A JAVASLAT HÁTTERE mintaszakaszok

A JAVASLAT HÁTTERE. A javaslat indítékai és célkitűzései 1 Az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve (2004. március 31.) az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, HL L 134., 2004.4.30., 114.o. Bíróság ítélkezési gyakorlatával összhangban – kivételes esetekre korlátozza, ugyanakkor tiszteletben tartva a tagállamok biztonsági érdekeit. E javaslat tehát új, az érintett szektorokban megvalósuló beszerzések sajátos természetéhez igazított jogi eszközt kíván teremteni, tekintettel e szektorok „érzékeny” jellegére, valamint az e szektorokbeli közbeszerzési eljárások különleges követelményeire és elővigyázatossági elvárásaira; a kialakítandó közös közbeszerzési szabályok egyszerre biztosítják a tagállamok számára az EK-Szerződés elveinek alkalmazását, és az érintett közbeszerzések különleges jellegének tiszteletben tartását, nevezetesen az információk biztonságát, az ellátás biztonságát, illetve az eljárások megfelelő rugalmasságát. • Általános háttér 1996-ban és 1997-ben a Bizottság két közleményt tett közzé a honvédelemhez kapcsolódó iparágakról azzal a céllal, hogy bátorítsa a honvédelmi eszközök hatékony európai piacának létrehozását. Ezek nyomán a kérdés egyes aspektusaihoz kapcsolódóan konkrét javaslatok és intézkedések is születtek. A legfontosabb reformok tekintetében azonban a tagállamok korainak ítéltek bármifajta európai szintű fellépést. Az Európai Unió intézményes keretein belül a szektorban lezajlott átalakulási folyamatot, nevezetesen egy valódi KVBP körvonalazódását tapasztalva az Európai Parlament 2002. április 10-i állásfoglalásában felhívta a Bizottságot, hogy újabb közleményben foglalkozzon a fegyverkezési politika kérdésével. 2002 őszén az Európai Konvent munkacsoportot hozott létre a védelmi kérdések kidolgozására, Xxxxxx Xxxxxxx uniós biztos elnökletével. A munkacsoport által előterjesztett jelentés2 hangsúlyozza, hogy az európai védelmi politika hitelessége az európai kapacitások meglétén és fejlesztésén, valamint a védelmi szektor ipari és technológiai bázisának megerősítésén áll vagy bukik. A fenti célt szolgálja az Európai Alkotmány tervezetében kezdettől szereplő és végül 2004 júliusában létrehozott Európai Védelmi Ügynökség (EVÜ), mely jól szemlélteti a tagállamok eltökéltségét védelmi kapacitásaik fejlesztésére. A tagállamok erőfeszítéseivel párhuzamosan a Bizottság 2003-ban kiadott, „Útban az Európai Unió honvédelmi felszerelésekkel kapcs...
A JAVASLAT HÁTTERE. A fent említett mellékletek és Szabályzat – közismert nevükön az ADR mellékletei és az ADN-hez csatolt Szabályzat – a veszélyes áruk nemzetközi közúti és nemzetközi belvízi szállítását szabályozzák az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ EGB) azon tagjai között, melyek egyben az ADR és az ADN szerződő felei is. A veszélyes áruk mind Unión belüli, mind az Unió és a szomszédos országok közötti közúti és belvízi szállításának fejlesztése az európai közös közlekedéspolitika kulcseleme, amely az ADR és az ADN értelmében veszélyesnek minősülő áruk előállításával vagy felhasználásával foglalkozó valamennyi iparág megfelelő működését biztosítja. Az említett megállapodásoknak a műszaki és tudományos fejlődéshez történő hozzáigazítása ezért elengedhetetlen a szállítási ágazat és a kapcsolódó iparágak fejlődéséhez. A módosítások arra irányulnak, hogy az ADR-t és az ADN-t hozzáigazítsák az ENSZ-mintaszabályzatokhoz, ami új fogalommeghatározások, osztályozási kritériumok, UN-számok és csomagolási/címkézési követelmények bevezetésével, az alkalmazandó szabványok és műszaki rendelkezések naprakésszé tételével, valamint szerkesztési helyesbítésekkel jár. Veszélyes áruk szállítására vonatkozó nemzetközi előírásokat több különböző nemzetközi szervezet is meghatározott, például az ENSZ-EGB, a Nemzetközi Vasúti Fuvarozásügyi Államközi Szervezet (OTIF), valamint az Egyesült Nemzetek egyéb szakosított szervei. Mivel e szabályoknak egymással összeegyeztethetőknek kell lenniük, az érintett szervezetek tevékenységének koordinálására és harmonizálására összetett nemzetközi rendszer jött létre. Az előírásokat kétéves időszakonként módosítják. 