PARTNERSÉGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

21997A1128(01)

L 327/3

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK HIVATALOS LAPJA

1997.11.28.

PARTNERSÉGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció közötti partnerség létrehozásáról (1)

Egyrészről

a BELGA KIRÁLYSÁG, a DÁN KIRÁLYSÁG,

a NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, a GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

a SPANYOL KIRÁLYSÁG,

a FRANCIA KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,

az OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

a LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG, a HOLLAND KIRÁLYSÁG,

a PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

az Európai Közösséget létrehozó szerződés, az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés szerződő felei,

a továbbiakban: a tagállamok, valamint

az EURÓPAI KÖZÖSSÉG, az EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG és az EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG;

a továbbiakban: a Közösség, másrészről

AZ OROSZ FÖDERÁCIÓ,

a továbbiakban „Oroszország” –,

FIGYELEMBE VÉVE a Közösség, annak tagállamai, valamint Oroszország között fennálló történelmi kötelékek fontosságát és az általuk közösen képviselt értékeket,

ELISMERVE, hogy a Közösség és Oroszország erősíteni kívánja ezeket a kötelékeket, valamint olyan partnerséget és együttműködést kíván kialakítani, amely elmélyíti és bővíti a közöttük a múltban – különösen az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia-közösség, valamint a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a szakmai és kereskedelmi, valamint a gazdasági együttműködésről szóló, 1989. december 18-án aláírt megállapodás (a továbbiakban: az 1989. évi megállapodás) alapján – létrejött kapcsolatokat,

FIGYELEMBE VÉVE a Közösség és tagállamai által az Európai Unióról szóló, 1992. február 7-i szerződésben az Európai Unió keretében, valamint Oroszország által a partnerség kizárólagos alapját képező politikai és gazdasági szabadságjogok erősítése iránt vállalt kötelezettséget,

FIGYELEMBE VÉVE a feleknek a nemzetközi béke és biztonság, valamint ennek elérése céljából a viták békés úton történő rendezése és a felek közötti együttműködés támogatása érdekében az ENSZ és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet, valamint egyéb fórumok keretében vállalt kötelezettségét,

FIGYELEMBE VÉVE a Közösségnek és tagállamainak, valamint Oroszországnak az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) záróokmányában, a madridi és a bécsi utótalálkozók záródokumentumában, az EBEÉ gazdasági

(1) Az Európai Unió tizenegy hivatalos nyelvén (spanyol, dán, német, görög, angol, francia, olasz, holland, portugál, finn, svéd) készült megállapodást a HL L 327, 28.11.1997, 3. oldalán közzétették.

A cseh, észt, lett, litván, magyar, máltai, lengyel, szlovák és szlovén nyelvi változatok közzétételére a 2004-es különkiadás ezen kötetében került sor.

együttműködésről szóló bonni konferencia dokumentumában, a Párizsi charta egy új Európáért és az EBEÉ 1992. évi, „A változás kihívásai” helsinki dokumentumában foglalt valamennyi elv és rendelkezés teljes mértékű megvalósítása iránti szilárd elkötelezettségét,

MEGERŐSÍTVE a Közösségnek és tagállamainak, valamint Oroszországnak az 1991. december 17-i Európai Energia Chartában és az 1993. áprilisi luzerni konferencia nyilatkozatában meghatározott célok és elvek iránti kötődését,

AZZAL A MEGGYŐZŐDÉSSEL, hogy az emberi jogokkal kapcsolatos jogszabályok és azok tiszteletben tartása – különösen a kisebbségi jogok, a szabad és demokratikus választásokkal együtt járó többpártrendszer létrehozása, valamint a piacgazdaság megvalósítását célzó gazdasági liberalizáció tekintetében – kiemelkedő fontossággal bírnak,

ABBAN A SZILÁRD HITBEN, hogy a partnerség teljes mértékű megvalósulásának előfeltétele Oroszország politikai és gazdasági reformjainak folytatása és végrehajtása,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy az egykori Szovjetunióhoz tartozó országok közötti regionális együttműködés folyamata ösztönzést kapjon az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken a térség jólétének és stabilitásának elősegítése érdekében,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy kialakuljon és tovább fejlődjön a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kétoldalú és nemzetközi kérdésekről folytatott rendszeres politikai párbeszéd,

TEKINTETBE VÉVE, hogy a Közösség – ha szükséges – kész technikai segítséget nyújtani az oroszországi gazdasági reform megvalósításához és a gazdasági együttműködés fejlesztéséhez,

SZEM ELŐTT TARTVA a megállapodás hasznosságát az Oroszország és az Európán belüli szélesebb együttműködési területek, valamint a szomszédos régiók közötti fokozatos közeledés, továbbá Oroszországnak a nyitott nemzetközi kereskedelmi rendszerbe történő egyre nagyobb mértékű bevonása során,

FIGYELEMBE VÉVE a feleknek a kereskedelem liberalizálása iránti elkötelezettségét az Uruguayi Forduló kereskedelmi tárgyalásain módosított Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményben – a továbbiakban „GATT” – foglalt elvek alapján, és tekintetbe véve a Kereskedelmi Világszervezet (a továbbiakban:

„WTO”) létrejöttét,

ELISMERVE, hogy Oroszország már nem állami kereskedelmet folytató ország, hogy jelenleg gazdasága átalakulóban van, és hogy a felek közötti, az e megállapodásban meghatározott formákban a felek között megvalósuló együttműködéssel elősegítik a piacgazdaság irányába történő folyamatos fejlődését,

ANNAK TUDATÁBAN, hogy szükség van a gazdaságot és a befektetést érintő feltételek, valamint az olyan területeken érvényesülő feltételek javítására, mint a vállalatok alapítása, a munkaerő, a szolgáltatások nyújtása és a tőkemozgások,

MEGGYŐZŐDVE ARRÓL, hogy a megállapodás a felek közötti gazdasági kapcsolatok, és különösen a kereskedelem és a befektetések fejlesztése számára új légkört teremt, amely elengedhetetlen a gazdaság szerkezetének átalakításához és a technológiai korszerűsítéshez,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy szoros együttműködés alakuljon ki a környezetvédelem területén, tekintettel a felek e téren létező egymásrautaltságára,

SZEM ELŐTT TARTVA a felek együttműködésük fejlesztésére irányuló szándékát az űrkutatás területén, tekintettel arra, hogy az e téren folytatott tevékenységeik egymást kiegészítik,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy támogassák a kulturális együttműködést és javítsák az információáramlást,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODOTT MEG:

1. cikk

Partnerség jön létre egyrészről a Közösség és annak tagállamai, másrészről Oroszország között. Ennek a partnerségnek a céljai a következők:

– olyan megfelelő keret biztosítása a felek közötti politikai pár- beszédhez, amely lehetővé teszi a közöttük fennálló szoros kapcsolatok fejlesztését,

– a kereskedelem és a befektetések, valamint a felek közötti, piacgazdaságon alapuló harmonikus gazdasági kapcsolatok támogatása, és ezáltal a fenntartható fejlődés elősegítése a felek országaiban,

– a politikai és gazdasági szabadságjogok erősítése,

– Oroszország erőfeszítéseinek támogatása demokráciájának konszolidálása, gazdaságának fejlesztése, valamint a piacgaz- daság irányába történő átmenet befejezése érdekében,

– megfelelő alap biztosítása a kölcsönös előnyökön, a kölcsö- nös felelősségen és a kölcsönös támogatáson alapuló gazda- sági, társadalmi, pénzügyi és kulturális együttműködéshez,

– a közös érdekeken alapuló tevékenységek támogatása,

– az Oroszország és az európai együttműködés szélesebb terü- lete közötti fokozatos integráció megfelelő keretének bizto- sítása,

– a Közösség és Oroszország közötti, lényegében teljes körű áru- kereskedelemre kiterjedő szabadkereskedelmi terület jövőbeni létrehozásához szükséges feltételek, valamint a vállalatok ala- pítására, a szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelmére és a tőkemozgásokra vonatkozó szabadság létrejöttéhez szüksé- ges feltételek megteremtése.

I. CÍM

ÁLTALÁNOS ELVEK

2. cikk

A demokratikus elvek és az emberi jogok tiszteletben tartása – különösen a Helsinki Záróokmányban és a Párizsi charta egy Új Európáért dokumentumban megfogalmazottak szerint – megerősíti a felek bel- és külpolitikáját, és a partnerség, valamint e megállapodás lényeges elemét képezi.

3. cikk

A felek vállalják, hogy – amennyiben a körülmények lehetővé teszik – megvizsgálják e megállapodás megfelelő címeinek – különösen a III. cím és az 53. cikk – továbbfejlesztésének lehetőségét a közöttük kialakítandó szabadkereskedelmi terület létrehozása céljából. Az Együttműködési Tanács ajánlásokat tehet a feleknek az említett továbbfejlesztésre vonatkozóan. Ez a továbbfejlesztés csak a felek közötti megállapodás alapján léptethető hatályba a vonatkozó eljárási szabályaikkal összhangban. A felek 1998-ban közösen megvizsgálják, hogy a körülmények lehetővé teszik-e szabadkereskedelmi terület létesítéséről szóló tárgyalások megkezdését.

4. cikk

A felek vállalják, hogy közösen, kölcsönös egyetértéssel megvizsgálják azokat a módosításokat, amelyeket a körülmények

változása, és különösen Oroszországnak a GATT/WTO-hoz való csatlakozásából adódó helyzet ismeretében indokolt lehet elvégezni a megállapodás bármely részére vonatkozóan. Az első vizsgálatra a megállapodás hatálybalépése után három évvel vagy Oroszországnak a GATT/WTO-hoz való csatlakozásának időpontjában kerül sor, attól függően, melyik következik be előbb.

5. cikk

(1) Az e megállapodás alapján Oroszország által nyújtott legna- gyobb kedvezményes elbánás az e megállapodás hatálybalépését követő öt éven belül lejáró átmeneti időszak alatt nem érvényes az Oroszország által a korábbi Szovjetunióhoz tartozó többi országnak nyújtott, az 1. mellékletben meghatározott kedvezmé- nyek tekintetében. Ha indokolt, ez az időszak a felek közötti köl- csönös egyetértés alapján bizonyos ágazatokra vonatkozóan meg- hosszabbítható.

(2) A III. cím alapján nyújtott legnagyobb kedvezményes elbánás esetén az (1) bekezdésben említett átmeneti időszak e megállapo- dás hatálybalépése után három évvel, vagy Oroszországnak a GATT/WTO-hoz való csatlakozásának időpontjában jár le, attól függően, melyik következik be előbb.

II. CÍM

POLITIKAI PÁRBESZÉD

6. cikk

A felek között rendszeres politikai párbeszéd jön létre, amelyet a felek tovább kívánnak fejleszteni és el kívánnak mélyíteni. E pár- beszéd végigkíséri és erősíti az Európai Unió és Oroszország közötti újraközeledést, támogatja az Oroszországban folyamat- ban lévő politikai és gazdasági változásokat, és hozzájárul az

együttműködés új formáinak megteremtéséhez. A politikai pár- beszéd:

– erősíti Oroszország és az Európai Unió közötti kötelékeket. Az e megállapodás révén elért gazdasági konvergencia intenzí- vebb politikai kapcsolatokat eredményez,

– fokozott konvergenciát teremt a kölcsönösen fontosnak tar- tott nemzetközi kérdésekre vonatkozó álláspontokat illetően, növelve a biztonságot és a stabilitást,

– célul tűzi ki a felek együttműködési törekvését a demokrácia és az emberi jogok elvének betartása tekintetében, és szükség esetén konzultációk folytatását az azok megfelelő megvalósí- tását célzó ügyekben.

7. cikk

(1) Egyrészről az Európai Unió Tanácsának elnöke és az Európai Közösségek Bizottságának elnöke, másrészről Oroszország elnöke között főszabály szerint évente kétszer kerül sor találko- zóra.

(2) Miniszteri szintű politikai párbeszédre a 90. cikk szerint lét- rehozott Együttműködési Tanács keretében, egyéb alkalmakkor pedig – ideértve az európai uniós trojkát – kölcsönös megállapo- dás alapján kerül sor.

8. cikk

A felek a politikai párbeszédre más eljárásokat és mechanizmu- sokat is létrehoznak, különösen a következő formákban:

– kétévenkénti vezető tisztviselői szintű ülések egyrészről az európai uniós trojka, másrészről Oroszország tisztviselői között,

– a diplomáciai csatornák teljes mértékű kihasználásával,

– bármilyen más eszközzel, ideértve az olyan szakértői ülések lehetőségét, amelyek hozzájárulnak e párbeszéd erősítéséhez és fejlesztéséhez.

9. cikk

Parlamenti szintű politikai párbeszédre a 95. cikk szerint létrehozott Parlamenti Együttműködési Bizottság keretében kerül sor.

III. CÍM

ÁRUFORGALOM

10. cikk

(1) A felek legnagyobb kedvezményt nyújtják egymásnak a GATT 1. cikkének (1) bekezdésében leírtak szerint.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak:

a) a határforgalom megkönnyítése érdekében a szomszédos országok részére biztosított kedvezményekre;

b) a vámunió vagy szabadkereskedelmi terület létesítése céljából, illetve ilyen unió vagy terület létesítése értelmében nyújtott kedvezményekre; a „vámunió” és a „szabadkereskedelmi terü- let” fogalma megegyezik a GATT XXIV. cikkének (8) bekezdé- sében meghatározott vagy a GATT ugyanezen cikkének (10) bekezdésében említett eljárás alapján létrehozott „vámunió” és

„szabadkereskedelmi terület” értelmével;

c) a GATT-tal vagy a fejlődő országok javára létrehozott más nemzetközi egyezményekkel összhangban egyes országoknak nyújtott kedvezményekre.

11. cikk

(1) Az egyik fél területén előállított, a másik fél területére beho- zott termékekre sem közvetlenül, sem közvetve nem vetnek ki a

hasonló hazai termékekre közvetlenül vagy közvetve alkalmazott adókat meghaladó összegű semmilyen fajta belső adót vagy egyéb díjat.

(2) Ezenkívül ezekre a termékekre a felek nem biztosítanak kevésbé kedvezményes elbánást, mint amelyet a belföldi értékesí- tést, eladásra felkínálásokat, beszerzést, szállítást, forgalmazást vagy felhasználást érintő törvények, rendeletek és követelmények szerint a saját országukból származó hasonló termékekre bizto- sítanak. E bekezdés nem akadályozza meg olyan belföldi külön- bözeti fuvardíjak alkalmazását, amelyek alapja kizárólag a szállí- tóeszközök gazdaságos üzemeltetése és nem a termék származási helye.

(3) A felek között értelemszerűen a GATT III. cikkének (8), (9) és

(10) bekezdése alkalmazandó.

12. cikk

(1) A felek egyetértenek abban, hogy az átmenő forgalom sza- badságának elve e megállapodás céljai elérésének lényeges felté- tele.

Ezzel kapcsolatban mindegyik fél biztosítja a másik fél vámterü- letéről származó vagy a másik fél vámterületére szállítandó áruk részére a saját területén átmenő forgalom szabadságát.

(2) A felek között a GATT V. cikke (2), (3), (4) és (5) bekezdésé- ben leírt szabályokat kell alkalmazni.

13. cikk

A felek között értelemszerűen a GATT következő cikkei alkalma- zandók:

(1) VII. cikk (1), (2), (3), (4) bekezdés a), b) és d) pontja, (5) bekez- dése;

(2) VIII. cikk;

(3) IX. cikk;

(4) X. cikk.

14. cikk

A felek – a mindkét félre nézve kötelező, az áruk ideiglenes behozataláról szóló nemzetközi egyezményekből származó jogok és kötelezettségek sérelme nélkül – mentességet is biztosítanak egymásnak az ebben az ügyben rájuk nézve kötelező bármely nemzetközi egyezmény alapján előírt eljárások esetében és értelmében, saját jogszabályaikkal összhangban az ideiglenesen behozott árukra érvényes importterhek és vámok alól. Ezek a jogszabályok a legnagyobb kedvezményes elbánás elve alapján alkalmazandók, és ennek megfelelően az e megállapodás 10. cikke

(2) bekezdésében felsorolt kivételek hatálya alá tartoznak. Tekintetbe kell venni azokat a feltételeket, amelyek alapján az ilyen egyezményekből származó kötelezettségeket a szóban forgó fél elfogadta.

15. cikk

(1) Az Oroszországból származó áruk – az e megállapodás 17.,

20. és 21. cikkében foglalt rendelkezések, valamint Spanyolország és Portugália Közösséghez való csatlakozási okmányának 77., 81., 244., 249. és 280. cikkében szereplő rendelkezések sérelme nél- kül – mennyiségi korlátozásoktól mentesen vihetők be a Közös- ségbe.

(2) A Közösségből származó áruk – az e megállapodás 17., 20. és 21. cikkében, valamint 2. mellékletében foglalt rendelkezések sérelme nélkül – mennyiségi korlátozásoktól mentesen vihetők be Oroszországba.

16. cikk

Amíg Oroszország nem csatlakozik a GATT/WTO-hoz, a felek az Együttműködési Bizottságban konzultációkat folytatnak import vámtarifa-politikájukról, beleértve a tarifavédelmi változásokat is. Ilyen konzultációkat különösen a tarifavédelem emelése előtt javasolnak.

hazai termelőknek jelentős sérelmet okoznak, vagy ennek veszé- lye fennáll, a Közösség vagy Oroszország – attól függően, melyik érintett az ügyben – a következő eljárásokkal és feltételekkel össz- hangban megfelelő intézkedéseket hozhat.

(2) A Közösség vagy Oroszország az intézkedések meghozatala előtt vagy – az esettől függően – olyan esetekben, amikor azok meghozatala után a lehető legrövidebb időn belül a (4) bekezdést kell alkalmazni, eljuttat az Együttműködési Bizottsághoz minden idevonatkozó információt abból a célból, hogy mindkét fél szá- mára elfogadható megoldást találjanak. A felek az Együttműkö- dési Bizottság keretében azonnali konzultációkat kezdenek.

(3) Ha a konzultációk eredményeként a felek az ügy Együttmű- ködési Bizottság elé történő utalásától számított 30 napon belül nem jutnak megállapodásra a helyzet elkerülése érdekében teendő intézkedéseket illetően, annak a félnek, amelyik a konzultációkat igényelte, jogában áll az érintett termékek behozatalát korlátozni, vagy más megfelelő intézkedéseket hozni a sérelem megelőzé- séhez vagy jogorvoslatához szükséges mértékben és ideig.

(4) Kritikus körülmények esetén, ha a késedelem nehezen orvo- solható kárt okozna, a felek a konzultációk előtt megtehetik az intézkedéseket, azzal a feltétellel, hogy az ilyen intézkedések meg- hozatala után azonnal konzultációt ajánlanak fel részükre.

(5) Az e cikk alapján meghozandó intézkedések megválasztásánál a felek elsőbbséget biztosítanak azoknak az intézkedéseknek, amelyek a legkisebb zavart okozzák a megállapodás céljainak elé- résében.

(6) Ha valamelyik fél e cikk rendelkezéseivel összhangban védin- tézkedéseket hoz, a másik fél eltérhet az első féllel szemben az alapvetően egyenlő jogokat biztosító kereskedelemmel kapcsola- tos kötelezettségeitől.

Az említett intézkedést nem hozzák meg addig, amíg a másik fél nem ajánlott fel konzultációt, vagy ha a konzultációk felajánlásá- nak időpontjától számított 45 napon belül a felek egyezségre jutottak.

(7) A (6) bekezdésben említett kötelezettségek teljesítésétől való eltérés jogát az intézkedés hatályának első három évében nem gyakorolják, amennyiben a védintézkedésre a behozatal legfeljebb négy éven keresztül történt abszolút mértékű növekedése eredmé- nyeként, valamint e megállapodás rendelkezéseinek megfelelően került sor.

18. cikk

17. cikk

(1) Ha valamely terméket olyan megnövelt mennyiségekben és olyan feltételek mellett visznek be valamelyik fél területére, ame- lyek a hasonló vagy közvetlen versenyben álló termékeket gyártó

E cím, és különösen a 17. cikk egyetlen rendelkezése sem mond ellent vagy nem érinti semmilyen módon a GATT VI. cikkével, a GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodással, a

GATT VI., XVI. és XXIII. cikkének értelmezéséről és alkalmazásáról szóló megállapodás vagy a kapcsolódó belső jogszabályok értelmében bármelyik fél által meghozandó dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedések meghozatalát.

A dömpingellenességgel vagy támogatásokkal kapcsolatos vizsgálatok vonatkozásában mindegyik fél egyetért a másik fél beterjesztéseinek megvizsgálásával és az érintett felek tájékoztatásával azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a végleges döntés meghozható. Mielőtt konkrét dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámokat vetnének ki, a felek minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy a problémára konstruktív megoldást találjanak.

19. cikk

A megállapodás nem zárja ki a behozatal, a kivitel vagy az átmenő áruk tilalmát vagy korlátozását az alábbi indokok alapján: közerkölcs, közrend vagy közbiztonság; emberek, állatok vagy növények egészségének és életének védelme; a természeti erőforrások védelme; a nemzeti műkincsek védelme; történelmi vagy régészeti értékek, továbbá szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon védelme, illetve az aranyra és az ezüstre vonatkozó szabályok. Ezek a tilalmak vagy korlátozások azonban nem képezhetik a felek közötti kereskedelemmel kapcsolatos önkényes megkülönböztetés vagy rejtett kereskedelmi korlátozás eszközét.

20. cikk

Ez a cím nem érinti az Európai Gazdasági Közösség és az Orosz Föderáció között a textilipari termékek kereskedelméről szóló, 1993. június 12-én kezdeményezett és visszamenőleges hatállyal 1993. január 1-jétől alkalmazott megállapodás rendelkezéseit. E megállapodás 15. cikke nem alkalmazandó továbbá a kombinált nómenklatúra 50. és 63. fejezete alá tartozó textilipari termékekre.

21. cikk

(1) Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés hatá- lya alá tartozó termékek kereskedelmére az alábbi rendelkezések az irányadók:

– e cím rendelkezései a 15. cikk kivételével, valamint

– hatálybalépésekor az ESZAK acélipari termékeinek cseréjére vonatkozó mennyiségi intézkedésekről szóló megállapodás rendelkezései.

(2) A szén- és acélipari ügyekkel foglalkozó kapcsolattartó cso- port létrehozására e megállapodás 1. jegyzőkönyve az irányadó.

22. cikk

Nukleáris anyagok kereskedelme

(1) A nukleáris anyagok kereskedelmére az alábbiak érvényesek:

– e megállapodás mellékletei a 15. cikk és a 17. cikk (1)–(5) bekezdései és (7) bekezdése kivételével,

– a 6., 7. és 14. cikk, továbbá a 15. cikk (1), (2) és (3) bekezdé- sének első mondata, valamint az 1989. évi megállapodás (4) és (5) bekezdése,

– a mellékelt levélváltás.

(2) A felek az e cikk (1) bekezdéseiben foglalt rendelkezésektől függetlenül megállapodnak abban, hogy minden szükséges intéz- kedést megtesznek annak érdekében, hogy 1997. január 1-jére egyezségre jussanak a nukleáris anyagok kereskedelmét illetően.

(3) Amíg a felek nem jutnak a fentiekkel kapcsolatban egyez- ségre, továbbra is e cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A felek lépéseket tesznek a nukleáris biztonságról, a fizikai védelemről és a nukleáris anyagok továbbításával kapcsolatos közigazgatási együttműködésről szóló megállapodás létrehozá- sára. Amíg ez a megállapodás nem lép hatályba, a felek vonatkozó jogszabályai és a nemzetközi atomsorompó-egyezményben vál- lalt kötelezettségei alkalmazandók a nukleáris anyagok továbbí- tására.

(5) Az (1) bekezdésben előírt rendszer alkalmazásában:

– az 1989. évi megállapodás 6. cikkében és 15. cikkének (5) bekezdésében szereplő „e megállapodás” szövegű hivatkozás alatt az e cikk (1) bekezdése alapján létrehozott rendszer sze- rinti meghatározás értendő,

– az e megállapodás 17. cikkének (6) bekezdésében szereplő „e cikk” szövegű hivatkozás alatt az 1989. évi megállapodás

15. cikke szerinti meghatározás értendő,

– az 1989. évi megállapodás 6., 7., 14. és 15. cikkében szereplő

„szerződő felek” szövegű hivatkozás alatt az e megállapodás- ban résztvevő felek értendők,

– az 1989. évi megállapodás 15. cikkében szereplő „vegyesbi- zottság” szövegű hivatkozás alatt az e megállapodás 92. cik- kének megfelelően alkalmazott Együttműködési Bizottság értendő.

IV. CÍM

AZ ÜZLETI VÁLLALKOZÁSOKRA ÉS A BEFEKTETÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

1. FEJEZET

MUNKAFELTÉTELEK

23. cikk

(1) A Közösség és tagállamai az egyes tagállamokban alkalma- zandó törvényeknek, feltételeknek és eljárásoknak megfelelően biztosítják, hogy az adott tagállam területén jogszerűen munkát vállaló oroszországi állampolgárokkal szembeni bánásmód men- tes legyen az állampolgárság alapján történő mindennemű meg- különböztetéstől a munkafeltételek, a díjazás vagy az elbocsátás tekintetében a saját állampolgáraik részére nyújtott elbánáshoz viszonyítva.

(2) Oroszország az Oroszországban alkalmazandó feltételeknek és módozatoknak megfelelően biztosítja az (1) bekezdésben emlí- tett bánásmódot a tagállamok azon állampolgáraival szemben, akik jogszerűn vállalnak munkát területén.

