Általános jogi kockázatok mintaszakaszok

Általános jogi kockázatok. Az OTP Csoport jogi és hatósági kockázatnak is ki van téve a jogszabályalkotás alábbi szintjein: európai uniós jogszabályok és előírások hatással vannak az OTP Csoport üzletágaira, az uniós jogszabályok és politikák nemzeti jogba történő implementálása, és megvalósítása a nemzeti jogalkotásban, mely felett az egyes tagállamok jelentős mértékű autonómiát tartanak meg; illetve a nemzeti és helyi jogszabályalkotás és szabályozás. Azok a jogszabályok, illetve jogszabályváltozások, melyek hatással vannak az OTP Csoportra, azon belül a Kibocsátóra pl. az alábbiak: uniós szintű és nemzeti bankjogi, társasági jogi, kötelmi jogi, tulajdonjogi, csődjogi, értékpapírjogi, adózási, munkajogi és munkavédelmi, versenyjogi jogszabályalkotások, szektor-specifikus pénzügyi feltételek, vagy környezeti, egészségügyi és biztonságtechnikai előírások az OTP Csoport létesítményeire, amik befektetési kötelezettségekkel, magasabb működési költségekkel járhatnak. Általános csoportszerkezetből eredő kockázatok A Kibocsátó számos működési tevékenységét leányvállalatain keresztül folytatja. A Kibocsátó és a leányvállalatok közötti, csoporton belüli hitelezést szerződések rendezik. Amennyiben egy hitelezett leányvállalat megszünteti az üzleti tevékenységét és utána nem képes teljesíteni kötelezettségeit az OTP Csoporton belüli hitel visszafizetése tekintetében, annak lényeges hátrányos hatása lehet az OTP Csoport pénzügyi helyzetére. Idegen források / saját tőke arány A Kötvényprogram együttes keretösszege és a Kibocsátó legutolsó, közgyűlés által elfogadott auditált IFRS konszolidált beszámolójában szereplő mérlegfőösszeg saját tőkén felüli összege együttesen meghaladja a Kibocsátó konszolidált saját tőkéjének összegét (jelen arányszám mértéke: 7,10).
Általános jogi kockázatok. Az OTP Csoport jogi és hatósági kockázatnak is ki van téve a jogszabályalkotás alábbi szintjein: európai uniós jogszabályok és előírások hatással vannak az OTP Csoport üzletágaira, az uniós jogszabályok és politikák nemzeti jogba történő implementálása, és megvalósítása a nemzeti jogalkotásban, mely felett az egyes tagállamok jelentős mértékű autonómiát tartanak meg; illetve a nemzeti és helyi jogszabályalkotás és szabályozás. Azok a jogszabályok, illetve jogszabályváltozások, melyek hatással vannak az OTP Csoportra, azon belül a Kibocsátóra pl. az alábbiak: uniós szintű és nemzeti bankjogi, társasági jogi, kötelmi jogi, tulajdonjogi, csődjogi, értékpapírjogi, adózási, munkajogi és munkavédelmi, versenyjogi jogszabályalkotások, szektor-specifikus pénzügyi feltételek, vagy környezeti, egészségügyi és biztonságtechnikai előírások az OTP Csoport létesítményeire, amik befektetési kötelezettségekkel, magasabb működési költségekkel járhatnak. Általános csoportszerkezetből eredő kockázatok A Kibocsátó számos működési tevékenységét leányvállalatain keresztül folytatja. A Kibocsátó és a leányvállalatok közötti, csoporton belüli hitelezést szerződések rendezik. Amennyiben egy hitelezett leányvállalat megszünteti az üzleti tevékenységét és utána nem képes teljesíteni kötelezettségeit az OTP Csoporton belüli hitel visszafizetése tekintetében, annak lényeges hátrányos hatása lehet az OTP Csoport pénzügyi helyzetére.
Általános jogi kockázatok. Az OTP Csoport jogi és hatósági kockázatnak is ki van téve a jogszabályalkotás alábbi szintjein: európai uniós jogszabályok és előírások hatással vannak az OTP Csoport üzletágaira, az uniós jogszabályok és politikák nemzeti jogba történő implementálása, és megvalósítása a nemzeti jogalkotásban, mely felett az egyes tagállamok jelentős mértékű autonómiát tartanak meg; illetve a nemzeti és helyi jogszabályalkotás és szabályozás. Azok a jogszabályok, illetve jogszabályváltozások, melyek hatással vannak az OTP Csoportra, azon belül a Kibocsátóra pl. az alábbiak: uniós szintű és nemzeti bankjogi, társasági jogi, kötelmi jogi, tulajdonjogi, csődjogi, értékpapírjogi, adózási, munkajogi és munkavédelmi, versenyjogi jogszabályalkotások, szektor-specifikus pénzügyi feltételek, vagy környezeti, egészségügyi és biztonságtechnikai előírások az OTP Csoport létesítményeire, amik befektetési kötelezettségekkel, magasabb működési költségekkel járhatnak.