2.1. A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Megállapodás (ADR) 2.2. A Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADN) 2.3. A veszélyes áruk szállításával foglalkozó munkacsoport (WP.15) és az ADN Adminisztratív Bizottsága 2.4. A WP.15 és az ADN Adminisztratív Bizottságának tervezett jogi aktusai 1. 60. ülésszaka 2022. június 27. és július 6. között Genfben; 2. 61. ülésszaka 2022. november 28. és december 6. között Genfben; 3. 62. ülésszaka 2023. július 3. és 7. között Genfben; 4. 63. ülésszaka 2023. november 27. és december 6. között Genfben; a RID szakértői bizottság és a veszélyes áruk szállításával foglalkozó munkacsoport ENSZ EGB együttes ülésének: 1. 2022. őszi ülésszaka 2022. szeptember 12. és 16. között Genfben; 2. 2023. tavaszi ülésszaka 2023. március 20. és 24. között Bernben; 3. 2...
A JAVASLAT HÁTTERE. E javaslat célja, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 311. cikkének (4) bekezdése értelmében megszülessenek az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló …-i … tanácsi határozat1 9. cikkében előírt végrehajtási intézkedések. Ezek a végrehajtási intézkedések az Unió saját forrásaival kapcsolatos valamennyi gyakorlati eljárásra kiterjednek, kivéve a saját források rendelkezésre bocsátását és a készpénzigények teljesítését. Annak érdekében, hogy a sajátforrás-határozat keretén és korlátain belül rugalmasabbá váljon a rendszer, egyszerűsíteni kell a saját forrásokra vonatkozó eljárásokat. A javaslat tartalmaz a megfelelő parlamenti felügyeletet különösen igénylő saját források összes típusára alkalmazandó általános rendelkezéseket is, különösen bevételellenőrzési és - felügyeleti szempontokat, ideértve a kiegészítő jelentéstételi követelményeket, valamint a bizottsági ellenőrök hatáskörét. E végrehajtási intézkedések mellett az EUMSZ 322. cikkének (2) bekezdésével összhangban szabályozni kell a saját forrásokból származó bevételeknek a Bizottság rendelkezésére bocsátására vagy befizetésére vonatkozó módszereket és eljárásokat, valamint adott esetben a készpénzigények teljesítésére alkalmazandó eljárásokat. A … határozat 9. cikke alapján a következőkkel kapcsolatban kell végrehajtási intézkedéseket hozni: (a) a … határozat 2. cikke (1) bekezdésének b)–d) pontjában meghatározott saját források adókulcsa vagy lehívási mértéke; (b) a … határozat 2. cikke (1) bekezdésének d) pontja és 3. cikke alkalmazásának céljára a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) mint referenciaérték, a GNI kiigazítására vonatkozó rendelkezések, valamint a GNI jelentős változása esetén a kifizetési és a kötelezettségvállalási előirányzatok felső korlátainak újraszámítására vonatkozó rendelkezések; (c) a … határozat 7. cikke szerinti éves költségvetési egyenleg kiszámítására és költségvetési elszámolására vonatkozó eljárás; (d) a … határozat 2. cikkében említett, a saját forrásokból származó bevételek ellenőrzésére és felügyeletére vonatkozó rendelkezések és megállapodások, ideértve a kiegészítő jelentéstételi követelményeket is. 1 HL L […], […], […] o. A Bizottság által javasolt elemek tehát a következő végrehajtási rendelkezésekre vonatkoznak: – a … határozat 2. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott új saját források adókulcsa, továbbá az ellenőrzésükre és felügyeletükre vonatkozó rendelkezések; – a 2007/436/EK, Euratom tanácsi határo...
