Common use of Zálogjog Clause in Contracts

Zálogjog. Lízingbe vevő és/vagy Xxxxxxxx személy biztosítéknyújtó a Lízingbe adó ilyen irányú igénye esetén a Lízingbe vevő lízingszerződésből eredő fizetési kötelezettségeinek biztosítására köteles Zálogjogot alapító szerződést kötni a lízingtárgytól eltérő, Lízingbe vevő és/vagy Harmadik személy biztosítéknyújtó tulajdonát képező ingatlanra, mint zálogtárgyra a Lízingbe adó javára. A Zálogjogra vonatkozó szerződés a lízingszerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi. Ha a zálogkötelezett természetes személy, és a zálogtárgy elsősorban a zálogkötelezett szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körébe nem tartozó célra használatos, továbbá a zálogjoggal biztosított követelés nem a kötelezett szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körébe tartozó jogviszonyból fakad, a zálogszerződésre vonatkozó rendelkezéseket az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: • zálogtárgy a zálogkötelezett tulajdonában álló, egyedileg meghatározott vagyontárgy vagy olyan vagyontárgy lehet, amelynek tulajdonjogát a zálogkötelezett a zálogjogosult által nyújtott kölcsön, illetve fizetési haladék segítségével szerzi meg; • a biztosított követelés meghatározásának tartalmaznia kell az összeg megjelölését. Lízingbe adó az irányadó jogszabályok alapján jogosult a zálogjoggal terhelt ingatlanon a saját maga javára elidegenítési és terhelési tilalmat alapítani, illetve az elidegenítési és terhelési tilalom tényének feljegyzését kérni az ingatlan-nyilvántartásban. Zálogkötelezett előzetesen, feltétel nélkül és visszavonhatatlanul hozzájárul, hogy amennyiben a Lízingbe vevő helyett bármely harmadik személy lép Lízingbe vevőként a Lízingbe vevő és Lízingbe adó mint Zálogjogosult között létrejött Lízingszerződésbe, (azaz amennyiben a szerződésbe belépő félre a Lízingszerződésből eredő fizetési kötelezettségek szállnak át), a Lízingszerződés biztosítékaként a Zálogjogosult javára az ingatlan- nyilvántartásba bejegyzett zálogjog fennmarad. Lízingbe vevő és/vagy a Harmadik személy biztosítéknyújtó hozzájárul ahhoz, hogy kielégítési jogának megnyíltát követően a Zálogjogosult bírósági végrehajtáson kívül elégítse ki követelését saját választása szerint a következők alapján: • saját maga által értékesítse a zálogtárgyat magánúton vagy a • a zálogtárgy tulajdonjogát saját maga megszerezze a Lízingszerződésből eredő követelése teljes vagy részleges kielégítés fejében Zálogkötelezetthez intézett írásbeli ajánlat elfogadása esetén. Amennyiben jogszabály a zálogtárgy végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályait kötelező erővel, eltérést nem engedő módon az Üzletszabályzatban és ÁSZF-ben foglaltaktól eltérően határozza meg, úgy a végrehajtáson kívüli értékesítés szabályaira a kötelező jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az előbbiektől függetlenül a Lízingbe adó jogosult arra, hogy bármely és valamennyi jogot és jogorvoslatot érvényesítsen, amely a Lízingszerződés és/vagy a Zálogjog értelmében és az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően a Zálogjogosultakat megilleti. A Zálogjogosult kielégítési joga a lízingszerződés felmondása vagy jogszabály vagy bírósági határozat vagy egyéb módon való esedékessé válása alapján történő megnyílása után jogosult a Zálogjoga alapján a zálogtárgyból történő kielégítéshez. Amennyiben a Lízingszerződés a V. fejezet 3-8. pontjaiban szerint megszűnik, Lízingbe vevőnek és/vagy a Harmadik személy biztosítéknyújtónak a Zálogjogosult kérésére a zálogtárgyat sértetlen, a szerződéskötéskori eredeti állapotnak megfelelő, kitakarított, szeméttől megtisztított és ingóságoktól kiürített üres állapotban a szerződés megszűnésétől számított 20 napon belül át kell adnia a Zálogjogosult vagy megbízottja részére. A Lízingbe vevő és/vagy a Harmadik személy biztosítéknyújtó helyreállítási kötelezettsége különösen vonatkozik a zálogtárgy hiányzó vagy sérült tartozékainak azonnali pótlására. Amennyiben a Lízingbe vevő és/vagy a Harmadik személy biztosítéknyújtó a kötelezettségeinek nem tesz eleget, és a Zálogjogosult, vagy megbízottja végrehajtási eljárást kezdeményez a zálogtárgy kiürítése és átadása érdekében, a Lízingbe vevő és/vagy a Harmadik személy biztosítéknyújtó a végrehajtási eljárás felfüggesztésének jogáról, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LII. tv. 48. §-ának (3) és (5) bekezdésének alkalmazását megalapozó, a Lízingbe vevőn és/vagy a Harmadik személy biztosítéknyújtón kívülálló olyan objektív, rendkívüli esemény bekövetkezése esetén is lemond, mely a létfenntartását, vagy munkáját veszélyezteti. Lízingbe vevő és/vagy a Harmadik személy biztosítéknyújtó az Zálogjogot alapító szerződés aláírásával lemond továbbá a végrehajtási eljárás bármely okból való felfüggesztésének jogáról, amelyet a részére a polgári perrendtartás vagy más törvény lehetővé tesz. Ezen eljárások költségei a Lízingbe vevőt terhelik. A Lízingszerződésnek a V. fejezet 2. pontjaiban meghatározott megszűnése esetén, amennyiben a Lízingbe vevő a Lízingbe adó felé fennálló valamennyi fizetési kötelezettségének eleget tett, Lízingbe adó az Zálogjog törléséhez szükséges nyilatkozatot 15 banki munkanapon belül kiállítja és a Lízingbe vevőnek és/vagy a Harmadik személy biztosítéknyújtónak megküldi, akik kötelesek saját költségükön eljárni az zálogjog törlése érdekében.

Zálogjog. Lízingbe vevő és/vagy Xxxxxxxx személy biztosítéknyújtó A zálogjog célja annak garantálása, hogy a Lízingbe adó ilyen irányú igénye esetén jogosult az általa nyújtott, illetve majd nyújtandó szolgáltatást akkor is megkapja, ha az adós a Lízingbe vevő lízingszerződésből eredő fizetési kötelezettségeinek biztosítására köteles Zálogjogot alapító szerződést kötni zálogjogtól függetlenül nem teljesít. Tehát: A zálogjog alapján a lízingtárgytól eltérőzálogjogosult a zálogtárgyból – más jogosultakat megelőzően – kielégítést kereshet, Lízingbe vevő és/vagy Harmadik személy biztosítéknyújtó tulajdonát képező ingatlanra, mint zálogtárgyra ha a Lízingbe adó javárakötelezett nem teljesít. A Zálogjogra vonatkozó szerződés zálogjog tárgya minden birtokba vehető dolog, átruházható jog vagy követelés lehet. A zálogjog keletkezhet szerződés, jogszabály vagy hatósági határozat alapján. A zálogszerződést minden esetben írásban kell megkötni. A zálogjog fajtái: Kézizálogjog esetében a lízingszerződés elválaszthatatlan mellékletét képezizálogjogosult a dolgot hatalmában tarthatja, megilleti őt az elzálogosított dolog birtoklásának joga, s terheli őt a zálogtárgy épségének megőrzési kötelezettsége, valamint a zálogjog megszűnésekor a visszaszolgáltatás kötelezettsége. Ha Főszabályként a zálogkötelezett természetes személyzálogjogosult a kézizálogjog tárgyát nem használhatja és nem hasznosíthatja. A törvénynek ez a rendelkezése azonban diszpozitív. A kézizálogjog tárgya mind ingó, mind pedig ingatlan dolog egyaránt lehet. Jelzálogjog esetében a zálogjogosultat nem illeti meg a dolog birtoklásának joga. A zálogtárgy megóvásának kötelezettsége tehát a zálogkötelezettet terheli. Jelzálogjogot nemcsak ingatlanon, hanem ingó dolgon is lehet alapítani. Az ingatlant terhelő jelzálogjog létesítéséhez – a zálogszerződés írásba foglalásán túlmenően – az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. Ingó dolgot terhelő jelzálogjog létesítéséhez pedig a közjegyző által elkészített közokirat elkészítése és a zálogtárgy elsősorban zálogjognak a zálogkötelezett szakmájaMagyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett közhitelű, bárki által megtekinthető nyilvántartásba való bevezetése is szükséges. Külön kell szólni az önálló foglalkozása zálogjogról, tekintettel arra, hogy az önálló zálogjog nem szerződést biztosító mellékkötelezettség, hanem maga a jogviszony tárgya, tehát főkötelezettség. Önálló zálogjog esetén nincs alapkövetelés (amit a zálogjog biztosítana), vagy üzleti tevékenysége körébe nem tartozó célra használatosaz alapkövetelés megszűnt. Önálló zálogjoggal az adós általában valamilyen korábbi tartozását szünteti meg, továbbá így gyakran az önálló zálogjog felvált valamilyen alapügyletet. A törvényi definíció szerint: „zálogjog úgy is alapítható, hogy az a zálogjoggal biztosított zálogtárgyat személyes követelés nem a kötelezett szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körébe tartozó jogviszonyból fakad, a zálogszerződésre vonatkozó rendelkezéseket az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: • zálogtárgy a zálogkötelezett tulajdonában álló, egyedileg meghatározott vagyontárgy vagy olyan vagyontárgy lehet, amelynek tulajdonjogát a zálogkötelezett nélkül terhelje; ilyen esetben a zálogjogosult által nyújtott kölcsön, illetve fizetési haladék segítségével szerzi meg; • a biztosított követelés meghatározásának tartalmaznia kell az összeg megjelölését. Lízingbe adó az irányadó jogszabályok alapján jogosult kizárólag a zálogjoggal terhelt ingatlanon a saját maga javára elidegenítési és terhelési tilalmat alapítani, illetve az elidegenítési és terhelési tilalom tényének feljegyzését kérni az ingatlan-nyilvántartásban. Zálogkötelezett előzetesen, feltétel nélkül és visszavonhatatlanul hozzájárul, hogy amennyiben a Lízingbe vevő helyett bármely harmadik személy lép Lízingbe vevőként a Lízingbe vevő és Lízingbe adó mint Zálogjogosult között létrejött Lízingszerződésbe, (azaz amennyiben a szerződésbe belépő félre a Lízingszerződésből eredő fizetési kötelezettségek szállnak át), a Lízingszerződés biztosítékaként a Zálogjogosult javára az ingatlan- nyilvántartásba bejegyzett zálogjog fennmarad. Lízingbe vevő és/vagy a Harmadik személy biztosítéknyújtó hozzájárul ahhoz, hogy kielégítési jogának megnyíltát követően a Zálogjogosult bírósági végrehajtáson kívül elégítse ki követelését saját választása szerint a következők alapján: • saját maga által értékesítse a zálogtárgyat magánúton vagy a • a zálogtárgy tulajdonjogát saját maga megszerezze a Lízingszerződésből eredő követelése teljes vagy részleges kielégítés fejében Zálogkötelezetthez intézett írásbeli ajánlat elfogadása esetén. Amennyiben jogszabály a zálogtárgy végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályait kötelező erővel, eltérést nem engedő módon az Üzletszabályzatban és ÁSZF-ben foglaltaktól eltérően határozza meg, úgy a végrehajtáson kívüli értékesítés szabályaira a kötelező jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az előbbiektől függetlenül a Lízingbe adó jogosult arra, hogy bármely és valamennyi jogot és jogorvoslatot érvényesítsen, amely a Lízingszerződés és/vagy a Zálogjog értelmében és az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően a Zálogjogosultakat megilleti. A Zálogjogosult kielégítési joga a lízingszerződés felmondása vagy jogszabály vagy bírósági határozat vagy egyéb módon való esedékessé válása alapján történő megnyílása után jogosult a Zálogjoga alapján a zálogtárgyból történő kielégítéshez. Amennyiben a Lízingszerződés a V. fejezet 3-8. pontjaiban szerint megszűnik, Lízingbe vevőnek és/vagy a Harmadik személy biztosítéknyújtónak a Zálogjogosult kérésére a zálogtárgyat sértetlen, a szerződéskötéskori eredeti állapotnak megfelelő, kitakarított, szeméttől megtisztított és ingóságoktól kiürített üres állapotban a szerződés megszűnésétől számított 20 napon belül át kell adnia a Zálogjogosult vagy megbízottja részére. A Lízingbe vevő és/vagy a Harmadik személy biztosítéknyújtó helyreállítási kötelezettsége különösen vonatkozik a zálogtárgy hiányzó vagy sérült tartozékainak azonnali pótlására. Amennyiben a Lízingbe vevő és/vagy a Harmadik személy biztosítéknyújtó a kötelezettségeinek nem tesz eleget, és a Zálogjogosult, vagy megbízottja végrehajtási eljárást kezdeményez a zálogtárgy kiürítése és átadása érdekében, a Lízingbe vevő és/vagy a Harmadik személy biztosítéknyújtó a végrehajtási eljárás felfüggesztésének jogáról, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LII. tv. 48. §-ának (3) és (5) bekezdésének alkalmazását megalapozó, a Lízingbe vevőn és/vagy a Harmadik személy biztosítéknyújtón kívülálló olyan objektív, rendkívüli esemény bekövetkezése esetén is lemond, mely a létfenntartását, vagy munkáját veszélyezteti. Lízingbe vevő és/vagy a Harmadik személy biztosítéknyújtó az Zálogjogot alapító szerződés aláírásával lemond továbbá a végrehajtási eljárás bármely okból való felfüggesztésének jogáról, amelyet a részére a polgári perrendtartás vagy más törvény lehetővé tesz. Ezen eljárások költségei a Lízingbe vevőt terhelik. A Lízingszerződésnek a V. fejezet 2. pontjaiban meghatározott megszűnése esetén, amennyiben a Lízingbe vevő a Lízingbe adó felé fennálló valamennyi fizetési kötelezettségének eleget tett, Lízingbe adó az Zálogjog törléséhez szükséges nyilatkozatot 15 banki munkanapon belül kiállítja és a Lízingbe vevőnek és/vagy a Harmadik személy biztosítéknyújtónak megküldi, akik kötelesek saját költségükön eljárni az zálogjog törlése érdekébenkereshet kielégítést”.

Zálogjog. Lízingbe vevő és/vagy Xxxxxxxx személy biztosítéknyújtó a Lízingbe adó ilyen irányú igénye esetén a Lízingbe vevő lízingszerződésből eredő fizetési kötelezettségeinek biztosítására köteles Zálogjogot alapító szerződést kötni a lízingtárgytól eltérő, Lízingbe vevő és/vagy Harmadik személy biztosítéknyújtó tulajdonát képező ingatlanra, mint zálogtárgyra a Lízingbe adó javára. A Zálogjogra vonatkozó szerződés a lízingszerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi. Ha a zálogkötelezett természetes személy, és a zálogtárgy elsősorban a zálogkötelezett szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körébe nem tartozó célra használatos, továbbá a zálogjoggal biztosított követelés nem a kötelezett szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körébe tartozó jogviszonyból fakad, a zálogszerződésre vonatkozó rendelkezéseket az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: • zálogtárgy a zálogkötelezett tulajdonában álló, egyedileg meghatározott vagyontárgy vagy olyan vagyontárgy lehet, amelynek tulajdonjogát a zálogkötelezett a zálogjogosult által nyújtott kölcsön, illetve fizetési haladék segítségével szerzi meg; • a biztosított követelés meghatározásának tartalmaznia kell az összeg megjelölését. Lízingbe adó az irányadó jogszabályok alapján jogosult a zálogjoggal terhelt ingatlanon a saját maga javára elidegenítési és terhelési tilalmat alapítani, illetve az elidegenítési és terhelési tilalom tényének feljegyzését kérni az ingatlan-nyilvántartásban. Zálogkötelezett előzetesen, feltétel nélkül és visszavonhatatlanul hozzájárul, hogy amennyiben a Lízingbe vevő helyett bármely harmadik személy lép Lízingbe vevőként a Lízingbe vevő és