Szerbia mintaszakaszok

Szerbia. Az OTP Bank szerbiai leánybankja, az OTP banka Srbija a.d. Novi Sad adásvételi szerződést írt alá a National Bank of Greece S.A. („NBG”) tulajdonában álló szerbiai Vojvodjanska banka a.d.-ben („VOBAN”), valamint az NBG Leasing d.o.o-ban fennálló 100%-os tulajdonrész, valamint további, az NBG érdekeltségébe tartozó, szerbiai kitettségek megvásárlásáról. A Vojvodjanska banka és az NBG Leasing részvényeiért fizetendő vételár 125 millió euró. A VOBAN a szerb bankszektor 9. legnagyobb szereplője, univerzális bankként a lakossági és vállalati szegmensben egyaránt aktív. Az akvizíció eredményeképpen az OTP Csoport szerbiai piaci részesedése 5,7% százalékra nő, ezzel a
Szerbia. 2019. április 25-én a szerb parlament elfogadta a CHF devizahitelek euróra történő konverziójáról szóló törvényt. Ennek értelmében a konverziót követően a fennálló tőketartozás és normális kamatkötelezettség 38%-kal csökken, melyből 23% a bankokat terheli, a maradék 15%-ot pedig az Állam megtéríti a bankok felé. A konverzió nem kötelező, az ügyfél választásától függ. A konverziót követően az euróban denominált követelés kamata illetve kamatfelára maximálásra kerül: fix kamatperiódus esetén maximum évi 4%, változó kamatozás esetén pedig 3 havi Euribor +340 bp. A bankoknak 30 nappal a törvény hatályba lépését követően kell ajánlatot tenni az ügyfél felé, míg az ügyfélnek ugyancsak 30 napon belül válaszolnia és választania kell a felajánlott kondíciók közül. A törvény szektorszinten mintegy 540 millió eurónyi CHF jelzáloghitelt érint. Az OTP Bank Nyrt. 2018. december 19-én adásvételi szerződést írt alá a Societe Generale Csoport leánybankja, a Societe Generale Banka Srbija a.d. („SGS”) 100%-os részesedésének valamint leányvállalatainak megvásárlásáról. Az SGS mérlegfőösszege alapján 8,4%-os piaci részesedésével Szerbia 4. legnagyobb bankja. Univerzális bankként a lakossági és vállalati szegmensben egyaránt aktív. A tranzakció pénzügyi zárására várhatóan 2019 első félévében kerülhet sor, a szükséges felügyeleti engedélyek – többek között a Szerb Nemzeti Bank és a versenyhatósági engedélyek – megszerzésének függvényében.
Szerbia. A szerb Kötelmi viszonyokról szóló törvény (Köt.) a kötelem alanyváltoztatásának eseteitől elkülönítve, a szerződési jog általános szabályait tartalmazó fejezetben kife- jezetten szabályozza a szerződésátruházás (ustupanje ugovora) intézményét. A jogintéz- mény elnevezésének szó szerinti fordítása a szerződésengedményezés lenne, viszont a magyar jogi terminológiának a szerződésátruházás felel jobban meg.950 Már a néhai szövetségi Köt. 1978-as elfogadását követő években megjelenő szakirodalmi álláspontok kihangsúlyozták, hogy az összehasonlító jogban akkor meglehetősen ritkaságszámba ment, hogy a polgári törvénykönyv, illetve a kötelmi viszonyokat szabályozó törvény külön szabályozást tartalmazott a szerződésátruházásról. A törvény elfogadásának idő- szakában az európai jogösszehasonlításban egyedül az olasz Polgári törvénykönyv és az akkori jugoszláv Köt. szabályozták kifejezetten a szerződésátruházás intézményét.951 A törvény szerint visszterhes szerződésben az egyik fél, a másik fél beleegyezésével, átruházhatja harmadik személyre a szerződést, amivel a harmadik személy minden, e szerződésből származó joga tekintetében pedig jogosulttá, a kötelezettsége tekintetében 950 Gárdos, 2005, 20. o.

Related to Szerbia

  • Szerződésmódosítás A Szerződés csak közös megegyezéssel, írásban módosítható. Nem minősül szerződés- módosításnak a Felek cégjegyzékben nyilvántartott adataiban, így különösen a székhelyében, képviselőiben, számlavezető bankjában, bankszámlaszámában bekövetkező változás, továbbá a szerződéskötés és teljesítés során eljáró szervezet és a kapcsolattartók adataiban bekövetkező változás. Az említett változásokról az érintett Fél a másik felet – az eset körülményeitől függően – vagy előzetesen írásban 10 (tíz) napos határidővel, vagy a változás bekövetkezését (bejegyzését) követő 10 (tíz) napon belül köteles értesíteni.