A JAVASLAT HÁTTERE. A javaslat indokai és célkitűzései E javaslat célja, hogy az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeibe (CEOS) sajátos, csak az Európai Parlamentre jellemző új személyzeti kategóriát létrehozó rendelkezéseket vezessen be. Ez az európai parlamenti képviselők azon asszisztenseit öleli fel, akik az Európai Parlament három munkahelyén (Brüsszelben, Strasbourgban vagy Luxembourgban) dolgoznak, és nem terjed ki az európai parlamenti képviselők megválasztásuk szerinti tagállamban működő irodáiban alkalmazott asszisztensekre, célja pedig jelenlegi helyzetük tisztázása és javítása, teljes mértékben tiszteletben tartva a Parlamentben végzett feladataik különleges jellegét.
A JAVASLAT HÁTTERE. 2.1. Az egyrészről Kanada, másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA)
A JAVASLAT HÁTTERE. A személyzeti szabályzat jelenti az Európai Unióban és harmadik országokban különböző munkahelyeken, több mint 50 intézményben foglalkoztatott körülbelül 55 000 tisztviselő és egyéb alkalmazott foglalkoztatási és munkafeltételeinek jogi keretét. Figyelemmel a történelmi kihívásokra, melyekkel az EU-nak ma szembe kell néznie, a személyzet minősége, elkötelezettsége, függetlensége és hűsége fontosabb, mint valaha. Ugyanakkor ezek miatt a kihívások miatt az összes közigazgatásnak, és azok minden egyes tagjának hatékonyabbá kell válnia, és alkalmazkodnia kell a változó európai gazdasági és társadalmi környezethez. A világgazdaságban a közelmúltban bekövetkezett események, valamint a közkiadások konszolidációjának ennek következtében fellépő szükségessége nem maradhatnak hatás nélkül az európai közszolgálatra és valamennyi uniós intézmény, testület és ügynökség adminisztrációjára. Az Unió igazgatási kiadásai a 2007–2013- as többéves pénzügyi keretnek, amely az EU GDP-jének körülbelül 1 %-át teszi ki, csak mindössze 5,8 %-át érik el. Mindazonáltal fontos megmutatni, hogy valamennyi uniós intézmény és személyzetük folyamatosan törekszik a hatékonyságra és takarékosságra, valamint pénzügyi megszorításokat kell bevezetni, amint az Európa történik számos közigazgatásában történik. Tekintettel arra, hogy az EU és intézményei jelentős kihívásokkal néznek szembe, a javaslatnak egyensúlyt kell teremtenie a hatékonyság és a gazdaságosság további növelésének szükséges ösztönzése, valamint az intézmények azon képességének megőrzése között, hogy azok képesek legyenek végrehajtani a szakpolitikákat. Ebbe beleértendők az Uniós intézmények, mint munkáltatók azon szükségletei is, hogy képesek legyenek különféle szakterületeken a legmagasabb szinten képzett személyzetet vonzani és megőrizni. Az intézmények olyan magasan képzett személyeket vesznek fel a munkaerőpiacról, akik képesek multikulturális és többnyelvű környezetben dolgozni, és akik hajlandóak külföldre költözni családjaikkal, és ott maradni. Az uniós intézményekben a közeljövőben várható nyugdíjazások fényében, amelyek főként a 2004 előtti 15 tagállamból származó személyzetet fogják érinteni, különösen nagy kihívás lesz a személyzet körében a tagállamok közötti földrajzi egyensúly fenntartása. Az európai demográfiai változások miatt a kiváló munkaerő vonzása és megtartása az összes tagállamból még nehezebb lesz a jövőben. A javaslatot a személyzeti szabályzat átfogó, 2004. május 1–jén hatályba lépett reformja fényében...