Általános jogi kockázatok. A Kibocsátó jogi kockázatnak is ki van téve a jogszabályalkotás alábbi szintjein: az európai uniós jogszabályok és előírások hatással vannak a Kibocsátó tevékenységére, az uniós jogszabályok és politikák nemzeti jogba történő implementálása, és megvalósítása a nemzeti jogalkotásban is kockázattal jár, mely felett az egyes tagállamok jelentős mértékű autonómiát tartanak meg. Azok a jogszabályok, illetve jogszabályváltozások, melyek hatással vannak a Kibocsátóra pl. az alábbiak: uniós szintű és nemzeti társasági jogi, kötelmi jogi, tulajdonjogi, csődjogi, értékpapírjogi, adózási, munkajogi jogszabályalkotások, valamint az államháztartásra vonatkozó jogszabályok. Figyelemmel a jogintézmények közelmúltbeli jelentős újra szabályozására, a kibocsátáskor hatályos jogszabályoknak a Kötvény futamideje alatti módosítása, illetve azok helyett új jogszabályok hatályba lépése nem zárható ki. Különösen igaz ez az államháztartással kapcsolatos jogszabályokra, amelyek módosítására illetve a végrehajtást szolgáló rendeletek megalkotására a Kötvények kibocsátását követően is sor kerülhet. Bár a Kibocsátó és a Forgalmazó megítélése szerint a Kötvényekhez kapcsolódó jogszabályon alapuló készfizető kezességre az Áht. és a Ptk. rendelkezései az irányadók, azonban nem zárható ki a Magyar Államot terhelő készfizető kezesi kötelezettségekre vonatkozó jogszabályok változása. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a jogszabályok jelentős része rövid felkészülési időt biztosítva lép hatályba, illetve a már hatályba lépett, a végrehajtást szolgáló jogszabályok időközben – adott esetben több alkalommal is – módosításra kerülhetnek.
Általános jogi kockázatok. Az európai uniós jogszabályok és előírások hatással lehetnek az FHB Csoport üzletágaira, különösképpen az uniós jogszabályok és politikák nemzeti jogba történő implementálása, és a nemzeti jogalkotásban történő megvalósítása, illetve a nemzeti és helyi jogszabályalkotás és szabályozás. Azok a jogszabályok, illetve jogszabályváltozások, melyek hatással lehetnek a Kibocsátóra, a teljesség feltételezése nélkül az alábbiak: uniós szintű és nemzeti bankjogi, társasági jogi, kötelmi jogi, tulajdonjogi, csődjogi, értékpapírjogi, adózási, munkajogi és munkavédelmi, versenyjogi jogszabályalkotások, szektor-specifikus pénzügyi feltételek, vagy környezeti, egészségügyi és biztonságtechnikai előírások, amelyek befektetési kötelezettségekkel, magasabb működési költségekkel járhatnak. Az európai uniós jogharmonizáció keretében 2014. július 18-án kihirdetésre került a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló ún. szanálási törvény (2014. évi XXXVII. törvény a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről). A szanálás a fizetésképtelen, vagy valószínűsíthetően fizetésképtelen pénzügyi intézmények közérdekből történő szerkezetátalakítása a felszámolás teljes vagy részleges elkerülése érdekében. A szanálás során sor kerülhet az intézmény részvényesei, illetve hitelezői, így akár kötvényesei jogának korlátozására is. A szanálási törvény azonban nem vonatkozik a jelzáloglevelekre azzal, hogy a szanálási hatóság alkalmazhatja ugyan a hitelezői feltőkésítést de a fedezett kötvényeknek - ideértve a jelzáloglevelet - csak azon értékrészére, amely meghaladja a fedezett kötvény fedezetének mértékét.[(58.§. (1).c)] eleve sok szereplős, a kereskedelmi bankok, a jelzálogbankok, a lakástakarék pénztárak, a takarékszövetkezetek, a biztosítók, a pénzügyi vállalkozások egyaránt nyújthatnak jelzálogjog kikötése mellett kölcsönt. Miután pedig a lejárati eltérés csökkentése érdekében az MNB 2016. október 1-től bevezeti a Jelzáloghitel-finanszírozás Megfelelési Mutatót (a továbbiakban: JMM), amelynek következtében az 1 éven túli lejárattal rendelkező lakossági jelzáloghitelek állományát minden hitelintézetnek legalább 15 százalékban lakossági jelzáloghitelek fedezete mellett bevont forint forrással kell finanszíroznia, több nagyobb piaci szereplő is bejelentette önálló jelzálogbank-alapítási szándékát. Így várhatóan tovább éleződhet a jelzálogbankok közötti verseny. ...
Általános jogi kockázatok. A Kibocsátó jogi kockázatnak is ki van téve a jogszabályalkotás alábbi szintjein: az európai uniós jogszabályok és előírások hatással vannak a Kibocsátó tevékenységére, az uniós jogszabályok és politikák nemzeti jogba történő implementálása, és megvalósítása a nemzeti jogalkotásban is kockázattal jár, mely felett az egyes tagállamok jelentős mértékű autonómiát tartanak meg. Azok a jogszabályok, illetve jogszabályváltozások, melyek hatással vannak a Kibocsátóra pl. az alábbiak: uniós szintű és nemzeti társasági jogi, kötelmi jogi, tulajdonjogi, csődjogi, értékpapírjogi, adózási, munkajogi jogszabályalkotások, valamint az államháztartásra vonatkozó jogszabályok. Mivel az Alaptörvény alapján alapvető jogintézmények kerültek és a továbbiakban is kerülhetnek módosításra, a kibocsátáskor hatályos jogszabályoknak a Kötvény futamideje alatti módosítása, illetve azok helyett új jogszabályok hatályba lépése nem zárható ki. Különösen igaz ez az államháztartással kapcsolatos jogszabályokra, amelyek közül – bár az alapvető rendelkezések elfogadása a 2011. év végén megtörtént, - a végrehajtást szolgáló rendeletek megalkotására illetve módosítása a Kötvény kibocsátását követően is sor kerülhet. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a jogszabályok jelentős része rövid felkészülési időt biztosítva lép hatályba, illetve a már hatályba lépett, a végrehajtást szolgáló jogszabályok időközben – adott esetben több alkalommal is – módosításra kerülhetnek.

Related to Általános jogi kockázatok

  • Általános hálózathasználati irányelvek 3.1. Amennyiben egy felhasználó tevékenysége megsérti a szolgáltató szolgáltatási irányelveit, a szolgáltató fenntartja magának a jogot a szolgáltatás azonnali, előzetes figyelmeztetés nélküli megszüntetésére. A szolgáltató előnyben részesíti a nem helyénvaló viselkedéssel kapcsolatban is az előfizetők tájékoztatását, figyelmeztetését és a felhívást a szabálytalan tevékenység beszüntetésének szükségességére. Azonban a Szolgáltatási irányelvek különösen súlyos vagy azonnali károkat okozó megsértésének a szolgáltatás azonnali félbeszakítása és megszüntetése lehet az eredménye.

  • Visszatartási jog Az Eladó mindaddig visszatarthatja a fogyasztónak visszajáró összeget, amíg a fogyasztó a terméket vissza nem szolgáltatta, vagy kétséget kizáróan nem igazolta, hogy azt visszaküldte; a kettő közül a korábbi időpontot kell figyelembe venni. Utánvéttel vagy portósan feladott küldeményeket nem áll módunkban elfogadni.

  • Ügyfélkapcsolat Hibaelhárítás Panaszkezelés Jogviták 6.1. A vállalt hibaelhárítási célértékek, a hibabejelentések nyilvántartásba vételére és a hibaelhárítására vonatkozó eljárás

  • Általános szabályok A szolgáltatás szünetelésére vagy szüneteltetésére sor kerülhet mind az Előfizető, mind a Szolgáltató érdekkörében felmerült okból, Előfizetői vagy Szolgáltatói kezdeményezésre, valamint a Felek érdekkörén kívül eső Vis Maior következtében, illetve a jelen ÁSZF-ben vagy jogszabályban meghatározott események bekövetkezése esetén. Amennyiben az Előfizető az Alap szolgáltatás mellett Prémium szolgáltatásra vonatkozóan külön Előfizetői Szerződéssel is rendelkezik, úgy az Alap és Prémium Szolgáltatások önállóan nem, kizárólag együtt szüneteltethetők. A Szolgáltató köteles az Szolgáltatást az Előfizető kérésére szüneteltetni. Az Előfizető köteles közölni a szüneteltetés kezdő időpontját, valamint a szüneteltetés időtartamát, a szüneteltetés kezdő időpontját megelőzően legalább 5 munkanappal. Az Előfizető a szolgáltatás szüneteltetésére vonatkozó nyilatkozatát legkorábban a szünetelésnek az Előfizető által szándékolt megvalósulását megelőző 30. naptól teheti meg. Az Előfizető kérésére történő szünetelés legrövidebb időtartama 1 hónap, míg az adott naptári évben az Előfizető kérésére történő szünetelés maximuma összesen 6 hónap. Határozott időtartamú szerződések esetén az Előfizetői Szerződés időtartama a szüneteltetés időtartamával meghosszabbodik. A szünetelés időtartama alatt – miután a Szolgáltató a szünetelés időtartama alatt fenntartja az Előfizetői jogviszonyt - az Előfizető csökkentett előfizetési díj megfizetésére köteles, amelynek mértékét a 2/a számú melléklet tartalmazza. A Szolgáltató az Előfizető által kért szüneteltetési időszak végén a szolgáltatást köteles visszakapcsolni, és erről az Előfizetőt haladéktalanul, de legfeljebb 24 órán belül értesíteni. Amennyiben a visszakapcsoláshoz nem szükséges helyszíni intézkedés, a Szolgáltató külön díjat nem számol fel. Amennyiben a visszakapcsoláshoz helyszíni intézkedés szükséges, at Előfizető egyszeri visszakapcsolási díjat köteles fizetni, amelynek mértékét a 2/b számú melléklet tartalmazza. Nem természetes személy előfizetők esetében felszámolás, csődeljárás vagy végelszámolás elrendelése esetén a Szolgáltató jogosult a szolgáltatást e körülmény bekövetkezésétől kezdve szüneteltetni, amíg az Előfizető nem ad a szolgáltatás 6 havi díjának megfelelő vagyoni biztosítékot.

  • Elállási nyilatkozat, a fogyasztót megillető elállási vagy felmondási jog gyakorlása A fogyasztó a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 20. §-ban biztosított jogát az erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozat útján, vagy a honlapról is letölthető nyilatkozat-minta felhasználásával gyakorolhatja.

  • Az Előfizetőnek a Szolgáltatás Igénybevételével Kapcsolatos Egyéb Kötelezettségei Az Előfizető és a Szolgáltató az Előfizetői Szerződés fennállása alatt kölcsönösen együttműködnek.

  • Mikortól meddig tart a kockázatviselés? A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton megjelölt napon veszi kezdetét és a szerződés megszűnéséig tart. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdő időpont nem lehet korábbi, mint az ajánlattételt követő nap 0. órája.

  • Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események) Nem terjed ki a biztosítás

  • Az előfizetői végberendezés csatlakoztatásának feltételei 4.4.1. Az Előfizető a hálózathoz csak az alapvető követelményeknek megfelelő, így különösen belföldön megfelelő típusengedéllyel vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező és az internet hozzáférési szolgáltatás igénybevételére alkalmas végberendezést (legalább 486-os számítógép) csatlakoztathat. Az Előfizető a hálózathoz asztali vagy más számítógépet (pl. laptop) vagy azzal egyenértékű berendezést csatlakoztathat. Az Előfizető az előfizetői hozzáférési ponton túl a hálózathoz kapcsolódó szerelést csak szakemberrel végeztethet. Az Előfizető nem csatlakoztathat vagy üzemeltethet olyan végberendezést, amely veszélyeztetheti a felhasználók és más személyek életét, egészségét, testi épségét és biztonságát (alapvető biztonságtechnikai követelmények) vagy a hálózat zavartalan működését, és a végberendezésnek meg kell felelnie az elektromágneses összeférhetőségi (EMC) követelményeknek. Az előfizetői végberendezés kezelési utasításában, és annak mellékleteiben meghatározott rendeltetés szerinti használatához szükséges működési feltételeket (beleértve a működéséhez szükséges elektromos energiát) az Előfizető köteles biztosítani.

  • Kizárt kockázatok A biztosító nem teljesít szolgáltatást, ha a biztosítási esemény: