Összegezés. Az előzőekben kifejtettek alapján javasolható, hogy a „Munkaanyag” végleges változatának kidolgozása so- rán nagyobb szerepet kapjon a következő problémák, kérdések bemutatása, illetve megválaszolása: – Szükség lenne a Hpt. 210. §-át érdemben alakító törvénymódosítások időrendi áttekintésére, annak a feltárására, hogy van-e, és ha igen, mi a jogi jelentősége annak, hogy a pénzügyi intézmény az üzletszabályza- tát, az egyedi szerződésekben alkalmazott általános szerződési feltételeit a Hpt. milyen tartalmú kógens rendelkezéseit figyelembe véve dolgozta ki. Az egyes hitelszerződések megkötésekor irányadó Hpt. normák differenciált bemutatása még akkor sem mellőzhető,
Összegezés. A cikk áttekintette a GPA legjelentősebb rendelkezéseit, amelyek iránymutatásul szolgálhatnak az ajánlatkérőknek akörben, hogy egy adott közbeszerzési eljárás GPA hatálya alá tartozását megítélhessék. A fentieket összegezve javasoljuk, hogy az ajánlatkérők fokozott körültekintéssel járjanak el abban az esetben, ha egy uniós eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárást nem a GPA hatálya alá tartozóként jelölnek meg, és ugyanez a fokozott körültekintés indokolt akkor is, ha a Kbt. 74. § (2) bekezdését alkalmazni kívánják, különösen akkor, ha valamely, a GPA-ban részes fél ajánlattevőjét, vagy áruját kívánják kizárni az eljárásból, arra hivatkozással, hogy az nem tartozik a megállapodás hatálya alá.20
Összegezés. Az Ajánlatkérő a felhívás IV/m. pontjában megadott időpontban az eljárásról készült összegezést minden Ajánlattevő részére egyidejűleg, telefaxon vagy elektronikus úton történő megküldésével közli az ajánlatok elbírálásának eredményét a Kbt. 79.§ (2) bekezdésnek megfelelően legkésőbb 3 munkanapon belül.
Összegezés. Ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezését követően írásbeli összegezést készít, amely tájékoztatást nyújt az ajánlatok elbírálásáról és a nyertes ajánlat kiválasztásának indokairól. Az összegezést ajánlatkérő minden ajánlattevő részére egyidejűleg megküld telefaxon vagy elektronikus úton. Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel köti meg a szerződést. Abban az esetben, ha a nyertes ajánlattevő visszalép, az ajánlatkérő – amennyiben az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben megjelölésre kerül – a következő legkedvezőbb ajánlatot tevővel köthet szerződést. Az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – adott esetben - a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc nappal, építési beruházásnál 60 nappal meghosszabbodik. Az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség ezen időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a Kbt. másként nem rendelkezik nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldését követő tíz napos időtartam lejártáig.
Összegezés. A tanulókörök és a tanulóköri szövetségek, mint „svéd modell”, egy nagy hagyományra visszatekintő non-formális felnőttoktatási paradigma. Lényege, hogy a társadalmi, vallási, művelődési mozgalmak és annak – a több tudás által öntevékeny úton fel- emelkedni kívánó – csoportjai, tanulókörei, létre- hozták országos szintű, segítő, szakmai érdekvédő szerveiket, a tanulóköri szövetségeket. Ennél fogva a szisztéma a legteljesebb mértékben demokratikus, a „lent” és „fent” harmonikus összhangban vannak egymással. A rövidebb, hosszabb ideig fennálló ta- nulókörök az önirányított tanulás andragógiai elve és gyakorlata alapján működnek; alakulásukban, adminisztratív teendőiknek intézésében, a tanuló- köri szövetségek főállású és önkéntes tanulókör-ve- zetői segítik. A rendszer ideológiailag és tematikailag nagy- mértékben diverzifikált, amelyben a különböző nemű, korú, iskolai végzettségű és érdeklődésű fel- nőttek, úgyszólván minden településen megtalálják tanulási igényeik, szükségleteik kielégítését. A mo- dell által nyújtott szolgáltatás, a felnőttnevelés non- formális kategóriájába tartozik, bár egyes elemei kvalifikációt is nyújtanak. A tanulóköri mozgalmon kívül a svéd iskolánkívüli felnőttoktatás másik ága- zata a népfőiskolák hálózata (148 intézmény), de hatókörük az előbbieknél szűkebb. A svéd tanu- lókörök elsősorban az alacsonyabb státuszú nép- rétegek tanulási formája, a lakosság egy részének természetes életvitele, amelyben az ismeretszerzés, a jobbító szándékú, változtatni akaró társadalmi kritikával is párosul. Xxxx Xxxxx: „Svédország való- jában egy tanulóköri demokrácia”. A tanulókörök és a tanulóköri szövetségek pluralisztikus jellegűek, amely pártok és művelődési felfogások szerint diffe- renciálódik. A mozgalom az államtól független, de állami és önkormányzati támogatásban részesül. Az országos tanulóköri szövetségek profiljuknak meg- felelően igen széleskörű kulturális ellátást is nyúj- tanak. A kérdés az, hogy hogyan alkalmazható a svéd modell a magyar valóságra. „Egy az egybe” biztos nem vehetjük át, de egyes elemei és szellemisége adaptálható. Vannak-e nálunk tanulókörök? Igen, vannak, csak nem úgy hívjuk őket és nem is teje- sen olyanok, mint északi megfelelőik, és nem is annyian. A bejegyzett kulturális és közművelődési egyesületek, a kertbarát klubok, honismereti szak- körök, a 60 ezer bejegyzett „non-profit szerveze- tekből” jó néhány. És a nem regisztrált, „illegitim” társulásokból legalább ugyanennyi. A művelődéssel is kacérkodó ifjúság...