A JAVASLAT HÁTTERE. A javaslat indokai és céljai 1 Halászati Partnerségi Megállapodás egyrészről az Európai Közösség, másrészről a Kiribati Köztársaság között (HL L 205., 2007.8.7., 3. o.). 2 xxxxx://xxx.xxxxxxxxx.xxxxxx.xx/xx/xxxxxxxxx-xxxxxxxxxxxx/xxxxxxxx- agreements/agreement/?id=2007060&DocLanguage=en 3 A halászati partnerségi megállapodás 11. cikke. 4 Jegyzőkönyv az Európai Közösség és a Kiribati Köztársaság közötti, a Kiribati partjainál folytatott halászatról szóló halászati partnerségi megállapodásban előírt halászati lehetőségeknek és pénzügyi ellentételezésnek a 2006. szeptember 16-tól 2012. szeptember 15-ig terjedő időszakra történő megállapításáról (HL L 205., 2007.8.7., 8. o.). 5 Jegyzőkönyv az egyrészről az Európai Közösség, másrészről a Kiribati Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodásban előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról (HL L 300., 2012.10.30., 3. o.). 6 A Tanács határozata az egyrészről az Európai Közösség, másrészről a Kiribati Köztársaság között létrejött halászati partnerségi megállapodásban előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyv megújítására irányuló tárgyalásoknak az Európai Unió nevében történő megkezdésére a Bizottságnak adandó felhatalmazásról, 2015.1.26., 5059/15. 7 A tárgyalások 2016 és 2021 között lelassultak, többek között az egy harmadik országnak a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemben nem együttműködő harmadik országként való azonosítása eshetőségéről történő értesítéséről szóló, 2016. április 21-i bizottsági határozat (2016/C 144/05, HL C 144., 2016.4.23., 4. o.) hatására. A tárgyalási folyamat újraindítása a Bizottság által a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról szóló 1005/2008/EK tanácsi rendelet értelmében nem együttműködő harmadik országként azonosíthatónak tekintett és erről 2016. április 21- én értesített harmadik országhoz intézett demars megszüntetéséről szóló tájékoztató (2020/C 424/04, HL C 424., 2020.12.8., 29. o.) közzétételét követően vált lehetségessé. – kérésre évente további napok bocsáthatók az uniós hajók rendelkezésére. E javaslat célja a halászati lehetőségek elosztása az érdekelt uniós tagállamok között.
A JAVASLAT HÁTTERE 

Related to A JAVASLAT HÁTTERE

  • Határozati javaslat Óbudavár Község Önkormányzata Képviselő-testülete a háziorvosi ellátás tárgyában 2016. szeptember 30-án kötött feladat-ellátási szerződés módosítását, és az egységes szerkezetű feladat-ellátási szerződést az előterjesztés mellékletei szerint elfogadja. Felhatalmazza a polgármestert, hogy a szerződésmódosítást aláírja. Határidő: azonnal Felelős: polgármester Szentantalfa, 2022. november 15. Mely létrejött egyrészről Zánka Község Önkormányzata (képviseletében: Xxxxx Xxxxxx polgármester), Balatonszepezd Község Önkormányzata (képviseletében: Xxxx Xxxx polgármester), Balatoncsicsó Község Önkormányzata (képviseletében: Xxxxxxxxxx Xxxxxx polgármester), Óbudavár Község Önkormányzata (képviseletében: Xxxxxx Xxxxx xxxxxxxxxxxx), Szentantalfa Község Önkormányzata (képviseletében: Xxxx Xxxxx polgármester), Szentjakabfa Község Önkormányzata (képviseletében: Xxxxxxxxxx Xxxx polgármester), Tagyon Község Önkormányzata (képviseletében: Xxxxxxxxxx Xxxxxx polgármester), mint megbízók (továbbiakban: megbízók), másrészről az OLIKALMI és TÁRSA Háziorvosi és Egészségügyi Szolgáltató Kft. (székhely: 8251 Zánka, Xxxxxxx xx 00.; Cg. 00-00-000000; adószám: 23723056-1-19.; képviseli: xx. Xxxx Xxxxxx háziorvos, mint személyes ellátásra kötelezett orvos), mint megbízott (továbbiakban: megbízott) között alulírott helyen és időpontban az alábbi feltételekkel:

  • Adathordozhatósághoz való jog Az általános adatvédelmi rendelet 20. cikkével össz- hangban a biztosító, a szerződésen vagy hozzájáruláson alapuló automatizált módon történő adatkezelés esetén, az érintett kérésére, az érintettre vonatkozó, és korábban általa a biztosító rendelkezésére bocsátott személyes adatait tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban kiadja az érintett részére illetve az érintett kérésére, ha az technikailag megvalósítható, az ilyen ada- tokat egy másik adatkezelőnek közvetlenül továbbítja.

