Vállalkozói vagyonbiztosítás kis- és
Vállalkozói vagyonbiztosítás kis- és
középvállalkozások részére
Ügyfél- és Adatkezelési tájékoztató,
Hasznos tudnivalók
Általános Kárbiztosítási Feltételek
Vállalkozói Vagyonbiztosítás Különös Feltételek
Alkalmazandó: 2017.01.01-től
Tartalom
A. Fejezet − Ügyfél- és Adatkezelési tájékoztató, Xxxxxxx tudnivalók 6
B. Általános Kárbiztosítási Feltételek 23
2. Kedvezményes, engedményezés 23
3. A biztosítási szerződés létrejötte 23
4. A kockázatviselés kezdete 24
5. A biztosítási szerződés hatálya 24
6. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási időszak 24
7. A biztosítási szerződés módosítása, a biztosítási kockázat jelentős növekedése 24
8. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei 24
9. A biztosítási díj, díjfizetés szabályai 25
10. Biztosítási összeg, biztosítási érdek 26
11. Az értékkövetés szabályai 26
13. A szerződő felek speciális kötelezettségei 26
18. Adatkezelés, adatvédelem 30
19. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól 30
C. Fejezet − Vállalkozói Vagyonbiztosítás Xxxxxxx Xxxxxxxxxx 31
1. A biztosítási szerződés alanyai 31
3. Biztosítható vagyoncsoportok; biztosítható mellékköltségek 31
3.4. Xxxxx feltételek szerint biztosítható vagyoncsoportok 32
4. Nem biztosított vagyontárgyak 33
5. A biztosítási összeg megállapítása 33
7. A biztosítási szerződés módosítása 34
8. A biztosító szolgáltatásának szabályai 34
10. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség 37
11. Kármentességi díjkedvezmény 37
12. A biztosítási események 37
12.1. ALAP kockázati csomag 37
12.1.3. Robbanás és összeroppanás 38
12.1.4. Légi jármű ütközése 38
12.1.5. Ismeretlen jármű ütközése 38
12.2. TELJES kockázati csomag 40
12.2.1. Villámcsapás közvetett hatása 40
12.2.2. Sziklaomlás, kőomlás, földomlás 40
12.2.4. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása 40
12.2.5. Idegen tárgyak rádőlése 40
Kockázati csomagtól függetlenül választható fedezetek 41
12.3. Betöréses lopás, rablás, lopás, rongálás 41
12.4.1. Általány szerint biztosítható üvegtörés 42
D. Fejezet – Felelősségbiztosítások Általános Szerződési Feltételei 44
4. A biztosítási szerződés hatálya 44
6. Biztosítási díj és annak megfizetése 45
7. A közlési- és változásbejelentési kötelezettség 45
7.2. Változás bejelentési kötelezettség 45
7.3. A közlési- és változásbejelentési kötelezettség elmulasztásának következményei 46
7.4. A biztosítási kockázat jelentős növekedése 46
8. A biztosítási esemény bekövetkezésére vonatkozó bejelentési kötelezettség 46
9. A biztosított általi elismerés, teljesítés és egyezség hatálya a biztosítóval szemben 47
10. A biztosító szolgáltatása 47
11. A biztosító mentesülése 47
E. Fejezet – Felelősségbiztosítások Különös Szerződési Feltételei 49
I. Tevékenységi felelősségbiztosítás 49
2. Kockázatviselésből kizárt károk 49
II. Szolgáltatói felelősségbiztosítás 49
2. Kockázatviselésből kizárt károk 50
III. Munkáltatói felelősségbiztosítás 50
2. Kárbejelentési kötelezettség 50
3. Kockázatviselésből kizárt károk 51
4. A biztosító megtérítési igénye 51
IV. Bérlői felelősségbiztosítás 51
2. Kockázatviselésből kizárt károk 51
3. Kárbejelentési kötelezettség 51
V. Bérbeadói felelősségbiztosítás 51
2. Kockázatviselésből kizárt károk 51
3. Kárbejelentési kötelezettség 51
VI. Környezetszennyezői felelősségbiztosítás 51
2. Kockázatviselésből kizárt károk 52
I. Munkahelyi balesetbiztosítás 53
1. Biztosító, szerződő, biztosított, kedvedzményezett 53
2. Biztosított belépése a szerződésbe, a biztosított és a szerződő fél közötti jogviszony megszűnése 53
3. A kockázatviselés helye és időbeli hatálya 53
8. A biztosító szolgáltatása 54
II. Irodai elektronikus berendezések biztosítása 56
2. Biztosítási összeg és annak korlátja 56
3. Biztosítható vagyontárgyak 56
5.A biztosító szolgáltatása 56
6. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki, 57
7. A biztosító nem fedezi azokat károkat, amelyek 57
H. Fejezet – Vagyonvédelmi melléklet 63
2. Vagyonvédelmi mechanikai védelmi szintek követelményeinek összefoglaló táblázata 65
3. Készpénz és értékpapír, illetve értékkészletek tárolására vonatkozó szabályok 67
4. Az elektronikai jelzőrendszerrel szemben támasztott követelmények 67
5. Védelmi szintek betöréses lopás- és rablásbiztosítás esetén 67
I. Fejezet – Szolgáltatási csomagok 69
A. Fejezet − Ügyfél- és Adatkezelési tájékoztató, Xxxxxxx tudnivalók
Tisztelt Ügyfelünk!
Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerződésének megkötésére irányuló ajánlatával társaságunkhoz fordult.
Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, melyben bemutatjuk társaságunk főbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel és panaszokkal foglalkozó szervezeti egységünkről, felügyeleti szervünk megnevezéséről és elérhetőségi adatairól.
Felvilágosítást kap arról is, hogy a panaszának elutasítása esetén milyen jogorvoslatot vehet igénybe.
Megismertetjük továbbá az adatvédelem és adatkezelés Önre vonatkozó legfontosabb – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (Infotv.) meghatározott – szabályaival, felsorolva azokat a szervezeteket és személyeket, amelyek/akik részére társaságunk az ügyfelek – biztosítási titkot képező – adatait a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (biztosítási törvény) alapján kiadhatja. Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása előtt szükséges leglényegesebb tudnivalókra, köztük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában a szerződéskötési szándékát kifejező jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg.
1. A Biztosító neve, székhelye, jogi formája
A társaság korábbi cégneve: WABARD Biztosító Zrt.
A társaság új cégneve: Wáberer Hungária Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság A társaság rövidített cégneve: Wáberer Hungária Zrt.
A társaság székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx x. 4.
2. A társaság a biztosítási tevékenységet a biztosítási törvény 1. mellékletének A) része szerinti nem- életbiztosítási ág alábbiakban felsorolt ágazataiban, illetve alágazataiban végezheti:
1. Baleset (beleértve a munkahelyi balesetet és a foglalkozási megbetegedéseket)
2. Betegség
3. Szárazföldi járművek (sínpályához kötött járművek kivételével)
7. Szállítmány (beleértve az árut, a poggyászt és minden egyéb vagyontárgyat)
8. Tűz és elemi károk
9. Egyéb vagyoni kár
10. Szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség
13. Általános felelősség
16. Különböző pénzügyi veszteségek:
k) egyéb pénzügyi veszteségek
17. Jogvédelem
18. Segítségnyújtás
3. Megkötött biztosítási szerződésével kapcsolatos kérdéseivel, problémájával forduljon bizalommal az üzletkötésben közreműködő biztosításközvetítőhöz, Központi Ügyfélszolgálati Irodánk, illetőleg telefonos ügyfélszolgálatunk munkatársaihoz, akik készséggel állnak az Ön rendelkezésére.
Központi Ügyfélszolgálati Iroda:
Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxx 0.
Telefon: (x00 0) 000-0000
Fax: (x00 0) 000-0000
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxxxxxx.xx
Nyitva tartás:
Hétfő: 7:00-19:00
Kedd–Csütörtök: 8:00-16:00
Péntek: 8:00-15:00
Károk ügyintézése:
Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxx 0.
Telefon: (x00 0) 000-0000
Fax: (x00 0) 000-0000
E-mail: xxx@xxxxxxxxxxxxxxxx.xx
Információt és támogató útmutatást a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx címen is talál.
Amennyiben munkatársaink segítő közreműködése ellenére sem sikerül esetlegesen felmerülő problémáját vagy szolgáltatási igényét megnyugtatóan rendezni, a társaságunk magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszának előterjesztésére az alábbi módok állnak rendelkezésére:
Szóban személyesen a Központi Ügyfélszolgálat nyitva tartási idejében jelezheti a panaszát. Amennyiben a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, vagy a panaszkezeléssel nem ért egyet, munkatársunk a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, amelynek egy másolati példányát átadja Önnek, egyebekben pedig társaságunk az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el. Ennek megfelelően a társaság a jegyzőkönyvezett panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését (jegyzőkönyvezését) követő harminc (30) napon belül megküldi az ügyfélnek.
Szóban telefonon a Call Center munkatársai fogadják a hívását. Telefonos panaszkezelés esetén a társaság és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a társaság hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt (5) évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatjuk. Társaságunk az ügyfél kérésére biztosítja a hangfelvétel visszahallatását, továbbá térítésmentesen tizenöt (15) napon belül rendelkezésére bocsátjuk a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.
Telefonos panaszügyintézés ideje:
Hétfő: 7:00-19:00
Kedd–Csütörtök: 8:00-16:00
Péntek: 8:00-15:00
Hívható telefonszámok:
(x00-0) 000-0000
(x00-0) 000-0000
Társaságunk a szóbeli panaszt – kivéve, ha annak azonnali kivizsgálása nem lehetséges – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Amennyiben a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, vagy asz ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, munkatársunk a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjától jegyzőkönyvet vesz fel, amelynek egy másolati példányát a panaszra adott írásbeli válasszal egyidejűleg küldünk meg az ügyfél részére.
Írásban személyesen vagy más által átadott irat útján közölt panaszát Központi Ügyfélszolgálatunk nyitva tartási idejében adhatja át munkatársainknak.
Postai úton a panasz a következő címekre küldhető:
Székhely: Wáberer Hungária Biztosító Zrt. 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxx 0. Központi levélcím: Wáberer Hungária Biztosító Zrt. 1443 Budapest, Pf. 180.
Telefaxon a (x00-0) 000-0000 vagy a (x00-0) 000-0000 számok állnak rendelkezésére.
E-mailen a panaszát a xxxxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxxxxxx.xx elektronikus levelezési címen fogadjuk.
Online panaszbejelentő rendszerünk a xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxxx_xxxxxxxxxx.xxxx oldalon áll rendelkezésére panaszának bejelentésére.
Társaságunk a panaszkezelési szabályzatot az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, a székhelyén kifüggeszti és a honlapján is közzéteszi.
A biztosító a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel. A telefonon történő panaszkezelés emelt díjas szolgáltatással nem működtethető.
A társaság az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc (30) napon belül megküldi az ügyfélnek. A társaság a panaszkezelés során úgy jár el, hogy a körülmények által adott lehetőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulását.
A társaság, mint pénzügyi szervezet panaszkezelésére vonatkozó szabályok alkalmazásában:
Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy,
Pénzügyi fogyasztói jogvita: a Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörébe és illetékességébe tartozó, a fogyasztó és a társaság között – szolgáltatás igénybevételére vonatkozó – jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy bírósági eljáráson kívüli rendezése.
A fogyasztónak nem minősülő ügyfelet a panasz elutasítása esetén tájékoztatjuk, hogy panaszával a polgári perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.
A panasz elutasítása esetén társaságunk a válaszában írásban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Banknál (a továbbiakban: Felügyelet) fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, amennyiben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó szabályok alapján fogyasztónak minősül. Társaságunknak tájékoztatni kell a fogyasztót arról, hogy tett-e általános alávetési nyilatkozatot, meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint a levelezési címét, továbbá a fogyasztó külön kérésére meg kell küldenie a Pénzügyi Békéltető Testület által készített és a biztosító rendelkezésére bocsátott kérelem nyomtatványt.
4. A Biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank
Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.
Levélcím: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest
Telefon: (x00 0) 000-0000
Web: xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx
Ügyfélszolgálat: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
Telefon: (+36 80) 203-776
Levélcím: Magyar Nemzeti Bank, 1534 Budapest BKKP Postafiók: 777 E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
Web: xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx
Felhívjuk ügyfeleink figyelmét felügyeleti szervünk fentiekben megjelölt fogyasztóvédelmi honlapjára, ahol további hasznos információkhoz juthat.
5. A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében ellenőrzi
a) a biztosítási törvényben meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a biztosítási törvényben vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint
b) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek,
c) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá
d) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek (az a)–d) pont együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések), továbbá
e) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és – ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását
– eljár e rendelkezések megsértése esetén (fogyasztóvédelmi eljárás).
A Pénzügyi Békéltető Testület, mint az MNB által működtetett szakmailag független testület hatáskörébe és illetékességébe tartozik a fogyasztó és társaságunk között – szolgáltatás igénybevételére vonatkozó – jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: pénzügyi fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése. E célból a Pénzügyi Békéltető Testület egyezség létrehozását kísérli meg, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.
A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó társaságunkkal közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését vagy társaságunknál eredménytelenül méltányossági kérelemmel élt. Ennek során társaságunk úgy köteles eljárni, hogy a körülmények által adott lehetőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulását.
A Pénzügyi Békéltető Testület működésével kapcsolatos részletes felvilágosítást, továbbá a Pénzügyi Békéltető Testület elérhetőségével kapcsolatos tájékoztatást olvashat a xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx honlapon.
A vitarendező eljárások közül – fogyasztó esetében a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásán kívül – közvetítői eljárást is kezdeményezhet, a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.
A közvetítés olyan sajátos permegelőző vagy bírósági, illetve hatósági eljárás befejezését elősegítő, egyeztető, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek célja a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján a vitában nem érintett, harmadik személy, a közvetítő, bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása, feltéve, hogy a felmerült polgári jogvita rendezésében a felek rendelkezési jogát törvény nem korlátozza.
A biztosítási jogviszonnyal összefüggő (pl. biztosítási szerződésből eredő) igény a fentebb megjelölt alternatív vitarendezési mód mellőzésével bírói úton is érvényesíthető. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadók.
6. Adatkezelési tájékoztató
A Wáberer Hungária Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: biztosító), mint adatkezelő, magára nézve kötelező érvényűnek tartja a jelen dokumentum tartalmát, amelyet ügyfelei részletes tájékoztatása érdekében magával szemben megfogalmazott, és amelynek betartásáért felelősségre vonható. Az Alaptörvény VI. cikkében biztosított információs önrendelkezési alapjog érvényesülése céljából a Biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy az adatkezelés továbbá az adatfeldolgozás során követett eljárása megfelel a személyes adatok védelmével kapcsolatos mindenkor hatályos jogszabályok, de különösen
▪ a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (biztosítási törvény), és
▪ az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) előírásainak.
Fogalmak
Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy;
Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret – valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés;
Különleges adat:
a) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdekképviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat,
b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat;
Hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez;
Tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri;
Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely önállóan, vagy másokkal együtt az adat kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja;
Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adat további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta,íriszkép) rögzítése;
Adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele;
Nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele;
Adattörlés: az adat felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges;
Adatmegjelölés: az adat azonosító jelzéssel ellátása annak megkülönböztetése céljából;
Adatzárolás: az adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésének végleges vagy meghatározott időre történő korlátozása céljából;
Adatmegsemmisítés: az adatot tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése;
Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve hogy a technikai feladatot az adaton végzik;
Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely szerződés alapján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján kötött szerződést is – adatok feldolgozását végzi;
Adatállomány: az egy nyilvántartásban kezelt adatok összessége;
Adatvédelmi incidens: személyes adat jogellenes kezelése vagy feldolgozása, így különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés.
Az adatvédelmi incidens körébe tartozik minden olyan adatkezelési vagy adatfeldolgozási művelet, amely nem felel meg az Infotv. rendelkezéseinek, azaz jogellenes, függetlenül attól, hogy a jogellenesség szándékosság, gondatlan magatartás vagy technikai hiba, esetlegesen külső behatás következménye-e.
Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval;
EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Unió és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;
Harmadik ország: minden olyan állam, amely nem EGT-állam.
Ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító számára szerződéses ajánlatot tett és a biztosító szolgáltatására jogosult más személy, továbbá a független biztosításközvetítő esetében az a személy is, aki a független biztosításközvetítővel alkuszi megbízási szerződést kötött;
Adatkezelés alapelvei
Előzetes tájékoztatás elve: Az érintettel az adatkezelés megkezdés előtt közölni kell, hogy az adatkezelés hozzájáruláson alapul vagy kötelező.
Az érintettet az adatkezelés megkezdése előtt egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, arról, ha az érintett személyes adatait az adatkezelő az érintett hozzájárulásával és az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából kezeli, továbbá arról is, hogy kik ismerhetik meg az adatokat, és melyek az érintettnek az adatkezeléssel kapcsolatos jogai és jogorvoslati lehetőségei.
Kötelező adatkezelés esetén a tájékoztatás megtörténhet a fentiekben meghatározott információkat tartalmazó jogszabályi rendelkezésekre való utalás nyilvánosságra hozatalával is.
Ha az érintettek személyes tájékoztatása lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, a tájékoztatás megtörténhet az alábbi információk nyilvánosságra hozatalával is:
▪ az adatgyűjtés ténye,
▪ az érintettek köre,
▪ az adatgyűjtés célja,
▪ az adatkezelés időtartama,
▪ az adatok megismerésére jogosult lehetséges adatkezelők személye,
▪ az érintettek adatkezeléssel kapcsolatos jogainak és jogorvoslati lehetőségeinek ismertetése,
▪ ha az adatkezelés adatvédelmi nyilvántartásba vételének van helye, az adatkezelés nyilvántartási száma, kivéve, ha a Hatóság a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet határidőben nem bírálja el. Ez esetben az adatkezelő az adatkezelést a kérelemben foglaltak szerint megkezdheti.
Célhoz kötöttség elve: Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie.
Adattakarékosság elve: Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.
Adatminőség elve: Az adatkezelés során biztosítani kell az adatok pontosságát, teljességét és – ha az adatkezelés céljára tekintettel szükséges – naprakészségét, valamint azt, hogy az érintettet csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.
Adatbiztonság elve: Az adatkezelő, és tevékenységi körében az adatfeldolgozó, köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, továbbá köteles megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Az adatokat megfelelő intézkedésekkel védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen. Az adatkezelőnek és az adatfeldolgozónak az adatok biztonságát szolgáló intézkedések meghatározásakor és alkalmazásakor tekintettel kell lenni a technika mindenkori fejlettségére. Több lehetséges adatkezelési megoldás közül azt kell választani, amely a személyes adatok magasabb szintű védelmét biztosítja, kivéve, ha az aránytalan nehézséget jelentene az adatkezelőnek.
Külföldre történő adattovábbítás korlátozásának elve: Személyes adat harmadik országban adatkezelést folytató adatkezelő részére akkor továbbítható, vagy harmadik országban adatfeldolgozást végző adatfeldolgozó részére akkor adható át, ha ahhoz az érintett kifejezetten hozzájárult, vagy az adatkezelésnek az Infotv.-ben előírt feltételei teljesülnek, és – az Infotv.-ben foglalt esetet kivéve – a harmadik országban az átadott adatok kezelése, valamint feldolgozása során biztosított a személyes adatok megfelelő szintű védelme.
A személyes adatok megfelelő szintű védelme, akkor biztosított, ha
▪ az Európai Unió kötelező jogi aktusa azt megállapítja,
▪ a harmadik ország és Magyarország között az érintetteknek a személyes adatai kezeléséről való tájékoztatáshoz, a személyes adatainak helyesbítéséhez, a személyes adatainak – a kötelező adatkezelést kivéve – törléséhez vagy zárolásához fűződő jogai érvényesítésére, a jogorvoslati jog biztosítására, valamint az adatkezelés, illetve az adatfeldolgozás független ellenőrzésére vonatkozó garanciális szabályokat tartalmazó nemzetközi szerződés van hatályban, vagy
▪ az adatkezelés, illetve adatfeldolgozás kötelező szervezeti szabályozásnak megfelelően történik.
Az EGT államba irányuló adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha Magyarország területén belüli adattovábbításra kerülne sor.
Személyes részvétel és a jogorvoslati jogosultság elve: Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől megtudja, kezel-e rá vonatkozó adatokat. Kérheti személyes adatainak helyesbítését, valamint személyes adatainak – a kötelező adatkezelés kivételével – törlését vagy zárolását. Az érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az érintett általa kezelt, illetve az általa vagy rendelkezése szerint megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, az adatvédelmi incidens körülményeiről, hatásairól és az elhárítására megtett intézkedésekről, továbbá – az érintett személyes adatainak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről.
Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő, adatátvevő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén, vagy ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik, továbbá törvényben meghatározott egyéb esetben. Az érintett a jogainak megsértése esetén az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat.
A felelősség elve: Az adatkezelő a fenti alapelvek illetőleg az érintett jogainak megsértése esetén felelősségre vonható és viselni tartozik a jogkövetkezményeket.
Adatkezelés jogalapja
Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli (a továbbiakban: kötelező adatkezelés). A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges. A hozzájárulás megadható szóban, írásban vagy ráutaló magatartással. Különleges adat kezelése az érintett írásbeli hozzájárulásához kötött.
Személyes adat kezelhető akkor is, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése
a) az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, vagy
b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.
Ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő a felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában
a) a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy
b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll, további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti.
A fenti, úgynevezett érdekmérlegelésen alapuló adatkezelés esetén az adatkezelőnek rendelkeznie kell olyan jogos érdekkel, vagy olyan őt terhelő kötelezettséget kell kimutatnia, amely szükségessé teszi a személyes adatok kezelését. Az érdekmérlegelésen alapuló – a fentiekben említett – jogalapok alkalmazhatóságának feltétele az érdekmérlegelési teszt elvégzése. Ennek során az adatkezelőnek azonosítani kell a jogos érdekét, a súlyozás ellenpontját képező adatalanyi érdeket, az érintett alapjogot, végül a súlyozás elvégzése alapján meg kell állapítani, hogy a személyes adat kezelhető-e. Amennyiben az adatkezelés érdekmérlegelésen alapul az adatkezelőnek az adatkezelés megkezdése előtt az érdekmérlegelési tesztet el kell végeznie és ennek eredményéről az érintetteket tájékoztatnia kell.
Az érintett kérelmére, kezdeményezésére indult bírósági vagy hatósági eljárásban az eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatok tekintetében, az érintett kérelmére indult más ügyben az általa megadott személyes adatok tekintetében az érintett hozzájárulását vélelmezni kell.
7. Biztosítási titkot képező adatok kezelése
(1) Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
(2) A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni az ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a biztosítási törvény által meghatározott egyéb cél lehet.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet hátrány nem érheti és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
(4) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
(5) Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Xxxx.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a biztosítási szerződés megkötése, módosítása, állományban tartása, a biztosítási szerződésből származó követelése megítélése vagy a biztosítási törvény által meghatározott egyéb célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
(6) Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) a biztosítási törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
c) biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.
8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,
e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy, ha a biztosítási szerződésből eredő kötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi államigazgatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántatási szervével,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,
t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel
szemben, ha az a)–j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
9. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben (Hpt.) meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.
10. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés
előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
11. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
12. A biztosító vagy a viszontbiztosító a 8. és 14. pontban, a 7. pont (6) bekezdésében, a 18. pontban és a 19. pontban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
13. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a 8. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
14. A biztosító vagy a viszontbiztosító, a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b. a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel
van összefüggésben.
15. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
16. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
17. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a. a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,
b. a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.
18. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.
A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
19. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
A fentiekben meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
20. A biztosító által vezetett adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.
21. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 8. pont b), f) és j) alpontjai, illetve a
14. pont alapján végzett adattovábbításokról.
22. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
23. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
24. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
25. A biztosítási törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.
26. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
27. A biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
28. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó – az Infotv.-ben meghatározott – adatszolgáltatási kötelezettség esetén.
29. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
30. A FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségek
(1) A FATCA-törvény szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen cím tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban ezen cím tekintetében együtt: Számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás 1. Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban ezen cím tekintetében: illetőségvizsgálat).
(2) Az intézmény a számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg írásban tájékoztatja
a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
b) az Aktv. 43/B–43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről,
c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségéről.
(3) Az Aktv. 43/B–43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.
31. A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek
(1) Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen cím alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Xxxxxxxx (ezen cím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II–VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (ezen cím alkalmazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat).
(2) Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges – elektronikus úton tájékoztatja
a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.
(3) Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.
32. A veszélyközösség védelme céljából történő adatátadás
(1) A biztosító (e pont alkalmazásában: megkereső biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e pont
alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a 7. pont (2) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a (3)–(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.
(2) A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.
(3) A megkereső biztosító a biztosítási törvény 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;
b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;
c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;
d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és
e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.
(4) A megkereső biztosító a biztosítási törvény 1. melléklet A) rész 3−9. és 14−18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a) a szerződő , a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;
b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;
c) a b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;
d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és
e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.
(5) A megkereső biztosító a biztosítási törvény 1. melléklet A) rész 10−13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait;
b) a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá a (4) bekezdés b)−e) pontjában meghatározott adatokat;
c) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;
d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt érvényesítő személyt érintő korább – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;
e) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.
(6) A megkereső biztosító a biztosítási törvény 1. melléklet A) rész 3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – a biztosítási törvény 1. melléklet A) rész 10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:
a) az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,
b) az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.
(7) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító felelős az (1) bekezdésben meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.
(8) A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.
(9) Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (8) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.
(10) Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.
(11) A megkereső biztosító az (1) bekezdésben meghatározott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.
(12) Ha az ügyfél az Infotv.-ben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító – a (8)−(10) bekezdésben meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.
(13) A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.
(14) A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.
33. (1) A biztosítók – a biztosítási törvény 1. melléklet A) rész 3−6. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződésekkel kapcsolatban – a biztosítási szerződés vonatkozásában – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések kiszűrése céljából közös adatbázist (a továbbiakban: Adatbázis) hozhatnak létre, amely tartalmazza:
a) a szerződő személy azonosító adatait;
b) a biztosított vagyontárgy azonosító adatait;
c) az a) és b) pontokban meghatározott szerződőt vagy vagyontárgyat érintő korábbi biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat; és
d) a biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát.
(2) A biztosító az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az adat keletkezését követő harminc napon belül továbbítja az Adatbázisba.
(3) A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése és a visszaélések megakadályozása céljából, az Adatbázisból adatot igényelhet.
(4) Az Adatbázis kezelője a jogszabályoknak megfelelő igénylés szerinti adatokat nyolc napon belül köteles átadni az igénylő biztosítónak.
(5) Nem áll fenn a biztosító titoktartási kötelezettsége az Adatbázis irányában, az Adatbázisba való adatátadás vonatkozásában, továbbá az Adatbázis kezelőjét terhelő biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettsége a biztosító vonatkozásában, amely a jogszabálynak megfelelő igényléssel fordul hozzá.
(6) Az Adatbázis kezelőjének az Adatbázisban kezelt adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettségére, továbbá a kezelt adatokra vonatkozó igénylések teljesítésére nézve a biztosítási titokra vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandóak.
(7) Az Adatbázis kezelője – amennyiben a megkeresés érdemi megválaszolása a kért adatok hiányában nem lehetséges – a hozzá intézett, a 8. pont b), f), q) és r) alpontjában, illetve a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő igényléseket köteles továbbítani a megkereséssel érintett biztosítási ágazatok művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosítók számára. Az Adatbázis kezelője az igénylés továbbításáról az igénylőt egyidejűleg köteles tájékoztatni.
(8) Az igénylő biztosító az igénylés eredményeként kapott adatokat a biztosítandó vagy biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a (3) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.
(9) Az Adatbázisban továbbított adatok helyességéért és pontosságáért az azt továbbító biztosító felelős.
(10) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a (11) bekezdésben meghatározott kivétellel a nyilvántartásba vételt követő öt évig kezelhetők.
(11) Biztosítási szerződés létrejötte esetén az (1) bekezdésben meghatározott adatok a szerződés fennállása alatt, a szerződésből származó igények elévüléséig kezelhetők az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban. A szerződés megszűnésének és a szerződésből származó igények elévülésének tényéről a biztosító tájékoztatja az Adatbázis kezelőjét.
(12) Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.
(13) Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (12) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befejezéséig.
(14) Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.
(15) Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot csak az
(1) bekezdésben meghatározott célból kezelheti.
(16) Az igénylő biztosító a (3) bekezdésben meghatározott igénylésről, az abban szereplő adatokról, továbbá az igénylés teljesítéséről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben szabályozott módon tájékoztatja.
34. (1) A 33. pont (1) bekezdésében meghatározott Adatbázist a biztosítók abban az esetben hozhatják létre, ha a
33. pont (1) bekezdésében meghatározott biztosítási ágazatokat művelő biztosítók megállapodást megelőző piaci részesedés szerint számított kétharmada megállapodik az adatbázis létrehozásáról, a működésében történő részvétel feltételeiről és az Adatbázis fenntartásával kapcsolatos költségek fedezetéről.
(2) Az Adatbázis létrehozásának további feltétele, hogy az Adatbázisba adatot szolgáltató biztosítók az Adatbázisba továbbított adatok továbbításának és lekérdezésének lehetőségét az érintett szerződések feltételeiben meghatározzák.
35. Panaszkezeléssel összefüggő adatkezelés
Társaságunk, mint pénzügyi szolgáltató, köteles az ügyfélnek a társaság – szerződéskötést megelőző vagy a szerződés megkötésével, szerződés alatti magatartásával, a szerződésnek a biztosító részéről történő teljesítésével, valamint a szerződéses jogviszony megszűnésével, illetve azt követően a szerződéssel összefüggő – tevékenységét vagy mulasztását érintő kifogását (a továbbiakban: panasz) teljes körűen kivizsgálni és megválaszolni.
Az ügyfél a társaság magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben, online) terjesztheti elő.
Telefonon történő panaszkezelés esetén a társaság és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt társaságunk hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatjuk. Az ügyfél kérésére biztosítjuk a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen tizenöt napon belül rendelkezésre bocsátjuk a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.
Társaságunk, mint biztosító a panaszkezelés során különösen a következő adatokat kérheti az ügyféltől:
a) neve;
b) szerződésszám, ügyfélszám;
c) lakcíme, székhelye, levelezési címe;
d) telefonszáma;
e) értesítés módja;
f) panasszal érintett biztosítási termék vagy szolgáltatás;
g) panasz leírása, oka;
h) ügyfél igénye;
i) a panasz alátámasztásához szükséges, az ügyfél birtokában lévő dokumentumok másolata, amely a biztosítónál nem áll rendelkezésre
j) meghatalmazott útján eljáró ügyfél esetében érvényes meghatalmazás és
k) a panasz kivizsgálásához, megválaszolásához szükséges egyéb adat.
Társaságunk a panaszt benyújtó ügyfél adatait az Infotv. rendelkezéseinek megfelelően kezelheti.
Az ügyfél eljárhat meghatalmazott útján is. Amennyiben az ügyfél meghatalmazott útján jár el, a meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kel foglalni.
Társaságunk az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet.
A nyilvántartás tartalmazza:
▪ a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,
▪ a panasz benyújtásának időpontját,
▪ a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát,
▪ a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásáért felelős személy megnevezését, továbbá
▪ a panasz megválaszolásának időpontját.
Társaságunk az ügyfeleitől érkezett panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg és azt a felügyeleti szervének kérésére bemutatja.
Társaságunk panaszkezelésére vonatkozó további információkat olvashat a
xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxx_xxxxx.xxxx web oldalon.
Társaságunk az ügyfelek telefonos panaszkezelése során a hanganyag rögzítése megnevezésű adatkezelést, továbbá az írásbeli panaszkezelés esetén a panasz és az arra adott válasz megőrzése megnevezésű adatkezelést a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Xxxxxxx által vezetett adatvédelmi nyilvántartásba bejelentette.
36. Díjnemfizetés miatt megszűnt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások esetén a türelmi időre járó díj követelése céljából végzett adatkezelés
Társaságunk a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések díjfizetésre kötelezett biztosítottjainak személyes adatait a díjnemfizetés miatt megszűnt szerződéseik türelmi idejére járó biztosítási díj (elmaradt díj) követelése céljából kezeli, és az adatkezelést a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Xxxxxxx által vezetett adatvédelmi nyilvántartásba bejelentette.
37. Ügyfélportál alkalmazással kapcsolatos adatkezelés
Társaságunk az Ügyfélportál alkalmazásra (xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxx) regisztráló ügyfelek által a regisztráláskor megadott személyes adatokat kezeli, és az adatkezelést a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által vezetett adatvédelmi nyilvántartásba bejelentette.
38. Betegség biztosítással kapcsolatos adatkezelés
Társaságunk a biztosítási szerződés megkötése és annak teljesítése megnevezésű adatkezelést a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által vezetett adatvédelmi nyilvántartásba bejelentette.
39. Keresés az Adatvédelmi Nyilvántartásban
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) biztosítja a keresés lehetőségét az adatvédelmi nyilvántartásban. Az adatbázis a NAIH xxxx://xxx.xxxx.xx web oldalán érhető el.
40. Egyéb (további) adatkezelések
A biztosítási törvényben meghatározott céltól eltérő célból a biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet adatkezelést. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
Az ügyfél hozzájárulásán alapuló, illetőleg a biztosítási törvényben meghatározott célból személyes adatokra vonatkozóan végzett egyéb (további) adatkezelések nyilvántartásba vételét társaságunk kérelmezi a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál. Társaságunk a Hatóság által nyilvántartásba vett adatkezelésekről az adatok felvételekor illetőleg kérelemre ad az érintetteknek tájékoztatást.
41. Az érintettek jogai és érvényesítésük
Az érintett társaságunknál kérelmezheti a
a) tájékoztatását személyes adatai kezeléséről,
b) személyes adatainak helyesbítését, valamint
c) személyes adatainak – a kötelező adatkezelés kivételével – törlését vagy zárolását.
Tájékoztatás
Az érintett kérelmére társaságunk tájékoztatást ad az érintett általa kezelt, illetve az általa vagy rendelkezése szerint megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, az adatvédelmi incidens körülményeiről, hatásairól és az elhárítására megtett intézkedésekről, továbbá – az érintett személyes adatainak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről.
