ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. A törvényjavaslat célja a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a közös államhatárt keresztező szénhidrogén szállító vezetékek építésével, üzemeltetésével, fenntartásával, rekonstrukciójával és üzemzavar- elhárításával kapcsolatos együttműködésről szóló Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) törvénnyel történő kihirdetése. A Megállapodás – összhangban az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény rendelkezéseivel – megteremti a Városföld és Slobodnica közötti új nagynyomású földgázszállító vezeték idén őszre tervezett határövezeti építési munkáinak megkezdéséhez szükséges jogi feltételeket. Magyar részről az új gázvezeték építésének beruházója az FGSz Zrt., horvát oldalról pedig a Plinacro d.o.o. A tervek szerint az új vezeték 2011. elejétől kezd majd üzemelni. A 800 mm átmérőjűre tervezett vezeték a magyar-horvát határvonalat a Dráva folyó metszésével Drávaszerdahely és Donji Miholjac (Alsómihojlac) között keresztezi. A Krk szigetére tervezett Adria LNG terminál megvalósulása esetén az összekötő vezeték fordított irányú gázáramlást is lehetővé tenne Horvátország és Magyarország között, ehhez azonban további horvátországi fejlesztések szükségesek. A Megállapodást a 2010. július 22-én, Budapesten megtartott magyar-horvát miniszterelnöki találkozó keretében írta alá Xxxxxxx Xxxxx nemzeti fejlesztési miniszter és Xxxx Xxxxxxx horvát gazdasági, munkaügyi és vállalkozásügyi miniszter.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. A rendelet módosítását az teszi szükségessé, hogy az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről és a lakbér mértékéről szóló 32/2012. (XI.26.) rendeletben az Önkormányzattal bérleti jogviszonyban álló és bérlői jogviszonyba kerülő személyi körre vonatkozó jogszabályok megváltoztak, a jogviszony elnevezése is megváltozott. A rendelet bérleti jog csere részére vonatkozó rendelkezéseinek módosítását a jogszabály egyértelművé tétele és az önkormányzati tulajdon megfelelő fenntartásának biztosítása indokolja.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. Ózd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2015. májusában fogadta el az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről szóló 8/2015. (V.7.) önkormányzati rendeletet (a továbbiakban: Lakásrendelet), mely újraszabályozta az önkormányzati tulajdonban álló lakások és helyiségek bérbeadására vonatkozó rendelkezéseket. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) a Lakásrendelet egyes rendelkezéseivel kapcsolatban a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 132.§ (1) bekezdés a) pontja alapján törvényességi felhívással élt a Képviselő-testület felé. Ennek megfelelően a Lakásrendelet törvényességi felhívással érintett szakaszai felülvizsgálatra kerültek.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS az Európai Unió és tagállamai, valamint Japán közötti Stratégiai Partnerségi Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS az EU–LAC Nemzetközi Alapítvány létrehozásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. Az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló Szerződés (a továbbiakban: CFE- szerződés) végrehajtását Oroszország 2008 óta felfüggesztette. Oroszország nem tesz eleget a Szerződésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének, nem fogad és nem hajt végre helyszíni ellenőrzéseket. Az EBESZ égisze alatt tartott multilaterális, és az ezzel párhuzamosan folytatott orosz- amerikai kétoldalú megbeszélések eredménytelenségének hatására, az Egyesült Államok javasolta, hogy Oroszország viszonylatában a szövetséges részes államok válaszlépésként szintén függesszék fel a Szerződés alkalmazását. A javaslat szerint a részleges és arányos felfüggesztést a NATO tagállamai csak Oroszországgal szemben alkalmaznák és csak azokon a területeken (éves adatszolgáltatás, bejelentések, helyszíni ellenőrzések fogadása és végrehajtása), amelyeken Oroszország sem teljesíti a szerződés előírásait. Az amerikai javaslatot a NATO-tagállamok egységesen támogatják. A szövetségesek megállapodtak abban, hogy a felfüggesztést november 22-én, egyszerre jelentik majd be az EBESZ e témával foglalkozó fórumán, a CFE 30 részes államát tömörítő Egyesített Konzultatív Bizottságban. A november 22-i időpont hátterében az áll, hogy a NATO-tagállamok előre tájékoztassák a CFE részes államokat arról, hogy – Oroszország viszonylatában – decemberben nem tesznek majd eleget a CFE-szerződés által előírt éves adatcsere kötelezettségüknek. A november 22-i időpont további indoka, hogy az EBESZ (december 6-7.), illetve a NATO-Oroszország Tanács (december 8.) külügyminiszteri ülését megelőzően elegendő időt biztosít minden érdekelt fél számára a bejelentés tárgyilagos értékelésére. A felfüggesztéshez szükséges belső jogi aktus (országgyűlési felhatalmazás) soron kívüliségét az indokolja, hogy Magyarország a többi NATO-tagállammal együtt tudja bejelenteni szándékát a Szerződés részleges felfüggesztésére. A bejelentés elmaradása a NATO-n belül tarthatatlan helyzetbe hozná Magyarországot, mivel várhatóan hazánk lenne az egyetlen tagállam, amely késlekedne ennek megtételével. (A többi tagállam a fenti határidőig várhatóan meg tudja tenni a szükséges lépéseket, mivel belső jogi előírásaik szerint kormány-, illetve alacsonyabb szinten tudnak dönteni ebben a kérdésben). A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény alapján a nemzetközi szerződés felfüggesztésére, a szerződés kötelező hatályának elismeréséről döntő szerv adhat felhatalmazást. Figyelemmel arra, hogy az Európai Hagyomány...
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-án fogadta el a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről szóló 2014/26/EU irányelvet (a továbbiakban: KJK-irányelv). A KJK-irányelv két fő szabályozási területet foglal magában. Egyrészt minimum-követelményeket állapít meg a szerzői és szomszédos jogok közös kezelésével foglalkozó szervezetek felépítésére, irányítására, működésére nézve, abból a célból, hogy fejlessze e szervezetek működésének demokratizmusát és átláthatóságát. Másrészt megteremti a zeneművek online felhasználásának közös jogkezelő szervezetek által történő több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyezésének kereteit. Az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2014. március 20-i számában megjelent irányelv magyar jogba történő átültetésének határideje 2016. április 10. A javaslat tárgyát képező törvény megalkotása a KJK-irányelv magyar jogba történő átültetése céljából szükséges. A közös jogkezelés részletes szabályait Magyarországon a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) XII. fejezete [85-92/P. §] határozza meg. Az Szjt. alapján közös jogkezelés a felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg nem gyakorolható szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó ilyen jogok érvényesítése a jogosultak által erre létrehozott szervezet útján, függetlenül attól, hogy azt a törvény írja elő vagy az a jogosultak elhatározásán alapul. A közös jogkezelő szervezetek feladata, hogy az általuk képviselt jogosultak műveinek vagy teljesítményeinek felhasználását engedélyezzék, a jogdíjak és a felhasználás egyéb feltételeit meghatározzák, figyelemmel kísérjék a művek és a kapcsolódó jogi teljesítmények felhasználását, a jogdíjakat beszedjék, felosszák vagy felosztás céljára másik közös jogkezelő szervezetnek átadják, továbbá, hogy fellépjenek a szerzői vagy a kapcsolódó jog megsértésével szemben. Hazánkban a jelenleg hatályos előírások alapján megkülönböztethetünk egyrészt olyan eseteket, amelyekben a törvény alapján a szerzői vagy szomszédos jogi vagyoni jogok kizárólag közös jogkezelés keretében gyakorolhatók. Egyes más esetekben szintén a törvény írja elő a közös jogkezelés keretében történő joggyakorlást, de lehetőséget biztosít a jogosultaknak, hogy jogaik közös jogkezelés keretében történő gyakorlása ellen tiltakozzanak. A közös jogkezelés a törvényben szabályozott eseteken kívül a jog...
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. A Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában lévő önkormányzati lakások bérbeadásának feltételeiről, a lakbérek mértékéről, valamint a Budapest Főváros Önkormányzatát megillető bérlőkiválasztási jogok hasznosításának szabályairól szóló 41/2016. (XII. 29.) önkormányzati rendelet felülvizsgálatát, módosítását a felmerült - elvi jelentőségű - szabályozási igények, valamint a gyakorlati alkalmazás során szerzett tapasztalatok alapján megjelent változtatási igények és egyéb technikai jellegű pontosítások szükségessége tette indokolttá. Fentiekre tekintettel a rendeletben kidolgoztunk számos releváns új rendelkezést, valamint - a jogszabály egészére kiterjedően - megállapítottuk a meglévő rendelkezések átdolgozására, kiegészítésére, továbbá hatályon kívül helyezésére vonatkozó szabályokat.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. Magyarország az elmúlt években az ENSZ, a Gazdasági Együttmőködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Unió tagjaként a nemzetközi donorközösség aktív szereplőjévé vált. A fejlődő országok megsegítése, társadalmi és gazdasági előrehaladásuk támogatása, a szegénység elleni küzdelem, valamint a humanitárius segítségnyújtás terén végzett tevékenység mind külkapcsolatainak szerves részét képezi. A Hálózat a Globális Fejlődésért (Global Development Network, a továbbiakban: GDN) célkitőzései összhangban állnak hazánk új globális nyitási politikájával, törekvéseivel, melynek során növelni kívánjuk nyitottságunkat, érdeklődésünket a globális problémák, illetve azok kezelése iránt. Ezzel párhuzamosan a GDN-tagság által továbbfejleszthetjük és szélesíthetjük nemzetközi kapcsolatainkat, különös tekintettel a nemzetközi fejlesztési együttmőködésben részt vevő aktív szereplőkkel, kutatókkal, szakmai mőhelyekkel. A GDN a Világbank részeként jött létre és első éves konferenciáján függetlenedett 1999-ben. Pénzügyi támogatása kezdetben, elsősorban a Világbanktól érkezett, azóta több ország pénzügyi hozzájárulása (pl. Nagy-Britannia, Hollandia, Luxemburg, Japán, skandináv országok) teszi lehetővé független tevékenységüket. A GDN célja a fejlesztési együttmőködési tevékenységet kutatók és kutatóintézetek összekapcsolása annak érdekében, hogy megfelelő tudást hozzanak létre, osszanak meg egymással és ültessenek át a gyakorlatba. A GDN a fejlődő országokban a kormányzás megerősítését célzó kutatások terén is intenzív munkát folytat, amely beleillik Magyarországnak a demokrácia építése terén kifejtett törekvéseibe. A GDN-nek 11 regionális partnerhálózata van (8 fejlődő országban, 3 fejlett országban) és legfőbb eszköze a partnerei között kialakított hálózat mőködtetése. Legfontosabb tevékenységei közé tartozik globális kutatói projektek (Global Research Projects) kezdeményezése, éves konferencia szervezése, regionális kutatói versenyek indítása, díjak és kitüntetések adományozása, valamint Dél-Dél kutatói kommunikációs hálózat (GDNet) kialakítása. A szervezet éves költségvetése 14-15 millió USD körül van, a nemzetközi szervezetekre jellemzőnél alacsonyabb adminisztrációs költséggel végzi tevékenységét. A szervezetet Igazgatótanács irányítja, élén 2009. augusztus óta Xxxxxxx xxxxx Xxxxxxx áll. Központja Washingtonból 2005-ben költözött Új-Delhibe azzal a céllal, hogy közelebb legyenek a fejlődő országok régiójához, kommunikációs központja Kairóban van. Xxxxxxx Xxxxx Xx...
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. A jelen törvényjavaslat célja a Magyarország Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a Dunai Rendészeti Koordinációs Központ működtetéséről szóló Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kihirdetése. A Belügyminisztérium az Európai Unió Duna Makro-Regionális Stratégia 11. prioritási területéhez (Együttműködés a biztonság és a szervezett bűnözés jelentette kihívások leküzdése érdekében) kapcsolódóan nyújtotta be a Dunai Rendészeti Koordinációs Központ (a továbbiakban: DRKK) című projektjavaslatot. A projekt általános célkitűzése a dunai vízi biztonság közös megerősítése, a vízi úton történő és ahhoz kapcsolódó bűnözés elleni hatékony, összehangolt fellépés, valamint a vízi rendészeti, határrendészeti, idegenrendészeti, vámhatósági és katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásának koordinálása, annak érdekében, hogy a Duna mind a személy-, mind pedig az áruszállítás tekintetében modern és biztonságos közlekedési folyosóként működhessen. A DRKK-t a jelenleg Mohácson funkcionáló nemzeti integrált rendészeti központ bázisán hozzák létre három lépcsőben. Első lépcsőként a magyar-horvát együttműködés indul meg várhatóan 2013. január 1-től, második lépésként az együttműködésbe bekapcsolódik a szerb fél, a harmadik szakaszban pedig a Duna régió többi államának lehetséges csatlakozásával egy multilaterális együttműködéssé alakul.