Összevont Alaptájékoztató

OTP Bank Nyrt. 2017/2018. évi

200.000.000.000 Forint

Keretösszegű Kötvényprogram

Jelen dokumentum két Alaptájékoztatót foglal magában (a jelen dokumentum alkalmazásában az Alaptájékoztatók együttesen: Alaptájékoztató), amelyek alapján a Kötvényprogram keretében a Kibocsátó az Alaptájékoztatóban megjelölt szabályozott piacra bevezetett, és oda be nem vezetett Kötvényeket kíván nyilvánosan forgalomba hozni. A jelen Alaptájékoztató egy dokumentumban tartalmazza a tartalomjegyzéket, a 809/2004/EK Rendelet szerinti összefoglalót, a regisztrációs okmányt, a kibocsátási program leírását, az értékpapírjegyzéket és a végleges feltételek formátumát.

2017. augusztus 8.

Az Alaptájékoztató közzétételét a Magyar Nemzeti Bank a 2017. augusztus 9. napján kelt H-KE-III-598/2017. számú határozatával engedélyezte.

Tartalomjegyzék

I. ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALAPTÁJÉKOZTATÓHOZ 4

A. szakasz – Bevezetés és figyelmeztetések 4

B. SZAKASZ – A KIBOCSÁTÓ ÉS AZ ESETLEGES KEZES 5

C. szakasz – Értékpapírok 14

D. szakasz – Kockázatok 16

E. szakasz – Ajánlattétel 17

II. KOCKÁZATOK 19

1. A Kibocsátóval kapcsolatos Kockázati tényezők 19

1.1. A Kibocsátó gazdálkodásának környezetével kapcsolatos kockázatok 19

1.2. Az OTP Csoport működéséhez kapcsolódó kockázatok (Kibocsátói kockázat) 20

2. A kötvényekkel kapcsolatos Kockázati tényezők 22

2.1. Piaci kockázatok a Kötvények árfolyamával, illetve kamatfizetéseivel kapcsolatosan 23

2.2. Likviditási kockázat 23

2.3. Devizaárfolyam-kockázat 23

2.4. Az aukciós eljárás kockázata 23

2.5. Jegyzési eljárás, az OBA garancia hiánya 23

III. REGISZTRÁCIÓS OKMÁNY 24

1. Felelős személyek / Felelősségvállalási nyilatkozat 24

2. BEJEGYZETT KÖNYVVIZSGÁLÓK 24

3. Kiemelt pénzügyi információk 24

3.1. Az OTP Csoport 2015. és 2016. évi konszolidált eredménykimutatása és konszolidált pénzügyi helyzet

kimutatása 24

3.2. Az OTP Csoport 2017. első negyedévi nem auditált, konszolidált eredménykimutatása, főbb mérlegtételei és teljesítménymutatói korrigált eredmény alapján 24

4. Kockázati tényezők 25

4.1. A Kibocsátó gazdálkodásának környezetével kapcsolatos kockázatok 25

4.2. Az OTP Csoport működéséhez kapcsolódó kockázatok (Kibocsátói kockázat) 26

5. A Kibocsátó bemutatása 28

5.1. A Kibocsátó története és fejlődése 28

5.2. Befektetések 31

6. Üzleti tevékenység áttekintése (fő tevékenységi körök, legfontosabb piacok) 31

6.1. Az OTP Csoport magyarországi üzleti tevékenysége 32

6.2. Az OTP Csoport külföldi leányvállalatainak üzleti tevékenysége 32

7. Szervezeti felépítés 33

7.1. A Bank szervezete 33

7.2. Az OTP Csoport és a Kibocsátó OTP Csoporton belüli helyzetének rövid bemutatása 33

8. Trendek 34

8 1. A Kibocsátó nyilatkozata a Kibocsátó kilátásai szempontjából jelentős hátrányos változások nem létéről34

8.2. Az ismert trendek, a bizonytalansági tényezők, a kereslet, a kötelezettségvállalások vagy váratlan események bemutatása, amelyek valószínűleg jelentős hatást gyakorolhatnak a Kibocsátó üzleti kilátásaira

legalább a folyó pénzügyi évben 34

9. Nyereség-előrejelzés vagy -becslés 35

10. Igazgatási, irányító és felügyelő szervek 35

10.1. Az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság, az ügyvezetés és az Audit Bizottság működése, tagjai 35

10.2. Nyilatkozat az igazgatási, irányító és felügyelő szervek tagjainak összeférhetetlenségéről 41

11. Testületi tagsággal kapcsolatos gyakorlat 41

11.1. Információk a Kibocsátó könyvvizsgálattal foglalkozó bizottságáról, ideértve a bizottsági tagok nevét és a bizottság feladatszabályozásának összefoglalóját 41

11.2. Nyilatkozat arról, hogy a Kibocsátó teljesíti-e a bejegyzés országában érvényes valamely

vállalatirányítási rendszer követelményeit 41

12. Főbb részvényesek 41

12.1. Nyilatkozat arról, hogy gyakorol-e valaki közvetlenül vagy közvetve tulajdonjogot vagy ellenőrzési jogot a Kibocsátó felett 41

12.2. A Kibocsátó előtt ismert megállapodások bemutatása, amelyek végrehajtása egy későbbi időpontban a

Kibocsátó feletti ellenőrzés módosulásához vezethet 42

13. A kibocsátó eszközeire, forrásaira, pénzügyi helyzetére és eredményére vonatkozó pénzügyi információk 42

13.1. Pénzügyi információk 43

13.2. A korábbi éves pénzügyi információk ellenőrzése 43

13.3. A legutóbbi pénzügyi információk dátuma 43

13.4. Közbenső és egyéb pénzügyi információk 43

13.5. Xxxxxxxx, választottbírósági és hatósági eljárások 44

13.6. A Kibocsátó pénzügyi helyzetében vagy kereskedelmi pozícióiban bekövetkezett lényeges változások 44

14. Kiegészítő információk 45

14.1. Részvénytőke 45

14.2. A Kibocsátó alapszabálya 45

15. Lényeges szerződések 45

16. Harmadik féltől származó információ, szakértői nyilatkozat és összeférhetetlenségi nyilatkozat 45

17. MEGTEKINTHETŐ DOKUMENTUMOK 45

IV. A KÖTVÉNYPROGRAM 48

1. A Kötvényprogram összefoglalása 48

2. Forgalomba hozatal Magyarország Területén kívül 48

2.1. A Felügyelet által engedélyezett Alaptájékoztató közösségi hatálya 48

2.2. A notifikációs eljárás 48

2.3. A Kötvényprogrammal kapcsolatos forgalomba hozatali dokumentumok 49

2.4. A Kötvényprogrammal kapcsolatos forgalomba hozatali dokumentumok és egyéb tájékoztatások

közzététele 49

2.5. Az Alaptájékoztató és a forgalomba hozatallal kapcsolatos egyéb dokumentumok nyelve 49

2.6. A Magyarország területén kívüli forgalomba hozatal egyéb szabályai 49

V. ÉRTÉKPAPÍRJEGYZÉK 50

1. Felelős személyek / Felelősségvállalási nyilatkozat 50

2. Kockázati tényezők 50

2.1. Piaci kockázatok a Kötvények árfolyamával, illetve kamatfizetéseivel kapcsolatosan 51

2.2. Likviditási kockázat 51

2.3. Devizaárfolyam-kockázat 51

2.4. Az aukciós eljárás kockázata 51

2.5. Jegyzési eljárás, az OBA garancia megszűnése 51

3. Kulcsfontosságú Információk 52

3.1. A kibocsátásban/ajánlattételben érintett természetes és jogi személyek érdekeltsége 52

3.2. Az ajánlattétel okai és a bevétel felhasználása 52

4. AZ AJÁNLOTT/BEVEZETETT ÉRTÉKPAPÍROKRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK 52

4.1. Az eladásra felajánlott/bevezetett értékpapírok fajtája és osztálya, ideértve az ISIN-kódot (nemzetközi

értékpapír-azonosító szám) és más értékpapír-azonosító számokat is 53

4.2. Az értékpapírok kibocsátása alapjául szolgáló jogszabályok 54

4.3. Tájékoztatás arról, hogy az értékpapírok névre szólnak és dematerializált formában készültek-e, továbbá a nyilvántartást vezető szervezet neve és címe 54

4.4. A kibocsátás pénzneme 55

4.5. Az eladásra felajánlott/kereskedésre bevezetett értékpapírok sorrendisége 55

4.6. Az értékpapírokhoz kapcsolódó jogok, ideértve a jogok bármely korlátozását és a gyakorlásukra

vonatkozó eljárást 55

4.7. A névleges kamatláb és a fizetendő kamatra vonatkozó rendelkezések 57

4.8. Lejárat napja és a Kötvény törlesztésére vonatkozó rendelkezések, ideértve a visszafizetési eljárásokat,

előtörlesztést és törlesztési feltételeket 64

4.9. A várható hozam és a hozam kiszámításának módja 67

4.10. A Befektetők/Kötvénytulajdonosok képviselete a Kötvények forgalomba hozatalakor, valamint a Kötvények futamideje alatt 67

4.11. Új kibocsátások esetén nyilatkozat azon határozatokról, engedélyekről és jóváhagyásokról, amelyek

alapján az értékpapírokat előállították és/vagy kibocsátották, illetve a jövőben előállítják és/vagy kibocsátják 68

4.12. Új kibocsátások esetén az értékpapírok kibocsátásának várható időpontja 68

4.13. Az értékpapírok szabad átruházhatóságára vonatkozó korlátozások leírása 68

4.14. Adózás 69

5. AZ AJÁNLATTÉTEL FELTÉTELEI 71

5 1. Feltételek, ajánlati statisztikák, várható ütemezés és a jegyzéshez/ajánlattételhez szükséges intézkedések71

5.2. Forgalmazási terv és allokáció 76

5.3. Árképzés 78

5.4. Befektetési szolgáltatók és jegyzési garanciavállalás 79

6. TŐZSDEI BEVEZETÉSRE ÉS A KERESKEDÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 79

6.1. Tájékoztatás arról, hogy a kínált értékpapírok tekintetében nyújtanak-e be kérelmet a bevezetésre, és szabályozott piacon vagy azzal egyenértékű piacokon kívánják-e forgalmazni. 79

6.2. Minden olyan szabályozott vagy azzal egyenértékű piac, amelyen – a Kibocsátó ismeretei szerint – a

felkínálandó vagy bevezetendő értékpapírokkal azonos osztályú értékpapírokkal kereskednek. 80

6.3. Azon szervezetek neve és címe, amelyek kötelezettséget vállaltak arra, hogy közvetítőként működnek közre a másodlagos piacokon folytatott kereskedésben, és vételi vagy ajánlati áron keresztül biztosítják a likviditást,

továbbá a kötelezettségvállalásaik főbb feltételeinek bemutatása 80

7. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK 80

7.1. Az értékpapírjegyzékben a kibocsátással összefüggésben tanácsadókat nem említenek meg 80

7.2. Az értékpapírjegyzékben nem szerepelnek egyéb információk, amelyeket részben vagy teljesen bejegyzett

könyvvizsgálók ellenőriztek, és erről jelentést készítettek. 80

7.3. Az értékpapírjegyzék nem tartalmazza szakértői minőségben közreműködő személy nyilatkozatát vagy

jelentését. 80

7.4. Az értékpapírjegyzékben nem szerepelnek információk, amelyek harmadik féltől származnak. 80

7.5. A Kibocsátónak vagy a Kötvénynek a Kibocsátó kérésére vagy a besorolási eljárásban való

közreműködésével készült hitelkockázati besorolása 80

VI. VÉGLEGES FELTÉTELEK FORMÁTUMA 82

FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK 88

VII. 1. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ OTP BANK NYRT. ÉRTÉKPAPÍRSZOLGÁLTATÁSOKAT NYÚJTÓ FIÓKJAI 89

I. ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALAPTÁJÉKOZTATÓHOZ

Az Összefoglalóban az első oszlop 809/2004/EK Rendelet XXII. számú melléklete szerinti Elemszámot, míg a második oszlop a Közzétételi követelményeket jeleníti meg akként, hogy a nem alkalmazható adatok helyén az Összefoglalóban nem értelmezhető megjegyzés kerül feltüntetésre.

A. SZAKASZ – BEVEZETÉS ÉS FIGYELMEZTETÉSEK

A.1.

A Kibocsátó figyelmezteti a Befektetőket és a Kötvénytulajdonosokat, hogy

▪ ez az Összefoglaló az Alaptájékoztató bevezetőjének tekintendő;

▪ az értékpapírokba történő befektetésről szóló döntést a Befektetőnek az Alaptájékoztató egészének figyelembevételére kell alapoznia;

▪ ha az Alaptájékoztatóban foglalt információkkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor, előfordulhat, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján az Alaptájékoztatóval kapcsolatban a bírósági eljárás megindítását megelőzően felmerülő fordítási költségeket felperes Befektetőnek kell viselnie; továbbá

▪ polgári jogi felelősség kizárólag azokat a személyeket terheli, akik az Összefoglalót – az esetleges fordításával együtt – benyújtották, de csak abban az esetben, ha az összefoglaló félrevezető, pontatlan vagy nem áll összhangban az Alaptájékoztató más részeivel, vagy ha – az Alaptájékoztató más részeivel összevetve – nem tartalmaz alapvető információkat annak érdekében, hogy segítsen a Befektetőknek megállapítani, érdemes-e befektetniük az adott értékpapírokba.

A Kibocsátó OTP Bank Nyrt., (székhelye: 1051 Budapest, Nádor u.16., nyilvántartja a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, cégjegyzékszáma: 00-00-000000, "Bank" vagy ”Kibocsátó" vagy „OTP Bank”) elhatározta a jelen Alaptájékoztatóban meghatározott Kötvényprogram felállítását és azt, hogy a Kötvényprogram feltételeinek megfelelően, az Alaptájékoztató hatálya alatt, időről-időre Kötvényeket bocsát ki nyilvánosan, amely kibocsátandó, de le nem járt Kötvények össznévértéke nem haladhatja meg az 200.000.000.000 forintot.

A Magyar Nemzeti Bank (az "MNB" vagy „Felügyelet”) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (”Tpt.”) szerinti engedélyt 2017. augusztus 9-én adta meg a jelen Alaptájékoztató és a kapcsolódó hirdetmény közzétételének engedélyezésére.

A Tpt. és az Európai Unió Bizottságának a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról szóló 809/2004/EK rendeletének (”Rendelet”) vonatkozó rendelkezései értelmében hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás Magyarországon, mint székhely szerinti tagállamban, illetve az Európai Unió másik tagállamában, mint fogadó államban értékpapírt nyilvánosan akkor hozhat forgalomba, ha a Kibocsátó tájékoztatót vagy Alaptájékoztatót és hirdetményt tesz közzé. Az Alaptájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a Kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot. Az Alaptájékoztatóban, valamint a közzétett hirdetményben közölt adatnak, adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a valóságnak megfelelőnek, helytállónak kell lennie. Az Alaptájékoztató és a hirdetmény félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely lényeges ahhoz, hogy a befektető megalapozottan megítélhesse a Kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi és jogi helyzetét, valamint annak várható alakulását, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogok alakulását.

Az Összefoglaló az Alaptájékoztató kötelező bevezető része, megalapozott befektetési döntést azonban csak az Alaptájékoztató, – beleértve a hivatkozással beépített dokumentumokat, valamint az egyes részkibocsátásokra vonatkozó Végleges Feltételeket is, továbbá az Alaptájékoztató esetleges kiegészítései – ismeretében lehet hozni. Ez fokozottan vonatkozik a Kibocsátó gazdasági helyzetének és a befektetés kockázatainak megismerésére.

Kötvényeket a Kötvényprogram keretein belül az Alaptájékoztató közzétételének Felügyelet általi engedélyezését követő tizenkét hónapon belül lehet nyilvánosan forgalomba hozni. A Kibocsátó köteles a jelen Alaptájékoztató kiegészítését kezdeményezni, ha az engedély kiadása és a forgalomba hozatali eljárás lezárásának határideje között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a tudomására, amely az Alaptájékoztató kiegészítését indokolttá teszi. Az Alaptájékoztató kiegészítését a Felügyelet is elrendelheti.

Ha az Alaptájékoztató a forgalomba hozatali eljárás időtartama alatt kiegészítésre kerül, az a befektető, aki a kiegészítés közzététele előtt a Kötvény lejegyzésére vagy megvásárlására megállapodást kötött, jogosult a jegyzési nyilatkozat visszavonására, illetőleg a megállapodástól való elállásra. A befektető az elállási jogát a kiegészítés közzétételét követő két munkanapon belül gyakorolhatja. A befektető elállása esetén a Kibocsátó köteles a befektetőnek a vásárlással kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni.

A Kötvény forgalomba hozatalával, illetve eladásával kapcsolatos bármely információ továbbadására, illetve a forgalomba hozatallal és az eladással kapcsolatos nyilatkozattételre kizárólag a jelen Alaptájékoztatóban erre felhatalmazott személy jogosult. A jogosulatlan személytől származó információk, illetve az ilyen személy által a forgalomba hozatallal és az eladással kapcsolatosan tett kijelentések nem tekinthetőek a Kibocsátó felhatalmazásán alapuló információnak, illetve kijelentésnek.

A jelen Xxxxxxxxxxxxxxx nem minősül a Kibocsátó, illetve a Forgalmazó nyilatkozatának arról, hogy a Kötvényt a befektetők a rájuk vonatkozó jogszabályok értelmében jogosultak megszerezni, vagy a Kötvénybe érdemes befektetni. A Kötvénybe fektetők viselik befektetésük kockázatait. Az Alaptájékoztatóban szereplő előrejelzések a Kibocsátó vezetőségének jelenlegi információin és várakozásain alapulnak, és nincs biztosíték arra, hogy az adott folyamatok a jövőben ténylegesen az előrejelzéseknek megfelelően alakulnak, bekövetkeznek.

A.2.

nem értelmezhető

B. SZAKASZ – A KIBOCSÁTÓ ÉS AZ ESETLEGES KEZES

B.1.	A Kibocsátó jogi és kereskedelmi neve: OTP Bank Nyrt.
B.2.	A Kibocsátó székhelye, jogi formája, a működésére irányadó jog és a bejegyzés országa: ▪ székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 16., nyilvántartja a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, cégjegyzékszáma: 00-00-000000; ▪ jogi formája: nyilvánosan működő részvénytársaság; ▪ működésére irányadó jog: magyar ▪ bejegyzés országa: Magyarország.
B.3.– B.4a.	nem értelmezhető
B.4b.	Nemzetközi környezet: A tengerentúlon az USA gazdasága jópár éve már a gazdasági konjunktúra érett fázisába lépett, amelyhez igazodva a Fed előbb kivezette az eszközvásárlási programját, majd egy lassú, óvatos kamatemelési ciklusba kezdett. Az USA gazdasága mostanra túljutott a konjunktúra ciklus legerőteljesebb felfelé ívelő szakaszán, amit jól jelez, hogy az elmúlt 2 évben fokozatosan csökkent – 2,6%, 1,7% - a gazdasági növekedés, és mostanra a hosszú-távú átlag alá csökkent annak mértéke. A legnagyobb bizonytalanság az új elnök politikáját övezi. Amennyiben a Xxxxx adminisztráció bevezet több kereskedelem korlátozó intézkedést, valamint jelentősebb költségvetési expanziót hajt végre fennáll annak a veszélye, hogy „túlfűtse” a már most is magas kapacitás kihasználtságon lévő amerikai gazdaságot, ezzel infláció emelkedést generálva. Amíg azonban ezen intézkedések ténylegesen nem realizálódnak a Fed vélhetően kitart majd a jelenlegi nagyon óvatos monetáris szigorítási ciklusa mellett. A 2015-ös 2%-ot követően 1,8%-ra lassult a gazdasági növekedés az euró övezetben. Ugyanakkor a lassulás mértéke elmaradt a várakozásoktól. A lassulás alapvetően a korábbi jelentős euró gyengülés és olajár zuhanás pozitív növekedési hatásainak kifutása miatt lehetett várni, azonban a valuta övezeti gazdaságok a vártnál ellenállóbbnak bizonyultak. 2016 második felében ráadásul még inkább el kezdett felpörögni az euró övezeti gazdaság, 2016 Q2 óta negyedévről negyedévre gyorsult a növekedés üteme, 2017 Q1-ben évesített negyedéves bázison már elérte a 2,4%-ot. A kedvező konjunkturális kép több tényezőre vezethető vissza: egyrészt az euró övezet országainak többségében véget ért a költségvetési kiigazítás folyamata, miközben a monetáris politika továbbra is rendkívül támogató maradt. Továbbá a korábbi euró gyengülés és olajár zuhanás kellő lökést tudott adni a gazdaságok számára, hogy átlendüljenek a holtponton. Mostanra pedig egy szélesebb körű növekedés kezd beindulni: az ingatlanpiac mindenhol kezd magára találni, a hitelezési aktivitás erősödik, a munkanélküliségi ráta gyors ütemben csökken.

Az euró övezet számára további pozitívum, hogy a korábbi jelentős politikai kockázatok többsége – az euró szkeptikus pártok hatalomra jutása több tagországban – nem realizálódott, sőt a francia választások kimenetével megnyílt az út egy szorosabb integráció felé való elmozdulásnak is. Az erősödő gazdasági teljesítmény, illetve az éledező infláció hatására az EKB nagy valószínűség szerint 2017 végén a tervezettnek megfelelően leállítja az eszközvásárlási programját, és 2-2,5 évvel az USA-t követően az euró övezetben is elindulhat egy óvatos kamatemelési ciklus.

Magyarország:

2016-ban a magyar gazdaság növekedési üteme 2%-ra lassult a 2015-ös 3,1%-ot követően. E mögött főleg átmeneti hatások álltak, elsődlegesen az állami beruházások jelentős csökkenését lehet említeni. A lakossági fogyasztás azonban tovább erősödött: a háztartások vásárolt fogyasztása 4,9%-kal bővült a 2015-ös 3,4%-ot követően. Ugyanakkor az állami beruházások visszaesése egyértelműen átmeneti jelenség, 2017-ben az uniós pénzfelhasználásnak köszönhetően jelentős emelkedés várható. Ezt a 2017-es első negyedéves adatok is megerősítik, hiszen a GDP növekedés elérte 4,2%-ot, miközben a beruházások 28%-kal emelkedtek éves alapon. 2016-ban folytatódott az ingatlanpiac élénkülése, a lakásépítések 32%-kal (17/Q1: 47%) a lakásárak pedig 10,5%-kal emelkedtek, és az irodapiacon is beindultak a fejlesztések. Részben az egyre szűkülő szabad munkaerő-tartaléknak, részben a minimálbér emeléseknek köszönhetően a bérdinamika jelentősen gyorsult, az év első 5 hónapjában a nemzetgazdasági bérek 11,4%-kal emelkedtek. Ez rendkívül erős alapot teremt a lakossági fogyasztás bővülésének, illetve a lakáspiac további élénkülésének.

A hitelpiacon 2016-ban egyértelműen megtörtént a fordulat: az év második felétől kezdve mind a lakossági, mind a vállalati nettó hitelfelvétel (új kihelyezés-törlesztés egyenlege) pozitív tartományba fordult. A pozitív tendencia 2017 első 5 hónapjában is folytatódott: a lakosság nettó hitelfelvétele 120 milliárd forinttal haladta meg a 2016 első 5 hónapjában látott értéket. A hiteleken belül elsősorban a lakáshitelek és a személyi hitelek esetében látunk erőteljes felfutást.

Az erős konjunktúrának köszönhetően a költségvetési pozíció is rendkívül kedvezően alakult, 2016-ban az államháztartás hiánya a GDP 1,8%-a volt és az államadósság tovább csökkent, 2016 végére a GDP 74%-ra. Az erős fiskális politikai helyzet pedig nagy mozgásteret ad a jegybank számára a jelenlegi laza monetáris kondíciók fenntartására.

Egyéb OTP-s országok:

Az OTP csoport országai közül továbbra is a magyar, szlovák és román gazdaság tart a legelőrébb a konjunktúra ciklusban. Ezen országok mindegyikére széleskörű, a belföldi felhasználás által hajtott gazdasági növekedés a jellemző. A Közép-Kelet európai régió jelenleg nagyon kedvező növekedési képet mutat, mivel a munkaerő-piaci helyzet kedvező, alacsony a munkanélküliség, elindult a bérnövekedés, és mindez kiegészülve az alacsony kamatkörnyezettel erős támaszt ad a belső keresletnek. Ráadásul külgazdasági sokkok esetén a költségvetés számára elegendő mozgástér áll rendelkezésre a növekedés fenntartásához. A balkáni régió országaiban, Bulgáriában, Montenegróban, Szerbiában és Horvátországban a gazdasági növekedés a KKE országokhoz képest késéssel indult meg, melynek oka elsősorban a kevésbé rugalmas árfolyamrendszer és/vagy az elhúzódó költségvetési kiigazítás volt. Mostanra ezekben az országokban is egyértelműen elindult a növekedés, azonban ezek a gazdaságok még a konjunktúra egy kevésbé érett fázisában tartanak, amikor a növekedés törékenyebb, és az esetleges külső sokkokra való érzékenység is nagyobb. A harmadik ország csoportba Oroszország és Ukrajna tartozik. Ezen országok jelentősen megszenvedték a nemzetközi nyersanyagárak zuhanását, és 2015-ben recesszióba kerültek. 2016-ban mindkét országban megtörtént a növekedési fordulat, de ezek a gazdaságok még alig jutottak túl a recesszión, a kilábalás elején tartanak.

B.5.

A Kibocsátó és a vele szoros (ellenőrző befolyásnak vagy részesedési viszonynak minősülő) kapcsolatban álló vállalkozások (a továbbiakban: OTP Csoport) a legmodernebb elektronikus csatornákon, valamint közvetítőkön keresztül a régió 9 országában adnak magas színvonalon megoldást az ügyfelek pénzügyi igényeire.

Az OTP Bank Nyrt. hagyományosan Magyarország kiemelkedő lakossági bankja és különös tekintettel kiterjedt fiókhálózatára, folyamatosan domináns szereplője ennek a piacnak. Az OTP Csoport univerzális pénzügyi és befektetési szolgáltatásait üzleti és jogi megfontolásokból számos leányvállalat bevonásával nyújtja. Míg Magyarországon a hagyományos banki szolgáltatások az OTP Bank Nyrt. portfolióját alkotják, egyes pénzügyi igényeket – például autó-finanszírozás – kiszolgáló termékeket az OTP Bank Nyrt. leányvállalatai fejlesztik és értékesítik.

	Az OTP Bank Nyrt. több sikeres akvizíciót hajtott végre az elmúlt években, melyek eredményeképp – a közép- kelet európai (CEE) régió meghatározó bankcsoportjává fejlődött. Jelenleg Magyarország mellett leánybankjai a régió további 8 országában tevékenykednek: Bulgáriában (DSK Bank EAD), Horvátországban (OTP banka Hrvatska d.d.), Romániában (OTP Bank Romania S.A.), Szerbiában (OTP banka Srbija a.d.), Szlovákiában (OTP Banka Slovensko a.s.), Ukrajnában (JSC OTP Bank), Montenegróban (Crnogorska Komercijalna banka a.d.) és Oroszországban (JSC OTP Bank). Az OTP Csoport korrigált konszolidált eredményének csoporton belüli megoszlását az alábbi táblázat mutatja. A negyedéves konszolidált korrigált eredményen belül az adózott eredmény 67%-át a magyar operáció szolgáltatta. A Csoporton belül legnagyobb adózott eredmény az OTP Core-nál képződött (40,8 milliárd forint), a második legerősebb eredmény a DSK Banké (13,4 milliárd), melyet az orosz (7,6 milliárd), illetve az ukrán (3,3 milliárd) leánybankok követnek. A román leánybank 1,3 milliárdos eredményt realizált, ami az eddigi második legerősebb negyedéves teljesítménye. A szlovák, szerb és montenegrói leánybankok összességében 0,2 milliárd forinttal járultak hozzá a konszolidált eredményhez. A horvát leánybank eredménye egy jelentős vállalati kitettség kapcsán képzett céltartalék miatt fordult veszteségbe (-1,8 milliárd forint). A Touch Bank a korábbi negyedévekhez hasonlóan ezúttal is veszteséges volt (-2,3 milliárd forint). Az OTP Csoport konszolidált eszközeinek megoszlását az alábbi táblázat mutatja be.
			2016 1Q	2017 1Q	Változás (%-pont)
		Magyarország	57,4%	57,5%	0,1
		Bulgária	16,8%	16,6%	-0,1
		Oroszország	4,5%	5,6%	1,1
		Ukrajna	2,5%	2,8%	0,3
		Horvátország	5,9%	5,6%	-0,3
		Románia	5,6%	5,2%	-0,5
		Szlovákia	4,3%	3,9%	-0,4
		Montenegró	1,8%	1,6%	-0,2
		Szerbia	1,2%	1,1%	-0,1
B.6.- B.8.	nem értelmezhető
B.9.	A Kibocsátó a jelen Alaptájékoztatóban nem tesz közzé nyereség-előrejelzést.

	2016 1Q	2017 1Q	Változás
	milliárd forint		(%-pont)
Korrigált konszolidált adózott eredmény	47,6	66,8	40
OTP Core1 (Magyarország)	28,9	40,8	41
DSK (Bulgária)	13,8	13,4	-3
OBR (Románia)	0,6	1,3	112
OBH (Horvátország)	0,8	-1,8	-318
OBS (Szlovákia)	0,4	0,1	-74
OBSrb (Szerbia)	0,0	0,0	-121
CKB (Montenegró)	0,1	0,1	-27
Lízing (Magyaro.,Románia, Bulgária, Horváto.)	0,8	2,1	161
OTP Alapkezelő (Magyarország)	1,0	1,0	3
OBRU (Oroszország)	2,6	7,6	190
Touch Bank2 (Oroszország)	-1,1	-2,3	114
OBU (Ukrajna)	0,9	3,3	287
Corporate Center és egyéb	-1,1	-2,4	108

1 Az OTP Core az OTP Csoport magyarországi alap üzleti tevékenységének eredményét mérő gazdasági egység, melynek pénzügyi kimutatásai az OTP Csoport magyarországi tevékenységét végző egyes vállalkozások (OTP Bank Nyrt., OTP Jelzálogbank Zrt., OTP Lakástakarék Zrt., OTP Faktoring Zrt., OTP Pénzügyi Pont Kft., illetve a csoportfinanszírozást végző vállalkozások; 2016 4Q-tól bekerült az OTP Bank Munkavállalói Résztulajdonosi Program Szervezet, 2017 1Q-tól az OTP Kártyagyártó Kft., az OTP Ingatlanlízing Zrt., az OTP Ingatlanüzemeltető Kft. és a MONICOMP Zrt.) részkonszolidált IFRS szerinti pénzügyi kimutatásaiból számolódnak. Az előbbi cégek konszolidált beszámolójából elkülönítésre kerül a Corporate Center, mely egy virtuális gazdasági egység.

2 A Touch Bank jogilag az OTP Bank Oroszország részeként, annak felügyeleti engedélye alatt, kiemelt digitális banki üzletágként működik. A transzparens befektetői tájékoztatás érdekében a Touch Bankot önálló virtuális egységként mutatjuk be.

B.10.	A Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. korlátozás nélküli véleménnyel látta el a Kibocsátó nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint (IFRS) készült konszolidált, 2015. és 2016. évre vonatkozó pénzügyi kimutatásait.
B.11.	nem értelmezhető
B.12.		2016-ban a Bankcsoport számviteli adózott eredménye 202,5 milliárd forint volt, míg 2015-ben 63,2 milliárd forintos nyereséget realizált. A korábbi időszakoktól eltérően a számviteli eredményt 2016-ban csak minimálisan befolyásolták a korrekciós tételek. Az éves konszolidált korrigált ROE mutató 15,2%-ra emelkedett (+5,5%-pont év/év), míg a ROA 1,8% volt (+0,7%-pont). A számviteli eredmény alapján számított ROE 15,3% volt. 2016 folyamán a Bankcsoport összességében +1,3 milliárd forintnyi kumulált korrekciós tételt tüntetett fel (adózás után), ami nagyságrendileg kedvezőbb az előző éveknél (2014: -220 milliárd forint, 2015: -57 milliárd forint). A Bankcsoport 2016-ban 201,2 milliárd forintos korrigált adózott eredményt ért el. Ez 67%-kal haladja meg a bázisidőszak teljesítményét. A társasági adóterhelés közel 18 milliárd forinttal nőtt év/év, az effektív adóráta azonban gyakorlatilag az előző évivel megegyező maradt (17,8%). A működési eredmény 7%-kal mérséklődött, mindezt ellensúlyozták a közel harmadára csökkenő hitelkockázati költségek. A konszolidált árfolyamszűrt bruttó hitelállomány év/év 3%-kal bővült. Ugyanakkor a tárgyidőszakban lezajlott hitel leírások és eladások miatt a valós folyamatokról reálisabb képet ad a teljesítő (DPD0-90) hitelállomány alakulásának bemutatása. Ezek éves szinten 6%-kal bővültek árfolyamszűrten. Ezen belül pozitív a magyar portfólió 12%-os év/év növekedése, melyben az AXA állományok 4Q-ban történt konszolidációja is szerepet játszott: az AXA-hatás nélkül a konszolidált teljesítő állományok év/év 3%-kal nőttek volna. Az árfolyamszűrt konszolidált betétállomány a csökkenő betéti kamatok ellenére 2016-ban is dinamikusan bővült (+6% év/év). Mindezek eredményeként a Csoport nettó hitel/betét mutatója az elmúlt egy évben közel változatlan szinten maradt (66%). Összhangban a menedzsment várakozásaival és a javuló makrogazdasági környezettel a portfólió minőségének alakulásáról kedvező képet fest a DPD90+ állománynövekedés trendje (árfolyamszűrten, eladások/leírások hatásától tisztítva). Eszerint az előző évi 133 milliárd forintnyi állománynövekedés 2016-ban 82 milliárd forintra mérséklődött (ebből az AXA-portfólió átvétele 15 milliárd forintot magyaráz). Az OTP Csoport IFRS szerinti konszolidált elsődleges alapvető tőkemutatója (Common Equity Tier1, CET1) 2016 végén 13,5% volt (+0,2%-pont év/év). A szavatoló tőke nem tartalmazza sem az éves nettó eredményt (csak auditált eredmény számítható be), sem az osztalék elhatárolás miatti levonást. E két tétel figyelembe vételével a CET1 mutató 15,8% lenne. Az OTP Bank egyedi elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatója 2016 végén 24,8% volt. Az OTP Csoport konszolidált, auditált, számviteli eredménykimutatása és pénzügyi helyzet kimutatása a 2016. december 31-ével zárult évről3:
		A 2016. DECEMBER 31-XXXX XXXXXX ÉV KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYKIMUTATÁSA (millió forintban)	2015	2016	Változás (%)
		Kamatbevétel:
		Hitelekből	575.619	510.449	-11
		Bankközi kihelyezésekből	114.025	74.588	-35

		Értékesíthető értékpapírokból	31.063	34.557	11
		Lejáratig tartandó értékpapírokból	46.619	51.427	10
		Más bankoknál és a Nemzeti Bankoknál vezetett számlákból	27.496	9.866	-64
		Egyéb kamatbevételek	7.606	8.804	16
		Összes kamatbevétel	802.428	689.691	-14
		Kamatráfordítások:
		Bankokkal, Magyar Állammal, Nemzeti Bankokkal és egyéb bankokkal szembeni kötelezettségekre	-116.713	-75.925	-35

3 Forrás: OTP Bank Nyrt. – 2016. évi Éves Jelentése (2017. április 12.)

Ügyfelek betéteire	-108.023	-72.554	-33
Kibocsátott értékpapírokra	-6.786	-4.726	-30
Alárendelt kölcsöntőkére	-13.633	-10.239	-25
Egyéb kamatráfordítás	-6.843	-6.518	-5
Összes kamatráfordítás	-251.998	-169.962	-33
NETTÓ KAMATBEVÉTEL	550.430	519.729	-6
Értékvesztés képzés a hitelezési és kihelyezési veszteségekre	-318.683	-93.473	-71
NETTÓ KAMATBEVÉTEL A HITELEZÉSI ÉS KIHELYEZÉSI VESZTESÉGEKRE KÉPZETT ÉRTÉKVESZTÉS ELSZÁMOLÁSA UTÁN	231.747	426.256	84
Díj-, jutalék bevételek	257.431	272.235	6
Díj-, jutalék ráfordítások	-43.559	-49.244	13
Díjak, jutalékok nettó eredménye	213.872	222.991	4
Deviza műveletek nettó nyeresége	116.682	36.142	-69
Értékpapírok nettó árfolyamnyeresége	11.616	20.828	79
Osztalékbevételek	3.345	3.054	-9
Értékvesztés visszaírása (+)/képzése (-) lejáratig tartandó és értékesíthető értékpapírokra	-15	55
Egyéb működési bevételek	22.973	19.628	-15
Egyéb működési ráfordítások	-74.680	-36.461	-51
- ebből: fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos kötelezettségekre képzett céltartalék felszabadítás	196.574	-
Nettó működési eredmény	79.921	43.246	-46
Személyi jellegű ráfordítások	-187.806	-191.442	2
Értékcsökkenés és amortizáció	-45.463	-44.427	-2
Egyéb általános költségek	-232.247	-220.229	-5
Egyéb adminisztratív ráfordítások	-465.516	-456.098	-2
ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY	60.024	236.395	294
Társasági adó	3.147	-33.943
NETTÓ EREDMÉNY	63.171	202.452	220
Nem ellenőrzött részesedésekre jutó rész	412	-242	-159
A Társaság tulajdonosaira jutó rész	63.583	202.210	218

2016. DECEMBER 31-I KONSZOLIDÁLT, AUDITÁLT PÉNZÜGYI HELYZET KIMUTATÁSA (millió forintban)	2015	2016	Változás (%)
Pénztárak, betétszámlák, elszámolások a Nemzeti Bankokkal	1.878.960	1.625.357	-13
Bankközi kihelyezések, követelések, a kihelyezési veszteségekre elszámolt értékvesztés levonása után	300.568	363.530	21
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök	253.782	293.106	15
Értékesíthető értékpapírok	1.305.486	1.527.093	17
Hitelek, a hitelezési veszteségekre elszámolt értékvesztés levonása után	5.409.967	5.736.232	6
Részvények és részesedések	10.028	9.836	-2
Lejáratig tartandó értékpapírok	926.677	1.114.227	20
Tárgyi eszközök	193.661	193.485
Immateriális javak	155.809	162.031	4
Befektetési célú és operatív lízingbe adott befektetési célú ingatlanok	30.319	29.446	-3
Egyéb eszközök	253.591	253.322

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN	10.718.848	11.307.665	5

Bankokkal, Magyar Állammal, Nemzeti Bankokkal és egyéb bankokkal szembeni kötelezettségek	533.310	543.775	2
Ügyfelek betétei	7.984.579	8.540.583	7
Kibocsátott értékpapírok	239.376	146.900	-39
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek	101.561	75.871	-25

Egyéb kötelezettségek

391.579

502.429 28

Alárendelt kölcsöntőke	234.784	77.458	-67
KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN	9.485.189	9.887.016	4

Jegyzett tőke	28.000	28.000	0
Eredménytartalék és egyéb tartalékok	1.261.029	1.449.478	15
Visszavásárolt saját részvény	-58.021	-60.121	4
Nem ellenőrzött részesedések	2.651	3.292	24
SAJÁT TŐKE	1.233.659	1.420.649	15

KÖTELEZETTSÉGEK ÉS SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN	10.718.848	11.307.665	5

Az OTP Csoport konszolidált számviteli adózott eredménye 2017. első negyedévében 53 milliárd forint volt (+54% y/y). A menedzsment előzetes előrejelzésének megfelelően egyetlen érdemi korrekciós tétel jelentkezett a tárgyidőszakban: a pénzügyi szervezeteket terhelő különadó összesen 14,7 milliárd forintos összege (adózás után). Ez tartalmazza a magyarországi bankadó első negyedévben, egy összegben elszámolt teljes éves hatását, valamint a szlovák banki különadó első negyedévre jutó részletét. Emellett három kisebb pozitív korrekciós tétel jelentkezett a tárgyidőszakban:

▪ Az OTP Életjáradék Zrt., illetve az R.E. FOUR d.o.o. Novi Sad cégekben meglévő befektetések értékvesztéséhez kapcsolódó adópajzs hatás összességében 0,5 milliárd forinttal növelte a Csoport IFRS szerinti számviteli eredményét.

▪ A Kúria 2016. december 16-án hatályon kívül helyezett egy, a Gazdasági Versenyhivatal által kiszabott büntetést, mely kapcsán 2016 4Q-ban +1,9 milliárd forintnyi adózás utáni eredményhatás jelentkezett. E tételhez kapcsolódóan 2017 1Q-ban 194 millió forintnyi kamatbevétel került könyvelésre, melynek adózás utáni hatása 177 millió forint.

▪ 139 millió forintnyi osztalék és nettó végleges pénzeszköz átadás/átvétel (adózás után).

Mindezek eredményeként 2017 1Q-ban összesen -13,9 milliárd forintnyi (adózás utáni) korrekciós tétel terhelte a számviteli eredményt.

2017. első negyedévében az OTP Csoport 66,8 milliárd forintos korrigált adózott eredményt ért el (+40% y/y). A javulás fő összetevői: egyrészt jelentősen csökkentek kockázati költségek, miközben mind q/q, mind y/y javult a működési eredmény; továbbá csökkent az effektív adókulcs, mivel 2017. január 1-jétől érvényes magyarországi vállalati nyereségadó mértéke 9%-ra mérséklődött. Az effektív társasági adóráta 2017 1Q-ban 12,4% volt.

A konszolidált korrigált ROE 18,8%-ra emelkedett. A számviteli ROE 15,0%-os volt, és a menedzsment által megcélzott 12,5%-os CET1 mutató által implikált saját tőkével számította számviteli ROE 18,3%-os értéket mutatott.

Az OTP Csoport 2017. első negyedévi nem auditált, konszolidált eredménykimutatása, főbb mérlegtételei és teljesítménymutatói korrigált eredmény alapján:4

Eredménykimutatás (millió forint) 2016 1Q 2017 1Q Változás (%)
	Konszolidált adózás utáni eredmény	34.253	52.859	54
	Korrekciós tételek (összesen)	-13.344	-13.902	4
	Konszolidált korrigált adózás utáni eredmény korrekciós tételek hatása nélkül	47.598	66.762	40

4 Forrás: OTP Bank Nyrt. – Tájékoztató a 2017 első negyedéves eredményről (2017. május 12., nem auditált)

	Adózás előtti eredmény	63.985	76.204	19
	Működési eredmény	84.610	88.721	5
	Összes bevétel	177.501	188.756	6
	Nettó kamatbevétel	129.041	132.180	2
	Nettó díjak, jutalékok	38.819	44.549	15
	Egyéb nettó nem kamatjellegű bevételek	9.641	12.026	25
	Működési kiadások	-92.891	-100.035	8
	Kockázati költségek	-20.794	-12.475	-40
	Egyedi tételek	169	-42	-125
	Társasági adó	-16.388	-9.442	-42
	Főbb mérlegtételek záróállományok (millió forint)	20161Q	20171Q	(%)
	Mérlegfőösszeg	10.729.882	11.390.214	6
	Ügyfélhitelek (nettó, árfolyamszűrt)	5.455.445	5.778.811	6
	Ügyfélhitelek (bruttó)	6.428.215	6.708.882	4
	Ügyfélhitelek (bruttó, árfolyamszűrt)	6.484.330	6.708.882	4
	Hitelek értékvesztése	-1.004.737	-930.071	-7
	Hitelek értékvesztése (árfolyamszűrt)	-1.028.885	-930.071	-10
	Ügyfélbetétek (árfolyamszűrt)	7.963.498	8.441.077	6
	Kibocsátott értékpapírok	236.644	263.629	11
	Alárendelt és járulékos kölcsöntőke	242.125	76.565	-68
	Saját tőke	1.232.515	1.436.232	17
	Teljesítménymutatók korrigált eredmény alapján (%)	20161Q	2017 1Q	(%-pont)
	XXX (számviteli adózott eredményből)	11,1%	15,0%	3,9
	XXX (számviteli adózott eredményből, 12,5%-os CET1 mellett)	11,8%	18,3%	6,5
	XXX (korrigált adózott eredményből)	15,4%	18,8%	3,4
	ROA (korrigált adózott eredményből)	1,8%	2,4%	0,6
	Működési eredmény marzs	3,14%	3,20%	0,06
	Teljes bevétel marzs	6,58%	6,80%	0,22
	Nettó kamatmarzs	4,79%	4,76%	-0,02
	Működési költség/mérlegfőösszeg	3,45%	3,61%	0,16
	Kiadás/bevétel arány	52,3%	53,0%	0,7
	Kockázati költség/bruttó hitelállomány	1,32%	0,65%	-0,67
	Kockázati költség (összesen)/mérlegfőösszeg	0,77%	0,45%	-0,32
	Effektív adókulcs	25,6%	12,4%	-13,2
	Nettó hitel/(betét+retail kötvény) arány (árfolyamszűrt)	67%	68%	0.0
	Tőkemegfelelési mutató (konszolidált, IFRS) - Basel III	15,9%	18,5%	2,6
	Tier1 ráta - Basel III	13,2%	16,0%	2,8
	Common Equity Tier1 ('CET1') ráta - Basel III A Kibocsátó pénzügyi helyzetében vagy kereskedelmi pozíció amelyre vonatkozóan ellenőrzött pénzügyi információkat vag nem következett be lényeges változás.	13,2% iban az utolsó olyan y közbenső pénzügyi	16,0% pénzügyi időszak információkat tett	2,8 vége óta, ek közzé,
B.13.	A közelmúltban nem történt kifejezetten a Kibocsátóval összefüggő, a Kibocsátó fizetőképességének értékelését lényegesen befolyásoló esemény.
B.14.	A Kibocsátó irányítási-tulajdonlási szempontból nem függ az OTP Csoport más tagjától. Azon OTP Csoport tagok, melyek üzleti tevékenysége a Kibocsátó működési, gazdasági, illetve pénzügyi eredményét jelentősen befolyásolják a magyarországi operáció terén az OTP Jelzálogbank Zrt., az OTP Lakástakarék Zrt., az OTP Faktoring Zrt., OTP Alapkezelő Zrt., Merkantil Bank Zrt., Merkantil Car Zrt., a külföldi leányvállalatok közül pedig a következők: DSK Bank EAD (Bulgária), OTP banka Hrvatska d.d. (Horvátország), OTP Bank Romania S.A. (Románia), OTP banka Srbija a.d. (Szerbia), OTP Banka Slovensko a.s. (Szlovákia), JSC OTP Bank (Ukrajna), Crnogorska Komercijalna banka a.d. (Montenegró) és JSC OTP Bank (Oroszország).
B.15.	A Bank engedélyhez kötött tevékenységeinek folytatását az Állami Bankfelügyelet az 1993. május 28-án kiadott 33/1993. számú határozatával engedélyezte, amelyet az ÁPTF az 1997. november 27-én kiadott 983/1997/F. számú határozatával vizsgált felül, illetve hagyott helyben. A Bank befektetési szolgáltatási tevékenységeinek folytatását az ÁPTF 1998. január 29-i keltű, 41.003/1998. számú, a PSZÁF 2001. április 27-i keltű III/41.003-18/2001. számú, 2002. február 19-én kelt III/41.003-21/2002. számú, 2002. december 20-án kelt III/41.003-22/2002 számú, és 2008. május 13-án kelt E-III/456/2008. számú határozataival engedélyezte.

