Visszafizetési kötelezettség mintaszakaszok

Visszafizetési kötelezettség. A részvételi igazoláson leigazolt kint tartózkodás hossza összevetésre kerül a támogatási szerződésbe foglalt támogatott napok számával. Amennyiben több, mint 5 nappal rövidebb időt igazol le munkáltatója, a fel nem használt napok után visszafizetési kötelezettsége keletkezik. - Amennyiben a leigazolt napok száma nem éri el az Erasmus+ szakmai gyakorlati programban minimálisan előírt 60 napot (az Erasmus+ programban minden hónap egységesen 30 naposnak számolandó!), úgy teljes ösztöndíját vissza kell térítenie. - Erasmus+ ösztöndíj kizárólag olyan időszakra nyújtható, melyet a résztvevő fizikailag a fogadó országban töltött (bővebb információ: I.4.2 pont). Az időarányos különbözet visszatérítendő.
Visszafizetési kötelezettség. 1. A jogosulatlanul igénybe vett
Visszafizetési kötelezettség. A támogatás jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása, illetve a támogatás visszavonása esetén a jogosulatlanul felhasznált támogatást, továbbá a kedvezményezett által fel nem használt támogatási összeget a kedvezményezett köteles a visszafizetni az Áht.-ban és az Ávr.-ben foglalt rendelkezések szerint. A kedvezményezett a támogatási összeg folyósítása után bármikor kezdeményezheti a támogatás egészéről vagy valamely részéről való lemondást a xxx.xxxxxx.xx honlapról letölthető „Fel nem használt támogatásról szóló nyilatkozat” dokumentum kitöltésével és annak beküldésével postai úton és e-mail-en: xxxxxxxxxx.xxxxxxxxxxxx@xxxxxx.xx email- címre, illetve a fel nem használt támogatás NIR-ben történő rögzítésével. A fel nem használt támogatás NIR-ben történő rögzítéséről a NIR Felhasználói kézikönyv nyújt bővebb információt. A visszafizetés tényét a visszautalást igazoló dokumentum (banki igazolás vagy bankszámlakivonat) hitelesített másolatával kell igazolni, amelyet kérünk egyidejűleg megküldeni a nyilatkozattal. A visszafizetést a támogatói okiratban meghatározott bankszámlaszámra kell teljesíteni, és a közlemény rovatban fel kell tüntetni a támogatás azonosító számát.
Visszafizetési kötelezettség. 12.1 Amennyiben bármely összeg jogosulatlanul kerül kifizetésre Projektgazda részére, illetve amennyiben a szerződés értelmében Program Operátor Áht. szerinti kamattal növelt visszafizetési kötelezettséget írt elő, Projektgazda vállalja, hogy visszafizeti Nemzeti Kapcsolattartónak a meghatározott összeget Program Operátor felszólító levelének kézhezvételét követően, a levélben megjelölt határidőn belül. Program Operátor az indoklással ellátott fizetési felhívást postai úton, tértivevényes kézbesítéssel küldi meg Projektgazda részére.
Visszafizetési kötelezettség. A beszámolóban a támogatás teljes összegével el kell számolni (abban az esetben, ha a kedvezményezett már korábban, a beszámoló benyújtásának határideje előtt lemondott a támogatás egy részéről és azt visszafizette, a lemondott és visszafizetett összeggel csökkentett támogatási összeggel kell elszámolnia). A fel nem használt, illetve a jogosulatlanul felhasznált támogatást az ÁSZF-ben meghatározottak szerint kell visszafizetni. Ha a támogatott tevékenység teljes, tényleges megvalósítási költsége kisebb, mint a nyújtott támogatás, a kedvezményezett csak a támogatás arányos részére tarthat igényt, a különbözet tekintetében visszafizetési kötelezettség terheli. A visszafizetendő összeg kiszámításakor nem kell figyelembe venni a támogatás utazásra fordított részét. A lemondást az EPER-ben kell kezdeményezni, és a kinyomtatott, a kedvezményezett képviselője által aláírt lemondó nyilatkozatot postai úton kell beküldeni az Alapkezelő részére. A támogatásból fel nem használt és lemondott összeg visszafizetését igazoló banki bizonylat hitelesített másolatát is kérjük postai úton megküldeni.
