Vis maior következményei mintaszakaszok

Vis maior következményei. Amennyiben a vis maior nem teszi lehetetlenné a kötelezettségek teljesítését, csak késlelteti azt – a Felek ellentétes írásbeli megállapodásának hiányában – a Xxxxx nem mentesül- nek a szerződésszegés következményei alól, hanem a teljesítési határidő a vis maior okozta késedelem időtartamával arányosan meghosszabbo- dik.
Sample 1Sample 2Sample 3See All (8)
Law Insider
+
Microsoft® Word Add-in

Get the Official Word Add-in

Open in AppSource
Add to Word Now
Vis maior következményei. A tartalékkeret elszámolására a Támogató előzetes egyetértését követően és csak a fenti körülményekre alapozott, a jelen szerződés feltételei szerinti Változtatási utasítás (FIDIC 13.1), Változtatási javaslat (FIDIC 13.2, 13.3) és Vállalkozói követelés (FIDIC 20.1) alapján kerülhet sor a jelen Szerződés részét képező a Szerződéses Megállapodás 8.5.12. pont szerinti Útmutatóban szereplő feltételeknek megfelelő Mérnöki jóváhagyást (FIDIC 3.5. szerinti határozat vagy megállapodás) követően, a jóváhagyásnak megfelelő mértékben, összegben (FIDIC 13.5. alcikkelynek megfelelően). A Vállalkozó a Mérnök jóváhagyásának kézhezvételét követő Közbenső Fizetési Igazolásban jogosult a tartalékkeret lehívását kezdeményezni a jóváhagyott összegre a vonatkozó szerződéses előírásoknak megfelelően. A tartalékkeret kimerülését követően a fentiek szerinti pótmunka elszámolására csak a Szerződéses Megállapodás 3.12. pontban foglaltaknak megfelelően kerülhet sor.
Sample 1
Vis maior következményei. A tartalékkeret felhasználására kizárólag a szerződés mellékleteként említett Változtatási utasítás (FIDIC 13.1), Változtatási javaslat (FIDIC 13.2, 13.3) és Vállalkozói követelés (FIDIC 20.1) alapján kerülhet sor a jelen Szerződés részét képező a Szerződéses Megállapodás 7.76.9. pont szerinti Útmutatóban szereplő feltételeknek megfelelő Mérnöki jóváhagyást (FIDIC 3.5. szerinti határozat vagy megállapodás) követően, a jóváhagyásnak megfelelő mértékben, összegben (FIDIC 13.5. alcikkelynek megfelelően) szerződésmódosítás keretében. A változtatási javaslat és vállalkozói követelés elszámolására kizárólag a 3.12, és 3.13. pontban meghatározottak szerint (IH jóváhagyással) szerződésmódosítás keretében kerülhet sor.
Sample 1
Vis maior következményei. A tartalékkeret elszámolására csak a fenti körülményekre alapozott, a jelen szerződés feltételei szerinti Változtatási utasítás (FIDIC 13.1), Változtatási javaslat (FIDIC 13.2, 13.3) és Vállalkozói követelés (FIDIC 20.1) alapján kerülhet sor a jelen Szerződés részét képező a Szerződéses Megállapodás 7.76.9. pont szerinti Útmutatóban szereplő feltételeknek megfelelő Mérnöki jóváhagyást (FIDIC 3.5. szerinti határozat vagy megállapodás) követően, a jóváhagyásnak megfelelő mértékben, összegeben (FIDIC 13.5. alcikkelynek megfelelően). A Vállalkozó a Mérnök jóváhagyásának kézhezvételét követő Közbenső Fizetési Igazolásban jogosult a tartalékkeret lehívását kezdeményezni a jóváhagyott összegre a vonatkozó szerződéses előírásoknak megfelelően. A tartalékkeret felhasználásához szükséges a Támogató előzetes egyetértése, és a vonatkozó útmutató szerinti szerződésmódosítás. A tartalékkeret kimerülését követően a fentiek szerinti pótmunka elszámolására csak a Szerződéses Megállapodás 3.11. pontjában foglaltaknak megfelelően kerülhet sor.