Társaságunk köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 25 napon belül, közérthető formában, az érintett erre irányuló kérelmére írásban megadni a tájékoztatást. A tájékoztatás ingyenes, ha a tájékoztatást kérő a folyó évben azonos adatkörre vonatkozóan tájékoztatási kérelmet a társasághoz még nem nyújtott be. Egyéb esetekben költségtérítés állapítható meg. A költségtérítés mértékét a felek között létrejött szerződés is rögzítheti. A már megfizetett költségtérítést vissza kell téríteni, ha az adatokat jogellenesen kezelték, vagy a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett.
Az érintett tájékoztatását társaságunk csak az Infotv.-ben meghatározott esetekben tagadhatja meg. A tájékoztatás megtagadása esetén közölni kell az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a törvény mely rendelkezése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén társaságunk tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) fordulás lehetőségéről.
Helyesbítés
Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat a társaságunk rendelkezésére áll, a személyes adatot a társaság helyesbíti.
Törlés
A személyes adatot törölni kell, ha
a) kezelése jogellenes;
b) az érintett – a kötelező adatkezelést kivéve – kéri;
c) az hiányos vagy téves – és ez az állapot jogszerűen nem orvosolható –, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki;
d) az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt;
e) azt a bíróság vagy a Hatóság elrendelte.
Zárolás
Törlés helyett a társaságunk zárolja a személyes adatot, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésére álló információk alapján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, ameddig fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárta.
Megjelölés
Társaságunk megjelöli az általa kezelt személyes adatot, ha az érintett vitatja annak helyességét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helytelensége vagy pontatlansága nem állapítható meg egyértelműen.
Helyesbítés, törlés, zárolás, megjelölés közös szabálya
A helyesbítésről, a zárolásról, a megjelölésről és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbították. Az értesítés mellőzhető, ha ez az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.
Az érintett jogai a helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelem elutasítása esetén
Amennyiben társaságunk az érintett helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelmét nem teljesíti, a kérelem kézhezvételét követő 25 napon belül írásban közli a helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelem elutasításának ténybeli és jogi indokait. A helyesbítés, törlés vagy zárolás iránti kérelem elutasítása esetén társaságunk tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz fordulás lehetőségéről.
Az érintett jogait törvény korlátozhatja az állam külső és belső biztonsága, így a honvédelem, a nemzetbiztonság, a bűncselekmények megelőzése vagy üldözése, a büntetés-végrehajtás biztonsága érdekében, továbbá állami vagy önkormányzati gazdasági vagy pénzügyi érdekből, az Európai Unió jelentős gazdasági vagy pénzügyi érdekéből, valamint a foglalkozások gyakorlásával összefüggő fegyelmi és etikai vétségek, a munkajogi és munkavédelmi kötelezettségszegések megelőzése és feltárása céljából – beleértve minden esetben az ellenőrzést és a felügyeletet is –, továbbá az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében.
Tiltakozás személyes adat kezelése ellen
Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,
a) ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag a biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy a biztosító, adatátvevő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén;
b) ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; valamint
c) törvényben meghatározott egyéb esetben.
Társaságunk a tiltakozást a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésében döntést hoz, és döntéséről a kérelmezőt írásban tájékoztatja.
Amennyiben társaságunk az érintett tiltakozásának megalapozottságát megállapítja, az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszünteti, és az adatokat zárolja, valamint a tiltakozásról, továbbá az annak alapján tett intézkedésekről értesíti mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében.
Ha az érintett társaságunk döntésével nem ért egyet, illetve ha társaságunk az érintett tiltakozási kérelmének megvizsgálására megállapított határidőt elmulasztja, az érintett – a döntés közlésétől, illetve a határidő utolsó napjától számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat.
Bírósági jogérvényesítés
Az érintett a jogainak megsértése esetén társaságunk ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el.
Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, azt társaságunk köteles bizonyítani.
A per elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik. A per – az érintett választása szerint – az érintett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt is megindítható.
A perbe a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság az érintett pernyertessége érdekében beavatkozhat.
Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, a társaságot a tájékoztatás megadására, az adat helyesbítésére, zárolására, törlésére, az automatizált adatfeldolgozással hozott döntés megsemmisítésére, az érintett tiltakozási jogának figyelembevételére kötelezi.
A bíróság elrendelheti ítéletének – az adatkezelő azonosító adatainak közzétételével történő – nyilvánosságra hozatalát, ha azt az adatvédelem érdekei és nagyobb számú érintett e törvényben védett jogai megkövetelik.
Kártérítés és sérelemdíj
Ha társaságunk, mint adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Ha társaságunk, mint adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével az érintett személyiségi jogát megsérti, az érintett a biztosítótól sérelemdíjat követelhet. Az érintettel szemben társaságunk, mint adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért, és köteles megfizetni az érintettnek az adatfeldolgozó által okozott személyiségi jogsértés esetén járó sérelemdíjat is. Társaságunk, mint adatkezelő mentesül az okozott kárért való felelősség és a sérelemdíj megfizetésének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy az érintett személyiségi jogának sérelmét az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető sérelemdíj annyiban, amennyiben a kár a károsult szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.
42. Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
A Hatóságnál bárki vizsgálatot kezdeményezhet arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A Hatóság elérhetőségi adatai:
Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/x. Postacím: 1530 Budapest, Pf.: 5.
Telefon: (x00 0) 000-0000
Telefax: (x00 0) 000-0000
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx
43. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény a biztosítási szerződésekre vonatkozó adózással kapcsolatos fontos szabályokat tartalmazhat. E törvény és a hozzá kapcsolódó egyéb jogszabályok tartalmazzák a biztosításért fizetendő díjra, a biztosító szolgáltatására, illetőleg a biztosítással kapcsolatos adókedvezményekre vonatkozó előírásokat.
44. Tájékoztatjuk, hogy kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.) szerinti biztosítási kötelezettség után baleseti adót kell fizetni. A baleseti adófizetési kötelezettség a biztosítási időszak első napján keletkezik és az utolsó napján szűnik meg. Az adó alapja az éves kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási díj, ideértve a Gfbt. szerint megállapított fedezetlenségi díjat is. Az adó mértéke az adóalap
30 %-a, de a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű. Az adót a biztosítók állapítják meg és azt az esedékes biztosítási díjjal, díjrészlettel együtt szedik be, annyi részletben és olyan arányban, ahány részletben és amilyen arányban az adó alanyának a biztosítási díjfizetési kötelezettségének eleget kell tennie. A baleseti adóra vonatkozó részletes szabályokat a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény tartalmazza.
45. Tájékoztatjuk, hogy a biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
46. Az ügyfelek tájékoztatása
(1) Társaságunknak a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a biztosítási szerződés megkötése előtt, bizonyítható és azonosítható módon, közérthető, egyértelmű és részletes írásbeli tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfél részére
a) a társaság elnevezéséről, székhelyéről, jogi formájáról,
b) fióktelep útján kötött biztosítási szerződés esetén a fióktelep székhelyéről (külföldön létesített fióktelep esetén a címéről), külföldi biztosító magyarországi fióktelepe útján kötött biztosítási szerződés esetén a külföldi biztosító székhelyéről, cégjegyzékszámáról vagy nyilvántartási számáról, valamint a nyilvántartását végző bíróság vagy hatóság nevéről,
c) a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságról,
d) a biztosítási szerződésnek a biztosítási törvény 4. számú melléklete A) pontjában meghatározott egyes jellemzőiről, és
e) a fizetőképességéről és a pénzügyi helyzetéről szóló jelentés közzétételéről
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatónak figyelemfelhívásra alkalmas módon kell tartalmaznia:
a) a társaság mentesülésének a szabályait,
b) a társaság szolgáltatása korlátozásának a feltételeit,
c) a biztosítási szerződésben alkalmazott kizárásokat, valamint
d) minden, a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltérő feltételt, így különösen azt a körülményt, hogy a magyartól eltérő jog alkalmazása vagy a magyartól eltérő bíróság kizárólagos illetékessége került kikötésre.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven és az ügyfél ez irányú kifejezett hozzájárulása esetén tartós adathordozón is történhet.
(4) Társaságunk az (1) bekezdésben foglalt adatok változása esetén a szerződés módosításakor és megújításakor köteles az (1) bekezdésben meghatározott módon a szerződő fél részére a változásokról tájékoztatást nyújtani.
(5) A társaság a tájékoztatást elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfél számára folyamatosan és könnyen elérhető módon elektronikus úton is köteles elérhetővé tenni.
(6) Ha a társaság elfogadó nyilatkozatát az elektronikus aláírásról szóló törvényben meghatározott fokozott biztonságú elektronikus aláírást tartalmazó elektronikus dokumentum igazolja, a társaság köteles a (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatót az ügyfél számára folyamatosan és könnyen elérhető módon elektronikus úton hozzáférhetővé tenni.
(7) Társaságunk – ha törvény eltérően nem rendelkezik – bizonyítható módon köteles beszerezni ügyfele arra vonatkozó külön nyilatkozatát, hogy az (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatást megkapta. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy az ügyfél a szerződés megkötése előtt milyen más, a megkötendő biztosítási szerződéssel összefüggő tájékoztatást kapott meg.
(8) A biztosítási szerződésben rögzített értékkövetés érvényesítése során az ügyfélnek egyértelmű tájékoztatást kell adni az értékkövetéssel érintett és nem érintett elemek vonatkozásában. Társaságunk köteles felhívni a figyelmet a biztosítási szerződés értékkövetéssel kapcsolatos rendelkezéseire, külön is kitérve az ügyfelet az értékkövetéssel kapcsolatban megillető jogokra.
(9) Amennyiben a biztosítási szerződés feltétele – élet- és nem-életbiztosítások esetében egyaránt – a leendő ügyfél orvosi vizsgálata, akkor a társaságunk köteles arról is tájékoztatást adni, hogy az ügyfél az elvégzett vizsgálatok eredményeit az egészségügyről szóló törvény alapján az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti.
(10) Társaságunkat az (1)-(4) és (7) bekezdésben meghatározott kötelezettség
a) nem terheli, ha a szerződés viszontbiztosítási szerződés, valamint a szerződés nagykockázatra létrejövő biztosítási szerződés,
b) az alkusszal szemben terheli, ha a biztosítási szerződés megkötése során alkusz működik közre.
47. (1) Tájékoztatjuk, hogy a biztosításközvetítő – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a biztosítási szerződés megkötését megelőzően köteles az ügyfél részére a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén vagy az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven írásban tájékoztatást adni:
a) a biztosításközvetítést végző természetes személy nevéről, valamint azon gazdálkodó szervezet cégnevéről, székhelyéről, amelynek keretében, vagy megbízásából a biztosításközvetítést végzi és felügyeleti hatóságának megjelöléséről,
b) a felügyeleti nyilvántartásról, amelyben szerepel, és annak módjáról, ahogyan nyilvántartását ellenőrizni lehet,
c) arról, hogy rendelkezik-e minősített befolyással az adott biztosítóban,
d) az adott biztosító vagy az adott biztosító anyavállalata rendelkezik-e minősített befolyással a biztosításközvetítőben,
e) a panasztétel lehetőségéről és annak elbírálására jogosult szervekről,
f) arról, hogy a szakmai tevékenysége során okozott kár vagy felmerült sérelemdíj megfizetéséért ki áll helyt,
g) arról, hogy függő vagy független biztosításközvetítőként jár-e el,
h) függő biztosításközvetítő esetén arról, hogy mely biztosítók nevében jár vagy járhat el,
i) arról, hogy milyen biztosítási termék terjesztésére van jogosultsága,
j) arról, hogy a biztosítási termék közvetítése során az ügyféltől díjat vagy díjelőleget átvehet-e,
k) független biztosításközvetítő esetén arról, hogy a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget átvehet-e, és ha igen, annak esetleges összegszerűségi korlátairól,
l) függő biztosításközvetítő esetén arról, hogy a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vehet át,
m) függő biztosításközvetítő esetén arról, hogy a biztosítóval kötött megállapodása alapján milyen képviseleti jogosultsággal rendelkezik, különös tekintettel arra vonatkozóan, hogy a biztosító nevében megkötheti-e a biztosítási szerződést.
(2) A biztosításközvetítőnek a fentiekben meghatározottakon túl a biztosítási törvény 152. §-ban, a 153. § (1)-
(2) bekezdésében és a 155. §-ban meghatározottakról is tájékoztatást kell nyújtania.
(3) A tájékoztatást azon személyek részére kell teljesíteni, akik a biztosítási (viszontbiztosítási) szerződés létrejötte esetén a biztosított (viszontbiztosított) vagy a biztosítóval szerződő fél pozíciójába kerülnek.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatás az ügyfél ez irányú kifejezett hozzájárulása esetén tartós adathordozón is történhet.
A biztosításközvetítő
▪ az (1) bekezdés a) pont szerinti adatok változása esetén, a változástól számított tizenöt napon belül,
▪ az (1) bekezdés b)–m) pontban foglalt adatok változása esetén, a szerződés módosításakor és megújításakor
köteles az (1) bekezdésben meghatározott módon az ügyfél részére a változásokról tájékoztatást nyújtani.
A tájékoztatást azon személyek részére kell teljesíteni, akik a biztosítási (viszontbiztosítási) szerződés létrejötte esetén a biztosított (viszontbiztosított) vagy a biztosítóval szerződő fél pozíciójába kerülnek.
48. A biztosítási szerződés megkötésére irányuló szándékát egyértelműen kifejező és a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozatának (ajánlatának) megtétele előtt kérjük, szíveskedjék figyelembe venni a következőket:
a) A jognyilatkozat joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat. Jognyilatkozat szóban, írásban vagy ráutaló magatartással tehető.
b) Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a jognyilatkozatra meghatározott alakot rendel, a jognyilatkozat ebben az alakban érvényes.
c) Ha a jognyilatkozatot írásban kell megtenni, az akkor érvényes, ha legalább a lényeges tartalmát írásba foglalták. Ha a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) eltérően nem rendelkezik, a jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha jognyilatkozatát a nyilatkozó fél aláírta.
d) Írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor.
e) A jognyilatkozatok hatályára, érvénytelenségére és hatálytalanságára – ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik
– a szerződés általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.
f) Ajánlattevőként az ajánlathoz annak megtételétől számított tizenöt (15) napig, ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi kockázatfelmérésre van szükség, hatvan (60) napig kötve van.
g) A megkötendő biztosítási szerződés tartalmára, a szerződő felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerződési feltételek és záradékok (általános szerződési feltételek) lényeges előírásokat tartalmaznak.
h) Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet a biztosító, mint az általános szerződési feltétel alkalmazója, több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.
i) Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés tartalmává, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, és ha azt a másik fél elfogadta.
j) Xxxxx tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely lényegesen eltér a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól, kivéve, ha megfelel a felek között kialakult gyakorlatnak. Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről is, amely eltér a felek között korábban alkalmazott feltételtől.
k) A j) pontban leírt feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél a külön tájékoztatást követően kifejezetten elfogadta.
l) Kérjük ezért, hogy az általános szerződési feltételeket szíveskedjék gondosan áttanulmányozni, és ajánlatát csak ezek ismeretében és elfogadása esetén megtenni.
m) Társaságunk a vele együttműködési megállapodást kötő biztosításközvetítők részére nem általános, hanem külön egyedi hozzájárulást (felhatalmazást) ad vagy adhat a biztosítási díjnak az ügyféltől való átvételére. Ezért, amennyiben a biztosítási ajánlatát biztosításközvetítő közvetíti, a biztosítási díjnak (díjelőlegnek) a közvetítő részére történő átadása előtt kérje meg a közvetítőt azon okirat bemutatására, amely őt a társaságunk tudomásával és hozzájárulásával a biztosítási díj átvételére feljogosítja. Társaságunk ugyancsak egyedi megállapodásban szabályozza, hogy adott biztosításközvetítő jogosult-e a társaságunktól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni.
49. A biztosítási szerződésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, vagy jogszabály eltérően nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók. A megkötendő biztosítási szerződés nyelve – a Felek eltérő írásbeli megállapodásának hiányában – a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelve, a magyar nyelv.
A sikeres együttműködés reményében:
WÁBERER HUNGÁRIA Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság
B. Általános Kárbiztosítási Feltételek
A WÁBERERr HUNGÁRIA Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: biztosító) a jelen Általános Kárbiztosítási Feltételekkel és az egyes kárbiztosításokra vonatkozó különös feltételekkel megkötött biztosítási szerződés alapján az egyes kárbiztosítások különös feltételeiben meghatározott kockázatokra fedezetet nyújt, és a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíti a biztosítóval szerződő fél által fizetett díj ellenében.
Az Általános Kárbiztosítási Feltételeket az egyes kárbiztosítások különös feltételeinek vagy a felek szerződésének eltérő rendelkezése hiányában kell alkalmazni.
Ha valamely kérdésről sem a felek szerződése, sem az egyes kárbiztosítások különös feltételei, sem az Általános Kárbiztosítási Feltételek nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) a szerződés általános szabályai, továbbá a biztosítási szerződés általános szabályai és a kárbiztosítási szerződésekre vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
1.1. Szerződő
A szerződő az a fél, aki a biztosítási szerződést a biztosítóval megköti és a biztosítási szerződés alapján a biztosítási díj megfizetésére kötelezettséget vállal. Kárbiztosítási szerződést az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg. Az e rendelkezés ellenére kötött kárbiztosítási szerződés semmis (érvénytelen).
1.2. Biztosított
Biztosított az a személy, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt. A biztosítási érdek fennállásának igazolására a biztosító az ajánlat megtételekor okirat bemutatását és/vagy csatolását írhatja elő.
Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át.
2. Kedvezményes, engedményezés
2.1. Kedvezményes
Ha a felek harmadik személy részére teljesítendő szolgáltatásra kötöttek szerződést, a harmadik személy akkor követelheti közvetlenül a szolgáltatás teljesítését, ha
a) ezt a jogát a felek kifejezetten kikötötték; vagy
b) a szerződés céljából vagy az eset körülményeiből egyértelműen következik.
A harmadik személy a javára kikötött szolgáltatás teljesítését attól kezdve követelheti, hogy őt valamelyik fél értesíti arról, hogy a javára szóló szerződést kötöttek. Ha a harmadik személy a szolgáltatás teljesítésének követeléséről lemond, a szolgáltatást a javára szerződött fél követelheti.
2.2. Engedményezés
A jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át. A követelés átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a követelés engedményezése szükséges. Az engedményezés az engedményező és az engedményes szerződése, amellyel az engedményes az engedményező helyébe lép. Az engedményezésre egyebekben a Ptk. XXVIII. Fejezetének rendelékezései az irányadók.
3. A biztosítási szerződés létrejötte
3.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.
3.2. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (biztosítási kötvény) kiállítani.
3.3. Ha a fedezetet igazoló dokumentum a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a dokumentum kézhezvételét követően 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a fedezetet igazoló dokumentum átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. Lényeges eltérésnek minősül különösen a kockázatviselés időpontja és helye, a biztosítási összeg nagysága, a biztosítási díj összege és esedékessége, az egyes záradékok alkalmazása, a biztosító szolgáltatási kötelezettségét befolyásoló szolgáltatási csomag megválasztása.
3.4. Az ajánlattevő az ajánlatához annak megtételétől számított tizenöt napig van kötve.
3.5. A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a szerződő fél ajánlatára annak beérkezésétől 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.
3.6. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától (kézbesítésétől, beérkezésétől) számított 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani. Ebben az esetben a biztosítási szerződés nem jön létre, és a biztosító az esetleg már előlegként befizetett díjat a szerződőnek (biztosítottnak) 30 napon belül visszafizeti.
3.7. Ha a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
3.8. Amennyiben a biztosítási ajánlatot a biztosítási tevékenységről szóló mindenkor hatályos 2014. évi LXXXVIII. törvény („Bit.”) szerinti független biztosításközvetítő közvetíti, a biztosító számára a kockázat elbírálására nyitva álló 15 napos határidő az azt követő napon veszi kezdetét, amikor a független biztosításközvetítő a szerződő fél által aláírt biztosítási ajánlatot a biztosítónak átadta, vagy amikor az ajánlatot a biztosító részére kézbesítik. Ez irányadó arra az estre is, ha a szerződő fél képviseletében biztosítási alkusz tesz szerződéskötésre irányuló ajánlatot.
3.9. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a jelen Általános Kárbiztosítási Feltételtől vagy az egyes kárbiztosítások különös feltételétől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést e feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül írásban nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
3.10. A biztosítási szerződésnek minősül a szerződés megkötésére irányuló írásba foglalt ajánlat, illetőleg elektronikus szerződéskötés esetén a szerződő fél által elküldött ajánlat, annak esetleges mellékletei, a szerződő fél által a szerződéskötést megelőzően megismert és elfogadott általános szerződési feltételek, a szerződő felek által egyedileg megtárgyalt feltételek, valamint a fedezetet igazoló dokumentum (biztosítási kötvény) együttesen.
4.1. A biztosító kockázatviselése (biztosítási védelem) – a különös feltételek eltérő rendelkezése hiányában – legkorábban a biztosítási ajánlatnak a biztosítóhoz való beérkezése (kézbesítés, átadás) napján kezdődik, feltéve, hogy a szerződő fél a biztosítás első díját (a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjrészletét), illetőleg a biztosítás egyszeri díját teljes egészében a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti. Ennek hiányában a biztosító kockázatviselése a biztosítás első díjának (a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjrészletnek), illetőleg egyszeri díjának a biztosító számlájára vagy pénztárába történt befizetését követő napon – de nem korábban, mint az ajánlatnak a biztosítóhoz való beérkezése – kezdődik.
4.2. A biztosító kockázatviselése a 4.1. pont szerint napon megkezdődik akkor is, ha a felek a biztosítási díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg.
4.3. Elektronikus úton történő szerződéskötés esetén a biztosító internetes portáljának felületén feltüntetett kockázatviselési kezdő időpont nem lehet korábbi, mint az ajánlat elküldését, követő nap 0. órája.
5. A biztosítási szerződés hatálya
A biztosító kockázatviselése – a biztosítási szerződés eltérő rendelkezése hiányában – kizárólag Magyarország területére terjed ki.
A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki.
6. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási időszak
6.1. A biztosítási szerződés, ha a felek erről írásban másként nem állapodnak meg, határozatlan időtartamra jön létre.
6.2. A biztosítási időszak egy év. A biztosítási időszak első napja a kockázatviselés kzdete, a biztosító évforduló pedig a biztosítási időszak utolsó napja.
7. A biztosítási szerződés módosítása, a biztosítási kockázat jelentős növekedése
7.1. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
7.2. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.
7.3. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a 7.1.–7.2. pontban meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.
8. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei
8.1. Érdekmúlás, lehetetlenülés
(1) Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.
(2) Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.
(3) A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és
új tulajdonos egyetemlegesen felelős. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő 30 napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja.
8.2. Felmondás
(1) A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére, 30 napos felmondási idővel felmondhatják.
(2) A felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják. A felmondási jog három évnél hosszabb időre történő kizárása a három évet meghaladó részében semmis.
(3) Ha a szerződés három évnél hosszabb határozott időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a biztosítási szerződést bármelyik fél felmondhatja.
(4) Amennyiben a szerződő fél a szerződést felmondja, a biztosító követelheti annak a díjengedménynek a megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel nyújtott (a továbbiakban: tartamengedmény).
8.3. Díjnemfizetés
(1) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
(2) Abban az esetben, ha a szerződés a fenti módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a szerződő fél a korábban esedékessé vált biztosítási díjat a kockázatviselés helyreállítására irányuló kérelmével egyidejűen egy összegben a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti.
(3) Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
(4) Ha a szerződés a díj nemfizetése miatt megszűnik, a biztosító követelheti a tartamengedmény időarányos részének megfizetését.
8.4. Közös megegyezés
(1) A felek a biztosítási szerződést írásbeli szerződéssel megszüntethetik. Ebben az esetben a biztosítási szerződés a megállapodásban meghatározott napon szűnik meg.
(2) A szerződés írásba foglalt akkor is, ha nem ugyanaz az okirat tartalmazza a szerződő fél és a biztosító jognyilatkozatát, hanem a szerződő felek külön okiratba foglalt jognyilatkozatai együttesen tartalmazzák a feleknek a biztosítási szerződés megszüntetésére irányuló kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánítását.
(3) A szerződés írásba foglaltnak minősül továbbá abban az esetben is, ha a több példányban kiállított okiratok közül mindegyik fél a másik félnek szánt példányt írja alá.
8.4. Határozott időtartam eltelte
A határozott időre kötött biztosítási szerződés a tartam lejáratakor a felek külön jognyilatkozata nélkül megszűnik akkor is, ha a szerződésre további díjfizetés történt.
9. A biztosítási díj, díjfizetés szabályai
9.1. A biztosítás első díjrészlete a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes, a folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.
9.2. Elektronikus úton történő szerződéskötés esetén a biztosító a biztosítás első díjrészletének megfizetésére 30 napos halasztást ad, melynek megfelelően a szerződő fél jogosult a biztosítás díját a szerződés megkötését követő 30 napon belül megfizetni. A biztosítás első díjrészletének megfizetésére adott halasztás esetén a biztosítási díj 30 napon belüli megfizetése nem feltétele annak, hogy a biztosító kockázatviselése megkezdődjön (4.2. pont).
9.3. Amennyiben a biztosítási szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli.
9.4. Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.
9.5. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és ennek eredményeként a biztosítási szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.
9.6. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles a kockázatviselése megszűnésének napjától számított 30 napon belül visszatéríteni.
9.7. Amennyiben a szerződő felek a díj megfizetésének módjaként készpénz átutalási megbízásban (postai csekkes fizetési mód) állapodnak meg, és a díj esedékességekor a szerződő nem rendelkezik csekkel, köteles a díjfizetési kötelezettségét tőle elvárhatóan más módon (pl.: átutalással) teljesíteni.
9.8. Amennyiben a szerződő fél a biztosítási díjat készpénz átutalási megbízással (postai csekken) vagy banki átutalással vagy csoportos beszedéssel fizeti meg, a díjfizetés abban az időpontban válik teljesítetté (a biztosítási díj abban az időpontban minősül megfizetettnek), amikor a díjat a biztosító fizetési számláján a biztosító számlavezető bankja jóváírta vagy azt jóvá kellet volna írnia.
9.9. Amennyiben a szerződő fél a biztosítási díjat készpénzben a biztosító pénztárába fizeti meg, a díjfizetés a pénz átvételének időpontjában válik teljesítetté.
9.10. Ha a szerződő fél a díjat – díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelkező – ügynöknek fizette, a díjat – legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon – a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
9.11. A biztosítási díj havi, negyedéves, féléves vagy éves gyakorisággal fizethető. Készpénz átutalási megbízással (postai csekken) történő fizetése esetén havi díjfizetési gyakoriság nem választható.
9.12. A biztosító a már esedékessé vált és meg nem fizetett biztosítási díjat (díjhátralék) a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási szerződés feltételei szerint fizetendő biztosítási szolgáltatási összegbe beszámíthatja.
10. Biztosítási összeg, biztosítási érdek
10.1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgynak / vagyontárgyaknak a szerződő fél által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke.
10.2. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy valóságos értékét (túlbiztosítás tilalma). A biztosított érdek értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani.
10.3. A 10.2. pontban foglalt rendelkezés ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának, vagy új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.
10.4. A biztosítási szerződésben
a) a tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a tételenként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak úgy, hogy minden egyes vagyontárgy esetében a biztosítási szolgáltatás felső határa az illető vagyontárgyra megadott biztosítási összeg,
b) az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot a felek a vagyoncsoport egésze vonatkozásában megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosítási szolgáltatás felső határa is.
10.5. Ha ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani (többszörös biztosítás).
10.6. Az a biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni.
10.7. Ha a biztosítási összeg a biztosított érdek értékénél kisebb, a biztosító a kárt a biztosítási összegnek a vagyontárgy értékéhez viszonyított arányában köteles megtéríteni (alulbiztosítás)
10.8. A biztosító a túlbiztosítás, illetőleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön- külön vizsgálja és állapítja meg.
11.1. Az értékkövetés (indexálás) a biztosítási díjnak és a biztosítási összegnek – a kárgyakoriságtól függetlenül – az árszínvonal változásához évente egy alkalommal történő hozzáigazítása.
11.2. Biztosító az általa ajánlott index mértékét a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján határozza meg. Ennek bázisa az indexszám meghirdetését megelőző naptári évre vonatkoztatott éves fogyasztói árindex, amelytől a biztosító 5 százalékponttal eltérhet. Az így meghatározott index az adott év június hó 1-jétől a rákövetkező év május hó 31-ig kerül alkalmazásra.
11.3. Az indexszámokat a biztosító a biztosítási évfordulókor veszi figyelembe és ennek megfelelően módosítja a biztosítási összeget, illetve a biztosítási díjat. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeg az előző biztosítási időszak biztosítási összegének és az indexszámnak a szorzata.
11.4. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi.
11.5. A vagyoncsoportonként módosított biztosítási összegről és biztosítási díjról a biztosító a biztosítási évfordulót megelőzően legkésőbb 45 nappal írásban értesíti a szerződőt.
11.6. Ha a szerződő (biztosított) a biztosítónak a biztosítási összegre és a biztosítási díjra vonatkozó módosító javaslatát nem fogadja el, a javaslatot tartalmazó írásbeli értesítés kézbesítésétől számított 30 napon belül írásban kérheti a szerződés biztosítási összegének és díjának érintetlenül hagyását. Ebben az esetben a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésekor alulbiztosítottságot vizsgálhat.
Ha a szerződő (biztosított) a biztosító módosító javaslatára írásban nem nyilatkozik és a biztosítási szerződést a biztosítási időszak végére nem mondja fel, a szerződés a biztosító által közölt biztosítási összegnek és biztosítási díjnak megfelelően módosul.
12.1. Az önrészesedés az az összeg, amelyet a biztosított a kárból maga visel.
12.2. Az önrészesedés módjáról, mértékéről és alkalmazásáról az egyes kárbiztosításokra vonatkozó különös feltételek rendelkeznek.
13. A szerződő felek speciális kötelezettségei
A. Szerződő fél, biztosított kötelezettségei
a) Tájékoztatási kötelezettség
Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
b) Közlési és változásbejelentési kötelezettség
(1) A szerződő fél a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyek ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban feltett kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél a közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. Lényegesnek tekinthető mindaz a körülmény, amelyre vonatkozóan a biztosító az ajánlaton a szerződő féltől és a biztosítottól a valóságnak megfelelő adatközlést vár, és a valóságnak megfelelő adatközlés a kockázat elvállalását és feltételeit vagy a biztosítási ajánlat elutasítását befolyásolja.
(2) A szerződő fél köteles a lényeges körülmények változását a bekövetkezéstől számított legfeljebb 15 napon belül a biztosítónak írásban bejelenteni.
(3) A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
(4) Az adatok valóságtartalmáért a szerződő fél és a biztosított is felelős. A biztosító jogosult a szerződőnél (biztosítottnál) a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását, a biztosított vagyontárgyak kockázati állapotát, szükség esetén tűzrendészeti vagy egyéb hatósággal együttműködve, a helyszínen is bármikor ellenőrizni. A biztosító ellenőrzési lehetősége a szerződőt és biztosítottat a közlés kötelezettség alól nem mentesíti.
(5) Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.
(6) A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
c) Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség
(1) A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha az egyes kárbiztosításokra vonatkozó különös feltételek vagy a felek megállapodása szabályozza a szerződő fél és a biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat.
(2) A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.
(3) A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.
(4) Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni.
(5) A károk megelőzésére és elhárítására az adott helyzetben általában elvárható magatartáson túl a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok előírásai mindenkor irányadók (például a magánszemélyek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai, a biztosított vagyontárgyakra vonatkozó rendszeres karbantartás).
(6) Az emberi egészséget, környezetet, élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető illetőleg károsodás bekövetkeztével fenyegető folyamatot vagy állapotot (katasztrófaveszély) a szerződő fél vagy a biztosított köteles - az adott helyzetben általában elvárhatóan - haladéktalanul bejelenteni a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek, illetve tűzoltóságnak és a polgármesteri hivatalnak.
d) A biztosítási esemény bekövetkezésére vonatkozó bejelentési kötelezettség (kárbejelentés)
(1) A szerződő fél, illetve a biztosított köteles a biztosítási esemény bekövetkezését késedelem nélkül, de legkésőbb a felfedezésétől (észlelésétől, a káreseményről való tudomásszerzéstől) számított 2 munkanapon belül személyesen, telefonon, írásban vagy elektronikus úton a biztosítónak bejelenteni. A biztosított állapotmegőrzési kötelezettségének időtartamára vonatkozó előírás az írásbeli (postai úton, a biztosító xxx@xxxxxxxxxxxxxxxx.xx e-mail címén, vagy a xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxxx_xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxx.xxxx online felületen) kárbejelentéstől számít.
(2) A tűzeseményt a szerződő fél, illetve a biztosított köteles haladéktalanul jelezni a tűzoltóságnak, vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek vagy a mentőszolgálatnak, illetőleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának (körjegyzőségnek).
(3) Betöréses lopás és rablás esetén a szerződő fél vagy a biztosított köteles rendőrségi feljelentést tenni és a kárt jegyzőkönyvben rögzíttetni.
(4) A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a káresemény időpontját, helyét és a káresemény rövid leírását,
b) a károsodott vagyontárgy / vagyontárgyak megnevezését,
c) a károsodás mértékét (megállapított, vagy becsült értékét),
d) a kárrendezésben közreműködő – a szerződő felet vagy a biztosítottat képviselő – személy vagy szervezet nevét,
e) a tűzoltóságnak, hivatásos katasztrófavédelmi szervnek, polgármesteri hivatalnak tett bejelentés, illetőleg rendőrségi feljelentés tényét a (jegyzőkönyv) egy másolati példányának csatolásával,
f) azt, hogy a biztosított vagyontárgy állapotában milyen változtatást hajtott végre.
(5) A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.
e) A kárbejelentéshez szükséges dokumentumok
(1) Az egyes kárbiztosításokra vonatkozó különös biztosítási feltételek eltérő vagy további iratcsatolásra vonatkozó rendelkezése hiányában a biztosító, a szolgáltatása teljesítésének esedékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függővé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges, a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult büntető- vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez nem kötheti.
(2) A biztosító az eljáró kárszakértője útján a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelkezésre bocsátását jogosult bekérni:
a) a biztosítási szerződés dokumentumai (pl. ajánlat, fedezetet igazoló dokumentum),
b) a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges, illetőleg azt elősegítő dokumentumok (a szerződő fél és/vagy a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről),
c) a tűz- és a robbanás kárnak a tűzoltóságnál történő bejelentése tényét igazoló okirat, továbbá a tűzoltóság által kiállított tűzeseti hatósági bizonyítvány és tűzvizsgálati jelentés,
d) a betöréses lopás és rablás esetén a rendőrségnél tett feljelentésről készült jegyzőkönyv másolati példánya,
e) a büntető eljárás során a nyomozó hatóság vagy a bíróság által hozott határozat, feltéve, hogy rendelkezésre áll,
f) amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban közigazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett illetőleg az eljárás anyagát képező iratok,
g) a biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- vagy fekvőbeteg ellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló dokumentumok,
h) a kártérítési (szolgáltatási) igényt alátámasztó dokumentumok, számlák, számviteli bizonylatok, szakvélemények, jegyzőkönyvek, fényképek, szerződések, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítása, melynek költsége a biztosítási szolgáltatási igényt érvényesítő felet terheli,
i) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a mentéshez, a további károk megelőzéséhez és a kárenyhítéshez igénybevett eszközök, erőforrások használatának költségét igazoló, illetőleg arra alkalmas iratok.
(3) Az egyes kárbiztosítások különös feltételei további iratok bemutatását vagy becsatolását írhatja elő.
(4) A biztosító a kárbejelentés, a kapott felvilágosítás és a rendelkezésére bocsátott dokumentumok tartalmát ellenőrizheti, illetőleg az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel iratokat szerezhet be.
(5) A biztosított illetőleg a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.
(6) A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerűségének bizonyítása a biztosítottat terheli. Kétség esetén a biztosítottat terheli a károsodott vagyontárgyakhoz fűződő biztosítási érdek fennállásának igazolása.
(7) A károk felmérése, megállapítása a biztosító szükség szerinti helyszíni vizsgálata során a biztosítottal közösen készített tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.
f) Díjfizetési kötelezettség
(1) A biztosítási szerződés alapján, amennyiben a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosítási szerződés díját a szerződő fél köteles megfizetni.
(2) Amennyiben a biztosított a szerződésbe belép, a díjfizetési kötelezettségére és a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért fennálló felelősségére a jelen Általános Kárbiztosítási Feltételek 9. 9.4. pontjában foglaltak az irányadók.
g) Állapotmegőrzési kötelezettség
(1) A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított a biztosított vagyontárgy állapotán az írásbeli kárbejelentéstől számított 5. (ötödik) munkanapig csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges.
(2) Nem áll be a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak.
(3) Ha az írásbeli kárbejelentés beérkezésétől (kézbesítésétől) számított legkésőbb 5. (ötödik) munkanapon nem történik meg a kár szemlézése, akkor a biztosított intézkedhet a megsérült vagyontárgy / vagyontárgyak javításáról (helyreállításáról). A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket és egyéb vagyontárgyakat azonban a biztosítóval történt előzetes egyeztetésben meghatározott ideig, de legfeljebb további 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni.
B. Biztosító kötelezettségei
a) Tájékoztatási kötelezettség
(1) A biztosítónak a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a biztosítási szerződés megkötése előtt, bizonyítható és azonosítható módon, közérthető, egyértelmű és részletes írásbeli tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfél részére
▪ a biztosító elnevezéséről, székhelyéről, jogi formájáról,
▪ fióktelep útján kötött biztosítási szerződés esetén a fióktelep székhelyéről (külföldön létesített fióktelep esetén a címéről), külföldi biztosító magyarországi fióktelep útján kötött biztosítási szerződés esetén a külföldi biztosító székhelyéről, cégjegyzékszámáról vagy nyilvántartási számáról, valamint a nyilvántartását végző bíróság vagy hatóság nevéről,
▪ a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságról,
▪ a biztosítási szerződésnek a biztosítási törvényben (2014. évi LXVIII. törvény) meghatározott egyes jellemzőiről, és
▪ a fizetőképességéről és a pénzügyi helyzetéről készített jelentés közzétételéről.
Ezen tájékoztatás az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven és az ügyfél ez irányú kifejezett hozzájárulása esetén tartós adathordozón is történhet. A biztosító – életbiztosítási szerződés esetén a szerződésre vonatkozó adózási szabályokat kivéve – a felsorolt adatok változása esetén a szerződés módosításakor és megújításakor köteles a fentiekben meghatározott módon a szerződő fél részére a változásokról tájékoztatást nyújtani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatónak és a biztosítási szerződési feltételeknek figyelemfelhívásra alkalmas módon kell tartalmaznia a biztosító mentesülésének a szabályait, a biztosító szolgáltatása korlátozásának a feltételeit, a biztosítási szerződésben alkalmazott kizárásokat, valamint minden, a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltérő feltételt, így különösen azt a körülményt, hogy a magyartól eltérő jog alkalmazása vagy a magyartól eltérő bíróság kizárólagos illetékessége került kikötésre.
(3) A biztosítási szerződésben, illetőleg a biztosítási szerződés tartalmává tett általános szerződési feltételekben rögzített értékkövetés érvényesítése során a biztosító köteles az ügyfélnek egyértelmű tájékoztatást adnia az értékkövetéssel érintett és nem érintett elemek vonatkozásában. A biztosító továbbá köteles felhívni a figyelmet a biztosítási szerződés értékkövetéssel kapcsolatos rendelkezéseire, külön is kitérve az ügyfelet az értékkövetéssel kapcsolatban megillető jogokra.
(4) A biztosítási szerződés minimális tartalmi követelményeit, továbbá a biztosítási szerződésre vonatkozó írásos tájékoztatás követelményeit a biztosítási törvény tartalmazza. E követelményeknek a biztosító az Ügyfél- és Adatkezelési Tájékoztató, Hasznos Tudnivalók a jelen Általános Kárbiztosítási Feltételek, az egyes kárbiztosítások különös feltételei szerződéskötést megelőző átadásával, továbbá a honlapján - xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx - való közzétételével tesz eleget. A feltételek a leendő és meglévő ügyfelek számára folyamatosan hozzáférhetők és letölthetők.
b) Szolgáltatási kötelezettség - Kárrendezés
(1) A biztosító a szerződő fél díjfizetése ellenében a biztosítási szerződés tartama alatt viseli a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási események bekövetkezésének kockázatát, és biztosítási esemény bekövetkezése esetén az egyes kárbiztosításokra vonatkozó különös feltételekben meghatározott szolgáltatásokat teljesíti.
(2) A biztosító egy biztosítási időszakban a szerződésben megjelölt biztosítási összegig, mint a szolgáltatási kötelezettsége felső határáig, nyújt biztosítási kártérítési szolgáltatást, figyelembe véve, hogy az egyes vagyontárgyak illetőleg vagyoncsoportok milyen értéken vannak biztosítva. A biztosító a szolgáltatási kötelezettségét Magyarország hivatalos pénznemében teljesíti.
(3) A biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértékét a biztosítási összegen belül szolgáltatási maximum (limit) meghatározásával; illetőleg a kár összegéhez kapcsolódó önrész megállapításával korlátozhatja. Az önrész alkalmazására biztosítási eseményenként kerül sor. Egy biztosítási eseménynek minősülnek az azonos okokra visszavezethető események, amennyiben azok között ok-okozati összefüggés áll fenn.
(4) Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti (fedezetfeltöltés).
Ezt a jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban felhívta a szerződő fél figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte.
(5) Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.
(6) Amennyiben a biztosítási összeg a biztosított érdek értékénél kisebb (alulbiztosítás), a biztosító a kárt a biztosítási összegnek a vagyontárgy káridőponti értékéhez viszonyított arányában köteles megtéríteni.
(7) A biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállal kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
(8) A biztosító szolgáltatása a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, és a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges utolsó okirat beékezését (kézbesítését) követő 15. (tizenötödik) napon esedékes.
(9) A szerződő felek bármelyike kezdeményezheti a kár okának és összegének független szakértő által történő megállapítását. Amennyiben a független szakértő személyében a felek megegyeznek, a szakértő költségét a felek egyenlő arányban előlegezik és viselik.
(10) Amennyiben a biztosító szolgáltatására jogosult személye bizonytalan és azt a biztosító önhibáján kívül nem tudja megállapítani,,a biztosító a szolgáltatás összegének kifizetésére irányuló kötelezettségét bírósági vagy közjegyzői letétbe helyezés útján is teljesítheti.
(11) A biztosító a biztosítási kártérítési szolgáltatási kötelezettségét Magyarország hivatalos pénznemében teljesíti.
(12) Ha kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett, a jogalap tisztázott, a biztosító a biztosított kérésére előleget folyósíthat.
14.1. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással:
a) a szerződő fél, vagy a biztosított,
b) velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy az egyes kárbiztosítások különös feltételeiben meghatározott munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk; vagy
c) a biztosított jogi személynek az egyes kárbiztosítások különös feltételeiben meghatározott vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.
14.2. A 14.1. pontban foglaltakat a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
15.1. Nem fedezi a biztosítás a háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, sztrájk, az Alaptörvény szerinti rendkívüli állapot, szükségállapot, a megelőző védelmi helyzet, a váratlan támadás, és a zavargások során keletkezett vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő károkat.
15.2. Nem fedezi a biztosítás a nukleáris energia, a hasadó anyagok sugárzása és robbanása okozta károkat, továbbá az ionizáló és lézersugár károsító hatásának betudható eseményekkel összefüggésben bekövetkező károkat.
15.3. Nem terjed ki a fedezet a terrorcselekménnyel okozott vagy a terrorcselekménnyel összefüggésben bekövetkezett káreseményekre sem. Terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális és immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.
15.4. A biztosítási fedezet nem terjed ki továbbá azokra a károkra, amelyek
a) gyártási, technológiai hibára (például hibás kivitelezés, tervezési hiányosság) vezethetők vissza;
b) a biztosított vagyontárgynak a biztosítási szerződés megkötésekor már meglévő, a biztosított által ismert hiányosságainak következménye,
c) a biztosítási esemény kapcsán ismertté vált korábbi károsodásra vezethetők vissza,
d) a biztosított vagyontárgy elhasználódása, nem rendeltetésszerű használata, vagy nem szakember által végzett javítása következményeként keletkeznek,
e) informatikai eszközök, szoftverek, hardverek, egyéb informatikai alkatrészek vagy más hasonló eszközök meghibásodása, működésképtelensége, vagy működésének elégtelensége következtében adatvesztés, adatváltozás, vagy az informatikai adatok szerkezeti változása révén keletkeznek;
f) a biztosított vagyontárgyak össze- és szétszerelése, illetve az üzembe állítás / próbaüzem alatt vagy annak következtében merülnek fel, vagy építési, bontási tevékenységgel összefüggésben keletkeznek;
g) a biztosított vagyontárgyak azbeszttel, vagy azbesztet tartalmazó anyaggal összefüggésben közvetlen vagy közvetett módon keletkezett;
h) a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenéséből származnak, amelyek a vagyontárgy további rendeltetésszerű használatát nem befolyásolják,
i) a biztosított vagyontárgyak össze- és szétszerelése, illetve az üzembe állítás / próbaüzem alatt vagy annak következtében merültek fel, vagy építési, bontási tevékenységgel összefüggésben keletkeztek;
j) bírság, kötbér, késedelmi kamat, vagy egyéb büntető jellegű költségekből erednek, illetőleg azok következménye
k) a jogszabály vagy más biztosítási szerződés alapján megtérülnek, kivéve, ha jogszabály eltérően rendelkezik,
l) a biztosítási ajánlatnak a biztosítóhoz való beérkezéséig következnek be,
m) veszélyes anyagokkal foglalkozó (alsó és felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó) üzemek által okozott károk, ezen üzemekben végzett tevékenységek miatti katasztrófák okozta károk, valamint a küszöbérték alatti üzemek által okozott károk.
15.5. A 15.4 pont m) alpontjára a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló – mindenkor hatályos – 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet, illetőleg a helyébe lépő új jogszabály alkalmazandó.
15.6. Az egyes kárbiztosítások különös feltételei további kizárásokat tartalmazhatnak.
16.1. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.
16.2. Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.
16.3. Ha a biztosított vagyontárgy a biztosítási szolgáltatási összeg kifizetését megkerül, a biztosított arra igényt tarthat; ebben az esetben a biztosító által teljesített szolgáltatást köteles visszatéríteni. Amennyiben a vagyontárgy megkerülése a biztosított tudomására jut, erről legkésőbb a tudomására jutástól számított 15 napon belül köteles a biztosító írásban értesíteni. Amennyiben a vagyontárgy megkerülése a biztosítónak jut a tudomására, az ettől számított 15 napon belül írásban köteles a biztosítottat tájékoztatni a vagyontárgy átvételének feltételeiről.
16.4. Ha a biztosított vagyontárgy a biztosítási szolgáltatási összeg kifizetése előtt kerül meg, a biztosítottat választási jog nem illeti meg. Ilyen esetben a biztosító szolgáltatási kötelezettségére az egyes vagyonbiztosítások különös feltételeiben foglaltak az irányadók.
17.1. Az egyes kárbiztosítási szerződésekből eredő követelések 1 (egy) év alatt évülnek el.
17.2. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.
A biztosító az adatkezelés és adatvédelem elvi és gyakorlati tudnivalóit, az általa végzett egyes adatkezeléseket, az adatkezelés időtartamát, az érintettet megillető jogokat és jogorvoslati lehetőségeket, a kezelt személyes adatok és a biztosítási titkot képező adatok harmadik személy részére történő kiadásának (továbbításának) feltételeit, ideértve azon személyek és szervezetek megjelölését is, akik/amelyek részére az ügyfelek biztosítási titkot képező adatai kiadhatók, az „Ügyfél- és Adatkezelési tájékoztató, Hasznos tudnivalók” tájékoztatóban részletesen ismerteti az ügyfeleivel. A biztosító ebben a tájékoztatóban kitér annak részletes bemutatására is, hogy a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége mely esetekben nem terheli a biztosítót, továbbá milyen adatok átadása nem minősül a biztosítási titok sérelmének.
19. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól
19.1. A biztosítót külön tájékoztatási kötelezettség terheli arról az általános szerződési feltételről, amely lényegesen eltér a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól, kivéve, ha az megfelel a felek között kialakult gyakorlatnak. Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről is, amely eltér a felek között korábban alkalmazott feltételtől.
19.2. Az (1) bekezdésben leírt feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha azt a szerződő fél külön tájékoztatást követően kifejezetten elfogadta.
19.3. A biztosító a külön tájékoztatás körébe eső feltételekről a biztosítási ajánlaton külön felhívja a figyelmet, illetőleg a jelen Általános Kárbiztosítási Feltételekben az egyes kárbiztosítások különös feltételeiben külön figyelemfelhívó megjelöléssel (aláhúzott vastag dőlt betűszedéssel) tünteti fel. A biztosítási szerződési feltételek ugyanilyen módon tartalmazzák a biztosító mentesülésének szabályait, a biztosító szolgáltatása korlátozásának a feltételeit, valamint minden, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltérő feltételt.
C. Fejezet − Vállalkozói Vagyonbiztosítás Xxxxxxx Xxxxxxxxxx
1. A biztosítási szerződés alanyai
A WÁBERER HUNGÁRIA Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: biztosító) a Vállalkozói Vagyonbiztosítás Különös Feltételekkel (a továbbiakban: VVKF feltételek) kötött biztosítási szerződés alapján a biztosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a VVKF feltételekben meghatározott kockázatokra fedezetet nyújt és a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási események bekövetkezése esetén a biztosított részére a VVKF feltételekben meghatározott szolgáltatást teljesíti, az ott részletezett módon és mértékben.
Szerződő az a fél, aki vagy amely a biztosítási szerződést a biztosítóval megköti és a biztosítási díj megfizetésére kötelezettséget vállal.
1.3.1. Biztosított az üzletszerű gazdasági tevékenységet ténylegesen folytató, név, cégnév (elnevezés), lakcím, székhely (telephely, fióktelep) cím, adószám, cégjegyzékszám, nyilvántartási/nyilvántartásba vételi szám, továbbá főtevékenység adatokkal megjelölt és azonosítható vállalkozás. Vállalkozásnak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró, az esetleg szükséges tevékenységi vagy működési engedéllyel rendelkező személy. Gazdasági tevékenység a valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi. Gazdasági tevékenység körébe tartozik különösen a termelésre, forgalmazásra irányuló ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi tevékenység, valamint az egyéb szolgáltatói tevékenység, ideértve a szellemi szabadfoglalkozásként folytatott tevékenységeket is.
1.3.2. A biztosítási ajánlat megtételekor a gazdasági tevékenységét szüneteltető, csődeljárás, felszámolás, végelszámolás, törvényességi felügyeleti vagy különleges törvényességi felügyeleti eljárás, kényszertörlési eljárás vagy vagyonrendezési eljárás alatt álló vállalkozás, továbbá a megszűnt vállalkozás részére, ideértve a nyilvántartásból törölt egyéni vállalkozót is, a biztosító nem nyújt biztosítási fedezetet. Az ilyen vállalkozás által vagy javára tett biztosítási ajánlatot a biztosító elutasítja.
2.1. A kockázatviselés helye a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumon (kötvényen) az ingatlan-nyilvántartás szerinti ingatlan adatokkal megjelölt, a biztosított tulajdonában vagy valamely vagyoni jogviszony alapján jogszerű használatában lévő önálló ingatlan (földrészlet, egyéb önálló ingatlan).
2.2. Az ingatlan-nyilvántartás szerinti ingatlan adatnak minősül a település neve, az ingatlan fekvése (belterület, külterület megjelölése), a belterületen lévő ingatlannál az utca (tér, krt. stb.) neve és a házszám, a helyrajzi szám és a területnagyság.
2.3. A biztosítási ajánlaton azonosítható módon felsorolt vagy azonos értékelés alapján összevont vagyontárgyakra és vagyoncsoportokra a biztosítási fedezet – a szerződés létrejötte esetén – kizárólag a kockázatviselés helyén bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki.
2.4. Pénzkészletek, értékcikkek, értéktárgyak a 2.1. pontban meghatározott ingatlan területén belül elhelyezett, a Magyar Biztosítók Szövetsége Vagyonvédelmi és Kármegelőzési Bizottságának ajánlásával rendelkező, és az ott rögzített előírásoknak megfelelően telepített pénz- és páncélszekrényben biztosítottak.
3. Biztosítható vagyoncsoportok; biztosítható mellékköltségek
Biztositottnak minősülnek a szerződesben vagyoncsoportonkénti biztositasi összeggel részletezett, vagy az azonos értékelés alapján vagyoncsoportonként összevont kizárolag a vállalkozás tevékenységével összefüggő – a vállalkozás tulajdonát képező vagy a vállalkozás által valamely szerződéses jogviszony alapján birtokolt, használt, javításra, feldolgozásra átvett – vagyontárgyak. A biztosított székhelyén, telephelyén, fióktelepén lévő azonos vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak csak együttesen – vagyoncsoportonként – biztosíthatóak.
A székhely, telephely, fióktelep fogalmára a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámoásról szóló 2006. évi V. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Amennyiben a cég telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik, úgy azt a cégjegyzékben fel kell tüntetni. Egyéni vállalkozás esetén a székhely, telephely (telephelyek) és fióktelep (fióktelepek) címét be kell jelenteni és az egyéni vállalkozók nyilvántartásában kell rögzíteni
3.1. Épületek, építmények
3.1.1. Épület
Olyan, a talajhoz szilárdan kötődő, szerkezetileg önálló, szilárd építőanyagból készült, egy vagy több helyiséget magába foglaló önálló zárt egészet képező építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel teljesen elválasztott teret alkot, biztosítva ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás és használat feltételeit, és időtálló, térbeli elhatárolással védelmet nyújt a külső behatásokkal szemben. Épületnek minősülnek az épülethez szilárdan rögzített és hozzáépített előtetők, összekötő hidak, rámpák, és hasonló építmények, amelyek az épület részét képezik.
3.1.2. Építmény
Az épület fenntartásához, funkciójához szükséges szilárdan rögzített tartozékok, beleértve az épületgépészeti valamint az épületvillamossági berendezéseket (víz- és gázellátásra szolgáló vezetékek, szennyvíz és csapadékelvezetés, elektromos vezetékek, berendezések, mechanikai és eletronikai tűz- és vagyonvédelmi eszközök), valamint az épületberendezési tárgyakat.
Ide tartoznak különösen az alábbiak:
a) az épülethez szilárdan rögzített, be- és hozzáépített elemek és berendezések: térelválasztók, zászlótartók, hirdetést hordozó szerkezetek, előtetők, padló- és falcsatornák (szerelőjáratok), rögzített padló-, fal-, födém- és szegélyburkolatok; festés, mázolás, tapétázás, burkolatok; álmennyezetek, galériák; redőny, reluxa, spaletta, árnyékolószerkezetek az elektromos mozgatószerkezeteikkel együtt; elektronikus vezérlésű és / vagy működtetésű nyílászárók a vezérlő / működtető berendezéseikkel együtt; villámhárító-rendszerek és tartozékaik / berendezéseik; lépcsők, létrák, hágcsók (külső használatúak is),
b) beépített szekrények – rendeltetésüktől és a beépítés idejétől függetlenül –, amelyeket kifejezetten az adott helyre, méretre, adott feladat ellátására építettek be, és amelyek károsodás nélkül az eredeti helyükről nem mozdíthatók el, vagy eltávolításukkal elveszítik funkciójukat (például az ilyen kialakítású kamraszekrény, beépített szekrény, beépített konyhabútor, gardróbszekrény stb.),
c) az épületbe szerkezetileg beépített ajtó- és ablakszerkezetek, üvegezések,
d) az épület elektromos ellátására szolgáló vezetékezés / villanyszerelés a hozzá tartozó mérőműszerekkel és a beépített fogyasztó- berendezésekkel együtt (pl. világítóberendezések; gépészetileg kémény- vagy szellőzőrendszerbe bekötött szagelszívó, szellőző-, légtechnikai és klímaberendezések, beépített porszívó és tartozékai, elektromos tűzhely, bojler, vízmelegítő, szauna, jakuzzi),
e) az épület gázellátására szolgáló vezetékezés / szerelés a hozzá tartozó mérőműszerekkel, nyomáscsökkentőkkel és beépített fogyasztó- berendezésekkel együtt (pl. gáztűzhelyek, kazánok, bojlerek, vízmelegítők és konvektorok
f) az épület ivó-, szenny- és csapadékvíz- ellátását / elvezetését, fűtését, valamint tűzoltást szolgáló vezetékrendszerek a hozzájuk tartozó mérő- és szabályozó-berendezésekkel, szerelvényekkel, szivattyúkkal; kerti öntözőrendszerekkel; szűrő- és aprítóberendezésekkel és tartozékokkal; egészségügyi berendezésekkel, WC-, fürdő-, zuhany- és mosdóberendezésekkel,
g) felvonók, gépi működtetésű szintkülönbség áthidalók; kaputelefonok, csengők; szemétledobó berendezések,
h) riasztó- és megfigyelőrendszerek / központok, kamerák; falba épített értéktárolók mechanikai és elektronikai tűz- és vagyonvédelmi eszközök, berendezések.
3.2.1. Berendezésnek minősülnek a kockázatviselés helyén található épületekben, építményekben, azok helyiségeiben található,
a) az üzemelést, illetve a technológiát szolgáló elektromos és egyéb berendezések, melyek nem épülnek be a termelés, szolgáltatásnyújtás során előállott termékbe és szolgáltatásba,
b) berendezések, amennyiben beszerzésük, hasznosításuk nem a továbbbértékesítés céljából történt,
c) raklapok, konténerek.
3.2.2. A Berendezések vagyoncsoportban biztosítottak a gépek, azaz olyan összekapcsolt alkatrészek és elemek együttese, amelyek anyag megmunkálására, mozgatására, energia termelésére alkalmasak, így különösen:
a) kisgépek, erőgépek, termelőgépek,
b) szállítógépek és anyagmozgató eszközök,
c) önjáró munkagépek, targoncák (a rendszámmal ellátott gépjárművek kivételével),
d) tartalékolt műszaki és egyéb berendezések.
A vállalkozás tulajdonában álló, vagy rendelkezésére bocsátott anyagok (nyers-, alap-, segédanyagok, félkész és késztermékek, reklámanyagok, göngyölegek, csomagolóanyagok, befejezetlen termelés termékei), amelyeket a vállalkozás a termék előállítása vagy a szolgáltatás nyújtása során fog felhasználni, vagy továbbértékesíteni.
3.3.1. Félkész termék: félkész terméknek számít minden olyan termék, amely a vállalkozásnál egy teljes megmunkálási folyamaton keresztülment, ilyen címen raktárra vették, vagy raktárra vehető.
3.3.2. Késztermék: készterméknek számít minden olyan termék, amely a vállalkozásnnál valamennyi megmunkálási folyamaton átment, megfelel a rá vonatkozó szabványoknak, megfelelő minőségű, átvétel után raktárra vették, vagy késztermékként értékesíthető.
3.3.3. Befejezetlen termelés termékei: a megmunkálás alatt álló, a vállalkozás termelő egységein belül további megmunkálásra váró termékek összessége. Olyan termékek, amelyeken legalább egy számottevő munkaműveletet elvégeztek.
3.4. Xxxxx feltételek szerint biztosítható vagyoncsoportok
3.4.1. Készpénz és értékpapír, értékkészlet
A biztosító ebbe a vagyoncsoportba sorolja:
a) a belföldi fizetőeszközt, valamint a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett valutákat,
b) értékpapírokat, betétkönyveket
c) egyéb, egyszerű átadással átruházható, önmaga előállítási költségétől független értéket megtestesítő értékcikkek (pl. okmánybélyeg), vagy egy szolgáltatás árát megtestesítő értékcikkek (jegyek, sorsjegyek, kuponok, értékszelvények),
d) nemesfémnek minősülő anyagok, drágakő, igazgyöngy, ezek felhasználásával készült ékszerek, tárgyak.
A készpénz és értékpapír, továbbá az értékkészlet esetében biztosítási összegként (első kockázati összeg) azt a legnagyobb értéket kell meghatározni, amely a a biztosítási időszakon belül előfordul. A biztosító kockázatviselése ezen összegig terjed ki, figyelembe véve a Vagyonvédelmi Mellékletben meghatározott – az értéktárolás módjától függő - értékhatárt is. (H. Fejezet - Vagyonvédelmi melléklet.)
Értékpapír a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti fogalom, továbbá jogszabály, illetőleg nemzetközi egyezmény által értékpapírként szabályozott okiratok.
Betétkönyv a betétről a betétes részére kiállított okirat.
Betét a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti betétszerződés vagy a takarékbetétről szóló 1989. évi
2. törvényerejű rendelet szerinti takarékbetét-szerződés alapján fennálló tartozás, ideértve a hitelintézetnél a fizetésiszámla-szerződés alapján fennálló pozitív számlaegyenleget is.
Nemesfém az arany, az ezüst, a platina és a palládium.
Nemesfém tárgy: az aranytárgy, az ezüst tárgy, a platina tárgy és a palládium tárgy.
Aranytárgy az aranyból vagy az arany és más fémek ötvözetéből készült tárgy, ha a tárgy nemesfémtartalma a jogszabályban az arany tárgyra meghatározott legkisebb finomsági fokot eléri.
Ezüst tárgy az az ezüstből vagy az ezüst és más fémek ötvözetéből készült tárgy, ha a tárgy nemesfémtartalma a jogszabályban az ezüst tárgyra meghatározott legkisebb finomsági fokot eléri.
Platina tárgy a platinából vagy a platina és más fémek ötvözetéből készült tárgy, ha a tárgy nemesfémtartalma a jogszabályban, a platina tárgyra meghatározott legkisebb finomsági fokot eléri.
Palládium tárgy a palládiumból vagy a palládium és más fémek ötvözetéből készült tárgy, ha a tárgy nemesfémtartalma a jogszabályban a palládium tárgyra meghatározott legkisebb finomsági fokot eléri.
Az arany-, az ezüst-, a platina- és a palládium tárgy fogalmában hivatkozott jogszabály „a nemesfém tárgyak vizsgálatáról, hitelesítéséről és nemesfémtartalmuk tanúsításáról, valamint a hitelesítés és tanúsítás egyenértékűségéről” szóló 187/2011. (IX.14.) Korm. rendelet, beleértve annak módosításait és az esetleg helyébe lépúő új jogszabályt is.
3.4.2. Kirakatszekrények és a bennük tárolt áruk
Kirakatszekrények külön díj ellenében és záradék alapján (V28- Kirakatszekrény biztosítása) biztosíthatóak.
3.4.2.1. Kirakatszekrény minden olyan, az áruk bemutatására szolgáló lehatárolt térrész, amely az üzlettől elkülönülten, attól távolabb, vagy az üzlet külső határoló falán helyezkedik el, és az üzlettel nem képez egy légteret, vagy az üzlet védelmi rendszerén (pl. rácson) kívül helyezkedik el.
3.4.2.2. Kirakat az üzlettel egy légtért képező, és az üzlet védelmi rendszerén belül elhelyezkedő az áruk bemutatására szolgáló térrész.
3.4.3. Szabadban elhelyezett, tárolt vagyontárgyak
3.4.3.1. Szabadban elhelyezett, tárolt vagyontárgyként biztosíthatók azok a vagyontárgyak, amelyeket az épülethez szilárdan, de az épület állagsérelme nélkül eltávolítható módon rögzítettek, telepítettek, és amelyek nem közvetlenül az épület funkcióját látják el. Ilyenek különösen a cég- és reklámtáblák, egyéb reklámhordozók, azok megvilágítását szolgáló fényforrások, zászlótartók.
3.4.3.2. Szabadban elhelyezettnek tekintendők azon vagyontárgyak is, amelyek az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedés alatt, vagy legalább az egyik oldalán nyitott építményben (pl. szín) találhatóak.
3.4.4. Munkavállalók személyes tárgyai
3.4.4.1. A biztosított vállalkozás munkavállalóinak személyes tárgyai, a kockázatviselés helyén az alábbiak szerint biztosítottak: A munkába járáshoz szükséges szokásos mennyiségű és minőségű ruházati és személyes használati tárgyak (táska, karóra, pénztárca, irattárca). Biztosított továbbá a bankkártya, hitelkártya, a mobiltelefon és a személyi okmány, azzal azonban, hogy a biztosítási fedezet a bankkártya, hitelkártya számlával vagy egyéb bizonylattal igazolt letiltásának és újraigénylésének díjára, a mobiltelefon SIM-kártya letiltásának számlával vagy egyéb bizonylattal igazolt díjára, illetőleg a személyi okmányok számlával vagy egyéb bizonylattal igazolt pótlási költségére áll fenn.
A biztosítható vagyoncsoportokon felül biztosítottak a biztosítási esemény kapcsán keletkező, az alábbiakban részletezett mellékköltségek.
3.5.1. A biztosító megtéríti a biztosítási esemény bekövetkezésével összefüggésben felmerült és indokolt
a) oltás, mentés,
b) bontás és ideiglenes tetőépítés,
c) rom- és törmelékeltakarítás és -elszállítás,
d) tervezés és hatósági engedélyezés,
e) helyreállítást követő egyszeri takarítás, valamint
f) kárenyhítés költségeit.
4. Nem biztosított vagyontárgyak
Nem biztosítottak az alábbiakban meghatározott vagyontárgyak
a) építési telek, épület / építmény nélküli ingatlan,
b) üresen álló telephelyek, épületek,
c) utak, alagutak, hidak, gátak, töltések, víztárolók, olaj- és gázkutak,
d) pincehelyiségek, nádtetős épületek,
e) ideiglenes létesítmények, pavilonok, sátrak, fóliasátrak, üvegházak, ponyvacsarnokok,
f) garázssorok (garázssor: lakóépületektől külön álló, gépkocsik tárolására létesített építmény),
g) földek, vizek, levegő,
h) forgalmi engedélyhez kötött közúti járművek,
i) vasúti, vizi, légi, kötöttpályás járművek,
j) építés, szerelés, próbaüzem alatt lévő vagyontárgyak,
k) élő állatok, lábon álló növényi kultúrák,
l) pénzkiadó, árukiadó, nyerő- és játékautomaták és azok tartalma,
m) szerződések, iratok, tervek, üzleti könyvek, szellemi alkotások,
n) adatfeldolgozó programok, számítógépes redszerekben, adatfeldolgozókon, vagy egyéb nyilvántartásokban tárolt adatok,
o) képzőművészeti, vagy egyéb művészeti alkotás, műérték, gyűjtemény,
p) a biztosított munkavállalóinak szőrmeruházati tárgyai, készpénz és értékkészletei, ékszereik, nemesfémből vagy annak felhasználásával készült tárgyaik, a 3.4.4.1. pontban felsoroltakon kívül egyéb iratok, dokumentumok, hordozható számítógépek továbbá kulcsok.
5. A biztosítási összeg megállapítása
5.1. A felek eltérő megállapodása hiányában a biztosított vagyontárgyak, illetőleg vagyoncsoportok biztosítási összegét úgy kell meghatározni, hogy az elérje a biztosított vagyontárgyaknak a biztosítási szerződés megkötése időpontjában megállapítható új értékét. Amennyiben a biztosított vagyontárgy a biztosítási szerződés megkötésekor már nem szerezhető be, a biztosítási összeget a biztosított vagyontárgyhoz – annak jellemzőit figyelembe véve – leginkább hasonló vagyontárgy új értékének alapul vételével kell meghatározni.A biztosító a biztosított vagyontárgyakra, illetőleg vagyoncsoportokra vonatkozóan ajánlott biztosítási összeget javasolhat.
5.2. Új érték: a vagyontárgy új állapotban történő felépítésének, helyreállításának, illetőleg beszerzésének költsége, beleértve a fuvarköltséget (kivéve a légi fuvarköltségét) a vám, a szerelés és telepítés költségeit. A beszerzési költségekből engedmények nem vonhatók le. Általános forgalmi adó visszatérítésre jogosultság fennállása esetén az új értékbe nem számítható be a beszerzési, szerelési, telepítési költségek általános forgalmi adó tartalma.
5.3. Ha a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a károsodott vagyontárgy tényleges új értéke (káridőponti új érték) meghaladja a
5.1. pont szerinti biztosítási összeget (alulbiztosítás), a biztosító a biztosítási eseménnyel okozati összefüggésben bekövetkezett kárt a biztosítási összegnek a káridőponti új értékhez viszonyított arányában téríti meg (aránylagos szolgáltatás). A biztosító az aránylagos szolgáltatást csak a 10
%-ot meghaladó alulbiztosítottság esetén alkalmazza.
5.4. A biztosító nem alkalmazza az aránylagos térítést azon vagyontárgyaknál, illetőleg vagyoncsoportoknál, amelyekre nézve a biztosító által ajánlott biztosítási összegen jött létre biztosítási szerződés.
