ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2019. március 14. napjától lehetővé teszi a bevezető rész módosítását, erre tekintettel indokolt módosítani a 4/2014. (II.28.) önkormányzati rendelet bevezető részét. Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatás helyi szabályairól szóló 4/2014. (II.28.) önkormányzati rendeletének 2. § (1) bekezdésében foglaltak értelmében „A közszolgáltatás teljesítésére jogosult, és kötelezett közszolgáltató a Faragó Környezetvédelmi Kft. (1085 Budapest, Baross u. 36.) (a továbbiakban: közszolgáltató).” A közszolgáltató székhelyét Budapestről áthelyezte Kakucsra. X 0000 Xxxxxx, Xxxxxxxxx x. 12-16. cím székhely, telephely és levelezési cím egyben. Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatás helyi szabályairól szóló 4/2014. (II.28.) önkormányzati rendeletének 2. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében „A közszolgáltató, mint a Bács- Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság által kijelölt közérdekű szolgáltató, Felsőlajos Község közigazgatási határain belül köteles a feladat ellátását határozott időre, az új közszolgáltatási szerződés megkötéséig, de legfeljebb 2019. december 31. napjáig rendszeresen elvégezni.” A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság „Felsőlajos településen a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ideiglenes begyűjtési ellátására közszolgáltató kijelölése” tárgyában 35300/5375-17/2019. ált. iktatószámú határozatában a Faragó Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft-t (székhely: 2366 Kakucs, Ipartelep u. 12-16.) jelölte ki Felsőlajos településen a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ideiglenes begyűjtésének ellátására közérdekű szolgáltatóként 2020. január 1. napjától az új közszolgáltatási szerződés megkötéséig, de legfeljebb 2020. december 31. napjáig. Fentiek alapján a rendeletben módosítani kell a rendelet bevezető részét a hatályos jogi környezetre figyelemmel, a közszolgáltató székhelyét, valamint az ideiglenes begyűjtési ellátás megkezdésének időpontja és az ideiglenes begyűjtési ellátás időtartamát. A jogszabály megalkotását a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (6) bekezdése kötelezővé teszi a települési önkormányzatok részére. Ennek elmaradása mulasztásos jogszabálysértést eredményez.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 14. § (3) bekezdése kimondja, hogy a gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat. A Gyvt. 16.§-a értelmében az e törvényben meghatározott, a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat- és hatásköröket a helyi önkormányzat képviselő-testülete, valamint a gyámhatóság gyakorolja.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. Ózd Város Önkormányzata a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében foglalt feladatának eleget téve elhatározta • a településfejlesztési és • a településrendezési eszközei felülvizsgálatát. Erről a Képviselő-testület a 155/2017. (XII. 21.) határozatában döntött.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. 1. A találmányok szabadalmi oltalmát jelenleg országonként külön-külön kell megszerezni, és a megszerzett jogi védelem is a szabadalmat megadó (vagy a szabadalmat hatályosító) ország területéhez kötődik. A szabadalmi oltalom e territoriális jellegének meghaladása nélkül is létrehozott a nemzetközi közösség olyan rendszereket, amelyek – igazodva a globális és európai gazdaság körülményeihez és a vállalkozások igényeihez – megkönnyítik a találmányok oltalmának több országban történő biztosítását. Ezek közül jelentőségében kiemelkedik a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (Patent Cooperation Treaty, széles körben használatos angol rövidítésével: PCT).