Sample 1
Vis maior következményei. A tartalékkeret elszámolására csak a fenti körülményekre alapozott, a jelen szerződés feltételei szerinti Változtatási utasítás (FIDIC 13.1), Változtatási javaslat (FIDIC 13.2, 13.3) és Vállalkozói követelés (FIDIC 20.1) alapján kerülhet sor a jelen Szerződés részét képező a Szerződéses Megállapodás 8.5.12. pont szerinti Útmutatóban szereplő feltételeknek megfelelő Mérnöki jóváhagyást (FIDIC 3.5. szerinti határozat vagy megállapodás) követően, a jóváhagyásnak megfelelő mértékben, összegben (FIDIC 13.5. alcikkelynek megfelelően). A Vállalkozó a Mérnök jóváhagyásának kézhezvételét követő Közbenső Fizetési Igazolásban jogosult a tartalékkeret lehívását kezdeményezni a jóváhagyott összegre a vonatkozó szerződéses előírásoknak megfelelően. A tartalékkeret kimerülését követően a fentiek szerinti pótmunka elszámolására csak a 3.12. pontban foglaltaknak megfelelően kerülhet sor. Amennyiben a pótmunka elszámolására nem a tartalékkeret terhére kerül sor, úgy a pótmunkát Vállalkozó csak a Kbt. előírásai szerint a felek által aláírt szerződésmódosításban foglaltaknak megfelelően vagy pedig új közbeszerzési eljárás eredményeként megkötésre kerülő szerződés feltételeinek megfelelően kezdheti meg és jogosult elszámolni. A szerződésmódosításra csak a jelen szerződés feltételei szerinti Változtatási utasítás (FIDIC 13.1), Változtatási javaslat (FIDIC 13.2, 13.3) és Vállalkozói követelés (FIDIC 20.1) alapján kerülhet sor a jelen Szerződés 8.5.12. pont szerinti Útmutatóban szereplő feltételeknek megfelelő Mérnöki jóváhagyást (FIDIC 3.5. szerinti határozat vagy megállapodás) követően. Felek a Kbt. 141. § (4) bekezdésében foglaltak alapján rögzítik, hogy abban az esetben, ha a szerződés finanszírozásának formája (szállítói finanszírozás) a Támogatási Szerződés módosítása következtében megváltozik, úgy a jelen szerződés szerinti finanszírozási mód automatikusan, minden további szükséges nyilatkozat, külön szerződésmódosítás nélkül a módosult Támogatási Szerződésben foglaltak szerinti finanszírozási módra változik. Szállítói finanszírozás utófinanszírozásra változása esetén, amennyiben a szállítói finanszírozás alapján a Vállalkozó Szállítói előleget igényelt, az igényelt előleg a még benyújtásra kerülő számlákban kerül elszámolásra, oly módon, hogy azt ezen számlából Megrendelő egyenlő arányban visszavonja. Szállítói finanszírozás utófinanszírozásra változása esetén amennyiben a Vállalkozó a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 119. § (2) bekezdés a) pont alapján biztosítékot nyúj...
Sample 1

