VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS

Száma:

2. rész: Vállalkozási (építési kivitelezési) Nyergesújfalu, Vadkörtefa utca út – és járda építési munkák

amely létrejött

egyrészről:

Nyergesújfalu Város Önkormányzata

2536 Nyergesújfalu, Kossuth L. u. 104-106.

Adószám:	15729796-2-11
KSH számjel:	15729796-8411-321-11

képviseletében: Xxxxxxx Xxxxxxxx polgármester

mint Megrendelő

– továbbiakban: Megrendelő –

másrészről:

Mapex-Bau Építőipari és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság

2536 Nyergesújfalu Xxxxxx Xxxxxx Utca 5.Adószám:

Bankszámlaszám: 10300002-10577128-49020011

Statisztikai számjel: 13530387-4211-113-11

képviseletében: Xxxxx Xxxxx ügyvezető

mint Vállalkozó

– továbbiakban: Vállalkozó –

együttesen és továbbiakban, mint felek között, alulírott napon és helyen az alább meghatározott feltételekkel:

Preambulum

A felek rögzítik, hogy a Megrendelő 2020.04.28. napján a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: „Kbt.”) Harmadik Rész XVII. fejezet szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított „Vadkörtefa utca közmű és útépítési munkái” tárgyban.
A Megrendelő a közbeszerzési eljárás eredményét 2020.08.06. napján kihirdette azzal, hogy a közbeszerzési eljárás 2. részének nyertese a Vállalkozó. Mivel a lefolytatott közbeszerzési eljárás során a Megrendelő a Vállalkozó ajánlatát elfogadta, a felek a Kbt. 131. § (1) bekezdése alapján egyösszegű átalányáras vállalkozási szerződést kötnek a jelen Szerződés és az ehhez kapcsolódó mellékletek (a továbbiakban együttesen: „Szerződés”) feltételei szerint.

II.

A szerződés tárgya

A Megrendelő ajánlati felhívására a Vállalkozó által benyújtott ajánlat ismeretében a Megrendelő megrendeli a Vállalkozótól, a Vállalkozó pedig elvállalja Nyergesújfalu Város Önkormányzata, „Vadkörtefa utca közmű és útépítési munkái” tárgyú közbeszerzési eljárás 2. része (2. rész: Vállalkozási (építési kivitelezési) Nyergesújfalu, Vadkörtefa utca út – és járda építési munkák) (a továbbiakban: „Létesítmény”) kivitelezési munkáinak elvégzését (a továbbiakban: „Kivitelezési munka”) jelen Szerződés rendelkezései és elválaszthatatlan részét képező mellékletekben, illetve az alábbiakban meghatározottak szerint.
A Kivitelezési munka főbb elemei:

2. rész: Vállalkozási (építési kivitelezési) Nyergesújfalu, Vadkörtefa utca út – és járda építési munkák Útpálya 8,0 cm vastag beton díszkő burkolat 3,0 cm vastag homokágyazat 20 cm vtg. Ckt-4 útalap 15 cm vtg. M22 mechanikailag stabilizált ágyazat 20 cm vtg. 0-56 javító réteg 1 rtg. Geotextilia terítés 250 g/mm2 Termett/Tömörített altalaj E2=42 N/mm2 Burkolt padka 8,0 cm vastag beton díszkő burkolat 3,0 cm vastag homokágyazat 15 cm vtg. Ckt-4 útalap 22 cm vtg. M22 mechanikailag stabilizált ágyazat 20 cm vtg. 0-56 javító réteg 1 rtg. Geotextilia terítés 250 g/mm2 Termett/Tömörített altalaj E2=42 N/mm2 Az U-1-0 jelű útszakasz kezdete a Xxxx Xxxxxx utcánál található. Ezen útcsatlakozás egy már meglévő útcsatlakozás átépítésével készül. A teljes útszakasz hossza 241,40 m. nyomvonalát tekintve egyenes egy db központí ív tervezett 200,0 m sugarú központ ívvel. Az út a Xxxxxxxx xxxxx országos közúttal közel párhuzamos attól kb 70,0m re xxxxxxxx.Xx út 0+018,00 szelvényében bal oldalon egy meglévő parkoló csatlakozik, míg jobb oldalon a bal oldali parkolóval közel megegyező parkolók tervezettek. 22 db merőleges 2,50x5,00 m-es és 2 db mozgáskorlátozottak számára kiépített 3,60x5,00 m-es parkolók. A kétoldali parkolóállások között 5,50 m széles útburkolat tervezett. A 0+028,70 -0+ 060,80 szelvények között jobb oldalon változó szélességű füvesített padka tervezett amit 2,00 m széles járdaburkolat követ. A 0+ 072,74 szelvényben az U-1-1- jelű út csatlakozik 24,90 m szélességben.A 0+085,70-0+144,95 szelvények között jobb oldalon 2,00 m széles burkolt padka tervezett amit 1,70 m széles járdaburkolat követ. A 0+156,12 szelvényben az U-1-2- jelű út csatlakozik 26,25 m szélességben.A 0+171,20 szelvénytől a végszelvényig jobb oldalon füvesített 1,00 m széles padka tervezett.A 0+030,00 szelvénytől a bal oldalon végig 1,0 m széles füvesített padka tervezett. Az U-1-1 jelű útszakasz kezdete az U-1-0 jelű út 0+072,74 szelvénye. Ebből a pontból csatlakozik közel merőlegesen a tervezett útszakasz, melynek végszelvénye a Vadkörtefa utca burkolat szélénél található. A teljes útszakasz hossza 289,40 m. Nyomvonala két egymást követő központi ívből és az azt követő egyenes szakaszból áll. A két központi ív 700 és 300 m sugarúak. A tervezett útszakasz 2x3,00 m széles útburkolattal ellátott melyet mindkét oldalán 2,00 m széles burkolt padka, amit 1,70 m széles járdaburkolat követ. A tárgyi szakaszba 5 helyen forgalomcsillapító útszűkítés tervezett a helyszínrajzon látható módon és helyen. Az U-1-1 jelű útszakasz kezdete az U-1-0 jelű út 0+156,12 szelvénye. Ebből a pontból csatlakozik közel merőlegesen a tervezett útszakasz, melynek végszelvénye a Vadkörtefa utca burkolat szélénél található. A teljes útszakasz hossza 312,90 m. Nyomvonala egyenesekből és egy központí ívből áll. A központi ív 350 m sugarú. A tervezett útszakasz 2x3,00 m széles útburkolattal ellátott melyet mindkét oldalán 2,00 m széles burkolt padka, amit 1,70 m széles járdaburkolat követ. A tárgyi szakaszba 5 helyen forgalomcsillapító útszűkítés tervezett a helyszínrajzon látható módon és helyen. Járda A járdák pályaszerkezete két részre osztott, gépkocsival átjárható és nem átjárható A járda (gépkocsival átjárható) pályaszerkezete a következő: 6,0 cm vastag beton térkő 3,0 cm vastag homokágy 15 cm vtg. Ckt-4 útalap 24 cm vtg. M22 mechanikailag stabilizált ágyazat 20 cm vtg. 0-56 javító réteg 1 rtg. Geotextilia terítés 250 g/mm2 Termett/Tömörített altalaj E2=42 N/mm2 A járda (gépkocsival nem átjárható )pályaszerkezete a következő: 6,0 cm vastag beton térkő 3,0 cm vastag homokágy 20 cm vtg. M22 mechanikailag stabilizált ágyazat.

További részletek a műszaki leírásban, terveken, árazatlan költségvetésben.

A Megrendelő ajánlati felhívása és a közbeszerzési dokumentumok jelen Szerződés 1. sz. mellékletét (a továbbiakban: „Ajánlati felhívás”, „Közbeszerzési Dokumentumok”), a Vállalkozó ajánlata a jelen Szerződés 2. sz. mellékletét (a továbbiakban: „Ajánlat”) képezi, abban az esetben is, ha azok fizikailag nem kerültek csatolásra. Vállalkozó átláthatósági nyilatkozata jelen Szerződés 5. sz. melléklete.

III.

A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉNEK MÓDJA

A felek megállapodása szerint a Vállalkozó köteles a Szerződés értelmében a kivitelezési munkákat szerződésszerűen, teljes körűen, műszakilag és minőségileg kifogástalan kivitelben, a vonatkozó előírásoknak, szabványoknak megfelelően, határidőben elkészíteni.
A Vállalkozó jelen Szerződés aláírásával akként nyilatkozik, hogy a Szerződés elválaszthatatlan részét képező dokumentumokat és a Megrendelő által a közbeszerzési eljárás során, illetve a Szerződés megkötésével kapcsolatosan rendelkezésére bocsátott egyéb dokumentumokat saját felelősségére ellenőrizte, az azokban foglalt tényeket, előírásokat ismeri. A Vállalkozó a VIII. fejezet szerinti vállalkozói díjat ezen információk figyelembevételével, kellően nagy szakmai tapasztalatára alapozva és a kivitelezési helyszín alapos ismeretében állapította meg. A Vállalkozó a szükséges kivitelezési munkákat kalkulálni tudta, és a műszaki bizonytalanságokat is figyelembe vette, az ezekkel kapcsolatos kockázatokat kifejezetten vállalja.
A Vállalkozó jelen Szerződés aláírásával kijelenti, hogy átvette a Szerződés tárgyát képező kivitelezési munkák elvégzéséhez szükséges dokumentumokat, és ezek a birtokában vannak, elolvasta és megértette ezek tartalmát, megkapott minden általa igényelt magyarázatot, továbbá ellenőrizte a dokumentációban (terveken, költségvetésben, műszaki leírásban) szereplő mennyiségeket. Jelen Szerződés követelményei szerint a Vállalkozó vállalja a kivitelezési munkák megvalósítását, és az átvett dokumentumok alkalmasak arra, hogy a Vállalkozó a Szerződésből eredő kötelezettségeit szerződésszerűen teljesíteni tudja.
Fentiek alapján a Vállalkozó kijelenti, hogy a Szerződés szerinti munkákat megismerte, az arra adott ajánlata teljes körű, és tudomásul veszi, hogy a nem megfelelő felmérésből, vagy egyéb, pl. számítási hibából adódó többletmunkák miatt megtérítési igénnyel a Megrendelővel szemben nem jogosult fellépni. Vállalkozó kijelenti azt is, hogy a munkák nem megfelelő ismeretére visszavezethető okok miatt semmilyen egyéb többlet-követeléssel sem léphet fel, késedelmét ezzel nem indokolhatja.

IV.

TEljesítés határiDEJE

A Szerződésben foglalt kivitelezési munkák teljesítési véghatárideje jelen Szerződés hatályba lépésétől számított 6 hónap. Felek megállapodnak abban, hogy jelen Szerződés hatálybalépése a „Nyergesújfalu, Vadkörtefa utca földmunkák és tereprendezési munkák”, valamint a „Nyergesújfalu, Vadkörtefa utca ivóvíz és tűzivíz hálózat, szennyvíz hálózat, csapadékvíz csatorna hálózat kialakítása” tárgyú szerződések műszaki átadás-átvételét követően lehetséges (addig a Szerződés függő hatályú). A Szerződés hatálybalépésének napját Xxxxx külön jegyzőkönyvben rögzítik. (2. rész esetében)
Kötbérterhes teljesítési részhatáridők: jelen Szerződésben csak a 4.1. pontban rögzített véghatáridő kötbérterhes.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: „Ptk”) 6:247. § (2) bekezdése alapján határidőben teljesít Vállalkozó, ha az átadás-átvétel a Szerződésben előírt teljesítési határidőn belül megkezdődik. A műszaki átadás-átvétel időtartama legfeljebb harminc nap.
Vállalkozó részére előteljesítés megengedett Megrendelő előzetes tájékoztatása, illetve Megrendelővel történő megállapodás alapján. Az előteljesítés írásbeli visszaigazolása Megrendelő részéről a szerződésszerű teljesítés elfogadására, illetve az ellenérték kifizetésére vonatkozó vállalást jelent.