Visszafizetési kötelezettség. A fel nem használt, illetve a jogosulatlanul felhasznált támogatást az ÁSZF-ben meghatározottak szerint kell visszafizetni.
Visszafizetési kötelezettség. A jogosulatlanul igénybe vett - babaváró támogatást és a meg nem fizetett kezességvállalási díjat az államháztartásról szóló törvény szerinti késedelmi kamattal növelt összegben - a visszafizetést, megfizetést előíró határozat véglegessé válását követő 120 napon belül - kell visszafizetni, illetve megfizetni, - szüneteltetés esetén az elmaradt törlesztőrészleteket a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelt összegben - a Bank felhívásának kézhezvételét követő 120 napon belül - kell a Banknak megfizetni. Ha magzat után igénybe vett babaváró támogatás, illetve szüneteltetés esetén a támogatott személyek a gyermek születését, a várandósság 12. hete utáni időszakban történő halvaszületést, illetve magzat elhalását, a vetélést a szülés várható időpontját követő 60 napon belül nem igazolják, a Bank - a határidő lejártát követő 15 napon belül - értesíti erről a kincstárat. Ha a gyermekre vonatkozóan a családok támogatásáról szóló törvény szerinti egységes szociális nyilvántartásban nem található adat, a kincstár erről haladéktalanul értesíti az állami adóhatóságot. Az állami adóhatóság a kölcsön és a babaváró támogatás igénylésekor tett nyilatkozatok valóságtartalmát a támogatott személyeknél - a kölcsönszerződés megkötésétől a futamidő végéig - hatósági ellenőrzés keretében vizsgálhatja. Ha az állami adóhatóság fent hivatkozott ellenőrzés során megállapítja, hogy a támogatott személy jogosulatlanul vette igénybe a babaváró támogatást, illetve a törlesztés szüneteltetését, erről 5 napon belül értesíti a Bankot, és határozatban rendelkezik a jogosulatlanul igénybe vett babaváró támogatás összegének visszafizetése, a visszafizetés elmaradása esetén a jogosulatlan igénybevételből származó követelés adók módjára történő behajtása iránt. Az állami adóhatóság a fent hivatkozott ellenőrzést követő eljárás eredményéről a folyósító Bankot írásban tájékoztatja.
Visszafizetési kötelezettség. A támogatás jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása, illetve a támogatás visszavonása esetén a jogosulatlanul felhasznált támogatást, továbbá a kedvezményezett által fel nem használt támogatási összeget a kedvezményezett köteles a visszafizetni az Áht.-ban és az Ávr.-ben foglalt rendelkezések szerint. Ha a beszámoló részlegesen kerül elfogadásra vagy a beszámoló elutasításra kerül, a támogatás lezárása az ebből adódó visszafizetési kötelezettség kedvezményezett általi szerződésszerű teljesítését követően történik. A visszafizetési kötelezettséggel érintett támogatás összegét és a fel nem használás tényét a kedvezményezettnek a Fel nem használt támogatásról szóló nyilatkozatban kell rögzítenie és ezen nyilatkozat kedvezményezett képviseletére jogosult vagy az általa meghatalmazott személy által aláírt eredeti példányát meg kell küldenie az Alapkezelő részére.
Visszafizetési kötelezettség összege beérkezés dátuma követelés kivezetése A visszafizetendő rész követelésének kivezetéséhez szükséges utalványlap nyomtatás (T006 - K031) rögzítés módosítás törlés olvasás fejezeti admin ✓ ✓ ✓ ✓ fejezeti felhasználó ✓ ✓ ✓ ✓ intézményi admin ✓ intézményi felhasználó ✓ fejezeti megtekintő ✓

Related to Visszafizetési kötelezettség

  • Díjfizetési kötelezettség (1) A biztosítási szerződés alapján a biztosítási szerződés díját a szerződő fél köteles megfizetni.