5.5. A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerződő felek az alábbiak szerint tekintik biztosítottnak:
a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontárgyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy esetében a biztosító szolgáltatásának felső határa az adott vagyontárgyra megadott biztosítási összeg.
b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot a felek a vagyoncsoport egésze vonatkozásában megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosítási szolgáltatás felső határa is. Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra.
5.6. Mellékköltségként a biztosító legfeljebb a káridőponti épületbiztosítási összeg 5%-át téríti meg.
5.7. Biztosítási összegként a jelen VVKF feltételekben külön megjelölt biztosított vagyontárgyak (vagyoncsoportok) új értékétől függetlenül, annál nem magasabb összegű, ún. első kockázati biztosítási összeg (premier risque) is meghatározható. Ekkor a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa az ún. első kockázati biztosítási összeg, és a biztosító az alulbiztosítás tényét nem vizsgálja.
6.1. A biztosító a biztosítás értékállandóságának fenntartása érdekében a biztosítási összeget és a díjat évente egy alkalommal – a kárgyakoriságtól függetlenül – az árszínvonal változásához hozzáigazíthatja.
6.2. Az értékkövetés alapjául a Központi Statisztikai Hivatal által a biztosítási évfordulót megelőző adott évre vonatkozóan közzétett statisztikai adatok szolgálnak, az alábbiak szerint:
a) épületekre vonatkozóan az építőipar termelői árindexek,
b) ingóságokra vonatkozóan fogyasztói árindex a javak főbb csoportjai szerint,
c) műszaki és egyéb berendezések esetében az ipar termelői árindexe ezen belül a belföldi értékesítési árindexe,
d) készletekre vonatkozóan a fogyasztói árindex a javak főbb csoportjai szerint, kerül alkalmazásra, amelytől a biztosító 5 százalékponttal eltérhet.
6.3. Az indexszámokat a biztosító a biztosítási évfordulókor veszi figyelembe és ennek megfelelően készíti el a biztosítási összegre és a biztosítási díjra vonatkozó módosítási javaslatát. Az értékkövetéssel módosítandó biztosítási összeg az előző biztosítási időszak biztosítási összegének és az indexszámnak a szorzata.
6.4. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi.
6.5. A biztosító a vagyontárgyanként / vagyoncsoportonként módosítandó biztosítási összegről és biztosítási díjról a biztosítási időszak utolsó napját legkésőbb 45 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződő felet.
6.6. Ha a szerződő fél a biztosítónak a biztosítási összegre és a biztosítási díjra vonatkozó módosító javaslatát nem fogadja el, a javaslatot tartalmazó írásbeli értesítés kézbesítésétől számított 30 napon belül kérheti a szerződés biztosítási összegének és díjának érintetlenül hagyását. Ebben az esetben a biztosítási szerződés változatán biztosítási összeggel és biztosítási díjjal marad hatályban a következő biztosítási időszakban, és a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésekor alulbiztosítottságot vizsgálhat.
Ha a szerződő fél a biztosító módosító javaslatára írásban nem nyilatkozik és a biztosítási szerződést a biztosítási időszak utolsó napjára sem mondja fel, a biztosítási szerződés a következő biztosítási időszakban a biztosító által közölt biztosítási összegnek és biztosítási díjnak megfelelően módosul.
6.7. Az értékkövetés módját, mértékét és részletes szabályait az egyes kárbiztosításokra vonatkozó különös feltételek a jelen pontttól eltérően is szabályozhatják.
7. A biztosítási szerződés módosítása
7.1. A felek a biztosítási szerződést a megkötésére vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával közös megegyezéssel bármikor módosíthatják. A módosító javaslatot mind a szerződő fél, mind a biztosító megteheti a biztosítás tartama alatt. A biztosítási szerződés módosított tartalma a felek által meghatározott időpontban lép hatályba, míg a biztosítási szerződésnek a módosítással nem érintett része változatlan marad.
7.2. A biztosító jogosult a biztosítás díját a következő biztosítási időszak első napjával egyoldalúan az alábbiak szerint módosítani, amenyiben az adott teljes biztosítási időszakon belül a szerződésre bejelentett károkra teljesített kifizetések összege legalább 20 %-kal meghaladja a szerződésnek az adott teljes biztosítási időszakra vonatkozó díját.
a) Amennyiben a kárkifizetés összege legalább 20 %-kal magasabb az adott teljes biztosítási időszak díjánál, 10 %-kal,
b) Amennyiben a kárkifizetés összege legalább 40 %-kal magasabb az adott teljes biztosítási időszak díjánál, 20 %-kal,
c) Amennyiben a kárkifizetés összege legalább 50 %-kal magasabb az adott teljes biztosítási időszak díjánál, 30 %-kal emeli a biztosító a következő biztosítási időszak díját.
A díjmódosításról a biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző 45. napig írásban tájékoztatja a szerződő felet.
Amennyiben a szerződő fél a szerződést annak biztosítási évfordulójára nem mondja fel, de a biztosító által módosított díj időarányos részét nem fizeti meg, vagy annál kevesebbet fizet, a szerződés az Általános Kárbiztosítási Feltételek 6. C.1-3. pontja alapján megszűnik.
8. A biztosító szolgáltatásának szabályai
8.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határát a biztosítási összeg képezi, mégpedig oly módon, hogy a szolgáltatás a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyoncsoportokra vonatkozóan külön-külön megadott biztosítási összegre korlátozódik.
A VVKF feltételek 3.4.1. pontjában meghatározott vagyoncsoport (Készpénz és értékpapír, értékkészlet) esetén biztosítási összegként első kockázati összeg szerepel (VVKF.feltételek 5.9. pont). Első kockázati biztosítási összeg esetében a biztosító szolgáltatásának felső határa az adott vagyoncsoportban a biztosítási esemény következményeként bekövetkezett kár, függetlenül attól, hogy időközben a vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak összértéke az első kockázati összeget meghaladta. Ilyen esetben a biztosító alulbiztosítottságot nem vizsgál és nem alkalmaz.
8.2. A vagyontárgyak teljes (totál) kára esetén a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában meghatározható új értéket veszi alapul a biztosítási szolgáltatás megállapításánál. A biztosító teljes (totál) kárnak azt tekinti, ha a vagyontárgy helyreállítási költségei a káridőponti új értéket elérik vagy meghaladják.
A biztosító a szerződés megkötésekor nem vizsgálja a biztosított vagyontárgyak ajánlatban megjelölt újjáépítési / újrabeszerzési értékének (biztosítási összeg) pontosságát. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgyak tényleges, azaz a káridőponti újrabeszerzési / újjáépítési értékét. Amennyiben a biztosítási eseménnyel érintett vagyontárgy tényleges újrabeszerzési / újjáépítési értéke kisebb, mint az adott vagyontárgyra a szerződő fél által meghatározott biztosítási összeg, (túlbizosítás) úgy a biztosított érdek értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, és a biztosító a biztosítási díjat az adott vagyontárgy tekintetében a tényleges kárkori újrabeszerzési / újjáépítési értéknek megfelelően leszállítja.
8.3. Csak részben károsodott vagyontárgyak esetében a korábbi üzemképes állapotba történő – a biztosítási esemény napjára számított – helyreállítás költsége a biztosítási szolgáltatás megállapításának alapja. A helyreállítási költség nem haladhatja meg a káridőponti új érték és a nem károsodott részek értékének különbségét. A nem károsodott részek értékének meghatározásakor a biztosító figyelembe veszi ezen részek felhasználhatóságát a helyreállítás során.
8.4. A biztosító szolgáltatása az egyes biztosítható vagyoncsoportok esetén:
a) Épületek, építmények (VVKF feltételek 3.1. pont) esetében, azok – helyi viszonyoknak megfelelő – káridőponti újjáépítési költsége. A biztosítási szolgáltatás felső korlátja a káridőponti avult érték, ha a károsodott épület korának és elhasználódásának figyelembevételével megállapított káridőponti (avult) értéke nem éri el az ugyanazon, illetve hasonló épület újjáépítési költségének 25%-át.
Ha a totálkáros épületet a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított 3 éven belül nem építik újjá, illetve nem állítják helyre, vagy a szerződő / biztosított írásban nyilatkozik a biztosítónak a határidő lejárta előtt, hogy nem kívánja a helyreállítást, akkor a biztosítási szolgáltatás felső korlátja az épület forgalmi értéke, de legfeljebb a biztosítási összeg. Forgalmi érték: az adott ingatlan helyi viszonyoknak megfelelő káridőponti piaci értéke. Az épületek értékének meghatározásánál a telek értékét a biztosító nem veszi figyelembe, azonban amennyiben a telek értéke az épület elbontását követően növekszik, úgy az újjáépítés elmaradása esetén ezen gazdagodás a biztosítási szolgáltatás összegét csökkenti.
Amennyiben az újjáépítés hatósági korlátozás miatt nem lehetséges, a biztosító újjáépítésként elfogadja az eltérő helyszínen, de ugyanazon helység területén (község, város), ugyanazon gazdasági célokra történő létesítést, de nem fogadja el helyreállításnak vagy újrabeszerzésnek azt az esetet, amikor a biztosított a biztosítási szolgáltatást a káridőpontban már meglévő, de még nem kész épületének befejezésére fordítja.
b) Berendezések (VVKF feltételek 3.2. pont) esetében azok káridőponti újrabeszerzési költségeit (új értékét). Ha a károsodott vagyontárgy káridőponti (avult) értéke nem éri el az ugyanazon, illetve hasonló berendezés újrabeszerzési értékének 50%-át, illetve a károsodott (eltűnt) vagyontárgy pótlása (helyreállítása) nem történik meg, a biztosító szolgáltatásának felső korlátja: a vagyontárgy káridőponti (avult) értéke. Káridőponti (avult) érték: a vagyontárgynak a kár időpontjában megállapítható új értéke, csökkentve a korának és használtsági fokának (erkölcsi, műszaki avulás) megfelelő összeggel, de maximum a káridőponti új érték 80%-ával.
c) Készletek (VVKF. feltételek 3.3. pont)
– a biztosított által előállított áruk (félkész és késztermékek) esetében, azok újraelőállítási költségét, de legfeljebb az eladási árat, levonva belőle a fel nem merült költségeket és a biztosított nyereségét;
– olyan áruk esetében, amelyekkel a biztosított kereskedik, olyan nyersanyagok esetében, amelyeket a biztosított áruk előállításához szerzett be, valamint termények esetében azok káridőponti újrabeszerzési költségét, de legfeljebb az eladási árat, levonva belőle a fel nem merült költségeket és a biztosított nyereségét;
– muzeális vagy művészeti értékű vagyontárgyaknál, amelyeknél az időmúlás általában nem vezet értékcsökkenéshez, a biztosítási összeg vagyoncsoportra vetített arányos része, de maximum a forgalmi érték a biztosítási szolgáltatás számításának alapja.
d) Külön feltételek szerint biztosítható vagyoncsoportok (VVKF. feltételek 3.4. pont) esetén a biztosítási összeg, figyelembe véve a Vagyonvédelmi Mellékletben található, értéktárolás módjától függő felső limiteket.
– készpénz esetében annak névértéke;
– valuták esetében azok káresemény előtti utolsó, az MNB vételi árfolyamán számított forint értéke, amely azonban nem haladja meg a valutákra meghatározott biztosítási összeget;
– névre szóló értékpapírok esetében a hirdetményi eljárással kapcsolatos költségeket, valamint azok újraelőállítási költségét, ha előállításuk szükséges és ténylegesen meg is történik;
– bemutatóra szóló értékpapíroknál az értékpapír legalább három magyarországi forgalmazója által közölt vételi árfolyam átlagának megfelelő, a biztosítási esemény időpontjában irányadó piaci árat;
– értékcikkek esetén azok névértékét;
– külön feltételek szerint biztosítható vagyontárgyak: készpénz és értékpapír, értékkészlet biztosítása első kockázatra szól;
– a vállalkozás munkavállalóinak személyes vagyontárgyai esetében: Ezen vagyontárgyak tekintetében nyújtott biztosítási szolgáltatás mértéke biztosítási eseményenként maximum 100 000 Ft azzal a kikötéssel, hogy a biztosító az adott biztosítási évben belül legfeljebb 5 bekövetkezett biztosítási esemény tekintetében nyújt biztosítási szolgáltatást.
– a biztosítási összeget kirakatszekrények és bennük tárolt áruk alapján új értéken, első kockázatra kell meghatározni
– szabadban tárolt, elhelyezett vagyontárgyak új értéken biztosítottak.
8.5. Ha a helyreállítás, illetve pótlás során nem az eredeti állapot helyreállítására kerül sor a biztosító csak az eredeti állapot helyreállításának számított (becsült) költségeit téríti meg.
8.6. A biztosítási esemény utáni ideiglenes helyreállítás költségeit a biztosító csak annyiban vállalja, amennyiben az a végleges helyreállítás részét képezi, és nem növeli annak költségeit.
A biztosítási esemény utáni ideiglenes helyreállítás költségeit, amennyiben azok a kárenyhítést szolgálják, a biztosító az 5.5.6. pontban meghatározott összeghatárig (mellékköltségek biztosítási összege) akkor is megtéríti, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre
8.7. A biztosító nem téríti meg az összetartozó vagyontárgyak esetén (ide értve a gépek, gépi berendezések, készülékek tartalék alkatrészeit is) azt az értékcsökkenést, amely a nem károsodott vagyontárgyakban a többi vagyontárgy megrongálódása vagy megsemmisülése (eltűnése) következményeként keletkezik.
8.8. A biztosító a szerződés szerinti önrészesedéssel, valamint az értéket képviselő maradványok megállapított (becsült) értékével a biztosítási szolgáltatás számításának alapjául szolgáló összeget csökkenti.
8.9. Ha a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak a biztosítási esemény kárkövetkezményére áll fenn.
8.10. A biztosító a károsodott vagyontárgy káridőponti új értékét téríti meg, kivéve, ha az javítással helyreállítható, vagy ha a 8.14. pont vagy a
8.15. pont szerint elhasználódott a vagyontárgy.
8.11. Forgalmi érték: Az adott biztosított vagyontárgy helyi viszonyoknak megfelelő, a biztosítási esemény bekövetkezését közvetlenül megelőző állapot szerinti forgalmi értéke.A forgalmi érték meghatározása bizonylattal igazolt beszerzési ár, katalógusár, aukciós vételár, hivatalos értékbecslő nyilatkozata alapján is lehetséges.
8.12. A biztosító a helyiség egész felületének helyreállítási költségét fizeti meg, ha a helyiség:
a) mennyezetének vagy egyik oldalfalának a festése, mázolása vagy tapétázása legalább 40%-ban károsodik,
b) mennyezetének és legalább egyik oldalfalának, vagy két oldalfalának a festése, tapétázása vagy mázolása legalább 20-20, de összesen legalább 40%-ban károsodik.
8.13. A biztosító a vezetékes vízkár biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg azon csőszakaszok cseréjének és feltárási munkálatainak költségeit, amely cserék és munkálatok a biztosítási esemény elhárításához nem szükségesek ugyan, azonban a vezetékrendszer általános állapota a kárelhárítással egyidejűleg a munkálatok elvégzését és a cserét egyébként célszerűvé teszi.
8.14. A biztosító káridőponti avult értéken téríti meg
a) a kár időpontjában 75%-nál nagyobb mértékben avult (elhasználódott)
- festésben, tapétázásban vagy mázolásban keletkezett károkat, ha a helyreállítás a helyiség egész felületére kiterjed, és
- melléképületek, valamint egyéb építmények kárait,
b) a kár időpontjában 85%-osnál nagyobb elhasználtságú ingóságok, és az idegen tulajdonú ingóságok kárait.
8.15. A vagyontárgy 85%-osnál nagyobb elhasználtságúnak minősül, ha – az eredetivel megegyező alkatrész, elem hazai kereskedelmi hiánya vagy technológiai váltás miatt – javítással nem állítható helyre.
8.15.1. Avult érték: Avult érték (káridőponti érték) a károsodott vagyontárgynak a kár bekövetkezésének időpontjában új állapotban történő beszerzési ára vagy újra előállítási költsége, levonva abból a károsodott vagyontárgy használata során bekövetkezett értékcsökkenés %-ban meghatározott mértékét.
8.16. Ha az eredetivel egyező alkatrész vagy elem már nem kapható, és emiatt eltérő alkatrészt vagy elemet kel felhasználni, a biztosító nem téríti meg a vagyontárgy esztétikai értékcsökkenését.
8.17. Ha technológiai váltás miatt az eredeti állapot a károsodottal azonos műszaki paraméterekkel, egyenértékű módon már nem állítható helyre, akkor a biztosító korszerűbb technológiából eredő értéknövekedést a kártérítési összegből levonja.
8.18. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki
a) az előszereteti értékre,
b) a gyűjteményekhez, sorozatokhoz, garnitúrához, készlethez tartozó egyes darabok károsodása esetén a gyűjtemények, sorozatok, garnitúra hiányos volta miatt bekövetkezett anyagi hátrányra,
c) az értékcsökkenésre,
d) az elmaradt haszonra.
8.19. Védelmi szintek betöréses lopás-, rablásbiztosítás esetén
8.19.1. A biztosító a kockázatviselési helyen – a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában vizsgálandó – a vállalkozói tevékenységtől függő vagyonvédelmi védelmi szintet ír elő.
8.19.2. A biztosító nem, vagy csak részben téríti meg a betöréses lopás kárt, ha a biztosítási esemény időpontjában nem teljesültek maradéktalanul a biztosítónak a kockázatviselési hely vagyonvédelmi szintjére vonatkozó, és a szerződésben kikötött előírásai. A szükséges védelmi szint a szerződés megkötésekor kerül megállapításra, és azt a biztosítási kötvény tartalmazza. Az előírások teljesülését a biztosító előzetesen vizsgálhatja.
8.19.3. A védelmi szintek technikai követleményeit a Vagyonvédelmi melléklet tartalmazza.
8.20. A védelmi szintekhez rendelt kárkifizetési limitek
8.20.1. A biztosító a biztosítási eseménnyel okozati összefüggésben bekövetkezett kárt a VVKF feltételei szerint és a biztosítási összeg keretén belül annyiban téríti meg, amennyiben a biztosítási esemény időpontjában a kockázatviselési helyen a szerződésben (biztosítási ajánlaton, kötvényben, fedezetet igazoló dokumentumon) előírt védelmi szint teljesült.
8.20.2. Az előírt védelmi szintnél alacsonyabb szintű védelem esetén – az eltérés mértékétől függően – a biztosító az alábbi limitek figyelembevételével nyújt szolgáltatást, amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezésekor meghatározható ténylegesen működő védelmi szint az 1. védettségi szint ismérveinek (lásd: Vagyonvédelmi melléklet) megfelel.
Amennyiben a biztosítási esemény időpontjában a szerződésben (biztosítási ajánlaton, kötvényben, fedezetet igazoló dokumentumon) előírt elektornikus- és mechanikai védelmi szint alapján meghatározott védelmi szintnél:
- eggyel alacsonyabb a biztosítási esemény bekövetkezésekor meghatározható ténylegesen működő védelmi szint, úgy a biztosító szolgáltatásának felső határa a vállalt védelmi szint teljesülése esetén fizetendő biztosítási szolgáltatási összeg fele (50%-a),
- kettővel alacsonyabb a biztosítási esemény bekövetkezésekor meghatározható ténylegesen működő védelmi szint, úgy a biztosító szolgáltatásának felső határa a vállalt védelmi szint teljesülése esetén fizetendő biztosítási szolgáltatási összeg huszonöt (25%-a),
- három vagy több szinttel alacsonyabb a biztosítási esemény bekövetkezésekor meghatározható ténylegesen működő védelmi szint, úgy a biztosító szolgáltatásának felső határa a vállalt védelmi szint teljesülése esetén fizetendő biztosítási szolgáltatási összeg tíz (10%- a).
8.20.3. Az elektronikus- és mechanikai védelmi szintekből következő védelmi szintek meghatározása a Vagyonvédelmi melléklet 6. pontja alapján történik.
A biztosítottnak a 12.3. pontban meghatározott betöréses lopás, rablás, lopás és rongálás biztosítási események észlelésekor az illetékes rendőrhatóságnál feljelentést kell tenni, melyről a biztosítót a feljelentés másolati példányának megküldésével köteles tájékoztatni.
A biztosítottnak a biztosítási esemény bekövetkezte után leltárt kell készítenie, amit a biztosító rendelkezésére kell bocsátania.
A biztosító szolgáltatása a káresemény időpontjában ténylegesen megvalósult védettségi szint figyelembe vételével történik, ezért a biztosító a vagyonvédelmi előírások teljesülését a biztosítási esemény bejelentését követően vizsgálja.
A 12.3. pontban meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetén a biztosító a szolgáltatási kötelezettségét a vagyonvédelmi mellékletben leírtak fogyelembevételével és annak keretei között teljesíti.
9.1. Nem terjed ki a biztosítási fedezet
a) kivitelezési és tervezési hibákból eredő károkra,
b) karbantartás elmulasztásából eredő károkra,
c) penészedés, gombásodás, fertőzés, korhadás formában keletkező károkra,
d) természetes elfáradás, elhasználódás formájában keletkező károkra,
e) szándékos túlterhelés követkeményeire,
f) a biztonsági határt meghaladó próbanyomás során bekövetkező károkra,
g) üzemeltetés szabályainak be nem tartásával összefüggő károkra,
h) büntető jellegű költségekre (kötbér, bírság, késedelmi kamat),
i) környezetszennyezéssel okozott károkra.
9.2. A Biztosító kizárja a kockázatviselésből a betöréses lopás- és rabláskárokat, továbbá az üvegtörés károkat, amennyiben a biztosított telephelyen található épület/építmény a kár bekövetkezésének időpontjában építés/szerelés alatt állt. Amennyiben a felek erről külön megegyeztek (V29. sz. záradék), építés / szerelés alatt álló telephelyen lévő épület/építmény tűz- és elemikárokra pótdíj ellenében biztosítható.
9.2.1. Építés, bővítés, átépítés alatt álló épület: Építés, bővítés, átépítés alatt állónak minősül az épület, ha az építésügyi szakhatóság engedélyéhez kötött építési tevékenység alatt áll, jogerős használatba vételi engedéllyel még nem rendelkezik, továbbá az ajtók, ablakok még nem kerültek beépítésre és így az épület nem zárható.
9.3. Szabadban elhelyezett, tárolt vagyontárgyak
9.3.1. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a szabadban elhelyezett, tárolt vagyontárgyak biztosítása esetén a jégeső, hónyomás, valamint betöréses lopás-, rablásbiztosítási eseményekre. A felhőszakadás biztosítási eseménnyel összefüggésben a szabadban elhelyezett, tárolt vagyontárgyak víz által okozott kárait a biztosító csak akkor téríti meg, ha azok legalább 12 cm magas állványon (EU raklap) helyezkedtek el.
9.3.2. Nem terjed ki a biztosítási fedezet:
- textil, ponyva, vagy bármilyen fólia anyagú épülettartozékokra, kiegészítőkre és díszítésekre, (pl.: napellenzők, napernyők, árnyékolók, zászlók, hálók, stb.),
- épületszerkezeti elemhez szilárdan nem rögzített, vagy önállóan álló (nem az épületen elhelyezett) reklámtáblákra, cégtáblákra.
10. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség
10.1. A felek megállapodnak abban, hogy a szerződő (biztosított) köteles az időszakosan üzemelő vállalkozás helyszínéül szolgáló épületben, építményben:
a) a víz-, a fűtés- és hűtésvezetéket vízteleníteni az elfagyás,
b) a víz-, a fűtés- és hűtésvezeték főelzáró szelepét elzárni a csőtörés megelőzése érdekében, amennyiben a biztosított telephely várhatóan legalább 72 órára felügyelet nélkül marad.
10.2. Szabadban elhelyezett, tárolt, az időjárás viszontagságaival szemben védelmet igénylő vagyontárgyak esetén a kármegelőzés érdekében a biztosított köteles gondoskodni a megfelelő minőségű, állapotú és jól rögzített védő ponyva, fólia meglétéről, illetőleg a sérülésmentes csomagolás biztosításáról. Ennek nem teljesítése a kármegelőzési kötelezettség súlyosan gondatlan megszegésének minősül.
10.3 A felek megállapodnak abban, hogy a szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai szerint és a biztosítási esemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.
11. Kármentességi díjkedvezmény
Amennyiben a biztosítási szerződés a kockázatviselés kezdetének dátumától számított 5. évben is fennáll és kárkifizetés nem történt a szerződésre (teljes kármentesség) a kockázatviselés teljes időtartama alatt, akkor az 5. évben az azt megelőző teljes biztosítási évre vonatkozó díj 10%-át a biztosító elengedi.
A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja az a nap, amikor a károsodás a biztosított vagyontárgyban bekövetkezett, vagy ha ez pontosan nem határozható meg, akkor az a nap, amikor a károsodást a biztosított először észlelte, vagy kellő gondossággal észlelhette volna.
Elemi károkra vonatkozó közös szabályok
Egyetlen biztosítási eseménynek minősülnek az alábbiakban felsorolt időtartam alatt bekövetkező alábbiakban felsorolt elemi károk:
a) a 24 órán belül ismételten bekövetkező jégverés és/vagy zivatar és/vagy tornádó;
b) a 72 órán belül ismételten bekövetkező több vihar;
c) a 3 héten belül ismételten bekövetkező olyan árvíz, amelyet ugyanazon, egyszer vagy többször tetőző, egy vagy több víztömegként jelentkező magas vízállás okoz;
d) az 1 héten belül ismételten bekövetkező földrengés.
A biztosító kockázatviselése kockázati csomagonként az alábbi biztosítási eseményekre terjed ki:
Az ALAP kockázati csomag az alábbi biztosítási események okozta károkra nyújt biztosítási fedezetet:
12.1.1.1.Tűzbiztosítási eseménynek minősül az olyan fizikai és kémiai változásokkal együtt járó, hő-, fény- és füstképződés által kísért, öntápláló égési (oxidációs) folyamat, amely nem, rendeltetésszerű tűztérben – mint például kályha, kandalló, kazán, tűzhely – keletkezik, vagy ott keletkezik, de azt elhagyja és önerejéből továbbterjedni képes.
12.1.1.2. Nem minősülnek biztosítási eseménynek:
a) a rendeltetésüknél fogva tűznek, lángnak, füstnek és hőhatásnak kitett vagyontárgyakban keletkezett károk;
b) az elektromos vezetékekben, berendezésekben, készülékekben, gépekben keletkező károk, ha a tűz más tárgyakra nem terjedt tovább (pl. zárlat, szigetelési hibából adódó kár);
c) a tűztérbe dobott, vagy oda esett biztosított vagyontárgyakban keletkezett károk;
d) füst- vagy koromszennyeződés formájában keletkező károk, ha azok nem tényleges tűzkár következményei,
e) öngyulladás, erjedés, befülledés, biológiai égés, korrózió, szag vagy vegyi folyamat miatt keletkezett károk;
f) pörkölődés (pl. dohányzás), hő hatására bekövetkező szín- vagy alakváltozás;
12.1.1.3. Megtéríti a biztosító azokat tűzkárból származó füst-és koromszennyezés miatti károkat, amelyek hirtelen, előre nem látható módon keletkeztek.
12.1.2.1. A villámcsapás az a biztosítási esemény, amelynek bekövetkezése esetén a becsapó villám erő- és hőhatása kárt okoz a biztosított vagyontárgyakban.
12.1.2.2. Megtéríti a biztosító a biztosított vagyontárgyakba közvetlenül becsapódó, látható roncsolási nyomot hagyó villám által okozott károkat.
12.1.2.3. Nem terjed ki a biztosítási fedezet:
a) a biztosított elektromos hálózatban, gépekben, készülékekben és berendezésekben a villámcsapás miatti túlfeszültség vagy indukció által okozott károkra;
b) a hatóságilag előírt villámhárító rendszer hiánya miatt, vagy a már meglévő villámhárító rendszer karbantartásának elmulasztása miatt keletkezett károkra;
c) a villámvédelmi rendszerben bekövetkezett károkra.
12.1.3. Robbanás és összeroppanás
12.1.3.1. A gázok, gőzök vagy porok tágulásán alapuló hirtelen, váratlan, erőhatás, amely gyorsan lefutó hőtermeléssel, nagy nyomással és rombolással jár.
12.1.3.2. Nem minősül biztosítási eseménynek:
a) az a robbanás- vagy összeroppanáskár, amely csak magában a nyomástartó edényben keletkezett;
b) a hangrobbanás által okozott károk;
c) a hasadó és sugárzó anyagok robbanása, vagy szennyezése által okozott károk;
d) hatósági engedélyhez kötött, tervszerű robbantás miatt keletkezett károk;
e) folyadékkal töltött tárolók, csővezetékek befagyása, továbbá a tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása által okozott károk;
f) tartályban/készülékben keletkezett károk, ha a robbanás ténye a tartály/készülék műszaki hibájára vagy karbantartási hiányosságokra vezethető vissza;
g) belső égésű motorok égésterében fellépő robbanás, valamint elektromos megszakítókban a már meglévő vagy keletkező gáznyomás miatt keletkezett kár;
h) az üzemeléssel összefüggő mechanikus hatás (pl. vízlökés, centrifugális erő, csőtörés) következtében keletkezett kár,
i) - tárolóban, tartályban tárolt anyag természetes nyomása miatt keletkező kár,
j) a veszélyes üzemnek minősülő (veszélyes üzemi tevékenységet végző) üzemek robbanása vagy szennyezése által okozott károk.
12.1.4.1. Biztosítási eseménynek minősülnek azok a károk, amelyek a személyzet által irányított légi jármű egészének, részeinek, rakományának ütközése vagy lezuhanása miatt keletkeznek a biztosított vagyontárgyakban.
A biztosító vállalja a kockázatot a légi jármű ütközése miatti oltás, mentés, bontás vagy kiürítés során keletkezett károkra is.
12.1.5. Ismeretlen jármű ütközése
12.1.5.1. Biztosítási eseménynek minősül, ha az ismeretlen jármű (közúti, vízi vagy vasúti), annak alkatrésze vagy rakománya ütközéssel kárt okoz a biztosított vagyontárgyakban.
12.1.5.2. Ismeretlen járműnek minősül az a jármű, amely a szerződő vagy a biztosított(ak) tudomása és beleegyezése nélkül, vagy nem a szerződő illetve a biztosított(ak) érdekében közelíti meg a biztosított épületet vagy épületményt.
12.1.6.1. Biztosítási eseménynek minősülnek azok a károk, amelyek a víznyomó, belső csapadékvíz-lefolyó, szennyvízlefolyó, tüzelési, fűtési, hűtési és gőzvezetékek (továbbiakban: biztosított vezetékek), továbbá ezek tartozékai, szerelvényei, a vezetékre rákapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadása, dugulása, csatlakozásának vagy tömítésének elmozdulása, valamint a nyitva hagyott csap miatt kiáramló folyadék, vagy gőz által keletkeztek.
12.1.6.2. Csőtörés biztosítási esemény alapján a biztosító megtéríti a víznyomó, belső csapadékvíz-lefolyó, szennyvízlefolyó, tüzelési, fűtési, hűtési és gőzvezetékek esetén, épületen belül és kívül is a törés, repedés, kilyukadás, dugulás helyének (kárhely) technológiailag indokolt mértékű felkutatására és helyreállítására fordított költségét legfeljebb 6 méter csőszakasz vonatkozásában, továbbá a technológiailag indokolt mértékű – de legfeljebb 6 m hosszú – vezetékszakasz cseréjének a költségét.
12.1.6.3. Nem terjed ki a biztosítási fedezet
a) a kiömlő vezetékes víz vagy folyadékok veszteségéből eredő károkra;
b) a gombásodás, penészedés formájában jelentkező károkra;
c) a biztosított vezetékekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények és készülékek (például csaptelepek, vízmérők, víztartályok, kazánok, fűtőtestek, bojlerek, háztartási gépek) javításának, pótlásának költségeire még akkor sem, ha azok a feltárás vagy a helyreállítás során keletkeztek,
d) a törés, repedés, kilyukadás, dugulás okozta károkra, amennyiben azok nem jártak a vezetékes víz kiáramlásával.
e) a talajszint alatti helyiségekben az ott elhelyezett vagyontárgyakban bekövetkező károkra, amennyiben a vagyontárgyak a padozatszinttől legalább 12 cm (EU raklap) magasan levő levő állványzatra nem voltak felhelyezve;
f) a csővezetékek, armatúrák, tartályok és edényzetek nem megfelelő méretezésével, kivitelezésével vagy karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggésben keletkezett károkra;
g) az átmenetileg (72 órán túl) nem használt vagy felügyelet nélküli épületek (építmények), berendezések és gépek vezetékei elzárásának elmulasztása miatt keletkezett károkra, valamint a nem megfelelően végzett víztelenítés miatt keletkezett fagykárokra és ezek következményi káraira;
h) az ipari, technológiai vezetékekben – ide értve a technológiai célú víz- és gőzvezetékeket is – és azok tartozékaiban keletkező töréskárokra és az ezekben lévő folyadék vagy anyag által okozott károkra;
12.1.7.1. Biztosítási eseménynek minősül az olyan légmozgás, amelynek sebessége eléri vagy meghaladja az 54 km/h sebességet, és toló vagy szívó hatása a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban fizikai károsodást, törést, repedést, alakváltozást, kényszerhelyzetváltozást okoz.
12.1.7.2. A szélsebesség meghatározásában az Országos Meteorológiai Szolgálat által szolgáltatott hivatalos adatok az irányadóak.
12.1.7.3. Biztosítási esemény az is, ha
a) a vihar által megrongált tetőn (ide nem értve az építés, felújítás alatt álló épületek ideiglenes fedését), ajtón, ablakon keresztül a viharral egyidejűleg beömlő csapadékvíz áztatással kárt okoz a biztosított vagyontárgyakban, továbbá
b) a vihar által sodort tárgyak a biztosított vagyontárgyakban a velük való ütközés következményeként kárt okoz.
12.1.7.4. A szélviharral együtt járó csapadék által okozott károk biztosítási fedezete csak a biztosított épületekre és az épületekben elhelyezett vagyontárgyakra vonatkozik, amennyiben a csapadék a vihar által megrongált tetőzeten, kiszakított nyílászárón, illetve a vihar okozta falazati résen keresztül károsít.