V. TELJESÍTÉS HELYE és MUNKATERÜLET

5.1. A teljesítés helye: 2536 Nyergesújfalu, Vadkörtefa utca

5.2. A Vállalkozó a kivitelezési munka teljesítésének helyszínét, a munkaterületet előzetesen megtekintette, az állapotot szemrevételezte.

5.3. A Szerződés aláírása és a munkaterület átadása közötti időszakban Vállalkozó felmérési és gyártási munkákat végezhet. Felmérés legalább egy héttel előre egyeztetett helyen, időpontban és tartalommal lehetséges.

VI. A Vállalkozó kötelezettségei

Vállalkozó köteles a Szerződés tárgyát képező kivitelezési munkákat a jelen Szerződés előírásai szerint, valamint a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások és szabványok szerint, műszakilag és minőségileg kifogástalan kivitelben, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, a kötbérterhes teljesítési határidő betartásával, határidőre elkészíteni.
Vállalkozó kötelezettsége a rendelkezésére bocsátott tervek, terviratok, határozatok, szakvélemények, adatok, a munkahelyi állapot kellő szakértelemmel és gondossággal történő átvizsgálása, és ezek alapján Vállalkozó kötelezettsége az, hogy a Szerződés teljesítése során a tőle elvárható szakértelemmel végezze munkáját.
Az elvárható szakértelem és gondosság követelményéhez hozzátartozik az is, hogy Vállalkozó:

a.) elvégezte a munkaterület szemrevételezését, megvizsgálta a kivitelezés helyi viszonyait megszerezte és értékelte az ezekkel kapcsolatos információkat,

b.) a közbeszerzési eljárás során tett ajánlatában figyelembe vette az elvégzendő munkák jellegét, a Szerződés teljesítéséhez szükséges anyagok, termékek, gépek és berendezések beszerzésének, továbbá a Létesítmény megközelítésének, a szállítási útvonalak, az anyagok deponálásának és az esetleges felvonulási létesítmények elhelyezésének lehetőségeit,

c.) általában beszerezte és mérlegelte mindazokat az információkat, amelyekre ajánlatát az előre látható körülményekre – köztük az időjárási körülményekre – és kockázatra is figyelemmel alapozta.

Vállalkozó kötelessége, hogy az átadott műszaki dokumentációt kellő alapossággal áttanulmányozza. Vállalkozó köteles elvégezni minden olyan munkanemet, anyagot, mely a szakszerű kivitelezéshez vagy a Létesítmény rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának megvalósításhoz szükséges, függetlenül attól, hogy az a műszaki tervdokumentációban esetleg külön nem szerepel.

Vállalkozónak rendelkeznie kell jelen Szerződés szerinti építés-szerelési munkára vonatkozó, a nettó Vállalkozói díj összegének megfelelő értékű C.A.R. építési-szerelési biztosítási szerződéssel, korlátlan esetszámmal, amely harmadik fél számára okozott kár biztosítására vonatkozóan legalább 80.000.000 Ft éves kárösszegű és legalább 30.000.000 Ft/káresemény értékű felelősségbiztosítást tartalmaz, korlátlan esetszámmal. Vállalkozó biztosítási kötvénye jelen Szerződés 3. sz. mellékletét képezi.
Vállalkozó köteles beszerezni mindazon engedélyt, jóváhagyást és/vagy jogosítványt az illetékes hatóságoktól, szervektől, vagy közüzemi szolgáltató vállalatoktól, ahol a teljesítési helyszín elhelyezkedik, amelyek szükségesek a jelen Szerződés tárgyát képező kivitelezési munkák teljesítéséhez. Vállalkozó köteles minden anyagot és építési berendezést saját kockázatára és költségére a teljesítés helyszínére szállítani az általa az adott körülmények között legmegfelelőbbnek ítélt szállítási mód igénybevételével. Vállalkozó köteles Megrendelőt kártalanítani, és minden kártérítési követeléssel szemben és ellen mentesíteni, ami az anyagoknak, illetve az építési berendezéseknek a helyszínre történő szállítása közben, az utak, hidak és más forgalmi berendezések esetleges megrongálása következtében felmerülhet. Vállalkozó köteles a rendelkezésére bocsátott felvonulási területet és a megközelítési útvonalakat eredeti állapotuknak megfelelően helyreállítani.
Vállalkozó köteles, a Szerződés teljesítését befolyásoló, és Vállalkozóra kötelező érvényű minden hatályos jogszabálynak megfelelni a munkavégzés területén. Vállalkozó köteles Megrendelőt mindennemű felelősséggel, kárigénnyel, követeléssel, pénzbüntetéssel és kiadással szemben mentesíteni és kártalanítására kötelezettséget vállalni, amely az említett jogszabályoknak Vállalkozó vagy személyzete által - beleértve az alvállalkozókat, azok személyzetét - elkövetett megsértése következtében merült fel.
Vállalkozó folyamatosan gondoskodik arról, hogy a munkaterületen mindenkor betartásra kerüljenek az általános és az adott helyen érvényesülő tűz-, vagyon-, baleset- és munkavédelmi előírások.
Vállalkozó az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: „Épkiv.”) előírásai szerint köteles a kivitelezési munkák munkaterületének átadás-átvételétől kezdve folyamatosan a munkaterület vonatkozásában építési naplót vezetni.
Vállalkozó feladatát képezi a bontott anyagok, hulladékok, egyéb munkája végzése során keletkező szemét rendszeres elszállítása, és Megrendelő telephelyén kívül történő, a hatósági előírásoknak megfelelő lerakóhelyen történő lerakása, annak dokumentálása, továbbá a munkaterületen az anyagmozgatási és takarítási feladatok elvégzése.
Vállalkozó az elkészült elfedésre kerülő szerkezetekről írásban jelentést küld Megrendelő, illetve Megrendelő képviselője vagy a műszaki ellenőr részére az eltakarás előtt legalább 3 munkanappal. Ha Megrendelő, Megrendelő képviselője, illetve műszaki ellenőr az eltakarásról időben nem kapott értesítést, a feltárás miatt felmerült költséget Vállalkozónak kell állnia. Ha Megrendelő, műszaki ellenőr ezen az időn belül nem él ellenőrzési jogával, az utóbb elrendelt feltárás költsége Megrendelőt terheli, kivéve, ha bebizonyosodik, hogy a hiba Vállalkozónak róható fel.
Vállalkozó köteles gondoskodni a Szerződés teljesítéséhez szükséges anyagok, berendezések, eszközök, gépek felhasználásához, behozatalához szükséges engedélyek, tanúsítványok beszerzéséről, esetleges honosításáról, amennyiben releváns. Biztosítania kell továbbá a berendezések, eszközök, gépek kezelési-karbantartási leírását, utasítását magyar nyelven. Vállalkozó csak olyan berendezéseket, eszközöket, stb. szállíthat, építhet be, amelyeknek a karbantartása, szerviz és vevőszolgálata, valamint a pótalkatrész ellátása a törvényi előírásokban meghatározott időtartamig, illetve Vállalkozó által vállalt jótállási időtartamon belül (amelyik a kettő közül hosszabb) zavartalan. Vállalkozó csak olyan anyagokat, berendezéseket, eszközöket, felszereléseket építhet be, használhat fel, melyek felhasználási cél szerinti teljesítmény igazolással/nyilatkozattal rendelkeznek. A berendezésekre vonatkozó esetleges karbantartási szerződéseket Megrendelő köti meg.
Vállalkozó köteles a felhasználásra, beépítésre kerülő anyagok, építési termékek, berendezések műszaki dokumentációjában (például gyártói alkalmazástechnikai, beépítési, szerelési utasításában, építőipari műszaki engedélyében) szereplő előírásokat betartani. Vállalkozó legkésőbb a termékek kivitelezési helyszínre történő szállításától kezdődően a termékekhez kapcsolódó minden műszaki dokumentációt köteles a kivitelezési helyszínen hozzáférhető helyen, rendezetten tartani és megőrizni, és azt Megrendelő, illetve annak képviselői kérésre rendelkezésre bocsátani.
A Szerződést a közbeszerzési eljárás alapján a Vállalkozónak kell teljesítenie. Vállalkozó köteles a Megrendelőnek legkésőbb a Szerződés megkötésének időpontjában valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a Szerződés teljesítésében és – ha a megelőző közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozót még nem nevezte meg – a bejelentéssel együtt nyilatkozni arról, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll kizáró okok (Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdése) hatálya alatt. Vállalkozó a bejelentéssel egyidejűleg köteles az alvállalkozó átláthatósági nyilatkozatának benyújtásával igazolni, hogy az alvállalkozó a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja alapján átlátható szervezetnek minősül. Az alvállalkozó(k) átláthatósági nyilatkozata(i) jelen Szerződés 5. sz. mellékletét képezi. Vállalkozó köteles a Szerződés teljesítésének időtartama alatt a Megrendelőnek minden további, a teljesítésbe bevonni kívánt alvállalkozót előzetesen bejelenteni, és a bejelentéssel együtt nyilatkozni arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll kizáró okok hatálya alatt, illetve az alvállalkozó átláthatósági nyilatkozatát benyújtani.

Vállalkozó az alábbi alvállalkozó(ka)t veszi igénybe a Szerződés teljesítéséhez:

D-A Plan Kft., Xxxxxxxx Xxxxxx, 2541 Lábatlan Öreghegy dűlő 948/3.

Vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozóért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna, a jogosulatlanul igénybevett alvállalkozó tevékenységéért pedig a Ptk. 6:148. § (2) bekezdése szerinti kártérítési felelősséggel tartozik, vagyis alvállalkozó jogosulatlan igénybevétele esetén felelős minden olyan kárért is, amely az adott alvállalkozó igénybevétele nélkül nem következett volna be.
A Vállalkozó teljesítéshez az alkalmasságának igazolásában részt vett szervezetet a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerint az eljárásban bemutatott kötelezettségvállalásnak megfelelően, valamint a Kbt. 65. § (9) bekezdésében foglalt esetekben és módon köteles igénybe venni, valamint köteles a teljesítésbe bevonni az alkalmasság igazolásához bemutatott szakembereket. E szervezetek vagy szakemberek bevonása akkor maradhat el, vagy helyettük akkor vonható be más (ideértve az átalakulás, egyesülés, szétválás útján történt jogutódlás eseteit is), ha Vállalkozó e szervezet vagy szakember nélkül vagy a helyette bevont új szervezettel vagy szakemberrel is megfelel - amennyiben a közbeszerzési eljárásban az adott alkalmassági követelmény tekintetében bemutatott adatok alapján az ajánlatkérő szűkítette az eljárásban részt vevő gazdasági szereplők számát, az eredeti szervezetekkel vagy szakemberrel egyenértékű módon megfelel - azoknak az alkalmassági követelményeknek, amelyeknek Vállalkozó a közbeszerzési eljárásban az adott szervezettel vagy szakemberrel együtt felelt meg.