  • Az adathordozhatósághoz való jog Az Érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó személyes adatait tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat egy másik Szolgáltatónak továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná az az Szolgáltató, amelynek a személyes adatokat a rendelkezésére bocsátotta, ha:

  • A felügyeleti hatósággal szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog (1) Az érintett jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra a felügyeleti hatóság érintettre vonatkozó, jogilag kötelező erejű döntésével szemben. (2) Az érintett jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra, ha az illetékes felügyeleti hatóság nem foglalkozik a panasszal, vagy három hónapon belül nem tájékoztatja az érintettet a benyújtott panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről vagy annak eredményéről. (3) A felügyeleti hatósággal szembeni eljárást a felügyeleti hatóság székhelye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani.

  • A határozatlan idejű szerződés megszűnése A határozatlan idejű Előfizetői szerződés az alábbi esetekben szűnik meg: a) valamelyik fél általi felmondással,

  • Az előfizető jogszabályban meghatározott nyilatkozatai megadásának, a nyilatkozatok módosításának, visszavonásának feltételei 12.1. Azon üzleti Előfizető esetében, amely végfelhasználónak minősülő mikrovállalkozás vagy kisvállalkozás vagy közhasznú szervezet, a Szolgáltató eltérhet az Eht. 127. § (1a), (4b), (4c) és (4g) bekezdésének, 128. § (5) bekezdésének, 129. § (1a)-(1c) bekezdésének, 134. § (14b) bekezdésének, valamint az 5. § (1)-(7) bekezdésének, 12. §-ának, 26. § (11) bekezdésének rendelkezéseitől, ha azon üzleti Előfizető, amely végfelhasználónak minősülő mikrovállalkozás vagy kisvállalkozás vagy közhasznú szervezet, legkésőbb az előfizetői szerződés megkötésekor kifejezetten hozzájárult ahhoz, hogy a Szolgáltató e rendelkezésektől részben vagy egészben eltérjen. Az Előfizető a jelen pont szerinti nyilatkozatát írásban jogosult módosítani és a Szolgáltató a módosítást a nyilvántartásaiban legfeljebb 8 napon belül átvezeti. 12.2. A természetes személy Előfizetőnek vagy a 12.1. pont szerinti végfelhasználónak minősülő mikrovállalkozásnak vagy kisvállalkozásnak vagy közhasznú szervezetnek a szerződéskötéskor kell nyilatkoznia arról, hogy az előfizetői szolgáltatást egyéni előfizetőként vagy nem egyéni (üzleti) előfizetőként kívánja igénybe venni. Amennyiben az Igénylő olyan szolgáltatáscsomagot kíván igénybe venni üzleti Előfizetőként, mely vonatkozásában a Szolgáltató nem jogosult üzleti előfizetők felé történő értékesítésre, úgy a szerződés nem jön létre, vagy az Előfizető által egyidejűleg módosított szolgáltatáscsomag iránti igényre vonatkozó módosított tartalommal jön létre. Az előfizetői minőség módosítására egyebekben a 10.2.4.1. pont szabályai az irányadók. 12.3. Az Előfizető jogosult a szerződés megkötésekor vagy azt követően nyilatkozni az elektronikus értesítés (elektronikus dokumentumban vagy az elektronikus levélben foglalt értesítés) elfogadásáról. Az Előfizető az elektronikus értesítés elfogadására vonatkozó nyilatkozatát a 10.2.4.1. pontban foglaltak szerint jogosult módosítani. 12.4. Az Előfizető jogosult a szerződés megkötésekor vagy azt követően nyilatkozni arról, hogy adatai közvetlen üzletszerzés, tájékoztatás, közvélemény- vagy piackutatás, valamint a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grt.) 6. §-ának hatálya alá nem tartozó közvetlen üzletszerzés, illetve egyéb, a Grt. szerinti reklámnak nem minősülő tájékoztatás céljából felhasználásra kerüljenek. Az Előfizető a jelen pont szerinti nyilatkozatát írásban jogosult módosítani és a Szolgáltató a módosítást a nyilvántartásaiban legfeljebb 8 napon belül átvezeti.