A Kibocsátó Alapszabályában szereplő tevékenységi körök: A Kibocsátó főtevékenysége: TEÁOR 64.19 Egyéb monetáris közvetítés

A Kibocsátó egyéb tevékenységei:

(TEÁOR 64.91) Pénzügyi lízing

(TEÁOR 64.99) Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés (TEÁOR 66.12) Értékpapír, árutőzsdei ügynöki tevékenység (TEÁOR 66.19) Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység (TEÁOR 66.22) Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység (TEÁOR 66.30) Alapkezelés

(TEÁOR 69.20) Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység (TEÁOR 68.20) Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (TEÁOR 85.59) M.n.s. egyéb oktatás

(TEÁOR 56.29) Egyéb vendéglátás

B.16.

A Kibocsátó főrészvényesei

A Kibocsátó jegyzett tőkéje 280.000.010 darab, egyenként 100 forint névértékű törzsrészvényből áll.

A Bank legjobb tudomása szerint a Bank tulajdonosi struktúrája, a részesedés és szavazati arány mértéke 2017. március 31-én

Teljes alaptőke1

Tulajdonosi kör megnevezése Tárgyév elején (január 01-jén) Időszak végén

%2 %szav3 Db %2 %szav3 Db

Belföldi intézményi/társaság 20,20% 20,47% 56.561.346 20,59% 20,87% 57.645.457

Külföldi intézményi/társaság 64,83% 65,71% 181.528.602 63,61% 64,49% 178.111.403

Belföldi magánszemély 4,42% 4,48% 12.364.400 4,97% 5,04% 13.911.432

Külföldi magánszemély 0,16% 0,16% 447.025 0,24% 0,24% 659.901

Munkavállalók, vezető 0,79% 0,80% 2.214.853 0,72% 0,73% 2.007.115

tisztségviselők

Saját részvények 4 1,33% 0,00% 3.737.768 1,36% 0,00% 3.799.863

Államháztartás részét képező 0,08% 0,08% 225.928 0,08% 0,08% 226.472

tulajdonos 5

Nemzetközi Fejlesztési Intézmények 0,02% 0,02% 49.715 0,02% 0,02% 47.550

Egyéb7 8,17% 8,28% 22.870.373 8,43% 8,54% 23.590.817

ÖSSZESEN 100,00% 100,00% 280.000.010 100,00% 100,00% 280.000.010

1 Ha a bevezetett sorozat megegyezik a teljes alaptőkével, ennek feltüntetése mellett nem szükséges kitölteni. Ha több sorozat van bevezetve a tőzsdére, minden sorozat esetén meg kell adni a tulajdonosi struktúrát. A tárgyév eleji számok a Belföldi magánszemély és a Munkavállalók, vezető tisztségviselők sorok esetében revideálásra kerültek.

2 Tulajdoni hányad

3 A Kibocsátó közgyűlésén a döntéshozatalban való részvétel lehetőségét biztosító szavazati jog. Ha a tulajdoni hányad és a szavazati jog megegyezik, csak a tulajdoni hányad oszlopot kell kitölteni és benyújtani/közzétenni a tény feltüntetése mellett!

4 A saját részvények tartalmazzák az anyavállalati, a leányvállalati és az MRP szervezeti saját részvény állományt.

5 Pl.: MNV Zrt., TB, Önkormányzat, 100%-os állami tulajdonban álló vállalatok, Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap stb.

6 Pl.: EBRD, IBRD, EIB, stb.

7 A nem azonosított részvények állománya

Forrás: OTP Bank Nyrt. – Tájékoztató a 2017. első negyedéves eredményről (2017. május 12.)

A saját tulajdonban lévő részvények (db) mennyiségének alakulása 2017-ben

január 1. március 31. június 30. szeptember 30. december 31.

OTP Bank 1.281.704 1.343.799

MRP 382.504 382.504

Leányvállalatok 2.073.560 2.073.560

Mindösszesen 3.737.768 3.799.863

Forrás: OTP Bank Nyrt. – Tájékoztató a 2017. első negyedéves eredményről (2017. május 12.)

A Bank legjobb tudomása szerint az 5%-nál nagyobb Tulajdonosok felsorolása, bemutatása 2017. március 31-én

1 2 Mennyiség Tulajdoni Befolyás 5

Név Nemzetiség Tevékenység (db) hányad mértéke Megjegyzés

(%) 3 (%)3,4

Megdet, Timur és Xxxxxxx Xxxxxxxxxx K T 23.065.972 8,24% 8,35% - MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. B T 24.000.000 8,57% 8,69% - Groupama Csoport K T 14.433.901 5,15% 5,23% -

OPUS Securities SA K T 14.496.476 5,18% 5,25% -

1 Belföldi (B), Külföldi (K)

2 Letétkezelő (L), Államháztartás (Á), Nemzetközi Fejlesztési Intézmények (F), Intézményi (I), Gazdasági Társaság (T) Magán (M), Munkavállaló, vezető tisztségviselő (D)

3 Két tizedes jegyre kerekítve kell megadni

4 A Kibocsátó közgyűlésén a döntéshozatalban való részvétel lehetőségét biztosító szavazati jog.

5 Pl.: szakmai befektető, pénzügyi befektető, stb.

Forrás: OTP Bank Nyrt. – Tájékoztató a 2017. első negyedéves eredményről (2017. május 12.)

Vezetői feladatokat ellátó személyek 2017. május 3. napjától kezdődően

Jelleg1 Név Beosztás Megbízás kezdete Megbízás vége/megszűnése

IT xx. Xxxxxx Xxxxxx elnök-vezérigazgató 1992.05.15 2021

IT Xxxxxxxxx Xxxxxx tag 1999.04.29. 2021

IT xx. Xxxx Xxxxx tag 1992.05.15. 2021

IT Xxxxx Xxxxx tag 2012.04.27. 2021

IT xx. Xxxxx Xxxxxx tag 2012.04.27. 2021

IT xx. Xxxxxxxx Xxxxx tag 2002.04.26. 2021

IT xx. Xxxxxx Xxxxxx tag 2001.04.25. 2021

IT xx. Xxxxx Xxxxxx tag 1992.05.15. 2021

IT Xxxx Xxxxxx tag, vezérigazgató-helyettes 2016.04.15. 2021

IT Xxxxxx Xxxxx Xxxxxx tag, vezérigazgató-helyettes 2017.04.12. 2021

FB Xxxxxx Xxxxx elnök 1992.05.15. 2020

FB xx. Xxxxxxx Xxxxx alelnök 1995.05.19. 2020

FB Xxxxxxx Xxxxxx tag 2008.04.25. 2020

FB Xxxxx Xxxxx tag 2016.04.15. 2020

FB Xxxxxxxxx Xxxx tag 2013.04.26. 2020

FB xx. Xxxx Xxxxxx Xxxxxxx tag 2011.04.29. 2020

SP Xxxxxxx Xxxxxx vezérigazgató-helyettes SP Xxxxxxxxx Xxxxx Xxxxxx vezérigazgató-helyettes SP Kiss-Xxxxxx Xxxxxx vezérigazgató-helyettes

1 Stratégiai pozícióban lévő alkalmazott (SP), Igazgatósági tag (IT), FB tag (FB)

B.17.

A Kibocsátó jelenleg hatályos nemzetközi hitelminősítőktől kapott minősítéseit az alábbi táblázat tartalmazza. Ezek a minősítések a Kibocsátó kérésére készültek.

*pozitív minősítői kilátással

** stabil minősítői kilátással

A Moody’s esetén az alárendelt deviza adósság (UT2) minősítése a spekulatív kategóriába sorolható, míg a hosszú és a rövid lejáratú forint- és devizabetét besorolások a befektetésre ajánlott kategóriába tartoznak.

Az S&P hosszú és rövid lejáratú forint és deviza adós minősítései egyaránt befektetésre alkalmas kategóriát képviselnek.

A minősítések részletes leírása megtalálható a Moody’s és a Standard & Poor’s hivatalos weboldalán.

OTP Bank	Minősítés	Aktuális
Moody's	Hosszú lejáratú deviza betét	Baa3**
	Hosszú lejáratú forint betét	Baa3*
	Rövid lejáratú deviza betét	Prime-3
	Rövid lejáratú forint betét	Prime-3
	Alárendelt deviza adósság (UT2)	B1(hyb)
Standard & Poor's	Hosszú lejáratú deviza adós	BBB-**
	Hosszú lejáratú forint adós	BBB-**
	Rövid lejáratú deviza adós	A-3
	Rövid lejáratú forint adós	A-3

B.18.

- B.50.

nem értelmezhető

C. SZAKASZ – ÉRTÉKPAPÍROK

C.1.	A Kibocsátó jelen Kötvényprogramja keretében kizárólag névre szóló, dematerializált kötvényeket értékesíthet nyilvános forgalomba hozatali eljárások során. A Kötvényprogram keretében forgalomba hozott és le nem járt Kötvények össznévértéke nem haladhatja meg a 200.000.000.000 Ft-ot (kétszázmilliárd forintot), vagy ennek megfelelő EUR, USD, CHF, BGN, HRK, RSD, UAH, RUB vagy RON összeget (ezen EUR, USD, CHF, BGN, HRK, RSD, UAH, RUB vagy RON összeg forintra való átszámításánál a forgalomba hozatal napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni). A Kibocsátó nem vállal kötelezettséget arra, hogy a Kötvényprogram keretében a teljes 200.000.000.000 Ft (vagy ennek megfelelő összegű EUR, USD, CHF, BGN, HRK, RSD, UAH, RUB vagy RON) össznévértékben hoz forgalomba Kötvényeket. A Kötvények a kötvényről szóló 285/2001. (XII.26.) Korm. rendelet (“Kötvényrendelet”), illetve a Tpt. 12/B.§ értelmében hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírok. A Kötvényrendelet alapján a Kötvényeken alapuló követelések a Kibocsátóval szemben nem évülnek el. A Kötvényprogram során kibocsátott Kötvények minimum 30 napos és maximum 15 éves futamidejűek, fix, változó kamatozású, indexált kamatozású vagy diszkont kötvények. A Kötvények jegyzési vagy aukciós eljárás útján kerülnek kibocsátásra az Alaptájékoztató és a vonatkozó Végleges Feltételek feltételei szerint.
C.2.	A Kötvényprogram során kibocsátott Kötvények több Sorozatban és a Sorozatokon belül több Részletben hozhatók forgalomba, HUF-ban, vagy EUR-ban, vagy USD-ben, CHF-ben, BGN-ben, HRK-ban, RSD-ben, UAH-ban, RUB-ben vagy RON-ban.
C.3. – C4.	nem értelmezhető
C.5.	A Kötvényprogram során kibocsátott Kötvények Magyarország területén, illetve – jelen Alaptájékoztató Tpt. 32. §-a szerinti kiegészítését követően – Szlovákiában, Bulgáriában, Romániában valamint Horvátországban kerülhetnek kibocsátásra. A Magyarország, mint székhely szerinti tagállam területén kívül a fogadó állam illetékes hatóságának 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő egyedi notifikációja alapján kerülhet sor kibocsátásokra. A Kibocsátó nem vállal kötelezettséget arra, hogy a Kötvények Magyarország területén kívül forgalomba hozatalra kerülnek. A jelen Alaptájékoztató és az adott Végleges Feltételek terjesztése, illetve a Kötvény forgalomba hozatala és értékesítése egyes jogrendszerekben jogszabályi korlátozások alá eshet. A Kibocsátó nem állítja, hogy a jelen Alaptájékoztató valamely más országban az ott alkalmazandó jogszabályi vagy egyéb követelményeknek megfelelően jogszerűen terjeszthető, vagy azt, hogy a Kötvény jogszerűen ezen országokban kibocsátható vagy vásárolható, illetve nem vállal felelősséget az ilyen terjesztés vagy forgalomba hozatal, illetve vásárlás jogszerűségéért. Magyarországon kívül, és azon fogadó államon kívül, ahol a Kötvény a Kibocsátó által forgalomba hozatalra kerül, a Kibocsátó nem tett semmiféle olyan intézkedést, amely a Kötvény nyilvános forgalomba hozatalát vagy a jelen Alaptájékoztató terjesztését lehetővé tenné egy olyan országban, ahol a forgalomba hozatalhoz vagy a terjesztéshez ilyen intézkedésre szükség van. Ennek megfelelően, az ilyen országban a Kötvény nem bocsátható ki, illetve nem értékesíthető sem közvetve, sem közvetlenül. Továbbá a jelen Alaptájékoztató, a hirdetmények vagy egyéb forgalomba hozatali dokumentumok nem terjeszthetők vagy hozhatók nyilvánosságra, kivéve akkor, ha azok olyan körülmények között történnek, amelyek biztosítják az adott ország vonatkozó jogszabályainak és egyéb rendelkezéseinek betartását (feltéve, hogy a Kibocsátó nyilatkozik erről). A Kötvények egyike sem került korábban, és a jövőben sem kerül nyilvántartásba vételre az Amerikai Egyesült Államok 1933. évi értékpapírokról szóló törvénye („Amerikai Értékpapírtörvény”) alapján. Az Amerikai Értékpapírtörvény S Rendelkezésének megfelelően, a Kötvények egyikét sem lehet amerikai személyek részére vételre felajánlani, értékesíteni, átadni, illetve nem lehet az Amerikai Egyesült Államok területén a Kötvényt senki részére vételre felajánlani, értékesíteni és átadni. A Kötvényprogram keretében kibocsátott Kötvényekre vonatkozóan az itt meghatározottakon kívül nincsen átruházási korlátozás, kivéve, ha az adott Sorozat tekintetében a kibocsátás Végleges Feltételei ilyen korlátozás alkalmazását írják elő. Ez esetben a Kötvényrendelet alapján a korlátozásba ütköző átruházás semmis.

C.6. – C.7.	nem értelmezhető
C.8.	A Kötvények a Kötvényrendelet és a Tpt. 12/B.§ értelmében, hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírok. A Tpt. 12/B.§ szerint a Kötvényben a Kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat, továbbá a pénzösszeget a Kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg teljesíti. A Kötvényrendelet alapján, a Kötvényeken alapuló követelések a Kibocsátóval szemben nem évülnek el. A Kötvények – amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek eltérően nem rendelkezik – a Kibocsátó közvetlen, feltétel nélküli, nem alárendelt és nem biztosított kötelezettségeit testesítik meg.
C.9.	A Kötvény a kamat/hozam számítása szerint lehet olyan Kötvény, (i) amelynek Kamatlába a Lejárat Napjáig nem változik vagy a forgalomba hozatala előtt megállapított mértékre változik ("Fix Kamatozású Kötvény"); (ii) amelynek Kamatlábát valamely piaci kamatláb szerint periodikusan állapítják meg ("Változó Kamatozású Kötvény"); (iii) amelynek Forgalomba Hozatali Árát a Meghatározott Névérték a Lejárat Napjáig számított Hozam mértékével haladja meg ("Diszkont Kötvény"); (iv) amelynek Kamatlába valamilyen képlet alapján kerül meghatározásra ("Indexált Kamatozású Kötvény"); (v) amelyre a kamat névértékének devizájától eltérő devizában is fizethető ("Kettős Pénznemű Kamatozó Kötvény") vagy az előbbiek bármelyikének kombinációja az arra vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott Kamatszámítási Alaptól függően. A Kötvény vonatkozásában – amennyiben alkalmazandó – a névleges kamatlábra és a fizetendő kamatra, a kamat esedékessé válásának időpontjára, a kamatfizetési időpontokra, az alapul szolgáló a mögöttes eszköz ismertetésére, a mögöttes eszköz és a kamatláb összekapcsolásának módjára, a mögöttes eszköz korábbi és várható teljesítményének alakulására és volatilitására vonatkozó információk beszerzésének helyére, a mögöttes eszközt érintő piaci vagy elszámolási fennakadásokra, a mögöttes eszközt érintő eseményekkel kapcsolatos kiigazítási szabályokra, a számítást végző ügynök nevére és a várható hozamra vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza. A Kötvények kapcsán teljesítendő kifizetéseket a Központi Számlavezető nyilvántartásában az adott esedékességre vonatkozó – a Központi Számlavezető mindenkor hatályos szabályzatában meghatározott – fordulónap ("Fordulónap") végén az adott Kötvényeket illetően állománnyal rendelkező értékpapír- számlavezetők részére kell teljesíteni, a Központi Számlavezető vonatkozó mindenkor hatályos szabályzatával, rendelkezéseivel összhangban, valamint az alkalmazandó adózási jogszabályok figyelembevételével. Az esedékes fizetést azon Kötvénytulajdonos részére kell teljesíteni, aki a Fordulónapon Kötvénytulajdonosnak minősül. A Kötvények jegyzése, illetve azokra aukciós ajánlat tétele a természetes személy Befektető, valamint a Kötvények megszerzését követően a Kötvénytulajdonos eljárása személyesen vagy (eseti vagy állandó meghatalmazással) képviselő útján is történhet, amennyiben azt – többek között – jogszabály nem zárja ki. A nem természetes személy Befektetőt/Kötvénytulajdonost a jogszabályban és/vagy működési formája szerinti szerződésben vagy annak alapján meghatározott természetes személyek képviselik a jogszabályban, szerződésben meghatározott módon és terjedelemben. A Kibocsátó a Kötvénytulajdonosokat képviselő szervezetet megnevezhet és ilyen képviseletre vonatkozó szabályokat megállapíthat. Képviselő eljárása esetén a jegyzéshez/aukciós ajánlathoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek a képviselt Befektetőt illetik meg, a jegyzéshez/aukciós ajánlathoz kapcsolódó felelősség szintén a képviseltet terheli, a Kötvények tulajdonjoga az allokációt követően a képviselt Befektetőre száll.
C.10.	Az Indexált Kamatozású Kötvények olyan hitelpapírok, amelyek kamata előre nem meghatározott, hanem valamely index és/vagy képlet, értékpapír, deviza, vagy szabványosított tőzsdei termék árfolyam- vagy hozamváltozása alapján kerül meghatározásra. Az ilyen index és/vagy képlet, értékpapír, deviza, vagy szabványosított tőzsdei termék önmagában is számottevő hitel, piaci vagy egyéb kockázatot testesíthet meg. A befektetőknek figyelembe kell venniük, hogy az Indexált Kamatozású Kötvények piaci ára ingadozó lehet, valamint, hogy az adott feltételektől függően akár semmilyen kamatösszegre sem lesznek jogosultak. A fenti tényezőket is figyelembe véve fontos kiemelni, hogy az egyes kötvények lejárat előtti értékesítése során a befektetők számára realizálható hozam lényegesen is eltérhet a lejáratig történő tartással realizálható hozamtól, sőt az akár veszteséggel is járhat.

C.11.

Jelen Alaptájékoztató két Alaptájékoztatót foglal magában, amelyek alapján a Kötvényprogram keretében a Kibocsátó az itt megjelölt szabályozott piacra bevezetett, és oda be nem vezetett Kötvényeket kíván nyilvánosan forgalomba hozni. A Kibocsátó – az erre vonatkozó eljárások lefolytatását követően – kezdeményezheti a Kötvényprogram keretében forgalomba hozott Kötvények tőzsdei bevezetését a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT), a Szlovák Értéktőzsdére (BSSE), a Bolgár Értéktőzsdére (BSE), a horvát Zágrábi Értéktőzsdére (ZSE) illetve a román Bukaresti Értéktőzsdére (BVB), erre azonban kötelezettséget nem vállal.

C.12.

– C.22.

nem értelmezhető

D. SZAKASZ – KOCKÁZATOK

D.1.

nem értelmezhető

D.2.

Minden befektetőnek alaposan meg kell fontolnia az itt felsorolt valamennyi tájékoztatást/információt. A Kötvények megvásárlására vonatkozó döntés meghozatala során különös figyelmet kell fordítani az alább kiemelt kockázati szempontokra. Az alább felsorolt kockázati tényezők feltételesek, vagyis bekövetkezésük lehetséges, de nem biztos. A Kibocsátó nincsen abban a helyzetben, hogy a tényezők bekövetkeztének valószínűségéről állást foglaljon.

A Kibocsátó gazdálkodásának környezetével kapcsolatos kockázatok

A banki, illetve pénzügyi szolgáltatások jelentősen befolyásoltak a különböző gazdasági környezet tényezőinek alakulásától. A gazdasági környezet kedvezőtlen változásai negatívan érinthetik az OTP Csoport gazdálkodását, szélsőséges esetben veszélyeztethetik a kötvények kamatainak, illetve törlesztéseinek fizetését. Ilyen típusú kockázati tényező lehetnek: Magyarországgal kapcsolatos politikai és gazdasági kockázatok, a gazdaság konjunktúrahelyzetéből eredő kockázatok, szabályozási környezet megváltozásából eredő kockázatok, versenyhelyzet a bankszektorban, a forint árfolyamával kapcsolatos kockázatok, az euró bevezetése.

Az OTP Csoport működéséhez kapcsolódó kockázatok (Kibocsátói kockázat)

Az OTP Csoport működéséhez kapcsolódó kockázatok befolyásolhatják a Bank jövőbeni kötelezettségeinek teljesítésére vonatkozó fizetőképességét, mely a Kötvénytulajdonos számára Kibocsátói kockázatként jelenik meg. A Bank működése során a következő fő kockázatokkal szembesül: hitel-, kamat-, likviditási-, devizaárfolyam kitettségi- és működési kockázat, peres eljárások kockázata, folyamatban lévő adó-, vám-, jövedéki és egyéb pénzügyi vizsgálatok, általános csoportszerkezet kockázatai, az OTP Csoport működése engedélyektől függ.

A Kibocsátó működéséhez szükséges engedélyek visszavonásában rejlő kockázatok

A Kibocsátó működéséhez szükséges engedélyeket az ezek vonatkozásában illetékes Felügyelet visszavonhatja a vonatkozó jogszabály által meghatározott esetekben, például ha a Kibocsátó törvény által tiltott tevékenységet folytat vagy már nem felel meg a prudens működésre vonatkozó jogszabályi feltételeknek. A működéshez szükséges engedélyek bármely okból történő visszavonása lényeges hátrányos hatással lehet a Kibocsátó üzletmenetére, működési eredményeire vagy pénzügyi helyzetére, mivel ezen engedélyek hiányában nem jogosult folytatni az engedélyköteles tevékenységeit.

Folyamatban lévő adó-, vám-, jövedéki és egyéb pénzügyi vizsgálatokból eredő kockázatok

Az OTP Bank – valamint az OTP Bank által képviselt áfa-csoport – tevékenysége a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága hatáskörébe tartozik. Az adóhatóság az általa meghatározott ellenőrzés vizsgálati programja alapján végez ellenőrzéseket az OTP Bank, valamint az OTP Bank által képviselt áfa-csoport tevékenységét illetően.

Perek és hatósági eljárásokból eredő kockázatok

A Kibocsátó, valamint az OTP Csoport tagok számos olyan jogi eljárással kapcsolatos kockázatnak vannak kitéve, amely már folyamatban lévő vagy a jövőben esetlegesen felmerülő perekből és hatósági eljárásokból származhat.

Bár a Kibocsátó, valamint az OTP Csoport jelenleg nem számít arra, hogy bármely olyan peres vagy hatósági eljárás, amelyben félként szerepel, lényeges hátrányos hatással lesz pénzügyi helyzetére és működési eredményeire, a Kibocsátó nem tudja garantálni, hogy bármely ilyen, illetve a jövőben megindításra kerülő per vagy hatósági eljárás végleges kimenetele nem lesz ilyen hatással a működési eredményeire vagy a pénzügyi helyzetére.

Általános jogi kockázatok

Az OTP Csoport jogi és hatósági kockázatnak is ki van téve a jogszabályalkotás alábbi szintjein: európai uniós jogszabályok és előírások hatással vannak az OTP Csoport üzletágaira, az uniós jogszabályok és politikák nemzeti jogba történő implementálása, és megvalósítása a nemzeti jogalkotásban, mely felett az egyes tagállamok jelentős mértékű autonómiát tartanak meg; illetve a nemzeti és helyi jogszabályalkotás és szabályozás.

Azok a jogszabályok, illetve jogszabályváltozások, melyek hatással vannak az OTP Csoportra, azon belül a Kibocsátóra pl. az alábbiak: uniós szintű és nemzeti bankjogi, társasági jogi, kötelmi jogi, tulajdonjogi, csődjogi, értékpapírjogi, adózási, munkajogi és munkavédelmi, versenyjogi jogszabályalkotások, szektor- specifikus pénzügyi feltételek, vagy környezeti, egészségügyi és biztonságtechnikai előírások az OTP Csoport létesítményeire, amik befektetési kötelezettségekkel, magasabb működési költségekkel járhatnak.

Általános csoportszerkezetből eredő kockázatok

A Kibocsátó számos működési tevékenységét leányvállalatain keresztül folytatja. A Kibocsátó és a leányvállalatok közötti, csoporton belüli hitelezést szerződések rendezik. Amennyiben egy hitelezett leányvállalat megszünteti az üzleti tevékenységét és utána nem képes teljesíteni kötelezettségeit az OTP Csoporton belüli hitel visszafizetése tekintetében, annak lényeges hátrányos hatása lehet az OTP Csoport pénzügyi helyzetére.

Idegen források / saját tőke arány

A Kötvényprogram együttes keretösszege és a Kibocsátó legutolsó, közgyűlés által elfogadott auditált IFRS konszolidált beszámolójában szereplő mérlegfőösszeg saját tőkén felüli összege együttesen meghaladja a Kibocsátó konszolidált saját tőkéjének összegét (jelen arányszám mértéke: 7,10).

D.3.

A kötvények, mint értékpapírok, a tőke és pénzpiacok változásaiból eredően illetve a tőkepiaci eszköz jellegükből adódóan is hordoznak olyan kockázatokat, amelyek függetlenek akár a Kibocsátó gazdálkodási környezetének kockázataitól, akár a Kibocsátó gazdálkodásának kockázataitól. Ilyen kockázatok lehetnek: piaci kockázatok a kötvények árfolyamával, illetve kamatfizetéseivel kapcsolatosan, devizaárfolyam kockázat, az aukciós eljárás kockázata, jegyzési eljárás kockázata, likviditási kockázat, továbbá annak kockázata, hogy az MNB a szanálási eljárás során gyakorolhatja a Kötvényekre vonatkozóan a hitelezői feltőkésítésre vonatkozó jogosultságát, amelyekkel kapcsolatban a Kibocsátó felhívja a Befektetők figyelmét, hogy a magyarországi vállalati- illetve banki kötvények másodpiacára – különösen a tőzsdén kívüli piacra – a likviditás hiánya jellemző, ezért az állampapírokhoz viszonyítva jóval magasabb a banki kötvények likviditási kockázata. Ez azt jelenti, hogy a Kötvénytulajdonos a futamidő lejárta előtt esetleg csak jelentős árfolyam-

illetve tőkeveszteséggel tudja eladni a Kötvényeket.

D.4.

– D.6.

nem értelmezhető

E. SZAKASZ – AJÁNLATTÉTEL

E.1.-

E.2a.

nem értelmezhető

E.2b.

Az ajánlattétel okai és a bevétel felhasználása.

A Kötvényprogram célja, hogy a Kibocsátó, valamint az OTP Csoport üzleti tevékenységének finanszírozásához időről időre kötvénykibocsátásokon keresztül biztosítson forrásokat.

E.3.

Az ajánlattétel feltételeinek ismertetése.

Az adott forgalomba hozatalok tekintetében a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza többek között az értékesítés módját és részletes feltételeit. A Tpt. 27.§ (6) bekezdése alapján a Kötvényprogram hatálya alá tartozó egyes forgalomba hozatalok esetében a Kibocsátó a forgalomba hozatal kezdőnapját megelőzően a forgalomba hozatal végleges feltételeiről (így különösen: a forgalomba hozatal össznévértéke, az értékpapír futamideje, lejárata, kamata vagy egyéb járulékai, a forgalomba hozatal módja és helye, továbbá az új Sorozat értékpapírkódja, stb.) a vonatkozó Végleges Feltételek benyújtásával a Magyar Nemzeti Bankot tájékoztatja és azt közzéteszi a Közzétételi Helyeken.

Az Összefoglaló alkalmazásában Közzétételi Helynek minősülnek a következők: (i) a Kibocsátó honlapja (xxx.xxxxxxx.xx); (ii) a Budapesti Értéktőzsde honlapja (xxx.xxx.xx), (iii) az MNB által működtetett, hivatalos információtárolási rendszer honlapja (xxx.xxxxxxxxxxxx.xxx.xx); (iv) a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség részletes szabályairól szóló 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelet 4. §-ának rendelkezései szerinti, egy honlappal rendelkező média szerkesztőségének történő megküldés.

	Amennyiben az Alaptájékoztató alapján forgalomba hozott Kötvények a Budapesti Értéktőzsdén kívül más szabályozott piacra is bevezetésre kerülnek, úgy e szabályozott piac által előírt hely is Közzétételi Helynek minősül, ezen Kötvények vonatkozásában.
E.4.	A Kibocsátó igazgatási, irányító és felügyelő szerveiben tisztséget betöltő személyek által a Kibocsátó számára végzett feladatok, és e személyek magánérdekei vagy más feladatai között a Kibocsátó tudomása szerint nem áll fenn összeférhetetlenség.
E.5. - E.6.	nem értelmezhető
E.7.	Nincs a Kibocsátó által a kibocsátással kapcsolatban a befektetőre terhelt költség, de a befektetőknek számolniuk kell azzal, hogy a Kötvények, mint dematerializált értékpapírok értékpapírszámlán kerülnek nyilvántartásra, amely költséggel járhat a befektető részére.

II. KOCKÁZATOK

1. A KIBOCSÁTÓVAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

Minden befektetőnek alaposan meg kell fontolnia a jelen Alaptájékoztatóban található valamennyi tájékoztatást/információt. A Kötvények megvásárlására vonatkozó döntés meghozatala során különös figyelmet kell fordítani az alább kiemelt kockázati szempontokra. Az itt felsorolt kockázati tényezők feltételesek, vagyis bekövetkezésük lehetséges, de nem biztos. A Kibocsátó nincsen abban a helyzetben, hogy a tényezők bekövetkeztének valószínűségéről állást foglaljon.

1.1. A Kibocsátó gazdálkodásának környezetével kapcsolatos kockázatok

A gazdaság különböző tényezőinek alakulása jelentősen befolyásolja a banki, illetve pénzügyi szolgáltatásokat. A gazdasági környezet kedvezőtlen változásai negatívan érinthetik az OTP Csoport gazdálkodását, szélsőséges esetben veszélyeztethetik a Kötvények kamatainak, illetve törlesztőrészleteinek megfizetését.

1.1.1 Magyarországgal kapcsolatos politikai és gazdasági kockázatok

A gazdaság különböző szegmenseiben bekövetkezhetnek olyan változások, amelyek egyszeri, nagy horderejű kormányzati intézkedések meghozatalát teszik szükségessé. Az intézkedések közvetlenül vonatkozhatnak a bankrendszer szabályozására, de befolyásolhatják a gazdaság egyéb szereplőinek helyzetét is. Mindkét típusú állami beavatkozás jelentős hatással lehet a Kibocsátó működésére, jövedelmezőségére.

1.1.2 A világgazdasági fluktuációkból adódó kockázatok

Mérete és nyitottsága következtében a közép-kelet-európai gazdaságokra jelentős hatást gyakorolnak a nemzetközi, elsősorban az európai konjunkturális folyamatok. A külföldi kereslet mérséklődése mind a növekedés, mind a külkereskedelmi egyensúly tekintetében ronthatja a régiós gazdaságok pozícióit. A gazdaság növekedésének lassulása, stagnálása a bankszektor és ezen belül a Kibocsátó jövedelmezőségét is negatívan érintheti. A nemzetközi trendek hatása a kamatlábra, valamint a tőkepiaci és részvényárfolyamok alakulására jelentős hatással vannak a Kibocsátó, illetve az OTP Csoport részéről igénybe vehető forrásoldali finanszírozás elérhetőségére, ennek feltételeire.

A közép-kelet-európai gazdaságok a fentiekkel összhangban rendkívül érzékenyek továbbá a nemzetközi hitelpiac és makroökonómiai környezet változásaira. A Kibocsátó működésének feltételeit éppen ezért jelentősen befolyásolja a magyar és közép-kelet-európai gazdasági helyzet alakulása, illetve külföldi megítélésének változása. Ezen túlmenően az elmúlt időszakban a növekvő geopolitikai feszültségek is érdemi kockázatként értékelhetőek, különös tekintettel az orosz-ukrán konfliktusra vagy az olajár alakulására.

Az OTP Bank Nyrt. és az OTP Csoport tagjai változatos működési környezetben folytatják tevékenységüket. Az OTP Bank Nyrt. mint Kibocsátó eredményességét nagyban befolyásolhatja más csoporttagok eredményessége.

1.1.3 Szabályozási környezet megváltozásából eredő kockázatok

Mint hatósági engedéllyel rendelkező Magyarországon működő bank, a Kibocsátóra is vonatkoznak olyan állami szabályozások, melyek magukba foglalják a bankok által adható kölcsönök nagyságának limitálását, az általuk folytatott befektetési tevékenység korlátozását, illetve a bankok számára előírt pénzügyi mutatók fenntartásának követelményét. A bankjogi, társasági jogi, kötelmi jogi, tulajdonjogi, csődjogi, versenyjogi, értékpapírjogi, adózási és egyéb szabályozások jelentős változáson mentek keresztül az Európai Unió előírásaival való harmonizáció során, és még további változások várhatók.

Az ilyen típusú kockázatok közé sorolható a bankadó hazai bevezetése (2010. évi XC. törvény egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról), ugyanakkor mértékének fokozatos csökkentése kedvező fejleménynek tekinthető a bankszektor szereplői számára.

A szabályozási környezet változásai a Kötvénytulajdonost közvetlenül is érinthetik, különösképpen a tőke- és kamatjövedelmeket érintő adójogszabályok módosulásain keresztül. Nincs biztosíték arra, hogy a meglévő szabályok módosítása vagy új szabályok előírása nem fogja kedvezőtlenül érinteni a Kibocsátót, vagy a Kötvénytulajdonost.

1.1.4 Versenyhelyzet a bankszektorban

A Bankszektorban korábban jelentős terheket eredményező működési kockázatok érzékelhetően mérséklődnek: egyrészről a 2016-os pénzügyi évben a Kormány számottevő mértékben csökkentette a szektort 2010 óta változatlan összegben terhelő bankadó nagyságát és 2017-től további csökkenés következett be; emellett 2017-től megszűnt az elmúlt évtizedben bevezetett hitelintézeti járadék. A szektorban átmenetileg nagyobb állami tulajdonosi szerepvállalásra került sor a Budapest Bank megvásárlásán, illetve az Erste Bank Hungary Zrt-ben az EBRD-vel közösen megvalósított 15-15%-os tulajdonrész-szerzést követően. A bankpiac konszolidációja folyamatos, az OTP Bank és az AXA Bank Europe SA között 2016. február 2-án létrejött üzletág-átvételi megállapodás alapján, az OTP Bank 2016. november 1- jén átvette az AXA Bank lakossági hitel és megtakarítási, valamint vállalati területét, illetve munkáltatói jogutódlás keretében a bank alkalmazottait; a szektorban aktív külföldi bankok jövőbeni üzletpolitikáját egyrészt a javuló hazai makrogazdasági feltételek, illetve az anyabankok regionális stratégiája alakítja majd. 2016-ban a bankrendszer az elmúlt évekhez képest kimagasló nyereséget ért el – részben egyedi hatásoknak, mint például az értékvesztés felszabadításnak vagy nemzetközi érdekeltségek, konkrétan kártyatársasági részvények értékesítésének köszönhetően.

1.1.5 Az euró bevezetése

Abban az esetben, ha a Kötvényprogram keretében kibocsátott, forintban denominált Kötvények futamideje alatt bevezetésre kerül Magyarországon az euró, az eredetileg forintban denominált Kötvények egyes kifizetéseire már egy, a jövőben meghatározásra kerülő forint/euró árfolyamon számított értékű euróban kerül sor.

Amennyiben az USA dollárban denominált Kötvény futamideje alatt bevezetésre kerül Magyarországon az euró, akkor a Kötvénytulajdonosok forint/USA dollár árfolyamkockázata euró/USA dollár árfolyamkockázattá alakul.

Amennyiben a CHF/BGN/HRK/RSD/UAH/RUB/RON devizákban denominált Kötvény futamideje alatt bevezetésre kerül Magyarországon az euró, akkor a Kötvénytulajdonosok forint és a fenti devizák között fennálló árfolyamkockázata euró és fenti devizák közötti árfolyamkockázattá alakul.

1.2. Az OTP Csoport működéséhez kapcsolódó kockázatok (Kibocsátói kockázat)

1.2.1 Hitelkockázat

A hitelkockázat az üzletfelek Bankcsoporttal szemben fennálló szerződéses kötelezettségeinek nem teljesítése miatt felmerülő pénzügyi veszteség kockázata. A Bankcsoport vizsgálja a hitelért folyamodó ügyfelek hitelképességét és a kockázatértékelés alapján dönt a hitel odaítéléséről, illetve hitellimitek felállításáról . A hitelfelvevők minősítését rendszeresen felülvizsgálja és szükség esetén módosítja a kockázati limiteket (ügyféllimiteket). A kockázati limitek megállapításakor a különböző biztosítéktípusok is figyelembe vételre kerülnek. Az esetlegesen problémássá váló hitelekből származó veszteségekre a Bank céltartalékot képez.

1.2.2 Kamatkockázat

A Bankcsoport a piaci kamatlábak kedvezőtlen irányú elmozdulásából származó, a nettó kamatbevétel, illetve a portfolió piaci értékének csökkenésében jelentkező potenciális veszteséget adott keretek között kívánja tartani. Ennek érdekében a Bankcsoport folyamatosan méri a kamatkockázati kitettségét. Ugyanakkor semmilyen biztosíték nem adható arra, hogy a kamatkockázat egyáltalán nem fogja hátrányosan befolyásolni az OTP Csoport gazdálkodását.

1.2.3 Likviditás és piaci kockázatok

Az OTP Csoport folyamatosan építi ki a nemzetközileg is általánosan alkalmazott centralizált piaci kockázatkezelési rendszerét (humánerőforrás, hardver, szoftver kiépítése). Az OTP Bank Igazgatósága által elfogadott csoportszintű piaci kockázatkezelési szabályzat valamint a likviditás kockázat kezelési szabályzat megfogalmazza egyrészt azokat a minimális módszertani, limit-megállapítási és jelentési követelményeket, amelyeket minden csoporttagnak alkalmazni kell, másrészt az OTP Csoport egészére vonatkozóan meghatározza a maximálisan elfogadható piaci kockázati kitettséget. Az OTP Bank a piaci kockázatoknak leginkább kitett külföldi és belföldi csoporttagok pozícióját számítógépes rendszer segítségével valós időben nyomon követi, így a „dealing-room” piaci pozícióira vonatkozó limitek kihasználtsága a nap folyamán bármikor lekérdezhető, és az esetleges limittúllépésről a megfelelő vezetők jelentést kapnak. A likviditás menedzsment egységes keretek között működik, csoportszintű ALM stratégia mentén.

1.2.4 Az OTP Csoport devizaárfolyam kockázati kitettsége

Az OTP Bank Eszköz-Forrás Bizottsága („Eszköz-Forrás Bizottság”) egyedi és globális nettó nyitott pozíciós (napvégi /overnight/ és napközbeni /intraday/), valamint veszteség limitekkel határolja be a kitettséget. A limitek az üzletpolitikai és piaci viszonyok alapján kerülnek meghatározásra, kihasználtságuk nyomon követése folyamatos. Alapelvként a passzív Treasury-vel rendelkező bankok pozíciós limitei lehetővé teszik a banki pozíciók hatékony kezelését, de a kitettség zárására ösztönöznek. Az aktív Treasury-vel rendelkező bankok esetében a pozíciós limitek célja, hogy normál piaci körülmények között behatárolják a potenciális veszteség maximális értékét. A devizanemenkénti pozíciós limiteknek és a teljes nettó nyitott pozícióra vonatkozó overnight limiteknek köszönhetően normál piaci körülmények között, adott időtávon realizálható veszteség nagy valószínűséggel nem haladja meg az Eszköz-Forrás Bizottság által elfogadott tolerálható veszteség szintjét. Annak érdekében, hogy az OTP Bank veszteségei turbulens piaci körülmények között is behatároltak maradjanak, az OTP Bank kockáztatott érték alapú mutatókat és napi veszteség limitet alkalmaz. A limitek célja, hogy a megnövekedett piaci bizonytalanság közepette a pozíciók zárására ösztönözzenek. Az OTP Bank mind a belföldi, mind a külföldi deviza spot és derivatív piacon részt vesz.

1.2.5 Működési kockázat

Működési kockázat alatt a nem megfelelően kialakított vagy hibásan végbemenő üzleti folyamatokból, ember által okozott hibákból, rendszerek nem megfelelő működéséből, illetve a külső környezetből eredő veszteségek bekövetkezésének valószínűségét értjük, amit a Bankcsoport, megfelelő kontrollkörnyezet kialakításával, és kockázati tudatossággal igyekszik a minimumra szorítani. Működési kockázatok, sajátosságukból adódóan minden banki folyamatban jelentkezhetnek, így kezelésükkel kapcsolatos feladatok a OTP Csoport egészét érintik. Az OTP Bank csoportszinten egységes módszertan alapján, a következő eszközökkel igyekszik a működési kockázatokat kezelni:

(a) Csoportszintű Működési Kockázatkezelési Bizottság felállítása

(b) Tőkekövetelmény számítása a fejlett (AMA) módszertan szerint

(d) Folyamatalapú önértékelés elvégzése évente, amelynek során az egyes banki területeken átívelő folyamatok gazdáinak, a Kockázatkezelés által kiadott módszertan alapján, értékelniük kell saját működési kockázati profiljukat, és annak változásait, a kontrollkörnyezetük megfelelőségét. Az azonosított problémák kezelésére akciótervet kell megfogalmazniuk.

(e) Esettanulmányok készítése a jelentős működési kockázati eseményekről.

(f) Kulcs kockázati mutatók segítségével a kockázati trendek figyelemmel kísérése, a mutatók negatív jelzése esetén intézkedések meghozatala

(g) Forgatókönyv-elemzések készítése a ritkán bekövetkező, de jelentős veszteséghatású események értékelésére

(h) Kockázattudatosság és a kockázatok átláthatóságának fejlesztése

1.2.6 Xxxxx és hatósági eljárásokból eredő kockázatok

A Kibocsátó, valamint az OTP Csoport tagok számos olyan jogi eljárással kapcsolatos kockázatnak vannak kitéve, amelyek már folyamatban lévő vagy a jövőben esetlegesen felmerülő perekből és hatósági eljárásokból származhatnak. Bár a Kibocsátó, valamint az OTP Csoport jelenleg nem számít arra, hogy bármely olyan peres vagy hatósági eljárás, amelyben félként szerepel, lényeges hátrányos hatással lesz pénzügyi helyzetére és működési eredményeire, a Kibocsátó nem tudja garantálni, hogy bármely ilyen, illetve a jövőben megindításra kerülő per vagy hatósági eljárás végleges kimenetele nem lesz ilyen hatással működési eredményeire vagy pénzügyi helyzetére. A legfontosabb peres eljárásokról szóló további tájékoztatás megtalálható a Regisztrációs Okmány 13.5 „Bírósági, választottbírósági és hatósági eljárások” pontja alatt.

1.2.7 Folyamatban lévő adó-, vám-, jövedéki és egyéb pénzügyi vizsgálatokból eredő kockázatok

A Kibocsátó – valamint a Kibocsátó által képviselt áfa-csoport – tevékenysége a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adó- és Vámigazgatóság hatáskörébe tartozik. Az adóhatóság az általa meghatározott ellenőrzés vizsgálati programja alapján végez ellenőrzéseket a Kibocsátó, valamint a Kibocsátó által képviselt áfa-csoport tevékenységét illetően.

1.2.8 Általános csoportszerkezetből eredő kockázatok

A Kibocsátó számos működési tevékenységét leányvállalatain keresztül folytatja. A Kibocsátó és a leányvállalatok közötti, csoporton belüli hitelezést szerződések rendezik. Amennyiben egy hitelezett leányvállalat megszünteti üzleti tevékenységét és utána nem képes teljesíteni kötelezettségeit az OTP Csoporton belüli hitel visszafizetése tekintetében, annak lényeges hátrányos hatása lehet az OTP Csoport pénzügyi helyzetére.

