Általános célkitűzés(ek). 1.4.2. Konkrét célkitűzés(ek)
Általános célkitűzés(ek). A fenntartható halászati partnerségi megállapodások harmadik országokkal történő megtárgyalása és megkötése összhangban van azzal az általános célkitűzéssel, amely szerint az európai uniós halászhajóknak hozzáférést kell biztosítani a harmadik országok halászati övezeteihez, valamint fejleszteni kell az ezekkel az országokkal fenntartott partnerségi kapcsolatokat az Unió vizein kívül található halászati erőforrások fenntartható kiaknázásának megerősítése céljából. A fenntartható halászati partnerségi megállapodások biztosítják továbbá az összhangot a közös halászati politika irányadó elvei és az egyéb európai szakpolitikák keretében tett kötelezettségvállalások (például harmadik ország erőforrásainak fenntartható kiaknázása, a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem, a partnerországok világgazdaságba történő integrálása, hozzájárulás a fenntartható fejlődéshez annak valamennyi vonatkozását illetően, valamint a halászat hatékonyabb politikai és pénzügyi irányítása) között.
Általános célkitűzés(ek). Az olívaolajról és az olajbogyóról szóló 1986. évi nemzetközi megállapodás (a továbbiakban: e megállapodás) – amely
Általános célkitűzés(ek). (1) A Felek szoros együttműködést alakítanak ki, amely többek között a következő célokra irányul:
Általános célkitűzés(ek). 1. A Magyarország és az Indonéz Köztársaság közötti együttműködés erősítése érdekében Magyarország Kormánya vissza nem térítendő hivatalos támogatás nyújtását ajánlja fel egyrészt kamattámogatás, másrészt adományelem formájában a kedvezményes hitel program keretében, amelynek részeként az Indonéz Köztársaság kiemelt programjainak a finanszírozása kapcsán magyar termékek szállítására és kapcsolódó szolgáltatások nyújtására kerül sor a hatályos indonéz szabályozás szerint.
Általános célkitűzés(ek). A fenntartható halászati partnerségi megállapodások harmadik országokkal történő megtárgyalása és megkötése összhangban van azzal az általános célkitűzéssel, amely szerint az európai uniós halászhajóknak hozzáférést kell biztosítani a harmadik országok halászati övezeteihez, valamint fejleszteni kell az ezekkel az országokkal fenntartott partnerségi kapcsolatokat az Unió vizein kívül található halászati erőforrások fenntartható kiaknázásának megerősítése céljából. A fenntartható halászati partnerségi megállapodások biztosítják továbbá a közös halászati politika irányadó elvei és az egyéb európai szakpolitikákban előírt kötelezettségvállalások (harmadik ország erőforrásainak fenntartható kiaknázása, a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem, a partnerországok világgazdaságba történő integrálása, valamint a halászat hatékonyabb politikai és pénzügyi irányítása) közötti összhangot. Hozzájárulás a fenntartható halászat megvalósításához az Unió területén kívül, az európai jelenlét fenntartása a távoli halászterületeken, valamint az európai halászati ágazat és a fogyasztók érdekeinek védelme a parti államokkal aláírt fenntartható halászati partnerségi megállapodások megtárgyalása és megkötése révén, más európai szakpolitikákkal összhangban. A megállapodás megkötése lehetővé teszi az Európai Unió és Szenegál közötti stratégiai partnerségi keret kialakítását a halászat területén. A jegyzőkönyv megkötése halászati lehetőségeket teremt a szenegáli vizeken az uniós hajók számára. A jegyzőkönyv ezenkívül a partnerország által nemzeti szinten – különösen az ellenőrzés és a jogellenes halászat elleni küzdelem és a kisüzemi halászati ágazat támogatása vonatkozásában – elfogadott programok végrehajtásához biztosított pénzügyi támogatás (ágazati támogatás) révén hozzájárul a halászati erőforrások hatékonyabb kezeléséhez és védelméhez. Végezetül a jegyzőkönyv hozzájárul a szenegáli halászati gazdasághoz, elősegítve a halászattal kapcsolatos gazdasági tevékenységekkel összefüggő növekedést.