  • Szolgáltatási kötelezettség b /1. Ha a különös biztosítási feltételek- ben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító a különös biztosítási feltételekben meghatározott szolgáltatást köteles teljesíteni. A biztosító • a kárbejelentésben foglaltak, • a feltételek szerint a biztosító által kérhető, a biztosított által benyújtott dokumentumok, valamint • helyszíni szemle esetén a helyszíni szemledokumentumok alapján állapítja meg a szolgáltatási összeget.

  • Kármegelőzési kötelezettség 7.5.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a károk megelőzése érdekében az adott hely- zetben általában elvárható intézkedéseket megtenni. Kötelesek mindenkor betartani a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határozatokat, valamint a telepí- tésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra vonatkozó szakmai előíráso- kat, illetve a gyártónak a fentiekre vonatkozó utasításait, ajánlásait, valamint a már felis- mert veszélyhelyzetben a veszélyt elhárítani és eleget tenni a biztosító által kért kárme- gelőzési intézkedéseknek. Vitás esetben felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni minden olyan körülményt, amely már károkozást eredményezett, továbbá amennyiben a kár bekövetkezésének a fennálló veszélyére a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy figyelmeztette.

  • Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsí- tani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosí- tott kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy eny- hítését célzó eszközöket, eljárásokat. A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a kárese- mény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint köteles a kárt enyhíteni. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni. A káresemény észlelését követően a szerződő (biztosított) haladéktala- nul köteles – tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot; – bűncselekmény esetén feljelentést tenni a rendőrségen, és abban betöréses lopás, rablás esetén az eltulajdonított, illetve károso- dott vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni. Ha az ingatlan nem állandóan lakott, hanem időszakos használa- tú, nyaralásra, alkalmankénti rövidebb időtartamú tartózkodásra szolgál (továbbiakban: időszakos tartózkodás), akkor a szerződő (biztosított) köteles az időszakos tartózkodás céljára szolgáló objektumban – a víz-, a fűtés- és hűtésvezetéket vízteleníteni; – a víz-, a fűtés- és hűtésvezeték főelzáró szelepét elzárni vagy – temperáló fűtésről gondoskodni az elfagyás megelőzése érdekében. A lakóépület rejtett hibáiból származó károk felmerülése esetén a biztosított a kárt okozó hiba tudomására jutásától számított legfeljebb 15 napon belül köteles írásban közölni az előző tulaj- donossal, illetve az ingatlan eladójával a keletkezett kár helyre- állításával kapcsolatos kárigényét. A jelen pontban felsoroltakon túl a szerződő fél és a biztosított az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint köteles a kárt enyhíteni.

  • Tájékoztatási kötelezettség Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

  • A Szolgáltató kötelezettségei A Szolgáltató köteles gondoskodni az általa kezelt előfizetői adatok biztonságáról és az adatkezelési műveleteket úgy megszervezni, hogy a GDPR és az adatkezelésre vonatkozó más szabályok alkalmazása során biztosítsa az érintettek magánszférájának védelmét. A Szolgáltató alkalmazottai, alvállalkozói és megbízottjai – jogszabály kötelezően alkalmazandó eltérő rendelkezése hiányában – a Szolgáltatóval azonos adatvédelmi és titoktartási kötelezettség teljesítésére kötelesek. A Szolgáltató – szükség szerint más szolgáltatókkal közösen – megfelelő műszaki és szervezési intézkedésekkel gondoskodni köteles a továbbított közlés és a közléshez kapcsolódó forgalmi adatok jogosulatlan lehallgatásának, tárolásának vagy megfigyelésének, valamint a közléshez és a közléshez kapcsolódó forgalmi adatokhoz történő jogosulatlan vagy véletlen hozzáférésnek a megakadályozásáról (közlés bizalmassága). A Szolgáltató csak úgy választhatja meg, és minden esetben úgy üzemeltetheti a Szolgáltatás nyújtása során alkalmazott elektronikus hírközlő eszközöket, hogy biztosítani tudja a közlés bizalmasságát. A Szolgáltató a továbbított közlések tartalmát csak olyan mértékben ismerheti meg és tárolhatja, amely a Szolgáltatás nyújtásához műszakilag elengedhetetlenül szükséges. Egy Előfizetőnek vagy felhasználónak elektronikus hírközlő végberendezésén csak az érintett felhasználó vagy Előfizető világos és teljes körű – az adatkezelés céljára is kiterjedő – tájékoztatását követő hozzájárulása vagy más megfelelő jogalap alapján lehet adatot tárolni, vagy az ott tárolt adathoz hozzáférni. A fentiekben meghatározott tevékenysége keretében a Szolgáltató köteles az alábbi szabályoknak megfelelni: Tükrözés: A hálózati kiszolgáló gép (a továbbiakban: szerver) a személyes adatok elvesztésének elkerülésére folyamatos tükrözéssel (biztonsági másolat készítésével és megőrzésével, az irányadó adatmegőrzési időkre is tekintettel) biztosítható egy tőle fizikailag különböző adathordozón.

  • Kárenyhítési kötelezettség 7.6.1. A szerződő fél és a biztosított – a biztosító előírásai és a káresemény bekövetke- zésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint – kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni a kár enyhítése érdekében.

  • Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség (1) A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha az egyes kárbiztosításokra vonatkozó különös feltételek vagy a felek megállapodása szabályozza a szerződő fél és a biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat.

  • Az Eladó visszatérítési kötelezettségének módja A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 22. §-nak megfelelő elállás vagy felmondás esetén az Eladó a fogyasztónak visszajáró összeget a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon téríti vissza. A fogyasztó kifejezett beleegyezése alapján az Eladó a visszatérítésre más fizetési módot is alkalmazhat, de a fogyasztót ebből adódóan semmilyen többletdíj nem terhelheti. A Fogyasztó által hibásan és/vagy pontatlanul megadott bankszámlaszám vagy postai cím következtében történő késedelem miatt az Eladó-t felelősség nem terheli.

  • Kárbejelentési kötelezettség A biztosítási eseményt a tudomást szerzéstől számított 2, balesetbiz- tosítás és munkanélküliség vagy hosszantartó betegállomány esetén díjvisszatérítés szolgáltatásnál pedig 8 munkanapon belül írásban, e-mailen, elektronikusan a biztosító honlapján, telefonon vagy sze- mélyesen be kell jelenteni a biztosítónak, és lehetővé kell tenni a kár- bejelentés tartalmának ellenőrzését. − Felelősségbiztosítás esetén a biztosított 30 napon belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerző- désben meghatározott tevékenységével kapcsolatban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot. − A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését az első be- kezdésben meghatározott határidőben a biztosítónak nem je- lenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a fel- világosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges kö- rülmény kideríthetetlenné válik. – A szerződő (biztosított) a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár bejelentésétől számított 5. munkanapig a biztosított vagyon- tárgy állapotán csak annyiban változtathat, amennyiben az kárenyhí- téshez szükséges. Nem áll be a biztosító szolgáltatási kötelezett- sége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás követ- keztében a biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak. – Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított 5 munka- napon belül nem kezdte meg a kárrendezést, a biztosított intéz- kedhet a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket azon- ban további 30 napig köteles változatlan állapotban megőrizni. – A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerű- ségének bizonyítása a szerződőt (biztosítottat) terheli.