12.1.7.5. Nem terjed ki a biztosítási fedezet:
a) a helyiségeken belül keletkezett légáramlás (huzat) okozta károsodásra, továbbá arra a káreseményre, amely a tetőszerkezet hibás kivitelezésével vagy karbantartásának elmulasztásával áll okozati összefüggésben;
b) a szabadban elhelyezett készletekben keletkezett károkra.
c) a szabadban, nyitott vagy részben nyitott épületben, épületrészben, építményben elhelyezett elektromos, elektronikai felszerelésekben és egyéb berendezési tárgyakban keletkezett károkra;
d) papírból, műanyagból vagy fából készült, áruszállításra szolgáló egységrakomány-képző eszközökben, valamint a raklapokon lévő, csapadék-, illetve fagyveszélyre érzéketlen készletekben keletkezett károkra, ha azokat nem rögzítették;
e) az épületek külső vakolatában, külső burkolatában, külső festésében, a szabadban tárolt berendezésekben, készletekben, állatokban, a lábon álló növényi kultúrában, terményekben, takarmányban, fóliasátrakban, üvegházakban illetve egyéb vagyontárgyakban vihar okozta károkra;
f) az időjárás okozta káresemények védelmére szolgáló ideiglenes fedésben (pl. fólia, ponyva, stb.) keletkezett károkra;
g) az épületek, építmények, befejezetlen létesítmények üvegezésében, meleg- és hidegágyakban, üvegházak üvegezésében, fóliával fedett építményekben vihar okozta károkra.
12.1.8.1. Biztosítási eseménynek minősül, ha a legalább 0,5 mm/perc intenzitást meghaladó mennyiségű, talajszinten áramló csapadékvíz rombolással, elöntéssel - ideértve az elvezető rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is - a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
12.1.8.2. A csapadék intenzitás meghatározásában az Országos Meteorológiai Szolgálat hivatalos tájékoztatása az irányadó.
12.1.8.3. Nem terjed ki a biztosítási fedezet az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkező, a gombásodás és penészesedés formájában jelentkező, továbbá a felhőszakadás miatti belvíz, talajvíz által okozott valamint a talajszint alatti padozatú helyiségek elöntése esetében az ott elhelyezett vagyontárgyakban bekövetkező károkra, amennyiben azok a padozatszinttől legalább 12 cm (EU raklap) magasan levő állványzatra nem voltak felhelyezve (kivéve a szabványok, előírások alapján rendeltetésszerûen a padlószinten elhelyezett vagyontárgya-kat) és a kár ezzel okozati összefüggésben van
12.1.9.1. Biztosítási eseménynek minősül az a rongálási kár, amely a biztosított épületek, építmények állandó fedésében - ide nem értve az építés, felújítás alatt álló épületek ideiglenes fedését - a jégszemek formájában lehulló csapadék dinamikus erőhatása okozott.
12.1.9.2. Jégverés a megbontott tetőn egyidejűleg beömlő csapadék okozta beázás is.
12.1.9.3. Nem terjed ki a biztosítási fedezet az épületek külső vakolatában, külső burkolatában, külső festésében, kizárólag az esővíz- elvezető csatornában, üvegezett felületekben és a nyílászárók üvegezésében, a szabadban tárolt vagyontárgyakban, élőlényekben, terményekben, takarmányban, ideiglenes fedésekben, flóliasátrakban, hideg- és melegágyak üvegezésében jégverés okozta károkra.
12.1.9.4. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek a tetőszerkezet nem megfelelő méretezésére, kivitelezésére vagy karbantartásának elmulasztására visszavezethetően keletkeztek.
12.1.10.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító
a) a természetes módon felgyülemlett hó és jég súlya vagy az olvadáskor megcsúszó, lecsúszó vagy lezúduló hótömeg sodró hatása miatt a biztosított épületek, építmények állandó fedésében (ide nem értve az építés, felújítás alatt álló épületek ideiglenes fedését), épületszerkezeti elemeiben (esőcsatorna, hófogó) keletkezett, valamint
b) az épület állandó fedésében emiatt keletkezett nyíláson keresztül, a fedés károsodásával egyidejűleg beömlő csapadék által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk.
12.1.10.2. Nem terjed ki a biztosítási fedezet az épületek külső vakolatában, külső burkolatában, külső festésében kizárólag a hófogókban, esőcsatornákban, a szabadban tárolt vagyontárgyakban, élőlényekben, terményekben, takarmányban, ideiglenes fedésekben, flóliasátrakban, hideg- és melegágyak üvegezésében hónyomás okozta károkra.
12.1.10.3. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek a tetőszerkezet nem megfelelő méretezésére, kivitelezésére vagy karbantartásának elmulasztására visszavezethetően keletkeztek.
12.1.11.1. Biztosítási eseménynek minősül az MSK-64 skála ötös fokozatát elérő földrengés által a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.
12.1.11.2. A biztosítási eseményre a biztosító a szerződés megkötését követő naptól számított 30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.
12.1.11.3. Nem minősül biztosítási eseménynek a mesterséges úton létrehozott földrengések (földalatti robbantás, robbanás stb.) által okozott vagy ezekre visszavezethető károk.
A TELJES kockázati csomag az ALAP kockázati csomagban foglaltakon túl az alábbi kockázatokra nyújt biztosítási fedezetet:
12.2.1. Villámcsapás közvetett hatása
12.2.1.1. A biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a biztosított elektromos készülékekben keletkeznek azáltal, hogy a becsapódó villám következtében túlfeszültség, indukció lép fel. Ugyancsak térülnek azok a károk is, melyek az előbbi okok következtében keletkező tűz miatt más biztosított vagyontárgyakban keletkeznek.
12.2.1.2. Nem terjed ki a biztosítási fedezet:
a) a hatóságilag előírt villámhárító rendszer hiánya miatt, vagy a már meglévő villámhárító rendszer karbantartásának elmulasztása miatt keletkezett károk;
b) a villámvédelmi rendszerben bekövetkezett károk.
12.2.2. Sziklaomlás, kőomlás, földomlás
12.2.2.1. Biztosítási eseménynek minősül a lehulló (elmozduló) szikladarabok, kőzetdarabok vagy földtömeg által okozta kár.
12.2.2.2. Nem minősül biztosítási eseménynek a tudatos emberi tevékenység során, vagy azzal okozati összefüggésben (például robbantás, bányászat, alagútfúrás, munkaárok kiemelése, talajvízszint-süllyesztés, épületek alatti feltöltések ülepedése, talajsüllyedés, épületrészek újjáépítése, hozzáépítése, átépítése), továbbá a terep statikai viszonyai miatt indokolt támfal hiányából vagy nem megfelelő műszaki állapotából (például tervezési, kivitelezési, karbantartási hiányosságok) bekövetkező sziklaomlás, kőomlás, földomlás által a vagyontárgyakban okozott károk.
12.2.3.1. A földfelszíni talajrétegek (kő- vagy földtömeg) hirtelen, váratlan, lejtő irányú elcsúszása által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.
12.2.3.2. Nem minősülnek biztosítási eseménynek a tudatos emberi tevékenység során, vagy azzal okozati összefüggésben (például robbantás, bányászat, alagútfúrás, munkaárok kiemelése, talajvízszint-süllyesztés, épületek alatti feltöltések ülepedése, talajsüllyedés, épületrészek újjáépítése, hozzáépítése, átépítése, csapadékvíz vagy természetes/mesterséges vizek okozta kiüregedésből), továbbá a terep statikai viszonyai miatt indokolt támfal hiányából vagy nem megfelelő műszaki állapotából (például tervezési, kivitelezési, karbantartási hiányosságok) bekövetkező földcsuszamlás okozta kár.
12.2.3.3. A biztosító nem nyújt fedezetet a földcsuszamlás okozta károk kockázatára, amennyiben a biztosított a kockázatviselés helyén a földcsuszamlás veszélyének ismeretében és annak ellenére építkezett, hogy az építkezésre hatósági engedélyt nem kapott, illetőleg az engedélyköteles építési tevékenységre hatósági engedélyt nem kért.
12.2.4. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása
12.2.4.1. A szerződő, a biztosított vagy az illetékes hatóság tudomásán kívüli és az építési dokumentációban nem szereplő, illetőleg a káreseményig fel nem tárt építmény vagy üreg hirtelen, váratlan beomlása.
12.2.4.2. Nem minősül biztosítási eseménynek és biztosító nem nyújt biztosítási fedezetet a bányák földalatti részeinek beomlásából; a csapadékvíz, a természetes víz vagy a mesterséges vizek okozta kiüregelődéséből, valamint az alapok alatti talajsüllyedésből és a padozat alatti feltöltések ülepedéséből származó károkra.
12.2.5. Idegen tárgyak rádőlése
12.2.5.1. Biztosítási eseménynek minősül, ha valamely idegen, a biztosítási szerződésben nem biztosított, és a kockázatviselés helyén kívüli tárgy rádőléssel kárt okoz a biztosított vagyontárgyakban. (pl. idegen oszlop, fa rádőlése stb.)
12.2.5.2. Idegen tárgynak minősülnek mindazok a dolgok, amelyek a káresemény időpontjában nem voltak a szerződő vagy a biztosított tulajdonában, vagy valamely jogcímen a szerződő vagy biztosított birtokában vagy nem az ő érdekükben használták fel és nem a kockázatviselés helyén kerültek elhelyezésre.
12.2.6.1. Árvíz biztosítási eseménynek minősül, ha az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak átlagos vízszintje az időjárási körülmények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából védettnek, mentesítettnek minősített területen, a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
12.2.6.2. Árvíz biztosítási esemény alapján a biztosító megtéríti az árvízvédelmi töltések mentett oldalán – a töltés tengelyétől számított 100 méteren belül - a magas vízállás miatt jelentkező fakadó víz (buzgár) és átszivárgás miatti károkat is.
12.2.6.3. Nem minősülnek árvíznek a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárok, továbbá a talajvíz vagy belvíz által okozott károk.
12.2.6.4. Nagyvízi meder: a vízfolyást, vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint, vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.
12.2.6.5. Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület.
12.2.6.6. Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti.
12.2.6.7. Belvíz: Hóléből a felszínre emelkedő talajvízből és az árvízvédelmi töltések alatt átszivárgó vízből származó felszíni víz.
12.2.6.8. Talajvíz: A felszínről a földbelső felé haladva az első nagykiterjedésű, hidrogeológiai értelemben vízzáró réteg fölött elhelyezkedő víztömeg. Felszínén általában a mindenkori természetes légnyomás mérhető, fizika-kémiai tulajdonságainak, elhelyezkedésének, mozgásának változása pedig viszonylag rövid időn belül követi a körülmények (időjárás, mesterséges beavatkozás stb.) változásait.
12.2.6.9. Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő, vagy vízzel telített talajú területek, így különösen:
a) a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak,
b) a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített,
c) a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző,
d) a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.
12.2.6.10. Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült.
12.2.6.11. Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadrendű árvízvédelmi vízi-létesítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja.
12.2.6.12. A biztosító a kockázatviselés kezdetétől számított 30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező árvíz biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.
12.2.6.13. A biztosító nem téríti meg az árvíz-megelőzési valamint az árvízvédelmi munkák címén felmerült költségeket.
12.2.7.1. A biztosított épületek, építmények határoló falain belül a beszivárgó csapadék- vagy olvadékvíz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk, amelyek a tető szigetelésének vagy héjalásának meghibásodásából, a panelhézag tömítésének hiányából (hiányosságából), elöregedéséből, vagy a nyílászárók szigetelési, elöregedési, kialakítási problémáiból (hiba és/vagy hiányosság) erednek.
12.2.7.2. Nem biztosítási esemény az építés, felújítás alatt álló épületek, építmények beázása.
12.2.7.3. A biztosító nem nyújt biztosítási fedezetet a beázás okának megszüntetésére (például tetőjavítás, szigetelés) fordított költségekre, a nyitva hagyott nyílászárókon keresztüli beázás, továbbá a gombásodás, penészedés, és az állati kártevők okozta károkra.
12.2.8. Tűzoltó berendezés meghibásodása: biztosítási eseménynek minősül a biztosított ingatlanon létesített tűzoltó rendszer (sprink-ler, illetve önálló tűzi vízhálózat) törése, repedése vagy rendellenes működése miatti vízkiáramlás. A biztosító megtéríti az ily módon kiáramló víz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat, de nem téríti meg azokat, amelyek a tűzoltórendszerben, tartozékaiban és szerelvényeiben keletkeztek, illetőleg amelyek a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantartási, valamint javítási vagy építési (szerelési) munkák során keletkeztek.
Kockázati csomagtól függetlenül választható fedezetek:
12.3. Betöréses lopás, rablás, lopás, rongálás
12.3.1.1. Betöréses lopásbiztosítási eseménynek minősül, ha az elkövető a biztosított vagyontárgyat/vagyontárgyakat úgy tulajdonítja el, hogy a biztosított és lezárt helyiségbe/helyiségekbe
a) erőszakos módon (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém, tető kibontásával, illetve ezekhez hasonló módon), vagy
b) hamis kulcs (álkulcs) használatával – nem az adott zárhoz készült kulccsal vagy nem a zár felnyitására készült eszközzel –, de kimutatható nyomot hagyva (amennyiben a behatolás tényét szemrevételezéssel nem lehet egyértelműen megállapítani, az idegen eszköz használatát független igazságügyi zárszakértőnek kell igazolni), vagy
c) a rablás vagy kifosztás útján megszerzett saját kulcsának a felhasználásával jogtalanul hatol be.
A jelen c) pont alkalmazásában a saját kulcs kifosztás útján megszerzettnek minősül, ha
- annak elvétele céljából az elkövető a kulcs birtokosát lerészegíti vagy bódult állapotát idézi elő, vagy
- az elkövető az általa más bűncselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt álló személytől veszi el a kulcsot, vagy
- az elkövető a kulcsot védekezésre képtelen, illetve a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személytől veszi el.
12.3.1.2. A biztosító a betöréseslopás-károkat a kötvényen (biztosítási fedezetet igazoló dokumentumon) feltüntetett biztosítási összegig téríti meg, az alábbi korlátozásokkal:
A biztosító által nyújtott kártérítés legfeljebb
a) a káridőponti védettségi kategória szintjétől függő teljes kártérítési limitösszegig
b) a meghatározott kártérítési részlimitösszegekig terjed, ha
ba) a biztosított vagyontárgyakat a függelékben meghatározott tárolási előírásoknak megfelelő módon helyezték el, és bb) a szolgáltatás nem esik a feltételek egyéb pontjaiban foglalt más korlátozás alá.
12.3.1.3. A kirakatszekrényből a lezárt helyiségbe való behatolás nélkül eltulajdonított vagyontárgyak esetén a kártérítés felső határa káreseményenként és kirakatszekrényenként 100.000 Ft. A biztosító ezen kockázat esetében biztosítási időszakonként egy biztosítási eseményre vállalja a fedezetet. Jelen fedezetet a biztosító külön díj ellenében vállalja.
12.3.1.4. A káridőponti védettségi kategória szintjét meghatározó mechanikai védelmi- és elektronikai jelzőrendszerek követelményeit és az értékőrző vagyontárgyak tárolási szabályait a szerződési feltételek részét képező Vagyonvédelmi melléklet tartalmazza.
12.3.1.5. A védettségi kategória meghatározásánál nem vehető figyelembe az a védelmi berendezés, eszköz, elem, amely a kár bekövetkezésének időpontjában nem volt meg, vagy nem volt üzembe helyezve, illetve nem működött.
12.3.1.6. A káridőponti védelmi színvonal meghatározása a behatolás helye és módszere alapján történik.
12.3.2.1. Rablásbiztosítási eseménynek minősül, ha az elkövető a biztosított vagyontárgyat / vagyontárgyakat jogtalan eltulajdonítás céljából úgy szerzi meg, hogy a biztosítottal szemben erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz a biztosítottal szemben.
12.3.2.2. Pénz- és értékkészlet valamint nemesfémek és drágakövek esetében a rablásbiztosítási esemény káreseményenkénti és biztosítási időszakonkénti kártérítési limitje az értéktárolás módjától függ. Lásd Vagyonvédelmi melléklet.
12.3.2.3. A biztosítási eseményenkénti kártérítési limit összegét a vagyonvédelmi szinttől függően a Vagyonvédelmi melléklet határozza meg.
12.3.2.4. Nem terjed ki a biztosítási fedezet a kirakatszekrényben elhelyezett vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítására, még abban az esetben sem, ha az elkövető a helyiségbe a 12.3.1.1. pont szerint betöréses lopásnak minősülő módon jutott be.
12.3.3.1. Lopásbiztosítási eseménynek minősül
a) ha a biztosított épület oldalfalához, tetőzetéhez a talajszinttől 3 m-nél magasabban szilárdan rögzített, az épület alkotórészéről, tartozékáról vagy valamely melléképületről, építményről vagy beépített eszközről (pl. tűzlétra) el nem érhető biztosított vagyontárgyat eltulajdonítják, vagy
b) ha a biztosított épület tetőzetéhez szilárdan rögzített, biztosított vagyontárgyat úgy tulajdonítják el, hogy a biztonsági zárral (lásd: Vagyonvédelmi fogalmak melléklet) lezárt tetőtérbe, illetve tetőre dolog elleni erőszakkal vagy hamis kulcs használatával – nem az adott zárhoz készült kulccsal, vagy nem a zár felnyitásához készült eszközzel –, de kimutatható nyomot hagyva jogtalanul hatoltak be, illetve jutottak ki.
12.3.3.2. Amennyiben a behatolás tényét szemrevételezéssel nem lehet egyértelműen megállapítani, az idegen eszköz használatát független igazságügyi zárszakértőnek kell igazolni.
12.3.4.1. Biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselés helyén a biztosított épületekben, melléképületekben, tárolókban és építményekben bekövetkezett - az ott elkövetett betöréses lopással vagy annak kísérletével összefüggésben okozott - károsodás.
12.3.4.2. A biztosító a szerződés hatálya alatt bekövetkezett rongálási károkat káreseményenként az épület káridőponti biztosítási összegének 5 ezrelékéig, de legfeljebb 50.000 Ft összegben téríti meg.
12.3.4.3. Nem terjed ki a biztosítási fedezet a kockázatviselés helyén a biztosított épületekben, melléképületekben, tárolókban és építményekben okozott esztétikai károsodásokra.
Nem terjed ki a biztosítási fedezet az alábbi eseményekre és károkra
a) ha a lopást a helyiség elveszett vagy bárki által hozzáférhető helyen megtalált saját kulcsának segítségével követik el,
b) ha a lezárt helyiségből behatolási nyom nélkül tűntek el a biztosított vagyontárgyak, kivéve a rablás esetét,
c) ha annak a helyiségnek a vagyonvédelmi színvonala, amelyből eltulajdonították a biztosított vagyontárgyakat, az 1. védettségi szint ismérveinek (lásd: Vagyonvédelmi melléklet) sem felel meg.
d) ha a biztosító által előirt vagy elfogadott védelmi rendszerek nem működtek, illetve a kár időpontjában nem voltak üzembe helyezve, illetve a rendeltetésszerűen felszerelt zárakat nem zárták be;
e) ha a biztosított a külső bejáratok, valamint a pénz-vagy páncélszekrény, illetve pénzkazetta kulcsait az üzemzárás után, nem az azok elhelyezésére szolgáló helyiségben és módon tárolta, és a jogtalan eltulajdonítás során a tettes azokat felhasználta;
f) ha a biztosított a pénz- vagy páncélszekrényre felszerelt, a feltétel szerint minimálisan megkövetelt zár(ak) bezárását elmulasztotta, illetve az előirt elektronikai védelmet nem helyezte üzembe;
g) a pénz- és értékkészlet nem a VVKF feltételek szerint meghatározott értéktárolóban volt elhelyezve;
h) ha jogtalan eltulajdonítás céljából az elkövető a biztosított vagyontárgya(ka)t úgy szerzi meg, hogy a biztosítottat öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi, vagy ezt az állapotát kihasználva szerzi meg.
i) a céltalan rongálás miatt keletkezett károkat, melyeket az elkövető a biztosított vagyontárgyak megrongálásával idézett elő. (vandalizmus, betörési kísérlet kár esetén nem képezik a kártérítés tárgyát a falfirkálási és üvegtörési károk)
12.4.1. Általány szerint biztosítható üvegtörés
12.4.1.1. Átalány szerint biztosítható üvegtörés biztosítási esemény a biztosított épületek, melléképületek szerkezetileg beépített, fix vagy nyitható ajtajainak, ablakainak, folyosói, lépcsőházi, erkély-, lodzsa üvegezésében vagy az üvegezést helyettesítő polikarbonát felületeiben bekövetkező törés vagy repedés.
12.4.1.2. A biztosító üvegtörés biztosítási esemény alapján
a) a hőszigetelt üvegfelületek kára esetén a 10 mm-nél nem vastagabb, hőszigetelt üveggel való pótlási költségét,
b) nem hőszigetelt üvegfelületek kára esetén a 10 mm-nél nem vastagabb, a károsodott üveggel azonos minőségű/típusú üveggel való pótlás költségét téríti meg, legfeljebb 3 m2 táblaméretig.
12.4.1.3. A biztosítási időszak alatt az épületszerkezeti üvegezések törés káraira maximálisan kifizethető összeg a biztosított épületérték 2%-a.
12.4.1.4. Nem terjed ki a biztosítási fedezet:
a) az üvegtetők, üvegházak, meleg- és hidegágyak, kirakatok, kirakatszekrények üvegezésében keletkezett károkra,
b) az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésében keletkezett károkra,
c) név- és cégtáblák üvegezésében, valamint ezek tartószerkezetében keletkezett károkra,
d) a berendezések üvegezésében keletkezett károkra,
e) tükörfelületekben keletkezett károkra,
f) díszített és díszüvegezésben keletkezett károkra,
g) napkollektorok üvegezésében keletkezett károkra,
h) a törésvédő, fényvédő és vagyonvédelmi fóliákban keletkezett károkra,
i) üvegkerámia vagy ceran főzőlap felületén (beleértve az elektronikát is) keletkezett károkra,
j) az üvegezést rögzítő- és tartószerkezetben, valamint elektromos berendezéseikben keletkezett károkra,
k) a kizárólag az üvegfelület díszítésében és festésében bekövetkezett káreseményekre,
l) az üvegezés felületi sérüléseire (karcolás, kipattogzás, stb).
12.4.2.1. A biztosító normál üvegtörés fedezet alapján megtéríti a biztosított vagyontárgyak szerkezetileg beépített, fix vagy nyitható, 10 mm-nél nem vastagabb ajtó- és ablaküvegeinek, folyosói és lépcsőházi, erkély- és lodzsa üvegezéseinek pótlási költségeit.
12.4.2.2. Normál üvegtörés keretein belül biztosítottak az alábbi üvegszerkezetek:
a) kétrétegű, hőszigetelő üvegek, maximum 2X4 mm vastagságig,
b) minta nélküli, savval maratott (homályosított) üvegek,
c) homokfúvott üvegek,
d) biztonságtechnikai és balesetvédelmi üvegezések,
e) ón-, ólom- és rézfoglalatú üvegezések,
f) speciális épületszerkezeti üvegek (üvegtégla, copolit, stb.)
g) üvegfestményes és mozaikok.
12.4.2.3. Az üvegen elhelyezett festés, díszítés, fólia üvegértéken biztosított.
12.4.2.4. Nem terjed ki a biztosítási fedezet:
a) meleg- és hidegágyak, kirakatok, kirakatszekrények üvegezésében keletkezett károkra,
b) az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésében keletkezett károkra,
c) díszített és díszüvegezésben, keletkezett károkra,
d) üvegkerámia vagy ceran főzőlap felületén (beleértve az elektronikát is) keletkezett károkra,
e) az üvegezést rögzítő- és tartószerkezetben, valamint elektromos berendezéseikben keletkezett károkra,
f) a kizárólag az üvegfelület díszítésében és festésében bekövetkezett káreseményekre.
12.4.3.1. A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyak szerkezetileg beépített, fix vagy nyitható, ajtó- és ablaküvegeinek, folyosói és lépcsőházi, erkély- és lodzsa üvegezéseinek pótlási költségeit.
12.4.3.2. Bővített üvegtörés keretin belül biztosítottak a 12.4.2.2. pontban felsorolt üvegszerkezetek mellett az alábbi üvegszerkezetek is:
a) tükrök, fényvisszaverő üvegek,
b) plexi és akrylüvegek,
c) üvegtetők,
d) mintázott, savval maratott (homályosított) és homokfúvott üvegek
e) cégtáblák, reklámtáblák,
f) üvegpultok, vitrinek, akváriumok üvegezése,
g) napenergia átalakító berendezések üvegezése,
h) télikertek, üvegházak üvegezése.
12.4.3.3. Az üvegen elhelyezett festés, díszítés, fólia az üvegértéken biztosított.
12.4.3.4. Nem terjed ki a biztosítási fedezet:
a) meleg- és hidegágyak, kirakatok, kirakatszekrények üvegezésében keletkezett károkra,
b) az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésében keletkezett károkra,
c) díszített és díszüvegezésben keletkezett károkra,
d) üvegkerámia vagy ceran főzőlap felületén (beleértve az elektronikát is) keletkezett károkra,
e) az üvegezést rögzítő- és tartószerkezetben, valamint elektromos berendezéseikben keletkezett károk,
f) a kizárólag az üvegfelület díszítésében és festésében bekövetkezett káreseményekre.
D. Fejezet – Felelősségbiztosítások Általános Szerződési Feltételei
A Felelősségbiztosítások Általános Szerződési Feltételeivel (FÁSZF) megkötött biztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a WÁBERER HUNGÁRIA Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: biztosító) a biztosítási szerződésben megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése illetve sérelemdíj megfizetése alól, amelyre jogszabály alapján köteles.
A megkötött felelősségbiztosítási szerződésre elsősorban a felek által megtárgyalt szerződési kikötések és a Felelősségbiztosítások Különös Szerződési Feltételei az irányadók, míg a nem vagy eltérően nem szabályozott kérdésekben a Felelősségbiztosítások Általános Szerződési Feltételei alkalmazandók.
Ha valamely kérdésben sem a felek szerződése, sem a Felelősségbiztosítások Különös Szerződési Feltételei, sem a Felelősségbiztosítások Általános Szerződési Feltételei nem rendelkeznek, az Általános Kárbiztosítási Feltételek rendelkezései, az abban sem szabályozott kérdésben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek a kárbiztosítási szerződés általános szabályai, a biztosítási szerződés általános szabályai, a szerződés általános szabályai, továbbá a kötelmek közös szabályai megfelelően alkalmazandók.
1.1. Ha a biztosítást nem a biztosított köti, a szerződő az a fél, aki a biztosítási szerződést a biztosítóval megköti és a biztosítási díj megfizetésére kötelezettséget vállal. (a továbbiakban: szerződő).
1.2. Biztosított az üzletszerű gazdasági tevékenységet ténylegesen folytató, név, cégnév (elnevezés), lakcím, székhely (telephely, fióktelep), adószám, cégjegyzékszám, nyilvántartási vagy nyilvántartásba vételi szám, továbbá főtevékenység adatokkal megjelölt és azonosítható vállalkozás.
1.3. A biztosítási ajánlat megtételekor a gazdasági tevékenységét szüneteltető, csődeljárás, felszámolás, végelszámolás, törvényességi felügyeleti vagy különleges törvényességi felügyeleti eljárás, kényszertörlési eljárás vagy vagyonrendezési eljárás alatt álló vállalkozás, továbbá a megszűnt vállalkozás részére, ideértve a nyilvántartásból törölt egyéni vállalkozót is, a biztosító nem nyújt biztosítási fedezetet. Az ilyen vállalkozás által vagy javára tett biztosítási ajánlatot a biztosító elutasítja.
1.4. Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosítotti belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
A Felelősségbiztosítások Általános Szerződési Feltételei alkalmazásában
a) Vállalkozás a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró, az esetleg szükséges tevékenységi vagy működési engedéllyel rendelkező személy.
b) Gazdasági tevékenység a valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi. Gazdasági tevékenység körébe tartozik különösen a termelésre, forgalmazásra irányuló ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi tevékenység, valamint az egyéb szolgáltatói tevékenység, ideértve a szellemi szabadfoglalkozásként folytatott tevékenységeket is.
3.1. Biztosítási eseménynek minősül az a Felelősségbiztosítások Különös Szerződési Feltételeiben ekként meghatározott, Magyarország területén okozott és bekövetkezett káresemény, illetőleg személyiségi jogi jogsértés, amelyért a biztosított, mint károkozó, illetőleg a személyiségi jogsértés elkövetője, vagy mint a károkozásért, illetőleg személyiségi jogsértésért felelős személy a magyar jog szabályai alapján helytállással tartozik.
3.2 Egy biztosítási eseménynek minősül az azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati összefüggésben lévő, időben összefüggő több káresemény, illetőleg személyiségi jogi jogsértés is.
4. A biztosítási szerződés hatálya
A biztosító kockázatviselése – a biztosítási szerződés eltérő rendelkezése hiányában – kizárólag Magyarország területén okozott és bekövetkezett károkra terjed ki.
A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnését követő 30 napon belül bejelentett biztosítási eseményekre terjed ki, feltéve, hogy a biztosítási szerződés alapján – figyelemmel az elévülés szabályaira
– igény érvényesíthető.
4.3. A Felelősségbiztosítások Általános Szerződési Feltételei alkalmazása szempontjából
a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a károsodást előidéző cselekemény megtörtént. Mulasztással okozott káresemény esetén az a nap, amikor az elmulasztott cselekmény a károsodás bekövetkezése nélkül megtehető lett volna.
b) személyiségi jogi jogsértés időpontja a személyiségi jogsérelem megvalósulása.
c) a károsodás / személyiségi jogsérelem bekövetkezésének időpontja személyi sérüléses károk esetén:
ba) testi sérülés, egészségkárosodás esetén a sérülés bekövetkezésének napja,
bb) egészségromlás esetén (amikor az egészségkárosodás kiváltó oka és annak észlelhetősége időpontja eltér egyástól), az első orvosi diagnosztizálás napja,
bc) halál esetén a halál bekövetkezésének napja.
d) kár és kártérítés, illetőleg kárigény/kártérítési igény alatt a sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem és sérelemdíj is értendő.
e) károsult alatt a személyiségi jogi sérelmet szenvedő személy is értendő.
5.1. A biztosítási összeg a biztosítási ajánlaton és – a szerződés létrejötte esetén – a biztosítási kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumon) feltüntetett, a biztosító helytállásának biztosítási eseményenként és egy biztosítási időszakra meghatározott maximális mértéke.
A biztosítási összegen belül, de legfeljebb a biztostási összeg, mint kártérítési limit erejéig, a biztosító helytáll a biztosítottal szemben támasztott kártérítési követelésekért.
5.1.1. Éves limit: az egy biztosítási időszakban kártérítés címén kifizethető (teljesíthető) biztosítási szolgáltatás maximális összege.
5.1.2. Kárlimit: a biztosító által biztosítási eseményeként kifizetendő (teljesítendő) szolgáltatásainak felső határa.
5.2. A biztosító a károkat a szerződő által választott biztosítási eseményenkénti, illetve éves limit erejéig téríti meg. A biztosítási összeget (limitet) a biztosítási szerződés (ajánlat/kötvény) tartalmazza.
5.3. A biztosítónak a biztosítási időszak egészére vonatkozó teljesítési kötelezettsége – a biztosítási események számától függetlenül
– nem haladhatja meg a biztosítási szerződésben a károkozás, illetőleg személyiségi jogi jogsértés időpontját magába foglaló biztosítási időszakra meghatározott biztosítási összeget. A biztosító a biztosítási időszakonkénti, illetőleg a biztosítási eseményenkénti összeghatáron belül nyújt fedezetet.
5.4. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több károsult megalapozott kártérítési igénye meghaladja a biztosítási eseményenként meghatározott biztosítási összeget, akkor a kártérítési igények megtérítése, az összes kártérítési igénynek a károkra meghatározott összeghez viszonyított arányában történik.
5.5. Ha a biztosítási esemény folytán a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási eseményenkénti összeg kimerül, a biztosítási összeg felosztásakor figyelembe nem vett károsult kizárólag akkor érvényesíthet kártérítési igényt, ha azt a biztosító a károsultnak fel nem róható okból hagyta figyelmen kívül. Ebben az esetben a kárt olyan arányban kell a biztosítási összeg újrafelosztásával megtéríteni, amilyen arányban a károsult a biztosítási összeg felosztásakor abból részesülhetett volna.
5.6. A 4.5. pont szerinti eljárást követi a biztosító akkor is, ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a károsultnak fel nem róható okból a biztosítási összeg felosztását követően jelentkezik.
5.7. Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát a 4.4.–4.6. pontokban foglaltak szerint megtérítette, a biztosítási összeg újrafelosztása miatt a többi érintett károsulttól a részükre korábban teljesített kárkifizetésből és sérelemdíjból az új kártérítési arányt meghaladó kártérítési összeget visszakövetelni a kifizetést követő 1 éven belül. A biztosító az újrafelosztás lehetőségéről köteles a károsultat a kárrendezés során, az első kárkifizetéssel egyidejűleg írásban tájékoztatni.
6. Biztosítási díj és annak megfizetése
6.1. A biztosítási díj alapja
a) természetes személy (egyéni vállalkozó) biztosított esetén az általa választott biztosítási összeg (éves kártérítési felső határ) függvényében,
b) jogi személy vállalkozás esetén
ba) a választott biztosítási összeg (éves kártérítési felső határ) és
bb) a biztosított üzletszerű gazdasági tevékenységéből származó, előző tárgynegyedévet megelőző számviteli mérlegben található nettó árbevétel alapján,
kerül meghatározásra, amelyről a biztosított a szerződés megkötésekor a biztosítási ajánlaton, az évfordulókor történő megújításkor pedig az adatközlőn tartozik nyilatkozni.
6.1.1. Új vállakozás esetén a következő évre várható éves nettó árbevétel a díjszámítás alapja.
6.1.2. A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabása alapján történik.
6.1.3. A biztosítási díj számításához a szerződő (biztosított) a biztosítási ajánlaton köteles közölni a biztosítási díjszámításhoz szükséges adatokat.
6.1.4. Amennyiben a biztosítási díj számításához a szerződő helytelen illetőleg nem valós adatokat közöl, akkor a biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a megállapított kártérítési összeg akkora részének – de legfeljebb a teljes kártérítési összegnek – a megfizetésére köteles, amekkora része a befizetett díj annak a díjnak, amelyet a szerződő helyes adatszolgáltatása esetén fel kellett volna számolnia.
6.1.5. A biztosító jogosult a szerződő (biztosított) üzleti könyveibe a szolgáltatott adatok ellenőrzése céljából, az ellenőrzéshez szükséges mértékben betekinteni, illetve amennyiben szükséges, azokról másolatot kérni.