  • A biztosító visszakövetelési joga Ha a biztosító a jelen szerződés alapján szolgáltatást nyújtott, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosí- tottat, illetőleg a szerződőt illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha az a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

  • A szolgáltatás rendeltetésszerű használata 13.2.1. Az Előfizető köteles a szolgáltatást rendeltetésszerűen használni. Az Előfizető köteles a szolgáltatás igénybevétele során az ÁSZF és az egyedi előfizetői szerződés alapján eljárni. Az Előfizető felelősséggel tartozik a Szolgáltató felé az előfizetői szerződés megszegéséből eredő ténylegesen felmerült károkért (különösen nem megfelelő végberendezés meghibásodásából, nem engedélyezett berendezés csatlakozástatásából, szolgáltató ellenőrzési jogának megakadályozásából, szolgáltató általi hibaelhárítás biztosításának elmulasztásából, harmadik személy részére történő jogosulatlan jel- vagy szolgáltatásátengedésből, illetve jogellenes jelvételezésből eredő károkért).

  • A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei XI.1. A biztosítási szerzôdés alanyai szerzôdéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek: – a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél, – a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevô ügyfél az elektronikus kommunikációhoz elôzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címrôl továbbítja a biztosító felé, – a biztosító ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, – a biztosító által mûködtetett internetes szerzôdéskötô és kárbejelentô rendszerben megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat formájában. A szerzôdô felek a biztosítási szerzôdés szerzôdô általi felmondásának vonatkozásában írásban megtett nyilatkozatnak tekintik a nyilatkozó személy részérôl aláírt azon nyilatkozatot is, melyet faxon, vagy elektronikus úton továbbított szkennelt okirat formájában a biztosító által megadott elérhetôségekre. A nyilatkozattételi lehetôséget a biztosító egyes szerzôdések és nyilatkozattípusok esetében fentiektôl eltérôen határozhatja meg, melyre vonatkozó rendelkezéseket a szerzôdésre vonatkozó általános, vagy különös szerzôdési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmazza. XI.2. A Biztosító és a Europ Assistance a Biztosítottal illetve a Biztosított megbízásában eljáró személlyel történô kapcsolattartást magyar vagy angol nyelven vállalja. Vitás esetben a magyar nyelven tett nyilatkozatok az irányadóak. XI.3. A biztosító postai úton küldött küldeményeit az elküldést követô 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, ideértve azt az esetet is, ha a küldemény a címzett – biztosító által nyilvántartott – címérôl „ismeretlen helyre költözött” vagy ”nem kereste” jelzéssel érkezik vissza. Postai úton tértivevénnyel történô közlés esetében a biztosító által küldött küldeményt, – ha annak átvételét a címzett megtagadta, úgy az átvétel megtagadása napján, – ha a küldemény átvételét a címzett vagy annak képviselôje aláírásával elismerte, úgy az átvétel napján kell kézbesítettnek tekintetni. Az elektronikus úton küldött küldeményeket az elküldés napján kell kézbesítettnek tekinteni.

  • Azonnali hatályú felmondás Bármelyik Fél súlyos szerződésszegése esetén a másik Fél jogosult a szerződésszegő Félhez intézett értesítésével az Egyedi Szerződést azonnali hatállyal felmondani. Az azonnali hatályú felmondást megalapozó súlyos szerződésszegésnek minősül különösen, ha: a) a Kereskedő az Egyedi Szerződésben, és/vagy annak elválaszthatatlan részét képező dokumentumokban, és/vagy a jelen Kereskedői ÁSZF-ben foglalt bármely lényeges kötelezettségét súlyosan megsérti; b) a Kereskedő a SimplePay Szolgáltatás hibás működését okozza, vagy a Simple által javasolt, hibás működés kijavításához szükséges módosításokat a Simple kijavításra vonatkozó javaslatainak kézhezvételétől számított három (3) napon belül nem hajtja végre; c) a Kereskedő a SimplePay Szolgáltatással kapcsolatos tevékenységével összefüggésben sérti a Simple üzleti hírnevét, d) alapos