ERSTE Kandalló Extra

Ügyfél-tájékoztató és Biztosítási Feltételek

ERSTE Kandalló Extra Ügyfél-tájékoztató és Biztosítási Feltételek

Tartalomjegyzék

Ügyfél-tájékoztató 3

Általános Biztosítási Feltételek 8

Különös Biztosítási Feltételek

Épületbiztosításhoz 18

Ingóságbiztosításhoz 24

1. számú záradék: Építés, bővítés és felújítás

alatt álló épületekre 30

4. számú záradék: Joker-szolgáltatás Kiegészítő Biztosítás Feltételei 33

Kiegészítő Felelősségbiztosítási Különös Feltételek 34

Kiegészítő Háztartási Assistance Biztosítási Feltételek 37

Vagyonvédelmi Feltételek

Ingóságbiztosításhoz 39

Kiegészítő Őrangyal+ Biztosítás Különös Feltételek 42

Kiegészítő Család Plusz Biztosítás Különös Feltételek 45

Kiegészítő baleset-biztosítási Különös Feltételek 49

ERSTE Kandalló Extra Ügyfél-tájékoztató

A biztosítótársaságra vonatkozó adatok:

Név, székhely és jogi forma:

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx x. 1.

H-1380 Budapest, Pf. 1076. Telefon: (x00-0) 000-0000

Fax: (x00-0) 000-0000

Cégjegyzékszám: 00-00-000000

Az alábbiakban röviden tájékoztatjuk az ERSTE Kandalló Extra otthonbiztosítási termékünkről.

A biztosítás létrejötte

A szerződés a felek írásbeli vagy távértékesítés útján kötött megállapodásával jön létre. Amennyiben a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani.

– Ajánlattétel

A szerződés megkötésére irányuló ajánlatot a biz- tosítóval szerződő fél teszi. A szerződő fél az aján- latához annak megtételétől számított 15 napig kötve van.

– A biztosító elfogadó nyilatkozata

Az ajánlat elfogadása esetén a biztosító a szerző- désről biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (kötvényt) állít ki. A szerződés a kötvény kiállításá- nak napján jön létre. Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a kötvény kézhezvételét követően késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tar- talommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges elté- résekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az elté- résre a szerződő fél figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

– Az ajánlat visszautasítása

Ha a szerződő fél fogyasztó és a 15 napos kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetősé- gére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten fel- hívta és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

– A biztosító ráutaló magatartása

Ha a szerződő fél fogyasztó, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérke- zésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birto- kában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették.

Ilyen esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tar- talommal – az ajánlatnak a biztosító részére tör-

tént átadása időpontjára visszamenő hatállyal a

15 napos kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létre- jött szerződés lényeges kérdésben eltér jelen szer- ződési feltételektől, a biztosító a szerződés létre- jöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést a jelen feltételeknek megfelelő- en módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerző- dést 30 napra írásban felmondhatja.

– Távértékesítés keretében kötött szerződésekre vonatkozó speciális rendelkezések

A távértékesítésre vonatkozó speciális rendelkezé- seket azon biztosítási szerződésre kell alkalmazni, amelyet a biztosító és a fogyasztó köt egymással szervezett távértékesítés keretében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a biztosító kizárólag távközlő eszközt alkalmaz. Távközlő esz- köznek minősül bármely eszköz, amely alkalmas a felek távollétében – a szerződés megkötése érde- kében – szerződési nyilatkozat megtételére.

A fogyasztó jogosult a távértékesítés keretében kötött biztosítási szerződést a szerződéskötés nap- jától számított 14 napon belül felmondani. A fel- mondást írásban a biztosító székhelyének postai címére (H-1380 Budapest, Pf. 1076.), vagy a (x00-0) 000-0000 fax számra kell küldeni. A biz- tosítási szerződés azon a napon szűnik meg, ami- kor az írásbeli felmondó nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezik. Amennyiben a fogyasztó a felmondási jogát gyakorolta, a biztosító kizárólag a szerződés- nek megfelelően ténylegesen teljesített szolgálta- tás arányos ellenértékét jogosult követelni. A fogyasztó által fizetett összeg nem haladhatja meg a már teljesített szolgáltatásért – a szerződésben meghatározott szolgáltatás egészéhez viszonyítot- tan – arányosan járó összeget, és nem lehet olyan mértékű, hogy szankciónak minősüljön. A biztosító köteles a díj arányos ellenértékét meghaladó részt a felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követően, de legkésőbb 30 napon belül a fogyasz- tó részére visszatéríteni.

– Fogyasztó definíciója

Fogyasztónak minősül az a természetes személy, aki szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevé- kenysége körén kívül jár el.

A kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselése a felek által a szerződés- ben meghatározott időpontban, ilyen hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában kezdődik.

A biztosítási szerződés tartama

A biztosítási szerződés határozatlan tartamú. A tarta- mon belül a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló a szerződés létrejöttét követő hónap első napjának megfelelő nap.

Díjfizetés gyakorisága, módja

Az éves biztosítási díj fizethető éves, féléves, negyed- éves, havi részletekben.

Az Ön ERSTE Kandalló Extra otthonbiztosításának díja fizethető csoportos beszedési megbízással, banki átutalással, illetve postai utalványon (csekk).

A biztosítás díja egy adott időszakra (hó, negyedév, félév, év) előre esedékes, ezért kérjük, postai befize- tésnél biztosításának díját az adott időszak elején teljesítse.

Ajánljuk a lakossági folyószámláról történő csoportos beszedési megbízást, mint a legkényelmesebb meg- oldást. Ebben az esetben Ön megbízást ad társasá- gunk számára, amelyben engedélyezi az esedékes díjak folyamatos és esedékességenkénti lehívását.

A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkez- ményei

Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történő figyelmezte- tés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésé- től számított 30 napos póthatáridő tűzésével a telje- sítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára vissza- menőleges hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvé- nyesíti.

Abban az esetben, ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szer- ződő fél a megszűnés napjától számított 120 napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.

A biztosítási szerződés megszűnésének esetei

A felek a határozatlan tartamú szerződést a biztosítá- si időszak végére írásban felmondhatják. A felmon- dási idő 30 nap.

A felek a szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják. A szerződő fél felmondása esetén a biztosító a szabályzat szerint követelheti annak a díjengedménynek a megfizetését, amelyet a szerző- dés hosszabb tartamára tekintettel a biztosítottnak nyújtott (tartamengedmény).

A határozott tartamú biztosítási szerződés a lejárat- kor, a tartam utolsó napjának 24.00 órájával, a felek további intézkedése nélkül megszűnik. A megszűnést követő időszakra esetlegesen befizetett díjat a bizto- sító visszafizeti.

A díjfizetés elmulasztása a szerződésben meghatáro- zott feltételek mellett a szerződés megszűnéséhez vezet (A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményei).

Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

Biztosítási események

Épület és ingóságbiztosítási alapcsomagjaink tartal- mazzák a:

– tűz, robbanás, villámcsapás, légi járművek lezuha- nása,

– vezetékes vízkár, felhőszakadás, jégverés, hónyomás, földmozgás, árvíz,

– földrengés, villámcsapás másodlagos hatása,

– ház- és telektulajdonosi felelősség, illetve magán- emberi felelősségbiztosítás,

– ismeretlen gépjármű ütközése, idegen tárgyak rádőlése,

– üvegbiztosítás,

– füst -és koromszennyezés

– választhatóan a betöréses lopás és rablás kockáza- tokat.

Kiegészítő biztosításként köthető:

– zöld csomag (nap-, és szélenergia berendezések, geotermikus fűtés)

– extra felszerelések (jakuzzi, gőzfürdő, szauna, sóbarlang, úszómedencék polikarbonát fedése)

– lakó- illetve melléképülethez szerkezetileg rögzí- tett előtetőkre vonatkozó biztosítás,

– fűtéskimaradásra vonatkozó biztosítás,

– üvegbiztosítás,

– különleges üvegek biztosítása,

– fagyasztó áramkimaradásából eredő károkra szóló biztosítás

– kutyatartói felelősségbiztosítás,

– vállalkozói biztosítás,

– baleset-biztosítás

– kiegészítő háztartási assistance

– Család Plusz kiegészítő biztosítás

– Őrangyal+ kiegészítő biztosítás.

Kizárások

A biztosítási események meghatározását és a kizárá- sokat az Általános és a Különös Biztosítási Feltételek tartalmazzák. Az esetlegesen előforduló jogviták elkerülésének érdekében felhívjuk szíves figyelmét, hogy az Ügyfél-tájékoztató elolvasása után részlete- sen tanulmányozza át a biztosítási feltételekben foglaltakat.

Vagyonvédelem – Betöréses lopás és rablás biztosítási eseményhez

A betöréses lopás, rongálás biztosítás feltételeiben foglalt betörésvédelmi színvonal feltételrendszerének áttanulmányozását követően Ön megismerheti társa- ságunk ERSTE Kandalló Extra otthonbiztosításának vagyonvédelmi előírásait, amelyek ahhoz szüksége- sek, hogy vagyonát a legoptimálisabban védhesse meg.

Vagyonának biztonsága érdekében nagyon fontos, hogy a különböző vagyonvédelmi eszközök szerelését jognyilatkozatot adó szakember végezze, és a rend- szer kiépítésekor a MABISZ által ajánlott eszközöket alkalmazzon. Ha a kár bekövetkeztekor valamely védelmi berendezés, eszköz nincs meg, vagy nincs üzembe helyezve, akkor ez az eszköz nem vehető figyelembe a védettségi szint megfeleltetésénél. Kérjük, hogy minden esetben gondoskodjon arról, hogy a kiépített rendszer az előírásoknak megfelelően működjön, és karbantartásáról se feledkezzen meg. Káresemény bekövetkezésekor szakértőink minden esetben a kár bekövetkezésének időpontjában, a behatolás helyén ténylegesen fennálló védettséget vizsgálják.

Biztosítási összeg

A biztosítási összeg megállapításának alapja elsődle- gesen a biztosítani kívánt vagyontárgyak (épületek, illetve ingóságok) szerződés-kötéskori értéke.

A biztosítási összeg meghatározása a szerződő fél kötelezettsége, annak ajánlott mértékének meghatá- rozásával a biztosító segíti a szerződő felet. Az aján- lott biztosítási összeg a biztosító által meghatározott négyzetméter egységárak és a biztosított épület hasz- nos alapterületének szorzata adja. Ha a biztosítási szerződés az épület és az általános háztartási ingósá- gok vonatkozásában legalább a biztosító által javasolt négyzetméter egységárak alapján számolt, ajánlott biztosítási összegekkel jön létre, úgy a biztosító az alulbiztosítottságot nem vizsgálja, nem alkalmaz aránylagos kártérítést. Ez esetben is a biztosító szol- gáltatásának felső határa a választott biztosítási összeg.

A biztosító az ajánlott biztosítási összegre a lakás/ lakóépület és melléképület(ek) hasznos alapterülete alapján tesz javaslatot. Ha a káresemény időpontjá- ban a tényleges alapterület eltér az ajánlatban fel- tüntetett hasznos alapterülettől, a biztosító vizsgálja az alulbiztosítottságot. Alulbiztosítottság esetén a biztosító a tényleges alapterület és az ajánlatban megjelölt hasznos alapterület arányában nyújt kárté- rítést.

Az értékkövetés módja és mértéke

Annak érdekében, hogy a kár bekövetkeztekor a kár- térítés a károsodott vagyontárgy pótlásához elegendő legyen, a biztosítási összegeket az infláció mértéké- vel módosítjuk. Ez maga után vonja a biztosítás díjá- nak arányos növekedését is (indexálás), melyről leg- később az évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesítjük Önt. A módosításhoz a Központi Statisztikai Hivatal által közölt fogyasztói árindex számot vesszük figyelembe, melynek mértékétől a biztosító 5 % ponttal eltérhet, de minimum 1,5 %.

A biztosító szolgáltatása Épületbiztosítás esetén:

A biztosító az esetlegesen bekövetkező károkat a

károsodott vagyontárgy káridőponti értékén téríti meg. Amennyiben a biztosított épületek avultsága nem éri el a 60%-ot, a biztosító megtéríti a vagyon- tárgy pótlási értékét, maximum a biztosítási összeg erejéig. (Pótlási érték fogalma: a károsodottal azonos nagyságú, kivitelezésű és minőségű épület, építmény káridőponti újraépítési költsége.)

Ha az épület újraépítési, helyreállítási költsége nagyobb az épület forgalmi értékénél, akkor a bizto- sító az egyéb szabályok betartása mellett (pl. káronszerzés tilalma) a károsodott ingatlan forgalmi értékét téríti meg. (Forgalmi érték fogalma: az adott ingatlan helyi viszonyoknak megfelelő, a kár időpont- ját közvetlenül megelőző állapot szerinti piaci alapon megállapított értéke.) A forgalmi érték és az épület újraépítési, helyreállítási értéke közötti különbözet megfizetésére csak akkor köteles a biztosító, ha az épület újjáépítése, helyreállítása a kockázatviselés helyén, igazoltan, a biztosítási esemény bekövetkez- tétől számított 3 éven belül ténylegesen megtörténik. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki

azokra a károkra, kárigényekre, melyek a biztosított épület eredeti építési technológiájának, anyaghasz- nálatának, az építési előírások, szabványok megválto- zása, technológiaváltás, az anyaghasználat változá- sai, valamint jogszabályi változások miatt állnak be.

Ingóságbiztosítás esetén:

A biztosító az esetlegesen bekövetkező károkat a károsodott vagyontárgy káridőponti értékén téríti meg. Amennyiben a biztosított ingóságok avultságá- nak mértéke nem éri el a 60%-ot, a biztosító megté- ríti a vagyontárgy pótlási értékét, maximum a biztosí- tási összeg erejéig.

További, a szolgáltatást meghatározó közös szabályok:

A szolgáltatás összegéből levonjuk a felhasználható maradványok értékét. Megtéríti a biztosító a biztosí- tási összeg keretein belül a biztosítási eseménnyel okozati összefüggésben felmerült, szükséges és iga- zolt kárenyhítési költségeket, ha azok a biztosítottat terhelik. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosí- tási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhe- lik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költsé- geit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni.

Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen túl, a biz-

tosítási összeg 5%-a erejéig, a biztosítási esemény során felmerülő, alább felsorolt, indokolt és igazolt költségeket, ha azok a biztosítottat terhelik:

– rom- és törmelékeltakarítási, egyszeri takarítási, valamint a törmeléknek a legközelebbi lerakóhely- hez való elszállítási és lerakási vagy megsemmisí- tési,

– tervezési és hatósági engedélyezési,

– kárenyhítési költség, így különösen oltási és men- tési költség.

A biztosítási összegen felüli 5%-os limitösszegen belül kárenyhítési költséget a biztosító csak abban az esetben térít, amennyiben a tényleges kár és a káreny- hítési költség együttes összege a biztosítási összeget, mint a biztosító szolgáltatásának felső határát megha- ladja. Ha a biztosított épületet biztosítási esemény által okozott kár miatt hatóság lakhatatlanná nyilvánít- ja, a biztosító az alábbiakban meghatározott limiten belül, megtéríti az ideiglenes lakás bérleti díját, és a költözés költségeit. A kártérítési összeg maximum 400 000 Ft. Megtéríti a biztosító a fent meghatározott limiten belül az árvíz, illetve árvízveszély miatt elren- delt kiköltözéssel kapcsolatos költségeket is.

A biztosító a vagyon- és felelősségbiztosítási károkat 30 napon belül téríti meg. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor Ön a kár bizonyításához szükséges utolsó iratot a biztosítóhoz eljuttatta.

Baleset-biztosítás

A baleset-biztosítás kiterjed a szerződővel egy háztar- tásban élő családtagokra is a biztosítási szerződés- ben meghatározott biztosítási összegek erejéig. A baleset-biztosítási csomagjaink közül kiválaszthatja a család igényeinek megfelelő biztosítást. A biztosítás védelmet nyújt: baleseti halálra; balesetből eredő, legalább 31%-os maradandó egészségkárosodásra; baleseti csonttörésre; égésre; balesetből eredő kórhá- zi ápolásra; baleset miatti műtétre.

A baleset-biztosítási szolgáltatások kedvezménye- zettje a biztosított, a biztosított halála esetén a törvé- nyes örököse.

Kiegészítő felelősségbiztosítás esetén

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt harmadik személynek okozott, bekövet- kezett és bejelentett vagyoni károkra, valamint annak életének, testi épségének, egészségének sérelme miatt felmerült sérelemdíj iránti igényekre terjed ki. A biztosító a térítési összeget a károsultnak fizeti, a károsult azonban igényét a biztosítóval szemben köz- vetlenül nem érvényesítheti. A sérelemdíj megfizeté- sére a kár megfizetésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Tennivalók kár esetén

A káreseményt a tudomásra jutást követő 5 munka- napon belül – felelősségi károk esetén 30 napon belül – szíveskedjen bejelenteni társaságunknak. A biztosító rendelkezésére kell bocsátani mindazon iratokat, amelyek a kárigény bizonyításához, elbírálá- sához, a biztosítási esemény, a jogosultság és a szol- gáltatás összegének megállapításához szükségesek. Tűz- és robbanáskár esetét az önkormányzati tűzoltó- sághoz, betöréses lopást, rablást a területi rendőrha- tósághoz is be kell jelentenie.

A kár helyszínét a kárfelmérés időpontjáig, legkésőbb azonban a bejelentéstől számított 5 munkanapig csak annyiban változtathatja meg, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges. Nem áll be a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosí- tó szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szem- pontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak.

Baleseti szolgáltatáshoz a biztosító rendelkezésére kell bocsátani a szakorvosi ellátásról szóló dokumen- tumokat, mindazon egyéb iratot, orvosi leletet, doku- mentumot, amely a jogosultságnak, a biztosítási ese- ménynek, a biztosított sérülése mértékének megálla- pításához szükséges. Baleseti halál esetén fentieken túlmenően be kell nyújtani a halotti anyakönyvi kivo- natot, a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizo- nyítványt, a jogerős hagyatékátadó végzést/öröklési bizonyítványt az örökösi minőség igazolása érdekében. Kárbejelentését a következő módokon teheti meg: Írásban:

– Kárbejelentő nyomtatványt kitöltve és aláírva tár-

saságunk postacímére eljuttatva (1380 Budapest, Pf. 1076.).

A kárbejelentő nyomtatványt a biztosító a biztosí- tási fedezetet igazoló dokumentuma (kötvénye) mellékleteként megküldi, valamint a xxx.xxxxx.xx honlapon keresztül is letölthető.

Személyesen:

– Ügyfélszolgálatunkon: a

0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. xxxxx.

Telefonon:

– (+36-1) 486-4343-as telefonszámon. Elektronikusan:

– xxxxxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen. Online:

– xxx.xxxxx.xx weboldalon a kárbejelentés menü- pontban

A biztosító mentesülése a kár kifizetése alól

A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással:

a) a szerződő fél vagy a biztosított;

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy a vagyontárgy kezelésével megbízott alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk; vagy

c) a biztosított jogi személynek vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy keze- lésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbí- zottja okozta.

A magatartás minősítéséhez az eset összes körülmé- nyét egyedileg kell mérlegelni. Súlyosan gondatlan- nak minősülhet különösen:

a) ha a kárért felelős személy igazoltan ittas állapot- ban, vagy bódulatot keltő szer hatása alatt állt, és a kárt ezzel az állapottal összefüggésben okozta,

b) amennyiben a kárért felelős személy engedélyhez kötött tevékenységet ennek hiányában folytatott és ezzel összefüggésben okozta a kárt.

Az előzőekben foglaltakon túlmenően felelősségbiz- tosítás esetén súlyosan gondatlannak minősülhet különösen:

a) ha a kárért felelős személy azonos körülményekkel visszatérően okozta a kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozás körülményeit nem szüntette meg,

b) ha a kárért felelős személyt harmadik személy a káresemény bekövetkezésének lehetőségére figyel- meztette, s a kár ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be.

Fenti szabályokat a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

Változás bejelentés

Minden, a biztosítási kötvényen szereplő adat válto- zásáról tájékoztatni szükséges a biztosítót, hogy elkerüljük a kárrendezés során a szolgáltatásunkat késleltető vagy akadályozó, illetve az esetleges kifize- tendő kártérítés összegét befolyásoló tényezők felme- rülését. Minden olyan körülményben bekövetkezett változást kérünk bejelenteni, amelyre a biztosító a szerződés létrejöttét megelőzően rákérdezett.

A szerződésre vonatkozó jogszabályok

Jogvita esetén a magyar jog rendelkezései, elsősor- ban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény, valamint a vonatkozó hatályos magyar jogszabályok irányadóak. Az eljárások nyelve a magyar.

A személyes adatok kezelésére és a titokvédelemre vonat- kozó tudnivalók

A biztosító ügyfelei személyes és biztosítási titoknak minősülő adataira vonatkozó adatkezelési szabályo- kat az Adatkezelési tájékoztató c. dokumentum tar- talmazza.

A biztosítási titoknak minősülő adatokat jogosultak megismerni mindazon személyek vagy szervezetek, akikkel szemben a Biztosítónak a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége a Bit. rendelkezései szerint nem áll fenn. Ezen szervezetek listáját az

Adatkezelési tájékoztató 1. sz. Függeléke tartalmazza. A Biztosító az adatkezelések során adatfeldolgozókat, illetve kiszervezett tevékenységet végző szolgáltató- kat vesz igénybe erre irányuló szolgáltatási szerződé- sek keretében. Az adatfeldolgozók és a viszontbizto- sítók listája, valamint a legfrissebb Adatkezelési tájékoztató az xxxxx.xx/xxxxxxxxxxx weboldalon érhető el. Az Adatkezelési tájékoztató tartalma és az adatfeldolgozó partnerek, viszontbiztosítók listája a jogszabályi változások és a Biztosító által kötött vagy a jövőben kötendő partneri szerződésektől függően változhat.

Tájékoztatás

Biztosításával kapcsolatos kérdéseivel fordulhat bizto- sításközvetítőjéhez, valamint ügyfélszolgálatunkhoz.

Panaszok bejelentése, jogorvoslat

A biztosító működésével vagy szolgáltatásának telje- sítésével kapcsolatos panaszokat az alábbi elérhető- ségeken lehet bejelenteni:

1. Szóbeli panasz bejelentése

a) személyesen:

– Társaságunk Központi Ügyfélszolgálati Irodáján, annak nyitvatartási idejében. A központi Ügyfélszolgálati Iroda címe: 0000 Xxxxxxxx Xxxx xx 00. (Xxxxx Xxxxxx-Váci út sarok)

– vagy a fővároson kívül a területi értékesítési iro- dáink iroda vezetőinél. A területi értékesítési irodáink elérhetősége megtalálható honlapun- kon, a xxx.xxxxx.xx oldalon.

b) telefonon:

Panaszát bejelentheti Társaságunk telefonos ügy- félszolgálatán keresztül is hívásfogadási időben a (+36-1) 486-4343-as telefonszámon. xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen

2. Írásbeli panasz bejelentése:

a) személyesen vagy meghatalmazott által az ügyfél- forgalom számára nyitva álló helyiségben átadott irat útján;

b) postai úton (1138 Budapest, Pf. 1076);

c) telefaxon: (x00-0) 000-0000;

d) elektronikus levélben az xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen

Szóbeli panasz:

A biztosító a szóbeli panaszt azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a biztosító jegyzőköny- vet vesz fel.

Ha a szerződő illetve a biztosított a panasz kezelésé- vel nem ért egyet, a biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel.

A jegyzőkönyv egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a biztosító a panaszos- nak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a panaszra adott válasszal együtt, de legkésőbb 25 napon belül a panaszosnak megküldi. Ebben az eset- ben a biztosító a panaszra adott, indoklással ellátott választ a szóbeli panasz közlését követő 30 napon belül küldi meg az ügyfélnek.

Írásbeli panasz:

A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indoko- lással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.

A biztosító felügyeleti szerve

Magyar Nemzeti Bank

(0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0-0;

központi telefonszáma: (x00-0) 000-0000) Jogok érvényesítésének egyéb fórumai

Amennyiben a szerződő illetve biztosított a biztosító- hoz benyújtott panaszára adott válasszal nem ért egyet, úgy

a) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) szerinti fogyasztóvédelmi ren- delkezések megsértésének kivizsgálására irányuló panasz esetén a Magyar Nemzeti Bankhoz fordul- hat (levelezési címe: Magyar Nemzeti Bank, 1534 Budapest BKKP Postafiók: 777;

telefon: x00-00-000-000; web: xxxxxxxxxx.xxx.xx;

e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx);

b) a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatá- saival és megszűnésével, továbbá a szerződéssze- géssel és annak joghatásaival kapcsolatos panasz esetén a fogyasztó a Pénzügyi Békéltető Testület előtt kezdeményezhet eljárást (székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.,

levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Pf. 172.; telefon: x00-00-000-000,

e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx), vagy a polgári per- rendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.

Biztosításközvetítőre vonatkozó rendelkezések

A biztosításközvetítő nem jogosult az ügyféltől bizto- sítási díjat átvenni, továbbá nem jogosult a biztosító- tól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közremű- ködni.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

ERSTE Kandalló Extra Általános Biztosítási Feltételek

1. Jelen szabályzatban foglalt feltételek – eltérő szer- ződési kikötések hiányában – az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban: biz- tosító) lakásbiztosításaira érvényesek, feltéve, hogy a szerződést e feltételekre hivatkozva kötötték.

2. A szerződés alanyai

Szerződő, biztosított(ak)

2.1. A vagyonbiztosítási szerződést az kötheti meg (továbbiakban: szerződő), aki valamely vagyoni jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülé- sében érdekelt, vagy aki a biztosítást ilyen személy (továbbiakban: biztosított) javára köti. A biztosítá- si érdek nélkül kötött szerződés semmis.

2.2. E szabályzat alapján:

Épületek, mellék- illetve kiegészítő épületek, vala- mint építmények vonatkozásában biztosítottak lehetnek:

– a kötvényen biztosítottként név szerint feltünte- tett személy: tulajdonos, lakásbérlő, társbérlő,

– a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában,

– a lakásszövetkezet, a biztosítónál biztosított és a szövetkezet összes lakásának darabszámará- nyában,

– illetve az egy kötvényen feltüntetett társasház vagy lakásszövetkezet.

2.3. Ingóságok vonatkozásában biztosítottak lehetnek:

– a kötvényen név szerint feltüntetett személy,

– azok a hozzátartozók (Ptk. 8:1.§. (1) bek. 1. és

2. xxxxxx), akik a biztosítási esemény bekövet- keztének időpontjában a kötvényen név szerint feltüntetett biztosítottal a kockázatviselés helyén közös háztartásban állandó jelleggel együtt éltek.

2.4. Nem lehet biztosított:

– albérlő, ágyrajáró, fizetővendég, vendég;

– háztartási alkalmazott.

2.5. Felelősség-, baleset-biztosítás, Család Plusz kiegé- szítő biztosítás, valamint az Őrangyal+ kiegészítő biztosítás vonatkozásában biztosítottak lehetnek a Különös Feltételekben meghatározott személyek.

2.6. Ha a biztosítást nem a biztosított, hanem az ő javá- ra harmadik személy kötötte, a díjfizetési kötele- zettség a szerződőt terheli, a biztosító a jognyilatko- zatokat hozzá intézi, és ő köteles a nyilatkozatok megtételére. A szerződő fél a hozzá intézett jognyi- latkozatokról és a szerződésben bekövetkezett vál- tozásokról a biztosítottat tájékoztatni köteles.

2.7. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a bizto- sított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szer- ződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötele- zettségek összessége a biztosítottra száll át.

2.8. Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó bizto- sítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerző- désbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biz- tosítási díjat is – megtéríteni.

3. Biztosítási események, általános kizárások

3.1. A biztosítási események meghatározását a különös feltételek tartalmazzák.

3.2. Jelen szerződés csak a különös feltételekben fel- sorolt biztosítási események által közvetlenül oko- zott károkra nyújt fedezetet. Amennyiben a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménynek tudható be.

3.3. Nem biztosítottak azok az épületek, lakások és bennük lévő ingóságok:

– amelyeket kizárólag vállalkozás céljára használnak,

– amelyek nem minősülnek lakás célú ingatlan- nak (ilyenek lehetnek például a vállalkozás cél- jára használt üzleti-, ipari-, és mezőgazdasági létesítmények);

– amelyeket lakás céljára használnak, de amelyek tetőzete (héjalása) nád, fazsindely, bitumenes hullámlemez (onduline), illetve amelyek falaza- ta vályog és alapozása nincs, vagy az épület alapja kőből, vagy téglából készült.

3.4. A jelen szabályzat alapján megkötött biztosítási szerződések fedezete nem terjed ki:

a) a különös feltételekben kizárt eseményekre;

b) a következményi károkra, pl. penészedés, gom- básodás, fertőzés, korhadás;

c) nem nyújt fedezetet a biztosítás, ha a biztosítási események háborúval, polgárháborúval, belső za- vargással, felkeléssel, lázadással, sztrájkkal, ter- rorcselekménnyel, illetve a nukleáris energia káro- sító hatásával összefüggésben következnek be;

d) a kockázatviselési helyen található épület/épít- mény és tartozékai, vagy ugyanott található ingóság kivitelezési és tervezési hibájából eredő károkra, a hibás vagyontárgy biztosítottságától függetlenül;

e) a kockázatviselési helyen található épület/épít- mény és tartozékai, vagy ugyanott található ingóság karbantartásának elmulasztásából eredő károkra, a mulasztással érintett vagyontárgy biz- tosítottságától függetlenül;

f) a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék-alkatrészei, tartozékai erede- ti célú felhasználásának meghiúsulása miatt bekövetkezett károkra;

g) a kockázatviselési helyen található épület/épít- mény és tartozékai, vagy ugyanott található ingóság építési, üzemeltetési szabályainak be nem tartásával okozati összefüggésben bekövet- kezett károkra, a mulasztással érintett vagyon- tárgy biztosítottságától függetlenül;

h) a kockázatviselési helyen végzett építési, szere- lési tevékenységgel okozati összefüggésbe hoz- ható károkra;

i) természetes elfáradás, elhasználódás formájá- ban keletkező károkra;

j) használatot nem befolyásoló értékcsökkenés formájában keletkező károkra;

k) előszereteti értékekre;

l) elmaradt haszonra;

m)kereskedelmi forgalom hiányaiból adódó károkra és többletköltségekre;

n) azokra a káreseményekre, amelyek közvetlen, vagy közvetett módon azbeszt miatt, vagy azbesztet tartalmazó anyag miatt keletkeztek;

o) a lakhatási, illetve használatbavételi engedéllyel nem rendelkező lakóépületekre, lakásokra.