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. A Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában lévő önkormányzati lakások bérbeadásának feltételeiről, a lakbérek mértékéről, valamint a Budapest Főváros Önkormányzatát megillető bérlőkiválasztási jogok hasznosításának szabályairól szóló 41/2016. (XII. 29.) önkormányzati rendelet felülvizsgálatát, módosítását a felmerült - elvi jelentőségű - szabályozási igények, valamint a gyakorlati alkalmazás során szerzett tapasztalatok alapján megjelent változtatási igények és egyéb technikai jellegű pontosítások szükségessége tette indokolttá. Fentiekre tekintettel a rendeletben kidolgoztunk számos releváns új rendelkezést, valamint - a jogszabály egészére kiterjedően - megállapítottuk a meglévő rendelkezések átdolgozására, kiegészítésére, továbbá hatályon kívül helyezésére vonatkozó szabályokat.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. A Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ a jogállásáról szóló 2011. július 13-án aláírt és 2012. október 31-én hatályba lépett Megállapodással teljes jogú nemzetközi szervezetté alakult. A több mint 23 éve szentendrei központtal sikeresen működő szervezet átalakulása szükségessé tette – a szervezetet és személyzete tagjait megillető kiváltságokat részletező – Magyarország és a Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központot (a továbbiakban: REC) között 1995. október 23-án aláírt a budapesti Regionális Központ jogállásáról szóló Megállapodásnak egy új nemzetközi szerződéssel történő felváltását. A Megállapodás létrehozásához a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 5. § (1) bekezdése szerint szükséges felhatalmazást a 68/2013. (V. 17.) ME határozat biztosította. A Megállapodás létrehozásához szükséges tárgyalások a szervezettel lezajlottak, az új Székhely-megállapodás – a szervezet független szakmai munkájának biztosítása érdekében – a Magyarországon működő más nemzetközi szervezetekhez hasonló kiváltságokat és mentességeket biztosít a szervezet és személyzetének tagjai számára.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. A Magyar Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok között légimarsallok alkalmazásáról szóló Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) aláírására – a 30/2011. (IV.12.) ME határozatban foglalt felhatalmazás alapján – a 2011. április 13-án megtartott magyar-amerikai belügyminiszteri találkozó keretében került sor. A Megállapodás a valamely Fél által lajstromozott, a Magyar Köztársaság, illetve az Amerikai Egyesült Államok területére, területéről vagy területei között közlekedő kereskedelmi légi járatokon teszi lehetővé fegyveres hatósági védelmi kísérők, vagyis légimarsallok alkalmazását. Magyar lajstromozású légi járműveken a Kormány a közeljövőben és középtávon nem tervezi légimarsallok alkalmazását. A Küldő Állam Kormánya által alkalmazott légimarsall annak érdekében utazik a légi járművön, hogy gondoskodjon a légi jármű, az utasok és a személyzet védelméről. A légiközlekedés védelmét elsősorban a nyilvános repülőterek védelmi ellenőrzése, a rendvédelmi szervek és a repülőtér üzembentartók együttműködése biztosítja. A légiutasok és a légiközlekedés biztonságát elsősorban az szolgálja, hogy a védelmi ellenőrzések szűrjék ki, a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2008. március 11-i 300/2008/EK rendeletében meghatározott tiltott tárgyak bejutását a repülőterek légi oldalára. Fontos kérdés az is, hogy a repülőterek légi oldalára még eseti jelleggel is csak a megfelelő védelmi háttérellenőrzésen átesett személyek juthassanak be. A légimarsallok a légiközlekedés védelmének ultima rációját jelentik, feladatuk a légi járművekre feljutott bűncselekményt megkísérelő vagy elkövető személyek elfogása, és a jogellenes cselekmény megakadályozása. A légimarsallokkal a légiutasok csak abban az esetben találkoznak, amennyiben a légi jármű fedélzetére a védelmi ellenőrzésen átjutott bűnelkövetők súlyos bűncselekmény elkövetését megkísérelik. Az egyezmény társadalomra gyakorolt hatásai tehát kizárólag az Amerikai Egyesült Államok és a Magyarország közötti közvetlen légi járatok biztonságának növekedésében jelentkeznek.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. A Mongóliával kötendő megállapodás az Európai Unió kelet-ázsiai fokozott politikai és gazdasági szerepvállalása tekintetében további előrelépésnek minősül. A megállapodás tartalmazza az emberi jogokra, a Nemzetközi Büntetőbíróságra, a tömegpusztító fegyverekre, a kézi- és könnyűfegyverekre és a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó uniós standard politikai záradékokat, továbbá végrehajtja az adózással és a migrációval kapcsolatos uniós szakpolitikákat. A partnerségi és együttműködési megállapodás alapot nyújt az EU és tagállamai Mongóliával folytatott hatékonyabb együttműködésére fejlesztési, kereskedelmi, gazdasági és igazságügyi területen. Olyan területeket ölel fel, mint az egészségügy, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, az energiaügy, az oktatás és a kultúra, a munkaügy, a foglalkoztatási és szociális kérdések, a tudomány és technológia, valamint a közlekedésügy. Kiterjed továbbá a jogi együttműködésre, a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására, a szervezett bűnözésre és a korrupcióra.