemzetiség Tevékenység Mennyiség Szavazati Befolyás 5 Név 1 2 (db) jog (%) 3 mértéke Megjegyzés (%) 3,4 Megdet, Timur és Xxxxxxx Xxxxxxxxxx K T 24.875.995 8,88% 9,01% - MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. B T 24.000.000 8,57% 8,69% - Groupama Csoport K T 23.808.791 8,50% 8,62% - Lazard Csoport K T 15.234.032 5,44% 5,52% - Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. B Á 14.091.203 5,03% 5,10% - 1 Belföldi (B), Külföldi (K) |
2 Letétkezelő (L), Államháztartás (Á), Nemzetközi Fejlesztési Intézmények (F), Intézményi (I), Gazdasági Társaság (T) Magán (M), Munkavállaló, vezető tisztségviselő (D) 3 Két tizedesjegyre kerekítve kell megadni 4 A Kibocsátó közgyűlésén a döntéshozatalban való részvétel lehetőségét biztosító szavazati jog. 5 Pl.:szakmai befektető, pénzügyi befektető, stb. Forrás: OTP Bank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló - 2014. első negyedéves eredmény (2014. május 16.) Vezető állású tisztségviselők, stratégiai alkalmazottak 2014. március 31-én Saját Jelleg1 Név Beosztás Megbízás Megbízás részvény kezdete vége/megszűnése tulajdon (db) IT xx. Xxxxxx Xxxxxx 2 elnök-vezérigazgató 1992.05.15. 2016 10.000 IT Xxxxxxxxx Xxxxxx tag 1999.04.29. 2016 16.000 IT xx. Xxxx Xxxxx tag 1992.05.15. 2016 39.158 IT Xxxxx Xxxxx tag 1997.04.29. 2016 343.905 IT Xxxxx Xxxxx tag 2012.04.27 2016 6.439 IT xx. Xxxxx Xxxxxx tag 2012.04.27 2016 71.935 IT Xxxxxxx Xxxxx* tag 2011.04.29 2016 16.000 IT dr. Xxxxxx Xxxxxx0 tag 1997.04.29. 2016 3.635 IT xx. Xxxxxxxx Xxxxx alelnök, vezérigazgató-helyettes 2002.04.26. 2016 14.400 IT xx. Xxxxxx Xxxxxx tag 2001.04.25. 2016 281.000 IT xx. Xxxxx Xxxxxx tag 1992.05.15. 2016 133.200 FB Xxxxxx Xxxxx elnök 1992.05.15. 2014 54 FB xx. Xxxxxxx Xxxxx tag 1995.05.19. 2014 0 FB Xxxxxx Xxxxx tag, vezérigazgató-helyettes 2004.04.29. 2014 23.000 FB Xxxxxxx Xxxxxx tag 2008.04.25. 2014 14.000 FB Xxxxxxxxx Xxxx tag 2013.04.26. 2014 0 FB xx. Xxxx Xxxxxx Xxxxxxx tag 2011.04.29. 2014 0 SP Xxxxxxx Xxxxxx vezérigazgató-helyettes 4.780 SP Xxxxxx Xxxxxx0 vezérigazgató-helyettes 0 SP Xxxxxx Xxxx** vezérigazgató-helyettes 184.963 SP Xxxx Xxxxxx vezérigazgató-helyettes 587.182 Saját részvény tulajdon (db) Ö S S Z E S E N: 1.749.651 1 Stratégiai pozícióban lévő alkalmazott (SP), Igazgatósági tag (IT), FB tag (FB) 2 Xx. Xxxxxx Xxxxxx, elnök-vezérigazgató közvetlen és közvetett tulajdonában lévő részvények száma 510.000 3 Tagsága felfüggesztve 2012. október 3. napjától. 4 Xxxxxx Xxxxxx vezérigazgató-helyettes munkaviszonya 2014. április 15-i hatállyal megszűnt. Az OTP Bank Nyrt.-nél fennálló munkaviszony megszüntetésével egyidejűleg Xxxxxx xx OTP Jelzálogbank Zrt.-nél és OTP Lakástakarékpénztár Zrt.-nél betöltött elnök- vezérigazgatói pozíciója is megszűnt, valamint valamennyi egyéb, a Bank érdekeltségeiben viselt tisztségéről lemondott. Forrás: OTP Bank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló - 2014. első negyedéves eredmény (2014. május 16.) * Tagsága felfüggesztve 2014. április 3. napjától. ** Vezérigazgató-helyettesi kinevezését 2014. június 30. napjával az OTP Bank Nyrt. Igazgatósága visszavonta, továbbiakban ügyvezető igazgatóként látja el vezetői feladatait. | |||||
B.17. | A Kibocsátó jelenleg hatályos nemzetközi hitelminősítőktől kapott minősítéseit az alábbi táblázat tartalmazza. Ezek a minősítések a Kibocsátó kérésére készültek. | ||||
OTP Bank | Minősítés | Aktuális | |||
Moody's | Pénzügyi erő | D* | |||
Hosszúlejáratú deviza betét | Ba2* | ||||
Hosszúlejáratú forint betét | Ba1* | ||||
Rövidlejáratú deviza betét | Not-Prime | ||||
Rövidlejáratú forint betét | Not-Prime | ||||
Alárendelt deviza adósság (LT2) | Ba3* | ||||
Alárendelt deviza adósság (UT2) | B1(hyb)* | ||||
Standard & Poor's | Hosszú lejáratú deviza adós minősítés | BB** | |||
Hosszú lejáratú forint adós minősítés | BB** | ||||
Rövid lejáratú deviza adós minősítés | B |
Rövid lejáratú forint adós minősítés | B | ||||
*negatív minősítői kilátással **stabil minősítői kilátással | |||||
B.18. - B.50. | nem értelmezhető |
C. SZAKASZ – ÉRTÉKPAPÍROK
C.1. | A Kibocsátó jelen Kötvényprogramja keretében kizárólag névre szóló, dematerializált kötvényeket értékesíthet nyilvános forgalomba hozatali eljárások során. A Kötvényprogram keretében forgalomba hozott és le nem járt Kötvények össznévértéke nem haladhatja meg az 500.000.000.000 Ft-ot (ötszázmilliárd forintot), vagy ennek megfelelő EUR, USD, CHF, BGN, HRK, RSD, UAH, RUB vagy RON összeget (ezen EUR, USD, CHF, BGN, HRK, RSD, UAH, RUB vagy RON összeg forintra való átszámításánál a forgalomba hozatal napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni). A Kibocsátó nem vállal kötelezettséget arra, hogy a Kötvényprogram keretében a teljes 500.000.000.000 Ft (vagy ennek megfelelő összegű EUR, USD, CHF, BGN, HRK, RSD, UAH, RUB vagy RON) össznévértékben hoz forgalomba Kötvényeket. A Kötvények a kötvényről szóló 285/2001. (XII.26.) Korm. rendelet (“Kötvényrendelet”), illetve a Tpt. 12/B.§ értelmében hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírok. A Kötvényrendelet alapján a Kötvényeken alapuló követelések a Kibocsátóval szemben nem évülnek el. A Kötvényprogram során kibocsátott Kötvények minimum 30 napos és maximum 15 éves futamidejűek, fix, változó kamatozású, indexált kamatozású vagy diszkont kötvények. A Kötvények jegyzési vagy aukciós eljárás útján kerülnek kibocsátásra az Alaptájékoztató és a vonatkozó Végleges Feltételek feltételei szerint. |
C.2. | A Kötvényprogram során kibocsátott Kötvények több Sorozatban és a Sorozatokon belül több Részletben hozhatók forgalomba, HUF-ban, vagy EUR-ban, vagy USD-ben, CHF-ben, BGN-ben, HRK-ban, RSD-ben, UAH-ban, RUB-ben vagy RON-ban. |
C.3. – C4. | nem értelmezhető |
C.5. | A Kötvényprogram során kibocsátott Kötvények Magyarország területén, illetve – jelen Alaptájékoztató Tpt. 32. §-a szerinti kiegészítését követően – Szlovákiában, Bulgáriában, Romániában valamint Horvátországban kerülhetnek kibocsátásra. A Magyarország, mint székhely szerinti tagállam területén kívül a fogadó állam illetékes hatóságának 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő egyedi notifikációja alapján kerülhet sor kibocsátásokra. A Kibocsátó nem vállal kötelezettséget arra, hogy a Kötvények Magyarország területén kívül forgalomba hozatalra kerülnek. A jelen Alaptájékoztató és az adott Végleges Feltételek terjesztése, illetve a Kötvény forgalomba hozatala és értékesítése egyes jogrendszerekben jogszabályi korlátozások alá eshet. A Kibocsátó nem állítja, hogy a jelen Alaptájékoztató valamely más országban az ott alkalmazandó jogszabályi vagy egyéb követelményeknek megfelelően jogszerűen terjeszthető, vagy azt, hogy a Kötvény jogszerűen ezen országokban kibocsátható vagy vásárolható, illetve nem vállal felelősséget az ilyen terjesztés vagy forgalomba hozatal, illetve vásárlás jogszerűségéért. Magyarországon kívül, és azon fogadó államon kívül, ahol a Kötvény a Kibocsátó által forgalomba hozatalra kerül, a Kibocsátó nem tett semmiféle olyan intézkedést, amely a Kötvény nyilvános forgalomba hozatalát vagy a jelen Alaptájékoztató terjesztését lehetővé tenné egy olyan országban, ahol a forgalomba hozatalhoz vagy a terjesztéshez ilyen intézkedésre szükség van. Ennek megfelelően, az ilyen országban a Kötvény nem bocsátható ki, illetve nem értékesíthető sem közvetve, sem közvetlenül. Továbbá a jelen Alaptájékoztató, a hirdetmények vagy egyéb forgalomba hozatali dokumentumok nem terjeszthetők vagy hozhatók nyilvánosságra, kivéve akkor, ha azok olyan körülmények között történnek, amelyek biztosítják az adott ország vonatkozó jogszabályainak és egyéb rendelkezéseinek betartását (feltéve, hogy a Kibocsátó nyilatkozik erről). A Kötvények egyike sem került korábban, és a jövőben sem kerül nyilvántartásba vételre az Amerikai Egyesült Államok 1933. évi értékpapírokról szóló törvénye („Amerikai Értékpapírtörvény”) alapján. Az Amerikai Értékpapírtörvény S Rendelkezésének megfelelően, a Kötvények egyikét sem lehet amerikai |
személyek részére vételre felajánlani, értékesíteni, átadni, illetve nem lehet az Amerikai Egyesült Államok területén a Kötvényt senki részére vételre felajánlani, értékesíteni és átadni. A Kötvényprogram keretében kibocsátott Kötvényekre vonatkozóan az itt meghatározottakon kívül nincsen átruházási korlátozás, kivéve, ha az adott Sorozat tekintetében a kibocsátás Végleges Feltételei ilyen korlátozás alkalmazását írják elő. Ez esetben a Kötvényrendelet alapján a korlátozásba ütköző átruházás semmis. | |
C.6. – C.7. | nem értelmezhető |
C.8. | A Kötvények a Kötvényrendelet és a Tpt. 12/B.§ értelmében, hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírok. A Tpt. 12/B.§ szerint a Kötvényben a Kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat, továbbá a pénzösszeget a Kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg teljesíti. A Kötvényrendelet alapján, a Kötvényeken alapuló követelések a Kibocsátóval szemben nem évülnek el. A Kötvények – amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek eltérően nem rendelkezik – a Kibocsátó közvetlen, feltétel nélküli, nem alárendelt és nem biztosított kötelezettségeit testesítik meg. |
C.9. | A Kötvény a kamat/hozam számítása szerint lehet olyan Kötvény, (i) amelynek Kamatlába a Lejárat Napjáig nem változik vagy a forgalomba hozatala előtt megállapított mértékre változik ("Fix Kamatozású Kötvény"); (ii) amelynek Kamatlábát valamely piaci kamatláb szerint periodikusan állapítják meg ("Változó Kamatozású Kötvény"); (iii) amelynek Forgalomba Hozatali Árát a Meghatározott Névérték a Lejárat Napjáig számított Hozam mértékével haladja meg ("Diszkont Kötvény"); (iv) amelynek Kamatlába valamilyen képlet alapján kerül meghatározásra ("Indexált Kamatozású Kötvény"); (v) amelyre a kamat névértékének devizájától eltérő devizában is fizethető ("Kettős Pénznemű Kamatozó Kötvény") vagy az előbbiek bármelyikének kombinációja az arra vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott Kamatszámítási Alaptól függően. A Kötvény vonatkozásában – amennyiben alkalmazandó – a névleges kamatlábra és a fizetendő kamatra, a kamat esedékessé válásának időpontjára, a kamatfizetési időpontokra, az alapul szolgáló a mögöttes eszköz ismertetésére, a mögöttes eszköz és a kamatláb összekapcsolásának módjára, a mögöttes eszköz korábbi és várható teljesítményének alakulására és volatilitására vonatkozó információk beszerzésének helyére, a mögöttes eszközt érintő piaci vagy elszámolási fennakadásokra, a mögöttes eszközt érintő eseményekkel kapcsolatos kiigazítási szabályokra, a számítást végző ügynök nevére és a várható hozamra vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza. A Kötvények kapcsán teljesítendő kifizetéseket a Központi Számlavezető nyilvántartásában az adott esedékességre vonatkozó – a Központi Számlavezető mindenkor hatályos szabályzatában meghatározott – fordulónap ("Fordulónap") végén az adott Kötvényeket illetően állománnyal rendelkező értékpapír- számlavezetők részére kell teljesíteni, a Központi Számlavezető vonatkozó mindenkor hatályos szabályzatával, rendelkezéseivel összhangban, valamint az alkalmazandó adózási jogszabályok figyelembevételével. Az esedékes fizetést azon Kötvénytulajdonos részére kell teljesíteni, aki a Fordulónapon Kötvénytulajdonosnak minősül. A Kötvények jegyzése, illetve azokra aukciós ajánlat tétele a természetes személy Befektető, valamint a Kötvények megszerzését követően a Kötvénytulajdonos eljárása személyesen vagy (eseti vagy állandó meghatalmazással) képviselő útján is történhet, amennyiben azt – többek között – jogszabály nem zárja ki. A nem természetes személy Befektetőt/Kötvénytulajdonost a jogszabályban és/vagy működési formája szerinti szerződésben vagy annak alapján meghatározott természetes személyek képviselik a jogszabályban, szerződésben meghatározott módon és terjedelemben. A Kibocsátó a Kötvénytulajdonosokat képviselő szervezetet megnevezhet és ilyen képviseletre vonatkozó szabályokat megállapíthat. Képviselő eljárása esetén a jegyzéshez/aukciós ajánlathoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek a képviselt Befektetőt illetik meg, a jegyzéshez/aukciós ajánlathoz kapcsolódó felelősség szintén a képviseltet terheli, a Kötvények tulajdonjoga az allokációt követően a képviselt Befektetőre száll. |
C.10. | Az Indexált Kamatozású Kötvények olyan hitelpapírok, amelyek kamata előre nem meghatározott, hanem valamely index és/vagy képlet, értékpapír, deviza, vagy szabványosított tőzsdei termék árfolyam- vagy hozamváltozása alapján kerül meghatározásra. Az ilyen index és/vagy képlet, értékpapír, deviza, vagy szabványosított tőzsdei termék önmagában is számottevő hitel, piaci vagy egyéb kockázatot testesíthet meg. A befektetőknek figyelembe kell venniük, hogy az Indexált Kamatozású Kötvények piaci ára ingadozó lehet, valamint, hogy az adott feltételektől függően akár semmilyen kamatösszegre sem lesznek jogosultak. A fenti tényezőket is figyelembe véve fontos kiemelni, hogy az egyes kötvények lejárat előtti értékesítése során a befektetők számára realizálható hozam lényegesen is eltérhet a lejáratig történő tartással realizálható hozamtól, sőt az akár veszteséggel is járhat. |
C.11. | Jelen Alaptájékoztató két alaptájékoztatót foglal magában, amelyek alapján a Kötvényprogram keretében a Kibocsátó az itt megjelölt szabályozott piacra bevezetett, és oda be nem vezetett Kötvényeket kíván nyilvánosan forgalomba hozni. A Kibocsátó – az erre vonatkozó eljárások lefolytatását követően – kezdeményezheti a Kötvényprogram keretében forgalomba hozott Kötvények tőzsdei bevezetését a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT), a Szlovák Értéktőzsdére (BSSE), a Bolgár Értéktőzsdére (BSE), illetve a román Bukaresti Értéktőzsdére (BVB), erre azonban kötelezettséget nem vállal. |
C.12. – C.22. | nem értelmezhető |
D. SZAKASZ – KOCKÁZATOK
D.1. | nem értelmezhető |
D.2. | Minden befektetőnek alaposan meg kell fontolnia az itt felsorolt valamennyi tájékoztatást/információt. A Kötvények megvásárlására vonatkozó döntés meghozatala során különös figyelmet kell fordítani az alább kiemelt kockázati szempontokra. Az alább felsorolt kockázati tényezők feltételesek, vagyis bekövetkezésük lehetséges, de nem biztos. A Kibocsátó nincsen abban a helyzetben, hogy a tényezők bekövetkeztének valószínűségéről állást foglaljon. A Kibocsátó gazdálkodásának környezetével kapcsolatos kockázatok A banki, illetve pénzügyi szolgáltatások jelentősen befolyásoltak a különböző gazdasági környezet tényezőinek alakulásától. A gazdasági környezet kedvezőtlen változásai negatívan érinthetik az OTP Csoport gazdálkodását, szélsőséges esetben veszélyeztethetik a kötvények kamatainak, illetve törlesztéseinek fizetését. Ilyen típusú kockázati tényező lehetnek: Magyarországgal kapcsolatos politikai és gazdasági kockázatok, a gazdaság konjunktúrahelyzetéből eredő kockázatok, szabályozási környezet megváltozásából eredő kockázatok, versenyhelyzet a bankszektorban, a forint árfolyamával kapcsolatos kockázatok, az euró bevezetése. Az OTP Csoport működéséhez kapcsolódó kockázatok (kibocsátói kockázat) Az OTP Csoport működéséhez kapcsolódó kockázatok befolyásolhatják a Bank jövőbeni kötelezettségeinek teljesítésére vonatkozó fizetőképességét, mely a Kötvénytulajdonos számára kibocsátói kockázatként jelenik meg. A Bank működése során a következő fő kockázatokkal szembesül: hitel-, kamat-, likviditási-, devizaárfolyam kitettségi- és működési kockázat, peres eljárások kockázata, folyamatban lévő adó-, vám-, jövedéki és egyéb pénzügyi vizsgálatok, általános csoportszerkezet kockázatai, az OTP Csoport működése engedélyektől függ. A Kibocsátó működéséhez szükséges engedélyek visszavonásában rejlő kockázatok A Kibocsátó működéséhez szükséges engedélyeket az ezek vonatkozásában illetékes Felügyelet visszavonhatja a vonatkozó jogszabály által meghatározott esetekben, például ha a Kibocsátó törvény által tiltott tevékenységet folytat vagy már nem felel meg a prudens működésre vonatkozó jogszabályi feltételeknek. A működéshez szükséges engedélyek bármely okból történő visszavonása lényeges hátrányos hatással lehet a Kibocsátó üzletmenetére, működési eredményeire vagy pénzügyi helyzetére, mivel ezen engedélyek hiányában nem jogosult folytatni az engedélyköteles tevékenységeit. Folyamatban lévő adó-, vám-, jövedéki és egyéb pénzügyi vizsgálatokból eredő kockázatok Az OTP Bank – valamint az OTP Bank által képviselt áfa-csoport – tevékenysége a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adózók Adóigazgatósága hatáskörébe tartozik. Az adóhatóság az általa meghatározott ellenőrzés vizsgálati programja alapján végez ellenőrzéseket az OTP Bank, valamint az OTP Bank által képviselt áfa-csoport tevékenységét illetően. |
Perek és hatósági eljárásokból eredő kockázatok A Kibocsátó, valamint az OTP Csoport tagok számos olyan jogi eljárással kapcsolatos kockázatnak vannak kitéve, amely már folyamatban lévő vagy a jövőben esetlegesen felmerülő perekből és hatósági eljárásokból származhat. Bár a Kibocsátó, valamint az OTP Csoport jelenleg nem számít arra, hogy bármely olyan peres vagy hatósági eljárás, amelyben félként szerepel, lényeges hátrányos hatással lesz pénzügyi helyzetére és működési eredményeire, a Kibocsátó nem tudja garantálni, hogy bármely ilyen, illetve a jövőben megindításra kerülő per vagy hatósági eljárás végleges kimenetele nem lesz ilyen hatással a működési eredményeire vagy a pénzügyi helyzetére. Általános jogi kockázatok Az OTP Csoport jogi és hatósági kockázatnak is ki van téve a jogszabályalkotás alábbi szintjein: európai uniós jogszabályok és előírások hatással vannak az OTP Csoport üzletágaira, az uniós jogszabályok és politikák nemzeti jogba történő implementálása, és megvalósítása a nemzeti jogalkotásban, mely felett az egyes tagállamok jelentős mértékű autonómiát tartanak meg; illetve a nemzeti és helyi jogszabályalkotás és szabályozás. Azok a jogszabályok, illetve jogszabályváltozások, melyek hatással vannak az OTP Csoportra, azon belül a Kibocsátóra pl. az alábbiak: uniós szintű és nemzeti bankjogi, társasági jogi, kötelmi jogi, tulajdonjogi, csődjogi, értékpapírjogi, adózási, munkajogi és munkavédelmi, versenyjogi jogszabályalkotások, szektor- specifikus pénzügyi feltételek, vagy környezeti, egészségügyi és biztonságtechnikai előírások az OTP Csoport létesítményeire, amik befektetési kötelezettségekkel, magasabb működési költségekkel járhatnak. Általános csoportszerkezetből eredő kockázatok A Kibocsátó számos működési tevékenységét leányvállalatain keresztül folytatja. A Kibocsátó és a leányvállalatok közötti, csoporton belüli hitelezést szerződések rendezik. Amennyiben egy hitelezett leányvállalat megszünteti az üzleti tevékenységét és utána nem képes teljesíteni kötelezettségeit az OTP Csoporton belüli hitel visszafizetése tekintetében, annak lényeges hátrányos hatása lehet az OTP Csoport pénzügyi helyzetére. | |
D.3. | A kötvények, mint értékpapírok, a tőke és pénzpiacok változásaiból eredően illetve a tőkepiaci eszköz jellegükből adódóan is hordoznak olyan kockázatokat, amelyek függetlenek akár a kibocsátó gazdálkodási környezetének kockázataitól, akár a Kibocsátó gazdálkodásának kockázataitól. Ilyen kockázatok lehetnek: piaci kockázatok a kötvények árfolyamával, illetve kamatfizetéseivel kapcsolatosan, devizaárfolyam kockázat, az aukciós eljárás kockázata, jegyzési eljárás kockázata és likviditási kockázat, amelyekkel kapcsolatban a Kibocsátó felhívja a Befektetők figyelmét, hogy a magyarországi vállalati- illetve banki kötvények másodpiacára – különösen a tőzsdén kívüli piacra – a likviditás hiánya jellemző, ezért az állampapírokhoz viszonyítva jóval magasabb a banki kötvények likviditási kockázata. Ez azt jelenti, hogy a Kötvénytulajdonos a futamidő lejárta előtt esetleg csak jelentős árfolyam- illetve tőkeveszteséggel tudja eladni a Kötvényeket. |
D.4. – D.6. | nem értelmezhető |
E. SZAKASZ – AJÁNLATTÉTEL
E.1.- E.2a. | nem értelmezhető |
E.2b. | Az ajánlattétel okai és a bevétel felhasználása. A Kötvényprogram célja, hogy a Kibocsátó, valamint az OTP Csoport üzleti tevékenységének finanszírozásához időről időre kötvénykibocsátásokon keresztül biztosítson forrásokat. |
E.3. | Az ajánlattétel feltételeinek ismertetése. Az adott forgalomba hozatalok tekintetében a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza többek között az értékesítés módját és részletes feltételeit. A Tpt. 27.§ (6) bekezdése alapján a Kötvényprogram hatálya alá tartozó egyes forgalomba hozatalok esetében a Kibocsátó a forgalomba hozatal kezdőnapját megelőzően a forgalomba hozatal végleges feltételeiről (így különösen: a forgalomba hozatal össznévértéke, az értékpapír futamideje, lejárata, kamata vagy egyéb járulékai, a forgalomba hozatal módja és helye, továbbá az új Sorozat értékpapírkódja, stb.) a vonatkozó Végleges Feltételek benyújtásával a Magyar Nemzeti Bankot tájékoztatja és azt közzéteszi a Közzétételi Helyeken. |
Az Összefoglaló alkalmazásában Közzétételi Helynek minősülnek a következők: (i) a Kibocsátó honlapja (xxx.xxxxxxx.xx); (ii) a Budapesti Értéktőzsde honlapja (xxx.xxx.xx), (iii) az MNB által működtetett, hivatalos információtárolási rendszer honlapja (xxx.xxxxxxxxxxxx.xx); (iv) a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség részletes szabályairól szóló 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelet 4. §-ának rendelkezései szerinti, egy honlappal rendelkező média szerkesztőségének történő megküldés. Amennyiben az Alaptájékoztató alapján forgalomba hozott Kötvények a Budapesti Értéktőzsdén kívül más szabályozott piacra is bevezetésre kerülnek, úgy e szabályozott piac által előírt hely is Közzétételi Helynek minősül, ezen Kötvények vonatkozásában. | |
E.4. | A Kibocsátó igazgatási, irányító és felügyelő szerveiben tisztséget betöltő személyek által a Kibocsátó számára végzett feladatok, és e személyek magánérdekei vagy más feladatai között a Kibocsátó tudomása szerint nem áll fenn összeférhetetlenség. |
E.5. - E.6. | nem értelmezhető |
E.7. | Nincs a Kibocsátó által a kibocsátással kapcsolatban a befektetőre terhelt költség, de a befektetőknek számolniuk kell azzal, hogy a Kötvények, mint dematerializált értékpapírok értékpapírszámlán kerülnek nyilvántartása, amely költséggel járhat a befektető részére. |
II. REGISZTRÁCIÓS OKMÁNY
1. FELELŐS SZEMÉLYEK / FELELŐSSÉGVÁLLALÁSI NYILATKOZAT
Az Alaptájékoztatóban szereplő információkért a Kibocsátó, azaz az OTP Bank Nyrt. (székhelye: 1051 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 16., cégjegyzékszáma: 01-10-041585) tartozik felelősséggel.
Az OTP Bank Nyrt. ezúton nyilatkozik arról, hogy az elvárható gondosság mellett, lehető legjobb tudása szerint készített jelen Alaptájékoztatóban szereplő információk megfelelnek a tényeknek, az Alaptájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek a Kötvények, illetve a Kibocsátó megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak, továbbá nem mellőzi azon körülmények bemutatását, amelyek befolyásolhatnák az információkból levonható fontos következtetéseket, továbbá nem tartalmaz félrevezető adatot, téves következtetés levonását elősegítő csoportosítást, elemzést, amely a befektetés megalapozott megítélését veszélyezteti.
Budapest, 2014. július 25.
OTP Bank Nyrt.
2. BEJEGYZETT KÖNYVVIZSGÁLÓK
A Kibocsátó könyvvizsgálójának neve és címe a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszakban: Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.
0000 Xxxxxxxx, Xxxxx Xx. xx. 00/x., xxxxxxxxxxxxxxx: 00-00-000000
A könyvvizsgálatért felelős személy:
xx. Xxxxx Xxxxxx (könyvvizsgálói igazolvány-száma: 007118).
A Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. korlátozás nélküli véleménnyel látta el a Kibocsátó nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint (IFRS) készült konszolidált 2013. évre vonatkozó pénzügyi kimutatásait.
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. CCXXXVII. törvény 152. § (3) bekezdése alapján a Társaság 2014. évi, számviteli törvény előírásainak megfelelő egyedi Éves beszámolójának, valamint konszolidált Éves beszámolójának könyvvizsgálatára a Közgyűlés könyvvizsgáló szervezetként a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft-t (000083, 1068 Budapest, Dózsa Xx. xx. 00/c.) választja meg a 2014. május 1-jétől 2015. április 30-ig terjedő időtartamra.
A Közgyűlés hozzájárult a könyvvizsgálatért felelős személyként xx. Xxxxx Xxxxxx, 007118 számon bejegyzett könyvvizsgáló kijelöléséhez, elháríthatatlan akadályoztatása esetén Xxxx Xxxxxx, 005027 számon bejegyzett könyvvizsgáló, mint a könyvvizsgálatért felelős személy kijelöléséhez.
A Könyvvizsgálónak semmilyen lényeges érdekeltsége nincsen a Kibocsátóban.
3. KIEMELT PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK
3.1. Az OTP Csoport 2013. évi auditált, konszolidált eredménykimutatása és konszolidált pénzügyi helyzet kimutatása4
Az OTP Csoport konszolidált számviteli eredménye éves szinten 122,6 milliárd forintról 64,1 milliárd forintra csökkent. A visszaesés mögött elsősorban a negatív eredményhatású korrekciós tételek háromszorozódása áll. Egyrészt a 28,9 milliárd forintnyi magyarországi pénzintézeti különadót 13,2 milliárd forintos egyszeri tranzakciós illeték is növelte (mindkettő társasági adó után). Emellett leírásra került az ukrán leánybank kapcsán konszolidált szinten, IFRS szerint nyilvántartott 64,0 milliárd forintnyi goodwillből 37,2 milliárd forint. A teljes leírásból 6,4 milliárd forint a tőkével, 30,8 milliárd forint az eredménnyel szemben került elszámolásra. A korrekciós tételek összesen közel 82 milliárd forintra rúgtak 2013-ban.
A 2013. DECEMBER 31-ÉVEL ZÁRULT ÉV KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYKIMUTATÁSA (millió forintban) | 2012 | 2013 | Változás (%) |
Kamatbevétel: | |||
Hitelekből | 795 475 | 771 542 | -3,0 |
Bankközi kihelyezésekből | 341 071 | 207 951 | -39,0 |
Értékesíthető értékpapírokból | 78 624 | 71 743 | -8,8 |
Lejáratig tartandó értékpapírokból | 20 204 | 33 002 | 63,3 |
Más bankoknál és a Nemzeti Bankoknál vezetett számlákból | 6 749 | 4 207 | -37,7 |
Kereskedési célú értékpapírokból | 1 827 | 924 | -49,4 |
Összes kamatbevétel | 1 243 950 | 1 089 369 | -12,4 |
Kamatráfordítások: | |||
Bankokkal, Magyar Állammal, Nemzeti Bankokkal és egyéb bankokkal szembeni kötelezettségekre | 294 631 | 189 539 | -35,7 |
Ügyfelek betéteire | 237 898 | 199 794 | -16,0 |
Kibocsátott értékpapírokra | 54 033 | 34 896 | -35,4 |
Alárendelt kölcsöntőkére | 11 923 | 11 412 | -4,3 |
Összes kamatráfordítás | 000 000 | 000 000 | -27,2 |
NETTÓ KAMATBEVÉTEL | 645 465 | 653 728 | 1,3 |
Értékvesztés képzés a hitelezési és kihelyezési veszteségekre | 229 470 | 262 569 | 14,4 |
Végtörlesztéshez kapcsolódó nyereség | -2 490 | 0 | -100,0 |
NETTÓ KAMATBEVÉTEL A HITELEZÉSI ÉS KIHELYEZÉSI VESZTESÉGEKRE KÉPZETT ÉRTÉKVESZTÉS ELSZÁMOLÁSA UTÁN | 418 485 | 391 159 | -6,5 |
Díj-, jutalék bevételek | 203 499 | 257 135 | 26,4 |
Díj-, jutalék ráfordítások | 49 162 | 55 378 | 12,6 |
Díjak, jutalékok nettó eredménye | 154 337 | 201 757 | 30,7 |
Deviza műveletek nettó nyeresége | 3 171 | 18 279 | 476,4 |
Értékpapírok nettó árfolyamnyeresége (+) / vesztesége (-) | -235 | 11 546 | -5013,2 |
Ingatlan tranzakciók nyeresége | 1 131 | 1 552 | 37,2 |
Osztalékbevételek | 2 803 | 2 474 | -11,7 |
Értékvesztés feloldása lejáratig tartandó és értékesíthető értékpapírokra | 505 | 11 | -97,8 |
Egyéb működési bevételek | 23 987 | 24 840 | 3,6 |
Egyéb működési ráfordítások | -35 033 | -39 795 | 13,6 |
4Forrás: OTP Bank Nyrt., Az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatások a 2013. december 31-ével zárult évről (2014.04.25.)
Nettó működési eredmény | -3 671 | 18 907 | -615,0 |
Személyi jellegű ráfordítások | 188 952 | 204 277 | 8,1 |
Értékcsökkenés és amortizáció | 47 420 | 78 017 | 64,5 |
Egyéb általános költségek | 187 105 | 244 477 | 30,7 |
Egyéb adminisztratív ráfordítások | 423 477 | 526 771 | 24,4 |
ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY | 145 674 | 85 052 | -41,6 |
Társasági adó | -23 088 | -20 944 | -9,3 |
NETTÓ EREDMÉNY | 122 586 | 64 108 | -47,7 |
2013. DECEMBER 31-I KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI HELYZET KIMUTATÁSA (millió forintban) | 2012 | 2013 | Változás (%) |
Pénztárak, betétszámlák, elszámolások a Nemzeti Bankokkal | 602 521 | 539 125 | -10,5 |
Bankközi kihelyezések, követelések, a kihelyezési veszteségekre elszámolt értékvesztés levonása után | 356 866 | 273 479 | -23,4 |
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök | 222 874 | 415 605 | 86,5 |
Értékesíthető értékpapírok | 1 411 177 | 1 637 255 | 16,0 |
Hitelek, a hitelezési veszteségekre elszámolt értékvesztés levonása után | 6 464 191 | 6 245 210 | -3,4 |
Részvények és részesedések | 7 936 | 23 837 | 200,4 |
Lejáratig tartandó értékpapírok | 429 303 | 580 051 | 35,1 |
Tárgyi eszközök | 251 393 | 261 523 | 4,0 |
Immateriális javak | 237 749 | 193 721 | -18,5 |
Egyéb eszközök | 129 456 | 211 241 | 63,2 |
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN | 10 113 466 | 10 381 047 | 2,6 |
Bankokkal, Magyar Állammal, Nemzeti Bankokkal és egyéb bankokkal szembeni kötelezettségek | 534 324 | 784 212 | 46,8 |
Ügyfelek betétei | 6 550 708 | 6 866 606 | 4,8 |
Kibocsátott értékpapírok | 643 123 | 445 218 | -30,8 |
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek | 122 032 | 87 164 | -28,6 |
Egyéb kötelezettségek | 457 231 | 421 353 | -7,8 |
Alárendelt kölcsöntőke | 291 495 | 267 162 | -8,3 |
KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN | 8 598 913 | 8 871 715 | 3,2 |
Jegyzett tőke | 28 000 | 28 000 | 0,0 |
Eredménytartalék és egyéb tartalékok | 1 534 572 | 1 532 164 | -0,2 |
Visszavásárolt saját részvény | -53 802 | -55 599 | 3,3 |
Nem ellenőrzött részesedések | 5 783 | 4 767 | -17,6 |
SAJÁT TŐKE | 1 514 553 | 1 509 332 | -0,3 |
KÖTELEZETTSÉGEK ÉS SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN | 10 113 466 | 10 381 047 | 2,6 |
3.2. Az OTP Csoport 2014. első negyedévi nem auditált, konszolidált eredménykimutatása, főbb mérlegtételei és teljesítménymutatói korrigált eredmény alapján5
Az OTP Csoport 2014 első negyedévében 35,3 milliárd forintos korrigált adózott eredményt ért el, mely 13%-kal elmarad az egy évvel korábbitól, de lényegesen jobb, mint a 2013. negyedik negyedévi eredmény. A jelentős q/q eredményjavulás elsősorban a mérsékeltebb kockázati költségeknek köszönhető, emellett a működési eredmény is nőtt 2%-kal. Az egyedi tételek hatását nem tartalmazó korrigált adózás előtti eredmény közel 39 milliárd forint volt az első negyedévben (-33% y/y, +171% q/q). Az effektív társasági adóráta 2014 1Q-ban 9% volt. Az alacsony adóterhelés döntően az OTP Core-nál a leányvállalati befektetések átértékelődéséhez kapcsolódó pozitív adópajzshoz, illetve az orosz és ukrán leánybankok esetében elszámolt halasztott adóhoz köthető. A Bankcsoport számviteli adózott eredménye 5,9 milliárd forint volt, szemben az előző negyedév 1,4 milliárd forintos, illetve a bázisidőszak 11,2 milliárd forintos nyereségével. 2014. első negyedévben érdemi korrekciós tételt egyedül a pénzintézeti különadó jelentett, melynek összege nagyságrendileg az előző évekkel megegyező (29,4 milliárd forint adózás után), és teljes éves összege az első negyedévben, egy összegben került elszámolásra. Bár az orosz és ukrán bankok negatív eredménye miatt csökkent a külföldi eredmény-hozzájárulás, a kelet-közép-európai bankok negyedéves teljesítménye kiváló. Tovább javult a DSK bank eredménye (11,3 milliárd forint), emellett valamennyi kisebb leánybank nyereséges negyedévet produkált. Külön kiemelendő a román (1 milliárd forint) és a szerb leánybank (136 millió forint), előbbinél 2011 2Q óta ez a legnagyobb nyereség, utóbbi 2009 1Q óta nem ért el nyereséget negyedéves szinten.
Eredménykimutatás (millió forint) | 2013 1Q | 2014 1Q | Változás (%) |
Konszolidált adózás utáni eredmény | 11.233 | 5.864 | -48 |
Korrekciós tételek (összesen) | -29.511 | -29.449 | 0 |
Konszolidált korrigált adózás utáni eredmény korrekciós tételek hatása nélkül | 40.744 | 35.312 | -13 |
Adózás előtti eredmény | 57.961 | 38.983 | -33 |
Működési eredmény | 112.508 | 108.161 | -4 |
Összes bevétel | 212.869 | 210.184 | -1 |
Nettó kamatbevétel | 165.888 | 162.453 | -2 |
Nettó díjak, jutalékok | 35.813 | 42.040 | 17 |
Egyéb nettó nem kamatjellegű bevételek | 11.168 | 5.691 | -49 |
Működési kiadások | -100.361 | -102.023 | 2 |
Kockázati költségek | -55.005 | -68.945 | 25 |
Egyedi tételek | 458 | -233 | -151 |
Társasági adó | -17.217 | -3.671 | -79 |
Főbb mérlegtételek záróállományok (millió forint) | 2013 1Q | 2014 1Q | (%) |
Mérlegfőösszeg | 10.520.194 | 10.139.918 | -4 |
Ügyfélhitelek (nettó, árfolyamszűrt) | 6.422.648 | 6.125.612 | -5 |
Ügyfélhitelek (bruttó, árfolyamszűrt) | 7.615.871 | 7.432.820 | -2 |
Hitelek értékvesztése (árfolyamszűrt) | -1.193.222 | -1.307.208 | 10 |
Ügyfélbetétek (árfolyamszűrt) | 6.739.267 | 6.881.568 | 2 |
Kibocsátott értékpapírok | 585.740 | 376.128 | -36 |
Alárendelt és járulékos kölcsöntőke | 308.529 | 280.278 | -9 |
Saját tőke | 1.536.014 | 1.440.662 | -6 |
Teljesítménymutatók korrigált eredmény alapján (%) | 2013 1Q | 2014 1Q | (%-pont) |
XXX (korrigált adózott eredményből) | 10,8% | 9,7% | -1,1 |
ROA (korrigált adózott eredményből) | 1,6% | 1,4% | -0,2 |
Működési eredmény marzs | 4,42% | 4,28% | -0,15 |
Teljes bevétel marzs | 8,37% | 8,31% | -0,06 |
Nettó kamatmarzs | 6,52% | 6,42% | -0,10 |
Működési költség/mérlegfőösszeg | 3,95% | 4,03% | 0,09 |
Kiadás/bevétel arány | 47,1% | 48,5% | 1,4 |
Kockázati költség/bruttó hitelállomány | 2,88% | 3,78% | 0,89 |
Kockázati költség (összesen)/mérlegfőösszeg | 2,16% | 2,73% | 0,56 |
Effektív adókulcs | 29,7% | 9,4% | -20,3 |
Nettó hitel/(betét+retail kötvény) arány (árfolyamszűrt) | 92% | 88% | -5 |
Tőkemegfelelési mutató6 (konszolidált, IFRS) - Basel III | 19,4% | 20,2% | 0,8 |
Tier1 ráta - Basel III | 16,3% | 16,4% | 0,1 |
Common Equity Tier1 ('CET1') ráta - Basel III | 15,0% | 16,4% | 1,4 |
5 Forrás: OTP Bank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló - 2014. első negyedéves eredmény (2014. május 16.)
6 A lejárat nélküli járulékos kölcsöntőke kötvényt és az ICES kötvényt a Bank Tier2 tőkeelemként kezeli. Az erre vonatkozó felügyeleti egyeztetés/engedélyezés még folyamatban van.
4. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK
Minden befektetőnek alaposan meg kell fontolnia a jelen Alaptájékoztatóban található valamennyi tájékoztatást/információt. A Kötvények megvásárlására vonatkozó döntés meghozatala során különös figyelmet kell fordítani az alább kiemelt kockázati szempontokra. Az itt felsorolt kockázati tényezők feltételesek, vagyis bekövetkezésük lehetséges, de nem biztos. A Kibocsátó nincsen abban a helyzetben, hogy a tényezők bekövetkeztének valószínűségéről állást foglaljon.
4.1. A Kibocsátó gazdálkodásának környezetével kapcsolatos kockázatok
A gazdaság különböző tényezőinek alakulása jelentősen befolyásolja a banki, illetve pénzügyi szolgáltatásokat. A gazdasági környezet kedvezőtlen változásai negatívan érinthetik az OTP Csoport gazdálkodását, szélsőséges esetben veszélyeztethetik a Kötvények kamatainak, illetve törlesztőrészleteinek megfizetését.
4.1.1 Magyarországgal kapcsolatos politikai és gazdasági kockázatok
A gazdaság különböző szegmenseiben bekövetkezhetnek olyan változások, amelyek egyszeri, nagy horderejű kormányzati intézkedések meghozatalát teszik szükségessé. Az intézkedések közvetlenül vonatkozhatnak a bankrendszer szabályozására, de befolyásolhatják a gazdaság egyéb szereplőinek helyzetét is. Mindkét típusú állami beavatkozás jelentős hatással lehet a Kibocsátó működésére, jövedelmezőségére.
4.1.2 A világgazdasági fluktuációkból adódó kockázatok
Mérete és nyitottsága következtében a közép-kelet-európai gazdaságokra jelentős hatást gyakorolnak a nemzetközi, elsősorban az európai konjunkturális folyamatok. A külföldi kereslet mérséklődése mind a növekedés, mind a külkereskedelmi egyensúly tekintetében ronthatja a régiós gazdaságok pozícióit. A gazdaság növekedésének lassulása, stagnálása a bankszektor és ezen belül a Kibocsátó jövedelmezőségét is negatívan érintheti. A nemzetközi trendek hatása a kamatlábra, valamint a tőkepiaci és részvényárfolyamok alakulására jelentős hatással vannak a Kibocsátó, illetve az OTP Csoport részéről igénybe vehető forrásoldali finanszírozás elérhetőségére, ennek feltételeire.
A közép-kelet-európai gazdaságok a fentiekkel összhangban rendkívül érzékenyek továbbá a nemzetközi hitelpiac és makroökonómiai környezet változásaira. A Kibocsátó működésének feltételeit éppen ezért jelentősen befolyásolja a magyar és közép-kelet-európai gazdasági helyzet alakulása, illetve külföldi megítélésének változása.
Az OTP Bank Nyrt. és az OTP Csoport tagjai változatos működési környezetben folytatják tevékenységüket. Az OTP Bank Nyrt. mint kibocsátó eredményességét nagyban befolyásolhatja más csoporttagok eredményessége.
4.1.3 Szabályozási környezet megváltozásából eredő kockázatok
Mint hatósági engedéllyel rendelkező Magyarországon működő bank, a Kibocsátóra is vonatkoznak olyan állami szabályozások, melyek magukba foglalják a bankok által adható kölcsönök nagyságának limitálását, az általuk folytatott befektetési tevékenység korlátozását, illetve a bankok számára előírt pénzügyi mutatók fenntartásának követelményét. A bankjogi, társasági jogi, kötelmi jogi, tulajdonjogi, csődjogi, versenyjogi, értékpapírjogi, adózási és egyéb szabályozások jelentős változáson mentek keresztül az Európai Unió előírásaival való harmonizáció során, és még további változások várhatók.
Az ilyen típusú kockázatok közé sorolható a bankadó hazai bevezetése (2010. évi XC. törvény egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról), amely rövidtávon rontja a hazai bankrendszer jövedelmezőségét, versenyképességét.
A szabályozási környezet változásai a Kötvénytulajdonost közvetlenül is érinthetik, különösképpen a tőke- és kamatjövedelmeket érintő adójogszabályok módosulásain keresztül. Nincs biztosíték arra, hogy a meglévő szabályok módosítása vagy új szabályok előírása nem fogja kedvezőtlenül érinteni a Kibocsátót, vagy a Kötvénytulajdonost.
4.1.4 Versenyhelyzet a bankszektorban
A bankszektorban az elmúlt időszakban két erőteljes negatív hatás érvényesült: a válság miatt megnőtt hitelezési veszteségek mellett a kormányzati intézkedések (kedvezményes végtörlesztés, bankadó, tranzakciós illeték) sem segítették a bankokat. Mindezek eredményeképpen a piaci szereplők átértékelték magyarországi stratégiájukat, amely a hitelezési aktivitás jelentős csökkenését vonta maga után. Ezt elsősorban a kkv-szegmensben ellensúlyozza az MNB által elindított hitelprogram. A betétgyűjtés és forrásszerzés kapcsán – ami összefügg az egyre nehezebbé váló ügyfélszerzéssel is – azonban inkább a verseny fokozódása várható. Ezt indokolja a finanszírozási kockázat általános mérőszámának tekintett hitel/betét mutató csökkentése a már megfelelőnek tartott 100% körüli szintekre, valamint a Bázel III szabályozás is. A bankpiacon esetlegesen bekövetkező felvásárlások és kivonulások növelhetik a koncentrációt, de ez nem feltétlenül gyengíti a versenyt, sőt akár teret nyithat egyes piaci szereplők, például a takarékszövetkezeti szektor tagjai számára.
4.1.5 Az euró bevezetése
Abban az esetben, ha a Kötvényprogram keretében kibocsátott, forintban denominált Kötvények futamideje alatt bevezetésre kerül Magyarországon az euró, az eredetileg forintban denominált Kötvények egyes kifizetéseire már egy, a jövőben meghatározásra kerülő forint/euró árfolyamon számított értékű euróban kerül sor.
Amennyiben az USA dollárban denominált Kötvény futamideje alatt bevezetésre kerül Magyarországon az euró, akkor a Kötvénytulajdonosok forint/USA dollár árfolyamkockázata euró/USA dollár árfolyamkockázattá alakul.
Amennyiben a CHF/BGN/HRB/RSD/UAH/RON devizákban denominált Kötvény futamideje alatt bevezetésre kerül Magyarországon az euró, akkor a Kötvénytulajdonosok forint és a fenti devizák között fennálló árfolyamkockázata euró és fenti devizák közötti árfolyamkockázattá alakul.
4.2. Az OTP Csoport működéséhez kapcsolódó kockázatok (kibocsátói kockázat)
Az OTP Csoport működéséhez kapcsolódó kockázatok befolyásolhatják a Bank jövőbeni kötelezettségeinek teljesítésére vonatkozó fizetőképességét, mely a Kötvénytulajdonos számára kibocsátói kockázatként jelenik meg.
4.2.1 Hitelkockázat
A hitelkockázat az üzletfelek Bankcsoporttal szemben fennálló szerződéses kötelezettségeinek nem teljesítése miatt felmerülő pénzügyi veszteség kockázata. A Bankcsoport vizsgálja a hitelért folyamodó ügyfelek hitelképességét és a kockázatértékelés alapján dönt a hitel odaítéléséről, illetve hitellimitek felállításáról . A hitelfelvevők minősítését
rendszeresen felülvizsgálja és szükség esetén módosítja a kockázati limiteket (ügyféllimiteket). A kockázati limitek megállapításakor a különböző biztosítéktípusok is figyelembe vételre kerülnek. Az esetlegesen problémássá váló
hitelekből származó veszteségekre a Bank céltartalékot képez.
4.2.2 Kamatkockázat
A Bankcsoport a piaci kamatlábak kedvezőtlen irányú elmozdulásából származó, a nettó kamatbevétel, illetve a portfolió piaci értékének csökkenésében jelentkező potenciális veszteséget adott keretek között kívánja tartani. Ennek érdekében a Bankcsoport folyamatosan méri a kamatkockázati kitettségét. Ugyanakkor semmilyen biztosíték nem adható arra, hogy a kamatkockázat egyáltalán nem fogja hátrányosan befolyásolni az OTP Csoport gazdálkodását.
4.2.3 Likviditás és piaci kockázatok
Az OTP Csoport folyamatosan építi ki a nemzetközileg is általánosan alkalmazott centralizált piaci kockázatkezelési rendszerét (humánerőforrás, hardver, szoftver kiépítése). Az OTP Bank Igazgatósága által elfogadott csoportszintű piaci kockázatkezelési szabályzat valamint a likviditás kockázat kezelési szabályzat megfogalmazza egyrészt azokat a minimális módszertani, limit-megállapítási és jelentési követelményeket, amelyeket minden csoporttagnak alkalmazni kell, másrészt az OTP Csoport egészére vonatkozóan meghatározza a maximálisan elfogadható piaci kockázati kitettséget. Az OTP Bank a piaci kockázatoknak leginkább kitett külföldi és belföldi csoporttagok pozícióját számítógépes rendszer segítségével valós időben nyomon követi, így a „dealing-room” piaci pozícióira vonatkozó limitek kihasználtsága a nap folyamán bármikor lekérdezhető, és az esetleges limittúllépésről a megfelelő vezetők jelentést kapnak. A likviditás menedzsment egységes keretek között működik, csoportszintű ALM stratégia mentén.
4.2.4 Az OTP Csoport devizaárfolyam kockázati kitettsége
Az OTP Bank Eszköz-Forrás Bizottsága („Eszköz-Forrás Bizottság”) egyedi és globális nettó nyitott pozíciós (napvégi /overnight/ és napközbeni /intraday/), valamint veszteség limitekkel határolja be a kitettséget. A limitek az üzletpolitikai és piaci viszonyok alapján kerülnek meghatározásra, kihasználtságuk nyomon követése folyamatos. Alapelvként a passzív Treasury-vel rendelkező bankok pozíciós limitei lehetővé teszik a banki pozíciók hatékony kezelését, de a kitettség zárására ösztönöznek. Az aktív Treasury-vel rendelkező bankok esetében a pozíciós limitek célja, hogy normál piaci körülmények között behatárolják a potenciális veszteség maximális értékét. A devizanemenkénti pozíciós limiteknek és a teljes nettó nyitott pozícióra vonatkozó overnight limiteknek köszönhetően normál piaci körülmények között, adott időtávon realizálható veszteség nagy valószínűséggel nem haladja meg az Eszköz-Forrás Bizottság által elfogadott tolerálható veszteség szintjét. Annak érdekében, hogy az OTP Bank veszteségei turbulens piaci körülmények között is behatároltak maradjanak, az OTP Bank kockáztatott érték alapú mutatókat és napi veszteség limitet alkalmaz. A limitek célja, hogy a megnövekedett piaci bizonytalanság közepette a pozíciók zárására ösztönözzenek. Az OTP Bank mind a belföldi, mind a külföldi deviza spot és derivatív piacon részt vesz.
4.2.5 Működési kockázat
Működési kockázat alatt a nem megfelelően kialakított vagy hibásan végbemenő üzleti folyamatokból, ember által okozott hibákból, rendszerek nem megfelelő működéséből, illetve a külső környezetből eredő veszteségek bekövetkezésének valószínűségét értjük, amit a Bankcsoport, megfelelő kontrollkörnyezet kialakításával, és kockázati tudatossággal igyekszik a minimumra szorítani. Működési kockázatok, sajátosságukból adódóan minden banki folyamatban jelentkezhetnek, így kezelésükkel kapcsolatos feladatok a OTP Csoport egészét érintik. Az OTP Bank csoportszinten egységes módszertan alapján, a következő eszközökkel igyekszik a működési kockázatokat kezelni:
(a) Csoportszintű Működési Kockázatkezelési Bizottság felállítása
(b) Tőkekövetelmény számítása a fejlett (AMA) módszertan szerint
(c) Működési veszteségadatok egységes gyűjtése és értékelése
(d) Folyamatalapú önértékelés elvégzése évente, amelynek során az egyes banki területeken átívelő folyamatok gazdáinak, a Kockázatkezelés által kiadott módszertan alapján, értékelniük kell saját működési kockázati profiljukat, és annak változásait, a kontrollkörnyezetük megfelelőségét. Az azonosított problémák kezelésére akciótervet kell megfogalmazniuk.
(e) Esettanulmányok készítése a jelentős működési kockázati eseményekről.
(f) Kulcs kockázati mutatók segítségével a kockázati trendek figyelemmel kísérése, a mutatók negatív jelzése esetén intézkedések meghozatala
(g) Forgatókönyv-elemzések készítése a ritkán bekövetkező, de jelentős veszteséghatású események értékelésére
(h) Kockázattudatosság és a kockázatok átláthatóságának fejlesztése
4.2.6 Xxxxx és hatósági eljárásokból eredő kockázatok
A Kibocsátó, valamint az OTP Csoport tagok számos olyan jogi eljárással kapcsolatos kockázatnak vannak kitéve, amelyek már folyamatban lévő vagy a jövőben esetlegesen felmerülő perekből és hatósági eljárásokból származhatnak. Bár a Kibocsátó, valamint az OTP Csoport jelenleg nem számít arra, hogy bármely olyan peres vagy hatósági eljárás, amelyben félként szerepel, lényeges hátrányos hatással lesz pénzügyi helyzetére és működési eredményeire, a Kibocsátó nem tudja garantálni, hogy bármely ilyen, illetve a jövőben megindításra kerülő per vagy hatósági eljárás végleges kimenetele nem lesz ilyen hatással működési eredményeire vagy pénzügyi helyzetére. A legfontosabb peres eljárásokról szóló további tájékoztatás megtalálható a Regisztrációs Okmány 13.5 „Bírósági, választottbírósági és hatósági eljárások” pontja alatt.
4.2.7 Folyamatban lévő adó-, vám-, jövedéki és egyéb pénzügyi vizsgálatokból eredő kockázatok
A Kibocsátó – valamint a Kibocsátó által képviselt áfa-csoport – tevékenysége a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adó és Vám Főigazgatóság hatáskörébe tartozik. Az adóhatóság az általa meghatározott ellenőrzés vizsgálati programja alapján végez ellenőrzéseket a Kibocsátó, valamint a Kibocsátó által képviselt áfa-csoport tevékenységét illetően.
4.2.8 Általános csoportszerkezetből eredő kockázatok
A Kibocsátó számos működési tevékenységét leányvállalatain keresztül folytatja. A Kibocsátó és a leányvállalatok közötti, csoporton belüli hitelezést szerződések rendezik. Amennyiben egy hitelezett leányvállalat megszünteti üzleti tevékenységét és utána nem képes teljesíteni kötelezettségeit az OTP Csoporton belüli hitel visszafizetése tekintetében, annak lényeges hátrányos hatása lehet az OTP Csoport pénzügyi helyzetére
4.2.9 A Kibocsátó működéséhez szükséges engedélyek visszavonásában rejlő kockázatok
A Kibocsátó működéséhez szükséges engedélyeket az ezek vonatkozásában illetékes Felügyelet visszavonhatja a vonatkozó jogszabály által meghatározott esetekben, például ha a Kibocsátó törvény által tiltott tevékenységet folytat vagy már nem felel meg a prudens működésre vonatkozó jogszabályi feltételeknek. A működéshez szükséges engedélyek bármely okból történő visszavonása lényeges hátrányos hatással lehet a Kibocsátó üzletmenetére, működési eredményeire vagy pénzügyi helyzetére, mivel ezen engedélyek hiányában nem jogosult folytatni az engedélyköteles tevékenységeit.
4.2.10 Általános jogi kockázatok
Az OTP Csoport jogi és hatósági kockázatnak is ki van téve a jogszabályalkotás alábbi szintjein: európai uniós jogszabályok és előírások hatással vannak az OTP Csoport üzletágaira, az uniós jogszabályok és politikák nemzeti jogba történő implementálása, és megvalósítása a nemzeti jogalkotásban, mely felett az egyes tagállamok jelentős mértékű autonómiát tartanak meg; illetve a nemzeti és helyi jogszabályalkotás és szabályozás.
Azok a jogszabályok, illetve jogszabályváltozások, melyek hatással vannak az OTP Csoportra, azon belül a Kibocsátóra pl. az alábbiak: uniós szintű és nemzeti bankjogi, társasági jogi, kötelmi jogi, tulajdonjogi, csődjogi, értékpapírjogi, adózási, munkajogi és munkavédelmi, versenyjogi jogszabályalkotások, szektor-specifikus pénzügyi feltételek, vagy környezeti, egészségügyi és biztonságtechnikai előírások az OTP Csoport létesítményeire, amik befektetési kötelezettségekkel, magasabb működési költségekkel járhatnak.
5. A KIBOCSÁTÓ BEMUTATÁSA
5.1. A Kibocsátó története és fejlődése
5.1.1 A Kibocsátó jogi és kereskedelmi neve:
OTP Bank Nyrt.
5.1.2 A Kibocsátó cégbejegyzésének helye, időpontja és cégjegyzékszáma;
A Bankot a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság (jelenleg a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága) 1991. november 28-án, 1990. december 31-re visszamenő hatállyal a 00-00-000000 számon jegyezte be a cégjegyzékbe.
5.1.3 A Kibocsátó székhelye, társasági formája, a működésére irányadó jog, a bejegyzés országa, létesítő okirat
szerinti székhelyének (vagy a gazdasági tevékenység székhelyének, ha az eltér a létesítő okirat szerinti székhelytől) címe és telefonszáma;
A Kibocsátó székhelye: 1051 Xxxxxxxx, X. Nádor u. 16. A Kibocsátó központi telefonszáma: x00-0-000-0000. A Kibocsátó társasági formája: nyilvánosan működő részvénytársaság. A Kibocsátó működésére irányadó jog: magyar jog. A Kibocsátó bejegyzésének országa: Magyarország. A Kibocsátó működési időtartama: A Kibocsátó határozatlan időre alakult. A Kibocsátó üzleti éve a naptári évvel megegyezik.
5.1.4 A Kibocsátót érintő közelmúltbeli események, amelyek jelentős mértékben befolyásolhatják a Kibocsátó fizetőképességének értékelését:
5.1.4.1 Főbb események 2013-ban az OTP Csoport életében
Magyarország Kormánya elkötelezett a költségvetési hiány GDP-hez mért legfeljebb 3%-os arányának tartásában. Annak érdekében, hogy e cél abban az esetben is elérhető legyen, ha nem várt, előre nem látható események miatt a költségvetési folyamatok kedvezőtlenek lesznek, szükséges, hogy kellő nagyságú többlet közteher-bevétellel rendelkezzen a költségvetés. A bevétel többlet forrását a 2013. június 27-én elfogadott 2013. évi CXXIII. törvény előírásai biztosítják, amely a pénzügyi tranzakciós illetékkötelezettség emelését és az egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség kiterjesztését tartalmazza.
A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló, módosított 2012. évi CXVI. törvény értelmében 2013. augusztus elsejétől 0,3%-os illeték terheli a fizetési műveleteket, de az illeték mértéke nem lehet több hatezer forintnál műveletenként. A készpénzkifizetést 0,6% illeték terheli. Az illeték alapja az az összeg, amellyel a fizetési számla – a fizető fél saját vagy a kedvezményezett megbízása alapján – megterhelésre kerül, vagy amely jutalék-, díj jogcímen felszámításra kerül, vagy amely kifizetésre, pénzváltás keretében átváltásra kerül. Az illeték megfizetésére a pénzforgalmi szolgáltató mellett a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény, illetve a Magyar Államkincstár kötelezett.
Mentesülnek viszont az illeték alól – többek között – a befektetési szolgáltatással kapcsolatos műveletek, az anyavállalatok és leányvállalatok közötti műveletek (csoportfinanszírozás), a pénzforgalmi szolgáltató bankok és befektetési alapok részére vezetett fizetési számla terhére teljesített tranzakciók, a korlátozott rendeltetésű fizetési számláról végrehajtott fizetési műveletek, a saját számlára történő készpénzbefizetés és a hitelfolyósítás.
2013. augusztus elsejétől 6 % mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli az Szja tv. 65. § által meghatározott kamatjövedelemnek a 2013. július 31-ét követően megszolgált részét. Ebből következően egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie a magánszemélyeknek betétlekötés révén szerzett kamat mellet a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott kötvények és befektetési jegyek kamatára, hozamára, valamint ezen értékpapírok visszaváltása, átruházása révén szerzett kamatjövedelemre is (ide nem értve a befektetési jegyeket tőzsdei átruházását). Azonban a forintban jegyzett állampapírok révén szerzett kamatjövedelem mentesül a kötelezettség alól Továbbá 6% mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli a magánszemélyt a 2013. július 31-ét követően kötött tartós befektetési szerződésből származó jövedelmet akkor, ha az a 3. lekötési év utolsó napját megelőzően kerül megszüntetésre.
5.1.4.2 Főbb események 2014-ben az OTP Csoport életében
2014. január 31-én az OTP Bank horvátországi leánybankja (OBH) megállapodást írt alá Zágrábban az olasz Banco Popolare bankcsoport által annak horvátországi leánybankjában tulajdonolt 98,37%-os tulajdonrészének megvásárlásáról. A vételár 106.977.375 HRK volt. Az akvizícióval az OBH elsősorban észak-horvátországi, zágrábi és szlavóniai pozícióit erősíti, különösen a lakossági hitelezési területen. 2014. április 24-én a vételár kiegyenlítésével lezárult az OTP Csoport horvátországi bankvásárlási tranzakciója.
5.1.5 A Kibocsátó történetének és fejlődésének rövid összefoglalása
Az OTP Bank Nyrt. elődjét Országos Takarékpénztár néven 1949-ben alapították országos állami pénzintézetként, amely lakossági betétgyűjtéssel és hitelek kezelésével foglalkozott. A rákövetkező években hatásköre és tevékenységi köre fokozatosan szélesedett: először ingatlanügyekre kapott engedélyt, később tevékenysége kiterjedt a belföldi devizaszámla-vezetésre, valutaváltásra, majd az önkormányzatok számára is végzett banki tevékenységre. Eredeti funkciói mellett, 1989-től jogosult vállalati hitel- és betétszámlák kezelésére, valamint levelező banki tranzakciókkal és export-import ügyletekkel kapcsolatos banki szolgáltatások és kereskedelmi hitelek nyújtására.
1990 végén a Takarékpénztár 23 milliárd forintos alaptőkével részvénytársasággá alakult, és elnevezése Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. lett (OTP Bank Rt.). A Bank által végzett egyes nem banki tevékenységeket leválasztották, az azokat végző szervezeti egységekkel együtt. Így jött létre a tisztán állami tulajdonú Szerencsejáték Rt., valamint megalakult a Bank 100 százalékos tulajdonában lévő OTP Ingatlan Rt.
1995-ben megkezdődött a Bank privatizációja, amelynek során a tőzsdei bevezetést és három nyilvános kibocsátást követően a Magyar Állam tulajdona egy darab szavazatelsőbbségi, úgynevezett aranyrészvényre csökkent. 2007. április 21-én a szavazatelsőbbségi részvény megszüntetéséről szóló törvény (2007. évi XXVI. tv) hatályba lépett. Ennek alapján az OTP Bank Nyrt. Alapszabályában az állami szavazatelsőbbségi részvényre vonatkozó rendelkezések megszűntek, az egy darab 1.000 Ft névértékű szavazatelsőbbségi részvény átalakult 10 darab 100 Ft névértékű törzsrészvénnyé. Ezáltal a Bank jegyzett tőkéje 280.000.010 darab, egyenként 100 forint névértékű törzsrészvényből áll. A Bank jelenleg igen széles tulajdonosi körrel rendelkezik és részvényei döntő többségben intézményi portfolió- befektetők és magánbefektetők kezében vannak.
Az OTP Bank saját bankprivatizációja lezárását követően nemzetközi terjeszkedésbe kezdett, elsősorban olyan közép- és kelet-európai országokat megcélozva, melyek – magyarországihoz hasonló – gazdasági fejlődési potenciállal rendelkeznek.
Az OTP Bank Nyrt. több sikeres akvizíciót hajtott végre az elmúlt években, melyek eredményeképp – a közép-kelet európai (CEE) régió meghatározó bankcsoportjává fejlődött. Jelenleg Magyarország mellett leányvállalatai a régió további 8 országában tevékenykednek: Bulgáriában (DSK Bank EAD), Horvátországban (OTP banka Hrvatska d.d.), Romániában (OTP Bank Romania S.A.), Szerbiában (OTP banka Srbija a.d.), Szlovákiában (OTP Banka Slovensko a.s.), Ukrajnában (CJSC OTP Bank), Montenegróban (Crnogorska Komercijalna banka a.d.) és Oroszországban (OAO OTP Bank).
5.2. Befektetések
5.2.1 A legutóbb közzétett pénzügyi beszámolók óta végrehajtott főbb befektetések bemutatása.
A legutóbb közzétett pénzügyi beszámolók óta a Kibocsátó nem hajtott végre jelentősebb befektetést.
5.2.2 A kibocsátó olyan főbb jövőbeli befektetéseire vonatkozó információ, amelyekre az igazgatóság már kötelezettséget vállalt.
A Kibocsátónak a 13.6. pontban foglalt olyan intézkedésein kívül, amelyek biztosítják, hogy a Csoport likviditása és hitelezési képessége hosszútávon is biztosított legyen, nincsenek olyan jövőbeli befektetései, melyekre az Igazgatóság már kötelezettséget vállalt.
5.2.3 Az 5.2.2. pontban említett kötelezettségvállalás teljesítéséhez szükséges finanszírozás várható forrásai.
A Kibocsátónak – az 5.2.2. pontban foglaltakon kívül, amelyeket a rendelkezésére álló saját forrásból finanszíroz – nincsenek olyan jövőbeli befektetései, melyekre az Igazgatóság már kötelezettséget vállalt, így kapcsolódó finanszírozásra sincs szükség.
6. ÜZLETI TEVÉKENYSÉG ÁTTEKINTÉSE (FŐ TEVÉKENYSÉGI KÖRÖK, LEGFONTOSABB PIACOK)
A Kibocsátó fő tevékenységi köreinek, az értékesített termékek és/vagy nyújtott szolgáltatások főbb fajtáinak bemutatása
A Bank engedélyhez kötött tevékenységeinek folytatását az Állami Bankfelügyelet az 1993. május 28-án kiadott 33/1993. számú határozatával engedélyezte, amelyet az ÁPTF az 1997. november 27-én kiadott 983/1997/F. számú határozatával vizsgált felül, illetve hagyott helyben. A Bank befektetési szolgáltatási tevékenységeinek folytatását az ÁPTF 1998. január 29-i keltű, 41.003/1998. számú, a PSZÁF 2001. április 27-i keltű III/41.003-18/2001. számú, 2002. február 19-én kelt III/41.003-21/2002. számú, 2002. december 20-án kelt III/41.003-22/2002 számú és 2008. május 13- án kelt E-III/456/2008. számú határozataival engedélyezte.
A Kibocsátó Alapszabályában szereplő tevékenységi körök: A Kibocsátó főtevékenysége: TEÁOR 64.19 Egyéb monetáris közvetítés
A Kibocsátó Alapszabályban szereplő egyéb tevékenységei:
(TEÁOR 64.91) Pénzügyi lízing
(TEÁOR 64.99) Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés (TEÁOR 66.12) Értékpapír, árutőzsdei ügynöki tevékenység (TEÁOR 66.19) Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység (TEÁOR 66.22) Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység (TEÁOR 66.30) Alapkezelés
(TEÁOR 69.20) Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység (TEÁOR 68.20) Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (TEÁOR 85.59) M.n.s. egyéb oktatás
(TEÁOR 56.29) Egyéb vendéglátás
A jelen fejezetben bemutatott, az OTP Csoport tagjaira vonatkozó pénzügyi adatok és mutatószámok az OTP Bank belső adatbázisából származnak.
6.1. Az OTP Csoport magyarországi üzleti alaptevékenysége (OTP Core7)
Az OTP Csoport magyarországi üzleti alaptevékenységét a következő cégek biztosítják: OTP Bank Nyrt., OTP Jelzálogbank Zrt., OTP Lakástakarékpénztár Zrt., OTP Faktoring Zrt. Ezen gazdasági egységek tevékenységén keresztül az OTP Csoport lakossági és vállalati hitelezést folytat, számlavezetési és bankkártya-tranzakciókat bonyolít, betétet gyűjt és befektetési szolgáltatást nyújt. A lakossági hitelezés keretein belül az OTP Csoport a lakossági ügyfelek számára jelzálog- és fogyasztási hiteleket nyújt.
7 Az OTP Core az OTP Csoport magyarországi alap üzleti tevékenységének eredményét mérő gazdasági egység, melynek pénzügyi kimutatásai az OTP Csoport magyarországi banki alaptevékenységét végző vállalkozások (OTP Bank Nyrt., OTP Jelzálogbank Zrt., OTP Lakástakarékpénztár Zrt., OTP Faktoring Zrt., OTP Financing Netherlands Ltd, OTP Holding Ltd.) konszolidált IFRS szerinti pénzügyi kimutatásaiból számolódnak. Az előbbi cégek konszolidált beszámolójából elkülönítésre kerül a Corporate Centre. Utóbbi egy virtuális gazdasági szegmens.
6.1.1 Hitelezés
6.1.1.1 2013
2013 során az OTP Core bruttó hitelei 7%-kal csökkentek árfolyamhatástól tisztítva, elsősorban a tovább csökkenő jelzáloghitel portfólió (-9%) és a zsugorodó fogyasztási hitelek miatt (-5%). Éves viszonylatban kedvező fejlemény ugyanakkor, hogy részben a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja nyomán a magyar vállalatoknak nyújtott hitelek állománya8 az OTP Banknál tovább emelkedett (+8%), míg a magyar hitelintézeti rendszer OTP nélkül számított állománya csökkent (-8%). Ennek következtében az OTP Csoport piaci részesedése9 a magyar vállalatoknak nyújtott hitelek állományában 12,4%-ra nőtt (+1,8%-pont év/év). Az önkormányzati hitelállomány visszaesését (-21% év/év) elsősorban az állami adósságkonszolidáció okozta.10
A Növekedési Hitelprogram első szakasza során az OTP Csoport 91 milliárd forint összegben kötött hitelszerződéseket, ebből 71 milliárd forint az első pillér keretében valósult meg, utóbbin belül az új kihelyezések aránya 62% volt. A Hitelprogram második szakasza 2013. október elejétől áll nyitva az ügyfelek számára, a bankok között azonban nem kerül felosztásra a kezdetben 500 milliárd forintos keretösszeg, hanem a bankok a hitelszerződések beküldésének sorrendjében jutnak forráshoz a Nemzeti Banktól.
A jelzáloghitel portfólió csökkenése folytatódott. Kedvező tendencia ugyanakkor, hogy az új jelzáloghitel igénylések összege éves viszonylatban11 2010 óta először újra emelkedést mutat, ami elsősorban az államilag támogatott lakáscélú hitelezésnek köszönhető (igénybeadás milliárd forintban: 201212: 74, 2013: 80, +8% év/év, folyósított hitelek
szerződéses összege: 201213: 49, 2013: 55, +11% év/év). A 2013. évi igénybeadáson belül 24 milliárd forintnyi vonatkozott támogatott lakáshitelekre, ez az összes lakáshitel igénybeadás 43%-a, az összes jelzáloghitel igénybeadás 30%-a. A Bank piaci részesedése jelzáloghitel folyósítások terén továbbra is kiváló (2013: 29%).
A személyi hitelezésben a szintén kiemelkedő folyósítási részesedés mellett (2013: 52%) is várat magára az érdemi fellendülés: az OTP által folyósított személyi kölcsön állomány az előző évi szint közelében maradt (2012: 46, 2013: 45 milliárd forint), a hitelállomány enyhén csökkent, így a teljes fogyasztási hitelportfólió is csökkent (-5% év/év).
6.1.1.2 2014
2014 első negyedév során az OTP Core bruttó hitelei 3%-kal, éves összevetésben 8%-kal csökkentek árfolyamhatástól tisztítva, elsősorban a jelzáloghitel portfólió lemorzsolódása (-2% q/q, -8% y/y) és az önkormányzati hitelek állami adósságkonszolidációja miatt. Az önkormányzati hitelállomány q/q 32%-kal esett vissza, mivel 2014. február 28-án a Kormány minden magyar önkormányzattól átvállalta a maradék banki adósságát. Az adósságátvállalás összesen 102 milliárd forintot érintett, melyből 64 milliárd forint végtörlesztésre került, 38 milliárd forint pedig refinanszírozásra az OTP Bank által az Államadósság Kezelő Központ számára nyújtott hitelből. Így az adósságkonszolidációnak az OTP- nél 2014. első negyedév során mintegy 64 milliárd forint negatív állományi hatása volt. Az önkormányzati állományok y/y alakulását (-45%) továbbá a 2013 júniusában lezajlott állami adósságkonszolidáció befolyásolta14. A mérlegben március végén fennálló önkormányzati kitettségből 137 milliárd forintnyi közvetlenül a Magyar Állammal szemben, 3 milliárd forintnyi önkormányzatokkal, és mintegy 5 milliárd forintnyi víziközmű, közszolgálati és egyéb ügyfelekkel szemben állt fenn.
8 MNB Felügyeleti mérleg alapján a „Vállalkozások hitelei – Nem pénzügyi és egyéb pénzügyi vállalatok” kategória árfolyamszűrt állományváltozására számolt becslés.
9 MNB Felügyeleti mérleg „Vállalkozások hitelei – Nem pénzügyi, egyéb pénzügyi, járulékos, háztartásokat segítő nonprofitok” kategóriája alapján az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank, az OTP Lakástakarék és a Merkantil Bank összesített piaci részesdése.
10 2013. június végén az 5.000 fő feletti önkormányzatok adósságából 41,5 milliárd forintnyi összeg előtörlesztésre került, emellett 101,2 milliárd forintnyi állományt refinanszírozott a magyar Államadósság Kezelő Központ az OTP által folyósított hitelből. Utóbbi állomány továbbra is az önkormányzati hitelek között kerül kimutatásra.
11 A végtörlesztést refinanszírozó hitelek hatásától tisztított 2012-es bázishoz képest.
12 A végtörlesztést refinanszírozó hitelek nélkül számított 2012. évi hiteligénylés.
13 A végtörlesztést refinanszírozó hitelek nélkül számított 2012. évi szerződéses hitelösszeg.
14 2013. június végén az 5.000 fő feletti önkormányzatok adósságából 41,5 milliárd forintnyi összeg előtörlesztésre került, emellett 101,2 milliárd forintnyi állományt refinanszírozott a magyar Államadósság Kezelő Központ az OTP által folyósított hitelből. Utóbbi állomány továbbra is az önkormányzati hitelek között kerül kimutatásra.
Éves viszonylatban kedvező fejlemény ugyanakkor, hogy részben a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja nyomán a magyar vállalatoknak nyújtott hitelek állománya15 az OTP Banknál tovább emelkedett (+7% y/y), míg a magyar hitelintézeti rendszer OTP nélkül számított állománya csökkent (-7% y/y). Ennek következtében az OTP Csoport piaci részesedése16 a magyar vállalatoknak nyújtott hitelek állományában 12,5%-ra nőtt (+1,6%-pont y/y).
A Növekedési Hitelprogram első szakasza során az OTP Csoport 91 milliárd forint összegben kötött hitelszerződéseket, ebből 71 milliárd forint az első pillér keretében valósult meg, utóbbin belül az új kihelyezések aránya 62% volt. A Hitelprogram második szakasza 2013. október elejétől áll nyitva az ügyfelek számára, a bankok között azonban nem kerül felosztásra a kezdetben 500 milliárd forintos keretösszeg, hanem a bankok a hitelszerződések beküldésének sorrendjében jutnak forráshoz a Nemzeti Banktól. A második szakaszban az OTP Csoport 2014. május elejéig összesen 30 milliárd forintot meghaladó összegben kötött hitelszerződéseket. Ezen felül több mint 40 milliárd forintot tesznek ki a folyamatban lévő kérelmek, ahol még nem került sor szerződéskötésre.
A jelzáloghitel portfólió csökkenése folytatódott. Kedvező tendencia ugyanakkor, hogy az új jelzáloghitel igénylések összege emelkedést mutat, ami elsősorban az államilag támogatott lakáscélú hitelezésnek köszönhető (igénybeadás milliárd forintban: 2013 1Q: 15,6, 2014 1Q 19,4, +24% y/y, folyósított hitelek szerződéses összege: 2013 1Q: 9,2, 2014 1Q 10,9, +18% y/y). A 2014 1Q igénybeadáson belül 7 milliárd forintnyi vonatkozott támogatott lakáshitelekre, ez az összes lakáshitel igénybeadás 47%-a, az összes jelzáloghitel igénybeadás 36%-a. A Bank piaci részesedése jelzáloghitel folyósítások terén továbbra is magas (2014 1Q: 26%).
A személyi hitelezésben szintén magas, ám csökkenő folyósítási részesedés mellett (2014 1Q: 43%) az OTP által folyósított személyi kölcsön állomány az előző negyedévhez képest 10%-kal nőtt, ám a hitelállomány q/q lejjebb került. A 4Q-ban részben a köztisztviselők év vége előtt megtörtént jutalom kifizetéseihez köthető technikai hatás miatt csökkenő folyószámlahitel állomány az első negyedévben már növekedni tudott, ám összességében a teljes fogyasztási hitelportfólió csökkent (-1% q/q és -6% y/y).
6.1.2 Források
6.1.2.1 2013
Az OTP Core betéti bázisa 1%-kal nőtt év/év (retail kötvényekkel együtt). Éves szinten egyedül a lakossági állományok mutattak visszaesést, ami a csökkenő kamatkörnyezetben egyre népszerűbbé váló alternatív befektetések (állampapírok, befektetési jegyek) kiszorító hatásának következménye.
A kibocsátott értékpapírok állománya (retail kötvényekkel együtt) év/év 31%-kal csökkent. A csökkenést elsősorban a magyar lakossági kötvény állomány visszaesése okozta (160 milliárd forint éves állománycsökkenés). Ezen felül szlovák és magyar jelzáloglevelek jártak le kb. 20 milliárd forintnak megfelelő értékben, és további 9,5 milliárdnyi jelzáloglevél került a piacról visszavásárlásra. Jelentős negatív hatása volt (kb. 9,6 milliárd forint) az orosz bank által rubelben kibocsátott kötvények forintban kifejezett állományára az év során tapasztalt rubel gyengülésnek. A lejáratok okozta állománycsökkenést tompította, hogy a forintban denominált magyar intézményi kötvények állománya emelkedett (2013 záróállomány: 92 milliárd forint, +13% év/év).
Az alárendelt- és járulékos kölcsöntőke állomány év/év 24 milliárd forinttal csökkent. 2013-ban a lejárat nélküli járulékos kölcsöntőke kötvényből 70,1 millió eurónyit, a 2015-ben lejáró alárendelt kölcsöntőke kötvényből 12,5 millió eurónyit vásárolt vissza a Csoport.
6.1.2.2 2014
Az OTP Core betéti bázisa árfolyamszűrten q/q és y/y tovább emelkedett, rendre 1, illetve 4%-kal. Éves szinten egyedül a lakossági állományok mutattak visszaesést, ami a csökkenő kamatkörnyezetben egyre népszerűbbé váló alternatív
befektetések (állampapírok, befektetési jegyek) kiszorító hatásának következménye. Az önkormányzati betétállomány jelentős q/q emelkedése mögött főleg a szezonalitás áll, mivel az iparűzési adó beszedése az első és a harmadik
negyedév során állománynövelő hatású.
15 MNB Felügyeleti mérleg alapján a „Vállalkozások hitelei – Nem pénzügyi és egyéb pénzügyi vállalatok” kategória árfolyamszűrt állományváltozására számolt becslés.
16 MNB Felügyeleti mérleg „Vállalkozások hitelei – Nem pénzügyi, egyéb pénzügyi, járulékos, háztartásokat segítő nonprofitok” kategóriája alapján az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank, az OTP Lakástakarék és a Merkantil Bank összesített piaci részesedése.
Az alábbi táblázat az OTP Core főbb pénzügyi mutatóit tartalmazza 2012. és 2013. december 31-re vonatkozóan:
millió forint, % (konszolidált, auditált, IFRS) | 2012 | 2013 | Y/Y |
Adózás utáni eredmény | 94 587 | 114 879 | 21,5% |
ROAE | 8,1% | 9,4% | 1,3%p |
Költség/bevétel arány | 46,8% | 49,0% | 2,2%p |
Bruttó hitel/betét arány | 89,0% | 79,2% | -9,8%p |
Nettó kamatmarzs | 4,5% | 4,3% | -0,2%p |
6.2. Az OTP Csoport külföldi leányvállalatainak üzleti tevékenysége
6.2.1 OAO OTP Bank (Oroszország)
2013. december 31-én az OAO OTP Bank (OTP Bank Oroszország) mérlegfőösszege 940,3 milliárd forint volt, melynek 89%-át tette ki a bruttó hitelállomány. Továbbra is a fogyasztási hitelek a bank fő termékei, azonban az állományok dinamikáján tükröződnek a növekedés visszafogását eredményező külső- és belső hatások. A fogyasztási hitel portfólió 10%-ot gyarapodott 2013-ban – a leírás/eladás hatásaival tisztított növekedés +21%.
Az OTP Bank Oroszország 2013. évi eredménye 2,4 milliárd forint, ami töredéke a bázisidőszakban elért eredménynek. A jelentősen visszaeső éves eredmény fő oka a céltartalékolási módszertan változása miatt is megugró negyedik negyedévi egyszeri kockázati költség-képzés és a kamatokra képzett céltartalék növekedésének és kamatkövetelés leírásának nettó kamatbevételt rontó hatása, melyek összességében közel 13 milliárd forinttal rontották az utolsó negyedév eredményét.
Az év során megnyílt 54 fiók, így az év végére a hálózat 200 fiókból állt. A banki dolgozók létszáma az év során 843 fővel 6.020-ra emelkedett. Az aktív ügynöki áruhitel hálózat 2013 végén több mint 32 ezer értékesítési pontból állt. Az áruhitel termék esetében a 2013. évi folyósítás 7%-kal alacsonyabb volt a 2012-es értékhez képest, de a bank még tartja második helyezését a piaci rangsorban. A hitelkártya szegmens esetében folytatódott a portfólió-bővülés (év/év +35%, az eladástól/leírástól hatásaitól tisztítva). A bank hetedik helyezése ebben a szegmensben a piaci rangsorban nem változott. A személyi hitel értékesítés dinamizálódása folytatódott, a tisztított állománynövekedés elérte 2012 végéhez képest a 42%-ot.
A 2013 során értékesített vagy leírt 10,8 milliárd rubel értékű nem teljesítő hitel lényegesen javította a 90 napon túl késedelmes hitelek arányát és azok céltartalékkal való fedezettségét. A DPD90+ ráta december végére 1,5%-ponttal 18,1%-ra nőtt év/év, a portfólió-tisztítás hatásaival korrigált mutató 23,7% lett volna év végén. A növekvő kockázati költségképzés miatt a DPD90+ hitelek céltartalékkal való fedezettsége jelentősen emelkedett (2013: 106,6%, +14,3%- pont év/év).
Az alábbi táblázat az OTP Bank Oroszország pénzügyi mutatóit tartalmazza 2012. és 2013. december 31-re vonatkozóan:
millió forint, % | 2012 | 2013 | Y/Y |
Adózás utáni eredmény | 47 158 | 2 356 | -95,0% |
ROAE | 28,0% | 1,3% | -26,7%p |
Költség/bevétel arány | 37,1% | 40,1% | 3,0%p |
Bruttó hitel/betét arány | 142,7% | 150,2% | 7,5%p |
Nettó kamatmarzs | 17,9% | 18,7% | 0,8%p |
6.2.2 DSK Csoport (Bulgária)
A DSK csoport a DSK Bank EAD, OTP Factoring Bulgaria LLC, POK DSK-Rodina AD, DSK Trans Security EOOD és DSK Tours EOOD társaságokból áll.
A DSK Csoport Bulgária egyik vezető bankja a mérlegfőösszeg tekintetében és meghatározó szereplő a lakossági hitelezésben. 2013. december 31-én a DSK csoport mérlegfőösszege 1.343,6 milliárd forintot tett ki.
A DSK Csoport 2013. évben 30,2 milliárd forint adózott eredményt realizált, ami a bázisidőszaki eredményt 25%-kal múlja felül. Az éves viszonylatban javuló jövedelmezőség főként a kockázati költségek 32%-os csökkenésére vezethető vissza, a működési eredmény 7%-kal mérséklődött.
Az árfolyamszűrt bruttó hitelállomány éves viszonylatban 2%-kal csökkent. A lakossági hitelértékesítés szintje továbbra is alacsony: a növekvő jelzáloghitel-folyósítás ellenére az állomány árfolyamszűrten tovább csökkent (-3% év/év). Az év második felében emelkedő kamatok mellett fokozatosan mérséklődött a fogyasztási hitelfolyósítás.
A portfólióromlás év/év lassulása mellett a kockázati költség 32%-kal csökkent, a 90 napon túl késedelmes hitelek fedezettsége jelentősen, 3,3%-ponttal javult, ezzel év végére meghaladta a 88%-os szintet.
Az alábbi táblázat a DSK Csoport pénzügyi mutatóit tartalmazza 2012. és 2013. december 31-re vonatkozóan:
millió forint, % | 2012 | 2013 | Y/Y |
Adózás utáni eredmény | 24 214 | 30 223 | 24,8% |
ROAE | 11,6% | 14,1% | 2,5%p |
Költség/bevétel arány | 38,4% | 40,7% | 2,3%p |
Brxxxx xitel/betét arány | 116,8% | 107,9% | -8,9%p |
Nettó kamatmarzs | 5,6% | 5,5% | -0,1%p |
6.2.3 CJSC OTP Bank (Ukrajna)
2013. december 31-én a CJSC OTP Bank (OTP Bank Ukrajna) mérlegfőösszege 617,7 milliárd forint volt. Az OTP Bank Ukrajna a 2012-ben elért 0,5 milliárd forintos nyereséggel szemben 2013-ban 6,7 milliárd forint adózott eredményt realizált. A kiemelkedő eredménynövekedés fő motorja a 20%-kal javuló működési eredmény volt, emellett csökkent a kockázati költség is 5%-kal. 2013 utolsó negyedévének adózott eredménye 1,8 milliárd forint volt, ezzel a bank az elmúlt hat negyedévben folyamatosan nyereséget termelt, eredmény-hozzájárulása a konszolidált korrigált éves profithoz 5%-ra emelkedett (2012: 0,4%).
Az árfolyamszűrt bruttó hitelállomány év/év stagnált. Éves szinten az értékesítési kampányok és az ügynöki hálózat folyamatos bővítésének hatására a fogyasztási hitelek árfolyamszűrt bővülése volt számottevő (+126% év/év), a retail állományon belül részarányuk december végére elérte a 28%-ot (2012: 13%). A fogyasztási hitelek december végén több mint 40%-át kitevő személyi kölcsön állomány az év során közel hatszorosára bővült, ezen belül is kiemelkedő volt az utolsó negyedéves kihelyezések volumene. Az áruhitel terméket visszafogottabb kereslet jellemezte, az állomány árfolyamhatástól tisztítva 24%-kal bővült év/év. A lakossági jelzálog-, és kisvállalati hitelszegmensben a hitelezési aktivitás élénkülése egyelőre várat magára.
A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya (34,6%) év/év 1,8%-ponttal csökkent, amit a hitelállomány növekedése mellett az árfolyamszűrt DPD90+ hitelképződés lassulása is segített. A fogyasztási hitelek DPD90+ rátája lényegesen javult év végéhez képest (2013: 9,4% vs. 2012: 11,0%), egyrészt az erős folyósítási dinamika hatására bővülő bruttó állomány, másrészt az újonnan folyósított hitelek kedvezőbb kockázati mutatóinak hatására.
A forrásoldalon folytatódott az átrendeződés a bankközi finanszírozás felől a betétek irányába. A betéti bázis – amely a fogyasztási hitelezés finanszírozásához szükséges hrivnya likviditást elsődlegesen biztosítja – 2%-kal bővült év/év.
Az alábbi táblázat az OTP Bank Ukrajna pénzügyi mutatóit tartalmazza 2012. és 2013. december 31-re vonatkozóan:
millió forint, % | 2012 | 2013 | Y/Y |
Adózás utáni eredmény | 528 | 6 716 | 1172,6% |
ROAE | 0,5% | 6,0% | 5,5%p |
Költség/bevétel arány | 48,1% | 44,7% | -3,4%p |
Brxxxx xitel/betét arány | 281,1% | 276,7% | -4,4%p |
Nettó kamatmarzs | 6,9% | 8,4% | 1,5%p |
6.2.4 OTP Bank Romania S.A. (Románia)
2013. december 31-én az OTP Bank Romania mérlegfőösszege 449,8 milliárd forint volt. Az OTP Bank Romania 4,1 milliárd forintos veszteséget realizált 2013-ban, amely 25%-kal kisebb, mint a bázisidőszaki veszteség. Az éves működési eredmény 10%-kal nőtt, melyet mind a bevételek 3%-os emelkedése, mind a szigorú költséggazdálkodás támogatott.
A bruttó hitelállomány a devizaárfolyam változások hatásának kiszűrésével év/év 3%-kal emelkedett. 2013-ban a fókuszterméknek számító személyi hitelek folyósítása közel 2,5-szeresére bővült, míg az állomány duplázódott. A jelzáloghitelek csökkenése folytatódott (-5% év/év), míg a corporate hitelek 6%-kal bővültek.
Ugyan a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya 2013-ban tovább emelkedett (1,9%-ponttal 17,8%-ra), a ráta 2013 negyedik negyedévében először csökkent negyedéves összevetésben az elmúlt két év folyamán. 2013-ban mérséklődött a 90 napon túl késedelmes hitelek állománynövekedése (árfolyamszűrten, eladásoktól és leírásoktól tisztítva). A kockázati költség 2013-ban 10%-kal csökkent, a céltartalék fedezettség azonban így is 75,9%-ra nőtt (+2,8%-pont év/év).
Az alábbi táblázat az OTP Bank Romania pénzügyi mutatóit tartalmazza 2012. és 2013. december 31-re vonatkozóan:
millió forint, % | 2012 | 2013 | Y/Y |
Adózás utáni eredmény | -5 530 | -4 143 | -25,1% |
ROAE | -18,2% | -13,4% | 4,8%p |
Költség/bevétel arány | 67,2% | 64,9% | -2,3%p |
Xxxxxx hitel/betét arány | 252,7% | 203,2% | -49,5%p |
Nettó kamatmarzs | 3,5% | 3,1% | -0,4%p |
6.2.5 OTP banka Hrvatska d.d. (Horvátország)
2013. december 31-én az OTP banka Hrvatska d.d. (OBH) mérlegfőösszege 538,1 milliárd forint volt. Az OTP banka Hrvatska 2013-as nyeresége 2,2 milliárd forint volt, szemben a bázisidőszak 3,7 milliárd forintos eredményével. Az alacsonyabb profitot a 7%-kal alacsonyabb működési eredmény és a 37%-kal növekvő kockázati költség magyarázza év/év.
Az árfolyamszűrt bruttó hitelállomány 6%-kal emelkedett év/év. Az éves összevetésben látható növekedés a jelentős önkormányzati hitelkihelyezéseknek köszönhető (év/év +62%) – a bank nagy hangsúlyt fektet az állami hátterű, garanciákkal és jó biztosítékokkal rendelkező cégek hitelezésére. A retail hitelek az alacsony hitelkereslet miatt stagnáltak.
A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya 12,5%-ot ért el 2013 végén, ez 1,5%-pontos romlást jelent év/év. Az éves kockázati költség 37%-kal nőtt, ami elsősorban a svájci frank hitelesek peréhez kapcsolódó céltartalék képzéssel magyarázható (2013: 1,2 milliárd forint). Továbbá, a horvát hatóságok szigorúbb céltartalék képzést írtak elő a bankok számára, ami a vállalati szegmens kockázati költségeit növelte. A fedezettség az év során 61,5%-ra javult.
Az alábbi táblázat az OBH pénzügyi mutatóit tartalmazza 2012. és 2013. december 31-re vonatkozóan:
millió forint, % | 2012 | 2013 | Y/Y |
Adózás utáni eredmény | 3 714 | 2 210 | -40,5% |
ROAE | 6,3% | 3,6% | -2,7%p |
Költség/bevétel arány | 62,3% | 65,1% | 2,8%p |
Bruttó hitel/betét arány | 86,2% | 90,0% | 3,8%p |
Nettó kamatmarzs | 3,1% | 3,0% | -0,1%p |
6.2.6 OTP Banka Slovensko a.s. (Szlovákia)
2013. december 31-én az OTP Banka Slovensko a.s. (OBS) mérlegfőösszege 425,2 milliárd forint volt. Az OTP Banka Slovensko 2013. évi adózott eredménye 1,15 milliárd forint volt (bankadó hatása nélkül), szemben a tavalyi év hasonló mértékű veszteségével. A látványos javulás fő oka a 18%-kal emelkedő működési eredmény mellett a 41%-kal csökkenő kockázati költségképzés volt (mely egy 2013. első negyedévi egyszeri pozitív tétellel korrigálva is -24%). A szlovák bank által fizetett bankadó 2013. évi negatív eredményhatása közel 1,1 milliárd forint volt, melyet a jelentés konszolidált korrekciós tételként jelenít meg.
Az árfolyamszűrt teljes hitelállomány éves szinten kiemelkedő mértékben, 14%-kal nőtt, mely főleg a fogyasztási hitelek (+175%) és a lakossági jelzáloghitelek (+14%) dinamikus bővülésének köszönhető, mindkét hiteltípus esetében nőtt az átlagos hitelméret. A nagyvállalati és önkormányzati hitelek esetében visszafogottabb volt a növekedés (+4% év/év).
A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya 0,4%-ponttal 11,5%-ra javult éves alapon, amelyben nagy szerepet játszott a hitelállomány dinamikus bővülése. A 2013. évi kockázati költség 41%-kal csökkent év/év. A 90 napon túl késedelmes hitelek fedezettsége az év végén 58,1%-os szinten állt (-2,4%-pont év/év).
Az alábbi táblázat az OBS pénzügyi mutatóit tartalmazza 2012. és 2013. december 31-re vonatkozóan:
millió forint, % | 2012 | 2013 | Y/Y |
Adózás utáni eredmény | -1 161 | 1 153 | -199,3% |
ROAE | -4,0% | 4,3% | 8,3%p |
Költség/bevétel arány | 75,3% | 72,5% | -2,8%p |
Bruttó hitel/betét arány | 97,7% | 102,1% | 4,4%p |
Nettó kamatmarzs | 3,2% | 3,0% | -0,2%p |
6.2.7 OTP banka Srbija a.d. (Szerbia)
2013. december 31-én az OTP banka Srbija a.d. (OTP Bank Serbia) mérlegfőösszege 86,1 milliárd forint volt. Az OTP banka Srbija 2013-as vesztesége 13,2 milliárd forint volt, szemben a bázisidőszak 4,9 milliárd forintos negatív eredményével. A működési eredmény soron jelentős javulás figyelhető meg az év során, a bázisidőszak 1,7 milliárd forintos veszteségét 0,4 milliárd forintos pozitív eredmény váltotta fel. A 2013-as összes bevétel 20%-kal növekedett év/év, amely a nettó kamatbevételek 48%-os emelkedésének köszönhető.
A teljesítő hitelek állománya az év során 10%-kal emelkedett. A lakossági oldalon a Bank hitelezési tevékenységének fókuszában álló fogyasztási hitelek év/év 26%-kal bővültek árfolyamszűrten, köszönhetően az áprilisban bevezetett új személyi kölcsön termékek sikerének. A többi szegmensben éves szinten stagnálás, illetve lemorzsolódás volt tapasztalható.
A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya 48,9%-ra mérséklődött (év/év -3,7%-pont), a javulás hitelleírásoknak köszönhető.
Az alábbi táblázat az OTP Bank Serbia pénzügyi mutatóit tartalmazza 2012. és 2013. december 31-re vonatkozóan:
millió forint, % | 2012 | 2013 | Y/Y |
Adózás utáni eredmény | -4 934 | -13 246 | 168,5% |
ROAE | -18,7% | -53,8% | -35,1%p |
Költség/bevétel arány | 127,0% | 94,6% | -32,4%p |
Bruttó hitel/betét arány | 235,2% | 210,0% | -25,2%p |
Nettó kamatmarzs | 2,5% | 4,4% | 1,9%p |
6.2.8 Crnogorska Komercijalna banka a.d. (Montenegró)
2013. december 31-én a Crnogorska Komercijalna banka a.d. (CKB) mérlegfőösszege 196,2 milliárd forint volt. A montenegrói CKB Bank 801 millió forintos adózott nyereséggel zárta a 2013-as évet, szemben a bázisidőszak 3,9 milliárd forintos veszteségével. A kedvező eredményalakulást év/év részben a javuló működési eredmény (+24%), részben az egyedi tétel miatt magasabb bázishoz képest kedvezőbb kockázati költségszint okozta.
Az árfolyamszűrt bruttó hitelállomány éves viszonylatban bővült (+9%), részben a sikeres reklámokkal is támogatott fogyasztási hitel értékesítés erősödésének nyomán, részben egy a montenegrói állam hitelfelvételéhez kapcsolódó állománynövekmény miatt. Az év során kiemelkedő volt a személyi hitelek értékesítése, 31% volt az állománybővülés év/év. A jelzáloghitel állomány lassú lemorzsolódása folytatódott (-6% év/év).
A kilencven napon túl késedelmes hitelek árfolyamszűrt állománya második negyedév kiugró növekedését követően a harmadik és negyededik negyedévben is csökkent, ezzel a késedelmes hitelek aránya (DPD90+ ráta) 37,4%-ra esett vissza év végére.
Az alábbi táblázat a CKB pénzügyi mutatóit tartalmazza 2012. és 2013. december 31-re vonatkozóan:
millió forint, % | 2012 | 2013 | Y/Y |
Adózás utáni eredmény | -3 872 | 801 | -120,7% |
ROAE | -23,3% | 4,2% | 27,5%p |
Költség/bevétel arány | 71,8% | 66,7% | -5,1%p |
Bruttó hitel/betét arány | 93,2% | 112,5% | 19,3%p |
Nettó kamatmarzs | 3,3% | 3,9% | 0,6%p |
7. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS
7.1. A Bank szervezete
A Bank tevékenysége megoszlik a budapesti központ és a regionális profitcentrumok által működtetett fiókhálózat között. A központ és a hálózat kapcsolata a decentralizált irányítási és döntési rendszeren alapul. A budapesti központ feladata többek között az üzleti tevékenység átfogó irányítása, a fiókhálózat teljesítményének és tevékenységének figyelése, a termékfejlesztés, valamint a fiókok támogatása az ügyfeleikkel való kapcsolattartásban.
Az alábbi ábra mutatja a Bank központi szervezeti egységeit. Ezen túlmenően a Bank részét képezi a Bank hálózata, mely a 4 vidéki régiót, valamint a budapesti regionális profitcentrumot foglalja magában.
7.2. Az OTP Csoport és a Kibocsátó OTP Csoporton belüli helyzetének rövid bemutatása
Az OTP Csoport univerzális pénzügyi szolgáltatásait üzleti és jogi megfontolásokból számos leányvállalat bevonásával nyújtja. Míg Magyarországon a hagyományos banki szolgáltatások az OTP Bank portfolióját alkotják, a modernebb pénzügyi igényeket – például autó-finanszírozás, befektetési alapok, biztosítás – kiszolgáló termékeket az OTP Bank leányvállalatai fejlesztik és értékesítik. A Bankcsoport a külföldi piacokon leányvállalatok útján vállalt szerepet.
Az OTP Bank Nyrt. több sikeres akvizíciót hajtott végre az elmúlt években, melyek eredményeképp – a közép-kelet európai (CEE) régió meghatározó bankcsoportjává fejlődött. Jelenleg Magyarország mellett leányvállalatai a régió további 8 országában tevékenykednek: Bulgáriában (DSK Bank EAD), Horvátországban (OTP banka Hrvatska d.d.), Romániában (OTP Bank Romania S.A.), Szerbiában (OTP banka Srbija a.d.), Szlovákiában (OTP Banka Slovensko a.s.), Ukrajnában (CJSC OTP Bank), Montenegróban (Crnogorska Komercijalna banka a.d.) és Oroszországban (OAO OTP Bank).
KONSZOLIDÁCIÓS KÖRBE BEVONT TÁRSASÁGOK (IFRS szerinti konszolidált beszámolóban) 17
Név | Törzs-/Alaptőke (Ft) | Tulajdoni hányad Közvetlen + közvetett (%) | Szavazati arány (%) | Besorolás | ||
1. | Air-Invest Vagyonkezelö Kft. | 250.000.000 | 100,00 | 100,00 | L | |
2. | BANK CENTER No. 1. Beruházási és Fejlesztési Kft. | 7.300.000.000 | 100,00 | 100,00 | L | |
3. | Bajor-Polár Center Ingatlanhasznosító Zrt. | 26.000.000 | 100,00 | 100,00 | L | |
4. | CIL Babér Kft. | 1.100.000 | 100,00 | 100,00 | L | |
5. | Crnogorska Komercijalna Banka a.d. | EUR | 136.875.398 | 100,00 | 100,00 | L |
6. | DSK Auto Leasing EOOD | BGN | 250.000 | 100,00 | 100,00 | L |
7. | DSK Bank EAD | BGN | 153.984.000 | 100,00 | 100,00 | L |
8. | DSK Leasing AD | BGN | 334.000 | 100,00 | 100,00 | L |
9. | DSK Leasing Insurance Broker EOOD | BGN | 5.000 | 100,00 | 100,00 | L |
10. | DSK Tours EOOD | BGN | 8.491.000 | 100,00 | 100,00 | L |
11. | DSK Trans Security EOOD | BGN | 2.225.000 | 100,00 | 100,00 | L |
12. | Debt Management Project 1 Montenegro d.o.o. | EUR | 5.000 | 100,00 | 100,00 | L |
13. | Gizella Projekt Ingatlanforgalmazó Kft | 3.890.000 | 100,00 | 100,00 | L | |
14. | Hungarian International Financial Ltd. | GBP | 200.000 | 100,00 | 100,00 | L |
15. | INGA KETTŐ Kft. | 8.000.000.000 | 100,00 | 100,00 | L | |
16. | JN Parkolóház Kft. | 4.800.000 | 100,00 | 100,00 | L | |
17. | Kikötő Ingatlanforgalmazó Kft. | 8.880.000 | 100,00 | 100,00 | L | |
18. | Kratos nekretnine d.o.o. | HRK | 20.000 | 100,00 | 100,00 | L |
19. | LLC AMC OTP Capital | UAH | 10.000.000 | 100,00 | 100,00 | L |
20. | LLC OTP Credit | UAH | 193.000.000 | 100,00 | 100,00 | L |
21. | LLC OTP Leasing | UAH | 45.495.340 | 100,00 | 100,00 | L |
22. | MONICOMP Zrt. | 20.000.000 | 100,00 | 100,00 | L | |
23. | Merkantil Bank Zrt. | 2.000.000.000 | 100,00 | 100,00 | L | |
24. | Merkantil Bérlet Kft. | 6.000.000 | 100,00 | 100,00 | L | |
25. | Merkantil Car Zrt. | 50.000.000 | 100,00 | 100,00 | L | |
26. | Merkantil Ingatlan Lizing Zrt. | 50.000.000 | 100,00 | 100,00 | L | |
27. | Miskolci Diákotthon Kft. | 5.000.000 | 100,00 | 100,00 | L | |
28. | NIMO 2002 Ker. és Szolgáltató Kft. | 1.156.000.000 | 100,00 | 100,00 | L | |
29. | OTP Alapkezelő Zrt. | 900.000.000 | 100,00 | 100,00 | L | |
30. | OTP Asset Management SAI S.A. | RON | 5.795.323 | 100,00 | 100,00 | L |
31. | OTP Aventin d.o.o. | HRK | 20.000 | 100,00 | 100,00 | L |
32. | OTP Bank JSC | UAH | 2.868.190.522 | 100,00 | 100,00 | L |
33. | OTP Bank Romania S.A. | RON | 732.908.880 | 100,00 | 100,00 | L |
34. | OTP Banka Hrvatska d.d. | HRK | 822.279.600 | 100,00 | 100,00 | L |
35. | OTP Buildings s.r.o. | EUR | 33.194 | 100,00 | 100,00 | L |
36. | OTP Factoring Bulgaria EAD | BGN | 250.000 | 100,00 | 100,00 | L |
37. | OTP Factoring Montenegro d.o.o. | EUR | 1 | 100,00 | 100,00 | L |
38. | OTP Factoring SRL | RON | 1.500 | 100,00 | 100,00 | L |
39. | OTP Factoring Serbia d.o.o. | RSD | 532.902.282 | 100,00 | 100,00 | L |
40. | OTP Factoring Slovensko s.r.o. | EUR | 5.000 | 100,00 | 100,00 | L |
41. | OTP Factoring Ukraine LLC | UAH | 367.202.800 | 100,00 | 100,00 | L |
42. | OTP Faktoring Vagyonkezelő Kft. | 500.000 | 100,00 | 100,00 | L | |
43. | OTP Faktoring Zrt. | 300.000.000 | 100,00 | 100,00 | L | |
44. | OTP Financing Cyprus Company Limited | EUR | 1.000 | 100,00 | 100,00 | L |
45. | OTP Financing Netherlands B.V. | EUR | 18.000 | 100,00 | 100,00 | L |
46. | OTP Financing Solutions B.V. | EUR | 18.000 | 100,00 | 100,00 | L |
47. | OTP Holding Ltd. | EUR | 130.000 | 100,00 | 100,00 | L |
48. | OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. | 100.000.000 | 100,00 | 100,00 | L | |
49. | OTP Ingatlan Zrt. | 501.020.000 | 100,00 | 100,00 | L | |
50. | OTP Ingatlanlízing Zrt. | 164.000.000 | 100,00 | 100,00 | L | |
51. | OTP Invest d.o.o. | HRK | 12.979.900 | 100,00 | 100,00 | L |
52. | OTP Investments d.o.o. Novi Sad | RSD | 203.783.061 | 100,00 | 100,00 | L |
53. | OTP Jelzálogbank Zrt. | 27.000.000.000 | 100,00 | 100,00 | L | |
54. | OTP Kártyagyártó és Szolgáltató Kft. | 450.000.000 | 100,00 | 100,00 | L | |
55. | OTP Lakástakarékpénztár Zrt. | 2.000.000.000 | 100,00 | 100,00 | L | |
56. | OTP Leasing Romania IFN S.A. | RON | 26.636.300 | 100,00 | 100,00 | L |
57. | OTP Leasing d.d. | HRK | 8.212.000 | 100,00 | 100,00 | L |
58. | OTP Létesítményüzemeltető Kft. | 30.000.000 | 100,00 | 100,00 | L | |
59. | OTP Mobil Szolgáltató Kft. | 1.050.000.000 | 100,00 | 100,00 | L | |
60. | OTP Nekretnine d.o.o. | HRK | 63.170.200 | 100,00 | 100,00 | L |
61. | OTP Pénztárszolgáltató Zrt. | 2.349.940.000 | 100,00 | 100,00 | L |
17 Forrás: OTP Bank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló - 2014. első negyedéves eredmény (2014. május 16.)
Név | Törzs-/Alaptőke (Ft) | Tulajdoni hányad Közvetlen + közvetett (%) | Szavazati arány (%) | Besorolás | ||
62. | OTP Real Slovensko s.r.o. | EUR | 3.817.301 | 100,00 | 100,00 | L |
63. | OTP Életjáradék Ingatlanbefektető Zrt. | 2.000.000.000 | 100,00 | 100,00 | L | |
64. | PROJEKT 3. Ingatlanforgalmazó és Kereskedelmi Kft. | 3.200.000 | 100,00 | 100,00 | L | |
65. | Projekt 2003. Ingatlan Befektető és Fejlesztő Kft. | 5.000.000 | 100,00 | 100,00 | L | |
66. | R.E. Four d.o.o., Novi Sad | RSD | 294.924.372 | 100,00 | 100,00 | L |
67. | SPLC Vagyonkezelő Kft. | 10.000.000 | 100,00 | 100,00 | L | |
68. | SPLC-B Ingatlanfejlesztő, Ingatlanhasznosító Kft. | 3.000.000 | 100,00 | 100,00 | L | |
69. | SPLC-C Ingatlanfejlesztő és Ingatlanhasznosító Kft | 500.000 | 100,00 | 100,00 | L | |
70. | SPLC-N Ingatlanfejleszt, Ingatlanhasznosító Kft. | 3.000.000 | 100,00 | 100,00 | L | |
71. | SPLC-P Ingatlanfejlesztő, Ingatlanhasznosító Kft. | 3.000.000 | 100,00 | 100,00 | L | |
72. | SPLC-S Ingatlanfejlesztő, Ingatlanhasznosító Kft. | 3.000.000 | 100,00 | 100,00 | L | |
73. | SPLC-T1 Ingatlanfejlesztő, Ingatlanhasznosító Kft. | 3.000.000 | 100,00 | 100,00 | L | |
74. | Sasad-Beregszász Ingatlanforgalmazó Kft. | 3.000.000 | 100,00 | 100,00 | L | |
75. | Szalamandra Ingatlanforgalmazó Kft. | 4.100.000 | 100,00 | 100,00 | L | |
76. | Velvin Ventures Ltd. | USD | 50.000 | 100,00 | 100,00 | L |
77. | OTP Ingatlanpont Ingatlanközvetitő Kft. | 5.200.000 | 100,00 | 100,00 | L | |
78. | POK DSK-Rodina AD | BGN | 6.010.000 | 99,75 | 99,75 | L |
79. | OTP Banka Slovensko a.s. | EUR | 78.507.898 | 99,21 | 99,21 | L |
80. | OTP Banka Srbija a.d. Novi Sad | RSD | 00.000.000.000 | 97,90 | 97,90 | L |
81. | OAO OTP Bank | RUB | 4.423.768.142 | 97,83 | 97,83 | L |
82. | OPUS Securities S.A. | EUR | 31.000 | 0,00 | 51,00 | L |
83. | BALANSZ Zártkörű Nyíltvégű Ingatlan Alap | 00.000.000.000 | 100,00 | 100,00 | L |
1 Teljeskörűen bevont: -L
Közös vezetésű: -K (equity módszerrel bevont vállalkozás) Társult: -T (equity módszerrel bevont vállalkozás)
A Kibocsátó irányítási-tulajdonlási szempontból nem függ az OTP Csoport más tagjától. Azon OTP Csoport tagok, melyek üzleti tevékenysége a Kibocsátó működési, gazdasági, illetve pénzügyi eredményét jelentősen befolyásolják a magyarországi operáció terén az OTP Jelzálogbank Zrt., OTP Lakástakarékpénztár Zrt., OTP Faktoring Zrt., a külföldi leányvállalatok közül pedig a következők: DSK Bank EAD (Bulgária), OTP banka Hrvatska d.d. (Horvátország), OTP Bank Romania S.A. (Románia), OTP banka Srbija a.d. (Szerbia), OTP Banka Slovensko a.s. (Szlovákia), CJSC OTP Bank (Ukrajna), Crnogorska Komercijalna banka a.d. (Montenegró) és OAO OTP Bank (Oroszország).
8. TRENDEK
8.1. A Kibocsátó nyilatkozata a kibocsátó kilátásai szempontjából jelentős hátrányos változások nem létéről.
A Kibocsátó legjobb tudomása szerint a legutóbbi ellenőrzött pénzügyi beszámoló 2014. április 25-i közzététele óta nem következtek be a Kibocsátó kilátásai szempontjából jelentős hátrányos változások.
8.2. Az ismert trendek, a bizonytalansági tényezők, a kereslet, a kötelezettségvállalások vagy váratlan események bemutatása, amelyek valószínűleg jelentős hatást gyakorolhatnak a kibocsátó üzleti kilátásaira legalább a folyó
pénzügyi évben.
A Bankcsoport működését befolyásoló makrogazdasági trendek:
A külgazdasági partnereinknél 2013 végén – 2014 elején javulást mutatott a gazdasági teljesítmény, és a várakozások szerint a javuló tendencia folytatódni fog. Várakozásunk szerint a külgazdasági partnereink exportban betöltött súlyukkal súlyozott GDP növekedése a 2013-as 0,6%-ról 2014-ben 1,6%-ra gyorsul majd. Az export teljesítményét a javuló külső kilátások mellett az új autóipari kapacitások fokozatos termelésbe állása is segíti.
A magyar gazdaság 2013 második felétől határozott javulást mutatott, és a nettó export mellett már a belső felhasználási tételek is pozitívan tudtak hozzájárulni a növekedéshez. A belső felhasználási tételeken belül elsősorban a beruházások felfutása volt erőteljes, amit nagyobb részben az Uniós pénzlehívások, illetve ezzel összefüggésben az állami beruházások erőteljes felfutására magyarázott.
A vártnál érdemben alacsonyabb inflációs adatok, valamint a közszférában 2013 őszén bevezetett béremelések segítik a reálbérek növekedését az idei évben. Azt gondoljuk, hogy ez a meglepetés dezinfláció az év egészét tekintve is a reálbérek növekedését eredményezi majd, ami a lakossági fogyasztás további növekedését eredményezi majd 2014-ben.
A hitelezési folyamatok továbbra is gyengélkednek. A lakossági szegmensben annak ellenére erősödik a nettó hiteltörlesztői pozíció, hogy az új lakáshitel kihelyezésekben a tavalyi évben már megtörtént a fordulat és egyértelmű emelkedő trend rajzolódott ki. A hiteltörlesztések esetében az előtörlesztések vonzó „alternatívát” nyújtanak a nagyon alacsony kamatkörnyezetben, a megtakarításokon elérhető hozamokhoz képest.
A vállalati szektor hitelezési folyamatainak megítélését erősen nehezíti az adatok nagy volatilitása, azonban egyelőre úgy tűnik, hogy a nettó hitelfelvételi számok némi javulást mutatnak, azonban a mutató továbbra is negatív tartományban mozog, vagyis a vállalati szektor továbbra is nettó hiteltörlesztői pozícióban van.
Úgy gondoljuk, hogy a kamatkörnyezet tartósan alacsony maradhat Magyarországon és a kamatemelési ciklus legvalószínűbb eset szerint az EKB szigorítási ciklusát követi majd, vagyis jó eséllyel 2016 előtt nem lesz majd kamatemelés. A tartósan alacsony kamatkörnyezet támogatja majd a hitelezési aktivitás várt élénkülését.
Nemzetközi környezet:
Az Amerikai Egyesült Államokban a rendkívüli időjárás miatti recessziós első negyedévet követően folytatódik a dinamikus gazdasági növekedés, ami a következő években várhatóan eléri a 3%-ot és ezzel meghaladja majd a hosszú távú átlagot jelentő 2,25-2,5%-ot. Eközben a munkanélküliség a jelenleg 6%-os szintről közelíti az egyensúlyinak tartott 5%-os, a fogyasztói árak dinamikája pedig már elérte az egyensúlyinak tartott 2%-os értéket. Emiatt az amerikai gazdaságnak nincsen szüksége rendkívüli monetáris politikai támogatásra, ezért október végéig kivezetésre kerül a QE3 eszközvásárlási program, amit akár 2015 első negyedévében kamatemelés követhet, majd várhatóan elindul a kamatok normalizálódása.
Az USA-val szemben az európai gazdaság sokkal sebezhetőbb képet mutat. A várható gazdasági növekedés alig a fele az amerikai gazdaságénak és egyre több jel mutat arra, hogy a 2013 második felében elindult törékeny fellendülés máris lassulásnak adta át a helyét. A munkanélküliségi ráta közel a kétszerese az amerikainak és csak igen lassan mérséklődik. A gyenge keresletnek megfelelően az infláció alig 0,5% és továbbra is fokozatosan csökken, miközben számos tagállam államadóssá-pályája továbbra sem tűnik fenntarthatónak. Mindez tartósan laza kamatkörnyezetet vetít előre az Eurózónában.
Az OTP Bank leánybankjainak országait tekintve három csoportot érdemes megkülönböztetni. Magyarországon, Szlovákiában és Romániában már lezajlott a szükséges költségvetési és külső egyensúlyi alkalmazkodás, és elindult a gazdasági növekedés, amit a nettó export mellett egyre inkább támogat a belső kereslet bővülése is. A balkáni régió országai, Bulgária, Montenegró, Szerbia és Horvátország a gazdasági növekedés tekintetében várhatóan alulteljesíti az első blokkot. Eközben a szükséges külső és belső egyensúly-javulás tekintetében a balkáni országok vegyes eredményeket mutatnak fel, különösen a szerb és horvát költségvetés kiállt további konszolidációért. Eközben Ukrajna és Oroszország helyzete romlik a két ország konfliktusa miatt. Ukrajnában a korábbi évek fenntarthatatlan gazdaságpolitikáját követően sor kerül az IMF felügyelete alatt végrehajtott elkerülhetetlen gazdaságpolitikai korrekcióra és az árfolyam mintegy 50%-os leértékelődését követően legalább 5%-kal esik a gazdaság teljesítménye. Oroszországban pedig a gazdaság tavalyi lassulását követően a nemzetközi szankciók hatására a gazdasági növekedés zérusra lassul, amit a hitelezés erős lassulása kísér.
9. NYERESÉG-ELŐREJELZÉS VAGY -BECSLÉS
A Kibocsátó a jelen Alaptájékoztatóban nem tesz közzé nyereség-előrejelzést.
10. IGAZGATÁSI, IRÁNYÍTÓ ÉS FELÜGYELŐ SZERVEK
10.1. Az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság, az ügyvezetés és az Audit Bizottság működése, tagjai
10.1.1 Az Igazgatóság
10.1.1.1 Az Igazgatóság működésének összefoglalása
A Társaság ügyvezető szerve az Igazgatóság. Célkitűzéseiben, tevékenységében kiemelt jelentőségű a részvényesi érték, az eredményesség és a hatékonyság növelése, a kockázatok kezelése, a külső előírásoknak mindenben maradéktalanul megfelelő működés, azaz az üzleti, etikai, és belső kontroll politikák leghatékonyabb érvényesülésének biztosítása. Hatáskörét a hatályos jogszabályok, a Bank Alapszabálya, a közgyűlési határozatok, valamint az Igazgatóság ügyrendje szabja meg. Az ügyrend tartalmazza az Igazgatóság felépítését, az ülések előkészítésével, lebonyolításával és a határozatok megfogalmazásával kapcsolatos teendőket és egyéb, az Igazgatóság működését érintő
kérdéseket.
Az Igazgatóság tagjait a Közgyűlés öt évre választja. Az Igazgatóság tagjaira vonatkoznak mindazok a kötelezettségek, illetve tiltó szabályok, amelyeket a Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) a vezető állású személyekre megállapít.
Az Igazgatóság a Bank irányításában ügyvezető szerepet tölt be, ezzel összhangban van és a sikeres működést ösztönzi, ha az igazgatósági tagok személyesen is érdekeltek a Társaság eredményes működésében. Ugyanakkor az Igazgatóság tagjainak díjazása független attól, hogy eredményes volt-e a Társaság vagy sem, így teljes körűen megfelelhetnek a törvényi függetlenségi kritériumoknak. Tekintettel továbbá arra, hogy az Igazgatóságnak fontos szerepe van a management munkájának ellenőrzésében is, ezért érdemi jelentősége van annak, hogy az Igazgatóságban érvényesül a külső tagok többségének elve. Az Igazgatóság személyi összetétele biztosítja, hogy a szakértelem, a tapasztalat és a fentieken túlmenő függetlenség egyformán jelen legyen a döntéshozatali eljárásokban.
A Társaság ügyvezetőivel kapcsolatos munkáltatói jogokat az Igazgatóság az elnökvezérigazgató útján gyakorolja azzal, hogy a vezérigazgató-helyettesek kinevezéséhez és a kinevezés visszavonásához az Igazgatóság előzetes tájékoztatása szükséges. Az elnökvezérigazgató hatáskörébe tartozik mindazoknak az ügyeknek az eldöntése, amelyeket az Alapszabály nem utal a Közgyűlés, illetve az Igazgatóság hatáskörébe. Az Igazgatóság üléseiről jegyzőkönyv készül, és határozataik dokumentálásra kerülnek. 2013. évben 6 alkalommal ülésezett az Igazgatóság. Emellett írásos szavazás formájában 112 esetben került sor határozathozatalra.
10.1.1.2 Az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának tagjai
Xx. Xxxxxx Xxxxxx
elnök-vezérigazgató
Xx. Xxxxxx Xxxxxx (61) 1974-ben a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán üzemgazdász, 1980-ban a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdász diplomát szerzett. Pénzügy szakos közgazda, okleveles árszakértő, bejegyzett könyvvizsgáló. Az egyetem után a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságán, illetve a Pénzügyminisztérium Titkárságán dolgozott, majd 1983-tól 1986-ig osztályvezető volt a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztériumban. 1986-tól 1989-ig a Magyar Hitel Bank Rt.-nél főosztályvezető. A K&H Bank vezérigazgató-helyettese 1989 és 1992 között. 1992-től az OTP Bank elnök-vezérigazgatója és a Bank stratégiájáért, valamint általános működéséért felelős. Tagja az egyik legjelentősebb nemzetközi kártyatársaság, a MasterCard európai igazgatóságának, valamint alelnöke a MOL Nyrt. igazgatóságának és társelnöke a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ), 2011 áprilisáig tagja a Magyar Bankszövetség elnökségének. Az MLSZ elnöke 2010. július óta.
Xx. Xxxxxxxx Xxxxx
igazgatóság alelnöke, vezérigazgató-helyettes Törzskari Divízió
Xx. Xxxxxxxx Xxxxx (68) a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen diplomázott, majd doktori címet szerzett 1971-ben. 1969-től a Petrolkémiai Beruházási Vállalatnál elemző közgazdászként, majd a Bevételi Főigazgatóságon csoportvezetőként dolgozott 1975-ig. 1976-tól a Pénzügyminisztériumban különböző területeken, vezetőként dolgozott. 1986-87-ig az Állami Ifjúsági és Sporthivatal első elnökhelyettese. 1988 és 1990 között az OTP Bank első vezérigazgató-helyettese. 1991-től 1994-ig az Európai Kereskedelmi Bank Rt. vezérigazgatója, majd elnök- vezérigazgatója. 1994 és 1998 között a Szerencsejáték Rt. elnök-vezérigazgatója, majd 1998-99-ben a Malév Rt. vezérigazgatója. 2001-től az OTP Bank Törzskari Divíziójának ügyvezető igazgatója, később vezérigazgató-helyettes. 2002-től az OTP Bank Igazgatóságának tagja. 2009. június 9-től az OTP Bank Igazgatóságának alelnöke. 2012. április 12-től az OTP Banka Hrvatska d.d. felügyelő bizottságának elnöke.
Xx. Xxxxx Xxxxxx
vezérigazgató-helyettes
Hitelengedélyezési és Kockázatkezelési Divízió
Xx. Xxxxx Xxxxxx (61) a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán diplomázott 1974-ben, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett okleveles közgazda diplomát 1980-ban. A Közgazdaságtudományi Egyetemen 1983-ban lett egyetemi doktor. 1989 óta dolgozik a bankszektorban. 1989 és 1993 között a Budapest Bank Rt. zalaegerszegi fiókigazgatójaként dolgozott. 1993-tól az OTP Bank Zala Megyei Igazgatóságának megyei igazgatója, majd 1998-tól ügyvezető igazgatóként a hitelintézet Nyugat-dunántúli Régiójának vezetője volt. 2006. március 1- jétől az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, a Hitelengedélyezési és Kockázatkezelési Divízió vezetője és az OTP Faktoring Követeléskezelő Zrt. Igazgatóságának elnöke. 2012. április 27-től tagja az OTP Bank Igazgatóságának.
Xxxxxxxxx Xxxxxx
agrármérnök, közgazdász
Xxxxxxxxx Xxxxxx (65) agrármérnök és agrárközgazdász. A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium
alkalmazottja 1978 és 1989 között. Távozásakor a Minisztérium Beruházáspolitikai Osztályának helyettes vezetője, ezt követően a Hubertus Rt. ügyvezető igazgatója lett, majd 1999-től 2012-ig a Xxxxxx Xxxxxxxxx Zrt. vezérigazgató-
helyettese, majd elnök-vezérigazgatója volt. Jelenleg nyugdíjas. 1992–1999 között az OTP Bank Felügyelő Bizottságának, majd 1999 óta Igazgatóságának külső tagja.
Xx. Xxxx Xxxxx
főiskolai docens Budapesti Gazdasági Főiskola
Xx. Xxxx Xxxxx (62) közgazdászként végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. Okleveles könyvvizsgáló, bejegyzett könyvszakértő. A Tatabányai Városi Tanács Pénzügyi Osztályának vezetője 1978-82 között. 1982 óta főiskolai tanár a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, majd a Budapesti Gazdasági Főiskolán 1990-2013. év között tanszékvezető. 2000. évtől a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Fővárosi Elnökségének tagja 10 éven keresztül, jelenleg a Kamara Oktatási Bizottságának tagjaként is dolgozik. 1992 óta az OTP Bank Igazgatóságának külső tagja.
Xxxxx Xxxxx
villamosmérnök,
volt vezérigazgató-helyettes, OTP Bank Nyrt.
Xxxxx Xxxxx (78) villamosmérnöki diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1954 és 1989 között a Villamosenergiai Kutatóintézet munkatársa, távozásakor főosztályvezető. Utána a K&H Bank Rt. ügyvezető igazgatója, a bank Számítástechnikai és Információs Központjában. A GIRO Rt. Igazgatóságának tagja, az OTP Bank Nyrt. vezérigazgató-helyettese 1993-tól 2001-ig, nyugdíjba vonulásáig. 2009. év II. felétől a Vezető Informatikusok Szövetségének az elnöke. Az OTP Bank Igazgatóságának 1997 óta tagja.
Xxxxx Xxxxx
Xxxxx Xxxxx (60) diplomát 1978-ban szerzett a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán. Szakmai pályafutását az OTP-nél kezdte, ahol különböző ügyviteli munkaköröket töltött be (utolsó beosztása: fiókigazgató), majd két évig dolgozott a Pénzügyminisztériumban bankfelügyeleti területen. 1983 óta állt a Magyar Külkereskedelmi Bank (ma MKB) alkalmazásában, ahol fokozatosan lépett egyre feljebb a ranglétrán. 1985-től ügyvezető igazgató, 1990-től vezérigazgató-helyettes, 1994-től vezérigazgató és 1997 óta elnök-vezérigazgató volt 2012. március végéig. 1997 és 2008 között volt a Magyar Bankszövetség választott elnöke. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Felügyelő Bizottságának az elnöke. 2012. április 27-étől tagja az OTP Bank Igazgatóságának.
Xxxxxxx Xxxxx
elnök-vezérigazgató MOL Nyrt.
Xxxxxxx Xxxxx (54) 1986-ban végzett a Xxxx Xxxxxx Közgazdaságtudományi Egyetem ipari-tervező szakán. 1989 és 1994 között számos pozíciót töltött be a Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-nél, ahol 1992-1994-ig a pénzintézet vezérigazgató-helyettese volt. 1994-2001 között a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. vezérigazgatója, és igazgatósági tagja. 1994-től a MOL Igazgatóságának tagja, 2000-től elnöke, majd 2001. június 11-től a társaság elnök- vezérigazgatója. Tagja a MOL Igazgatóság Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottságának. 2011. április 29-től az OTP Bank Igazgatóságának tagja. 2014. április 3-tól tagsága felfüggesztésre került.
Xx. Xxxxxx Xxxxxx ügyvezető igazgató Merkantil Bank Zrt.
Xx. Xxxxxx Xxxxxx (62) 1976-ban a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán okl. gépészmérnöki diplomát, 1985-ben egyetemi doktori fokozatot szerzett. Pályafutásának állomásai: 2002-2005-ig a Paksi Atomerőmű vezérigazgatója, majd 2005-2008-ig az MVM Zrt. vezérigazgatója. 2008-tól 2011-ig a BKV Zrt. vezérigazgatója, 2011- től a Merkantil Bank Zrt. ügyvezető igazgatója. Betöltött tisztségei: Xxxxxx Xxxxx Társaság, elnök; MATE Méréstechnikai, Automatizálási és Informatikai Tudományos Egyesület elnök; Pécsi Tudományegyetem Társadalmi Szenátusának tagja; Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tag; Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítvány, kuratórium elnöke. 1997 óta az OTP Bank Igazgatóságának külső tagja. 2012. október 3-tól tagsága felfüggesztésre került.
Xx. Xxxxxx Xxxxxx elnök-vezérigazgató Merkantil Bank Zrt.
Xx. Xxxxxx Xxxxxx (62) az ELTE Jogi Karán diplomázott 1978-ban. 1978 és 1995 között az Állami Biztosítónál, majd az ÁB-AEGON Rt.-nél dolgozott különböző vezető pozíciókban. 1996-2008 között az OTP Garancia Biztosító elnök-
vezérigazgatója. 2009-2010-ig az OTP Bank ügyvezető igazgatója. 2011. január 1-jétől a Merkantil Bank elnök- vezérigazgatója. 2001-től az OTP Bank Igazgatóságának tagja.
Xx. Xxxxx Xxxxxx
professzor, intézetigazgató Pécsi Tudományegyetem
Xx. Xxxxx Xxxxxx (63) 1974-ben szerzett közgazdász diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1984- ben kandidátusi fokozatot, 1993-ban a közgazdaságtudomány akadémiai doktor címet szerezte meg az MTA-n. 1990-93 között a JPTE Közgazdaságtudományi karának dékán-ja. 1993-ban elvégzi a Harvard felsővezetői programját, 1994-től a JPTE professzora, 2004-2007 között a Pécsi Tudományegyetem általános rektor-helyettese, 2007-2011 között a GT elnöke. 1992. óta az OTP Bank Igazgatóságának külső tagja.
10.1.2 A Felügyelő Bizottság
10.1.2.1 A Felügyelő Bizottság működésének összefoglalása
A Bankban a kettős irányítási struktúrát követve, a Társaság ügyvezetésének és üzletvitelének ellenőrzését a Felügyelő Bizottság látja el. Emiatt – a törvényi előírásokkal összhangban – a Felügyelő Bizottság összetételében maradéktalanul érvényesül a független tagok többségének elve.
A bizottsági tagokat a Közgyűlés választja meg, megbízatásuk három évre szól. A független felügyelő bizottsági tagok (4 fő) aránya a Felügyelő Bizottság teljes létszámára (6 fő) vetítve 67%.
Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében a Közgyűlés nem választhatja a Felügyelő Bizottság tagjává az
Igazgatóság tagjait és azok közeli hozzátartozóit. A Felügyelő Bizottság dolgozói tagjának jelölésével, visszahívásával kapcsolatos szabályokat a Társaságnál működő Üzemi Tanács határozza meg, e tagokat a Társaság nem tekinti
függetlennek.
A Felügyelő Bizottság maga állapítja meg ügyrendjét, amelyet a Közgyűlés hagy jóvá. A Társaság belső ellenőrzési szervezetének a Hpt. által meghatározott keretek közötti irányítása a Felügyelő Bizottság feladata. A Felügyelő
Bizottság előzetes egyetértési jogot gyakorol a belső ellenőrzési szervezet vezetői és alkalmazottai munkaviszonyának létesítésével, megszüntetésével, díjazásuk megállapításával kapcsolatos döntéseknél.
2013. évben 7 alkalommal ülésezett a Felügyelő Bizottság. Emellett írásos szavazás formájában 9 esetben került sor határozathozatalra.
A Felügyelő Bizottság ülését az elnök hívja össze. Az ülést össze kell hívni akkor is, ha azt az FB egy tagja, vagy az IG legalább két tagja, vagy a könyvvizsgáló írásban kéri az ok és a cél megjelölésével.
A Felügyelő Bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül, és határozataik dokumentálásra kerülnek.
10.1.2.2 Az OTP Bank Nyrt. Felügyelő Bizottságának tagjai
Xxxxxx Xxxxx
a Felügyelő Bizottság elnöke elnök-vezérigazgató
Magyar Építő Zrt.
Xxxxxx Xxxxx (63) építőmérnökként, majd gazdasági mérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemi diplomáját mint szakközgazdász szerezte. 1994-ben kinevezték a Magyar Építő Rt. elnök-vezérigazgatójává. 1999 óta az OTP Bank Felügyelő Bizottságának elnöke. 2007. április 27. és 2011. április 29. között pedig az Audit Bizottság tagja.
Xx. Xxxxxxx Xxxxx
a Felügyelő Bizottság alelnöke ügyvéd
Xx. Xxxxxxx Xxxxx (58) Budapesten, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát. 1983-tól az Állami Fejlesztési Banknál dolgozott. 1986-tól ügyvéd. 1990-től saját ügyvédi irodát vezet. Fő tevékenységi köre a vállalatfinanszírozás és a corporate governance. 1995 óta az OTP Bank Nyrt. Felügyelő Bizottságának, 1999 óta pedig tagja a MOL Nyrt. Igazgatóságának. 2007. április 27-től az OTP Bank Nyrt. Felügyelő Bizottság alelnöke. 2007. április
27. és 2011. április 29. között az Audit Bizottságának elnöke. 2014. január 29-től a BVK Holding Zrt. felügyelő bizottságának a tagja.
Xxxxxx Xxxxx
vezérigazgató-helyettes, Retail Divízió
Xxxxxx Xxxxx (61) 1985-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett közgazdász diplomát. Szakmai pályafutását 1990-ben a Kereskedelmi és Hitelbank nagyatádi fiókjában kezdte, ahol 1993-95-ig fiókigazgatóként dolgozott. 1995-től az OTP Bank munkatársa, előbb megyei igazgató, majd 1998-tól az OTP Bank Dél-dunántúli Régiójának ügyvezető igazgatója. 2007. július 1-jétől az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, a Retail Divízió vezetője. Szakmai ismereteit a Nemzetközi Bankárképző Központ, illetve a World Trade Institute tanfolyamain bővítette. 2004- től tagja az OTP Bank Nyrt. Felügyelő Bizottságának. 2012. december 12-től az OTP Bank Romania SA felügyelő bizottságának elnöke.
Xxxxxxxxx Xxxx
műveleti igazgató
Groupama International S.A.
Xxxxxxxxx Xxxx (46) mezőgazdasági fejlesztőmérnökként végzett, majd az ESSEC üzleti iskola mezőgazdasági és élelmiszeripari menedzsment szakán szerzett Master fokozatot. A Ganhoz 1991-ben csatlakozott a mezőgazdasági terület vezetőjeként. Öt évvel később Franciaországot elhagyva a Gan España munkatársa lett, ahol a leányvállalat tervezésért és auditért felelős osztályát vezette, majd az újonnan létrejött Groupama Seguros technikai igazgatója lett. 2008-ban biztosítási vezérigazgatóvá nevezték ki, és ebbéli minőségében tevékenyen hozzájárult a spanyolországi biztosítási piac közvetlen értékesítési eszközének, a Click Segurosnak az elindításához és kiteljesítéséhez. 2010
júliusában közvetlen biztosítási igazgatóként csatlakozott a Groupama S.A. nemzetközi igazgatóságához, de mindeközben továbbra is felelős maradt a spanyolországi és lengyelországi közvetlen biztosítási ágazat irányításáért.
2011. október 1-je óta műveleti igazgatóként dolgozik. 2013. április 26-tól tagja az OTP Felügyelő Bizottságának.
Xxxxxxx Xxxxxx
OSZIB elnök
Xxxxxxx Xxxxxx (59) az OTP Bank alkalmazottainak képviselője, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán szerzett üzemgazdász diplomát.1974 óta a bank alkalmazottja és 1981-ig a fiókhálózatában dolgozott különböző beosztásokban. 1981-től a központi hálózatirányítási területen, majd a hálózatban végzett vezetői munkát. 1994-től ügyvezető igazgató helyettesként a hálózati terület központi irányításában működött közre. 2005 óta a bank Compliance Önálló Főosztályát (2011-től Igazgatóság) ügyvezető igazgatóként vezette 2014. április 30-ig.. Szakmai ismereteit a PSZF másoddiplomával bővítette, bejegyzett adószakértő. 2008. április 25-étől tagja az OTP Felügyelő Bizottságának.
Xx. Xxxx Xxxxxx Xxxxxxx
főtitkár
Magyar Labdarúgó Szövetség
Xx. Xxxx Xxxxxx Xxxxxxx (52) 1987-ben végzett a Xxxx Xxxxxx Közgazdaságtudományi Egyetem, külgazdasági szakán, ahol 1994-ben doktori címet is szerzett. 2001-2006 között az ÁPV Zrt. ügyvezető igazgatójaként, vezérigazgató- helyetteseként, majd vezérigazgatójaként dolgozott. 2006-2010 között az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke. 2002 júliusától 2011. január 1-jéig az FHB Nyrt. igazgatósági tagja, ezen időszak alatt 4 évig az Igazgatóság elnöki tisztét is betöltötte. 2010-től a Magyar Labdarúgó Szövetség főtitkára. Több mint 80 tanulmány, cikk és szakkönyv szerzője, társszerzője. 2011. április 29-étől tagja az OTP Felügyelő Bizottságának.
10.1.3 Az Ügyvezetés
10.1.3.1 Az Ügyvezetés működésének összefoglalása
A Bank napi üzletmenetét az elnök-vezérigazgató irányítja, akinek a munkáját hat vezérigazgató-helyettes támogatja.
10.1.3.2 Az Ügyvezetés tagjai
Az alábbi felsorolás a Bank jelenlegi ügyvezetésének azon tagjait tartalmazza, akik sem az Igazgatóságnak, sem a Felügyelő Bizottságnak sem tagjai:
Az alábbi felsorolás a Bank jelenlegi ügyvezetésének azon tagjait tartalmazza, akik sem az Igazgatóságnak, sem a Felügyelő Bizottságnak nem tagjai:
Xxxxxxx Xxxxxx
vezérigazgató-helyettes
Stratégiai és Pénzügyi Divízió
Xxxxxxx Xxxxxx (44) 2009 augusztusától az OTP Bank Nyrt. vezérigazgató-helyettese, a Stratégiai és Pénzügyi Divízió vezetője. 2003. szeptemberében csatlakozott az OTP Bankhoz és lett a Banküzemgazdasági Igazgatóság ügyvezető
igazgatója, a controlling és tervezési feladatokért felelős vezető. 2000-2003-ig a McKinsey & Company Inc. tanácsadó cég projektmenedzsere volt. 1996-tól 2000-ig az Andersen Consulting (Accenture) cégnél dolgozott tanácsadóként. 1996-ban, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdálkodástudományi Karán diplomázott, majd 1999-ben a franciaországi INSEAD Business School Programján szerzett Master of Business Administration (MBA) diplomát. 2012. március 13-tól a DSK Bank felügyelő bizottságának elnöke.
Xxxxxxxx Xxxxxxxxxx Xxxxxx
vezérigazgató-helyettes
Csoportszintű IT és Banküzemi Xxxxxxx
Xxxxxxxx Xxxxxxxxxx Xxxxxx (50), diplomáját 1988-ban a szófiai Műszaki Egyetemen szerezte. Szakmai pályafutása során a bankszektorban, technológiai nagyvállalatoknál és tanácsadó cégeknél töltött be vezető pozíciót. Xxxxxx úr 2003 óta a DSK Bank alkalmazásában áll az IT és Operációs Divízió vezetőjeként, a Bank ügyvezetésének és Management Board-jának tagja, 2007 óta vezérigazgató-helyettes. Az újjászervezett Csoportszintű IT és Banküzemi Divízió
irányítását 2014. július 1. napjától Xxxxxxxx Xxxxxxxxxx Xxxxxx úr látja el.
Xxxx Xxxxxx
vezérigazgató-helyettes
Kereskedelmi Banki Divízió
Xxxx Xxxxxx (54) 1983-ban végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. A diploma megszerzése után a Magyar Nemzeti Bank Bankkapcsolatok Főosztályán dolgozott 8 évig, majd a BNP-KH-Dresdner Bank treasury vezetője volt 1991-93 között. 1993 áprilisától az OTP Bank Treasury Igazgatóságának ügyvezető igazgatója, majd 1994-től a Kereskedelmi Banki Divízió vezérigazgató-helyettese.
10.1.4. Az Audit Bizottság
10.1.4.1. Az Audit Bizottság működésének összefoglalása
Az Audit Bizottság segíti a Felügyelő Bizottságot a pénzügyi beszámolórendszer ellenőrzésében, a könyvvizsgáló kiválasztásában és a könyvvizsgálóval való együttműködésben.
A Társaság Közgyűlése a Felügyelő Bizottság független tagjai közül négy tagú Audit Bizottságot választott. Az Audit Bizottság legalább egy tagjának számviteli vagy könyvvizsgálói szakképesítéssel kell rendelkeznie.
Az Audit Bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Az Audit Bizottság határozatait a
jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Az Audit Bizottság működésének részletes szabályait ügyrendje tartalmazza, amelyet a Felügyelő Bizottság hagy jóvá.
10.1.4.2. Az Audit Bizottság tagjai
Xxxxxx Xxxxx
elnök-vezérigazgató Magyar Építő Zrt.
Bemutatását az XX. pont tartalmazza, 2014. április 25-től pedig az Audit Bizottság tagja.
Xx. Xxxxxxx Xxxxx
ügyvéd
Bemutatását az XX. pont tartalmazza, 2014. április 25-től pedig az Audit Bizottság tagja.
Xxxxxxxxx Xxxx műveleti igazgató Groupama S.A.
Bemutatását az XX. pont tartalmazza, 2014. április 25-től pedig az Audit Bizottság tagja.
Xx. Xxxx Xxxxxx Xxxxxxx
főtitkár
Magyar Labdarúgó Szövetség
Bemutatását az XX. pont tartalmazza, 2014. április 25-től pedig az Audit Bizottság tagja.
10.2. Nyilatkozat az igazgatási, irányító és felügyelő szervek tagjainak összeférhetetlenségéről
A Kibocsátó igazgatási, irányító és felügyelő szerveiben tisztséget betöltő – Alaptájékoztató jelen fejezetében bemutatott – személyek által a Kibocsátó számára végzett feladatok, és e személyek magánérdekei vagy más feladatai között a Kibocsátó tudomása szerint nem áll fenn összeférhetetlenség.
11. TESTÜLETI TAGSÁGGAL KAPCSOLATOS GYAKORLAT
11.1. Információk a kibocsátó könyvvizsgálattal foglalkozó bizottságáról, ideértve a bizottsági tagok nevét és a bizottság feladatszabályozásának összefoglalóját.
Az OTP Banknál a Ptk. szerinti felügyelőbizottság feladatait a Felügyelő Bizottság látja el. Az OTP Banknál a Ptk. és a Tpt. szerinti audit bizottság feladatait a Közgyűlés által 2014. április 25-én megválasztott Audit Bizottság látja el. A Felügyelő Bizottság üléseinek napirendjén szerepel többek között az éves rendes közgyűlés elé kerülő dokumentumok vizsgálata, jelentés az éves beszámolókról, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatról, a Bank éves és közbenső pénzügyi jelentéseinek ellenőrzése, javaslattétel a Közgyűlés számára a megválasztandó könyvvizsgáló személyére és díjazására. Az Audit Bizottság segíti a Felügyelő Bizottságot a pénzügyi beszámolórendszer ellenőrzésében, a könyvvizsgáló kiválasztásában és a könyvvizsgálóval való együttműködésben. A Felügyelő Bizottság tagjainak nevét és adatait a 10.1.2.2. pont, az Audit Bizottság tagjainak nevét és adatait a 10.1.4.2. pont tartalmazza.
11.2. Nyilatkozat arról, hogy a kibocsátó teljesíti-e a bejegyzés országában érvényes valamely vállalatirányítási rendszer követelményeit.
Az OTP Bank Nyrt. működése során maradéktalanul betartja a rá vonatkozó jogszabályokban, felügyeleti rendelkezésekben és Budapesti Értéktőzsde Zrt. (BÉT) szabályzataitokban foglaltakat, valamint törekszik a Budapesti Értéktőzsde Zrt. ajánlásainak való megfelelésre. A Kibocsátó felépítését és működési feltételeit a Közgyűlés által elfogadott Alapszabály tartalmazza. Az OTP Bank Nyrt. vállalatirányítási gyakorlatának ismertetését, valamint a BÉT által kiadott Felelős Társaságirányítási Ajánlásokban foglaltaknak való megfelelést az OTP Bank Nyrt. Felelős Társaságirányítási Jelentése tartalmazza.
12. FŐBB RÉSZVÉNYESEK
12.1. Nyilatkozat arról, hogy gyakorol-e valaki közvetlenül vagy közvetve tulajdonjogot vagy ellenőrzési jogot a kibocsátó felett
A Kibocsátó legjobb tudomása szerint nincsen olyan személy, aki a Kibocsátóban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2.§ (1) szerinti többségi befolyással rendelkezne. E tekintetben a Kibocsátó felhívja a figyelmet arra, hogy a Ptk. részvénykönyvvezetésre vonatkozó szabályai és a Tpt. tulajdonosi megfeleltetési szabályai, továbbá a Kibocsátó Alapszabálya alapján a Kibocsátónak nincs teljes körű tudomása a Kibocsátóban részvényesi jogviszonnyal rendelkező személyek köréről és a tulajdonukban lévő OTP részvények számáról.
12.2. A kibocsátó előtt ismert megállapodások bemutatása, amelyek végrehajtása egy későbbi időpontban a kibocsátó feletti ellenőrzés módosulásához vezethet.
A Kibocsátó legjobb tudomása szerint nincsen olyan megállapodás, amelynek végrehajtása egy későbbi időpontban a Kibocsátó feletti 12.1. pont szerinti többségi befolyás bekövetkezéséhez vezethet. E tekintetben a Kibocsátó felhívja a figyelmet arra, hogy a Ptk. részvénykönyvvezetésre vonatkozó szabályai és a Tpt. tulajdonosi megfeleltetési szabályai, továbbá a Kibocsátó Alapszabálya alapján a Kibocsátónak nincs teljes körű tudomása azon megállapodásokról, amelyek végrehajtása egy későbbi időpontban a Kibocsátó feletti 12.1. pont szerinti többségi befolyás bekövetkezéséhez vezethet.
2007. április 21-én a szavazatelsőbbségi részvény megszüntetéséről szóló törvény (2007. évi XXVI. tv) hatályba lépett. Ennek alapján az OTP Bank Nyrt. Alapszabályában az állami szavazatelsőbbségi részvényre vonatkozó rendelkezések megszűntek, az egy darab 1.000 Ft névértékű szavazatelsőbbségi részvény átalakult 10 darab 100 Ft névértékű törzsrészvénnyé. Ezáltal a Bank jegyzett tőkéje 280.000.010 darab, egyenként 100 forint névértékű törzsrészvényből áll.
A Bank legjobb tudomása szerint a Bank tulajdonosi struktúrája, a részesedés és szavazati arány mértéke 2014. március 31-én
Teljes alaptőke1 | ||||||
Tulajdonosi kör megnevezése | Tárgyév elején (január 01-jén) | Időszak végén | ||||
%2 | %befolyás3 | Db | %2 | %befolyás3 | Db | |
Belföldi intézményi/társaság | 11,97% | 12,12% | 33.516.480 | 11,71% | 11,87% | 32.774.061 |
Külföldi intézményi/társaság | 63,49% | 64,28% | 177.765.449 | 55,63% | 56,40% | 155.757.873 |
Belföldi magánszemély | 8,93% | 9,04% | 24.998.111 | 9,43% | 9,57% | 26.415.585 |
Külföldi magánszemély | 1,15% | 1,16% | 3.206.030 | 0,19% | 0,19% | 530.744 |
Munkavállalók, vezető tisztségviselők | 1,55% | 1,57% | 4.331.265 | 1,54% | 1,56% | 4.300.156 |
Saját tulajdon | 1,23% | 0,00% | 3.437.274 | 1,37% | 0,00% | 3.840.700 |
Államháztartás részét képező tulajdonos 4 | 5,13% | 5,20% | 14.372.425 | 5,13% | 5,20% | 14.373.890 |
Nemzetközi Fejlesztési Intézmények 5 | 0,00% | 0,00% | 0 | 0,00% | 0,00% | 0 |
Egyéb6 | 6,56% | 6,64% | 18.372.976 | 15,00% | 15,21% | 42.007.001 |
ÖSSZESEN | 100,00% | 100,00% | 280.000.010 | 100,00% | 100,00% | 280.000.010 |
1 Ha a bevezetett sorozat megegyezik a teljes alaptőkével, ennek feltüntetése mellett nem szükséges kitölteni. Ha több sorozat van bevezetve a tőzsdére, minden sorozat esetén meg kell adni a tulajdonosi struktúrát.
2 Szavazati hányad
3 A Kibocsátó közgyűlésén a döntéshozatalban való részvétel lehetőségét biztosító szavazati jog. Ha a tulajdoni hányad és a szavazati jog megegyezik, csak a tulajdoni hányad oszlopot kell kitölteni és benyújtani/közzétenni a tény feltüntetése mellett!
4 Pl.: MNV Zrt., TB, Önkormányzat, 100%-os állami tulajdonban álló vállalatok, Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap stb.
5 Pl.: EBRD, EIB, stb.
6 A nem azonosított részvények állománya
Forrás: OTP Bank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló - 2014. első negyedéves eredmény (2014. május 16.)
A saját tulajdonban lévő részvények (db) mennyiségének alakulása 2014. első negyedévében
2014. | január 1. | március 31. |
Társasági szinten | 1.363.714 | 1.767.140 |
Leányvállalatok | 2.073.560 | 2.073.560 |
Mindösszesen | 3.437.274 | 3.840.700 |
Forrás: OTP Bank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló - 2014. első negyedéves eredmény (2014. május 16.)
A Bank legjobb tudomása szerint az 5%-nál nagyobb Tulajdonosok felsorolása, bemutatása 2014. március 31-én
Név | Nemzetiség 1 | Tevékenység 2 | Mennyiség (db) | Szavazati jog (%) 3 | Befolyás mértéke (%) 3,4 | Megjegyzés5 |
Megdet, Xxxxx és Xxxxxxx Xxxxxxxxxx | K | T | 24.875.995 | 8,88% | 9,01% | - |
MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. | B | T | 24.000.000 | 8,57% | 8,69% | - |
Groupama Csoport | K | T | 23.808.791 | 8,50% | 8,62% | - |
Lazard Csoport | K | T | 15.234.032 | 5,44% | 5,52% | - |
Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. | B | Á | 14.091.203 | 5,03% | 5,10% | - |
1 Belföldi (B), Külföldi (K)
2 Letétkezelő (L), Államháztartás (Á), Nemzetközi Fejlesztési Intézmények (F), Intézményi (I), Gazdasági Társaság (T) Magán (M), Munkavállaló, vezető tisztségviselő (D)
3 Két tizedesjegyre kerekítve kell megadni
4 A Kibocsátó közgyűlésén a döntéshozatalban való részvétel lehetőségét biztosító szavazati jog.
5 Pl.:szakmai befektető, pénzügyi befektető, stb.
Forrás: OTP Bank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló - 2014. első negyedéves eredmény (2014. május 16.)
Vezető állású tisztségviselők, stratégiai alkalmazottak 2014. március 31-én
Jelleg1 | Név | Beosztás | Megbízás kezdete | Megbízás vége/megszűnése | Saját részvény tulajdon (db) |
IT | xx. Xxxxxx Xxxxxx 2 | elnök-vezérigazgató | 1992.05.15. | 2016 | 10.000 |
IT | Xxxxxxxxx Xxxxxx | tag | 1999.04.29. | 2016 | 16.000 |
IT | xx. Xxxx Xxxxx | tag | 1992.05.15. | 2016 | 39.158 |
IT | Xxxxx Xxxxx | tag | 1997.04.29. | 2016 | 343.905 |
IT | Xxxxx Xxxxx | tag | 2012.04.27 | 2016 | 6.439 |
IT | xx. Xxxxx Xxxxxx | tag | 2012.04.27 | 2016 | 71.935 |
IT | Xxxxxxx Xxxxx* | tag | 2011.04.29 | 2016 | 16.000 |
IT | dr. Xxxxxx Xxxxxx0 | tag | 1997.04.29. | 2016 | 3.635 |
IT | xx. Xxxxxxxx Xxxxx | alelnök, vezérigazgató-helyettes | 2002.04.26. | 2016 | 14.400 |
IT | xx. Xxxxxx Xxxxxx | tag | 2001.04.25. | 2016 | 281.000 |
Jelleg1 | Név | Beosztás | Megbízás kezdete | Megbízás vége/megszűnése | Saját részvény tulajdon (db) |
IT | xx. Xxxxx Xxxxxx | tag | 1992.05.15. | 2016 | 133.200 |
FB | Xxxxxx Xxxxx | elnök | 1992.05.15. | 2014 | 54 |
FB | xx. Xxxxxxx Xxxxx | tag | 1995.05.19. | 2014 | 0 |
FB | Xxxxxx Xxxxx | tag, vezérigazgató-helyettes | 2004.04.29. | 2014 | 23.000 |
FB | Xxxxxxx Xxxxxx | tag | 2008.04.25. | 2014 | 14.000 |
FB | Xxxxxxxxx Xxxx | tag | 2013.04.26. | 2014 | 0 |
FB | xx. Xxxx Xxxxxx Xxxxxxx | tag | 2011.04.29. | 2014 | 0 |
SP | Xxxxxxx Xxxxxx | vezérigazgató-helyettes | 4.780 | ||
SP | Xxxxxx Xxxxxx0 | vezérigazgató-helyettes | 0 | ||
SP | Xxxxxx Xxxx** | vezérigazgató-helyettes | 184.963 | ||
SP | Xxxx Xxxxxx | vezérigazgató-helyettes | 587.182 | ||
Saját részvény tulajdon (db) Ö S S Z E S E N: | 1.749.651 |
1 Stratégiai pozícióban lévő alkalmazott (SP), Igazgatósági tag (IT), FB tag (FB)
2 Xx. Xxxxxx Xxxxxx, elnök-vezérigazgató közvetlen és közvetett tulajdonában lévő részvények száma 510.000
3 Tagsága felfüggesztve 2012. október 3. napjától.
4 Xxxxxx Xxxxxx vezérigazgató-helyettes munkaviszonya 2014. április 15-i hatállyal megszűnt. Az OTP Bank Nyrt.-nél fennálló munkaviszony megszüntetésével egyidejűleg Xxxxxx xx OTP Jelzálogbank Zrt.-nél és OTP Lakástakarékpénztár Zrt.-nél betöltött elnök-vezérigazgatói pozíciója is megszűnt, valamint valamennyi egyéb, a Bank érdekeltségeiben viselt tisztségéről lemondott.
Forrás: OTP Bank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló - 2014. első negyedéves eredmény (2014. május 16.)
* Tagsága felfüggesztve 2014. április 3. napjától.
** Vezérigazgató-helyettesi kinevezését 2014. június 30. napjával az OTP Bank Nyrt. Igazgatósága visszavonta, továbbiakban ügyvezető igazgatóként látja el vezetői feladatait.
13. A KIBOCSÁTÓ ESZKÖZEIRE, FORRÁSAIRA ÉS PÉNZÜGYI HELYZETÉRE ÉS EREDMÉNYÉRE VONATKOZÓ PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK
A Kibocsátó által 2014. április 25-én közzétett „Az OTP Bank Nyrt. 2013. évi Éves Jelentése” és „Az OTP Bank Nyrt. 2013. évi IFRS szerint készített, egyedi és konszolidált beszámolói” közzétételeket követően az alábbi rendkívüli tájékoztatásokat tette közzé – amelyekben közzétett információk a jelen Alaptájékoztatóba beépítésre kerültek – a Kibocsátó:
Közzététel napja | Rendkívüli tájékoztatás |
2014. május 16. | „Időközi vezetőségi beszámoló – 2014. első negyedéves eredmény” |
2014. május 16. | „Az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített egyedi szűkített beszámoló a 2014. március 31-ével zárult negyedévről” |
13.1. Pénzügyi információk18
A jelen fejezetben közölt adatok, elemzések a nemzetközi pénzügyi beszámoló készítési standardok szerint (IFRS) készített és a 2012. valamint 2013. évi auditált pénzügyi kimutatások alapján készültek, továbbá a Kibocsátó által végzett számításokat, elemzéseket tartalmaznak.
A Kibocsátó 2012. évre vonatkozó összevont pénzügyi beszámolója elektronikus fájl formában elérhető az alábbi helyen:
xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxx/xxxxxx/xx/xxxx/000000_XXXX_xxxxx_000.xxx
A Kibocsátó 2013. évre vonatkozó összevont pénzügyi beszámolója elektronikus fájl formában elérhető az alábbi helyen:
xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxx/xxxxxx/xx/xxxx/000000_XXXX_xxxxx_000.xxx
A Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. korlátozás nélküli véleménnyel látta el a Kibocsátó nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint (IFRS) készült konszolidált, 2012. és 2013. évre vonatkozó pénzügyi kimutatásait.
Az e fejezetben közölt információk hűen mutatják be az OTP Bank Nyrt., illetve az OTP Csoport pénzügyi helyzetét.
18 Jelen fejezet pénzügyi elemzéseit a Kibocsátó maga készítette, a Kibocsátó Vezetőségének értékelését mutatja be.
Az Alaptájékoztató aláírásáig a Kibocsátó pénzügyi helyzetében a 13.6. pontban foglaltakon kívül jelentős változás nem következett be.
13.1.1 A Bankcsoport konszolidált pénzügyi eredményei
13.1.1.1 Konszolidált mérleg
Főbb mérlegtételek | 2012 millió Ft | 2013 millió Ft | Változás % |
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN | 10.113.466 | 10.381.047 | 3 |
Pénzeszközök, betétszámlák, elszámolás nemzeti bankokkal | 602.521 | 539.125 | -11 |
Bankközi kihelyezések | 356.866 | 273.479 | -23 |
Pénzügyi eszközök valós értéken | 222.874 | 415.605 | 86 |
Értékesíthető értékpapírok | 1.411.177 | 1.637.255 | 16 |
Ügyfélhitelek (nettó) | 6.464.191 | 6.245.210 | -3 |
Ügyfélhitelek (nettó, árfolyamszűrt) | 6.433.930 | 6.245.210 | -3 |
Ügyfélhitelek (bruttó) | 7.618.367 | 7.480.844 | -2 |
Ügyfélhitelek (bruttó, árfolyamszűrt) | 7.579.455 | 7.480.844 | -1 |
ebből: Retail hitelek | 5.037.320 | 4.991.611 | -1 |
Jelzáloghitelek | 2.811.648 | 2.623.097 | -7 |
Fogyasztási hitelek | 1.766.094 | 1.916.282 | 9 |
Mikro- és kisvállalkozói hitelek | 459.577 | 452.231 | -2 |
Corporate hitelek | 2.178.439 | 2.177.149 | 0 |
Közép- és nagyvállalati hitelek | 1.872.292 | 1.904.700 | 2 |
Önkormányzati hitelek1 | 306.147 | 272.449 | -11 |
Gépjárműfinanszírozás | 289.350 | 240.100 | -17 |
Váltók és hitelekkel kapcsolatos kamatkövetelések | 74.346 | 71.984 | -3 |
Hitelek értékvesztése | -1.154.176 | -1.235.634 | 7 |
Hitelek értékvesztése (árfolyamszűrt) | -1.145.525 | -1.235.634 | 8 |
Részvények, részesedések2 | 7.936 | 23.837 | 200 |
Lejáratig tartandó értékpapírok | 429.303 | 580.051 | 35 |
Tárgyi eszközök és immateriális javak (nettó) | 489.142 | 455.244 | -7 |
ebből: Goodwill (nettó) | 189.619 | 145.564 | -23 |
Tárgyi eszközök és egyéb immateriális javak (nettó) | 299.523 | 309.680 | 3 |
Egyéb eszközök | 129.456 | 211.241 | 63 |
FORRÁSOK ÖSSZESEN | 10.113.466 | 10.381.047 | 3 |
Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek | 534.324 | 784.212 | 47 |
Ügyfélbetétek | 6.550.708 | 6.866.606 | 5 |
Ügyfélbetétek (árfolyamszűrt) | 6.536.735 | 6.866.606 | 5 |
ebből: Retail betétek | 4.745.716 | 4.773.981 | 1 |
Lakossági betétek | 4.135.511 | 4.120.649 | 0 |
Mikro- és kisvállalkozói betétek | 610.205 | 653.332 | 7 |
Corporate betétek | 1.750.010 | 2.054.222 | 17 |
Közép- és nagyvállalati betétek | 1.458.870 | 1.700.799 | 17 |
Önkormányzati betétek | 291.140 | 353.422 | 21 |
Ügyfélbetétekkel kapcsolatos kamatkötelezettségek | 41.009 | 38.403 | -6 |
Kibocsátott értékpapírok | 643.123 | 445.218 | -31 |
ebből: Retail kötvények | 230.626 | 70.447 | -69 |
Kibocsátott értékpapírok retail kötvények nélkül | 412.497 | 374.771 | -9 |
Egyéb kötelezettségek | 579.263 | 508.517 | -12 |
Alárendelt és járulékos kölcsöntőke | 291.495 | 267.162 | -8 |
Saját tőke | 1.514.553 | 1.509.332 | 0 |
Mutatószámok | 2012 | 2013 | %/%-pont |
Hitel/betét arány (árfolyamszűrt) | 116% | 109% | -7 |
Nettó hitel/(betét+retail kötvény) mutató (árfolyamszűrt) | 95% | 89% | -6 |
90 napon túl késedelmes hitelek állománya | 1.442.646 | 1.463.645 | 1 |
90 napon túl késedelmes hitelek aránya | 19,1% | 19,8% | 0,7 |
90 napon túl késedelmes hitelek összes céltartalékkal való fedezettsége | 80,0% | 84,4% | 4,4 |
Konszolidált tőkemegfelelés - Bázel2 | 2012 | 2013 | %/%-pont |
Tőkemegfelelési mutató (konszolidált, IFRS) | 19,7% | 19,9% | 0,2 |
Tier1 ráta | 16,0% | 17,4% | 1,4 |
Core Tier1 ráta | 14,7% | 16,0% | 1,3 |
Tőkeáttétel (Mérlegfőösszeg/Saját tőke) | 6,7x | 6,9x | |
Szavatoló tőke (konszolidált) | 1.473.525 | 1.440.962 | -2 |
Ebből Elsődleges (Tier-1) tőke | 1.203.019 | 1.264.286 | 5 |
Főbb mérlegtételek | 2012 millió Ft | 2013 millió Ft | Változás % |
Ebből Alapvető elsődleges tőke | 1.098.882 | 1.164.261 | 6 |
Hibrid elsődleges tőke | 104.136 | 100.025 | -4 |
Másodlagos (Tier-2) tőke | 270.849 | 177.043 | -35 |
Befektetések miatti levonások | -343 | -367 | 7 |
Korrigált mérlegfőösszeg (hitelezési, piaci és működési kockázatokat figyelembe vevő) | 7.496.894 | 7.255.192 | -3 |
Ebből Korrigált mérlegfőösszeg (hitelezési kockázat) | 6.015.748 | 5.784.649 | -4 |
Korrigált mérlegfőösszeg (piaci és működési kockázat) | 1.481.146 | 1.470.543 | -1 |
Záró devizaárfolyamok alakulása | 2012 Ft | 2013 Ft | Változás % |
HUF/EUR | 291 | 297 | 2 |
HUF/CHF | 241 | 242 | 0 |
HUF/USD | 221 | 216 | -2 |
HUF/100JPY | 257 | 205 | -20 |
1 Az OTP Csoport könyveiben 2013. december 31-én fennálló 272 milliárd forintnyi önkormányzati hitelállományból 102 milliárd forintnyi összeg a Magyar Állammal szemben áll fenn.
2 Az OTP Bank Nyrt. 2014. február 28-i bejelentése alapján az Xxxx Xxxxx Kft.-n, az Összehangoló Kft.-n, a Stabilizáló Kft.-n és a Bank Center No. 1. Kft.-n keresztül 46,69%-os mértékű közvetett tulajdoni részesedést szerzett a KITE Mezőgazdasági és Szolgáltató Zrt.-ben.
Forrás: Üzleti jelentés - Az Igazgatóság jelentése a Társaság 2013. évi üzleti tevékenységéről
A konszolidált árfolyamszűrt hitelállomány 1%-kal esett vissza év/év, a változás döntően az OTP Core 7%-kal, valamint a DSK Bank 2%-kal csökkenő állományának a következménye. Örvendetes ugyanakkor, hogy több év után megállt a portfólió csökkenése Ukrajnában, Montenegróban pedig már látványos (+9%-os) emelkedés következett be. A jelzáloghitel állományok gyakorlatilag minden piacon csökkentek, egyedüli kivétel Szlovákia volt. Ugyanakkor a fogyasztási hitelezés dinamikája erős maradt (+9%), a legnagyobb éves állománybővülés Szlovákiában (+175%), Ukrajnában (+126%), Romániában (+98%) következett be, de az orosz, szerb és montenegrói leánybankok esetében is kétszámjegyű volt a portfólió bővülése (rendre 10%, 26% és 20%).
Az árfolyamszűrt konszolidált betétállomány 5%-kal bővült év/év, legnagyobb mértékben Romániában és Szerbiában, de abszolút súlyánál fogva jelentős volt az OTP Core (+5%) és a DSK (+6%) éves állomány gyarapodása is. Egyedül a CKB esetében csökkent a betétállomány. A Csoport nettó hitel/betét mutatója (89%) az elmúlt egy évben 5%-ponttal mérséklődött.
A Bankcsoport stabil likviditási pozíciói nem indokoltak devizában denominált tőkepiaci forrásbevonást, miközben a banküzem által termelt folyamatos többletlikviditás lehetővé tette a nettó swap állomány csökkentését. 2013. december 31-én a Bankcsoport bruttó likviditási tartaléka közel 6 milliárd eurónak megfelelő összeg volt, és az év végére a Bank teljes mértékben megújította 2014-ben esedékes deviza swap lejáratait is. 2013-ban a Csoport a lejárat nélküli járulékos kölcsöntőke kötvényből 70,1 millió eurónyit, a 2015-ben lejáró alárendelt kölcsöntőke kötvényből 12,5 millió eurónyit vásárolt vissza.
2013 pozitív fejleménye, hogy miközben a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya – részben a hitelportfólió zsugorodása miatt – év/év enyhén tovább nőtt, az év második felétől a ráta már csökkent, ami mögött leírások és értékesítések is állnak. A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya az év végén 19,8% volt (a DPD90+ arány %-pontos változása: 2013 1Q: +0,8, 2Q: +0,9, 3Q: -0,1, 4Q: -0,9). Ami az OTP Csoport legfontosabb piacait illeti, a DPD90+ ráta Magyarországon 1,3%-ponttal, Bulgáriában 1,7%-ponttal, Oroszországban 1,5%-ponttal nőtt, míg Ukrajnában 1,8%- ponttal csökkent év/év.
Ugyanakkor a portfóliók minőségének alakulásáról reálisabb képet fest az árfolyamszűrt DPD90+ hitelképződés, ennek volumene 2013-ban 190 milliárd forint volt, szemben a 2012. évi 222 milliárd forinttal. Főként három ország esetében számottevő a volumenek csökkenése: az OTP Core-nál a DPD90+ állomány 31 milliárd forinttal nőtt (2012: +75), a bolgár DSK-nál 15 milliárddal (2012: +23), míg Ukrajnában 24 milliárd forinttal (2012: +32). Ugyanakkor Oroszországban a portfólióromlás gyorsult, a DPD90+ állomány 89 milliárd forinttal nőtt, szemben a 2012. évi 54 milliárd forinttal.
A kockázati költségek éves szinten 272 milliárd forintra nőttek (+7%). Ennek hatására a 90 napon túl késedelmes hitelek céltartalékkal való fedezettsége csoportszinten tovább javult (2013: 84,4%, +4,4%-pont év/év). Ezen belül kiemelkedő volt a fedezettség-javulás éves mértéke Oroszországban (+14,3%-pont), illetve Szerbiában (+26,8%-pont), továbbá az OTP Core-nál és a DSK Baknál (egyaránt +3,3%-pont).
Konszolidált és egyedi tőkemegfelelési mutató (Basel II alapú):
Az OTP Csoport IFRS szerinti konszolidált tőkemegfelelési mutatója 2013. december végére 19,9%-ot ért el (+0,2%- pont év/év), az elsődleges tőke (Tier1 ráta) nagysága 17,4%-ot tett ki, a Core Tier1 ráta pedig 16,0% volt (+1,4%-pont év/év). A Core Tier1 ráta éves javulása mögött a kockázattal súlyozott mérlegfőösszeg csökkenése és a nyereséges működés állnak. Az OTP Bank egyedi tőkemegfelelési mutatója 2013 végén 23,0% volt (+2,5%-pont év/év).
13.1.1.2 Konszolidált eredmény
Eredménykimutatás | 2012 millió Ft | 2013 millió Ft | Változás % |
Konszolidált adózás utáni eredmény | 122.586 | 64.108 | -48 |
Korrekciós tételek (összesen) | -27.363 | -81.775 | 199 |
Kapott osztalék és nettó végleges pénzeszköz átvétel/átadás (adózott) | -391 | -406 | 4 |
Goodwill/részesedés értékcsökkenés (adózott) | 3.977 | -29.440 | -840 |
Pénzügyi szervezetek különadója és tranzakciós illeték elmaradását pótló egyszeri befizetés (társasági adó után) | -29.174 | -43.219 | 48 |
Gazdasági Versenyhivatal által kiszabott büntetés (társasági adó után) | 0 | -3.177 | |
Általános kockázati céltartalék eredménytartalékba történő átvezetésének egyszeri adóhatása | 0 | -5.533 | |
Deviza jelzáloghitelek rögzített árfolyamú végtörlesztésének hatása (társasági adó után) | -1.775 | 0 | -100 |
Konszolidált korrigált adózás utáni eredmény korrekciós tételek hatása nélkül | 149.949 | 145.882 | -3 |
Adózás előtti eredmény | 192.192 | 184.894 | -4 |
Működési eredmény | 449.664 | 447.710 | 0 |
Összes bevétel | 844.553 | 864.910 | 2 |
Nettó kamatbevétel | 650.319 | 653.126 | 0 |
Nettó díjak, jutalékok | 151.570 | 166.936 | 10 |
Egyéb nettó nem kamatjellegű bevételek | 42.664 | 44.848 | 5 |
Devizaárfolyam eredmény, nettó | 19.863 | 18.183 | -8 |
Értékpapír árfolyam eredmény, nettó | 4.696 | 11.037 | 135 |
Nettó egyéb bevételek | 18.105 | 15.627 | -14 |
Működési költség | -394.890 | -417.201 | 6 |
Személyi jellegű ráfordítások | -188.953 | -204.277 | 8 |
Értékcsökkenés | -47.420 | -47.199 | 0 |
Dologi költségek | -158.517 | -165.725 | 5 |
Kockázati költségek összesen (hitelezési és egyéb) | -253.692 | -272.459 | 7 |
Értékvesztésképzés a hitelezési és kihelyezési veszteségekre | -242.695 | -262.541 | 8 |
Egyéb kockázati költség | -10.997 | -9.918 | -10 |
Egyedi tételek összesen | -3.779 | 9.643 | -355 |
Devizaswap-átértékelési eredmény (az OTP Core-ban) | -2.528 | 715 | -128 |
Járulékos- és alárendelt kölcsöntőke visszavásárlás nyeresége | 1.415 | 6.104 | 331 |
Sajátrészvénycsere ügylet eredménye (az OTP Core-ban) | -2.667 | 2.824 | -206 |
Társasági adó | -42.243 | -39.012 | -8 |
Teljesítménymutatók | 2012 | 2013 | %-pont |
XXX (korrigált) | 10,2% | 9,6% | -0,6 |
ROA (korrigált) | 1,5% | 1,4% | -0,1 |
Működési eredmény marzs | 4,43% | 4,37% | -0,06 |
Teljes bevétel marzs | 8,31% | 8,44% | 0,13 |
Nettó kamatmarzs | 6,40% | 6,37% | -0,03 |
Nettó díj- és jutalékbevétel-marzs | 1,49% | 1,63% | 0,14 |
Nettó egyéb nem kamat bevétel-marzs | 0,42% | 0,44% | 0,02 |
Működési költség/mérlegfőösszeg | 3,89% | 4,07% | 0,18 |
Kiadás/bevétel arány | 46,8% | 48,2% | 1,5 |
Kockázati költség (hitelekkel kapcsolatos) / bruttó hitelállomány | 3,11% | 3,51% | 0,40 |
Kockázati költség (hitelekkel kapcsolatos) / árfolyamszűrt bruttó hitelállomány | 3,21% | 3,52% | 0,31 |
Kockázati költség (összesen)/mérlegfőösszeg | 2,50% | 2,66% | 0,16 |
Effektív adókulcs | 22,0% | 21,1% | -0,9 |
Nem kamatjellegű bevételek/összes bevétel | 23% | 24% | 1 |
EPS alap (HUF) (korrigálatlan adózott eredményből) | 457 | 241 | -47 |
EPS hígított (HUF) (korrigálatlan adózott eredményből) | 457 | 240 | -47 |
EPS alap (HUF) (korrigált adózott eredményből) | 563 | 547 | -3 |
EPS hígított (HUF) (korrigált adózott eredményből) | 563 | 546 | -3 |
Átfogó eredménykimutatás | 2012 | 2013 | % |
Konszolidált adózás utáni eredmény | 122.586 | 64.108 | -48 |
Értékesíthető értékpapírok saját tőkében elszámolt valós érték korrekciója | 48.180 | -1.721 | -104 |
Cash-flow-fedezeti ügyletnek minősített származékos pénzügyi instrumentumok | 532 | 531 | 0 |
Külföldi tevékenységben lévő nettó befektetés fedezeti ügyletek | 4.978 | -1.357 | -127 |
Átváltási különbözet | -54.104 | -33.159 | -39 |
IAS 19 aktuáriusi veszteségek változása | 0 | -39 | |
Nettó átfogó eredmény | 122.172 | 28.363 | -77 |
Ebből a Társaság tulajdonosaira jutó nettó átfogó eredmény | 121.990 | 29.379 | -76 |
Nem ellenőrzött részesedésekre jutó nettó átfogó eredmény | 182 | -1.016 | -658 |
Átlagos devizaárfolyamok alakulása | 2012 Ft | 2013 Ft | Változás % |
HUF/EUR | 289 | 297 | 3 |
HUF/CHF | 240 | 241 | 0 |
HUF/USD | 225 | 224 | -1 |
HUF/100JPY | 283 | 230 | -19 |
Forrás: Üzleti jelentés - Az Igazgatóság jelentése a Társaság 2013. évi üzleti tevékenységéről
Az OTP Csoport konszolidált számviteli eredménye éves szinten 122,6 milliárd forintról 64,1 milliárd forintra csökkent. A visszaesés mögött elsősorban a negatív eredményhatású korrekciós tételek háromszorozódása áll. Egyrészt a 28,9 milliárd forintnyi magyarországi pénzintézeti különadót 13,2 milliárd forintos egyszeri tranzakciós illeték is növelte (mindkettő társasági adó után). Emellett a szlovák bankadó éves szinten kb. 1 milliárd forintnyi terhet jelentett. Továbbá leírásra került az ukrán leánybank kapcsán konszolidált szinten, IFRS szerint nyilvántartott 64,0 milliárd forintnyi goodwillből 37,2 milliárd forint. A teljes leírásból 6,4 milliárd forint a tőkével, 30,8 milliárd forint az eredménnyel szemben került elszámolásra. Szintén korrekciós tételt jelentett továbbá a magyar Gazdasági Versenyhivatal által az OTP Bankra kiszabott (de utóbbi által megfellebbezett) 3,2 milliárd forint bírság (társasági adó után), valamint az OTP Core által fizetendő, az általános kockázati céltartalék eredménytartalékba történő átvezetéséhez kapcsolódó egyszeri adóteher (5,5 milliárd forint) . A felsorolt korrekciós tételek összesen közel 82 milliárd forintra rúgtak 2013-ban.
A Bankcsoport számviteli eredményén belül csökkent a magyarországi alaptevékenység eredménye (2012: 68, 2013: 34 milliárd forint) és a külföldi leányvállalatok eredménye is (2012: 60, 2013: 24 milliárd forint). A külföldi leányvállalatok profit-hozzájárulása 49%-ról 37%-ra mérséklődött. A Bankcsoport 2013. évi korrigált adózott nyeresége 146 milliárd forint volt, szemben a 2012-ben realizált 150 milliárddal.
Kedvező fejlemény, hogy az éves konszolidált bevétel egyedi tételek nélkül tovább nőtt, 865 milliárd forintos nagysága 2%-os növekedést jelent. Ezen belül a nettó kamateredmény minimálisan nőtt a mérséklődő magyar- és bolgár-, illetve a bővülő orosz- és ukrán kamateredmény együttes hatásaként, a nettó díj- és jutalékbevétel pedig 10%-kal javult. A konszolidált működési költségek 6%-kal nőttek év/év.
13.1.2 ESZKÖZ-FORRÁS GAZDÁLKODÁS
13.1.2.1 A korábbi időszakokhoz hasonlóan az OTP Csoport likviditása stabil és biztonságos volt 2013-ban
Az OTP Csoport eszköz-forrás menedzsmentje továbbra is fontos prioritásként kezelte a Bankcsoport likviditásának biztonságos szinten tartását.
A Bank számára továbbra is hozzáférhetőek az Európai Központi Bank refinanszírozási forrásai, ezáltal a lejáró jelzáloglevelek megújítási kockázata alacsony. A Bankcsoport likviditási tartalékainak magas szintje miatt, a Növekedési Hitelprogram keretében bevont refinanszírozási forrásokon túl (a 2013 végén fennálló állomány 86,4 milliárd forint) nem történt számottevő tőkepiaci forrásbevonás.
A Bankcsoport likviditási tartaléka a 2013 során teljesített mintegy 380 millió eurós adósság-lejáratok mellett is tartósan és számottevően a biztonságos szint fölött maradt. A rendelkezésre álló teljes likviditási tartalék nagysága 2013 végén meghaladta az 6 milliárd eurónak megfelelő összeget, ami lényegesen több mint az 1 éven belül lejáró adósságok állománya (kb. 205 millió eurónak megfelelő összeg), illetve az esetleges likviditási sokkok kivédéséhez szükséges tartalék-szükséglet. A Csoport devizahitelezéshez szükséges svájci frank és dollár finanszírozási igénye a devizahitel- állományok folyamatos csökkenése miatt tovább mérséklődött. Így a lejáró devizaswapok rendkívül alacsony volumenben történő megújítása (250 millió euró) is elegendő volt ahhoz, hogy a Bankcsoport biztonságos szinten tartsa a devizalikviditási tartalékát (2013. december 31-én 1,1 milliárd euró).
13.1.2.2 Az OTP Csoport kamatkockázati kitettség alacsony szinten maradt 2013-ban
A Bankcsoport kamatkockázati kitettségét alapvetően az OTP Bank Nyrt. és az OTP Jelzálogbank Zrt. pozíciói határozták meg. Az OTP Bank mérlegében lévő, a hozamváltozásokra csak mérsékelten reagáló forintforrások miatt az üzleti működésből adódóan a Banknak kamatkockázati kitettsége van. Ezen kitettség mérséklését, bezárását stratégiai kérdésként kezeli a Bank és hosszú lejáratú fix kamatozású állampapírok vásárlásával ellensúlyozza a hozamcsökkenés nettó kamatbevételre gyakorolt negatív hatását.
A Bank zárt kamatláb-kockázati pozíciót tart euróból és svájci frankból, ezért az elmúlt időszak piaci hozamváltozásai nem okoztak jelentős ingadozásokat a deviza kamateredményben.
13.1.2.3 Az OTP Csoport piaci kockázati kitettsége
2013. december végén a kereskedési könyvi pozíciók, a partner-, valamint devizakockázat konszolidált tőkekövetelménye 44,5 milliárd forint volt, ami nagyrészt a devizakockázat tőkekövetelményének (31,4 milliárd forint) volt köszönhető.
Az OTP Csoport a nemzetközi deviza- és derivatív piac aktív szereplője. A csoporttagok devizapozícióinak kitettsége egyedi és globális nettó nyitott pozíciós- (napvégi (overnight) és napközbeni (intraday)), valamint veszteség limitekkel kerülnek behatárolásra. A külföldi csoporttagok nyitott pozíciója a bolgár DSK Bank kivételével – a DSK EUR/BGN kitettsége a jelenlegi árfolyamrezsimben nem jelent valós kockázatot – mind a mérlegfőösszeghez, mind a szavatoló tőkéhez képest elenyésző volt, ezért a Csoportszintű devizakitettség az OTP Banknál koncentrálódott. A devizakitettség döntő része a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a fő külföldi leánybankok prognosztizált 2 éves 310 millió euró nagyságú eredményéhez kötődő árfolyamkockázatot fedező euró pozícióból állt.
13.2. A korábbi éves pénzügyi információk ellenőrzése
A jelenlegi fejezetben közölt adatok, elemzések a nemzetközi pénzügyi beszámoló készítési standardok szerint (IFRS) készített és a 2012. valamint 2013. évi auditált beszámoló alapján készültek.
A Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. korlátozás nélküli véleménnyel látta el a Kibocsátó nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint (IFRS) készült konszolidált, 2012. és 2013. évre vonatkozó pénzügyi kimutatásait.
13.3. A legutóbbi pénzügyi információk dátuma
OTP Bank Nyrt., Időközi vezetőségi beszámoló, 2014. első negyedéves eredmény (2014. május 16.)
13.4. Közbenső és egyéb pénzügyi információk
A jelen Xxxxxxxxx Alaptájékoztató II. Regisztrációs Okmány fejezetének 3.2. „Az OTP Csoport 2014. első negyedévi konszolidált Eredménykimutatása, Főbb mérlegtételei és Teljesítménymutatói korrigált eredmény alapján” pontjában található adatok nem auditáltak, az OTP Bank Nyrt., Időközi vezetőségi beszámoló, 2014. első negyedéves eredmény (2014. május 16.) kimutatásából származnak.
A Kibocsátó 2014. első negyedévre vonatkozó összevont pénzügyi beszámolója elektronikus fájl formában elérhető az alábbi helyen:xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxx/xxxxxx/xx/xxxx/XXX_00000X_x_xxxxx.xxx
Eredménykimutatás (millió forint) | 2013 1Q | 2014 1Q | Változás (%) |
Konszolidált adózás utáni eredmény | 11.233 | 5.864 | -48 |
Korrekciós tételek (összesen) | -29.511 | -29.449 | 0 |
Konszolidált korrigált adózás utáni eredmény korrekciós tételek hatása nélkül | 40.744 | 35.312 | -13 |
Adózás előtti eredmény | 57.961 | 38.983 | -33 |
Működési eredmény | 112.508 | 108.161 | -4 |
Összes bevétel | 212.869 | 210.184 | -1 |
Nettó kamatbevétel | 165.888 | 162.453 | -2 |
Nettó díjak, jutalékok | 35.813 | 42.040 | 17 |
Egyéb nettó nem kamatjellegű bevételek | 11.168 | 5.691 | -49 |
Működési kiadások | -100.361 | -102.023 | 2 |
Kockázati költségek | -55.005 | -68.945 | 25 |
Egyedi tételek | 458 | -233 | -151 |
Társasági adó | -17.217 | -3.671 | -79 |
Főbb mérlegtételek záróállományok (millió forint) | 2013 1Q | 2014 1Q | (%) |
Mérlegfőösszeg | 10.520.194 | 10.139.918 | -4 |
Ügyfélhitelek (nettó, árfolyamszűrt) | 6.422.648 | 6.125.612 | -5 |
Ügyfélhitelek (bruttó, árfolyamszűrt) | 7.615.871 | 7.432.820 | -2 |
Hitelek értékvesztése (árfolyamszűrt) | -1.193.222 | -1.307.208 | 10 |
Ügyfélbetétek (árfolyamszűrt) | 6.739.267 | 6.881.568 | 2 |
Kibocsátott értékpapírok | 585.740 | 376.128 | -36 |
Alárendelt és járulékos kölcsöntőke | 308.529 | 280.278 | -9 |
Saját tőke | 1.536.014 | 1.440.662 | -6 |
Teljesítménymutatók korrigált eredmény alapján (%) | 2013 1Q | 2014 1Q | (%-pont) |
XXX (korrigált adózott eredményből) | 10,8% | 9,7% | -1,1 |
ROA (korrigált adózott eredményből) | 1,6% | 1,4% | -0,2 |
Működési eredmény marzs | 4,42% | 4,28% | -0,15 |
Teljes bevétel marzs | 8,37% | 8,31% | -0,06 |
Nettó kamatmarzs | 6,52% | 6,42% | -0,10 |
Működési költség/mérlegfőösszeg | 3,95% | 4,03% | 0,09 |
Kiadás/bevétel arány | 47,1% | 48,5% | 1,4 |
Kockázati költség/bruttó hitelállomány | 2,88% | 3,78% | 0,89 |
Kockázati költség (összesen)/mérlegfőösszeg | 2,16% | 2,73% | 0,56 |
Effektív adókulcs | 29,7% | 9,4% | -20,3 |
Nettó hitel/(betét+retail kötvény) arány (árfolyamszűrt) | 92% | 88% | -5 |
Tőkemegfelelési mutató19 (konszolidált, IFRS) - Basel III | 19,4% | 20,2% | 0,8 |
Tier1 ráta - Basel III | 16,3% | 16,4% | 0,1 |
Common Equity Tier1 ('CET1') ráta - Basel III | 15,0% | 16,4% | 1,4 |
13.5. Xxxxxxxx, választottbírósági és hatósági eljárások
A 2014. március 31-ig a Kibocsátóval szemben különféle kárigények kerültek bejelentésre és különböző jogi eljárások folytak, melyek jellegük alapján a rendes üzletmenethez tartoznak. A Kibocsátó megítélése szerint a vele szemben támasztott igények és peresített követelések nem érintik lényegesen pénzügyi helyzetét, jövőbeli működési eredményét vagy cash-flow-ját. A Kibocsátó legjobb tudása szerint prognosztizálja ezen eljárások végső kimenetelét, s ennek eredményeképpen a peres jogviták miatt megképzett céltartalék összege 2014. március 31-én 1.102 millió forint volt. A Kibocsátó ellen indult peres eljárások perértéke 3.358 millió forint, illetve 161.558.202 EUR, míg a Kibocsátó által indított peres eljárások perértéke 5.653 millió forint, illetve 153.102.150 EUR volt 2014. március 31-én.
