Tanulságok. Ahogyan a fenti példák elemzése révén láthattuk, egy-egy releváns enciklopédikus felte- vés hiánya a célnyelvi olvasó kognitív környezetében változatos problémákat okozhat a fordítás folyamatában, amelyeknek a megoldása hol könnyebben, hol nehezebben elér- hető. (Nyilván olyan kommunikációs helyzetek is léteznek, amelyekben nincs megfelelő megoldás egy ilyen problémára.) A lényeg azonban az, hogy az ilyen fordítási kihívá- sok esetében megfelelő megoldások csak akkor születhetnek, ha a fordító tudatában van a fordítási helyzetet alakító tényezőknek. Talán a legfontosabb dolog, amit egy fordító- nak meg kell tanulnia, nem más, mint hogy a fordítás értelmező munka, méghozzá lega- lább két értelemben. Egyrészt a fordító a maga számára értelmezi a forrásnyelvi szöveget. Ez elengedhetetlen előfeltétele annak, hogy a célnyelvi olvasó számára értelmezhető fordítást hozzon létre, vagyis hogy értelmezze a szöveget a fordítás olvasója számára. Azért fontos megkülönböztetni ezt a kétfajta értelmezést, mert a fordító és a célnyelvi olvasó különböző helyzetben van a forrásnyelvi szöveghez képest: a fordító közvetlen értelmező, a célnyelvi olvasó pedig alárendelt értelmező, aki a fordító segítségére szorul. A fordító ezért nem elégedhet meg a forrásnyelvi szöveg felületes értelmezésével. Ha önmaga számára nem képes értelmezni egy szövegrészt, akkor nagy a valószínűsége, hogy ezzel a fordítást is értelmezhetetlenné teszi a célnyelvi olvasó számára. A fordítónak meg kell tanulnia, hogy a forrásnyelvi szöveg értelmezésében nem lehet kompromisz- szumot kötni. (Természetesen itt csak az értelmezés alsó szintjeiről beszélek, hiszen egy irodalmi szöveg esetében nem beszélhetünk a szöveg értelmezésének lezártságáról vagy végességéről.) Másodlagos kommunikációs helyzetben az olvasó számára történő értel- mezés egyik szükséges előfeltétele az, hogy a fordító egyáltalán felismerje, hogy másod- lagos kommunikációs helyzetben dolgozik. Vagyis tudatában kell lennie, hogy feladata magában foglalja a kulturális kontextusok közötti különbségek felismerését és áthidalását is. A fordító nem csak a nyelvi, hanem a kulturális közvetítés szakembere is kell legyen. A fordító sem tudhat persze mindent, ám manapság nem kerül sok időbe és energiába utánanézni a dolgoknak. El sem kell mozdulni az íróasztal mellől, hiszen minden ott van előttünk pár gombnyomásra az interneten. Az internet és némi találékonyság segít- ségével manapság már szinte minden fordítói problémára gyors megoldást lehet talá...