1.2.9 A Kibocsátó működéséhez szükséges engedélyek visszavonásában rejlő kockázatok

1.2.10 Általános jogi kockázatok

Azok a jogszabályok, illetve jogszabályváltozások, melyek hatással vannak az OTP Csoportra, azon belül a Kibocsátóra pl. az alábbiak: uniós szintű és nemzeti bankjogi, társasági jogi, kötelmi jogi, tulajdonjogi, csődjogi, értékpapírjogi, adózási, munkajogi és munkavédelmi, versenyjogi jogszabályalkotások, szektor-specifikus pénzügyi feltételek, vagy környezeti, egészségügyi és biztonságtechnikai előírások az OTP Csoport létesítményeire, amik befektetési kötelezettségekkel, magasabb működési költségekkel járhatnak.

1.2.11 Idegen források / saját tőke arány

2. A KÖTVÉNYEKKEL KAPCSOLATOS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

A Kötvények, mint értékpapírok, a tőke és pénzpiacok változásaiból eredően illetve a tőkepiaci eszköz jellegükből adódóan is hordoznak olyan kockázatokat, amelyek függetlenek akár a Kibocsátó gazdálkodási környezetének kockázataitól, akár a Kibocsátó gazdálkodásának kockázataitól.

A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szanálási törvény) – mely 2014. július 21-én lépett hatályba és mely a Kibocsátóra is kiterjedő hatállyal bír – kötelezően előírja a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról szóló 2014/59/EU irányelvnek (a továbbiakban: BRRD) történő megfelelést. Ennek értelmében a Szanálási törvény hatálybalépését követően kibocsátott vagy keletkeztetett értékpapírra és kötelezettségekre – így a Kötvényekre – is alkalmazni kell a Szanálási törvénynek a hitelezői feltőkésítésre vonatkozó rendelkezéseit, melynek értelmében az MNB a szanálási feltételek fennálltakor elhatározhatja az érintett intézmény feltőkésítését, vagy határozhat azon hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy egyéb kötelezettségek értékének csökkentéséről vagy szavatoló tőkévé alakításáról, amelyek átruházásra kerültek. A hitelezői feltőkésítés intézménye a Kibocsátóra is kötelezően alkalmazandó, továbbá a Kötvények tekintetében is gyakorolható, mert azok nem esnek a kivételi körbe (BRRD 44. cikk (2) bekezdésben meghatározott esetek (pl.: biztosított betétek, biztosítékkal fedezett kötelezettségek) a BRRD 108. cikk a) pontjában említett betétek (pl.: természetes személyek és MKV-k, KKV-k biztosítható betéteinek azon része, amely meghaladja a 2014/49/EU irányelvben meghatározott kártalanítási összeghatárt) amennyiben a kötelezettségek harmadik ország jogának hatálya alá tartoznak továbbá amennyiben a kötelezettségek azt követően keletkeztek, hogy a tagállam az ezen cikkben foglalt rendelkezést átültető jogszabály(oka)t elfogadták).

Az Európai Bankhatóság ú.n. szabályozási technikai standard-tervezeteket dolgozott ki, mely pontosabb szabályokat fogalmaz meg a hitelezői feltőkésítés intézményére. Ennek értelmében a hitelezői feltőkésítés hatálya alá tartozó kötelezettségekre – így a Kötvényekre is – a Felügyelet gyakorolhatja azon jogosultságát, hogy csökkentse a kötelezettségvállalás összegét (tehát Kötvények vonatkozásában előfordulhat hogy a Felügyelet csökkenti azok árfolyamértékét), hogy átalakítsa az érintett szervezet (hitelfelvevő) kötelezettségeit általa kibocsátott, részvényekké vagy más tulajdonjogot megtestesítő értékpapírrá (tehát sor kerülhet rá, hogy a Kötvények átalakításra kerülnek a Kibocsátó által kibocsátott részvényekké), továbbá hogy akár törölje az érintett szervezet (hitelfelvevő) által kibocsátott hiteljogviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközöket (tehát akár a Kötvények törlésére is sor kerülhet).

Fent leírtak alapján megállapítható, hogy a Kötvények a BRRD-ben és a Szanálási törvényben rögzített hitelezői feltőkésítés kötelezettségének hatálya alá tartoznak, ezért a Kötvények tekintetében sor kerülhet a fent hivatkozott jogkövetkezmények Felügyelet általi alkalmazására.

2.1. Piaci kockázatok a Kötvények árfolyamával, illetve kamatfizetéseivel kapcsolatosan

Hozamemelkedés esetén, a Kötvényeken (hátralévő átlagos futamidejük függvényében) árfolyamveszteség keletkezik.

Diszkont Kötvények

A Diszkont Kötvények árfolyama az azonos futamidejű, Fix Kamatozású Kötvények árfolyamához képest érzékenyebben reagál a piaci hozamváltozásokra.

Változó Kamatozású Kötvények

Egyszerű – egy piaci referenciához képest fix felárat fizető – Változó Kamatozású Kötvény esetén a piaci kockázat kisebb, mint Fix Kamatozású, vagy Diszkont Kötvények esetén.

Indexált Kamatozású Kötvények

Külön felhívjuk a befektetők figyelmét, hogy az Indexált Kamatozású Kötvények olyan hitelpapírok, amelyek kamata előre nem meghatározott, hanem valamely index és/vagy képlet, értékpapír, deviza, vagy szabványosított tőzsdei termék árfolyam- vagy hozamváltozása alapján kerül meghatározásra. Az ilyen index és/vagy képlet, értékpapír, deviza, vagy szabványosított tőzsdei termék önmagában is számottevő hitel, piaci vagy egyéb kockázatot testesíthet meg.

A befektetőknek figyelembe kell venniük, hogy az Indexált Kamatozású Kötvények piaci ára ingadozó lehet, valamint, hogy az adott feltételektől függően akár semmilyen kamatösszegre sem lesznek jogosultak.

A fenti tényezőket is figyelembe véve fontos kiemelni, hogy az egyes kötvények lejárat előtti értékesítése során a befektetők által realizálható hozam lényegesen is eltérhet a lejáratig történő tartással realizálható hozamtól, sőt az akár veszteséggel is járhat.

2.2. Likviditási kockázat

A magyarországi vállalati- illetve banki kötvények másodpiacára – különösen a tőzsdén kívüli piacra – a likviditás hiánya jellemző, ezért az állampapírokhoz viszonyítva jóval magasabb a banki kötvények likviditási kockázata. Ez azt jelenti, hogy a Kötvénytulajdonos a futamidő lejárta előtt esetleg csak jelentős árfolyamveszteséggel tudja eladni a Kötvényeket.

2.3. Devizaárfolyam-kockázat

A Kibocsátó a Kötvények kamatait illetve a tőketörlesztést a Végleges Feltételekben a Sorozat Meghatározott Pénznemeként meghatározott devizában (forintban, vagy euróban, vagy USA dollárban, CHF-ben, BGN-ben, HRK- ban, RSD-ben, UAH-ban, RUB-ben vagy RON-ban) fogja kifizetni. A forint/euró, a forint/USA dollár, illetve az euró/USA dollár, valamint a fentiekben felsorolt devizák és a forint keresztárfolyama a futamidő alatt változhat. Ez az árfolyamingadozás kockázatot jelenthet azon Kötvénytulajdonosok számára, akik a Végleges Feltételekben Meghatározott Pénznemtől eltérő pénznemben denominált eszközökbe fektetnek be, illetve tartják nyilván befektetéseiket („Befektető devizája”).

A Befektető devizájának felértékelődése a Kötvény devizájához képest csökkenti (1) a Kötvényeken a Befektető devizájában realizálható hozamot, (2) a Kötvények tőketartozásának a Befektető devizájában nyilvántartott értékét, (3) a Kötvényeknek a Befektető devizájában nyilvántartott piaci értékét.

2.4. Az aukciós eljárás kockázata

Az aukciós eljárás szabályaiból adódóan az aukción csak a Kibocsátó által – árfolyamelvárása alapján, a benyújtott ajánlatok ismeretében – elfogadhatóként meghatározott legalacsonyabb árfolyamon, illetve az ezen árfolyam felett benyújtott ajánlatok kerülhetnek elfogadásra, így nincs biztosíték arra, hogy az aukciós eljárásra benyújtott ajánlatok elfogadásra kerülnek.

2.5. Jegyzési eljárás, az OBA garancia hiánya

A jegyzési eljárás szabályaiból adódóan aluljegyzés esetén meghiúsulhat a kibocsátás, túljegyzés esetén pedig nincs biztosíték arra, hogy a lejegyezni kívánt ajánlatok maradéktalanul elfogadásra kerülnek.

Túljegyzés esetén a Kibocsátó három nap elteltével dönthet a jegyzés lezárásáról. Ebben az esetben a meghirdetett jegyzési időszak későbbi időpontjában jegyezni szándékozó befektetőknek már nem lesz alkalma a jegyzés megtételére, illetve a jegyzés lezárásig pénzügyi teljesítést elmulasztó befektetők jegyzése érvénytelen lehet.

A hatályos Hpt. (2013. évi CCXXXVII. törvény) betétbiztosításra vonatkozó rendelkezései alapján a Kötvényekre már nem vonatkozik az OBA garancia.

III. REGISZTRÁCIÓS OKMÁNY

1. FELELŐS SZEMÉLYEK / FELELŐSSÉGVÁLLALÁSI NYILATKOZAT

Az Alaptájékoztatóban szereplő információkért a Kibocsátó, azaz az OTP Bank Nyrt. (székhelye: 1051 Buxxxxxx, Xxxxx x. 06., cégjegyzékszáma: 01-10-041585) tartozik felelősséggel.

Az OTP Bank Nyrt. ezúton nyilatkozik arról, hogy az elvárható gondosság mellett, lehető legjobb tudása szerint készített jelen Alaptájékoztatóban szereplő információk megfelelnek a tényeknek, az Alaptájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek a Kötvények, illetve a Kibocsátó megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak, továbbá nem mellőzi azon körülmények bemutatását, amelyek befolyásolhatnák az információkból levonható fontos következtetéseket, továbbá nem tartalmaz félrevezető adatot, téves következtetés levonását elősegítő csoportosítást, elemzést, amely a befektetés megalapozott megítélését veszélyezteti.

Budapest, 2017. augusztus 8.

OTP Bank Nyrt.

2. BEJEGYZETT KÖNYVVIZSGÁLÓK

A Kibocsátó könyvvizsgálójának neve és címe a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszakban: Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.

1000 Xxxxxxxx, Xxxxx Xx. xx. 00/x., xxxxxxxxxxxxxxx: 00-00-000000

A könyvvizsgálatért felelős személy:

Xxxx Xxxxx (könyvvizsgálói igazolvány-száma: 005252).

A Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. korlátozás nélküli véleménnyel látta el a Kibocsátó nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint (IFRS) készült konszolidált 2016. évre vonatkozó pénzügyi kimutatásait.

A Közgyűlés a Társaság 2017. évi, számviteli törvény előírásainak megfelelő egyedi Éves beszámolójának, valamint konszolidált Éves beszámolójának könyvvizsgálatára könyvvizsgáló társaságként a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft-t (000083, 1068 Budapest, Dózsa Gyxxxx xx 00/x.) választotta meg a 2017. május 1-jétől 2018. április 30-ig terjedő időtartamra.

A Közgyűlés hozzájárult a könyvvizsgálatért felelős személyként Xxxx Xxxxx, 005252 számon bejegyzett könyvvizsgáló kijelöléséhez, elháríthatatlan akadályoztatása esetén xx. Xxxxx Xxxxxx, 007118 számon bejegyzett könyvvizsgáló, mint a könyvvizsgálatért felelős személy kijelöléséhez.

A Könyvvizsgálónak semmilyen lényeges érdekeltsége nincsen a Kibocsátóban.

3. KIEMELT PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK

3.1. Az OTP Csoport 2015. és 2016. évi konszolidált eredménykimutatása és konszolidált pénzügyi helyzet kimutatása

A vonatkozó információ jelen Alaptájékoztatóba hivatkozással kerül beépítésre (lásd III. 17. Megtekinthető dokumentumok).

3.2. Az OTP Csoport 2017. első negyedévi nem auditált, konszolidált eredménykimutatása, főbb mérlegtételei és teljesítménymutatói korrigált eredmény alapján

A vonatkozó információ jelen Alaptájékoztatóba hivatkozással kerül beépítésre (lásd III. 17. Megtekinthető dokumentumok).

4. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

4.1. A Kibocsátó gazdálkodásának környezetével kapcsolatos kockázatok

4.1.1 Magyarországgal kapcsolatos politikai és gazdasági kockázatok

4.1.2 A világgazdasági fluktuációkból adódó kockázatok

4.1.3 Szabályozási környezet megváltozásából eredő kockázatok

4.1.4 Versenyhelyzet a bankszektorban

4.1.5 Az euró bevezetése

4.2. Az OTP Csoport működéséhez kapcsolódó kockázatok (Kibocsátói kockázat)

4.2.1 Hitelkockázat

A hitelkockázat az üzletfelek Bankcsoporttal szemben fennálló szerződéses kötelezettségeinek nem teljesítése miatt felmerülő pénzügyi veszteség kockázata. A Bankcsoport vizsgálja a hitelért folyamodó ügyfelek hitelképességét és a kockázatértékelés alapján dönt a hitel odaítéléséről, illetve hitellimitek felállításáról. A hitelfelvevők minősítését rendszeresen felülvizsgálja, és szükség esetén módosítja a kockázati limiteket (ügyféllimiteket). A kockázati limitek megállapításakor a különböző biztosítéktípusok is figyelembe vételre kerülnek. Az esetlegesen problémássá váló hitelekből származó veszteségekre a Bank céltartalékot képez.

4.2.2 Kamatkockázat

4.2.3 Likviditás és piaci kockázatok

4.2.4 Az OTP Csoport devizaárfolyam kockázati kitettsége

4.2.5 Működési kockázat

▪ Csoportszintű Működési Kockázatkezelési Bizottság felállítása

▪ Tőkekövetelmény számítása a fejlett (AMA) módszertan szerint

▪ Működési veszteségadatok egységes gyűjtése és értékelése

▪ Folyamatalapú önértékelés elvégzése évente, amelynek során az egyes banki területeken átívelő folyamatok gazdáinak, a Kockázatkezelés által kiadott módszertan alapján, értékelniük kell saját működési kockázati profiljukat, és annak változásait, a kontrollkörnyezetük megfelelőségét. Az azonosított problémák kezelésére akciótervet kell megfogalmazniuk.

▪ Esettanulmányok készítése a jelentős működési kockázati eseményekről.

▪ Kulcs kockázati mutatók segítségével a kockázati trendek figyelemmel kísérése, a mutatók negatív jelzése esetén intézkedések meghozatala

▪ Forgatókönyv-elemzések készítése a ritkán bekövetkező, de jelentős veszteséghatású események értékelésére

▪ Kockázattudatosság és a kockázatok átláthatóságának fejlesztése

4.2.6 Pexxx xx hatósági eljárásokból eredő kockázatok

4.2.7 Folyamatban lévő adó-, vám-, jövedéki és egyéb pénzügyi vizsgálatokból eredő kockázatok

4.2.8 Általános csoportszerkezetből eredő kockázatok

A Kibocsátó számos működési tevékenységét leányvállalatain keresztül folytatja. A Kibocsátó és a leányvállalatok közötti, csoporton belüli hitelezést szerződések rendezik. Amennyiben egy hitelezett leányvállalat megszünteti üzleti tevékenységét és utána nem képes teljesíteni kötelezettségeit az OTP Csoporton belüli hitel visszafizetése tekintetében, annak lényeges hátrányos hatása lehet az OTP Csoport pénzügyi helyzetére

4.2.9 A Kibocsátó működéséhez szükséges engedélyek visszavonásában rejlő kockázatok

4.2.10 Általános jogi kockázatok

Azok a jogszabályok, illetve jogszabályváltozások, melyek hatással vannak az OTP Csoportra, azon belül a Kibocsátóra pl. az alábbiak: uniós szintű és nemzeti bankjogi, társasági jogi, kötelmi jogi, tulajdonjogi, csődjogi, értékpapírjogi, adózási, munkajogi és munkavédelmi, versenyjogi jogszabályalkotások, szektor-specifikus pénzügyi feltételek, vagy környezeti, egészségügyi és biztonságtechnikai előírások az OTP Csoport létesítményeire, amik befektetési kötelezettségekkel, magasabb működési költségekkel járhatnak.

4.2.11 Idegen források / saját tőke arány

5. A KIBOCSÁTÓ BEMUTATÁSA

5.1. A Kibocsátó története és fejlődése

5.1.1 A Kibocsátó jogi és kereskedelmi neve:

OTP Bank Nyrt.

5.1.2 A Kibocsátó cégbejegyzésének helye, időpontja és cégjegyzékszáma;

A Bankot a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság (jelenleg a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága) 1991. november 28-án, 1990. december 31-re visszamenő hatállyal a 00-00-000000 számon jegyezte be a cégjegyzékbe.

5.1.3 A Kibocsátó székhelye, társasági formája, a működésére irányadó jog, a bejegyzés országa, létesítő okirat

szerinti székhelyének (vagy a gazdasági tevékenység székhelyének, ha az eltér a létesítő okirat szerinti székhelytől) címe és telefonszáma;

A Kibocsátó székhelye: 1051 Buxxxxxx, X. Nádor u. 16. A Kibocsátó központi telefonszáma: x00-0-000-0000. A Kibocsátó társasági formája: nyilvánosan működő részvénytársaság. A Kibocsátó működésére irányadó jog: magyar jog. A Kibocsátó bejegyzésének országa: Magyarország. A Kibocsátó működési időtartama: A Kibocsátó határozatlan időre alakult. A Kibocsátó üzleti éve a naptári évvel megegyezik.

5.1.4 A Kibocsátót érintő közelmúltbeli események, amelyek jelentős mértékben befolyásolhatják a Kibocsátó fizetőképességének értékelését:

Az OTP Csoport magyarországi működését érintő közelmúltbeli jogszabályi változások és döntések:

1. AXA Bank magyarországi üzletágának megvásárlása

Az OTP Bank és az AXA Bank Europe SA között 2016. február 2-án létrejött üzletág-átvételi megállapodás alapján az OTP Bank 2016. november 1-jén átvette az AXA Bank lakossági hitel és megtakarítási, valamint vállalati területét, illetve munkáltatói jogutódlás keretében a bank alkalmazottait.

2. Bankadó alakulása

A bankadó számítási alapja 2016 vonatkozásában nem változott az előző évekhez képest, vagyis maradt a 2009 végi korrigált mérlegfőösszeg, a felső kulcs pedig 0,24%-ra csökkent.

Az április 26-án beterjesztett 2017. évi költségvetési tervezet alapján a pénzügyi szervezetek különadója szektorszinten év/év 12,7 milliárd forinttal csökken. Az adószámítás alapja az adóévet kettővel megelőző év végi módosított mérlegfőösszeg, felső kulcsa pedig 0,21%-ra csökken. Emellett megszűnik a 2006 óta életben lévő hitelintézeti járadék. A 2016-os költségvetésben e soron 6,3 milliárd forint szerepelt.

Összességében tehát a bankszektor különadó terhelése év/év 19 milliárd forinttal mérséklődik. A törvénytervezet a tranzakciós illeték szabályain nem változtatna.

Az OTP Bank előzetes számításai alapján a bankadó tekintetében a hazai csoporttagokat terhelő, 2016 1Q-ban elszámolt 16,1 milliárd forintos kötelezettség 2017-ben 14,5 milliárd forintra mérséklődik (adó előtt). Az OTP esetében a 2017-ben megszüntetendő hitelintézeti járadék várható összege 2016-ban 2,1, 2017-ben 1,9 milliárd forint, így ennek eltörlése 2017-ben mintegy 1,9 milliárd forintos tehercsökkenést jelent. Az együttes hatás tehát mintegy 3,5 milliárd forint tehercsökkenés (adó előtt).

3. „Fogyasztóbarát lakáshitel” minősítés

A Magyar Nemzeti Bank 2017. március 9-én közleményt tett közzé, mely szerint az MNB megalkotja a „fogyasztóbarát lakáshitel” minősítést, amelyet csak a feltételeknek megfelelő banki lakáshitel-termékek nyerhetnek el. A feltételek részleteit az MNB 2017. május 19-én hozta nyilvánosságra, és a hitelintézetek 2017. június 1-jétől kérhetik termékeik minősítését. A minősített termékekkel szemben támasztott főbb kritériumok:

• Kizárólag egyenlő havi törlesztő részletek állapíthatók meg (annuitásos törlesztés);

• A fizetendő kamatot 3, 5, 10 évre vagy a futamidő végéig rögzíteni kell;

• A hitelbírálati határidő az értékbecslés rendelkezésre állásától számított maximum 15 munkanap;

• A folyósítási határidő a folyósítási feltételek teljesítésétől számított 2 munkanap;

• A hitelező által választott referenciaértékhez viszonyított kamatfelár nem haladhatja meg a 3,5 százalékpontot (350 bázispontot), amely – a megváltozott hitelkockázatokat is figyelembe véve – a forintosított hitelekre meghatározott maximális kamatfelárnál 1 százalékponttal (100 bázisponttal) alacsonyabb értéket jelent;

• A folyósításig felmerülő és az előtörlesztéshez kapcsolódó díjak maximáltak:

• Folyósítási díj: maximum a hitelösszeg 0,75%-a, de legfeljebb 150 ezer Ft;

• Az előtörlesztési díj nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 1%-át, lakástakarék-pénztári betétből pedig a szerződés szerint elérhető megtakarítás és a hozzá kapcsolódó állami támogatás mértékéig az előtörlesztés díjmentes.

Az OTP Csoport külföldi leányvállalatait érintő közelmúltbeli változások:

1. Románia

Az OTP Bank 2015 novemberében döntést hozott a romániai leánybank svájci frankban denominált jelzáloghitellel rendelkező lakossági ügyfelei számára kínált konverziós programról. A CHF jelzáloghitel konverziós program 2015. december 9-én indult el és 2016. augusztus 31-ével lezárult. Ennek keretében a jogosult ügyfelek 73%-ánál történt meg a konverzió, ez több mint 7.000 egyéni szerződést jelent.

2016. május 13-án életbe lépett az a jelzáloghitel-törlesztést kiváltó ingatlanátadásról szóló törvény, mely lehetővé teszi, hogy a feltételeket teljesítő hitelfelvevő átadja a banknak az ingatlanfedezetet, és ezzel megszabaduljon a teljes adósságától, akkor is, ha az ingatlan értéke nem fedezi a hitelszerződésben vállalt fizetési kötelezettségeit. A törvényt visszafogott ügyfélérdeklődés kísérte: 2016. december végéig 269 ügyfél jelezte, hogy élni kíván a törvény adta lehetőséggel (ez 83 millió RON bruttó hitelállományt jelent). A szükséges egyedi és kollektív céltartalékokat a bank megképezte. 2016. október 25-én a törvény számos elemét alkotmányellenesnek ítélte a román Alkotmánybíróság, és a bíróság hatáskörébe utalta az ügyfelek fizetésképtelenségével, illetve a bekövetkezett helyzet előre nem láthatóságával kapcsolatos jogvitákat.

2016. október 18-án a román parlament egyhangúlag elfogadta a CHF-ben folyósított jelzáloghitelek folyósításkori árfolyamon RON-ra történő konvertálását előíró törvényt, azonban a Kormány október 24-én alkotmányossági

normakontrolra küldte azt és ennek megfelelően az államfő sem írta alá. Az Alkotmánybíróság 2017. február 7-i végleges döntésében a törvényt teljes egészében alkotmányellenesnek találta.

Az OTP Bank romániai leánybankja, az OTP Bank Romania S.A. adásvételi megállapodást írt alá a National Bank of Greece S.A. tulajdonában álló romániai Banca Romaneasca S.A.-ban fennálló 99,28%-os tulajdonrész és a National Bank of Greece S.A. más leányvállalataihoz tartozó egyéb romániai kitettségek megvásárlásáról.

A Banca Romaneasca S.A. a román bankszektor 14. legnagyobb szereplője, univerzális bankként a lakossági és vállalati szegmensben egyaránt aktív. Az akvizíció eredményeképpen az OTP Csoport romániai piaci részesedése mintegy 4 százalékra nő, ezzel a 8. legnagyobb szereplővé válik az országban.

A tranzakció pénzügyi zárására a 2018-as év elejéig kerül sor.

Az OTP Bank 2004 óta van jelen Romániában, a legutóbbi akvizíció 2015-ben zárult le a Millennium Bank Romániával.

2. Horvátország

Horvátországban a jogszabályi kötelezettség alapján 2015 4Q-ban elindított CHF lakossági hitelek diszkonttal történő EUR-ra való konverziója 2016. szeptember végéig gyakorlatilag befejeződött (az átváltásra jogosult portfólió 87%-a került konvertálásra).

Az OTP Bank horvátországi leánybankja, az OTP banka Hrvatska és a Société Générale Csoport között 2016. december 20-án kötött adásvételi szerződés alapján 2017. május 2-án megtörtént a tranzakció pénzügyi zárása, melynek eredményeként a Société Générale Csoport horvátországi leánybankjában, a Splitska banka-ban fennálló 100%-os tulajdonrésze az OTP banka Hrvatska tulajdonába került.

A Splitska banka a horvát bankszektor 5. legnagyobb szereplője, univerzális bankként a lakossági és vállalati szegmensben egyaránt aktív. Az akvizíció eredményeképpen az OTP Csoport horvátországi piaci részesedése mintegy 10%-ra nő.

Az integráció lezárása 2018 nyarán történhet meg.

3. Szerbia

Az OTP Bank szerbiai leánybankja, az OTP banka Srbija a.d. Novi Sad adásvételi szerződést írt alá a National Bank of Greece S.A. („NBG”) tulajdonában álló szerbiai Vojvodjanska banka a.d.-ben („VOBAN”), valamint az NBG Leasing d.o.o-ban fennálló 100%-os tulajdonrész, valamint további, az NBG érdekeltségébe tartozó, szerbiai kitettségek megvásárlásáról.

A Vojvodjanska banka és az NBG Leasing részvényeiért fizetendő vételár 125 millió euró.

A VOBAN a szerb bankszektor 9. legnagyobb szereplője, univerzális bankként a lakossági és vállalati szegmensben egyaránt aktív. Az akvizíció eredményeképpen az OTP Csoport szerbiai piaci részesedése 5,7% százalékra nő, ezzel a

7. legnagyobb szereplővé válik az országban.

A tranzakció pénzügyi zárására várhatóan 2017 végén kerülhet sor. Az OTP Bank 2005 óta van jelen Szerbiában.

5.1.5 A Kibocsátó történetének és fejlődésének rövid összefoglalása

Az OTP Bank Nyrt. elődjét Országos Takarékpénztár néven 1949-ben alapították országos állami pénzintézetként, amely lakossági betétgyűjtéssel és hitelek kezelésével foglalkozott. A rákövetkező években hatásköre és tevékenységi köre fokozatosan szélesedett: először ingatlanügyekre kapott engedélyt, később tevékenysége kiterjedt a belföldi devizaszámla-vezetésre, valutaváltásra, majd az önkormányzatok számára is végzett banki tevékenységre. Eredeti funkciói mellett, 1989-től jogosult vállalati hitel- és betétszámlák kezelésére, valamint levelező banki tranzakciókkal és export-import ügyletekkel kapcsolatos banki szolgáltatások és kereskedelmi hitelek nyújtására.

1990 végén a Takarékpénztár 23 milliárd forintos alaptőkével részvénytársasággá alakult, és elnevezése Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. lett (OTP Bank Rt.). A Bank által végzett egyes nem banki tevékenységeket leválasztották, az azokat végző szervezeti egységekkel együtt. Így jött létre a tisztán állami tulajdonú Szerencsejáték Rt., valamint megalakult a Bank 100 százalékos tulajdonában lévő OTP Ingatlan Rt.

1995-ben megkezdődött a Bank privatizációja, amelynek során a tőzsdei bevezetést és három nyilvános kibocsátást követően a Magyar Állam tulajdona egy darab szavazatelsőbbségi, úgynevezett aranyrészvényre csökkent. 2007. április 21-én a szavazatelsőbbségi részvény megszüntetéséről szóló törvény (2007. évi XXVI. tv) hatályba lépett. Ennek alapján az OTP Bank Nyrt. Alapszabályában az állami szavazatelsőbbségi részvényre vonatkozó rendelkezések megszűntek, az egy darab 1.000 Ft névértékű szavazatelsőbbségi részvény átalakult 10 darab 100 Ft névértékű törzsrészvénnyé. Ezáltal a Bank jegyzett tőkéje 280.000.010 darab, egyenként 100 forint névértékű törzsrészvényből áll. A Bank jelenleg igen széles tulajdonosi körrel rendelkezik és részvényei döntő többségben intézményi portfolió- befektetők és magánbefektetők kezében vannak.

Az OTP Bank saját bankprivatizációja lezárását követően nemzetközi terjeszkedésbe kezdett, elsősorban olyan közép- és kelet-európai országokat megcélozva, melyek – magyarországihoz hasonló – gazdasági fejlődési potenciállal rendelkeznek.

Az OTP Bank Nyrt. több sikeres akvizíciót hajtott végre az elmúlt években, melyek eredményeképp – a közép-kelet európai (CEE) régió meghatározó bankcsoportjává fejlődött. Jelenleg Magyarország mellett leánybankjai a régió további 8 országában tevékenykednek: Bulgáriában (DSK Bank EAD), Horvátországban (OTP banka Hrvatska d.d.), Romániában (OTP Bank Romania S.A.), Szerbiában (OTP banka Srbija a.d.), Szlovákiában (OTP Banka Slovensko a.s.), Ukrajnában (JSC OTP Bank), Montenegróban (Crnogorska Komercijalna banka a.d.) és Oroszországban (JSC OTP Bank).

5.2. Befektetések

5.2.1 A legutóbb közzétett pénzügyi beszámolók óta végrehajtott főbb befektetések bemutatása.

Az OTP Bank romániai leánybankja, az OTP Bank Romania S.A. 2017. július 26-án adásvételi megállapodást írt alá a National Bank of Greece S.A. tulajdonában álló romániai Banca Romaneasca S.A.-ban fennálló 99,28%-os tulajdonrész és a National Bank of Greece S.A. más leányvállalataihoz tartozó egyéb romániai kitettségek megvásárlásáról.

A legutóbb közzétett pénzügyi beszámolók óta a Kibocsátó, illetve az OTP Csoport nem hajtott végre a fentieken túl jelentősebb befektetést.

5.2.2 A Kibocsátó olyan főbb jövőbeli befektetéseire vonatkozó információ, amelyekre az igazgatóság már kötelezettséget vállalt.

A Kibocsátónak nincsenek olyan jövőbeli befektetései, amelyekre az Igazgatóság kötelezettséget vállalt és amelyek lényegesek ahhoz, hogy a befektető megalapozottan megítélhesse a Kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi és jogi helyzetét, valamint annak várható alakulását.

5.2.3 Az 5.2.2. pontban említett kötelezettségvállalás teljesítéséhez szükséges finanszírozás várható forrásai.

A Kibocsátónak nincsenek olyan, lényegesnek tekinthető jövőbeli befektetései, amelyekre az Igazgatóság már kötelezettséget vállalt, és amelyekhez kapcsolódóan finanszírozási forrás biztosítása szükséges.

6. ÜZLETI TEVÉKENYSÉG ÁTTEKINTÉSE (FŐ TEVÉKENYSÉGI KÖRÖK, LEGFONTOSABB PIACOK)

A Kibocsátó fő tevékenységi köreinek, az értékesített termékek és/vagy nyújtott szolgáltatások főbb fajtáinak bemutatása

A Bank engedélyhez kötött tevékenységeinek folytatását az Állami Bankfelügyelet az 1993. május 28-án kiadott 33/1993. számú határozatával engedélyezte, amelyet az ÁPTF az 1997. november 27-én kiadott 983/1997/F. számú határozatával vizsgált felül, illetve hagyott helyben. A Bank befektetési szolgáltatási tevékenységeinek folytatását az ÁPTF 1998. január 29-i keltű, 41.003/1998. számú, a PSZÁF 2001. április 27-i keltű III/41.003-18/2001. számú, 2002. február 19-én kelt III/41.003-21/2002. számú, 2002. december 20-án kelt III/41.003-22/2002 számú és 2008. május 13-án kelt E-III/456/2008. számú határozataival engedélyezte.

A Kibocsátó Alapszabályában szereplő tevékenységi körök: A Kibocsátó főtevékenysége: TEÁOR 64.19 Egyéb monetáris közvetítés

A Kibocsátó Alapszabályban szereplő egyéb tevékenységei:

(TEÁOR 64.91) Pénzügyi lízing

(TEÁOR 69.20) Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység (TEÁOR 68.20) Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (TEÁOR 85.59) M.n.s. egyéb oktatás

(TEÁOR 56.29) Egyéb vendéglátás

A jelen fejezetben bemutatott, az OTP Csoport tagjaira vonatkozó pénzügyi adatok és mutatószámok az OTP Bank belső adatbázisából származnak.

6.1. Az OTP Csoport magyarországi üzleti tevékenysége

Az OTP Csoport magyarországi üzleti alaptevékenységét a következő cégek biztosítják: OTP Bank Nyrt., OTP Jelzálogbank Zrt., OTP Lakástakarék Zrt., OTP Faktoring Zrt. Ezen gazdasági egységek tevékenységén keresztül az OTP Csoport lakossági és vállalati hitelezést folytat, számlavezetési és bankkártya-tranzakciókat bonyolít, betétet gyűjt és befektetési szolgáltatást nyújt. A lakossági hitelezés keretein belül az OTP Csoport a lakossági ügyfelek számára jelzálog- és fogyasztási hiteleket nyújt. Az OTP Core5-t alkotó vállalatok köre 2017 1Q-tól a következő cégekkel bővült: OTP Kártyagyártó Kft., OTP Ingatlanlízing Zrt., OTP Ingatlanüzemeltető Kft. és MONICOMP Zrt. (korábban ezen vállalatok eredménye az Egyéb magyar leányvállalatok között került bemutatásra).

Az OTP Core, az OTP Alapkezelő (Magyarország) és a Merkantil Csoport (Magyarország) üzleti tevékenysége jelen Alaptájékoztatóba hivatkozással kerül beépítésre (lásd III. 17. Megtekinthető dokumentumok).

6.2. Az OTP Csoport külföldi leányvállalatainak üzleti tevékenysége

A vonatkozó információ jelen Alaptájékoztatóba hivatkozással kerül beépítésre (lásd III. 17. Megtekinthető dokumentumok).

5 Az OTP Core az OTP Csoport magyarországi alap üzleti tevékenységének eredményét mérő gazdasági egység, melynek pénzügyi kimutatásai az OTP Csoport magyarországi banki alaptevékenységét végző vállalkozások (OTP Bank Nyrt., OTP Jelzálogbank Zrt., OTP Lakástakarék Zrt., OTP Faktoring Zrt., OTP Financing Netherlands Ltd, OTP Holding Ltd.) konszolidált IFRS szerinti pénzügyi kimutatásaiból számolódnak. Az előbbi cégek konszolidált beszámolójából elkülönítésre kerül a Corporate Centre. Utóbbi egy virtuális gazdasági szegmens

7. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

7.1. A Bank szervezete

A Bank tevékenysége megoszlik a budapesti központ és a regionális profitcentrumok által működtetett fiókhálózat között. A központ és a hálózat kapcsolata a decentralizált irányítási és döntési rendszeren alapul. A budapesti központ feladata többek között az üzleti tevékenység átfogó irányítása, a fiókhálózat teljesítményének és tevékenységének figyelése, a termékfejlesztés, valamint a fiókok támogatása az ügyfeleikkel való kapcsolattartásban.

Az alábbi ábra mutatja a Bank központi szervezeti egységeit. Ezen túlmenően a Bank részét képezi a Bank hálózata, mely a 4 vidéki régiót, valamint a budapesti regionális profitcentrumot foglalja magában.

7.2. Az OTP Csoport és a Kibocsátó OTP Csoporton belüli helyzetének rövid bemutatása

Az OTP Csoport univerzális pénzügyi szolgáltatásait üzleti és jogi megfontolásokból számos leányvállalat bevonásával nyújtja. Míg Magyarországon a hagyományos banki szolgáltatások az OTP Bank portfolióját alkotják, a modernebb pénzügyi igényeket – például autó-finanszírozás, befektetési alapok, biztosítás – kiszolgáló termékeket az OTP Bank leányvállalatai fejlesztik és értékesítik. A Bankcsoport a külföldi piacokon leányvállalatok útján vállalt szerepet.

A Konszolidált körbe bevont társaságok köre (IFRS szerinti konszolidált beszámolóban) jelen Alaptájékoztatóba hivatkozással kerül beépítésre (lásd III. 17. Megtekinthető dokumentumok).

A Kibocsátó irányítási-tulajdonlási szempontból nem függ az OTP Csoport más tagjától. Azon OTP Csoport tagok, melyek üzleti tevékenysége a Kibocsátó működési, gazdasági, illetve pénzügyi eredményét jelentősen befolyásolják a magyarországi operáció terén az OTP Jelzálogbank Zrt., OTP Lakástakarék Zrt., OTP Faktoring Zrt., OTP Alapkezelő Zrt., Merkantil Bank Zrt., Merkantil Car Zrt., a külföldi leányvállalatok közül pedig a következők: DSK Bank EAD (Bulgária), OTP banka Hrvatska d.d. (Horvátország), OTP Bank Romania S.A. (Románia), OTP banka Srbija a.d. (Szerbia), OTP Banka Slovensko a.s. (Szlovákia), JSC OTP Bank (Ukrajna), Crnogorska Komercijalna banka a.d. (Montenegró) és JSC OTP Bank (Oroszország).

8. TRENDEK

8.1. A Kibocsátó nyilatkozata a Kibocsátó kilátásai szempontjából jelentős hátrányos változások nem létéről

A Kibocsátó legjobb tudomása szerint a legutóbbi ellenőrzött pénzügyi beszámoló 2017. április 12-i közzététele óta nem következtek be a Kibocsátó kilátásai szempontjából jelentős hátrányos változások.

8.2. Az ismert trendek, a bizonytalansági tényezők, a kereslet, a kötelezettségvállalások vagy váratlan események bemutatása, amelyek valószínűleg jelentős hatást gyakorolhatnak a Kibocsátó üzleti kilátásaira legalább a folyó pénzügyi évben.

Nemzetközi környezet:

A tengerentúlon az USA gazdasága jópár éve már a gazdasági konjunktúra érett fázisába lépett, amelyhez igazodva a Fed előbb kivezette az eszközvásárlási programját, majd egy lassú, óvatos kamatemelési ciklusba kezdett. Az USA gazdasága mostanra túljutott a konjunktúra ciklus legerőteljesebb felfelé ívelő szakaszán, amit jól jelez, hogy az elmúlt 2 évben fokozatosan csökkent – 2,6%, 1,7% - a gazdasági növekedés, és mostanra a hosszú-távú átlag alá csökkent annak mértéke. A legnagyobb bizonytalanság az új elnök politikáját övezi. Amennyiben a Xxxxx adminisztráció bevezet több kereskedelem korlátozó intézkedést, valamint jelentősebb költségvetési expanziót hajt végre fennáll annak a veszélye, hogy „túlfűtse” a már most is magas kapacitás kihasználtságon lévő amerikai gazdaságot, ezzel infláció emelkedést generálva. Amíg azonban ezen intézkedések ténylegesen nem realizálódnak a Fed vélhetően kitart majd a jelenlegi nagyon óvatos monetáris szigorítási ciklusa mellett.

A 2015-ös 2%-ot követően 1,8%-ra lassult a gazdasági növekedés az euró övezetben. Ugyanakkor a lassulás mértéke elmaradt a várakozásoktól. A lassulás alapvetően a korábbi jelentős euró gyengülés és olajár zuhanás pozitív növekedési hatásainak kifutása miatt lehetett várni, azonban a valuta övezeti gazdaságok a vártnál ellenállóbbnak bizonyultak. 2016 második felében ráadásul még inkább el kezdett felpörögni az euró övezeti gazdaság, 2016 Q2 óta negyedévről negyedévre gyorsult a növekedés üteme, 2017 Q1-ben évesített negyedéves bázison már elérte a 2,4%-ot. 2011. A kedvező konjunkturális kép több tényezőre vezethető vissza: egyrészt az euró övezet országainak többségében véget ért a költségvetési kiigazítás folyamata, miközben a monetáris politika továbbra is rendkívül támogató maradt. Tovább a korábbi euró gyengülés és olajár zuhanás kellő lökést tudott adni a gazdaságok számára, hogy átlendüljenek a holtponton. Mostanra pedig egy szélesebb körű növekedés kezd beindulni: az ingatlanpiac mindenhol kezd magára találni, a hitelezési aktivitás erősödik, a munkanélküliségi ráta gyors ütemben csökken. Az euró övezet számára további pozitívum, hogy a korábbi jelentős politikai kockázatok többsége – az euró szkeptikus pártok hatalomra jutása több tagországban – nem realizálódott, sőt a francia választások kimenetével megnyílt az út egy szorosabb integráció felé való elmozdulásnak is. Az erősödő gazdasági teljesítmény, illetve az éledező infláció hatására az EKB nagy valószínűség szerint 2017 végén a tervezettnek megfelelően leállítja az eszközvásárlási programját, és 2-2,5 évvel az USA-t követően az euró övezetben is elindulhat egy óvatos kamatemelési ciklus.

Magyarország:

2016-ban a magyar gazdaság növekedési üteme 2%-ra lassult a 2015-ös 3,1%-ot követően. E mögött főleg átmeneti hatások álltak, elsődlegesen az állami beruházások jelentős csökkenését lehet említeni. A lakossági fogyasztás azonban tovább erősödött: a háztartások vásárolt fogyasztása 4,9%-kal bővült a 2015-ös 3,4%-ot követően. Ugyanakkor az állami beruházások visszaesése egyértelműen átmeneti jelenség, 2017-ben az uniós pénzfelhasználásnak köszönhetően jelentős emelkedés várható. Ezt a 2017-es első negyedéves adatok is megerősítik, hiszen a GDP növekedés elérte 4,2%- ot, miközben a beruházások 28%-kal emelkedtek éves alapon. 2016-ban folytatódott az ingatlanpiac élénkülése, a lakásépítések 32%-kal (17/Q1: 47%) a lakásárak pedig 10,5%-kal emelkedtek, és az irodapiacon is beindultak a fejlesztések. Részben az egyre szűkülő szabad munkaerő-tartaléknak, részben a minimálbér emeléseknek köszönhetően a bérdinamika jelentősen gyorsult, az év első 5 hónapjában a nemzetgazdasági bérek 11,4%-kal emelkedtek. Ez rendkívül erős alapot teremt a lakossági fogyasztás bővülésének, illetve a lakáspiac további élénkülésének.

Egyéb OTP-s országok:

9. NYERESÉG-ELŐREJELZÉS VAGY -BECSLÉS

A Kibocsátó a jelen Alaptájékoztatóban nem tesz közzé nyereség-előrejelzést.

10. IGAZGATÁSI, IRÁNYÍTÓ ÉS FELÜGYELŐ SZERVEK

10.1. Az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság, az ügyvezetés és az Audit Bizottság működése, tagjai

10.1.1 Az Igazgatóság

10.1.1.1 Az Igazgatóság működésének összefoglalása

A Társaság ügyvezető szerve az Igazgatóság. Célkitűzéseiben, tevékenységében kiemelt jelentőségű a részvényesi érték, az eredményesség és a hatékonyság növelése, a kockázatok kezelése, a külső előírásoknak mindenben maradéktalanul megfelelő működés, azaz az üzleti, etikai, és belső kontroll politikák leghatékonyabb érvényesülésének biztosítása. Hatáskörét a hatályos jogszabályok, a Bank Alapszabálya, a közgyűlési határozatok, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat szabja meg. Az ügyrend tartalmazza az Igazgatóság jogállását, összetételét, a működés szabályait, a döntéshozatal szabályait. Az Igazgatóság tagjait a Közgyűlés öt évre választja.

Az Igazgatóság tagjaira vonatkoznak mindazok a kötelezettségek, illetve tiltó szabályok, amelyeket a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) a vezető állású személyekre megállapít.

Az Igazgatóság a Bank irányításában ügyvezető szerepet tölt be, ezzel összhangban van és a sikeres működést ösztönzi, ha az igazgatósági tagok személyesen is érdekeltek a Társaság eredményes működésében. Ugyanakkor az Igazgatóság tagjainak díjazása független attól, hogy eredményes volt-e a Társaság vagy sem. Tekintettel továbbá arra, hogy az Igazgatóságnak fontos szerepe van a management munkájának ellenőrzésében is, ezért érdemi jelentősége van annak, hogy az Igazgatóságban érvényesül a külső tagok többségének elve. Az Igazgatóság személyi összetétele biztosítja, hogy a szakértelem, a tapasztalat és a fentieken túlmenő függetlenség egyformán jelen legyen a döntéshozatali eljárásokban.

A Társaság ügyvezetőivel kapcsolatos munkáltatói jogokat az Igazgatóság az elnök-vezérigazgató útján gyakorolja azzal, hogy a vezérigazgató-helyettesek kinevezéséhez és a kinevezés visszavonásához az Igazgatóság előzetes tájékoztatása szükséges. Az elnök-vezérigazgató hatáskörébe tartozik mindazoknak az ügyeknek az eldöntése, amelyeket az Alapszabály nem utal a Közgyűlés, illetve az Igazgatóság hatáskörébe.

Az Igazgatóság a határozatait az ügyrend szerint, szótöbbséggel hozza, üléseiről jegyzőkönyv készül, és határozataik dokumentálásra kerülnek.

2016. évben 7 alkalommal ülésezett az Igazgatóság. Emellett írásos szavazás formájában 97 esetben került sor határozathozatalra.

10.1.1.2 Az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának tagjai

Xx. Xxxxxx Xxxxxx

elnök-vezérigazgató

Xx. Xxxxxx Xxxxxx 1974-ben a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán üzemgazdász, 1980-ban a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdász diplomát szerzett. Pénzügy szakos közgazda, bejegyzett könyvvizsgáló. Az egyetem után a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságán, illetve a Pénzügyminisztérium Titkárságán dolgozott, majd 1983-tól 1986-ig osztályvezető volt a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztériumban. 1986-tól 1989-ig a Magyar Hitel Bank Rt.-nél főosztályvezető. A K&H Bank vezérigazgató-helyettese 1989 és 1992 között. 1992-től az OTP Bank elnök-vezérigazgatója. Tagja az egyik legjelentősebb nemzetközi kártyatársaság, a MasterCard európai tanácsadó testületének, valamint alelnöke a MOL Nyrt. Igazgatóságának, társelnöke a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) és a Kínai-Magyar Üzleti Tanács társelnöke. Az MLSZ elnöke 2010. július óta, 2015 márciusától az UEFA Végrehajtó Bizottságának tagja. 2017 januárjától a FIFA Pénzügyi Bizottságának tagja.