6.1.6. A felek a biztosítási időszak biztosítási díját – a díjszámítás alapját képező adatok változása alapján – minden biztosítási időszakban (évben) a biztosítási évforduló napjának hatályával aktualizálják.
6.2 A biztosítási díj megfizetése
6.2.1. A biztosítás első díja (díjrészlete) a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos (minden későbbi) díj pedig annak az időszaknak (hónap, negyedév, félév, év) első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.
6.2.2. A biztosítási időszakra fizetendő biztosítási díjat, a díjszámítás alapját, a díjfizetés módját és ütemezését a biztosítási szerződés elválaszthatatlan részét képező biztosítási ajánlat tartalmazza.
7. A közlési- és változásbejelentési kötelezettség
7.1 Közlési kötelezettség
7.1.1. A szerződő fél és a biztosított kötelesek a szerződés megkötésekor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet bármelyikük ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásos kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél/biztosított eleget tesz a közlési kötelezettségének.
7.1.2. A szerződő fél és a biztosított kötelesek a biztosító rendelkezésére bocsátani a biztosító kockázatvállalása szempontjából lényeges okiratokat, dokumentációkat, szerződéseket és hatósági határozatokat, amelyek a biztosítási ajánlat és kockázat elbírálási adatlapon rögzített adatokat tartalmazzák, illetve igazolják.
7.2. Változás bejelentési kötelezettség
7.2.1. A szerződő fél és biztosított a biztosítási szerződés fennállása alatt kötelesek a biztosítónak legkésőbb 5 (öt) munkanapon belül írásban bejelenteni a lényeges körülmények megváltozását.
7.2.2. A felek az alábbi körülményeket tekintik lényegesnek:
a) szerződéskötéskor az ajánlaton/adatközlőn írásban közölt adatok és körülmények,
b) a díjszámítás alapját képező adatok, feltéve, hogy ezen adat értéke legalább 10 %-kal emelkedett,
c) a biztosított elleni csődeljárás, felszámolás, végelszámolás, törvényességi felügyeleti vagy különleges törvényességi felügyeleti eljárás, kényszertörlési eljárás, vagy vagyonrendezési eljárás megindítása,
d) a biztosított jogállása, ideértve az egyéni vállalkozónak a nyilvántartásból valkó törlését is, társasági formája,
e) cégjegyzésre jogosultak személye vagy a cégjegyzés módja,
f) az üzemeltetés helye és körülményei,
g) a kármegelőzés, kárelhárítás rendszere.
7.2.3. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség a szerződőt és a biztosítottat egyaránt terheli; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
7.2.4. A biztosító – előzetes értesítést követően – jogosult a helyszínen ellenőrizni a kockázati viszonyokat és a biztosított/szerződő fél által szolgáltatott adatok helyességét.
7.3. A közlési- és változásbejelentési kötelezettség elmulasztásának következményei
7.3.1. A közlésre, vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
7.4. A biztosítási kockázat jelentős növekedése
7.4.1. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomászerzéstől számított tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
7.4.2. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 (tizenöt) napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.
7.4.3. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a 7.4.1. – 7.4.2. pontban meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.
8. A biztosítási esemény bekövetkezésére vonatkozó bejelentési kötelezettség
8.1. A szerződő fél, illetve biztosított a biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől illetve tudomására jutásától számított 30 napon belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni. A biztosított – a bejelentési kötelezettség megszegése esetére megállapított jogkövetkezmények mellett – köteles a biztosítónak 30 napon belül írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolatban kárigényt közölnek,vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.
8.2. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését az előírt határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adjja meg, vagy a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.
8.3. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a károsult / károsultak nevét (cégnevét), lakcímét (székhelyét)
b) a károkozás bekövetkezésének helyét, időpontját
c) a káresemény részletes leírását, a biztosított felelősségének elismerésére vagy annak vitatására vonatkozó nyilatkozatát,
d) a károsodás mértékét (becsült, vagy megállapított összegét és az annak alapjául szolgáló esetleg rendelkezésre álló iratokat)
e) hatósági eljárás esetén, az eljáró hatóság megjelölését,
f) a biztosított által meghatalmazott személy adatait, közvetlen elérhetőségét,
g) minden egyéb olyan lényeges dokumentumot, tényt, körülményt, adatot, információt, amely az igény jogalapjának, és összegszerűségének elbírálásához, valamint a biztosító szolgáltatásának szerződésszerű teljesítéséhez szükséges (pl. bankszámlaszám, a szolgáltatási összeg felvételére jogosult személy).
8.4. A biztosító a biztosítási esemény jogalapjának és az érvényesített kárigény összegszerűségének megállapítása céljából a következő dokumentációkat kérheti be a biztosítottól és/vagy a károsulttól:
a) a biztosítási kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) számát,
b) a kárbejelentésig megtett intézkedések leírását,
c) a károsodott dolog (létesítmények, eszközök) megnevezését és tulajdonosuk nevét,
d) a kár bekövetkezésének az évére vonatkozó és a díjszámítás alapját képező – a különös biztosítási feltételekben meghatározott – tényleges adatokat, melyeket az ajánlat/adatközlő is tartalmaz,
e) a biztosítottat képviselő személy nevét, címét, telefonszámát, a képviseleti jogot igazoló meghatalmazás egy eredeti példányát,
f) ha a bejelentés üzleti vagy egyéb titkot tartalmazna, az adatgazdának az adatok kezelésére vonatkozó nyilatkozatát, ideértve a titok kezelésére vonatkozó szabályokat, belső utasításokat,
g) amennyiben a biztosítási eseménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazgatási, bírósági vagy más hatósági eljárás indul, az eljárás anyagának részét képező iratokat, feltéve, hogy azok rendelkezésre állnak és átadhatók,
h) levelezések, előzetes jognyilatkozatok, igényt alátámasztó dokumentációk, számlák, számviteli bizonylatok, fényképek, szakvélemények, szerződések, idegen nyelvű dokumentációk esetén azok magyar nyelvű fordítása (melynek költsége a kártérítési igény előterjesztőjét terheli),
i) a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a kármegelőzéshez, kárenyhítéssel kapcsolatban igénybe vett szolgáltatások során keletkezett költségek igazolására alkalmas dokumentumok,
j) a károsultnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- és fekvőbeteg-ellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok, olyan terjedelemben és adattartalommal, amely a biztosító szolgáltatási körtelezettsége szerződésszerű teljesítéséhez szükséges.
k) a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti, illetve károsulti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéséhez és adatbekéréshez szükséges meghatalmazása alapján),
l) minden egyéb olyan lényeges dokumentumot, tényt, körülményt, adatot, információt, amely az igény jogalapjának, összegszerűségének elbírálásához, valamint biztosító szolgáltatásának szerződésszerű teljesítéséhez szükséges (pl. bankszámlaszám, a szolgáltatási összeg felvételére jogosult személy).
9. A biztosított általi elismerés, teljesítés és egyezség hatálya a biztosítóval szemben
9.1. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette.
9.2. Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult követelésének a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy ezzel kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.
9.3. A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.
10.1. A biztosító a károkat és a késedelmi kamatokat a biztosítási eseményenként és biztosítási időszakonként választott szolgáltatási csomagban megjelölt felső összeghatárig (limit) téríti meg az esetleges önrész érvényesítése mellett.
10.2. A biztosító szolgáltatása a biztosítási eseményenként és időszakonként megállapított limiten belül kiterjed az eljárási költségekre is, ha e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. A biztosító az általa ellenzett eljárási cselekménynek a költségét nem előlegezi meg, de ha az utólag eredményenek bizonyul, akkor a biztosító e költséget megtéríti.
10.3. A biztosító a károkozó vagy a károkozásért felelős biztosított jogi képviseleti költségeit peres eljárás esetén, és a bíróság által jogerősen megállapított összegben, a biztosítási eseményenként és időszakonként megállapított limiten belül téríti meg.
10.4. A biztosító a kártérítési szolgáltatási összeget a jogalap és a kártérítési igény összegszerű megállapításához szükséges utolsó okirat beérkezését követő 15 napon belül köteles a károsultnak megfizetni. A biztosított csak akkor követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, amennyiben bizonyítja, hogy a károsult követelését ő egyenlítette ki. A biztosított részéről vagy nevében történt teljesítést igazoló iratok eredeti példányát a biztosított köteles a biztosítónak bemutatni, és egyidejűleg az irat másolatát a biztosító részére átadni.
10.3. Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés folytán kártérítési kötelezettség fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre oly mértékben köteles, mint a kártérítésre.
10.4. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és így a biztosított felelőssége a többi károkozóval egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége a biztosított felróhatóságával arányos. Amennyiben a károkozók felróhatóságának aránya nem megállapítható a biztosító helytállása a biztosított közrehatásával arányos. Ha a károkozók közrehatásának arányát sem lehet megállapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kár a károkozók között egyenlő arányban oszlana meg.
10.5. Amennyiben a szerződő fél, illetve a biztosított az ajánlaton a számviteli mérlegben található előző éves nettó árbevételtől több mint 10%- kal kisebb (negatív irányba eltérő), adatot adott meg, a biztosító élhet az arányos térítés lehetőségével (FÁSZF feltételek 6. 6.1.4. pont).
10.6. A károsult – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – nem érvényesítheti kárigényét közvetlenül a biztosítóval szemben.
10.7. A biztosított köteles a kárügy rendezése érdekében a biztosítóval együttműködni. Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.
11.1. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben bizonytja, hogy a kárt jogellenesem, szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartással
a) a szerződő fél vagy a biztosított,
b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy munkavállalójuk vagy megbízottjuk,
c) a biztosított jogi személy vezetője, vagy a vezető irányítása alatt álló és – részben vagy egészben – helyettesítésére jogosított munkavállalója,
d) a biztosított jogi személy vezető tisztségviselője okozta.
11.2. Munkavállaló alatt a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott személyt is érteni kell.
11.3. Hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az öröbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.
11.4. A Felelősségbiztosítások Általános Szerződési Feltételei alkalmazásában súlyosan gondatlan károkozásnak minősül,
a) ha a kárt ittas vagy bódult állapotban okozták,
b) ha a károkozás a biztosított engedély nélkül végzett tevékenységével, ideértve a hatáskörének, feladatkörének túllépését is, áll okozati összefüggésben,
c) ha a biztosított a jogszabály(ok)ban előírt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét, és e tény a károkozásban közrehatott
d) ha a biztosított a biztosító írásbeli felhívása ellenére sem változtatott azokon a károkozás bekövetkezésével fenyegető körülményeken, amelyek azt megelőzően már károkat eredményeztek, amennyiben azt a biztosított a normál üzletmenetének változtatása nélkül megteheti,
e) ha a biztosított valamely hatóság káreseményre történő figyelmeztetése, vagy hivatalos értesítése ellenére a szükséges intézkedéseket nem tette meg, és ez a káresemény bekövetkezéséhez vezetett,
11.5. A Felelősségbiztosítások Különös Szerződési Feltételei a mentesülésre és a súlyosan gondatlan károkozások körére vonatkozóan további renderlkezéseket is tartalmazhatnak.
12.1. Nem terjed ki a biztosítás arra a kárra,
a) amelyet a szerződő fél és a biztosított egymásnak okozott,
b) amely a biztosított saját kára, több biztosított esetén az egymásnak okozott károkra és a biztosított hozzátartozóinak okozott károkra,
c) amelyet, a szerződő fél vagy a biztosított tulajdonosai, illetve a szerződő fél vagy biztosított tulajdonában (részesedésében) lévő gazdasági társaságok, egyéb szervezetek szenvednek el, a tulajdon (részesedés) százalékos arányában,
d) amely a biztosított jogszabálynál írt felelősségénél szigorúbb szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen / kárfelelősségen alapul,
e) amelyet a biztosított vagy olyan személy, akinek a magtartásáért a biztosított felelősséggel tartozik bűncselekménnyel okoz, és annak alapos gyanúja miatt a büntető eljárás megindult,
f) amely elmaradt haszonként merül fel,
g) amely büntető jellegű többletköltségként merül fel (kötbér, bírság, pénzbüntetés, kamat stb).
A Felelősségbiztosítások Különös Szerződési Feltételei további kizárásokat tartalmazhatnak.
12.2. Hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.
13.1. A felelősségbiztosítási szerződésből eredő gények elévülési ideje 1 (egy) év.
E. Fejezet – Felelősségbiztosítások Különös Szerződési Feltételei
I. Tevékenységi felelősségbiztosítás
1.1. A Felelősségbiztosítások Különös Szerződési Feltételei alapján megkötött tevékenységi felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosító – a biztosítási szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – megtéríti azokat a szerződésen kívül harmadik személynek okozott vagyoni károkat,
b) sérelemdíjat, valamint
c) dologi károkat
melyeket a biztosított a biztosítási szerződésben meghatározott minőségében okozott, és amelyért a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.
1.2. A tevékenységi felelősségbiztosítás körében a biztosító megtéríti továbbá a biztosítottat, mint a biztosítási ajánlaton megnevezett vállakozási tevékenység során gyártott termék gyártóját terhelő termékfelelősség körében a hibás termék által más dolgokban okozott, a kár bekövetkeztekor ötszáz eurónak a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza középárfolyama szerinti forintösszegénél nagyobb összegû kárt, ha a károsodott dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya, és azt a károsult is rendszerint ilyen célra használta.
1.3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából:
1.3.1. Szerződésen kívüli kár:
A biztosított fedezetbe vont tevékenysége, vagy szolgáltatás nyújtása során olyan személynek okozott kár, akivel nem áll szerződéses jogviszonyban, illetőleg nem tekinthető a szolgáltatása igénybe vevőjének.
1.3.2. Személyi sérülés:
Valamely személy testi épségének, egészségének megkárosítása, a meglévő egészségi állapotának romlása (állapotrosszabbodás), továbbá halála.
1.3.3. Vagyoni kár
A károsultat a személyi sérülésével okozati összefüggésben ért vagyoni kár.
1.3.4. Sérelemdíj
A károsult részére a személyiségi jogának megsértéséből ért nem vagyoni sérelemért fizetendő egyszeri, egyösszegű pénzbeli térítés.
1.3.5. Dologi kár:
Valamely vagyontárgy sérülése, megsemmisülése.
1.3.6. Termék
Minden ingó dolog, akkor is, ha utóbb más dolog alkotórészévé vált.
1.4. A biztosító kockázatviselése szempontjából a biztosítási esemény a károsodás (jogsértés) bekövetkezte. A károsodás bekövetkeztekor a károkozásért felelős személy kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik. Ez az időpont személysérüléses károknál a testi sérülés bekövetkezésének a napja vagy a halál beállta, az egészségkárosodás, továbbá a meglévő egészségi állapot romlásának kezdete, vagyoni károk tekintetében pedig azok felmerülése.
2. Kockázatviselésből kizárt károk
A biztosító a tevékenységi felelősségbiztosítás alapján nem téríti meg:
a) a szerződésszegéssel okozott károkat,
b) a szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatban felmerült károkat, költségeket,
c) magában a hibás termékben keletkezett károkat,
d) azokat a károkat, amelyek a gyártó által adott, a termékre vonatkozó felhasználási, kezelési, karbantartási utasítások hiányából, illetve hibáiból állnak elő,
e) azokat a károkat, amelyekért a biztosdított, mint munkáltató tartoznék felelősséggel,
f) a biztosítottat, mint ingatlan, ingóság bérbeadóját, bérbe vevőjét e minőségében terhelő károkat,
g) a környezetszennyezéssel okozott károkat,
h) a biztosított birtokában, rendelkezési jogkörében, felelős őrzése alatt lévő idegen tulajdonú vagyontárgyakban bekövetkezett károkat,
i) az építési-szerelési tevékenységgel összefüggésben bekövetkező károkat,
j) a fuvarozói, szállítmányozói tevékenységgel összefüggésben bekövetkező károkat,
k) a vadgazdálkodással, valamint mezőgazdasági, állattartói, álattenyésztői tevékenységgel összefüggésben bekövetkező károkat,
l) a biztosított által rendezvényszervezői minőségben okozott károkat,
m) a hulladékkal, veszélyes anyaggal összefüggésben bekövetkező károkat, vagyontárgyak elvesztésével, eltulajdonításával összefüggésben bekövetkező károkat,
II. Szolgáltatói felelősségbiztosítás
1.1. A Felelőssélgbiztosítások Különös Szerződési Feltételei alapján megkötött szolgáltatói felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosító – a biztosítási szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – megtéríti a biztosított felróható hibás teljesítésével a szolgáltatása igénybe vevőinek okozott személyi sérüléses, valamint dologi kárait.
1.2. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából:
1.2.1. Személyi sérülés:
Valamely személy testi épségének, egészségének megkárosítása, a meglévő egészségi állapotának romlása (állapotrosszabbodás), továbbá halála.
1.2.2. Vagyoni kár
A károsultat a személyi sérülésével okozati összefüggésben ért vagyoni kár.
1.2.3. Sérelemdíj
A károsult részére a személyiségi jogának megsértéséből ért nem vagyoni sérelemért fizetendő egyszeri, egyösszegű pénzbeli térítés.
1.2.4. Dologi kár:
Valamely vagyontárgy sérülése, megsemmisülése.
1.3. A biztosító kockázatviselése szempontjából biztosítási esemény a károsodás bekövetkezte. A károsodás bekövetkeztekor a károkozásért felelős személy kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik. Ez az időpont személysérüléses károknál a testi sérülés időpontja vagy a halál beállta, illetőleg az egészségkárosodás, továbbá a meglévő egészségi állapot romlásának kezdete, vagyoni károk tekintetében pedig azok felmerülése.
2. Kockázatviselésből kizárt károk
A biztosító a szolgáltatói felelősségbiztosítás alapján nem téríti meg
a) termékfelelősségi károkat
b) szavatossági, jótállási kötelezettségek teljesítésével felmerülő károkat és költségeket,
c) azokat a károkat, amelyekért a biztosított, mint munkáltató tartoznék felelősséggel,
d) magában a hibás termékben illetőleg szolgáltatásban keletkezett károkat,
e) a termelés, vagy szolgáltatás leállásából eredő károkat (üzemszüneti kár),
f) a környezetszennyezéssel okozott károkat,
g) a biztosított birtokában, rendelkezési jogkörében, felelős őrzése alatt lévő idegen tulajdonú vagyontárgyakban bekövetkezett károkat,
h) az építési-szerelési tevékenységgel összefüggésben bekövetkező károkat,
i) a fuvarozói, szállítmányozói tevékenységgel összefüggésben bekövetkező károkat,
j) a vadgazdálkodással, valamint mezőgazdasági, állattartói, álattenyésztői tevékenységgel összefüggésben bekövetkező károkat,
k) a biztosított által rendezvényszervezői minőségben okozott károkat,
l) a hulladékkal, veszélyes anyaggal összefüggésben bekövetkező károkat, vagyontárgyak elvesztésével, eltulajdonításával összefüggésben bekövetkező károkat.
III. Munkáltatói felelősségbiztosítás
1.1. A Felelőssélgbiztosítások Különös Szerződési Feltételei alapján megkötött munkáltatói felelősségbiztosítás alapján a biztosító – a biztosítási szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – megtéríti a biztosított munkavállalójának munkabalesete miatt a biztosítottal szemben támasztott kártérítési követeléseket, amelyekért a biztosított a munkajog szabályai szerint felelősséggel tartozik.
1.2. A biztosítási fedezet kiterjed továbbá a munkaerő-kölcsönzés során a kölcsönzött munkavállaló munkabalesete miatt a biztosítottal szemben támasztott azon kártérítési követelésekre is, amelyekért a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.
1.3. A munkáltatói felelősségbiztosítás alkalmazásában
1.3.1. Munkabaleset:
Az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.
A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha az a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás, egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás, stb igénybevétele során éri.
Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.
1.3.2. Baleset:
Az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz
2. Kárbejelentési kötelezettség
2.1. A biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani
a) a munkabaleseti jegyzőkönyvet,
b) munkavédelmi hatóság határozatát,
c) a társadalombiztosítás megtérítési igényéről kiállított fizetési meghagyást,
d) munkaerőkölcsönzés esetén a jogviszony alapjául szolgáló valamennyi dokumentumot.
3. Kockázatviselésből kizárt károk
A biztosító a munkáltatói felelősségbiztosítás alapján nem téríti meg
a) a foglalkozási megbetegedésből eredő, valamint a munkahelyi, munkaköri ártalom miatt támasztott kártérítési követeléseket,
b) a kárnak azt a részét, melyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.
4. A biztosító megtérítési igénye
A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg biztosítottal szemben,
a) ha a baleset ismételten, ugyanazon munkavédelmi szabály be nem tartása miatt következett be,
b) ha hatósági vagy bírósági határozat megállapítása szerint a baleset a munkavédelmi szabályok súlyos megsértése miatt következett be,
c) ha a biztosított hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül vagy az abban meghatározott feltételek hiányában végezte és ez a tény a munkabelset bekövetkezésében közrehatott,
IV. Bérlői felelősségbiztosítás
A Felelőssélgbiztosítások Különös Szerződési Feltételei alapján megkötött bérlői felelősségbiztosítás alapján a biztosító – a biztosítási szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint - megtéríti a biztosított, mint bérlő által bérelt helyiségben, (ingatlanban) okozott dologi károkat, amelyekért, mint bérlő, a polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.
2. Kockázatviselésből kizárt károk
A biztosító a bérlői felelősségbiztosítás alapján nem téríti meg
a) a bérelt ingatlanban az elhasználódás, kopás és a rendszeres igénybevétel, illetőleg a rendeltetésszerű használat miatt bekövetkező károkat,
b) a bérlemény jogellenes használatából eredő károkat,
c) a biztosítási esemény bekövetkezése miatt szünetelő, megszűnő bérbeadásból származó gazdasági-vagyoni hátrányt (termelés kiesés, egyéb költség, veszteség)
d) azon személyek által okozott károkat, akik a biztosított bérlővel kötött megállapodás alapján használják a bérlet tárgyát vagy annak bármely részét, tartozékát,
e) azokat a károkat, amelyekért a biztosított, mint bérlő, jogszabálynál szigorúbb szerződésben kikötött vagy egyoldalú felelősségvállalása alapján tartozik helytállni.
3. Kárbejelentési kötelezettség
A biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani a bérbeadóval kötött bérleti szerződést.
V. Bérbeadói felelősségbiztosítás
A Felelőssélgbiztosítások Különös Szerződési Feltételei alapján megkötött bérbeadói felelősségbiztosítás alapján a biztosító – a biztosítási szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint – megtéríti a biztosított, mint az ingatlan bérbeadója által a bérlőnek a bérlemény területén lévő, a bérlemény rendeltetésszerű használatához szükséges vagyontárgyaiban okozott azokat a károkat, melyekért a biztosított a polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.
2. Kockázatviselésből kizárt károk
A biztosító a bérbeadói felelősségbiztosítás alapján nem téríti meg
a) a szavatosság alapján fennálló kötelezettségeket és az azzal összefüggésben felmerülő költségeket, valamint a késedelemmel, nem teljesítéssel kapcsolatban felmerülő károkat és költségeket,
b) a bérleti szerződés szándékos megszegésével okozott károk,
c) a biztosítási esemény bekövetkezése miatt a bérlő által folytatott tevékenység szünetelése, megszűnése miatt bekövetkező gazdasági hátrány (termeléskiesés, többletköltség, elmaradt bérleti díj),
d) a biztosított által - a bérlemény használatára, karbantartására, javítására, felújítására vonatkozó – tájékoztatási kötelezettség elmulasztásából eredő károkat és költségeket.
3. Kárbejelentési kötelezettség
A biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani a bérlővel kötött bérleti szerződést.
VI. Környezetszennyezői felelősségbiztosítás
1.1. A Felelősségbiztosítások Különös Szerződési Feltételei alapján megkötött környezetszennyezői felelősségbiztosítás alapján biztosítási eseménynek minősül a környezetet veszélyeztető tevékenység által okozott dologi és személyi sérüléses károk, amelyekért a biztosított a polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.
1.2. Környezetszennyezésnek minősül az a tevékenység vagy mulasztás, amely környezetkárosodást idéz elő. A környezetkárosodás a környezet valamely elemének (pl. föld, levegő, víz, élővilág) olyan mértékű változása, szennyezettsége, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mértéke, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg az élővilágot kedvezőtlenül érinti.
1.3. Dologi kár:
Valamely vagyontárgy sérülése, megsemmisülése
1.4. Személyi sérülés:
Valamely személy testi épségének, egészségének megkárosítása, a meglévő egészségi állapotának romlása (állapotrosszabbodás), továbbá halála.
1.5. Vagyoni kár
A károsultat a személyi sérülésével okozati összefüggésben ért vagyoni kár
1.6. Sérelemdíj
A károsult részére a személyiségi jogának megsértéséből ért nem vagyoni sérelemért fizetendő egyszeri, egyösszegű pénzbeli térítés.
2. Kockázatviselésből kizárt károk
A biztosító a környezetszennyezői felelősségbiztosítás alapján nem téríti meg
a) környezeti elemekben (pl. föld, levegő, víz, élővilág) okozott károkat,
b) magukban a környezetkárosodást előidéző dolgokban keletkezett kárt,
c) a lassú, folyamatos vagy rendszeresen ismétlődő, továbbá a nem hirtelen és előreláthatatlanul bekövetkezett károkat,
d) az útrongálási és a növényi kultúrákban okozott letaposási károkat,
e) vegyszerezéssel, vegyszer kiszórásával okozott károkat,
f) genetikailag módosított termékek gyártásával, forgalmazásával, illetve felhasználásával okozott károkat.
A biztosító mentesülése szempontjából súlyosan gondatlan magtartásnak minősül, ha a biztosítottat jogszabályban, hatósági határozatban, közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban megállapított, közvetlenül vagy közvetve a környezet védelmét szolgáló előírás megszegése vagy határérték túllépése miatt 300 000 forint vagy azt meghaladó környezetvédelmi bírsággal sújtották.
F. Kiegészítő biztosítások
I. Munkahelyi balesetbiztosítás
A WÁBERER HUNGÁRIA Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: biztosító) a kiegészítő munkahelyi balesetbiztosítás alapján arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében a kiegészítő munkahelyi balesetbiztosítási feltételekben meghatározott kockázatokra fedezetet nyújt és a feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosított részére meghatározott szolgáltatást teljesít a biztosítási feltételekben meghatározott módon és mértékben.
A Vállalkozói vagyonbiztosítás kis- és középvállalkozások mellé kötött kiegészítő munkahelyi balesetbiztosítási szerződésre a felek szerződésében és a munkahelyi balesetbiztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Vállalkozói Vagyonbiztosítás Különös Feltételek és az Általános Kárbiztosítási Feltételek rendelkezései megfelelően irányadók.
Ha valamely, a felek szerződésében, és a munkahelyi balesetbiztosítás feltételeiben nem szabályozott kérdésről sem a Vállalkozói Vagyonbiztosítás Különös Feltételek, sem az Általános Kárbiztosítási Feltételek nem rendelkeznek, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) a balesetbiztosítási szerződés rendelkezései, a kárbiztosítási szerződés általános szabályai, a biztosítási szerződés általános szabályai, a szerződés általános szabályai, továbbá a kötelmek közös szabályai megfelelően alkalmazandók.
1. Biztosító, szerződő, biztosított, kedvedzményezett
A kiegészítő munkahelyi balesetbiztosítás szerződője a Vállalkozói Vagyonbiztosítás Különös Feltételek szerint biztosítottnak minősülő, az üzletszerű gazdasági tevékenységet ténylegesen folytató, név, cégnév (elnevezés), lakcím, székhely (telephely, fióktelep), adószám, cégjegyzékszám, nyilvántartási vagy nyilvántartásba vételi szám, továbbá főtevékenység adatokkal megjelölt és azonosítható vállalkozás.
1.2.1. A kiegészítő munkahelyi balesetbiztosítás biztosítottja kizárólag a biztosítási kötvényben (biztosítási fedezetet igazoló dokumentumban) megjelölt biztosított vállalkozásnak, mint munkáltatónak, a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában munkajogviszony alapján bejelentett munkavállalója (csoportos biztosítás).
1.3.1. A szerződő fél a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal a biztosított írásbeli hozzájárulásával kedvezményezettet jelölhet, és a biztosítási esemény bekövetkezéséig ugyanilyen formában és a biztosított írásbeli hozzájárulásával a kijelökést visszavonhatja és más kedvezményezettet nevezhet meg. A kedvezményezett jelölése esetén a biztosítási szolgáltatásra (a biztosítási összegre) a kedvezményezett jogosult.
1.3.2. A kedvezményezett jelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezése előtt meghal vagy jogutód nélkül megszűnik.
1.3.3. A biztosítási szerződésnek a biztosított írásbeli hozzájárulása nélkül kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis. Ilyen esetben kedvezményezettnek a biztosítottat vagy örökést kell tekinteni, aki a csoportos kiegészítő munkahelyi balesetbiztosítás alapján nem köteles a szerződő félnek megtéríteni a kifizetett biztosítási díjakat és a szerződésre fordított költségeket.
2. Biztosított belépése a szerződésbe, a biztosított és a szerződő fél közötti jogviszony megszűnése
2.1. A biztosító és a szerződő fél akként rendelkeznek, hogy kizárják a biztosított belépését a csoportos munkahelyi balesetbiztosítási szerződésbe. Ennek alapján, ha a biztosított a csoportból kiválik, a
munkahelyi balesetbiztosítást egyéni biztosításként nem folytathatja tovább.
2.2. Amennyiben a biztosítottnak a szerződő féllel fennálló munkajogviszonya megszűnik, a biztosítottra vonatkozó biztosítási fedezet is megszűnik.
3. A kockázatviselés helye és időbeli hatálya
3.1. A biztosító kockázatviselése a szerződő fél által a biztosítási kötvényben (biztosítási fedezetet igazoló dokumentumban) egyértelműen – címmel, helyrajzi számmal – megjelölt és a 3.4. pont szerint nyilvántartott székhelyen, telephelyen, fióktelepen, mint munkahelyen, bekövetkező biztosítási eseményekre terjed ki.
3.2. A biztosító kockázatviselése a kiegészítő biztosítási szerződés hatálya alatt bekövetkezett és legkésőbb a kiegészítő biztosítási szerződés megszűnésétől számított 30 napon belül bejelentett biztosítási eseményekre terjed ki.
3.3. A székhely, telephely, fióktelep fogalmára a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámoásról szóló 2006. évi V. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
3.4. Amennyiben a cég telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik, úgy azt a cégjegyzékben fel kell tüntetni. Egyéni vállalkozás esetén a székhely, telephely (telephelyek) és fióktelep (fióktelepek) címét be kell jelenteni és az egyéni vállalkozók nyilvántartásában kell rögzíteni.
4.1. Biztosítási eseménynek minősül a biztosított szervezetét ért olyan egyszeri külső hatás, amely a biztosított akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és amelynek következtében a biztosított a balesettől számított 1 éven belül:
a) meghal,
a) maradandó teljes (100%-os) egészségkárosodást szenved,
b) maradandó részleges (10%-os vagy azt meghaladó) egészségkárosodást szenved,
c) csonttörést, csontrepedést vagy olyan sérülést szenved, amely 10%-ot meg nem haladó maradandó egészségkárosodással, vagy legalább 28 nap munka- vagy keresőképtelenséggel jár (a továbbiakban: baleset).
4.2. Biztosítási fedezetből kizárt események
a) megemelés, rándulás, fagyás, napszúrás, hőguta,
b) foglalkozási megbetegedés (ártalom),
c) fokozott expozíció,
d) öngyilkosság, öncsonkítás vagy ezek kísérlete még akkor sem, ha azt a biztosított tudatzavarban követte el.
e) az él- és minősített sportolók sporttevékenysége során elszenvedett baleset (sportbaleset),
f) a veszélyes sportot folytató személyek sportbalesete (Veszélyes sportnak minősül az autó- és motorsportverseny és edzés, a teszttúra, a rallyverseny, a barlangászat, a szikla- és hegymászás, a búvárkodás, a jetski, a bungee jumping, és a rocky jumping, valamint a motor nélküli légi jármű, a segédmotoros vitorlázó repülőgép, a sárkányrepülőzés az ejtőernyő – beleértve a bázisugrást is – használata.),
g) a biztosított olyan balesete, mely azzal összefüggésben következett be, hogy a biztosított jogosítvány nélkül vezetett gépjárművet,
h) a fogak és fogpótlások bármilyen sérülése.
4.3. Foglalkozási megbetegedés a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely
a) a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve
b) a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.
4.4. Fokozott expozíció a munkavállaló szervezetében a munkavégzés során, a foglalkozás gyakorlása közben vagy azzal összefüggésben a külön jogszabályban meghatározott biológiai határértékeket meghaladó koncentrációja vagy mértéke, illetve zaj esetében 4000 Hz-en a 30 dB halláscsökkenés mindkét fülön.
5.1. A biztosítási díj alapja
A biztosítási díj a biztosított személyek száma, illetve a szerződő által választott biztosítási csomag alapján kerül meghatározásra.
5.2. A biztosítási díj megfizetése
5.2.1. A biztosítási időszakra fizetendő biztosítási díjat, a díjszámítás alapját, a díjfizetés módját és ütemezését a biztosítási szerződés elválaszthatatlan részét képező biztosítási ajánlat tartalmazza.
A biztosító értékkövetése a kiegészítő munkahelyi balesetbiztosításra nem terjed ki.
7.1. A biztosító biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződő fél által választott szolgáltatási csomagnak (I., II., III. vagy IV. választható kategória) megfelelően szolgáltat. A biztosító szolgáltatásának maximális mértéke az alábbi szolgáltatási táblázatban meghatározott biztosítási összeg.
Biztosítási esemény | A szolgáltatás összege [ezer Ft/fő/év] | |||
Kategóriák | I | II | III | IV |
Beleseti halál | 600 | 1 200 | 2 300 | 3 400 |
Baleseti rokkantság | 600 | 1 200 | 2 300 | 3 400 |
Csonttörés, csontrepedés | 3 | 8 | 10 | 10 |
8.1. A biztosított baleseti halála esetén a biztosító a 7. 7.1. pontban meghatározott szolgáltatási táblázatban feltüntetett biztosítási összeget fizeti ki a kedvezményezett részére.
8.2. Baleseti rokkantság, azaz a biztosított baleseti eredetű maradandó egészségkárosodása esetén a biztosító a 7. 7.1. pontban meghatározott szolgáltatási táblázatban feltüntetett biztosítási összeget fizeti ki a biztosított
részére. A maradandó egészségkárosodás miatt kifizetésre kerülő biztosítási összegbe a biztosító a csonttörés, csontrepedés címén már kifizetett biztosítási összeget beszámítja.