  • Szerződésszegés A Felek szerződésszegő magatartása, így különösen a teljesítés elmulasztása, késedelme kötbér és kártérítés fizetési kötelezettséget keletkeztet, illetve szerződésszegés esetén a másik Fél a Szerződést rendkívüli felmondással megszüntetheti. A szerződésszegéssel okozati összefüggésben álló vis maior esetén a fél akkor mentesül a szerződésszegés és annak jogkövetkezményei alól, ha a vis maior esemény a szerződéskötés időpontjában nem volt előre látható és nem volt elvárható, hogy a fél a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. 6.1. A Kereskedő jogosult a Szerződést azonnali hatállyal, kártérítési kötelezettség nélkül, írásban, az ok megjelölésével felmondani - kivéve, ha az Vis Maior következménye –, ha a) Felhasználó megszegi bármely, szavatossági nyilatkozatát vagy a Felhasználó bármely jognyilatkozatáról bebizonyosodik, hogy az nem felel meg a valóságnak vagy tájékoztatási kötelezettségének elmulasztása jelen Szerződés szerint súlyos szerződésszegésnek minősül; b) Felhasználó hálózati csatlakozási vagy hálózathasználati szerződése bármely okból megszűnik; c) Felhasználó mérlegkör tagsági megállapodása vagy mérlegkör szerződése bármely okból megszűnik; d) Felhasználó a Szerződés szerinti bármely jogát és/vagy kötelezettségét a Kereskedő előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül engedményezi vagy átruházza; e) Felhasználó a Kereskedőnek a Szerződés alapján járó összegek szerződésszerű kifizetésével kapcsolatos kötelezettségét az eredeti fizetési határidőtől számított 15 (tizenöt) napon belül, a Kereskedő általi írásbeli felszólítás ellenére, nem teljesíti; f) Felhasználó a Kereskedő erre irányuló felszólítása ellenére nem bocsátja a Kereskedő rendelkezésére a Szerződésben meghatározott biztosítékot, vagy azt nem tartja fenn, vagy nem egészíti ki a Kereskedő kérésének megfelelően, vagy más, az Üzletszabályzatban, jelen ÁSZF-ben vagy a Szerződésben foglalt, a biztosítékkal kapcsolatos kötelezettségének nem tesz eleget; g) Felhasználó a villamosenergia-átvételi kötelezettségét szerződésszegő módon 15 (tizenöt) napot meghaladóan nem teljesíti, ideértve, de nem kizárólag azt az esetet is, ha erre azért nem képes, mert az adott felhasználási helyet a hálózati engedélyes a Felhasználó szerződésszegése miatt 15 (tizenöt) napot meghaladóan az ellátásból felfüggesztette vagy kikapcsolta; h) ha a villamosenergia-szolgáltatás szüneteltetése a 30 napot meghaladja; i) Felhasználó megsérti a Kereskedő teljes ellátási jogát; j) Felhasználó a Kereskedő által a felhasználási helyek ellátására szolgáltatott villamos energiát hozzájárulása nélkül vagy tilalma ellenére továbbadja; k) Felhasználó a részletfizetési, illetve fizetési haladékra vonatkozó megállapodás esetében a fizetési határidőt elmulasztja; l) az Üzletszabályzat szerinti egyéb eset.

  • Szerződés létrejötte 3.1.1 A Display Hirdetők és a Szolgáltató között a Hirdetési Szerződés a jelen ÁSZF általános rendelkezéseinek 3.2. pontjában foglalt feltételekkel jön létre, a szerződés minkét fél általi aláírásának napján. A Hirdetési Szerződés határozott időre jön létre, és a megrendelt szolgáltatások teljesítésének napjáig marad hatályban.

  • Szerződő 1.2.1. A biztosítási szerződés szerződője az a személy, aki a biztosítási szerződést a biz- tosítóval megköti és a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal. A szerződő lehet fogyasztó, illetve fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet. Fogyasztónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró ter- mészetes személy. 1.2.2. A szerződéssel összefüggésben a szerződő fél jogosult a biztosító irányába jognyi- latkozatot tenni és a biztosító hozzá köteles intézni a jognyilatkozatait. 1.2.3. Ha a szerződő és a biztosított különböző személy, akkor a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkoza- tokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni. 1.2.4. A szerződő személyének megváltozásához (szerződőcsere) a biztosító hozzájá- rulása szükséges, kivéve, ha a szerződő személye jogutódlás vagy a biztosított szerző- désbe való belépése folytán változik. 1.2.5. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írás- beli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet („belépés a szerződésbe”). A belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át, a folyó biztosítási idő- szakban esedékes díjakért a belépő biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen fele- lős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

  • Szerződés módosítása IV.3.1) A szerződést módosították-e? igen nem IV.3.2) Hivatkozás a szerződés módosításáról szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményre A hirdetmény száma a Közbeszerzési Értesítőben: •••••/•••• (KÉ-szám/évszám) A hirdetmény közzétételének időpontja: ••••/••/•• (év/hó/nap)

  • Egyoldalú szerződésmódosítás A Szolgáltató az előfizetői szerződést az egyedi előfizetői szerződésre is kiterjedően az ÜÁSZF Törzsrész 12pontjában szabályozott eseteken túl, jogosult egyoldalúan módosítani abbanaz esetben is, ha a műsorterjesztési szolgáltatás keretében kínált csatornák összetételében bekövetkezett változás indokolja a következők szerint: a) az általános szerződési feltételeiben és internetes honlapján az általa kínált díjcsomagokban feltüntette azadott csatorna szerepeltetésének általa vállalt időpontját és ez az időpont letelt, vagy b) az adott médiaszolgáltatás kivételét a kínálatból lakossági felméréseken alapuló nézettségi adatok vagy a médiaSzolgáltatóval kötött szerződéses jogviszony indokolják. (Eht. 132. § (2a)) Ha a Szolgáltató a fentiekben meghatározott esetekben az Előfizetőt köteles értesíteni, a számlalevél szerinti értesítésnek a kínált médiaszolgáltatások összetételében bekövetkező változás esetén, az Eht. 132. § (2a) bekezdés szerinti indokot iskell tartalmaznia. Szolgáltató jogosult a műsorkínálatot azelőfizetők előzetes értesítése mellett megváltoztatnia az ÜÁSZF Törzsrész12. pontjában meghatározott módon. A Szolgáltató a műsorválasztékot azelőfizetői igények figyelembe vételével alakítja ki, s az előfizetői igények mellett – a lakossági felmérésen alapuló nézettségi adatok alapján- figyelembe veszi a műsordíjak gazdasági hatását ésa műsorok minőségi jellemzőit. ▪ a szolgáltatás az új helyszínen létesíthető legyen, ne legyen műszaki akadálya, ▪ az áthelyezés a teljes szolgáltatásra, s ne csak egyes szolgáltatás részekre vonatkozzon. SAT TV: Műszaki korlátok miatt, technikailag úgy valósul meg az áthelyezés, hogy a teljes szolgáltatás leszerelésre kerül a meglévő telepítési címen, és az létesítésre kerül az Előfizetőáltal megadott új címen. Azúj telepítési címen történő telepítésre vonatkozó rendelkezések megegyeznek az új szolgáltatásra vonatkozó telepítési szabályokkal, az áthelyezésdíja pedigmegegyezik a jelen ÁSZF 5. pontjában meghatározott telepítési díjakkal.

  • Szerződő fél 3.1. A Szolgáltató által nyújtott szolgáltatásokat a Vendég veszi igénybe. 3.2. Amennyiben a szolgáltatásokra vonatkozó megrendelést a Vendég közvetlenül adja le a Szolgáltatónak, úgy a Vendég a Szerződő fél. A Szolgáltató és a Vendég együttesen - a feltételek teljesülése esetén - szerződéses felekké válnak (továbbiakban Felek). 3.3. Amennyiben a szolgáltatásokra vonatkozó megrendelést a Vendég megbízásából egy harmadik személy (továbbiakban Közvetítő) adja le a Szolgáltatónak, az együttműködés feltételeit a Szolgáltató és a Közvetítő között megkötött szerződés szabályozza. Ebben az esetben a Szolgáltató nem köteles vizsgálni, hogy a harmadik személy jogszerűen képviseli-e a Vendéget.

  • SZERZŐDÉSTERVEZET VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS

  • Szerzői jogok A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) 1. § (1) bekezdése értelmében a weboldal szerzői műnek minősül, így annak minden része szerzői jogi védelem alatt áll. Az Szjt. 16. § (1) bekezdése alapján tilos a weboldalon található grafikai és szoftveres megoldások, számítógépi programalkotások engedély nélküli felhasználása, illetve bármely olyan alkalmazás használata, amellyel a weboldal, vagy annak bármely része módosítható. A weboldalról és annak adatbázisából bármilyen anyagot átvenni a jogtulajdonos írásos hozzájárulása esetén is csak a weboldalra való hivatkozással, forrás feltüntetésével lehet.

  • Szerződésszegés, kötbér Szerződésszegésnek minősül minden olyan magatartás vagy mulasztás, amelynek során a Fél a jelen keretszerződés és mellékletei, valamint a keretszerződés keretében létrejött egyedi szerződések és mellékleteik rendelkezéseiből eredő bármely kötelezettségét megszegi. A Felek az Eladó késedelmes teljesítése, hibás teljesítése, illetve nem teljesítése (meghiúsulás) esetére kötbérfizetésben állapodnak meg. Felek rögzítik, hogy Xxxxx késedelembe esik, amennyiben bármely szerződésből eredő kötelezettségét a szerződés szerinti határidőben nem teljesíti. Eladó hibásan teljesít, ha a szolgáltatása a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek, ide értve különösen, de nem kizárólagosan, ha a minőségi vizsgálat eredménye szerint az Eladó által szolgáltatott áru nem felel meg az EU vagy Magyarország hatályos előírásainak, mivel olyan paraméterekkel rendelkezik, vagy olyan szermaradványokat (pl.: peszticid), egyéb idegen anyagokat stb. tartalmaz, amik miatt az EU területén az nem forgalmazható, és egyszerű rostálás, tisztítás útján ez a minőség nem is javítható. Ebben az esetben az Eladó köteles szolgáltatása hibáját kijavítani, így a fent írt hibás teljesítési esetben az árut visszavenni, s helyette új árut adni. A hiba kijavításával, az áru visszavételével és új áru szállításával kapcsolatos minden többletköltség – beleértve a számlázási és fuvarköltségeket is – az Eladót terhelik. Amennyiben az árut Xxxxx kicserélni nem tudja, úgy a hibás teljesítésével a Vevőnek okozott kárt tartozik megfizetni. Felek rögzítik, hogy a szerződést az Eladó – részben, vagy egészben – nem teljesíti, amennyiben érdekkörébe tartozó okból a szerződés részben vagy egészben meghiúsul, vagy ha az Eladó a teljesítést jogos ok nélküli megtagadja, vagy amennyiben Vevő az Eladó érdekkörébe tartozó okból - különösen Eladó szerződésszegése esetén - az adott szerződéstől részben vagy egészben eláll, vagy felmondja a szerződést vagy annak egy részét. A késedelem, vagy hibás teljesítés esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesíti az Eladót a teljesítés alól. A kötbér alapja a szerződésszegéssel érintett egyedi szerződésben meghatározottak szerint számított teljes nettó vételár. A kötbér mértéke a hibás teljesítés és késedelmes teljesítés esetén a hibátlan teljesítésig számítva a szerződésszegéssel érintett első hét nap folyamán napi 1 (egy) %, ezt követően napi 2 (két) %, de maximum 20 (húsz) %, a teljesítés Eladó érdekkörében bekövetkező meghiúsulása esetén 20 (húsz) %. Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben Eladó szerződésszegése 7 (hét) napon keresztül fennáll, vagy a Vevő felhívására, az abban esetlegesen foglalt határidőben sem teljesít szerződésszerűen, vagy Eladó súlyos szerződésszegést követ – így különösen, de nem kizárólagosan a tábla adatokat nem szerződésszerűen szolgáltatja, terménybetakarítással, tárolással kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségét megszegi, a terményt szerződésszerűen nem szolgáltatja, stb. –, úgy Vevő jogosult minden további intézkedés, vagy felszólítás tétele, vagy póthatáridő tűzése nélkül az érintett egyedi szerződéstől azonnali hatállyal részben vagy egészben elállni, vagy megkezdett teljesítés esetén azt részben vagy egészben felmondani, mely esetekben Vevőt a fentiekben írt meghiúsulási kötbér megilleti. A szerződés részben vagy egészben történő megszűnésével, meghiúsulásával kapcsolatos, annak következtében felmerülő minden kár megtérítésének és ezzel kapcsolatban felmerülő költség viselésének kötelezettsége Eladót terheli. Amennyiben Xxxx él felmondási, vagy elállási jogával, a Vevő saját választása szerint jogosult az Eladó költségére fedezeti vásárlást eszközölni, a fedezeti vásárlással kapcsolatos valamennyi kárát Xxxxxxx xxxxxxxx, illetve azt az Eladóval szemben érvényesíteni. Vevő jogosult – a kártérítésre vonatkozó szabályok szerint – a kötbért meghaladó kárát érvényesíteni. Vevő a kötbér összegét külön levélben terheli ki, melyet Vevő jogosult az esedékes számla összegébe teljes egészében, vagy részben beszámítani, vagy Vevő felszólítására Eladó köteles annak kézhezvételét követő 8 (nyolc) napon belül banki átutalással kiegyenlíteni.