Related to Vis maior következményei

  • A díjfizetés elmulasztásának következményei 6.5.1. Amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség idő- pontjáig nem egyenlíti ki, a biztosító – a következményekre történő figyelmezte- tés mellett – a szerződő felet legalább 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. Amennyiben azonban a szerződő a kitűzött póthatáridőig fizetési kötelezettségét nem tel- jesíti és a biztosító késedelem nélkül nem érvényesíti díjkövetelését bírósági úton, akkor a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik.

  • Kivel szemben érvényesítheti kellékszavatossági igényét? Ön az Eladóval szemben érvényesítheti kellékszavatossági igényét.

  • Milyen határidőben érvényesítheti Ön kellékszavatossági igényét? Ön köteles a hibát annak felfedezése után haladéktalanul, de nem később, mint a hiba felfedezésétől számított kettő hónapon belül közölni. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmét, hogy a szerződés teljesítésétől számított két éves elévülési határidőn túl kellékszavatossági jogait már nem érvényesítheti. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen.

  • Milyen határidőben érvényesítheti Ön termékszavatossági igényét? Termékszavatossági igényét Ön a termék gyártó általi forgalomba hozatalától számított két éven belül érvényesítheti. E határidő elteltével e jogosultságát elveszti.

  • Kivel szemben és milyen egyéb feltétellel érvényesítheti termékszavatossági igényét? Termékszavatossági igényét kizárólag az ingó dolog gyártójával vagy forgalmazójával szemben gyakorolhatja. A termék hibáját termékszavatossági igény érvényesítése esetén Önnek kell bizonyítania.

  • Xxxxxx egyéb feltétele van kellékszavatossági jogai érvényesítésének? A teljesítéstől számított hat hónapon belül a kellékszavatossági igénye érvényesítésének a hiba közlésén túl nincs egyéb feltétele, ha Felhasználó igazolja, hogy a terméket, illetve a szolgáltatást a webshopot üzemeltető vállalkozás nyújtotta. A teljesítéstől számított hat hónap eltelte után azonban már Felhasználó köteles bizonyítani, hogy az Felhasználó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában is megvolt.

  • Az előfizető által kezdeményezett szerződésmódosítás esetei, feltételei, a módosítás teljesítésének határideje 12.2.1. Az Előfizető átírás címén kérheti a Szolgáltatótól az egyedi előfizetői szerződés módosításaként az Előfizető személyének módosítását, ha személyében szerződés, vagy egyéb jogcímen történő jogutódlás következtében változás történik. Az átírás iránti kérelem akkor minősül alaki és tartalmi szempontból megfelelőnek, ha tartalmazza: - a jogelőd Xxxxxxxxx és jogutód Előfizető által aláírt együttes nyilatkozatát az átírás kérelmezésére, és - a jogutód Előfizető mindazon adatait, melyek az előfizetői szerződés megkötéshez szükségesek, és - mellékletként az átírás alapjául szolgáló tények vagy az átírás okának hitelt érdemlő dokumentummal való igazolását (pl. szerződéssel, bírósági végzéssel, ítélettel vagy más dokumentummal). Átírásra – a Szolgáltató eltérő nyilatkozata hiányában – csak abban az esetben kerülhet sor, ha a meglévő esetleges díjtartozást a felek valamelyike illetve a jogutód az átírással egyidejűleg rendezi. Az átírás időpontját az átírást kérő felek az átírási kérelemben határozzák meg azzal a feltétellel, hogy az átírási kérelmet legalább 15 nappal a kért időpont előtt kell benyújtani. E rendelkezésektől a Szolgáltató az Előfizető kérésére eltekinthet, ha azt nyilvántartási rendszere lehetővé teszi. Az átírás teljesítésének határideje nem lehet több mint a Szolgáltató által meghatározott alaki és tartalmi követelményeknek megfelelő átírási kérelem beérkezésétől számított 15 nap. A Szolgáltató az Előfizető kérésére köteles az általa az átírás teljesítésére általa vállalt határidőn belül az átírást teljesíteni, vagy az átírás elutasításáról az Előfizetőt értesíteni. Amennyiben a szolgáltató az átírást az ÁSZF-ben vállalt határidőn belül nem teljesíti, kötbért köteles fizetni a 7.4. pont szerint. Az átírási kérelmet a Szolgáltató az alaki és tartalmi követelményeknek megfelelő (beleértve a szükség szerinti mellékletekkel való ellátottságú) kérelem benyújtásától számított 15 napon belül köteles teljesíteni. Ha az átírás során a régi és új Előfizetők előfizetői kategóriája (egyéni/üzleti) megváltozik, akkor az átírás időpontjától az új Előfizetőnek az új előfizetői kategóriára vonatkozó előfizetési díjakat kell megfizetnie. Amennyiben az Előfizető előfizetői minőségét üzleti előfizetőre olyan csomag vonatkozásában igényli, melyben levő szolgáltatás vonatkozásában a Szolgáltató nem jogosult üzleti előfizetők felé történő értékesítésre, úgy a szerződésmódosítás nem jön létre, vagy az Előfizető által egyidejűleg módosított csomag igénybevételre vonatkozó módosított tartalommal jön létre. Az Előfizető az előfizetői hozzáférési pont kiépítése előtt kérheti igénybejelentése átírását is. Ha a régi és új Előfizető által a hatályos ÁSZF szerint fizetendő díjak eltérnek, a díjkülönbözetet az átíráskor kell rendezni. Az átírás díját a 4. sz. melléklet tartalmazza. A Szolgáltató átírás esetén az Előfizető nem kötelezheti belépési díj fizetésére. A jelen pontban írtak nem alkalmazhatók, ha az átírással egyidejűleg az előfizetői hozzáférési pont helye is megváltozik (áthelyezés).

  • Vis maior Egyik Fél sem felel az Előfizetői Szerződés szerinti kötelezettsége teljesítéséért, illetve annak elmaradásáért, illetve az ebből származó bármely kárért és/vagy költségért, azon esetekben, amikor olyan, bármely Fél érdekkörén kívül eső, előre nem látható körülmények (a továbbiakban: vis maior) merülnek fel, amelyek megakadályozzák a szerződésszerű teljesítést, illetőleg a szolgáltatás igénybevételét. Ilyen körülmények különösen:

  • Milyen jogok illetik meg Önt kellékszavatossági igénye alapján? Ön – választása szerint–az alábbi kellékszavatossági igényekkel élhet: Kérhet kijavítást vagy kicserélést, kivéve, ha az ezek közül az Ön által választott igény teljesítése lehetetlen vagy az Eladó számára más igénye teljesítéséhez képest aránytalan többletköltséggel járna. Ha a kijavítást vagy a kicserélést nem kérte, illetve nem kérhette, úgy igényelheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását vagy a hibát az Eladó költségére Ön is kijavíthatja, illetve mással kijavíttathatja vagy – végső esetben – a szerződéstől is elállhat. Választott kellékszavatossági jogáról egy másikra is áttérhet, az áttérés költségét azonban Ön viseli, kivéve, ha az indokolt volt, vagy arra az Eladó adott okot.

  • Szektorális kitettség nem koncentrált A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található) Az eszközalap célja, hogy a közepes kockázatot vállalva a kockázatmen- tes hozamot hosszú távon érdemben meghaladó teljesítményt nyújtson. Az eszközalap eszközmegoszlását – tőke- és pénzpiaci eszközök, vala- mint befektetési alapok alkalmas kombinációjával – a vagyonkezelő be- fektetési szakemberei határozzák meg az aktuális értékpapír-piaci viszo- nyokhoz alkalmazkodva. Az eszközalapot alkotó befektetési alapok úgy kerülnek kiválasztásra, hogy az eszközalapot célzottan mintegy 50%-ban részvény befektetések alkossák, melyek között elsősorban az Egyesült Államokban, illetve az Európai Unió országaiban kibocsátott, kiemelkedő teljesítményt nyújtó értékpapírok és – kisebb mértékben – a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett nagy forgalmú, jó növekedési kilátásokkal rendelkező részvények, to- vábbá a fejlődő országok tőzsdéin forgó részvények és a fentiekbe fek- tető befektetési alapok is megtalálhatók. A kockázat mérséklése érdekében az eszközalap a befektetett tőke ha- sonló nagyságrendű – mintegy 50%-os – részét kibocsátó szerint meg- felelően diverzifikált, jellemzően magyar államkötvényekből álló köt- vénybefektetésekben tartja. A kötvények és a részvények egymáshoz viszonyított súlya – a megadott határok között – a piaci körülmények változásától függ, és az aktuális viszonyokhoz alkalmazkodva, aktív befektetési stratégiával kerül meg- határozásra. Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére. A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik, de az eszközalapon belüli befektetések egy része más pénznemben kerül be- fektetésre, mely esetben a forinttal szembeni devizakockázat részben vagy egészben fedezésre kerülhet.