8.3. A biztosított baleseti eredetű részleges maradanó egészségkárosodása esetén, ha annak mértéke a 10%-ot eléri vagy meghaladja, a biztosító a teljes (100%-os mértékű) maradandó egészségkárosodás esetén fizetendő biztosítási összegnek az egészségkárosodás fokával arányos részét fizeti ki.
8.4. A balesetből eredő maradandó egészségkárosodás fokát – a biztosított foglalkozására (munkakörére) tekintet nélkül – az alábbiak szerint kell megállapítani:
Egészségkárosodás jellege | Mértéke (%) |
Mindkét szám látóképességének teljes elvesztése | 100 |
Mindkét felkar, alkar vagy kéz elvesztése | 100 |
Mindkét láb elvesztése | 100 |
Mindkét lábszár elvesztése | 90 |
Egyik szem látóképességének teljes elvesztése | 35 |
Amennyiben a biztosított a másik szem látóképességét már a biztosítási eseményt megelőzően elvesztette | 65 |
Egyik felső végtag vállízületből való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége | 70 |
Egyik felső végtag könyökízület fölötti teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége | 65 |
Egyik felső végtag könyökíztület alatt, vagy egyik kéz teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége | 60 |
Egyik alsó végtag combközép fölötti teljes elvesztése, vagy működésképtelensége | 50 |
Egyik alsó végtag combközépig való teljes elvesztése, vagy működésképtelensége | 60 |
Egyik alsó végtag lábszár közepéig való, vagy egyik láb teljes elvesztése, vagy működésképtelensége | 35 |
Egyik boka alatti elvesztése, vagy teljes működésképtelensége | 20 |
Egyik hüvelykujj teljes elvesztése, vagy működésképtelensége | 20 |
Egyik mutatóujj teljes elvesztése, vagy működésképtelensége | 20 |
Több ujj elvesztése egyenként | 5 |
Nagylábujj elvesztése | 5 |
A beszélőképesség teljes elvesztése | 60 |
Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése | 60 |
Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése | 15 |
Amennyiben a biztosított a másik fül hallóképességét már a biztosítási eseményt megelőzően elvesztette | 45 |
Ízlelő képesség elvesztése | 5 |
A szaglóérzék teljes elvesztése | 10 |
8.5. Valamely végtag és a végtag ujjainak együttes vagy azonos balesetre visszavezethetően egymást követő maradandó károsodása esetén az egészségkárosodás foka nem adódik össze; a biztosító a teljesítési kötelezettsége szempontjából a magasabb egészségkárosodási mértékét veszi figyelembe.
8.6. Ha a baleseti eredetű egészségkárosodás mértéke a 8. 8.4. pontban meghatározott táblázat alapján nem állapítható meg, akkor a maradandó
– teljes vagy részleges – egészségkárosodás mértékét a biztosító a vezető orvosa vagy orvos szakértője által a végleges állapot kialakulásakor, legkésőbb a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított két év elteltével állapítja meg.
8.7. Ha a maradandó egészségkárosodás mértéke a biztosítási esemény bejelentésétől számított 6 hónapon belül nem állapítható meg, a biztosított kérelmére a biztosító a vezető orvosa vagy orvos szakértője által vélelmezett várható egészségkárosodás mértékének megfelelő biztosítási összeg 50%-át előlegként kifizeti. Előleg folyósítása esetén a biztosító a véglegesen megállapított biztosítási összegbe az előleget beszámítja.
8.8. Ha a biztosított a biztosító vezető orvosa vagy orvos szakértője által megállapított maradandó egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, a biztosított és a biztosító az általuk közösen megjelölt orvos szakértői testülethez (orvosi bizottsághoz) fordulhatnak, illetőleg a biztosított maga is beszerezhet az általa megjelölt szakértőtől szakmai véleményt. A vizsgálat díját továbbá a biztosítottnak a vizsgálaton való megjelenésével felmerült utazási költségét – legfeljebb a II. osztályú vasúti jegy áráig - a biztosító viseli.
8.9. A biztosított életében esedékes szolgáltatások jogosultja a biztosított, aqmennyiben a biztosítási szerződésben kedvezményezett jelölése nem történt, vagy ha a kedvezményezett jelölése érvénytelen.
8.10. A biztosított halála esetén a szolgáltatás jogosultja a biztosított örököse, ha a biztosítási szerződésben kedvezményezettet nem jelöltek meg, vagy ha a kedvezményezett jelölése hatályát vesztette vagy érvénytelen.
II. Irodai elektronikus berendezések biztosítása
A WÁBERER HUNGÁRIA Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: biztosító) a kiegészítő irodai elektronikus berendezések biztosítása alapján arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében a kiegészítő irodai elektronikus berendezések biztosítása feltételeiben meghatározott vagyontárgyakra és kockázatokra fedezetet nyújt és a feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosított részére meghatározott szolgáltatást teljesít a biztosítási feltételekben meghatározott módon és mértékben.
A Vállalkozói vagyonbiztosítás kis- és középvállalkozások mellé kötött kiegészítő irodai elektronikus berendezések biztosításra a felek szerződésében és az irodai elektronikus berendezések biztosítása feltételeiben nem szabályozott kérdésekben a Vállalkozói Vagyonbiztosítás Különös Feltételek és az Általános Kárbiztosítási Feltételek rendelkezései megfelelően irányadók.
Ha valamely, a felek szerződésében, és az irodai elektronikus berendezések biztosítása feltételeiben nem szabályozott kérdésről sem a Vállalkozói Vagyonbiztosítás Különös Feltételek, sem az Általános Kárbiztosítási Feltételek nem rendelkeznek, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) a kárbiztosítási szerződés általános szabályai, a biztosítási szerződés általános szabályai, a szerződés általános szabályai, továbbá a kötelmek közös szabályai megfelelően alkalmazandók.
Biztosítási eseménynek minősül a biztosítási ajánlaton feltüntetett azonos értékelés alapján összevont biztosított vagyontárgyak hirtelen, váratlan módon fellépő sérülése, megsemmisülése, amennyiben annak oka:
- elektromos energia közvetlen hatásai (rövidzárlat, földzárlat, átívelés, átütés, áramerősség túlzott megnövekedése), amennyiben az okozott kár vizuálisan, önmagában szabad szemmel felismerhető, vagy
- külső események mechanikus hatásai (leesés, lökés, ütközés stb.), vagy
- összeroppanás, vákuum, nyomáshiány egyéb hatásai, vagy
- kezelési hiba, ügyetlenség, gondatlanság, amennyiben az okozott kár vizuálisan, önmagában szabad szemmel felismerhető.
2. Biztosítási összeg és annak korlátja
A biztosítási összeg a szerződő fél által a biztosított irodai elektronikus berendezésnek a biztosítási szerződésben berendezés csoportonként megjelölt értéke. A biztosítani kívánt berendezés csoportok együttes biztosítási összege nem haladhatja meg a 20 000 000,-Ft-ot.
3.1. A biztosító kockázatviselése az alábbi a)‒f) pontokban felsorolt vagyontárgyakra terjed ki, feltéve, hogy azok a kockázatviselés helyén és a biztosítási esemény bekövetkezésekor üzemkész állapotban voltak telepítve.
a) számítógépek, adatfeldolgozó berendezések és rendszereik a hozzájuk tartozó periféria egységekkel,
b) irodatechnikai berendezések: fénymásolók, projektorok, írásvetítők,
c) biztonságtechnikai berendezések, elektronikai behatolás jelző-, video megfigyelő és rögzítő berendezések,
d) telekommunikációs berendezések: telefonok (mobil telefonok kivételével), telefon alközpontok, telefaxok, üzenetrögzítők,
e) szórakoztató elektronikai berendezések: televíziók, rádiókészülékek, videó rekorderek és lejátszók, CD-, DVD, blue-ray lejátszók, tunerek, erősítők, equalizerek, műholdvevők beltéri egységei.
f) légkondicionáló berendezések, pénztárgépek, kártyaleolvasó terminálok, vonalkód olvasók.
3.2. Jelen feltétel alkalmazásában a biztosítható vagyontárgyak üzemképesen telepítettnek minősülnek, amennyiben a próbaüzemet követően normál üzemi állapotra alkalmasak.
Irodai elektronikus berendezések biztosítása a szerződő fél által választható önrészesedéssel vagy önrész nélkül köthető meg.
5.1. Javítással helyrállítható károsodás esetén a biztosító megtériti a korábbi üzemképes állapot biztositásához szükséges javtás költségeit, beleértve a szét- és összeszerelés, a fuvar (kivéve a légi fuvar) költségeit, valamint az esetleges vám költségeit. A javitás során fel nem használt károsodott, illetve kicserélt részeket megtekintés céljából a szerződőnek/biztosítottnak a biztosító rendelkezésére kell bocsátania.
5.2. A biztosított vagyontárgy teljes megsemmisülése (totálkár) esetén a biztositó a káridőponti (avult) értéket téríti meg, beleértve a fuvar (kivéve a légi fuvar), vám és szerelés költségeit. Teljesen megsemmisültnek tekintendő egy vagyontárgy akkor is, ha javításának költségei elérik vagy meghaladják a káridőponti avult értékét.
5.3. A károsodott vagyontárgy káridőponti (avult) értéke a vagyontárgynak a biztositási esemény bekövetkezésének időpontjában érvényes új értékéből évenként egyenlő mértékben alkalmazott avultatással kerül meghatározásra a vagyontárgy gyártásakor várható átlagos élettartama figyelembe vételével. Az avultatás maximális mértéke 70%.
5.4. A biztosító az irodai elektronikus berendezések alábbi a)‒c) felsorolt alkatrészeiben, illetőleg tartozékaiban keletkezett károkat csak akkor téríti meg, ha azok okozati összefüggésben vannak egy, a berendezésben keletkezett térítésköteles kárral.
a) elektron-, képfelvevő- és képvisszaadó csövek és lézer fényforrások;
b) világítótestek (izzók, fénycsövek);
c) besugárzó- és fűtőtestek, fűtőelemek.
5.5. Ezeknél az alkatrészeknél, illetőleg tartozékoknál a káridőponti (avult) érték az újrabeszerzési ár havi 2%-ával csökken, a 2. pont szerinti maximális mértékig, amennyiben a biztosítási esemény az új berendezés első üzembe helyezését követő 6 hónapon túl következett be.
5.6. Ha egy berendezés csoport alatt több, összetartozó berendezés van biztosítva, és ezek közül csak egyesek sérülnek vagy semmisülnek meg, a biztosító a káreseményeket úgy kezeli, mintha a sérült vagy teljesen megsemmisült berendezések külön tételekként lettek volna biztosítva, azaz a biztosítási összeg megfelelő része vonatkozik ezekre a károkra. (Például: Amennyiben két biztosított hordozható számítógép egyike megy tönkre, ebben az esetben a biztosítási összeg arányos része fog csak a károsodott berendezésre vonatkozni.)
5.7. A kiegészítő irodai elektronikus berendezések biztosítása alapján a biztosító szolgáltatásának felső határa (kártérítési limit) biztosított berendezésenként 500 000,-Ft
6. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki,
a) számítógépek egységein, tárolóin lévő adatokra, programokra,
b) kép-, hang- és adathordozókra, és a rajtuk tárolt információkra,
c) a gyártó, vagy forgalmazó által kiadott útmutatások (előírás, használati utasítás stb.) szerint rendszeresen cserélendő alkatrészekre (mintázó- és papírtovábbító hengerek, szűrők, stb.), valamint nem alkatrésznek minősülő kellékanyagokra (festékszalagok, festékkazetták, akkumulátorok, filmek, papírok, textil- és műanyag bevonatok),
d) üzemi és segédanyagokra (kontaktanyagok, hűtőanyagok, kenőanyagok, tisztítószerek stb.),
7. A biztosító nem fedezi azokat károkat, amelyek
a) tartós vegyi, hő-, mechanikus, elektromos, elektromágneses vagy időjárási hatások következményei, valamint akár indokolt, akár idő előtti elhasználódási, elöregedési, továbbá anyagfáradási jelenségek, korrózió, rozsda, vízkő vagy egyéb lerakódás hatásának tudhatók be
b) a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányosságok miatt keletkeztek, amelyekről a szerződő/biztosított tudott vagy tudnia kellett
c) a kockázatviselési helyen kívül való szállítások során keletkeztek
d) valamely kár után a végleges helyreállítás befejezése és a szabályszerű üzemeltetés feltételeinek biztosítása előtt való üzembe helyezés miatt következtek be
e) a berendezések avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával vagy a létesítési, telepítési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben keletkeztek
f) a kezelési utasítás szándékos megszegése miatt keletkeztek
g) anyag- és gyártási hiba miatt keletkeztek
h) más módon megtérülnek a szerződő/biztosított részére (garancia, jótállás, kártérítés, más szerződés stb.),
i) a felület megkarcolása, bevágása vagy egyéb olyan sérülések következtében keletkeztek, amelyek csak esztétikai hibát jelentenek (pl. lakk-, zománc- és horzsoláskárok).
j) avultság, karbantartás elmulasztásával, létesítési, telepítési, üzemeltetési szabályok, kezelési utasítás megszegésével, összefüggésben keletkeztek,
k) anyag- és gyártási hiba miatt keletkeztek,
l) a biztosított részére más módon megtérülhetnek (garancia, jótállás, kártérítés, más szerződés, jogviszony stb.).
G. Fejezet – Záradékok
1.Telephelyek számától függetlenül, egész szerződésre vonatkozó záradékok V01 – Tartam kedvezmény:
A felek a határozatlan tartamú biztosítási szerződésben a felmondási jogot 3 évre kizárták. Amennyiben a szerződő a korlátozás ellenére a biztosítási szerződést felmondja, akkor a szerződés megkötésekor a biztosítás díjából adott tartamkedvezmény arányos részét a biztosító visszamenőlegesen követelheti
V02 – Halasztott díjfizetés:
Határozatlan idejű és olyan határozott idejű szerződéseknél, amelyek tartama legalább 1 év, a kockázatviselés kezdete (a szerződés hatálybalépése)
– a biztosítási szerződés létrejötte esetén – a biztosítási ajánlaton feltüntetett időpont, amennyiben az első díjat a kockázatviselés kezdetének napjától számított legkésőbb 30. napon megfizették. Amennyiben a biztosítás első díját az esedékesség időpontjában nem fizették meg a biztosítási szerződés a harmincadik nap elteltével megszűnik.
V03 – Éves díj pótdíjazása
Mivel a biztosítási szerződésben kalkulált díj nem érte el a biztosító által előírt minimális éves díjat, az éves biztosítási díj megemelésre került a minimális éves díj szintjéig. A minimális éves díj 20 000 Ft, míg a minimális havi díj 5 000 Ft.
2.Telephelyenként külön választható záradékok
2.1. Kockázatviselési hely szerinti záradék V05 – Irodaház/shopping center
Irodaház: Egy vagy több olyan épület, ahol vállalkozások bérelhetnek termeket vagy szobákat; irodai felhasználásra, találkozók lebonyolításához illetve rendezvények szervezéséhez.
Shopping center: Olyan épület, ahol egyszerre több üzleti vállalkozás működik, kereskedési szándékkal.
V06 – Bevásárló központban
A bevásárlóközpont olyan építészetileg egységes, kereskedelmi célra tervezett, épített, közösen üzemeltetett és működtetett komplexum, amely egy adott vonzáskörzet ellátására szolgáló, különböző típusú és méretű üzletek, szolgáltató létesítmények szerves egysége.
V07 – Nem lakott épület
Az épület (épülettömb) akkor nem minősül lakottnak, ha abban nem található olyan lakás céljára szolgáló helyiség (lakás), amelyben állandó jelleggel (bejelentett lakcímmel) egy vagy több személy lakik és
• a legközelebbi lakás céljára szolgáló épület távolsága több 50 m-nél, és
• a szerződő / biztosított a kockázatviselési helyen folyamatos (non-stop, éjjel-nappali, három műszakos) tevékenységet nem folytat, vagy – a biztosított telephely nem őrzött, és
• a biztosított telephelyen állandó portaszolgálat nem működik.
V08 – Nem lakott területen belül
Amennyiben az épület (telephely) a település közigazgatási határán kívül helyezkedik el, akkor nem lakott területen belül található.
V09 – Kizárt kockázatviselési hely (Pavilon, garázssor, raktárbázis, vámáruraktár, aluljáró, szezonális) Pavilon: közterületen, önmagában álló 25 m2-nél kisebb, földszintes, bármilyen építőanyagból készült építmény Garázssor: lakóépületektől különálló, gépkocsik tárolására létesített építmény
Raktárbázison lévő raktárépület: olyan épület, ahol az árukat tárolják azok kereskedelemben történő (eladás, szétosztás stb.) felhasználása előtt. Vámáruraktár: olyan hely, ahol azon importált árukat tárolják vámfelügyelet alatt, amelyekhez tartozó adókat és vámokat nem fizettek meg a behozatal alkalmával.
Aluljáróban működő üzlet.
Szezonális működésű vállalkozás: egy vállalkozás szezonálisnak tekinthető a működés szempontjából, ha évente legalább 1 hónapig összefüggően szünetelteti a vállalkozás tevékenységét.
2.2. Őrzés szerinti záradék V10 – Portaszolgálat
A portaszolgálatot a biztosított objektum (telephely vagy épület) egyik bejárata közvetlen közelében a nap 24 órájában – a pihenő-, ünnep- és munkaszüneti napokat is beleértve – látják el. A szolgálati helyiségben az országos távhívó rendszerbe kapcsolt, működőképes fővonalú telefonkészülék vagy mobiltelefon üzemel. A portaszolgálat tevékenységét munkaköri leírás szabályozza. A szolgálatot ellátó személyzet csak a munkaköri leírásban szabályozott esetekben hagyhatja el szolgálati helyét.
V20 – Telephely őrzése
Az ajánlattevő bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított telephely őrzött, azaz a kockázatviselés helyének helyiségeit üzemidőn kívül – szombat, vasárnap és ünnep-napokon is – a szerződő (biztosított) által alkalmazottként vagy ezzel egyenértékű megbízásos jogviszonnyal foglalkoztatott őr vagy hatósági engedéllyel működő őrző szervezet, vállalkozás – akinek kizárólagos feladata a biztosított telephely őrzése – őrzi.
A felek megállapodnak, hogy a szerződő/biztosított a jelen záradékban meghatározott körülmények megváltozását a biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül írásban köteles bejelenteni.
2.3.Mechanikai védelmi szint szerinti záradék V11 – 1. mechanikai védelmi szint alkalmazása
Az ajánlattevő bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló
helyiségekre az alábbi (1. védelmi mechanikai szint) technikai feltételek teljesülnek:
Falak, födém, padozat
Legalább a 6 cm vastag tömör téglafallal egyenértékű áttörési ellen-állású.
Támpontok:
• bármilyen égetett tégla vagy más szilikát falazóelem;
• 6 cm vastag vasbeton szerkezet;
• 6–10 cm vastagságú tipizált szendvics-, vagy más, egyedi, leg-alább 10 cm vastagságú, többrétegű szerkezet, amelyben a határoló lemezek között hőszigetelő-, tűzálló-, és a mechanikai ellenálló képességet biztosító egyéb anyag(ok) található(k);
• minimum 1,0 mm vastagságú sík- vagy profilozott acéllemez, maximum 0,75 m fesztávon rögzítve;
• gyári elemekből összeállított faház.
Ajtók
Bejárati ajtó, az MSZ-ENV 1627:2000 szabvány 1. osztály szerint, de megfelel az alábbi paraméterek mindegyikének:
• az ajtólap folytonos felületű fa-, üveg-, műanyag-, vagy fém-szerkezet;
• az ajtótok a falazathoz legalább 4 ponton rögzített;
• zárás biztonsági zárral, vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezettel (garázsajtók);
• reteszhúzás elleni védelem (kétszárnyú ajtók)
A nyílászárók üvegezésese kívülről nem szerelhető, csak roncsolással bontható.
V12 – 2. mechanikai védelmi szint alkalmazása
Az ajánlattevő bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségekre az alábbi (2. védelmi mechanikai szint) technikai feltételek teljesülnek:
Falak, födém, padozat
Megegyezik a V11. sz. záradéknál leírttal.
Ajtók
Bejárati ajtó, az MSZ-ENV 1627:2000 szabvány 1. osztály szerint, de megfelel az alábbi paraméterek mindegyikének:
• az ajtólap folytonos felületű fa-, üveg-, műanyag-, vagy fém-szerkezet;
• az ajtótok a falazathoz legalább 4 ponton rögzített;
• záráspontosság oldalanként maximum 6 mm; a zárás biztonsági zárral legalább 14 mm-es reteszelési mélységben;
• fa ajtótok esetén a zárnyelvet fogadó ellenlemez vastagsága legalább 1,5 mm, két irányból, 2-3 db, minimum 4,5x50 méretű csavarral van a tokhoz rögzítve
• két biztonsági zár esetén az ellenlemezekre nem vonatkozik ez az előírás;
• műanyag ajtószerkezetek összes csavarkötése a műanyag profilok belsejében elhelyezett fém megerősítő elemekhez kapcsolódik;
• a hengerzár betétek letörés ellen védettek;
• kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek;
• üvegezett teraszajtót biztonsági zárral, vagy belülről, kulccsal zárható kilinccsel kell ellátni, A nyílászárók üvegezésese kívülről nem szerelhető, csak roncsolással bontható.
V13 – 3. mechanikai védelmi szint
Az ajánlattevő bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségekre az alábbi (3. védelmi mechanikai szint) technikai feltételek teljesülnek:
Falak, födém, padozat
Legalább 12 cm vastagságú tömör téglafallal egyenértékű áttörési el-lenállású. Támpontok:
• 6 cm vastagságú vasbeton panel;
• 10 cm vastagságú zsaluzott vasbeton lemez
Ajtók
Bejárati ajtó, az MSZ-ENV 1627:2000 szabvány 1. osztály szerinti, de megfelel az alábbi paraméterek mindegyikének:
• az ajtólap folytonos felületű fa-, üveg-, műanyag-, vagy fém-szerkezet;
• a tokszerkezetet a falhoz maximum 50 cm-enként, de hosszanti oldalanként minimum 4 ponton, legalább 10 cm mélyen rögzített;
• a záráspontosság oldalanként maximum 6 mm;
• a zárás biztonsági zárral, legalább két, egymástól minimum 30 cm távolságú zárási ponton, legalább 14 mm-es reteszelési mélységben valósul meg;
• a hengerzár betétek letörés ellen védettek;
• az ajtólap az aktív zárási pontokon kívül minimum 3 darab forgópánttal (nem fémajtó esetén), és 2 ponton kiemelés ellen védő szerkezettel kapcsolódik a tokhoz;
• fa ajtótokon a fő zár reteszvasát fogadó ellenlemez vastagsága legalább 1,5 mm, két irányból, 2-3 db, minimum 4,5x50 méretű csavarral, utólagosan felszerelt másodzár ellenlemeze legalább 4 db, minimum 4,5x50 méretű csavarral rögzített;
• műanyag ajtószerkezetek összes csavarkötése a műanyag profilok belsejében elhelyezett fém megerősítő elemekhez kapcsolódik;
• kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek;
• az ajtók üvegfelületeinek szükséges védelme az ablakokra meghatározottak szerinti
Ablakok, portálok
Csak a járó-, illetve megközelítési szinttől legfeljebb 3 m alsó párkány-magasságú, 30x30 cm-nél nagyobb felületű ablakokra (portálokra) vonatkozó követelmények:
• nem feltolható redőnnyel, vagy kívülről nem nyitható spalettával szerelt, vagy
• MABISZ által ajánlott, minimum P2A (A1) fokozatú biztonsági üvegezéssel, vagy
• MABISZ által ajánlott biztonsági üvegfóliával ellátott. A MABISZ ajánlásban meghatározott követelmények szerinti telepítés jognyilatkozattal igazolt.
A nyílászárók üvegezésese kívülről nem szerelhető, csak roncsolással bontható.
A felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosított) a jelen záradékban meghatározott körülmények megváltozását a biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül írásban köteles bejelenteni.
V14 – 4. mechanikai védelmi szint
Az ajánlattevő bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségekre az alábbi (4. védelmi mechanikai szint) technikai feltételek teljesülnek:
Falazat, födém, padozat
Legalább 38 cm vastagságú téglafallal egyenértékű áttörési ellenállású. Támpontok:
• 10 cm vastagságú vasbeton panel;
• 20 cm vastagságú zsaluzott vasbeton lemez
Ajtók
Bejárati ajtó, az MSZ-ENV 1627:2000 szabvány 2. osztály szerint, (a teljes körű mechanikai védelem elemeként ajánlott) vagy megfelel az alábbi paraméterek mindegyikének:
• az ajtólap és ajtótok tömör fa-, vagy fémszerkezetű;
• a fa ajtólap vastagsága minimum 40 mm;
• a tokszerkezetet a falhoz maximum 50 cm-enként, de hosszanti oldalanként minimum 4 ponton, legalább 10 cm mélyen rögzített;
• a záráspontosság oldalanként maximum 6 mm;
• a zárás biztonsági zárral, legalább két, egymástól minimum 30 cm távolságú zárási ponton, legalább 20 mm-es reteszelési mélységben valósul meg; a hengerzár betétek letörés ellen védettek;
• az ajtólap az aktív zárási pontokon kívül 2 ponton kiemelés ellen védő szerkezettel, nem fémajtó esetén minimum 3 darab forgópánttal kapcsolódik a tokhoz;
• fa ajtótok esetén a reteszeket fogadó ellenlemezek vastagsága legalább 2 mm, és legalább 2 ponton a tokon keresztül a falazathoz is rögzítettek;
• műanyag ajtószerkezetek összes csavarkötése a műanyag profilok belsejében elhelyezett fém megerősítő elemekhez kapcsolódik;
• kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek;
• az ajtók üvegfelületeinek szükséges védelme az ablakokra meghatározottak szerinti Ablakok, portálok
Csak a járó-, illetve megközelítési szinttől legfeljebb 3 m alsó párkány-magasságú, 30x30 cm-nél nagyobb felületű ablakokra (portálokra) vonatkozó követelmények:
• 100x300 mm-es kiosztású, min. 10 mm átmérőjű köracél – vagy ezzel megegyező áthatolási ellenállású – kívülről nem szerelhető rácsozattal védett;
• a fix rács a falazathoz legalább 4 ponton, min. 10 cm mélyen, falazó körmökkel rögzített - a mobil rács zárását 2 ponton záródó, letörés ellen védett biztonsági zár, vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgató szerkezet biztosítja.
A fentebb definiált rácsszerkezetek helyett alkalmazható bármilyen, a MABISZ által a részleges mechanikai védelem elemeként ajánlott (régebben: minősített) rács, redőny vagy minimum B1 (P6B) fokozatú biztonsági üvegezés. A MABISZ által előírt techikai megoldások irányelvei: az alábbi weboldalon érhetők el: http://www.mabisz.hu/images/stories/docs/biztonsagtechnika/technikai-megoldasok-ipari-kockazat.pdf
A nyílászárók üvegezésese kívülről nem szerelhető, csak roncsolással bontható.
2.4.Elektronikai védelmi szint szerinti záradék
V15 – Betörésjelző és riasztóberendezés alkalmazása
Az ajánlattevő bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek elektronikai riasztó, illetve jelzőberendezéssel védettek, amely helyi riasztást vált ki.
Alapvető követelmény a megfelelő felületvédelem és a csapdaszerű térvédelem együttes megvalósulása vagy a teljes körű térvédelem biztosítása.
• Megfelelő a felületvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer – éles üzemmódban – figyeli az összes nyílászáró szerkezetet és portált, jelzi az át- és behatolási kísérleteket. Üvegezett nyílászárók esetében a nyitásérzékelésen kívül üvegtörés érzékelés is szükséges.
• Csapdaszerű a térvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer – éles üzemmódban – a védett objektumban található veszélyeztetett tárgyak, kiemelt terek megközelítési útvonalait felügyeli.
• Teljes körű a térvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer – éles üzemmódban – felügyeli a védett objektum teljes belső terét és mindennemű illetéktelen emberi mozgást jelez.
Az elektronikai jelzőrendszer minden elemének MABISZ Termékmegfelelőségi ajánlással (régebben: Minősítési tanúsítvány) kell rendelkeznie, minimálisan a „részleges elektronikai jelzőrendszer eleme” besorolással. A rendszer telepítését a MABISZ vagyonvédelmi ajánlásrend-szere szerint kell elvégezni és ezt a telepítőnek a Termékmegfelelőségi ajánláson (régebben Minősítési tanúsítványon) kitöltött és aláírt nyilatkozattal kell igazolni. A rendszernek a MABISZ besorolástól függetlenül minimálisan az alábbi technikai paraméterekkel kell rendelkeznie:
• a központ szünetmentes tápegységének 72 órás folyamatos üzemelést kell biztosítania, a 72 óra letelte után pedig legalább egy riasztási ciklus végrehajtását;
• a központnak legalább 200 eseménytároló képességű eseménymemóriával kell rendelkeznie, amennyiben nem, akkor biztosítania kell, hogy a kiiktatott zóna bypass adatait külön erre a célra fenntartott memóriaterületen legalább 8 napig tárolja.
A felek megállapodnak, hogy a szerződő/biztosított a jelen záradékban meghatározott körülmények megváltozását a biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül írásban köteles bejelenteni.
V16 – Riasztás állandó készenléti ügyeleten
Az ajánlattevő bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek vagyonvédelmi távfelügyeleti rendszer által védettek.
A távfelügyeleti rendszer megfelel a MABISZ biztonsági távfelügyeleti rendszerekre vonatkozó ajánlásának, a védett objektumban lévő helyi elektronikai jelzőrendszer pedig a V15. sz. záradékban foglaltaknak.
A vagyonvédelmi távfelügyeleti szolgáltató tagja a Személy-, Vagyon-védelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamarának és rendelkezik szakhatósági engedéllyel. Diszpécserközpontja napi 24 órás üzemeltetésén túl kivonuló szolgálatot is biztosít, amelynek kiérkezési idejére maximum 15 percet szerződésben garantál.
A felek megállapodnak, hogy a szerződő/biztosított a jelen záradékban meghatározott körülmények megváltozását a biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül írásban köteles bejelenteni.
V17 – Rablótámadást jelző berendezés alkalmazása
Az ajánlattevő bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek elektronikai riasztó, illetve jelzőberendezéssel védettek, amelyre V16. sz. Záradékban meghatározott technikai feltételek teljesülnek.
A fentieken túlmenően a berendezés részét képezi – az ügyfélforgalom céljára és az értéktárolásra szolgáló helyiségekből működtethető és a nyitva tartás ideje alatt állandóan üzemképes állapotban lévő – rablótámadást jelző eszköz(ök) is.
A felek megállapodnak, hogy a szerződő/biztosított a jelen záradékban meghatározott körülmények megváltozását a biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül írásban köteles bejelenteni.
V18 – Rablótámadást jelző és rögzítő berendezés alkalmazása
Az bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek elektronikai riasztó, illetve jelzőberendezéssel védettek, amelyre V16. sz. záradékban meghatározott technikai feltételek teljesülnek.
A fentieken túlmenően a berendezés részét képezi – az ügyfélforgalom céljára és az értéktárolásra szolgáló helyiségekből működtethető és a nyitva tartás ideje alatt állandóan üzemképes állapotban lévő – rablótámadást jelző és rögzítő (pl. videó megfigyelő rendszer) eszköz(ök) is, amely a rögzített felvételek tárolását 72 órán át biztosítja.
A felek megállapodnak, hogy a szerződő/biztosított a jelen záradékban meghatározott körülmények megváltozását a biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül írásban köteles bejelenteni.
2.5. Egyéb vagyontárgyak biztosítása betöréses lopás és rablás esetén
V24 – Készpénz, értékpapírok és értékkészletek biztosítása betöréses lopás károkra
1. E záradék alapján a biztosító kockázatviselése – a biztosítási díj megfizetése esetén – kiterjed a készpénz- és értékpapír állományban keletkezett betöréses lopás
2. Biztosítható vagyontárgyak:
a) készpénz, és valuta;
b) bemutatóra szóló (jogérvényes nyilatkozat nélkül, egyszerű átadással átruházható) értékpapírok és más, a forgalomban ilyen minőségben használt okmányok, mint pl. államkötvények, befektetési-, és egyéb értékjegyek, hitellevelek. A biztosított értékpapírokról kimutatást kell vezetni, mely a kerestetéshez tartalmazza a megfelelő adatokat. E kimutatásokat az érték-papíroktól elkülönített módon kell tárolni, hogy az egyidejű károsodás lehetőleg kizárt legyen.
c) egyéb, egyszerű átadással átruházható, önmaga újraelőállítási költségétől független értéket – pl. egy szolgáltatás árát – megtestesítő értékcikkek, ha azokat a biztosított vagy szerződő a szolgáltatás igénybevétele céljából birtokolja (pl.: érvényes, nem lepecsételt levél- és okmánybélyegek, jegyek, kuponok, értékszelvények, telefonkártyák).
3. A biztosított készpénz, értékpapír esetében biztosítási összegként a biztosítási időszakon belül előforduló legmagasabb értéknek megfelelő első kockázati összeget kell meghatározni. A biztosító kockázatviselése ezen összegig terjed.
4. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége 50 000 Ft biztosítási összeg felett kizárólag akkor áll fenn, ha a biztosított vagyontárgyak a biztosítási esemény ideje alatt – a szerződésben rögzített – összes zárával lezárt értéktárolóban voltak elhelyezve.
Az értéktárolónak meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:
MABISZ által ajánlott (korábban: minősített) vagy a biztosító által elfogadott típus, amely:
• a minősítési tanúsítványnak vagy a gyártó telepítési előírásainak megfelelő módon falba vagy padozatba épített, vagy
• a 300 kg-nál kisebb tömegű értéktárolók 5000 N, a 1000 kg-nál kisebb tömegű páncélszekrények pedig 10 000 N lefeszítő erőnek ellenálló módon, az értéktárolón belül, épületszerkezeti tartóelemhez rögzítettek, vagy;
• az értéktároló össztömege legalább 1000 kg. Nem köteles a biztosító a szolgáltatás teljesítésére (kizárt esemény), ha a fenti követelmények nem vagy csak hiányosan teljesülnek.