gyanú merül fel arra vonatkozóan, hogy a Kereskedő jogsértő és/vagy gondatlan magatartása következtében bármely Kártyaadatokkal kapcsolatos vagy Kereskedői visszaélés történt; e) a tárgyhónapban reklamált és/vagy visszaéléses Tranzakciók aránya a Kereskedő megelőző havi Elszámolási időszakban mért forgalmának (darabszámban vagy értékben) 10 százalékát meghaladja és a kereskedelmi tevékenysége, gondatlan és/vagy jogszerűtlen magatartása miatt feltételezhető, hogy ez az arány a jövőben is hasonlóképen alakul; f) a Simple a Tranzakciókat az Egyedi Szerződésben vagy a jelen Kereskedői ÁSZF-ben meghatározott eseteit kivéve az Elszámolási időszakot követő 14 napon belül, a Kereskedő 7 napos határidővel küldött írásbeli felszólítása ellenére nem számolja el. g) a SimplePay Rendszer a Simple-nek felróható okból a Kereskedőnek a SimplePay Rendszer leállását legalább 24 órával megelőzően küldött írásbeli értesítése hiányában 7 napot meghaladó időtartamra nem üzemel. h) minden olyan ok, magatartás, esemény, amelyet jogszabály, jelen Kereskedői ÁSZF vagy az Egyedi Szerződés súlyos szerződésszegésnek minősít, vagy elkövetése esetére azonnali hatályú felmondási jogot biztosít valamelyik félnek. A Simple jogosult az Egyedi Szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha olyan esemény, vagy események sorozata következik be, amely a Simple megítélése szerint hatással lehet a Kereskedő azon képességére, vagy készségére, hogy eleget tegyen az Egyedi Szerződésből és/vagy a Kereskedői ÁSZF-ből vagy jogszabályból folyó kötelezettségeinek, így különösen fizetési kötelezettségeinek. A Simple jogosult az Egyedi Szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha valamely Nemzetközi kártyatársaság és/vagy az Authorizácós központot üzemeltető hitelintézet erre felszólítja. A Kereskedői ÁSZF 37-71. pontjában előírt kötelezettségek Kereskedő általi megszegése, valamint a Kereskedői ÁSZF szerinti titoktartási kötelezettség megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül, és a Simple az Egyedi Szerződést azonnali hatállyal felmondhatja. A Simple jogosult az Egyedi Szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha a Kereskedő az Egyedi Szerződésben szereplő tevékenységi körének, vagy az árusított termék/szolgáltatás körének megváltozását a változástól számított 15 naptári napon belül nem jelenti be írásban a Simple-nek, vagy a megcélzott tevékenységi kör a Simple üzleti céljával nem egyeztethető össze. A Simple-nek jogában áll a bankok és a Vevők közösségét védő szervezetek (pl. Magyar Nemzeti Bank, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, nemzetközi kártyatársaságok) bármelyikének javaslatára, kérésére vagy jelzése alapján azonnali hatállyal, írásban felmondani az Egyedi Szerződést. Kereskedő szerződésszegése esetén a Kereskedő köteles a Simple szerződésszegés következtében bekövetkezett valamennyi kárát, beleértve a tapadó, következményes, felelősségi, közvetlen és közvetett károkat, elmaradt hasznot, indokolt és ésszerű ügyvédi költségeket, a kár elhárításához, mérsékléséhez szükséges indokolt költségeket, megtéríteni, minden ilyen kár az egyedi szerződés aláírásakor és a károkozó magatartás tanúsításakor előrelátható kárnak minősül. Kereskedő nem jogosult a Simple-lel szembeni igényét a Simple vezető tisztségviselőjével szemben sem önállóan, sem a Simple-lel egyetemlegesen érvényesíteni. A Simple vezető tisztségviselője erre a felelősségkorlátozásra érvényesen hivatkozhat. A Simple kifejezetten kizárja a Kereskedővel szembeni szerződésszegéssel okozott károkért és szerződésen kívül okozott károkért való kártérítési felelősségét a következményes, közvetett károkra, elmaradt bevételre, elmaradt haszonra, jogi és ügyvédi költségekre, büntető jellegű kártérítésre, sérelemdíjra, nem vagyoni kárra, általános kártérítésre és minden olyan kárra, amely nem közvetlen, tapadó kár. A Simple ezen korlátozás figyelembevétele mellett fennálló kártérítési felelősségét összegszerűségében összesen, egy Kereskedőre vonatkozóan évente legfeljebb 500.000,- Ft-ban korlátozza.