Xxxxxx Xxxxx Xxxxxx vezérigazgató-helyettes Retail Divízió

A Xxxx Xxxxxx Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett okleveles közgazda diplomát. Szakmai pályafutását 1990- ben a Kereskedelmi és Hitelbank Nagyatádi fiókjában kezdte, ahol 1993-95-ig fiókigazgatóként dolgozott. 1995-től az OTP Bank munkatársa, előbb megyei igazgató, majd 1998-tól az OTP Bank Dél-Dunántúli Régiójának ügyvezető igazgatója. 2007. július 1-jétől az OTP Bank vezérigazgató-helyettese. Szakmai ismereteit a Nemzetközi Bankárképző Központ, illetve a World Trade Institute tanfolyamain bővítette. 2009. április – 2012. április között az OTP banka Hrvatska Felügyelő Bizottságának elnöke volt. 2012. december 12-től az OTP Bank Romania SA Felügyelő Bizottságának elnöke. 2014. április 24-től az OTP Jelzálogbank Zrt. és az OTP Lakástakarék Zrt. Igazgatóságának elnöke. Az OTP Alapkezelő és az OTP Mobil Szolgáltató Kft. Felügyelő Bizottságának elnöke. 2004-2016. április 14-ig tagja az OTP Bank Felügyelő Bizottságának, 2016. április 15-től 2017. március 17. napjáig az OTP Bank Igazgatóságának tagja volt. 2017. április 12-től az OTP Bank Igazgatóságának tagja.

Xxxx Xxxxxx

vezérigazgató-helyettes

Kereskedelmi Banki Divízió

Xxxx Xxxxxx 1983-ban végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. A diploma megszerzése után a Magyar Nemzeti Bank Bankkapcsolatok Főosztályán dolgozott 8 évig, majd a BNP-KH-Dresdner Bank treasury vezetője volt 1991-93 között. 1993 áprilisától az OTP Bank Treasury Igazgatóságának ügyvezető igazgatója, majd 1994-től a Kereskedelmi Banki Divízió vezérigazgató-helyettese, a DSK Bank Felügyelő Bizottságának tagja. 2010. december 10- től az OTP banka Srbija Igazgatóságának elnöke. Az OTP Ingatlan Zrt. Felügyelő Bizottságának elnöke. 2016. április 15-től az OTP Bank Igazgatóságának tagja.

Xxxxxxxxx Xxxxxx

agrármérnök, közgazdász

Xxxxxxxxx Xxxxxx mezőgazdasági üzemgazdászként a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen (1973), okleveles közgazdaként a Xxxx Xxxxxx Közgazdaságtudományi Egyetemen (1981) végzett. A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium alkalmazottja 1978 és 1989 között. Távozásakor a Minisztérium Beruházáspolitikai Osztályának helyettes vezetője, ezt követően a Xxxxxxxx Xx. ügyvezető igazgatója lett, majd 1999-től 2012-ig a Xxxxxx Xxxxxxxxx Zrt. vezérigazgató-helyettese, majd elnök-vezérigazgatója volt. Jelenleg nyugdíjas. 1992-1999. között az OTP Bank Felügyelő Bizottságának, majd 1999 óta Igazgatóságának külső tagja. 2010-től az OTP Bank Etikai Bizottságának elnöke, 2011-től a Javadalmazási Bizottságának és 2014-től a Jelölő Bizottságának tagja.

Xx. Xxxx Xxxxx

főiskolai docens

Budapesti Gazdasági Főiskola

Xx. Xxxx Xxxxx diplomát közgazdászként a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán (1974) és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen (1978) szerzett. 1986-tól okleveles könyvvizsgáló, bejegyzett könyvszakértő. A Tatabányai Városi Tanács VB. Pénzügyi Osztályának vezetője 1978-82 között. 1982 óta főiskolai tanár a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, majd a Budapesti Gazdasági Főiskolán 1990-2013 között tanszékvezető, 2015. évi nyugdíjazása után vendégoktató, könyvvizsgáló-tanácsadó cégében aktívan dolgozik. 2000-től a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Fővárosi Elnökségének tagja 10 éven keresztül, 5 évig a Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Bizottságának tagjaként is dolgozott. 1992 óta az OTP Bank Igazgatóságának külső tagja. 2009-től az OTP Bank Javadalmazási Bizottságának tagja, 2014-től a Jelölő Bizottságának elnöke.

Xxxxx Xxxxx

közgazdász

Xxxxx Xxxxx diplomát 1978-ban szerzett a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán. Szakmai pályafutását az OTP-nél kezdte, ahol különböző ügyviteli munkaköröket töltött be (utolsó beosztása: fiókigazgató), majd két évig dolgozott a Pénzügyminisztériumban bankfelügyeleti területen. 1983 óta állt a Magyar Külkereskedelmi Bank (ma MKB) alkalmazásában, ahol fokozatosan lépett egyre feljebb a ranglétrán. 1985-től ügyvezető igazgató, 1990-től vezérigazgató-helyettes, 1994-től vezérigazgató és 1997 óta elnök-vezérigazgató volt 2012. március végéig. 1997-2008 és 2009-2011 között volt a Magyar Bankszövetség választott elnöke. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Felügyelő Bizottságának az elnöke. 2012. április 27-étől tagja az OTP Bank Igazgatóságának. 2014-től az OTP Bank Kockázatvállalási-kockázatkezelési Bizottságának elnöke és a Jelölő Bizottságának tagja.

xx. Xxxxx Xxxxxx

egykori vezérigazgató-helyettes OTP Bank Nyrt.

Xx. Xxxxx Xxxxxx a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán diplomázott 1974-ben, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett okleveles közgazda diplomát 1980-ban. A Közgazdaságtudományi Egyetemen 1983-ban lett egyetemi doktor. 1989 óta dolgozik a bankszektorban. 1989 és 1993 között a Budapest Bank Rt. zalaegerszegi fiókigazgatójaként dolgozott. 1993-tól az OTP Bank Zala Megyei Igazgatóságának megyei igazgatója, majd 1998-tól ügyvezető igazgatóként a hitelintézet Nyugat-dunántúli Régiójának vezetője volt. 2006. március 1-jétől az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, a Hitelengedélyezési és Kockázatkezelési Divízió vezetője és az OTP Faktoring Követeléskezelő Zrt. Igazgatóságának elnöke. 2012. április 27-étől tagja az OTP Bank Igazgatóságának. 2012. április 27-étől tagja az OTP Bank Igazgatóságának.

xx. Xxxxxxxx Xxxxx

egykori alelnök, vezérigazgató-helyettes OTP Bank Nyrt.

Xx. Xxxxxxxx Xxxxx a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen diplomázott, majd doktori címet szerzett 1971-ben. 1969-től a Petrolkémiai Beruházási Vállalatnál elemző közgazdászként, majd a Bevételi Főigazgatóságon csoportvezetőként dolgozott 1975-ig. 1976-tól a Pénzügyminisztériumban különböző területeken, vezetőként dolgozott. 1986-87-ig az Állami Ifjúsági és Sporthivatal első elnökhelyettese. 1988 és 1990 között az OTP Bank első vezérigazgató-helyettese. 1991-től 1994-ig az Európai Kereskedelmi Bank Rt. vezérigazgatója, majd elnök- vezérigazgatója. 1994 és 1998 között a Szerencsejáték Rt. elnök-vezérigazgatója, majd 1998-99-ben a Malév Rt. vezérigazgatója. 2001-től az OTP Bank Törzskari Divíziójának ügyvezető igazgatója, később vezérigazgató-helyettes. 2002-től az OTP Bank Igazgatóságának tagja. 2009. június 9-től az OTP Bank Igazgatóságának alelnöke. 2012. április 12-től az OTP banka Hrvatska d.d. Felügyelő Bizottságának elnöke.

Xx. Xxxxxx Xxxxxx elnök-vezérigazgató Merkantil Bank Zrt.

Xx. Xxxxxx Xxxxxx az ELTE Xxxx Xxxxx diplomázott 1978-ban. 1978 és 1995 között az Állami Biztosítónál, majd az ÁB- AEGON Rt.-nél dolgozott különböző vezető pozíciókban. 1996-2008 között az OTP Garancia Biztosító elnök- vezérigazgatója. 2009-2010-ig az OTP Bank ügyvezető igazgatója. 2011. január 1-jétől a Merkantil Bank elnök- vezérigazgatója. 2001-től az OTP Bank Igazgatóságának tagja.

Xx. Xxxxx Xxxxxx professzor, akadémikus Pécsi Tudományegyetem

Xx. Xxxxx Xxxxxx 1974-ben szerzett közgazdász diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1984-ben kandidátusi fokozatot, 1993-ban a közgazdaságtudomány akadémiai doktora címet szerezte, 2013-tól tagja az MTA- nak. 1990- 93 között a JPTE Közgazdaságtudományi karának dékánja. 1993-ban elvégzi a Harvard felsővezetői programját, 1994-től a JPTE professzora, 2004-2007 között a Pécsi Tudományegyetem általános rektorhelyettese, 2007- 2011 között a GT elnöke. 1992. óta az OTP Bank Igazgatóságának külső tagja. 2009-től az OTP Bank Javadalmazási Bizottságának elnöke, 2014-től a Kockázatvállalási-kockázatkezelési Bizottságának tagja.

10.1.2 A Felügyelő Bizottság

10.1.2.1 A Felügyelő Bizottság működésének összefoglalása

A Bankban a kettős irányítási struktúrát követve, a Társaság ügyvezetésének és üzletvitelének ellenőrzését a Felügyelő Bizottság látja el. Emiatt – a törvényi előírásokkal összhangban – a Felügyelő Bizottság összetételében maradéktalanul érvényesül a független tagok többségének elve.

A bizottsági tagokat a Közgyűlés választja meg, megbízatásuk három évre szól. A független felügyelő bizottsági tagok (4 fő) aránya a Felügyelő Bizottság teljes létszámára (6 fő) vetítve 67%.

Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében a Közgyűlés nem választhatja a Felügyelő Bizottság tagjává az Igazgatóság tagjait és azok közeli hozzátartozóit. A Felügyelő Bizottság dolgozói tagjának jelölésével, visszahívásával kapcsolatos szabályokat a Társaságnál működő Üzemi Tanács határozza meg, e tagot a Társaság nem tekinti függetlennek.

A Felügyelő Bizottság maga állapítja meg ügyrendjét. A Társaság belső ellenőrzési szervezetének a Hpt. által meghatározott keretek közötti irányítása a Felügyelő Bizottság feladata. A Felügyelő Bizottság előzetes egyetértési jogot gyakorol a belső ellenőrzési szervezet vezetői munkaviszonyának létesítésével, megszüntetésével, díjazásuk megállapításával kapcsolatos döntéseknél.

2016. évben 9 alkalommal ülésezett a Felügyelő Bizottság. Emellett írásos szavazás formájában 29 esetben került sor határozathozatalra.

A Felügyelő Bizottság ülését az elnök hívja össze. Az ülést össze kell hívni akkor is, ha azt az FB egy tagja, vagy az IG legalább két tagja, vagy a könyvvizsgáló írásban kéri az ok és a cél megjelölésével.

A Felügyelő Bizottság a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, üléseiről jegyzőkönyv készül, és határozataik dokumentálásra kerülnek.

10.1.2.2 Az OTP Bank Nyrt. Felügyelő Bizottságának tagjai

Xxxxxx Xxxxx

a Felügyelő Bizottság elnöke

Xxxxxx Xxxxx építőmérnökként, majd gazdasági mérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemi diplomáját, mint szakközgazdász szerezte. 1994-2015-ig a Magyar Építő Rt. elnök- vezérigazgatója. 1994-től az ÉRTÉK Kft. ügyvezető igazgatója.1992-től az OTP Bank Felügyelő Bizottságának tagja, 1999 óta az elnöke. 2007-2011-ig, valamint 2014-től az OTP Bank Audit Bizottságának tagja.

Xx. Xxxxxxx Xxxxx

a Felügyelő Bizottság alelnöke ügyvéd

Xx. Xxxxxxx Xxxxx Budapesten, az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán szerzett diplomát.1983-tól az Állami Fejlesztési Banknál dolgozott. 1986-tól ügyvéd. 1990-től saját ügyvédi irodát vezet. Fő tevékenységi köre a vállalatfinanszírozás és a corporate governance. 1995 óta az OTP Bank Felügyelő Bizottságának, 1999 és 2014 között pedig a MOL Nyrt. Igazgatóságának tagja. 2007 óta az OTP Bank Felügyelő Bizottságának alelnöke. 2007-2011-ig, valamint 2014-től az OTP Bank Audit Bizottságának elnöke. 2014-től az INA Industija Nafte d.d. Igazgatóságának tagja.

Xxxxxxxxx Xxxx

igazgató

Groupama International S.A.

Xxxxxxxxx Xxxx mezőgazdasági fejlesztőmérnökként végzett, majd az ESSEC üzleti iskola mezőgazdasági és élelmiszeripari menedzsment szakán szerzett Master fokozatot. A Ganhoz 1991-ben csatlakozott a mezőgazdasági terület vezetőjeként. Öt évvel később Franciaországot elhagyva a Gan España munkatársa lett, ahol a leányvállalat tervezésért és auditért felelős osztályát vezette, majd az újonnan létrejött Groupama Seguros technikai igazgatója lett. 2008-ban biztosítási vezérigazgatóvá nevezték ki, és ebbéli minőségében tevékenyen hozzájárult a spanyolországi biztosítási piac közvetlen értékesítési eszközének, a Click Segurosnak az elindításához és kiteljesítéséhez. 2010 júliusában közvetlen biztosítási igazgatóként csatlakozott a Groupama S.A. nemzetközi igazgatóságához, de mindeközben továbbra is felelős maradt a spanyolországi és lengyelországi közvetlen biztosítási ágazat irányításáért. 2012. október 1-je óta a Groupama S.A. nemzetközi tevékenységét irányítja.

2013 óta tagja az OTP Bank Felügyelő Bizottságának. 2014-től az OTP Bank Audit Bizottságának tagja.

Xxxxxxx Xxxxxx ügyvezető igazgató OTP Bank Nyrt.

Xxxxxxx Xxxxxx az OTP Bank alkalmazottainak képviselője, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán szerzett üzemgazdász diplomát. 1974 óta a Bank alkalmazottja és 1981-ig a fiókhálózatában dolgozott különböző beosztásokban. 1981-től a központi hálózatirányítási területen majd a hálózatban végzett vezetői munkát. 1994-től ügyvezető igazgató helyettesként a hálózati terület központi irányításában működött közre. 2005 óta a Bank Compliance Önálló Főosztályát (2011-től Igazgatóság) ügyvezető igazgatóként vezette 2014. április 30-ig. Szakmai ismereteit a PSzF másoddiplomával bővítette, bejegyzett adószakértő. 2008 óta tagja az OTP Felügyelő Bizottságának. 2011 decemberétől az OTP Bank Dolgozói Szakszervezetének titkára.

Xx. Xxxx Xxxxxx Xxxxxxx

főtitkár

Magyar Labdarúgó Szövetség

Xx. Xxxx Xxxxxx Xxxxxxx 0987-ben végzett a Xxxx Xxxxxx Xözgazdaságtudományi Egyetem, külgazdasági szakán, ahol 1994-ben doktori címet is szerzett. 1987-2000 között egyetemi oktató, 1994-től tanszékvezető egyetemi docens. 2000- 2006 között az ÁPV Zrt. ügyvezető igazgatójaként, vezérigazgató-helyetteseként, majd vezérigazgatójaként dolgozott. 2006-2010 között a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke. 2002 júliusától 2011. január 1-jéig az FHB Nyrt. igazgatósági tagja, ezen időszak alatt 4 évig az Igazgatóság elnöki tisztét is betöltötte. 2010-től a Magyar Labdarúgó Szövetség főtitkára. Több mint 80 tanulmány, cikk és szakkönyv szerzője, társszerzője. 2011 óta tagja az OTP Bank Felügyelő Bizottságának. 2014-től az OTP Bank Audit Bizottságának tagja.

Xxxxx Xxxxx

ügyvezető igazgató Elnöki Kabinetiroda

Az OTP Bank alkalmazottainak képviselője, okleveles üzemgazdász, diplomáját Budapesten a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán szerezte 1979-ben. Mérlegképes könyvelő. 1992 óta a bank alkalmazottja, előbb a bank operatív működését támogató titkársági tevékenységet irányító főosztályvezető, majd 1994-től szervezetfejlesztési, folyamat szervezési és hatékonyság javítási projektek vezetését látta el. 1999-től irányítja a bank humánerőforrás menedzsment tevékenységét, kezdetben igazgatóként, 2007-től ügyvezető igazgatóként. 2008. január 1-től az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár Igazgató Tanácsának tagja, 2012. április 12-től az OTP Banka Slovensko a.s. Felügyelő Bizottságának tagja. 2016. április 15-től az OTP Bank Felügyelő Bizottságának tagja.

10.1.3 Az Ügyvezetés

10.1.3.1 Az Ügyvezetés működésének összefoglalása

A Bank napi üzletmenetét az elnök-vezérigazgató irányítja, akinek a munkáját hat vezérigazgató-helyettes támogatja.

10.1.3.2 Az Ügyvezetés tagjai

Az alábbi felsorolás a Bank jelenlegi ügyvezetésének azon tagjait tartalmazza, akik sem az Igazgatóságnak, sem a Felügyelő Bizottságnak nem tagjai:

Xxxxxxx Xxxxxx

vezérigazgató-helyettes

Stratégiai és Pénzügyi Divízió

Xxxxxxx Xxxxxx 0009 augusztusától az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, a Stratégiai és Pénzügyi Divízió vezetője. 2012. március 13-tól a DSK Bank Felügyelő Bizottságának elnöke. 2003 szeptemberében csatlakozott az OTP Bankhoz és lett a Banküzemgazdasági Igazgatóság ügyvezető igazgatója, a controlling és tervezési feladatokért felelős vezető. 2000-2003-ig a McKinsey & Company Inc. tanácsadó cég projektmenedzsere volt. 1996-tól 2000-ig az Andersen Consulting (Accenture) cégnél dolgozott tanácsadóként. 1996-ban, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdálkodástudományi Karán diplomázott, majd 1999-ben a franciaországi INSEAD Business School Programján szerzett Master of Business Administration (MBA) diplomát.

Xxxxxxxxx Xxxxx Xxxxxx xezérigazgató-helyettes IT és Banküzemi Divízió

Xxxxxxxxx Xxxxx Xxxxxx x Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán szerzett okleveles villamosmérnöki diplomát 1988-ban majd 1993-ban a Külkereskedelmi Főiskolán külkereskedelmi üzemgazdász diplomát. Szakmai pályafutását az MTA SZTAKI-ban kezdte kutatóként ipari automatizálási területen. 1994-től nemzetközi hátterű informatikai fejlesztő társaságok (ICL, Unisys, Cap Gemini) magyarországi vállalatainál töltött be vezető pozíciókat. 2001-től informatikai és szervezetfejlesztési területeken tanácsadói feladatokat látott el, majd 2003-tól a JET-SOL Kft. ügyvezetőjeként vett részt számos hazai és külföldi informatikai rendszer kialakításában. 2016. február 24-étől az OTP Bank IT és Banküzemi Divíziójának vezérigazgató-helyettese.

Kiss-Xxxxxx Xxxxxx

vezérigazgató-helyettes

Hitelengedélyezési és Kockázatkezelési Divízió

Kixx-Xxxxxx Xxxxxx xkleveles közgazdász. Diplomáját 1996-ban szerezte a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. Szakmai pályafutása kezdetén a Budapest Bank Nyrt.-nél dolgozott projektfinanszírozási elemzőként, majd 2007-re a kockázatkezelési terület első számú vezetője lett. 2002 és 2006 között Írországban a GE Consumer Finance vállalati hitelkockázati portfolió menedzsereként, és Ausztriában a GE Money Bank fogyasztási hitelek portfolió menedzsereként is dolgozott. 2015-től az OTP Bank Nyrt. Hitelengedélyezési és Kockázatkezelési Divízió vezetőjének helyettese, majd a Divízió megbízott vezetője volt. 2017. május 3-tól a Hitelengedélyezési és Kockázatkezelési Divízió vezérigazgató-helyettese.

10.1.4. Az Audit Bizottság

10.1.4.1. Az Audit Bizottság működésének összefoglalása

Az Audit Bizottság a Bank Felügyelő Bizottságának munkáját a pénzügyi beszámolórendszer ellenőrzésében, a könyvvizsgáló kiválasztásában és a könyvvizsgálóval való együttműködésben segítő testület.

Az Audit Bizottság négy főből áll, tagjait a Közgyűlés a Felügyelő Bizottság független tagjai közül választotta. Az Audit Bizottság tagjai közül elnököt választ.

2016. évben 2 alkalommal ülésezett az Audit Bizottság. Emellett írásos szavazás formájában 10 esetben került sor határozathozatalra.

Az Audit Bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Az Audit Bizottság határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Az Audit Bizottság működésének részletes szabályait ügyrendje tartalmazza, amelyet a Felügyelő Bizottság hagy jóvá.

10.1.4.2. Az Audit Bizottság tagjai

Xx. Xxxxxxx Xxxxx

az Audit Bizottság elnöke, ügyvéd

Bemutatását az 10.1.2.2. pont tartalmazza, 2014. április 25-től pedig az Audit Bizottság tagja.

Xxxxxx Xxxxx

az Audit Bizottság alelnöke

Bemutatását az 10.1.2.2. pont tartalmazza, 2014. április 25-től pedig az Audit Bizottság tagja.

Xxxxxxxxx Xxxx

igazgató

Groupama International S.A.

Bemutatását az 10.1.2.2. pont tartalmazza, 2014. április 25-től pedig az Audit Bizottság tagja.

Xx. Xxxx Xxxxxx Xxxxxxx

főtitkár

Magyar Labdarúgó Szövetség

Bemutatását az 10.1.2.2. pont tartalmazza, 2014. április 25-től pedig az Audit Bizottság tagja.

10.2. Nyilatkozat az igazgatási, irányító és felügyelő szervek tagjainak összeférhetetlenségéről

A Kibocsátó igazgatási, irányító és felügyelő szerveiben tisztséget betöltő – Alaptájékoztató jelen fejezetében bemutatott – személyek által a Kibocsátó számára végzett feladatok, és e személyek magánérdekei vagy más feladatai között a Kibocsátó tudomása szerint nem áll fenn összeférhetetlenség.

11. TESTÜLETI TAGSÁGGAL KAPCSOLATOS GYAKORLAT

11.1. Információk a Kibocsátó könyvvizsgálattal foglalkozó bizottságáról, ideértve a bizottsági tagok nevét és a bizottság feladatszabályozásának összefoglalóját

Az OTP Banknál a Ptk. szerinti felügyelőbizottság feladatait a Felügyelő Bizottság látja el. Az OTP Banknál a Ptk. és a Tpt. szerinti audit bizottság feladatait a Közgyűlés által megválasztott Audit Bizottság látja el. A Felügyelő Bizottság üléseinek napirendjén szerepel többek között az éves rendes közgyűlés elé kerülő dokumentumok vizsgálata, jelentés az éves beszámolókról, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatról, a Bank éves és közbenső pénzügyi jelentéseinek ellenőrzése, javaslattétel a Közgyűlés számára a megválasztandó könyvvizsgáló személyére és díjazására. Az Audit Bizottság segíti a Felügyelő Bizottságot a pénzügyi beszámolórendszer ellenőrzésében, a könyvvizsgáló kiválasztásában és a könyvvizsgálóval való együttműködésben. A Felügyelő Bizottság tagjainak nevét és adatait a 10.1.2.2. pont, az Audit Bizottság tagjainak nevét és adatait a 10.1.4.2. pont tartalmazza.

11.2. Nyilatkozat arról, hogy a Kibocsátó teljesíti-e a bejegyzés országában érvényes valamely vállalatirányítási rendszer követelményeit

Az OTP Bank Nyrt. működése során maradéktalanul betartja a rá vonatkozó jogszabályokban, felügyeleti rendelkezésekben és Budapesti Értéktőzsde Zrt. (BÉT) szabályzataitokban foglaltakat, valamint törekszik a Budapesti Értéktőzsde Zrt. ajánlásainak való megfelelésre. A Kibocsátó felépítését és működési feltételeit a Közgyűlés által elfogadott Alapszabály tartalmazza. Az OTP Bank Nyrt. vállalatirányítási gyakorlatának ismertetését, valamint a BÉT által kiadott Felelős Társaságirányítási Ajánlásokban foglaltaknak való megfelelést az OTP Bank Nyrt. Felelős Társaságirányítási Jelentése tartalmazza.

12. FŐBB RÉSZVÉNYESEK

12.1. Nyilatkozat arról, hogy gyakorol-e valaki közvetlenül vagy közvetve tulajdonjogot vagy ellenőrzési jogot a Kibocsátó felett

A Kibocsátó legjobb tudomása szerint nincsen olyan személy, aki a Kibocsátóban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2.§ (1) szerinti többségi befolyással rendelkezne. E tekintetben a Kibocsátó felhívja a figyelmet arra, hogy a Ptk. részvénykönyvvezetésre vonatkozó szabályai és a Tpt. tulajdonosi megfeleltetési szabályai, továbbá a Kibocsátó Alapszabálya alapján a Kibocsátónak nincs teljes körű tudomása a Kibocsátóban részvényesi jogviszonnyal rendelkező személyek köréről és a tulajdonukban lévő OTP részvények számáról.

12.2. A Kibocsátó előtt ismert megállapodások bemutatása, amelyek végrehajtása egy későbbi időpontban a Kibocsátó feletti ellenőrzés módosulásához vezethet

A Kibocsátó legjobb tudomása szerint nincsen olyan megállapodás, amelynek végrehajtása egy későbbi időpontban a Kibocsátó feletti 12.1. pont szerinti többségi befolyás bekövetkezéséhez vezethet. E tekintetben a Kibocsátó felhívja a figyelmet arra, hogy a Ptk. részvénykönyvvezetésre vonatkozó szabályai és a Tpt. tulajdonosi megfeleltetési szabályai, továbbá a Kibocsátó Alapszabálya alapján a Kibocsátónak nincs teljes körű tudomása azon megállapodásokról, amelyek végrehajtása egy későbbi időpontban a Kibocsátó feletti 12.1. pont szerinti többségi befolyás bekövetkezéséhez vezethet.

2007. április 21-én a szavazatelsőbbségi részvény megszüntetéséről szóló törvény (2007. évi XXVI. tv) hatályba lépett. Ennek alapján az OTP Bank Nyrt. Alapszabályában az állami szavazatelsőbbségi részvényre vonatkozó rendelkezések megszűntek, az egy darab 1.000 Ft névértékű szavazatelsőbbségi részvény átalakult 10 darab 100 Ft névértékű törzsrészvénnyé. Ezáltal a Bank jegyzett tőkéje 280.000.010 darab, egyenként 100 forint névértékű törzsrészvényből áll.

A Bank legjobb tudomása szerint a Bank tulajdonosi struktúrája, a részesedés és szavazati arány mértéke 2017. március 31-én jelen Alaptájékoztatóba hivatkozással kerül beépítésre (lásd III. 17. Megtekinthető dokumentumok).

A saját tulajdonban lévő részvények (db) mennyiségének alakulása 2017. első negyedévében jelen Alaptájékoztatóba hivatkozással kerül beépítésre (lásd III. 17. Megtekinthető dokumentumok).

A Bank legjobb tudomása szerint az 5%-nál nagyobb Tulajdonosok felsorolása, bemutatása 2017. március 31-én jelen Alaptájékoztatóba hivatkozással kerül beépítésre (lásd III. 17. Megtekinthető dokumentumok).

Vezetői feladatokat ellátó személyek 2017. május 3. napjától kezdődően

Jelleg1	Név	Beosztás	Megbízás kezdete	Megbízás vége/megszűnése
IT	xx. Xxxxxx Xxxxxx	xlnök-vezérigazgató	1992.05.15	2021
IT	Xxxxxxxxx Xxxxxx	xag	1999.04.29.	2021
IT	xx. Xxxx Xxxxx	xag	1992.05.15.	2021
IT	Xxxxx Xxxxx	xag	2012.04.27.	2021
IT	xx. Xxxxx Xxxxxx	xag	2012.04.27.	2021
IT	xx. Xxxxxxxx Xxxxx	xag	2002.04.26.	2021
IT	xx. Xxxxxx Xxxxxx	xag	2001.04.25.	2021
IT	xx. Xxxxx Xxxxxx	xag	1992.05.15.	2021
IT	Xxxx Xxxxxx	xag, vezérigazgató-helyettes	2016.04.15.	2021
IT	Koxxxx Xxxxx Xxxxxx	xag, vezérigazgató-helyettes	2017.04.12.	2021
FB	Xxxxxx Xxxxx	xlnök	1992.05.15.	2020
FB	xx. Xxxxxxx Xxxxx	xlelnök	1995.05.19.	2020
FB	Xxxxxxx Xxxxxx	xag	2008.04.25.	2020
FB	Xxxxx Xxxxx	tag	2016.04.15.	2020
FB	Xxxxxxxxx Xxxx	xag	2013.04.26.	2020
FB	xx. Xxxx Xxxxxx Xxxxxxx	xag	2011.04.29.	2020
SP	Xxxxxxx Xxxxxx	xezérigazgató-helyettes
SP	Xxxxxxxxx Xxxxx Xxxxxx	xezérigazgató-helyettes
SP	Kiss-Xxxxxx Xxxxxx	xezérigazgató-helyettes

1 Stratégiai pozícióban lévő alkalmazott (SP), Igazgatósági tag (IT), FB tag (FB)

13. A KIBOCSÁTÓ ESZKÖZEIRE, FORRÁSAIRA, PÉNZÜGYI HELYZETÉRE ÉS EREDMÉNYÉRE VONATKOZÓ PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK

A Kibocsátó által 2017. április 12-én közzétett „Az OTP Bank Nyrt. 2016. évi Éves Jelentése” és „Az OTP Bank Nyrt. 2016. évi IFRS szerint készített, egyedi és konszolidált beszámolói” közzétételeket követően az alábbi rendszeres tájékoztatásokat tette közzé a Kibocsátó:

Közzététel napja	Rendszeres tájékoztatás
2017. május 12.	„Időközi vezetőségi beszámoló – 2017. első negyedéves eredmény”
2017. május 12.	„Az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített egyedi szűkített beszámoló a 2017. március 31-ével zárult negyedévről”

13.1. Pénzügyi információk

A jelen fejezetben közölt adatok, elemzések a nemzetközi pénzügyi beszámoló készítési standardok szerint (IFRS) készített 2015. valamint 2016. évi auditált pénzügyi kimutatások, valamint az OTP Bank Nyrt. 2015. és 2016. évi Éves Jelentései alapján készültek, továbbá a Kibocsátó által végzett számításokat, elemzéseket tartalmaznak.

A Kibocsátó 2015. évre vonatkozó összevont pénzügyi beszámolója elektronikus fájl formában elérhető az alábbi helyen:

xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxx/xxxxxx/xx/xxxx/000000_XXXX_xxxxx_000.xxx

A Kibocsátó 2015. évi Éves Jelentése elektronikus fájl formában elérhető az alábbi helyen: xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxx/xxxxxx/xx/xxxx/000000_xxxx_xxxxxxxx_000.xxx

A Kibocsátó 2016. évre vonatkozó összevont pénzügyi beszámolója elektronikus fájl formában elérhető az alábbi helyen:

xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxx/xxxxxx/xx/xxxx/000000_XXXX_xxxxx_000.xxx

A Kibocsátó 2016. évi Éves Jelentése elektronikus fájl formában elérhető az alábbi helyen: xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxx/xxxxxx/xx/xxxx/000000_xxxx_xxxxxxxx_000.xxx

Az e fejezetben közölt információk hűen mutatják be az OTP Bank Nyrt., illetve az OTP Csoport pénzügyi helyzetét. Az Alaptájékoztató aláírásáig a Kibocsátó pénzügyi helyzetében jelentős változás nem következett be.

13.1.1 A Bankcsoport konszolidált pénzügyi eredményei

A vonatkozó információ jelen Alaptájékoztatóba hivatkozással kerül beépítésre (lásd III. 17. Megtekinthető dokumentumok).

13.1.2 ESZKÖZ-FORRÁS GAZDÁLKODÁS

A vonatkozó információ jelen Alaptájékoztatóba hivatkozással kerül beépítésre (lásd III. 17. Megtekinthető dokumentumok).

13.2. A korábbi éves pénzügyi információk ellenőrzése

13.3. A legutóbbi pénzügyi információk dátuma

OTP Bank Nyrt. – 2016. évi Éves Jelentés (2017. április 12.), OTP Bank Nyrt. – Tájékoztató a 2017. első negyedéves

eredményéről (2017. május 12.), OTP Bank Nyrt. – Az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített egyedi szűkített beszámoló a 2017. március 31-ével zárult negyedévről (2017. május 12.).

13.4. Közbenső és egyéb pénzügyi információk

A Kibocsátó Tájékoztatója a 2017. első negyedéves eredményről fájl formában elérhető az alábbi helyen: xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxx/xxxxxx/xx/xxxx/000000_XXX_00000X_x_xxxxx.xxx, az itt szereplő adatok nem auditáltak.

13.5. Bírósági, választottbírósági és hatósági eljárások

A 2017. március 31-ig a Kibocsátóval szemben különféle kárigények kerültek bejelentésre és különböző jogi eljárások folytak, melyek jellegük alapján a rendes üzletmenethez tartoznak. A Kibocsátó megítélése szerint a vele szemben támasztott igények és peresített követelések nem érintik lényegesen pénzügyi helyzetét, jövőbeli működési eredményét vagy cash-flow-ját. A Kibocsátó legjobb tudása szerint prognosztizálja ezen eljárások végső kimenetelét, s ennek eredményeképpen a peres jogviták miatt megképzett céltartalék összege 2017. március 31-én 639 millió forint volt. A Kibocsátó ellen indult peres eljárások perértéke 36.688 millió forint, míg a Kibocsátó által indított peres eljárásokból származó kötelezettségek perértéke 62.486 millió forint volt 2017. március 31-én.

A Kibocsátó továbbá kijelenti, hogy – az alábbiakban részletezetteken kívül – nincsen olyan kormányzati, bírósági illetve választottbírósági jogvita folyamatban, mind a Kibocsátó, mind az OTP Csoport szintjén a jelen tájékoztató aláírását megelőző 12 hónapban, amely lényeges hatást gyakorolhatna a Kibocsátó vagy az OTP Csoport pénzügyi helyzetére, profitabilitására.

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a 2013. november 19-én kelt, Vj/74-872/2011. számú határozatával megállapította, hogy – tizenegy másik eljárás alá vont pénzügyi intézménnyel együtt – az OTP Bank Nyrt. jogsértést követett el, és ezért a Bankot 3.922.400.000 forint összegű bírság megfizetésére kötelezte. Az OTP Bank a Gazdasági Versenyhivatal határozatát a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt támadta meg, 2013. december 19-én benyújtott keresetével. Az elsőfokú bíróság elsőfokú ítéletében az OTP Bank Nyrt. keresetét elutasította. Az elsőfokú ítélet ellen az OTP Bank Nyrt. 2015.02.27-én fellebbezést nyújtott be. A Kúria az ún. „retail risk reggeli” ügyben 2016. december 12-én tartott felülvizsgálati tárgyalást követően meghozott ítéletében hatályon kívül helyezte az OTP Bank Nyrt.-re 3,9 milliárd forint bírság kiszabását megállapító 2013. november 19-én kelt GVH határozatot, valamint az azt helyben hagyó első és másodfokú bírósági ítéleteket. Az állítólagos jogsértés megállapíthatósága kapcsán a Kúria elfogadta a GVH álláspontját. Az OTP Bank Nyrt. az ítélet kézhezvétele után elemzi részletesen a döntést.

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a 2014. június 18-án kelt, Vj/44/2013. számú határozatával megállapította, hogy az OTP Bank Nyrt. jogsértést követett el, és ezért a Bankot 38.000.000 forint összegű bírság megfizetésére kötelezte. A Bank bíróság előtt támadta meg a határozatot. A másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszék súlyos eljárási szabálysértés miatt az első fokú ítéletet megváltoztatva a GVH határozatát hatályon kívül helyezte és a GVH-t új eljárás lefolytatására kötelezte. A Kúria a felülvizsgálati eljárás során minden tekintetben elutasította a Gazdasági Versenyhivatal felülvizsgálati kérelmét és helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletét.

Egy hitelszerződés kapcsán az OTP Bank Nyrt. egy adósának engedményese (egy külföldi vállalkozás) által a hitelszerződés teljesítésének megtagadása miatt 25.365.636 euró összegű kártérítés iránt az International Chamber of Commerce (ICC) International Court of Arbitration előtt indított választottbírósági eljárási keresetét, a választottbírósági díjelőleg meg nem fizetése miatt az ICC visszavontnak tekinti és ezzel az eljárást érdemi döntés hozatala nélkül megszünteti.

Az ún. „bankközi jutalék (Multilateral Interchange Fee – MIF)” ügyben 2017. március 9-én tartott másodfokú pert lezáró tárgyalásán kihirdetett ítéletében hatályon kívül helyezte az OTP Bank Nyrt.-re 281 millió forint bírság kiszabását megállapító 2009. szeptember 24-én kelt GVH határozatot, megváltoztatva ezzel az azt helyben hagyó elsőfokú bírósági ítéletet; egyben a GVH-t új eljárás lefolytatására kötelezte. Az OTP Bank Nyrt. megkezdte az ítélet részletes elemzését.

Egy részvényese a Fővárosi Törvényszékhez benyújtott és az OTP Bank Nyrt. részére 2017. június 23-án kézbesített keresetével megtámadta az OTP Bank Nyrt. 2017. április 12-i közgyűlésének 1/2017. (A 2016. évi éves – a magyar számviteli szabályok szerinti – anyavállalati és a – Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) alapján készült – konszolidált beszámolókról szóló előterjesztés, illetve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslat elfogadásáról), a 2/2017. (Az OTP Bank Nyrt. 2016. évre vonatkozó Felelős Társaságirányítási Jelentés elfogadásáról) és a 11/2017. (Az Igazgatóság felhatalmazása saját részvények megszerzésére) számú határozatait. A részvényes a keresetlevelében az 1/2017. és a 11/2017. számú határozatok hatályon kívül helyezését és végrehajtásának felfüggesztését, a 2/2017. számú határozat hatályon kívül helyezését kérte a bíróságtól. A bíróság a közgyűlési határozatok felfüggesztése iránti kérelemről még nem határozott, míg a kereset érdemében tárgyalást tűzött ki.

13.6. A Kibocsátó pénzügyi helyzetében vagy kereskedelmi pozícióiban bekövetkezett lényeges változások

A Kibocsátó pénzügyi helyzetében vagy kereskedelmi pozícióiban az utolsó olyan pénzügyi időszak vége óta, amelyre vonatkozóan ellenőrzött pénzügyi információkat vagy közbenső pénzügyi információkat tettek közzé, nem következett be lényeges változás.

14. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

14.1. Részvénytőke

A Bank alaptőkéje 28.000.001.000,-Ft, azaz Huszonnyolcmilliárd-egyezer forint, amely 280.000.010, db., azaz Kettőszáznyolcvanmillió-tíz darab egyenként 100,- Ft, azaz Egyszáz forint névértékű, 28.000.001.000,- Ft, azaz Huszonnyolcmilliárd-egyezer forint össznévértékű dematerializált törzsrészvényre oszlik, amelyek teljes mértékben befizetésre kerültek.

14.2. A Kibocsátó alapszabálya

A Bank a Ptk. szabályai szerinti, a Közgyűlése által elfogadott Alapszabállyal rendelkezik. A Bankot a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 00-00-000000 számon tartja nyilván a cégjegyzékben. A Bank alapvető célja: magyarországi székhelyű, gazdasági társasági formában működő, a pénzügyi és befektetési szolgáltatások teljes körének végzésére jogosult hitelintézet (bank) működtetése. Ez az Alapszabály 3. §-ában került rögzítésre.

15. LÉNYEGES SZERZŐDÉSEK

A Bank legjobb tudomása szerint nincs olyan jelentős szerződés, amely a szokásos üzleti tevékenységén kívül esne, és amely az OTP Csoport bármely tagjánál olyan kötelezettséget eredményezne, amely jelentősen befolyásolná azon képességét, hogy az általa kibocsátott értékpapírok tulajdonosai felé az ezen értékpapírokban foglalt kötelezettségeit teljesítse.

16. HARMADIK FÉLTŐL SZÁRMAZÓ INFORMÁCIÓ, SZAKÉRTŐI NYILATKOZAT ÉS ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI NYILATKOZAT

A Kibocsátó jelen Alaptájékoztatót maga készítette, melynek során harmadik fél által közzétett adatokat, az adott szövegrészekben jelzett hivatkozásokon túl nem használt fel.

17. MEGTEKINTHETŐ DOKUMENTUMOK

A következő, az alábbiakban felsorolt dokumentumok már korábban közzétett, vagy a jelen Alaptájékoztató közzétételével megegyező időpontban közzétett dokumentumok, vagy az MNB-hez benyújtott dokumentumok a jelen Alaptájékoztató részét képező dokumentumoknak tekintendők.

1. Az OTP Bank Nyrt. egységes szerkezetbe foglalt hatályos alapszabálya (az alábbi linken érhető el: xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxx/xx/XX_xxxxxxxx_xxxxxxxxxxx)

2. A Kibocsátó Tájékoztatója a 2015. évi eredményről fájl formában elérhető az alábbi helyen: xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxx/xxxxxx/xx/xxxx/000000_XXX_00000X_x_xxxxx.xxx

3. A Kibocsátó 2016. első negyedévre vonatkozó összevont pénzügyi beszámolója elektronikus fájl formában elérhető az alábbi helyen:

xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxx/xxxxxx/xx/xxxx/000000_XXX_00000X_x_xxxxx.xxx

4. OTP Bank Nyrt. – Tájékoztató a 2016. évi eredményről

5. OTP Bank Nyrt. – Az Európai Unió által elfogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített egyedi szűkített beszámoló a 2016. december 31-ével zárult évről.

6. Az OTP Bank Nyrt. 2017. évi rendes közgyűlésének határozatai

7. Az OTP Bank Nyrt. – 2016. évi Éves Jelentése

8. Az OTP Bank Nyrt. – Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített egyedi pénzügyi kimutatások és független könyvvizsgálói jelentés a 2016. december 31-ével zárult évről

9. OTP Bank Nyrt. – Az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatások és független könyvvizsgálói jelentés a 2016. december 31-ével zárult évről

10. Az OTP Bank Nyrt. 2016. évre vonatkozó Felelős Társaságirányítási Jelentése

11. OTP Bank Nyrt. – Tájékoztató a 2017. első negyedéves eredményről

12. OTP Bank Nyrt. – Az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített egyedi szűkített beszámoló a 2017. március 31-ével zárult negyedévről

A fenti pontokban felsorolt, pénzügyi információkra vonatkozó dokumentumok – kivéve, ahol külön link jelzi – a Kibocsátó honlapján, xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxx/xx/XX_Xxxxxxxx_xxxxxx címen elérhetők és a Kibocsátó székhelyén megtekinthetők.

Az alábbiakban felsorolt, már korábban vagy a jelen Tájékoztató közzétételével egyidejűleg közzétett és a Felügyelet

részére benyújtott dokumentumok a jelen Alaptájékoztatóba hivatkozás útján beépített dokumentumnak tekinthetőek, és a jelen Tájékoztató részét képezik.

1. OTP Bank Nyrt. - az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatások a 2015. december 31-ével zárult évről

2. OTP Bank Nyrt. 2015. évi Éves Jelentése

3. OTP Bank Nyrt. - az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint

készített auditált konszolidált pénzügyi kimutatások és független könyvvizsgálói jelentés a 2016. december 31- ével zárult évről

4. OTP Bank Nyrt. 2016. évi Éves Jelentése

5. OTP Bank Nyrt. - Tájékoztató a 2017. első negyedéves eredményről

Az Alaptájékoztató, valamint a Kibocsátó éves és negyedéves jelentései a Kibocsátó (xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx) és a BÉT (xxxxx://xxx.xxx.xx/) honlapján, valamint az MNB által üzemeltetett (xxxxx://xxxxxxxxxxxx.xxx.xx) honlapon elérhetőek, valamint megtekinthetőek a Kibocsátó 1051 Budapest, Nádor u.16. alatti székhelyén.

Kereszthivatkozási lista

A jelen Összevont Alaptájékoztató III. REGISZTRÁCIÓS OKMÁNY fejezetének érintett pontjai		OTP Bank Nyrt. - Tájékoztató a 2017. első negyedéves eredményről	OTP Bank Nyrt. 2016. évi Éves Jelentése	OTP Bank Nyrt. - az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített auditált konszolidált pénzügyi kimutatások és független könyvvizsgálói jelentés a 2016. december 31-ével zárult évről	OTP Bank Nyrt. 2015. évi Éves Jelentése	OTP Bank Nyrt. - az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatások a 2015. december 31-ével zárult évről
Kiemelt pénzügyi információk	3.1.	-	7-13. oldalak	10-11. oldalak	9-14. oldalak	5-6. oldalak
Kiemelt pénzügyi információk	3.2.	2., 4., 5. oldalak	-	-
Üzleti tevékenység áttekintése	6.1.	15-22. oldalak	19-25. oldalak	-	20-26. oldalak
Üzleti tevékenység áttekintése	6.2.	23-41. oldalak	26-43. oldalak	-	27-42.oldalak
Konszolidált körbe bevont társaságok (IFRS szerinti konszolidált beszámolóban)	7.2.	49-50. oldalak	-	-
A Bank legjobb tudomása szerint a Bank tulajdonosi struktúrája, a részesedés és szavazati arány mértéke	12.2.	51. oldal	-	-	-
A saját tulajdonban lévő részvények (db) mennyiségének alakulása	12.2.	51. oldal	-	-	-
A Bank legjobb tudomása szerint az 5%- nál nagyobb Tulajdonosok felsorolása, bemutatása	12.2.	51. oldal	-	-	-
Pénzügyi információk	13.1.1.	-	7-9. oldalak 16-17. oldalak 19. oldal	-	9-11. oldalak 17-18. oldalak 20. oldal
Pénzügyi információk	13.1.2.	-	18. oldal	-	19. oldal

IV. A KÖTVÉNYPROGRAM

1. A KÖTVÉNYPROGRAM ÖSSZEFOGLALÁSA

Az OTP Bank Nyrt., mint Kibocsátó ("Kibocsátó") a jelen Alaptájékoztatóban leírt kötvény kibocsátási program ("Kötvényprogram") hatálya alatt időről-időre HUF, EUR, USD, CHF, BGN, HRK, RSD, UAH, RUB és RON pénznemben denominált Kötvényeket hoz forgalomba a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően. A Kötvényprogramba tartozó egyes forgalomba hozatalok részletes feltételeit a vonatkozó (későbbiekben meghatározott) Végleges Feltételek tartalmazza. A Kötvényprogram hatálya alatt mindenkor forgalomba hozott, de le nem járt Kötvények össznévértéke a 200.000.000.000 (azaz kétszázmilliárd) HUF-t vagy az annak megfelelő fenti deviza összegeket nem haladhatja meg.

A Kibocsátó nem vállal kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy a Kötvényprogram keretében a teljes 200.000.000.000 forintos össznévérték terhére Kötvényeket bocsásson ki.

Az egy Sorozatban, illetve Részletben forgalomba hozott dematerializált Kötvények adatait a Tpt 7.§ (2) bekezdésében meghatározott, értékpapírnak nem minősülő Okirat tartalmazza. Az Okiratot a Kibocsátó a Tpt. 9. § (1) bekezdésének megfelelően a Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt.-nél (KELER-nél), mint központi értékpapír-számlavezetőnél helyezi letétbe.

A jelen fejezet a Kötvényprogram feltételeiről nyújt tájékoztatást és a Kötvényprogramba tartozó egyes Sorozatok és Részletek tekintetében tartalmaz általános információkat. Az alábbi összefoglalás a jelen Alaptájékoztató egyéb vonatkozó részeivel együtt értelmezendő.

2. FORGALOMBA HOZATAL MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN KÍVÜL

2.1. A Felügyelet által engedélyezett Alaptájékoztató közösségi hatálya

Az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról, és a 2001/34/EK irányelv módosításáról szóló 2003/71/EK irányelv 17. cikke és a Tpt. 41. §-a szerint a Felügyelet által közzétételre engedélyezett Alaptájékoztató, illetőleg annak módosítása feljogosítja a Kibocsátót arra, hogy a Kötvényt az Európai Unió bármely másik tagállamában nyilvánosan forgalomba hozza, illetve szabályozott piacra bevezesse. Az értékpapír másik tagállamban történő nyilvános forgalomba hozatalának, illetve szabályozott piacra történő bevezetésének feltétele, hogy a Felügyelet a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának 2003/71/EK irányelv 18. cikke és a Tpt. 40. § szerinti hatósági bizonyítványt – jelen Alaptájékoztató vonatkozó tagállami előírásoknak való megfelelősége esetén – elküldje.

Ha az Alaptájékoztató közzétételének engedélyezése és a Kibocsátó kérelme között eltelt időben olyan új tény, körülmény jut a Felügyelet tudomására, ami az Alaptájékoztató kiegészítését teszi szükségessé, a Felügyelet kötelezi a kérelmezőt az Alaptájékoztató kiegészítésére. Az Alaptájékoztató kiegészítését a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága is kezdeményezheti.

2.2. A notifikációs eljárás

A Felügyelet, amennyiben a jelen Alaptájékoztató közzétételét, illetve annak Tpt. 32. §-a szerinti kiegészítését engedélyezte, a Kibocsátó kérésére hatósági bizonyítványt bocsáthat ki a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága rendelkezésére, amelyben igazolja, hogy az Alaptájékoztató megfelel az Európai Unió szabályainak. A hatósági bizonyítvánnyal egyidejűleg a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának megküldi az Alaptájékoztatót és – ha a másik tagállamban hatályos szabályok szerint szükséges, – a kérelmező által benyújtott más nyelvre lefordított összefoglalót is.

Ha a Felügyelet a Tpt. 27. § (7) bekezdése alapján valamely információnak az Alaptájékoztatóból való elhagyását engedélyezte, ennek tényét, valamint indokát is megjelöli a hatósági bizonyítványban.

A Felügyelet a hatósági bizonyítványt a Kibocsátó kérelemének kézhezvételét követő három munkanapon belül, illetőleg ha a kérelmet az Alaptájékoztató közzétételének engedélyezésére vonatkozó kérelemmel egyidejűleg nyújtotta be a Kibocsátó, az Alaptájékoztató közzétételének engedélyezését követő munkanapon küldi meg a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának.

E szabályokat az Alaptájékoztató minden kiegészítésére is alkalmazni kell.

2.3. A Kötvényprogrammal kapcsolatos forgalomba hozatali dokumentumok

A Kötvényprogram feltételeit, a Kibocsátó bemutatását, valamint mindazt az információt, amelynek közlése a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír befektetői számára a magyar jogszabályok szerint kötelező, és amely a Felügyelet számára benyújtásra kerül, a jelen Alaptájékoztató tartalmazza. Az egyes Sorozatokban vagy Részletekben forgalomba hozott Kötvények vonatkozásában a forgalomba hozatal adatait a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza, amely a Felügyelet részére megküldésre kerül és azt a Kibocsátó közzé teszi.

2.4. A Kötvényprogrammal kapcsolatos forgalomba hozatali dokumentumok és egyéb tájékoztatások közzététele

A Kibocsátó hirdetményeit a Budapesti Értéktőzsde honlapján (xxx.xxx.xx), az MNB által üzemeltetett honlapon (xxx.xxxxxxxxxxxx.xxx.xx) és a Kibocsátó honlapján (xxx.xxxxxxx.xx) teszi közzé.

Az Alaptájékoztató a Kibocsátó honlapján (xxx.xxxxxxx.xx) kerül közzétételre, illetve a Jegyzési Helyeken igényelhető. Jelen Alaptájékoztató jóváhagyásáról szóló hirdetményt a Kibocsátó közzéteszi a Világgazdaság című országos napilapban.

Az egyes kibocsátásokhoz kapcsolódó Végleges Feltételek, a hirdetmény, a Kibocsátó a Kötvényprogrammal összefüggő, nyilvánosság felé fennálló tájékoztatási kötelezettségei, illetve a rendszeres és rendkívüli tájékoztatásai a Kibocsátó honlapján (xxx.xxxxxxx.xx), a Budapesti Értéktőzsde honlapján (xxx.xxx.xx) az MNB által működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xxx.xx honlapon, illetve amennyiben a Kibocsátó a Kötvényeket a Budapesti Értéktőzsdén kívül más szabályozott piacra is bevezeti, úgy a kapcsolódó szabályozott információk ezen szabályozott piac által előírt helyen és módon is közzétételre kerülnek.

A Kibocsátó a kapcsolódó szabályozott információkat a Tpt. 56. §-ában foglaltak és a pénzügyminiszter 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelete szerint hozza nyilvánosságra.

A Kötvények Magyarország területén kívül történő, jelen Alaptájékoztató Tpt. 32. §-a szerinti kiegészítése után lehetővé váló forgalomba hozatala esetén a Kötvényprogrammal kapcsolatos dokumentumok, a forgalomba hozatal államának jogszabályaira, illetve szabályozott piacának előírásaira tekintettel is, amennyiben alkalmazandók, az azok által kötelezővé tett eljárással történnek.

2.5. Az Alaptájékoztató és a forgalomba hozatallal kapcsolatos egyéb dokumentumok nyelve

Ha a Kötvény nyilvános kibocsátásra vagy a szabályozott piacra történő bevezetésre kizárólag Magyarország („székhely szerinti tagállam”) területén kerül sor, az Alaptájékoztatót magyar nyelven kell elkészíteni.

Ha a Kötvény nyilvános kibocsátásra vagy a szabályozott piacra történő bevezetésre a székhely szerinti tagállamon kívüli egy vagy több tagállamban kerül sor, a Kibocsátó választása szerint az Alaptájékoztatót vagy az ilyen tagállamok illetékes hatóságai által elfogadott nyelven, vagy angol nyelven kell elkészíteni. Az egyes fogadó tagállamok illetékes hatóságai csak az összefoglaló hivatalos nyelvükre (nyelveikre) történő fordítását írhatják elő. A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai által végzendő vizsgálat céljára a Kibocsátó választása szerint az Alaptájékoztatót vagy az ilyen hatóság által elfogadott nyelven, vagy angol nyelven kell elkészíteni.

Ha a Kötvény nyilvános kibocsátásra, illetve a szabályozott piacra történő bevezetésre a székhely szerinti tagállamot is magában foglaló egynél több tagállamban kerül sor, az Alaptájékoztatót magyar vagy angol nyelven, és azt a Kibocsátó választása szerint vagy az egyes fogadó tagállamok illetékes hatóságai által elfogadott nyelven is rendelkezésre kell bocsátani. Az egyes fogadó tagállamok illetékes hatóságai csak a 2003/71/EK irányelv 5. cikk (2) bekezdésében említett összefoglaló hivatalos nyelvükre (nyelveikre) történő fordítását írhatják elő.

2.6. A Magyarország területén kívüli forgalomba hozatal egyéb szabályai

A Kötvény Magyarország területén kívül történő forgalomba hozatalára a 2003/71/EK irányelv, a vonatkozó magyar jogszabályok, és a fogadó állam vonatkozó jogszabályainak figyelembevételével kerül sor. A Kötvény Magyarország területén kívül történő forgalomba hozatalának jelen Alaptájékoztatóban nem szereplő szabályait az adott forgalomba hozatalra vonatkozó Végleges Feltételek és – amennyiben ilyen van – a Forgalmazó irányadó szabályzatai tartalmazzák.

V. ÉRTÉKPAPÍRJEGYZÉK

1. FELELŐS SZEMÉLYEK / FELELŐSSÉGVÁLLALÁSI NYILATKOZAT

Az Alaptájékoztatóban szereplő információkért a Kibocsátó, azaz az OTP Bank Nyrt. (székhelye: 1051 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 16., cégjegyzékszáma: 01-10-041585) tartozik felelősséggel.

Budapest, 2017. augusztus 8.

2. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

OTP Bank Nyrt.

A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szanálási törvény) – amely 2014. július 21-én lépett hatályba és amely a Kibocsátóra is kiterjedő hatállyal bír – kötelezően előírja a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról szóló 2014/59/EU irányelvnek (a továbbiakban: BRRD) történő megfelelést. Ennek értelmében a Szanálási törvény hatálybalépését követően kibocsátott vagy keletkeztetett értékpapírra és kötelezettségekre – így a Kötvényekre – is alkalmazni kell a Szanálási törvénynek a hitelezői feltőkésítésre vonatkozó rendelkezéseit, melynek értelmében az MNB a szanálási feltételek fennálltakor elhatározhatja az érintett intézmény feltőkésítését, vagy határozhat azon hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy egyéb kötelezettségek értékének csökkentéséről vagy szavatoló tőkévé alakításáról, amelyek átruházásra kerültek. A hitelezői feltőkésítés intézménye a Kibocsátóra is kötelezően alkalmazandó, továbbá a Kötvények tekintetében is gyakorolható, mert azok nem esnek a kivételi körbe (BRRD 44. cikk (2) bekezdésben meghatározott esetek (pl.: biztosított betétek, biztosítékkal fedezett kötelezettségek) a BRRD 108. cikk a) pontjában említett betétek (pl.: természetes személyek és MKV-k, KKV-k biztosítható betéteinek azon része, amely meghaladja a 2014/49/EU irányelvben meghatározott kártalanítási összeghatárt) amennyiben a kötelezettségek harmadik ország jogának hatálya alá tartoznak továbbá amennyiben a kötelezettségek azt követően keletkeztek, hogy a tagállam az ezen cikkben foglalt rendelkezést átültető jogszabály(oka)t elfogadták.

2.1. Piaci kockázatok a Kötvények árfolyamával, illetve kamatfizetéseivel kapcsolatosan

Hozamemelkedés esetén, a Kötvényeken (hátralévő átlagos futamidejük függvényében) árfolyamveszteség keletkezik.

Diszkont Kötvények

A Diszkont Kötvények árfolyama az azonos futamidejű, Fix Kamatozású Kötvények árfolyamához képest érzékenyebben reagál a piaci hozamváltozásokra.

Változó Kamatozású Kötvények

Egyszerű – egy piaci referenciához képest fix felárat fizető – Változó Kamatozású Kötvény esetén a piaci kockázat kisebb, mint Fix Kamatozású, vagy Diszkont Kötvények esetén.

Indexált Kamatozású Kötvények

2.2. Likviditási kockázat

2.3. Devizaárfolyam-kockázat

2.4. Az aukciós eljárás kockázata

2.5. Jegyzési eljárás, az OBA garancia megszűnése

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a módosításáról szóló 2014. évi CIV. törvény hatályba lépése következtében – mely módosította a hatályos Hpt. (2013. évi CCXXXVII. törvény) betétbiztosításra vonatkozó rendelkezéseit – a Kötvényekre már nem vonatkozik az OBA garancia.

3. KULCSFONTOSSÁGÚ INFORMÁCIÓK

3.1. A kibocsátásban/ajánlattételben érintett természetes és jogi személyek érdekeltsége

Kibocsátó

OTP Bank Nyrt.

(1051 Budapest, Nádor u. 16.)

Fizető Bank

Az OTP Bank Nyrt., mint Kötvényprogram hatálya alatt forgalomba hozott Kötvényekkel kapcsolatos egyes fizetési tevékenységeket ellátó hitelintézet.

Az OTP Bank Nyrt. jogosult a Kötvényekkel kapcsolatos fizető banki szolgáltatásra más, erre a forgalomba hozatal országa szerint engedéllyel rendelkező személyt megbízni, amely esetben az erre vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

Forgalmazó

Az OTP Bank Nyrt., mint a Kötvényprogram hatálya alatt forgalomba hozott Kötvények forgalomba hozatalát lebonyolító hitelintézet.

Az OTP Bank Nyrt. jogosult a Kötvények forgalomba hozatalára más, erre a forgalomba hozatal országa szerint engedéllyel rendelkező személyt megbízni, amely esetben az erre vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

3.2. Az ajánlattétel okai és a bevétel felhasználása

A Kötvények forgalomba hozatalának célja, hogy a Kibocsátó, valamint az OTP Csoport üzleti tevékenységének finanszírozásához Kötvény kibocsátásán keresztül biztosítson forrásokat. A Kötvények forgalomba hozatalához közvetlenül kapcsolódó költségek előreláthatólag nem haladják meg a kibocsátásra kerülő Sorozatok/Részletek össznévértékének 1%-át. Amennyiben valamely Kötvény kibocsátásának az itt írtaktól eltérő célja van, akkor az erre vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

4. AZ AJÁNLOTT/BEVEZETETT ÉRTÉKPAPÍROKRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

A jelen 4. pont és a 3. pont határozza meg a Kötvények általános feltételeit (a „Kötvényfeltételek”), amely Kötvényfeltételek minden egyes Okirat (meghatározását lásd az alábbiakban) részét képezik.

Az egy Sorozatban, illetve Részletben forgalomba hozott dematerializált Kötvények adatait a Tpt. 7.§ (2) bekezdésében meghatározott, értékpapírnak nem minősülő okirat („Okirat”) tartalmazza. Az Okiratot a Kibocsátó a Tpt. 9. § (1) bekezdésének megfelelően a KELER-nél, mint központi értékpapír-számlavezetőnél helyezi letétbe.

Az egyes Sorozat/Részlet forgalomba hozatalokra vonatkozó Végleges Feltételek, a Kötvényfeltételeket kiegészítő, további feltételeket is megállapíthat a Rendeletben foglaltak betartásával. A Kötvényfeltételeket kiegészítő ilyen további feltételek, a Kötvényfeltételekkel együtt értelmezendők, ezen feltételek együttesen tartalmazzák az egyes Sorozat/Részlet forgalomba hozatalokra vonatkozó valamennyi feltételt.

A vonatkozó Végleges Feltételek (illetve annak alkalmazandó rendelkezései) az ahhoz készített Okirat részét fogják képezni. A jelen Alaptájékoztató V. fejezete ismerteti a Végleges Feltételekben feltüntethető feltételeket. A Végleges Xxxxxxxxxx fogják meghatározni, hogy ezen feltételek közül melyek vonatkoznak az adott Kötvényekre. A Kötvényfeltételekben használt fogalmakat az idézőjelbe („”) és nagy kezdőbetűvel írtaknak megfelelően kell alkalmazni. A Végleges Feltételek nem módosítják, nem váltják fel a Kötvényfeltételeket. A "vonatkozó Végleges Feltételek"-re történő hivatkozás a Kötvényhez készült Okirat részét képező Végleges Feltételekre (illetve annak vonatkozó rendelkezéseire) utal.

A jelen Kötvény a Kibocsátó által forgalomba hozott Sorozat (meghatározását lásd az alábbiakban) egyik Kötvénye. A "Kötvények"-re történő hivatkozáson a továbbiakban a jelen Sorozatba tartozó Kötvények Meghatározott Pénznemben kifejezett legkisebb Meghatározott Névértéke értendő. A Kötvényfeltételekben a "Részlet " vagy „Részkibocsátás” olyan Kötvényeket jelent, amelyek azonos típusúak, azonos előállításúak és azonos jogokat testesítenek meg. A "Sorozat" olyan Részletek összessége, amelyek azonos típusúak, azonos előállításúak és azonos jogokat testesítenek meg, de az egyes Részletek Értéknapja és/vagy Forgalomba Hozatali Ára eltérő.

A Végleges Feltételekben használt szavak és kifejezések ugyanúgy értelmezendők, mint a Kötvényfeltételekben, kivéve, ha a szövegkörnyezetből más következik, vagy az attól eltérő értelmezésre kifejezett utalás történik.

4.1. Az eladásra felajánlott/bevezetett értékpapírok fajtája és osztálya, ideértve az ISIN-kódot (nemzetközi értékpapír-azonosító szám) és más értékpapír-azonosító számokat is

4.1.1 Az eladásra felajánlott/bevezetett értékpapírok fajtája, osztálya

Az eladásra felajánlott/bevezetett értékpapírok a Kötvényrendelet, valamint a Tpt. 12/B.§ szerinti Kötvények. A Kötvények a Kötvényrendelet, valamint a Tpt. 12/B.§ értelmében hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírok. A Tpt. 12/B.§ szerint a Kötvényben a Kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat, továbbá a pénzösszeget a Kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg teljesíti. A Kötvényrendelet alapján, a Kötvényeken alapuló követelések a Kibocsátóval szemben nem évülnek el.

4.1.1.1 A Kötvények fajtái a kamat/hozam számítása szerint

A Kötvény a kamat/hozam számítása szerint lehet olyan kötvény,

(i) amelynek kamatlába a Lejárat Napjáig nem változik vagy a forgalomba hozatala előtt megállapított mértékre változik ("Fix Kamatozású Kötvény");

(ii) amelynek kamatlábát valamely piaci kamatláb szerint periodikusan állapítják meg ("Változó Kamatozású Kötvény");

(iii) amelynek Forgalomba Hozatali Árát a Meghatározott Névérték a Lejárat Napjáig számított Hozam mértékével haladja meg ("Diszkont Kötvény");

(iv) amelynek kamatlába valamilyen képlet alapján kerül meghatározásra ("Indexált Kamatozású Kötvény");

(v) amelyre a kamat a Kötvény névértékének devizájától eltérő devizában is fizethető ("Kettős Pénznemű Kamatozó Kötvény"),

vagy az előbbiek bármelyikének kombinációja az arra vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott Kamatszámítási Alaptól függően.

4.1.1.2 A Kötvények fajtái a tőkeösszeg meghatározása szerint

A Kötvény a tőkeösszeg meghatározása szerint lehet olyan Kötvény,

(i) amelynek Végső Visszaváltási Összege a Meghatározott Névérték („Végtörlesztéses Kötvény”)

(ii) amelynek Végső Visszaváltási Összege valamilyen képlet alapján kerül kiszámításra ("Indexált Visszaváltási Összegű Kötvény");

(iii) amelyek tőkeösszegének visszafizetésére részletekben kerül sor ("Részletekben Törlesztendő Kötvény");

(iv) amelynek Végső Visszaváltási Összege névértékének devizájától eltérő devizában is fizethető ("Kettős Pénznemű Visszaváltási Összegű Kötvény");

(v) amelynek Forgalomba Hozatali Ára forgalomba hozatalkor teljes egészében nem kerül befizetésre ("Részben Fizetett Kötvény"),

vagy az előbbiek bármelyikének kombinációja az arra vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott Visszaváltási/Kifizetési Alaptól függően.

4.1.2 Az ISIN-kód (nemzetközi értékpapír-azonosító szám) és más értékpapír-azonosító számok

Az ISIN-kód a központi értéktár által kiadott, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, illetőleg tőzsdei termékek azonosítására szolgáló betű vagy számjel összessége, illetve ezek kombinációja. Az ISIN-kódra és más értékpapír- azonosító számra vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

4.1.3 A Kötvény futamideje és névértéke

A Kötvény „Futamideje” a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott időtartam. A Kötvény névértékéről a vonatkozó Végleges Feltételek rendelkezik.

4.2. Az értékpapírok kibocsátása alapjául szolgáló jogszabályok

(i) Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Ptk.”),

(ii) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (”Tpt.”),

(iii) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. CCXXXVII. törvény („Hpt.”),

(iv) a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény („Csődtv.”)

(v) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”)

(vi) az Európai Unió Bizottságának a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról szóló 809/2004/EK rendelete (”Rendelet”),

(vii) a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztató jóváhagyására és közzétételére, valamint a reklámok terjesztésére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről és a 809/2004/EK bizottsági rendelet módosításáról szóló 2015. november 30-i 2016/301 bizottsági rendelet („2016/301 Rendelet”)

(viii) a kötvényről szóló 285/2001. (XII.26.) Korm. rendelet (“Kötvényrendelet”),

(ix) a dematerializált értékpapír előállításának és továbbításának módjáról és biztonsági szabályairól, valamint az értékpapírszámla, központi értékpapírszámla és az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének szabályairól szóló 284/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet („Demat. rendelet”),

(x) a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló 82/2010. (III. 25.)

Korm. rendelet („EHM Rendelet”), továbbá

(xi) Magyarországon kívüli forgalomba hozatal esetén a forgalomba hozatal államának vonatkozó jogszabályai, és

az Alaptájékoztatóban megjelölt egyéb jogszabályok.

4.3. Tájékoztatás arról, hogy az értékpapírok névre szólnak és dematerializált formában készültek-e, továbbá a nyilvántartást vezető szervezet neve és címe

A Kötvények Magyarországon dematerializált értékpapírként kerülnek előállításra. A Kibocsátó Tpt. értelmében kiállítja, és a Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt.-nél ("Keler Zrt." vagy „Központi Számlavezető”) letétbe helyezi az egyes Sorozatok adatait tartalmazó – értékpapírnak nem minősülő – Okiratot. Amennyiben a Sorozatot alkotó kötvények számát a Kibocsátó Adagolt Kibocsátással növeli, akkor a Sorozatról kiállított Okirat érvénytelenítésre kerül és ezzel egyidejűleg a Részlet adatainak megfelelően módosított új Okirat kerül kiállításra.

Kötvények típusa

A Kötvények névre szólóak.

A Kötvények Magyarországon kívüli forgalomba hozatala esetén azok típusa (névre szóló vagy bemutatóra szóló) a forgalomba hozatal államának jogszabályai által lehetővé tett módon kerülnek meghatározásra.

Kötvények

megjelenési formája

A Kötvények Magyarországon dematerializált értékpapírok, így azok nem kerülnek nyomdai úton előállításra. A jelen Alaptájékoztató és a Kötvények magyarországi forgalomba hozatalával kapcsolatos bármely nyomdai úton előállított dokumentum nem minősül értékpapírnak. A Kötvények Magyarországon kizárólag Értékpapírszámlán kerülnek előállításra, elektronikus jelként, így a Kötvények átruházására az Értékpapír-számla megterhelésével és jóváírásával kerülhet sor a Tpt. szabályai szerint. A vonatkozó Végleges Feltételekben foglalt rendelkezésekkel összhangban a névre szóló dematerializált Kötvényekről kiállított Okiratot a Tpt. 9. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a KELER Zrt.-nél helyezik letétbe. Az Okirat, illetve az adott Kötvények részleges visszaváltása és érvénytelenítése esetén az annak helyébe lépő új Okirat, vagy az adott Sorozatba tartozó újabb Kötvények kibocsátása esetén az annak helyébe lépő új Okirat, mindaddig letétben marad, amíg az adott Részletben, illetve Sorozatban forgalomba hozott Kötvények tulajdonosainak a Kötvényeken alapuló fizetési igényei kielégítésre nem kerülnek.

A Kötvények Magyarországon kívüli forgalomba hozatala esetén azok megjelenítési formája a forgalomba hozatal államának jogszabályai által lehetővé tett módon kerülnek meghatározásra.

Értékpapírszámla

A dematerializált értékpapírokról és a hozzá kapcsolódó jogokról a szolgáltató által az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás.

Központi

KELER Zrt. (1074 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xx 00-00.), amely a Tpt. és a Demat. rendelet alapján a

Számlavezető vagy XXXXX

Xxxxxxxxx központi nyilvántartását vezető szervezet (központi értéktár, központi értékpapírszámla vezetője). A Kötvények Magyarországon kívüli forgalomba hozatala esetén a központi nyilvántartást vezető szervezet nevét és címét a vonatkozó Végleges Feltételek

tartalmazza.

4.4. A kibocsátás pénzneme

A Kötvények több Sorozatban és a Sorozatokon belül több Részletben hozhatók forgalomba, HUF-ban, vagy EUR-ban, vagy USD-ben, CHF-ben, BGN-ben, HRK-ban, RSD-ben, UAH-ban, RUB-ben vagy RON-ban. A Kötvény kibocsátásának pénznemét a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

4.5. Az eladásra felajánlott/kereskedésre bevezetett értékpapírok sorrendisége

A Kötvények a Kibocsátó közvetlen, feltétel nélküli nem alárendelt és nem biztosított kötelezettségeit testesítik meg. A Kötvények egymással, illetve (kivéve esetleges, a jogszabályi előírások révén elsőbbséget élvező kötelezettségeket) a Kibocsátó mindenkor fennálló egyéb, nem biztosított, nem alárendelt kötelezettségeivel legalább azonos ranghelyen állnak (pari passu), kivéve azokat a kötelezettségeket, amelyek jogosultjai a vonatkozó jogszabályok vagy szerződések alapján elsőbbséget élveznek.

Amennyiben a Végleges Feltételekben ez jelölésre kerül, akkor a Kötvények a Kibocsátó alárendelt kötelezettségeit testesítik meg, amelynek részletes szabályait a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazzák, azzal, hogy a Hpt. 57. § (2) bekezdése szerint a Kibocsátó, mint hitelintézet felszámolása esetén az 575/2013/EU rendeletben meghatározott alárendelt kölcsöntőkéből eredő tartozást a Cstv. 57. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően szükséges kielégíteni.

4.6. Az értékpapírokhoz kapcsolódó jogok, ideértve a jogok bármely korlátozását és a gyakorlásukra vonatkozó eljárást

4.6.1 A Kötvénytulajdonos jogai

A Tpt. 12/B.§ szerint a Kötvényben a Kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat, továbbá a pénzösszeget a Kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg teljesíti.

A Kötvényrendelet alapján a Kötvényeken alapuló követelések a Kibocsátóval szemben nem évülnek el.

A Kötvénytulajdonost a Kötvények alapján megilletik a következő jogok az Alaptájékoztatóban, a vonatkozó Végleges Feltételekben és a vonatkozó jogszabályokban meghatározott feltételekkel:

(a) a Kötvény lejáratakor a Kibocsátótól – a Fizető Bank és a Forgalmazó közreműködésével – a Kötvényben meghatározott névérték és annak az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint a Kibocsátó által vállalt esetleges egyéb pénzbeli szolgáltatások kifizetését követelni,

(b) a Kötvény megszerzése előtt, a jelen Alaptájékoztató és az abban hivatkozott dokumentumokat megismerni, a jogszabályokban meghatározott előzetes tájékoztatást a Forgalmazótól annak üzletszabályzata szerint megkapni,

(c) a Kötvényt annak futamideje alatt (i) – dematerializált Kötvény esetén a vonatkozó jogszabályokban meghatározott értékpapírszámlán – birtokolni és (ii) – amennyiben a Végleges Feltételek vagy jogszabály ezt nem zárja ki – azt biztosítékul adni és elidegeníteni,

(d) amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek ezt lehetővé teszik a Kibocsátótól a Kötvény lejárat előtti visszaváltását követelni és ez esetben a Kibocsátótól – a Fizető Bank és a Forgalmazó közreműködésével – vonatkozó Végleges Feltételek – ennek hiányában a jelen Alaptájékoztató – által meghatározott ellenérték kifizetését követelni,

(e) a Tpt.-ben meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatást kapni a Kibocsátótól vagy közreműködőjétől, és

(f) gyakorolni a Tpt.-ben és a vonatkozó jogszabályokban meghatározott egyéb jogokat.

Abban az esetben, ha a Kötvények (vagy azok egy részének) visszafizetése a Kötvényfeltételeknek megfelelően esedékessé válik, illetve azok lejártak, de még nem történt meg a teljes kifizetés a Kötvénytulajdonosoknak, akkor a Kötvénytulajdonosok a tulajdonjogukat megtestesítő értékpapír-számlára hivatkozva a Kibocsátó ellen közvetlenül jogosultak eljárást kezdeményezni, kivéve azt az esetet, ha a vonatkozó esedékességi dátumtól számított hét napos időszakon belül a Kötvényekkel kapcsolatban az esedékes összeg teljes megfizetése megtörténik a Kötvénytulajdonosok javára a Kötvényfeltételekkel összhangban.

4.6.2 A Kötvény jellegéből fakadó jogok

Amennyiben a Végleges Feltételekben ez jelölésre kerül, akkor a Kötvények a Kibocsátó alárendelt kötelezettségeit testesítik meg, amelyek részletes szabályait a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazzák, azzal, hogy a Hpt. 57. § (2) bekezdése szerint a Kibocsátó, mint hitelintézet felszámolása esetén az 575/2013/EU rendeletben meghatározott alárendelt kölcsöntőkéből eredő tartozást a Cstv. 57. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően szükséges kielégíteni.

4.6.3 A Kötvénytulajdonos, a Kötvény megszerzése és átruházása, ennek korlátai

A Tpt. 138. § (2) bekezdésének megfelelően a "Kötvénytulajdonosokra" vagy "tulajdonosokra" történő – jelen Alaptájékoztatóban, a Végleges Feltételekben vagy bármely a Kötvénnyel kapcsolatos dokumentumban lévő – hivatkozások a Kötvények vonatkozásában azon személyeket jelentik, akik Értékpapírszámláján a Kötvényeket nyilvántartják. A Kötvények csak a KELER Zrt. mindenkori előírásaival és eljárásaival összhangban, az eladó értékpapír-számlájának megterhelésével és a vevő értékpapír-számláján történő jóváírással ruházhatók át. A Tpt. 6. §

(5) bekezdése értelmében a Kötvénytulajdonosok nem kérhetik a dematerializált Kötvények nyomdai úton történő előállítását.

A Kötvényeket csak a vonatkozó, hatályos jogszabályokkal és a jelen Alaptájékoztatóval összhangban szerezhetik meg belföldi magánszemélyek, jogi személyek, intézményi befektetők, valamint külföldi magánszemélyek, jogi személyek, szervezetek és intézményi befektetők akár külföldön, akár Magyarországon. Valamely Részlet során forgalomba hozott Kötvényekre vonatkozó értékesítési korlátozásokat az Alaptájékoztató és a vonatkozó Végleges Feltételek együttesen tartalmazza.

A Kötvények a Magyarország területén, illetve – jelen Alaptájékoztató Tpt. 32. §-a szerinti kiegészítését követően – Szlovákiában, Bulgáriában, valamint Romániában kerülhetnek kibocsátásra. A Magyarország, mint székhely szerinti tagállam területén kívül a fogadó állam illetékes hatóságának 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő egyedi notifikációja alapján kerülhet sor kibocsátásokra. A Kibocsátó nem vállal kötelezettséget arra, hogy a Kötvények a Magyarország területén kívül forgalomba hozatalra kerülnek.

Továbbá a jelen Alaptájékoztató, a hirdetmények vagy egyéb forgalomba hozatali dokumentumok nem terjeszthetők vagy hozhatók nyilvánosságra, kivéve akkor, ha azok olyan körülmények között történnek, amelyek biztosítják az adott ország vonatkozó jogszabályainak és egyéb rendelkezéseinek betartását (feltéve, hogy a Kibocsátó nyilatkozik erről). A Kötvények egyike sem került korábban, és a jövőben sem kerül nyilvántartásba vételre az Amerikai Egyesült Államok 1933. évi értékpapírokról szóló törvénye („Amerikai Értékpapírtörvény”) alapján.

Az Amerikai Értékpapírtörvény S Rendelkezésének megfelelően, a Kötvények egyikét sem lehet amerikai személyek részére vételre felajánlani, értékesíteni, átadni, illetve nem lehet az Amerikai Egyesült Államok területén a Kötvényt senki részére vételre felajánlani, értékesíteni és átadni.

A Kötvényprogram keretében kibocsátott Kötvényekre vonatkozóan az itt meghatározottakon kívül nincsen átruházási korlátozás, kivéve, ha az adott Sorozat tekintetében a kibocsátás Végleges Feltételei ilyen korlátozás alkalmazását írják elő. Ez esetben, a Kötvényrendelet alapján, a korlátozásba ütköző átruházás semmis.

4.6.4 A Kötvényekkel kapcsolatos értesítések

A Kötvényekkel kapcsolatos valamennyi értesítés akkor tekinthető érvényesen közöltnek, ha az a Budapesti Értéktőzsde (xxx.xxx.xx) és a Kibocsátó (xxx.xxxxxxx.xx) honlapján is megjelent. A Kibocsátó biztosítja, hogy az értesítések közzététele a vonatkozó jogszabályok és EU-s aktusok, az adott szabályozott piac vagy érintett felügyeleti hatóság előírásainak megfelelő módon történjen. Az ilyen értesítések azok első közzététele napján tekintendők közöltnek.

A Kötvénytulajdonosok részéről történő értesítések írásbeliek és – a vonatkozó Végleges Feltételek eltérő rendelkezése hiányában – a következő címre küldendők: OTP Bank Nyrt. H-1051 Budapest, Nádor u. 16.; az Értékpapírkibocsátások, Tőkepiaci Tranzakciók és Letétkezelési Osztály figyelmébe („Kijelölt Iroda”).

4.6.5 Irányadó jog és illetékesség

4.6.5.1 Irányadó jog

A Kötvények megszerzésével a befektető elfogadja, hogy a Kötvényekre, azok érvényességére, hatályosságára, és feltételeinek értelmezésére – a forgalomba hozatal államától és a nyilvántartás államától függetlenül – a magyar jog az irányadó, ide nem értve a magyar jog nemzetközi kollíziós magánjogi normáinak alkalmazását.

4.6.5.2 Illetékesség

A Kötvényekkel, azok forgalomba hozatalával, a forgalomba hozatal során keletkezett bármely dokumentummal vagy az azokból fakadóan felmerülő bármely vita, jogvita, értelmezési kérdés esetére a Kibocsátó és a Kötvénytulajdonosok alávetik magukat a magyar jog mindenkor hatályos hatásköri és illetékességi szabályai szerinti magyarországi székhelyű rendes bíróság illetékességének.

4.6.6 Általános munkanap-szabály

Amennyiben a Kötvényfeltételek (ideértve különösen a 4.7. pontban foglaltakat) vagy jogszabály kógens rendelkezése eltérően nem rendelkezik akkor, ha a Kötvényfeltételekben meghatározott határnap vagy határidő utolsó napja nem munkanapra esik, akkor a határnap a következő munkanap, illetve a határidő a következő munkanapon jár le.

A jelen pont alkalmazásában munkanap,

(i) a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott nap, ennek hiányában

(ii) olyan budapesti munkanap, amelyen az OTP Bank Nyrt. fizetési- és értékpapír műveletet végez és nyitva tart az általános üzletmenet számára.

4.7. A névleges kamatláb és a fizetendő kamatra vonatkozó rendelkezések

4.7.1 A Kötvények fajtái a kamat/hozam számítása szerint

A Kötvény a kamat/hozam számítása szerint lehet olyan Kötvény,

(i) amelynek Kamatlába a Lejárat Napjáig nem változik vagy a forgalomba hozatala előtt megállapított mértékre változik ("Fix Kamatozású Kötvény");

(ii) amelynek Kamatlábát valamely piaci kamatláb szerint periodikusan állapítják meg ("Változó Kamatozású Kötvény");

(iii) amelynek Forgalomba Hozatali Árát a Meghatározott Névérték a Lejárat Napjáig számított Hozam mértékével haladja meg ("Diszkont Kötvény");

(iv) amelynek Kamatlába valamilyen képlet alapján kerül meghatározásra ("Indexált Kamatozású Kötvény");

(v) amelyre a kamat a Kötvény névértékének devizájától eltérő devizában is fizethető ("Kettős Pénznemű Kamatozó Kötvény"),

vagy az előbbiek bármelyikének kombinációja az arra vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott Kamatszámítási Alaptól függően.

4.7.2 Fix Kamatozású Kötvények kamata (a névleges kamatláb és a fizetendő kamatra vonatkozó rendelkezések, a kamat esedékessé válásának időpontjára vonatkozó rendelkezések, a kamatfizetési időpontok, a kamattörlesztésre vonatkozó követelések érvényességének határideje)

Minden egyes Fix Kamatozású Kötvény a Meghatározott Névértéke után (a Részben Fizetett Kötvények esetén a kifizetett rész, a Részletekben Törlesztendő Kötvények esetében a még nem teljesített Törlesztő Részletek után) a Kamatszámítás Kezdőnapjától (azt is beleértve), éves szinten a Kamatláb(ak) mértékével számolva kamatozik. A Kötvényfeltételekben a "Fix Kamatozási Időszak" a Kamatfizetési Naptól (vagy a Kamatszámítás Kezdőnapjától) (azt is beleértve) a következő (vagy az első) Kamatfizetési Napig (de azt nem beleértve) terjedő időszakot jelenti. A kamatok a Lejárat Napjáig terjedő időszakban minden évben a Kamatfizetési Nap(ok)on és a Lejárat Napján fizetendők. Az Egységesített Értékpapír Hozammutató az aktuális Végleges Feltételekben kerül feltüntetésre, a vonatkozó jogszabályban meghatározottak szerint.

Ha a kamatot a Fix Kamatozási Időszaktól eltérő időszakra kell számítani, akkor a kamat kiszámításához a Meghatározott Névértéket először a Kamatlábbal, majd a vonatkozó Kamatbázissal kell összeszorozni. Az eredményként kapott összeget a Meghatározott Pénznem legközelebbi váltópénzére kell kerekíteni, a váltópénz felét felfelé kerekítve (vagy más kerekítési szabályt alkalmazva, ha az irányadó piaci szokások azt úgy rendelik).

Ha a vonatkozó Végleges Feltételek másként nem rendelkezik, az egyes Fix Kamatozási Időszakokat lezáró (de abba nem számító) Kamatfizetési Napon a Fix Kamatozási Időszakra fizetendő kamat összege a Fix Kamatösszeg lesz. Ha a vonatkozó Végleges Feltételek úgy rendelkezik, a Kamatfizetési Napon fizetendő kamat összege az abban meghatározott Töredékösszeg lesz.

"Kamatbázis" a jelen 4.7.2. Kötvényfeltételnek megfelelően számított kamatösszeg tekintetében a következőket jelenti:

(i) Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "30/360" "360/360" "Kötvény-alapú" vagy "30E/360" "Eurokötvény-alapú"számítást ír elő, akkor a következő képletet kell használni: (D2 - D1 + 30 (M2- M1) + 360 (Y2-Y1))/360 (ahol a Y1/M1/D1 rendre a Fix Kamatozási Időszak kezdő dátumában szereplő év/hónap/nap számértéke; míg Y2/M2/D2 rendre a Fix Kamatozási Időszak végdátumában szereplő év/hónap,/nap számértéke) az alábbi korrekciók mellett:

(a) "30/360" "360/360" "Kötvény-alapú" bázis esetén:

(1) ha D1 a hónap 31. napja, akkor D1 értéke a kalkulációban 30 kell legyen;

(2) ha D2 a hónap 31. napja és D1 a hónap 30. vagy 31. napja, akkor D2 értéke a kalkulációban 30 kell legyen.

(b) "30E/360" "Eurokötvény-alapú" bázis esetén:

(1) ha D1 a hónap 31. napja, akkor D1 értéke a kalkulációban 30 kell legyen;

(2) ha D2 a hónap 31. napja, akkor D2 értéke a kalkulációban 30 kell legyen.

(ii) Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "Tényleges/360" számítást ír elő, akkor a Fix Kamatozási Időszak napjainak tényleges számát kell elosztani 360-nal.

(iii) Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "Tényleges/365" számítást ír elő, akkor a Fix Kamatozási Időszak napjainak tényleges számát kell elosztani 365-tel.

(iv) Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "Tényleges/365 (ÁKK)" számítást ír elő, akkor a Fix Kamatozási Időszak napjainak számát (de a számolásból kihagyva minden szökőév február 29. napját) kell elosztani 365-tel.

(v) Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "Tényleges/Tényleges (ISDA)" számítást ír elő, akkor

– a vonatkozó ISDA konvencióknak megfelelően – a Fix Kamatozási Időszak szökőévre eső szakaszában lévő napok tényleges számát 366-tal kell elosztani, a Fix Kamatozási Időszak nem szökőévre eső szakaszában lévő napok tényleges számát pedig 365-tel kell elosztani, ennek a két hányadosnak az összege adja meg a kamatbázis értékét. A számítás során a szakaszok közötti határnap az év első naptári napja.

(vi) Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételekben a "Tényleges/Tényleges " szerepel, akkor – a vonatkozó ISMA konvencióknak megfelelően – a Fix Kamatozási Időszak napjainak tényleges számát kell elosztani az egy évre eső Végleges Feltételekben meghatározott Kamatmegállapítási Napok számának és a Kamatmegállapítási Időszak napjai tényleges számának a szorzatával. Ahol a "Kamatmegállapítási Időszak" minden egyes Kamatmegállapítási Naptól (azt is beleértve) a következő Kamatmegállapítási Napig (de azt nem beleértve) terjedő időszak.

(vii) Egyéb a Végleges Feltételekben meghatározott Kamatbázis szabály.

Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételekben Munkanap Szabály került meghatározásra és valamely Kamatfizetési Nap egyébként olyan napra esne, amely egyébként nem Munkanap, akkor, ha a Munkanap Szabály:

(i) Következő Munkanap Szabály, a Kamatfizetés Napját el kell halasztani a legközelebbi olyan napra, amely Munkanap; vagy

(ii) Módosított Következő Xxxxxxxx Xxxxxxx, a Kamatfizetés Napját el kell halasztani a legközelebbi Munkanapra, kivéve, ha az így a következő naptári hónapra esne, ebben az esetben a Kamatfizetés Napját előre kell hozni az azt közvetlenül megelőző Xxxxxxxxxx; vagy

(iii) Megelőző Xxxxxxxx Xxxxxxx, a Kamatfizetési Napját előre kell hozni az azt közvetlenül megelőző Xxxxxxxxxx; vagy

(iv) a Végleges Feltételekben meghatározott egyéb Munkanap Szabály.

A Kötvényfeltételekben "Munkanap" olyan napot jelent, amely egyszerre:

(i) olyan nap, amelyen kereskedelmi bankok és devizapiacok fizetési műveleteket végeznek és nyitva tartanak az általános üzletmenet számára (ideértve a deviza-kereskedelmet és deviza-betét ügyleteket) Budapesten és a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott További Kereskedelmi Központban;

(ii) olyan nap, amelyen

(a) – az Eurón kívüli Meghatározott Pénznemben kifizetendő összeg tekintetében – kereskedelmi bankok és devizapiacok fizetési műveleteket végeznek és nyitva tartanak az általános üzletmenet számára (ideértve a deviza-kereskedelmet és deviza-betét ügyleteket) a vonatkozó Meghatározott Pénznem országának legfontosabb pénzügyi központjában (ha nem Budapest vagy a megjelölt További Kereskedelmi Központ), vagy

(b) (2) – Euróban fizetendő bármely összeg tekintetében – a Trans-European Automated Real-Time Gross Settlement Express Transfer (TARGET) Rendszer (a "TARGET Rendszer") nyitva áll; és

(iii) olyan nap, amikor a Központi Számlavezető pénzátutalásokat és értékpapír transzfereket hajt végre.

"Váltópénz" az eurótól különböző minden pénznem tekintetében az adott pénznem országában rendelkezésre álló legkisebb összegű fizetési eszköz (Magyarországon egy forint), az euró tekintetében pedig egy cent.

A Kötvény vonatkozásában a névleges kamatlábra, a fizetendő kamatra, a kamat esedékessé válásának időpontjára, a kamatfizetési időpontokra vonatkozó konkrét rendelkezéseket a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

4.7.3 A Változó Kamatozású Kötvények és Indexált Kamatozású Kötvények kamatai (a névleges kamatláb és a fizetendő kamatra vonatkozó rendelkezések, a kamat esedékessé válásának időpontjára vonatkozó rendelkezések, a kamatfizetési időpontok; mögöttes eszköz fajtájának ismertetése, az alapul szolgáló a mögöttes eszköz ismertetése, a mögöttes eszköz és a kamatláb összekapcsolásának módja, a mögöttes eszköz korábbi és várható teljesítményének alakulására és volatilitására vonatkozó információk beszerzésének helye, a mögöttes eszközt érintő piaci vagy elszámolási fennakadások, a mögöttes eszközt érintő eseményekkel kapcsolatos kiigazítási szabályok, a számítást végző ügynök neve)

4.7.3.1 Kamatfizetési Napok

Minden egyes Változó Kamatozású Kötvény és Indexált Kamatozású Kötvény a Meghatározott Névértéke után (a Részben Fizetett Kötvények a kifizetett rész, a Részletekben Törlesztendő Kötvények esetében a még nem teljesített Törlesztő Részletek után) a Kamatszámítás Kezdőnapjától (azt is beleértve) kamatozik.

A kamatok utólag fizetendők, amennyiben a Végleges Feltételek ettől eltérően nem rendelkezik:

(i) minden évben a vonatkozó Végleges Feltételekben kijelölt Meghatározott Kamatfizetési Nap(ok)on; vagy

(ii) amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételekben nincs(enek) Meghatározott Kamatfizetési Nap(ok) kijelölve, úgy minden olyan napon (minden ilyen nap minden egyes Meghatározott Kamatfizetési Nappal együtt egyenként "Kamatfizetési Nap"), amely a vonatkozó Végleges Feltételekben Meghatározott Időszakként megszabott számú hónappal vagy más időszakkal esik a megelőző Kamatfizetési Nap után, illetve – az első Kamatfizetési Nap esetében – a Kamatszámítás Kezdőnapja után.

A kamatot minden egyes, a Kamatfizetési Naptól (vagy a Kamatszámítás Kezdőnapjától) (azt is beleértve) a következő (vagy az első) Kamatfizetési Napig (de azt nem beleértve) tartó időszakra ("Kamatfizetési Időszak") kell fizetni.

4.7.3.2 A Munkanap Szabály

Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételekben Xxxxxxxx Szabály került meghatározásra és (x) a kérdéses naptári hónapban nincsen olyan nap, amely szám szerint megfelelne valamely Kamatfizetési Napnak, vagy (y) valamely Kamatfizetési Nap egyébként olyan napra esne, amely egyébként nem Munkanap, akkor, ha a Munkanap Szabály:

(i) Következő Munkanap Szabály, a Kamatfizetés Napját el kell halasztani a legközelebbi olyan napra, amely Munkanap; vagy

(iii) Megelőző Xxxxxxxx Xxxxxxx, a Kamatfizetési Napját előre kell hozni az azt közvetlenül megelőző Xxxxxxxxxx; vagy

(iv) a Végleges Feltételekben meghatározott egyéb Munkanap Szabály.

A Kötvényfeltételekben "Munkanap" olyan napot jelent, amely egyszerre:

(ii) olyan nap, amelyen

(b) (2) – Euróban fizetendő bármely összeg tekintetében – a Trans-European Automated Real-Time Gross Settlement Express Transfer (TARGET) Rendszer (a "TARGET Rendszer") nyitva áll; és

(iii) olyan nap, amikor a Központi Számlavezető pénzátutalásokat és értékpapír transzfereket hajt végre.

4.7.3.3 Kamatláb

A Változó Kamatozású Kötvények és az Indexált Kamatozású Kötvények után mindenkor fizetendő Kamatláb a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározottak szerint kerül meghatározásra.

(i) ISDA kamatmeghatározás Változó Kamatozású Kötvények esetében

Ahol az a Kamatláb meghatározás módjaként ISDA Meghatározás szerepel a vonatkozó Végleges Feltételekben, a Kamatláb minden egyes Kamatfizetési Időszak tekintetében a vonatkozó ISDA Kamatláb plusz/minusz (ahogy a vonatkozó Végleges Feltételekben szerepel) a Kamatfelár (ha van ilyen) lesz. A jelen

(A) albekezdésben az egy Kamatfizetési Időszakra vonatkozó "ISDA Kamatláb (ISDA Rate)" egyenlő azzal a Változó Kamatlábbal, amelyet a Kibocsátó határozna meg, ha Számítást végző Megbízottként járna el egy, a 2000-es ISDA Definíciókat (amelyeket az International Swaps and Derivatives Association, Inc. adott közre, azoknak az első Sorozat/Részlet forgalomba hozatal értéknapján hatályos formájában) (a "2000-es ISDA Definíciók (2000 ISDA Definitions)") tartalmazó kamatláb-swap ügyletben és amelyben:

(a) a Referenciakamat megegyezik a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározottakkal;

(b) a Megjelölt Lejárat a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott időszak;

(c) az érintett Kamatváltozási Nap vagy (i) az adott Kamatfizetési Időszak első napja, ha a vonatkozó Referenciakamat a budapesti bankközi Kamatláb ("BUBOR"), a londoni bankközi kamatlábon ("LIBOR") vagy az Euró zóna bankközi kamatlábon ("EURIBOR") alapszik, vagy (ii) minden más esetben, ahogyan azt a vonatkozó Végleges Feltételek meghatározta.

A jelen (i) albekezdésben a "Változó Kamatláb (Floating Rate)", a "Számítást végző Megbízott (Calculation Agent)", a "Referenciakamat (Floating Rate Option)", a "Megjelölt Lejárat (Designated Maturity)" és a "Kamatváltozási Nap (Reset Date)" kifejezések a 2000-es ISDA Definíciókban meghatározott jelentéssel bírnak.

(ii) Változó Kamatozású Kötvények kamatmeghatározása "Képernyőoldal" alapján

Ahol a vonatkozó Végleges Feltételek a Kamatláb meghatározásának módjaként a "Képernyőoldal" alapján történő kamatmeghatározást írja elő, ott az egyes Kamatfizetési Időszakokra számított Kamatláb az alábbi szabályok megtartása mellett a következő lehet: a Referenciakamatlábként (amely éves mértékben, százalékban kerül kifejezésre)

(a) ajánlott kamatláb; vagy

(b) ajánlott kamatlábak számtani középértéke (ha szükséges, az ötödik tizedesjegyre kerekítve úgy, hogy a 0,000005 felfelé legyen kerekítve),

amely Referenciakamatláb a Vonatkozó Hírügynökségi Oldalon a Kamatmeghatározás Napján megjelenő, arra a napra megállapított adat, plusz vagy mínusz (a vonatkozó Végleges Feltételekben megadottak szerint) a Kamatfelár (ha van), a Kibocsátó meghatározása szerint. Ha a Vonatkozó Hírügynökségi Oldalon öt vagy több ajánlott kamatláb található, a legmagasabbat (vagy, ha több mint egy ilyen ajánlat van, csak az egyiket) és a legalacsonyabbat (vagy, ha több mint egy ilyen ajánlat van, csak az egyiket) a Kibocsátónak figyelmen kívül kell hagynia az ajánlott kamatláb számtani középértékének meghatározása szempontjából (a fentiek szerint kerekítve).

4.7.3.4 Minimális és/vagy Maximális Kamatláb

Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek valamely Kamatfizetési Időszakra Minimális Kamatlábat ír elő, és ha a fenti 4.7.3.3. bekezdés szerint az adott Kamatfizetési Időszakra számított Kamatláb alacsonyabb, mint a Minimális Kamatláb, akkor a Kamatfizetési Időszak Kamatlába a Minimális Kamatláb lesz.

Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek valamely Kamatfizetési Időszakra Maximális Kamatlábat ír elő, és ha a fenti 4.7.3.3. bekezdés szerint az adott Kamatfizetési Időszakra számított Kamatláb magasabb, mint a Maximális Kamatláb, akkor a Kamatfizetési Időszak Kamatlába a Xxxxxxxxx Kamatláb lesz.

4.7.3.5 A Kamatláb meghatározása és a Kamatösszegek kiszámítása

A Kibocsátó a Kamatláb meghatározására megszabott időpontban vagy azt követően a lehető legrövidebb időn belül meghatározza a Kamatlábat a vonatkozó Kamatfizetési Időszakra. A Kibocsátó számítja ki az egyes Meghatározott Névértékű Változó Kamatozású Kötvények vagy Indexált Kamatozású Kötvények után az adott Kamatfizetési Időszakra fizetendő kamat összegét (a "Kamatösszeg"). Minden Kamatösszeg kiszámításához a Meghatározott Névértéket először a Kamatlábbal, majd a vonatkozó Kamatbázissal kell összeszorozni.

Az eredményként kapott összeget a vonatkozó Meghatározott Pénznem legközelebbi Váltópénzére kell kerekíteni, a váltópénz felét felfelé kerekítve (vagy más kerekítési szabályt alkalmazva, ha az irányadó piaci szokások azt úgy rendelik).

"Kamatbázis" a jelen 4.7.3. Kötvényfeltételnek megfelelően számított kamatösszeg tekintetében a következőket jelenti:

(i) Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "30/360" "360/360" "Kötvény-alapú" vagy "30E/360" "Eurokötvény-alapú"számítást ír elő, akkor a következő képletet kell használni: (D2 - D1 + 30 (M2- M1) + 360 (Y2-Y1))/360 (ahol a Y1/M1/D1 rendre a Kamatfizetési Időszak kezdő dátumában szereplő év/hónap/nap számértéke; míg Y2/M2/D2 rendre a Kamatfizetési Időszak végdátumában szereplő év/hónap,/nap számértéke) az alábbi korrekciók mellett:

(a) "30/360" "360/360" "Kötvény-alapú" bázis esetén:

(1) ha D1 a hónap 31. napja, akkor D1 értéke a kalkulációban 30 kell legyen;

(2) ha D2 a hónap 31. napja és D1 a hónap 30. vagy 31. napja, akkor D2 értéke a kalkulációban 30 kell legyen.

(b) "30E/360" "Eurokötvény-alapú" bázis esetén:

(3) ha D1 a hónap 31. napja, akkor D1 értéke a kalkulációban 30 kell legyen;

(4) ha D2 a hónap 31. napja, akkor D2 értéke a kalkulációban 30 kell legyen.

(ii) Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "Tényleges/360" számítást ír elő, akkor a Kamatfizetési Időszak napjainak tényleges számát kell elosztani 360-nal.

(iii) Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "Tényleges/365" számítást ír elő, akkor a Kamatfizetési Időszak napjainak tényleges számát kell elosztani 365-tel.

(iv) Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "Tényleges/365 (ÁKK)" számítást ír elő, akkor a Kamatfizetési Időszak napjainak számát (de a számolásból kihagyva minden szökőév február 29. napját) kell elosztani 365-tel.

(v) Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "Tényleges/Tényleges (ISDA)" számítást ír elő, akkor

– a vonatkozó ISDA konvencióknak megfelelőn – a Kamatfizetési Időszak szökőévre eső szakaszában lévő napok tényleges számát 366-tal kell elosztani, a Kamatfizetési Időszak nem szökőévre eső szakaszában lévő napok tényleges számát pedig 365-tel kell elosztani, ennek a két hányadosnak az összege adja meg a kamatbázis értékét. A számítás során a szakaszok közötti határnap az év első naptári napja.

(vi) Ha a vonatkozó Végleges Feltételekben a "Tényleges/Tényleges " szerepel, akkor – a vonatkozó ISMA konvencióknak megfelelően – a Fix Kamatozási Időszak napjainak tényleges számát kell elosztani az egy évre eső Végleges Feltételekben meghatározott Kamatmegállapítási Napok számának és a Kamatmegállapítási Időszak napjai tényleges számának a szorzatával. Ahol a "Kamatmegállapítási Időszak" minden egyes Kamatmegállapítási Naptól (azt is beleértve) a következő Kamatmegállapítási Napig (de azt nem beleértve) terjedő időszak.

(vii) Egyéb a Végleges Feltételekben meghatározott Kamatbázis szabály.

4.7.3.6 Értesítés a Kamatlábról és a Kamatösszegekről

A Kibocsátó az érintett felügyeleti hatóság és azon értéktőzsde, amelyre a Változó Kamatozású Kötvények vagy az Indexált Kamatozású Kötvények be vannak vezetve, tudomására hozza a Kamatlábat és az egyes Kamatfizetési Időszakokra eső Kamatösszegeket, illetve a megfelelő Kamatfizetési Napokat, és gondoskodik arról, hogy az erre vonatkozó értesítés a meghatározásuk után a lehető leghamarabb, de nem később, mint az azt követő első budapesti Munkanapon közzétegyék a 4.6.4. Kötvényfeltétel rendelkezéseinek megfelelően. Minden így közzétett Kamatösszeget és Kamatfizetési Napot utólag, előzetes értesítés nélkül módosítani lehet (vagy szükséges egyéb intézkedéseket lehet hozni módosítás útján), a Kamatfizetési Időszak lerövidítése vagy meghosszabbítása esetén. Minden ilyen módosítást haladéktalanul közölni kell a Központi Számlavezetővel, az érintett felügyeleti hatósággal, azon értéktőzsdékkel, amelyekre a Változó Kamatozású Kötvények vagy az Indexált Kamatozású Kötvények be vannak vezetve és a Kötvénytulajdonosokkal a 4.6.4 Kötvényfeltétel rendelkezései szerint.

4.7.3.7 Végleges igazolások

Minden egyes, a jelen 4.7.3 Kötvényfeltétel előírásainak értelmében a Kibocsátó által adott, kifejezett, közölt vagy kapott igazolás, közlemény, vélemény, számítás, átvett adat, meghatározás vagy döntés kötelező érvénnyel bír (kivéve a szándékos mulasztás, rosszhiszeműség vagy nyilvánvaló tévedés eseteit) a Kötvény tulajdonosainak mindegyikére.

4.7.3.8 A mögöttes eszköz fajtája

Amennyiben egy Kötvény Változó Kamatozású Kötvény vagy Indexált Kamatozású Kötvény kamatozása egy mögöttes eszköztől függ, akkor a mögöttes eszköz fajtája lehet bármely

(i) a Tpt. szerinti értékpapír,

(ii) a Bszt. szerinti pénzügyi eszköz,

(iii) a Bszt. szerinti áru,

(iv) a Bszt. szerinti árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz,

(v) pénzeszköz (forint, valuta, deviza),

(vi) a Ptk. szerinti dolog, jog, követelés (ideértve a hitelkövetelést is),

(vii) vagy az (i)-(vi) pontban foglaltak ára, árfolyama, az ezekből képzett bármely mutató, index.

4.7.3.9 A Kötvény kamatfizetésének származtatott összetevője és Kötvény értéke (árfolyama) közötti összefüggés

Amennyiben egy Kötvény Változó Kamatozású Kötvény vagy Indexált Kamatozású Kötvény utáni kamatfizetésnek származtatott összetevője is van, akkor a mögöttes eszköz (eszközök) értéke és a Kötvény értéke közötti összefüggést a a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza, azzal, hogy itt kerülnek meghatározásra azok a körülmények, amikor a kockázat a legnyilvánvalóbb. Ilyen körülmény lehet az, amikor a származtatott eszköz kibocsátója, létrehozója, közzétevője vagy az által egyéb módon érintett személy a származtatott eszközre vonatkozó szabály (szerződés, tájékoztató, egyéb kötelező erejű dokumentum) következtében teljesítésre nem vagy csak részben köteles, amelynek következtében a Kötvény nem vagy csak részben fizet kamatot. Ez a Kötvény árfolyamára is negatív hatással lehet, ami azonban nem érinti azt, hogy a Kibocsátó – a jelen Alaptájékoztató eltérő rendelkezése hiányában és a Kötvény fajtájától függően – lejáratkor a Kötvény Névértékét fizeti meg a Kötvénytulajdonosnak.

4.7.3.10 Végleges Feltételek a Kötvény Változó Kamatozású Kötvény vagy Indexált Kamatozású Kötvény esetén

Amennyiben egy Kötvény Változó Kamatozású Kötvény vagy Indexált Kamatozású Kötvény, akkor a névleges kamatlábra és a fizetendő kamatra, a kamat esedékessé válásának időpontjára, a kamatfizetési időpontokra, az alapul szolgáló a mögöttes eszköz ismertetésére, a mögöttes eszköz és a kamatláb összekapcsolásának módjára, a mögöttes eszköz korábbi és várható teljesítményének alakulására és volatilitására vonatkozó információk beszerzésének helyére, a mögöttes eszközt érintő piaci vagy elszámolási fennakadásokra, a mögöttes eszközt érintő eseményekkel kapcsolatos kiigazítási szabályokra és a számítást végző ügynök nevére vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

4.7.3.11 Kettős Pénznemű Kamatozó Kötvények kamatai (a névleges kamatláb és a fizetendő kamatra vonatkozó rendelkezések, a kamat esedékessé válásának időpontjára vonatkozó rendelkezések, a kamatfizetési időpontok; mögöttes eszköz fajtájának ismertetése, az alapul szolgáló a mögöttes eszköz ismertetése, a mögöttes eszköz és a kamatláb összekapcsolásának módja, a mögöttes eszköz korábbi és várható teljesítményének alakulására és volatilitására vonatkozó információk beszerzésének helye, a mögöttes eszközt érintő piaci vagy elszámolási fennakadások, a mögöttes eszközt érintő eseményekkel kapcsolatos kiigazítási szabályok, a számítást végző ügynök neve)

A Kettős Pénznemű Kötvények tekintetében fizetendő kamatláb vagy a kamat összegét elsősorban a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott módon, ennek hiányában a 4.7.3. pontban írtaknak megfelelően kell megállapítani.

Amennyiben egy Kötvény Kettős Pénznemű Kötvény, akkor a névleges kamatlábra és a fizetendő kamatra, a kamat esedékessé válásának időpontjára, a kamatfizetési időpontokra, az alapul szolgáló a mögöttes eszköz ismertetésére, a mögöttes eszköz és a kamatláb összekapcsolásának módjára, a mögöttes eszköz korábbi és várható teljesítményének alakulására és volatilitására vonatkozó információk beszerzésének helyére, a mögöttes eszközt érintő piaci vagy elszámolási fennakadásokra, a mögöttes eszközt érintő eseményekkel kapcsolatos kiigazítási szabályokra és a számítást végző ügynök nevére vonatkozó információkat, a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

4.7.4 Részben Fizetett Kötvények kamatai (a névleges kamatláb és a fizetendő kamatra vonatkozó rendelkezések, a kamat esedékessé válásának időpontjára vonatkozó rendelkezések, a kamatfizetési időpontok; mögöttes eszköz fajtájának ismertetése, az alapul szolgáló a mögöttes eszköz ismertetése, a mögöttes eszköz és a kamatláb összekapcsolásának módja, a mögöttes eszköz korábbi és várható teljesítményének alakulására és volatilitására vonatkozó információk beszerzésének helye, a mögöttes eszközt érintő piaci vagy elszámolási fennakadások, a mögöttes eszközt érintő eseményekkel kapcsolatos kiigazítási szabályok, a számítást végző ügynök neve)

A Részben Fizetett Kötvények esetében (amennyiben azok nem Diszkont Kötvények) a kamatokat a 4.7.3. pontban foglaltak szerint az adott Kötvények már befizetett névértéke után kell kiszámítani vagy más módon a vonatkozó Végleges Feltételek rendelkezései szerint.

Amennyiben egy Kötvény Részben Fizetett Kötvény, akkor a névleges kamatlábra és a fizetendő kamatra, a kamat esedékessé válásának időpontjára, a kamatfizetési időpontokra, az alapul szolgáló a mögöttes eszköz ismertetésére, a mögöttes eszköz és a kamatláb összekapcsolásának módjára, a mögöttes eszköz korábbi és várható teljesítményének alakulására és volatilitására vonatkozó információk beszerzésének helyére, a mögöttes eszközt érintő piaci vagy elszámolási fennakadásokra, a mögöttes eszközt érintő eseményekkel kapcsolatos kiigazítási szabályokra és a számítást végző ügynök nevére vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

4.7.4.1 Részletekben Törlesztendő Kötvények kamatai (a névleges kamatláb és a fizetendő kamatra vonatkozó rendelkezések, a kamat esedékessé válásának időpontjára vonatkozó rendelkezések, a kamatfizetési időpontok; mögöttes eszköz fajtájának ismertetése, az alapul szolgáló a mögöttes eszköz ismertetése, a mögöttes eszköz és a kamatláb összekapcsolásának módja, a mögöttes eszköz korábbi és várható teljesítményének alakulására és volatilitására vonatkozó információk beszerzésének helye, a mögöttes eszközt érintő piaci vagy elszámolási fennakadások, a mögöttes eszközt érintő eseményekkel kapcsolatos kiigazítási szabályok, a számítást végző ügynök neve)

A Részletekben Törlesztendő Kötvények esetében a kamatokat a 4.7.3. pontban írtaknak megfelelően az adott Kötvények még nem teljesített Törlesztő Részletek összege után kell kiszámítani vagy más módon a vonatkozó Végleges Feltételek rendelkezései szerint.

Amennyiben egy Kötvény Részletekben Törlesztett Kötvény, akkor a névleges kamatláb és a fizetendő kamatra, a kamat esedékessé válásának időpontjára, a kamatfizetési időpontokra, az alapul szolgáló a mögöttes eszköz ismertetésére, a mögöttes eszköz és a kamatláb összekapcsolásának módjára, a mögöttes eszköz korábbi és várható teljesítményének alakulására és volatilitására vonatkozó információk beszerzésének helyére, a mögöttes eszközt érintő piaci vagy elszámolási fennakadásokra, a mögöttes eszközt érintő eseményekkel kapcsolatos kiigazítási szabályokra és a számítást végző ügynök nevére vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

4.7.5 Kamatozás késedelem esetén

Az egyes Kötvények (illetve amennyiben egy Kötvényt csak részben váltanak vissza, úgy annak csak a visszaváltott része) visszaváltásuk napjától kezdve nem kamatoznak (ha kamatozott egyáltalán) kivéve, ha a tőke visszafizetését jogellenesen késleltetik vagy megtagadják. Ilyen esetben a kérdéses tőkerész a Ptk. 6:48.§ (3) bekezdésében meghatározottak szerint kamatozik addig az időpontig, amíg az illető Kötvény után járó teljes összeg kifizetésre nem kerül.

4.7.6 Kamatozás Kötvények Visszavásárlása Esetén

Amennyiben a Kibocsátó visszavásárol Kötvényeket, úgy a visszavásárolt Kötvények tekintetében a visszavásárlás időpontját követően esedékes Kamatfizetési Napokon Kamatösszeg nem fizetendő. Amennyiben a visszavásárolt Kötvények a későbbiekben értékesítésre kerülnek, úgy az értékesített Kötvények tekintetében az értékesítés időpontját követő Kamatfizetési Napokon Kamatösszeg fizetendő. A félreértések elkerülése végett az értékesítést követő első Kamatfizetési Napon az így értékesített Kötvények tekintetében a fizetendő Kamatösszeg mértéke megegyezik az egyébként nem visszavásárolt és nem újraértékesített Kötvények tekintetében fizetendő Kamatösszeg mértékével.

4.7.7 A kamattörlesztésre vonatkozó követelések érvényességének határideje

A Kötvényrendelet alapján, a Kötvényeken alapuló kamatkövetelések a Kibocsátóval szemben nem évülnek el.

4.7.8 A kamattörlesztések kifizetése

A kamattörlesztések kifizetésére a 4.8.3. pont szabályait megfelelően alkalmazni kell.

4.8. Lejárat napja és a Kötvény törlesztésére vonatkozó rendelkezések, ideértve a visszafizetési eljárásokat, előtörlesztést és törlesztési feltételeket

4.8.1 A Kötvények fajtái a tőkeösszeg meghatározása szerint

A Kötvény a tőkeösszeg meghatározása szerint lehet olyan Kötvény,

(i) amelyek Végső Visszaváltási Összege a Meghatározott Névérték („Végtörlesztéses Kötvény”)

(ii) amelynek Végső Visszaváltási Összege valamilyen képlet alapján kerül kiszámításra ("Indexált Visszaváltási Összegű Kötvény");

(iii) amelyek tőkeösszegének visszafizetésére részletekben kerül sor ("Részletekben Törlesztendő Kötvény");

(iv) amelynek Végső Visszaváltási Összege névértékének devizájától eltérő devizában is fizethető ("Kettős Pénznemű Visszaváltási Összegű Kötvény");

(v) amelynek Forgalomba Hozatali Ára forgalomba hozatalkor teljes egészében nem kerül befizetésre ("Részben Fizetett Kötvény")

vagy az előbbiek bármelyikének kombinációja az arra vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott Visszaváltási/Kifizetési Alaptól függően.

4.8.2 A lejárat napja

A Kötvény lejáratának napjára vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

4.8.3 Kifizetések

4.8.3.1 A fizetés módja

A Kötvények kapcsán teljesítendő kifizetéseket a Központi Számlavezető nyilvántartásában az adott esedékességre vonatkozó – a Központi Számlavezető mindenkor hatályos szabályzatában meghatározott – fordulónap ("Fordulónap") végén az adott Kötvényeket illetően állománnyal rendelkező értékpapír-számlavezetők részére kell teljesíteni, a Központi Számlavezető vonatkozó mindenkor hatályos szabályzatával, rendelkezéseivel összhangban, valamint az alkalmazandó adózási jogszabályok figyelembevételével.

Az esedékes fizetést azon Kötvénytulajdonos részére kell teljesíteni, aki a Fordulónapon Kötvénytulajdonosnak minősül.

4.8.3.2 A Fizetési Nap

Ha a Kötvény kapcsán teljesítendő kifizetés napja nem Fizetési Nap, a Kötvénytulajdonos nem követelhet kifizetést a következő Fizetési Napig és ezzel a késedelemmel összefüggésben sem további kamatra sem egyéb kompenzációra nem tarthat igényt. "Fizetési Nap" minden olyan nap,

(i) amelyen kereskedelmi bankok és devizapiacok fizetési műveleteket végeznek és nyitva tartanak az általános üzletmenet számára (ideértve a deviza-kereskedelmet és deviza-betét ügyleteket) Budapesten és a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott További Kereskedelmi Központban; és

(ii) amelyen

(a) – az eurón kívüli Meghatározott Pénznemben kifizetendő összeg tekintetében – kereskedelmi bankok és devizapiacok fizetési műveleteket végeznek és nyitva tartanak az általános üzletmenet számára (ideértve a deviza-kereskedelmet és deviza-betét ügyleteket) a vonatkozó Meghatározott Pénznem országának legfontosabb pénzügyi központjában (ha nem Budapest vagy a megjelölt További Kereskedelmi Központ), vagy

(b) – euróban fizetendő bármely összeg tekintetében – a TARGET Rendszer nyitva áll; és

(iii) amelyen a Központi Számlavezető pénzátutalásokat és értékpapír transzfereket hajt végre.

4.8.3.3 A tőke és kamatok értelmezése

A Kötvényfeltételekben a Kötvényekkel kapcsolatos minden tőkére való hivatkozást úgy kell értelmezni, mint ami – ha alkalmazandó – magában foglalja az alábbiakat:

(i) a Kötvények Végső Visszaváltási Összegét;

(ii) (ha van ilyen) a Kötvények Választott Visszaváltási Összegét;

(iii) a Részletekben Törlesztendő Kötvények esetében a Törlesztő Részleteket; és

(iv) a kamaton kívül minden egyéb kifizetést, amelyet a Kibocsátó a Kötvények alapján vagy azokra tekintettel teljesít.

4.8.4 Visszaváltás

A Kötvények lejáratkor egy összegben, vagy a futamidő alatt részletekben (tőketörlesztés) névértéken, vagy a felett válthatók vissza a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározottak szerint. A Kötvények lejárat előtti visszaváltására vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

4.8.4.1 Visszaváltás lejáratkor

Amennyiben a Kibocsátó a Kötvényt addig nem váltotta vissza vagy érvénytelenítette az alábbiakban meghatározott módon, akkor minden egyes Kötvényt (ideértve többek között minden egyes Indexált Visszaváltási Összegű Kötvényt, és Kettős Pénznemű Visszaváltási Összegű Kötvényt) a vonatkozó Végleges Feltételekben megállapított, vagy az ott leírt módon meghatározott Végső Visszaváltási Összegben, az adott Meghatározott Pénznemben visszavált a Lejárat Napján.

4.8.4.2 Visszaváltás a Kibocsátó választása alapján

A Kibocsátó választása szerint jogosult a Kötvényt visszaváltani az itt meghatározott esetekben és módon:

(i) Amennyiben a Kibocsátó számára a vonatkozó Végleges Xxxxxxxxxx visszaváltási lehetőséget határoz meg, a Kibocsátó, miután a Kötvénytulajdonosokat a 4.6.4. Kötvényfeltétel rendelkezésével összhangban nem kevesebb mint 15 és nem több mint 30 nappal korábban értesítette – amely értesítésnek visszavonhatatlannak kell lennie és fel kell tüntetnie a visszaváltásra meghatározott napot –, bármelyik Választott Visszaváltási Napon visszaválthatja az akkor forgalomban lévő Kötvényeket vagy azok egy részét a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott, vagy az ott leírt módon megállapított Választott Visszaváltási Összeg(ek)ben a vonatkozó Választott Visszaváltási Napig (de azt nem beleértve) felhalmozott kamatokkal együtt (ha van ilyen). Az ilyen visszaváltáskor fizetett összeg nem lehet alacsonyabb, mint a Minimális Visszaváltási Összeg, és nem lehet magasabb, mint a Maximális Visszaváltási Összeg, minden esetben a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározottak szerint. Amennyiben a Kibocsátó nem minden Kötvényt vált vissza, a visszaváltandó Kötvények ("Visszaváltott Kötvények") a Központi Számlavezető szabályaival és a vonatkozó Végleges Feltételekkel összhangban, legfeljebb 30 nappal a visszaváltásra kijelölt napot megelőzően (ezt a kiválasztási napot a továbbiakban "Kiválasztás Napjának" nevezzük) kerülnek kiválasztásra.

(ii) Kizárólag azon Kötvény(ek) Lejárata Előtti Visszaváltására, amely(ek) a Visszaváltás Napján a Kibocsátó tulajdonában van(nak) a Kibocsátó döntése alapján bármely időpontban sor kerülhet. Ebben az esetben a Kibocsátó nem köteles a Kötvénytulajdonosokat a Visszaváltásról az Alaptájékoztató V.4.8.4.2.(i) pontja szerint értesíteni (ami nem érinti a jogszabály által meghatározott közzétételi kötelezettségeket). Az ilyen Kötvény Lejárat Előtti Visszaváltási Összege a Kötvény Névértékével egyezik meg. A Kötvény(ek) Lejárata Előtti Visszaváltása Napját a Kibocsátó határozza meg. A Kötvény Visszaváltásával a Sorozat, illetve a Részkibocsátás a jegyzés lezárását követően Rendkívüli Tájékoztatásként nyilvánosságra hozott össznévértéke csökken, amelyet a Kibocsátó a Kötvénytulajdonosok hozzájárulása nélkül jogosult a Végleges Feltételekben és az egyéb kapcsolódó dokumentumban, azok módosításával feltüntetni, illetve közzétenni.

4.8.4.3 Visszaváltás a Kötvénytulajdonosok választása alapján

Amennyiben a Kötvénytulajdonosok a vonatkozó Végleges Feltételek szerint visszaváltási lehetőséggel rendelkeznek és a Kötvény tulajdonosa a 4.6.4. Kötvényfeltétel rendelkezésével összhangban a Végleges Feltételekben meghatározott időpontban ("Értesítési Időszak") ilyen tárgyú értesítést küld a Kibocsátónak, a Kibocsátó az értesítésben meghatározott lejárati napon visszaváltja az adott Kötvényt a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott feltételek szerint a Választott Visszaváltási Napon, a Választott Visszaváltási Összegben, a Választott Visszaváltási Napig (de azt nem beleértve) felhalmozott kamatokkal együtt.

A Kötvény visszaváltására vonatkozó jog gyakorlásához a Kötvénytulajdonosnak az értesítés időtartama alatt a rendes munkaidőn belül el kell juttatnia a Kijelölt Irodába egy, a Központi Számlavezető vagy a Kötvénytulajdonos értékpapír- számlavezetője által azon a napon kiállított tulajdonosi igazolást (amely a tulajdonjog mellett igazolja, hogy a visszaváltani kívánt Kötvények a Kibocsátó javára zárolás alá kerültek) és egy megfelelő módon kitöltött és aláírt értesítést (az akkor megkövetelt formában), amely értesítés a Kibocsátó Kijelölt Irodájában szerezhető be ("Visszaváltási Értesítés"). Ebben a Visszaváltási Értesítésben a tulajdonosnak meg kell jelölnie egy fizetési számlaszámot, ahová a jelen Kötvényfeltételek szerint a kifizetést teljesíteni kell. A jelen pont szerint a Kötvénytulajdonosok által adott Visszaváltási Értesítés visszavonhatatlan.

4.8.4.4 Részletfizetések

A Részletekben Törlesztendő Kötvények a Törlesztő Részletekben és a Törlesztési Napokon kerülnek visszaváltásra.

4.8.4.5 Részben Fizetett Kötvények

A Részben Fizetett Kötvények visszaváltására a jelen Kötvényfeltétel és a vonatkozó Végleges Feltételek előírásai szerint kerül sor.

4.8.4.6 Érvénytelenítés

Valamennyi visszaváltásra kerülő Kötvény érvénytelenítésre kerül. Az ily módon érvénytelenített Kötvények nem bocsáthatók ki, illetve nem adhatók el újra. A félreértések elkerülése érdekében a Kibocsátó által kezdeményezett visszaváltáson kívüli jogcímen (pl. másodpiaci adásvétel) megszerzett Kötvényeket érvényteleníteni nem kell, de Kibocsátó jogosult azok visszaváltására.

4.8.4.7 Késedelmes fizetés a Diszkont Kötvényekre

Ha valamely Diszkont Kötvényre a fenti (a), (b) vagy (c) pontok szerinti visszaváltásakor a fizetendő összegek jogtalan visszatartására vagy kifizetésének megtagadására kerül sor, az ilyen Diszkont Kötvények tekintetében esedékes és visszafizetendő összeg a fenti 4(c) pont előírásai szerint kiszámított összeg lesz oly módon, mintha az abban hivatkozott visszaváltásra megállapított nap, illetve a Diszkont Kötvény esedékességi és fizetési napja az a nap lenne, amelyen az ilyen Diszkont Kötvénnyel összefüggésben járó összegek kifizetésre kerültek és a Hozam a Ptk. 6:48.§ (3) bekezdésében meghatározott késedelmi kamattal növelt összeg lenne.

4.9. A várható hozam és a hozam kiszámításának módja

4.9.1 A várható hozam

A várható hozammal kapcsolatos információkat – amennyiben a Kötvény vonatkozásában ilyen közzétételre kerül – a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

4.9.2 A hozam kiszámításának módja

A Fix Kamatozású Kötvények Forgalomba Hozatali Hozama az a belső megtérülési ráta, amely mellett a Fix Kamatozású Kötvény után járó kamat és tőke kifizetések diszkontált értéke megegyezik a bruttó, azaz felhalmozott kamatokkal növelt forgalomba hozatali árral. A Diszkont Kötvények Forgalomba Hozatali Hozama az a hozamráta, amely mellett a Diszkont Kötvény után lejáratkor esedékes kifizetés diszkontált értéke megegyezik a forgalomba hozatali árral.

A hozam kiszámításának módjával kapcsolatos további információkat – amennyiben a Kötvény vonatkozásában ilyen közzétételre kerül és az az EHM-re vonatkozó szabályoktól eltérő – a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

4.9.3 Az EHM

Amennyiben az EHM rendelet azt kötelezővé teszi, akkor Kibocsátó a vonatkozó Végleges Feltételekben közzéteszi az ún. egységesített értékpapír hozam mutatót („EHM”), amelyet a következőképpen kell számítani:

4. melléklet a 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelethez

Az EHM kiszámításához a következő képletet kell alkalmazni, ha a lejáratig hátralévő futamidő 365 napnál kevesebb:

ahol:

n: a kamatfizetések száma, r: az EHM értéke,

ti: a vásárlás napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma, (k+tt)i: az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és tőketörlesztés összege.

5. melléklet a 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelethez

Az EHM kiszámításához a következő képletet kell alkalmazni, ha a lejáratig hátralévő futamidő legalább 365 nap:

ahol:

n: a kamatfizetések száma, r: az EHM értéke,

ti: a vásárlás napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma, (k+tt)i: az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és tőketörlesztés összege.

4.10. A Befektetők/Kötvénytulajdonosok képviselete a Kötvények forgalomba hozatalakor, valamint a Kötvények futamideje alatt

A Kötvények jegyzése, illetve azokra aukciós ajánlat tétele a természetes személy Befektető, valamint a Kötvények megszerzését követően a Kötvénytulajdonos eljárása személyesen vagy (eseti vagy állandó meghatalmazással) képviselő útján is történhet, amennyiben azt jogszabály vagy a Kibocsátó vonatkozó üzletszabályzata nem zárja ki. A nem természetes személy Befektetőt/Kötvénytulajdonost a jogszabályban és/vagy működési formája szerinti szerződésben vagy annak alapján meghatározott természetes személyek képviselik a jogszabályban, szerződésben meghatározott módon és terjedelemben.

Képviselő eljárása esetén a jegyzéshez/aukciós ajánlathoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek a képviselt Befektetőt illetik meg, a jegyzéshez/aukciós ajánlathoz kapcsolódó felelősség szintén a képviseltet terheli, a Kötvények tulajdonjoga az allokációt követően a képviselt Befektetőre száll.

A meghatalmazás, így a képviselet jog megszűnik pl. a Befektető/Kötvénytulajdonos általi visszavonással, a meghatalmazásban meghatározott idő lejártával, feltétel bekövetkeztével, a Befektető/Kötvénytulajdonos vagy a meghatalmazott képviselő halálával, vagy jogszabályban meghatározott egyéb esetekben, továbbá az eseti meghatalmazás az abban meghatározott rendelkezés, jognyilatkozat megtételével veszti hatályát. A meghatalmazás megszűnése a Kibocsátóval szemben attól az időponttól hatályos, amikor az azt kiváltó körülményről a Kibocsátó hiteles tudomást szerez. A meghatalmazás megszűnése nem érinti a meghatalmazott által a megszűnés Kibocsátóval szembeni hatályosulásának időpontját megelőzően adott, de még nem teljesült megbízások hatályát, a Kibocsátó azonban kizárólag saját döntése szerint jogosult az ilyen megbízás teljesítését felfüggeszteni.

A Kibocsátó a Kötvénytulajdonosokat képviselő szervezetet nem nevez meg és ilyen képviseletre vonatkozó szabályokat nem állapít meg, de vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazhatnak ezzel kapcsolatos rendelkezéseket.

A Befektető/Kötvénytulajdonos Kötvények forgalomba hozatalakor történő, valamint a Kötvény futamideje alatti képviseletére vonatkozó további szabályokat, a benyújtandó okiratok formai és tartalmi előírásait, az alkalmazható ügyletkötési csatornákra vonatkozó szabályokat a Kibocsátó vonatkozó – Felügyelet részére benyújtott – üzletszabályzatai és szerződései, valamint a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazzák.

4.11. Új kibocsátások esetén nyilatkozat azon határozatokról, engedélyekről és jóváhagyásokról, amelyek alapján az értékpapírokat előállították és/vagy kibocsátották, illetve a jövőben előállítják és/vagy kibocsátják

4.11.1 Felhatalmazás a Kötvényprogram felállítására

Az OTP Bank Nyrt. Termékfejlesztési, Értékesítési és Árazási Bizottsága a 2017/269 sz. (2017. július 13-i dátumú) határozatában adott felhatalmazást a jelen Alaptájékoztatóban leírt Kötvényprogram felállítására.

4.11.2 Felhatalmazás a Kötvényprogram hatálya alatti egyedi forgalomba hozatalra

A Kötvényprogram hatálya alatti egyedi forgalomba hozatallal kapcsolatos felhatalmazás információit a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazzák, amennyiben az eltérő a 4.11.1 pontban foglaltaktól.

4.12. Új kibocsátások esetén az értékpapírok kibocsátásának várható időpontja

A Tpt. 31. § (2) bekezdése szerint a kibocsátási programra vonatkozóan közzétett Alaptájékoztató tizenkét hónapig hatályos. Kötvényeket a Kötvényprogram keretein belül az Alaptájékoztató közzétételének Felügyelet általi engedélyezését követő tizenkét hónapon belül lehet nyilvánosan forgalomba hozni vagy szabályozott piacra bevezetni. A Kötvényprogram hatálya alatti egyes Kötvények forgalomba hozatala várható időpontjával kapcsolatos szabályokat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

A Kibocsátó jogosult a Kötvénytulajdonosok hozzájárulása nélkül mind a korábban kibocsátott Kötvényekkel azonos Sorozatba tartozó, mind új Sorozatba tartozó Kötvények forgalomba hozatalára.

4.13. Az értékpapírok szabad átruházhatóságára vonatkozó korlátozások leírása

A Kötvények csak a KELER Zrt. mindenkori előírásaival és eljárásaival összhangban, az eladó értékpapír-számlájának megterhelésével és a vevő értékpapír-számláján történő jóváírással ruházhatók át. A Tpt. 6. § (5) bekezdése értelmében a Kötvénytulajdonosok nem kérhetik a dematerializált Kötvények nyomdai úton történő előállítását.

A Kötvényeket csak a vonatkozó, a Kötvények kibocsátásának időpontjában hatályos jogszabályokkal és a jelen Alaptájékoztatóval összhangban szerezhetik meg belföldi magánszemélyek, jogi személyek, intézményi befektetők, valamint külföldi magánszemélyek, jogi személyek, szervezetek és intézményi befektetők akár külföldön, akár Magyarországon. Valamely Részlet során forgalomba hozott Kötvényekre vonatkozó értékesítési korlátozásokat az Alaptájékoztató és a vonatkozó Végleges Feltételek együttesen tartalmazza.

A Kötvények a Magyarország területén, illetve – jelen Alaptájékoztató Tpt. 32. §-a szerinti kiegészítését követően – Szlovákiában, Bulgáriában, Romániában, valamint Horvátországban kerülhetnek kibocsátásra. A Magyarország, mint székhely szerinti tagállam területén kívül a fogadó állam illetékes hatóságának 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő egyedi notifikációja alapján kerülhet sor kibocsátásokra. A Kibocsátó nem vállal kötelezettséget arra, hogy a Kötvények a Magyarország területén kívül forgalomba hozatalra kerülnek.

A jelen Alaptájékoztató és az adott Végleges Feltételek terjesztése, illetve a Kötvény forgalomba hozatala és értékesítése egyes jogrendszerekben jogszabályi korlátozások alá eshet. A Kibocsátó nem állítja, hogy a jelen Alaptájékoztató valamely más országban az ott alkalmazandó jogszabályi vagy egyéb követelményeknek megfelelően jogszerűen terjeszthető, vagy azt, hogy a Kötvény jogszerűen ezen országokban kibocsátható vagy vásárolható, illetve nem vállal felelősséget az ilyen terjesztés vagy forgalomba hozatal, illetve vásárlás jogszerűségéért. Magyarországon kívül, és azon fogadó államon kívül, ahol a Kötvény a Kibocsátó által forgalomba hozatalra kerül, a Kibocsátó nem tett semmiféle olyan intézkedést, amely a Kötvény nyilvános forgalomba hozatalát vagy a jelen Alaptájékoztató terjesztését lehetővé tenné egy olyan országban, ahol a forgalomba hozatalhoz vagy a terjesztéshez ilyen intézkedésre szükség van. Ennek megfelelően, az ilyen országban a Kötvény nem bocsátható ki, illetve nem értékesíthető sem közvetve, sem közvetlenül. Továbbá a jelen Alaptájékoztató, a hirdetmények vagy egyéb forgalomba hozatali dokumentumok nem terjeszthetők vagy hozhatók nyilvánosságra, kivéve akkor, ha azok olyan körülmények között történnek, amelyek biztosítják az adott ország vonatkozó jogszabályainak és egyéb rendelkezéseinek betartását (feltéve, hogy a Kibocsátó nyilatkozik erről). A Kötvények egyike sem került korábban, és a jövőben sem kerül nyilvántartásba vételre az Amerikai Egyesült Államok 1933. évi értékpapírokról szóló törvénye („Amerikai Értékpapírtörvény”) alapján. Az Amerikai Értékpapírtörvény S Rendelkezésének megfelelően, a Kötvények egyikét sem lehet amerikai személyek részére vételre felajánlani, értékesíteni, átadni, illetve nem lehet az Amerikai Egyesült Államok területén a Kötvényt senki részére vételre felajánlani, értékesíteni és átadni.

4.14. Adózás

4.14.1 Általános szabályok

Az Alaptájékoztató jelen része kizárólag általános információkat tartalmaz és kizárólag az Alaptájékoztató készítésekor hatályban lévő Magyarország területén hatályos adózási szabályokat tartalmazza. Magyarország területén kívüli forgalomba hozatalkor irányadó általános adózási információkat a jelen Alaptájékoztató Tpt. 32. §-a szerinti kiegészítése, az ilyen forgalomba hozatalra vonatkozó Végleges Feltételek, illetve a Forgalmazó irányadó szabályzata tartalmazza. Az Alaptájékoztatóban foglalt általános információk nem vehetik figyelembe az egyes befektetők adókötelezettségét befolyásoló, a Kötvényekkel összefüggésben felmerülő valamennyi egyedi körülményt, így nem tekinthetők adótanácsadásnak a Kötvénytulajdonosok számára. A Kibocsátó nem vállal továbbá felelősséget az irányadó jogszabályokban, illetve az azokra vonatkozó joggyakorlatban az Alaptájékoztató készítésének időpontját követően bekövetkező változások következményeiért. A fentieknek megfelelően valamennyi egyedi esetben adótanácsadó igénybevétele ajánlott és szükséges.

A Kötvény révén juttatott kamatjövedelem során az OTP Bank Nyrt., mint a kötvény kibocsátója minősül kifizetőnek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 18. pontja szerint vagy az OTP Bank Nyrt. helyett a kamatjövedelmet kifizető/juttató hitelintézet, befektetési szolgáltatót a személyi jövedelemadóról 1995. évi CXVII. törvény 65. § (2) bekezdés szerint.

A Kötvénytulajdonosoknak teljesítendő kifizetések a mindenkor alkalmazandó pénzügyi vagy más jogszabályokkal és egyéb rendelkezésekkel összhangban történnek. Ebből következően sem a Kibocsátó, sem pedig a Fizető Bank, sem a Forgalmazó (ha van ilyen) nem fog pótlólagos kifizetést teljesíteni abban az esetben, ha a Kötvények alapján teljesítendő kifizetésekből a kifizetőnek adót vagy más összeget kell levonnia. A Kibocsátó mint kifizető, valamint a Fizető Bank, és Forgalmazó (ha van ilyen) a hatályos jogszabályokkal összhangban nem felelős a Kötvény- tulajdonosokkal vagy más személyekkel szemben semmilyen díjért, költségért, veszteségért vagy kiadásért, amely az ilyen kifizetésekkel kapcsolatban keletkezik vagy a kifizetésekből ered, illetve a Kibocsátó és a Fizető Bank, valamint a Forgalmazó (ha van ilyen) nem érvényesíthet a Kötvénytulajdonosokkal vagy más személyekkel szemben ilyen díjat, költséget, veszteséget vagy kiadást.

4.14.2 Belföldi adóügyi illetőségű magánszemélyek és társaságok

4.14.2.1 Magánszemélyek

A magánszemélyek Kötvényekből keletkező kamatjövedelmét 15% jövedelemadóterheli, amelyet a kifizető állapít meg és von le a jövedelem kifizetése során. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 65. §-a szerint kamatjövedelemnek minősül a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

(i) kamata és/vagy hozama csökkentve a vételárban felhalmozott kamattal a vételt követő első kamatfizetéskor, egyébként a jóváírt teljes kamata;

(ii) beváltásakor, visszaváltásakor, átruházásakor elért árfolyamnyereség növelve a vételárban megfizetett felhalmozott azon kamattal, amelyet az előző pont alapján az első kamatfizetéskor csökkentő tételként vettek figyelembe.

Amennyiben a kamatjövedelem nem kifizetőtől származik, akkor a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg az adókötelezettséget.

4.14.2.2 Társaságok

A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó társaságok kötelesek figyelembe venni az adózás előtti eredményük meghatározása során a kötvénnyel végzett minden tranzakcióhoz kapcsolódó bevételt és kiadást. A kifizető nem von le adót a kötvény révén juttatott bevételből, az eredményt terhelő adókötelezettség teljesítése a gazdasági tevékenységet folytató társaságok kötelezettsége.

4.14.3 Külföldi adóügyi illetőségű magánszemélyek és társaságok

4.14.3.1 Magánszemélyek

A külföldi adóügyi illetőségű magánszemélyek, amennyiben Magyarország és az illetőség szerinti állam között van kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezmény, vagy viszonosság, akkor annak figyelembevételével adóznak, ha a magánszemély igazolja külföldi adóügyi illetőségét, valamint – ha az egyezmény úgy rendelkezik, akkor – haszonhúzói nyilatkozatot bocsát rendelkezésre.

A külföldi illetőség igazolására a külföldi adóhatóság - az adómentességhez való jogosultság igazolására a nemzetközi szervezet - által kiállított okirat angol nyelvű példánya, magyar nyelvű szakfordítása, vagy ezek egyikéről készült másolat szolgál (a továbbiakban: illetőségigazolás). Az illetőséget adóévenként akkor is igazolni kell, ha az illetőség a korábban benyújtott illetőségigazolás óta nem változott. A külföldi illetőségű magánszemély az illetőségigazolást az adóévben történt első kifizetés időpontját, illetősége változása esetén a változást követő első kifizetés időpontját megelőzően adja át.

Tekintettel arra, hogy az OTP Bank Nyrt. az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/H. §-ában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség alanyának minősülő Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény, ezért az OTP Bank Nyrt. kifizető minőségében a külföldi magánszemély illetőségének megállapításakor az Aktv. 1. melléklet II-IV. és VII. pontjában meghatározott átvilágítási szabályok alkalmazásával állapítja meg az illetőséget. Ebben az esetben akkor kell illetőségigazolást benyújtani a kifizetést megelőzően, ha a vizsgálat eredményeként az került megállapításra, hogy a magánszemélynek több tagállamban, más államban, vagy más joghatósággal rendelkező területen van illetősége.

Adóügyi illetőségigazolás hiányában vagy amennyiben nincs egyezmény, illetve viszonosság a két állam között, akkor a külföldi magánszemélyek a mindenkor hatályos Személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint adóznak. A kifizetést követően a Kötvénytulajdonos az illetőségigazolás és a kifizető igazolása birtokában az illetékes adóhatósági szervnél a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint adóvisszatérítési igényt terjeszthet elő akkor, ha a külföldi illetőségű magánszemélytől levont adó mértéke magasabb, mint a nemzetközi egyezmény alapján alkalmazandó adómérték.

A külföldi illetőségű magánszemély a kifizetést megelőzően, szakfordítással ellátott okiratban nyilatkozik arról, hogy a kifizetés tekintetében haszonhúzónak minősül-e, ha az alkalmazandó kettős adózás elkerülésére kötött egyezmény szerint e körülmény az adókötelezettséget befolyásolja. A nyilatkozat az ugyanazon szerződés alapján, ugyanazon jogcímen a naptári évben kifizetett összegre terjed ki a körülmények megváltozásáig.

Ha a külföldi illetőségű magánszemélytől levont adó mértéke magasabb, mint a nemzetközi egyezmény alapján alkalmazandó adómérték, akkor a külföldi illetőségű magánszemély az illetőségigazolás és a kifizető igazolása benyújtásával az állami adó- és vámhatóságnál adó-visszatérítési igényt terjeszthet elő. Az adókülönbözetet az adóhatóság a külföldi illetőségű magánszemély által megjelölt fizetési számlára utalja át.

4.14.3.2 Társaságok

A külföldi adóügyi illetőségű társaságoknak juttatott jövedelmet Magyarországon adókötelezettség nem terheli.

5. AZ AJÁNLATTÉTEL FELTÉTELEI

5.1. Feltételek, ajánlati statisztikák, várható ütemezés és a jegyzéshez/ajánlattételhez szükséges intézkedések

5.1.1 Az ajánlattétel feltételei.

A jelen Kötvényprogram keretében a Kötvények nyilvánosan hozhatók forgalomba. Az egyes forgalomba hozatalok történhetnek jegyzési eljárás (Tpt. 49. §) vagy aukciós eljárás (Tpt. 50. §) útján. A Magyarország területén kívül történő

– jelen Alaptájékoztató Tpt. 32. §-a szerinti kiegészítése után lehetővé váló – forgalomba hozatal esetén a forgalomba hozatalok a forgalomba hozatal államának jogszabályaira tekintettel is, az azok által lehetővé tett eljárással történhetnek.

A Kötvények forgalomba hozatalának napja az a nap, amikor a Kötvényt a KELER Zrt. a vonatkozó jogszabályok és saját szabályzatai alapján keletkezteti.

A forgalomba hozatalok pénzneme szerint a Kötvények HUF-ban, EUR-ban, USD-ben, CHF-ben, BGN-ben, HRK-ban, RSD-ben, UAH-ban, RUB-ben és RON-ban kerülnek forgalomba hozatalra.

A forgalomba hozatalok országa szerint a Kötvények Magyarország területén, mint székhely-államban, illetve – jelen Alaptájékoztató Tpt. 32. §-a szerinti kiegészítését követő külön notifikációs eljárást követően – az Európai Unió többi tagállamának területén, mint fogadó államban kerülhetnek forgalomba hozatalra.

A Kötvényprogram hatálya alatt a Kötvény forgalomba hozatala történhet adagolt kibocsátással, amely Kötvény adott időszak alatti folyamatos kibocsátása azonos lejárati időponttal.

Az 5.1. pont jegyzési eljárásra vonatkozó rendelkezéseit minden esetben alkalmazni kell, ha a jegyzés lebonyolítására Magyarország területén kerül sor. Az 5.1. pont jegyzési eljárásra vonatkozó rendelkezései Magyarország területén kívül történő forgalomba hozatalra akkor alkalmazhatók, ha az ilyen forgalomba hozatalra vonatkozó Végleges Feltételek vagy a Forgalmazó irányadó szabályzata eltérően nem rendelkezik.

Az 5.1. pont aukciós eljárásra vonatkozó rendelkezéseit minden esetben alkalmazni kell, ha az aukció lebonyolítására Magyarország területén kerül sor. Az 5.1. pont aukciós eljárásra vonatkozó rendelkezései Magyarország területén kívül történő forgalomba hozatalra akkor alkalmazhatók, ha az ilyen forgalomba hozatalra vonatkozó Végleges Feltételek vagy a Forgalmazó irányadó szabályzata eltérően nem rendelkezik.

5.1.2 A kibocsátás/ajánlattétel teljes összege; ha az összeget még nem rögzítették, a végleges ajánlati összeg nyilvános bejelentésének feltételei és időpontja.

A Kötvény forgalomba hozatali teljes összegét, illetve ha ezt az összeget a Végleges Feltételekben nem rögzítik, a végleges ajánlati összeg nyilvános bejelentésének feltételeit és időpontját a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

5.1.3 Az ajánlattételre nyitva álló idő, ideértve a lehetséges módosításokat is, a jegyzési és aukciós eljárás bemutatása.

5.1.3.1 A jegyzési eljárás lebonyolítása

5.1.3.1.A. A jegyzési ajánlatok benyújtása

Jegyzési ajánlatot a jegyzési ív kitöltésével és annak a jegyzési időszakon belül, a Jegyzési Helyeken történő átadásával tehet a Befektető (ideértve az elektronikus utat is).

„Jegyzési Hely”-nek minősülnek

(i) – a vonatkozó Végleges Feltételek eltérő rendelkezése hiányában – az OTP Bank Nyrt., mint Forgalmazó jelen Alaptájékoztatóhoz mellékelt fiókjai, az OTPdirekt telefonos szolgáltatás, az OTPdirekt internetes szolgáltatás, valamint az OTPdirekt Bróker internetes szolgáltatás, továbbá a telefax és az OTP Bank Nyrt. Privát Banki Híváskezelő szolgáltatása, továbbá

(ii) a vonatkozó Végleges Feltételekben megjelölt egyéb helyek.

A Befektető személyes eljárására és képviseletére vonatkozó szabályokat, a benyújtandó okiratok, szükséges nyilatkozatok formai és tartalmi előírásait, az alkalmazható ügyletkötési csatornákra (fiók, internet, telefon, stb.) vonatkozó szabályokat a Forgalmazó vonatkozó – Felügyelet részére benyújtott – üzletszabályzatai és szerződései tartalmazzák.

Tekintettel arra, hogy a Kötvények dematerializált formában kerülnek kibocsátásra, ezért a nyilvános forgalomba hozatal során jegyzés csak olyan személytől fogadható el, aki

(iii) – a Kibocsátó által intézményi ügyfélként nem kezelt Befektető esetén – a Forgalmazónál vezetett összevont értékpapírszámla és kapcsolódó fizetési számla (ügyfélszámla) vezetésre szerződést kötött, vagy

(iv) – a Kibocsátó által intézményi ügyfélként kezelt Befektető esetén – a jegyzés során a számlavezető azonosító adatait és a számára a Forgalmazónál vezetett összevont értékpapírszámla és fizetési számla számát megadta.

Az értékpapír-, és fizetési (illetve ügyfél-)számla nyitás feltételeit a Forgalmazó vonatkozó üzletszabályzata és szerződései tartalmazzák.

Képviselő eljárása esetén a jegyzéshez kapcsolódó jogok és kötelezettségek a képviselt Befektetőt illetik meg, a jegyzéshez kapcsolódó felelősség szintén a képviseltet terheli, az értékpapír tulajdonjoga az allokációt követően a képviselt Befektetőre száll.

5.1.3.1.B. A jegyzett összeg megfizetésének módja és a jegyzés érvényessége

A Befektetőknek a jegyzési vételárat a jegyzéssel egyidejűleg a Forgalmazónál vezetett összevont értékpapírszámlához kapcsolt fizetési számlán (illetve ügyfélszámlán) kell biztosítani, kivéve, ha az OTP Bank Nyrt. és a Befektető között a jegyzési vételár teljesítésére külön írásbeli megállapodás jön létre a jegyzési ív aláírásával egyidejűleg.

Készpénznek a Forgalmazónál vezetett összevont értékpapírszámlához kapcsolódó fizetési számlára történő befizetése esetén a jegyzés helyén a Forgalmazó befizetési pénztári bizonylatot állít ki a befizetett összegről.

Átutalással történő fizetés esetén a jegyzés elfogadásának/érvényességének feltétele, hogy a jegyezni kívánt Kötvények teljes vételára a jegyzési ív aláírásával egyidejűleg a Befektető fizetési számláján rendelkezésre álljon.

Minősített befektetők a jegyzési vételár megfizetését más pénzforgalmi szolgáltatótól történő átutalással is teljesíthetik a Kibocsátó Végleges Feltételekben meghatározott számú elkülönített letéti számlájára. Átutalás esetén a jegyzési íven meghatározott összegnek a jegyzési ív leadásáig be kell érkeznie a letéti számlára, ide nem értve azon Befektetőket, akik a Forgalmazóval külön megállapodást kötöttek, és befizetési kötelezettségüket ezen külön megállapodásban foglaltaknak, vagy a Végleges Feltételekben meghatározottaknak megfelelően kötelesek teljesíteni.

Devizakülföldi ajánlattevők befizetésüket a hatályos devizajogszabályok rendelkezéseivel összhangban kötelesek teljesíteni.

Tekintettel arra, hogy a jegyzési időszak túljegyzés esetén három nap elteltével a megadott határnapot megelőzően is lezárható, az átutalásból eredő valamennyi kockázatot, így a lezárásig történő meg nem érkezés következményeit is a Befektető viseli.

A Forgalmazó a nem minősített befektető jegyzését csak abban az esetben fogadja el, ha a jegyzés fedezete a Jegyzési ív aláírásakor a Jegyzési Xxxx rendelkezésére áll, illetve a Befektető tudomásul veszi, hogy amennyiben a jegyzés időpontjára a fedezet nem áll a Forgalmazó rendelkezésére, akkor a jegyzés meghiúsul, kivéve, ha az OTP Bank Nyrt. és a Befektető között a jegyzési vételár teljesítésére külön írásbeli megállapodás jön létre a jegyzési ív aláírásával egyidejűleg.

5.1.3.1.C. A Jegyzés elfogadása

A jegyzésben feltüntetett összeg és az átutalt/befizetett összeg közötti különbözőség esetén a jegyzés az elkülönített letéti számlára beérkezett összeg erejéig kerül elfogadásra, illetve, ha a jegyzési íven ennél kisebb összeg szerepel, akkor a jegyzési íven szereplő összeg tekintendő irányadónak.

A jegyzéssel kapcsolatos információk teljes körét az Alaptájékoztató és a Végleges Feltételek együttesen tartalmazzák.

5.1.3.2 Az aukciós eljárás lebonyolítása

5.1.3.2.A. Aukciós ajánlatok benyújtása

A Kibocsátó a vonatkozó Végleges Feltételekben az aukciós ajánlat elfogadásának feltételéül szabhatja, hogy a minősített befektetőnek nem minősülő befektető értékpapírszámlával és kapcsolódó fizetési számlával rendelkezzen a Forgalmazónál.

A Befektetők aukciós ajánlatukat kitöltött és aláírt aukciós ív (formanyomtatvány) személyesen vagy a Tpt. 50§ (3) bekezdésében meghatározott módon történő benyújtásával tehetik meg az Aukciós ajánlattételi időszak Kezdetétől az Aukciós ajánlattételi időszak Zárásáig terjedő időszakban a Végleges Feltételekben megjelölt Ajánlattételi helyeken.

Az Aukciós ajánlattételi időszak Kezdetének és Zárásának időpontját és az értékesítési helyeket a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

Aukciós ajánlat személyesen vagy képviselő útján tehető. A Befektető személyes eljárására és képviseletére vonatkozó szabályokat, a benyújtandó okiratok formai és tartalmi előírásait, az alkalmazható ügyletkötési csatornákra vonatkozó szabályokat a Forgalmazó vonatkozó – Felügyelet részére benyújtott – üzletszabályzatai és szerződései tartalmazzák.

Tekintettel arra, hogy a Kötvények dematerializált formában kerülnek kibocsátásra, ezért a nyilvános forgalomba hozatal során aukciós ajánlat csak olyan személytől fogadható el, aki

(i) – a Kibocsátó által intézményi ügyfélként nem kezelt Befektető esetén – a Forgalmazónál vezetett összevont értékpapírszámla és kapcsolódó fizetési számla (ügyfélszámla) vezetésre szerződést kötött, vagy

(ii) – a Kibocsátó által intézményi ügyfélként kezelt Befektető esetén – az aukció során a számlavezető azonosító adatait és a számára a Forgalmazónál vezetett összevont értékpapírszámla és fizetési számla számát megadta.

Az értékpapír-, és bank (illetve ügyfél-)számla nyitás feltételeit a Forgalmazó vonatkozó üzletszabályzata és szerződései tartalmazzák.

Képviselő eljárása esetén az aukciós ajánlathoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek a képviselt Befektetőt illetik meg, az aukciós ajánlathoz kapcsolódó felelősség szintén a képviseltet terheli, az értékpapír tulajdonjoga az allokációt követően a képviselt Befektetőre száll.

Ha alkalmazandó, aukciós ajánlatot a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott minimális Forgalomba hozatali árral megegyező vagy annál magasabb árfolyamon, illetve maximális forgalomba hozatali hozammal megegyező vagy annál alacsonyabb hozamon lehet tenni.

Egy Befektető több aukciós ajánlatot is tehet különböző árfolyamokon/hozamokon külön aukciós ív benyújtásával. Az ugyanazon Befektető által beadott különböző árfolyamon/hozamon megtett ajánlatok külön aukciós ajánlatként kerülnek értékelésre.

Az aukciós ajánlatban meghatározható Kötvények minimális és/vagy maximális mennyiségére vonatkozó információkat (”Minimális ajánlattételi mennyiség”, illetve ”Maximális ajánlattételi mennyiség”) a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

Az aukciós ajánlat benyújtásával a Befektető feltétlen és az ajánlattételi határidő lejártát követően visszavonhatatlan kötelezettséget vállal a Kötvények átvételére az ajánlatában feltüntetett teljes összeg erejéig, és tudomásul veszi, hogy ajánlata részben is (az ajánlott mennyiség meghatározott részére kiterjedően is) elfogadható.

5.1.3.2.B. Befizetés módja

Nem minősített befektető ajánlattevők az aukciós íven meghatározott összeg megfizetését az értékesítési helyeken készpénzzel, illetve a Forgalmazói feladatokat ellátó Kibocsátónál vezetett fizetési számlájuk feletti olyan rendelkezés megadásával teljesíthetik a Forgalmazói feladatokat ellátó Kibocsátó Végleges Feltételekben meghatározott számú elkülönített letéti számlájára, hogy a Forgalmazói feladatokat ellátó Kibocsátó az aukciós íven meghatározott összeget a számlán az Aukciós ajánlattételi időszak Zárásáig zárolja.

Minősített befektető ajánlattevők az aukciós íven meghatározott összeg megfizetését más pénzforgalmi szolgáltatótól történő átutalással is teljesíthetik a Forgalmazói feladatokat ellátó Kibocsátó Végleges Feltételekben meghatározott számú elkülönített letéti számlájára. Átutalás esetén az aukciós íven meghatározott összegnek az aukciós ív leadásáig be

kell érkeznie a letéti számlára, ide nem értve azon ajánlattevőket, akik a Forgalmazói feladatokat is ellátó Kibocsátóval külön megállapodást kötöttek, s befizetési kötelezettségüket ezen külön megállapodásban foglaltaknak, vagy a Végleges Feltételekben meghatározottaknak megfelelően kötelesek teljesíteni.

Devizakülföldi ajánlattevők befizetésüket a hatályos devizajogszabályok rendelkezéseivel összhangban kötelesek teljesíteni.

5.1.3.2.C. Aukciós ajánlat érvényessége

A Befektető ajánlata csak akkor érvényes, ha

(i) a Befektető határidőben eleget tett az előbbiek szerinti fizetési, illetve átutalási kötelezettségének; illetve szabályszerűen megkötötte a Forgalmazóval a fizetésre vonatkozó külön megállapodást,

(ii) a benyújtott aukciós ív hiánytalanul ki van töltve, abból a Befektető személye és az ajánlat kétséget kizáróan megállapíthat,

(iii) az aukciós ív az arra meghatározott határidőben került benyújtásra, és

(iv) képviselő útján történő ajánlattétel esetén a benyújtott meghatalmazás, illetve képviseleti jogot igazoló okirat megfelel a jelen Alaptájékoztatóban és a Forgalmazó vonatkozó üzletszabályzatában és szerződéseiben foglalt feltételeknek.

5.1.3.2.D. Aukciós ajánlatok elfogadása

A Kibocsátó az ajánlatok ismeretében dönt az aukció során elfogadásra kerülő legalacsonyabb árfolyamról, mely alatti árfolyamot megjelölő ajánlatokat nem fogadja el, így azok érvénytelennek minősülnek. Az elfogadható legalacsonyabb árat tartalmazó ajánlatok részben is kielégíthetők az ”Allokáció azonos árfolyamszinten / hozamszinten” pontban ismertetett eljárás szerint. Az ajánlatok elfogadására a legmagasabb árfolyamú ajánlattal kezdve csökkenő sorrendben kerül sor, az árfolyamok alapján, legfeljebb a Sorozat meghirdetett maximális összegéig, figyelembe véve az 5.2.2.2. pontban foglaltakat is. Az aukciós ajánlati íven szereplő összeg és az átutalt összeg közötti különbözőség esetén a Kibocsátó az ajánlatot a letéti számlájára beérkezett összeg erejéig tudja elfogadni, illetőleg ha az ajánlati íven ennél kisebb összeg szerepel, úgy az ajánlati íven szereplő összeg tekintendő mérvadónak.

Az aukcióval kapcsolatos információk teljes körét az Alaptájékoztató és a Végleges Feltételek együttesen tartalmazzák.

5.1.4 Az ajánlattétel tárgyát képező mennyiség leszállításának lehetősége és az értékpapírt lejegyzők/ajánlat tevők által befizetett többletösszeg visszafizetésének módja.

5.1.4.1 Lejegyezhető mennyiség leszállításának lehetősége jegyzési eljárásban

A Kibocsátó nem köti ki a lejegyezhető Kötvények mennyiségének leszállítását.

5.1.4.2 Az értékpapírt lejegyzők által befizetett többletösszeg visszafizetésének módja jegyzési eljárásban.

Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott minimális jegyzési mennyiség nem kerül lejegyzésre, a Kibocsátó – a Forgalmazó útján – a kibocsátást meghiúsultnak tekinti és a Kötvények ellenértékét a hatályos jogszabályok szerinti módon és határidőben – kamatfizetési kötelezettség nélkül – visszatéríti.

A ki nem elégített, a csak részben kielégített, az érvénytelen jegyzésekhez kapcsolódóan teljesített befizetések, valamint a befizetett összegnek a jegyzési íven szereplő összeget meghaladó részének Kibocsátó általi – Forgalmazó útján történő – visszatérítésére a Jegyzési időszak Zárásától és eredményének megállapításától számított 7 napon belül levonásmentesen kerül sor. Amennyiben a jegyzési összeg befizetésére

(i) készpénzben került sor, akkor a Kibocsátó – a Forgalmazó útján – az összeget a Befektetőnek postai úton, az által megadott címre küldi meg,

(ii) átutalással került sor, a Kibocsátó – a Forgalmazó útján – az összeget a Befektetőnek a rendelkezésre álló fizetési számlára téríti meg,

(iii) a Forgalmazónál vezetett fizetési számla megterhelésével került sor, akkor a Kibocsátó – a Forgalmazó útján – az összeget a Befektetőnek a rendelkezésre álló fizetési számlájára írja jóvá, illetve ha a fizetési számla

időközben megszűnt, akkor az (i) pontot alkalmazza.

A Kibocsátó – a Forgalmazó útján – az általa a jelen pontnak megfelelően megkísérelt, de meghiúsult visszafizetés összegét felelős őrzésbe veszi és így tartatja nyilván az általános polgári jogi elévülési határidő leteltéig.

5.1.4.3 Az értékpapírra ajánlatot tevők által befizetett többletösszeg visszafizetésének módja aukciós eljárásban.

A ki nem elégített, a csak részben kielégített, az érvénytelen ajánlatokhoz kapcsolódóan teljesített befizetések, valamint a befizetett összegnek az aukciós ajánlatban szereplő összeget meghaladó részének Kibocsátó általi visszatérítésére az aukció lezárásától és eredményének megállapításától számított 7 napon belül levonásmentesen kerül sor. Amennyiben a jegyzési összeg befizetésére

(i) készpénzben került sor, akkor a Kibocsátó – a Forgalmazó útján – az összeget a Befektetőnek postai úton, az által megadott címre küldi meg,

(ii) átutalással került sor, a Kibocsátó – a Forgalmazó útján – az összeget a Befektetőnek a rendelkezésre álló fizetési számlára téríti meg,

5.1.5 Az ajánlattétel legalacsonyabb és/vagy legmagasabb összege (az értékpapírok darabszámában vagy az összesített befektetendő összegben meghatározva).

5.1.5.1 A jegyzés legalacsonyabb és/vagy legmagasabb összege jegyzési eljárásban.

A jegyzés legalacsonyabb és/vagy legmagasabb összegét (az értékpapírok darabszámában vagy az összesített befektetendő összegben meghatározva) vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

5.1.5.2 A z ajánlattétel legalacsonyabb és/vagy legmagasabb összege aukciós eljárásban.

Az aukciós ajánlattétel legalacsonyabb és/vagy legmagasabb összegét (az értékpapírok darabszámában vagy az összesített befektetendő összegben meghatározva) vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

5.1.6 Az értékpapírok kifizetésének és kiadásának módja és határideje.

Kötvények forgalomba hozatala

A jelen Kötvényprogram keretében a Kötvények nyilvánosan hozhatók forgalomba, kizárólag névre szólóan és dematerializált formában. A dematerializált Kötvény olyan névre szóló értékpapír, amelynek nincs sorszáma, a tulajdonos nevét, egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat pedig az értékpapírszámla tartalmazza. Az egyes forgalomba hozatalok történhetnek jegyzési eljárás (Tpt. 49. §) vagy aukciós eljárás (Tpt. 50. §) útján.

Jegyzés az értékpapír forgalomba hozatala során az értékpapírt megszerezni szándékozó Befektetőnek az értékpapír megszerzésére irányuló, feltétetlen és visszavonhatatlan nyilatkozata, amellyel az ajánlatot elfogadja és kötelezettséget vállal az ellenszolgáltatás teljesítésére, aukció pedig a forgalomba hozatal azon módja, amely keretén belül a Kibocsátó az általa meghatározott feltételek szerint lehetőséget biztosít ajánlattételre és a beérkezett vételi ajánlatok meghatározott szempont alapján versenyeznek. A Magyarország területén kívül történő – jelen Alaptájékoztató Tpt. 32. §-a szerinti kiegészítése után lehetővé váló – forgalomba hozatal esetén a forgalomba hozatalok a forgalomba hozatal államának jogszabályaira tekintettel is, az azok által lehetővé tett eljárással történhetnek.

Kötvények forgalomba hozatalának napja

A Kibocsátó a Kötvényekről egy példányban – értékpapírnak nem minősülő – okiratot állít ki, amely tartalmazza (i) a tulajdonos neve kivételével a Kötvény jogszabályban meghatározott valamennyi tartalmi kellékét (ii) a kibocsátásról szóló döntést (iii) a kibocsátott teljes sorozat össznévértékét (iv) a kibocsátott Kötvények számát, névértékét, és (v) a Kibocsátó cégszerű aláírását.

Amennyiben a kibocsátás jegyzési eljárással történik, a fenti okiratot a Kibocsátó legkésőbb a jegyzés tényleges lezárását követő napon állítja ki. Amennyiben a jegyzést követően allokációra kerül sor, az okiratot legkésőbb az allokáció lezárását követő napon kell kiállítani. Ha a Kibocsátó a forgalomba hozatalra aukciós eljárást választja, az okiratot legkésőbb az azt követő napon állítja ki, amikor a kibocsátandó Kötvény mennyisége véglegessé vált. Ezt követően fenti okiratot a Kibocsátó a KELER-nél helyezi el, és egyidejűleg megbízza azt a Kötvények előállításával.

Amikor a tulajdonosnak a Kötvények kiadására vonatkozó követelési joga megnyílt, a Kibocsátó haladéktalanul értesíti a KELER-t az allokáció eredménye alapján az értékpapír-tulajdonos számlavezetőjének személyéről és a központi értékpapírszámlán jóváírandó Kötvények darabszámáról. A Kibocsátó utasítására a KELER a központi értékpapírszámlákat a fenti okirat és a Kibocsátó értesítése alapján a Kötvények jóváírásával megnyitja. A Kibocsátó, mint értékpapír-számlavezető – a KELER-nek a központi értékpapírszámla megnyitásáról szóló értesítését követően – az abban megjelölt értéknappal, az általa vezetett értékpapírszámlán jóváírja a Kötvényeket és erről a számlatulajdonost értesíti.

A Kötvény forgalomba hozatalának a napját a Kibocsátó a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározza.

5.1.7 Az ajánlattétel eredményének nyilvánosságra hozatalára választott módszer teljes körű bemutatása, a nyilvánosságra hozatal időpontja.

5.1.7.1 Az ajánlattétel eredményének nyilvánosságra hozatala jegyzési eljárásban

A jegyzés eredményét (illetve részleges elfogadás esetén a jegyzési íven jelzett összeg elfogadott részéről) a Kibocsátó legkésőbb a Jegyzési időszak Zárását követő második budapesti munkanapon a Kötvényprogrammal kapcsolatos dokumentumok közzétételi helyein megjelentetett tájékoztatás keretében nyilvánosságra hozza a Kibocsátó honlapján (xxx.xxxxxxx.xx), a Budapesti Értéktőzsde honlapján (xxx.xxx.xx) az MNB által működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xxx.xx honlapon, illetve amennyiben a Kibocsátó a kötvényeket a Budapesti Értéktőzsdén kívül más szabályozott piacra is bevezeti, úgy a kapcsolódó szabályozott információk ezen szabályozott piac által előírt helyen és módon is közzétételre kerülnek. A Kibocsátó a kapcsolódó szabályozott információkat a Tpt. 56. §-ában foglaltak és a pénzügyminiszter 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelete szerint hozza nyilvánosságra. A Kötvények Magyarország területén kívül történő, jelen Alaptájékoztató Tpt. 32. §-a szerinti kiegészítése után lehetővé váló forgalomba hozatala esetén a Kötvényprogrammal kapcsolatos dokumentumok, a forgalomba hozatal államának jogszabályaira, illetve szabályozott piacának előírásaira tekintettel is, amennyiben alkalmazandók, az azok által kötelezővé tett eljárással történnek.

5.1.7.2 Az ajánlattétel eredményének nyilvánosságra hozatala aukciós eljárásban

A Kibocsátó a beadott érvényes ajánlatokat az aukció napján összesíti és dönt az elfogadásukról. Az ajánlatok elfogadásáról vagy elutasításáról (illetve részleges elfogadás esetén az ajánlott összeg elfogadott részéről) a Forgalmazó legkésőbb az aukció napját követő második munkanapon (budapesti idő szerint) 9:00 óráig értesíti az ajánlattevőket. Az aukció eredményét a Kibocsátó legkésőbb az aukció napját követő második munkanapon a Kötvényprogrammal kapcsolatos dokumentumok közzétételi helyein megjelentetett tájékoztatás keretében nyilvánosságra hozza a Kibocsátó honlapján (xxx.xxxxxxx.xx), a Budapesti Értéktőzsde honlapján (xxx.xxx.xx) az MNB által működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xxx.xx honlapon, illetve amennyiben a Kibocsátó a kötvényeket a Budapesti Értéktőzsdén kívül más szabályozott piacra is bevezeti, úgy a kapcsolódó szabályozott információk ezen szabályozott piac által előírt helyen és módon is közzétételre kerülnek. A Kibocsátó a kapcsolódó szabályozott információkat a Tpt. 56. §-ában foglaltak és a pénzügyminiszter 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelete szerint hozza nyilvánosságra.

5.1.8 Az elővásárlási jogok gyakorlásának eljárása, a jegyzési jog átruházhatósága és a nem gyakorolt jegyzési jogok kezelése.

A Kötvényekkel kapcsolatban harmadik személyek javára elővásárlási jog, jegyzési jog nem áll fenn, emiatt az elővásárlási jogok gyakorlásának eljárása, a jegyzési jog átruházhatósága és a nem gyakorolt jegyzési jog kezelése nem szükséges.

5.2. Forgalmazási terv és allokáció

5.2.1 Azon lehetséges befektetők megadása, akiknek felajánlják az értékpapírokat. Amennyiben az

ajánlattétel egyidejűleg két vagy több ország piacára vonatkozik, és az ajánlattétel egy szeletét e piacok közül néhány számára tartották vagy tartják fenn, jelezni kell, hogy melyik ez a szelet.

5.2.1.1 Azon lehetséges befektetők megadása, akiknek felajánlják az értékpapírokat

5.2.1.2 Amennyiben az ajánlattétel egyidejűleg két vagy több ország piacára vonatkozik, és az ajánlattétel egy szeletét e piacok közül néhány számára tartották vagy tartják fenn, jelezni kell, hogy melyik ez a szelet.

Amennyiben az ajánlattétel egyidejűleg két vagy több ország piacára vonatkozik, és az ajánlattétel egy szeletét e piacok közül néhány számára tartották vagy tartják fenn, a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza majd azt az információt, hogy ez melyik szelet.

5.2.2 Eljárás, amelynek keretében az értékpapírt jegyzők értesítést kapnak a számukra kiutalt mennyiségről, és tájékoztatás arról, hogy az értesítést megelőzően megkezdődhet-e a kereskedés.

5.2.2.1 Kötvények elosztása túljegyzés esetén (allokáció) jegyzési eljárásban

A vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza az esetleges aluljegyzésre, vagy túljegyzésre vonatkozó össznévérték határokat. A Kibocsátó fenntartja a jogot arra vonatkozóan, hogy bármely Sorozatból a meghirdetett mennyiséget meghaladóan túljegyzést fogadjon el. Bármely sorozat túljegyzése esetén a Kibocsátó dönthet az adott sorozat jegyzéseinek teljes vagy részleges elfogadásáról. Részleges elfogadás esetén allokációra kerül sor. Amennyiben a Végleges Feltételek ettől eltérően nem rendelkezik, a következő két allokációs elv egyike alkalmazható az egyes Sorozatok esetén:

(i) Kártyaleosztásos allokáció: Jegyzések részleges elfogadása esetén, a jegyzők közötti kártyaleosztásos allokációra kerül sor úgy, hogy minden érvényes jegyzéssel rendelkező jegyzőnek minden körben egy-egy darab Kötvény kerül leosztásra. Abban a leosztási körben, amelyben már nem jutna valamennyi jegyzőnek újabb Kötvény, a fennmaradó Kötvények véletlenszerűen kerülnek leosztásra a jegyzők között.

(ii) Magánszemélyek allokációs elsőbbsége: A magánszemély jegyzők allokációs elsőbbséget élveznek, amennyiben erről a Végleges Feltételek eltérően nem rendelkezik. Magánszemélyek jegyzésének részleges elfogadása esetén a Kötvények elosztása kártyaleosztásos módszerrel történik, azaz minden érvényes jegyzéssel rendelkező magánszemély jegyző számára minden körben egy-egy darab Kötvény kerül leosztásra. Abban a leosztási körben, amelyben már nem jutna valamennyi magányszemély jegyzőnek újabb Kötvény, a fennmaradó Kötvények véletlenszerűen kerülnek leosztásra a magánszemély jegyzők között. Abban az esetben, ha minden magánszemély jegyző jegyzése már teljes mértékben kielégítésre került, a további, nem magánszemély jegyzők között kártyaleosztásos allokációra kerül sor úgy, hogy minden érvényes jegyzéssel rendelkező nem magánszemély jegyző számára minden körben egy-egy darab Kötvény kerül leosztásra. Abban a leosztási körben, amelyben már nem jutna valamennyi nem magánszemély jegyzőnek újabb Kötvény, a fennmaradó Kötvények véletlenszerűen kerülnek a nem magánszemély jegyzők között leosztásra.

A Kibocsátó a kapcsolódó szabályozott információkat a Tpt. 56. §-ában foglaltak és a pénzügyminiszter 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelete szerint hozza nyilvánosságra. A Kötvények Magyarország területén kívül történő, jelen Alaptájékoztató Tpt. 32. §-a szerinti kiegészítése után lehetővé váló forgalomba hozatala esetén a Kötvényprogrammal kapcsolatos dokumentumok, a forgalomba hozatal államának jogszabályaira, illetve szabályozott piacának előírásaira tekintettel is, amennyiben alkalmazandók, az azok által kötelezővé tett eljárással történnek.

5.2.2.2 Allokáció aukciós túlkereslet és azonos árfolyamszinten / hozamszinten tett ajánlatok esetén aukciós eljárásban

A vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza az esetleges aluljegyzésre, vagy túljegyzésre vonatkozó össznévérték határokat. Aukciós túlkereslet (túljegyzés) esetén a Kibocsátó fenntartja a jogot arra vonatkozóan, hogy eltérjen a meghirdetett mennyiségtől és meghatározza az aukción értékesítésre felajánlott mennyiséget. Ezen jog gyakorlásának időpontjára és módjára az aukció eredményének kihirdetésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Amennyiben több Befektető nyújt be aukciós ajánlatot ugyanazon árfolyamot/hozamot megjelölve, és a Kötvények elosztásakor nem elégíthető ki valamennyi ilyen Befektető Kötvényigénylése az adott árfolyamszinten/hozamszinten (túljegyzés), akkor allokációra kerül sor, amelynek során – amennyiben a Végleges Feltételek ettől eltérően nem rendelkezik –, a következő két allokációs elv egyike alkalmazható az egyes Sorozatok esetén:

(i) Kártyaleosztásos allokáció: A Befektetők között a Kötvények elosztása kártyaleosztásos módszerrel történik, azaz minden még ki nem elégített, érvényes aukciós ajánlattal rendelkező befektető számára minden körben egy-egy darab Kötvény kerül leosztásra. Abban a leosztási körben, amelyben már nem jutna valamennyi befektetőnek újabb Kötvény, a fennmaradó Kötvények véletlenszerűen kerülnek leosztásra a befektetők között.

(ii) Magánszemélyek allokációs elsőbbsége: A magánszemély Befektetők allokációs elsőbbséget élveznek, amennyiben a Végleges Feltételek erről eltérően nem rendelkezik. Magánszemélyek aukciós ajánlatainak részleges elfogadása esetén a Kötvények elosztása kártyaleosztásos módszerrel történik, azaz minden még ki nem elégített, érvényes aukciós ajánlattal rendelkező magánszemély befektető számára minden körben egy-egy darab Kötvény kerül leosztásra. Abban a leosztási körben, amelyben már nem jutna valamennyi magányszemély befektetőnek újabb Kötvény, a fennmaradó Kötvények véletlenszerűen kerülnek leosztásra a magánszemély befektetők között. Abban az esetben, ha minden magánszemély befektető érvényes aukciós ajánlata már teljes mértékben kielégítésre került, a további, nem magánszemély befektetők között kártyaleosztásos allokációra kerül sor úgy, hogy minden érvényes aukciós ajánlattal rendelkező nem magánszemély befektető számára minden körben egy-egy darab Kötvény kerül leosztásra. Abban a leosztási körben, amelyben már nem jutna valamennyi még ki nem elégített nem magánszemély befektetőnek újabb Kötvény, a fennmaradó Kötvények véletlenszerűen kerülnek a még ki nem elégített nem magánszemély befektetők között leosztásra.

5.3. Árképzés

5.3.1 Az értékpapírok várható ajánlati ára vagy az ár meghatározásának módja, valamint a

nyilvánosságra hozatali eljárás. A kifejezetten az értékpapírt jegyzőre vagy vásárlóra terhelt költségek és adók összege.

5.3.1.1 Az értékpapírok várható ajánlati ára vagy az ár meghatározásának módja, valamint a nyilvánosságra hozatali eljárás

A Kötvények névértéken, névérték alatti, vagy a névértéket meghaladó áron kerülhetnek forgalomba hozatalra. A forgalomba hozatali ár Tpt. 34. §-ának megfelelően legkésőbb a forgalomba hozatal kezdőnapját megelőző napon közzétételre kerül a Kibocsátó honlapján (xxx.xxxxxxx.xx), a Budapesti Értéktőzsde honlapján (xxx.xxx.xx) az MNB által működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xxx.xx honlapon, illetve amennyiben a Kibocsátó a kötvényeket a Budapesti Értéktőzsdén kívül más szabályozott piacra is bevezeti, úgy a kapcsolódó szabályozott információk ezen szabályozott piac által előírt helyen és módon is közzétételre kerülnek. A Kibocsátó a kapcsolódó szabályozott információkat a Tpt.

56. §-ában foglaltak és a pénzügyminiszter 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelete szerint hozza nyilvánosságra.

5.3.1.2 Az értékpapírt jegyzőre vagy vásárlóra terhelt költségek és adók összege

Az OTP Bank Nyrt. magyar adóügyi illetőséggel rendelkezik és a befektetési szolgáltatások végzése során teljesített kifizetések esetén a kifizetés idején hatályos magyar jogszabályok és nemzetközi egyezmények alapján jár el. A konkrét értékpapírra és ügyletre vonatkozó adó- és illetékjogi információk pontosan csak az értékpapírra jogosult ügyfél egyedi körülményei alapján ítélhetők meg és azok a jövőben változhatnak. Általános adózási tájékoztatót a V. Fejezet 4.14. pont tartalmaz.

A fentieken túl nincs a Kibocsátó által közvetlenül az Kötvényt jegyzőre vagy vásárlóra terhelt költség azzal, hogy a Kötvényeket dematerializált formában értékpapírszámlákon tartják nyilván, amelynek költségeivel a Kötvénytulajdonosnak számítania kell.

5.4. Befektetési szolgáltatók és jegyzési garanciavállalás

5.4.1 A teljes ajánlattétel és az egyes szeletei kapcsolattartójának (kapcsolattartóinak), valamint - amennyiben a kibocsátó vagy ajánlattevő számára ismertek - a befektetési szolgáltatók neve és címe azokban az országokban, ahol az ajánlattétel történik.

A Kötvényhez kapcsolódóan Fizető Bankként az OTP Bank Nyrt. (H-1051 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00.) jár el, mint Kötvényprogram hatálya alatt forgalomba hozott Kötvényekkel kapcsolatos egyes fizetési tevékenységeket ellátó hitelintézet. Az OTP Bank Nyrt. jogosult a Kötvényekkel kapcsolatos fizető banki szolgáltatásra más, erre a forgalomba hozatal országa szerint engedéllyel rendelkező személyt megbízni, amely esetben az erre vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

A Kötvényhez kapcsolódóan Forgalmazóként az OTP Bank Nyrt. (H-0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00.) jár el, mint a Kötvényprogram hatálya alatt forgalomba hozott Kötvények forgalomba hozatalát lebonyolító hitelintézet. Az OTP Bank Nyrt. jogosult a Kötvények forgalomba hozatalára más, erre a forgalomba hozatal országa szerint engedéllyel rendelkező személyt megbízni, amely esetben az erre vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

5.4.2 A kifizető ügynökök és letétkezelők neve és címe minden egyes országban.

A Kötvényhez kapcsolódóan Fizető Bankként az OTP Bank Nyrt. (H-1051 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00.) jár el, mint Kötvényprogram hatálya alatt forgalomba hozott Kötvényekkel kapcsolatos egyes fizetési tevékenységeket ellátó hitelintézet. Az OTP Bank Nyrt. jogosult a Kötvények forgalomba hozatalára más, erre a forgalomba hozatal országa szerint engedéllyel rendelkező személyt megbízni, amely esetben az erre vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

A Kötvényhez kapcsolódóan Központi Számlavezetőként a KELER Zrt. (1074 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xx 00-00.) jár, amely a Tpt. és a Demat. rendelet alapján a Kötvények központi nyilvántartását vezető szervezet (központi értéktár, központi értékpapírszámla vezetője). A Kötvények Magyarországon kívüli forgalomba hozatala esetén a központi nyilvántartást vezető szervezet nevét és címét a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

5.4.3 A kibocsátás garantálására kötelezettséget vállaló szervezetek neve és címe, egyéb kapcsolódó adatok.

A vonatkozó Végleges Feltételek eltérő rendelkezése hiányában a Kötvényhez kapcsolódóan jegyzési garanciavállaló nem kerül kijelölésre. Amennyiben a Kötvényhez kapcsolódóan valamely személy jegyzési garanciát vállal, vagy kész a kibocsátást kötelezettségvállalás nélkül, illetve megállapodás alapján „a legjobb tudása szerint” elhelyezni, akkor ennek adatait a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

5.4.4 Az átvételi szerződés megkötésének időpontja.

A vonatkozó Végleges Feltételek eltérő rendelkezése hiányában a Kötvényhez átvételi szerződés nem kerül megkötésre. Amennyiben a Kötvényhez kapcsolódóan átvételi szerződés kerül megkötésre, akkor ennek adatait a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

6. TŐZSDEI BEVEZETÉSRE ÉS A KERESKEDÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

6.1. Tájékoztatás arról, hogy a kínált értékpapírok tekintetében nyújtanak-e be kérelmet a bevezetésre, és szabályozott piacon vagy azzal egyenértékű piacokon kívánják-e forgalmazni.

Az Alaptájékoztató két Alaptájékoztatót foglal magában, amelyek alapján a Kötvényprogram keretében a Kibocsátó az Alaptájékoztatóban megjelölt szabályozott piacra bevezetett, és oda be nem vezetett Kötvényeket kíván nyilvánosan forgalomba hozni.

A Kibocsátó – az erre vonatkozó eljárások lefolytatását követően – kezdeményezheti a Kötvényprogram keretében forgalomba hozott Kötvények tőzsdei bevezetését a Budapest Értéktőzsdére (BÉT), a Szlovák Értéktőzsdére (BSSE), a Bolgár Értéktőzsdére (BSE), a horvát Zágrábi Értéktőzsdére (ZSE), illetve a román Bukaresti Értéktőzsdére (BVB), erre azonban kötelezettséget nem vállal.