A Kibocsátó továbbá kijelenti, hogy – az alábbiakban részletezetteken kívül – nincsen olyan kormányzati, bírósági illetve választottbírósági jogvita folyamatban, mind a Kibocsátó, mind az OTP Csoport szintjén a jelen tájékoztató aláírását megelőző 12 hónapban, amely lényeges hatást gyakorolhatna a Kibocsátó vagy az OTP Csoport pénzügyi helyzetére, profitabilitására.
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a 2013. november 19-én kelt, Vj/74-872/2011. számú határozatával megállapította, hogy – tizenegy másik eljárás alá vont pénzügyi intézménnyel együtt – az OTP Bank Nyrt. jogsértést követett el, és ezért a Bankot 3.922.400.000 forint összegű bírság megfizetésére kötelezte. Az OTP Bank Nyrt. a bírsághatározatot megalapozatlannak tartja és a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőséget igénybe kívánja venni.
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a 2014. június 18-án kelt, Vj/44/2013. számú határozatával megállapította, hogy az OTP Bank Nyrt. jogsértést követett el, és ezért a Bankot 38.000.000 forint összegű bírság megfizetésére kötelezte.
A Bijelo Polje Kereskedelmi Bíróságán, Montenegróban a DOO VEKTRA JAKIC (felszámolás alatt) felperes által EUR 80.000.000 pertárgyértékű kártérítés iránti perben a bíróság a felperes keresetét teljes mértékben elutasította és az OTP Bank Nyrt. alperes javára döntött. Az ítélet nem jogerős. Az OTP Bank Nyrt. álláspontja szerint a kereseti követelés teljes mértékben megalapozatlan, amelyet az első fokú bíróság ítélete is megerősített.
19 A lejárat nélküli járulékos kölcsöntőke kötvényt és az ICES kötvényt a Bank Tier2 tőkeelemként kezeli. Az erre vonatkozó felügyeleti egyeztetés/engedélyezés még folyamatban van.
13.6. A Kibocsátó pénzügyi helyzetében vagy kereskedelmi pozícióiban bekövetkezett lényeges változások
2014. július 4-én a magyar Országgyűlés elfogadta a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvényt. A törvény hatályba lépése a Köztársasági Elnök aláírását követően, a kihirdetést követő nyolcadik napon történik.
A törvény hatálya kiterjed valamennyi fogyasztói kölcsönszerződésre, így a lakossági deviza és forint alapú hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésekre is. A törvény értelmében a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések esetén az árfolyamrés alkalmazása semmis, továbbá a törvény valamennyi fogyasztói kölcsönszerződés esetében megdönthető vélelmet állít fel az egyoldalú kamatemelések tisztességtelen volta tekintetében. Az ügyfelekkel való elszámolást külön törvény fogja rendezni.
Az OTP Bank továbbra is fenntartja azon álláspontját, hogy hitelezési gyakorlatában a mindenkor hatályos törvények és előírások maradéktalan betartásával járt el. A Bank bankszakmai alapon vitatja azt az állítást, miszerint az árfolyamrés alkalmazása indokolatlan és ezért érvénytelen lenne, továbbá fenntartja azt az álláspontját, hogy az egyoldalú szerződésmódosításokra vonatkozó rendelkezései a mindenkor hatályos jogszabályi előírásoknak megfeleltek. A Bank álláspontja szerint aggályos, hogy a törvény megfelel-e az alkotmányos követelményeknek, ezért vizsgálja a törvények által biztosított jogorvoslati lehetőségeit.
A 2014. július 4-én elfogadott törvény változatlan tartalommal való hatályba lépése esetén az OTP Csoport árfolyamrés alkalmazásának semmissége következtében keletkező visszatérítési kötelezettsége várhatóan mintegy 27 milliárd forintot tehet ki. Figyelembe véve a 2013. év során erre a célra már megképzett kockázati költséget, az adózás előtti negatív eredményhatás mintegy 25 milliárd forintot érhet el. A negatív eredményhatás elszámolására 2014 második negyedévében kerül sor. Ez az összeg mintegy 20 milliárd forinttal magasabb a korábbi várakozásoknál, mivel egy utólagosan benyújtott, önálló képviselői indítvány hatására a törvény felülírja a hatályos új Ptk.-ba is beépült azon korábbi Legfelsőbb Bírósági jogértelmezést, mely szerint az érvénytelenség jogkövetkezményeit csak az ötéves elévülés korlátai között lehet alkalmazni.
A Bank élni kíván a törvény által biztosított perindítási jogával az egyoldalú szerződésmódosítást tartalmazó szerződési feltétel tisztességessége bizonyítása iránt. A Bank a perrel érintett pénzösszeg nagyságát a deviza alapú hitelek esetében közel 90 milliárd forintban, a forint jelzáloghitelek és fogyasztási hitelek esetében pedig további, nagyságrendileg 20-30 milliárd forintban valószínűsíti. Hasonlóan az árfolyamrés kérdésköréhez az elévülés hatályos joggyakorlattól eltérő értelmezése ebben az esetben is mintegy 40 milliárd forinttal növelte a perrel érintett pénzösszeget.
Abban a szélsőséges esetben, ha mindkét kérdéskörben a fent bemutatott legnagyobb veszteség érné a Csoportot, a 2014. első negyedév végi konszolidált tőkemegfelelési mutató ceteris paribus mintegy 1,7%-ponttal lenne alacsonyabb. Ennek megfelelően a Basel3 szerinti, elsődleges alapvető tőkemutató (Common Equity Tier1 ráta) 16,4%-ról 14,7%-ra, a konszolidált tőkemegfelelési mutató pedig 20,2%-ról 18,5%-ra változna, mely lényegesen meghaladná a 8%-os szabályozói minimum szintet. A Csoport likviditása és hitelezési képessége hosszútávon is biztosított.
Az OTP Bank továbbra is elkötelezett magyarországi ügyfelei iránt, üzletpolitikájában nem tervez változást. Továbbá a menedzsment nem tartja indokoltnak, hogy az osztalékfizetés tervezett mértékén érdemben változtasson.
Az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának 115/2014. számon elfogadott határozata értelmében az OTP Bank Nyrt. feltétlen és visszavonhatatlan kötelezettséget vállalt az OTP Jelzálogbank Zártkörűen Működő Részvénytársaságot, a Merkantil Váltó és Vagyonbefektető Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaságot, valamint az OTP Ingatlanlízing Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (továbbiakban: Társaságok) érő, a „Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről” szóló 2014. évi
XXXVIII. számú törvénynek a Társaságok pénzügyi helyzetére gyakorolt negatív hatásai kiküszöbölésére, a jogszabályi megfelelést és a folyamatos, változatlan működést is biztosító mértékben az e tárgyban – a Társaságok részére – tett kötelezettségvállaló nyilatkozat(ok)ban foglalt feltételekkel.
Az OTP Csoport, azon belül is kiemelten az orosz és ukrán leányvállalatok teljesítményét kedvezőtlen irányban befolyásolhatja a két ország között utóbbi időszakban kialakult politikai konfliktus. A 2014. első negyedéves 7,5 milliárd forintos veszteséget, illetve az év egészében várhatóan fennmaradó bizonytalan működési környezetet figyelembe véve az ukrán leánybank 2014-ben veszteséges maradhat, ennek lehetséges mértékét a bank vezetése 10-20 milliárd forintra becsüli. A kedvezőtlen működési környezet fennmaradása illetve romlása esetén a Kibocsátó ukrán befektetéseihez kapcsolódó goodwill értékcsökkenése is megvalósulhat a negyedéves felülvizsgálatok során.
Ami az orosz leánybank várható teljesítményét illeti, bár a fogyasztási hitelek bizonyos szegmenseiben – a menedzsment korábbi várakozásainak megfelelően – már jelentkeznek a portfólió minőség javulására utaló jelek, a kockázati költségek csökkenése a vártnál mérsékeltebb ütemű. Ez tükröződik az első negyedév 4,7 milliárd forintos veszteségében is. Ennek valamint a gyengülő makrogazdasági teljesítménynek a hitelezési aktivitásra és jövedelmezőségre gyakorolt együttes következménye az lehet, hogy a leánybank éves szinten sem fog tudni pozitívan hozzájárulni a Bankcsoport eredményéhez.
14. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK
14.1. Részvénytőke
A Bank alaptőkéje 28.000.001.000, -Ft, azaz Huszonnyolcmilliárd-egyezer forint, amely 280.000.010, db., azaz Kettőszáznyolcvanmillió-tíz darab egyenként 100,- Ft, azaz Egyszáz forint névértékű, 28.000.001.000,- Ft, azaz Huszonnyolcmilliárd-egyezer forint össznévértékű dematerializált törzsrészvényre oszlik, amelyek teljes mértékben befizetésre kerültek.
14.2. A Kibocsátó alapszabálya
A Bank a Ptk. szabályai szerinti, a Közgyűlése által elfogadott Alapszabállyal rendelkezik. A Bankot a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 00-00-000000 számon tartja nyilván a cégjegyzékben. A Bank alapvető célja: magyarországi székhelyű, gazdasági társasági formában működő, a pénzügyi és befektetési szolgáltatások teljes körének végzésére jogosult hitelintézet (bank) működtetése. Ez az Alapszabály 3. §-ában került rögzítésre.
15. LÉNYEGES SZERZŐDÉSEK
A Bank legjobb tudomása szerint nincs olyan jelentős szerződés, amely a szokásos üzleti tevékenységén kívül esne, és amely az OTP Csoport bármely tagjánál olyan kötelezettséget eredményezne, amely jelentősen befolyásolná azon képességét, hogy az általa kibocsátott értékpapírok tulajdonosai felé az ezen értékpapírokban foglalt kötelezettségeit teljesítse.
16. HARMADIK FÉLTŐL SZÁRMAZÓ INFORMÁCIÓ, SZAKÉRTŐI NYILATKOZAT ÉS ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI NYILATKOZAT
A Kibocsátó jelen Alaptájékoztatót maga készítette, melynek során harmadik fél által közzétett adatokat nem használt fel.
17. MEGTEKINTHETŐ DOKUMENTUMOK
A következő, az alábbiakban felsorolt dokumentumok már korábban közzétett, vagy a jelen Alaptájékoztató közzétételével megegyező időpontban közzétett dokumentumok, vagy az MNB-hez benyújtott dokumentumok a jelen Alaptájékoztató részét képező dokumentumoknak tekintendők.
▪ Az OTP Bank Nyrt. egységes szerkezetbe foglalt hatályos alapszabálya
▪ Az OTP Bank Nyrt. az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint elkészített konszolidált beszámolója, 2009. december 31-i fordulónappal. (A Beszámoló tartalmazza a Független Könyvvizsgálói Jelentést, a 2009. december 31-i konszolidált mérleget, és ezen időponttal végződő évre vonatkozó konszolidált eredménykimutatást, sajáttőke változás kimutatást, cash flow kimutatást, valamint a jelentős számviteli politikák összefoglalását, és egyéb magyarázó megjegyzéseket.)
▪ Az OTP Bank Nyrt. az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint elkészített konszolidált beszámolója, 2010. december 31-i fordulónappal. (A Beszámoló tartalmazza a Független Könyvvizsgálói Jelentést, a 2010. december 31-i konszolidált mérleget, és ezen időponttal végződő évre vonatkozó konszolidált eredménykimutatást, sajáttőke változás kimutatást, cash flow kimutatást, valamint a jelentős számviteli politikák összefoglalását, és egyéb magyarázó megjegyzéseket.) és
▪ Az OTP Bank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámolója (a 2011. első negyedéves eredmény és az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített nem konszolidált szűkített beszámoló a 2011. március 31-ével zárult negyedévről)
▪ Az OTP Bank Nyrt. Féléves jelentése a 2011. első féléves eredményről (a 2011. első féléves eredmény és az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített nem konszolidált szűkített beszámoló a 2011. június 30-ával zárult félévről)
▪ Az OTP Bank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámolója (a 2011. első kilenc havi eredmény és az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített nem konszolidált szűkített beszámoló a 2011. szeptember 30-ával zárult I-III. negyedévről)
▪ Az OTP Bank Nyrt. Tájékoztatója a 2011. évi eredményről
▪ Az OTP Bank Nyrt. az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített nem konszolidált szűkített beszámolója a 2011. december 31-ével zárult évről
▪ Az OTP Bank Nyrt. 2012. évi rendes közgyűlésének határozatai
▪ Az OTP Bank Nyrt. 2011. évi Éves Jelentése
▪ Az OTP Bank Nyrt. 2011. évi IFRS szerint készített, egyedi és konszolidált beszámolói
▪ Az OTP Bank Nyrt. 2011. évi Felelős Társaságirányítási Jelentése
▪ Az OTP Bank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámolója – 2012. első negyedéves eredmény
▪ Az OTP Bank Nyrt. Az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített egyedi szűkített beszámolója a 2012. március 31-ével zárult negyedévről
▪ Az OTP Bank Nyrt. Féléves jelentés – 2012. első féléves eredmény
▪ Az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített egyedi szűkített beszámoló a 2012. június 30-ával zárult félévről
▪ Az OTP Bank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló – 2012. első kilenc havi eredmény
▪ Az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített egyedi szűkített beszámoló a 2012. szeptember 30-ával zárult I-III. negyedévről
▪ Az OTP Bank Nyrt. Tájékoztatója a 2012. évi eredményről
▪ Az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített egyedi szűkített beszámoló a 2012. december 31-ével zárult évről
▪ Az OTP Bank Nyrt. 2013. évi rendes közgyűlésének határozatai
▪ Az OTP Bank Nyrt. 2012. évi Éves Jelentése
▪ Az OTP Bank Nyrt. 2012. évi IFRS szerint készített, egyedi és konszolidált beszámolói
▪ Az OTP Bank Nyrt. 2012. évi Felelős Társaságirányítási Jelentése
▪ Az OTP Bank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámolója – 2013. első negyedéves eredmény
▪ Az OTP Bank Nyrt. Az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített egyedi szűkített beszámolója a 2013. március 31-ével zárult negyedévről
▪ Az OTP Bank Nyrt. Féléves jelentés – 2013. első féléves eredmény
▪ Az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített egyedi szűkített beszámoló a 2013. június 30-ával zárult félévről
▪ Az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített egyedi pénzügyi kimutatások a 2013. június 30-ával zárult félévről
▪ Az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített nem auditált konszolidált pénzügyi kimutatások a 2013. június 30-ával zárult félévről
▪ OTP Bank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló 2013. első kilenc havi eredmény
▪ Az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített egyedi szűkített beszámoló a 2013. szeptember 30-ával zárult I-III. negyedévről
▪ OTP Bank Nyrt. – Tájékoztató a 2013. évi eredményről
▪ Az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített egyedi szűkített beszámoló a 2013. december 31-ével zárult évről
▪ Az OTP Bank Nyrt. 2014. évi rendes közgyűlésének határozatai
▪ Az OTP Bank Nyrt. 2013. évi Éves Jelentése
▪ Az OTP Bank Nyrt. 2013. évi IFRS szerint készített, egyedi és konszolidált beszámolói
▪ Az OTP Bank Nyrt. 2013. évre vonatkozó Felelős Társaságirányítási Jelentése
▪ OTP Bank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló 2014. első negyedéves eredmény
▪ Az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített egyedi szűkített beszámoló a 2014. március 31-ével zárult negyedévről
A fentiekben felsorolt dokumentumok a Kibocsátó honlapján, a xxx.xxxxxxx.xx címen elérhetők és a Kibocsátó székhelyén megtekinthetők.
III. A KÖTVÉNYPROGRAM
1. A KÖTVÉNYPROGRAM ÖSSZEFOGLALÁSA
Az OTP Bank Nyrt., mint kibocsátó ("Kibocsátó") a jelen Alaptájékoztatóban leírt kötvény kibocsátási program ("Kötvényprogram") hatálya alatt időről-időre HUF, EUR, USD, CHF, BGN, HRK, RSD, UAH, RUB és RON pénznemben denominált Kötvényeket hoz forgalomba a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően. A Kötvényprogramba tartozó egyes forgalomba hozatalok részletes feltételeit a vonatkozó (későbbiekben meghatározott) Végleges Feltételek tartalmazza. A Kötvényprogram hatálya alatt mindenkor forgalomba hozott, de le nem járt Kötvények össznévértéke az 500.000.000.000 (azaz ötszázmilliárd) HUF-t vagy az annak megfelelő fenti deviza összegeket nem haladhatja meg.
A Kibocsátó nem vállal kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy a Kötvényprogram keretében a teljes 500.000.000.000 forintos össznévérték terhére Kötvényeket bocsásson ki.
Az egy Sorozatban, illetve Részletben forgalomba hozott dematerializált Kötvények adatait a Tpt 7.§ (2) bekezdésében meghatározott, értékpapírnak nem minősülő Okirat tartalmazza. Az Okiratot a Kibocsátó a Tpt. 9. § (1) bekezdésének megfelelően a Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt.-nél, mint központi értékpapír-számlavezetőnél helyezi letétbe.
A jelen fejezet a Kötvényprogram feltételeiről nyújt tájékoztatást és a Kötvényprogramba tartozó egyes Sorozatok és Részletek tekintetében tartalmaz általános információkat. Az alábbi összefoglalás a jelen Alaptájékoztató egyéb vonatkozó részeivel együtt értelmezendő.
2. FORGALOMBA HOZATAL MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN KÍVÜL
2.1. A Felügyelet által engedélyezett Alaptájékoztató közösségi hatálya
Az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról, és a 2001/34/EK irányelv módosításáról szóló 2003/71/EK irányelv 17. cikke és a Tpt. 41. §-a szerint a Felügyelet által közzétételre engedélyezett alaptájékoztató, illetőleg annak módosítása feljogosítja a Kibocsátót arra, hogy a Kötvényt az Európai Unió bármely másik tagállamában nyilvánosan forgalomba hozza, illetve szabályozott piacra bevezesse. Az értékpapír másik tagállamban történő nyilvános forgalomba hozatalának, illetve szabályozott piacra történő bevezetésének feltétele, hogy a Felügyelet a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának 2003/71/EK irányelv 18. cikke és a Tpt. 40. § szerinti hatósági bizonyítványt – jelen Alaptájékoztató vonatkozó tagállami előírásoknak való megfelelősége esetén – elküldje.
Ha az Alaptájékoztató közzétételének engedélyezése és a Kibocsátó kérelme között eltelt időben olyan új tény, körülmény jut a Felügyelet tudomására, ami az alaptájékoztató kiegészítését teszi szükségessé, a Felügyelet kötelezi a kérelmezőt az alaptájékoztató kiegészítésére. Az Alaptájékoztató kiegészítését a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága is kezdeményezheti.
2.2. A notifikációs eljárás
A Felügyelet, amennyiben a jelen Alaptájékoztató közzétételét, illetve annak Tpt. 32. §-a szerinti kiegészítését engedélyezte, a Kibocsátó kérésére hatósági bizonyítványt bocsáthat ki a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága rendelkezésére, amelyben igazolja, hogy az Alaptájékoztató megfelel az Európai Unió szabályainak. A hatósági bizonyítvánnyal egyidejűleg a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának megküldi az Alaptájékoztatót és – ha a másik tagállamban hatályos szabályok szerint szükséges, – a kérelmező által benyújtott más nyelvre lefordított összefoglalót is.
Ha a Felügyelet a Tpt. 27. § (7) bekezdése alapján valamely információnak az alaptájékoztatóból való elhagyását engedélyezte, ennek tényét, valamint indokát is megjelöli a hatósági bizonyítványban.
A Felügyelet a hatósági bizonyítványt a Kibocsátó kérelemének kézhezvételét követő három munkanapon belül, illetőleg ha a kérelmet az Alaptájékoztató közzétételének engedélyezésére vonatkozó kérelemmel egyidejűleg nyújtotta be a Kibocsátó, az Alaptájékoztató közzétételének engedélyezését követő munkanapon küldi meg a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának.
E szabályokat az Alaptájékoztató minden kiegészítésére is alkalmazni kell.
2.3. A Kötvényprogrammal kapcsolatos forgalomba hozatali dokumentumok
A Kötvényprogram feltételeit, a Kibocsátó bemutatását, valamint mindazt az információt, amelynek közlése a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír befektetői számára a magyar jogszabályok szerint kötelező, és amely a Felügyelet számára benyújtásra kerül, a jelen Alaptájékoztató tartalmazza. Az egyes Sorozatokban vagy Részletekben forgalomba hozott Kötvények vonatkozásában a forgalomba hozatal adatait a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza, amely a Felügyelet részére megküldésre kerül és azt a Kibocsátó közzé teszi.
2.4. A Kötvényprogrammal kapcsolatos forgalomba hozatali dokumentumok és egyéb tájékoztatások közzététele
A Kibocsátó hirdetményeit a Budapesti Értéktőzsde honlapján (xxx.xxx.xx), az MNB által üzemeltetett honlapon (xxx.xxxxxxxxxxxx.xx) és a Kibocsátó honlapján (xxx.xxxxxxx.xx) teszi közzé.
Az Alaptájékoztató a Kibocsátó honlapján (xxx.xxxxxxx.xx) kerül közzétételre, illetve a Jegyzési Helyeken igényelhető. Jelen Alaptájékoztató jóváhagyásáról szóló hirdetményt a Kibocsátó közzéteszi a Napi Gazdaság című országos napilapban.
Az egyes kibocsátásokhoz kapcsolódó Végleges Feltételek, a hirdetmény, a Kibocsátó a Kötvényprogrammal összefüggő, nyilvánosság felé fennálló tájékoztatási kötelezettségei, illetve a rendszeres és rendkívüli tájékoztatásai a Kibocsátó honlapján (xxx.xxxxxxx.xx), a Budapesti Értéktőzsde honlapján (xxx.xxx.xx) az MNB által működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx honlapon, illetve amennyiben a Kibocsátó a Kötvényeket a Budapesti Értéktőzsdén kívül más szabályozott piacra is bevezeti, úgy a kapcsolódó szabályozott információk ezen szabályozott piac által előírt helyen és módon is közzétételre kerülnek.
A Kibocsátó a kapcsolódó szabályozott információkat a Tpt. 56. §-ában foglaltak és a pénzügyminiszter 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelete szerint hozza nyilvánosságra.
A Kötvények Magyarország területén kívül történő, jelen Alaptájékoztató Tpt. 32. §-a szerinti kiegészítése után lehetővé váló forgalomba hozatala esetén a Kötvényprogrammal kapcsolatos dokumentumok, a forgalomba hozatal államának jogszabályaira, illetve szabályozott piacának előírásaira tekintettel is, amennyiben alkalmazandók, az azok által kötelezővé tett eljárással történnek.
2.5. Az Alaptájékoztató és a forgalomba hozatallal kapcsolatos egyéb dokumentumok nyelve
Ha a Kötvény nyilvános kibocsátásra vagy a szabályozott piacra történő bevezetésre kizárólag Magyarország („székhely szerinti tagállam”) területén kerül sor, az Alaptájékoztatót magyar nyelven kell elkészíteni.
Ha a Kötvény nyilvános kibocsátásra vagy a szabályozott piacra történő bevezetésre a székhely szerinti tagállamon kívüli egy vagy több tagállamban kerül sor, a Kibocsátó választása szerint az Alaptájékoztatót vagy az ilyen tagállamok illetékes hatóságai által elfogadott nyelven, vagy angol nyelven kell elkészíteni. Az egyes fogadó tagállamok illetékes hatóságai csak az összefoglaló hivatalos nyelvükre (nyelveikre) történő fordítását írhatják elő. A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai által végzendő vizsgálat céljára a Kibocsátó választása szerint az Alaptájékoztatót vagy az ilyen hatóság által elfogadott nyelven, vagy angol nyelven kell elkészíteni.
Ha a Kötvény nyilvános kibocsátásra, illetve a szabályozott piacra történő bevezetésre a székhely szerinti tagállamot is magában foglaló egynél több tagállamban kerül sor, az Alaptájékoztatót magyar vagy angol nyelven, és azt a Kibocsátó választása szerint vagy az egyes fogadó tagállamok illetékes hatóságai által elfogadott nyelven is rendelkezésre kell bocsátani. Az egyes fogadó tagállamok illetékes hatóságai csak a 2003/71/EK irányelv 5. cikk (2) bekezdésében említett összefoglaló hivatalos nyelvükre (nyelveikre) történő fordítását írhatják elő.
2.6. A Magyarország területén kívüli forgalomba hozatal egyéb szabályai
A Kötvény Magyarország területén kívül történő forgalomba hozatala a 2003/71/EK irányelv, a vonatkozó magyar jogszabályok, és a fogadó állam vonatkozó jogszabályainak figyelembevételével kerül sor. A Kötvény Magyarország területén kívül történő forgalomba hozatalának jelen Alaptájékoztatóban nem szereplő szabályait az adott forgalomba hozatalra vonatkozó Végleges Feltételek és – amennyiben ilyen van – a Forgalmazó irányadó szabályzatai tartalmazzák.
IV. ÉRTÉKPAPÍRJEGYZÉK
1. FELELŐS SZEMÉLYEK / FELELŐSSÉGVÁLLALÁSI NYILATKOZAT
Az Alaptájékoztatóban szereplő információkért a Kibocsátó, azaz az OTP Bank Nyrt. (székhelye: 1051 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 16., cégjegyzékszáma: 01-10-041585) tartozik felelősséggel.
Az OTP Bank Nyrt. ezúton nyilatkozik arról, hogy az elvárható gondosság mellett, lehető legjobb tudása szerint készített jelen Alaptájékoztatóban szereplő információk megfelelnek a tényeknek, az Alaptájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek a Kötvények, illetve a Kibocsátó megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak, továbbá nem mellőzi azon körülmények bemutatását, amelyek befolyásolhatnák az információkból levonható fontos következtetéseket, továbbá nem tartalmaz félrevezető adatot, téves következtetés levonását elősegítő csoportosítást, elemzést, amely a befektetés megalapozott megítélését veszélyezteti.
Budapest, 2014. július 25.
2. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK
OTP Bank Nyrt.
A Kötvények, mint értékpapírok, a tőke és pénzpiacok változásaiból eredően illetve a tőkepiaci eszköz jellegükből adódóan is hordoznak olyan kockázatokat, amelyek függetlenek akár a Kibocsátó gazdálkodási környezetének kockázataitól, akár a Kibocsátó gazdálkodásának kockázataitól.
2.1. Piaci kockázatok a Kötvények árfolyamával, illetve kamatfizetéseivel kapcsolatosan
Hozamemelkedés esetén, a Kötvényeken (hátralévő átlagos futamidejük függvényében) árfolyamveszteség keletkezik.
Diszkont Kötvények
A Diszkont Kötvények árfolyama az azonos futamidejű, Fix Kamatozású Kötvények árfolyamához képest érzékenyebben reagál a piaci hozamváltozásokra.
Változó Kamatozású Kötvények
Egyszerű – egy piaci referenciához képest fix felárat fizető – Változó Kamatozású Kötvény esetén a piaci kockázat kisebb, mint Fix Kamatozású, vagy Diszkont Kötvények esetén.
Indexált Kamatozású Kötvények
Külön felhívjuk a befektetők figyelmét, hogy az Indexált Kamatozású Kötvények olyan hitelpapírok, amelyek kamata előre nem meghatározott, hanem valamely index és/vagy képlet, értékpapír, deviza, vagy szabványosított tőzsdei termék árfolyam- vagy hozamváltozása alapján kerül meghatározásra. Az ilyen index és/vagy képlet, értékpapír, deviza, vagy szabványosított tőzsdei termék önmagában is számottevő hitel, piaci vagy egyéb kockázatot testesíthet meg.
A befektetőknek figyelembe kell venniük, hogy az Indexált Kamatozású Kötvények piaci ára ingadozó lehet, valamint, hogy az adott feltételektől függően akár semmilyen kamatösszegre sem lesznek jogosultak.
A fenti tényezőket is figyelembe véve fontos kiemelni, hogy az egyes kötvények lejárat előtti értékesítése során a befektetők által realizálható hozam lényegesen is eltérhet a lejáratig történő tartással realizálható hozamtól, sőt az akár veszteséggel is járhat.
2.2. Likviditási kockázat
A magyarországi vállalati- illetve banki kötvények másodpiacára – különösen a tőzsdén kívüli piacra – a likviditás hiánya jellemző, ezért az állampapírokhoz viszonyítva jóval magasabb a banki kötvények likviditási kockázata. Ez azt jelenti, hogy a Kötvénytulajdonos a futamidő lejárta előtt esetleg csak jelentős árfolyamveszteséggel tudja eladni a Kötvényeket.
2.3. Devizaárfolyam-kockázat
A Kibocsátó a Kötvények kamatait illetve a tőketörlesztést a Végleges Feltételekben a Sorozat Meghatározott Pénznemeként meghatározott devizában (forintban, vagy euróban, vagy USA dollárban, CHF-ben, BGN-ben, HRK- ban, RSD-ben, UAH-ban, RUB-ben vagy RON-ban) fogja kifizetni. A forint/euró, a forint/USA dollár, illetve az euró/USA dollár, valamint a fentiekben felsorolt devizák és a forint keresztárfolyama a futamidő alatt változhat. Ez az árfolyamingadozás kockázatot jelenthet azon Kötvénytulajdonosok számára, akik a Végleges Feltételekben Meghatározott Pénznemtől eltérő pénznemben denominált eszközökbe fektetnek be, illetve tartják nyilván befektetéseiket („Befektető devizája”).
A Befektető devizájának felértékelődése a Kötvény devizájához képest csökkenti (1) a Kötvényeken a Befektető devizájában realizálható hozamot, (2) a Kötvények tőketartozásának a Befektető devizájában nyilvántartott értékét, (3) a Kötvényeknek a Befektető devizájában nyilvántartott piaci értékét.
2.4. Az aukciós eljárás kockázata
Az aukciós eljárás szabályaiból adódóan az aukción csak a Kibocsátó által – árfolyamelvárása alapján, a benyújtott ajánlatok ismeretében – elfogadhatóként meghatározott legalacsonyabb árfolyamon, illetve az ezen árfolyam felett benyújtott ajánlatok kerülhetnek elfogadásra, így nincs biztosíték arra, hogy az aukciós eljárásra benyújtott ajánlatok elfogadásra kerülnek.
2.5. Jegyzési eljárás kockázata
A jegyzési eljárás szabályaiból adódóan aluljegyzés esetén meghiúsulhat a kibocsátás, túljegyzés esetén pedig nincs biztosíték arra, hogy a lejegyezni kívánt ajánlatok maradéktalanul elfogadásra kerülnek.
Túljegyzés esetén a Kibocsátó három nap elteltével dönthet a jegyzés lezárásáról. Ebben az esetben a meghirdetett jegyzési időszak későbbi időpontjában jegyezni szándékozó befektetőknek már nem lesz alkalma a jegyzés megtételére, illetve a jegyzés lezárásig pénzügyi teljesítést elmulasztó befektetők jegyzése érvénytelen lehet.
A kockázatok értékelése során meg kell említeni, hogy az Országos Betétbiztosítási Alap („OBA”) betétbiztosítása a Kötvényekre a Hpt.-ben meghatározott korlátozásokkal terjed ki.
3. KULCSFONTOSSÁGÚ INFORMÁCIÓK
3.1. A kibocsátásban/ajánlattételben érintett természetes és jogi személyek érdekeltsége
Kibocsátó | OTP Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.) |
Fizető Bank | Az OTP Bank Nyrt., mint Kötvényprogram hatálya alatt forgalomba hozott Kötvényekkel kapcsolatos egyes fizetési tevékenységeket ellátó hitelintézet. Az OTP Bank Nyrt. jogosult a Kötvényekkel kapcsolatos fizető banki szolgáltatásra más, erre a forgalomba hozatal országa szerint engedéllyel rendelkező személyt megbízni, amely esetben az erre vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza. |
Forgalmazó | Az OTP Bank Nyrt., mint a Kötvényprogram hatálya alatt forgalomba hozott Kötvények forgalomba hozatalát lebonyolító hitelintézet. Az OTP Bank Nyrt. jogosult a Kötvények forgalomba hozatalára más, erre a forgalomba hozatal országa szerint engedéllyel rendelkező személyt megbízni amely esetben az erre vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza. |
3.2. Az ajánlattétel okai és a bevétel felhasználása
A Kötvények forgalomba hozatalának célja, hogy a Kibocsátó, valamint az OTP Csoport üzleti tevékenységének finanszírozásához Kötvény kibocsátásán keresztül biztosítson forrásokat. A Kötvények forgalomba hozatalához közvetlenül kapcsolódó költségek előreláthatólag nem haladják meg a kibocsátásra kerülő Sorozatok/Részletek össznévértékének 1%-át. Amennyiben valamely Kötvény kibocsátásának az itt írtaktól eltérő célja van, akkor az erre vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.
4. AZ AJÁNLOTT/BEVEZETETT ÉRTÉKPAPÍROKRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK
A jelen 4. pont és a 3. pont határozza meg a Kötvények általános feltételeit (a „Kötvényfeltételek”), amely Kötvényfeltételek minden egyes Okirat (meghatározását lásd az alábbiakban) részét képezik.
Az egy Sorozatban, illetve Részletben forgalomba hozott dematerializált Kötvények adatait a Tpt 7.§ (2) bekezdésében meghatározott, értékpapírnak nem minősülő okirat („Okirat”) tartalmazza. Az Okiratot a Kibocsátó a Tpt. 9. § (1) bekezdésének megfelelően a KELER-nél, mint központi értékpapír-számlavezetőnél helyezi letétbe.
Az egyes Sorozat/Részlet forgalomba hozatalokra vonatkozó Végleges Feltételek egyéb feltételeket is megállapíthat a Rendeletben foglaltak betartásával. A Kötvényfeltételektől eltérő vagy azokkal összhangban nem álló ilyen egyéb feltételek a vonatkozó Sorozat Kötvényeinek tekintetében a Kötvényfeltételek helyébe lépnek, illetve módosítják azokat. A vonatkozó Végleges Feltételek (illetve annak alkalmazandó rendelkezései) az ahhoz készített Okirat részét fogják képezni. A jelen Alaptájékoztató IV. fejezete ismerteti a Végleges Feltételekben feltüntethető feltételeket. A Végleges Xxxxxxxxxx fogják meghatározni, hogy ezen feltételek közül melyek vonatkoznak az adott Kötvényekre. A Kötvényfeltételekben használt fogalmakat az idézőjelbe („”) és nagy kezdőbetűvel írtaknak megfelelően kell alkalmazni.
A Kötvényhez tartozó Végleges Feltételek (illetve annak vonatkozó rendelkezései) a kapcsolódó Okirat részét képezik és a Kötvényfeltételekhez képest olyan egyéb feltételeket is meghatározhatnak, amelyek – az általuk meghatározott mértékben, vagy ha a Kötvényfeltételeknek ellentmondanak – a Kötvény vonatkozásában módosítják a Kötvényfeltételeket vagy azok helyébe lépnek. A "vonatkozó Végleges Feltételek"-re történő hivatkozás a Kötvényhez készült Okirat részét képező Végleges Feltételekre (illetve annak vonatkozó rendelkezéseire) utal.
A jelen Kötvény a Kibocsátó által forgalomba hozott Sorozat (meghatározását lásd az alábbiakban) egyik Kötvénye. A "Kötvények"-re történő hivatkozáson a továbbiakban a jelen Sorozatba tartozó Kötvények Meghatározott Pénznemben kifejezett legkisebb Meghatározott Névértéke értendő. A Kötvényfeltételekben a "Részlet " olyan Kötvényeket jelent, amelyek azonos típusúak, azonos előállításúak és azonos jogokat testesítenek meg. A "Sorozat" olyan Részletek összessége, amelyek azonos típusúak, azonos előállításúak és azonos jogokat testesítenek meg, de az egyes Részletek Értéknapja, Kamatszámítás Kezdőnapja és/vagy Forgalomba Hozatali Ára eltérő. A Végleges Feltételekben használt szavak és kifejezések ugyanúgy értelmezendők mint a Kötvényfeltételekben, kivéve ha a szövegkörnyezetből más következik, vagy az attól eltérő értelmezésre kifejezett utalás történik.
4.1. Az eladásra felajánlott/bevezetett értékpapírok fajtája és osztálya, ideértve az ISIN-kódot (nemzetközi értékpapír-azonosító szám) és más értékpapír-azonosító számokat is
4.1.1 Az eladásra felajánlott/bevezetett értékpapírok fajtája, osztálya
Az eladásra felajánlott/bevezetett értékpapírok a Kötvényrendelet, valamint a Tpt. 12/B§ szerinti Kötvények. A Kötvények a Kötvényrendelet, valamint a Tpt. 12/B§ értelmében hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírok. A Tpt. 12/B.§ szerint a Kötvényben a Kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat, továbbá a pénzösszeget a Kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg teljesíti. A Kötvényrendelet alapján, a Kötvényeken alapuló követelések a Kibocsátóval szemben nem évülnek el.
4.1.1.1 A Kötvények fajtái a kamat/hozam számítása szerint
A Kötvény a kamat/hozam számítása szerint lehet olyan kötvény,
(i) amelynek kamatlába a Lejárat Napjáig nem változik vagy a forgalomba hozatala előtt megállapított mértékre változik ("Fix Kamatozású Kötvény");
(ii) amelynek kamatlábát valamely piaci kamatláb szerint periodikusan állapítják meg ("Változó Kamatozású Kötvény");
(iii) amelynek Forgalomba Hozatali Árát a Meghatározott Névérték a Lejárat Napjáig számított Hozam mértékével haladja meg ("Diszkont Kötvény");
(iv) amelynek kamatlába valamilyen képlet alapján kerül meghatározásra ("Indexált Kamatozású Kötvény");
(v) amelyre a kamat névértékének devizájától eltérő devizában is fizethető ("Kettős Pénznemű Kamatozó Kötvény"),
vagy az előbbiek bármelyikének kombinációja az arra vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott Kamatszámítási Alaptól függően.
4.1.1.2 A Kötvények fajtái a tőkeösszeg meghatározása szerint
A Kötvény a tőkeösszeg meghatározása szerint lehet olyan Kötvény,
(i) amelynek Végső Visszaváltási Összege valamilyen képlet alapján kerül kiszámításra ("Indexált Visszaváltási Összegű Kötvény");
(ii) amelyek tőkeösszegének visszafizetésére részletekben kerül sor ("Részletekben Törlesztendő Kötvény");
(iii) amelynek Végső Visszaváltási Összege névértékének devizájától eltérő devizában is fizethető ("Kettős Pénznemű Visszaváltási Összegű Kötvény");
(iv) amelynek Forgalomba Hozatali Ára forgalomba hozatalkor teljes egészében nem kerül befizetésre ("Részben Fizetett Kötvény"),
vagy az előbbiek bármelyikének kombinációja az arra vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott Visszaváltási/Kifizetési Alaptól függően.
4.1.2 Az ISIN-kód (nemzetközi értékpapír-azonosító szám) és más értékpapír-azonosító számok
Az. ISIN-kód a központi értéktár által kiadott, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, illetőleg tőzsdei termékek azonosítására szolgáló betű vagy számjel összessége, illetve ezek kombinációja. Az ISIN-kódra és más értékpapír- azonosító számra vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.
4.1.3 A Kötvény futamideje és névértéke
A Kötvény „Futamideje” a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott időtartam. A Kötvény névértékéről a vonatkozó Végleges Feltételek rendelkezik.
4.2. Az értékpapírok kibocsátása alapjául szolgáló jogszabályok
a) Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Ptk.”),
b) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (”Tpt.”),
c) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. CCXXXVII. törvény („Hpt.”),
d) a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény („Csődtv.”)
e) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”)
f) az Európai Unió Bizottságának a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról szóló 809/2004/EK rendelete (”Rendelet”),
g) a kötvényről szóló 285/2001. (XII.26.) Korm. rendelet (“Kötvényrendelet”),
h) a dematerializált értékpapír előállításának és továbbításának módjáról és biztonsági szabályairól, valamint az értékpapírszámla, központi értékpapírszámla és az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének szabályairól szóló 284/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet („Demat. rendelet”),
i) a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló 82/2010. (III. 25.)
Korm. rendelet („EHM Rendelet”), továbbá
j) Magyarországon kívüli forgalomba hozatal esetén a forgalomba hozatal államának vonatkozó jogszabályai, és
az Alaptájékoztatóban megjelölt egyéb jogszabályok.
4.3. Tájékoztatás arról, hogy az értékpapírok névre szólnak és dematerializált formában készültek-e, továbbá a nyilvántartást vezető szervezet neve és címe
A Kötvények Magyarországon dematerializált értékpapírként kerülnek előállításra. A Kibocsátó Tpt. értelmében kiállítja, és a Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt.-nél ("Keler Zrt." vagy „Központi Számlavezető”) letétbe helyezi az egyes Sorozatok adatait tartalmazó – értékpapírnak nem minősülő – Okiratot. Amennyiben a Sorozatot alkotó kötvények számát a Kibocsátó Adagolt Kibocsátással növeli, akkor a Sorozatról kiállított Okirat érvénytelenítésre kerül és ezzel egyidejűleg a Részlet adatainak megfelelően módosított új Okirat kerül kiállításra.
Kötvények típusa | A Kötvények névre szólóak. A Kötvények Magyarországon kívüli forgalomba hozatala esetén azok típusa (névre szóló |
vagy bemutatóra szóló) a forgalomba hozatal államának jogszabályai által lehetővé tett módon kerülnek meghatározásra. | ||
Kötvények | A Kötvények Magyarországon dematerializált értékpapírok, így azok nem kerülnek nyomdai | |
megjelenési formája | úton előállításra. A jelen Alaptájékoztató és a Kötvények magyarországi forgalomba | |
hozatalával kapcsolatos bármely nyomdai úton előállított dokumentum nem minősül | ||
értékpapírnak. A Kötvények Magyarországon kizárólag Értékpapírszámlán kerülnek | ||
előállításra, elektronikus jelként, így a Kötvények átruházására az Értékpapír-számla | ||
megterhelésével és jóváírásával kerülhet sor a Tpt. szabályai szerint. A vonatkozó Végleges | ||
Feltételekben foglalt rendelkezésekkel összhangban a névre szóló dematerializált | ||
Kötvényekről kiállított Okiratot a Tpt. 9. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a | ||
KELER Zrt.-nél helyezik letétbe. Az Okirat, illetve az adott Kötvények részleges visszaváltása | ||
és érvénytelenítése esetén az annak helyébe lépő új Okirat, vagy az adott Sorozatba tartozó | ||
újabb Kötvények kibocsátása esetén az annak helyébe lépő új Okirat, mindaddig letétben | ||
marad, amíg az adott Részletben, illetve Sorozatban forgalomba hozott Kötvények | ||
tulajdonosainak a Kötvényeken alapuló fizetési igényei kielégítésre nem kerülnek. | ||
A Kötvények Magyarországon kívüli forgalomba hozatala esetén azok megjelenítési formája a | ||
forgalomba hozatal államának jogszabályai által lehetővé tett módon kerülnek meghatározásra. | ||
Értékpapírszámla | A dematerializált értékpapírokról és a hozzá kapcsolódó jogokról a szolgáltató által az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás. | |
Központi | KELER Zrt. (1074 Buxxxxxx, Xxxxxxx xx 00-00.), amely a Tpt. és a Demat. rendelet alapján a | |
Számlavezető | vagy | Kötvények központi nyilvántartását vezető szervezet (központi értéktár, központi |
XXXXX | értékpapírszámla vezetője). A Kötvények Magyarországon kívüli forgalomba hozatala esetén a | |
központi nyilvántartást vezető szervezet nevét és címét a vonatkozó Végleges Feltételek | ||
tartalmazza. |
4.4. A kibocsátás pénzneme
A Kötvények több Sorozatban és a Sorozatokon belül több Részletben hozhatók forgalomba, HUF-ban, vagy EUR-ban, vagy USD-ben, CHF-ben, BGN-ben, HRK-ban, RSD-ben, UAH-ban, RUB-ben vagy RON-ban. A Kötvény kibocsátás pénznemét a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.
4.5. Az eladásra felajánlott/kereskedésre bevezetett értékpapírok sorrendisége
A Kötvények a Kibocsátó közvetlen, feltétel nélküli nem alárendelt és nem biztosított kötelezettségeit testesítik meg. A Kötvények egymással, illetve (kivéve esetleges, a jogszabályi előírások révén elsőbbséget élvező kötelezettségeket) a Kibocsátó mindenkor fennálló egyéb, nem biztosított, nem alárendelt kötelezettségeivel legalább azonos ranghelyen állnak (pari passu), kivéve azokat a kötelezettségeket, amelyek jogosultjai a vonatkozó jogszabályok vagy szerződések alapján elsőbbséget élveznek.
Amennyiben a Végleges Feltételekben ez jelölésre kerül, akkor a Kötvények a Kibocsátó alárendelt kötelezettségeit testesítik meg, amelynek részletes szabályait a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazzák, azzal, hogy a Hpt. 57. § (2) bekezdése szerint a Kibocsátó, mint hitelintézet felszámolása esetén az 575/2013/EU rendeletben meghatározott alárendelt kölcsöntőkéből eredő tartozást a Cstv. 57. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően szükséges kielégíteni.
4.6. Az értékpapírokhoz kapcsolódó jogok, ideértve a jogok bármely korlátozását és a gyakorlásukra vonatkozó eljárást
4.6.1 A Kötvénytulajdonos jogai
A Tpt. 12/B§ szerint a Kötvényben a Kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat, továbbá a pénzösszeget a Kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg teljesíti.
A Kötvényrendelet alapján a Kötvényeken alapuló követelések a Kibocsátóval szemben nem évülnek el.
A Kötvénytulajdonost a Kötvények alapján megilletik a következő jogok az Alaptájékoztatóban és a vonatkozó jogszabályokban meghatározott feltételekkel:
(a) a Kötvény lejáratakor a Kibocsátótól – a Fizető Bank és a Forgalmazó közreműködésével – a Kötvényben meghatározott névérték és annak az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint a Kibocsátó által vállalt esetleges egyéb pénzbeli szolgáltatások kifizetését követelni,
(b) a Kötvény megszerzése előtt, a jelen Alaptájékoztató és az abban hivatkozott dokumentumokat megismerni, a jogszabályokban meghatározott előzetes tájékoztatást a Forgalmazótól annak üzletszabályzata szerint megkapni,
(c) a Kötvényt annak futamideje alatt (i) – dematerializált Kötvény esetén a vonatkozó jogszabályokban meghatározott értékpapírszámlán – birtokolni és (ii) – amennyiben a Végleges Feltételek vagy jogszabály ezt nem zárja ki – azt biztosítékul adni és elidegeníteni,
(d) amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek ezt lehetővé teszik a Kibocsátótól a Kötvény lejárat előtti visszaváltását követelni és ez esetben a Kibocsátótól – a Fizető Bank és a Forgalmazó közreműködésével – vonatkozó Végleges Feltételek – ennek hiányában a jelen Alaptájékoztató – által meghatározott ellenérték kifizetését követelni,
(e) a Tpt.-ben meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatást kapni a Kibocsátótól vagy közreműködőjétől, és
(f) gyakorolni a Tpt.-ben és a vonatkozó jogszabályokban meghatározott egyéb jogokat.
Abban az esetben, ha a Kötvények (vagy azok egy részének) visszafizetése a Kötvényfeltételeknek megfelelően esedékessé válik, illetve azok lejártak, de még nem történt meg a teljes kifizetés a Kötvénytulajdonosoknak, akkor a Kötvénytulajdonosok a tulajdonjogukat megtestesítő értékpapír-számlára hivatkozva a Kibocsátó ellen közvetlenül jogosultak eljárást kezdeményezni, kivéve azt az esetet, ha a vonatkozó esedékességi dátumtól számított hét napos időszakon belül a Kötvényekkel kapcsolatban az esedékes összeg teljes megfizetése megtörténik a Kötvénytulajdonosok javára a Kötvényfeltételekkel összhangban.
4.6.2 A Kötvény jellegéből fakadó jogok
Amennyiben a Végleges Feltételekben ez jelölésre kerül, akkor a Kötvények a Kibocsátó alárendelt kötelezettségeit testesítik meg, amelyek részletes szabályait a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazzák, azzal, hogy a Hpt. 57. § (2) bekezdése szerint a Kibocsátó, mint hitelintézet felszámolása esetén az 575/2013/EU rendeletben meghatározott alárendelt kölcsöntőkéből eredő tartozást a Cstv. 57. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően szükséges kielégíteni.
4.6.3 A Kötvénytulajdonos, a Kötvény megszerzése és átruházása, ennek korlátai
A Tpt. 138. § (2) bekezdésének megfelelően a "Kötvénytulajdonosokra" vagy "tulajdonosokra" történő – jelen Alaptájékoztatóban, a Végleges Feltételekben vagy bármely a Kötvénnyel kapcsolatos dokumentumban lévő – hivatkozások a Kötvények vonatkozásában azon személyeket jelentik, akik Értékpapírszámláján a Kötvényeket nyilvántartják. A Kötvények csak a KELER Zrt. mindenkori előírásaival és eljárásaival összhangban, az eladó értékpapír-számlájának megterhelésével és a vevő értékpapír-számláján történő jóváírással ruházhatók át. A Tpt. 6. §
(5) bekezdése értelmében a Kötvénytulajdonosok nem kérhetik a dematerializált Kötvények nyomdai úton történő előállítását.
A Kötvényeket csak a vonatkozó, hatályos jogszabályokkal és a jelen Alaptájékoztatóval összhangban szerezhetik meg belföldi magánszemélyek, jogi személyek, intézményi befektetők, valamint külföldi magánszemélyek, jogi személyek, szervezetek és intézményi befektetők akár külföldön, akár Magyarországon. Valamely Részlet során forgalomba hozott Kötvényekre vonatkozó értékesítési korlátozásokat az Alaptájékoztató és a vonatkozó Végleges Feltételek együttesen tartalmazza.
A Kötvények a Magyarország területén, illetve – jelen Alaptájékoztató Tpt. 32. §-a szerinti kiegészítését követően – Szlovákiában, Bulgáriában, valamint Romániában kerülhetnek kibocsátásra. A Magyarország, mint székhely szerinti tagállam területén kívül a fogadó állam illetékes hatóságának 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő egyedi notifikációja alapján kerülhet sor kibocsátásokra. A Kibocsátó nem vállal kötelezettséget arra, hogy a Kötvények a Magyarország területén kívül forgalomba hozatalra kerülnek.
A jelen Alaptájékoztató és az adott Végleges Feltételek terjesztése, illetve a Kötvény forgalomba hozatala és értékesítése egyes jogrendszerekben jogszabályi korlátozások alá eshet. A Kibocsátó nem állítja, hogy a jelen
Alaptájékoztató valamely más országban az ott alkalmazandó jogszabályi vagy egyéb követelményeknek megfelelően jogszerűen terjeszthető, vagy azt, hogy a Kötvény jogszerűen ezen országokban kibocsátható vagy vásárolható, illetve nem vállal felelősséget az ilyen terjesztés vagy forgalomba hozatal, illetve vásárlás jogszerűségéért. Magyarországon kívül, és azon fogadó államon kívül, ahol a Kötvény a Kibocsátó által forgalomba hozatalra kerül, a Kibocsátó nem tett semmiféle olyan intézkedést, amely a Kötvény nyilvános forgalomba hozatalát vagy a jelen Alaptájékoztató terjesztését lehetővé tenné egy olyan országban, ahol a forgalomba hozatalhoz vagy a terjesztéshez ilyen intézkedésre szükség van. Ennek megfelelően, az ilyen országban a Kötvény nem bocsátható ki, illetve nem értékesíthető sem közvetve, sem közvetlenül.
Továbbá a jelen Alaptájékoztató, a hirdetmények vagy egyéb forgalomba hozatali dokumentumok nem terjeszthetők vagy hozhatók nyilvánosságra, kivéve akkor, ha azok olyan körülmények között történnek, amelyek biztosítják az adott ország vonatkozó jogszabályainak és egyéb rendelkezéseinek betartását (feltéve, hogy a Kibocsátó nyilatkozik erről). A Kötvények egyike sem került korábban, és a jövőben sem kerül nyilvántartásba vételre az Amerikai Egyesült Államok 1933. évi értékpapírokról szóló törvénye („Amerikai Értékpapírtörvény”) alapján.
Az Amerikai Értékpapírtörvény S Rendelkezésének megfelelően, a Kötvények egyikét sem lehet amerikai személyek részére vételre felajánlani, értékesíteni, átadni, illetve nem lehet az Amerikai Egyesült Államok területén a Kötvényt senki részére vételre felajánlani, értékesíteni és átadni.
A Kötvényprogram keretében kibocsátott Kötvényekre vonatkozóan az itt meghatározottakon kívül nincsen átruházási korlátozás, kivéve, ha az adott Sorozat tekintetében a kibocsátás Végleges Feltételei ilyen korlátozás alkalmazását írják elő. Ez esetben, a Kötvényrendelet alapján, a korlátozásba ütköző átruházás semmis.
4.6.4 A Kötvényekkel kapcsolatos értesítések
A Kötvényekkel kapcsolatos valamennyi értesítés akkor tekinthető érvényesen közöltnek, ha az a Budapesti Értéktőzsde (xxx.xxx.xx) és a Kibocsátó (xxx.xxxxxxx.xx) honlapján is megjelent. A Kibocsátó biztosítja, hogy az értesítések közzététele a vonatkozó jogszabályok és EU-s aktusok, az adott szabályozott piac vagy érintett felügyeleti hatóság előírásainak megfelelő módon történjen. Az ilyen értesítések azok első közzététele napján tekintendők közöltnek.
A Kötvénytulajdonosok részéről történő értesítések írásbeliek és – a vonatkozó Végleges Feltételek eltérő rendelkezése hiányában – a következő címre küldendők: OTP Bank Nyrt. H-1051 Budapest, Nádor u. 16.; az Értékpapírkibocsátások, Tőkepiaci Tranzakciók és Letétkezelési Osztály figyelmébe („Kijelölt Iroda”).
4.6.5 Irányadó jog és illetékesség
4.6.5.1 Irányadó jog
A Kötvények megszerzésével a befektető elfogadja, hogy a Kötvényekre, azok érvényességére, hatályosságára, és feltételeinek értelmezésére – a forgalomba hozatal államától és a nyilvántartás államától függetlenül – a magyar jog az irányadó, ide nem értve a magyar jog nemzetközi kollíziós magánjogi normáinak alkalmazását.
4.6.5.2 Illetékesség
A Kötvényekkel, azok forgalomba hozatalával, a forgalomba hozatal során keletkezett bármely dokumentummal vagy az azokból fakadóan felmerülő bármely vita, jogvita, értelmezési kérdés esetére a Kibocsátó és a Kötvénytulajdonosok alávetik magukat a magyar jog mindenkor hatályos hatásköri és illetékességi szabályai szerinti magyarországi székhelyű rendes bíróság illetékességének.
4.6.6 Általános munkanap-szabály
Amennyiben a Kötvényfeltételek (ideértve különösen a 4.7. pontban foglaltakat) vagy jogszabály kógens rendelkezése eltérően nem rendelkezik akkor, ha a Kötvényfeltételekben meghatározott határnap vagy határidő utolsó napja nem munkanapra esik, akkor a határnap a következő munkanap, illetve a határidő a következő munkanapon jár le.
A jelen pont alkalmazásában munkanap,
(i) a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott nap, ennek hiányában
(ii) olyan budapesti munkanap, amelyen az OTP Bank Nyrt. fizetési- és értékpapír műveletet végez és nyitva tart az általános üzletmenet számára.
4.7. A névleges kamatláb és a fizetendő kamatra vonatkozó rendelkezések
4.7.1 A Kötvények fajtái a kamat/hozam számítása szerint
A Kötvény a kamat/hozam számítása szerint lehet olyan Kötvény,
(i) amelynek Kamatlába a Lejárat Napjáig nem változik vagy a forgalomba hozatala előtt megállapított mértékre változik ("Fix Kamatozású Kötvény");
(ii) amelynek Kamatlábát valamely piaci kamatláb szerint periodikusan állapítják meg ("Változó Kamatozású Kötvény");
(iii) amelynek Forgalomba Hozatali Árát a Meghatározott Névérték a Lejárat Napjáig számított Hozam mértékével haladja meg ("Diszkont Kötvény");
(iv) amelynek Kamatlába valamilyen képlet alapján kerül meghatározásra ("Indexált Kamatozású Kötvény");
(v) amelyre a kamat névértékének devizájától eltérő devizában is fizethető ("Kettős Pénznemű Kamatozó Kötvény"),
vagy az előbbiek bármelyikének kombinációja az arra vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott Kamatszámítási Alaptól függően.
4.7.2 Fix Kamatozású Kötvények kamata (a névleges kamatláb és a fizetendő kamatra vonatkozó rendelkezések, a kamat esedékessé válásának időpontjára vonatkozó rendelkezések, a kamatfizetési időpontok, a kamattörlesztésre vonatkozó követelések érvényességének határideje)
Minden egyes Fix Kamatozású Kötvény a Meghatározott Névértéke után (a Részben Fizetett Kötvények esetén a kifizetett rész, a Részletekben Törlesztendő Kötvények esetében a még nem teljesített Törlesztő Részletek után) a Kamatszámítás Kezdőnapjától (azt is beleértve), éves szinten a Kamatláb(ak) mértékével számolva kamatozik. A Kötvényfeltételekben a "Fix Kamatozási Időszak" a Kamatfizetési Naptól (vagy a Kamatszámítás Kezdőnapjától) (azt is beleértve) a következő (vagy az első) Kamatfizetési Napig (de azt nem beleértve) terjedő időszakot jelenti. A kamatok a Lejárat Napjáig terjedő időszakban minden évben a Kamatfizetési Nap(ok)on és a Lejárat Napján fizetendők. Az Egységesített Értékpapír Hozammutató az aktuális Végleges Feltételekben kerül feltüntetésre, a vonatkozó jogszabályban meghatározottak szerint.
Ha a kamatot a Fix Kamatozási Időszaktól eltérő időszakra kell számítani, akkor a kamat kiszámításához a Meghatározott Névértéket először a Kamatlábbal, majd a vonatkozó Kamatbázissal kell összeszorozni. Az eredményként kapott összeget a Meghatározott Pénznem legközelebbi váltópénzére kell kerekíteni, a váltópénz felét felfelé kerekítve (vagy más kerekítési szabályt alkalmazva, ha az irányadó piaci szokások azt úgy rendelik).
Ha a vonatkozó Végleges Feltételek másként nem rendelkezik, az egyes Fix Kamatozási Időszakokat lezáró (de abba nem számító) Kamatfizetési Napon a Fix Kamatozási Időszakra fizetendő kamat összege a Fix Kamatösszeg lesz. Ha a vonatkozó Végleges Feltételek úgy rendelkezik, a Kamatfizetési Napon fizetendő kamat összege az abban meghatározott Töredékösszeg lesz.
"Kamatbázis" a jelen 4.7.2. Kötvényfeltételnek megfelelően számított kamatösszeg tekintetében a következőket jelenti:
(i) ha a vonatkozó Végleges Feltételekben a "Tényleges/Tényleges (ISMA)" szerepel:
(a) azon Kötvények esetében, ahol a legutóbbi Kamatfizetési Naptól (vagy ha ilyen nincs, a Kamatszámítás Kezdőnapjától) (azt is beleértve) a vonatkozó kifizetési napig (de azt nem beleértve) terjedő időszakban (a "Kamatozó Időszak") a napok száma egyenlő vagy kevesebb mint azon Kamatmegállapítási Időszak napjainak száma, amelyben a Kamatozó Időszak véget ér: a Kamatozó Időszak napjainak száma osztva (1) a Kamatmegállapítási Időszak napjai számának és (2) az egy naptári évben előforduló (a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott) Kamatmegállapítási Napok számának szorzatával; vagy
(b) azon Kötvények esetében, ahol a Kamatozó Időszak hosszabb, mint az a Kamatmegállapítási Időszak, amely alatt a Kamatozó Időszak véget ér, a következők összege:
(1) azon Kamatozó Időszak napjainak száma, amely azon Kamatmegállapítási Időszakra esik, melyben a Kamatozó Időszak kezdődik, osztva (x) az ezen Kamatmegállapítási Időszak napjai számának és (y) az egy naptári évben előforduló Kamatmegállapítási Napok számának szorzatával; és
(2) azon Kamatozó Időszak napjainak száma, amely a következő Kamatmegállapítási Időszakra esik, osztva (x) az ezen Kamatmegállapítási Időszak napjai számának és
(y) az egy naptári évben előforduló Kamatmegállapítási Napok számának szorzatával;
"Kamatmegállapítási Időszak" minden egyes, a Kamatmegállapítási Naptól (azt is beleértve) a következő Kamatmegállapítási Napig (de azt nem beleértve) terjedő időszak. Amennyiben akár a Kamatszámítás Kezdőnapja, akár az utolsó Kamatfizetési Nap nem Kamatmegállapítási Nap, akkor az azt a napot megelőző első Kamatmegállapítási Napon kezdődő és az azt a napot követő első Kamatmegállapítási Napon végződő időszak lesz a Kamatmegállapítási Időszak.
(ii) ha a vonatkozó Végleges Feltételekben a "30/360" szerepel, a legutóbbi Kamatfizetési Naptól (vagy, ha ilyen nincs, a Kamatszámítás Kezdőnapjától) (azt is beleértve) a vonatkozó kifizetési napig (de azt nem beleértve) terjedő időszak napjainak száma (ezen napok számát 360 napos évre és tizenkettő 30 napos hónap alapul vételével számítva) osztva 360-nal.
(iii) amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "Tényleges/365" számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak napjainak tényleges számát el kell osztani 365-tel.
(iv) amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "Tényleges/Tényleges" számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak napjainak tényleges számát el kell osztani azon naptári év napjainak a számával, amelybe esik az adott Kamatfizetési Nap.
(v) amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "Tényleges/365 (ÁKK)" számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak tényleges napjainak számát (kivéve minden szökőév február 29. napját) 365-tel kell elosztani;
(vi) amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "Tényleges/360" számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak napjainak számát 360-nal kell elosztani;
"Váltópénz" az eurótól különböző minden pénznem tekintetében az adott pénznem országában rendelkezésre álló legkisebb összegű fizetési eszköz (Magyarországon egy forint), az euró tekintetében pedig egy cent.
A Kötvény vonatkozásában a névleges kamatlábra, a fizetendő kamatra, a kamat esedékessé válásának időpontjára, a kamatfizetési időpontokra vonatkozó konkrét rendelkezéseket a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.
4.7.3 A Változó Kamatozású Kötvények és Indexált Kamatozású Kötvények kamatai (a névleges kamatláb és a fizetendő kamatra vonatkozó rendelkezések, a kamat esedékessé válásának időpontjára vonatkozó rendelkezések, a kamatfizetési időpontok; mögöttes eszköz fajtájának ismertetése, az alapul szolgáló a mögöttes eszköz ismertetése, a mögöttes eszköz és a kamatláb összekapcsolásának módja, a mögöttes eszköz korábbi és várható teljesítményének alakulására és volatilitására vonatkozó információk beszerzésének helye, a mögöttes eszközt érintő piaci vagy elszámolási fennakadások, a mögöttes eszközt érintő eseményekkel kapcsolatos kiigazítási szabályok, a számítást végző ügynök neve)
4.7.3.1 Kamatfizetési Napok
Minden egyes Változó Kamatozású Kötvény és Indexált Kamatozású Kötvény a Meghatározott Névértéke után (a Részben Fizetett Kötvények a kifizetett rész, a Részletekben Törlesztendő Kötvények esetében a még nem teljesített Törlesztő Részletek után) a Kamatszámítás Kezdőnapjától (azt is beleértve) kamatozik.
A kamatok utólag fizetendők, amennyiben a Végleges Feltételek ettől eltérően nem rendelkezik:
(i) minden évben a vonatkozó Végleges Feltételekben kijelölt Meghatározott Kamatfizetési Nap(ok)on; vagy
(ii) amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételekben nincs(enek) Meghatározott Kamatfizetési Nap(ok) kijelölve, úgy minden olyan napon (minden ilyen nap minden egyes Meghatározott Kamatfizetési Nappal együtt egyenként "Kamatfizetési Nap"), amely a vonatkozó Végleges Feltételekben Meghatározott Időszakként megszabott számú hónappal vagy más időszakkal esik a megelőző Kamatfizetési Nap után, illetve – az első Kamatfizetési Nap esetében – a Kamatszámítás Kezdőnapja után.
A kamatot minden egyes, a Kamatfizetési Naptól (vagy a Kamatszámítás Kezdőnapjától) (azt is beleértve) a következő (vagy az első) Kamatfizetési Napig (de azt nem beleértve) tartó időszakra ("Kamatfizetési Időszak") kell fizetni.
4.7.3.2 A Munkanap Szabály
Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételekben Xxxxxxxx Szabály került meghatározásra és (x) a kérdéses naptári hónapban nincsen olyan nap, amely szám szerint megfelelne valamely Kamatfizetési Napnak, vagy (y) valamely Kamatfizetési Nap egyébként olyan napra esne, amely egyébként nem Munkanap, akkor, ha a Munkanap Szabály:
(i) Változó Kamatláb Xxxxxxxx Szabály, akkor minden olyan esetben, amikor a Meghatározott Időszakok a 4.7.3.1.(ii) Kötvényfeltételnek megfelelően kerültek rögzítésre a Kamatfizetés Napja (i) a fenti (x) esetben az
illető hónap utolsó Munkanapja lesz és az alábbi (vi) pont szerinti rendelkezések mutatis mutandis alkalmazandók; vagy (ii) a fenti (y) esetben a kamatfizetést el kell halasztani a következő olyan napra, amely Munkanap, hacsak az nem esik a következő naptári hónapra, amely esetében (A) a Kamatfizetés Napját előre kell hozni az azt közvetlenül megelőző Munkanapra és (B) minden azt követő Kamatfizetés Napja azon hónap utolsó Munkanapja lesz, amely a Meghatározott Időszakkal esik a megelőző Kamatfizetés Napja után; vagy
(ii) Következő Munkanap Szabály, a Kamatfizetés Napját el kell halasztani a legközelebbi olyan napra, amely Munkanap; vagy
(iii) Módosított Következő Xxxxxxxx Xxxxxxx, a Kamatfizetés Napját el kell halasztani a legközelebbi Munkanapra, kivéve, ha az így a következő naptári hónapra esne, ebben az esetben a Kamatfizetés Napját előre kell hozni az azt közvetlenül megelőző Xxxxxxxxxx; vagy
(iv) Megelőző Xxxxxxxx Xxxxxxx, a Kamatfizetési Napját előre kell hozni az azt közvetlenül megelőző Munkanapra.
A Kötvényfeltételekben "Munkanap" olyan napot jelent, amely egyszerre:
(i) olyan nap, amelyen kereskedelmi bankok és devizapiacok fizetési műveleteket végeznek és nyitva tartanak az általános üzletmenet számára (ideértve a deviza-kereskedelmet és deviza-betét ügyleteket) Budapesten és a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott További Kereskedelmi Központban;
(ii) olyan nap, amelyen
(a) – az Eurón kívüli Meghatározott Pénznemben kifizetendő összeg tekintetében – kereskedelmi bankok és devizapiacok fizetési műveleteket végeznek és nyitva tartanak az általános üzletmenet számára (ideértve a deviza-kereskedelmet és deviza-betét ügyleteket) a vonatkozó Meghatározott Pénznem országának legfontosabb pénzügyi központjában (ha nem Budapest vagy a megjelölt További Kereskedelmi Központ), vagy
(b) (2) – Euróban fizetendő bármely összeg tekintetében – a Trans-European Automated Real-Time Gross Settlement Express Transfer (TARGET) Rendszer (a "TARGET Rendszer") nyitva áll; és
(iii) olyan nap, amikor a Központi Számlavezető pénzátutalásokat és értékpapír transzfereket hajt végre.
4.7.3.3 Kamatláb
A Változó Kamatozású Kötvények és az Indexált Kamatozású Kötvények után mindenkor fizetendő Kamatláb a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározottak szerint kerül meghatározásra.
(i) ISDA kamatmeghatározás Változó Kamatozású Kötvények esetében
Ahol az a Kamatláb meghatározás módjaként ISDA Meghatározás szerepel a vonatkozó Végleges Feltételekben, a Kamatláb minden egyes Kamatfizetési Időszak tekintetében a vonatkozó ISDA Kamatláb plusz/minusz (ahogy a vonatkozó Végleges Feltételekben szerepel) a Kamatfelár (ha van ilyen) lesz. A jelen
(A) albekezdésben az egy Kamatfizetési Időszakra vonatkozó "ISDA Kamatláb (ISDA Rate)" egyenlő azzal a Változó Kamatlábbal, amelyet a Kibocsátó határozna meg, ha Számítást végző Megbízottként járna el egy, a 2000-es ISDA Definíciókat (amelyeket az International Swaps and Derivatives Association, Inc. adott közre, azoknak az első Sorozat/Részlet forgalomba hozatal értéknapján hatályos formájában) (a "2000-es ISDA Definíciók (2000 ISDA Definitions)") tartalmazó kamatláb-swap ügyletben és amelyben:
(a) a Referenciakamat megegyezik a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározottakkal;
(b) a Megjelölt Lejárat a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott időszak;
(c) az érintett Kamatváltozási Nap vagy (i) az adott Kamatfizetési Időszak első napja, ha a vonatkozó Referenciakamat a budapesti bankközi Kamatláb ("BUBOR"), a londoni bankközi kamatlábon ("LIBOR") vagy az Euró zóna bankközi kamatlábon ("EURIBOR") alapszik, vagy (ii) minden más esetben, ahogyan azt a vonatkozó Végleges Feltételek meghatározta.
A jelen (i) albekezdésben a "Változó Kamatláb (Floating Rate)", a "Számítást végző Megbízott (Calculation Agent)", a "Referenciakamat (Floating Rate Option)", a "Megjelölt Lejárat (Designated Maturity)" és a "Kamatváltozási Nap (Reset Date)" kifejezések a 2000-es ISDA Definíciókban meghatározott jelentéssel bírnak.
(ii) Változó Kamatozású Kötvények kamatmeghatározása "Képernyőoldal" alapján
Ahol a vonatkozó Végleges Feltételek a Kamatláb meghatározásának módjaként a "Képernyőoldal" alapján történő kamatmeghatározást írja elő, ott az egyes Kamatfizetési Időszakokra számított Kamatláb az alábbi szabályok megtartása mellett a következő lehet: a Referenciakamatlábként (amely éves mértékben, százalékban kerül kifejezésre)
(a) ajánlott kamatláb; vagy
(b) ajánlott kamatlábak számtani középértéke (ha szükséges, az ötödik tizedesjegyre kerekítve úgy, hogy a 0,000005 felfelé legyen kerekítve),
amely Referenciakamatláb a Vonatkozó Hírügynökségi Oldalon a Kamatmeghatározás Napján megjelenő, arra a napra megállapított adat, plusz vagy mínusz (a vonatkozó Végleges Feltételekben megadottak szerint) a Kamatfelár (ha van), a Kibocsátó meghatározása szerint. Ha a Vonatkozó Hírügynökségi Oldalon öt vagy több ajánlott kamatláb található, a legmagasabbat (vagy, ha több mint egy ilyen ajánlat van, csak az egyiket) és a legalacsonyabbat (vagy, ha több mint egy ilyen ajánlat van, csak az egyiket) a Kibocsátónak figyelmen kívül kell hagynia az ajánlott kamatláb számtani középértékének meghatározása szempontjából (a fentiek szerint kerekítve).
4.7.3.4 Minimális és/vagy Maximális Kamatláb
Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek valamely Kamatfizetési Időszakra Minimális Kamatlábat ír elő, és ha a fenti 4.7.3.3. bekezdés szerint az adott Kamatfizetési Időszakra számított Kamatláb alacsonyabb, mint a Minimális Kamatláb, akkor a Kamatfizetési Időszak Kamatlába a Minimális Kamatláb lesz.
Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek valamely Kamatfizetési Időszakra Maximális Kamatlábat ír elő, és ha a fenti 4.7.3.3. bekezdés szerint az adott Kamatfizetési Időszakra számított Kamatláb magasabb, mint a Maximális Kamatláb, akkor a Kamatfizetési Időszak Kamatlába a Xxxxxxxxx Kamatláb lesz.
4.7.3.5 A Kamatláb meghatározása és a Kamatösszegek kiszámítása
A Kibocsátó a Kamatláb meghatározására megszabott időpontban vagy azt követően a lehető legrövidebb időn belül meghatározza a Kamatlábat a vonatkozó Kamatfizetési Időszakra. A Kibocsátó számítja ki az egyes Meghatározott Névértékű Változó Kamatozású Kötvények vagy Indexált Kamatozású Kötvények után az adott Kamatfizetési Időszakra fizetendő kamat összegét (a "Kamatösszeg"). Minden Kamatösszeg kiszámításához a Meghatározott Névértéket először a Kamatlábbal, majd a vonatkozó Kamatbázissal kell összeszorozni.
Az eredményként kapott összeget a vonatkozó Meghatározott Pénznem legközelebbi Váltópénzére kell kerekíteni, a váltópénz felét felfelé kerekítve (vagy más kerekítési szabályt alkalmazva, ha az irányadó piaci szokások azt úgy rendelik).
A "Kamatbázis" a jelen 4.7.3. feltétel szerint számított kamatösszeg vonatkozásában a következőképpen értelmezendő:
(i) amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "Tényleges/365" számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak napjainak tényleges számát el kell osztani 365-tel.
(ii) amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "Tényleges/Tényleges" számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak napjainak tényleges számát el kell osztani azon naptári év napjainak a számával, amelybe esik az adott Kamatfizetési Nap.
(iii) amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "Tényleges/365 (ÁKK)" számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak tényleges napjainak számát (kivéve minden szökőév február 29. napját) 365-tel kell elosztani;
(iv) amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "Tényleges/360" számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak napjainak számát 360-nal kell elosztani;
(v) amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "30/360" "360/360" vagy "Kötvény-alapú" számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak ténylegesen eltelt napjainak számát 360-nal kell elosztani (a napok számát 360 napot tartalmazó évet alapul véve kell kiszámítani, ahol is egy év 12, egyenként 30 napos hónapból áll (kivéve ha (a) a Kamatfizetési Időszak utolsó napja valamely hónap 31. napja, de a Kamatfizetési Időszak kezdete a hónapnak nem a 30. vagy 31. napjára esik, amely esetben az utolsó napot tartalmazó hónapot nem kell 30 napos hónapra lerövidítettnek tekinteni, vagy (b) ha a Kamatfizetési Időszak utolsó napja február hónap utolsó napja, amely esetben a február hónapot nem kell 30 napos hónappá hosszabbítottnak tekinteni)); és
(vi) amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "30E/360" vagy "Eurokötvény-alapú" számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak napjainak számát 360-nal kell elosztani (a napok számát 360 napot tartalmazó évet alapul véve kell kiszámítani, ahol is egy év 12, egyenként 30 napos hónapból áll, tekintet nélkül a Kamatfizetési Időszak első vagy utolsó napjára, kivéve ha az utolsó Kamatfizetési Időszak esetében a Lejárat Napja február hónap utolsó napjára esik, amely esetben a február hónapot nem kell 30 napos hónappá hosszabbítottnak tekinteni).
4.7.3.6 Értesítés a Kamatlábról és a Kamatösszegekről
A Kibocsátó az érintett felügyeleti hatóság és azon értéktőzsde, amelyre a Változó Kamatozású Kötvények vagy az Indexált Kamatozású Kötvények be vannak vezetve, tudomására hozza a Kamatlábat és az egyes Kamatfizetési Időszakokra eső Kamatösszegeket, illetve a megfelelő Kamatfizetési Napokat, és gondoskodik arról, hogy az erre vonatkozó értesítés a meghatározásuk után a lehető leghamarabb, de nem később, mint az azt követő első budapesti Munkanapon közzétegyék a 4.6.4. Kötvényfeltétel rendelkezéseinek megfelelően. Minden így közzétett Kamatösszeget és Kamatfizetési Napot utólag, előzetes értesítés nélkül módosítani lehet (vagy szükséges egyéb intézkedéseket lehet hozni módosítás útján), a Kamatfizetési Időszak lerövidítése vagy meghosszabbítása esetén. Minden ilyen módosítást haladéktalanul közölni kell a Központi Számlavezetővel, az érintett felügyeleti hatósággal, azon értéktőzsdékkel, amelyekre a Változó Kamatozású Kötvények vagy az Indexált Kamatozású Kötvények be vannak vezetve és a Kötvénytulajdonosokkal a 4.6.4 Kötvényfeltétel rendelkezései szerint.
4.7.3.7 Végleges igazolások
Minden egyes, a jelen 4.7.3 Kötvényfeltétel előírásainak értelmében a Kibocsátó által adott, kifejezett, közölt vagy kapott igazolás, közlemény, vélemény, számítás, átvett adat, meghatározás vagy döntés kötelező érvénnyel bír (kivéve a szándékos mulasztás, rosszhiszeműség vagy nyilvánvaló tévedés eseteit) a Kötvény tulajdonosainak mindegyikére.
4.7.3.8 A mögöttes eszköz fajtája
Amennyiben egy Kötvény Változó Kamatozású Kötvény vagy Indexált Kamatozású Kötvény kamatozása egy mögöttes eszköztől függ, akkor a mögöttes eszköz fajtája lehet bármely
(i) a Tpt. szerinti értékpapír,
(ii) a Bszt. szerinti pénzügyi eszköz,
(iii) a Bszt. szerinti áru,
(iv) a Bszt. szerinti árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz,
(v) pénzeszköz (forint, valuta, deviza),
(vi) a Ptk. szerinti dolog, jog, követelés (ideértve a hitelkövetelést is),
(vii) vagy az (i)-(vi) pontban foglaltak ára, árfolyama, az ezekből képzett bármely mutató, index.
4.7.3.9 A Kötvény kamatfizetésének származtatott összetevője és Kötvény értéke (árfolyama) közötti összefüggés
Amennyiben egy Kötvény Változó Kamatozású Kötvény vagy Indexált Kamatozású Kötvény utáni kamatfizetésnek származtatott összetevője is van, akkor a mögöttes eszköz (eszközök) értéke és a Kötvény értéke közötti összefüggést a a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza, azzal, hogy itt kerülnek meghatározásra azok a körülmények, amikor a kockázat a legnyilvánvalóbb. Ilyen körülmény lehet az, amikor a származtatott eszköz kibocsátója, létrehozója, közzétevője vagy az által egyéb módon érintett személy a származtatott eszközre vonatkozó szabály (szerződés, tájékoztató, egyéb kötelező erejű dokumentum) következtében teljesítésre nem vagy csak részben köteles, amelynek következtében a Kötvény nem vagy csak részben fizet kamatot. Ez a Kötvény árfolyamára is negatív hatással lehet, ami azonban nem érinti azt, hogy a Kibocsátó – a jelen Alaptájékoztató eltérő rendelkezése hiányában és a Kötvény fajtájától függően – lejáratkor a Kötvény Névértékét fizeti meg a Kötvénytulajdonosnak.
4.7.3.10 Végleges Feltételek a Kötvény Változó Kamatozású Kötvény vagy Indexált Kamatozású Kötvény esetén
Amennyiben egy Kötvény Változó Kamatozású Kötvény vagy Indexált Kamatozású Kötvény, akkor a névleges kamatlábra és a fizetendő kamatra, a kamat esedékessé válásának időpontjára, a kamatfizetési időpontokra, az alapul szolgáló a mögöttes eszköz ismertetésére, a mögöttes eszköz és a kamatláb összekapcsolásának módjára, a mögöttes eszköz korábbi és várható teljesítményének alakulására és volatilitására vonatkozó információk beszerzésének helyére, a mögöttes eszközt érintő piaci vagy elszámolási fennakadásokra, a mögöttes eszközt érintő eseményekkel kapcsolatos kiigazítási szabályokra és a számítást végző ügynök nevére vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.
4.7.3.11 Kettős Pénznemű Kamatozó Kötvények kamatai (a névleges kamatláb és a fizetendő kamatra vonatkozó rendelkezések, a kamat esedékessé válásának időpontjára vonatkozó rendelkezések, a kamatfizetési időpontok; mögöttes eszköz fajtájának ismertetése, az alapul szolgáló a mögöttes eszköz ismertetése, a mögöttes eszköz és a kamatláb összekapcsolásának módja, a mögöttes eszköz korábbi és várható teljesítményének alakulására és volatilitására vonatkozó információk beszerzésének helye, a mögöttes eszközt érintő piaci vagy elszámolási fennakadások, a mögöttes eszközt érintő eseményekkel kapcsolatos kiigazítási szabályok, a számítást végző ügynök neve)
A Kettős Pénznemű Kötvények tekintetében fizetendő kamatláb vagy a kamat összegét elsősorban a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott módon, ennek hiányában a 4.7.3. pontban írtaknak megfelelően kell megállapítani.
Amennyiben egy Kötvény Kettős Pénznemű Kötvény, akkor a névleges kamatlábra és a fizetendő kamatra, a kamat esedékessé válásának időpontjára, a kamatfizetési időpontokra, az alapul szolgáló a mögöttes eszköz ismertetésére, a mögöttes eszköz és a kamatláb összekapcsolásának módjára, a mögöttes eszköz korábbi és várható teljesítményének alakulására és volatilitására vonatkozó információk beszerzésének helyére, a mögöttes eszközt érintő piaci vagy elszámolási fennakadásokra, a mögöttes eszközt érintő eseményekkel kapcsolatos kiigazítási szabályokra és a számítást végző ügynök nevére vonatkozó információkat, a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.
4.7.4 Részben Fizetett Kötvények kamatai (a névleges kamatláb és a fizetendő kamatra vonatkozó rendelkezések, a kamat esedékessé válásának időpontjára vonatkozó rendelkezések, a kamatfizetési időpontok; mögöttes eszköz fajtájának ismertetése, az alapul szolgáló a mögöttes eszköz ismertetése, a mögöttes eszköz és a kamatláb összekapcsolásának módja, a mögöttes eszköz korábbi és várható teljesítményének alakulására és volatilitására vonatkozó információk beszerzésének helye, a mögöttes eszközt érintő piaci vagy elszámolási fennakadások, a mögöttes eszközt érintő eseményekkel kapcsolatos kiigazítási szabályok, a számítást végző ügynök neve)
A Részben Fizetett Kötvények esetében (amennyiben azok nem Diszkont Kötvények) a kamatokat a 4.7.3. pontban foglaltak szerint az adott Kötvények már befizetett névértéke után kell kiszámítani vagy más módon a vonatkozó Végleges Feltételek rendelkezései szerint.
Amennyiben egy Kötvény Részben Fizetett Kötvény, akkor a névleges kamatlábra és a fizetendő kamatra, a kamat esedékessé válásának időpontjára, a kamatfizetési időpontokra, az alapul szolgáló a mögöttes eszköz ismertetésére, a mögöttes eszköz és a kamatláb összekapcsolásának módjára, a mögöttes eszköz korábbi és várható teljesítményének alakulására és volatilitására vonatkozó információk beszerzésének helyére, a mögöttes eszközt érintő piaci vagy elszámolási fennakadásokra, a mögöttes eszközt érintő eseményekkel kapcsolatos kiigazítási szabályokra és a számítást végző ügynök nevére vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.
4.7.4.1 Részletekben Törlesztendő Kötvények kamatai (a névleges kamatláb és a fizetendő kamatra vonatkozó rendelkezések, a kamat esedékessé válásának időpontjára vonatkozó rendelkezések, a kamatfizetési időpontok; mögöttes eszköz fajtájának ismertetése, az alapul szolgáló a mögöttes eszköz ismertetése, a mögöttes eszköz és a kamatláb összekapcsolásának módja, a mögöttes eszköz korábbi és várható teljesítményének alakulására és volatilitására vonatkozó információk beszerzésének helye, a mögöttes eszközt érintő piaci vagy elszámolási fennakadások, a mögöttes eszközt érintő eseményekkel kapcsolatos kiigazítási szabályok, a számítást végző ügynök neve)
A Részletekben Törlesztendő Kötvények esetében a kamatokat a 4.7.3. pontban írtaknak megfelelően az adott Kötvények még nem teljesített Törlesztő Részletek összege után kell kiszámítani vagy más módon a vonatkozó Végleges Feltételek rendelkezései szerint.
Amennyiben egy Kötvény Részletekben Törlesztett Kötvény, akkor a névleges kamatláb és a fizetendő kamatra, a kamat esedékessé válásának időpontjára, a kamatfizetési időpontokra, az alapul szolgáló a mögöttes eszköz ismertetésére, a mögöttes eszköz és a kamatláb összekapcsolásának módjára, a mögöttes eszköz korábbi és várható teljesítményének alakulására és volatilitására vonatkozó információk beszerzésének helyére, a mögöttes eszközt érintő piaci vagy elszámolási fennakadásokra, a mögöttes eszközt érintő eseményekkel kapcsolatos kiigazítási szabályokra és a számítást végző ügynök nevére vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.
4.7.5 Kamatozás késedelem esetén
Az egyes Kötvények (illetve amennyiben egy Kötvényt csak részben váltanak vissza, úgy annak csak a visszaváltott része) visszaváltásuk napjától kezdve nem kamatoznak (ha kamatozott egyáltalán) kivéve, ha a tőke visszafizetését jogellenesen késleltetik vagy megtagadják. Ilyen esetben a kérdéses tőkerész a Ptk. 6:48.§ (3) bekezdésében meghatározottak szerint kamatozik addig az időpontig, amíg az illető Kötvény után járó teljes összeg kifizetésre nem kerül.
4.7.6 Kamatozás Kötvények Visszavásárlása Esetén
Amennyiben a Kibocsátó visszavásárol Kötvényeket, úgy a visszavásárolt Kötvények tekintetében a visszavásárlás időpontját követően esedékes Kamatfizetési Napokon Kamatösszeg nem fizetendő. Amennyiben a visszavásárolt Kötvények a későbbiekben értékesítésre kerülnek, úgy az értékesített Kötvények tekintetében az értékesítés időpontját követő Kamatfizetési Napokon Kamatösszeg fizetendő. A félreértések elkerülése végett az értékesítést követő első Kamatfizetési Napon az így értékesített Kötvények tekintetében a fizetendő Kamatösszeg mértéke megegyezik az egyébként nem visszavásárolt és nem újraértékesített Kötvények tekintetében fizetendő Kamatösszeg mértékével.
4.7.7 A kamattörlesztésre vonatkozó követelések érvényességének határideje
A Kötvényrendelet alapján, a Kötvényeken alapuló kamatkövetelések a Kibocsátóval szemben nem évülnek el.
4.7.8 A kamattörlesztések kifizetése
A kamattörlesztések kifizetésére a 4.8.3. pont szabályait megfelelően alkalmazni kell.
4.8. Lejárat napja és a Kötvény törlesztésére vonatkozó rendelkezések, ideértve a visszafizetési eljárásokat, előtörlesztést és törlesztési feltételeket
4.8.1 A Kötvények fajtái a tőkeösszeg meghatározása szerint
A Kötvény a tőkeösszeg meghatározása szerint lehet olyan Kötvény,
(i) amelynek Végső Visszaváltási Összege valamilyen képlet alapján kerül kiszámításra ("Indexált Visszaváltási
Összegű Kötvény");
(ii) amelyek tőkeösszegének visszafizetésére részletekben kerül sor ("Részletekben Törlesztendő Kötvény");
(iii) amelynek Végső Visszaváltási Összege névértékének devizájától eltérő devizában is fizethető ("Kettős Pénznemű Visszaváltási Összegű Kötvény");
(iv) amelynek Forgalomba Hozatali Ára forgalomba hozatalkor teljes egészében nem kerül befizetésre ("Részben Fizetett Kötvény")
vagy az előbbiek bármelyikének kombinációja az arra vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott Visszaváltási/Kifizetési Alaptól függően.
4.8.2 A lejárat napja
A Kötvény lejáratának napjára vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.
4.8.3 Kifizetések
4.8.3.1 A fizetés módja
A Kötvények kapcsán teljesítendő kifizetéseket a Központi Számlavezető nyilvántartásában az adott esedékességre vonatkozó – a Központi Számlavezető mindenkor hatályos szabályzatában meghatározott – fordulónap ("Fordulónap") végén az adott Kötvényeket illetően állománnyal rendelkező értékpapír-számlavezetők részére kell teljesíteni, a Központi Számlavezető vonatkozó mindenkor hatályos szabályzatával, rendelkezéseivel összhangban, valamint az alkalmazandó adózási jogszabályok figyelembevételével.
Az esedékes fizetést azon Kötvénytulajdonos részére kell teljesíteni, aki a Fordulónapon Kötvénytulajdonosnak minősül.
4.8.3.2 A Fizetési Nap
Ha a Kötvény kapcsán teljesítendő kifizetés napja nem Fizetési Nap, a Kötvénytulajdonos nem követelhet kifizetést a következő Fizetési Napig és ezzel a késedelemmel összefüggésben sem további kamatra sem egyéb kompenzációra nem tarthat igényt. "Fizetési Nap" minden olyan nap,
(i) amelyen kereskedelmi bankok és devizapiacok fizetési műveleteket végeznek és nyitva tartanak az általános üzletmenet számára (ideértve a deviza-kereskedelmet és deviza-betét ügyleteket) Budapesten és a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott További Kereskedelmi Központban; és
(ii) amelyen
(a) – az eurón kívüli Meghatározott Pénznemben kifizetendő összeg tekintetében – kereskedelmi bankok és devizapiacok fizetési műveleteket végeznek és nyitva tartanak az általános üzletmenet számára
(ideértve a deviza-kereskedelmet és deviza-betét ügyleteket) a vonatkozó Meghatározott Pénznem országának legfontosabb pénzügyi központjában (ha nem Budapest vagy a megjelölt További Kereskedelmi Központ), vagy
(b) – euróban fizetendő bármely összeg tekintetében – a TARGET Rendszer nyitva áll; és
(iii) amelyen a Központi Számlavezető pénzátutalásokat és értékpapír transzfereket hajt végre.
4.8.3.3 A tőke és kamatok értelmezése
A Kötvényfeltételekben a Kötvényekkel kapcsolatos minden tőkére való hivatkozást úgy kell értelmezni, mint ami – ha alkalmazandó – magában foglalja az alábbiakat:
(i) a Kötvények Végső Visszaváltási Összegét;
(ii) (ha van ilyen) a Kötvények Választott Visszaváltási Összegét;
(iii) a Részletekben Törlesztendő Kötvények esetében a Törlesztő Részleteket; és
(iv) a kamaton kívül minden egyéb kifizetést, amelyet a Kibocsátó a Kötvények alapján vagy azokra tekintettel teljesít.
4.8.4 Visszaváltás
A Kötvények lejáratkor egy összegben, vagy a futamidő alatt részletekben (tőketörlesztés) névértéken, vagy a felett válthatók vissza a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározottak szerint. A Kötvények lejárat előtti visszaváltására vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.
4.8.4.1 Visszaváltás lejáratkor
Amennyiben a Kibocsátó a Kötvényt addig nem váltotta vissza vagy érvénytelenítette az alábbiakban meghatározott módon, akkor minden egyes Kötvényt (ideértve többek között minden egyes Indexált Visszaváltási Összegű Kötvényt, és Kettős Pénznemű Visszaváltási Összegű Kötvényt) a vonatkozó Végleges Feltételekben megállapított, vagy az ott leírt módon meghatározott Végső Visszaváltási Összegben, az adott Meghatározott Pénznemben visszavált a Lejárat Napján.
4.8.4.2 Visszaváltás a Kibocsátó választása alapján
A Kibocsátó választása szerint jogosult a Kötvényt visszaváltani az itt meghatározott esetekben és módon:
(i) Amennyiben a Kibocsátó számára a vonatkozó Végleges Xxxxxxxxxx visszaváltási lehetőséget határoz meg, a Kibocsátó, miután a Kötvénytulajdonosokat a 4.6.4. Kötvényfeltétel rendelkezésével összhangban nem kevesebb mint 15 és nem több mint 30 nappal korábban értesítette – amely értesítésnek visszavonhatatlannak kell lennie és fel kell tüntetnie a visszaváltásra meghatározott napot –, bármelyik Választott Visszaváltási Napon visszaválthatja az akkor forgalomban lévő Kötvényeket vagy azok egy részét a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott, vagy az ott leírt módon megállapított Választott Visszaváltási Összeg(ek)ben a vonatkozó Választott Visszaváltási Napig (de azt nem beleértve) felhalmozott kamatokkal együtt (ha van ilyen). Az ilyen visszaváltáskor fizetett összeg nem lehet alacsonyabb, mint a Minimális Visszaváltási Összeg, és nem lehet magasabb, mint a Maximális Visszaváltási Összeg, minden esetben a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározottak szerint. Amennyiben a Kibocsátó nem minden Kötvényt vált vissza, a visszaváltandó Kötvények ("Visszaváltott Kötvények") a Központi Számlavezető szabályaival és a vonatkozó Végleges Feltételekkel összhangban, legfeljebb 30 nappal a visszaváltásra kijelölt napot megelőzően (ezt a kiválasztási napot a továbbiakban "Kiválasztás Napjának" nevezzük) kerülnek kiválasztásra.
(ii) Kizárólag azon Kötvény(ek) Lejárata Előtti Visszaváltására, amely(ek) a Visszaváltás Napján a Kibocsátó tulajdonában van(nak) a Kibocsátó döntése alapján bármely időpontban sor kerülhet. Ebben az esetben a Kibocsátó nem köteles a Kötvénytulajdonosokat a Visszaváltásról az Alaptájékoztató IV.4.8.4.2.(i) pontja szerint értesíteni (ami nem érinti a jogszabály által meghatározott közzétételi kötelezettségeket). Az ilyen Kötvény Lejárat Előtti Visszaváltási Összege a Kötvény Névértékével egyezik meg. A Kötvény(ek) Lejárata Előtti Visszaváltása Napját a Kibocsátó határozza meg. A Kötvény Visszaváltásával a Sorozat, illetve a Részkibocsátás a jegyzés lezárását követően Rendkívüli Tájékoztatásként nyilvánosságra hozott össznévértéke csökken, amelyet a Kibocsátó a Kötvénytulajdonosok hozzájárulása nélkül jogosult a Végleges Feltételekben és az egyéb kapcsolódó dokumentumban, azok módosításával feltüntetni, illetve közzétenni.
4.8.4.3 Visszaváltás a Kötvénytulajdonosok választása alapján
Amennyiben a Kötvénytulajdonosok a vonatkozó Végleges Feltételek szerint visszaváltási lehetőséggel rendelkeznek és a Kötvény tulajdonosa a 4.6.4. Kötvényfeltétel rendelkezésével összhangban a Végleges Feltételekben meghatározott időpontban ("Értesítési Időszak") ilyen tárgyú értesítést küld a Kibocsátónak, a Kibocsátó az értesítésben meghatározott lejárati napon visszaváltja az adott Kötvényt a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott feltételek szerint a Választott Visszaváltási Napon, a Választott Visszaváltási Összegben, a Választott Visszaváltási Napig (de azt nem beleértve) felhalmozott kamatokkal együtt.
A Kötvény visszaváltására vonatkozó jog gyakorlásához a Kötvénytulajdonosnak az értesítés időtartama alatt a rendes munkaidőn belül el kell juttatnia a Kijelölt Irodába egy, a Központi Számlavezető vagy a Kötvénytulajdonos értékpapír- számlavezetője által azon a napon kiállított tulajdonosi igazolást (amely a tulajdonjog mellett igazolja, hogy a visszaváltani kívánt Kötvények a Kibocsátó javára zárolás alá kerültek) és egy megfelelő módon kitöltött és aláírt értesítést (az akkor megkövetelt formában), amely értesítés a Kibocsátó Kijelölt Irodájában szerezhető be ("Visszaváltási Értesítés"). Ebben a Visszaváltási Értesítésben a tulajdonosnak meg kell jelölnie egy bankszámlaszámot, ahová a jelen Kötvényfeltételek szerint a kifizetést teljesíteni kell. A jelen pont szerint a Kötvénytulajdonosok által adott Visszaváltási Értesítés visszavonhatatlan.
4.8.4.4 Részletfizetések
A Részletekben Törlesztendő Kötvények a Törlesztő Részletekben és a Törlesztési Napokon kerülnek visszaváltásra.
4.8.4.5 Részben Fizetett Kötvények
A Részben Fizetett Kötvények visszaváltására a jelen Kötvényfeltétel és a vonatkozó Végleges Feltételek előírásai szerint kerül sor.
4.8.4.6 Érvénytelenítés
Valamennyi visszaváltásra kerülő Kötvény érvénytelenítésre kerül. Az ily módon érvénytelenített Kötvények nem bocsáthatók ki, illetve nem adhatók el újra. A félreértések elkerülése érdekében a Kibocsátó által visszaváltáson kívüli jogcímen (pl. másodpiaci adásvétel) megszerzett Kötvényeket érvényteleníteni nem kell, de Kibocsátó jogosult azok visszaváltására.
4.8.4.7 Késedelmes fizetés a Diszkont Kötvényekre
Ha valamely Diszkont Kötvényre a fenti (a), (b) vagy (c) pontok szerinti visszaváltásakor a fizetendő összegek jogtalan visszatartására vagy kifizetésének megtagadására kerül sor, az ilyen Diszkont Kötvények tekintetében esedékes és visszafizetendő összeg a fenti 4(c) pont előírásai szerint kiszámított összeg lesz oly módon, mintha az abban hivatkozott visszaváltásra megállapított nap, illetve a Diszkont Kötvény esedékességi és fizetési napja az a nap lenne, amelyen az ilyen Diszkont Kötvénnyel összefüggésben járó összegek kifizetésre kerültek és a Hozam a Ptk. 6:48.§ (3) bekezdésében meghatározott késedelmi kamattal növelt összeg lenne.
4.9. A várható hozam és a hozam kiszámításának módja
4.9.1 A várható hozam
A várható hozammal kapcsolatos információkat – amennyiben a Kötvény vonatkozásában ilyen közzétételre kerül – a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.
4.9.2 A hozam kiszámításának módja
A Fix Kamatozású Kötvények Forgalomba Hozatali Hozama az a belső megtérülési ráta, amely mellett a Fix Kamatozású Kötvény után járó kamat és tőke kifizetések diszkontált értéke megegyezik a bruttó, azaz felhalmozott kamatokkal növelt forgalomba hozatali árral. A Diszkont Kötvények Forgalomba Hozatali Hozama az a hozamráta, amely mellett a Diszkont Kötvény után lejáratkor esedékes kifizetés diszkontált értéke megegyezik a forgalomba hozatali árral.
A hozam kiszámításának módjával kapcsolatos további információkat – amennyiben a Kötvény vonatkozásában ilyen közzétételre kerül és az az EHM-re vonatkozó szabályoktól eltérő – a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.
4.9.3 Az EHM
Amennyiben az EHM rendelet azt kötelezővé teszi, akkor Kibocsátó a vonatkozó Végleges Feltételekben közzéteszi az ún. egységesített értékpapír hozam mutatót („EHM”), amelyet a következőképpen kell számítani:
4.10. A Befektetők/Kötvénytulajdonosok képviselete a Kötvények forgalomba hozatalakor, valamint a Kötvények futamideje alatt
A Kötvények jegyzése, illetve azokra aukciós ajánlat tétele a természetes személy Befektető, valamint a Kötvények megszerzését követően a Kötvénytulajdonos eljárása személyesen vagy (eseti vagy állandó meghatalmazással) képviselő útján is történhet, amennyiben azt jogszabály vagy a Kibocsátó vonatkozó üzletszabályzata nem zárja ki. A nem természetes személy Befektetőt/Kötvénytulajdonost a jogszabályban és/vagy működési formája szerinti szerződésben vagy annak alapján meghatározott természetes személyek képviselik a jogszabályban, szerződésben meghatározott módon és terjedelemben.
Képviselő eljárása esetén a jegyzéshez/aukciós ajánlathoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek a képviselt Befektetőt illetik meg, a jegyzéshez/aukciós ajánlathoz kapcsolódó felelősség szintén a képviseltet terheli, a Kötvények tulajdonjoga az allokációt követően a képviselt Befektetőre száll.
A meghatalmazás, így a képviselet jog megszűnik pl. a Befektető/Kötvénytulajdonos általi visszavonással, a meghatalmazásban meghatározott idő lejártával, feltétel bekövetkeztével, a Befektető/Kötvénytulajdonos vagy a meghatalmazott képviselő halálával, vagy jogszabályban meghatározott egyéb esetekben, továbbá az eseti meghatalmazás az abban meghatározott rendelkezés, jognyilatkozat megtételével veszti hatályát. A meghatalmazás megszűnése a Kibocsátóval szemben attól az időponttól hatályos, amikor az azt kiváltó körülményről a Kibocsátó hiteles tudomást szerez. A meghatalmazás megszűnése nem érinti a meghatalmazott által a megszűnés Kibocsátóval szembeni hatályosulásának időpontját megelőzően adott, de még nem teljesült megbízások hatályát, a Kibocsátó azonban kizárólag saját döntése szerint jogosult az ilyen megbízás teljesítését felfüggeszteni.
A Kibocsátó a Kötvénytulajdonosokat képviselő szervezetet nem nevez meg és ilyen képviseletre vonatkozó szabályokat nem állapít meg, de vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazhatnak ezzel kapcsolatos rendelkezéseket.
A Befektető/Kötvénytulajdonos Kötvények forgalomba hozatalakor történő, valamint a Kötvény futamideje alatti képviseletére vonatkozó további szabályokat, a benyújtandó okiratok formai és tartalmi előírásait, az alkalmazható ügyletkötési csatornákra vonatkozó szabályokat a Kibocsátó vonatkozó – Felügyelet részére benyújtott – üzletszabályzatai és szerződései, valamint a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazzák.
4.11. Új kibocsátások esetén nyilatkozat azon határozatokról, engedélyekről és jóváhagyásokról, amelyek alapján az értékpapírokat előállították és/vagy kibocsátották, illetve a jövőben előállítják és/vagy kibocsátják
4.11.1 Felhatalmazás a Kötvényprogram felállítására
Az OTP Bank Nyrt. Termékfejlesztési, Értékesítési és Árazási Bizottsága a 2014/318 sz. (2014. július 8-i dátumú) határozatában adott felhatalmazást a jelen Alaptájékoztatóban leírt Kötvényprogram felállítására.
4.11.2 Felhatalmazás a Kötvényprogram hatálya alatti egyedi forgalomba hozatalra
A Kötvényprogram hatálya alatti egyedi forgalomba hozatallal kapcsolatos felhatalmazás információit a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazzák, amennyiben az eltérő a 4.11.1 pontban foglaltaktól.
4.12. Új kibocsátások esetén az értékpapírok kibocsátásának várható időpontja
A Tpt. 31. § (1) bekezdés szerint a tájékoztató tizenkét hónapig hatályos. Az értékpapírt a tájékoztató közzétételét
követő tizenkét hónapon belül, de legkésőbb a tájékoztató hatályosságának időszaka alatt lehet nyilvánosan forgalomba hozni vagy szabályozott piacra bevezetni. A Tpt. 31. § (2) bekezdése szerint a kibocsátási programra vonatkozóan
közzétett alaptájékoztató tizenkét hónapig hatályos. A Kötvényprogram hatálya alatti egyes Kötvények forgalomba hozatala várható időpontjával kapcsolatos szabályokat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.
A Kibocsátó jogosult a Kötvénytulajdonosok hozzájárulása nélkül mind a korábban kibocsátott Kötvényekkel azonos Sorozatba tartozó, mind új Sorozatba tartozó Kötvények forgalomba hozatalára.
4.13. Az értékpapírok szabad átruházhatóságára vonatkozó korlátozások leírása
A Kötvények csak a KELER Zrt. mindenkori előírásaival és eljárásaival összhangban, az eladó értékpapír- számlájának megterhelésével és a vevő értékpapír-számláján történő jóváírással ruházhatók át. A Tpt. 6. § (5) bekezdése értelmében a Kötvénytulajdonosok nem kérhetik a dematerializált Kötvények nyomdai úton történő előállítását.
A Kötvényeket csak a vonatkozó, a Kötvények kibocsátásának időpontjában hatályos jogszabályokkal és a jelen Alaptájékoztatóval összhangban szerezhetik meg belföldi magánszemélyek, jogi személyek, intézményi befektetők, valamint külföldi magánszemélyek, jogi személyek, szervezetek és intézményi befektetők akár külföldön, akár Magyarországon. Valamely Részlet során forgalomba hozott Kötvényekre vonatkozó értékesítési korlátozásokat az Alaptájékoztató és a vonatkozó Végleges Feltételek együttesen tartalmazza.
A Kötvények a Magyarország területén, illetve – jelen Alaptájékoztató Tpt. 32. §-a szerinti kiegészítését követően – Szlovákiában, Bulgáriában, Romániában, valamint Horvátországban kerülhetnek kibocsátásra. A Magyarország, mint székhely szerinti tagállam területén kívül a fogadó állam illetékes hatóságának 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő egyedi notifikációja alapján kerülhet sor kibocsátásokra. A Kibocsátó nem vállal kötelezettséget arra, hogy a Kötvények a Magyarország területén kívül forgalomba hozatalra kerülnek.
A jelen Alaptájékoztató és az adott Végleges Feltételek terjesztése, illetve a Kötvény forgalomba hozatala és értékesítése egyes jogrendszerekben jogszabályi korlátozások alá eshet. A Kibocsátó nem állítja, hogy a jelen Alaptájékoztató valamely más országban az ott alkalmazandó jogszabályi vagy egyéb követelményeknek megfelelően jogszerűen terjeszthető, vagy azt, hogy a Kötvény jogszerűen ezen országokban kibocsátható vagy vásárolható, illetve nem vállal felelősséget az ilyen terjesztés vagy forgalomba hozatal, illetve vásárlás jogszerűségéért. Magyarországon kívül, és azon fogadó államon kívül, ahol a Kötvény a Kibocsátó által forgalomba hozatalra kerül, a Kibocsátó nem tett semmiféle olyan intézkedést, amely a Kötvény nyilvános forgalomba hozatalát vagy a jelen Alaptájékoztató terjesztését lehetővé tenné egy olyan országban, ahol a forgalomba hozatalhoz vagy a terjesztéshez ilyen intézkedésre szükség van. Ennek megfelelően, az ilyen országban a Kötvény nem bocsátható ki, illetve nem értékesíthető sem közvetve, sem közvetlenül. Továbbá a jelen Alaptájékoztató, a hirdetmények vagy egyéb forgalomba hozatali dokumentumok nem terjeszthetők vagy hozhatók nyilvánosságra, kivéve akkor, ha azok olyan körülmények között történnek, amelyek biztosítják az adott ország vonatkozó jogszabályainak és egyéb rendelkezéseinek betartását (feltéve, hogy a Kibocsátó nyilatkozik erről). A Kötvények egyike sem került korábban, és a jövőben sem kerül nyilvántartásba vételre az Amerikai Egyesült Államok 1933. évi értékpapírokról szóló törvénye („Amerikai Értékpapírtörvény”) alapján. Az Amerikai Értékpapírtörvény S Rendelkezésének megfelelően, a Kötvények egyikét sem lehet amerikai személyek részére vételre felajánlani, értékesíteni, átadni, illetve nem lehet az Amerikai Egyesült Államok területén a Kötvényt senki részére vételre felajánlani, értékesíteni és átadni.
A Kötvényprogram keretében kibocsátott Kötvényekre vonatkozóan az itt meghatározottakon kívül nincsen átruházási korlátozás, kivéve, ha az adott Sorozat tekintetében a kibocsátás Végleges Feltételei ilyen korlátozás alkalmazását írják elő. Ez esetben, a Kötvényrendelet alapján, a korlátozásba ütköző átruházás semmis.
4.14. Adózás
4.14.1 Általános szabályok
Az Alaptájékoztató jelen része kizárólag általános információkat tartalmaz és kizárólag az Alaptájékoztató készítésekor hatályban lévő Magyarország területén hatályos adózási szabályokat tartalmazza. Magyarország területén kívüli forgalomba hozatalkor irányadó általános adózási információkat a jelen Alaptájékoztató Tpt. 32. §-a szerinti kiegészítése, az ilyen forgalomba hozatalra vonatkozó Végleges Feltételek, illetve a Forgalmazó irányadó szabályzata tartalmazza. Az Alaptájékoztatóban foglalt általános információk nem vehetik figyelembe az egyes befektetők adókötelezettségét befolyásoló, a Kötvényekkel összefüggésben felmerülő valamennyi egyedi körülményt, így nem tekinthetők adótanácsadásnak a Kötvénytulajdonosok számára. A Kibocsátó nem vállal továbbá felelősséget az irányadó jogszabályokban, illetve az azokra vonatkozó joggyakorlatban az Alaptájékoztató készítésének időpontját követően bekövetkező változások következményeiért. A fentieknek megfelelően valamennyi egyedi esetben adótanácsadó igénybevétele ajánlott és szükséges.
A Kötvény révén juttatott kamatjövedelem során az OTP Bank Nyrt., mint a kötvény kibocsátója minősül kifizetőnek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 18. pontja szerint.
A Kötvénytulajdonosoknak teljesítendő kifizetések a mindenkor alkalmazandó pénzügyi vagy más jogszabályokkal és egyéb rendelkezésekkel összhangban történnek. Ebből következően sem a Kibocsátó, sem pedig a Fizető Bank, sem a Forgalmazó (ha van ilyen) nem fog pótlólagos kifizetést teljesíteni abban az esetben, ha a Kötvények alapján teljesítendő kifizetésekből a kifizetőnek adót vagy más összeget kell levonnia. A Kibocsátó mint kifizető, valamint a Fizető Bank, és Forgalmazó (ha van ilyen) a hatályos jogszabályokkal összhangban nem felelős a Kötvény- tulajdonosokkal vagy más személyekkel szemben semmilyen díjért, költségért, veszteségért vagy kiadásért, amely az ilyen kifizetésekkel kapcsolatban keletkezik vagy a kifizetésekből ered, illetve a Kibocsátó és a Fizető Bank, valamint a Forgalmazó (ha van ilyen) nem érvényesíthet a Kötvénytulajdonosokkal vagy más személyekkel szemben ilyen díjat, költséget, veszteséget vagy kiadást.
4.14.2 Belföldi adóügyi illetőségű magánszemélyek és társaságok
4.14.2.1 Magánszemélyek
A magánszemélyek Kötvényekből keletkező kamatjövedelmét 16% adó, valamint 6% egészségügyi hozzájárulás- fizetési kötelezettség terheli, amelyet a Kibocsátó állapít meg és von le a jövedelem kifizetése során. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 65. §-a szerint kamatjövedelemnek minősül a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
(i) kamata és/vagy hozama csökkentve a vételárban felhalmozott kamattal a vételt követő első kamatfizetéskor, egyébként a jóváírt teljes kamata;
(ii) beváltásakor, visszaváltásakor, átruházásakor elért árfolyamnyereség növelve a vételárban megfizetett felhalmozott azon kamattal, amelyet az előző pont alapján az első kamatfizetéskor csökkentő tételként vettek figyelembe.
4.14.2.2 Társaságok
A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó társaságok kötelesek figyelembe venni az adózás előtti eredményük meghatározása során a kötvénnyel végzett minden tranzakcióhoz kapcsolódó bevételt és kiadást. A Kibocsátó nem von le adót a kötvény révén juttatott bevételből, az eredményt terhelő adókötelezettség teljesítése a gazdasági tevékenységet folytató társaságok kötelezettsége.
4.14.3 Külföldi adóügyi illetőségű magánszemélyek és társaságok
4.14.3.1 Magánszemélyek
A külföldi adóügyi illetőségű magánszemélyek, amennyiben Magyarország és az illetőség szerinti állam között van kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezmény, vagy viszonosság, akkor annak figyelembevételével adóznak, ha a magánszemély igazolja külföldi adóügyi illetőségét, valamint – ha az egyezmény úgy rendelkezik, akkor – haszonhúzói nyilatkozatot bocsát rendelkezésre. Külföldi illetőség igazolására a külföldi adóhatóság által kiállított okirat angol nyelvű példánya, magyar nyelvű szakfordítása, vagy ezek egyikéről készült másolat szolgál. A Magyarország által a kettős adóztatás elkerüléséről kötött egyezmények általában úgy rendelkeznek, hogy a külföldi illetőségű magánszemélynek a kötvényből származó jövedelme Magyarországon nem adóztatható.
Adóügyi illetőségigazolás hiányában vagy amennyiben nincs egyezmény, illetve viszonosság a két állam között, akkor a külföldi magánszemélyek a mindenkor hatályos Személyi jövedelemadóról szóló – valamint az egészségügyi hozzájárulásról szóló – törvény rendelkezései szerint adóznak. A kifizetést követően a Kötvénytulajdonos az illetőségigazolás és a kifizető igazolása birtokában az illetékes adóhatósági szervnél a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint adóvisszatérítési igényt terjeszthet elő akkor, ha a külföldi illetőségű magánszemélytől levont adó mértéke magasabb, mint a nemzetközi egyezmény alapján alkalmazandó adómérték.
Nem kell figyelembe venni jövedelemként azt a bevételt, amellyel összefüggésben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 7. számú melléklete adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő (EU kamatadatszolgáltatás hatálya alá tartozó kamatjövedelem).
4.14.3.2 Társaságok
A külföldi adóügyi illetőségű társaságoknak juttatott jövedelmet Magyarországon adókötelezettség nem terheli.
5. AZ AJÁNLATTÉTEL FELTÉTELEI
5.1. Feltételek, ajánlati statisztikák, várható ütemezés és a jegyzéshez/ajánlattételhez szükséges intézkedések
5.1.1 Az ajánlattétel feltételei.
A jelen Kötvényprogram keretében a Kötvények nyilvánosan hozhatók forgalomba. Az egyes forgalomba hozatalok történhetnek jegyzési eljárás (Tpt. 49. §) vagy aukciós eljárás (Tpt. 50. §) útján. A Magyarország területén kívül történő
– jelen Alaptájékoztató Tpt. 32. §-a szerinti kiegészítése után lehetővé váló – forgalomba hozatal esetén a forgalomba hozatalok a forgalomba hozatal államának jogszabályaira tekintettel is, az azok által lehetővé tett eljárással történhetnek.
A Kötvények forgalomba hozatalának napja az a nap, amikor a Kötvényt a KELER Zrt. a vonatkozó jogszabályok és saját szabályzatai alapján keletkezteti.
A forgalomba hozatalok pénzneme szerint a Kötvények HUF-ban, EUR-ban, USD-ben, CHF-ben, BGN-ben, HRK-ban, RSD-ben, UAH-ban, RUB-ben és RON-ban kerülnek forgalomba hozatalra.
A forgalomba hozatalok országa szerint a Kötvények Magyarország területén, mint székhely-államban, illetve – jelen Alaptájékoztató Tpt. 32. §-a szerinti kiegészítését követő külön notifikációs eljárást követően – az Európai Unió többi tagállamának területén, mint fogadó államban kerülhetnek forgalomba hozatalra.
A Kötvényprogram hatálya alatt a Kötvény forgalomba hozatala történhet adagolt kibocsátással, amely Kötvény adott időszak alatti folyamatos kibocsátása azonos lejárati időponttal.
Az 5.1. pont jegyzési eljárásra vonatkozó rendelkezéseit minden esetben alkalmazni kell, ha a jegyzés lebonyolítására Magyarország területén kerül sor. Az 5.1. pont jegyzési eljárásra vonatkozó rendelkezései Magyarország területén kívül történő forgalomba hozatalra akkor alkalmazhatók, ha az ilyen forgalomba hozatalra vonatkozó Végleges Feltételek vagy a Forgalmazó irányadó szabályzata eltérően nem rendelkezik.
Az 5.1. pont aukciós eljárásra vonatkozó rendelkezéseit minden esetben alkalmazni kell, ha az aukció lebonyolítására Magyarország területén kerül sor. Az 5.1. pont aukciós eljárásra vonatkozó rendelkezései Magyarország területén kívül történő forgalomba hozatalra akkor alkalmazhatók, ha az ilyen forgalomba hozatalra vonatkozó Végleges Feltételek vagy a Forgalmazó irányadó szabályzata eltérően nem rendelkezik.
5.1.2 A kibocsátás/ajánlattétel teljes összege; ha az összeget még nem rögzítették, a végleges ajánlati összeg nyilvános bejelentésének feltételei és időpontja.
A Kötvény forgalomba hozatali teljes összegét, illetve ha ezt az összeget a Végleges Feltételekben nem rögzítik, a végleges ajánlati összeg nyilvános bejelentésének feltételeit és időpontját a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.
5.1.3 Az ajánlattételre nyitva álló idő, ideértve a lehetséges módosításokat is, a jegyzési és aukciós eljárás bemutatása.
5.1.3.1 A jegyzési eljárás lebonyolítása
5.1.3.1.A. A jegyzési ajánlatok benyújtása
Jegyzési ajánlatot a jegyzési ív kitöltésével és annak a jegyzési időszakon belül, a Jegyzési Helyeken történő átadásával tehet a Befektető (ideértve az elektronikus utat is).
„Jegyzési Hely”-nek minősülnek
(i) – a vonatkozó Végleges Feltételek eltérő rendelkezése hiányában – az OTP Bank Nyrt., mint Forgalmazó jelen Alaptájékoztatóhoz mellékelt fiókjai, az OTPdirekt telefonos szolgáltatás, az OTPdirekt internetes szolgáltatás, valamint az OTPdirekt Bróker internetes szolgáltatás, továbbá a telefax és az OTP Bank Nyrt. Privát Banki Híváskezelő szolgáltatása, továbbá
(ii) a vonatkozó Végleges Feltételekben megjelölt egyéb helyek.
A Befektető személyes eljárására és képviseletére vonatkozó szabályokat, a benyújtandó okiratok, szükséges nyilatkozatok formai és tartalmi előírásait, az alkalmazható ügyletkötési csatornákra (fiók, internet, telefon, stb.) vonatkozó szabályokat a Forgalmazó vonatkozó – Felügyelet részére benyújtott – üzletszabályzatai és szerződései tartalmazzák.
Tekintettel arra, hogy a Kötvények dematerializált formában kerülnek kibocsátásra, ezért a nyilvános forgalomba hozatal során jegyzés csak olyan személytől fogadható el, aki
(iii) – a Kibocsátó által intézményi ügyfélként nem kezelt Befektető esetén – a Forgalmazónál vezetett összevont értékpapírszámla és kapcsolódó bankszámla (ügyfélszámla) vezetésre szerződést kötött, vagy
(iv) – a Kibocsátó által intézményi ügyfélként kezelt Befektető esetén – a jegyzés során a számlavezető azonosító adatait és a számára a Forgalmazónál vezetett összevont értékpapírszámla és bankszámla számát megadta.
Az értékpapír-, és bank (illetve ügyfél-)számla nyitás feltételeit a Forgalmazó vonatkozó üzletszabályzata és szerződései tartalmazzák.
Képviselő eljárása esetén a jegyzéshez kapcsolódó jogok és kötelezettségek a képviselt Befektetőt illetik meg, a jegyzéshez kapcsolódó felelősség szintén a képviseltet terheli, az értékpapír tulajdonjoga az allokációt követően a képviselt Befektetőre száll.
5.1.3.1.B. A jegyzett összeg megfizetésének módja és a jegyzés érvényessége
A Befektetőknek a jegyzési vételárat a jegyzéssel egyidejűleg a Forgalmazónál vezetett összevont értékpapírszámlához kapcsolt bankszámlán (illetve ügyfélszámlán) kell biztosítani, kivéve, ha az OTP Bank Nyrt. és a Befektető között a jegyzési vételár teljesítésére külön írásbeli megállapodás jön létre a jegyzési ív aláírásával egyidejűleg.
Készpénznek a Forgalmazónál vezetett összevont értékpapírszámlához kapcsolódó fizetési számlára történő befizetése esetén a jegyzés helyén a Forgalmazó befizetési pénztári bizonylatot állít ki a befizetett összegről.
Átutalással történő fizetés esetén a jegyzés elfogadásának/érvényességének feltétele, hogy a jegyezni kívánt Kötvények teljes vételára a jegyzési ív aláírásával egyidejűleg a Befektető bankszámláján rendelkezésre álljon.
Minősített befektetők a jegyzési vételár megfizetését más pénzforgalmi szolgáltatótól történő átutalással is teljesíthetik a Kibocsátó Végleges Feltételekben meghatározott számú elkülönített letéti számlájára. Átutalás esetén a jegyzési íven meghatározott összegnek a jegyzési ív leadásáig be kell érkeznie a letéti számlára, ide nem értve azon Befektetőket, akik a Forgalmazóval külön megállapodást kötöttek, és befizetési kötelezettségüket ezen külön megállapodásban foglaltaknak megfelelően kötelesek teljesíteni.
Devizakülföldi ajánlattevők befizetésüket a hatályos devizajogszabályok rendelkezéseivel összhangban kötelesek teljesíteni.
Tekintettel arra, hogy a jegyzési időszak túljegyzés esetén három nap elteltével a megadott határnapot megelőzően is lezárható, az átutalásból eredő valamennyi kockázatot, így a lezárásig történő meg nem érkezés következményeit is a Befektető viseli.
A Forgalmazó a nem minősített befektető jegyzését csak abban az esetben fogadja el, ha a jegyzés fedezete a Jegyzési ív aláírásakor a Jegyzési Xxxx rendelkezésére áll, illetve a Befektető tudomásul veszi, hogy amennyiben a jegyzés időpontjára a fedezet nem áll a Forgalmazó rendelkezésére, akkor a jegyzés meghiúsul, kivéve, ha az OTP Bank Nyrt. és a Befektető között a jegyzési vételár teljesítésére külön írásbeli megállapodás jön létre a jegyzési ív aláírásával egyidejűleg..
5.1.3.1.C. A Jegyzés elfogadása
A jegyzésben feltüntetett összeg és az átutalt/befizetett összeg közötti különbözőség esetén a jegyzés az elkülönített letéti számlára beérkezett összeg erejéig kerül elfogadásra, illetve, ha a jegyzési íven ennél kisebb összeg szerepel, akkor a jegyzési íven szereplő összeg tekintendő irányadónak.
A jegyzéssel kapcsolatos információk teljes körét az Alaptájékoztató és a Végleges Feltételek együttesen tartalmazzák.
5.1.3.2 Az aukciós eljárás lebonyolítása
5.1.3.2.A. Aukciós ajánlatok benyújtása
A Kibocsátó a vonatkozó Végleges Feltételekben az aukciós ajánlat elfogadásának feltételéül szabhatja, hogy a minősített befektetőnek nem minősülő befektető értékpapírszámlával és kapcsolódó fizetési számlával rendelkezzen a Forgalmazónál.
A Befektetők aukciós ajánlatukat kitöltött és aláírt aukciós ív (formanyomtatvány) személyesen vagy a Tpt. 50§
(3) bekezdésében meghatározott módon történő benyújtásával tehetik meg az Aukciós ajánlattételi időszak Kezdetétől az Aukciós ajánlattételi időszak Zárásáig terjedő időszakban a Végleges Feltételekben megjelölt Ajánlattételi helyeken.
Az Aukciós ajánlattételi időszak Kezdetének és Zárásának időpontját és az értékesítési helyeket a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.
Aukciós ajánlat személyesen vagy képviselő útján tehető. A Befektető személyes eljárására és képviseletére vonatkozó szabályokat, a benyújtandó okiratok formai és tartalmi előírásait, az alkalmazható ügyletkötési csatornákra vonatkozó szabályokat a Forgalmazó vonatkozó – Felügyelet részére benyújtott – üzletszabályzatai és szerződései tartalmazzák.
Tekintettel arra, hogy a Kötvények dematerializált formában kerülnek kibocsátásra, ezért a nyilvános forgalomba hozatal során aukciós ajánlat csak olyan személytől fogadható el, aki
(i) – a Kibocsátó által intézményi ügyfélként nem kezelt Befektető esetén – a Forgalmazónál vezetett összevont értékpapírszámla és kapcsolódó bankszámla (ügyfélszámla) vezetésre szerződést kötött, vagy
(ii) – a Kibocsátó által intézményi ügyfélként kezelt Befektető esetén – az aukció során a számlavezető azonosító adatait és a számára a Forgalmazónál vezetett összevont értékpapírszámla és bankszámla számát megadta.
Az értékpapír-, és bank (illetve ügyfél-)számla nyitás feltételeit a Forgalmazó vonatkozó üzletszabályzata és szerződései tartalmazzák.
Képviselő eljárása esetén az aukciós ajánlathoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek a képviselt Befektetőt illetik meg, az aukciós ajánlathoz kapcsolódó felelősség szintén a képviseltet terheli, az értékpapír tulajdonjoga az allokációt követően a képviselt Befektetőre száll.
Ha alkalmazandó, aukciós ajánlatot a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott minimális Forgalomba hozatali árral megegyező vagy annál magasabb árfolyamon, illetve maximális forgalomba hozatali hozammal megegyező vagy annál alacsonyabb hozamon lehet tenni.
Egy Befektető több aukciós ajánlatot is tehet különböző árfolyamokon/hozamokon külön aukciós ív benyújtásával. Az ugyanazon Befektető által beadott különböző árfolyamon/hozamon megtett ajánlatok külön aukciós ajánlatként kerülnek értékelésre.
Az aukciós ajánlatban meghatározható Kötvények minimális és/vagy maximális mennyiségére vonatkozó információkat (”Minimális ajánlattételi mennyiség”, illetve ”Maximális ajánlattételi mennyiség”) a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.
Az aukciós ajánlat benyújtásával a Befektető feltétlen és az ajánlattételi határidő lejártát követően visszavonhatatlan kötelezettséget vállal a Kötvények átvételére az ajánlatukban feltüntetett teljes összeg erejéig, és tudomásul veszik, hogy ajánlatuk részben is (az ajánlott mennyiség meghatározott részére kiterjedően is) elfogadható.
5.1.3.2.B. Befizetés módja
Nem minősített befektető ajánlattevők az aukciós íven meghatározott összeg megfizetését az értékesítési helyeken készpénzzel, illetve a Forgalmazói feladatokat ellátó Kibocsátónál vezetett bankszámlájuk feletti olyan rendelkezés megadásával teljesíthetik a Forgalmazói feladatokat ellátó Kibocsátó Végleges Feltételekben meghatározott számú elkülönített letéti számlájára, hogy a Forgalmazói feladatokat ellátó Kibocsátó az aukciós íven meghatározott összeget a számlán az Aukciós ajánlattételi időszak Zárásáig zárolja.
Minősített befektető ajánlattevők az aukciós íven meghatározott összeg megfizetését más pénzforgalmi szolgáltatótól történő átutalással is teljesíthetik a Forgalmazói feladatokat ellátó Kibocsátó Végleges Feltételekben meghatározott számú elkülönített letéti számlájára. Átutalás esetén az aukciós íven meghatározott összegnek az aukciós ív leadásáig be kell érkeznie a letéti számlára, ide nem értve azon ajánlattevőket, akik a Forgalmazói feladatokat is ellátó Kibocsátóval külön megállapodást kötöttek, s befizetési kötelezettségüket ezen külön megállapodásban foglaltaknak megfelelően kötelesek teljesíteni.
Devizakülföldi ajánlattevők befizetésüket a hatályos devizajogszabályok rendelkezéseivel összhangban kötelesek teljesíteni.
5.1.3.2.C. Aukciós ajánlat érvényessége
A Befektető ajánlata csak akkor érvényes, ha
(i) a Befektető határidőben eleget tett az előbbiek szerinti fizetési, illetve átutalási kötelezettségének; illetve szabályszerűen megkötötte a Forgalmazó fizetésre vonatkozó külön megállapodást,
(ii) a benyújtott aukciós ív hiánytalanul ki van töltve, abból a Befektető személye és az ajánlat kétséget kizáróan megállapíthat,
(iii) az aukciós ív az arra meghatározott határidőben került benyújtásra, és
(iv) képviselő útján történő ajánlattétel esetén a benyújtott meghatalmazás, illetve képviseleti jogot igazoló okirat megfelel a jelen Alaptájékoztatóban és a Forgalmazó vonatkozó üzletszabályzatában és szerződéseiben foglalt feltételeknek.
5.1.3.2.D. Aukciós ajánlatok elfogadása
A Kibocsátó az ajánlatok ismeretében dönt az aukció során elfogadásra kerülő legalacsonyabb árfolyamról, mely alatti árfolyamot megjelölő ajánlatokat nem fogadja el, így azok érvénytelennek minősülnek. Az elfogadható legalacsonyabb árat tartalmazó ajánlatok részben is kielégíthetők az ”Allokáció azonos árfolyamszinten / hozamszinten” pontban ismertetett eljárás szerint. Az ajánlatok elfogadására a legmagasabb árfolyamú ajánlattal kezdve csökkenő sorrendben kerül sor, az árfolyamok alapján, legfeljebb a Sorozat meghirdetett maximális összegéig. Az aukciós ajánlati íven szereplő összeg és az átutalt összeg közötti különbözőség esetén a Kibocsátó az ajánlatot a letéti számlájára beérkezett összeg erejéig tudja elfogadni, illetőleg ha az ajánlati íven ennél kisebb összeg szerepel, úgy az ajánlati íven szereplő összeg tekintendő mérvadónak.
Az aukcióval kapcsolatos információk teljes körét az Alaptájékoztató és a Végleges Feltételek együttesen tartalmazzák.
5.1.4 Az ajánlattétel tárgyát képező mennyiség leszállításának lehetősége és az értékpapírt lejegyzők/ajánlat tevők által befizetett többletösszeg visszafizetésének módja.
5.1.4.1 Lejegyezhető mennyiség leszállításának lehetősége jegyzési eljárásban
A Kibocsátó nem köti ki a lejegyezhető Kötvények mennyiségének leszállítását.
5.1.4.2 Az értékpapírt lejegyzők által befizetett többletösszeg visszafizetésének módja jegyzési eljárásban.
Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott minimális jegyzési mennyiség nem kerül lejegyzésre, a Kibocsátó – a Forgalmazó útján – a kibocsátást meghiúsultnak tekinti és a Kötvények ellenértékét a hatályos jogszabályok szerinti módon és határidőben – kamatfizetési kötelezettség nélkül – visszatéríti.
A ki nem elégített, a csak részben kielégített, az érvénytelen jegyzésekhez kapcsolódóan teljesített befizetések, valamint a befizetett összegnek a jegyzési íven szereplő összeget meghaladó részének Kibocsátó általi – Forgalmazó útján történő – visszatérítésére a Jegyzési időszak Zárásától és eredményének megállapításától számított 7 napon belül levonásmentesen kerül sor. Amennyiben a jegyzési összeg befizetésére
(i) készpénzben került sor, akkor a Kibocsátó – a Forgalmazó útján – az összeget a Befektetőnek postai úton, az által megadott címre küldi meg,
(ii) átutalással került sor, a Kibocsátó – a Forgalmazó útján – az összeget a Befektetőnek a rendelkezésre álló bankszámlára téríti meg,
(iii) a Forgalmazónál vezetett fizetési számla megterhelésével került sor, akkor a Kibocsátó – a Forgalmazó útján – az összeget a Befektetőnek a rendelkezésre álló fizetési számlájára írja jóvá, illetve ha a fizetési számla
időközben megszűnt, akkor az (i) pontot alkalmazza.
A Kibocsátó – a Forgalmazó útján – az általa a jelen pontnak megfelelően megkísérelt, de meghiúsult visszafizetés összegét felelős őrzésbe veszi és így tartatja nyilván az általános polgári jogi elévülési határidő leteltéig.
5.1.4.3 Az értékpapírra ajánlatot tevők által befizetett többletösszeg visszafizetésének módja aukciós eljárásban.
A ki nem elégített, a csak részben kielégített, az érvénytelen ajánlatokhoz kapcsolódóan teljesített befizetések, valamint a befizetett összegnek az aukciós ajánlatban szereplő összeget meghaladó részének Kibocsátó általi visszatérítésére az aukció lezárásától és eredményének megállapításától számított 7 napon belül levonásmentesen kerül sor. Amennyiben a jegyzési összeg befizetésére
(i) készpénzben került sor, akkor a Kibocsátó – a Forgalmazó útján – az összeget a Befektetőnek postai úton, az által megadott címre küldi meg,
(ii) átutalással került sor, a Kibocsátó – a Forgalmazó útján – az összeget a Befektetőnek a rendelkezésre álló bankszámlára téríti meg,
(iii) a Forgalmazónál vezetett fizetési számla megterhelésével került sor, akkor a Kibocsátó – a Forgalmazó útján – az összeget a Befektetőnek a rendelkezésre álló fizetési számlájára írja jóvá, illetve ha a fizetési számla időközben megszűnt, akkor az (i) pontot alkalmazza.
A Kibocsátó – a Forgalmazó útján – az általa a jelen pontnak megfelelően megkísérelt, de meghiúsult visszafizetés összegét felelős őrzésbe veszi és így tartatja nyilván az általános polgári jogi elévülési határidő leteltéig.
5.1.5 Az ajánlattétel legalacsonyabb és/vagy legmagasabb összege (az értékpapírok darabszámában vagy az összesített befektetendő összegben meghatározva).
5.1.5.1 A jegyzés legalacsonyabb és/vagy legmagasabb összege jegyzési eljárásban.
A jegyzés legalacsonyabb és/vagy legmagasabb összegét (az értékpapírok darabszámában vagy az összesített befektetendő összegben meghatározva) vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.
A vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza az esetleges aluljegyzésre, vagy túljegyzésre vonatkozó össznévérték határokat. Túljegyzés esetén a Kibocsátó fenntartja a jogot arra vonatkozóan, hogy eltérjen a meghirdetett mennyiségtől és meghatározza az értékesítésre felajánlott mennyiséget. Ezen jog gyakorlásának időpontjára és módjára a jegyzés eredményének kihirdetésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
5.1.5.2 A z ajánlattétel legalacsonyabb és/vagy legmagasabb összege aukciós eljárásban.
A vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza az esetleges aluljegyzésre, vagy túljegyzésre vonatkozó össznévérték határokat. Aukciós túlkereslet (túljegyzés) esetén a Kibocsátó fenntartja a jogot arra vonatkozóan, hogy eltérjen a meghirdetett mennyiségtől és meghatározza az aukción értékesítésre felajánlott mennyiséget. Ezen jog gyakorlásának időpontjára és módjára az aukció eredményének kihirdetésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
5.1.6 Az értékpapírok kifizetésének és kiadásának módja és határideje.
Kötvények forgalomba hozatala
A jelen Kötvényprogram keretében a Kötvények nyilvánosan hozhatók forgalomba, kizárólag névre szólóan és dematerializált formában. A dematerializált Kötvény olyan névre szóló értékpapír, amelynek nincs sorszáma, a tulajdonos nevét, egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat pedig az értékpapírszámla tartalmazza. Az egyes forgalomba hozatalok történhetnek jegyzési eljárás (Tpt. 49. §) vagy aukciós eljárás (Tpt. 50. §) útján.
Jegyzés az értékpapír forgalomba hozatala során az értékpapírt megszerezni szándékozó Befektetőnek az értékpapír megszerzésére irányuló, feltétetlen és visszavonhatatlan nyilatkozata, amellyel az ajánlatot elfogadja és kötelezettséget vállal az ellenszolgáltatás teljesítésére, aukció pedig a forgalomba hozatal azon módja, amely keretén belül a Kibocsátó az általa meghatározott feltételek szerint lehetőséget biztosít ajánlattételre és a beérkezett vételi ajánlatok meghatározott szempont alapján versenyeznek. A Magyarország területén kívül történő – jelen Alaptájékoztató Tpt. 32. §-a szerinti kiegészítése után lehetővé váló – forgalomba hozatal esetén a forgalomba hozatalok a forgalomba hozatal államának jogszabályaira tekintettel is, az azok által lehetővé tett eljárással történhetnek.
Kötvények forgalomba hozatalának napja
A Kibocsátó a Kötvényekről egy példányban – értékpapírnak nem minősülő – okiratot állít ki, amely tartalmazza (i) a tulajdonos neve kivételével a Kötvény jogszabályban meghatározott valamennyi tartalmi kellékét (ii) a kibocsátásról szóló döntést (iii) a kibocsátott teljes sorozat össznévértékét (iv) a kibocsátott Kötvények számát, névértékét, és (v) a Kibocsátó cégszerű aláírását.
Amennyiben a kibocsátás jegyzési eljárással történik, a fenti okiratot a Kibocsátó legkésőbb a jegyzés tényleges lezárását követő napon állítja ki. Amennyiben a jegyzést követően allokációra kerül sor, az okiratot legkésőbb az allokáció lezárását követő napon kell kiállítani. Ha a Kibocsátó a forgalomba hozatalra aukciós eljárást választja, az okiratot legkésőbb az azt követő napon állítja ki, amikor a kibocsátandó Kötvény mennyisége véglegessé vált. Ezt követően fenti okiratot a Kibocsátó a KELER-nél helyezi el, és egyidejűleg megbízza azt a Kötvények előállításával. Amikor a tulajdonosnak a Kötvények kiadására vonatkozó követelési joga megnyílt, a Kibocsátó haladéktalanul értesíti a KELER-t az allokáció eredménye alapján az értékpapír-tulajdonos számlavezetőjének személyéről és a központi értékpapírszámlán jóváírandó Kötvények darabszámáról. A Kibocsátó utasítására a KELER a központi értékpapírszámlákat a fenti okirat és a Kibocsátó értesítése alapján a Kötvények jóváírásával megnyitja. A Kibocsátó, mint értékpapír-számlavezető – a KELER-nek a központi értékpapírszámla megnyitásáról szóló értesítését követően – az abban megjelölt értéknappal, az általa vezetett értékpapírszámlán jóváírja a Kötvényeket és erről a számlatulajdonost értesíti.
A Kötvény forgalomba hozatalának a napját a Kibocsátó a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározza.
5.1.7 Az ajánlattétel eredményének nyilvánosságra hozatalára választott módszer teljes körű bemutatása, a nyilvánosságra hozatal időpontja.
5.1.7.1 Az ajánlattétel eredményének nyilvánosságra hozatala jegyzési eljárásban
A jegyzés eredményét (illetve részleges elfogadás esetén a jegyzési íven jelzett összeg elfogadott részéről) a Kibocsátó legkésőbb a Jegyzési időszak Zárását követő második budapesti munkanapon a Kötvényprogrammal kapcsolatos dokumentumok közzétételi helyein megjelentetett tájékoztatás keretében nyilvánosságra hozza a Kibocsátó honlapján (xxx.xxxxxxx.xx), a Budapesti Értéktőzsde honlapján (xxx.xxx.xx) az MNB által működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx honlapon, illetve amennyiben a Kibocsátó a kötvényeket a Budapesti Értéktőzsdén kívül más szabályozott piacra is bevezeti, úgy a kapcsolódó szabályozott információk ezen szabályozott piac által előírt helyen és módon is közzétételre kerülnek. A Kibocsátó a kapcsolódó szabályozott információkat a Tpt. 56. §-ában foglaltak és a pénzügyminiszter 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelete szerint hozza nyilvánosságra. A Kötvények Magyarország területén kívül történő, jelen Alaptájékoztató Tpt. 32. §-a szerinti kiegészítése után lehetővé váló forgalomba hozatala esetén a Kötvényprogrammal kapcsolatos dokumentumok, a forgalomba hozatal államának jogszabályaira, illetve szabályozott piacának előírásaira tekintettel is, amennyiben alkalmazandók, az azok által kötelezővé tett eljárással történnek.
5.1.7.2 Az ajánlattétel eredményének nyilvánosságra hozatala aukciós eljárásban
A Kibocsátó a beadott érvényes ajánlatokat az aukció napján összesíti és dönt az elfogadásukról. Az ajánlatok elfogadásáról vagy elutasításáról (illetve részleges elfogadás esetén az ajánlott összeg elfogadott részéről) a Forgalmazó legkésőbb az aukció napját követő munkanapon (budapesti idő szerint) 9:00 óráig értesíti az ajánlattevőket. Az aukció eredményét a Kibocsátó legkésőbb az aukció napját követő második munkanapon a Kötvényprogrammal kapcsolatos dokumentumok közzétételi helyein megjelentetett tájékoztatás keretében nyilvánosságra hozza a Kibocsátó honlapján (xxx.xxxxxxx.xx), a Budapesti Értéktőzsde honlapján (xxx.xxx.xx) az MNB által működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx honlapon, illetve amennyiben a Kibocsátó a kötvényeket a Budapesti Értéktőzsdén kívül más szabályozott piacra is bevezeti, úgy a kapcsolódó szabályozott információk ezen szabályozott piac által előírt helyen és módon is közzétételre kerülnek. A Kibocsátó a kapcsolódó szabályozott információkat a Tpt. 56. §-ában foglaltak és a pénzügyminiszter 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelete szerint hozza nyilvánosságra.
A Kötvények Magyarország területén kívül történő, jelen Alaptájékoztató Tpt. 32. §-a szerinti kiegészítése után lehetővé váló forgalomba hozatala esetén a Kötvényprogrammal kapcsolatos dokumentumok, a forgalomba hozatal államának jogszabályaira, illetve szabályozott piacának előírásaira tekintettel is, amennyiben alkalmazandók, az azok által kötelezővé tett eljárással történnek.
5.1.8 Az elővásárlási jogok gyakorlásának eljárása, a jegyzési jog átruházhatósága és a nem gyakorolt jegyzési jogok kezelése.
A Kötvényekkel kapcsolatban harmadik személyek javára elővásárlási jog, jegyzési jog nem áll fenn, emiatt az elővásárlási jogok gyakorlásának eljárása, a jegyzési jog átruházhatósága és a nem gyakorolt jegyzési jog kezelése nem szükséges.
5.2. Forgalmazási terv és allokáció
5.2.1 Azon lehetséges befektetők megadása, akiknek felajánlják az értékpapírokat. Amennyiben az ajánlattétel egyidejűleg két vagy több ország piacára vonatkozik, és az ajánlattétel egy szeletét e piacok közül néhány számára
tartották vagy tartják fenn, jelezni kell, hogy melyik ez a szelet.
5.2.1.1 Azon lehetséges befektetők megadása, akiknek felajánlják az értékpapírokat
A Kötvényeket csak a vonatkozó, hatályos jogszabályokkal és a jelen Alaptájékoztatóval összhangban szerezhetik meg belföldi magánszemélyek, jogi személyek, intézményi befektetők, valamint külföldi magánszemélyek, jogi személyek, szervezetek és intézményi befektetők akár külföldön, akár Magyarországon. Valamely Részlet során forgalomba hozott Kötvényekre vonatkozó értékesítési korlátozásokat az Alaptájékoztató és a vonatkozó Végleges Feltételek együttesen tartalmazza.
5.2.1.2 Amennyiben az ajánlattétel egyidejűleg két vagy több ország piacára vonatkozik, és az ajánlattétel egy szeletét e piacok közül néhány számára tartották vagy tartják fenn, jelezni kell, hogy melyik ez a szelet.
Amennyiben az ajánlattétel egyidejűleg két vagy több ország piacára vonatkozik, és az ajánlattétel egy szeletét e piacok közül néhány számára tartották vagy tartják fenn, a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza majd azt az információt, hogy ez melyik szelet.
5.2.2 Eljárás, amelynek keretében az értékpapírt jegyzők értesítést kapnak a számukra kiutalt mennyiségről, és tájékoztatás arról, hogy az értesítést megelőzően megkezdődhet-e a kereskedés.
5.2.2.1 Kötvények elosztása túljegyzés esetén (allokáció) jegyzési eljárásban
A Kibocsátó fenntartja a jogot arra vonatkozóan, hogy bármely Sorozatból a meghirdetett mennyiséget meghaladóan túljegyzést fogadjon el. Bármely sorozat túljegyzése esetén a Kibocsátó dönthet az adott sorozat jegyzéseinek teljes vagy részleges elfogadásáról. Részleges elfogadás esetén allokációra kerül sor. Amennyiben a Végleges Feltételek ettől eltérően nem rendelkezik, a következő két allokációs elv egyike alkalmazható az egyes Sorozatok esetén:
(i) Kártyaleosztásos allokáció: Jegyzések részleges elfogadása esetén, a jegyzők közötti kártyaleosztásos allokációra kerül sor úgy, hogy minden érvényes jegyzéssel rendelkező jegyzőnek minden körben egy-egy darab Kötvény kerül leosztásra. Abban a leosztási körben, amelyben már nem jutna valamennyi jegyzőnek újabb Kötvény, a fennmaradó Kötvények véletlenszerűen kerülnek leosztásra a jegyzők között.
(ii) Magánszemélyek allokációs elsőbbsége: A magánszemély jegyzők allokációs elsőbbséget élveznek, amennyiben erről a Végleges Feltételek eltérően nem rendelkezik. Magánszemélyek jegyzésének részleges elfogadása esetén a Kötvények elosztása kártyaleosztásos módszerrel történik, azaz minden érvényes jegyzéssel rendelkező magánszemély jegyző számára minden körben egy-egy darab Kötvény kerül leosztásra. Abban a leosztási körben, amelyben már nem jutna valamennyi magányszemély jegyzőnek újabb Kötvény, a fennmaradó Kötvények véletlenszerűen kerülnek leosztásra a magánszemély jegyzők között. Abban az esetben, ha minden magánszemély jegyző jegyzése már teljes mértékben kielégítésre került, a további, nem magánszemély jegyzők között kártyaleosztásos allokációra kerül sor úgy, hogy minden érvényes jegyzéssel rendelkező nem magánszemély jegyző számára minden körben egy-egy darab Kötvény kerül leosztásra. Abban a leosztási körben, amelyben már nem jutna valamennyi nem magánszemély jegyzőnek újabb Kötvény, a fennmaradó Kötvények véletlenszerűen kerülnek a nem magánszemély jegyzők között leosztásra.
A jegyzés eredményét (illetve részleges elfogadás esetén a jegyzési íven jelzett összeg elfogadott részéről) a Kibocsátó legkésőbb a Jegyzési időszak Zárását követő második budapesti munkanapon a Kötvényprogrammal kapcsolatos dokumentumok közzétételi helyein megjelentetett tájékoztatás keretében nyilvánosságra hozza a Kibocsátó honlapján (xxx.xxxxxxx.xx), a Budapesti Értéktőzsde honlapján (xxx.xxx.xx) az MNB által működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx honlapon, illetve amennyiben a Kibocsátó a kötvényeket a Budapesti Értéktőzsdén kívül más szabályozott piacra is bevezeti, úgy a kapcsolódó szabályozott információk ezen szabályozott piac által előírt helyen és módon is közzétételre kerülnek.
A Kibocsátó a kapcsolódó szabályozott információkat a Tpt. 56. §-ában foglaltak és a pénzügyminiszter 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelete szerint hozza nyilvánosságra. A Kötvények Magyarország területén kívül történő, jelen Alaptájékoztató Tpt. 32. §-a szerinti kiegészítése után lehetővé váló forgalomba hozatala esetén a Kötvényprogrammal kapcsolatos dokumentumok, a forgalomba hozatal államának jogszabályaira, illetve szabályozott piacának előírásaira tekintettel is, amennyiben alkalmazandók, az azok által kötelezővé tett eljárással történnek.
5.2.2.2 Allokáció azonos árfolyamszinten / hozamszinten aukciós eljárásban
Amennyiben több Befektető nyújt be aukciós ajánlatot ugyanazon árfolyamot/hozamot megjelölve, és a Kötvények elosztásakor nem elégíthető ki valamennyi ilyen Befektető Kötvényigénylése az adott árfolyamszinten/hozamszinten (túljegyzés), akkor allokációra kerül sor, amelynek során – amennyiben a Végleges Feltételek ettől eltérően nem rendelkezik –, a következő két allokációs elv egyike alkalmazható az egyes Sorozatok esetén:
(i) Kártyaleosztásos allokáció: A Befektetők között a Kötvények elosztása kártyaleosztásos módszerrel történik, azaz minden még ki nem elégített, érvényes aukciós ajánlattal rendelkező befektető számára minden körben egy-egy darab Kötvény kerül leosztásra. Abban a leosztási körben, amelyben már nem jutna valamennyi befektetőnek újabb Kötvény, a fennmaradó Kötvények véletlenszerűen kerülnek leosztásra a befektetők között.
(ii) Magánszemélyek allokációs elsőbbsége: A magánszemély Befektetők allokációs elsőbbséget élveznek, amennyiben a Végleges Feltételek erről eltérően nem rendelkezik. Magánszemélyek aukciós ajánlatainak részleges elfogadása esetén a Kötvények elosztása kártyaleosztásos módszerrel történik, azaz minden még ki nem elégített, érvényes aukciós ajánlattal rendelkező magánszemély befektető számára minden körben egy-egy darab Kötvény kerül leosztásra. Abban a leosztási körben, amelyben már nem jutna valamennyi magányszemély befektetőnek újabb Kötvény, a fennmaradó Kötvények véletlenszerűen kerülnek leosztásra a magánszemély befektetők között. Abban az esetben, ha minden magánszemély befektető érvényes aukciós ajánlata már teljes mértékben kielégítésre került, a további, nem magánszemély befektetők között kártyaleosztásos allokációra kerül sor úgy, hogy minden érvényes aukciós ajánlattal rendelkező nem magánszemély befektető számára minden körben egy-egy darab Kötvény kerül leosztásra. Abban a leosztási körben, amelyben már nem jutna valamennyi még ki nem elégített nem magánszemély befektetőnek újabb Kötvény, a fennmaradó Kötvények véletlenszerűen kerülnek a még ki nem elégített nem magánszemély befektetők között leosztásra.
5.3. Árképzés
5.3.1 Az értékpapírok várható ajánlati ára vagy az ár meghatározásának módja, valamint a nyilvánosságra hozatali eljárás. A kifejezetten az értékpapírt jegyzőre vagy vásárlóra terhelt költségek és adók összege.
5.3.1.1 Az értékpapírok várható ajánlati ára vagy az ár meghatározásának módja, valamint a nyilvánosságra hozatali eljárás
A Kötvények névértéken, névérték alatti, vagy a névértéket meghaladó áron kerülhetnek forgalomba hozatalra. A forgalomba hozatali ár Tpt. 34. §-ának megfelelően legkésőbb a forgalomba hozatal kezdőnapját megelőző napon közzétételre kerül a Kibocsátó honlapján (xxx.xxxxxxx.xx), a Budapesti Értéktőzsde honlapján (xxx.xxx.xx) az MNB által működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx honlapon, illetve amennyiben a Kibocsátó a kötvényeket a Budapesti Értéktőzsdén kívül más szabályozott piacra is bevezeti, úgy a kapcsolódó szabályozott információk ezen szabályozott piac által előírt helyen és módon is közzétételre kerülnek. A Kibocsátó a kapcsolódó szabályozott információkat a Tpt.
56. §-ában foglaltak és a pénzügyminiszter 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelete szerint hozza nyilvánosságra. A Kötvények Magyarország területén kívül történő, jelen Alaptájékoztató Tpt. 32. §-a szerinti kiegészítése után lehetővé váló forgalomba hozatala esetén a Kötvényprogrammal kapcsolatos dokumentumok, a forgalomba hozatal államának jogszabályaira, illetve szabályozott piacának előírásaira tekintettel is, amennyiben alkalmazandók, az azok által kötelezővé tett eljárással történnek.
5.3.1.2 Az értékpapírt jegyzőre vagy vásárlóra terhelt költségek és adók összege
Az OTP Bank Nyrt. magyar adóügyi illetőséggel rendelkezik és a befektetési szolgáltatások végzése során teljesített kifizetések esetén a kifizetés idején hatályos magyar jogszabályok és nemzetközi egyezmények alapján jár el. A konkrét értékpapírra és ügyletre vonatkozó adó- és illetékjogi információk pontosan csak az értékpapírra jogosult ügyfél egyedi körülményei alapján ítélhetők meg és azok a jövőben változhatnak. Általános adózási tájékoztatót a IV. Fejezet 4.14. pont tartalmaz.
A fentieken túl nincs a Kibocsátó által közvetlenül az Kötvényt jegyzőre vagy vásárlóra terhelt költség azzal, hogy a Kötvényeket dematerializált formában értékpapírszámlákon tartják nyilván, amelynek költségeivel a Kötvénytulajdonosnak számítania kell.
5.4. Befektetési szolgáltatók és jegyzési garanciavállalás
5.4.1 A teljes ajánlattétel és az egyes szeletei kapcsolattartójának (kapcsolattartóinak), valamint - amennyiben a kibocsátó vagy ajánlattevő számára ismertek - a befektetési szolgáltatók neve és címe azokban az országokban, ahol az ajánlattétel történik.
A Kötvényhez kapcsolódóan Fizető Bankként az OTP Bank Nyrt. (H-1051 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00.) jár el, mint Kötvényprogram hatálya alatt forgalomba hozott Kötvényekkel kapcsolatos egyes fizetési tevékenységeket ellátó hitelintézet. Az OTP Bank Nyrt. jogosult a Kötvényekkel kapcsolatos fizető banki szolgáltatásra más, erre a forgalomba hozatal országa szerint engedéllyel rendelkező személyt megbízni, amely esetben az erre vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.
A Kötvényhez kapcsolódóan Forgalmazóként az OTP Bank Nyrt. (H-0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00.) jár el, mint a Kötvényprogram hatálya alatt forgalomba hozott Kötvények forgalomba hozatalát lebonyolító hitelintézet. Az OTP Bank Nyrt. jogosult a Kötvények forgalomba hozatalára más, erre a forgalomba hozatal országa szerint engedéllyel rendelkező személyt megbízni, amely esetben az erre vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.
5.4.2 A kifizető ügynökök és letétkezelők neve és címe minden egyes országban.
A Kötvényhez kapcsolódóan Fizető Bankként az OTP Bank Nyrt. (H-1051 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00.) jár el, mint Kötvényprogram hatálya alatt forgalomba hozott Kötvényekkel kapcsolatos egyes fizetési tevékenységeket ellátó hitelintézet. Az OTP Bank Nyrt. jogosult a Kötvények forgalomba hozatalára más, erre a forgalomba hozatal országa szerint engedéllyel rendelkező személyt megbízni, amely esetben az erre vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.
A Kötvényhez kapcsolódóan Központi Számlavezetőként a KELER Zrt. (1074 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xx 00-00.) jár, amely a Tpt. és a Demat. rendelet alapján a Kötvények központi nyilvántartását vezető szervezet (központi értéktár, központi értékpapírszámla vezetője). A Kötvények Magyarországon kívüli forgalomba hozatala esetén a központi nyilvántartást vezető szervezet nevét és címét a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.
5.4.3 A kibocsátás garantálására kötelezettséget vállaló szervezetek neve és címe, egyéb kapcsolódó adatok.
A vonatkozó Végleges Feltételek eltérő rendelkezése hiányában a Kötvényhez kapcsolódóan jegyzési garanciavállaló nem kerül kijelölésre. Amennyiben a Kötvényhez kapcsolódóan valamely személy jegyzési garanciát vállal, vagy kész a kibocsátást kötelezettségvállalás nélkül, illetve megállapodás alapján „a legjobb tudása szerint” elhelyezni, akkor ennek adatait a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.
5.4.4 Az átvételi szerződés megkötésének időpontja.
A vonatkozó Végleges Feltételek eltérő rendelkezése hiányában a Kötvényhez átvételi szerződés nem kerül megkötésre. Amennyiben a Kötvényhez kapcsolódóan átvételi szerződés kerül megkötésre, akkor ennek adatait a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.
6. TŐZSDEI BEVEZETÉSRE ÉS A KERESKEDÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
6.1. Tájékoztatás arról, hogy a kínált értékpapírok tekintetében nyújtanak-e be kérelmet a bevezetésre, és szabályozott piacon vagy azzal egyenértékű piacokon kívánják-e forgalmazni.
Az Alaptájékoztató két alaptájékoztatót foglal magában, amelyek alapján a Kötvényprogram keretében a Kibocsátó az Alaptájékoztatóban megjelölt szabályozott piacra bevezetett, és oda be nem vezetett Kötvényeket kíván nyilvánosan forgalomba hozni.
A Kibocsátó – az erre vonatkozó eljárások lefolytatását követően – kezdeményezheti a Kötvényprogram keretében forgalomba hozott Kötvények tőzsdei bevezetését a Budapest Értéktőzsdére (BÉT), a Szlovák Értéktőzsdére (BSSE), a Bulgár Értéktőzsdére (BSE), illetve a román Bukaresti Értéktőzsdére (BVB), erre azonban kötelezettséget nem vállal.
A Kötvény szabályozott piacon vagy azzal egyenértékű piacon történő kereskedésére vonatkozó információkat – ideértve az értékpapírokkal való kereskedés engedélyezésének legkorábbi időpontját is – a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.
6.2. Minden olyan szabályozott vagy azzal egyenértékű piac, amelyen – a kibocsátó ismeretei szerint – a felkínálandó vagy bevezetendő értékpapírokkal azonos osztályú értékpapírokkal kereskednek.
A vonatkozó Végleges Feltételek eltérő rendelkezése hiányában, a Kibocsátó legjobb tudomása szerint, nincsen olyan szabályozott vagy azzal egyenértékű piac, amelyen a felkínálandó vagy bevezetendő értékpapírokkal azonos osztályú értékpapírokkal kereskednek.
6.3. Azon szervezetek neve és címe, amelyek kötelezettséget vállaltak arra, hogy közvetítőként működnek közre a másodlagos piacokon folytatott kereskedésben, és vételi vagy ajánlati áron keresztül biztosítják a likviditást, továbbá a kötelezettségvállalásaik főbb feltételeinek bemutatása.
Amennyiben a Végleges Feltételek így rendelkezik, akkor a Forgalmazó (OTP Bank Nyrt. – 1051 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00.) a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott módon, az ott megjelölt informatikai rendszer megfelelő oldalán vagy a Kibocsátó/Forgalmazó fiókjaiban kifüggesztett értesítések útján eladási és/vagy vételi árat jegyezhet az egy Sorozatban vagy Részletben forgalomba hozott Kötvények tekintetében. Ennek részletes feltételeit az OTP Bank Nyrt. Befektetési Szolgáltatási Üzletági Üzletszabályzata tartalmazza.
Az OTP Bank Nyrt. jogosult a Kötvények másodlagos piacán folytatott kereskedésben a likviditás biztosításával más, erre a forgalomba hozatal országa szerint engedéllyel rendelkező személyt megbízni, amely esetben az erre vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.
7. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK
7.1. Az értékpapírjegyzékben a kibocsátással összefüggésben tanácsadókat nem említenek meg.
7.2. Az értékpapírjegyzékben nem szerepelnek egyéb információk, amelyeket részben vagy teljesen bejegyzett könyvvizsgálók ellenőriztek, és erről jelentést készítettek.
7.3. Az értékpapírjegyzék nem tartalmazza szakértői minőségben közreműködő személy nyilatkozatát vagy jelentését
7.4. Az értékpapírjegyzékben nem szerepelnek információk, amelyek harmadik féltől származnak.
7.5. A Kibocsátónak vagy a Kötvénynek a Kibocsátó kérésére vagy a besorolási eljárásban való közreműködésével készült hitelkockázati besorolása.
7.5.1 A Kibocsátónak a kibocsátó kérésére vagy a kibocsátónak a hitelminősítési eljárásban való
közreműködésével készült hitelkockázati besorolása, továbbá a besorolás jelentésének rövid magyarázata, ha ezt a hitelminősítő szervezet korábban már közzétette.
A Kibocsátó jelenleg hatályos nemzetközi hitelminősítőktől kapott minősítéseit az alábbi táblázat tartalmazza. Ezek közül a minősítések a kibocsátó kérésére készültek.
OTP Bank | Minősítés | Aktuális |
Moody's | Pénzügyi erő | D* |
Hosszúlejáratú deviza betét | Ba2* | |
Hosszúlejáratú forint betét | Ba1* | |
Rövidlejáratú deviza betét | Not-Prime | |
Rövidlejáratú forint betét | Not-Prime | |
Alárendelt deviza adósság (LT2) | Ba3* | |
Alárendelt deviza adósság (UT2) | B1(hyb)* | |
Standard & Poor's | Hosszú lejáratú deviza adós minősítés | BB** |
Hosszú lejáratú forint adós minősítés | BB** | |
Rövid lejáratú deviza adós minősítés | B | |
Rövid lejáratú forint adós minősítés | B |
*negatív minősítői kilátással
**stabil minősítői kilátással
7.5.2 A Kötvénynek a Kibocsátó kérésére vagy a Kibocsátónak a hitelminősítési eljárásban való
közreműködésével készült hitelkockázati besorolása, továbbá a besorolás jelentésének rövid magyarázata, ha ezt a hitelminősítő szervezet korábban már közzétette.
A Kibocsátó nem tervezi, hogy a Kötvényekre vonatkozóan hitelkockázati besorolás álljon rendelkezésre. Amennyiben a Kötvénynek a Kibocsátó kérésére vagy a Kibocsátónak a hitelminősítési eljárásban való közreműködésével készült hitelkockázati besorolása rendelkezésre áll, akkor ezt, továbbá a besorolás jelentésének rövid magyarázatát – ha ezt a hitelminősítő szervezet korábban már közzétette – a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.
V. VÉGLEGES FELTÉTELEK FORMÁTUMA
Az OTP Bank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
500.000.000.000 Forint keretösszegű Kötvényprogramjának keretében kibocsátásra kerülő [ ] össznévértékű
[ ] Kötvénye
A jelen dokumentum a benne ismertetett Kötvények kibocsátásához kapcsolódó Végleges Feltételek. Az
Alaptájékoztatóval és annak kiegészítéseivel együtt értelmezendő jelen Végleges Feltételek elkészítésére a 2003/71/EK irányelv 5. cikkének (4) bekezdésében meghatározott célból került sor.
Az itt használt fogalmak a 2013. július 17-i keltezésű Alaptájékoztatóban szereplő Kötvényfeltételek alkalmazása érdekében kerülnek meghatározásra. A jelen Végleges Feltételek az Alaptájékoztatóval együtt olvasandó.
A jelen kibocsátás Összefoglalója a jelen Végleges Feltételek melléklete.
Az Alaptájékoztatót és az ahhoz kapcsolódó kiegészítő jegyzéket (jegyzékeket) a Kibocsátó a 2003/71/EK irányelv 14. cikkének megfelelően [*] teszi közzé.
[Az alkalmazandó részeket foglalja bele vagy rögzítse, hogy "nem alkalmazandó" (N/A). A számozásnak az alábbiakban foglaltakkal megegyezőnek kell maradnia akkor is, ha az egyes bekezdésekre és albekezdésekre nézve a "nem
alkalmazandó" kerül megjelölésre.]
1. | Kibocsátó: | [ ] |
2. | (i) Sorozat megjelölése: | [ ] |
(ii) Részkibocsátási szám: | [ ] | |
3. | Meghatározott Pénznem(ek): | [ ] |
4. | Össznévérték: | |
(i) Sorozat: | [ ] | |
(ii) Részkibocsátás. | [ ] | |
5. | Forgalomba hozatali Ár: | A Névérték [ ] százaléka [hozzáadva a [dátum]-tól számított kamatot] (csak azonos Sorozatba tartozó esetében, ha alkalmazandó) |
6. | Meghatározott Névérték(ek): | [ ] |
7. | (i) Forgalomba hozatal Napja: | [ ] |
(ii) Kamatszámítás Kezdőnapja: | [ ] | |
(iii) Futamidő: | [ ] | |
8. | Lejárat Napja: | [ ] |
9. | Kamatszámítási Alap: | [százalék Fix Kamatozás] |
[LIBOR/EURIBOR]+/- [ ] százalék Változó Kamatozás] | ||
[Diszkont] | ||
[Indexált Kamatozás] | ||
[Kettős Pénznemű Kamatozás] | ||
[egyéb] |
(további részleteket lásd alább) | ||
10. | Visszaváltási/Kifizetési Alap: | [Visszaváltás névértéken] |
[Indexált Visszaváltás] | ||
[Kettős Pénznemű Visszaváltás] | ||
[Részben fizetett] | ||
[Részletfizetés] | ||
[egyéb] | ||
11. | A Kamatszámítási Alap vagy a Visszaváltási/Kifizetési Alap változása: | [Részletezze a Kötvények Kamatszámítási Alapjának vagy Visszaváltási/Kifizetési Alapjának változására vonatkozó rendelkezéseket] |
12. | Visszaváltási/Vételi Opciók: | [Visszaváltás a Kötvénytulajdonos választása alapján] |
[Visszaváltás a Kibocsátó választása alapján] | ||
[(további részleteket lásd alább)] | ||
13. | A Kötvények jellege: | [Nem alárendelt/Alárendelt] |
14. | Tőzsdei bevezetés: | [A Kibocsátó kezdeményezi a Kötvényprogram keretében forgalomba hozott Kötvények tőzsdei bevezetését a Budapest Értéktőzsdére/…. szabályozott piacra/ A Kibocsátó nem kezdeményezi a Kötvényprogram keretében forgalomba hozott Kötvények tőzsdei bevezetését a Budapest Értéktőzsdére/……… szabályozott piacra] |
15. | A forgalomba hozatal módja: | [nyilvános] |
Kamatfizetésre Vonatkozó Rendelkezések | ||
16. | Fix Kamatozású Kötvényekre Vonatkozó Rendelkezések | [Alkalmazandó/nem alkalmazandó] (Ha nem alkalmazandó, törölje a jelen bekezdés további albekezdéseit) |
(i) Kamatláb(ak). | évi [ ] százalék [évente/félévente/negyedévente] [előre vagy utólag fizetendő] (Ha nem évente fizetendő, akkor gondolja át a [Kamat] Kötvényfeltétel módosításának szükségességét) | |
(ii) Kamatfizetési Nap(ok): | [minden év [ ] a Lejárat Napjáig, azt is beleértve] / [egyéb] (NB: hosszú és rövid kamatfizetési időszakok esetében módosítani kell) | |
(iii) Munkanapszabály: | [Következő Munkanap Szabály/Módosított Következő Munkanap Szabály/Megelőző Munkanap Szabály/egyéb] | |
(iv) Fix Kamatösszeg(ek): | [ ] per [ ] névértéken | |
(v) Töredékösszeg(ek). | [Írja be az első vagy utolsó olyan töredék kamat összeget, amely nem egyezik a Fix Kamatösszeggel.] | |
(vi) Kamatbázis: | [] | |
(vii) Kamatmegállapítási Nap(ok): | [ ] [Írja be a kamatfizetés napjait kihagyva a kibocsátás és lejárat napját hosszú és rövid első vagy utolsó kamatfizetési időszak esetében.] NB: nem egyenlő időtartamú rendszeres kamatfizetési napok esetében módosítani kell. NB: Csak ott van jelentősége, ahol a Kamatbázis Tényleges/Tényleges (ISMA) |
(viii) Fix Kamatozású Kötvények kamatszámításának módjára vonatkozó egyéb feltételek: | [Nincs/Részletezze] | |
(ix) Bruttó hozam értéke (EHM): | [ ] | |
17. | Változó Kamatozású Kötvényekre vonatkozó rendelkezések | [Alkalmazandó/nem alkalmazandó] (Ha nem alkalmazandó, törölje a jelen bekezdés további albekezdéseit) |
(i) Meghatározott Időszak(ok)/Meghatározott Kamatfizetési Nap(ok): | [ ] | |
(ii) Munkanap Szabály: | [Változó Kamatláb Munkanap Szabály/Következő Munkanap Szabály/Módosított Következő Munkanap Szabály/Megelőző Munkanap Szabály/egyéb] | |
(iii) További Kereskedelmi Központ(ok): | [ ] | |
(iv) A Kamatláb és a Kamatösszeg megállapításának módja: | [„Képernyőoldal” alapján történő kamatmeghatározás/ISDA Meghatározás/egyéb] | |
(v) A Kamatláb és a Kamatösszeg Kiszámításáért felelős fél (ha más, mint a Kibocsátó): | [ ] | |
(vi) „Képernyőoldal” alapján történő kamatmeghatározás: | [ ] (BUBOR, LIBOR, EURIBOR vagy egyéb, habár ez utóbbi esetben további információra van szüksége) | |
– Referenciakamatláb: | [ ] (BUBOR esetében [ ], LIBOR esetében (kivéve angol font vagy EUR LIBOR) minden Kamatfizetési Időszak kezdete előtti második londoni munkanap, EURIBOR és EUR LIBOR esetében minden Kamatfizetési Időszak kezdete előtti második nap, amelyen a TARGET Rendszer nyitva van.) | |
– Kamatmeghatározás Napja(i): | [ ] | |
– Vonatkozó Hírügynökségi Oldal: | [ ] | |
(vii) ISDA Meghatározás: | [ ] | |
– Referenciakamat: | [ ] | |
– Megjelölt Lejárat: | [ ] | |
– Kamatmegállapítási Nap: | [ ] | |
(viii) Kamatfelár(ak): | évi [+/-] [ ] százalék | |
(ix) Minimális Kamatláb: | évi [ ] százalék | |
(x) Maximális Kamatláb: | évi [ ] százalék | |
(xi) Kamatbázis: | [ ] |
(xii) Mögöttes rendelkezések, kerekítésre vonatkozó rendelkezések és bármely más, a Kötvényfeltételekben foglaltaktól különböző, a Változó Kamatozású Kötvények kamatainak számítási módszerére vonatkozó feltétel: | (az alternatívák a [Kamat] Kötvényfeltételben találhatóak) [ ] | |
18. | Diszkontkötvényekre vonatkozó rendelkezések | [Alkalmazandó/nem alkalmazandó] (Ha nem alkalmazandó, törölje a jelen bekezdés további albekezdéseit) |
(i) Bruttó hozam értéke (EHM): | [ ] | |
(ii) Munkanap Szabály: | [Következő Munkanap Szabály/Módosított Következő Munkanap Szabály/Megelőző Munkanap Szabály/egyéb] | |
(iii) Kamatbázis: | [ ] | |
19. | Indexált Kamatozású Kötvényekre vonatkozó rendelkezések | [Alkalmazandó/nem alkalmazandó] (Ha nem alkalmazandó, törölje a jelen bekezdés további albekezdéseit) |
(i) Index/Képlet: | [részletezze itt, vagy mellékletben] | |
(ii) A tőke és/vagy esedékes Kamat számításáért felelős személy: | [ ] | |
(iii) Meghatározott Időszak(ok)/Meghatározott Kamatfizetési Nap(ok): | [ ] | |
(iv) Munkanap Szabály: | [Változó Kamatláb Munkanap Szabály/Következő Munkanap Szabály/Módosított Következő Munkanap Szabály/Megelőző Munkanap Szabály/egyéb] | |
(v) Minimális Kamatláb: | évi [ ] százalék | |
(vi) Maximális Kamatláb: | évi [ ] százalék | |
(vii) Kamatbázis: | [ ] | |
(viii) A mögöttes eszköz megnevezése: | [ ] | |
(ix) A mögöttes eszközről további információk megtalálhatóak: | [ ] | |
(x) A mögöttes eszközt érintő esetleges elszámolási vagy piaci fennakadások: | [Részletezze/nem alkalmazandó] | |
(xi) A mögöttes eszközt érintő eseményekkel kapcsolatos kiigazítási szabályok: | [Részletezze/nem alkalmazandó] | |
(xii) A mögöttes eszköz értékének változásának hatása az Indexált Kamatozású Kötvény kamataira: | [amennyiben az alapul fekvő eszközök származtatott eszközök] |
(xiii) A mögöttes értékpapír kibocsátójának megnevezése: | [Részletezze/nem alkalmazandó] | |
(xiv) A mögöttes értékpapír ISIN kódja: | [Részletezze/nem alkalmazandó] | |
20. | Kettős pénznemű Kamatozó Kötvényekre vonatkozó rendelkezések | [Alkalmazandó/nem alkalmazandó] (Ha nem alkalmazandó, törölje a jelen bekezdés további albekezdéseit) |
(i) Átváltási Árfolyam/az Átváltási árfolyam kiszámításának módja: | [részletezze] | |
(ii) A tőke és/vagy az esedékes Kamat számításáért felelős Számítást Végző Megbízott, ha van: | [ ] | |
(iii) Rendelkezések arra az esetre, ha a számítás az Átváltási Árfolyam alapján lehetetlen vagy nem praktikus | [ ] | |
(iv) Azon személy, akinek választása alapján a Meghatározott Pénznem(ek) fizetendő(k): | [ ] | |
Visszaváltásra Vonatkozó Rendelkezések | ||
21. | Visszaváltás a Kibocsátó választása alapján | [Alkalmazandó/nem alkalmazandó] (Ha nem alkalmazandó, törölje a jelen bekezdés további albekezdéseit) |
(i) Választott Visszaváltási Nap(ok): | [ ] | |
(ii) Minden egyes Kötvény Választott Visszaváltási Összege, és ha van ilyen, az összeg(ek) számításának módja: | [ ] | |
(iii) Ha részben visszaváltható: | [ ] | |
(a) Minimális Visszaváltási Összeg: | [ ] | |
(b) Maximális Visszaváltási Összeg: | [ ] | |
(iv) Értesítési időszak (ha a Kötvényfeltételekben foglaltaktól eltér): | [ ] | |
22. | Visszaváltás a Kötvénytulajdonos választása alapján | [Alkalmazandó/nem alkalmazandó] (Ha nem alkalmazandó, törölje a jelen bekezdés további albekezdéseit) |
(i) Választott Visszaváltási Nap(ok): | [ ] | |
(ii) Minden egyes Kötvény Választott Visszaváltási Összege, és ha van ilyen, az összeg(ek) számításának módja: | [ ] |
(iii) Értesítési időszak (ha a Kötvényfeltételekben foglaltaktól eltér): | [ ] | |
23. | Minden egyes Kötvény Végső Visszaváltási Összege: | [Névérték/egyéb/lásd a Mellékletet] |
24. | Minden egyes Kötvény Lejárat Előtti Visszaváltási Összege, ha a visszaváltás felmondási esemény miatt történik és/vagy ezek kiszámításának módja (ha szükséges vagy a Kötvényfeltételekben foglaltaktól eltérő [Visszaváltás és vásárlás – Lejárat Előtti Visszaváltási Összegek]) | [ ] |
A Kötvényekre Vonatkozó Általános Rendelkezések | ||
25. | További Kereskedelmi Központ vagy más rendelkezés a Fizetési Nap vonatkozásában: | [Nem alkalmazandó/részletezze] |
26. | Részben Fizetett Kötvényekre vonatkozó rendelkezések: A Kibocsátási Árat kitevő egyes fizetések összege és esedékességi napjuk, a nemfizetés következményei, ideértve a Kibocsátó azon jogát, hogy bevonja a Kötvényeket és késedelemi kamatot számítson fel: | [Nem alkalmazandó/részletezze] |
27. | Részlet visszaváltási Kötvényekre vonatkozó rendelkezések: | |
(i) Törlesztési Összeg(ek): | [Nem alkalmazandó/részletezze] | |
(ii) Törlesztési Nap(ok): | [Nem alkalmazandó/részletezze] | |
28. | Kixxxxxx Xxxxx: | [ ] |
29. | Egyéb különös feltételek: | [Nem alkalmazandó/részletezze] |
Értékesítés | ||
30. | Ha nem szindikált, az érintett Forgalmazó neve: | [ ] |
31. | Jegyzési Garanciavállaló: | [Nem alkalmazandó/nevek] |
32. | Az ajánlattétel feltételei: | |
(i) a jegyzés/aukció helye és módja: | [ ] | |
(ii) a jegyzés/aukció ideje: | [ ] | |
(iii) a jegyzés legalacsonyabb és legmagasabb összege: | [az értékpapírok darabszámában vagy összesített befektetett összegben meghatározva] | |
(iv) Túljegyzés: | [ ] |
(v) Allokáció: | [ ] | |
(vi) Kihirdetés helye, módja: | [ ] | |
33. | Az ajánlattétel eredményének nyilvánosságra hozatalának helye, időpontja: | [ ] |
34. | További értékesítési korlátozások: | [Nem alkalmazandó/részletezze] |
Lebonyolításra vonatkozó adatok | ||
35. | A Központi Értéktártól eltérő elszámolási rendszer(ek), és a vonatkozó azonosítási szám(ok): | [Nem alkalmazandó/név/nevek és szám(o)] |
36. | Az elkülönített letéti számla száma: | [ ] |
37. | Kifizetési helyek: | [ ] |
38. | A Felügyelet Kötvényprogramra adott engedélyének dátuma és száma: | [ ] |
39. | A Kibocsátó határozata a Kibocsátás jóváhagyásáról: | [ ] |
40. | A Kötvények jóváírása: | [Ingyenes/díj ellenében történő] |
41. | A forgalomba hozatal költségei: | [ ] |
42. | ISIN: | [ ] |
43. | Forgalomba hozatal állama: | [ ] |
44. | Nem a Magyarország területén történő forgalomba hozatallal kapcsolatos egyéb, speciális szabályok: | [Nem alkalmazandó/részletezze] |
45. [és további sorok] | Egyéb az Alaptájékoztató és a Rendelet által lehetővé tett információ, amely a Végleges Feltételekben határozható meg a kibocsátás vonatkozásában: | [Nem alkalmazandó/részletezze] |
A jelen Végleges Feltételeket a Kibocsátó a Tpt. 29. § (2) bekezdésének megfelelően aláírja és az abban szereplő információért felelősséget vállal. A jelen Végleges Fexxxxxxxx x legutóbbi Részkibocsátásra vonatkozó Végleges Feltételek óta eltelt időszakra vonatkozóan – az Alaptájékoztatóval és mindenkor hatályos kiegészítéseivel együtt olvasva – a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek a Kötvények, valamint a Kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak.
A Kibocsátó nevében aláírta:
……………………………………….
Meghatalmazott
Melléklet: az adott kibocsátás összefoglalója, amely azonos az Alaptájékoztató összefoglalójával.
VI. 1. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ OTP BANK NYRT.
ÉRTÉKPAPÍRSZOLGÁLTATÁSOKAT NYÚJTÓ FIÓKJAI (TELEPHELYEI)
Régió neve | Megye | Település | Irányítószám | Ker. | Cím |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1013 | I. | Alagút u. 3. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1011 | I. | Iskola u. 38-42. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1027 | II. | Margit krt. 8-10. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1015 | I. | Szxxx xxx 0. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1024 | II. | Fény u. 11-13. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1025 | II. | Törökvész út 1/a. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1025 | II. | Törökvész út.87-91 (Rózsadomb Center) |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1021 | II. | Hüvösvölgyi úx 000. (Stop Shop) |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1033 | III. | Flxxxxx xxx 00. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1025 | II. | Szxxxxxxxx xx 0/x. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1039 | III. | Hexxxx X. xxx 0. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1037 | III. | Bécsi út 154. (EuroCenter) |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1033 | III. | Szentendrei u.115.(Auchan) |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1041 | IV. | Erxxxxxx x. 50. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1048 | IV. | Koxxxxxx xxx 0. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1042 | IV. | Áxxxx xx 00-00. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1052 | V. | Xxxx Xxxxxx x. 7-9. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1051 | V. | Nádor u. 6. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1055 | V. | Xxxxx Xxxxxx krt. 1. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1053 | V. | Ferenciek tere 11. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1051 | V. | Nádor u. 16. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1054 | V. | Báthory u. 9. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1054 | V. | Szxxxxxxx xxx 0-0. (Bank Center) |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1051 | V. | Bajcsy Zsxxxxxxxx xx 00. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1062 | VI. | Anxxxxxx xx 00-00. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1061 | VI. | Anxxxxxx xx 0. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1054 | VI. | Széchenyi rkp. 19. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1066 | VI. | Okxxxxx xxx 0. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1077 | VII. | Kixxxx xxxx 00. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1073 | VII. | Erzsébet krt 41. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1075 | VII. | Károly krt. 1. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1074 | VII. | Rákóczi út 84. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1073 | VII. | Dohány u. 65. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1076 | VII. | Thxxxxx xx 0. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1085 | VIII. | József krt. 33. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1085 | VIII. | József krt. 53. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1087 | VIII. | Kexxxxxx xx 0. (Aréna Plaza) |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1081 | VIII. | Népszínház u. 3-5.(Europeum üzletház) - Bejárat a Xxxxx Xxxxx térről |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1095 | IX. | Tinódi u. 9-11. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1098 | IX. | Lobogó u. 18. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1094 | IX. | Ferenc krt. 13. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1085 | VIII. | József krt. 80. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1085 | VIII. | Kálvin tér 12-13. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1097 | IX. | Xxxxxxx Xxxxxx Xxx. 12-14. (Lurdy ház) |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1095 | IX. | Soxxxxxxx xx 00-00. (Xxxxxx xxxx) |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1102 | X. | Xxxxxx Xxxxx sétány 6. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1105 | X. | Román u. 2. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1103 | X. | Xxxxxx Xxxxxx x. 30. (Family Center) |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1106 | X. | Örs vezér tere 25. (Árkád) |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1113 | XI. | Baxxxx Xxxx xx 00-00. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1117 | XI. | Xxxxxx Xxxxxxxx xörtér 18. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1111 | XI. | Kaxxxxxx X. xx 00. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1111 | XI. | Szt. Gexxxxx xxx 0. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1118 | XI. | Rétköz u. 5 |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1117 | XI. | Huxxxxx X. xx 00. (Savoya Park) |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1126 | XII. | Böszörményi út 9-11. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1124 | XII. | Apxx Xxxxxx xxx 00. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1123 | XII. | Alkotás u. 7/b |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1136 | XIII. | Tátra u. 10. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1055 | V. | Nyxxxxx xxx 0. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1137 | XIII. | Poxxxxxx xx 00. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1062 | VI. | Váci út 1-3. (Westend City Center) |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1131 | XIII. | Babér u. 9. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1134 | XIII. | Váci út 23-27. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1138 | XIII. | Népfürdő u. 22. (Duna Tower) |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1134 | XIII. | Váci út 9-15. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1137 | XIII. | Lexxx xxxx 00-00. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1148 | XIV. | Xxxx Xxxxx xxxxxx útja 19-21. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1149 | XIV. | Foxxxxxx xx 00/x. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1149 | XIV. | Boxxxxx xxx 00. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1146 | XIV. | Thxxxxx xx 000/x. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1152 | XV. | Szxxxxxxxxxx xx 000. (Pólus Center) |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1151 | XV. | Fő utca 64. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1157 | XV. | Zsókavár u. 28. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1163 | XVI. | Jókai u. 3/b. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1161 | XVI. | Rákosi út 118. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1173 | XVII. | Fexxxxxxx xx 00. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1173 | XVII. | Pexxx xx 0-0. (Tesco áruház) |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1181 | XVIII . | Üxxxx xx 000. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1188 | XVIII . | Vasút u. 48. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1183 | XVIII . | Üxxxx xx 000. (Delta Center) |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1195 | XIX. | Üxxxx xx 000. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1195 | XIX. | Vak Bottyán út 75/a-c (KÖKI Terminál) |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1204 | XX. | Xxxxxxx Xxxxx u. 44-46. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1238 | XXIII . | Grassalkovich u. 160. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1203 | XX. | Bíró M. u. 7. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1239 | XXIII . | Bevásárló u. 2. (Auchan Soroksár) |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1211 | XXI. | Kossuth L. u. 99. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1211 | XXI. | Kossuth L. u. 86. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1221 | XXII. | Kossuth L. 31. |
Budapesti Régió | Budapest | Budapest | 1222 | XXII. | Naxxxxxxxxx xx 00-00 (Xxxxxxx) |
Dél-dunántúl | Baranya | Pécs | 7600 | Xxxxxxx xx 00. | |
Dél-dunántúl | Baranya | Pécs | 7600 | Xxxxxxx xx 0. | |
Dél-dunántúl | Baranya | Pécs | 7600 | Xxxxxxxxx, Xxxxx xxx 00. | |
Dél-dunántúl | Baranya | Pécs | 7624 | Szigetiváros, Xxxxx Xxxx Xxxxx u. 1. | |
Dél-dunántúl | Baranya | Pécs | 7633 | Újmecsekalja, Ybl M. u. 7/3. | |
Dél-dunántúl | Baranya | Komló | 7300 | Xxxxxxx X. x. 05/1. | |
Dél-dunántúl | Baranya | Mohács | 7700 | Jókai u. 1. | |
Dél-dunántúl | Baranya | Siklós | 7800 | Felszabadulás u. 60-62. | |
Dél-dunántúl | Baranya | Szigetvár | 7900 | Vár u. 4. | |
Dél-dunántúl | Baranya | Pécsvárad | 7720 | Bem u. 2/b. | |
Dél-dunántúl | Baranya | Sásd | 7300 | Xxxxx Xx. x. 0. | |
Dél-dunántúl | Baranya | Sellye | 7900 | Xxxxxxxxxxx xxx 0. | |
Dél-dunántúl | Baranya | Szentlőrinc | 7940 | Munkácsy u. 16/A | |
Dél-dunántúl | Baranya | Villány | 7773 | Baross G. u. 36/9. | |
Dél-dunántúl | Baranya | Bóly | 7754 | Hősök tere 8/b. | |
Dél-alföld | Bács-Kiskun | Kecskemét | 6000 | Korona u.2. (MalomCenter) | |
Dél-alföld | Bács-Kiskun | Kecskemét | 6000 | Xxxxxxxxx xxx 0. | |
Dél-alföld | Bács-Kiskun | Baja | 6500 | Deák F. u. 1. | |
Dél-alföld | Bács-Kiskun | Kalocsa | 6300 | Szt. Xxxxxx xxx. u. 43-45. | |
Dél-alföld | Bács-Kiskun | Kiskőrös | 6200 | Xxxxxx xxx 00. | |
Dél-alföld | Bács-Kiskun | Kiskunhalas | 6400 | Xxxxxx xxxx 0. | |
Dél-alföld | Bács-Kiskun | Kiskunfélegyháza | 6100 | Xxxxxx xxx 0. | |
Dél-alföld | Bács-Kiskun | Bácsalmás | 6430 | Szt. Xxxxx u. 32. | |
Dél-alföld | Bács-Kiskun | Dunavecse | 6087 | Fő u. 40. | |
Dél-alföld | Bács-Kiskun | Izsák | 6000 | Xxxxxxxxx xxx 0. | |
Dél-alföld | Bács-Kiskun | Jánoshalma | 6440 | Rákóczi u.10. | |
Dél-alföld | Bács-Kiskun | Kecel | 6237 | Császártöltési u. 1. | |
Dél-alföld | Bács-Kiskun | Kiskunmajsa | 6120 | Csendes köz 1. | |
Dél-alföld | Bács-Kiskun | Kunszentmiklós | 6000 | Xxxxxx xxx 00. | |
Dél-alföld | Bács-Kiskun | Lajosmizse | 6000 | Xxxxx Xx. x. 102/a. | |
Dél-alföld | Bács-Kiskun | Mélykút | 6400 | Xxxxxx xxx 00. | |
Dél-alföld | Bács-Kiskun | Soltvadkert | 6230 | Szentháromság u. 2. | |
Dél-alföld | Bács-Kiskun | Szalkszentmárton | 6000 | Xxxxxx xxx 00. | |
Dél-alföld | Bács-Kiskun | Tiszakécske | 6000 | Xxxx xxx 0. | |
Dél-alföld | Bács-Kiskun | Kecskemét | 6000 | Xxxxxxxxxxxx xx 0. (Auchan Kecskemét) | |
Dél-alföld | Bács-Kiskun | Solt | 6300 | Xxxxxxx Xxxxx x. 08-50. | |
Dél-alföld | Bács-Kiskun | Szabadszállás | 6000 | Xxxxxx xxx 0. | |
Dél-alföld | Bács-Kiskun | Hajós | 6344 |