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. A Nabucco Projektről szóló nemzetközi szerződés létrehozásának fő célja Magyarország energiabiztonságának javítása volt, a gázszállítási útvonalak és források diverzifikációja által. A Nabucco földgázvezeték, miután a Kaszpi térségből, Ukrajna elkerülésével tudna földgázt juttatni Magyarországra, alkalmas a fenti cél elérésére. Maga a kezdeményezés a Nabucco Gas Pipeline International GmbH-tól (NIC) származik. A felvetés azon alapult, hogy egy, a Kaszpi térségből Európa szívébe tartó, ugyanakkor Ukrajnát elkerülő gázvezeték felépítéséhez és eredményes működtetéséhez egységes jogi szabályozásra van szükség a Projekt által közvetlenül érintett öt országban (az európai uniós tagállam Ausztria, Magyarország, Románia és Bulgária, illetve Törökország), annak érdekében, hogy a befektetők kellő garanciát kapjanak pénzük megtérülésére. A megállapodás kérdése hosszabb ideje a Nabucco Projektről folyó egyeztetések egyik központi témája volt. A Nabucco Projekt egésze azonban jó ideig stagnált, így a megállapodás ügyében sem volt haladás. A kérdés előmozdítására több kísérlet történt. 2007 végén a NIC és az osztrák fél közös tervezetet készített, majd 2008 februárjában hazánk adott át egy tervezetet partnereinek. Részben a magyar diplomáciai lépések eredményeként a részes államok kormányai elfogadták a NIC készségét arra, hogy az addig elkészült dokumentumokat felhasználva konszolidált szövegtervezetet készítsen, amit a konzorcium 2008. november végére juttatott el a kormányokhoz tanulmányozásra. A kormányközi konferencia (IGC) a megállapodás kitárgyalása céljából az Európai Bizottság (DG TREN) moderátori, elősegítő szerepével 2009. január 22–23-án kezdődött meg, és – hét tárgyalási fordulót követően – június 22-én ért véget. A megbeszéléseken megfigyelőként jelen voltak az Európai Beruházási Bank (EIB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a NIC képviselői. A tárgyalások eredményeként végül egy nemzetközi jogi szempontból atipikus, a közösségi jog és a nemzetközi közjog egymáshoz való viszonyának folyamatos változását plasztikusan megjelenítő szöveg kristályosodott ki. A Nabucco Projekt újszerűsége által igényelt megoldás szerint az államok, mint a vezeték megépítését lehetővé tevő szereplők vannak jelen, a fejlesztést azonban az üzleti szférára bízzák. Ebben a minőségükben pénzügyi garanciákat nem vállalnak ugyan, de a beruházást kiemelt projektként kezelik, ami jelenti egyfelől az adminisztratív terhek csökkentését, az engedélyezési eljárások felgyor...
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. A javasolt törvény azt célozza, hogy felelős parlamenti pártok vállalják, hogy kormányra kerülvén költségvetési politikájukban nem fogják túllépni az itt meghatározott fenntarthatósági kereteket és biztosítják a szükséges átláthatóságot. A rendszerváltás óta kialakult gyakorlat szerint a minősített többséggel elfogadott törvények a demokratikus jogállamiság legfontosabb garanciáit hivatottak rögzíteni, melyek közé nem feltétlenül tartozik a felelős költségvetési politika követelménye. Számos más országban az ilyen jellegű megállapodásokat íratlan szabályok, egyoldalú ígéretek, koalíciós megállapodások vagy egyszerű többséggel elfogadott törvények tartalmazzák. A magyar alkotmányos berendezkedés szerint azonban az országgyűlési képviselők többsége a kormányon lévő párthoz vagy koalícióhoz tartozik, így az egyszerű többséggel elfogadott törvényeket – az Alkotmány keretein belül - a mindenkori kormányoldal bármikor megváltoztathatja. Ezért a magyar jogrendszerben a mindenkori kormányoldal és ellenzék egyetértését a minősített többséget igénylő törvények és országgyűlési határozatok képesek kifejezni és kikényszeríteni. Mivel országgyűlési határozat sem a Kormányra, sem más hivatalra (jelen esetben a Törvényhozási Költségvetési Hivatalra) nem róhat kötelezettséget, ezért csak a minősített többséggel elfogadott törvény marad lehetőségként. A rendszer gyakorlati működése bizonyos pontokon az államháztartási törvény és a Házszabály rendelkezéseinek figyelembe vételével értelmezendő, bár ez utóbbiak bizonyos mértékű módosítása is szükségessé válik az új rendszer bevezetésével, amint azt a csatolt jogi hatásvizsgálat is jelzi. Ezek a keretek kellően rugalmasak ahhoz, hogy elegendő mozgásteret biztosítsanak a mindenkori kormányoknak a rövid és középtávú problémák kezeléséhez – különösen a gazdasági ciklusok hatásának tompításához – ugyanakkor kellően szigorúak és következetesek ahhoz, hogy hitelessé tegyék az adósságráta nagymértékű csökkentésére való hosszú távú törekvést, mely fontos eszköze a gazdasági növekedés hosszú távú garantálásának. A felelős költségvetési politika főbb elemei: - A gazdaságpolitikai döntések o figyelembe veszik a többéves költségvetési hatásokat és o összhangban vannak az éves és középtávú költségvetési mozgástérrel. - Az éves és középtávú költségvetési mozgástér o összhangban van a hosszú távú fenntarthatóság követelményével és o lehetőséget ad a gazdasági ciklusok makrogazdaságra gyakorolt hatásának csillapítására. - A tervektől vett ind...