A Kötvény szabályozott piacon vagy azzal egyenértékű piacon történő kereskedésére vonatkozó információkat – ideértve az értékpapírokkal való kereskedés engedélyezésének legkorábbi időpontját is – a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

6.2. Minden olyan szabályozott vagy azzal egyenértékű piac, amelyen – a Kibocsátó ismeretei szerint – a felkínálandó vagy bevezetendő értékpapírokkal azonos osztályú értékpapírokkal kereskednek.

A vonatkozó Végleges Feltételek eltérő rendelkezése hiányában, a Kibocsátó legjobb tudomása szerint, nincsen olyan szabályozott vagy azzal egyenértékű piac, amelyen a felkínálandó vagy bevezetendő értékpapírokkal azonos osztályú értékpapírokkal kereskednek.

6.3. Azon szervezetek neve és címe, amelyek kötelezettséget vállaltak arra, hogy közvetítőként működnek közre a másodlagos piacokon folytatott kereskedésben, és vételi vagy ajánlati áron keresztül biztosítják a likviditást, továbbá a kötelezettségvállalásaik főbb feltételeinek bemutatása.

Amennyiben a Végleges Feltételek így rendelkezik, akkor a Forgalmazó (OTP Bank Nyrt. – 1051 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00.) a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott módon, az ott megjelölt informatikai rendszer megfelelő oldalán vagy a Kibocsátó/Forgalmazó fiókjaiban kifüggesztett értesítések útján eladási és/vagy vételi árat jegyezhet az egy Sorozatban vagy Részletben forgalomba hozott Kötvények tekintetében. Ennek részletes feltételeit az OTP Bank Nyrt. Befektetési Szolgáltatási Üzletági Üzletszabályzata tartalmazza.

Az OTP Bank Nyrt. jogosult a Kötvények másodlagos piacán folytatott kereskedésben a likviditás biztosításával más, erre a forgalomba hozatal országa szerint engedéllyel rendelkező személyt megbízni, amely esetben az erre vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

7. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

7.1. Az értékpapírjegyzékben a kibocsátással összefüggésben tanácsadókat nem említenek meg.

7.2. Az értékpapírjegyzékben nem szerepelnek egyéb információk, amelyeket részben vagy teljesen bejegyzett könyvvizsgálók ellenőriztek, és erről jelentést készítettek.

7.3. Az értékpapírjegyzék nem tartalmazza szakértői minőségben közreműködő személy nyilatkozatát vagy jelentését.

7.4. Az értékpapírjegyzékben nem szerepelnek információk, amelyek harmadik féltől származnak.

7.5. A Kibocsátónak vagy a Kötvénynek a Kibocsátó kérésére vagy a besorolási eljárásban való közreműködésével készült hitelkockázati besorolása.

7.5.1 A Kibocsátónak a kibocsátó kérésére vagy a kibocsátónak a hitelminősítési eljárásban való

közreműködésével készült hitelkockázati besorolása, továbbá a besorolás jelentésének rövid magyarázata, ha ezt a hitelminősítő szervezet korábban már közzétette.

A Kibocsátó jelenleg hatályos nemzetközi hitelminősítőktől kapott minősítéseit az alábbi táblázat tartalmazza. Ezek a minősítések a Kibocsátó kérésére készültek.

OTP Bank	Minősítés	Aktuális
Moody's	Hosszú lejáratú deviza betét	Baa3**
	Hosszú lejáratú forint betét	Baa3*
	Rövid lejáratú deviza betét	Prime-3
	Rövid lejáratú forint betét	Prime-3
	Alárendelt deviza adósság (UT2)	B1(hyb)
Standard & Poor's	Hosszú lejáratú deviza adós	BBB-**
	Hosszú lejáratú forint adós	BBB-**
	Rövid lejáratú deviza adós	A-3
	Rövid lejáratú forint adós	A-3

*pozitív minősítői kilátással

** stabil minősítői kilátással

A Moody’s esetén az alárendelt deviza adósság (UT2) minősítése a spekulatív kategóriába sorolható, míg a hosszú és a rövid lejáratú forint- és deviza betét besorolások a befektetésre ajánlott kategóriába tartoznak.

Az S&P hosszú és rövid lejáratú forint és deviza adós minősítései egyaránt befektetésre alkalmas kategóriát képviselnek.

A minősítések részletes leírása megtalálható a Moody’s és a Standard & Poor’s hivatalos weboldalán.

7.5.2 A Kötvénynek a Kibocsátó kérésére vagy a Kibocsátónak a hitelminősítési eljárásban való

közreműködésével készült hitelkockázati besorolása, továbbá a besorolás jelentésének rövid magyarázata, ha ezt a hitelminősítő szervezet korábban már közzétette.

A Kibocsátó nem tervezi, hogy a Kötvényekre vonatkozóan hitelkockázati besorolás álljon rendelkezésre. Amennyiben a Kötvénynek a Kibocsátó kérésére vagy a Kibocsátónak a hitelminősítési eljárásban való közreműködésével készült hitelkockázati besorolása rendelkezésre áll, akkor ezt, továbbá a besorolás jelentésének rövid magyarázatát – ha ezt a hitelminősítő szervezet korábban már közzétette – a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza.

VI. VÉGLEGES FELTÉTELEK FORMÁTUMA

Az OTP Bank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

200.000.000.000 Forint keretösszegű Kötvényprogramjának keretében kibocsátásra kerülő [ ] össznévértékű

[ ] Kötvénye

A jelen dokumentum a benne ismertetett Kötvények kibocsátásához kapcsolódó Végleges Feltételek. Az Alaptájékoztatóval és annak kiegészítéseivel együtt értelmezendő jelen Végleges Feltételek elkészítésére a 2003/71/EK irányelv 5. cikkének (4) bekezdésében meghatározott célból került sor.

Az itt használt fogalmak a 2017. augusztus 8-i keltezésű Alaptájékoztatóban szereplő Kötvényfeltételek alkalmazása érdekében kerülnek meghatározásra. A jelen Végleges Feltételek az Alaptájékoztatóval együtt olvasandó.

A jelen kibocsátás Összefoglalója a jelen Végleges Feltételek melléklete.

Az Alaptájékoztatót és az ahhoz kapcsolódó kiegészítő jegyzéket (jegyzékeket) a Kibocsátó a 2003/71/EK irányelv 14. cikkének megfelelően 2017. [Dátum] a Kibocsátó (xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx) és a BÉT (xxxxx://xxx.xxx.xx/) honlapján, valamint az MNB által üzemeltetett (xxxxx://xxxxxxxxxxxx.xxx.xx) honlapon teszi közzé.

[Az alkalmazandó részeket foglalja bele vagy rögzítse, hogy "nem alkalmazandó" (N/A). A számozásnak az alábbiakban foglaltakkal megegyezőnek kell maradnia akkor is, ha az egyes bekezdésekre és albekezdésekre nézve a "nem

alkalmazandó" kerül megjelölésre.]

1.	Kibocsátó:	[ ]
2.	(i) Sorozat megjelölése:	[ ]
	(ii) Részkibocsátási szám:	[ ]
3.	Meghatározott Pénznem(ek):	[ ]
4.	Össznévérték:
	(i) Az eddig kibocsátott Sorozat össznévértéke:	[ ]
	(ii) A jelen Részkibocsátás össznévértéke:	[ ]
5.	Forgalomba hozatali Ár/Minimális Forgalomba Hozatali Ár:	[ ]
6.	Meghatározott Névérték(ek):	[ ]
7.	(i) Forgalomba hozatal Napja:	[ ]
	(ii) Kamatszámítás Kezdőnapja:	[ ]
	(iii) Futamidő:	[ ]
8.	Lejárat Napja:	[ ]
9.	Kamatszámítási Alap:	[százalék Fix Kamatozás]
		[LIBOR/EURIBOR]+/- [ ] százalék Változó Kamatozás]
		[Diszkont]
		[Indexált Kamatozás]
		[Kettős Pénznemű Kamatozás]
		[egyéb]

		(további részleteket lásd alább)
10.	Visszaváltási/Kifizetési Alap:	[Visszaváltás névértéken]
		[Indexált Visszaváltás]
		[Kettős Pénznemű Visszaváltás]
		[Részben fizetett]
		[Részletfizetés]
		[egyéb]
11.	A Kamatszámítási Alap vagy a Visszaváltási/Kifizetési Alap változása:	[Részletezze a Kötvények Kamatszámítási Alapjának vagy Visszaváltási/Kifizetési Alapjának változására vonatkozó rendelkezéseket]
12.	Visszaváltási/Vételi Opciók:	[Visszaváltás a Kötvénytulajdonos választása alapján]
		[Visszaváltás a Kibocsátó választása alapján]
		[(további részleteket lásd alább)]
13.	A Kötvények jellege:	[Nem alárendelt/Alárendelt]
14.	Tőzsdei bevezetés:	[A Kibocsátó kezdeményezi a Kötvényprogram keretében forgalomba hozott Kötvények tőzsdei bevezetését a Budapest Értéktőzsdére/…. szabályozott piacra/ A Kibocsátó nem kezdeményezi a Kötvényprogram keretében forgalomba hozott Kötvények tőzsdei bevezetését a Budapest Értéktőzsdére/……… szabályozott piacra]
15.	A forgalomba hozatal módja:	[nyilvános]
Kamatfizetésre Vonatkozó Rendelkezések
16.	Fix Kamatozású Kötvényekre Vonatkozó Rendelkezések	[Alkalmazandó/nem alkalmazandó] (Ha nem alkalmazandó, törölje a jelen bekezdés további albekezdéseit)
	(i) Kamatláb(ak).	[ ]
	(ii) Kamatfizetési Nap(ok):	[ ]
	(iii) Munkanapszabály:	[Következő Munkanap Szabály/Módosított Következő Munkanap Szabály/Megelőző Munkanap Szabály/egyéb]
	(iv) Fix Kamatösszeg(ek):	[ ] per [ ] névértéken
	(v) Töredékösszeg(ek).	[ ]
	(vi) Kamatbázis:	[ ]
	(vii) Kamatmegállapítási Nap(ok):	[ ] [ ] (NB: Csak ott van jelentősége, ahol a Kamatbázis Tényleges/Tényleges (ISMA))
	(viii) Fix Kamatozású Kötvények kamatszámításának módjára vonatkozó egyéb feltételek:	[Nincs/Részletezze]
	(ix) Bruttó hozam értéke (EHM):	[ ]
17.	Változó Kamatozású Kötvényekre vonatkozó rendelkezések	[Alkalmazandó/nem alkalmazandó] (Ha nem alkalmazandó, törölje a jelen bekezdés további albekezdéseit)

	(i) Meghatározott Időszak(ok)/Meghatározott Kamatfizetési Nap(ok):	[ ]
	(ii) Munkanap Szabály:	[Változó Kamatláb Munkanap Szabály/Következő Munkanap Szabály/Módosított Következő Munkanap Szabály/Megelőző Munkanap Szabály/egyéb]
	(iii) További Kereskedelmi Központ(ok):	[ ]
	(iv) A Kamatláb és a Kamatösszeg megállapításának módja:	[„Képernyőoldal” alapján történő kamatmeghatározás/ISDA Meghatározás/egyéb]
	(v) A Kamatláb és a Kamatösszeg Kiszámításáért felelős fél (ha más, mint a Kibocsátó):	[ ]
	(vi) „Képernyőoldal” alapján történő kamatmeghatározás:	[ ]
	– Referenciakamatláb:	[ ]
	– Kamatmeghatározás Napja(i):	[ ]
	– Vonatkozó Hírügynökségi Oldal:	[ ]
	(vii) ISDA Meghatározás:	[ ]
	– Referenciakamat:	[ ]
	– Megjelölt Lejárat:	[ ]
	– Kamatmegállapítási Nap:	[ ]
	(viii) Kamatfelár(ak):	évi [+/-] [ ] százalék
	(ix) Minimális Kamatláb:	évi [ ] százalék
	(x) Maximális Kamatláb:	évi [ ] százalék
	(xi) Kamatbázis:	[ ]
	(xii) Mögöttes rendelkezések, kerekítésre vonatkozó rendelkezések és bármely más, a Kötvényfeltételekben foglaltaktól különböző, a Változó Kamatozású Kötvények kamatainak számítási módszerére vonatkozó feltétel:	(az alternatívák a [Kamat] Kötvényfeltételben találhatóak) [ ]
18.	Diszkontkötvényekre vonatkozó rendelkezések	[Alkalmazandó/nem alkalmazandó] (Ha nem alkalmazandó, törölje a jelen bekezdés további albekezdéseit)
	(i) Bruttó hozam értéke (EHM):	[ ]
	(ii) Munkanap Szabály:	[Következő Munkanap Szabály/Módosított Következő Munkanap Szabály/Megelőző Munkanap Szabály/egyéb]

	(iii) Kamatbázis:	[ ]
19.	Indexált Kamatozású Kötvényekre vonatkozó rendelkezések	[Alkalmazandó/nem alkalmazandó] (Ha nem alkalmazandó, törölje a jelen bekezdés további albekezdéseit)
	(i) Index/Képlet:	[részletezze itt, vagy mellékletben]
	(ii) A tőke és/vagy esedékes Kamat számításáért felelős személy:	[ ]
	(iii) Meghatározott Időszak(ok)/Meghatározott Kamatfizetési Nap(ok):	[ ]
	(iv) Munkanap Szabály:	[Változó Kamatláb Munkanap Szabály/Következő Munkanap Szabály/Módosított Következő Munkanap Szabály/Megelőző Munkanap Szabály/egyéb]
	(v) Minimális Kamatláb:	évi [ ] százalék
	(vi) Maximális Kamatláb:	évi [ ] százalék
	(vii) Kamatbázis:	[ ]
	(viii) A mögöttes eszköz megnevezése:	[ ]
	(ix) A mögöttes eszközről további információk megtalálhatóak:	[ ]
	(x) A mögöttes eszközt érintő esetleges elszámolási vagy piaci fennakadások:	[Részletezze/nem alkalmazandó]
	(xi) A mögöttes eszközt érintő eseményekkel kapcsolatos kiigazítási szabályok:	[Részletezze/nem alkalmazandó]
	(xii) A mögöttes eszköz értékének változásának hatása az Indexált Kamatozású Kötvény kamataira:	[amennyiben az alapul fekvő eszközök származtatott eszközök]
	(xiii) A mögöttes értékpapír Kibocsátójának megnevezése:	[Részletezze/nem alkalmazandó]
	(xiv) A mögöttes értékpapír ISIN kódja:	[Részletezze/nem alkalmazandó]
20.	Kettős pénznemű Kamatozó Kötvényekre vonatkozó rendelkezések	[Alkalmazandó/nem alkalmazandó] (Ha nem alkalmazandó, törölje a jelen bekezdés további albekezdéseit)
	(i) Átváltási Árfolyam/az Átváltási árfolyam kiszámításának módja:	[részletezze]
	(ii) A tőke és/vagy az esedékes Kamat számításáért felelős Számítást Végző Megbízott, ha van:	[ ]

	(iii) Rendelkezések arra az esetre, ha a számítás az Átváltási Árfolyam alapján lehetetlen vagy nem praktikus	[ ]
	(iv) Azon személy, akinek választása alapján a Meghatározott Pénznem(ek) fizetendő(k):	[ ]
Visszaváltásra Vonatkozó Rendelkezések
21.	Visszaváltás a Kibocsátó választása alapján	[Alkalmazandó/nem alkalmazandó] (Ha nem alkalmazandó, törölje a jelen bekezdés további albekezdéseit)
	(i) Választott Visszaváltási Nap(ok):	[ ]
	(ii) Minden egyes Kötvény Választott Visszaváltási Összege, és ha van ilyen, az összeg(ek) számításának módja:	[ ]
	(iii) Ha részben visszaváltható:	[ ]
	(a) Minimális Visszaváltási Összeg:	[ ]
	(b) Maximális Visszaváltási Összeg:	[ ]
	(iv) Értesítési időszak (ha a Kötvényfeltételekben foglaltaktól eltér):	[ ]
22.	Visszaváltás a Kötvénytulajdonos választása alapján	[Alkalmazandó/nem alkalmazandó] (Ha nem alkalmazandó, törölje a jelen bekezdés további albekezdéseit)
	(i) Választott Visszaváltási Nap(ok):	[ ]
	(ii) Minden egyes Kötvény Választott Visszaváltási Összege, és ha van ilyen, az összeg(ek) számításának módja:	[ ]
	(iii) Értesítési időszak (ha a Kötvényfeltételekben foglaltaktól eltér):	[ ]
23.	Minden egyes Kötvény Végső Visszaváltási Összege:	[Névérték/egyéb/lásd a Mellékletet]
24.	Minden egyes Kötvény Lejárat Előtti Visszaváltási Összege, ha a visszaváltás felmondási esemény miatt történik és/vagy ezek kiszámításának módja (ha szükséges vagy a Kötvényfeltételekben foglaltaktól eltérő [Visszaváltás és vásárlás – Lejárat Előtti Visszaváltási Összegek])	[ ]

A Kötvényekre Vonatkozó Általános Rendelkezések
25.	További Kereskedelmi Központ vagy más rendelkezés a Fizetési Nap vonatkozásában:	[Nem alkalmazandó/részletezze]
26.	Részben Fizetett Kötvényekre vonatkozó rendelkezések: A Kibocsátási Árat kitevő egyes fizetések összege és esedékességi napjuk, a nemfizetés következményei, ideértve a Kibocsátó azon jogát, hogy bevonja a Kötvényeket és késedelemi kamatot számítson fel:	[Nem alkalmazandó/részletezze]
27.	Részlet visszaváltási Kötvényekre vonatkozó rendelkezések:
	(i) Törlesztési Összeg(ek):	[Nem alkalmazandó/részletezze]
	(ii) Törlesztési Nap(ok):	[Nem alkalmazandó/részletezze]
28.	Xxxxxxxx Xxxxx:	[ ]
29.	Egyéb különös feltételek:	[Nem alkalmazandó/részletezze]
Értékesítés
30.	Ha nem szindikált, az érintett Forgalmazó neve:	[ ]
31.	Jegyzési Garanciavállaló:	[Nem alkalmazandó/nevek]
32.	Az ajánlattétel feltételei:
	(i) a jegyzés/aukció helye és módja:	[ ]
	(ii) a jegyzés/aukció ideje:	[ ]
	(iii) a jegyzés/aukciós ajánlattétel legalacsonyabb és legmagasabb összege:	[az értékpapírok darabszámában vagy összesített befektetett összegben meghatározva]
	(iv) Túljegyzés/aukciós túlkereslet:	[ ]
	(v) Allokáció:	[ ]
	(vi) Kihirdetés helye, módja:	[ ]
33.	Az ajánlattétel eredményének nyilvánosságra hozatalának helye, időpontja:	[ ]
34.	További értékesítési korlátozások:	[Nem alkalmazandó/részletezze]

Lebonyolításra vonatkozó adatok
35.	A Központi Értéktártól eltérő elszámolási rendszer(ek), és a vonatkozó azonosítási szám(ok):	[Nem alkalmazandó/név/nevek és szám(o)]
36.	Az elkülönített letéti számla száma:	[ ]
37.	Kifizetési helyek:	[ ]
38.	A Felügyelet Kötvényprogramra adott engedélyének dátuma és száma:	[ ]
39.	A Kibocsátó határozata a Kibocsátás jóváhagyásáról:	[ ]
40.	A Kötvények jóváírása:	[Ingyenes/díj ellenében történő]
41.	A forgalomba hozatal költségei:	[ ]
42.	ISIN:	[ ]
43.	Forgalomba hozatal állama:	[ ]
44.	Nem a Magyarország területén történő forgalomba hozatallal kapcsolatos egyéb, speciális szabályok:	[Nem alkalmazandó/részletezze]
45. [és további sorok]	Egyéb az Alaptájékoztató és a Rendelet által lehetővé tett információ, amely a Végleges Feltételekben határozható meg a kibocsátás vonatkozásában:	[Nem alkalmazandó/részletezze]

FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK

A jelen Végleges Feltételeket a Kibocsátó a Tpt. 29. § (2) bekezdésének megfelelően aláírja és az abban szereplő információért felelősséget vállal. A jelen Végleges Xxxxxxxxxx a legutóbbi Részkibocsátásra vonatkozó Végleges Feltételek óta eltelt időszakra vonatkozóan – az Alaptájékoztatóval és mindenkor hatályos kiegészítéseivel együtt olvasva – a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek a Kötvények, valamint a Kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak.

A Kibocsátó nevében aláírta:

……………………………………….

Meghatalmazott

Melléklet: az adott kibocsátás összefoglalója

VII. 1. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ OTP BANK NYRT.

ÉRTÉKPAPÍRSZOLGÁLTATÁSOKAT NYÚJTÓ FIÓKJAI

Település	Irányítószám	Kerület	Cím
Abony	0 000		Xxxxxxx Xxxxx xxx 0.
Ács	2 941		Xxxx xxxx 00.
Adony	0 000		Xxxxxx xxxx 0.
Ajka	8 400		Xxxxxxxxx xxx 00.
Albertirsa	0 000		Xxxxx xxxx 0/a.
Aszód	2 170		Xxxxxxx Xxxxx utca 42-46.
Bábolna	0 000		Xxxxxxxx xxxx 0.
Bácsalmás	6 430		Szt Xxxxx xxxx 00.
Baja	0 000		Xxxx Xxxxxx xxxx 0.
Baktalórántháza	4 561		Köztársaság tér 4.
Balassagyarmat	2 660		Rákóczi xxxxxxxxx xxxx 00.
Balatonalmádi	0 000		Xxxxxx Xxxxx xxxx 0/a.
Balatonboglár	0 000		Xxxxx Xxxxxx xxxx 0.
Balatonfüred	0 000		Xxxxxx Xxxxxx xxxx 0.
Balatonlelle	0 000		Xxxxxxx xxxx 000-000
Balkány	0 000		Xxxxxxxx xxxx 0.
Balmazújváros	4 060		Veres Xxxxx xxxx 0.
Barcs	0 000		Xxxx xxx 0.
Bátaszék	0 000		Xxxxx xx 00.
Bátonyterenye	3 070	Nagybátony	Xxxxxxx xxxx 0/a.
Battonya	5 830		Fő utca 86.
Békés	0 000		Xxxxxxxxx xxx 0.
Békéscsaba	5 600		Xxx Xxxxxx tér 3.
Békéscsaba	5 600		Andrássy út 37-43.
Berettyóújfalu	4 100		Oláh Xx xxxx 0.
Bicske	2 060		Bocskai köz 1.
Biharkeresztes	0 000		Xxxxxxx Xxxxx xxxx 0.
Bóly	7 754		Hősök tere 8/b.
Bonyhád	7 150		Szabadság tér 10.
Budakeszi	2 092		Fő utca 181.
Budaörs	0 000		Xxxxxxxxx xxxx 000/a.
Budaörs	2 040		Sport út 2-4.
Xxxxxxxx	0 000	X	Xxxxxx xxxx 0.
Xxxxxxxx	0 000	X	Xxxxxx xxxx 00-00.
Budapest	1 027	II	Margit krt. 8-10.
Budapest	0 000	X	Xxxxx xxx 0.
Budapest	0 000	XX	Xxxx xxxx 00-00.
Xxxxxxxx	0 000	XX	Xxxxxxxxx xx 0/a
Budapest	1 025	II	Törökvész út 87-91
Budapest	1 021	II	Xxxxxxxxxxx xx 000.
Budapest	1 033	III	Xxxxxxx xxx 00.
Budapest	1 025	XX	Xxxxxxxxxx xx 0/x.

Budapest	1 039	III	Xxxxxx X xxx 0.
Budapest	0 000	XXX	Xxxxx xx 000.
Budapest	1 033	XXX	Xxxxxxxxxxx xxxx 000.
Xxxxxxxx	0 000	XX	Xxxxxxxx xxxx 00.
Budapest	1 048	IV	Xxxxxxxx xxx 0.
Budapest	0 000	XX	Xxxxx xx 00-00.
Xxxxxxxx	0 000	X	Xxxxx xxxx 0.
Budapest	1 051	V	Bajcsy-Xxxxxxxxxx xx 00.
Xxxxxxxx	0 000	X	Xxxx Xxxxxx xxxx 0-0.
Budapest	1 053	V	Ferenciek tere 11.
Budapest	1 054	V	Xxxxxxxxx xxx 0-0.
Budapest	1 055	V	Xxxxx Xxxxxx krt. 1.
Xxxxxxxx	0 000	XX	Xxxxxxxx xx 0.
Budapest	1 054	V	Széchenyi rkp. 19.
Xxxxxxxx	0 000	XX	Xxxxxxx xxx 0.
Budapest	0 000	XXX	Xxxxxx xxxx 00.
Budapest	1 073	VII	Erzsébet krt. 41.
Budapest	1 075	VII	Károly krt. 1.
Budapest	0 000	XXX	Xxxxxxx xx 00.
Budapest	0 000	XXX	Xxxxxxx xx 0
Budapest	1 075	VII	Károly krt. 25.
Budapest	1 085	VIII	József krt. 33.
Budapest	1 085	VIII	József krt. 53.
Budapest	0 000	XXXX	Xxxxxxxx xx 0.
Budapest	1 081	VIII	Xxxxxxxxxx xxxx 0-0.
Budapest	0 000	XX	Xxxxxx xxxx 0-00.
Xxxxxxxx	0 000	XX	Xxxxxx xxxx 00.
Budapest	1 094	IX	Ferenc krt. 13.
Budapest	1 085	VIII	József krt. 80.
Budapest	1 085	VIII	Kálvin tér 12-13.
Budapest	1 097	IX	Xxxxxxx Xxxxxx krt. 12-14.
Budapest	1 095	IX	Xxxxxxxxx xx 00-00.
Budapest	1 102	X	Xxxxxx Xxxxx sétány 6.
Budapest	1 103	X	Sibrik Xxxxxx xxxx 00.
Budapest	1 106	X	Örs vezér tere 25.
Budapest	1 113	XI	Xxxxxx Xxxx út 92-94.
Budapest	1 117	XI	Xxxxxx Xxxxxxxx körtér 18.
Budapest	1 111	XI	Szt Xxxxxxx xxx 0
Xxxxxxxx	0 000	XX	Xxxxxx xxxx 0.
Xxxxxxxx	0 000	XX	Xxxxxxx Xxxxx xx 00.
Budapest	1 117	XI	Október huszonharmadika (Xxxxx) xxxx 0-00
Budapest	1 126	XII	Böszörményi út 9-11.
Xxxxxxxx	0 000	XXX	Xxxxxxx xxxx 0/b.
Xxxxxxxx	0 000	XXX	Xxxx Xxxxxx xxx 00.
Budapest	1 055	V	Xxxxxxx xxx 0.
Xxxxxxxx	0 000	XXXX	Xxxxxxxx xx 00.

Budapest	1 062	XX	Xxxx xx 0-0.
Xxxxxxxx	0 000	XXXX	Xxxxx xxxx 0.
Xxxxxxxx	0 000	XXXX	Xxxx xx 00-00.
Xxxxxxxx	0 000	XXXX	Xxxx xx 0-00.
Xxxxxxxx	0 000	XXXX	Xxxxx xx 00-00.
Xxxxxxxx	0 000	XXX	Xxxx Xxxxx xxxxxx xxxx 00-00.
Xxxxxxxx	0 000	XXX	Xxxxxxxx xx 00/x.
Xxxxxxxx	0 000	XXX	Xxxxxxx xxx 00.
Budapest	0 000	XXX	Xxxxxxx xx 000/x.
Xxxxxxxx	0 000	XX	Xxxxxxxxxxxx xx 000.
Xxxxxxxx	0 000	XX	Xx xxxx 00.
Xxxxxxxx	0 000	XX	Xxxxxxxx xxxx 00.
Xxxxxxxx	0 000	XXX	Xxxxx xxxx 0/b.
Xxxxxxxx	0 000	XXX	Xxxxxx xx 000.
Xxxxxxxx	0 000	XXXX	Xxxxxxxxx xx 00.
Xxxxxxxx	0 000	XXXX	Xxxxx xx 0-0.
Budapest	0 000	XXXXX	Xxxxx xx 000.
Xxxxxxxx	0 000	XXXXX	Xxxxx xxxx 00.
Xxxxxxxx	0 000	XXXXX	Xxxxx xx 000.
Budapest	1 195	XXX	Xxxxx xx 000.
Budapest	1 195	XIX	Vak Bottyán út 75 a-c
Xxxxxxxx	0 000	XX	Xxxxxxx Xxxxx xxxx 00-00.
Xxxxxxxx	0 000	XXXXX	Xxxxxxxxxxxxx xx 000.
Xxxxxxxx	0 000	XX	Xxxx X xxxx 0.
Xxxxxxxx	0 000	XXXXX	Xxxxxxxxx xxxx 0.
Xxxxxxxx	0 000	XXX	Xxxxxxx Xxxxx xxxx 00.
Xxxxxxxx	0 000	XXX	Xxxxxxx Xxxxx xxxx 00
Xxxxxxxx	0 000	XXXX	Xxxxxxx Xxxxx xxxx 00.
Budapest	1 222	XXXX	Xxxxxxxxxxx xx 00-00.
Bük	0 000		Xxxxxxx Xxxxx xxxx 0-0.
Cegléd	2 700		Szabadság tér 6.
Celldömölk	0 000		Xxxxxxx Xxxxx xxxx 00.
Csenger	4 765		Ady Xxxxx xxxx 0.
Csongrád	6 640		Szentháromság tér 2-6.
Csorna	0 000		Xxxxxxx xxxx 00.
Csorvás	5 920		Xxxxxxx xxxx 00.
Csömör	2 141		Határ út 6.
Csurgó	0 000		Xxxxxxxxx xxx 00.
Dabas	2 370		Bartók Xxxx xx 00.
Debrecen	4 025		Pásti utca 1-3.
Debrecen	0 000		Xxxx xxxx 00-00.
Debrecen	4 032		Xxxxxx xxxx 00.
Debrecen	4 032		Egyetem tér 1.
Debrecen	0 000		Xxxxxx xxxx 0-0.
Derecske	0 000		Xxxxxxxxxxx xxxx 000.
Dévaványa	0 000		Xxxxx xxxx 00.

Devecser	0 000		Xxxxxxx Xxxxx xxxx 00.
Dombóvár	7 200		Dombó Xxx xxxx 0.
Dombrád	4 492		Xxxxxxxxx xxx 0.
Dorog	2 510		Xxxxx xxxx 0.
Dunaföldvár	7 020		Béke tér 11.
Dunaharaszti	0 000		Xxxxx Xxxxxx xxxx 00.
Dunakeszi	0 000		Xxxxxxxx xxxx 00.
Dunakeszi	0 000		Xxxxx xxxx 0.
Dunaújváros	0 000		Xxxxx Xxxxxx xxxx 0/e.
Xxxxxxxxx	0 000		Xx xxxx 00.
Edelény	0 000		Xxxx X xxxx 0.
Eger	3 300		Xxxxxxxxxx xxxx 0.
Eger	0 000		Xxxxxxxxx xxxx 0.
Elek	5 742		Xxxxxx xx 0.
Encs	3 860		Bem Xxxxxx xxxx 0.
Enying	0 000		Xxxxxxx Xxxxx xxxx 00.
Érd	2 030		Xxxxx xx 00.
Érd	2 030		Diósdi xx 00.
Esztergom	2 500		Rákóczi tér 2-4.
Fehérgyarmat	0 000		Xxxxxx Xxxxxxxx xxxx 0.
Fertőd	0 000		Xx xxxx 0.
Fertőszentmiklós	0 000		Xxxxxxxxxxx xxxx 0.
Fonyód	8 640		Ady Xxxxx xxxx 00.
Füzesabony	0 000		Xxxxxxx xxxx 00.
Füzesgyarmat	0 000		Xxxxxxxxx xxx 0.
Gárdony	0 000		Xxxxxxxxx xxxx 00.
Gödöllő	2 100		Szabadság tér 12-13.
Gyál	2 360		Xxxxxx xx 000.
Gyomaendrőd	5 500		Szabadság tér 7
Gyömrő	2 230		Szt Xxxxxx xxxx 00.
Gyöngyös	3 200		Fő tér 1.
Győr	9 022		Teleki Xxxxxx xxxx 00.
Győr	9 021		Baross Xxxxx xxxx 00.
Győr	9 011	Győrszentiván	Győr-Szentiván, Xxxxxx xxxx 00.
Győr	9 024		Bartók Xxxx xxxx 00/b.
Győr	0 000		Xxxxxx X xxxx 0.
Gyula	0 000		Xxxxxx xxxx 0.
Hajdúböszörmény	0 000		Xxxxxxx Xxxxx xxxx 0.
Hajdúdorog	4 087		Xxxxxx xxx 0-00.
Hajdúhadház	0 000		Xxxxxxx Xxxxx xxxx 0.
Hajdúnánás	4 080		Köztársaság tér 17-18/a.
Hajdúszoboszló	4 200		Xxxxxxxxxxx xxxx 0-0.
Hajós	0 000		Xxxxxxx xxxx 0.
Hatvan	3 000		Xxxxxxx Xxxxx tér 8. fsz. 1.
Heves	3 360		Hősök tere 4.
Hévíz	0 000		Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 00.

Hódmezővásárhely	6 800	Xxxxxxxx xxxx 0.
Hőgyész	0 000	Xxxxxxx Xxxxx xxxx 0.
Izsák	6 070	Xxxxxxxxx xxx 0.
Jánoshalma	0 000	Xxxxxxx xxxx 00.
Jászapáti	0 000	Xxxxxxx Xxxxx xxxx 0-0.
Jászárokszállás	5 123	Xxxxxxx xxxx 0-0.
Jászberény	5 100	Lehel vezér tér 28.
Jászladány	0 000	Xxxxxxx Xxxxx xxxx 00.
Kál	3 350	Xxxxx Xxxxxx tér 3.
Kalocsa	6 300	Xxx Xxxxxx király utca 43-45.
Kaposvár	0 000	Xxxxxxxxx xxx 0.
Kaposvár	0 000	Xxxxxx xxxx 00.
Kapuvár	9 330	Xxx Xxxxxx király utca 4-6.
Karcag	0 000	Xxxxxxx Xxxxx xxx 00.
Kazincbarcika	0 000	Xxxxxxx xx 00.
Kecel	6 237	Császártöltési xxxx 0.
Kecskemét	6 000	Xxxxxx xxxx 0.
Kecskemét	6 000	Xxxxxxxxx xxx 0.
Kecskemét	6 000	Xxxxxxxxxxxx xx 0.
Kemecse	4 501	Móricz Xxxxxxxx xxxx 00.
Keszthely	0 000	Xxxxxxx Xxxxx xxxx 00.
Kisbér	2 870	Batthyány xxx 0.
Kiskőrös	0 000	Xxxxxx xxx 00.
Kiskunfélegyháza	0 000	Xxxxxx xxx 0
Kiskunhalas	6 400	Xxxxxx xxxx 0
Kiskunlacháza	2 340	Dózsa Xxxxxx xxxx 000.
Kiskunmajsa	6 120	Csendes köz 1.
Kistarcsa	2 143	Xxxxxxx xxxx 0.
Kistelek	0 000	Xxxxxxx Xxxxx xxxx 0-0.
Kisújszállás	5 310	Szabadság tér 6.
Kisvárda	4 600	Szt Xxxxxx xxxx 00.
Komádi	4 138	Fő utca 1-3.
Komárom	2 900	Xxxxxxxx xxxx 00.
Komló	7 300	Kossuth Xxxxx xxxx 00/0.
Körmend	0 000	Xxxx X xxxx 00.
Kőszeg	9 730	Xxxxxxx Xxxxx xxxx 0.
Kunhegyes	5 340	Xxxxxxxxx xxx 0.
Kunmadaras	5 321	Karcagi út 2-4.
Kunszentmárton	0 000	Xxxxxxx Xxxxx xxxx 0.
Kunszentmiklós	6 090	Kálvin tér 11.
Lajosmizse	0 000	Xxxxx Xxxxxx xxxx 000/a.
Lengyeltóti	8 693	Csalogány utca 2.
Lenti	8 960	Dózsa Xxxxxx xxxx 0.
Letenye	8 868	Xxxxxxxxx xxx 0.
Lőrinci	3 021	Xxxxxxxxx xxx 00/X
Maglód	0 000	Xxxxxxxxx xxxx 0.

Makó	0 000	Xxxxxxxxx xxx 00-00.
Marcali	0 000	Xxxxxxx xxxx 0-00.
Martfű	5 435	Szolnoki út 142
Mátészalka	4 700	Szalkai X xxxx 00.
Medgyesegyháza	0 000	Xxxxxxx Xxxxx xxx 00/a.
Mélykút	0 000	Xxxxxx xxx 00.
Mezőberény	0 000	Xxxxxxx Xxxxx xxx 00.
Mezőcsát	3 450	Hősök tere 23.
Mezőhegyes	5 820	Zala Gy ltp. 7.
Mezőkovácsháza	0 000	Xxxxx xxxx 000.
Mezőkövesd	3 400	Mátyás xxxxxx xxxx 000.
Mezőtúr	5 400	Szabadság tér 29.
Mindszent	0 000	Xxxxxxxxxxx xxx 00.
Miskolc	3 530	Uitz X. xxxx 0.
Miskolc	0 000	Xxxxxxx xx 0.
Miskolc	3 531	Győri kapu 51.
Miskolc	0 000	Xxxxx xxxx 0.
Miskolc	3 524	Miskolc-Avas, Xxxxxx Xxxxxx xxxx 00.
Miskolc	0 000	Xxxxxx Xxxxxx xxxx 00.
Mohács	7 700	Jókai xxxx 0.
Monor	2 200	Kossuth Xxxxx xxxx 00/b.
Mór	0 000	Xxxx Xxxxxx xxxx 0.
Mórahalom	0 000	Xxxxxxx xx 0.
Mosonmagyaróvár	9 200	Fő utca 24
Nádudvar	0 000	Xx xxxx 000.
Nagyatád	7 500	Korányi Xxxxxx xxxx 0.
Nagybajom	7 561	Fő út 77.
Xxxxxxxxx	0 000	Xxxxx xxxx 00.
Nagykanizsa	0 000	Xxxx xxx 00.
Nagykáta	2 760	Bajcsy-Xxxxxxxxxx xxxx 0.
Nagykőrös	2 750	Szabadság tér 2.
Nagyszénás	5 931	Xxxxx xxxx 00.
Nyergesújfalu	0 000	Xxxxxxx Xxxxx xxxx 000.
Xxxxxxxxx	0 000	Xxxxx xxx 0.
Nyírbátor	4 300	Xxxxxx xxxx 0.
Nyíregyháza	0 000	Xxxxxxx xxxx 0.
Nyíregyháza	4 400	Sóstói út 31/B
Ócsa	2 364	Szabadság tér 1.
Orosháza	0 000	Xxxxxxx Xxxxx xxxx 00.
Oroszlány	2 840	Xxxxxxx xxxx 00.
Ózd	3 600	Városház tér 1/a.
Paks	0 000	Xxxxx Xxxxxx xxxx 00.
Paks	0 000	Xxxxxxxx xxxx 00/a
Pápa	8 500	Fő tér 22.
Pásztó	3 060	Fő utca 73/a.
Pécel	0 000	Xxxxxxx Xxxxx xxx 0.

Pécs	0 000		Xxxxxxx xx 00.
Pécs	0 000		Xxxxxxx xx 0.
Pécs	7 632		Pécs-Kertváros,Xxxxx xxx 00.
Pécs	7 624		Pécs-Szigetiváros, Xxxxx Xxxx Xxxxx xxxx 0.
Pécs	7 633		Pécs-Újmecsekalja,Xxx Xxxxxx xxxx 0/0.
Pécsvárad	0 000		Xxx xxxx 0/b
Pétervására	3 250		Szt Xxxxxx xxxx 0.
Pilis	0 000		Xxxxxxx xxxx 0.
Pilisvörösvár	2 085		Fő utca 60
Polgár	4 090		Xxxxxxxxxxx xxx 00.
Polgárdi	0 000		Xxxx Xxxxxx xxxx 00.
Pomáz	2 013		József Xxxxxx xxxx 00.
Putnok	0 000		Xxxxxxx Xxxxx xxxx 00.
Püspökladány	0 000		Xxxxxxx Xxxxx xxxx 0.
Ráckeve	2 300		Xxx Xxxxxx tér 3.
Recsk	0 000		Xxxxxxx Xxxxx xxxx 00.
Rétság	2 651		Rákóczi F utca 28-30.
Sajószentpéter	0 000		Xxxxxxx xxxx 0/a.
Salgótarján	3 100		Rákóczi út 22.
Sárbogárd	7 000		Ady Xxxxx xxxx 000.
Sarkad	5 720		Xxxxx xxxxxxxxx tér 5.
Sárospatak	3 950		Eötvös Xxxxxx xxxx 0.
Sárvár	0 000		Xxxxxxxxx xxxx 0.
Sásd	0 000		Xxxxx Xxxxxx xxxx 0.
Sátoraljaújhely	0 000		Xxxxxxxxx xxx 00.
Sellye	7 960		Köztársaság tér 4.
Siklós	7 800		Felszabadulás utca 60-62.
Simontornya	0 000		Xxxxxx xxxx 00.
Siófok	8 600		Fő tér 10/a
Solt	0 000		Xxxxxxx Xxxxx xxxx 00-00.
Soltvadkert	0 000		Xxxxxxxxxxxxx xxxx 0.
Solymár	0 000		Xxxxx Xxxxxxx xxxx 0.
Xxxxxx	0 000		Xxxxxx xxxx 00./A
Sopron	9 400		Xxxxxxxxxx xxxx 00/a
Sümeg	8 330		Kisfaludy Xxxxxx xxx 0.
Szabadszállás	6 080		Kálvin tér 4.
Szany	9 317		Ady Xxxxx xxxx 0.
Szarvas	0 000		Xxxxxxx Xxxxx xxx 0.
Százhalombatta	2 440		Xxxxx Xxxxxx tér 8.
Szécsény	3 170		Feszty Xxxxx xxxx 0.
Szeged	6 720		Xxxxxxxxxx xxxx 0.
Szeged	6 720		Aradi vértanúk tere 3.
Szeged	6 791	Kiskundorozsma	Xxxxxxxxxxxxxx xxxx 0.
Szeged	6 724		Xxxxxx xxxx 0.
Szeged	6 724		Rókusi krt. 42-64
Szeghalom	5 520		Tildy Xxxxxx xxxx 0-0.

Székesfehérvár	8 000	Xxx xxxx 00.
Székesfehérvár	8 000	Holland fasor 2.
Szekszárd	7 100	Xxxxx Xxxxxx tér 5-7.
Szentendre	2 000	Dumtsa X. xxxx 0.
Szentes	0 000	Xxxxxxx Xxxxx xxxx 00.
Szentgotthárd	9 970	Mártírok út 2.
Szentgotthárd	0 000	Xxxxxx xx 00.
Szentlőrinc	7 940	Xxxxxxxx xxxx 00/A
Szerencs	0 000	Xxxxxxx Xxxxx xxx 0/a.
Szigetszentmiklós	2 310	Xxxxxxx xxxx 00.
Szigetszentmiklós	0 000	Xxxxx xxxx 000.
Szigetvár	0 000	Xxx xxxx 0.
Szikszó	3 800	Xxxxxx xxxx 00.
Szolnok	5 000	Xxxxxxx xxxx 00.
Szolnok	5 000	Nagy I krt. 2/a.
Szolnok	5 000	Széchenyi krt. 135.
Szombathely	9 700	Fő tér 3-5.
Szombathely	0 000	Xxxxxxx xxxx 00.
Szombathely	0 000	Xxxxxx xxxx 00.
Tab	0 000	Xxxxxxx Xxxxx xxxx 00.
Tamási	7 090	Xxxxxxxxx xxxx 00.
Tapolca	8 300	Fő tér 2.
Tata	2 890	Ady Xxxxx xxxx 0-0.
Tatabánya	2 800	Fő tér 32.
Tatabánya	0 000	Xxxxxx Xxxxxx xxxx 0.
Tiszacsege	0 000	Xx xxxx 00.
Tiszaföldvár	0 000	Xxxxxxx Xxxxx xxxx 000.
Tiszafüred	0 000	Xxxx xxx 0.
Tiszakécske	6 060	Béke tér 6.
Xxxxxxxx	0 000	Xxxxxxx Xxxxx xxxx 00/a.
Xxxxxxxxxxxx	0 000	Xxxxx Xxxxxx xx 00.
Xxxxxxxxxxxx	0 000	Xxxxxxx Xxxxx xxxx 00.
Tokaj	0 000	Xxxxxxx xxxx 00.
Tolna	0 000	Xxxxxxx Xxxxx xxxx 00.
Tótkomlós	0 000	Xxxxxxxxx xxxx 0-0.
Törökszentmiklós	0 000	Xxxxxxx Xxxxx xx 000.
Túrkeve	0 000	Xxxxxxxxx xxxx 00-00.
Újfehértó	4 244	Fő tér 15.
Újkígyós	5 661	Xxxxxxx Xxxxx xxxx 00.
Üllő	0 000	Xxxxx xx 00.
Vác	0 000	Xxxxxxxxx xxxx 0-0.
Várpalota	0 000	Xxxxxx xxxx 0.
Vásárosnamény	4 800	Szabadság tér 33.
Vasvár	0 000	Xxxxxxxxx xxxx 0.
Vecsés	2 220	Fő utca 170.
Vecsés	2 220	Fő utca 246-248

Veresegyház	0 000	Xxxxxx xx 0.
Veszprém	8 200	Brusznyai Xxxxx xxxx 0.
Vésztő	0 000	Xxxxxxx Xxxxx xxxx 00.
Xxxxxxx	0 000	Xxxxxx Xxxxx xxxx 00.
Záhony	4 625	Ady Xxxxx xxxx 00-00.
Zalaegerszeg	8 900	Kisfaludy utca 15-17.
Zalaszentgrót	0 000	Xxxxxxxxx xxxx 00.
Zirc	0 000	Xxxxxxx xxx 00.

Document Metadata

Table of Contents

Összevont Alaptájékoztató

Document Metadata