Lízingbe adó mint Zálogjogosult között létrejött Lízingszerződésbe, (azaz amennyiben a szerződésbe belépő félre a Lízingszerződésből eredő fizetési kötelezettségek szállnak át), a Lízingszerződés biztosítékaként a Zálogjogosult javára az ingatlan- ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett zálogjog fennmarad. Lízingbe vevő és/vagy a Harmadik személy biztosítéknyújtó hozzájárul ahhoz, hogy kielégítési jogának megnyíltát követően a Zálogjogosult bírósági végrehajtáson kívül elégítse ki követelését saját választása szerint a következők alapján: • saját maga által értékesítse a zálogtárgyat magánúton vagy a • a zálogtárgy tulajdonjogát saját maga megszerezze a Lízingszerződésből eredő követelése teljes vagy részleges kielégítés fejében Zálogkötelezetthez intézett írásbeli ajánlat elfogadása esetén. Amennyiben jogszabály a zálogtárgy végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályait kötelező erővel, eltérést nem engedő módon az Üzletszabályzatban és ÁSZF-ben foglaltaktól eltérően határozza meg, úgy a végrehajtáson kívüli értékesítés szabályaira a kötelező jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az előbbiektől függetlenül a Lízingbe adó jogosult arra, hogy bármely és valamennyi jogot és jogorvoslatot érvényesítsen, amely a Lízingszerződés és/vagy a Zálogjog értelmében és az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően a Zálogjogosultakat megilleti. A Zálogjogosult kielégítési joga a lízingszerződés felmondása vagy jogszabály vagy bírósági határozat vagy egyéb módon való esedékessé válása alapján történő megnyílása után jogosult a Zálogjoga alapján a zálogtárgyból történő kielégítéshez. Amennyiben a Lízingszerződés a V. fejezet 3-8. pontjaiban szerint megszűnik, Lízingbe vevőnek és/vagy a Harmadik személy biztosítéknyújtónak a Zálogjogosult kérésére a zálogtárgyat sértetlen, a szerződéskötéskori eredeti állapotnak megfelelő, kitakarított, szeméttől megtisztított és ingóságoktól kiürített üres állapotban a szerződés megszűnésétől számított 20 napon belül át kell adnia a Zálogjogosult vagy megbízottja részére. A Lízingbe vevő és/vagy a Harmadik személy biztosítéknyújtó helyreállítási kötelezettsége különösen vonatkozik a zálogtárgy hiányzó vagy sérült tartozékainak azonnali pótlására. Amennyiben a Lízingbe vevő és/vagy a Harmadik személy biztosítéknyújtó a kötelezettségeinek nem tesz eleget, és a Zálogjogosult, vagy megbízottja végrehajtási eljárást kezdeményez a zálogtárgy kiürítése és átadása érdekében, a Lízingbe vevő és/vagy a Harmadik személy biztosítéknyújtó a végrehajtási eljárás felfüggesztésének jogáról, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LII. tv. 48. §-ának (3) és (5) bekezdésének alkalmazását megalapozó, a Lízingbe vevőn és/vagy a Harmadik személy biztosítéknyújtón kívülálló olyan objektív, rendkívüli esemény bekövetkezése esetén is lemond, mely a létfenntartását, vagy munkáját veszélyezteti. Lízingbe vevő és/vagy a Harmadik személy biztosítéknyújtó az Zálogjogot alapító szerződés aláírásával lemond továbbá a végrehajtási eljárás bármely okból való felfüggesztésének jogáról, amelyet a részére a polgári perrendtartás vagy más törvény lehetővé tesz. Ezen eljárások költségei a Lízingbe vevőt terhelik. A Lízingszerződésnek a V. fejezet 2. pontjaiban meghatározott megszűnése esetén, amennyiben a Lízingbe vevő a Lízingbe adó felé fennálló valamennyi fizetési kötelezettségének eleget tett, Lízingbe adó az Zálogjog törléséhez szükséges nyilatkozatot 15 banki munkanapon belül kiállítja és a Lízingbe vevőnek és/vagy a Harmadik személy biztosítéknyújtónak megküldi, akik kötelesek saját költségükön eljárni az zálogjog törlése érdekében.