Vállalkozó az alábbi szakembereket veszi igénybe a Szerződés teljesítéséhez:

Xxxxxxxx Xxxxxx

Végzettség/képzettség: építészmérnök, MV-KÉ 11-5324, 60 hónap többlettapasztalat

A közbeszerzési eljárás során a Vállalkozó által bemutatott valamely szervezet vagy szakember bevonásától nem lehet eltekinteni olyan esetben, ha a szerződés sajátos tulajdonságait figyelembe véve az adott személy (szervezet) igénybevétele a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor meghatározó körülménynek minősült. Ilyen esetben csak a jogutódlás olyan eseteiben változhat a bevont szervezet, ha az új szervezet az értékeléskor figyelembe vett minden releváns körülmény tekintetében az eljárásban bemutatott szervezet jogutódjának tekinthető. Az értékeléskor meghatározó szakember személye csak a Megrendelő hozzájárulásával és abban az esetben változhat, ha az értékeléskor figyelembe vett minden releváns körülmény tekintetében az értékelttel egyenértékű szakember kerül bemutatásra.
Vállalkozó visel valamennyi felelősséget a munkaterületen dolgozók magatartásával, a helyi közlekedéssel, a felvonulási és építési terület vagyonvédelmével, munkavédelmével és tűzvédelmével kapcsolatban illetve felelős az azokkal kapcsolatos rendelkezések betartásáért. Vállalkozó által foglalkoztatott személyeknek a munkaterületen tartania kell magát az érvényes szabályokhoz, előírásokhoz, továbbá teljesítenie kell Megrendelő helyszíni vezetésének utasításait. Az előírások megsértése esetén Vállalkozó köteles Megrendelő felszólítására az érintett személyeket a kivitelezés területéről eltávolítani és más alkalmas személyekkel pótolni.
A Vállalkozó csak olyan munkavállalókat foglalkoztathat a Megrendelő területén, akiknek érvényes személyi okmányaik, munkavállalási engedélyük van, a Vállalkozónál (ill. alvállalkozóinál) bejelentett módon dolgoznak, szakmailag, egészségügyileg alkalmasak a munkavégzésre, és – igazoltan - megfelelő munka-, baleset-, és tűzvédelmi oktatásban részesültek. A Vállalkozó kötelessége biztosítani, hogy a munkaterületen az általa foglalkoztatott munkavállalók (alvállalkozók is) munkavégzésre alkalmas állapotban és kulturált (egyforma) munkaruhában jelenjenek meg a kijelölt munkaterületen.
Vállalkozó köteles a jelen Szerződés rendelkezéseit és a Szerződés tárgyára vonatkozó előírásokat az alvállalkozókkal kötött szerződésben is megfelelően érvényesíteni, ezen rendelkezések és előírások alvállalkozók általi betartásáért a Vállalkozó a Megrendelővel szemben felelősséggel tartozik. A Vállalkozó a Megrendelővel szemben egyebekben teljes mértékben felel az alvállalkozói minden tevékenységéért és cselekedetéért.
Vállalkozó köteles megtenni minden szükséget lépést a környezet védelmére a munkaterületen és a megközelítési útvonalain, továbbá biztosítania kell, hogy személyek, közvagyon vagy egyebek sérülését, kárát Vállalkozónak felróható okból bekövetkező légszennyezés, zaj, vagy egyéb ne eredményezze. Vállalkozó szükség szerint köteles beszerezni az illetékes környezetvédelmi hatóságtól a munka végzéséhez kötött engedélyeket. (munkaidőben megengedett zajkibocsátási határértékek, veszélyes anyagok lerakására, tárolására, szállítására vonatkozó engedélyek, stb.)
Vállalkozó köteles a rendelkezésére bocsátott területeket (pl. anyagtárolásra) és megközelítési utakat eredeti állapotuknak megfelelően helyreállítani, és a műszaki átadás átvételi eljárás lezárását követően Megrendelő részére visszaadni.
Vállalkozó a kiviteli munkákat jelen Szerződésben rögzített időtartam és feltételek figyelembe vételével köteles végezni. Vállalkozónak a kiviteli munkák végzése során külön figyelemmel kell lennie a 322/2015. (X.30.) Korm. rendeletben és az Épkiv-ben előírt feltételek betartására.

VII. Megrendelő kötelezettsége, ellenőrzési jogköre

7.1. Megrendelő átadja a kiviteli tervdokumentációt, mely műszaki tartalmát tekintve megfelel mindazon dokumentumoknak, tervnek, költségvetési kiírásnak, amelyek az ajánlattétel időszakában Vállalkozó rendelkezésére állt. A jóváhagyott kiviteli tervdokumentációt érintő későbbi, a Szerződés létrejötte utáni észrevételek és határidő módosításra - elfogadásuk esetén is - csak akkor adnak alapot, ha az észrevételek indoka az ajánlattétel időpontjáig kellő gondosság mellett sem volt felismerhető.

7.2. Megrendelő belépést biztosít a helyszínre, valamint minden egyéb területre, ahol erre értelemszerűen szükség van a munka megfelelő kivitelezése érdekében, továbbá a Létesítmény üzembe helyezésének és garanciális vizsgálatának lefolytatásainak feltételeit biztosítja, mely az üzemeltetői körben szükségessé válnak amennyiben releváns.

7.3. Megrendelő biztosítja a kivitelezéshez szükséges munkaterületet, valamint - külön egyeztetett feltételek és a Szerződés alapján - a szükséges energia és közmű feltételeket. Megrendelő víz vételi lehetőséget kijelölt csapról, elektromos csatlakozást a kijelölt főelosztóból biztosít szabványos kapcsolószekrénnyel. A csatlakozások kiépítése a Vállalkozó feladata és költsége.

7.4. A műszaki ellenőr jogosult a felhasználásra kerülő anyagok, eszközök, berendezések, felszerelések, a munkavégzés és az elkészült munkák, valamint a kapcsolódó dokumentumok ellenőrzésére. A műszaki ellenőr ellenőrzési joga gyakorlásához szakértőt is igénybe vehet. Megrendelő igazolt szakértője a munkahelyen csak a műszaki ellenőr jelenlétében, vele együttesen jogosult eljárni.

Műszaki ellenőr:

Név: ………………

Cím: ………………

Elérhetőség: ………………

7.5. Vállalkozó nem mentesül a felelősség alól azon a címen, hogy Megrendelő az ellenőrzést elmulasztotta, vagy nem megfelelően végezte.

7.6. Ha egy anyag vagy a munka valamely része nem megy át a vizsgálaton és/vagy ellenőrzésen, Vállalkozó az érintett anyagot vagy a munka megfelelő részét köteles saját költségén vagy kijavítani, vagy kicserélni, és a vizsgálatot és/vagy ellenőrzést megismételni.

VIII. A vállalkozói díj, fizetési feltételek

A Vállalkozót a Szerződésben meghatározott kivitelezési munkák megvalósításért a Megrendelőt < 170 082 015> Ft + ÁFA, azaz <egyszázhetvenmillió nyolcvankettőezer tizenöt> Ft vállalkozói díj (a továbbiakban: „Vállalkozói díj”) illeti meg. A Vállalkozói díjra eső mindenkori ÁFA a hatályos jogszabályoknak megfelelően fizetendő.

A beszerzés tárgyát képező építési beruházás építési engedélyköteles, így az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ún. „fordított ÁFA” hatálya alá tartozik.

A Vállalkozói díj a befejezési határidőre prognosztizált, egyösszegű átalányár, mely fedezetet nyújt mindazon munkák elvégzésére és azok költségeire, melyet jelen Szerződés Vállalkozó kötelezettségeként felsorolt, és melyek szükségesek a Szerződés tárgyában meghatározott kivitelezési munkák komplett megvalósításához, figyelembe véve a helyszíni körülményeket és adottságokat.

A Vállalkozói díjért a Vállalkozó teljes körűen és hiánytalanul vállalkozik a Szerződés tárgyának a megvalósítására. A Vállalkozói díj a Vállalkozó jelen Szerződésben foglalt kötelezettségei teljesítésével összefüggő, azzal járó valamennyi költséget, járulékot és díjat fedezi. A Vállalkozói díj magában foglalja valamennyi anyag- és munkadíjköltséget és a vállalkozás teljesítésével kapcsolatban felmerült egyéb költséget, függetlenül azok jogcímétől. A Vállalkozó a Vállalkozói díjon kívül a Szerződés teljesítése során a Megrendelő felé semmilyen más jogcímen nem jogosult költséget elszámolni.
A részszámlákhoz kapcsolódó szakaszteljesítés semmilyen értelemben nem minősül részteljesítésnek. A szakaszteljesítéssel a Megrendelőre semmilyen jog vagy kötelezettség nem száll át. A Megrendelő a végleges műszaki átadás-átvételi eljárás alkalmával jogosult a szakaszteljesítéskor átvett munkarészeket ismételten felülvizsgálni. A szakaszteljesítéshez szükséges rész-teljesítésigazolás kiadásakor a Megrendelő jogosult az észlelt hibák jegyzőkönyvben történő rögzítésére.
Megrendelő kijelenti, hogy a 8.1. pont szerinti építőipari kivitelezési munkák ellenértékének pénzügyi fedezetével rendelkezik.
A számlák kifizetése a Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdése, vagy amennyiben Vállalkozó a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe, a Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdésétől eltérően a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. és 32/B §-a szerint történik. A Szerződésre irányadó a Kbt. 135. § (1)-(6) bekezdésében foglaltak.
Számlákban csak a véglegesen beépített és elkészült munkák kerülhetnek elszámolásra. Számlák kizárólag a hiba és hiánymentes részleges, illetve végleges műszaki átadás-átvételek és amennyiben releváns, jogszabályok által megkövetelt hatósági, szakhatósági, közműszolgáltatói és egyéb engedélyek, előzetes állásfoglalások, nyilatkozatok beszerzését és Megrendelő részére történő átadását követően nyújthatóak be. Megrendelő csak olyan számlát fogad be, amely számla összege megfelel a teljesített műszaki tartalomnak.
Vállalkozó 3 db részszámlát és 1 db végszámlát jogosult benyújtani az alábbi fizetési ütemezésnek megfelelően minden esetben a Kbt. 135. § (1)-(2) bekezdése szerint az ajánlatkérő által igazolt teljesítés után:

Vállalkozó a vállalkozói díjról 3 db részszámlát és 1 db végszámlát nyújthat be, minden esetben a Kbt. 135. § (1)-(2) bekezdése szerint az ajánlatkérő által igazolt teljesítés után.

Az egyes részszámlák a beruházás általános forgalmi adó nélküli szerződéses értékének 25%-os mértékű teljesítését követően nyújthatók be, a végszámla pedig a beruházás általános forgalmi adó nélküli szerződéses értékének 100 %-os mértékű teljesítését követően, a vállalkozói díj 25-25%-os, illetve a végszámla esetében 25%-os összegében.

- az 1.-0.xx. részszámlák az építési beruházás általános forgalmi adó nélküli szerződéses értékének 25-50-75 %-os teljesítésekor nyújtható be a vállalkozói díj 25%-ának megfelelő összegében (részszámlánként),

- a végszámla az építési beruházás általános forgalmi adó nélküli szerződéses értékének 100%-os teljesítésekor nyújtható be a vállalkozói díj 25%-ának megfelelő összegében.

A részszámla összegét az Ajánlatkérő által teljesítésigazolással elismert szerződés szerinti teljesítés mértékének megfelelően kell meghatározni, úgy, hogy a részszámla szerinti nettó ellenszolgáltatás a szerződés megvalósult értékét nem haladhatja meg.

A számlák kifizetése a Ptk. 6:130. § (1)-(3) bekezdése alapján 30 napos fizetési határidővel, banki átutalással történik, vagy amennyiben nyertes Ajánlattevő a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe, a Ptk. 6:130. § (1)-(3) bekezdésétől eltérően a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. és 32/B. §-a szerint történik. A szerződésekre irányadó a Kbt. 135. § (1)-(6) bekezdésében foglaltak. A késedelmi kamat mértékére a Ptk. 6:155. §-a vonatkozik. A kifizetésre alkalmazandó a 2011. évi CXCV. törvény 41. § (6) bekezdésében foglaltak.

A számlák benyújtásának feltétele a Megrendelő által írásban kiadott teljesítésigazolás.
A számlák mellé az alábbi mellékleteket kell csatolni, amennyiben releváns: igazoló jegyzőkönyv(ek), a műszaki ellenőr, illetve Megrendelő által kiadott az adott rész-teljesítésigazolások (Vállalkozónak igazolnia kell a szakaszteljesítés megtörténtét, a kivitelezés készültségi fokát a költségvetés tételei alapján). A nem megfelelően kiállított és esetlegesen hiányos számlát Megrendelő nem fogadja be, Vállalkozónak visszaküldi. A számlákat 3 példányban kell benyújtani, a számlákon feltüntetendő egyéb adatokat a felek előzetesen leegyeztetik.
A Megrendelő részéről a teljesítések igazolására az alábbi személy, jogosult: <…>
Végszámla a műszaki tartalomban rögzített valamennyi munka hibátlan és hiánytalan elvégzése után nyújtható be. A végszámla benyújtásának feltétele a szükséges műbizonylatok, kivitelezői nyilatkozatok és a megvalósítási dokumentáció, illetve az Épkiv. 33. § (1) és (3) bekezdése szerinti dokumentumok Megrendelőnek történő átadása, valamint a jelen Szerződés 6.22. pont szerinti kötelezettség teljesítése. Ezzel a szerződő felek kifejezetten vállalják, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésének részleteiről (pl. a teljesítésigazolás, az átadás-átvétel, a dokumentáció átadása, birtokbaadás szabályairól) a Korm. rendeletben leírtaknál szigorúbb feltételekben állapodnak meg.
Megrendelő a Kbt. 135. § (9) bekezdése alapján a - általános forgalmi adó nélkül számított – vállalkozói díj 5 %-ának megfelelő mértékű előleget biztosít, melynek igénybevétele nem kötelező. Vállalkozó az előleg kifizetését követően a hatályos jogszabályoknak megfelelő előlegszámlát kell kibocsátania. Vállalkozó az előleg összegét csak a szerződés tárgyát képező munkákra használhatja fel. Az előleg a 322/2015 (X. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése alapján, legkésőbb az építési munkaterület átadását követő 15 napon belül kerül kifizetésre. Az előleggel a 2.-3. részszámlában kell elszámolni.
Késedelmes fizetés esetén Megrendelő a Ptk. 6:155. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelő mértékű késedelmi kamat megfizetésére kötelezhető.
Megrendelő felhívja Vállalkozó figyelmét, hogy a jelen Szerződés tárgyában rögzített munkák kifizetése közpénzek felhasználásával történik.
Megrendelő előírja, hogy Vállalkozó nem fizethet, illetve számolhat el a Szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, melyek a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és melyek Vállalkozó adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak. A Vállalkozó vállalja, hogy a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét a Megrendelő számára megismerhetővé teszi és a 143. § (3) bekezdése szerinti ügyletekről a Megrendelőt haladéktalanul értesíti.
A külföldi adóilletőségű Vállalkozó köteles a szerződéshez arra vonatkozó meghatalmazást csatolni, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság közvetlenül beszerezhet a nyertes ajánlattevőre vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül. Amennyiben az előírás releváns a meghatalmazás jelen Szerződés 6. sz. mellékletét képezi.
Vállalkozó kijelenti, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja alapján átlátható szervezetnek minősül. Vállalkozó vállalja, hogy jelen pontban tett nyilatkozatában foglaltak változása esetén – az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 50. § (1a) bekezdésében foglaltak terhe mellett - Megrendelőt haladéktalanul tájékoztatja.

IX.

A szolgáltatás átvétele: a teljesítés

A Vállalkozó köteles a kivitelezési munkákat a jelen Szerződés 4.1. pontjában meghatározott teljesítési határidőre hiba- és hiánymentesen teljesíteni.
Jelen Szerződés szerinti szakaszteljesítéseket a Megrendelő részleges műszaki átadás-átvételi eljárás keretében veszi át, melyre a Felek által rögzített eltérésekkel a Szerződés IX. fejezetében foglaltak az irányadóak.
Vállalkozó a kivitelezési munkák befejezéséről, a készre jelentés formájában, a műszaki átadás-átvételi eljárás megkezdésére tervezett időpont előtt legalább 8 nappal értesíti Megrendelőt, valamint a műszaki ellenőrt, megjelölve az átadás-átvételt megelőző előzetes bejárás megkezdésének napját is.
Ha a Vállalkozó írásbeli értesítésére (készre jelentés) a Megrendelő a Szerződésben az átadás-átvételi eljárás megkezdésére meghatározott határidőt követő tizenöt napon belül nem kezdi meg az átadás-átvételi eljárást, vagy megkezdi, de a Szerződésben - a Ptk. 6:247. § (2) bekezdésére figyelemmel - meghatározott határidőben nem fejezi be, a Vállalkozó kérésére a teljesítésigazolást köteles kiadni.
A műszaki ellenőr az értesítésben megjelölt időpontban, a felajánlott munkát, vagy a szolgáltatást, a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül megvizsgálja abból a szempontból, hogy a teljesítés ellenőrzésére, próbaüzemre, vagy átadás-átvételre alkalmas-e.
Ha a műszaki ellenőr megállapítja, hogy a munkák befejeződtek és szemrevételezéssel azt is, hogy a kivitelezés megfelel a törvényes és a szerződéses kellékeknek, értesíti Megrendelőt és Vállalkozót, hogy a műszaki átadás-átvételi eljárás lefolytatásának nincs akadálya. Ellenkező esetben az építési naplóban vagy ahhoz mellékletként csatolt utasításban meghatározza azokat a javításokat és hiánypótlásokat, amelyeket a szolgáltatás átvételre alkalmassá tételéhez a javítási időszakban még el kell végezni. A teljesítés csak a hibák kijavítása után fogadható el. A műszaki ellenőr a javítási időszakban is ellenőrzi a javítás és a hiánypótlási munkák elvégzését. Az átadás-átvételi eljárás megkezdését Megrendelő tűzi ki.
A műszaki átadás-átvételi eljárásról Vállalkozó Megrendelővel közösen jegyzőkönyvet készít, melyben az átadás-átvételi eljárás eredményes, vagy eredménytelenné nyilvánítása szempontjából döntő fontosságú tényeket rögzítik azzal a követelménnyel, hogy magából a jegyzőkönyv tartalmából is kiderüljön, eredményes vagy eredménytelen volt-e az átadás-átvételi eljárás. A műszaki átadás-átvételi eljárás megállapításait jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

- a még fennálló hibák, hiányosságok felsorolását,

- az átadás-átvételre meghívott és nyilatkozattételre jogosultak, illetve kötelezettek nyilatkozatait,

- Vállalkozó nyilatkozatát terv és a vonatkozó szabványok szerinti kivitelezésről,

- a megállapított hibák, hiányosságok kijavításának, pótlásának határidejét és

- az érvényesíteni kívánt igényeket.

9.7. Megrendelő csak hiány- és hibamentes teljesítés átvételére köteles. Megrendelő olyan kisebb hibák, hiányok fennállása esetén, amelyek sem önmagukban, sem a kijavításukkal (pótlásukkal) járó munkák folytán a rendeltetésszerű használatot nem akadályozzák, a munka- és egészségvédelmet nem veszélyeztetik, a műszaki átadás átvételi eljárást lefolytatja, a munkákat átveszi. Az átadás-átvételi eljárás során a hibák, hiányok kijavítását, pótlását Vállalkozó Megrendelő által megjelölt időpontra köteles teljesíteni. Megrendelő a szerződésszerű teljesítés igazolására, számla befogadására az átadás-átvételi eljárás során rögzített hibák teljes körű kijavítását, hiányok pótlását követően kötelezett.

Vállalkozó a Szerződés tárgyát képező gépészeti berendezéseket beszabályozott, üzembe helyezett állapotban adja át, ide értve azt – ha az szükséges - az adott gépészeti berendezés hatósági adatbázisban való regisztrációját, bejelentését is.
A sikeresnek minősülő műszaki átadás-átvételi eljárásról felvett jegyzőkönyv aláírását követően megtörténhet a birtokba vétel. Sikeres műszaki átadás-átvétel esetén Megrendelő köteles 15 napon belül a birtokbaadási eljárást lefolytatni abban az esetben is, ha a Létesítmény a vállalkozási szerződéstől független okok miatt használatbavételre még nem alkalmas. A tényleges átvétellel egyidejűleg száll Megrendelőre a Létesítménybe beépített anyagok és eszközök tulajdonjoga, és a kárveszélyviselés terhe. Vállalkozó a beépített anyagok, eszközök tulajdonjogának Megrendelőre történő átszállásáért szavatosságot és felelősséget vállal. Amennyiben Megrendelő irányába tulajdonjogi igényt érvényesítenek, Megrendelő jogosult az igényt közvetlenül Vállalkozóra hárítani.
A munka során beépítésre kerülő anyagok, berendezések, tulajdonjoga akkor száll át Megrendelőre, amikor a külön megvalósuló létesítmények, vagy épületrészek sikeres próbaüzemét követő műszaki átadás-átvételi eljárás szabályszerűen megtörtént az adott Létesítmény vonatkozásában, a birtokba vétel Megrendelő részéről rögzítésre került.
Felek jelen Szerződésben Tartalékkeretet nem határoznak meg.

Szerződés MÓDOSÍTÁSa, hatálya, megszüntetése

A jelen Szerződést a Felek csak közös megegyezéssel, írásban, a Kbt. 141. §-a, illetve a Ptk. 6:191. §-a szerint módosíthatják.

10.2. A jelen Szerződés mindkét fél általi aláírása napján lép hatályba.

10.3. A Megrendelő és a Vállalkozó a szerződés megkötését követő tizenötödik napig az árazott költségvetés tételei tekintetében egyeztetést folytathat, amely során a beépítésre kerülő egyes tételeket véglegesíthetik. A felek az egyeztetésen csak a Vállalkozó által az ajánlatában megjelölt építőanyagokkal, termékekkel műszakilag egyenértékű vagy magasabb minőségű helyettesítő termékben egyezhetnek meg.

10.4. A Szerződés felmondása Megrendelő részéről

10.4.1. Megrendelő minden egyéb joga csorbítása nélkül jogosult Vállalkozóhoz intézett és a felmondás okait felsoroló nyilatkozattal, azonnali hatállyal jogosult felmondani a jelen Szerződést az alábbi esetekben:

Vállalkozó súlyos szerződésszegése esetén, feltéve, hogy a szerződésszegést, illetve az azzal okozott sérelmet Megrendelő írásbeli felhívásától számított 15 napon belül sem orvosolja vagy a jogsértés jellegéből következően az előbbi határidőn belüli orvoslás nem lehetséges;

a késedelmi kötbér kumulált összege meghaladja a 12.3 pontban meghatározott mértékét.

ha Vállalkozó fizetésképtelenné vált;

ha Vállalkozóval szemben jogerősen elrendelték a felszámolási eljárást, vagy elhatározta végelszámolását;

ha Vállalkozóval szemben jogerős elmarasztaló határozatot hoznak Vállalkozó szakmai tevékenységét érintő szabálysértés vagy bűncselekmény miatt.

A fenti (i) - (v) pontok szerinti események bekövetkeztéről Vállalkozó haladéktalanul köteles írásban bejelentést tenni Megrendelő felé.

10.4.2. A Megrendelő a Szerződést felmondhatja, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - a szerződéstől elállhat, ha:

feltétlenül szükséges a Szerződés olyan lényeges módosítása, amely esetében a Kbt. 141. § alapján új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni;

a Vállalkozó nem biztosítja a Kbt. 138. §-ban foglaltak betartását, vagy a Vállalkozó személyében érvényesen olyan jogutódlás következett be, amely nem felel meg a Kbt. 139. §-ban foglaltaknak; vagy

az EUMSZ 258. cikke alapján a közbeszerzés szabályainak megszegése miatt kötelezettségszegési eljárás indult vagy az Európai Unió Bírósága az EUMSZ 258. cikke alapján indított eljárásban kimondta, hogy az Európai Unió jogából eredő valamely kötelezettség tekintetében kötelezettségszegés történt, és a bíróság által megállapított jogsértés miatt a Szerződés nem semmis.

10.4.3. A Megrendelő köteles a Szerződést felmondani, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - attól elállni, ha a Szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a Vállalkozó tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.

10.4.4.A Megrendelő jogosult és egyben köteles a Szerződést felmondani - ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a Szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon -, ha

a Vállalkozóban közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel;
a Vállalkozó közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel

A fenti ügyletekről Vállalkozó köteles Megrendelőt haladéktalanul értesíteni. A fentiek szerinti felmondás esetén Vállalkozó a Szerződés megszűnése előtt már teljesített feladat szerződésszerű pénzbeli ellenértékére jogosult.

10.4.5. Amennyiben a Megrendelő felmondásakor bármely munkarész kivitelezése folyamatban van, a Megrendelőnek az adott munkarész tekintetében vállalkozói díjfizetési kötelezettsége nem keletkezik, azonban a részére a teljesítés körében esetlegesen már átadott anyagokat a Vállalkozó részére vissza kell adnia.

10.4.6. A Megrendelő felmondása esetén a Megrendelő és a Vállalkozó köteles a Szerződés megszűnése előtt már teljesített munkarészekkel elszámolni.

10.4.7. Megrendelő jelen Szerződést azonnali hatállyal, rendkívüli felmondással szünteti meg, amennyiben az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 25. §- ban szereplő kizáró okok valamelyike a Vállalkozóval szemben jelen Szerződés aláírását követően bekövetkezik, illetve az előbbieken túl kártalanítás nélkül, amennyiben a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (12) bekezdése alapján Vállalkozó jelen Szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek.

10.5. A Szerződés felmondása Vállalkozó részéről

Vállalkozó minden egyéb joga csorbítása nélkül jogosult Megrendelőhöz intézett és a felmondás okait felsoroló nyilatkozattal, azonnali hatállyal felmondani a jelen Szerződést vagy annak egy részét Megrendelő súlyos szerződésszegése esetén, feltéve, hogy Megrendelő a szerződésszegést, illetve az azzal okozott sérelmet Vállalkozó írásbeli felhívásától számított 15 napon belül sem orvosolja vagy a jogsértés jellegéből következően az előbbi határidőn belüli orvoslás nem lehetséges.

10.6. Megrendelő a Szerződéstől elállhat, és kártérítést követelhet, amennyiben

a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy Vállalkozó a kivitelezési munkát csak olyan számottevő késéssel tudja elvégezni, hogy a teljesítés emiatt Megrendelőnek már nem áll érdekében;
a kivitelezési munka végzése során felmerülő körülményekből arra következtetett, hogy a teljesítés hibás lesz, a fogyatékosság kiküszöbölésére megfelelő határidőt tűzött, amely sikertelenül telt el.

XI.

Kimentő ok (vis maior) és Kártalanítás

11.1. Vis maiornak minősítendő minden olyan esemény, amely kívül esik Vállalkozó vagy Megrendelő (a helyzettől függően) ellenőrzésén, és amely nem volt elkerülhető az érintett felek ésszerű körültekintése ellenére sem, és amelyek a következőket ölelik fel, de nem korlátozódnak ezekre:

(a) háború, ellenségeskedés vagy harci műveletek (hadiállapot kihirdetésével, vagy anélkül) invázió, külső ellenséges cselekedet, polgárháború;

(b) felkelés, forradalom, lázadás, zendülés, államhatalom polgári vagy katonai bitorlása, összeesküvés, zavargás, polgári felkelés, terrorista cselekmények;

(d) földrengés, földcsuszamlás, vulkáni tevékenység, tűz, árvíz, szökőár, tájfun vagy ciklon, hurrikán, vihar, villámcsapás vagy más szélsőséges időjárási feltételek, nukleáris és nyomáshullámok vagy egyéb természeti vagy fizikai katasztrófák;

(e) Vállalkozó köteles ajánlott levélben értesíteni Megrendelőt a vis maior tényéről, felmerülésének okáról, várható időtartamáról. A Szerződésben foglalt határidő a vis maior idők időtartamával meghosszabbodik.

11.2 Vállalkozó nem szankcionálható teljesítési biztosítékának elkobzásával, kötbér kirovásával vagy a Szerződéstől nem teljesítés okán történő elállással, ha Vállalkozó késedelmét a Szerződés teljesítésében és más Szerződés szerinti kötelezettségének elmulasztását Vis Maior bekövetkezése okozta.

11.3. Vállalkozó köteles Megrendelőt, megbízottjait, vállalkozóit és alkalmazottait, kártalanítani és mentesíteni Vállalkozó vagy alvállalkozói, vagy ezek alkalmazottai vagy tisztviselői mulasztása, tevékenysége következtében keletkezett valamennyi kárral, veszteséggel kapcsolatban. Köteles mentesíteni Megrendelőt mindennemű peres eljárás, kereset vagy közigazgatási eljárás, kártérítés, követelés, költség és kiadás (beleértve az ügyvédi költségeket és kiadásokat is) tekintetében, kivéve, ha a bekövetkezett kárt Megrendelő vagy annak képviselőinek (Üzemeltető, Lebonyolító) mulasztása idézte elő.

11.4. Megrendelő köteles Vállalkozót és annak alkalmazottait, tisztviselőit és alvállalkozóit kártalanítani és mentesíteni Megrendelő tulajdonában (az át nem vett munka kivételével) tűz, robbanás vagy az építési felelősségbiztosításból fedezhető összeget meghaladó, más veszélyek következtében keletkezett veszteség vagy kár tekintetében, feltéve, hogy az ilyen tüzet, robbanást vagy más veszélyt nem Vállalkozó valamely cselekménye vagy mulasztása okozta.

11.5. A kártérítésre jogosult fél köteles a keletkezett veszteség vagy kár enyhítése érdekében minden ésszerű intézkedést megtenni. Ha az illető fél elmulasztja az említett intézkedések megtételét, ennek megfelelően csökkenni fog a másik fél kártérítési kötelezettsége.

XII.

Kötbér, biztosíték, Szavatosság, JÓTÁLLÁSI FELTÉTELEK

Felek megállapodnak abban, hogy ha Vállalkozó neki felróható okból a Szerződésben meghatározott teljesítési határidőt elmulasztja, illetőleg nem szerződésszerűen teljesít, vagy Megrendelő a szerződéstől eláll vagy felmondja, úgy Megrendelő kötbérigényt, illetve a kötbért meghaladó kárigényt érvényesíthet.

Amennyiben a Vállalkozó neki felróható okból a Szerződés IV. fejezetében meghatározott teljesítési határidőket nem tartja be, úgy a Megrendelő késedelmi kötbérigényt, illetve a kötbért meghaladó kárigényt érvényesíthet. A késedelmi kötbér a jelen Szerződés 4.1. és 4.2. pontjában meghatározott teljesítési határidő ill. részhatáridő eredménytelen lejárta utáni első naptól jár.
A Vállalkozó késedelmes teljesítése esetén – ide értve a teljesítési véghatáridőt és a kötbérterhes részhatáridőt is – késedelmi kötbért köteles fizetni a Megrendelőnek, ha a késedelem olyan okból áll elő, amelyért Vállalkozó felelős. A késedelmi kötbér mértéke a nettó vállalkozási díj 0,5%-a/késedelmes nap, a késedelmi kötbér maximuma 30 naptári nap. Megrendelő a 30 naptári napot meghaladó késedelem esetén, amennyiben a teljesítés még nem kezdődött meg, úgy elállhat a szerződéstől, amennyiben a teljesítés már megkezdődött, úgy azonnali hatállyal felmondhatja a szerződést. A kötbér érvényesítése a vállalkozási díj fizetményébe történő beszámítással történik a Kbt. 135. § (6) bekezdése szerint.
Ha a szerződés olyan okból hiúsul meg, amelyért a Vállalkozó felelős, ideértve azt az esetet is, ha a végteljesítési határidő 30 naptári napot meghaladó késedelmet szenved (a végteljesítési határidő 30 naptári napot meghaladó késedelme esetén a szerződés meghiúsultnak tekintendő), úgy Vállalkozó a nettó vállalkozási díj 15%-a szerinti összegű meghiúsulási kötbér fizetésére köteles, melynek esedékessége a meghiúsulás napja(az a nap, amelyen a végteljesítési határidő 30 naptári napot meghaladó késedelmet szenved). Megrendelő meghiúsulás (azaz a végteljesítési határidő 30 naptári napot meghaladó késedelme) esetén, amennyiben a teljesítés még nem kezdődött meg, úgy elállhat a szerződéstől, amennyiben a teljesítés már megkezdődött, úgy azonnali hatállyal felmondhatja a szerződést. A teljesítés elmaradása esetére kikötött meghiúsulási kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja (Ptk. 6:187.§ (1) bekezdése).

A Szerződés 10.4. és 10.6. pontjaiban meghatározott felmondás, illetőleg elállás esetén a Megrendelő meghiúsulási kötbért követelhet, és követelheti az okozott kár megtérítését.

A jelen Szerződésben meghatározott kötbér lejárt követelésnek minősül, a Megrendelő az esedékes számlából azt levonhatja. Ha a számlából történő levonásra nincs lehetőség, vagy a számla összege nem nyújt fedezetet a teljes követelésre, akkor az esedékes összeget a Vállalkozó Megrendelő kötbérszámlájának kézhezvételét követően köteles 10 naptári napon belül a Megrendelőnek átutalni.
Teljesítési biztosíték: A szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítékaként (a továbbiakban: teljesítési biztosíték) a szerződés szerinti, általános forgalmi adó nélkül számított ellenszolgáltatás 5%-ának megfelelő összegű teljesítési biztosíték nyújtandó. A biztosíték a Kbt. 134. § (6) bekezdés a) pontja alapján a nyújtható.

A teljesítési biztosítéknak a szerződéskötéstől a szerződés teljesítéséig rendelkezésre kell állnia a Kbt. 134. § (4) bekezdésének megfelelően.

Jótállási (jólteljesítési) biztosíték: A szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos igények biztosítékaként (a továbbiakban: jótállási biztosíték) a szerződés szerinti, általános forgalmi adó nélkül számított ellenszolgáltatás 5%-ának megfelelő összegű jótállási biztosíték nyújtandó. A biztosíték a Kbt. 134. § (6) bekezdés a) pontja alapján nyújtható.

A teljesítési biztosítékot a szerződés hatálybalépésekor, a jótállási biztosítékot a jótállási kötelezettség kezdetét követő 15 napon belül kell rendelkezésre bocsátani. (A teljesítési biztosíték és a jótállási biztosíték a továbbiakban együttesen: biztosíték).

A teljesítési biztosíték az átadás-átvételi eljárás lezárását követő 30 napon belül jár vissza a Vállalkozónak, azzal, hogy a teljesítési biztosíték visszafizetésének-, illetőleg felszabadításának dátuma nem lehet korábbi, mint a jótállási biztosíték vállalkozó általi nyújtásának dátuma.

Amennyiben a Vállalkozó a jótállási biztosítékot a teljesítésigazolás kiállításával egyidejűleg rendelkezésre bocsátja, úgy a teljesítési biztosíték felszabadításra kerül.

A teljesítési biztosíték kedvezményezettje Megrendelő. A teljesítési biztosíték a Szerződés megkötésétől a teljesítési határidőig szól, a lejáraton túl 30 napig tartó érvényességgel, lehívhatósággal, azzal, hogy a határidőben megvalósuló sikeres, hiány- és hibamentes műszaki átadás-átvétel esetén Megrendelő a teljesítési biztosítékot felszabadítja. A teljesítési biztosíték a kedvezményezettet illeti, ha a Vállalkozó a Szerződés teljesítését a saját érdekkörében felmerült ok miatt meg sem kezdi, vagy megkezdi, de nem fejezi be.
A teljesítési biztosítékot Vállalkozó az alábbi módon bocsátotta rendelkezésre jelen Szerződés hatálybalépésével: <…>.
A teljesítési biztosíték rendelkezésére bocsátását igazoló dokumentum jelen Szerződés 4. számú mellékletét képezi.
A teljesítési biztosíték feltétlen és visszavonhatatlan kötelezettségvállalás arra az esetre, ha Vállalkozó jelen Szerződésben vállalt kötelezettségeit nem szerződésszerűen teljesíti, és a hiányosságokat nem vagy csak részben orvosolja Megrendelő által a Szerződés alapján megjelölt póthatáridőn belül.
Amennyiben Vállalkozó jelen Szerződésben vállalt kötelezettségének írásbeli felszólításra a megadott határidőn belül nem, vagy nem megfelelően tesz eleget, úgy:

a) a bank/biztosító saját kötelezettsége alapján Megrendelő írásbeli felszólítására – az alapjogviszony vizsgálata nélkül - azonnal köteles kifizetni Megrendelőnek az általa megjelölt összeget, a bank vagy biztosító által vállalt garancia vagy banki készfizető kezesség értékhatáráig; vagy

b) amennyiben Vállalkozó a teljesítési biztosítékot óvadékként az előírt pénzösszegnek Megrendelő fizetési számlájára történő befizetésével (átutalásával) teljesíti, úgy Megrendelő az általa megjelölt összeget a biztosíték összegéből jogosult lehívni.

Vállalkozó szavatolja, hogy a munka vagy bármely része mentes a gyártás, a felhasznált anyagok és a kivitelezett munka bármilyen hibájától.
Vállalkozó az általa végzett, a Szerződés tárgyában meghatározott munkákra teljes körűen értendő (építési, szerelési, épületgépészeti, elektromos munkákra, szállított berendezésekre, eszközökre, anyagokra, stb.) jótállást vállal. A jótállás időtartama a sikeres műszaki átadás-átvételi eljárást dokumentáló jegyzőkönyv keltétől számított 24 hónap+ 36 hónap. A vállalt jótállási időtartamon túl Vállalkozó vállalja a vonatkozó jogszabályokban előírt kötelező alkalmassági időket, az egyes anyagok, berendezések, szerkezetek vonatkozásában továbbá biztosítania kell a vállalt jótállási időtartamon túli, a gyártómű által meghatározott alkalmassági, jótállási időtartamokat. Vállalkozónak azon rendszerek, berendezések, eszközök vonatkozásában, melyek a már meglévő rendszerekhez csatlakozó újonnan beépített eszközök, teljes körű jótállást kell vállalniuk.
Ha a jótállási idő alatt bármilyen hiba jelentkezne műszaki kivitelben, és Vállalkozó által szolgáltatott anyagokban vagy végzett munkában, Vállalkozó köteles azonnal és saját költségén megjavítani, cserével vagy más módon helyrehozni az ilyen hibát, vagy az ilyen hiba által a munkában okozott bármilyen kárt. Kivételt képez, amikor Vállalkozó nem felelős a munka bármilyen hibájának vagy a bekövetkező károknak javításáért, cseréjéért vagy jóvátételéért, amennyiben azok okát az alábbiak egyike képezte:

A nem megfelelő kezelése és karbantartása Megrendelő által;
A nem rendeltetésszerű használat;
Normál kopás és elhasználódás.

Megrendelő a hiba felfedezését követően értesíteni tartozik Vállalkozót, ismertetve az ilyen hiba jellegét, valamint a rendelkezésére álló összes bizonyítékot. Megrendelő minden ésszerű alkalmat biztosít Vállalkozó részére, hogy az megvizsgálhassa az említett hibát.
Megrendelő Vállalkozó számára a szükséges hozzáférést biztosítja a Létesítményhez és a helyszínhez, hogy lehetővé tegye Vállalkozónak ráháruló kötelezettségeinek teljesítését.
Ha Vállalkozó nem kezdi el a hiba vagy a hiba következtében okozott kár kijavításához szükséges munkát a hiba tudomására jutásától számított 48 órán belül, vagy amennyiben ez a hiba természeténél fogva nem lehetséges, 48 órán belül nem ad a javítási munkákra ütemezést, Megrendelő jogosult az ilyen munka elvégzésére, és az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket Vállalkozó köteles Megrendelőnek megtéríteni, vagy Megrendelő levonhatja azt Vállalkozó jólteljesítési biztosítékának összegéből.
Ha a Létesítmény vagy annak egy része nem használható egy ilyen hiba miatt és/vagy egy ilyen hiba kijavítása után, akkor a munkára vagy az említett részére járó (a helyzetnek megfelelően) Jótállási Idő meghosszabbodik azzal az idővel, ami alatt a munkák vagy egyes részei az előbb említett okok miatt nem használhatók.
Megrendelő a jelen Szerződés feltételeinek megfelelő biztosíték nyújtását igazoló eredeti okmány átadásáig a biztosíték összegét jogosult visszatartani, és a jólteljesítési biztosíték rendelkezésre bocsátásáig nem esik késedelembe.
A jólteljesítési biztosítéknak a jótállási időszak végét követő 30. napig érvényben kell maradnia, lehívhatónak kell lennie. A jólteljesítési biztosíték feltétlen és visszavonhatatlan kötelezettségvállalás arra az esetre, ha Vállalkozó jótállási, és szavatossági kötelezettségeit szerződés szerint, maradéktalanul nem teljesíti, annak határidőre nem eleget tesz eleget. Ebben az esetben:

b) amennyiben Vállalkozó a jólteljesítési biztosítékot óvadékként az előírt pénzösszegnek Megrendelő fizetési számlájára történő befizetésével (átutalásával) teljesíti, úgy Megrendelő az általa megjelölt összeget a biztosíték összegéből jogosult lehívni.

Megrendelő a teljesítést követően felfedezett hibákat a jótállási időtartam alatt jelzi Vállalkozó részére. Vállalkozó köteles Megrendelő kifogásait, ideértve a szavatossági időben az utó-felülvizsgálati eljárást követően közölt kifogásokat is megvizsgálni, és azokkal kapcsolatos álláspontját megfelelő időn belül Megrendelővel közölni. Ha Megrendelő kifogása jogos, Vállalkozó köteles megjelölni a kijavításhoz, hiánypótláshoz általa szükségesnek tartott intézkedéseket és azok végrehajtásának határidejét is, elutasítás esetén ennek indokait is közölni kell.
Az utó-felülvizsgálati eljárásra a jótállási időszak lejártát megelőzően kerül sor, Megrendelő kezdeményezése alapján. Az utó-felülvizsgálat során Xxxxx ellenőrzik a szerződés tárgyában megfogalmazott teljesítéseket. Az utó-felülvizsgálati eljárásról Felek jegyzőkönyvet vesznek fel, melyben rögzítik a bejárás során tapasztalt hibákat, Vállalkozó 15 napon belül köteles a jegyzőkönyvben rögzített hibákat saját költségére kijavítani, vagy amennyiben a javítás objektív okokból 15 napon belül nem végezhető el, akkor a hibák javítási módjáról és a javítás határidejéről nyilatkozni.
Az egyes berendezésekkel összefüggésben a jótállási idő alatti meghibásodások miatti jótállási igényeket Megrendelő érvényesíti. Amennyiben a gyártó cég által adott jótállási idő lejárt, de Vállalkozó jótállási, vaqy szavatossági ideje még nem, úgy a javítási költséget Vállalkozó viseli. A jótállás nem vonatkozik a természetes elhasználódásra.

XIII.

Felek képviselete, együttműködése

13.1. Szerződő felek megállapodnak, hogy a Szerződés teljesítésével, módosításával kapcsolatban feleket az alábbi személyek képviselik:

Megrendelő részéről:

Név: ………………

Cím: ………………

Telefon: ………………

Fax: ………………

E-mail: ………………

b) kapcsolattartó:

Név: ………………

Cím: ………………

Telefon: ………………

Fax: ………………

E-mail: ………………

Vállalkozó részéről:

Név: ………………

Cím: ………………

Telefon: ………………

Fax: ………………

E-mail: ………………

13.2. Szerződő felek megállapodnak, hogy a kivitelezés műszaki irányítási kérdéseiben feleket az alábbi személyek képviselik:

Megrendelő részéről:

Név: ………………

Cím: ………………

Telefon: ………………

Fax: ………………

E-mail: ………………

Vállalkozó részéről:

Név: ………………

Cím: ………………

Telefon: ………………

Fax: ………………

E-mail: ………………

13.3. A Szerződésben nem meghatározott képviselők nevét felek a Szerződés aláírásától számított (5) öt napon belül egymásnak megadják a munkák végzéséhez meghatározott felelősségi jogkör rögzítésével, melyet az építési naplóban is rögzítenek. Amennyiben Megrendelő öt munkanapon belül nem emel kifogást a kijelölése ellen, Vállalkozó képviselője jóváhagyottnak tekintendő.

13.4. A szerződő feleknek jogában áll, hogy a korábban kinevezett képviselőik helyére esetenként új képviselőket nevezzenek ki, akinek nevét haladéktalanul kötelesek a másik fél tudomására hozni. Ilyen kinevezésekre nem kerülhet sor oly módon és olyan alkalmakkor, amikor ez a munka előrehaladását akadályozhatná. Az említett kinevezés csak akkor lép hatályba, amikor a másik fél az erről szóló értesítést kézhez vette és visszaigazolta.

13.5. Vállalkozó köteles Megrendelő igényeivel összhangban, minden ésszerű lehetőséget biztosítani ahhoz, hogy munkájukat végezhessék:

Megrendelő,
más vállalkozók és dolgozói,
Megrendelő és a műszaki ellenőr dolgozói,
bármely más, hivatalos szerv dolgozói,

akik a beruházással kapcsolatban Megrendelő érdekkörében foglalkoztatva vannak.

13.6. Ha Vállalkozó munkájának aktuális előrehaladása bármikor elmarad tervezett és felek által kölcsönösen elfogadott ütemezéstől vagy nyilvánvalóvá válik, hogy a lemaradás be fog következni, Vállalkozó köteles Megrendelő kérésére egy módosított ütemezést készíteni és azt Megrendelőhöz benyújtani, amelyben figyelembe veszi a fennálló körülményeket, és ismerteti a haladás felgyorsítása érdekében foganatosított intézkedéseket.

13.7. A megvalósítás folyamatának és a felek kapcsolattartásának elsődleges írásos eszköze az építési napló és a közösen megállapodott rendszerességgel tartott koordinációs értekezleteken készült jegyzőkönyv.

13.8. Vállalkozó utasítást csak Megrendelő képviselőjétől, a műszaki ellenőrtől, illetve annak hivatalos megbízottjától fogadhat el.

13.9. A felelős műszaki vezető jogszabályban előírt és Vállalkozó meghatalmazásából folyó kötelezettségeinek köteles személyesen, akadályoztatása esetén szükséges jogosultsággal rendelkező helyettes útján eleget tenni, a munkahely és a munkák állandó helyszíni felügyeletét ellátni, az építési napló és mellékleteinek felfektetéséről, folyamatos vezetéséről és a munkahelyen történő őrzéséről gondoskodni.

13.10. A szerződést érintő jognyilatkozat a másik fél szerződés aláírójának címzetten, írásban megfogalmazott formában tehető.

13.11. A felek rögzítik, hogy a szerződéssel kapcsolatos kommunikáció nyelve a magyar. Vállalkozó részéről a magyar nyelvű kommunikáció biztosításához esetlegesen szükséges fordítás, tolmácsolás, stb. költsége Vállalkozót terheli.

XIV.

Egyéb feltételek

14.1. Megrendelő tájékoztatja Vállalkozót, hogy a Megrendelő köteles a Közbeszerzési Hatóságnak bejelenteni, ha a Vállalkozó szerződéses kötelezettségét súlyosan megszegte és ez a Szerződés felmondásához vagy elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb jogkövetkezmény érvényesítéséhez vezetett, valamint ha az Vállalkozó olyan magatartásával, amelyért felelős, részben vagy egészben a szerződés lehetetlenülését okozta. Továbbá, a Megrendelő köteles a Közbeszerzési Hatóságnak bejelenteni a Vállalkozó szerződéses kötelezettségének jogerős bírósági határozatban megállapított megszegése esetén a szerződésszegés tényét, leírását, lényeges jellemzőit, beleértve azt is, ha a szerződésszegés a szerződés felmondásához vagy a szerződéstől való elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb szankció érvényesítéséhez vezetett, valamint ha a Vállalkozó olyan magatartásával, amelyért felelős, (részben vagy egészben) a szerződés lehetetlenülését okozta.

14.2. A jelen Szerződéssel kapcsolatban Vállalkozó által Megrendelő részére rendelkezésre bocsátott, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotások tekintetében Megrendelő a rendelkezés jogát kiköti, ennek megfelelően Vállalkozó azt csak saját belső tevékenységéhez használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti; Megrendelő a szellemi alkotással szabadon rendelkezik. Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy jelen Szerződés aláírásával Vállalkozó kizárólagos felhasználási engedélyt ad Megrendelő részére a Szerződés teljesítésével összefüggésben keletkező (ideértve az átadott termékeket is), az 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) hatálya alá tartozó, szerzői jogi védelemben részesíthető szellemi alkotások egészének vagy valamely azonosítható részének tekintetében azok anyagi formában (átadott termékek) és nem anyagi formában történő szabad és korlátlan hasznosítására és felhasználására. Ezen felhasználási engedély korlátlan mind területileg, mind időben, mind a felhasználási módok és ezek mértéke tekintetében. Megrendelő jogosult a felhasználási engedélyt harmadik személyre is átruházni.

14.3. A Szerződés teljesítése során felmerülő vitás kérdéseket felek elsősorban egymás közötti egyeztetéssel kötelesek rendezni, melynek eszköze az aktuális időponttól kezdődő rendszeres gyakoriságú munkahelyi koordinációs értekezlet.

14.4. Ha a teljesítést megelőzően felmerült vitában a szerződő felek kijelölt képviselői (vagy azok felettesei) nem tudnak egyező álláspontot kialakítani, (dönteni) és azt egyezség útján sem tudják rendezni, a vitás ügyet az illetékes és hatáskörrel rendelkező Bíróság elé utalják.

14.5. A jelen Szerződésben és mellékleteiben nem szabályozott egyéb feltételekben a 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyéb ide vonatkozó jogszabályok az irányadóak.

14.6. Felek kijelentik, hogy a Szerződés teljes megállapodásukat tartalmazza, annak nincs semmilyen szóbeli vagy írásbeli kiegészítése. Felek a Szerződést teljes körű vizsgálat után kötik meg úgy, hogy egyik Fél sem hagyatkozik semmilyen olyan kijelentésre, nyilatkozatra, jogszavatosságra a másik Fél részéről, amelyet a Szerződés ne tartalmazna.

14.7. Felek kijelentik, hogy jogképes, Magyarországon nyilvántartásba vett jogi személyek, ügyleti képességük a Szerződés megkötésére kiterjed, jogaikat és kötelezettségeiket képviselőik útján gyakorolják. A Felek képviseletében eljáró személyek kijelentik, hogy jogképes és cselekvőképes magyar állampolgárok, a jognyilatkozat megtételére, a jogi személy képviseletére jogosultak, a Szerződés aláírásához szükséges felhatalmazásokkal rendelkeznek.

14.8. Amennyiben a Szerződés valamely rendelkezése vagy annak egy része érvénytelennek bizonyul, akkor az ilyen érvénytelenség nem érintheti a Szerződés többi rendelkezését vagy a rendelkezés többi részét. Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Szerződés érvénytelenné vált rendelkezéseit a gazdaságilag elérni kívánt célhoz legközelebb álló szabállyal pótolják.

14.9. Az épület belső bontása során kikerülő anyagokra a Megrendelő igényt tart, azok elszállítása vonatkozásában Vállalkozó és Megrendelő írásban egyeztetni köteles.

14.10. Xxxxx Xxxxxxxxx <…> azonos, a felek által cégszerűen aláírt eredeti példányban készült magyar nyelven, melyből <…> példány a Vállalkozóé, <…> példány a Megrendelőé.

14.11. Felek kijelentik, hogy a Szerződést elolvasták, közösen értelmezték és azt, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írták alá.

Az alább felsorolt mellékletek jelen Szerződés elválaszthatatlan részét képezik:

számú melléklet: Ajánlattételi felhívás és közbeszerzési dokumentáció
számú melléklet: Vállalkozó ajánlata
számú melléklet: Vállalkozó biztosítási kötvényének/kötvényeinek másolata
számú melléklet: Teljesítési biztosíték
számú melléklet: Átláthatósági nyilatkozat visszterhes szerződésekhez
számú melléklet: Meghatalmazás (adott esetben)
számú melléklet: Műszaki-pénzügyi ütemterv

Nyergesújfalu, 2020. szeptember 21.

………………………………………………………..………

Nyergesújfalu Város Önkormányzata

Megrendelő képviselője

Xxxxxxx Xxxxxxxx polgármester

Megrendelő

………………………………………………

Vállalkozó neve

Vállalkozó képviselője

…

Vállalkozó

„Ellenjegyzem”:

……………………………………………..

Pénzügyi ellenjegyzés

Xxxx ellenjegyzés

Jegyző

5. sz. melléklet

Átláthatósági nyilatkozat

a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. b) pontjában meghatározott

belföldi vagy külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet¹ részére

az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. § (6) bekezdésében

előírt kötelezettség teljesítéséhez

Alulírott

Név:

Születési név:

Anyja születési neve:

Születési helye, ideje:

mint a

Gazdálkodó szervezet neve:

Székhelye:

Adószáma:

Cégjegyzékszám/nyilvántartásba vételi szám:

törvényes képviselője – polgári és büntetőjogi felelősségem teljes körű tudatában – nyilatkozom, hogy az általam képviselt gazdálkodó szervezet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 41. § (6) bekezdésnek megfelelően a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Nvt.) 3. § (1) bekezdés 1. b) pontja szerint átlátható szervezetnek minősül, az alábbiak szerint.

Az általam képviselt gazdálkodó szervezet olyan²

belföldi jogi személy³
külföldi jogi személy
belföldi, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet⁴
külföldi, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet

amely megfelel a következő feltételeknek:

az általam képviselt szervezet tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) 3. § 38. pontja szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető, amelyet a jelen nyilatkozat 1. pontjában mutatok be teljes körűen;
adóilletőséggel rendelkezik⁵

az Európai Unió tagállamában
az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban
a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában
olyan államban, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van, és ez az ország: …………………………[ország megnevezése];⁶

az általam képviselt szervezet nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. LXXXI. törvény (Tao. tv.) 4. § 11. pontja szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak, valamint külföldi illetőségű szervezet esetén vállalom, hogy a Tao. tv. 4. § 11. h) pontja szerinti adatokat külön nyilatkozatban mellékelem;
az általam képviselt gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében a megelőző a), b) és c) pontban rögzített feltételek fennállnak, amelyet a jelen nyilatkozat 2. pontjában mutatok be teljes körűen.

Tudomásul veszem, hogy az Nvt. 11. § (12) bekezdése értelmében a nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződést a hasznosításba adó kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja, ha a nemzeti vagyon hasznosításában részt vevő bármely - a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik fél - szervezet a nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek.

Tudomásul veszem, hogy az Áht. 41. § (6) bekezdése értelmében központi költségvetési kiadási előirányzatok terhére olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel nem köthető érvényesen visszterhes szerződés, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek.

Tudomásul veszem, hogy a Budapesti Gazdasági Egyetem az átláthatósági feltétel ellenőrzése céljából, a szerződésből eredő követelések elévüléséig az Áht. 55. §-ban foglaltak szerint jogosult az általam képviselt szervezet átláthatóságával összefüggő, az 55. §-ban meghatározott adatokat kezelni, azzal, hogy ahol az 55. § kedvezményezettről rendelkezik, azon a jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet kell érteni.

Kijelentem, hogy amennyiben jelen nyilatkozatban közölt adatok tekintetében bármilyen változás áll be, akkor a módosult adatokkal kiállított átláthatósági nyilatkozatot a változás bekövetkeztétől számított 8 napon belül megküldöm a Budapesti Gazdasági Egyetem részére, vagy amennyiben az általam képviselt szervezet már nem minősül átláthatónak, úgy azt haladéktalanul bejelentem.

Amennyiben az előző pontban foglalt kötelezettségemnek nem teszek eleget és az Egyetem tudomására jut, hogy a gazdálkodó szervezet nem átlátható, tudomásul veszem, hogy amennyiben az Egyetem írásbeli felszólítására 5 munkanapon belül nem nyilatkozok a gazdálkodó szervezet átláthatóságáról, az Egyetem jogosult a szerződéstől egyoldalúan elállni, és részemre kifizetést nem teljesíthet.

Kelt, ………………………………………..

……………………………………

cégszerű aláírás

1. pont – nyilatkozat a szervezet tényleges tulajdonosairól

Az általam képviselt szervezetnek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. (Pmt.) törvény 3. § 38.pontja alapján a következő természetes személy(ek) a tényleges tulajdonosa(i)⁷:

Sorsz.	Név	Születési név	Születési helye	Születési ideje	Anyja születési neve	Tulajdoni hányad (%)	Befolyás, szavazati jog mértéke (%)
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.

Kelt, ………………………………………..

……………………………………………..

cégszerű aláírás

2. pont – nyilatkozat az átláthatósági nyilatkozatot tevő szervezetben több mint 25%-os tulajdoni részesedéssel
rendelkező szervezet(ek)ről és azok tényleges tulajdonosairól

Az általam képviselt szervezetben a közvetlenül vagy közvetve több mint 25%-os tulajdoni részesedéssel, befolyással vagy szavazati joggal rendelkező jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, és azok tényleges tulajdonosainak adatai az alábbiak:

Sorsz.	A szervezet				Szervezet tényleges tulajdonosainak
Sorsz.	Neve	Tulajdoni hányadának mértéke (%)	Befolyásának vagy szavazati jogának mértéke (%)	Adóilletősége	Xxxx	Születési neve	Születési helye	Születési ideje	Anyja születési neve	Tulajdoni hányada (%)	Befolyás, szavazati jog mértéke (%)
1.


2.


3.

Kelt, ………………………………………..

……………………………………

cégszerű aláírás

MAGYARORSZÁG KETTŐS ADÓZTASTÁS ELKERÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ EGYEZMÉNYEI (2017. január 1-jei állapot)⁸
ORSZÁG	ALÁÍRÁS	KIHIRDETÉS	ALKALMAZÁS
Albánia	1992. XI. 14.	1996. évi XCI. tv.	1996. I. 1.
Ausztrália	1990. XI. 29.	1993. évi XXXVI. tv.	1993. I. 1.
Ausztria (hagyaték, öröklés)	1975. II. 25.	1976. évi 1. tvr.	1977. I. 1.
Ausztria	1975. II. 25.	1976. évi 2. tvr.	1976. I. 1.
Azerbajdzsán	2008. II. 18.	2008. évi LXXXIX. tv.	2009. I. 1.
Bahrein	2014. II. 24.	2014. évi XLIX. tv.	2016. I. 1.
Belgium	1982. VII.19.	20/1984. (IV. 18.) MT r.	1985. I. 1.
Belorusszia	2002. II. 19.	2004. évi CXII. tv.	2005. I. 1.
Bosznia és Hercegovina	1985. X. 17.	1988. évi 6. tvr.	államelismerés óta
Brazília	1986. VII. 20.	1992. évi XXVII. tv.	1991. I. 1.
Bulgária	1994. VI. 8.	1996. évi XCII. tv.	1996. I. 1.
Ciprus	1981. XI. 30.	82/1982. (XII. 29.) MT r.	1983. I. 1.
Csehország	1993. I. 14.	1996. évi XCIII. tv.	1995. I. 1.
Dánia	2011. IV. 27.	2011. évi LXXXIII. tv.	2013.I.1.
Dél-Afrika	1994. III. 4.	1999. évi VII. tv.	1997. I. 1.
Egyiptom	1991. XI. 5.	1995. évi XVII. tv.	1995. I. 1.
Észtország	2002. IX. 11.	2004. évi CXXVIII. tv.	2005. I. 1.
Egyesült Arab Emirátusok	2013. IV. 30.	2013. évi CLXI. tv.	2015. I. 1.
Finnország	1978. X. 25.	66/1981. (XII. 16.) MT r.	1982. I. 1.
Franciaország	1980. IV. 28.	65/1981. (XII. 16.) MT r.	1982. I. 1.
Fülöp-szigetek	1997. VI. 13.	2000. évi XVII. tv.	1998. I. 1.
Georgia	2012. II. 16.	2012. évi XIV. tv.	2013.I.1.
Görögország	1983. V. 25.	33/1985. (VII. 1.) MT r.	1986. I. 1.
Hollandia	1986. VI. 5.	10/1988. (III. 10.) MT r.	1988. I. 1.
Hongkong	2010. V. 12.	2010. évi CXXIX. tv.	2012. I. 1.
Horvátország	1996. VIII. 30.	2000. évi XVIII. tv.	1999. I. 1.
India	2003. XI. 3.	2005. évi CXLIV. tv.	2006. I. 1.
Indonézia	1989. X. 19.	1999. évi X. tv.	1994. I. 1.
Irán	2015. XI. 30.	2016. évi IV. tv.	2017. I. 1.
Írország	1995. IV. 25.	1999. évi XI. tv.	1997. I. 1.
Izland	2005. XI. 23.	2005. évi CXLV. tv.	2007. I. 1.
Izrael	1991. V. 14.	1993. évi LXIII. tv.	1993. I. 1.
Japán	1980. II. 13.	1980. évi 18. tvr.	1981. I. 1.
Kanada	1992. IV. 15.	1995. évi XVI. tv.	1995. I. 1.
Kanada (módosító jegyzőkönyv)	1994. V. 3.	1999. évi XII. tv.	1997. I. 1.
Katar	2012. I. 18.	2012. évi XV. tv.	2013.I.1.
Kazahsztán	1994. XII. 7.	1999. évi XIV. tv.	1997. I. 1.
Kína	1992. VI. 17.	1999. évi XV. tv.	1995. I. 1.
Koreai Köztársaság	1989. III. 29.	1992. évi XXVIII. tv.	1991. I. 1.
Koszovó	2013. X. 3.	2013. évi CLXXXVII. tv.	2015. I. 1.
Kuvait	1994. I. 17.	1999. évi XVI. tv.	1995. I. 1.
Kuvait (módosító jegyzőkönyv)	2001. XII. 9.	2003. évi LXX. tv.	2003. I. 1.
Lengyelország (öröklés)	1928. V. 12.	1931. évi XXVII. tv.	1931. VII. 22.
Lengyelország	1992. IX. 23.	1996. évi XCV. tv.	1996. I. 1.
Lengyelország (módosító jegyzőkönyv)	2000. VI. 27.	2002. évi XXVII. tv.	2002. IX. 1.
Lettország	2004. V. 14.	2004. évi CXXX. tv.	2005. I. 1.
Liechtenstein	2015. VI. 29.	2015. évi CL. tv.	2016. I. 1.
Litvánia	2004. V. 12.	2004. évi CXXIX. tv.	2005. I. 1.
Luxemburg	1990. I. 15.	1990. évi XCV. tv.	1990. I. 1.
Macedónia	2001. IV. 13.	2002. évi XXXV. tv.	2003. I. 1.
Malaysia	1989. V. 22.	1993. évi LX. tv.	1993. I. 1.
Málta	1991. VIII. 6.	1993. évi LXVII. tv.	1993. I. 1.
Marokkó	1991. XII. 12.	2002. évi VIII. tv.	2000. I. 1.
Mexikó	2011. VI. 24.	2011. évi CXLV. tv.	2012. I. 1.
Moldova	1995. IV. 19.	1999. évi XVIII. tv.	1997. I. 1.
Mongólia	1994. IX. 13.	2000. évi LXXXII. tv.	1999. I. 1.
Montenegró	2001. VI. 20.	2003. évi XXV. tv.	2003. I. 1.
Nagy-Britannia	2011. IX. 7.	2011. évi CXLIV. tv.	2012. I. 1.
Németország	2011. II. 28.	2011. évi LXXXIV. tv.	2012. I. 1.
Norvégia	1980. X. 21.	67/1981. (XII. 16.) MT r.	1982. I. 1.
Olaszország	1977. V. 16.	53/1980. (XII. 22.) MT r.	1981. I. 1.
Orosz Föderáció	1994. IV. 1.	1999. évi XXI. tv.	1998. I. 1.
Örményország	2009. XI. 09.	2010. évi X. tv.	2011. I. 1.
Pakisztán	1992. II. 24.	1996. évi II. tv.	1995. I. 1.
Portugália	1995. V. 16.	2000. évi XIX. tv.	2000. I. 1.
Románia (öröklés)	1948. VIII. 28.	1949. évi 16. tvr.	1950. I. 1.
Románia	1993. IX. 16.	1996. évi XCIX. tv.	1996. I. 1.
San Marino	2009. IX. 15.	2010. évi CXXXII. tv.	2011. I. 1.
Szaúd Arábia	2014. III. 23.	2014. évi LII. tv.	2016. I. 1.
Szerbia	2001. VI. 20.	2003. évi XXV. tv.	2003. I. 1.
Szingapúr	1997. IV. 17.	2000. évi XXI. tv.	1999. I. 1.
Szlovákia	1994. VIII. 5.	1996. évi C. tv.	1996. I. 1.
Szlovénia	2004. VIII. 26.	2005. évi CXLVI. tv.	2006. I. 1.
Spanyolország	1984. VII. 9.	12/1988. (III. 10.) MT r.	1988. I. 1.
Svájc	2013. IX. 5.	2013. évi CLXIII. tv.	2015. I. 1.
Svédország	1981. X. 12.	55/1982. (X. 22.) MT r.	1983. I. 1.
Svédország (öröklés)	1936. XI. 20.	1937. évi XXVI. tc.	alkalmazandó
Tajpej	2010. IV. 19.	2010. évi CXXXIII. tv.	2011. I. 1.
Thaiföld	1989. V. 18.	13/1990. (VII. 25.) Korm. r.	1990. I. 1.
Törökország	1993. III. 10.	1996. évi CI. tv.	1996. I. 1.
Tunézia	1992. X. 22.	1999. évi XXVIII. tv.	1998. I. 1.
Türkmenisztán	2016. VI. 01.	2016. évi XCVI. tv.	2017. I. 1.
Ukrajna	1995. V. 19.	1999. évi XXX. tv.	1997. I. 1.
Uruguay	1988. X. 25.	1999. évi XXXI. tv.	1996. I. 1.
Üzbegisztán	2008. IV. 17.	2008. évi XC. tv.	2010. I. 1.
Üzbegisztán (módosító jegyzőkönyv)	2014. XI. 25.	2015. XXVIII. tv.	2016. I. 1.
USA	1979. II. 12.	49/1979. (XII. 6.) MT r.	1980. I. 1.
Vietnam	1994. VIII. 26.	1996. évi CII. tv.	1996. I. 1.

1 A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 396. § szerint: „gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó.”

2 A megfelelő válasz aláhúzandó.

3 Jogi személyek: a gazdasági társaság (így a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság), az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár.

4 Jelen nyilatkozat értelmében ebbe a körbe az egyéni cég tartozik.

5 A megfelelő válasz aláhúzandó.

6 A Magyarország kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeit tartalmazó listát ld. az 1. sz. mellékletben.

7 A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pontja szerint:

„38. tényleges tulajdonos:

a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy - a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon - közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,

b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben - a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik,

c) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyletet végrehajtanak, vagy aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy ügyfél tevékenysége felett,

d) alapítványok esetében az a természetes személy,

da) aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,

db) akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy

dc) aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár,

e) bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében

ea) a vagyonrendelő, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,

eb) a vagyonkezelő, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,

ec) a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek csoportja, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, továbbá

ed) az a természetes személy, aki a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést, irányítást gyakorol, továbbá

f) az a) és b) pontban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője;”

8 A 2017. január 1-jei változat forrása: xxxx://xxx.xxx.xx/xxxx/xxx000000/XXX_xx_xxxxxxxxxxx_xxxxxx_xxxxxxxxxxx_0000_x_x.xxx

Document Metadata

Table of Contents

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS

Document Metadata