V25 – Készpénz és értékpapírok biztosítása rablás károkra
1. E záradék alapján a biztosító kockázatviselése – a biztosítási díj megfizetése esetén – kiterjed a készpénz- és értékpapír állományban keletkezett rabláskárokra
2. Biztosítható vagyontárgyak:
a) készpénz, valuta;
b) bemutatóra szóló (jogérvényes nyilatkozat nélkül, egyszerű átadással átruházható) értékpapírok és más, a forgalomban ilyen minőségben használt okmányok, mint pl. államkötvények, befektetési-, és egyéb értékjegyek, hitellevelek. A biztosított értékpapírokról kimutatást kell vezetni, mely a kerestetéshez tartalmazza a megfelelő adatokat. E kimutatásokat az érték-papíroktól elkülönített módon kell tárolni, hogy az egyidejű károsodás lehetőleg kizárt legyen.
c) egyéb, egyszerű átadással átruházható, önmaga újraelőállítási költségétől független értéket – pl. egy szolgáltatás árát – megtestesítő értékcikkek, ha azokat a biztosított vagy szerződő a szolgáltatás igénybevétele céljából birtokolja (pl. érvényes, nem lepecsételt levél- és okmánybélyegek, jegyek, kuponok, értékszelvények, telefonkártyák).
3. A biztosított készpénz, értékpapír esetében biztosítási összegként a biztosítási időszakon belül előforduló legmagasabb értéknek megfelelő első kockázati összeget kell meghatározni. A biztosító kockázatviselése ezen összegig terjed.
4. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége 500 000 Ft biztosítási összeg felett kizárólag akkor áll fenn, ha a biztosított vagyontárgyak a biztosítási esemény ideje alatt – a szerződésben rögzített
– összes zárával lezárt értéktárolóban voltak elhelyezve.
Az értéktárolónak meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:
MABISZ által ajánlott (korábban: minősített) vagy a biztosító által elfogadott típus, amely:
• a minősítési tanúsítványnak vagy a gyártó telepítési előírásainak megfelelő módon falba vagy padozatba épített, vagy
• a 300 kg-nál kisebb tömegű értéktárolók 5000 N, a 1000 kg-nál kisebb tömegű páncélszekrények pedig 10 000 N lefeszítő erőnek ellenálló módon, az értéktárolón belül, épületszerkezeti tartóelemhez rögzítettek, vagy;
• az értéktároló össztömege legalább 1000 kg.
5. 2 000 000 Ft biztosítási összeg felett a 4. pont szerinti páncél-szekrénynek késleltetett nyitású időzárral is rendelkeznie kell, amelyet a szerződő/biztosított minimálisan 15 perccel késleltetett nyitással működtet, valamint a kockázatviselési helyen a V17. számú záradék szerinti rablótámadás jelző berendezést is üzemeltetni kell.
6. 5 000 000 Ft biztosítási összeg felett az 5. pontban leírtakon kívül a kockázatviselési helyen a V18. számú záradék szerinti rablótámadás jelző és rögzítő berendezést is üzemeltetni kell vagy fegyveres őrzést biztosítani a V20. számú záradék előírásai szerint.
7. 10 000 000 Ft biztosítási összeg felett a biztosító a szerződésben a fentiektől eltérő egyéb védelmi előírásokat is alkalmazhat.
8. Szerződő felek a 4.–6. pontban megállapított maximális biztosítási összegektől pótdíj alkalmazása mellett legfeljebb 50%-ban eltérhetnek.
9. Nem köteles a biztosító a szolgáltatás teljesítésére (kizárt esemény), ha a fenti követelmények nem vagy csak hiányosan teljesülnek.
V26 – Értékkészletek biztosítása betöréses lopáskárokra
1. E záradék alapján a biztosító kockázatviselése – a megállapított biztosítási díj megfizetése esetén – kiterjed az érték-készletekben keletkezett betöréses lopás károkra.
2. Biztosítható vagyontárgyak
Értékkészletek: azaz arany, platina, drágakövek, igazgyöngyök és az ezen anyagokból vagy ezen anyagok felhasználásával készült tárgyak, ékszerek, érmegyűjtemények.
3. Az értékkészletek esetében biztosítási összegként a biztosítási időszakon belül előforduló legmagasabb értéknek megfelelő első kockázati összeget kell meghatározni. A biztosító kockázatviselése ezen összegig terjed.
4. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a betöréses lopás károkra kizárólag akkor áll fenn, ha a biztosított vagyontárgyak a biztosítási esemény ideje alatt – a szerződésben rögzített – összes zárával lezárt értéktárolóban (pl. pénzszekrény, fali- vagy bútorszéf, páncél-szekrény) voltak elhelyezve. Az értéktárolónak meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:
MABISZ által ajánlott (korábban: minősített) vagy a biztosító által elfogadott típus, amely:
• a minősítési tanúsítványnak vagy a gyártó telepítési előírásainak megfelelő módon falba vagy padozatba épített, vagy
• a 300 kg-nál kisebb tömegű értéktárolók 5000 N, a 1000 kg-nál kisebb tömegű páncélszekrények pedig 10 000 N lefeszítő erőnek ellenálló módon, az értéktárolón belül, épületszerkezeti tartóelemhez rögzítettek, vagy;
• az értéktároló össztömege legalább 1000 kg.
Nem köteles a biztosító a szolgáltatás teljesítésére (kizárt esemény), ha a fenti követelmények nem vagy csak hiányosan teljesülnek.
V27 – Értékkészletek biztosítása rablás károkra
1. E záradék alapján a biztosító kockázatviselése – a megállapított biztosítási díj megfizetése esetén kiterjed a kockázatviselés helyén nyitvatartási idő alatt lezárt értéktárolón kívül, kirakatban, vitrinben vagy más – az értékkészlet bemutatására, megmunkálására stb. szolgáló berendezésen – elhelyezett értékkészletekben keletkezett rablás károkra.
2. Biztosítható vagyontárgyak:
Értékkészletek: azaz arany, platina, drágakövek, igazgyöngyök, és az ezen anyagokból vagy ezen anyagok felhasználásával készült tárgyak, ékszerek, érmegyűjtemények.
3. Az értékkészletek esetében biztosítási összegként a biztosítási időszakon belül előforduló legmagasabb értéknek megfelelő első kockázati összeget kell meghatározni. A biztosító kockázatviselése ezen összegig terjed.
4. 500 000 Ft biztosítási összeg felett a kockázatviselési helyen a V17. számú záradék szerinti rablótámadás jelző berendezést is üzemeltetni kell.
5. 2 000 000 Ft biztosítási összeg felett a kockázatviselési helyen a V18. számú záradék szerinti rablótámadás jelző és rögzítő berendezést is üzemeltetni kell.
6. 5 000 000 Ft biztosítási összeg felett a kockázatviselési helyen a V18. számú záradék szerinti rablótámadás jelző és rögzítő berendezést kell üzemeltetni és fegyveres őrzést biztosítani a V20. számú záradék előírásai szerint.
7. 10 000 000 Ft biztosítási összeg felett a biztosító a szerződésben a fentiektől eltérő egyéb védelmi előírásokat is alkalmazhat.
8. Szerződő felek a 4.–6. pontban megállapított maximális biztosítási összegektől pótdíj alkalmazása mellett legfeljebb 50%-ban eltérhetnek.
9. Nem köteles a biztosító a szolgáltatás teljesítésére (kizárt esemény), ha a fenti követelmények nem vagy csak hiányosan teljesülnek.
V28 – Kirakatszekrény biztosítása
1. E záradék alapján – a megállapított biztosítási díj megfizetése esetén – a biztosítási fedezet kiterjed a biztosított kereskedelmi egységhez tartozó kirakatszekrényekben és a bennük elhelyezett készletekben keletkezett károkra is. Jelen külön feltétel alapján nyújtott biztosítási szolgáltatás kiterjed a kirakatszekrény üvegezésének töréskáraira is.
2. Kirakatszekrény minden olyan, az áruk bemutatására szolgáló le-határolt térrész, amely az üzlettől elkülönülten, attól távolabb vagy az üzlet külső határoló falán helyezkedik el és az üzlettel nem képez egy légteret. Kirakatszekrénynek minősülnek azok a kirakatok is, amelyek az üzlettel egy légkört képeznek, de a bennük elhelyezett árukészlet az üzletre előírt védelmi rendszeren kívül helyezkedik el (pl.: a bolt belső terét figyelő mozgásérzékelő a kirakati térbe „nem lát be” vagy az áruk a kirakatüvegen belül elhelyezett rács, falazat vagy más, a behatolást gátló épületszerkezeti elem és a kirakatüveg között vannak).
3. A biztosítási összeget kirakatszekrények és a bennük elhelyezett készlet értéke alapján, első kockázatra kell meghatározni, amelynek mértékét a biztosító korlátozza.
2.6. Önrésszel létrejövő biztosítás
V21 – Tűz- és elemi kár esetén választott önrész
A biztosítási ajánlaton feltüntetésre kerülő, abszolút összegben, meghatározott önrészesedés a tűz- és elemi károk és a káreseményekkel összefüggésben felmerülő egyéb kiadásoknak azon része, amelyet a biztosított tűz- és elemi káresemény kapcsán önmaga visel. A biztosító az ön- részesedésnek megfelelő összeget a ténylegesen megállapított kárösszegből és a káreseménnyel összefüggésben felmerülő költségekből vonja le.
V22 – Betöréses lopás és rablás kár esetén választott önrész
A biztosítási ajánlaton feltüntetésre kerülő, abszolút összegben, meghatározott önrészesedés betöréses lopás és rablás károk és a káreseményekkel összefüggésben felmerülő egyéb kiadásoknak azon része, amelyet a biztosított betöréses lopás és rablás káresemény kapcsán önmaga visel. A biztosító az ön-részesedésnek megfelelő összeget a ténylegesen megállapított kárösszegből és a káreseménnyel összefüggésben felmerülő költségekből vonja le.
V23 – Irodai elektronikus berendezések kár esetén választott önrész
A biztosítási ajánlaton feltüntetésre kerülő, abszolút összegben, meghatározott önrészesedés Irodai elektronikus berendezések károk és a káreseményekkel összefüggésben felmerülő egyéb kiadásoknak azon része, amelyet a biztosított Irodai elektronikus berendezések káresemény kapcsán önmaga visel. A biztosító az ön-részesedésnek megfelelő összeget a ténylegesen megállapított kárösszegből és a káreseménnyel összefüggésben felmerülő költségekből vonja le.
2.7.Egyéb záradékok
V19 – Idegen tárgyak biztosítása
E záradék alapján a biztosító kockázatviselése kiterjed az idegen (javításra, tisztításra, használatra, bizományba, megőrzésre stb. átvett vagy bérelt) vagyontárgyakra olyan mértékben, amilyen mértékben a szerződő az idegen vagyontárgyak tekintetében felelősséggel tartozik. Az átvett vagyontárgyakról írásba foglalt szerződéssel, bizonylatokkal kell rendelkeznie a biztosítottnak. A bekövetkezett kárt a biztosító akkor téríti meg, ha a kár megtérítésére másik hatályos biztosítás alapján nem kerülhet sor (Lásd ÁKF 10. pontja). A biztosítási összeg megadásakor – az túlbiztosítás illetőleg az alulbiztosítás elkerülése érdekében – az idegen vagyontárgy tulajdonosának áfa visszaigénylésre való jogosultságára tekintettel kell meghatározni a biztosított vagyontárgyak biztosítási összegét.. Az egyes vagyontárgyakban keletkezett kár esetén a biztosító a károsodás mértékének megfelelő javítás (helyreállítás, pótlás) tényleges költségét téríti meg, ez azonban nem haladhatja meg a vagyontárgy káridőponti (avult) értékét. Totálkár esetén a biztosítási szolgáltatás összege a vagyontárgy tényleges, kár-időponti (avult) értéke, ingatlanok esetén maximálisan a szerződésben feltüntetett biztosítási összeg lehet, figyelembe véve a szerződésre irányadó általános rendelkezéseket is. A szerződő és a károsult (tulajdonos) között létrejött – a biztosítási szolgáltatási összegre vonatkozó – megállapodás a biztosító részére nem jelent kötelezettséget ezen összeg kifizetésére. A biztosító a megállapított biztosítási szolgáltatási összeget az idegen vagyontárgy tulajdonosának fizeti ki.
V29. -.Építés-szerelés záradék
1. Ezen záradék alapján a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, kizárásainak, záradékainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a biztosított a megállapított pótdíjat megfizette, a biztosítás üvegtörés- illetve betöréses lopás- és rabláskárokat kizárva, minden egyéb módozatra megköthető.
2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki
- bármely következményi kárra, beleértve a kötbér, késedelem, nem teljesítés vagy szerződés megszüntetés miatti veszteségre,
- hibás tervezés miatti veszteségekre és károkra,
- azon károkra, melyek azért következtek be, mert az építtető vagy építő magatartása műszaki irányelveket, szabályozás vagy a szakmára érvényes törvényes vagy hatósági előírásokkal kapcsolatos szabályokat sért meg,
- azon károkra, melyek olyan építőelemek, építőanyagok vagy alapanyagok használatából származnak, amelyeket nem vizsgáltak meg az érvényben lévő hatósági előírásoknak megfelelően, vagy amelyeket az előírás szerinti vizsgálat során az illetékes hatóság kifogásolt, vagy forgalomba hozatali engedély nélkül árusítanak,
- használaton kívül helyezés miatt bekövetkező elhasználódás, tönkremenetel, korrózió, oxidáció és értékcsökkenés,
- betöréses lopásnak nem minősülő lopáskárokra és olyan veszteségekre és károkra, melyek a rész- illetve a teljes átadás vagy elszámolás során derülnek ki.
V30 – Egyedi záradék
A jelen vállalkozói vagyonbiztosítási szerződés az ajánlat mellékletét képező egyedi záradékkal jött létre.
H. Fejezet – Vagyonvédelmi melléklet
1.1. Lezárt helyiség
A térnek minden oldalról épületszerkezetekkel határolt része.
1.2. Törés elleni védelem
Letörés ellen védett a hengerzárbetét, ha a külső oldalon (rácsajtók, üvegezett ajtók esetében – ahol a zárbetét belső oldala is hozzáférhető – a belső oldalon is) az ajtólap síkjából – vagy a kívülről csak roncsolással eltávolítható zárcímer, szintezőfém, rozetta stb. síkjából – nem nyúlik ki 2 mm-nél hosszabban.
1.3. Reteszhúzás elleni védelem
A kétszárnyú ajtók rögzített szárnyai reteszhúzás ellen akkor vannak védve, ha a szárny reteszei (csúszó-, áthajtó- vagy elfordítós rigli) ellenállnak a külső feszítést követő elmozdításnak. (Ilyen pl. facsavar egy furaton keresztül a reteszen át, vagy akár egy belülről beszorított és lecsavarozott ék a nem nyíló szárny alá stb.)
1.4. Biztonsági zár
Biztonsági zárnak minősül a tartószerkezetével együtt, a Mabisz által minősített biztonsági lakat, továbbá a minimum 5 csapos hengerzárral ellátott zárszerkezet, a minimum 6 rotoros mágneszárral ellátott zárszerkezet, továbbá minden olyan lamellás zárszerkezet, amelyet a Mabisz „biztonsági zárnak” minősített. Mindegyiknek minimum 10 000 variációs lehetőséggel kell rendelkeznie.
1.5. Aktív zárási pont
Aktív zárási pontnak számít az a záróelem, amelyet közvetlenül vagy áttételesen, de nyitó-záró szerkezettel (kulccsal) lehet mozgatni.
1.6. Passzív zárási pont
Ide tartoznak mindazok a zárást biztosító elemek, amelyek nem kulccsal hozhatók működésbe. A forgópántok és a passzív zárótüskék (a ki- és befeszítést gátlók) összesen egy passzívzárási pontnak tekintendők.
1.7. Kiemelés elleni védelem
Az ajtóra eredetileg vagy utólag felszerelt olyan műszaki megoldás, amely kívülről történő támadás esetén megakadályozza a zárt ajtónak a zsanérról való leemelését.
1.8. Be- és kifeszítés elleni védelem
Olyan műszaki megoldás, amelyik hatásosan késlelteti, illetve megakadályozza a nyílászáró külső oldal felőli be- vagy kifeszítését. Alapvető megoldás a minél jobb záráspontosság, de megfelelő pl. a keret és az ajtólap éleinek vasalása és a hevederzár is.
1.9. Záráspontosság
Zárt állapotban az ajtó lapja és az ajtókeret oldalai közötti, mm-ben mért legnagyobb távolság.
1.10. Fúrás elleni védelem
Fúrás ellen védett az a zárszerkezet, zárcilinder, amelyet a beépített vagy a fúrás ellen utólag felszerelt védelmi elemek miatt nem lehet megfúrni, illetve a zárszerkezet fúrás esetén sem lesz nyitható.
1.11. Finomnyitás elleni védelem
Finomnyitás ellen akkor védett a zár, ha csak a rendeltetésszerű használatára szolgáló eszközzel lehet működtetni. Ilyen a két vagy több csapsoros, illetőleg a több különböző fizikai elven működő zárbetét.
1.12. Önálló zárási pont
Önálló zárási pontnak csak az egymástól legalább 30 cm-re elhelyezkedő zárnyelvek (reteszvasak) tekinthetők.
1.13. Reteszelési mélység
A zárnyelvnek a fogadóelembe (vasalatba) való benyúlása, illetve a benyúlás mélysége.
1.14. Vagyonvédelmi fóliák
Mindazok a – szakcég által az üvegfelületek belső oldalára telepített – vagyonvédelmi (biztonsági) fóliák, amelyek az üveget annak összetörésekor egyben tartják.
1.15. Biztonsági üvegek
Több üvegréteg közé helyezett vagyonvédelmi fólia egybeépítésével gyártott üvegszerkezetek, vagy egyéb olyan fényáteresztő anyagok, amelyeket a rétegvastagságból, összetételből adódó tulajdonságaik miatt „átdobást gátló” (A0, A1, A2, A3), illetve „betörést késleltető” (B1, B2, B3) minősítéssel láttak el.
1.16. Állandóan lakott ingatlan
Az az épület minősül állandóan lakott épületnek, ahol legalább 250 napon keresztül folyik legalább napi egyműszakos (8 órás) tevékenység.
1.17. Nyílászárók
Nyílászárók a tér elhatárolására szolgáló, közlekedésre, szellőzésre, természetes megvilágításra szolgáló, zárható vagy állandóan zárt állapotban lévő épületszerkezetek (pl. ajtók, ablakok, illetve szellőzőnyílások, -járatok lezáró szerkezetei).
1.18. Megerősített zárnyelvfogadó lemez
A zárnyelvfogadó acéllemez akkor megerősített, ha legalább 1,5 mm vastag, nemcsak a tokhoz, ha-nem legalább 2 db, egymástól minimum 200 mm- re lévő fémdübellel, a beton vagy tégla tartószerkezetbe legalább 50 mm mélyen kerül rögzítésre.
1.19. Megerősített zárszerkezet
A zárszerkezet akkor megerősített, ha a külső (támadási) oldalról felfúrás ellen keményfém (60 HRC keménységű, vagy ezzel egyenértékű anyag) lappal/lapokkal kívülről nem szerelhető módon, az ajtólap síkján belül védett.
1.20. Megerősített zárpajzs
A zárpajzs akkor megerősített, ha a külső (támadási) oldalon lévő, de onnan nem szerelhető fém zárpajzs (zárcímer) védelmet nyújt azon cilinderzárak (henger- és mágneszárak) törése ellen, amelyek a zárpajzs külső síkjából legfeljebb 1 mm-re állnak ki, továbbá a külső (támadási) oldalon lévő, de onnan nem szerelhető keményfém zárpajzs (zárcímer) védelmet nyújt a cilinderzárak (henger- és mágneszárak) felfúrása vagy magkihúzása ellen.
1.21. Egy oldalon, több ponton záródó nyílászárók
A zárnyelveknek egymástól legalább 300 mm-re és minimum 20 mm mélyen kell a fogadószerkezetben reteszelniük attól függetlenül, hogy egy vagy annál több biztonsági zár által működtetett mechanika hozza létre a zárást.
1.22. Minősített rács
Minősített rácsnak minősül az a támadási oldalról nem szerelhető rács, amely:
a) legfeljebb 100 x 300 mm-es rácskiosztású,
b) legalább 12 mm átmérőjű tömör, gömb-, kör-acélból készült,
c) az épület, építmény teherhordó épületszerkezetéhez legalább 15 cm-es beépítési, rögzítési mélységgel (hagyományos, kisméretű tégla-, illetve betonfal esetén legalább 10 cm) rögzített,
d) a rögzítő elem az épületszerkezet külső síkjához képest (ha a falvastagsága azt engedi) körülbelül 45°-ban ferdén, a falkáva élétől pedig legalább 50 mm-re helyezkedik el,
e) rögzítési pontjai anyagában és keresztmetszet-ében a ráccsal megegyező anyagúak, minimális darabszámuk függőleges oldalanként kettő, vízszintes oldalanként egy, illetve méterenként plusz egy-egy mindkét irányban, vagy
f) a fentiekkel egyenértékű, más mechanikai megoldás.
1.23. Tolózár, retesz
a) csak párban (alul-felül) szerelve elfogadott,
b) a nyílószárny élébe (bütüjébe) bevésésre kerül, vagy az
c) ajtólap belső oldalára, külső oldalról nem szerelhető módon legalább 4 db átmérőjű 5 mm átmenő kapupántcsavarral rögzített,
d) a retesz nyírómetszete legalább átmérőjű 8 mm-es tömör, gömb-, köracél vagy annak meg-felelő mechanikai védelmet biztosító tömör négyzetes szelvény (laposvas kizárva),
e) a fogadóvasalat és a retesz vasalatának legnagyobb távolsága 20 mm,
f) reteszhúzás ellen védett,
g) a retesz legalább 20 mm-re érjen bele a fogadóvasalatba, mely ha a tokra nem bevéséssel kerül felszerelésre, akkor külső oldalról nem szerelhető módon, legalább 2 db átmérőjű 5 mm átmenő kapupántcsavarral legyen rögzítve.
1.24. Feszítés
Az ajtólap nem megfelelő záráspontossága, illetve annak hajlékonysága miatt bármilyen, feszítésre alkalmas célszerszámmal, vagy alkalmi eszközzel az ajtó felfeszíthetővé válik.
2. Vagyonvédelmi mechanikai védelmi szintek követelményeinek összefoglaló táblázata
Mechanikai védelmi szintek technikai követelményeinek összefoglaló táblázata | ||||
Követelmények | 1. védelmi szint | 2. védelmi szint | 3. védelmi szint | 4. védelmi szint |
Falazat, födém, padozat | ||||
anyag minősége, vastagsága | 6 cm vastag tömör tégla vagy 6-10 cm vastag szendvicsszerkezet vagy legalább 10 cm vastag két vagy többrétegű szerkezet vagy legalább kétrétegű könnyűszerkezet vagy gyári elemekből összeállított faház | 12 cm vastag tömör téglafal vagy 6 cm vastag vasalt beton | ||
Ajtók | ||||
MABISZ minősítés | nem szükséges | nem szükséges | nem szükséges | "a teljes körű mechanikai védelem alkotóeleme", vagy az alábbi követelményeknek megfelelő |
ajtó, ajtótok anyaga | tetszőleges | tetszőleges | tetszőleges | tömör fa vagy fém |
ajtólap vastagsága | tetszőleges | tetszőleges | tetszőleges | fa ajtó esetén min. 40mm |
zár | biztonsági zár vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezet (garázsajtók) | biztonsági zár vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezet (garázsajtók) | biztonsági zár | biztonsági zár |
zárási pontok száma* | legalább 1 db | legalább 2 db | legalább 2 db | legalább 2 db |
zárási pontok távolsága | - | minimum 30 cm | minimum 30 cm | minimum 30 cm |
zárnyelvek reteszelési mélysége | - | legalább 14 mm | legalább 20 mm | legalább 20 mm |
zárbetétek védelme | - | letörés ellen | letörés ellen | letörés ellen |
zárnyelvet fogadó ellenlemez | tetszőleges | tetszőleges | legalább 2 ponton falszerkezethez rögzített | fa tokozat esetén legalább 3 ponton falszerkezethez rögzített |
reteszhúzás elleni védelem | szükséges | szükséges | szükséges | szükséges |
kiemelés elleni védelem | - | szükséges | szükséges | szükséges |
záráspontosság | nincs maximalizálva | maximum 6 mm | maximum 6 mm | maximum 6 mm |
ajtólap rögzítése tokhoz | bármilyen forgópánttal | minimum 3 db diópánttal | minimum 3 db diópánttal | minimum 3 db diópánttal |
zárszerkezet védelme | - | - | 150x300 mm-es 1 mm vastag acéllemez borítás | - |
tok rögzítése falhoz | tetszőleges | tetszőleges | tetszőleges | maximum 30 cm-enként minimum 10 cm mélyen |
Ablakok | ||||
3 m alatti, 30x30 cm- nél nagyobb felületű ablakok | - | - | belülről zárható, rögzíthető redőnnyel, spalettával szereltek vagy biztonsági üvegfóliával vagy minimum A1 (P2A) fokozatú biztonsági üvegezéssel ellátottak | fix vagy MABISZ által legalább részleges mechanikai védelem elemeként minősített mobil rács, redőny vagy minimum B1 (P6B) fokozatú biztonsági üvegezés |
mobil rácsok zárása | - | - | - | 2 ponton záródó, letörés ellen védett biztonsági zárral, vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezettel |
*Nem minősülnek zárási pontnak az ajtólap élén - leggyakrabban függőleges irányban - elmozduló csapok, amelyek a tokszerkezeten elhelyezett, legtöbbször U alakú perselyekbe záródnak. Ezeknek nem a zárás a funkciója, hanem az ajtólap deformálódásának megakadályozása.
3. Készpénz és értékpapír, illetve értékkészletek tárolására vonatkozó szabályok
3.1. Készpénz és értékpapír illetve értékkészletek tárolására és a védelmi intézkedésekre vonatkozó előírásokat lásd: 1., 2., 3., illetve 4. táblázatban.
3.2. A Mabisz hatályos ajánlásrendszerének összefoglalója és tájékoztató dokumentumai – Biztonságtechnikai útmutató a betöréses lopás-, rablásbiztosítási kockázatok kezelésére (ajánlására) – a Mabisz honlapján (www.mabisz.hu) érhetők el.
3.3. Mentesülhet a biztosító a kárfizetési kötelezettség alól, ha a fenti követelmények hiányosan teljesülnek.
1. Készpénz és értékpapírok biztosítása betöréses lopás károkra
Értéktárolás módja | Vállalási értékhatár (eFt) |
Lezárt bútor | 80 |
Nem minősített értéktárolóban | 800 |
Nem minősített páncélszekrényben | 1 500 |
A biztosítási összegnek megfelelő MABISZ minősítéssel rendelkező értéktárolóban | 30 000 |
2. Készpénz és értékpapírok biztosítása rablás károkra
Védelmi intézkedések | Vállalási értékhatár (eFt) |
Készpénz pénztárgép(ek)ben elhelyezve, vagy bútorban elzárva | 800 |
Lezárt, MABISZ minősítő bizottsága ajánlásával rendelkező értéktároló | 3 000 |
Minimum 15 perc késleltetéssel nyitható, lezárt, MABISZ által minősített értéktároló és távfelügyeleti rendszerbe kapcsolt támadásjelző (Rablótámadást jelző berendezés alkalmazása.V17. sz. Záradék) | 8 000 |
Minimum 15 perc késleltetéssel nyitható, lezárt, MABISZ által minősített értéktároló és távfelügyeleti rendszerbe kapcsolt támadásjelző és rögzítő berendezés (Rablótámadást jelző és rögzítő berendezés alkalmazása. V18. sz. Záradék) vagy a helyiségben őrzés valósul meg (Biztosított helyiségek őrzése V20. sz. Záradék) | 10 000 |
3. Értékkészletek biztosítása betöréses lopás károkra
Az értéktárolás módja | Vállalási értékhatár (eFt) |
Mabisz által nem minősített értéktárolóban | 800 |
Mabisz által nem minősített páncélszekrényben | 1 500 |
A biztosítási összegnek megfelelő MABISZ minősítéssel rendelkező értéktárolóban | 30 000 |
4. Értékkészletek biztosítása rablás károkra
Védelmi intézkedések | Vállalási értékhatár (eFt) |
Az értékkészlet üvegpultban, vitrinben elhelyezve vagy bútorban elzárva | 800 |
A helyiségben rablótámadás jelző berendezés működik (V17. sz. záradék) | 3 000 |
A helyiségben rablótámadást jelző és rögzítő berendezés működik (V18. sz. záradék) | 8 000 |
4. Az elektronikai jelzőrendszerrel szemben támasztott követelmények
4.1. A biztosító, a biztosított vállalkozás tevékenységétől függően különböző szintű előírt elektronikai jelzőrendszer meglétét írhatja elő, aminek a meglétét a biztosító előzetesen vizsgálhat.
4.2. A biztosítási szerződés, az előírtnál alacsonyabb elektronikai
4.3. Amennyiben a biztosított telephelyen az előírtnál magasabb szintű elektronikai jelzőrendszer van telepítve, a biztosított díjengedményben részesülhet.
4.4. Az elektronikai védelem akkor számít megvalósítottnak, amennyiben az esemény (betöréses lopás) időpontjában a rendszer bekapcsolt állapotban van, és minden alkotóeleme üzemképes.
4.5. A biztosító mentesülhet a kárkifizetés alól, amennyiben a biztosított előzetes nyilatkozatához képest eltérő (alacsonyabb) szintű elektronikai jelzőrendszer van telepítve.
4.6. Az elektronikai jelzőrendszer nem vehető figyelembe, ha csak természetes személyt értesítő telefonos jelzéssel vagy távfelügyeleti csatlakozás nélkül (csak helyi riasztásként) működik.
4.7. Az elektronikai jelzőrendszer minden elemének MABISZ Termékmegfelelőségi ajánlással (régebben Minősítési tanúsítvány) kell rendelkeznie, legalább a “részleges elektronikai jelzőrendszer alkotóeleme” kategóriában. Amennyiben a biztosító igényt tart rá a szakszerű telepítést a Termékmegfelelőségi ajánláson (régebben Minősítési tanúsítványon) kitöltött és aláírt telepítői nyilatkozattal kell igazolni.
4.8. Biztonságtechnikai útmutató a betöréses lopás-rablásbiztosítási kockázatok kezelésére dokumentum a Mabisz honlapján (www.mabisz.hu) érhető el. Az ott található Összefoglaló dokumentum, és Technikai megoldások, ipari kockázat dokumentum tartalmazza a hatályos értéktárolás módjára és védelmi szintekre alkalmazandó feltételeket.
5. Védelmi szintek betöréses lopás- és rablásbiztosítás esetén
5.1. A védelmi szintek technikai követelményeit a V11., V12., V13., V14. valamint V15. és V16. számú záradékok, az őrzés védelemre vonatkozókat a V10. és a V20. számú záradékok tartalmazzák. A védelmi szintek megvalósíthatóak az alábbi egyenértékű védelmi szintekkel is.
Előírt védelem | Egyenértékű védelem |
V12. | V11. + V15. + V10. |
V12. | V11. + V15. + V20. |
V13. | V12. + V15. + V10. |
V13. | V12. + V15. + V20. |
V13. | V11. + V16. |
V14. | V13. + V15. + V10. |
V14. | V13. + V15. + V20. |
V14. | V12. + V16. |
1. védelmi szint – V11. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelmi szint.
2. védelmi szint – V12. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelmi szint, vagy V11. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelem és V15. sz. záradéknak megfelelő elektronikai jelző rendszer.
3. védelmi szint – V13. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelmi szint, vagy V12. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelem és V15. sz. záradéknak megfelelő eletronikai jelzőrendszer, vagy V11. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelem és V16. sz. záradéknak megfelelő elektronikai jelzőrendszer.
4. védelmi szint – V14. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelmi szint, vagy V13. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelem és V15. sz. záradéknak megfelelő eletronikai jelzőrendszer, vagy V12. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelem és V16. sz. záradéknak megfelelő elektronikai jelzőrendszer.
5. védelmi szint – V14. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelem és V15. sz. záradéknak megfelelő elektronikai jelzőrendszer, vagy V13. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelem és V16. sz. záradéknak megfelelő eletronikai jelzőrendszer.
jelzőrendszerrel ellátott telephelyen a VVKF feltételek 8.20. pont korlátozásaival jöhet létre.
6. védelmi szint – V14. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelem és V16. sz. záradéknak megfelelő elektronikai jelzőrendszer.
a) Nyílászárók védelme
A nyílászárók védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felszerelésre kerülő eszközöket a nem védett oldalról még a nyílászáró üvegezésének betörése esetén se lehessen megbontani, és 1-2 cm-es mozgást is érzékeljenek.
b) Üvegfelületek védelme
Az érzékelőknek már az üveg repedésére is jelzést kell adniuk. Az érzékelő kiválasztása a védeni kívánt üvegfelület típusának figyelembevételével történjen. Az érzékelőnek a teljes üvegfelületet védenie kell.
c) Falazatok védelme
A védelem kialakításához úgy kell kiválasztani az érzékelő eszközt, hogy érzékenységi karakterisztikája alapján az egész, védeni kívánt felületet lefedje. Ellenkező esetben több érzékelő elhelyezése szükséges.
Egy adott helyiség védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felszerelésre kerülő érzékelő eszközök bármilyen illetéktelen behatolást jelezzenek a központ felé.
I. Fejezet – Szolgáltatási csomagok
Kockázat | Alap csomag | Teljes csomag |
Tűz | ||
Füst- és koromszennyezés | ||
Robbanás és összeroppanás | ||
Villámcsapás | ||
Villámcsapás közvetett hatása | ||
Vihar | ||
Jégverés | ||
Hónyomás | ||
Sziklaomlás, kő és földomlás | ||
Földcsuszamlás | ||
Ismeretlen építmény és üreg beomlása | ||
Idegen tárgyak rádőlése | ||
Ismeretlen jármű ütközése | ||
Légi jármű ütközése | ||
Felhőszakadás | ||
Árvíz | ||
Földrengés | ||
Csővezeték törése | ||
Vezetékes vízkár | ||
Beázás | ||
Tűzoltó berendezés | ||
Oltás, bontás, romeltakarítás | ||
Munkavállalók személyes tárgyai | ||
Mind a két csomaghoz választható kiegészítő biztosítások | ||
Betöréses lopás biztosítás | ||
Üvegtörés biztosítás | ||
Felelősségbiztosítások | ||
Irodai elektronikus berendezések biztosítása | ||
Balesetbiztosítás | ||
Jelmagyarázat: Biztosított kockázat: Nem biztosított kockázat: