Adatvédelem A weboldal adatkezelési tájékoztatója elérhető a következő oldalon: xxxxx://xxx- xx.xx/xxxxxxxxxxx
Késedelem 19.5.1. A minimális törlesztés meg nem fizetése esetén a Bank késedelmi díjat számít fel a Számlatulajdonossal szemben a türelmi időszak lejáratát követő 2. (második) napon, a Kondíciós Listában meghatározott mértékben. 19.5.2. Késedelmes fizetés esetén a Bank jogosult a hitelkártya használatát felfüggeszteni.
Titokvédelem 3.1.1 A Bank a titoknak minősülő információt köteles időbeli korlátozás nélkül megtartani. Titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha: a) az Ügyfél, illetve törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható titokkört pontosan megjelölve közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad, nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az Ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a Bankkal történő szerződéskötés keretében – ideértve a fizetési számla váltásának kezdeményezését is – nyújtja azzal, hogy ebben az esetben a nyilatkozat a Bank által elfogadott azonosított elektronikus úton is megtehető, b) a Bank tevékenységére vonatkozó jogszabály a titok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad, c) a Bank érdeke ezt az Ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához, vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi, d) a Bank által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. 3.1.2 Abban az esetben, ha a titoktartási kötelezettség alól jogszabály felmentést ad, a Bank köteles a titoknak minősülő adatot a jogszerű adatszolgáltatási igényt benyújtó számára kiadni. Ezen adatszolgáltatásból eredő, esetlegesen az Ügyfél számára hátrányos következményekért a Bank nem felel. 3.1.3 A Bank – amennyiben ez adott esetben értelmezhető – titokként, bizalmasan kezeli a Bankcsoport bármely tagjától vagy más harmadik személyektől származó személyes adatokat is.
Honvédelem Közrend és biztonság Környezetvédelem Gazdasági és pénzügyek Egészségügy Lakásszolgáltatás és közösségi rekreáció Szociális védelem
Fúrás elleni védelem Fúrás ellen védett az a zárszerkezet, zárcilinder, amelyet a beépített vagy a fúrás ellen utólag felszerelt védelmi elemek miatt nem lehet megfúrni, illetve a zárszerkezet fúrás esetén sem lesz nyitható.
Reteszhúzás elleni védelem A kétszárnyú ajtók rögzített szárnyai reteszhúzás ellen akkor vannak védve, ha a szárny reteszei (csúszó-, áthajtó- vagy elfordítós rigli) ellenállnak a külső feszítést követő elmozdításnak. (Ilyen pl. facsavar egy furaton keresztül a reteszen át, vagy akár egy belülről beszorított és lecsava- rozott ék a nem nyíló szárny alá stb.). Megfelel a reteszhú- zás elleni védelemnek a billenőkaros szerkezet.
Törés elleni védelem Letörés ellen védett a hengerzárbetét, ha a külső oldalon (rácsajtók, üvegezett ajtók esetében – ahol a zárbetét belső oldala is hozzáférhető – a belső oldalon is) az ajtólap sík- jából – vagy a kívülről csak roncsolással eltávolítható nem könnyűfémből készült zárcímer, szintezőfém, rozetta stb. síkjából – nem nyúlik ki 2 mm-nél hosszabban.
Kiemelés elleni védelem Az ajtóra eredetileg vagy utólag felszerelt olyan műszaki megoldás, amely kívülről történő támadás esetén meg- akadályozza a zárt ajtónak a zsanérról való leemelését.
Adatkezelés, adatvédelem A Biztosító az átláthatóság elvének érvényesülése érdekében közérthető módon kívánja Ügyfeleit tájékoztatni a Biztosító adatkezeléséről és az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 számú, Általános Adatvédelmi Rendeletének („GDPR”) való megfelelőségéről. A Biztosító ugyanakkor a jogi teljeskörűség érdekében honlapján, továbbá Ügyfél- szolgálatán is közzéteszi a részletes Adatkezeléssel kap- csolatos dokumentumokat (ezen dokumentumok a függő biztosításközvetítő ügynökök biztosításközvetítői irodájában is elérhetőek). A biztosításközvetítői irodák elérhetőségei a Biztosító honlapján megtalálhatóak. A Biztosító az információs önrendelkezési jogról és az infor- mációszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény („Info. Törvény”), továbbá a GDPR alapján, figyelembe véve a biz- tosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény („Bit.”) rendelkezéseit, az alábbi tájékoztatást nyújtja a ter- mészetes személy érintetteket (Szerződők, Biztosítottak, Kedvezményezettek, a Bit. szerinti egyéb Ügyfelek, a továb- biakban együttesen említve, mint: „Érintett”) részére.
Fizetési késedelem 4.5.1. Bérlő késedelembe esik, amennyiben bármely bérlői fizetési kötelezettségét esedékességkor maradéktalanul nem teljesíti. A késedelem kezdőnapja az esedékességet követő nap. 4.5.2. Bérlő fizetési késedelme teljes idejére (késedelembe esésétől az elmulasztott fizetés járulékokkal növelt maradéktalan megfizetéséig) a késedelembe eséskor hatályos Hirdetményben meghatározott mértékű késedelmi kamatot, továbbá a késedelembe eséskor hatályos Hirdetményben meghatározott mértékű behajtási költségátalányt fizet. A késedelmi kamat és behajtási költségátalány fizetésének kötelezettsége a késedelembe eséssel automatikusan, külön felhívás vagy bizonylat kiadásának szükségessége nélkül beáll. 4.5.3. Amennyiben a Bérlőtől beérkező fizetés az esedékes fizetést (késedelem esetén az esedékes fizetés késedelmi kamatokkal, behajtási költségátalánnyal és további járulékokkal növelt összegét) nem fedezi, a beérkező fizetést Bérbeadó elsőként az igényérvényesítés Hirdetményben meghatározott, illetve ezen kívül igazolt költségeire, ezt követően behajtási költségátalányra és késedelmi kamatokra, végül fennmaradó részében a főtartozásra számolja el, Bérlő eltérő rendelkezése hatálytalan. 4.5.4. Amennyiben a Bérlő azonos egyedi szerződésből eredő több fizetési kötelezettsége, vagy több egyedi szerződésből eredő egyedi szerződésenként egy vagy több fizetési kötelezettsége egyidejűleg esedékes vagy lejárt, és a Bérlőtől beérkező fizetés valamennyi esedékes és lejárt fizetést (késedelem esetén az esedékes fizetés késedelmi kamatokkal, behajtási költségátalánnyal és további járulékokkal növelt összegét) nem fedezi, Bérbeadó a beérkező fizetést mindenkor a régebben lejárt fizetésekre (ezen belül a fenti 4.5.3. pont szerint megosztva járulékok és főtartozás között), ezek között a lejárat, illetve az esedékesség sorrendjét követve számolja el, Bérlő eltérő rendelkezése hatálytalan. 4.5.5. Amennyiben a Bérlő szerződéses biztosítékként óvadékot nyújtott és az óvadék felhasználásra kerül, Bérbeadó a felhasznált óvadékot a fenti 4.5.3 - 4.5.4. pont megfelelő alkalmazásával számolja el a Bérlő tartozására. 4.5.6. A fenti 4.5.3 – 4.5.5. pont szerinti elszámolásról a Bérbeadó a Bérlőt írásban értesíti.