Tanulságok. Az uzsorás szerződés törvényi feltételeinek a bírói gyakorlatbeli erősen szűkítő értelmezéséből látható, hogy az esetjog koránt sincs összhangban a törvényszöveggel. A bíróságok szemmel láthatóan nem élnek a jogalkotó adta tág keretekkel. Az összhang megteremtése két módon lehetséges. Egyrészt a bírói gyakorlat a jövőben túlléphetne önmaga szabta keretein és rugalmasabban értelmezhetné a Ptk. 202. §-át. Másrészt a Ptk. kodifikációja alkalmat adhat arra, hogy a jogalkotók – a gyakorlat igényei előtt meghajolva – újrafogalmazzák az uzsoráról szóló szakaszt. Nézetem szerint az előbbi út – bár teljes mértékben járható, de – meglehetősen idealisztikus. A közzétett bírói döntések elméletileg ugyan még a bíróságokat sem kötik, gyakorlatilag az egységes joggyakorlat megteremtését segítik elő, így a bíróságok ezekhez tartják magukat. Az elmúlt években nem volt példa nélküli a fordulat bekövetkezése valamely jogértelmezési kérdésben, de ezen a területen eddig még nem tapasztalható elmozdulás. Az ellenérték nélkül történő követelés-elengedés, az ingyenes ügyletek kirekesztése az uzsorás szerződések köréből – amint erről korábban szó volt – olyan szűkítő értelmezés, amely a gazdasági életet hátrányosan befolyásolhatja. A másik fél helyzetének a bíróságok által megkövetelt szorult volta kizárttá teszi az uzsorává minősítést anyagilag kedvező pozíciójú felekkel szemben. A szűkítés tehát összességében több hátránnyal jár, mint előnnyel. Mégis megfontolandó, hogy az új Ptk. változtasson a megfogalmazáson. Mi értelme a törvény szintjén ragaszkodni az előny kitételhez, ha értékkülönbséget értünk rajta? Mi haszna van a helyzetet törvényileg jelző nélkül hagyni, ha a gyakorlatban hátrányosnak kell lennie? A kodifikáció során újra kell gondolni a feltűnő értékkülönbség szabályával való kapcsolatot. A jogegységesítés – előzőekben ismertetett – eredményei és a megváltozott piaci viszonyok hatására a feltűnő értékkülönbség szabályát meg kell változtatni. Kérdés, hogy az újrafogalmazás mennyiben enged teret még egy önálló, uzsorát szabályozó tényállásnak. A jogalkotás kapcsán azt is figyelembe kell venni, hogy az uzsora a büntetőjog által már nem védett. 1959-ben a polgári jogi uzsora általános megfogalmazása mellett létezett egy szűkebb bűntetti uzsora tényállás, a kettő együtt teremtett jogi védelmet. A bűncselekmény megszűnése nem eredményezett változtatást a Ptk. uzsoráról rendelkező szakaszában, a gyakorlatban viszont a konjunktív feltételek értelmezése egyre szűkült. Mindent...
Tanulságok. A társadalmilag felelős közbeszerzés sikere szempontjából központi jelentőségű a közbeszerzési politikában szereplő szociális és környezetvédelmi kritériumoknak az összes érdekelt féllel együtt történő meghatározása, nyomon követése és frissítése. Ehhez a hozzárendelt erőforrások azonosítására és megfelelő ellenőrzési eszközök alkalmazására van szükség.
Tanulságok. Az akadálymentességi feltételek beépítésével a Mutualia biztosítani tudta, hogy a megvásárolt ivókutak minden az egészségügyi központ minden betege és látogatója számára megfelelőek legyenek. Azáltal, hogy mindenki hozzáférhet a víz utántöltő állomásokhoz, nemcsak abban segítenek az embereknek, hogy kellő mennyiségű vizet fogyasszanak és egészségesek maradjanak, hanem a becslések szerint 17 000 EUR költségeket is megtakarítanak, és jelentősen csökkentik a műanyag hulladékot. xxxxx://xx.xxxxxx.xx/xxxxxxxxxxx/xxx/xxx/xxxx_xxxxx/Xxxxx_00_Xxxx_Xxxxx_000_Xxxxxxxx.xxx A 2014/24/EU irányelv 42. cikkének (1) bekezdése és a 2014/25/EU irányelv 60. cikkének (1) bekezdése értelmében az uniós jogi aktusokban előírt akadálymentességi követelményeket be kell építeni a műszaki előírásokba, amennyiben a beszerzés tárgyát természetes személyek használják, legyenek akár a nyilvánosság tagjai, akár a közbeszerző alkalmazottai. A 2014/24/EU és 2014/25/EU irányelvek előírják továbbá, hogy amennyiben uniós jogi aktusban kötelező akadálymentességi követelményeket fogadnak el, a műszaki leírást – a fogyatékossággal élő személyek számára való akadálymentesség vagy az egyetemes tervezés szempontjából – e jogi aktusra való hivatkozással kell megállapítani. Az európai akadálymentesítési irányelv a hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások tekintetében kötelező akadálymentességi követelményeket határoz meg. Ezek a kötelező akadálymentességi követelmények biztosítják, hogy a termékeket és szolgáltatásokat úgy tervezzék meg és állítsák elő, hogy maximalizálják a fogyatékossággal élő személyek általi előrelátható használatukat. Ezekben a termékben vagy a terméken, amennyiben lehetséges, hozzáférhető információkat kell nyújtani a működésükről és az akadálymentességi jellemzőikről. A közbeszerzési dokumentumokban hivatkozhat az európai szabványügyi szervezetek által kidolgozott harmonizált szabványokra vagy műszaki előírásokra a termékek vagy szolgáltatások szállításának akadálymentességére vonatkozóan, például az akadálymentességről szóló EN 17161:2019 szabványra. Azok a termékek és szolgáltatások, amelyek nem tartoznak az európai akadálymentesítési irányelv (EAA) hatálya alá, az EAA akadálymentesítési követelményei nem kötelezőek. Ha azonban az akadálymentesítési irányelv vagy más uniós jogszabály akadálymentesítési szabályokat és kötelezettségeket állapít meg bármely termék vagy szolgáltatás vonatkozásában, ha a jellemzők, elemek vagy funkciók megfelelnek a vonatkozó EAA követelmén...
Tanulságok. Kiderült, hogy a vállalaton belüli megbízottak által végzett látogatás-alapú megközelítés hatékonyabb, mint a munkakörülmények ellenőrzésének kiszervezése. Főszabályként a fővállalkozó tartozik felelősséggel az ellátási láncban tapasztalt minden jogsértésért. A legtöbb jogsértésre az ellátási láncban kerül sor, az alvállalkozók és azok alvállalkozói által. Ha szerződésszegés gyanúja merül fel, elengedhetetlen a helyszínen alkalmazott munkavállalók személyazonosságáról és pontos munkaidejéről történő adatgyűjtés. Ez sokszor nehéz feladat. Koppenhága városa elindított egy kísérleti projektet, amelynek során a munkavállalóknak személyi igazolvánnyal kell regisztrálniuk magukat, amikor belépnek és elhagyják a munkahelyet. Ez a rendszer megkönnyíti a szociális dömping megnövekedett kockázatával járó szerződésekre való összpontosítást azáltal, hogy információkat szolgáltat a foglalkoztatott munkavállalók számáról, a munka típusáról, a foglalkoztatási formáról, a munkaidőről stb. A késedelmes fizetésekről szóló irányelv (65) Az EU-ban a vállalkozások kevesebb mint 40 %-ának fizetnek a szerződésekben megállapított feltételek szerint. A késedelmes fizetések következményei túlmutatnak a konkrét szerződéses kapcsolatokon, mivel az egész gazdaságra kiterjednek. Ha a vállalkozásoknak későn fizetnek, elbocsátásokra kerülhet sor, késik a beszállítóknak történő fizetés és elhalasztják a beruházási terveket. A teljes ellátási láncot veszélyeztetik, ami így kevésbé ellenállóvá válik. Az időben történő fizetés a késedelmes fizetésekről szóló irányelv értelmében kötelező (66).Ez a kötelezettség egyaránt vonatkozik a közszférabeli szervezetek és a vállalkozások közötti, valamint a vállalkozások közötti kereskedelmi ügyletekre. A közbeszerzőknek biztosítaniuk kell a vállalkozók haladéktalan kifizetését az irányelv által előírt 30 napos határidőn belüli fizetés teljesítésével (ez a határidő, adott esetben, csak a nemzeti egészségügyi szolgálat közintézményei esetében lehet 60 nap) (67). Ezenkívül vannak olyan intézkedések, amelyeket a közbeszerzők megtehetnek a közbeszerzési folyamat során annak érdekében, hogy növeljék a valószínűségét, hogy az alvállalkozókat a szerződés teljesítése során haladéktalanul kifizessék. A témában további információt az 5.5. pontban talál.
Tanulságok. Az érdekeltek bevonásának folyamata munkaigényes volt, különös tekintettel a benyújtott észrevételek értékelésére. Ez azonban sok szempontból hasznos volt, különös tekintettel a normák érthetőségével és egyértelműségével kapcsolatos visszajelzésekre. E folyamat révén a felek megérthették az összes érdekelt fél álláspontját és igényeit. Az érdekelt felekkel folytatott egyeztetés magában foglalhat felméréseket vagy interjúkat, illetve az érintett belső és külső érdekelt felek részvételével tartott munkaértekezleteket, szemináriumokat és konferenciákat, amelyek a részvételi párbeszéd révén ösztönzik a társadalmi felelősségvállalás együttműködésen alapuló megközelítését. Az egyeztetéseket akadálymentesen kell lefolytatni, hogy a fogyatékossággal élő személyeket is be lehessen vonni. Az érdekelt felekkel folytatott egyeztetés során felmérhető, hogy milyen a társadalmilag felelős közbeszerzés jelenlegi gyakorlata. Például tartalmaznak-e már szociális követelményeket egyes közbeszerzési ajánlattételi felhívások? Képes-e a piac ezeknek megfelelni? Mennyire tükrözik a jelenlegi elvárások a piac legjobb gyakorlatát?
Tanulságok. Egy kis volumenű közbeszerzés is járhat nagy hatással. Ebben az esetben pozitív hatással volt a szállító kereskedelmi és társadalmi sikereire egyaránt. Annak ellenére, hogy kis értékű vásárlásról volt szó, ehhez mégis szükséges a vevő ideje és elkötelezettsége, csakúgy mint a támogató vezetés és az útmutatások. Az érdekelt felekkel folytatott egyeztetés értékes a stratégia kidolgozásának minden szakaszában, a célok kezdeti meghatározásától a célértékek kitűzéséig, a TFK végrehajtásáig és nyomon követéséig. A TFK szervezeti megközelítése csak akkor meggyőző, ha az érdekelt felek megértik a kihívás jellegét, a megoldásban betöltött szerepüket és a cselekedeteik lehetséges pozitív hatását.
Tanulságok. Az ellátási lánccal kapcsolatos információkhoz való hozzáférés során számos eredendő nehézség merül fel. Az esetek többségében a beszállítóknak a nyersanyagoktól a gyártásig, illetve az Európába történő megérkezésig terjedő összetett és dinamikus hálója, vagy a hazai és nem hazai szereplők által nyújtott szolgáltatások miatt hiányzik az átláthatóság. A Difi magas kockázatú listája hasznos eszköz a közbeszerzők számára, amikor döntéseket hoznak arról, mely termékeket válasszák a TFK keretében. A lista használata csökkentheti annak kockázatát, hogy emberi jogi jogsértések történtek a magas kockázatú termékek ellátási láncában. A lista azonban nem jelent kimerítő felsorolást. A listán jelenleg nem szereplő termékek is jelenthetnek nagy kockázatot, ezekben az esetekben a közbeszerzőknek további kutatásokat kell folytatniuk az e termékekhez és szolgáltatásokhoz kapcsolódó emberi jogi kockázatokról.
Tanulságok. A közszféra többi vásárlójával való kapcsolatfelvétel és a piaci információk megosztása hasznos, mivel ez lehetővé teszi a közbeszerzők számára, hogy azonosítsák a közös igényeket, és kidolgozzák a társadalmilag felelősségteljesen előállított, az igényeknek leginkább megfelelő termékek megvásárlására vonatkozó stratégiákat.
Tanulságok. Az eszköz használatának figyelemmel kísérése szükséges a hatékonyságának biztosításához. Miután észrevették, hogy 2015 és 2016 között csökkent az SPP jelentett felhasználása, Flandria képes volt leküzdeni a 2020-ra kitűzött cél jelentős akadályait, ideértve a fenntarthatósági feltételek beépítését a pályázati sablonokba és a keretmegállapodások meghatározását, azokban az esetekben ahol jövőbeni fellépésre volt szükség.