A Biztosító nem nyújthat fedezetet és nem teljesít- het semmilyen kárigényt vagy szolgáltatási igényt bármely biztosított vagy más fél számára, ameny- nyiben ez a fedezet, kifizetés, szolgáltatás, előny és / vagy a biztosított üzleti vagy egyéb tevékeny- sége megsértené az alkalmazandó szankciókat, vagy a következő kereskedelmi, pénzügyi embargó- kat vagy gazdasági szankciókat, törvényeket vagy rendeleteket, amelyek közvetlenül vonatkoznak a Biztosítóra. Az alkalmazandó szankciók a követke- zők: (i.) Európai Unió (EU); (ii.) az Egyesült Nem- zetek Szervezete (ENSZ); (iii) Egyesült Államok (USA) és / vagy (iv) a Biztosítóra alkalmazandó egyéb szankciók.

4. Közlési és változás bejelentési kötelezettség

4.1. A szerződő fél a szerződéskötéskor köteles a bizto- sítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A közlési vagy változás bejelentési kötelezettség megsértése esetén a biz- tosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szer- ződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy ismernie kellett, illetve az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

4.2. A szerződő fél köteles a lényeges körülmények

változását a biztosítónak írásban bejelenteni.

4.3. Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változás bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesek- kel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlés- re irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.

4.4. A közlésre és változás bejelentésre irányuló kötele- zettség egyaránt terheli a szerződő felet és a bizto- sítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülmény- re, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

5. A szerződés létrejötte

5.1. A szerződés a felek írásbeli vagy távértékesítés útján kötött megállapodásával jön létre. Amennyi- ben a szerződést nem írásban kötötték meg, a bizt- osító köteles a biztosítási fedezetet igazoló doku- mentumot kiállítani.

5.2. Ajánlattétel

A szerződés megkötésére irányuló ajánlatot a biz- tosítóval szerződő fél teszi. A szerződő fél az aján- latához annak megtételétől számított 15 napig kötve van.

5.3. A biztosító elfogadó nyilatkozata

Az ajánlat elfogadása esetén a biztosító a szerző-

désről biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (kötvényt) állít ki. A szerződés a kötvény kiállításá- nak napján jön létre. Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a kötvény kézhezvételét követően késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tar- talommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges elté- résekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az elté- résre a szerződő fél figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

5.4. Az ajánlat visszautasítása

Ha a biztosító az ajánlatot annak beérkezésétől számított 15 napon belül írásban visszautasítja, a szerződés nem jön létre. Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles indokolni. Elutasítás esetén az esetlegesen befizetett díjat, díjrészletet a bizto- sító visszafizeti és az időközben esetlegesen bekö- vetkezett károkért helytállni nem tartozik.

5.5. A biztosító ráutaló magatartása

Ilyen esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tar- talommal – az ajánlatnak a biztosító részére tör- tént átadása időpontjára visszamenő hatállyal a

15 napos kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

5.6. Távértékesítés keretében kötött szerződésekre vonatkozó speciális rendelkezések

A fogyasztó jogosult a távértékesítés keretében kötött biztosítási szerződést a szerződéskötés nap- jától számított 14 napon belül felmondani. A fel-

mondást írásban a biztosító székhelyének postai címére (H-1380 Budapest, Pf. 1076.), vagy a (x00-0) 000-0000 fax számra kell küldeni. A bizto- sítási szerződés azon a napon szűnik meg, amikor az írásbeli felmondó nyilatkozat a biztosítóhoz beérke- zik. Amennyiben a fogyasztó a felmondási jogát gyakorolta, a biztosító kizárólag a szerződésnek meg- felelően ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékét jogosult követelni. A fogyasztó által fizetett összeg nem haladhatja meg a már teljesített szolgáltatásért – a szerződésben meghatározott szol- gáltatás egészéhez viszonyítottan – arányosan járó összeget, és nem lehet olyan mértékű, hogy szankci- ónak minősüljön. A biztosító köteles a díj arányos ellenértékét meghaladó részt a felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követően, de legkésőbb 30 napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

5.7. Fogyasztó definíciója

Jelen feltételek alkalmazásában fogyasztónak minősül az a természetes személy, aki szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül jár el.

6. A kockázatviselés kezdete

6.1. A biztosító kockázatviselése a felek által a szerző- désben meghatározott időpontban, ilyen hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában kezdődik.

6.2. A biztosító az árvíz kockázatra a kockázatviselés kezdetétől számított 15 nap várakozási időt köt ki, ez alatt az idő alatt a biztosítás árvíz kockázatra nem terjed ki.

7. A biztosítási kockázat jelentős növekedése

7.1. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudo- mást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredmé- nyezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

7.2. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogad- ja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszű- nik, ha a biztosító erre a következményre a módo- sító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

7.3. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kocká- zat jelentős megnövekedése ezek közül csak egye- sekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a 7.1. és a 7.2. pontokban meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

8. A szerződés tartama, a biztosítási időszak

A szerződés – ha a felek másként nem állapodnak meg – határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló a szerződés létrejöttét követő hónap első napjának megfelelő nap.

9. A szerződés megszűnése

9.1. A biztosítási szerződés megszűnik:

a) rendes felmondással (I. 9.2. pont),

b) távértékesítés útján kötött fogyasztói szerződés esetén a szerződő fél azonnali hatályú felmon- dásával (l. 5.6. pont),

c) határozott tartamú szerződés esetén a határo- zott tartam lejártával (I. 9.3. pont),

d) díj-nemfizetéssel (l. 11.1. pont),

e) a biztosító felmondásával a biztosítási kockázat jelentős növekedése esetén (l. 7.1. pont),

f) lehetetlenülés illetve érdekmúlás esetén (I. 9.4. pont).

9.2. Rendes felmondás

9.2.1. A felek a határozatlan tartamú szerződést a bizto- sítási időszak végére írásban felmondhatják. A felmondási idő 30 nap.

9.2.2. A felek a szerződésben a felmondási jogot legfel- jebb 3 évre kizárhatják. Ha a szerződés 3 évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a 4. xxxxx kezdve a szerződést bár- melyik fél felmondhatja. A szerződő fél felmondá- sa esetén a biztosító a szabályzat szerint követel- heti annak a díjengedménynek a megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekintet- tel a biztosítottnak nyújtott (tartamengedmény).

9.3. Határozott tartam lejárta

A határozott tartamú biztosítási szerződés a lejá- ratkor, a tartam utolsó napjának 24.00 órájával, a felek további intézkedése nélkül megszűnik. A megszűnést követő időszakra esetlegesen befize- tett díjat a biztosító visszafizeti.

9.4. Lehetetlenülés, érdekmúlás

9.4.1. Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek meg- szűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

9.4.2. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

9.4.3. A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkö- vetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdek- múlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdon- joga átszállásának következménye, és a vagyon- tárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulaj- donos egyetemlegesen felelős. A szerződést bár- melyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudo- másszerzést követő 30 napon belül írásban, 30 napos határidővel felmondhatja.

10. A biztosítási díj

10.1. A biztosítási időszakra járó díj előre esedékes, a felek azonban részletfizetésben is megállapodhat- nak. A biztosítás első díjrészlete a felek által meg- határozott időpontban, ennek hiányában a szerző- dés létrejöttekor esedékes; a folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedé- kes, amelyre a díj vonatkozik.

10.2. Határozott időre kötött biztosítások esetén a bizto- sítás díja a szerződés létrejöttekor egy összegben esedékes.

10.3. A biztosítási díjat, megfizetésének gyakoriságát, esedékességét és módját a biztosítási szerződés tartalmazza.

11. A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának jogkö- vetkezményei

11.1. Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történő figyel- meztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított 30 napos póthatáridő tűzé- sével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékes- ség napjára visszamenőleges hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

11.2. Abban az esetben, ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított 120 napon belül írásban kérheti a biztosítót a kocká- zatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedé- kessé vált biztosítási díjat megfizetik.

12. Részleges díjfizetés

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szer- ződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

13. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén

13.1. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szer- ződés megszűnik, a biztosító a teljes biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A biz- tosító a hátralékos díj iránti követelését a biztosí- tási szolgáltatás összegébe jogosult beszámítani.

13.2. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a bizto- sító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

14. Területi hatály

A biztosítási szerződés hatálya Magyarország terü- letén, az ajánlaton megjelölt kockázatviselési hely- re terjed ki. Ettől eltérő rendelkezést a különös feltételek tartalmazhatnak.

15. Biztosított vagyontárgyak

A különös feltételek szerint biztosított vagyontár- gyak felsorolását a szerződés tartalmazza.

16. A biztosítási összeg és díj

16.1. A biztosítási összeg megállapításának alapja elsőd- legesen a biztosítani kívánt vagyontárgyak (épüle- tek, illetve ingóságok) szerződés-kötéskori értéke. A biztosítási összeg meghatározása a szerződő fél kötelezettsége, annak ajánlott mértékének megha- tározásával a biztosító segíti a szerződő felet. Az ajánlott biztosítási összeget a biztosító által meg- határozott négyzetméter egységárak és a biztosí-

tott épület hasznos alapterületének szorzata adja. Ha a biztosítási szerződés az épület és az általános háztartási ingóságok vonatkozásában legalább a biztosító által javasolt négyzetméter egységárak alapján számolt, ajánlott biztosítási összegekkel jön létre, úgy a biztosító az alulbiztosítottságot nem vizsgálja, nem alkalmaz aránylagos kártérí- tést. Ez esetben is a biztosító szolgáltatásának felső határa a választott biztosítási összeg.

A biztosító az ajánlott biztosítási összegre a lakás/ lakóépület és melléképület(ek) hasznos alapterü- lete alapján tesz javaslatot. Ha a káresemény idő- pontjában a tényleges alapterület eltér az ajánlat- ban feltüntetett hasznos alapterülettől, a biztosító vizsgálja az alulbiztosítottságot. Alulbiztosítottság esetén a biztosító a tényleges alapterület és az ajánlatban megjelölt hasznos alapterület arányá- ban nyújt kártérítést.

16.2. Önálló vagyoncsoportnak tekintendő minden, az ajánlaton külön soron saját biztosítási összeggel feltüntetett vagyoncsoport. A vagyoncsoporton belül külön felsorolt vagyonkategóriák biztosítási összegei nem vonhatók össze.

16.3. A biztosítási összeg módosítását a szerződő a biz- tosítóhoz intézett nyilatkozattal bármikor kezde- ményezheti.

16.4. A biztosítási szerződés automatikusan értékköve- tő, rendszeresen indexálódik. Az értékkövetés minden vagyoncsoportra és biztosítási elemre vonatkozik. Az átlagos inflációtól eltérő értékválto- zás vagy vagyonszaporulat esetén a biztosítási összeg módosítását a szerződő félnek kell kezde- ményeznie.

Az indexálás a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott általános fogyasztói árindex alapján vagyoncsoportonként történik. Az index mértéke a biztosítási évfordulót megelőző naptári évre vonat- koztatott éves fogyasztói árindex, amelytől a bizto- sító 5% ponttal eltérhet, de minimum 1,5 %. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeget az előző biztosítási összeg és a KSH-index szorzata adja. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi. Ugyancsak arányosan változ- nak a kerekítés szabályainak megfelelően a bizto- sítás egyéb elemei is (költségtérítések, minimál díj), kivéve a limiteket és az önrészt. A biztosítás indexálására évente kerül sor, a biztosítási évfor- duló napjával. A biztosítási összeg értékkövető módosításáról, annak mértékéről és a díjváltozás- ról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.

16.5. A biztosítás indexálásával egyidejűleg a biztosító a biztosítási díjakat és díjtételeket kockázati vagy egyéb okból is módosíthatja, mely esetek a követ- kezők lehetnek:

– adó- vagy jogszabályváltozások,

– a biztosítási szerződés kárhányada és kárgyako- risága jelentősen, 50%-nál nagyobb mértékben meghaladja a biztosító azonos módozatú (lakás) biztosítási szerződéseire vonatkozó, a vizsgálat időpontját közvetlenül megelőző naptári évben mért átlagos kárhányadát és kárgyakoriságát,

– a külső szolgáltató partnerek díjainak növekedése,

– a viszontbiztosítási díjak emelkedése.

A biztosítási díjtétel változásáról a biztosító a biz-

tosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt. Ha a szerződő fél a díjmódosí- tási javaslatot nem fogadja el, a szerződést 30 napos felmondási idővel a biztosítási időszak végére írásban felmondhatja.

16.6. Díjfizetési engedmények

A biztosító a biztosítási szerződés díjából meghatá- rozott esetekben és mértékkel engedményeket ad, melyek függnek a díjfizetési módtól, gyakoriságtól, illetve a szerződésben vállalt önrész mértékétől. Az adott díjfizetési mód, gyakoriság, vagy vállalt önrész változtatása esetén az engedmény visszavonásra kerül, vagy mértéke változhat, mely a biztosítási szerződés díjának változását vonhatja maga után. A díjfizetési engedmények eseteit és mértékét a biz- tosítási ajánlat mellékletét képező „Nyilatkozat” elnevezésű nyomtatvány tartalmazza.

17. Túlbiztosítás, alulbiztosítás

17.1. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosí- tott vagyontárgy szerződéskötéskori új értékét, a meghaladó részében a biztosítási összegre vonat- kozó megállapodás semmis, s a díjat megfelelően le kell szállítani. Túlbiztosítás esetén a szerződő jogosult a már megfizetett, a vagyontárgyra vonat- kozó biztosítási összeg és a valóságos érték külön- bözete alapján kiszámított biztosítási díj kamat- mentes visszatérítésére.

17.2. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy új értéke, a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik (pro-rata).

18. Többszörös biztosítás

18.1. A biztosított (szerződő) köteles bejelenteni, ha ugyanazon vagyontárgyra/kockázatra más biztosí- tóval is szerződést kötött.

18.2. Ha ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani.

18.3. A biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíte- ni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet.

18.4. A biztosítók az őket megillető megtérítési igény alapján a kifizetett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biztosítási összegekkel arányosan viselik, amelyeknek megfelelően az egyes biztosí- tók a biztosított irányában külön-külön felelnének.

19. A biztosító szolgáltatása

A biztosító szolgáltatásának mértékét a különös feltételek tartalmazzák azzal a kikötéssel, hogy a biztosító kártérítési kötelezettségének felső határa a biztosítási összeg. A kártérítés a biztosítási szer- ződésben tételesen felsorolt vagyontárgyakra vonatkozóan a külön-külön megadott biztosítási összegekre korlátozódik.

20. Fedezetfeltöltés

20.1. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekö- vetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett

összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti.

20.2. A biztosítási összeg csökkentését a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legké- sőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írás- ban felhívta a szerződő fél figyelmét, és a fedezet- feltöltés díját közölte.

20.3. Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biz- tosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

21. A kárbejelentés és kárrendezés szabályai

21.1. A biztosított, illetve a szerződő köteles a kárt annak bekövetkeztekor haladéktalanul, de legké- sőbb az észleléstől számított 5 munkanapon belül a biztosítónak bejelenteni, a szükséges felvilágosí- tásokat megadni, és lehetővé tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. Kárbejelentését a következő módokon teheti meg: Írásban:

– Kárbejelentő nyomtatványt kitöltve és aláírva társaságunk postacímére eljuttatva (1380 Budapest, Pf. 1076.), melyet a biztosítási fede- zetet igazoló dokumentuma (kötvénye) mellékle- teként megküldünk, valamint a xxx.xxxxx.xx honlapon keresztül is letöltheti.

Személyesen:

– Ügyfélszolgálatunkon:

a 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. címen. Telefonon:

– (+36-1) 486-4343-as telefonszámon. Elektronikusan:

– xxxxxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen Online:

– xxx.xxxxx.xx weboldalon a kárbejelentés menüpontban

21.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a biztosítottnak, illetve a szerződőnek vagy kép- viselőjének a nevét,

– a biztosítási szerződés megnevezését,

– a káresemény leírását és időpontját,

– a kár bekövetkeztének helyét,

– a károsodott vagyontárgy részletes leírását,

– a kár mértékét.

21.3. Bizonyos károk bekövetkezte esetén a biztosított köteles hatósági bejelentést tenni. Az erre vonat- kozó szabályokat a 21.5. tartalmazza.

21.4. A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosí- tott vagyontárgy állapotán a biztosított a biztosító kárfelvételi eljárásának megindulásáig, legkésőbb azonban a bejelentéstől számított 5 munkanapig csak annyiban változtathat, amennyiben az a kár- enyhítéshez szükséges. Nem áll be a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biz- tosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetet- lenné váltak.

21.5. Kár esetén a biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének bizo- nyítása a biztosított kötelessége. E kötelezettséget egyebek közt úgy is teljesítheti, hogy a kár jellegé- től függően a biztosítónak bemutatja a fentiek bizonyítására alkalmas iratokat (eredeti, vagy

másolati példányát) melyek káreseménytől függő- en a következő pontokban felsoroltak lehetnek.

21.5.1.Általánosan, bármely káresemény bekövetkezése esetén kérheti a biztosító:

– a biztosítási esemény bekövetkezésének részle- tes leírása, kárkori fotók, az esemény bekövetke- zésének helye, ideje, módja, a biztosítási ese- mény bekövetkezéséért esetlegesen felelős sze- mély neve, címe, elérhetősége;

– a biztosított/károsult/sérelmet szenvedett fél neve, születési dátuma, anyja neve, lakcíme, telefonszáma, e-mail címe, a kapcsolattartó személy neve, telefonszáma, e-mail címe;

– nem természetes személy károsult neve székhe- lye, nyilvántartási azonosító száma, adószáma, a kapcsolattartó személy neve, telefonszáma, e-mail címe;

– a bejegyzett élettársi kapcsolatot igazoló közok- irat, illetve az élettársi kapcsolatot igazoló teljes bizonyító erejű magánokirat;

– a biztosított/károsult/sérelmet szenvedett fél bankszámlaszáma;

– meghatalmazás (kárbejelentésre, kárügyintézés- re, kárkifizetésre);

– a biztosított arra vonatkozó nyilatkozata, hogy az adott biztosítási esemény kapcsán mástól (biz- tosítótól vagy károkozótól) kapott-e bármilyen összeget, szolgáltatást (kártérítést, vagy biztosí- tási, pénzbeli szolgáltatást);

– a biztosítási díj befizetését igazoló dokumentum (amennyiben a díj a biztosítóhoz még nem érke- zett be);

– földhivatali térkép másolata;

– kiskorú vagy gondnokság alá helyezett biztosí- tott/ károsult/sérelmet szenvedett fél esetén a képviseletet ellátó személy jogosultságának iga- zolása;

– társasházi alapító okirat, szövetkezeti ház alap- szabálya;

– lakcímkártya;

– a szolgáltatást nyújtó külső cég igazolása (szol- gáltatás-kimaradás kár esetén);

– vészelhárítási (tűzoltás, mentés, bontás, rom- és törmelékeltakarítás és elszállítás, ideiglenes tetőépítés), valamint tervezési és hatósági enge- délyezési költségek igazolása, bizonylata;

– halotti anyakönyvi kivonat;

– a kárbejelentés esetleges késedelmének indokát alátámasztó dokumentumok;

– közjegyzői okirat;

– vállalkozói vagy megbízási szerződés;

A tulajdonjog tisztázására illetve a szolgáltatásra/ kártérítésre való jogosultság igazolására szolgáló okiratok, dokumentumok:

– pénzintézet, munkáltató zálogjogosulti nyilatko- zata, meghatalmazása;

– a tulajdonjog megszerzését eredményező jog- erős hatósági határozat (pl. kisajátítási határo- zat), bírósági döntés vagy árverési okirat;

– jogerős hagyaték átadó végzés;

– tulajdonjog és tulajdoni hányad igazolása (tulaj- doni lap, lakcímkártya, adásvételi szerződés);

– törzskönyv, üzembentartói okirat vagy szerződés;

– beszerzési számla, beszerzési bizonylat pl. nyugta;

– bérleti-, vagy lízingszerződés;

– adásvételi, kölcsönadási, ajándékozási szerző- dés;

– ingatlan bérleti, haszonbérleti szerződése;

– engedményezési szerződés;

– aláírási címpéldány;

– tulajdonjog bejegyzésével vagy törlésével kap- csolatos okiratok (pl.: Okmányiroda, Földhivatal);

– jogerős öröklési bizonyítvány.

21.5.2.Épület, ingóság, valamint építés, bővítés és felújí- tás alatt álló épületekre szóló biztosítás különös feltételeiben felsorolt biztosítási események bekö- vetkezése esetén a biztosító kérheti:

– a vagyontárgy értékét igazoló dokumentumokat (számlát, szerződést) építmények bekerülési költségét igazoló dokumentum;

– zárcserét igazoló számla;

– biztosítási érdek igazolása, idegen vagyontár- gyak esetében a birtoklás jogcímét igazoló doku- mentum pl. adásvételi szerződés, tulajdoni lap, bérleti, haszonbérleti, lízing-, kölcsön-, haszon- kölcsön szerződés, ingyenes használat, javításra átadás igazolása, idegen vagyontárgy esetében a vagyontárgy tulajdonosának megnevezése;

– a helyreállításra vonatkozó árajánlat(ok), illetve a károsodás helyreállítása esetén a helyreállítás költségét igazoló számla;

– a vállalkozás vagyontárgyairól szóló vagyonnyil- vántartás, leltárívek, egyedi tárgyi eszköznyil- vántartó lapok, számlák a készletekről;

– a biztosított áfa visszatérítésre vonatkozó nyilat- kozatát, beleértve az adószám/ adóazonosító jel közlését is;

– árajánlatok, számlák, garanciajegy, jótállás, szakvélemény (méret, anyag, munkadíj és meny- nyiség kimutatással);

– nyilatkozat az elektronikai, számítástechnikai, valamint riasztórendszerek tételes egységeiről, vásárlás dátumáról;

– épületek, építmények sérülését/helyreállítását rögzítő fotók;

– előzménykár, illetve a kár kiváltó okának helyre- állításáról szóló dokumentum;

– építési engedélyezési tervdokumentáció;

– katasztrófavédelmi hatóság igazolása;

– a tűzvizsgálatról készült jegyzőkönyv;

– kéményseprői tanúsítvány, (szak) vélemény;

– rendőrségi feljelentési jegyzőkönyv, rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv, rendőrségi nyomozást felfüggesztő, lezáró határozat;

– vádemelési javaslat, vádirat, bírói ítélet;

– tételes ingósági lista, vagyontárgyakról készített fotó, vázlatrajz, értékbecslés;

– statikai szakvélemény;

– víz-, gázszolgáltató igazolása, valamint bármely közműszolgáltatásról igazolás, fogyasztási ada- tok;

– hatósági igazolás a nyomástartó edények enge- délyezéséről, megfelelőségéről;

– villámcsapás indukciós hatása miatti kár esetén a szerviz igazolása/szakvéleménye, hogy a kárt a villámcsapás másodlagos hatásából eredő elekt- romos túlfeszültség okozta és a hiba javítható-e vagy sem, javítható hiba esetén a javításról kiál- lított számla;

– a területileg illetékes hatóság igazolása az ingat- lan lakhatatlanná nyilvánításáról, valamint az ideiglenes lakás bérleti díjának igazolása;

– utolsó karbantartást igazoló dokumentum;

– talajmechanikai szakvélemény;

– az ingatlan vázlatrajz vagy eredeti alaprajz;

– járművezető személy vezetői engedélye, gépjár- mű forgalmi engedélye, gépjármű ideiglenes forgalmi engedélye;

– a távfelügyeletet ellátó szolgáltató igazolása a távfelügyeleti rendszer/eszköz működőképessé- géről és működéséről, vagyonvédelmi eszközök minősítését tartalmazó irat;

– bank/okmányiroda igazolás bankkártya letiltás/ pótlás költségéről;

– szálláshely által kiállított számla az általa nyúj- tott szolgáltatás összegéről és a helyszínen fel- vett jegyzőkönyv;

– tanúnyilatkozat;

– igazságügyi szakértői vélemény;

– bontási igazolás;

– az illetékes hatóság igazolása a közterület meg- nevezésének, az ingatlan számozásának esetle- ges változásáról;

– építőanyagok megfelelőségi igazolása;

– hatósági állatorvosi igazolás;

– kortárs képzőművészeti és iparművészeti tárgyak esetében a zsűrizett terméket igazoló zsűri szám;

– a tulajdoni lapot, a bérleti szerződést, a károsult vagyontárgy tulajdonjogát, vagy magát a kárt, illetőleg annak mértékét bizonyító dokumentu- mokat;

– árajánlatot, költségvetést, és az ezek alapján a biztosító által történt elfogadás után kiállított számlát;

– törött üveg helyreállítási számláját, az üveg- számla részletezése, valamint a számla kiállító- jának nyilatkozata, hogy milyen címen került beépítésre az üveg;

– beszerzési számlát;

– tűz- és robbanáskár esetén a jogszabály szerint előírt hatósági bizonyítványt vagy hatósági iga- zolást;

– hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt ható- sági eljárás;

– munkaszerződés, alkalmi munkavállalói kis- könyv;

– munkáltatói, munkanélküli igazolás/nyilatkozat;

– vállalkozói igazolvány, őstermelői igazolvány;

– cégbejegyzést igazoló bírósági végzés; Betöréses lopás, rablás, illetve épületrongálás és vandalizmus esetén a biztosított rendőrségi felje- lentést köteles tenni és ezt igazolni. Ha a bekövet- kezett biztosítási esemény igazolásához szüksé- ges, a biztosító kérheti a nyomozást megszüntető vagy felfüggesztő határozat, helyszíni jegyzőkönyv, vádemelés esetén pedig a vádemelési javaslat vagy a bírósági ítélet megküldését. Amennyiben a bekövetkezett biztosítási esemény jogalapja, illet- ve összegszerűsége más módon is igazolható, ezen utóbbi iratok csatolása a biztosítási szolgáltatás nyújtásának nem előfeltétele.

21.5.3.Baleset-biztosítás esetén minden biztosítási szol-

gáltatás iránti igényhez be kell nyújtani a követke- ző iratokat:

– a kedvezményezett/biztosított lakcímkártyájának a lakcímet igazoló oldaláról készült másolatát;

– a biztosítási kötvény másolatát;

– a kedvezményezett/biztosított személyazonossá- ga igazolására szolgáló okiratának másolatát;

– valamint az Igénylőlap Baleseti szolgáltatáshoz nyomtatványt kitöltve, a biztosítási esemény részletes leírásával;

A szolgáltatási nyomtatványhoz az alábbi doku- mentumokat kell csatolni:

– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolat- ban rendőrségi, közigazgatási, tűzvédelmi, mun- kavédelmi vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok másolata (bün- tetőeljárásban és szabálysértési eljárásban meg- hozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kárigény/szolgáltatási igény benyújtása- kor már rendelkezésre áll);

– ittasság, illetve bódító-, kábító- vagy hasonló hatás kiváltó szerek, toxikus anyagok hatásának vizsgálatáról készült orvosi irat másolata;

– közlekedési baleset esetén a gépjárművezető biztosított érvényes vezetői engedélyének máso- lata;

– az első, akut ellátást igazoló orvosi dokumentum másolata (ennek hiányában a biztosító nem tel- jesít baleseti szolgáltatást);

– a kórházi zárójelentés(ek) másolata(i);

– a kórházi betegellátás során keletkezett iratok hitelt érdemlő másolata(i) a kórházban töltött napok számáról.

Halál esetén a fentieken kívül még az alábbi doku- mentumok csatolása szükséges:

– a halotti anyakönyvi kivonat másolata;

– a halott vizsgálati bizonyítvány másolata;

– a kedvezményezett jogosultságát igazoló okirat másolata (pl. jogerős hagyatékátadó végzés, jogerős öröklési bizonyítvány).

21.5.4.Felelősségbiztosítás esetén:

– hatósági állatorvosi igazolás, oltási könyv;

– károkozói nyilatkozat a felelősségről;

– gépjármű(vek) sérülését rögzítő fotók;

– nyilatkozat személyi sérült adatbekérésre vonat- kozó hozzájárulásról;

– az érintett felek (károkozó és károsult) nyilatko- zata arról, hogy rokoni kapcsolatban állnak-e;

– arról szóló nyilatkozat, hogy volt-e más szemta- núja a kár bekövetkezésének;

– amennyiben gyermek okozta a kárt, nyilatkozat arról, hogy ki látta el a gyermek felügyeletét a kár időpontjában.

A felsoroltakon kívül a biztosított a bizonyítás álta- lános szabályai szerint más módon is jogosult a károk és költségek igazolására.

21.6. A biztosító szolgáltatását a kárbejelentéstől számí- tott 30 napon belül teljesíti. Amennyiben a kárbe- jelentésen kívül a biztosítási esemény bekövetke- zésére, illetve a kár összegére vonatkozóan, ezek bizonyítása céljából egyéb dokumentumok csato- lása is szükséges, úgy a biztosító az utolsó okirat beérkezését követő 30 napon belül köteles a meg- állapított kárösszeget megfizetni.

A biztosított hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító

által megjelölt képviselője részére a szükséges meghatalmazást a biztosító kérésére megadja abból a célból, hogy a kárüggyel kapcsolatos ható- sági iratokat megtekinthesse. Bűncselekmény ese- tén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról – annak fénymáso- latban való megküldésével – a biztosított köteles a biztosítót a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerződésben vállalt köte- lezettségének már eleget tett.

21.7. Amennyiben a felek a kár mértékének megállapí-

tására vonatkozóan megállapodni nem tudnak, a biztosított kérheti, hogy három tagból álló szakér- tői bizottság döntsön.

A három szakértő közül egyet a biztosító, egyet a biztosított (szerződő) választ, míg a harmadikat a két szakértő közösen nevezi meg. A bizottság szótöbb- séggel határoz. Az eljárás során a felek saját szakér- tőjük költségeit maguk viselik, a harmadik szakértő költsége közöttük 50-50% arányban oszlik meg.

21.8. A kárbejelentési kötelezettség megsértése

A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerző- dő fél, illetve biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződősében megállapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szük- séges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilá- gosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehe- tővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szem- pontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

22. Mentesülés

22.1. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szán- dékos vagy súlyosan gondatlan magatartással:

a) a szerződő fél vagy a biztosított;

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy a vagyon- tárgy kezelésével megbízott alkalmazottjuk, tag- juk vagy megbízottjuk; vagy

c) a biztosított jogi személynek vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

22.2. A magatartás minősítéséhez az eset összes körül- ményét egyedileg kell mérlegelni. Súlyosan gon- datlannak minősülhet különösen:

a) ha a kárért felelős személy igazoltan ittas álla- potban, vagy bódulatot keltő szer hatása alatt állt, és a kárt ezzel az állapottal összefüggésben okozta,

b) amennyiben a kárért felelős személy engedély- hez kötött tevékenységet ennek hiányában foly- tatott és ezzel összefüggésben okozta a kárt.

22.3. A 22.2. pontban foglaltakon túlmenően felelős- ségbiztosítás esetén súlyosan gondatlannak minő- sülhet különösen:

a) ha a kárért felelős személy azonos körülmények- kel visszatérően okozta a kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozás körülményeit nem szüntette meg,

b) ha a kárért felelős személyt harmadik személy a káresemény bekövetkezésének lehetőségére figyel-

meztette, s a kár ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be.

22.4. Fenti szabályokat a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

23. Kármegelőzés, kárenyhítés

23.1. Kármegelőzés

A kármegelőzés a szerződő fél illetve a biztosított kötelezettsége. A biztosított, illetve a szerződő köteles a hatályos jogszabályokat, a biztonsági és üzemeltetési szabályokat, a felügyeleti utasításo- kat, valamint a biztosító előírásait betartani.

A biztosító jogosult a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását ellenőrizni.

23.2. Kárenyhítés

A szerződő (biztosított) a kár bekövetkezte esetén köteles a kár mértékének csökkentése érdekében szükséges, ésszerű intézkedéseket haladéktalanul megtenni. A kárenyhítési költségek térítési szabá- lyait a különös feltételek tartalmazzák. A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a kárese- mény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg kereti között akkor is a biztosí- tót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett ered- ményre. Alulbiztosítás esetén a biztosító a káreny- hítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyon- tárgy értékének arányában köteles megtéríteni.

24. Változás-bejelentési kötelezettség

24.1. A biztosított (szerződő) köteles bejelenteni a bizto- sítónak, ha a szerződés elvállalása szempontjából lényeges változás állt be. A biztosított (szerződő) bejelentési kötelezettségének a változás bekövet- kezését vagy az arról való tudomásszerzést követő 5 munkanapon belül köteles eleget tenni.

24.2. A változás-bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a közlési és változásbejelentési kötelezett- ség megsértésére vonatkozó szabályokat (4. pont) kell alkalmazni.

25. Megtérítési igény

25.1. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szem- ben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követe- lés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.

25.2. Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biz- tosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesíté- sét a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosí- tott követelését kell kielégíteni.

26. Elévülés

A biztosítási szerződésből eredő igények 2 év alatt évülnek el. Biztosítási szolgáltatás iránti igény esetén az elévülési időt a biztosítási esemény idő- pontjától kell számítani.

27. Joghatóság, a szerződésre alkalmazandó jog Jogvita esetén a magyar jog rendelkezései, elsősor- ban a Polgári Törvénykönyv, a biztosítási tevékeny- ségről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) és a vonatkozó hatályos magyar jogszabályok irány- adóak. Az eljárások nyelve magyar.

28. A személyes adatok kezelésére és a titokvédelemre vonatkozó tudnivalók

A biztosító ügyfelei személyes és biztosítási titok- nak minősülő adataira vonatkozó adatkezelési szabályokat az Adatkezelési tájékoztató c. doku- mentum tartalmazza.

A biztosítási titoknak minősülő adatokat jogosul- tak megismerni mindazon személyek vagy szerve- zetek, akikkel szemben a Biztosítónak a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége a Bit. rendel- kezései szerint nem áll fenn. Ezen szervezetek listáját az Adatkezelési tájékoztató 1. sz. Függeléke tartalmazza.

A Biztosító az adatkezelések során adatfeldolgozó- kat, illetve kiszervezett tevékenységet végző szol- gáltatókat vesz igénybe erre irányuló szolgáltatási szerződések keretében. Az adatfeldolgozók és a viszontbiztosítók listája, valamint a legfrissebb Adatkezelési tájékoztató az xxxxx.xx/xxxxxxxxxxx weboldalon érhető el. Az Adatkezelési tájékoztató tartalma és az adatfeldolgozó partnerek, viszont- biztosítók listája a jogszabályi változások és a Biztosító által kötött vagy a jövőben kötendő part- neri szerződésektől függően változhat.

29. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól

29.1. Az ERSTE Kandalló Extra biztosítási feltételek rendelkezései nem térnek el lényegesen a biztosí- tási piacon szokásos szerződési gyakorlattól.

29.2. Az ERSTE Kandalló Extra biztosítási feltételek az alábbi pontokon lényegesen eltér a Polgári Tör- vénykönyv vonatkozó rendelkezéseitől:

– A biztosítási szerződésből eredő igények 2 év alatt évülnek el. (Általános Biztosítási Feltételek

26. pont)

– A biztosító az eljárási költségeket nem előlegezi meg. (Kiegészítő Felelősségbiztosítási Különös Feltételek 4.3. pont)

– A biztosító a biztosítási összeg keretein belül megtéríti a kamatokat. (Kiegészítő Felelős- ségbiztosítási Különös Feltételek 4.4.1. pont)

– A biztosító a szerződésben megállapított limiten belül, a kár 10%-a, de max. 500 000 Ft szublimit erejéig megtéríti a biztosított képviseletét ellátó ügyvéd – máshonnan meg nem térülő – igazolt munkadíját és készkiadásait, illetve a jogi védeke- zés egyéb költségeit. E biztosítási fedezet annyiban áll fenn az ésszerű, indokolt és gazdaságos költsé- gek tekintetében, amennyiben azok a biztosítási szerződés fedezete alá tartozó, kizáró rendelkezés hatálya alá nem eső és a biztosító részére szerző- désszerűen bejelentett biztosítási eseménnyel összefüggésben merültek fel. A biztosító nem téríti meg ezeket a költségeket, ha a szerződő/biztosított maga látja el a jogi védelmét. A szerződésben meg- határozott önrészt a biztosított e költségek tekinte- tében is maga viseli. (Kiegészítő Felelős- ségbiztosítási Különös Feltételek 4.4.2. pont)

30. Egyéb rendelkezések

30.1. Társaságunk neve: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Székhelye: 1082 Budapest, Baross u. 1.

Cégjegyzékszámunk: Cg.: 00-00-000000 Cégbíróság neve: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága

30.2. Panaszok bejelentése, jogorvoslat

A biztosító működésével vagy szolgáltatásának teljesítésével kapcsolatos panaszokat az alábbi elérhetőségeken lehet bejelenteni:

1. Szóbeli panasz bejelentése

a) személyesen:

– Társaságunk Központi Ügyfélszolgálati Irodáján, annak nyitvatartási idejében. A köz- ponti Ügyfélszolgálati Iroda címe: 0000 Xxxxxxxx Xxxx xx 00. (Xxxxx Xxxxxx-Váci út sarok)

– vagy a fővároson kívül a területi értékesítési irodáink iroda vezetőinél. A területi értékesí- tési irodáink elérhetősége megtalálható hon- lapunkon, a xxx.xxxxx.xx oldalon.

b) telefonon:

Panaszát bejelentheti Társaságunk telefonos ügyfélszolgálatán keresztül is hívásfogadási idő- ben a (+36-1) 486-4343-as telefonszámon. xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen

2. Írásbeli panasz bejelentése:

a) személyesen vagy meghatalmazott által az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiség- ben átadott irat útján;

b) postai úton (1138 Budapest, Pf. 1076);

c) telefaxon: (x00-0) 000-0000;

d) elektronikus levélben az xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen

Szóbeli panasz:

A biztosító a szóbeli panaszt azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a biztosító jegyző- könyvet vesz fel.

Ha a szerződő illetve a biztosított a panasz kezelé- sével nem ért egyet, a biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel.

A jegyzőkönyv egy másolati példányát a személye- sen közölt szóbeli panasz esetén a biztosító a panaszosnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a panaszra adott válasszal együtt, de legkésőbb 25 napon belül a panaszosnak meg- küldi. Ebben az esetben a biztosító a panaszra adott, indoklással ellátott választ a szóbeli panasz közlését követő 30 napon belül küldi meg az ügy- félnek.

Írásbeli panasz:

A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indo- kolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.

30.3. A biztosító felügyeleti szerve:

Magyar Nemzeti Bank

(0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0-0;

központi telefonszáma: (x00-0) 000-0000)

30.4. Jogok érvényesítésének egyéb fórumai

A panasz elutasítása, vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő ered- ménytelen eltelte esetén a fogyasztónak minősülő ügyfél az alábbiakhoz fordulhat:

a) Pénzügyi Békéltető Testület - a szerződés létre- jöttével, érvényességével, joghatásaival és meg- szűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén (székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Pf. 172.; telefon: x00-00-000-000,

e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx);

b) Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ – fogyasztóvédelmi rendelkezések meg- sértése esetén

(levelezési címe: 1534 Budapest BKKP Pf.:777, telefon: +36-80- 203-776,

e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx),

c) bíróság.

A panasz elutasítása, vagy a panaszra kivizsgálásá- ra előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén a fogyasztónak nem minősülő ügyfél bírósághoz fordulhat.

A panasz elutasítása vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő ered- ménytelen eltelte esetén a fogyasztót tájékoztatni kell arról, hogy kérelmére a Pénzügyi Békéltető Testület, illetve a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ előtt megindítható eljárás alapjául szolgá- ló kérelem nyomtatvány megküldését igényelheti. A Pénzügyi Békéltető Testület egyezség hiányában az ügy érdemében

a) kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kére- lem megalapozott, és a Biztosító a Pénzügyi Békéltető Testület döntését magára nézve köte- lezőként elismerte, vagy

b) ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, azon- ban a Biztosító úgy nyilatkozott, hogy a döntést kötelezésként nem ismeri el, illetve a döntés elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott.

A Pénzügyi Békéltető Testület egyezség hiányában akkor is kötelezést tartalmazó határozatot hozhat, ha a Biztosító alávetési nyilatkozatot nem tett, de a kérelem megalapozott és a fogyasztó érvényesí- teni kívánt igénye – sem a kérelemben, sem a kötelezést tartalmazó határozat meghozatalakor – nem haladja meg az egymillió forintot.

30.5. Biztosításközvetítőre vonatkozó rendelkezések

A biztosításközvetítő nem jogosult az ügyféltől biztosítási díjat átvenni, továbbá nem jogosult a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni.

30.6. A fizetőképességgel és a pénzügyi helyzettel kap- csolatos jelentés közzététele

A biztosító a fizetőképességéről és a pénzügyi helyzetéről készült jelentést a törvényi rendelke- zésnek megfelelő módon és időben honlapján (xxx.xxxxx.xx) teszi közzé.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

ERSTE Kandalló Extra Különös Biztosítási Feltételek

Épületbiztosításhoz

Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (további- akban: biztosító) a jelen különös feltétel alapján díjfizetés ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy megtéríti a 2. pontban meghatározott – véletlen, váratlan bekövetkező – biztosítási események által a biztosított vagyontárgyakban okozott anyagi károkat. A biztosító kockázatviselése a szerződésben meghatározott kockázatviselési helyen/ helyeken lévő biztosítási összeggel megjelölt épületekre, építményekre terjed ki.

1. Biztosított vagyontárgyak

1.1. Lakóépület- vagy lakástulajdon esetében

1.1.1. a biztosítási kötvényben megnevezett, a biztosított tulajdonát képező lakóépületek és lakások,

1.1.2. a biztosított tulajdonát képező épületgépészeti, berendezési és felszerelési tárgyak, amelyek a biz- tosított épület lakáskénti használatát szolgálják és az épülethez tartósan rögzítettek,

1.1.3. a biztosított tulajdonát képező felszerelések, ame- lyek a biztosított épület lakáskénti használatát szolgálják, amennyiben ezek a biztosított épülethez tartozó telken találhatók és tartósan rögzítettek,

1.1.4. a biztosított épületekhez tartozó, a biztosított épü- leteket szolgáló vízellátó, szennyvízelvezető, vala- mint gázcsövek, amennyiben azok a biztosított tulajdonát képezik és nem a biztosított épülethez tartozó telken találhatók.

Nem biztosított vagyontárgyak:

– a földbe vájt, kikövezetlen falú építmények,

– nem lakás céljára szolgáló épületek (ilyenek lehetnek például a vállalkozás céljára használt üzleti-, ipari-, és mezőgazdasági létesítmények),

– olyan lakás, illetve nem lakás céljára használt épületek (mellék- és kiegészítő épületek), ame- lyek tetőzete (héjalása) nád, fazsindely, bitume- nes hullámlemez (onduline),

– olyan lakás céljára használt épületek illetve nem lakás céljára használt épületek (mellék- és kiegészítő épületek) amelyek falazata vályog és alapozása nincs, vagy az épület alapja kőből, vagy téglából készült,

– fóliasátrak és üvegházak,

– a lakóépülettel nem egy fedélszéket képező, de a lakóépülethez szerkezetileg rögzített előtetők,

– a napelemek, napkollektorok, a geotermikus fűtés földalatti szerelvényei és vezetékei, a szél- energia berendezések,

– építés, bővítés, felújítás alatt álló épületek, lakások.

1.2. Melléképületek és kiegészítő épületek

1.2.1. Melléképületnek minősülnek a családi házakhoz tartozó, nem lakás céljára szolgáló önálló épületek (pl. istálló, garázs, kamra, terménytároló, nyári konyha). Melléképületek biztosítása esetén csak a szilárd falazatú és tetőzetű melléképületek bizto- síthatók. Szilárdnak minősülnek az építési szabvá- nyoknak és a biztosító előírásainak megfelelő lakóépületek falazataként és tetőzeteként elfoga- dott anyagból szakszerűen megépített épületek.

1.2.2. Kiegészítő épületeknek minősülnek a lakáshoz tartozó, kizárólag a szerződő/biztosított használa-

tában álló, lezárt helyiségek (pince, garázs, tároló helyiségek).

1.2.3. Melléképületek és kiegészítő épületek biztosítását meghatározó szabályok:

Az épületbiztosítás külön biztosítási összeg megje- lölése nélkül kiterjed a kockázatviselés helyén a melléképület(ek)re, és lakáshoz tartozó kiegészítő épület(ek)re, tárolókra, pincékre, garázsokra, ame- lyek alapterülete összesen nem haladja meg a nettó 50 m2. Amennyiben a melléképületek, kiegészítő épület/ek összes nettó alapterülete az 50 m2-t meghaladja, a melléképület/ek, kiegészí- tő épület/ek teljes alapterületére külön biztosítási összeget kell meghatározni, a lakóépület biztosítá- si összegétől elkülönítve.

1.2.4. Nem terjed ki a biztosítás a nem szilárd falazatú

és tetőzetű mellék – és kiegészítő épületekre a

1.1.4. pont alapján.

1.3. Építmények

Építménynek minősül minden végleges rendeltetés- sel, emberi kéz által megépített műszaki alkotás, épület, egyéb építmény, amely általában a talajjal való egybeépítés (alapozás) révén, vagy a talaj ter- mészetes állapotának, természetes geológiai alaku- latának megváltoztatása révén jöhet létre. Építmény lehet például: kút, ciszterna, derítő, úszómedence, kerítés, kapu, járda, kocsi beálló stb.

Amennyiben az összes építmény értéke nem haladja meg a biztosított lakóépület értékének tíz százalékát a biztosítás külön biztosítási összeg megjelölése nélkül kiterjed az építményekben biz- tosítási esemény miatt keletkezett károkra. Amennyiben a kockázatviselés helyén található összes építmény értéke meghaladja az épület biz- tosítási összegének tíz százalékát, az építmény(ek) teljes értékére külön biztosítási összeget kell meg- határozni, a lakóépület biztosítási összegétől elkü- lönítve, ennek hiányában az építményekre nem terjed ki a biztosító kockázatviselése.

1.4. Bérlakások

Bérlakások esetében biztosítottnak minősülnek a bérbeadó tulajdonát képező épületrészek és épü- lettartozékok, amelyekért a biztosított felelősség- gel tartozik.

Bérlemény biztosítások esetén biztosítva vannak:

– ajtó és ablak szerkezete és a hozzájuk tartozó szerelvények: zsalugáter, spaletta, reluxa, redőny, vászonroló, napvédő, függöny;

– csengő, kaputelefon, riasztó, és tűzjelző xxxxx- xxxxxxx;

– beépített bútorok és térelválasztók, beépített főző-, fűtő-, vízellátó, egészségügyi, szellőztető berendezések és szerelvények;

– elektromos hálózat és szerelvényei, a lakás fogyasztásmérőjétől, illetve kapcsolójától kezdő- dő szakaszon (mért szakasz),

– belső válaszfal, burkolat, vakolat, festés, tapétá- zás, mázolás, padlóburkolat.

1.4.1. Bérlakások biztosítása esetén nem téríti meg a biz- tosító az épület határoló falazataiban, tetőszerkeze-

tében, teherhordó szerkezetében, közös helyiségei- ben bekövetkezett károkat, valamint az építmé- nyekben (lásd 1.3. pont) bekövetkezett károkat.

2. Biztosítási események

2.1. Tűz

2.1.1. Jelen szabályzat szempontjából tűznek minősül a terjedő képes, öntápláló lánggal való égés, izzás folyamata.

2.1.2. Nem minősül tűzbiztosítási eseménynek, ha a kár:

– a rendeltetésüknél fogva tűznek, lángnak, hőha- tásnak kitett vagyontárgyakban, továbbá az elektromos vezetékekben, berendezésekben, készülékekben, gépekben keletkezik, és a tűz más vagyontárgyra nem terjed tovább,

– az öngyulladt, erjedt és befülledt anyagokban keletkezik,

– pörkölődés, hő hatására történő szín- vagy alak- változás, füst vagy koromszennyeződés formájá- ban keletkezik, amennyiben azok nem tényleges tűzkár következményei,

– azzal okozati összefüggésben keletkezik, hogy a kockázatviselés helyén az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyesnek, illetve tűzveszélyesnek minősülő anyagokat nem az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásai szerint tárolnak, illetve használnak fel.

2.2. Robbanás

2.2.1. Robbanás alatt a gázoknak és gőzöknek rombolás- sal és hanghatással együtt járó hirtelen, rendkívül gyors energia felszabadulása értendő, melynek során két egymástól elválasztott térben létrejövő nyomáskülönbség az elválasztó elem helyzetének és szilárdsági tulajdonságainak egyidejű megválto- zása következtében pillanatok alatt kiegyenlítődik.

2.2.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki:

– a hangrobbanásra és az általa okozott károkra,

– a hasadó anyagok robbanása és a sugárzó anya- gok szennyezése által okozott károkra,

– a környezetnél alacsonyabb nyomású zárt tér összeroppanása által okozott károkra,

– a robbanáskárra, ha az a kockázatviselési helyen

– az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint rob- banásveszélyesnek, illetve tűzveszélyesnek minő- sülő anyagok nem az Országos Tűzvédelmi Sza- bályzat előírásainak megfelelő tárolásával illetve felhasználásával összefüggésben következik be

– a tudatos, tervszerű, xxxxxxx által engedélyezett robbantás során bekövetkező károkra.

2.3. Villámcsapás

2.3.1. Megtéríti a biztosító a biztosított vagyontárgyakba közvetlenül becsapódó villám romboló és gyújtó hatására bekövetkező károkat.

2.3.2. Megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a villámcsapás indukciós hatása, illetve ennek következtében fellépő feszültségingadozás miatt következnek be az elektromos berendezésekben, felszerelésekben, amennyiben a villám becsapó- dási helye a biztosított vagyontárgy 1000 m-es körzetében volt. A 300 000 Ft egyedi értéket meghaladó elektromos berendezésekben keletke- zett károkat a biztosító csak túlfeszültségvédő alj- zatok alkalmazása esetén téríti meg.

2.4. Légi járművek lezuhanása

2.4.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a

biztosító a személyzettel ellátott, irányított repülő- gépek lezuhanása által a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

2.5. Vihar

2.5.1. Biztosítási eseménynek minősül, ha a kockázatvi- selés helyén az 54 km/h sebességet elérő vagy meghaladó szél a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biztosított épületek vihar által megrongált

– nyílászáróján,

– az építésügyi szabványok által végleges fedés- ként elfogadott anyagú és szakszerű technológi- ával megépített és karbantartott tetőfedésén keresztül a viharral egyidejűleg beömlő csapa- dékvíz okoz a biztosított vagyontárgyakban.

2.5.2. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a biztosító:

– a keletkező légmozgások által a helyiségeken belül,

– az épületek üvegezésében, külső vakolatában, burkolatában és festésében, előtetőkben,

– valamint a szabadban tartott ingóságokban, álla- tokban, lábon álló növényekben, terményekben és takarmányokban keletkező vihar által okozott károkat,

– a keletkező károkat, ha azok a le nem zárt abla- kokra, külső ajtókra vagy más nyílászárókra vezethetők vissza.

2.6. Felhőszakadás

2.6.1. Jelen szabályzat szerint biztosítási eseménynek minősül, ha 0,5 mm/perc intenzitást meghaladó mennyiségű csapadékvizet a szabályszerűen kiala- kított és karbantartott vízelvezető rendszer elnyel- ni képtelen, és ezért a talajszinten áramló csapa- dékvíz a biztosított helyiségekbe ömölve a biztosí- tott épületekben kárt okoz.

2.6.2. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a biztosító:

– az épületek, építmények külső vakolatában, bur- kolatában, festésében bekövetkező károkat.

2.7. Hónyomás

2.7.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a biztosított épületek, építmények tetőszerkezetében vagy az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített és karbantartott tetőfedésében a hónyomás okoz.

Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biztosított épületekbe a hónyomás által megron- gált fentiek szerinti tetőfedésen keresztül a bizto- sítási eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék okoz a biztosított vagyontárgyakban.

Megtéríti a biztosító a lecsúszó hó által a biztosí- tott épületekben okozott károkat is, az építésügyi előírásoknak megfelelő hiánytalan hófogók meglé- te esetén.

2.8. Jégverés

2.8.1 Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biz- tosító azokat a rongálási károkat, amelyeket a biz- tosított épületek – az építésügyi szabványok által általánosan végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített, karbantar- tott – tetőfedésében, külső vakolatában, redőnyei-

ben, zsalugátereiben a jégverés vagy xxxxxx xxxx. Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biztosított épületekbe a jégverés vagy jégeső által megrongált fentiek szerinti tetőfedésen keresztül a biztosítási eseménnyel egyidejűleg beömlő csapa- dék okoz a biztosított vagyontárgyakban.

2.8.2. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a biztosító:

– az építmények burkolatában, festésében bekö- vetkező károkat.

2.9. Földmozgás

2.9.1. Földcsuszamlás: biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a földfelszín alatti talajré- tegek váratlan, lejtő irányú elcsúszása által a biz- tosított vagyontárgyakban okozott károkat.

2.9.2. Nem tekinthető váratlan eseménynek, ha a föld- csuszamlás veszélyének ismeretében építkeztek, függetlenül az építés engedélyezett vagy nem engedélyezett voltától.

2.9.3. Jelen biztosítási szerződés nem terjed ki a földcsu- szamlás által a támfalakban, mesterséges rézsűk- ben, egyéb műtárgyakban okozott károkra.

2.9.4. Kő- és földomlás biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a kő- vagy földomlás által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

2.9.5. Jelen biztosítási szerződés nem terjed ki a kő- és földomlás által a támfalakban, mesterséges rézsűkben, egyéb műtárgyakban okozott károkra.

2.9.6. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása: biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket az ismeret- len üreg vagy ismeretlen építmény beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz.

2.9.7. Nem ismeretlen az az építmény, üreg, amelynek létezéséről a kár bekövetkeztéig a biztosító, a szer- ződő, a biztosított vagy az illetékes építésügyi hatóság tudott.

2.9.8. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a biztosító:

– bányák földalatti részeinek beomlásából,

– az alapok alatti talajsüllyedésből, a padozat alat- ti feltöltések ülepedéséből származó károkat.

2.10. Vezetékes vízkárbiztosítás

2.10.1.Biztosítási esemény akkor következik be, ha a víz-, csatorna-, fűtés-, hűtés- és gőzvezetékek, ezek tartozékai, szerelvényei és a vezetékre kapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadása, dugulása, csatlakozásának elmozdulása, valamint a nyitva hagyott vízcsap miatt a kiáramló víz vagy folyadék a kockázatviselés helyén, a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. Megtéríti továbbá a biztosító a biztosított tulajdonát képező, a biztosí- tott épületet szolgáló vízellátó-, szennyvízelvezető-, főző-, valamint gázcsövek törése , repedése, kilyu- kadása miatt jelentkező pótlási költséget is 6 m csőszakasz cseréjének mértékéig, abban az eset- ben is, ha a kiáramló víz vagy folyadék a biztosított vagyontárgyakban közvetlenül nem okoz kárt.

2.10.2.Megtéríti a biztosító a biztosított épületben, vagy

az épülethez tartozó ingatlanon – a mért szakaszon

– bekövetkezett vezetékes vízcsőtörés miatt elfolyt víz költségét, biztosítási évenként legfeljebb 30 000 Ft-ig. A kárrendezés feltétele a kár előtti egy éves időtartamra, a területi vízszolgáltató által kiállított számlák bemutatása, valamint a szolgál-

tatói igazolás a csőtörés miatt elengedett csator- nadíj mennyiségéről és összegéről.

2.10.3.Nem téríti meg a biztosító a sérült tartozékok, szerelvények és a vezetékre kapcsolt kárt okozó háztartási gép javításának vagy pótlásának költsé- geit valamint a duguláselhárítás költségeit.

2.11. Idegen tárgyak rádőlése

Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító, ha a kockázatviselés helyén kívülről ide- gen tárgy a biztosított vagyontárgyra rádőléssel kárt okoz.

Idegen vagyontárgynak tekintjük azokat a tárgya- kat, amelyek a káresemény időpontjában nem voltak a biztosított tulajdonában, illetve használa- tában, nem bérelte, kölcsönözte, illetve nem az ő érdekében használták fel és nem a kockázatviselés helyén kerültek elhelyezésre.

2.12. Földrengés

2.12.1.Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a kockázatvi- selés helyén az MSK-64 skála 5. fokozatát elérő földrengés a biztosított vagyontárgyakban okoz.

2.12.2.Nem téríti meg a biztosító a talaj megszilárdításá- nak, illetve eredeti állapotára történő helyreállítá- sának költségeit.

2.13. Árvíz

2.13.1.Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a felszíni élővizek és az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák és tavak áradása az árvízvédelmi tölté- sek, gátak átlépésével, elöntéssel okozott.

A biztosító az árvíz kockázatra a kockázatviselés kezdetétől számított 15 nap várakozási időt köt ki, ez alatt az idő alatt a biztosítás árvíz kockázatra nem terjed ki.

2.13.2.Jelen szabályzat alapján nem téríti meg a biztosító a kárt, ha:

– azt a gátak védett oldalán jelentkező fakadóvíz, buzgár okozza,

– hullámtéren vagy nyílt ártéren következett be,

– belvíz vagy talajvíz okozta. Nyílt ártérnek minősül:

– az árvízvédelmi művekkel nem védett ártér,

– hullámtér,

– a folyó és árvízvédelmi töltések közötti nyílt árte- rület.

2.14. Ismeretlen jármű ütközése

2.14.1.Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biz- tosító, ha ismeretlen jármű, annak alkatrésze, rako- mánya az épületbe, építménybe való ütközéssel a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz a kötvényben cím szerint feltüntetett kockázatviselési helyen.

2.15. Üvegtörés biztosítás

2.15.1.Megtéríti a biztosító a biztosított épület és/ill. lakás szerkezetileg beépített üvegezésében bekö- vetkező törés- és repedéskárokat biztosítási évente legfeljebb 100 000 Ft erejéig.

2.15.2.Nem téríti meg a biztosító:

– az üvegházak, meleg- és hidegágyak,

– kirakatok, kirakatszekrények,

– tükörfelületek, név- és cégtáblák,

– az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésé- nek kárait,

– napelemek, napkollektorok üvegtörési kárait,

– az üveg tartószerkezetek javítási költségét.

2.16. Beázás

2.16.1.Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a biztosított épületek az építésügyi szab- ványok által általánosan végleges fedésként elfo- gadott anyagú és szakszerű technológiával meg- épített és karbantartott tetőfedésén, kéményén, vagy panelhézagok szigetelésén keresztül beáram- ló csapadékvíz által a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat biztosítási évente egy alkalom- mal 50 000 Ft erejéig.

Nem téríti meg a biztosító:

– a beázást előidéző ok helyreállításának költségeit (tetőjavítás, karbantartás, panelhézag szigetelés),

– a talajvíz vagy belvíz által okozott károkat,

– az építés vagy felújítás alatt álló épületek ideig- lenes tetőzetének elégtelensége miatt keletke- zett károkat,

– a nyitva hagyott ajtó, ablak miatt keletkezett károkat.

2.17. Füst- és koromszennyezés

2.17.1.Megtéríti a biztosító azokat a hirtelen előre nem látható módon keletkezett károkat, amelyeket tűz nélküli füst- és koromszennyezés okozott a biztosí- tott vagyontárgyakban.

2.17.2.Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat:

– amelyek a rendeltetésszerűen hőnek, füstnek kitett vagyontárgyakban keletkeztek,

– amelyek lánggal működő tüzelő-, világító-, páro- logtató eszköz, vagy dohányzás miatt keletkeztek.

KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK

2.18. Üvegbiztosítás kiterjesztése

0.00.0.Xx üvegtörés biztosítási fedezet külön díj megfize- tése ellenében kiterjed – az alapbiztosításon túl – az épület és/ill. lakás szerkezetileg beépített üve- geire legfeljebb a szerződésben megjelölt biztosí- tási összeg erejéig.

2.18.2.Nem téríti meg a biztosító:

– az üvegházak, meleg- és hidegágyak,

– kirakatok, kirakatszekrények,

– tükörfelületek, név- és cégtáblák,

– napelemek, napkollektorok üvegtörési kárait,

– az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésé- nek kárait, valamint

– az üveg tartószerkezetek javítási költségét.

2.19. Előtetők

2.19.1.Külön díj megfizetése ellenében megtéríti a biztosí- tó a biztosított lakó- illetve melléképülettel nem egy fedélszéket képező, de ahhoz szerkezetileg rögzített, az építési szabványok által fedésként elfo- gadott anyagú és szakszerű technológiával megépí- tett és karbantartott előtetőkben biztosítási ese- ménynek minősülő tűz, robbanás, vihar, jégverés, hónyomás által okozott károkat, legfeljebb a szerző- désben meghatározott biztosítási összeg erejéig.

2.19.2.Nem téríti meg a biztosító:

– a bitumenes hullámlemez borítással rendelkező előtetők kárait, valamint

– azokat a károkat, amelyek nem biztosított lakó- illetve melléképülethez tartozó előtetőkben keletkeztek.

2.20. Fűtéskimaradás

2.20.1.Külön díj megfizetése ellenében kiterjed a biztosí- tás a gáz- vagy áramszolgáltató hibájából keletke-

zett 12 órát meghaladó fűtéskimaradás miatt bekö- vetkezett károkra, legfeljebb 100 000 Ft erejéig. Biztosítási eseménynek tekinti a biztosító azokat a károkat, amelyek fűtéskimaradás következtében az épület/lakás víz-, csatorna-, fűtési vezetékeinek, ezek tartozékai, szerelvényei és a vezetékre kap- csolt gépek törése, repedése, kilyukadása következ- tében a kiáramló víz vagy folyadék a biztosított vagyontárgyakban kárt okoznak. Megtéríti a biztosí- tó a biztosítási összegen belül a fűtéskimaradás ideje alatt – számlával igazolt – fűtéspótlásra beszerzett ideiglenes fűtőberendezés értékét.

2.20.2.Nem téríti meg a biztosító:

– a kiömlött folyadék értékét,

– az ideiglenes fűtésre felhasznált fűtőanyagot.

2.21. Zöld csomag

2.21.1.A jelen biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási eseményekre külön díj megfizetése ellenében kiterjed a biztosítás a szabványoknak és előírásoknak megfelelő, és a szabványoknak és előírásoknak megfelelően rögzített:

– az épületek tetőszerkezetén, homlokzatán, vagy az épülethez tartozó ingatlanon szilárdan rögzí- tett napelemekre és napkollektorokra,

– az épülethez, vagy az épülethez tartozó ingatla- non szilárdan rögzített szélenergia berendezé- sekre,

– az épületen belül, vagy az épülethez tartozó ingatlanon található és biztosított melléképület- ben lévő geotermikus fűtés földalatti szerelvé- nyeire és vezetékeire legfeljebb 99 méter mély- ségig,

– illetve az ezekhez tartozó vezérlő berendezésre. a szerződésben külön-külön megjelölt biztosítási összeg erejéig.

A biztosítási összegek nem vonhatók össze. Megtéríti a biztosító:

– a rongálási károkat a kár, de legfeljebb a biztosí- tási összeg 10 százalékának erejéig, kivéve a kizárólag esztétikai és a graffiti károkat,

– a napelemek, napkollektorok üvegfelületeinek töréskárait is, a kár, de legfeljebb a biztosítási összeg erejéig.

2.21.2.Nem téríti meg a biztosító a kár miatt bekövetke- zett energia kiesés pótlási költségeit.

2.22. Extra felszerelések biztosítása

2.22.1.A jelen biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási eseményekre külön díj megfizetése ellenében kiterjed a biztosítás a lakóépülethez tartozó ingatlanon található, a szabványoknak és előírásoknak megfelelő anyagú, szakszerűen kivi- telezett, és karbantartott:

– jakuzzira,

– gőzfürdőre,

– szaunára,

– sóbarlangra, valamint

– úszómedencék – a káresemény időpontjában 15 évnél nem régebbi – polikarbonát fedésére a szerződésben külön-külön megjelölt biztosítási összeg erejéig. A biztosítási összegek nem von- hatók össze.

Megtéríti a biztosító az úszómedencék polikarbo- nát fedésében egyéb okból keletkezett töréskárait is, évente egy alkalommal, a kár, de legfeljebb a biztosítási összeg erejéig.

3. A biztosító szolgáltatása

3.1. Épület, építmény esetén

3.1.1. A biztosító az esetlegesen bekövetkező károkat a károsodott vagyontárgy káridőponti értékén téríti meg. Amennyiben a biztosított épületeket avultsá- ga nem éri el a 60%-ot, a biztosító megtéríti a vagyontárgy pótlási értékét, maximum a biztosítási összeg erejéig. (Pótlási érték fogalma: a károsodot- tal azonos nagyságú, kivitelezésű és minőségű épület, építmény káridőponti újraépítési költsége.) Ha az épület újraépítési, helyreállítási költsége nagyobb az épület forgalmi értékénél, akkor a bizto- sító az egyéb szabályok betartása mellett (pl. káronszerzés tilalma) a károsodott ingatlan forgalmi értékét téríti meg. (Forgalmi érték fogalma: az adott ingatlan helyi viszonyoknak megfelelő, a kár időpont- ját közvetlenül megelőző állapot szerinti piaci alapon megállapított értéke) A forgalmi érték és az épület újraépítési, helyreállítási értéke közötti különbözet megfizetésére csak akkor köteles a biztosító, ha az épület újjáépítése, helyreállítása a kockázatviselése helyén, igazoltan, a biztosítási esemény bekövetkez- tétől számított 3 éven belül ténylegesen megtörténik.

3.1.2. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed

ki azokra a károkra, kárigényekre, melyek a bizto- sított épület eredeti építési technológiájának, anyaghasználatának, az építési előírások, szabvá- nyok megváltozása, technológiaváltás, az anyag- használat változásai, valamint jogszabályi változá- sok miatt állnak be.

3.1.3. Biztosítási esemény miatt károsodott tapétázott, mázolt vagy festett falak esetén a helyiség egész felületének helyreállítási költségei csak akkor biz- tosítottak, ha a helyiségnek legalább két oldalfala vagy a mennyezet és az egyik oldalfala károsodott.

3.1.4. Burkolólapok károsodása esetén a teljes egyforma elemekkel borított egy helyiségben lévő felület újraburkolása csak akkor biztosított, ha a károso- dás mértéke meghaladja az 50%-ot.

3.1.5. A biztosító csak abban az esetben térít az általá- nos forgalmi adóval növelt helyreállítási költségen, ha a biztosított a helyreállítás, vagy javítás kap- csán nem jogosult az áfa adóhatóságtól történő visszaigénylésére és bizonyítja, hogy az áfa a káro- sodott vagyontárgy kár utáni helyreállítása, vagy újraépítése során felmerült.

3.1.6. A kártérítési összegből minden esetben levonásra kerül:

– a hasznosítható maradványok értéke,

– a kárnak az a része, amely más forrásból megtérül.

3.2. Bérelt épületek, építmények károsodása esetében a bérlő által kötött biztosítás alapján a kár csak olyan mértékben térül, amilyen mértékben a bizto- sított azért jogszabály szerint felelősséggel tarto- zik. A szolgáltatás felső határa itt is a tényleges kár, de legfeljebb a biztosítási összeg.

3.3. Amennyiben az épületre és a közös tulajdonban lévő részre a tulajdonosok nem kötnek önálló biz- tosítást, az épületek közös részeiben bekövetkező károkat a biztosító társasházak esetében a tulajdo- ni hányad, szövetkezeti házak esetében a biztosí- tónál biztosított és a szövetkezet összes lakásának arányában téríti meg.

3.4. Biztosított költségek

3.4.1. Megtéríti a biztosító a biztosítási összeg keretein

belül a biztosítási eseménnyel okozati összefüg- gésben felmerült, szükséges és igazolt kárenyhíté- si költségeket, ha azok a biztosítottat terhelik. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költ- ségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értéké- nek arányában köteles megtéríteni.

3.4.2. Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen túl, a biztosítási összeg 5%-a erejéig, a biztosítási ese- mény során felmerülő, alább felsorolt, indokolt és igazolt költségeket, ha azok a biztosítottat terhelik:

– rom- és törmelékeltakarítási, egyszeri takarítási, valamint a törmeléknek a legközelebbi lerakó- helyhez való elszállítási és lerakási vagy meg- semmisítési,

– tervezési és hatósági engedélyezési,

– kárenyhítési költség, így különösen oltási és mentési költség.

A biztosítási összegen felüli 5%-os limitösszegen belül kárenyhítési költséget a biztosító csak abban az esetben térít, amennyiben a tényleges kár és a kárenyhítési költség együttes összege a biztosítási összeget, mint a biztosító szolgáltatásának felső határát meghaladja. Ha a biztosított épületet biz- tosítási esemény által okozott kár miatt hatóság lakhatatlanná nyilvánítja, a biztosító az alábbiak- ban meghatározott limiten belül, megtéríti az ide- iglenes lakás bérleti díját, és a költözés költségeit. A kártérítési összeg maximum 400 000 Ft.

3.5. Kárbejelentés, a kárrendezéshez szükséges doku- mentumok

A kár bejelentése az ERSTE Kandalló Extra Általános Biztosítási Feltételek 21. pontja szerinti módokon tehető meg.

A kárbejelentéshez szükséges dokumentumok körét az ERSTE Kandalló Extra Általános Biztosítási Feltételek 21.5.1. és 21.5.2. pontjai tartalmaz- zák.

3.6. Kárbejelentési kötelezettség megsértése

A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerző- dő fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szük- séges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilá- gosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehe- tővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szem- pontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

4. Önrészesedés

4.1. A biztosítási szerződés a szerződő választása sze- rint létrejöhet önrész nélkül, vagy a szerződésben meghatározott levonásos önrésszel.

4.2. Levonásos önrész

4.2.1. Levonásos önrész esetén a biztosító nem téríti meg a szerződésben meghatározott önrész mértéke alatti károkat. Az önrész mértékét meghaladó károknál az önrész összege minden kárból levonás- ra kerül.

4.2.2. A biztosító nem alkalmaz önrészt:

– az üvegbiztosítási kockázatok,

– a kiegészítő biztosítások esetében.

5. Egyéb rendelkezések

5.1. A biztosító nem téríti meg a kárt, amennyiben az alábbi kármegelőzésre vonatkozó előírásokat nem tartják be:

– fagyveszélyes időszakban a biztosítási helyet nem fűtik megfelelően vagy valamennyi vízvezető léte- sítményt és berendezést nem víztelenítenek,

– a nem használt, nem állandóan lakott (tartósan nem lakott) épületekben vagy melléképületek- ben lévő minden vízvezető létesítményt és berendezést nem zárják el, nem víztelenítik, és nem tartják víztelenített állapotban,

– a biztosított tárgyakat, különösen vízvezető léte- sítményeket és berendezéseket, tetőket és kívül rögzített tárgyakat nem tartják mindig rendelte- tésszerű állapotban és a hiányosságokat vagy a károkat haladéktalanul nem hárítják el.

A kockázat változását haladéktalanul írásban be kell jelenteni a biztosítónak. Kockázatnövekedésnek minősül, ha:

– az ajánlatban rögzített körülmények bármelyike megváltozik,

– az épületet vagy annak nagyobbik részét nem használják.

5.2. Állandóan lakott ingatlan fogalmi meghatározása: Állandóan lakottnak minősül az a biztosított ingat- lan, amelyben a szerződő/biztosított egy évben 270 napot meghaladó időtartamban tartózkodik, azt életvitelszerűen, lakhatásra használja.

5.3. Jelen különös biztosítási feltételekben nem szabá- lyozott kérdésekben az ERSTE Kandalló Extra Általános Biztosítási Feltételek rendelkezéseit az irányadók.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

ERSTE Kandalló Extra Különös Biztosítási Feltételek

Ingóságbiztosításhoz

Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (további- akban biztosító) a jelen különös feltétel alapján díjfizetés ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy megtéríti a 2. pontban meghatározott – véletlen, váratlan bekövetkező – biztosítási események által a biztosított vagyontárgyakban okozott anyagi károkat. A biztosító kockázatviselése a szer- ződésben meghatározott kockázatviselési helyen/helyeken lévő épületben, illetve biztosított melléképületben lévő biztosítási összeggel megjelölt vagyontárgyakra terjed ki.

1. Biztosított vagyontárgyak

Biztosított vagyontárgyak az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett címen, cím hiányában a helyrajzi számon feltüntetett biztosított lakóépü- letben, illetve a biztosított melléképületben tar- tott:

1.1. Általános háztartási ingóságok

1.1.1. A biztosított személyes használatára vagy fogyasz- tására szolgáló, a biztosítottak tulajdonát képező, épületbe be nem épített, mozgatható vagyontár- gyak, amelyek egyedi értéke nem haladja meg a 750 000 Ft-ot.

1.1.2. Műszaki cikkek, amelyek egyedi értéke nem halad- ja meg a 300 000 Ft-ot.

1.1.3. Kerti berendezési és felszerelési tárgyak, hobbi- eszközök, barkács felszerelések, amelyek egyedi értéke nem haladja meg a 100 000 Ft-ot.

1.1.4. Egy háztartásban általánosan elfogadott, a biztosí- tott tulajdonát képező gépjárművek (személygép- kocsi, motorkerékpár) napi üzemeltetéséhez hasz- nált alkatrészek és tartozékok a fődarabok kivéte- lével.

1.1.5. A kockázatviselés helyén tartott, a saját szükség- letre termesztett és már betakarított termények, még lábon álló növények, saját szükségletre, illet- ve kedvtelésből tartott háziállatok.

1.1.6. Általános háztartási ingóságbiztosítás keretében biztosítottnak minősülnek a 100 000 Ft egyedi értéket meghaladó külön biztosítási összeggel megjelölt vagyontárgyak:

– kerti berendezések és felszerelések,

– hobbi eszközök és barkács felszerelések,

– idegen tulajdonú vagyontárgyak.

1.1.7. Általános háztartási ingóságbiztosítás keretében biztosítottak a külön biztosítási összeggel megje- lölt egyéb nevesített vagyontárgyak.

1.1.8. Az általános háztartási ingóságbiztosítás külön díj megfizetése nélkül kiterjed a 2.1–2.16 pontokban foglalt kockázatokra a biztosított által magával vitt ingóságokban keletkezett kárra, legfeljebb 100 000 Ft erejéig a biztosított ideiglenes szálláshe- lyére Magyarország területén belül.

Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, ame- lyek a biztosított vagyontárgyakra más biztosító(k) nál kötött további vagyonbiztosítási szerződés alapján megtérültek.

1.1.9. A biztosított melléképületekben tárolt ingóságok kárai esetén a kártérítés felső határa az általános háztartási ingóságokra meghatározott biztosítási összeg 25%-a.

1.2. Értéktárgyak

Külön díj megfizetése ellenében biztosítottak a biztosítási összeggel megjelölt:

1.2.1. Nemesfémek, drágakő vagy igazgyöngy, vagy ezek felhasználásával készült tárgyak (ékszereket és órákat is ideértve); 150 000 Ft egyedi értéket meghaladó egyéb (nem nemesfémből, drágakőből, igazgyöngyből, vagy azok felhasználásával készült) ékszerek és órák; 150 000 Ft értéket meghaladó bélyeg és/vagy érmegyűjtemények;

1.2.2. 150 000 Ft egyedi értéket meghaladó, egyedi jelekkel ellátott képzőművészeti alkotások (az ipar- és népművészeti alkotásokat ide nem értve); az 1900-as évet megelőzően készült ipar- és népmű- vészeti alkotások; valódi szőrmék, kézi csomózású keleti szőnyegek; antik tárgyak és különösen nagy értéket képviselő régiségek (bútorok esetén az 1900-as évet megelőzően készült darabok soro- landók ide);

1.2.3. 300 000 Ft egyedi értéket meghaladó műszaki cikkek, híradástechnikai, optikai eszközök.

1.3. Jelen feltételek szerint nem biztosított vagyontár- gyak:

– a vízi-, légi- és motoros járművek, a lakókocsi, az utánfutó és ezek fődarabjai,

– adathordozókon tárolt adatok, programok, saját fejlesztésű programok,

– bérlők, társbérlők, albérlők, fizetővendégek, vendégek vagyontárgyai

– készpénz, valuta, hitelkártya, takarékbetét- könyv, takaréklevél, értékpapír, valamint a pénz- helyettesítő eszközök és értékcikkek,

– az okirat, kézirat, terv, dokumentáció.

1.4. Ingóságbiztosítás keretében nem biztosítottak azok a vagyontárgyak, amelyeket az ERSTE Kandalló Extra Általános Biztosítási Feltételek 3.3. pontjá- ban felsorolt – nem biztosítható – épületekben tároltak.

2. Biztosítási események

2.1. Tűz

2.1.1. Jelen szabályzat szempontjából tűznek minősül a terjedőképes, öntápláló lánggal való égés, izzás folyamata.

2.1.2. Nem minősül tűzbiztosítási eseménynek, ha a kár:

– a rendeltetésüknél fogva tűznek, lángnak, hőha- tásnak kitett vagyontárgyakban, továbbá az elektromos vezetékekben, berendezésekben, készülékekben, gépekben keletkezik, és a tűz más vagyontárgyra nem terjed tovább,

– az öngyulladt, erjedt és befülledt anyagokban keletkezik,

– pörkölődés, hő hatására történő szín- vagy alak- változás, füst- vagy koromszennyeződés formá- jában keletkezik, amennyiben azok nem tényle- ges tűzkár következményei,

– azzal okozati összefüggésben keletkezik, hogy a kockázatviselés helyén az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyesnek, illetve tűzveszélyesnek minősülő anyagokat nem az

Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásai sze- rint tárolnak, illetve használnak fel.

2.2. Robbanás

2.2.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki:

– a hangrobbanásra és az általa okozott károkra,

– a hasadó anyagok robbanása és a sugárzó anya- gok szennyezése által okozott károkra,

– a környezetnél alacsonyabb nyomású zárt tér összeroppanása által okozott károkra,

– a robbanáskárra, ha az a kockázatviselési helyen

– az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint rob- banásveszélyesnek, illetve tűzveszélyesnek minő- sülő anyagok nem az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásainak megfelelő tárolásával illetve felhasználásával összefüggésben követke- zik be,

– a tudatos, tervszerű, xxxxxxx által engedélyezett robbantás során bekövetkező károkra.

2.3. Villámcsapás

Megtéríti a biztosító a biztosított vagyontárgyakba közvetlenül becsapódó villám romboló és gyújtó hatására bekövetkező károkat.

Megtérülnek azok a károk is, amelyek a villámcsa- pás indukciós hatása, illetve ennek következtében fellépő feszültségingadozás miatt következnek be az elektromos berendezésekben, felszerelésekben, amennyiben a villám becsapódási helye a biztosí- tott vagyontárgy 1000 m-es körzetében volt.

2.3.3. A 300 000 Ft egyedi értéket meghaladó elektro- mos berendezésekben keletkezett károkat a bizto- sító csak túlfeszültségvédő aljzatok alkalmazása esetén téríti meg.

2.4. Légi járművek lezuhanása

2.4.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a személyzettel ellátott, irányított repülő- gépek lezuhanása által a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

2.5. Vihar

2.5.1. Biztosítási eseménynek minősül, ha a kockázatvise- lés helyén az 54 km/h sebességet elérő vagy megha- ladó szél a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biztosított épületek vihar által megrongált

– nyílászáróján,

2.5.2. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a biztosító:

– a keletkező légmozgások által a helyiségeken belül,

– az épületek üvegezésében,

– meleg- és hidegágyakban, valamint a szabadban tartott ingóságokban, állatokban, lábon álló növényekben, terményekben és takarmányok- ban keletkező károkat,

– a keletkező károkat, ha azok a le nem zárt abla- kokra, külső ajtókra vagy más nyílászárókra vezethetők vissza.

2.6. Felhőszakadás

2.6.1. Jelen szabályzat szerint biztosítási eseménynek minősül, ha 0,5 mm/perc intenzitást meghaladó mennyiségű csapadékvizet a szabályszerűen kiala- kított és karbantartott vízelvezető rendszer elnyel- ni képtelen, és ezért a talajszinten áramló csapa- dékvíz helyiségekbe beömölve az ott elhelyezett biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

2.6.2. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a biztosító:

– a talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiség- nek minősülő épületrészek elöntése esetén az ott elhelyezett ingóságokban bekövetkező káro- kat,

– meleg- és hidegágyakban, valamint a szabadban tartott ingóságokban, állatokban, lábon álló növényekben, terményekben és takarmányok- ban keletkező károkat.

2.7. Hónyomás

2.7.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket az épületek, építmények tetőszerkezetében vagy az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített és karbantartott tetőfedésen keresztül a hónyomás által megrongált tetőn át a biztosítási eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék okoz a biztosított vagyontárgyakban.

2.7.2. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a biztosító:

– meleg- és hidegágyakban, valamint a szabadban tartott ingóságokban, állatokban, lábon álló növényekben, terményekben és takarmányok- ban keletkező károkat.

2.8. Jégverés

2.8.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a rongálási károkat, amelyeket az épületek, építmények – az építésügyi szabványok által általánosan végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített, és karbantartott – tetőfedésében a jégverés vagy jég- eső által megrongált tetőfedésen keresztül a bizto- sítási eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék okoz a biztosított vagyontárgyakban.

2.8.2. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a biztosító:

– meleg- és hidegágyakban, valamint a szabadban tartott ingóságokban, állatokban, lábon álló növényekben, terményekben és takarmányok- ban keletkező károkat.

2.9. Földmozgás

2.9.2. Nem tekinthető váratlan eseménynek, ha a föld- csuszamlás veszélyének ismeretében építkeztek, függetlenül az építés engedélyezett vagy nem engedélyezett voltától.

2.9.3. Kő- és földomlás: biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a kő- vagy földomlás által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

2.9.4. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása kapcsán keletkezett ingósági kár

Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a biztosított ingósági károkat, amelyeket az ismeretlen üreg vagy ismeretlen épít- mény beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz.

2.9.5. Nem ismeretlen az az építmény, üreg, amelynek létezéséről a kár bekövetkeztéig a biztosító, a szer- ződő, a biztosított vagy az illetékes építésügyi hatóság tudott.

2.9.6. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a biztosító:

– bányák földalatti részeinek beomlásából,

– az alapok alatti talajsüllyedésből, a padozat alat- ti feltöltések ülepedéséből származó károkat.

2.10. Vezetékes vízkárbiztosítás

2.10.1.Biztosítási esemény akkor következik be, ha a víz-, csatorna-, fűtés- és gőzvezetékek, ezek tartozékai, szerelvényei és a vezetékre kapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadása, dugulása, csatlakozásának elmozdulása, valamint a nyitva hagyott vízcsap miatt kiáramló víz vagy folyadék a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyak- ban kárt okoz.

2.10.2.Nem téríti meg a biztosító

– a sérült tartozékok, szerelvények és a vezetékre kapcsolt kárt okozó háztartási gép javításának vagy pótlásának költségeit,

– a kiömlő folyadék értékét,

– a talajszint alatti padozatú nem lakóhelyiségek- ben tárolt, olyan biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat, melyeket nem a padlószint felett 20 cm-re tároltak,

– a talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiségek- ben tárolt, olyan biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat, melyeket életszerűen ott tárol- ni nem szabad (festmény, műalkotás, könyv stb).

2.11. Földrengés

2.11.1.Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a kockázatvi- selés helyén az MSK-64 skála 5. fokozatát elérő földrengés a biztosított vagyontárgyakban okoz.

2.11.2.Nem téríti meg a biztosító a talaj megszilárdításá- nak, illetve eredeti állapotára történő visszaállítá- sának költségeit.

2.12. Árvíz

2.12.1.Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a felszíni élővizek és az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák és tavak áradása az árvízvédelmi tölté- sek, gátak átlépésével elöntéssel okozott.

A biztosító az árvíz kockázatra a kockázatviselés kezdetétől számított 15 nap várakozási időt köt ki, ez alatt az idő alatt a biztosítás árvíz kockázatra nem terjed ki.

2.12.2.Jelen szabályzat alapján nem téríti meg a biztosító a kárt, ha:

– azt a gátak védett oldalán jelentkező fakadóvíz, buzgár okozza,

– az hullámtéren vagy nyílt ártéren következett be,

– belvíz vagy talajvíz okozta. Nyílt ártérnek minősül:

– az árvízvédelmi művekkel nem védett ártér,

– hullámtér,

– a folyó és árvízvédelmi töltések közötti nyílt árterület.

2.13. Idegen tárgyak rádőlése

2.13.1.Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító, ha a kockázatviselés helyén – kívülről – idegen tárgy a biztosított vagyontárgyra rádőléssel kárt okoz.

2.14. Ismeretlen jármű ütközése

2.14.1.Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító, ha ismeretlen jármű, annak alkatrésze, rakománya az épületbe, építménybe való ütközés- sel a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz a köt- vényben cím szerint feltüntetett kockázatviselési helyen.

2.15. Füst- és koromszennyezés

Megtéríti a biztosító azokat a hirtelen előre nem látható módon keletkezett károkat, amelyeket tűz nélküli füst- és koromszennyezés okozott a biztosí- tott vagyontárgyakban a biztosítási összeg erejéig. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat:

– amelyek a rendeltetésszerűen hőnek, füstnek kitett vagyontárgyakban keletkeztek,

– amelyek lánggal működő tüzelő-, világító-, páro- logtató eszköz, vagy dohányzás miatt keletkez- tek.

2.16. Ingóságbiztosításhoz köthető kiegészítő betöréses lopás és rablásbiztosítás

Betöréses lopás

2.16.1.Betöréses lopás biztosítási eseménynek minősül, ha a tettes a lopást úgy követi el, hogy a kockázat- viselés helyén lévő épület lezárt helyiségeibe:

– erőszakkal behatol,

– a lopást vélhetően ál-, hamis vagy zárfésűs kulcs- csal finom nyitás módszerével, illetve olyan esz- közzel, módszerrel követi el, amely nem hagy a zárbetétben, zárszerkezetben külső ránézésre erőszakos behatolásra utaló nyomot, de hatósági zárszakértő az idegen eszköz használatát igazol- ja, és a biztosított vagyontárgyakat eltulajdonítja. Nem biztosítási esemény, ha a tettes a lopást elvesztett, vagy jogosan megszerzett vagy felhasz-

nált kulccsal követi el.

Helyiség:

Jelen szerződés vonatkozásában helyiség az épület vagy melléképület minden oldalról szilárd anyagú épületszerkezetekkel körülhatárolt önálló légterű, meghatározott rendeltetésű része.

Lezárt helyiség:

Az a helyiség, amely a szerződés mellékletét képe- ző valamely betörésvédelmi szintnek megfelelő védelemmel rendelkezik, feltéve, hogy a védelmi rendszer a kár időpontjában működött. (Nem minősül lezárt helyiségnek például a részben vagy egészben dróthálóval, különböző rácsszerkezetek- kel, mű- vagy szövetanyagokkal határolt, vagy ilyen nyílászáróval ellátott helyiség.)

2.16.2.Megtéríti a biztosító a betöréses lopás, rablás bekövetkezésével összefüggő rongálási károkat, beleértve az épületrongálási és épület felszerelé-

seket ért rongálási, lopási károkat, amennyiben a szerződő az épületet is az UNION Biztosítónál biztosította.

2.16.3.Jelen biztosítási esemény kapcsán nem térül meg az olyan helyiségekből történt betöréses lopáskár, amely nem a biztosított kizárólagos használatában van (pl. társasházak közös helyiségei, lezárható folyosói).

2.16.4.A betöréses lopás biztosítási események bekövet- kezése kapcsán keletkezett kárt a biztosító a Védelmi Feltételekben meghatározott védelmi szintnek megfelelő mértékig (limit), de legfeljebb a biztosítási összeg erejéig téríti meg, amennyiben a betöréses lopás a kockázatviselés helyén követ- kezett be.

Kiterjed a biztosítás a biztosított által magával vitt ingóságokra is Magyarország területén belül, a kár, de legfeljebb 100 000 Ft erejéig, amennyiben a vagyontárgyakat az ERSTE Kandalló Extra Vagyonvédelmi Feltételekben foglaltak szerint tárolták, és más biztosítási szerződés alapján nem biztosítottak.

2.16.5.Betöréses lopásnak minősül, ha a tettes az eredeti kulcsot vagy kódot egy állandóan lakott lakásból betöréses lopással vagy a megőrzőtől rablással szerezte meg.

2.16.6.Rablás

Rablás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a biztosított tárgyak eltulajdonítása során a biztosított ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve a személyt a biztosított tárgyak eltulajdoní- tása érdekében öntudatlan vagy védekezésre kép- telen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított, biztosított vagyontárgy megtartása érdekében erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.

Rablás biztosítási eseménynél, amennyiben a rablás

– a kockázatviselés helyén következik be, a betö- réses lopás biztosítási összegéig,

– a kockázatviselés helyén kívül, de Magyarország területén belül következik be,

a tényleges kár erejéig, de legfeljebb 50 000 Ft-ig téríti a biztosító.

Vandalizmus

Megtéríti a biztosító a biztosítási összeg 5%-a erejéig betörési kísérlet során keletkezett rongálási károkat.

Értéktárgyak

Értéktárgyak tekintetében csak akkor nyújt a bizto- sító fedezetet, ha azokat a Xxxxxxx Xxxxxxxxxx szerint tárolták.

Dokumentumok beszerzése

A 2.16. pontban meghatározott biztosítási esemé- nyek bekövetkezése esetén a dokumentumok számlával igazolt beszerzésére is fedezetet nyújt a biztosító 30 000 Ft értékhatár mértékéig, feltéve, hogy ezek pótlása, újraelőállítása szükséges.

Bankkártya elvesztése, ellopása

Biztosítási eseménynek tekinti a biztosító a Magyarország területén felügyeleti hatóság enge- délyével működő banknál vezetett, a szerződő lakossági folyószámlájához vagy hitelszámlájához tartozó bank-, hitelkártya elvesztése, ellopása miatti letiltási és újra beszerzési számlával igazolt

költségeket háromévente egy alkalommal legfel- jebb 10 000 Ft összeghatárig.

A biztosító nem fedezi az ellopott vagy elveszett bankkártyával való pénzfelvétel vagy vásárlás miat- ti veszteséget.

Zárcsere

Biztosítási eseménynek tekinti a biztosító a biztosí- tott épület bejárati ajtajához tartozó kulcsoknak a biztosítottaktól történő ellopása, vagy elvesztése miatti számlával igazolt zárcsere költségeket, háromévente egy alkalommal, legfeljebb 15 000 Ft összeghatárig.

KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK

2.17. Mélyhűtő / fagyasztó meghibásodása

2.17.1.Külön díj megfizetése ellenében megtéríti a bizto- sító azokat a károkat, amelyek az áramszolgáltató hibájából vagy biztosítási esemény következménye miatt a fagyasztószekrényben, hűtőládában 0 °C hőmérséklet alatt tárolt élelmiszerek áramkimara- dásból adódó megromlása miatt keletkeztek.

2.17.2.Nem fedezi a biztosítás azt az esetet, ha az élel- miszerek megromlása a készülék műszaki hibájá- ból következett be.

Megtéríti a biztosító a kárt maximum 50 000 Ft mértékig.

2.18. Üvegbiztosítás

0.00.0.Xx üvegtörés biztosítási fedezet külön díj megfize- tése ellenében kiterjed az épület és/ill. lakás szer- kezetileg beépített üvegeire legfeljebb a szerző- désben megjelölt biztosítási összeg erejéig.

2.18.2.Nem téríti meg a biztosító:

– az üvegházak, meleg- és hidegágyak,

– kirakatok, kirakatszekrények,

– tükörfelületek, név- és cégtáblák,

– napelemek, napkollektorok üvegtörési kárait,

– az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezé- sének kárait,

– az üveg tartószerkezetek javítási költségét.

2.19. Kiegészítő vállalkozói tevékenység vagyontárgyai- nak biztosítása

2.19.1.Külön díj megfizetése ellenében a vállalkozói tevé- kenységhez tartozó, a vállalkozás tulajdonában álló vagyontárgyakra kiegészítő biztosítás köthető, amennyiben:

– a tevékenységre igénybe vett lakóterület nem haladja meg a lakás vagy épület 1/3 részét,

– a tevékenységet kizárólag a főépületben folytat- ják (melléképület, kiegészítő épület kizárva),

– a tevékenységet csak a biztosított/ak műveli/k,

– az épület évente legalább 270 napig lakott.

A legmagasabb biztosítási összeg, és egyben a kártérítés felső határa 3 000 000 Ft. Amennyiben a vállalkozói tevékenységhez tartozó vagyontárgyak biztosítási összege (új értéke) ezt az összeghatárt meghaladja, lakásbiztosításhoz ez a kiegészítő biztosítás nem köthető.

A kiegészítő vállalkozói tevékenység keretében nem biztosíthatók szeszesitalok, dohányáruk, szel- lemi termékek (szoftverek, tervek, adatok stb).

A kiegészítő vállalkozói vagyonbiztosítás kockázati köre megegyezik az ingóságbiztosítás biztosítási eseményeivel.

2.20. Különleges üvegek biztosítása

Külön díj megfizetése ellenében megtéríti a bizto- sító az:

a) épületbe szerkezetileg beépített loggia- és erkély-üvegezésében,

b) üvegtetők, üvegfalak, tükörfalak, portálüvegezé- sek, veranda és korlát üvegezésekben,

c) üveg építőelemekben, üvegtéglában, üveg-tető- cserépben, copolit üvegekben,

d) télikertek, akváriumok, terráriumok üvegezésében,

e) zuhanykabinok üvegezésében, szauna ajtók és ablakok üvegeiben,

f) kandalló-, és tűzhelyajtó üvegeiben,

g) elektromos, üvegkerámia tűzhelyek, főzőlapjaiban, üvegtetőiben évente legfeljebb 150 000 Ft-ig,

h) konyhai üveg hátfalakban bekövetkezett törés- és repedéskárokat.

2.20.1.A biztosító nem téríti meg:

a) az üveg felületén vagy annak díszítésében (ide értve a fényvédő bevonatokat és fóliákat is) kar- colással, kipattogzással (kagylótöréssel) kelet- kezett károkat,

b) a biztosított üveg keretében (foglalatában) kelet- kezett károkat,

c) a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett további károkat,

d) a taposó üvegekben, üveg dísztárgyakban, csil- lárok üvegezésében, neonokban és egyéb fény- forrásokban keletkezett károkat,

e) az épület átépítése miatt vagy idején keletkezett kárt, beleértve a biztosított üveg áthelyezése, változtatása során keletkező károkat.

3. A biztosító szolgáltatása

3.1. Ingóság károsodása esetén:

A biztosító az esetlegesen bekövetkező károkat a károsodott vagyontárgy káridőponti értékén téríti meg. Amennyiben a biztosított ingóságok avultsá- gának mértéke nem éri el a 60 %-ot, a biztosító megtéríti a vagyontárgy pótlási értékét, maximum a biztosítási összeg erejéig. Az avultság megállapí- tásakor a biztosító figyelembe veszi a vagyontárgy korát, karbantartását, felújítását, igénybevételé- nek módját, műszaki cikkek, különösen a számí- tástechnikai, és híradástechnikai eszközök esetén a technikai értékcsökkenést.

3.1.1. A károsodott vagyontárgyak új értéken történő

meghatározásának alapja:

– ha a termék a kár időpontjában hazai kereske- delemben kapható, akkor az átlagos beszerzési ár az új érték alapja;

– ha a termék nem kapható a hazai kereskedelem- ben, akkor az azzal egyenértékű, hozzá tulajdon- ságaiban leginkább hasonló termék, az eltéré- sek értékmódosító hatásának figyelembevételé- vel tekintendő az új érték alapjának.

3.1.2. A biztosító csak abban az esetben térít az általá- nos forgalmi adóval növelt helyreállítási költségen, ha a biztosított a helyreállítás vagy javítás kapcsán nem jogosult az áfa adóhatóságtól történő vissza- igénylésére és bizonyítja, hogy az áfa a károsodott vagyontárgy kár utáni helyreállítása során felme- rült.

3.1.3. A kártérítési összegből minden esetben levonásra kerül:

– a hasznosítható maradványok értéke,

– az az összeg, amely más forrásból megtérül.

3.2. Bérelt, kölcsönvett vagy egyébként a biztosított birtokában lévő biztosított háztartási ingóságok esetén a térítés káridőponti avult értéken történik, a biztosított felelősségének mértékéig.

3.3. Biztosított költségek

3.3.1. Megtéríti a biztosító a biztosítási összeg keretein belül a biztosítási eseménnyel okozati összefüg- gésben felmerült, szükséges és igazolt kárenyhíté- si költségeket, ha azok a biztosítottat terhelik. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költ- ségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értéké- nek arányában köteles megtéríteni.

3.3.2. Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen túl, a biztosítási összeg 5%-a erejéig, a biztosítási ese- mény során felmerülő, alább felsorolt, indokolt és igazolt költségeket, ha azok a biztosítottat terhelik:

– rom- és törmelékeltakarítási, egyszeri takarítási, valamint a törmeléknek a legközelebbi lerakó- helyhez való elszállítási és lerakási vagy meg- semmisítési,

– tervezési és hatósági engedélyezési,

– kárenyhítési költség, így különösen oltási és mentési költség.

3.4. Kárbejelentés, a kárrendezéshez szükséges doku- mentumok

A kár bejelentése az ERSTE Kandalló Extra Általános Biztosítási Feltételek 21. pontja szerinti módokon tehető meg.

A kárrendezéshez szükséges dokumentumok körét az ERSTE Kandalló Extra Általános Biztosítási Fel- tételek 21.5.1. és 21.5.2. pontjai tartalmazzák.

3.5. Kárbejelentési kötelezettség megsértése

A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerző- dő fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szük- séges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilá- gosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehe- tővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szem- pontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

3.6. Nem téríti meg a biztosító az ingóságok károsodá- sa esetén:

3.6.1. a gyűjteményhez, sorozathoz, garnitúrához, kész- lethez tartozó egyes darabok károsodása esetén a felsoroltak megcsonkulása, hiányos volta miatt keletkező károkat.

3.6.2. az értéktárgyakat, amennyiben azokat állandóan nem lakott épületben tárolták.

4. Önrészesedés

4.1. A biztosítási szerződés a szerződő választása sze- rint létrejöhet önrész nélkül, vagy a szerződésben meghatározott levonásos önrésszel.

4.2. Levonásos önrész

4.2.2. A biztosító nem alkalmaz önrészt a kiegészítő biz- tosítások esetében.

5. Egyéb rendelkezések

5.1. A biztosító nem téríti meg a kárt, amennyiben az alábbi kármegelőzésre vonatkozó előírásokat nem tartják be:

– fagyveszélyes időszakban a biztosítási helyet nem fűtik megfelelően vagy valamennyi vízvezető létesítményt és berendezést nem víztelenítenek,

– a nem használt, nem állandóan lakott (tartósan nem lakott) épületekben vagy melléképületek- ben lévő minden vízvezető létesítményt és berendezést nem zárják el, nem víztelenítik, és nem tartják víztelenített állapotban,

– a biztosított tárgyakat, különösen vízvezető léte- sítményeket és berendezéseket, tetőket és kívül rögzített tárgyakat nem tartják mindig rendelte- tésszerű állapotban és a hiányosságokat vagy a károkat haladéktalanul nem hárítják el.

A kockázat változását haladéktalanul írásban be kell jelenteni a biztosítónak. Kockázatnövekedésnek minősül, ha:

– az ajánlatban rögzített körülmények bármelyike megváltozik,

– az épületet vagy annak nagyobbik részét nem használják.

5.2. Állandóan lakott ingatlan fogalmi meghatározása: állandóan lakottnak minősül az a biztosított ingat- lan, amelyben a szerződő/ biztosított egy évben 270 napot meghaladó időtartamban tartózkodik, azt életvitelszerűen, lakhatásra használja.

5.3. A jelen különös feltételekben nem szabályozott kérdésekben az ERSTE Kandalló Extra Általános Biztosítási Feltételek, valamint az ERSTE Kandalló Extra Ingóságbiztosításhoz kapcsolódó Vagyonvé- delmi Feltételek rendelkezései az irányadók.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

ERSTE Kandalló Extra

1. számú záradék: Építés, bővítés és felújítás alatt álló épületekre

1. Építés, bővítés, felújítás

Az ERSTE Kandalló Extra Általános Feltételek 3.4. h.) és o.) pontjaitól eltérően a biztosítási fedezet – jelen záradékban foglalt feltételekkel - kiterjed az építés, bővítés (ráépítés, tetőtér beépítés, toldalék- építés stb) és felújítás alatt álló épületekre, feltéve, hogy a szerződést e záradékra hivatkozva kötötték. A biztosító felújításnak tekinti az épületen végzett alábbi munkálatokat:

– homlokzatának utólagos hőszigetelése

– nyílászáróinak cseréje

– burkolatainak cseréjére

– tetőszerkezetének- és tetőtérének felújítására, beleértve a meglévő tetőtér átépítését, beépíté- sét is, amennyiben emelet ráépítése nélkül való- sul meg

– tartószerkezetét nem érintő szerkezeti átalakítások

– az épületberendezési tárgyainak cseréje

– elektromos-, víz-, gáz ellátását szolgáló vezetéke- inek cseréje, a hozzájuk tartozó mérőműszerek- kel együtt

– gépészeti és elektromos berendezéseinek cseréje

– fűtését és/vagy melegvíz ellátását szolgáló hőszi- vattyú, napkollektor és ezek rendszerelemeinek beépítése

– áramellátását biztosító napelem és rendszerele- meinek beépítése

2. A kockázatviselés tartama

2.1. Az építés, bővítés és felújítás alatt álló épületré- szekre a biztosító kockázatviselése azzal az időpont- tal kezdődik, amikor:

– a kockázatviselés helyén a kivitelezői, felújítási munkát ténylegesen megkezdték, ill. azt megelő- zően,

– amikor az építési anyagokat, felújításhoz szüksé- ges biztosított vagyontárgyakat a kockázatviselés helyére szállították, feltéve, hogy a szerződő, illetve a biztosított ezen időpontban jogerős épí- tési engedéllyel rendelkezett, amennyiben az adott munkálatok elvégzéséhez építési engedély megszerzése kötelező.

2.2. A kockázatviselési helyre, építési területre szállított vagyontárgyakra a biztosító kockázatviselése a szál- lító járműről való lerakodás után veszi kezdetét, az elszállításra kerülő tárgyak esetében pedig a jármű- re történő rakodással megszűnik.

2.3. A jelen záradék alapján a biztosító kockázatviselése építés, bővítés alatt álló épületek esetén legkésőbb a biztosítás hatálybalépésének napjától számított két év elteltével megszűnik. Megszűnik továbbá a műszaki átadással, a használatbavételi, lakhatási engedély kiadásának napjával, illetve a beköltözés, használatba vétel időpontjában.

Felújítás alatt álló épületek esetén a biztosító koc- kázatviselése megszűnik legkésőbb a kockázatvise- lés kezdetétől számított 6. naptári hónap leteltét követően.

2.4. A fedezet megszűnése után bekövetkező építés-, szerelés, valamint felújítás káreseményből eredő

károk nem kerülnek térítésre még akkor sem, ha a kárt előidéző ok a fedezet lejáratát megelőző idő- szakra vezethető vissza.

3. Biztosított vagyontárgyak

3.1. A biztosító kockázatviselése az építés, bővítés, fel- újítás alatt álló részek vonatkozásában kiterjed az épület, építmény mindenkori állagára a készültségi foknak megfelelő mértékben,

a) az építési területen beépítés céljából elhelyezett építési anyagok, segéd-és kiegészítő anyagok,

b) az építési területen elhelyezett szerszámok, gépek, épületberendezések, felszerelések, szere- lési anyagok, épülettartozékok.

3.2. A 3.1.a) pontban meghatározott vagyontárgyak vihar, jégverés, hónyomás, felhőszakadás, beázás biztosítá- si eseményeire vonatkozóan biztosított vagyontárgy- nak kizárólag a szerkezetkész, kifelé teljesen lezárt épület minősül, amelynél a tetőzet teljesen fedett, az oromfal a tetőhéjazatig illetve, a tetőburkolatig vezet és a tetőtér kifelé teljesen lezárt, minden nyílászáró beépítésre került és üvegezett.

A 3.1.a) és 3.1.b) pontokban meghatározott vagyon- tárgyak kizárólag ingóságbiztosítás megkötése ese- tén biztosítottak, amennyiben azok még nem kerül- tek beépítésre.

3.3. Nem terjed ki a biztosítás az építési területen:

– a kivitelező valamint a vele szerződésben álló alvállalkozó/k/, vállalkozók tulajdonát képező anyagokra, munkagépekre, műszerekre, anyag- szállító eszközökre, fogyó és gyártóeszközökre, göngyölegekre,

– terv- és egyéb rajzokra, költségvetésre, számlákra, okmányokra, okiratokra, mintákra, modellekre,

– olyan szállító járművekre, szállítóeszközökre, amelyek nem csak az építkezés helyén mozog- nak, hanem szállítás céljából közutat vesznek igénybe és forgalmi rendszámmal ellátottak, vagy arra kötelezettek

– a felújítás megvalósulásához nem kapcsolódó vagyontárgyakra.

3.4. Az Általános Biztosítási Feltételek 3.3. pontjában meghatározott kizárásokon túlmenően a biztosítás nem nyújt fedezetet

– a hibás tervezés miatt keletkezett károkra

– a hibás kivitelezés miatt keletkezett károkra

– a hibás vagy alkalmatlan anyagok és/vagy hibás kivitelezés miatt szükségessé vált pótlás vagy javítás költségeire

– a talajmechanikai szakvéleményben foglalt elő- írások be nem tartása miatt keletkezett károkra

4. Biztosítási események

4.1. A biztosítási fedezet az épületek építés, bővítés alatt álló részeire az ERSTE Kandalló Extra Épület- biztosítás Különös Feltételek biztosítási eseményei közül kizárólag az alábbiakra terjed ki:

a) tűz,

b) robbanás,

c) villámcsapás közvetlen hatása,

d) légi járművek lezuhanása,

e) vihar,

f) felhőszakadás,

g) földrengés,

h) jégverés,

i) hónyomás.

4.2. A biztosítási fedezet az épületek felújítás alatt álló részeire az ERSTE Kandalló Extra Épületbiztosítás Különös Biztosítási Feltételeiben meghatározott biztosítási események közül kizárólag az alábbiakra terjed ki:

a) tűz,

b) robbanás,

c) villámcsapás közvetlen hatása,

d) légi járművek lezuhanása,

e) vihar,

f) felhőszakadás,

g) földrengés,

h) jégverés,

i) hónyomás,

j) vezetékes vízkár

k) beázás,

l) üvegtörés,

m) vandalizmus.

4.3. Az ERSTE Kandalló Extra Különös Feltételek Kiegé- szítő Felelősségbiztosítás 2.1. pontjában meghatá- rozott biztosítási események.

4.4. Kiterjed a biztosítási fedezet az építési területen beépítés céljából elhelyezett építési, szerelési, fel- újításhoz használatos anyagok, berendezések, fel- szerelések, gépek betöréses lopás káraira is, ameny- nyiben az ingóságbiztosítást is megkötötték, és az kiterjed betöréses lopás kockázatra is.

A betöréses lopás kockázatra vonatkozóan az ERSTE Kandalló Extra Különös Biztosítási Feltételek Ingóságbiztosításhoz 2.16. pontjában írtakat kell alkalmazni.

5. A biztosító szolgáltatása

5.1. A biztosító szolgáltatása új építésű, és bővítés alatt álló épület, építmény új építésű részeiben keletke- zett károk esetén:

5.1.1.Megtéríti a biztosító a biztosítási események által a biztosított épületekben, építményekben keletkezett, a készültségi foknak megfelelő, számlával igazolt helyreállítási költségeket maximum a biztosítási összeg mértékéig.

Használt építési anyagok felhasználása – és azok károsodása – esetén a kártérítés a használt anyag- árak alapján történik.

0.0.0.Xx építési területen beépítés céljából elhelyezett építési, szerelési anyagok, berendezések, felszere- lések, gépek kárai esetén:

– Megtéríti a biztosító legfeljebb a a biztosítási összeg erejéig a biztosítási események által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk kár- időponti javítással történő helyreállításának költ- ségeit vagy az újra beszerzési árát, de ezek egyike sem haladhatja meg a vagyontárgy káridő- ponti új értékét.

– Bérelt, kölcsönvett vagy egyébként a biztosított birtokában lévő vagyontárgyak esetén a térítés káridőponti avult értéken történik, a biztosított felelősségének mértékéig.

5.1.3.Betöréses lopás biztosítási események bekövetkezé-

se kapcsán keletkezett kárt a biztosító a minimális mechanikai védelem megléte esetén 1 000 000 Ft mértékéig (limit) téríti meg.

5.1.4.Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen belül, a biztosítási összeg 5%-a erejéig, a biztosítási ese- mény során felmerülő alább felsorolt indokolt és igazolt költségeket, ha azok a biztosítottat terhelik:

– rom- és törmelékeltakarítási, egyszeri takarítási költséget, valamint a törmeléknek a legközelebbi lerakóhelyhez való elszállítási és lerakási vagy megsemmisítési költségét,

– állványozás, dúcolás, bontás és ideiglenes tető költségét,

– a biztosítottat terhelő oltási, mentési költséget,

– tervezési, szakértői és hatósági engedélyezési költséget,

– minden egyéb szükséges kárenyhítési költséget.

5.1.5. Nem téríti meg a biztosító:

– az anyag- és öntéshibákból, a felhasznált anya- goknak nem megfelelő megmunkálásából, a szerkezeti anyagoknak szakszerűtlen megválasz- tásából eredő, magukban az anyagokban bekö- vetkezett kárt,

– kéziszerszámokban, megmunkáló és munkagé- pekben bekövetkezett törési, kopási és lopási károkat, valamint nem lezárt helyiségben tárolt szak- és szerelőipari munkák anyagainak lopás- kárait,

– építés és bővítés esetén a létesítmény üvegezé- sében bekövetkezett repedés- és töréskárokat, kivéve, ha biztosítási esemény miatt az épület állaga is károsodik,

– a környezetszennyezéssel okozott károkat.

5.1.6. Nem fedezi a biztosítás a biztosítási eseményekkel összefüggő következményi károkat:

– üzemszünet (kivitelezés szüneteltetése),

– bírság, perköltség, kötbér, késedelmi kamat stb.,

– szállítási és kivitelezési határidők be nem tartása,

– műszaki átadás elmaradása, sikertelensége,

– energia, vagy egyéb szolgáltatási üzemzavar elháríthatatlansága stb.,

– anyaghiány.

6. Önrészesedés

Új építésű, és bővítés alatt álló épület, építmény új építésű részeiben keletkezett károk esetén a bizto- sító 30 000 Ft levonásos önrészt alkalmaz, alábbi- ak szerint:

– Nem téríti meg a biztosító az önrészesedés mér- tékét meg nem haladó károkat.

– Az önrész mértékét meghaladó károknál az önrész összege minden kárból levonásra kerül.

7. Egyéb rendelkezések

7.1. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költ- ségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értéké- nek arányában köteles megtéríteni.

7.2. A jelen záradékban nem szabályozott kérdésekben az ERSTE Kandalló Extra Különös Biztosítási Feltételek Épületbiztosításhoz, ERSTE Kandalló Extra Különös Biztosítási Feltételek Ingóságbiz- tosításhoz, a Kiegészítő Felelősségbiztosítási Felté-

telek, az ERSTE Kandalló Extra Általános Biztosítási Feltételek és a Védelmi Feltételekben foglaltak az irányadók.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

ERSTE Kandalló Extra

4. számú záradék: Joker-szolgáltatás Kiegészítő Biztosítás Feltételei

Jelen kiegészítő biztosítás az ERSTE Kandalló Extra lakás- biztosítás mellé köthető meg, az alapbiztosítással egyidejű- leg. Jelen kiegészítő biztosítás alkalmazásában alapbiztosí- tás alatt a szerződő és a biztosító között létrejött, ERSTE Kandalló Extra módozatú lakásbiztosítási szerződést kell érteni a választott kiegészítő biztosításokkal együtt, a Joker-szolgáltatás kiegészítő biztosítás kivételével.

Külön díj megfizetése ellenében a biztosító vállalja, hogy biztosítási időszakonként egy alkalommal, 100 000 Ft erejéig megtéríti a biztosított tulajdonában álló, az alap- biztosításban meghatározott kockázatviselési helyen talál- ható, biztosított vagyontárgyakban bekövetkezetett károkat az alább részletezett feltételek alapján.

A biztosító megtéríti az alapbiztosítás szerződési feltételei szerint biztosítási eseménynek nem minősülő mindazon épület- illetve ingóságkárokat, amelyek valamely más, Magyarországon érvényes működési engedéllyel rendelke- ző biztosítótársaság káridőpontban hatályos, az adott biz- tosító honlapján elérhető egyéni, lakossági lakásbiztosítási termékének épület- és ingóságbiztosítási feltételei szerint térülnének.

Azon kockázatok, amelyek az alapbiztosítás feltételei sze- rint biztosítási eseménynek minősülnek, az alapbiztosítás alapján térülnek (ideértve a kártérítési limiteket és/vagy költségtérítéseket is), azokra a jelen kiegészítő biztosítás hatálya nem terjed ki. Nem téríthetők továbbá jelen kiegé- szítő biztosítás alapján mindazon károk, amelyek az alap- biztosítás feltételei szerinti kizárt kockázatnak minősül- nek, abban az esetben sem, amennyiben azok más bizto- sítótársaság lakásbiztosítási feltételei szerint térülnének. Amennyiben az alapbiztosítást csak épületre vagy csak ingóságra kötötték meg, a más biztosítótársaságnak kizá- rólag az arra vonatkozó feltételei vehetők figyelembe.

Káresemény bekövetkezése esetén a szerződőt/biztosítottat terheli annak bizonyítása, hogy a kár más biztosítótársaság feltételei szerint térülne. A szerződő/biztosított a kárának jelen kiegészítő biztosítás alapján történő rendezését az azt követő 30 napon belül kérheti a biztosítótól, hogy a biztosí- tó a kárigényt az alapbiztosítás feltételei szerinti biztosítási esemény hiányában elutasította. A szerződő/biztosított ugyanezen határidő alatt köteles megjelölni a más biztosí- tótársaság azon lakásbiztosítási feltételét, valamint annak vonatkozó pontját, melyre alapítva kéri kárának rendezését.

A biztosító a szolgáltatás teljesítéséhez az adott kockázat kapcsán a más biztosító lakásbiztosítási feltételében írt okiratokat jogosult bekérni a szerződőtől/biztosítottól.

Kockázatkizárás, a szolgáltatás korlátozása

Nem téríti meg a biztosító:

– a más biztosítótársaság által már korábban megté- rített mindennemű károkat;

– azokat a károkat, amelyekre az ERSTE Kandalló Extra lakásbiztosítás szerződéskötéskori feltételei fedezetet nyújtottak volna, de amelyekre az alap- biztosítást nem kötötték meg;

– azon kockázatokkal okozati összefüggésben bekö- vetkezett károkat, mely kockázatokat olyan lakás- biztosítási feltételek tartalmaznak, amelyek az érintett biztosítótársaság honlapján a kár időpont- jában nem elérhetőek, ide értve az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. korábban értékesí- tett lakásbiztosítási módozatait is;

– bármely biztosítási feltételben nem nevesített koc- kázatokkal összefüggésben bekövetkezett károkat (all-risks típusú biztosítások);

– a felelősségbiztosítási és jogvédelmi biztosítások körébe tartozó károkat;

– élőlényekben keletkezett károkat;

– azokat a károkat, amelyek az alapbiztosítás feltét- elei alapján nem biztosítható, vagy nem biztosított vagyontárgyakban keletkeztek;

– azokat a károkat, amelyek nem állandóan lakott, valamint építés, szerelés vagy felújítás alatt álló ingatlanokban, vagy az azokban tárolt ingóságok- ban keletkeztek;

– az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. által az alapbiztosításban meghatározott biztosítá- si összegeken vagy limiteken felüli károkat.

Amennyiben más biztosítótársaságnál az adott koc- kázat kártérítési limitje alacsonyabb, a biztosító a kárt ezen alacsonyabb összeghatárig téríti meg, a jelen kiegészítő biztosítás alapján annál magasabb kártérítési limit nem érvényesíthető.

A szerződőre/biztosítottra vonatkozó, az alapbiztosí- tásban meghatározott kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségek, valamint az alapbiztosításban vállalt önrészek jelen kiegészítő biztosítás vonatkozásában is változatlanul érvényben maradnak.

A kiegészítő biztosítás megszűnése

Az alapbiztosítás bármely okból történő megszűnésé- vel egyidejűleg jelen kiegészítő biztosítás megszűnik. Jelen kiegészítő biztosítást a szerződő felek bármelyi- ke biztosítási évfordulóra, az évfordulót megelőző 30 nappal írásban felmondhatja.

Egyéb rendelkezések:

A jelen záradékban nem részletezett kérdésekben az ERSTE Kandalló Extra Általános Biztosítási Feltételek, az ERSTE Kandalló Extra Különös Biztosítási Feltételek Épületbiztosításhoz, az ERSTE Kandalló Extra Különös Biztosítási Feltételek Ingó- ságbiztosításhoz, a Kiegészítő Felelősségbiztosítási Különös Feltételek és a Vagyonvédelmi Feltételekben foglaltak az irányadók.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

ERSTE Kandalló Extra Kiegészítő Felelősségbiztosítási Különös Feltételek

Jelen biztosítási szabályzatban foglalt feltételek – eltérő szerződéses kikötések hiányában – az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) lakásbiztosításaihoz kapcsolódó felelősségbiztosítási szer- ződéseire érvényesek, feltéve, hogy a szerződést e szabály- zatra hivatkozva kötötték.

1. Biztosítottak

1.1. Jelen szabályzat alapján biztosított lehet:

1.1.1.a kötvényen biztosítottként név szerint feltüntetett személy: tulajdonos, bérlő, társbérlő,

1.1.2.azok a hozzátartozók (Ptk. 8:1.§. (1) bekezdés 1. és

2. pontjában megjelölt), akik a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában a kötvényen a név szerint feltüntetett biztosítottal (tulajdonossal, bér- lővel, társbérlővel) közös háztartásban állandó jel- leggel együtt éltek,

1.1.3.a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában,

1.1.4.a lakásszövetkezet, a biztosítónál biztosított és a szövetkezet összes lakásának darabszámarányában,

0.0.0.xx egy kötvényen feltüntetett társasház, illetve lakásszövetkezet.

1.2. Nem biztosított:

– ágybérlő, ágyrajáró, fizetővendég, vendég,

– háztartási alkalmazott.

2. Biztosítási események

2.1. Jelen biztosítási feltételek alapján biztosítási ese- ménynek minősül, s ez által a biztosító megtéríti azokat a szerződésen kívül okozott:

a) személyi sérüléses, valamint harmadik személy vagyontárgyaiban okozott károkat, továbbá

b) személyi sérülés miatt felmerült sérelemdíj iránti igényeket,

amelyekért a biztosított, mint

2.1.1.a kötvényen megjelölt épület, lakás, melléképület, építmény és telek (a továbbiakban: biztosított ingat- lan) tulajdonosa, bérlője, használója,

2.1.2.a biztosított ingatlanhoz tartozó épület berendezési tárgyak, illetve kerti berendezések tulajdonosa, bér- lője vagy használója,

2.1.3.építtető a biztosított ingatlanon végzett építési, fel- újítási, javítási, bontási és földmunkák elvégzéséért a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik. A 2.1. pontban meghatározott biztosítási esemé- nyek bekövetkeztekor csak abban az esetben nyújt szolgáltatást a biztosító, ha a lakásbiztosítási szer- ződést épületre is megkötötték a felek.

A biztosító szolgáltatásának maximuma 20 000 000 Ft.

2.2. Kiegészítő magánemberi felelősségbiztosítás ingó- ságbiztosításhoz

Megtéríti a biztosító azokat a szerződésen kívül oko- zott:

a) személyi sérüléses, valamint harmadik személy vagyontárgyaiban okozott károkat, továbbá

b) személyi sérülés miatt felmerült sérelemdíj iránti igényeket, amelyekért a biztosított, mint:

2.2.1.belátási képességgel nem rendelkező vagy korláto- zott belátási képességű személyek gondozója,

2.2.2. közúti balesetet előidéző gyalogos,

2.2.3. kerékpár, járműnek nem minősülő, kézi erővel működtetett közlekedési és szállítóeszköz használója,

2.2.4.nem hivatásszerű (hobbiból űzött), sporttevékeny- séget végző (kivéve vadászati és versenysportot) a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik. A 2.2. pontban rögzített biztosítási események bekövetkeztekor csak abban az esetben nyújt szol- gáltatást a biztosító, ha a lakásbiztosítási szerző- dést ingóságokra is megkötötték a felek.

A biztosító szolgáltatásának maximuma 6 000 000 Ft.

2.3. Külön díj megfizetése ellenében megtéríti a biztosí- tó legfeljebb 5 000 000 Ft-ig azon

a) személyi sérüléses, valamint harmadik személy vagyontárgyaiban okozott károkat, továbbá

b) személyi sérülés miatt felmerült sérelemdíj iránti igényeket is, amelyekért a biztosított, mint magánszemély kutyatartói minőségben felel.

Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat/sérelem- díjakat, amely károkat – sérelemdíj esetén személyi sérüléseket – olyan fajtájú kutyák okoztak, melynek tartását jogszabály vagy a helyi önkormányzat ren- delkezései tiltják.

2.4. Jelen szabályzat alkalmazásában személyi sérülés: ha valaki meghal, testi sérülést vagy egészségkáro- sodást szenved.

3. Kizárások

Jelen szabályzat szerint nem minősül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg azon károkat/sérelemdíjakat,

3.1. amely károkat – sérelemdíj esetén személyi sérülé- seket – a biztosítottak egymásnak, vagy hozzátarto- zóiknak okoztak,

3.2. amely károkat – sérelemdíj esetén személyi sérülé- seket – a biztosítottak kereső foglalkozás vagy tevé- kenység végzése során vagy azzal összefüggésben okoztak,

3.3. amelyek a kötelező gépjármű-biztosítással fedezhetők,

3.4. amely károkat – sérelemdíj esetén személyi sérülése- ket – a biztosítottak motoros, kézi, és gépi járművek- kel vagy gépi meghajtású eszközökkel, illetve gépi meghajtású sporteszközök használatával okoztak,

3.5. amely károkat – sérelemdíj esetén személyi sérülése- ket – extrém-, és veszélyes sportokkal okoztak. Extrém és veszélyes sportnak minősülnek: síelés, snowboard, mélytengeri búvárkodás, vadvízi evezés, wakeboard, kiteszörf, barlangászat, magashegyi expedíció, bázis- ugrás, mélybeugrás (bungee jumping), repülősportok, sárkányrepülés, ejtőernyőzés, paplanernyőzés, műre- pülés, siklórepülés, hőlégballonozás,

3.6. amely károkat – sérelemdíj esetén személyi sérülé- seket – a biztosítottak állatai okoztak,

3.7. amely károkat – sérelemdíj esetén személyi sérülé- seket – a biztosítottak a környezet szennyezésével okoztak,

3.8. amely károk – sérelemdíj esetén személyi sérülések

– lassú emisszió vagy a hőmérséklet, gázok, gőzök, folyadékok, nedvesség, vagy füst, korom, por, lassú, folyamatos behatásának következtében lépnek fel,

3.9. amelyek a biztosított jogszabályban rögzített fele- lősségénél szigorúbb szerződésben, vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségén alapszanak,

3.10. amely károk a biztosított által kölcsönvett, bérelt, haszonbérbe vagy felelős őrzésbe vett, illetve lízin- gelt tárgyakon keletkeztek,

3.11. amely károk kötbér, bírság, illetve egyéb büntetés jellegű költségként merülnek fel.

4. A biztosító szolgáltatása, a biztosítási összeg

4.1. A biztosító a kárt/sérelemdíjat biztosítási esemé- nyenként és évenként a szerződésben megjelölt felső határig (2. pont) téríti meg.

Járadékfizetés esetén, ha a járadék tőkeértéke meg- haladja a szerződésben foglalt szolgáltatási limitet, a biztosító kötelezettsége csak a limit összegéig terjed.

4.2. A biztosító a szerződéssel fedezett károkat/sérelem- díjakat a magyar jog szabályai szerint téríti meg.

4.3. A biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy elő- zetes jóváhagyásával merültek fel. A biztosító az eljárási költségeket nem előlegezi meg.

4.4. Kamatok, a károkozó biztosított jogi képviseleti költsége

4.4.1.A biztosító a biztosítási összeg keretein belül meg- téríti a kamatokat.

4.4.2. A biztosító a szerződésben megállapított limiten belül, a kár 10%-a, de max. 500 000 Ft szublimit erejéig megtéríti a biztosított képviseletét ellátó ügyvéd – máshonnan meg nem térülő – igazolt munkadíját és készkiadásait, illetve a jogi védeke- zés egyéb költségeit. E biztosítási fedezet annyiban áll fenn az ésszerű, indokolt és gazdaságos költsé- gek tekintetében, amennyiben azok a biztosítási szerződés fedezete alá tartozó, kizáró rendelkezés hatálya alá nem eső és a biztosító részére szerző- désszerűen bejelentett biztosítási eseménnyel összefüggésben merültek fel. A biztosító nem téríti meg ezeket a költségeket, ha a szerződő/biztosított maga látja el a jogi védelmét. A szerződésben meg- határozott önrészt a biztosított e költségek tekinte- tében is maga viseli.

4.5 A biztosítási összeg (limit) jogcímenkénti felosztása

során a biztosító a biztosított írásbeli iránymutatása szerint jár el. A limit összegének esetleges elégte- lenségével, illetve annak jogcímenkénti felosztásá- val összefüggő károsulti igényekre a fedezet nem terjed ki.

4.6. Jelen szerződés alapján megtéríti a biztosító a biz- tosítási eseményekhez kapcsolódó kármegelőzés és kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg keretein belül. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítá- si összeg kereti között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költ- ségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értéké- nek arányában köteles megtéríteni.

4.7. A közös tulajdoni minőségben okozott felelősségi károkat/személyi sérülés miatt felmerült sérelemdí- jakat a biztosító a biztosított tulajdoni hányadának arányában téríti meg.

5. Önrészesedés

5.1. A biztosítási szerződés a szerződő választása szerint létrejöhet önrész nélkül, vagy a szerződésben meg- határozott levonásos önrésszel.

5.2. Levonásos önrész

5.2.1.Levonásos önrész esetén a biztosító nem téríti meg a szerződésben meghatározott önrész mértéke alatti károkat/sérelemdíjakat. Az önrész mértékét megha- ladó károkból/sérelemdíjakból az önrész összege minden esetben levonásra kerül.

5.2.2.A biztosító nem alkalmaz önrészt a kutyatartói fele- lősségbiztosítás esetében.

6. A biztosítás területi és időbeli hatálya

6.1. Területi hatály

6.1.1.A biztosítás a 2.1. pontban rögzített káresemények/ személyi sérülések vonatkozásában azokra terjed ki, amelyek Magyarország területén következnek be.

6.1.2.A biztosítás területi hatálya a 2.2. pontban rögzített káresemények/személyi sérülések vonatkozásában Európa.

6.2. Időbeli hatály

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott és bekövetkezett károkra/sze- mélyi sérülésekre terjed ki.

7. Mentesülés

7.1. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szán- dékos vagy súlyosan gondatlan magatartással a biztosított vagy olyan személy okozta, akiért a bizto- sított a magyar jog szabályai alapján felelősséggel tartozik.

7.2. Súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, ha:

7.2.1. a kárért felelős személy a kárt súlyosan ittas, vagy bódító kábítószerek hatása alatti állapotban, és ezen állapotával összefüggésben okozta,

7.2.2. a kárért felelős személy hatósági engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül folytatott és ez által okozott kárt,

7.2.3. a kárért felelős személy azonos körülményekkel visszatérően okozta a kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozás körülményeit nem szüntette meg,

7.2.4 a kárért felelős személyt harmadik személy a kár- esemény bekövetkezésének lehetőségére figyelmez- tette, s a kár ezután a szükséges intézkedés hiányá- ban következett be.

7.3. Gazdasági társaság tagja(i) által a gazdasági társa- ságnak szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott károk esetén a biztosító nem téríti meg a kárnak a kárt okozó tag(ok) tulajdoni hányada sze- rinti részét.

7.4. Fenti szabályokat a sérelemdíj iránti igényekre, továbbá a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezett- ség megszegésére is alkalmazni kell.

7.5. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekö- vetkezését a szerződésben megállapított határidő- ben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges fel- világosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

8. Kárbejelentés, kárrendezés

8.1. A biztosított a káreseményt, illetve a kárigény érvé- nyesítését a bekövetkezéstől, illetve a tudomásra jutástól számított 30 napon belül köteles a biztosí- tónak bejelenteni. A kár bejelentése az ERSTE Kan- dalló Extra Általános Biztosítási Feltételek 21.1. pontja szerinti módokon tehető meg.

8.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell a kár bekövet- keztének, a biztosítottal szembeni igény érvényesí- tésének időpontját, helyét, és valamennyi egyéb információt. A kárbejelentéshez csatolni kell az ERSTE Kandalló Extra Általános Biztosítási Felté- telek 21.5.1., valamint 21.5.4. pontjaiban felsorolt okiratokat.

8.3. A biztosító a kárt az összes szükséges – a felelőssé- get és a kár összegét bizonyító – okirat beérkezését követő 30 napon belül téríti meg.

8.4. A biztosított köteles a kárügy peren kívüli vagy peres eljárás útján történő rendezéséhez valameny- nyi szükséges információt megadni, az okiratokat, határozatokat és levelezéseket rendelkezésre bocsá- tani, továbbá a biztosító képviselőjének a szükséges meghatalmazásokat megadni.

8.5. A biztosító szolgáltatását a károsultnak teljesítheti, a károsult azonban kárigényét a biztosítóval szem- ben közvetlenül nem érvényesítheti. A biztosított akkor követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, ha a károsult fél követelését ő egyenlítette ki.

8.6. Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártéríté- si igények miatti felelősségét vagy összegszerű helyt- állási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megala- pozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

8.7. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsola- tos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatá- lyos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette.

8.8. Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult követelésének a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.

8.9. A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

8.10. Fenti szabályokat a személyi sérülésekre és az arra alapított sérelemdíj iránti igényekre is megfelelően alkalmazni kell.

9. Egyéb rendelkezések

9.1. Jelen kiegészítő biztosítás csak épület- vagy ingó- ságbiztosítással együttesen érvényes, önállóan nem köthető.

9.2. Jelen különös feltételekben nem szabályozott kér- désekben alkalmazni kell az ERSTE Kandalló Extra Általános Biztosítási Feltételek rendelkezéseit. A jelen különös feltételek és az ERSTE Kandalló Extra Általános Biztosítási Feltételek eltérése esetén a jelen különös feltételekben foglaltak az irányadók.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

ERSTE Kandalló Extra Kiegészítő Háztartási Assistance Biztosítás Különös Feltételek

A biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy külön díj meg- fizetése ellenében a Háztartási assistance telefonos szol- gálat az év minden napján, napi 24 órán keresztül fogadja a biztosítottak telefonhívásait és a jelen feltételekben rögzített szolgáltatásokat nyújtja.

Jelen kiegészítő biztosítás csak az ERSTE Kandalló Extra Általános Biztosítási Feltételekkel együtt érvényes. A fel- tételekben nem rendezett kérdésekben a 2013. évi V. törvény, a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irány- adók.

A szolgáltatást a biztosító kiszervezett tevékenységként, külső szolgáltatóval együttműködve nyújtja. Amennyiben a biztosító és a külső szolgáltató közötti szerződés, valamely okból megszűnik, a biztosítónak joga van a jelen kiegészí- tő biztosítást az általános felmondási szabályoktól eltérő módon, szükség szerint időarányos díjvisszatérítés mellett felmondani.

A biztosító közreműködője élőhangos, nonstop telefonos információs és segítségnyújtási aszisztencia-szolgáltatást működtet. A háztartási assistance szolgáltatás vonal száma: (x00-0) 000-0000, amely telefonszámon az aláb- bi szolgáltatások vehetők igénybe:

1. Biztosítottak

A jelen kiegészítő biztosítás biztosítottjai az ERSTE Kandalló Extra Általános Feltételeiben meghatáro- zott biztosítottak lehetnek.

2. Szolgáltatások

2.1. Vészelhárítás

2.1.1. A biztosító vállalja a vészelhárítási szolgáltatás megszervezését a következő szakmákban:

– vízvezeték-, gázvezeték szerelés,

– tetőfedés,

– üveges,

– villanyvezeték szerelés,

– dugulás elhárítás,

– zárszerelés.

2.1.2. Vészelhárításnak tekintendő a biztosított épület- ben, épületgépészetben keletkező váratlan meghi- básodás, károsodás, vagy egy váratlan külső mecha- nikai behatás, amely sürgős beavatkozást igényel az esetleges további károk, balesetveszély megelőzése érdekében, feltéve, hogy a kialakult vészhelyzet elhárítása valamely a fent felsorolt szakmai kép- zettséggel megoldható.

A vészhelyzet jellegének megállapításáról a biztosí- tottal telefonon történő egyezetés alapján a biztosí- tó szolgáltatója dönt.

Amennyiben a kialakult vészhelyzet a biztosítási szerződés valamely szabályzatában meghatározott kockázathoz kapcsolódik (pl. csőtörés, üvegtörés, tetőkár), úgy a jelen szolgáltatás korlátlan számban vehető igénybe.

Jelen feltételek szerint nem minősül vészelhárításnak:

– gáz- és elektromos készülék javítás,

– zárcsere, ha nem vészhelyzethez kapcsolódik,

– olyan csatorna dugulás, amely nem jár szennyvíz kiömléssel,

– szerelvények javítása, cseréje, pl. csaptelep, WC tartály.

2.1.3. A vészelhárítás költségeinek átvállalása

A biztosító vállalja, hogy az általa küldött szakember vészelhárítási tevékenységének költségeit, biztosítási eseményenként 30 000 Ft erejéig megtéríti.

A felmerülő téríthető költségek jellege:

– munkadíj,

– anyagköltség,

– kiszállási díj.

Vészelhárítás esetén, ha a felmerülő költségek meg- haladják a limitet, a többletköltségek a biztosította- kat terhelik.

A biztosító a vészelhárítási költségek körében kizá- rólag a vészhelyzetet megelőző állapot helyreállítá- sához szükséges, az eredetivel megegyező fajtájú, kategóriájú szerelvények, továbbá anyagok költsé- gét vállalja.

Amennyiben az így felmerült többletköltség, a biz- tosítási szerződés valamely kockázatával okozati összefüggésben merült fel (pl. külső csőtörés), úgy a biztosított által a szakiparosnak megfizetett több- letköltségeit a biztosító, a kárrendezési eljárás keretei között a feltételek szerint, utólag megtéríti a biztosítottnak.

2.1.4. Kárrendezés folyamata

A vészhelyzet bejelentése esetén a biztosító 24 órán belül megfelelő szakembert küld a helyszínre. Amennyiben a biztosított számára csak egy későbbi időpont megfelelő, de gondoskodott a további károk megelőzéséről (például elzárta a vizet az épületben, de csak legfeljebb 2 nap múlva tudja a vízvezeték- szerelőt fogadni), a biztosító, illetőleg közreműkö- dője a bejelentett esetet vészhelyzetként kezeli, és a költségeket átvállalja.

Vészhelyzet bejelentése esetén a biztosító közremű- ködője a kárigénnyel fellépő biztosított jogosultsá- gát megvizsgálja (fedezetvizsgálat). Amennyiben a biztosított jogosultnak tekinthető, a biztosító a közreműködője útján a lehető legrövidebb időn belül szerelőt küld a helyszínre, és egyben a vész- elhárítás költségeit megelőlegezi.

Amennyiben a biztosított nem rendelkezik fedezet- tel (azaz pl. a rá vonatkozó biztosítási díj a biztosí- tó részére még nem került megfizetésre), vagy a bejelentett kárigény jogossága, a veszélyhelyzet fennállása tekintetében a vázolt körülmények alap- xxx xxxxxx kétség merül fel, a biztosító, illetőleg közreműködője a költségeket nem előlegezi meg, hanem azt a helyszínen a biztosított számla ellené- ben köteles kiegyenlíteni. Erről a körülményről a biztosító az ügyfelet a közreműködője útján előze- tesen tájékoztatja. Helyszíni kiszállásra és a beje- lentett hiba elhárítására akkor kerül sor, ha az ügyfél az előzetes tájékoztatás alapján vállalja, hogy a költségeket maga fedezi.

Amennyiben a biztosított utóbb hitelt érdemlően

bizonyítani tudja, illetve bizonyításra kerül a bizto-

sítási szolgáltatásra való jogosultság, a biztosító közreműködője a számla értékét a szerződésben rögzített feltételek figyelembevételével utólag meg- téríti a biztosított részére.

A biztosító a vészelhárítási költségeket a biztosítási összeg erejéig közvetlenül a szakiparos részére térí- ti meg. Abban az esetben, ha a vészelhárítási tevé- kenység költsége a biztosítási összeget meghaladja, a különbözet szakiparos számára való megfizetésé- re a biztosított köteles a szakiparos számlája alap- ján, annak megtérítésére a biztosító nem vállal kötelezettséget. A szakiparos az elvégzett munkáról munkalapot állít ki, mely tartalmazza a szolgáltatás nyújtása során a szakiparosnál felmerült teljes költ- séget.

A szakiparos által végzett tevékenységért a biztosító

– a biztosított és a szakiparos közvetlen kapcsolatá- ra tekintettel – felelősséggel nem tartozik, csak annyiban, amennyiben a szakember a megígért határidőben nem jelenik meg.

2.2. Szakiparosok ajánlása

A vészhelyzeten kívüli esetekben vállalja a biztosí- tó, hogy a bejelentett kár, hiba megszüntetése érdekében szakembert ajánl a biztosított részére, a

2.1.1. pontban felsorolt tevékenységeken belül.

A nem vészelhárítás jellegű, szakemberajánlás útján igénybe vett szolgáltatás megrendelése a biz- tosított felelőssége, költségeit (munka-, anyag-, kiszállási díj) a biztosított fizeti meg a szakember- nek, de amennyiben az így igénybe vett szolgáltatás a biztosítási szerződés valamely kockázatával oko- zati összefüggésben keletkezett, úgy a biztosító a kárrendezési eljárás keretei között a feltételek sze- rint utólag megtéríti azt a biztosítottnak.

A szakiparos által végzett tevékenységért a biztosító

– a biztosított és a szakiparos közvetlen kapcsolatá- ra tekintettel – felelősséggel nem tartozik, csak annyiban, amennyiben a szakember a megígért határidőben nem jelenik meg.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

ERSTE Kandalló Extra Vagyonvédelmi Feltételek

Ingóságbiztosításhoz

1. Lezárt helyiség

Lezárt helyiségnek tekintendő a tér olyan módon elkülönített része, amelyet határoló szerkezetei az arra jogosulatlan idegen személyekkel szemben az elmozdulástól, és a behatolástól egyaránt megóvnak. Nem minősül lezárt helyiségnek például a részben vagy egészben dróthálóval, különböző rácsszerkeze- tekkel, mű- vagy szövetanyagokkal határolt, vagy ilyen nyílászáróval ellátott helyiség. A helyiség nyílás- zárói zárszerkezettel lezárt állapotban vannak.

2. Minimális mechanikai védelem

Minimális a mechanikai védelem, ha a védett helyi- ség falazatai, padozatai, födémszerkezetei, a nyílás- zárók és a zárszerkezetek az alábbi követelményeket kielégítik:

– az ajtók, ablakok ráccsal nem védett üvegezése összességében minimum 6 mm vastagságú,

– az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek, (Reteszhúzás elleni védelem eléréséhez a csúszós fajtájú vagy áthajtós reteszt (riglit), annak függőle- gesen mozgó részét rögzíteni kell, pl. egy-egy furaton át facsavarral.)

– az ajtók zárását – a gyártó előírásai szerint felsze- relt – biztonsági (zárbetétes) zárszerkezet vagy a tartószerkezetével együtt minősített és ennek meg- felelően felszerelt biztonsági lakat végzi, (Biztonsági zárszerkezetnek minősül, a minimum 5 csapos hengerzárbetétes, a minimum 6 rotoros mágneszárbetétes, a kéttollú kulcsos zárszerkezet, a szám- vagy betűjel kombinációs zárszerkezet, amennyiben a variációs lehetőségek száma meg- haladja a 10 000-et, valamint az egyedi minősí- tett lamellás zár.)

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága leg- alább a 6 cm-es, hagyományos kisméretű téglafal- lal egyenértékű.

3. Részleges mechanikai védelem

Részleges a mechanikai védelem, ha a védett helyi- ség falazatai, padozatai, födémszerkezetei, a nyílás- zárók és a zárszerkezetek az alábbi követelményeket kielégítik:

– a minimális mechanikai védelem követelményeit,

– a 2 m-nél kisebb magasságkülönbség leküzdésé- vel elérhető nyílászárók minimum 100x300 mm-es osztású 12 mm átmérőjű köracél ráccsal vagy azzal egyenértékű más mechanikai szerkezettel (pl. biztonsági üveggel) védettek, (A rácsot a fala- zatba 300 mm-enként, de minimum 4 db falazó körömmel legalább 100 mm-es beépítési mélység- gel az épületszerkezethez rögzíteni kell.)

– a nyílászárók (ajtók) tokszerkezetei falazó körmök- kel, vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon falazatba erősítettek,

– az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek, kieme- lés ellen védettek,

– a zárást legalább két darab, egymástól minimum

30 cm-re elhelyezett biztonsági zárszerkezetnek kell biztosítani. Önálló reteszelési pontként csak

az egymástól legalább 30 cm-re elhelyezkedő reteszvasak fogadhatók el,

– a zárást törésvédetten szerelt biztonsági zár, vagy a tartószerkezetével együtt a MABISZ által részle- ges mechanikai védelemre minősített biztonsági lakat végzi, (Törés ellen védett a hengerzárbetét, ha a külső oldalon – kívülről nem szerelhetően – legfeljebb 2 mm-re nyúlik ki a zárszerkezet síkjá- ból.)

– az ajtók minimum 3 diópánttal rögzítettek,

– az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás bizton- ságát nem befolyásolja,

– a zárnyelvek (ajtók esetében) legalább 15 mm mélyen zárnak,

– az ajtólap és az ajtótok záráspontossága oldalan- ként 5 mm-en belüli,

– bevéső zár esetén az ajtólap külső oldala fémle- mezzel megerősített,

– fatok esetén a zárlemez megerősített kivitelű,

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága mini- mum 15 cm-es, hagyományos kisméretű tömör téglafallal egyenértékű.

– az ajtólap és a tok záráspontossága oldalanként 2 mm-en belüli,

– a zárszerkezet legalább 2 irányú és 4 pontos zárást (ebből három aktív zárási pont) biztosít,

– a zárást törésvédetten szerelt és fúrásvédettre minősített biztonsági zár vagy a tartószerkezetével együtt a XXXXXX által teljes körű mechanikai védelemre minősített biztonsági lakat végzi,

– a zárnyelvek (ajtók esetében) legalább 20 mm mélyen zárnak,

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága mini- mum 38 cm-es hagyományos kisméretű, tömör téglafallal egyenértékű.

4. Teljes körű mechanikai védelem

Teljes körű a mechanikai védelem, ha a védett helyi- ség falazatai, padozatai, födémszerkezetei, a nyílás- zárók és a zárszerkezetek az alábbi követelményeket kielégítik:

– a részleges mechanikai védelem követelményeit,

– a rács a falazatba legalább 150 mm-es beépítési mélységgel rögzített,

– az ajtó(k) és az ajtótok(ok) fémből vagy keményfá- ból készült(ek),

– faanyag esetén az ajtólap minimum 40 mm vastag és tömör kivitelű.

Minimális elektronikai jelzőrendszer

Minimális az elektronikai jelzőrendszer, ha a felület- védelem kiterjed a 2 m-nél kisebb magasságkülönb- ség leküzdésével elérhető nyílászárókra, vagy csapda- szerű területvédelem van kialakítva (egy-egy helyi- ségben).

Az alkalmazott elektronikai készülékek rendelkezze- nek a minimális elektronikai jelzőrendszerre kiadott minősítési tanúsítvánnyal, szabotázsvédetten legye- nek telepítve, a MABISZ előírásai szerint. A szerelést

– erről jognyilatkozatot adó – szakember végezze.

Részleges elektronikai jelzőrendszer

Részleges az elektronikai jelzőrendszer, ha a behato- lás védelem (nyílászárók) teljes körű és csapdaszerű térvédelem van kialakítva. Az alkalmazott elektroni- kai készülékek rendelkezzenek a részleges elektroni- kai jelzőrendszerre kiadott minőségi tanúsítvánnyal, szabotázsvédetten legyenek telepítve, a MABISZ előírásai szerint. A szerelést – erről jognyilatkozatot adó – szakember végezze. A helyi elektronikai jelző- rendszer biztonsági távfelügyeleti rendszerbe van bekapcsolva. A távfelügyeleti rendszer üzemeltetője rendelkezzen hatósági engedéllyel. A rendszer telepí- tését és működtetését – erről jognyilatkozatot adó – szakember végezze.

Valamely védelmi berendezés, eszköz nem vehető

figyelembe a vagyonvédelmi színvonal megfelelteté- sénél, ha a kár bekövetkezésének időpontjában nincs meg, vagy nincs üzembe helyezve.

Betöréses lopás biztosítási eseménynél a biztosító maximális szolgáltatásának összege a védelmi szintnek megfelelően (biztosítási összegen belül)
	1. Általános házi ingóság eFt-ban			2. Értéktárgyak 2.), 3.)*, eFt-ban			3. Értéktárgyak 1.)* eFt-ban
A betörésvédelmi szint megnevezése	Jelző- rendszer nélkül	Minimális elektroni- kai jelző- rendszer	Részleges elektroni- kai jelző- rendszer	Jelző- rendszer nélkül	Minimális elektroni- kai jelző- rendszer	Részleges elektroni- kai jelző- rendszer	Jelző- rendszer nélkül	Minimális elektroni- kai jelző- rendszer	Részleges elektroni- kai jelző- rendszer
I. Lezárt helyiség	30	30	30	-	-	-	rendszer nélkül	-	-
II. Minimális mechanikai védelem	3 000	5 000	6 000	000	000	800	100	200	300
III. Részleges mechanikai védelem	5 000	9 000	12 000	500	1 000	3 000	200	300	400
IV. Teljes körű mechanikai védelem	8 000	12 000	Biztosítási összeg	800	2 000	5 000	300	400	500
	Értéktárolóban elhelyezett értéktárgyak eFt-ban			Nyaraló és nem lakott épület eFt-ban
A betörésvédelmi szint megnevezése	Jelző- rendszer nélkül	Minimális elektroni- kai jelző- rendszer	Részleges elektroni- kai jelző- rendszer	Jelző- rendszer nélkül	Minimális elektroni- kai jelző- rendszer	Részleges elektroni- kai jelző- rendszer
I. Lezárt helyiség	rendszer nélkül	–	–	–	–	–
II. Minimális mechanikai védelem	500	1 000	2 000	50	100	150
III. Részleges mechanikai védelem	1 000	3 000	5 000	100	150	200
IV. Teljes körű mechanikai védelem	3 000	5 000	7 000	000	000	300
A nyaraló mechanikai védelmét kiegészítő elektronikai jelzőrendszer csak távfelügyeleti riasztást megvalósító jelzőrendszer lehet.
A biztosító kockázatviselése szempontjából állandó jelleggel lakott az, az objektum, amelyben a biztosított életvitelszerűen berendezkedett és rendsze- resen ott tartózkodik.

TÁROLÁSI SZABÁLYOK

Vagyoncsoport	Előírások
1. Általános házi használati ingóság	Tetszőleges módon.
2. Értéktárgyak 2.), 3.)	Lakás céljait szolgáló helyiségben tetszőleges módon.
3. Értéktárgyak 1.) 500 eFt-ig	Lakás céljait szolgáló helyiségben tetszőleges módon.
4. Értéktárgyak 1.) 500-1 000 eFt-ig	A Magyar Biztosítók Szövetsége által legalább ilyen értékhatárra minősített épületszerkezethez rögzített és lezárt páncélkazettában vagy lezárt páncélszekrényben.
5. Értéktárgyak 1.) 1 000-7 000 eFt-ig	A Magyar Biztosítók Szövetsége által legalább ilyen értékhatárra minősített épületszerkezethez rögzített és lezárt páncélkazettában vagy lezárt páncélszekrényben, nyitás- és fúrásérzékelővel az elektronikai jel- zőrendszerbe kapcsolva.
A páncélszekrény (-kazetta) kulcsa (kódleírás) nem lehet azonos helyiségben, illetve a kulcsot szem elől elzárva kell tartani. A páncélszekrényeket 1000 kp saját súly alatt olyan módon kell tartószerkezeti elemhez rögzíteni (pl. fémdűbellel), hogy a lefeszítő erő az 1000 kp alatti önsúlyhiányt kiegészítse. A páncélkazettákat a gyártó előírásai szerint kell rögzíteni. (Ezt a minősítési tanúsítvány tartalmazza.)

* Értéktárgy kategóriák:

1.) Nemesfémek, drágakő vagy igazgyöngy, vagy ezek felhasználásával készült tárgyak (ékszereket és órákat is ideértve); 150 000 Ft egyedi értéket meg- haladó egyéb (nem nemesfémből, drágakőből, vagy azok felhasználásával készült) ékszerek és órák; 150 000 Ft értéket meghaladó bélyeg és/vagy érmegyűjtemények.

2.) 150 000 Ft egyedi értéket meghaladó, egyedi jelekkel ellátott képzőművészeti alkotások (az ipar- és népművészeti alkotásokat ide nem értve); 1900-as évet megelőzően készült ipar- és népművészeti alkotások; valódi szőrmék, kézi csomózású keleti szőnyegek; antik tárgyak és különösen nagy értéket képviselő régiségek (bútorok esetén az 1900-as évet megelőzen készült darabok sorolandók ide).

3.) 300 000 Ft egyedi értéket meghaladó műszaki cikkek, híradástechnikai, optikai eszközök.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

ERSTE Kandalló Extra Kiegészítő Őrangyal+ Biztosítás Különös Feltételek

Jelen kiegészítő biztosítás csak az ERSTE Kandalló Extra Általános és Különös Feltételeivel (továbbiakban alapbiz- tosítás) együtt érvényes, kizárólag épület és ingóságbizto- sítás együttes kötése esetén választható.

1. Biztosítottak

1.1. Jelen szabályzat alapján biztosított lehet:

1.1.1. a kötvényen biztosítottként név szerint feltünte- tett személy: tulajdonos, bérlő, társbérlő,

1.1.2. azok a hozzátartozók (Ptk. 8:1.§. (1) bekezdés 1. és 2. pontjában megjelölt), akik a biztosítási ese- mény bekövetkeztének időpontjában a kötvényen a név szerint feltüntetett biztosítottal (tulaj- donossal, bérlővel, társbérlővel) közös háztartás- ban állandó jelleggel együtt éltek,

1.1.3. a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában,

1.1.4. a lakásszövetkezet, a biztosítónál biztosított és a szövetkezet összes lakásának darabszámarányában,

1.1.5. az egy kötvényen feltüntetett társasház, illetve lakásszövetkezet.

1.2. Nem biztosított:

– ágybérlő, ágyrajáró, fizetővendég, vendég,

– háztartási alkalmazott.

2. Biztosítási események

2.1. Vandalizmus (épülettartozékok leszerelése, rongá- lása, graffiti)

2.1.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító évente egy alkalommal, legfeljebb

50 000 Ft szolgáltatási limit erejéig az épület külső felületéhez tartósan rögzített épület-felsze- relési tárgyak vagy a talajhoz rögzített, használati jellegénél fogva szabadban lévő épület-felszerelé- si tárgyak (kaputelefon külső egysége, kapunyitó motor, klíma, kamera, külső riasztó egység, rögzí- tett lámpatestek, ereszcsatorna, antenna) rongá- lás, leszerelés és eltulajdonítás miatti helyreállí- tási és újra-beszerzési költségét.

A biztosító térítésének feltétele:

– a biztosított épület ingatlanának területe mini- mum 1,40 m magas zárható kerítéssel rendel- kezzen,

– a rendőrségnél tett feljelentés.

Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító évente egy alkalommal a szolgáltatási limiten belül a lakóépület külső homlokzatán graffiti miatt keletkezett károk helyreállítási költ- ségeit.

2.1.2. Nem téríti meg a biztosító:

– az épület nem kerítésen belüli (közvetlen utca- fronti) homlokzatán elhelyezett klíma, kamera és riasztó egységeket, ha azok rögzítési magas- sága a közterületi járószinttől 3 m-nél alacso- nyabb,

– az utcafronti ereszcsatornák levezető elemei- ben leszereléssel, eltulajdonítással okozott károkat.

2.2. Beázás nyitva hagyott nyílászárón

Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító évente egy alkalommal legfeljebb

25 000 Ft erejéig a biztosított épület/lakás kár- esemény előtt nyitva hagyott nyílászáróján keresz- tül beáramló csapadék által a biztosított vagyon- tárgyakban keletkezett károkat.

2.3. Garázsban tárolt személygépkocsik tűz és elemi kára

2.3.1. Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított épület és/vagy kiegészítő/melléképület garázsá- ban tárolt személygépkocsi tűz, robbanás, villám- csapás, árvíz, vihar, felhőszakadás, földrengés, földmozgás, jégverés, hónyomás biztosítási ese- mény miatt a biztosított garázsban károsodik. Biztosított vagyontárgy jelen biztosítás alapján kizá- rólag az ingóságbiztosítás biztosítottainak forgalmi engedély szerint saját tulajdonát képező, érvényes műszaki vizsgával rendelkező személygépjárműve(i) és az(ok) gyárilag vagy utólag beépített – jogszabály által nem tiltott – alkatrészei, tartozékai.

Jelen feltételek szerint nem biztosítottak a terem-

garázsban tárolt gépjárművek.

Szolgáltatási limit: 1 000 000 Ft

2.3.2. A biztosítással nem fedezett károk:

– nem téríti meg a biztosító azon kárt, amelyre más biztosítási szerződés (pl. casco, bármely felelősségbiztosítás) fedezetet nyújt,

– nem térülnek a biztosított személygépkocsik ellopásával (a gépjármű önkényes elvétele), elrablásával, feltörésével valamint e cselekmé- nyekkel vagy kísérletükkel összefüggésben keletkezett károk,

– tűz, robbanás esetén nem térül azon személy- gépkocsiban keletkezett kár, amelyből hatósá- gilag igazolhatóan kiindult a tűz vagy robbanás,

– nem terjed ki a fedezet a biztosított bérelt, köl- csönvett, lízingelt gépkocsijaira, valamint az albérlők, látogatók, vendégek, gépjárműveire,

– nem téríti meg a biztosító a kockázatviselés helyén, de nem garázsokban, vagy nem épület- nek minősíthető helyen, illetve a szabadban tárolt személygépkocsikban keletkezett károkat.

2.3.3. Biztosítási szolgáltatások

A biztosító szolgáltatása gépjárművenként és kár- eseményenként maximum 1 000 000 Ft erejéig terjed.

Megtéríti a biztosító, a bármely biztosítótársaság- nál casco biztosítással rendelkező károsultaknak, a jelen szerződésben foglalt biztosítási esemény miatt ki nem fizetett önrészesedést, maximum az előző pontban meghatározott limitig.

2.3.4. A személygépkocsik tárolására szolgáló helyi- ség(ek)nek a külső időjárási viszonyoktól zártnak kell lennie.

2.3.5. A biztosító a magyarországi átlagos alkatrész árak és átlagos munkadíjak szerinti helyreállítás igazolt költségeit téríti meg, az alábbi pontokban megha- tározott avultatási elvek figyelembe vételével:

– Ha a sérült alkatrész javítható, akkor a javítás költségeit, amennyiben nem javítható, akkor a csere költségeit téríti meg a biztosító, a fentiek- ben meghatározott módon.

– Ha az alkatrész vagy tartozék nem javítható, a kárösszeg megállapításának az alapja belföldi kereskedelmi forgalomba hozott új alkatrésznek vagy tartozéknak az átlagos fogyasztói ára, csökkentve az elhasználódás százalékos mérté- kével (avulás).

– Teljes kár (totálkár) esetén a biztosító a gépjár- mű maradványértékkel csökkentett káridőponti értékét téríti meg.

– A járműmaradványt (roncsot) a biztosító nem köteles átvenni.

– A káridőponti érték alapján történő, a marad- ványérték levonása után fennmaradó teljes kár (totál kár) térítésére a biztosító csak akkor köte- les, ha a sérült jármű helyreállítása gazdaságta- lan, azaz helyreállításának várható költsége eléri a káridőponti értékének a 70%-át.

– A gépjármű káridőponti értéke az az összeg, amelynek megfizetése ellenében a károsult azo- nos használati értékű gépjárműhöz juthat, a térítés azonban nem lehet magasabb, mint az adott járműnek a káresemény napján érvényes magyar Eurotax-program vagy katalógus alapján képzett használt ára.

– A biztosító a káresemény folytán sérült felületek fényezésének – a javítási technológia szerinti – költségeit téríti meg. A karosszéria teljes fénye- zését a biztosító akkor téríti meg, ha a sérült rész a teljes külső felületnek több mint 70%-a.

– A biztosító a biztosítási esemény kapcsán meg- sérült légzsákot és tartozékait csak a járműtí- pusnak megfelelő magyarországi márkaszerviz által kiállított számla esetén téríti meg.

2.3.6. A biztosító nem téríti:

– a gépjárműben keletkezett értékcsökkenést,

– a sérült gépjármű más gépjárművel történő pót- lásának járulékos költségeit (pl.: bérautó),

– a gépjárműhasználat kiesése miatt felmerült járulékos költségeket (pl. elmaradt haszon stb.),

– a gépjármű szállítmányát, az abban tárolt ingó- ságokat (kivéve a kötelező tartozékok és gyerek- ülés),

– a gépjármű helyreállításával kapcsolatban szük- ségessé váló forgalomba helyezés előtti vizsga díját, a forgalomba helyezés egyéb költségeit,

– hajtó, kenő, teljesítménynövelő, kopáscsökken- tő olajadalék anyagokat, üzemanyagot,

– a helyreállítás során a járművön végzett változ- tatásokkal, teljesítménynöveléssel, minőségja- vítással, továbbá kopás vagy elhasználódás miatti javításokkal kapcsolatos költségeket.

2.4. Adatmentés

2.4.1. Biztosítási események

Biztosítási esemény a biztosított vagyontárgyak- hoz tartozó merevlemeznek a szerződési feltételek szerinti biztosítási eseményeiből vagy a biztosítot- tak Magyarország területén gépjárművel történő közlekedési balesetekor adódó külső fizikai hatás- ból, a kockázatviselés tartama alatt bekövetkező olyan sérülése, melyből adódóan a tárolt adatok részben vagy egészben elvesznek.

Szolgáltatási limit (évente egy alkalommal): 100 000 Ft

2.4.2. Biztosított vagyontárgyak, biztosított adatok Jelen feltételek értelmében biztosított adatok a

biztosítottak tulajdonában lévő, biztosított ingósá- gok körébe tartozó eszközök merevlemezén, a biztosítási esemény bekövetkeztekor tárolt adatok. Jelen biztosítási szerződés értelmében biztosított merevlemez az olyan informatikai alapú berende- zés, amely az adatokat mágnesezhető réteggel bevont lemezeken tárolja, és a forgó lemez fölött mozgó író/olvasó fej ír vagy olvas:

a) asztali számítógép merevlemeze,

b) notebook, netbook merevlemeze,

c) tablet pc merevlemeze,

d) házimozi beépített merevlemeze,

e) kamera merevlemeze.

2.4.3. A biztosítási fedezet nem vonatkozik a több, füg- getlen merevlemez összekapcsolásával létrehozott nagyméretű logikai lemezek (ún. RAID-ek), illetve a szerverként funkcionáló merevlemezek adat- vesztési káraira.

2.4.4. Jelen feltételek értelmében nem biztosított vagyontárgyak, adatok:

a) digitális fényképezőgépben használt memória- kártya,

b) digitális kamerában használt memóriakártya,

c) a biztosítási esemény bekövetkeztekor az a–b) pontban meghatározott eszközökben használt memóriakártya,

d) pendrive.

A biztosítási fedezet nem vonatkozik olyan memó- riakártya adatvesztési káraira, amely az alábbi valamely eszköz beépített részét képezi, illetve amelyet a biztosítási esemény bekövetkeztekor az alábbi vagyontárgyakban használtak:

– a mobil telekommunikációs eszközök,

– mobil navigációs eszközök,

– multimédia lejátszók.

2.4.5. A biztosító szolgáltatása

Az adatmentést és az adatok helyreállítását célzó feladatokat szakszolgáltató cég végezheti, illetve véleményezheti. A biztosító arra vállal kötelezett- séget, hogy a 2.4.1. pontban meghatározott biz- tosítási eseményekből következő adatvesztés ese- tén az adat-visszanyerési eljárásból fakadó költsé- geket évente legfeljebb 100 000 Ft erejéig a szakszolgáltató által kiállított számla alapján megtéríti.

Amennyiben a felmerülő költségek meghaladják a fenti limitet, a többletköltségek a biztosítottat terhelik.

2.4.6. A biztosító nem vállalja át a költségeket, ameny- nyiben:

– az adatmentési tevékenységet nem szakszolgál- tató cég végezte el,

– az adatvesztés nem a biztosító kockázatviselé- sének tartama alatt bekövetkezett biztosítási eseményből keletkezett,

– az adathordozó sérülése nem biztosított vagyon- tárgyban történt használatkor következett be,

– az adathordozó károsodása emberi hibára (tu- dás hiánya, illetve nem megfelelő felhasználás) vagy szándékos károkozásra vezethető vissza,

– az adathordozó károsodását számítógépes vírus okozta,

– a kimentett adatokból egyértelműen megálla- pítható, hogy az adathordozó nem a biztosított tulajdona,

– az adatok helyreállítása, vagy pótlása betöréses lopás kárral összefüggésben keletkezett.

Az adatmentés esetleges sikertelenségéből adódó további károk, költségek, valamint a sérült adat- hordozón lévő szoftverek újra beszerzésének és telepítésének költségeire a biztosító kockázatvál- lalása nem terjed ki, a biztosító szolgáltatást azokkal kapcsolatban nem teljesít.

2.4.7. Kárbejelentés, a szolgáltatás igénybevételének feltétele

Jelen feltételek szerinti biztosítási eseményt az ERSTE Kandalló Extra Általános és Különös fel- tételeiben meghatározottak szerint a biztosítónak kell bejelenteni.

Az adathordozónak a biztosított személy gépjár- művel elszenvedett közlekedési balesetéből adódó fizikai sérülése esetén az alábbi dokumentumok csatolása szükséges:

– a baleset helyszínelésekor készült rendőrségi vagy egyéb hatóság által kiállított jegyzőkönyv másolata,

– amennyiben hatósági helyszíni eljárás nem tör- tént, a bármely fél felelősségét elismerő kárbe- jelentő másolata, valamint a balesetben érintett másik fél felelősségbiztosítójának igazolása az esetleges kárrendezésről, vagy ennek hiányáról. Amennyiben az állapotfelmérés alapján a sikeres adatmentésre nincs lehetőség, vagy a mentés sikertelen, a biztosítót nem terheli szolgáltatási

kötelezettség.

Amennyiben a mentett adatok másik adathordo- zóra (cél adathordozó) kerülnek mentésre, a biz- tosító a másik adathordozó költségeit csak a

2.4.5. pontban meghatározott limiten belül téríti meg.

2.5. Telefonos Orvosi Assistance szolgáltatás

2.5.1. Szerződő

Az alapbiztosításban megjelölt természetes sze- mély szerződő.

2.5.2. Biztosított

Jelen feltétel vonatkozásában biztosítottnak minő- sül a szerződő, a vele azonos állandó lakcímen élő, a Ptk . 8:1 § (1) bekezdés 1. pontjában meg- jelölt közeli hozzátartozója, valamint élettársa, feltéve, hogy a biztosítási esemény bekövetkezte- kor állandó lakcímbejelentés alapján a biztosítot- tal azonos lakcímen él.

2.5.3. Biztosítási események

2.5.3.1.A biztosító egészségügyi szolgáltató partnere (a továbbiakban: szolgáltató) által 24 órás informá- ciós szolgáltatást nyújt. A szolgáltatást a biztosító kiszervezett tevékenységként, a szolgáltatóval együttműködve nyújtja.

A szolgáltatás célja, hogy az egészségügyi szak- emberek telefonon laikusoknak szóló, egészség- megőrzéssel kapcsolatos információkat szolgál- tassanak az ügyfeleknek. Az egészségügyi infor- mációs központban egészségügyi szakemberek válaszolják meg a beérkező hívásokat, és tájékoz- tatást adnak a következő kérdések esetén:

a) egészségmegőrzéssel, életmóddal kapcsolatos kérdések,

b) tájékoztatás gyógyszerek összetételét, alkal- mazhatóságát, mellékhatásait, helyettesíthető- ségét, árát illetően,

c) tájékoztatás orvosi, gyermekorvosi, fogorvosi ügyeletekről,

d) tájékoztatás ügyeletes gyógyszertárakról

e) tájékoztatás egészségügyi intézmények elérhe- tőségéről

A telefonon adott vélemény kiegészítő információ, konzultatív jellegű, és nem helyettesítheti a sze- mélyes orvosi vizsgálatot. A 24 órás szolgáltatást az ügyfél a kockázatviselés teljes tartama alatt, az év minden napján, a nap 24 órájában telefonon veheti igénybe, melyet telefonon kezdeményezhet.

0.0.0.0.Xx egészségügyi szolgáltató partner a biztosítási törvény szerinti kiszervezett tevékenységet a Biztosító adatfeldolgozójaként végzi. A szolgáltató esetleges jövőbeni módosulásáról a Biztosító elő- zetesen tájékoztatást ad a szerződők és a biztosí- tottak részére honlapjának terméktájékoztatással kapcsolatos felületén keresztül.

2.5.3.3.A biztosító a szolgáltatónak jogosult az ügyfél nevét, születési idejét és egyéni azonosító számát továbbítani.

2.5.3.4.A szolgáltató a telefonbeszélgetések során tudo- mására jutott személyes adatokat, információkat bizalmasan kezeli, azokat kizárólag a telefonáló kérdéseinek megválaszolása céljából használja fel, és harmadik fél részére nem adja tovább.

2.5.3.5.A telefonon adott információ hibás értelmezésé- ért, illetve helytelen felhasználásáért sem a bizto- sító, sem a szolgáltató nem vállal felelősséget.

2.5.3.6.A szolgáltató receptfelírást, kórházba, járóbeteg- szakellátásra történő beutalást, személyes beteg- vizsgálatot nem végez.

2.6. Besurranásos lopás

2.6.1. Biztosítási események

2.6.2. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a nyitva hagyott ajtón vagy nyitott abla- kon keresztül észrevétlenül behatoló, vagy a biz- tosított által jóhiszeműen beengedett személy által eltulajdonított, a biztosítottak tulajdonát képező biztosított vagyontárgyakat.

Nem téríti meg a biztosító az eltulajdonított kész- pénz, valamint a szerződésben meg nem jelölt háztartási ingóságok eltulajdonításából eredő károkat.

A szolgáltatási igény érvényesítésének feltétele a rendőrségen megtett feljelentés.

Szolgáltatási limit: 150 000 Ft/biztosítási év

2.7. Kórházi lopás

2.7.1. Biztosítási események

2.7.2. Kórházi lopás biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított minimum 2 napos kórházi tartózko- dási idejére magával vitt , általános háztartási ingóság vagyoncsoportba tartozó biztosított vagyontárgyait jogtalanul eltulajdonítják. Szolgáltatási limit: 50 000 Ft/biztosítási év

A szolgáltatási igény érvényesítésének feltétele a rendőrségen megtett feljelentés.

Nem téríti meg a biztosító a külön biztosítási összeggel megjelölt értéktárgyak ellopásából eredő károkat.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

ERSTE Kandalló Extra Kiegészítő Család Plusz Biztosítás Különös Feltételek

Jelen kiegészítő biztosítás kizárólag az ERSTE Kandalló Extra Általános és Különös Feltételeivel (továbbiakban alapbiztosítás) együtt érvényes. Amennyiben jelen kiegé- szítő biztosítás a kockázatviselés tartamán belül kerül megkötésre, a kockázatviselés jelen kockázatok esetében a beérkezett igényt követő hónap első napjától indul. Jelen kiegészítő biztosítás keretében a biztosító az alábbi szol- gáltatásokat nyújtja:

1. Balesetbiztosítás 1-18 éves korú gyermek(ek) részére

2. Telefonos Orvosi Assistance szolgáltatás

3. Magával vitt gyermekfelszerelés biztosítás

1. Balesetbiztosítás 1-18 éves korú gyermek(ek) részére

1.1. Biztosított

Jelen kiegészítő biztosítás feltételeinek szem- pontjából biztosítottnak minősül az alapbiztosí- tásban már biztosított személy és/vagy a bizto- sított személy házastársának, élettársának 1-18 éves korú gyermekei (ideértve az örökbefoga- dott, mostoha és nevelt gyermeket is), akik állandó lakcíme a biztosítási esemény bekövet- keztekor megegyezik az alapbiztosítás biztosí- tottjának állandó lakcímével, amely a biztosított ingatlan.

1.2. Kedvezményezett

A jelen feltételek alkalmazásában a biztosító szolgáltatásra jogosult személy az alapbiztosítás szerződője.

1.3. A biztosító kockázatviselése, a biztosítás tarta- ma

Jelen kiegészítő biztosítás kockázatviselésének kezdete az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdetével megegyező.

A biztosító kockázatviselése a Föld valamennyi országára a nap 24 órájában kiterjed.

1.4. Biztosítási esemény

1.4.1. Biztosítási esemény lehet:

a) balesetből eredő halál

b) balesetből eredő maradandó egészségkárosodás

c) balesetből eredő csonttörés, csontrepedés

1.4.2. Jelen feltételek szerint baleset a biztosított aka- ratán kívül, hirtelen fellépő, egyszeri külső behatásból eredő, nem várt esemény, amelynek következtében az emberi szervezetben heveny módon anatómiai és funkcionális károsodás, maradandó elváltozás, halál következik be.

1.4.3. A biztosítási esemény időpontja valamennyi biz- tosítási esemény tekintetében a baleset napja.

1.5. Biztosítási szolgáltatások

A biztosító az egyes kockázatok esetében a következő szolgáltatásokat nyújtja:

1.5.1. Baleseti halál

Ha a biztosított a kockázatviselés ideje alatt bekövetkezett balesetével okozati összefüggés- ben kialakult állapota miatt, a baleset bekövet- kezésétől számított egy éven belül meghal, úgy a biztosító kifizeti a baleseti halál kockázatnak a biztosítottra vonatkozó biztosítási összegét a kedvezményezettnek. Amennyiben ugyanezen

biztosítási eseményből kifolyólag a halál bekö- vetkezése előtt már maradandó egészségkároso- dásra is szolgáltatott a biztosító, a teljesítés csak a különbözetre vonatkozik.

1.5.2. Balesetből eredő maradandó egészségkárosodás

1.5.2.1. 1-9% mértékű egészségkárosodás esetén egy- összegű térítés

Ha a biztosított a kockázatviselés időszaka alatt bekövetkező balesete miatt, azzal okozati össze- függésben, a baleset napjától számított két éven belül legalább 1%, maximum 9% mértékű maradandó egészségkárosodást szenved (állan- dósult funkcionális károsodást szenved, meg- rokkan), úgy a biztosító a „maradandó egészség- károsodás 1-9% mértékű egészségkárosodás esetén egyösszegű térítés” a biztosítottra vonat- kozó és a Szolgáltatási táblázatban meghatáro- zott biztosítási összegét fizeti ki a kedvezménye- zett részére.

1.5.2.2. 10-29% mértékű egészségkárosodás esetén egyösszegű térítés

Ha a biztosított a kockázatviselés időszaka alatt bekövetkező balesete miatt, azzal okozati össze- függésben, a baleset napjától számított két éven belül legalább 10%, maximum 29% mértékű maradandó egészségkárosodást szenved (állan- dósult funkcionális károsodást szenved, meg- rokkan), úgy a biztosító a „maradandó egészség- károsodás 10-29% mértékű egészségkárosodás esetén egyösszegű térítés” a biztosítottra vonat- kozó és a Szolgáltatási táblázatban meghatáro- zott biztosítási összegét fizeti ki a kedvezménye- zett részére.

1.5.2.3. 30-100% mértékű egészségkárosodás esetén a károsodás mértékével arányos térítés

Ha a biztosított a kockázatviselés időszaka alatt bekövetkező balesete miatt, azzal okozati össze- függésben, a baleset napjától számított két éven belül legalább 30%-os mértékű maradandó egészségkárosodást szenved (állandósult funkci- onális károsodást szenved, megrokkan), úgy a biztosító a „maradandó egészségkárosodás 30-100% mértékű egészségkárosodás esetén a károsodás mértékével arányos térítés” a biztosí- tottra vonatkozó és a Szolgáltatási táblázatban meghatározott biztosítási összegéből az egész- ségkárosodás mértékének megfelelő százalékot, de legfeljebb a biztosítási összeg 100%-át kifi- zeti a kedvezményezett részére.

1.5.2.4. Az adott baleseti eseményből visszamaradt, maradandó egészségkárosodás mértékét (állan- dósult funkcionális károsodás) a végállapot kialakulását követően a rendelkezésre álló szak- orvosi iratok, illetve amennyiben szükséges, a biztosított személyes orvosi vizsgálata alapján a biztosító orvos szakértője állapítja meg a sérü- lést követő két éven belül. A károsodás mértékét a biztosító a gyógyulás folyamatától függetlenül legkorábban a sérülést követő egy év elteltével, de legkésőbb a sérüléstől számított második év

betöltésekor – a végállapot kialakulásának hiá- nyában is – megállapítja. A maradandó egész- ségkárosodás mértékét a biztosító függetlenül a társadalombiztosítási szervektől állapítja meg.

1.5.2.5. Több szerv, testrész együttes sérülése esetén a károsodási mértékek összeadódnak, de a 100%- ot nem haladhatják meg.

1.5.2.6. A biztosító elrendelheti speciális orvos-szakértő igénybe vételével a sérült személyes vizsgálatát.

1.5.2.7. Amennyiben a biztosított nem ért egyet a bizto- sító döntésével, kérheti saját költségére – a biztosítótól független, de a biztosító közreműkö- désével megszervezett - orvos szakmai bizottság véleményét a maradandó egészségkárosodás mértékével kapcsolatban.

1.5.2.8. Amennyiben a biztosított egészségi állapota a szolgáltatást követően javul, a biztosító a már kifizetett biztosítási összeget nem igényli vissza.

1.5.3. Baleseti csonttörés, csontrepedés

1.5.3.1. Ha a biztosított a kockázatviselés időszaka alatt olyan balesetet szenved, amellyel okozati össze- függésben szakorvos által igazolt csonttörése, illetve csontrepedése keletkezik, úgy a biztosító kifizeti a „baleseti csonttörés, csontrepedés” biztosítási összegét a kedvezményezettnek. Egy balesetből eredően a biztosító csak egyszer tel- jesít szolgáltatást, függetlenül a törések számá- tól és típusától.

1.5.3.2. Csonttörés: az egyébként ép csontszerkezet ana- tómiai folytonossága külső behatásra megsza- kad. Xxxxx feltétel szempontjából a fogtörés nem minősül csonttörésnek.

1.5.3.3. Csontrepedés: az egyébként ép csontszerkezet anatómiai folytonossága külső behatásra meg- szakad, de a csont keresztmetszete nem sérül, és a törési vonal csak az egyik oldali csontkérget sérti.

1.5.4. Szolgáltatási táblázat:

Kockázatok	Biztosítási összeg
Baleseti halál	200 000 Ft
Balesetből eredő maradandó egészségkárosodás (1-9% mértékű egészségkárosodás esetén egyösszegű térítés)	3 000 Ft
Balesetből eredő maradandó egészségkárosodás (10-29% mértékű egészségkárosodás esetén egyösszegű térítés)	50 000 Ft
Balesetből eredő maradandó egészségkárosodás (30-100% mértékű egészségkárosodás esetén a károsodás mértékével arányos térítés)	300 000 Ft
Baleseti csonttörés, csontrepedés	3 000 Ft

1.6. Kizárt kockázatok

1.6.1. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosított baleseti eseménye közvetlenül vagy közvetve összefüggésben áll harci eseményben vagy más háborús cselek- ményben valamely fél mellett történő aktív rész- vétellel vagy az állam elleni bűncselekményben való részvétellel. Jelen feltételek szempontjából háborúnak minősül a hadüzenettel vagy anélkül vívott háború, a határvillongás, a felkelés, a for- radalom, a zendülés, kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, polgárháború, idegen ország határozott célú hadicselekményei (pl. csak légi csapás vagy csak tengeri akció), kommandó támadás, terrorcselekmény. (A kommandó táma-

dás és a terrorcselekmény esetén nem minősül háborús cselekményben való aktív részvételnek, ha a biztosított az áldozatok érdekében lép fel.) E szerződés szerint állam elleni bűncselekmény az, amit a Büntető Törvénykönyv annak minősít, így különösen: lázadás, kémkedés, rombolás.

1.6.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosított baleseti eseménye atomkárok (nukleáris hasadás vagy fúzió, nukle- áris reakció, radioaktív izotópok sugárzása, ioni- záló vagy lézersugárzás, valamint ezek szennye- zése) folytán következik be.

1.6.3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosított baleseti eseménye vagy betegsége alkoholos állapotával, bódító-, kábító- vagy hasonló hatást kiváltó szerek fogyasztásával, toxikus anyagok rendszeres sze- dése miatti függőségével összefüggésben követ- kezett be.

1.6.4. Jelen feltétel vonatkozásában nem minősül bal- esetnek:

1.6.4.1. a napsugárzás által okozott égési sérülések, hőguta

1.6.4.2 a fagyási sérülések;

1.6.4.3. olyan balesetek, melyek következménye a fogak törése, bármilyen jellegű pótlása;

1.6.4.4. az olyan balesetek következményei, melyek betegségi előzményekből erednek; ideértve a biztosított olyan balesetét is, amely pszichiátri- ai, neurotikus betegségével okozati összefüggés- ben következett be.

1.6.4.5. a szokványos (habituális) ízületi ficamok és alkati sajátosságból adódó ízületi szalag- gyen- geség;

1.6.4.6. a megemelés következtében kialakuló anatómiai elváltozások;

1.6.4.7. a biztosított öngyilkossága vagy annak kísérlete miatt kialakuló sérülés vagy halál még akkor is, ha azt a biztosított beszámítási képességének hiányában követte el;

1.6.4.8. a baleset előtt bármely okból már károsodott beteg, sérült vagy csonkolt testrészek és szervek, illetve ezen sérülések későbbi következményei;

1.6.4.9. a testi sérüléssel nem járó lelki sérülések;

1.6.4.10. rándulásos sérülések és azok későbbi következ- ményei;

1.6.4.11. az ízeltlábúak csípése;

1.6.4.12. minden olyan, a szervezet támasztórendszerét érintő ártalom, melynek meglétére az adott bal- eseti esemény hívja fel a figyelmet. (A degeneratív, ortopéd jellegű kórképek tartoznak ide.);

1.6.4.13. a csőtükrözéssel végzett térdet érintő műtétek következményeiként kialakult maradandó egész- ségkárosodás.

1.6.4.14. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon esetekre, melyek a biztosított veszélyes (extrém) sporttevékenységével vannak okozati összefüg- gésben.

Jelen szerződés vonatkozásában veszélyes (ext- rém) sport:

– jet-ski,

– motorcsónak sport,

– vízisízés,

– vadvízi evezés (ideértve canyoning, hydrospeed),

– hegy- és sziklamászás az V. foktól,

– magashegyi expedíció,

– barlangászat,

– bázisugrás,

– mélybe ugrás (bungee jumping),

– falmászás,

– autó-motorsportok (pl. roncsautó (auto-crash) sport, rally, gokart, motorkerékpár-sportok, quad, ügyességi versenyek),

– egyszemélyes (single-handed) és nyílttengeri vitorlázás,

– repülősportok (pl. sárkányrepülés, ejtőernyő- zés, paplanernyőzés, műrepülés, siklórepülés, hőlégballonozás),

– mélytengeri búvárkodás (búvárkodás légzőké- szülékkel 40 m alá),

– quad,

– wingsuit.

1.7. A biztosító mentesülése

1.7.1. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifize- tése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét.

1.7.2. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezett- sége alól abban az esetben, ha a biztosított a kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségét megszegi.

1.7.3. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, amennyiben bizonyítást nyer, hogy a bizto- sítási eseményt a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elő. A biztosítási eseményt súlyosan gondatlan maga- tartás által okozottnak kell tekinteni különösen akkor, ha az a biztosított:

a) szándékosan elkövetett súlyos bűncselekmé- nye folytán vagy azzal összefüggésben,

b) alkoholfogyasztásával, illetőleg ittas állapotá- val közvetlen okozati összefüggésben,

c) bódító-, kábító- vagy más hasonló hatást kiváltó szerek fogyasztása miatti állapotával közvetlen okozati összefüggésben, illetve toxi- kus anyagok szedése miatti függősége folytán,

d) érvényes jogosítvány nélküli gépjárművezeté- se közben,

e) ittas gépjárművezetése közben következett be, valamint a d)–e) esetekben a mentesülés felté- tele még, hogy a biztosított más közlekedésren- dészeti szabályt is megszegett.

1.8. Adott biztosított vonatkozásában megszűnik a kockázatviselés:

– a biztosított 18. életévének betöltését követő biztosítási évfordulón,

– a biztosított halálával,

– ha a biztosított egészségkárosodása folytán a biztosító a maximális biztosítási összeget kifi- zette.

1.9. A biztosító teljesítése

1.9.1. A biztosító a baleset bekövetkezésének időpont- jában érvényes biztosítási összeget teljesíti a biztosítás kedvezményezettjének.

1.9.2. A biztosítási eseményt írásban haladéktalanul, de legkésőbb a bekövetkezésétől számított 8 napon belül be kell jelenteni a biztosítónál. A szükséges felvilágosításokat meg kell adni és

lehetővé kell tenni ezek tartalmának ellenőrzését. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyi- ben a bejelentési kötelezettséget csak részben vagy késedelmesen teljesítik és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

1.9.3. A biztosítottat kárenyhítési kötelezettség terheli, ami abban áll, hogy panasza esetén köteles haladéktalanul felkeresni orvosát, balesete ese- tén kérni az ellátását. Bármilyen sérülés bekö- vetkeztét követően a biztosítottnak a lehető legrövidebb időn belül gyakorló szakorvoshoz kell fordulnia, és kárenyhítési kötelezettségéből adódóan annak orvosi tanácsait köteles ponto- san betartani. A biztosító nem felelős azokért a következményekért, amelyek a biztosítottnak a biztosítási esemény káros következményei elhá- rítására, illetve enyhítésére vonatkozó kötele- zettségeinek elmulasztásából erednek.

1.9.4. A biztosítottat nem terheli állapot-megőrzési kötelezettség a biztosítási esemény bekövetke- zése esetén.

1.9.5. A biztosító által igényelt minden igazolást, nyi- latkozatot és bizonyítékot, hitelt érdemlően a biztosítónak az általa meghatározott formában és tartalommal kell benyújtani. A szükséges dokumentumok beszerzésének és biztosítóhoz történő eljuttatásának költségeit a biztosító nem téríti meg. A biztosító a szolgáltatásokat az igény elbírálásához, illetve a teljesítéshez szükséges összes irat beérkezése után, az utoljára beérke- zett irat kézhezvételétől számított 30 napon belül teljesíti. A károk kifizetése a biztosító magyarországi központjából történik forintban, a kedvezményezett részére. A biztosító a szolgálta- tási igény elbírálásához a becsatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírá- lásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.

2. Telefonos Orvosi Assistance szolgáltatás

2.1. Szerződő

Az alapbiztosításban megjelölt természetes sze- mély szerződő.

2.2. Biztosított

Xxxxx feltétel vonatkozásában biztosítottnak minősül a szerződő, a vele azonos állandó lakcí- men élő, a Ptk . 8:1 § (1) bekezdés 1. pontjá- ban megjelölt közeli hozzátartozója, valamint élettársa, feltéve, hogy a biztosítási esemény bekövetkeztekor állandó lakcímbejelentés alap- ján a biztosítottal azonos lakcímen él.

2.3. Biztosítási események

2.3.1. A biztosító egészségügyi szolgáltató partnere (a továbbiakban: szolgáltató) által 24 órás infor- mációs szolgáltatást nyújt. A szolgáltatást a biztosító kiszervezett tevékenységként, a szol- gáltatóval együttműködve nyújtja.

A szolgáltatás célja, hogy az egészségügyi szak- emberek telefonon laikusoknak szóló, egészség- megőrzéssel kapcsolatos információkat szolgál- tassanak az ügyfeleknek. Az egészségügyi infor- mációs központban egészségügyi szakemberek válaszolják meg a beérkező hívásokat, és tájé- koztatást adnak a következő kérdések esetén:

a) egészségmegőrzéssel, életmóddal kapcsolatos kérdések,

b) tájékoztatás gyógyszerek összetételét, alkal- mazhatóságát, mellékhatásait, helyettesíthe- tőségét, árát illetően,

c) tájékoztatás orvosi, gyermekorvosi, fogorvosi ügyeletekről,

d) tájékoztatás ügyeletes gyógyszertárakról

e) tájékoztatás egészségügyi intézmények elér- hetőségéről

A telefonon adott vélemény kiegészítő informá- ció, konzultatív jellegű, és nem helyettesítheti a személyes orvosi vizsgálatot. A 24 órás szolgál- tatást az ügyfél a kockázatviselés teljes tartama alatt, az év minden napján, a nap 24 órájában telefonon veheti igénybe, melyet telefonon kez- deményezhet.

2.3.2. Az egészségügyi szolgáltató partner a biztosítási törvény szerinti kiszervezett tevékenységet a Biztosító adatfeldolgozójaként végzi. A szolgál- tató esetleges jövőbeni módosulásáról a Biztosító előzetesen tájékoztatást ad a szerződők és a biztosítottak részére honlapjának terméktájékoz- tatással kapcsolatos felületén keresztül.

2.3.3. A biztosító a szolgáltatónak jogosult az ügyfél nevét, születési idejét és egyéni azonosító szá- mát továbbítani.

2.3.4. A szolgáltató a telefonbeszélgetések során tudo- mására jutott személyes adatokat, információkat bizalmasan kezeli, azokat kizárólag a telefonáló kérdéseinek megválaszolása céljából használja fel, és harmadik fél részére nem adja tovább.

2.3.5. A telefonon adott információ hibás értelmezésé- ért, illetve helytelen felhasználásáért sem a biz- tosító, sem a szolgáltató nem vállal felelősséget.

2.3.6. A szolgáltató receptfelírást, kórházba, járóbeteg- szakellátásra történő beutalást, személyes betegvizsgálatot nem végez.

3. Magával vitt gyermekfelszerelés biztosítás

3.1. Szerződő

Az alapbiztosításban megjelölt természetes sze- mély szerződő.

3.2. Biztosított

Xxxxx feltétel vonatkozásában biztosítottnak minősül a szerződő, a vele azonos állandó lakcí- men élő, a Ptk. 8:1 § (1) bekezdés 1. pontjában megjelölt közeli hozzátartozója, valamint élet- társa, feltéve, hogy a biztosítási esemény bekö- vetkeztekor állandó lakcímbejelentés alapján a biztosítottal azonos lakcímen él.

3.3. Biztosítási események

A szerződő vagy a biztosított személygépjármű- vében lopáskár bekövetkezte esetén a gépjármű- ben szállított vagy tárolt biztosított vagyontárgy ellopása.

3.4. Biztosított vagyontárgyak

Biztosított vagyontárgynak minősülnek a szerző- dő vagy biztosított személygépjárművében szál- lított vagy abban tárolt, alábbiakban felsorolt gyermekfelszerelések:

– Babakocsi

– Hordozó

– Biztonsági gyermekülés

– A gyermek 3 éves koráig használt elektronikai felszerelések (úgy, mint sterilizáló készülék, légzésfigyelő, bébiétel melegítő, bébiőr)

– A gyermek 3 éves koráig használt gyermek utazóágy

3.5. A biztosító szolgáltatása

3.5.1. Szolgáltatási limit

A biztosító biztosítási időszakonként legfeljebb egy alkalommal maximum 50 000 Ft erejéig téríti meg a biztosított vagyontárgyakban bizto- sítási esemény bekövetkezte kapcsán keletkező károkat, amelyből az esetlegesen máshonnan megtérült kifizetések levonásra kerülnek.

3.5.2. A biztosító a károsodott vagyontárgy gyártmá- nyának és típusának megfelelő új értéken térít.

3.5.3. Biztosítási igény érvényesítésének feltétele a rendőrségnél tett feljelentés igazolása. Ha a bekövetkezett biztosítási esemény igazolásához szükséges, a biztosító kérheti a nyomozást meg- szüntető vagy felfüggesztő határozat, helyszíni jegyzőkönyv, vádemelés esetén pedig a vádeme- lési javaslat vagy a bírósági ítélet megküldését. Amennyiben a bekövetkezett biztosítási ese- mény jogalapja, illetve összegszerűsége más módon is igazolható, ezen utóbbi iratok csatolá- sa a biztosítási szolgáltatás nyújtásának nem előfeltétele.

3.5.5. A magával vitt gyermekfelszerelés biztosítás a

Magyarország területén bekövetkező biztosítási eseményekre terjed ki.

3.5.6. A biztosító a szolgáltatást önrész alkalmazása nélkül nyújtja.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

ERSTE Kandalló Extra Kiegészítő baleset-biztosítási Különös Feltételek

Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (a továb- biakban: biztosító) a vagyonbiztosításhoz kötött baleset- biztosítás alapján a szerződésben meghatározott díj elle- nében arra vállal kötelezettséget, hogy a jelen feltételek- ben meghatározott biztosítási események bekövetkezte esetén a 4. pontban meghatározott biztosítási összeget fizeti ki.

1. A biztosított

A kötvényen név szerint feltüntetett biztosított (tulajdonos, bérlő, társbérlő) és azon hozzátartozói (Ptk. 8:1. § (1) 2. pontjában megjelölt személyek) nemüktől, koruktól függetlenül, akik a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a lakás- biztosítás biztosítottjával (tulajdonossal, bérlővel, társbérlővel) a biztosított ingatlanban állandó jel- leggel együtt élnek.

2. Kedvezményezett

2.1. Kedvezményezett: a biztosítási szerződésben megje- lölt szolgáltatások igénybevételére jogosult személy.

2.2. Kedvezményezett lehet:

a) szerződésben a szerződő által megjelölt személy (megnevezett kedvezményezett),

b) bemutatóra szóló kötvény birtokosa,

c) ha kedvezményezettet a biztosítási szerződés- ben nem neveztek meg, vagy az a biztosítási esemény időpontjában nem volt érvényes, a biztosított vagy örököse.

2.3. Jelen szerződésben kedvezményezett a biztosított, a biztosított halála esetén pedig az örököse.

2.4. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövet- kezte előtt meghal, vagy jogutód nélkül megszűnik.

3. A biztosítási események

Jelen feltételek szerint baleset a biztosított akara- tán kívül, hirtelen fellépő, egyszeri külső behatás- ból eredő, nem várt esemény, amelynek következ- tében az emberi szervezetben heveny módon ana- tómiai és funkcionális károsodás, maradandó elvál- tozás, halál következik be. Jelen feltétel a baleseti szolgáltatás körébe sorolja a kutyaharapást, de nem terjed ki a kutyaharapásból eredő veszettség- re, fertőzésre.

Biztosítási eseménynek minősül a biztosítottnak a tartam alatt a baleseti esemény miatt bekövetkező:

– halála;

– legalább 31%-os mértékű maradandó egészség- károsodása;

– műtéte;

– kórházi ápolása (5-20 nap közötti időszakra);

– csonttörése,

– égése.

A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja, a baleset bekövetkezésének napja.

4. Biztosítási szolgáltatások

A biztosítási fedezet két csomagból választható ki, de egy szerződésen belül csak egy csomag köthető.

A biztosító az egyes kockázatok esetében a követ- kező szolgáltatásokat nyújtja.

4.1. Baleseti halál

Ha a biztosított a kockázatviselés ideje alatt bekö- vetkező balesete miatt a bekövetkezéstől számított egy éven belül meghal, úgy a biztosító kifizeti a baleseti halál kockázatnak a biztosítottra vonatkozó biztosítási összegét a kedvezményezettnek. Amennyiben a halál előtt már maradandó egész- ségkárosodásra is szolgáltatott a biztosító, a telje- sítés csak a különbözetre vonatkozik.

4.2. Balesetből eredő, legalább 31%-os mértékű mara- dandó egészségkárosodás

Ha a biztosított a kockázatviselés időszaka alatt bekövetkező balesete miatt a balesettől számított két éven belül legalább 31% -os mértékű maradan- dó egészségkárosodást (állandósult funkcionális károsodást) szenved, úgy a biztosító a baleseti maradandó egészségkárosodás kockázat biztosítási összegéből az egészségkárosodás mértékének meg- felelő százalékot, de legfeljebb a biztosítási összeg 100%-át kifizeti.

4.2.1. Az adott balesetből visszamaradt maradandó egész- ségkárosodás (állandósult funkcionális károsodás) mértékét a végállapot kialakulását követően a ren- delkezésre álló szakorvosi iratok, illetve amennyi- ben szükséges, a biztosított személyes orvosi vizs- gálata alapján a biztosító orvos szakértője állapítja meg a sérülést követő 2 éven belül. A károsodás mértékét a biztosító a gyógyulás folyamatától füg- getlenül legkésőbb a sérüléstől számított 2 év elteltét követően – a gyógyulás befejeződésének hiánya esetén is – megállapítja, függetlenül a tár- sadalombiztosítási szervektől.

4.2.2. Több szerv, testrész együttes sérülése esetén a károsodási mértékek összeadódnak, de a szolgálta- tás mértéke a 100%-ot nem haladhatja meg.

4.2.3. A biztosító elrendelheti speciális orvos szakértő által a sérült személyes vizsgálatát. Amennyiben a biztosított egészségi állapota a szolgáltatást köve- tően javul, a biztosító a már kifizetett biztosítási összeget nem igényli vissza.

4.2.4. Amennyiben a biztosított nem ért egyet a biztosító döntésével, kérheti saját költségére a másodfokú orvosi bizottság döntését.

4.3. Baleseti kórházi ápolás napi térítés (5-20 nap közötti időszakra)

Ha a biztosított a kockázatviselés időszaka alatt bekövetkező balesete miatt legalább 5 napot elérő folyamatos kórházi ápolásra szorul, úgy a biztosító a baleseti kórházi ápolás kockázatának a biztosí- tottra vonatkozó biztosítási összegét minden kórhá- zi ápolási napra kifizeti.

4.3.1. Amennyiben egy balesetből eredően egy adott biz- tosítottra vonatkozóan többször kerül sor kórházi ápolásra, úgy a biztosító az első 5 napot meghaladó időszak után már a következő ápolási időszaknál nem vizsgálja annak folyamatos meglétét.

4.3.2. Egy biztosítási esemény kapcsán a szolgáltatás legfeljebb 20 napra korlátozódik.

4.3.3. A kórházi ápolás kockázatai nem terjednek ki azok- ra a kórházi beavatkozásokra, melyek nem az adott baleset gyógyításával állnak közvetlen okozati összefüggésben.

4.3.4. Jelen feltétel szempontjából kórháznak minősül az egészségügyi irányítás által elismert engedélyezett fekvőbeteg ellátást nyújtó intézmény, amely állan- dó orvosi irányítás, felügyelet alatt áll és intézmé- nyi kóddal rendelkezik.

4.3.5. Jelen biztosítás szempontjából nem minősülnek kórháznak a szanatóriumok, rehabilitációs intéze- tek, gyógyfürdők, gyógyüdülők, elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei, geriátriai intézetek, szociális otthonok, illetve a kórházak fenti jellegű szolgálta- tást nyújtó osztályai.

4.4. Baleseti műtéti térítés

Amennyiben a biztosítottnak a kockázatviselés idő- szaka alatt bekövetkező balesete miatt a gyógyulá- sa és állapotromlásának megakadályozása érdeké- ben szükségessé váló, a biztosító által meghatáro- zott mértéket meghaladó súlyosságú műtétet végeznek, úgy a biztosító kifizeti az adott súlyossá- gú csoportba sorolt baleseti műtét kockázatának a biztosítottra vonatkozó biztosítási összegét.

4.4.1. Jelen feltétel szempontjából műtétnek minősül az a sebészeti beavatkozás, amit az orvos szakmai szabályok megtartásával végeztek el a biztosítot- ton.

A műtétek súlyossági besorolását a biztosító szak- orvosa objektív feltételek, a vonatkozó szabályzatok és szakmai irányelvek, a biztosított szakorvosi dokumentációja, szükség esetén személyes vizsgá- lata alapján határozza meg.

4.4.2. Fentiek alapján tájékozódó jelleggel néhány példa a súlyossági besorolásra:

I. csoport

– a szervezet üregrendszerein belül elhelyezkedő anatómiai képletek sérülései miatt szükségessé váló és az üregrendszer falának megnyitásával végzett műtéti megoldások (koponya, nyak, mellkas, has, medence, gerincoszlop);

– az ujjak kivételével végzett baleseti eredetű vég- tagcsonkolások függetlenül attól, hogy a csonko- lódott végtag rész visszaültetése megtörtént-e és milyen a funkcionális végeredmény;

– a törzsből kilépő fő ér- és idegképletek sérülése miatt végzett helyreállító műtétek (kivéve a csuklóízület, illetve bokaízület kezdő részeitől perifériásan elhelyezkedő ér- és idegképletek);

– a műtétet igénylő II-III. fokú égési sérülések, ha az égési felszín a testfelület 40%-át eléri.

II. csoport

– a nyílt és zárt, nagy ízületekbe (váll, könyök, csukló, csípő, térd, boka) hatoló és ízületen kívüli (felkar-, alkar-, comb-, lábszár-) törések (a kéz- és lábfej törései nem tartoznak ide);

– a nagy kiterjedésű, roncsolással, szövethiánnyal járó lágyrész sérülések, ahol műtéti sorozat, szö- vetpótlás végzésére van szükség;

– a műtétet igénylő II-III. fokú égési sérülések, ha az égési felszín a testfelület 5%-ánál nagyobb, de a 40%-át nem éri el,

– az orvosi szakma szabályai által dokumentált friss ízületi szalagszakadások, ín, inak szakadá- sa (a kézfej, lábfej, ujjak kivételével).

III. csoport

– a biztosítottnak a kockázatviselés időszaka alatt bekövetkező akut balesete miatt elvégzett cső- tükrözéses műtéte, a térdekre irányuló műtéte- ket kivéve;

– a csuklóízület, illetve bokaízület kezdő részeitől perifériásan elhelyezkedő ér- és idegképletek helyreállító műtétei;

– a kéz és láb ujjainak amputációval járó csonko- lásos sérülések;

– a kézujjak perifériás idegvarratai.

IV. csoport

– a biztosítottnak a kockázatviselés időszaka alatt bekövetkező akut balesete miatt a térdízület csőtükrözéses eljárással végzett terápiás célú műtéte.

Nem téríthető beavatkozások:

– belső fémrögzítés eltávolítása;

– bőrvarratok;

– dróttal történő húzatás;

– korábban meglévő, ortopéd jellegű elváltozások baleset kapcsán történő terápiája, műtéte;

– az emberi szervezet típusos helyeinek sérvesedé- se miatti műtétek;

– a kóros csontszerkezeti elváltozásból adódó csonttörés stabilizáló műtéte;

– baleseti eseménnyel összefüggésbe nem hozha- tó beavatkozások.

4.4.3. Egy baleseti eseményből maximálisan a biztosítási összeg 100%-át fizeti ki a biztosító.

4.4.4. Amennyiben egy műtét során egy időben több sebészeti beavatkozás szükséges, akkor a biztosító a legmagasabb besorolású műtét alapján állapítja meg a szolgáltatást.

4.5. Baleseti csonttörés

Ha a biztosított a kockázatviselés időszaka alatt olyan balesetet szenved, melynek következménye szakorvos által igazolt módon csonttörés, illetve csontrepedés, úgy a biztosító a csonttörés kocká- zatra vonatkozó biztosítási összeget fizeti ki.

Csonttörés: az egyébként ép csontszerkezet anató- miai folytonossága külső behatásra megszakad. Jelen feltétel szempontjából a fogtörés nem minő- sül csonttörésnek.

Csontrepedés: az egyébként ép csontszerkezet ana- tómiai folytonossága külső behatásra megszakad, de a csont keresztmetszete nem sérül, és a törési vonal csak az egyik oldali csontkérget sérti.

4.6. Égés

A biztosított égési sérülése esetén a biztosító a szerződésben meghatározott 100%-os biztosítási összegnek a 2. sz. mellékletben meghatározott, az égéskárosodás mértékének megfelelő százalékát fizeti ki.

Az I. fokú égési sérülésnél csak a bőr legfelső réte- ge károsodik, amely fájdalmas és a felületen piros- ság látható.

A II. fokú égési sérülések esetén különbséget teszünk az úgynevezett felületes és mély formák között.

A II/1. típus előfordulásakor a bőr legfelső és az irha felső rétege károsodik, hólyag látható, a seb- alap piros, nyomásra elfehéredik, fájdalmas. A II/2. típusú sérülésnél az irha mélyebb rétege is károso- dik, a sebalap fehéres színű, fájdalmas.

A Ill. fokú égés esetén a bőr teljes vastagsága sérül, a felszín a szennyeződéstől függően barna, fekete vagy fehér színű, hólyag nincs, a felszín érzéketlen, mivel a fájdalomérzékelő receptorok is elpusztultak. Az égett terület kiterjedését az ember testfelszíné- nek százalékában adjuk meg, amelynek során 1 százalék testfelszínnek tekintjük a sérült tenyeré- nek felszínét. A nagy kiterjedésű égési felületkiszá- mítása a Xxxxxxx-féle 9-es szabály alapján történik: például a fej-nyak 9 százaléknak, egy felső végtag 9 százaléknak, egy alsó végtag 18 százaléknak, a törzs 36 százaléknak felel meg.

5. A biztosítási összegek és díjak

A biztosítási összegeket és díjakat az 1. számú melléklet tartalmazza.

Amennyiben a biztosított balesete a 14. életéve betöltése előtt vagy 75. életéve betöltése után következik be, a biztosító az 1. sz. mellékletben feltüntetett biztosítási összegek 50%-át nyújtja szolgáltatásként.

6. A biztosítás hatálya

A biztosító kockázatviselése a Föld valamennyi országára, a nap 24 órájában kiterjed.

7. A szerződés megszűnése, a biztosító kockázatviselé- sének megszűnése adott biztosítottra vonatkozóan

7.1. A balesetbiztosítási szerződés megszűnik:

a) a kötvényen név szerint feltüntetett biztosított halálának napján,

b) az ERSTE Kandalló Extra biztosítási szerződés, mint alapbiztosítás bármely okból történő meg- szűnésének napján.

7.2. A biztosító adott biztosítottra vonatkozó kockázatvi- selése megszűnik, amennyiben az adott biztosított:

a) meghal, vagy

b) 100%-os egészségkárosodást szenved el.

8. Megszűnés esetén a szerződő/biztosított jogai, a biztosító kötelezettsége

Amennyiben a szerződés megszűnését eredményező biztosítási esemény (halál, 100%-os egészségkároso- dás) következik be, úgy a biztosító az egész évre járó díjat követelheti, míg a szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító addig a napig járó díját követelheti, amelyben kockázatviselése véget ért.

9. A biztosító mentesülése

9.1. A biztosító mentesül a baleset-biztosítási összeg kifizetése alól, amennyiben bizonyítást nyer, hogy a balesetet a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elő.

9.2. A balesetet súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak kell tekinteni akkor, ha az a biztosított

a) szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben,

b) ittas állapotával közvetlen okozati összefüggés- ben,

c) bódító-, kábító- vagy más, hasonló hatást kiváltó szerek fogyasztása miatti állapotával közvetlen okozati összefüggésben, illetve toxikus anyagok rendszeres szedése miatti függősége folytán,

d) érvényes jogosítvány nélküli gépjárművezetése közben,

e) ittas állapotban történő gépjárművezetése közben következett be, és mindkét utóbbi esetben más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett, és a felsorolt körülmények bizonyítást nyernek.

9.3. Mentesül a biztosító a szolgáltatás alól, ha a bal- eseti halál a kedvezményezett szándékos magatar- tása miatt következett be.

10. A biztosító teljesítése

10.1. A biztosító a baleset időpontjában érvényes biztosí- tási összeget teljesíti a biztosítás kedvezményezett- jének.

10.2. A biztosítási eseményt írásban haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül be kell jelenteni a bizto- sítónál. A szükséges felvilágosításokat meg kell adni és lehetővé kell tenni ezek tartalmának ellen- őrzését.

A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a bejelentési kötelezettséget csak részben vagy késedelmesen teljesítik és emiatt lényeges körül- mények kideríthetetlenekké válnak.

A biztosítottat kárenyhítési kötelezettség terheli, ami abban áll, hogy panasza esetén köteles haladék- talanul felkeresni orvosát, balesete esetén kérni az első, akut ellátását. Bármilyen sérülés bekövetkeztét követően a biztosítottnak a lehető legrövidebb időn belül gyakorló szakorvoshoz kell fordulnia, és kár- enyhítési kötelezettségéből adódóan annak orvosi tanácsait köteles pontosan betartani. A biztosító nem felelős azokért a következményekért, amelyek a biztosítottnak a biztosítási esemény káros következ- ményei elhárítására, illetve enyhítésére vonatkozó kötelezettségeinek elmulasztásából erednek.

A biztosítottat nem terheli állapot-megőrzési köte- lezettség a biztosítási esemény bekövetkezése esetén.

10.3. A biztosító által igényelt minden igazolást, nyilat- kozatot és bizonyítékot, hitelt érdemlően a biztosí- tónak az általa meghatározott formában és tarta- lommal kell benyújtani. A szükséges dokumentu- mok beszerzésének és biztosítóhoz történő eljutta- tásának költségeit a biztosító nem téríti meg.

A biztosító a szolgáltatásokat az igény elbírálásá- hoz, illetve a teljesítéshez szükséges összes irat beérkezése után, az utoljára beérkezett irat kézhez- vételétől számított 30 napon belül teljesíti. A károk kifizetése a biztosító magyarországi központjából történik forintban, a kedvezményezett részére.

A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához a becsatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a bejelen- tett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be. A lentiekben felsorolt okiratokon kívül a biztosított jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal, illetőleg egyéb módon történő igazolására a bizonyítás álta- lános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

10.4. Minden biztosítási szolgáltatás iránti igényhez be kell nyújtani az ERSTE Kandalló Extra Általános Biztosítási Feltételek 21.5.3. pontjában felsorolt dokumentumokat. A kár bejelentése az ERSTE Kandalló Extra Általános Biztosítási Feltételek 21. pontja szerinti módon tehető meg.

A biztosítónak jogában áll szakértőket bevonni a szolgáltatás jogosultságának eldöntéséhez.

Külföldön bekövetkezett biztosítási esemény ese- tén a baleset körülményeiről a külföldi hatóság által kiállított okirat hiteles magyar fordítása szük- séges.

11. Kizárt kockázatok

11.1. A baleset előtt bármely okból már károsodott, beteg, sérült vagy csonkolt testrészek és szervek, illetve ezen sérülések későbbi következményei a biztosításból ki vannak zárva.

11.2. A napsugárzás által okozott égési sérülések a bizto- sítási fedezetből ki vannak zárva.

11.3. A fagyási sérülések a biztosítási fedezetből ki van- nak zárva.

11.4. Olyan balesetek, melyek következménye a fogak törése, bármilyen jellegű pótlása, a biztosításból ki vannak zárva.

11.5. Az olyan balesetek következményei, melyek beteg- ségi előzményekből erednek, a biztosításból ki vannak zárva.

11.6. A szokványos ízületi ficamok és alkati sajátosság- ból adódó ízületi szalaggyengeség a biztosításból ki van zárva.

11.7. A foglalkozási betegségi ártalom következményei a biztosítási fedezetből ki vannak zárva.

11.8. A megemelés következtében kialakuló anatómia elváltozások a biztosítási fedezetből ki vannak zárva.

11.9. A biztosított öngyilkossága vagy annak kísérlete miatt kialakuló sérülés vagy halál még akkor is ki van zárva, ha azt a biztosított zavart tudatállapot- ban vagy beszámítási képességének hiányában követte el.

11.10.A biztosított olyan balesete, amely pszichiátriai (neurózis) betegségével okozati összefüggésben következett be.

11.11.A biztosított azon balesete, amely közvetlenül vagy közvetve összefüggésben áll harci eseményekkel vagy más háborús cselekményekkel, felkeléssel, lázadással, zavargással vagy terrorcselekménnyel, hadüzenettel vagy a nélkül vívott harccal, határvil- longással, felkeléssel, forradalommal, zendüléssel, a törvényes kormány elleni puccsal vagy puccskí- sérlettel, népi megmozdulással, nem engedélyezett tüntetéssel vagy be nem jelentett sztrájkkal, idegen ország korlátozott hadcselekményeivel, kommandó támadással, terrorcselekménnyel.

11.12.A kórházi napi térítés és műtéti kockázatok nem

terjednek ki azokra a kórházi beavatkozásokra, amelyek célja nem az adott sérülés gyógyítása (sérült biztosított állapotromlásának a megakadá- lyozása, hanem esztétikai, kozmetikai kezelése).

11.13.A biztosító a testi sérüléssel nem járó lelki sérülé- sekre nem vállal fedezetet.

11.14.A rándulásos sérülések és azok későbbi következ- ményei ki vannak zárva.

11.15.A rovarcsípések a biztosítási fedezetből ki vannak zárva.

11.16.Minden olyan, a szervezet támasztórendszerét érin- tő ártalom, melynek meglétére az adott baleseti esemény hívja fel a figyelmet – a degeneratív, orto- péd jellegű kórképek tartoznak ide –, a biztosítási fedezetből ki van zárva.

11.17.A csőtükrözéssel végzett, térdet érintő műtétek következményeként kialakult maradandó egészség-

károsodási kockázat a biztosítási fedezetből ki van zárva.

11.18.A biztosító nem vállalja a fedezetet a biztosított tevékenységével összefüggésben bekövetkező biz- tosítási eseményekre, amennyiben a biztosított foglalkozása:

– artista,

– búvár,

– bányász,

– építőmunkás magas építményeken,

– fegyveres testület tagja,

– fegyveres őr,

– kaszkadőr,

– légiutas-kísérő,

– pilóta (repülő, helikopter, vadászgép),

– pirotechnikus,

– pénzszállító autó sofőrje vagy annak kísérője,

– robbanóanyaggal dolgozó ipari munkás,

– tűzijáték- és csillagszórógyártó,

– vadász,

– veszélyes anyagot szállító tehergépkocsi sofőr.

11.19.Biztosított nem lehet olyan személy, aki:

– a magyar társadalombiztosítási szerv határozata alapján bármilyen fokú maradandó egészségká- rosodással bír,

– idült szív- és keringési rendszeri betegségben szenved,

– vérzékeny,

– inzulin-függő cukorbetegségben szenved,

– dialízis kezelésben részesül,

– Alzheimer-kóros,

– epilepsziában szenved,

– skizofrén,

– Parkinson-kórban szenved,

– 5 évnél régebben diagnosztizált sclerosis mul- tiplex betegségben szenved,

– HIV-fertőzött,

– sokízületi gyulladásban szenved,

– csontritkulásos elváltozásban szenved,

– egyensúlyi zavarban szenved,

– -7 dioptria erősséget meghaladóan rövidlátó,

– vak,

– véralvadásgátló gyógyszereket szed,

– aki a biztosítás megkötését megelőző egy évben olyan balesetet szenvedett, amely miatt xxxxxx- xxx által igazoltan 30 napon túl munkaképtelen volt.

00.00.Xx alapbiztosítási fedezet nem terjed ki azokra a biztosítási eseményekre, melyek a biztosított iga- zolt (versenyzői, sportolói licence-szel, engedéllyel) sportolóként végzett sporttevékenységével vannak okozati összefüggésben.

00.00.Xx biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a bizto- sítási eseményekre, melyek a biztosított extrém sporttevékenységével vannak okozati összefüggés- ben.

Jelen szerződés vonatkozásában extrém sport:

– jet-ski,

– motorcsónak sport,

– vízisízés,

– vadvízi evezés (ideértve canyoning, hydrospeed),

– hegy- és sziklamászás az V. foktól,

– magashegyi expedíció,

– barlangászat,

– bázisugrás,

– mélybe ugrás (bungee jumping),

– falmászás,

– autó-motorsportok (pl. roncsautó (auto-crash) sport, rally, gokart, motorkerékpár-sportok, quad, ügyességi versenyek),

– egyszemélyes (single handed) és nyílttengeri vitorlázás,

– repülősportok (pl. sárkányrepülés, ejtőernyőzés, paplanernyőzés, műrepülés, siklórepülés, hőlég- ballonozás),

– mélytengeri búvárkodás (búvárkodás 40 m alá)

12. Egyéb rendelkezések

12.1. Jelen kiegészítő biztosítás csak épület vagy ingó- ságbiztosítással együttesen érvényes, önállóan nem köthető.

12.2. Kárbejelentését az ERSTE Kandalló Extra Általános Biztosítási Feltételek 21. pontja alapján teheti meg.

12.3. Jelen különös feltételekben nem rendezett kérdé- sekben alkalmazni kell az ERSTE Kandalló Extra Általános Biztosítási Feltételek 4-13., 20., 24., 26-28., 30. pontjának rendelkezéseit.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

1. számú melléklet

Szolgáltatás		Biztosítási összeg
		Alap csomag		Bővített csomag
		14 és 75 év között	14 év alatt és 75 év felett	14 és 75 év között	14 év alatt és 75 év felett
Baleseti halál		300 000 Ft	150 000 Ft	1 500 000 Ft	750 000 Ft
Baleseti rokkantság	31%-tól arányos térítés	600 000 Ft	300 000 Ft	3 000 000 Ft	1 500 000 Ft
Baleseti kórház napi térítés	5-20 napig	2 000 Ft	1 000 Ft	5 000 Ft	2 500 Ft
Baleseti műtét
I. csoport 100%		150 000 Ft	75 000 Ft	300 000 Ft	150 000 Ft
II. csoport 50%		75 000 Ft	37 500 Ft	150 000 Ft	75 000 Ft
III. csoport 25%		32 500 Ft	16 250 Ft	75 000 Ft	37 500 Ft
IV. csoport		15 000 Ft	7 500 Ft	35 000 Ft	17 250 Ft
Baleseti csonttörés		20 000 Ft	10 000 Ft	30 000 Ft	15 000 Ft
Baleseti égés		150 000 Ft	75 000 Ft	200 000 Ft	100 000 Ft

2. számú melléklet

Égési fokozatok	Kiterjedés	Egészségkárosodás mértéke
I. fokú (bőrt, nyálkahártyát épen hagyó égés)	1-20%	0%
	21-30%	15%
	31-50%	30%
	51%-tól	50%
II/1. fokú (felületes mélységű égés)	1-15%	0%
	16-20%	15%
	21-30%	30%
	31-50%	60%
	50%-tól	100%
II/2. fokú (átmeneti mélységű égés)	1-5%	0%
	6-10%	15%
	11-20%	30%
	21-30%	60%
	31%-tól	100%
III. fokú (mélyre terjedő égés)	1-2%	0%
	3-5%	20%
	6-15%	40%
	16-25%	60%
	26%-tól	100%

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Hatályos: 2021. május 1-től 54 Xx.xx.: U10600/7

Document Metadata

Table of Contents

ERSTE Kandalló Extra

Document Metadata