24. cikk

A szociális biztonsági rendszerek összehangolása

A felek az alábbi célok érdekében kötnek megállapodást:

1. az egyes tagállamok területén jogszerűen munkát vállaló orosz állampolgárságú munkavállalókra és – ha indokolt – az adott tagállamban legálisan tartózkodó családtagjaikra vonatkozó szociális biztonsági rendszer összehangolásához szükséges rendelkezések elfogadása az egyes tagállamokban érvényben lévő feltételeknek és módozatoknak megfelelően. Ezek a rendelkezések különösen azt biztosítják, hogy:

– a fenti munkavállalók által a különböző tagállamokban lévő biztosításának, foglalkoztatásának vagy tartózkodá- sának teljes időtartama összeadódjon az öregségi, rokkant- sági nyugdíj vagy elhalálozás esetén járó nyugellátás céljá- ból, valamint az ilyen munkavállalók és – ha indokolt – családtagjaik részére járó orvosi ellátás céljából,

– az öregségi nyugdíj, az elhalálozás, ipari baleset vagy fog- lalkozási megbetegedés, illetve az azokból származó rok- kantság esetén járó nyugellátás – a különleges, nem járu- lékalapú ellátások kivételével – a fizetésre kötelezett tagállam vagy tagállamok törvénye alapján alkalmazott mértékben szabadon átruházható,

– a szóban forgó munkavállalók indokolt esetben családi támogatásban részesülhetnek a fent említett családtagjaik után.

2. a tagállamok Oroszországban jogszerűen foglalkoztatott állampolgárai és ott legálisan tartózkodó családtagjai részére az 1. pont második és harmadik francia bekezdésében megha- tározott megfelelő bánásmód biztosításához szükséges rendel- kezések elfogadása az Oroszországban alkalmazandó feltéte- leknek és módozatoknak megfelelően.

25. cikk

Az e megállapodás 24. cikkével összhangban tervezett intézkedések nem érintik a tagállamokra és Oroszországra kötelező kétoldalú megállapodásokból származó jogokat és kötelezettségeket, amennyiben azok a megállapodások kedvezményesebb elbánást biztosítanak a tagállamok vagy Oroszország állampolgárai részére.

26. cikk

Az Együttműködési Tanács megvizsgálja, hogy a felek nemzetközi

– többek között az ESZAK bonni konferenciájának dokumentumában meghatározott – kötelezettségvállalásaival összhangban milyen javításokat lehet érvényesíteni az üzletemberek munkafeltételeiben.

27. cikk

Az Együttműködési Tanács ajánlásokat tesz az e megállapodás 23. és 26. cikkében foglaltak végrehajtására.

II. FEJEZET

A VÁLLALATOK ALAPÍTÁSÁRA ÉS MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ FELTÉTELEK

28. cikk

(1) Egyrészről a Közösség és annak tagállamai, másrészről Oro- szország egymás nem nyújtanak kevésbé kedvezményes elbánást, mint bármely más ország részére a vállalatok területükön való ala- pítására vonatkozó feltételek tekintetében, összhangban az egyes feleknél alkalmazandó jogszabályokkal és rendelkezésekkel.

(2) A Közösség és annak tagállamai–a 3. mellékletben felsorolt fenntartások sérelme nélkül – az orosz vállalatok közösségbeli

leányvállalatainak működését nem részesítik kevésbé kedvezmé- nyes elbánásban, mint amilyen elbánásban más közösségi válla- latok vagy harmadik országok vállalatainak közösségbeli leány- vállalatai részesülnek, összhangban az alkalmazandó jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel.

(3) Oroszország – a 4. mellékletben felsorolt fenntartások sérelme nélkül – a közösségbeli vállalatok oroszországi leányvál- lalatainak működéséhez nem nyújt kevésbé kedvezményes elbá- nást, mint amilyen elbánásban más orosz vállalatok vagy harma- dik országok vállalatainak oroszországi leányvállalatai részesülnek, összhangban az alkalmazandó jogszabályaival és ren- delkezéseivel.

(4) Egyrészről a Közösség és annak tagállamai, másrészről Oro- szország az oroszországi, illetve a közösségbeli vállalatok fiókte- lepei működéséhez nem nyújtanak kevésbé kedvezményes elbá- nást, mint amilyen elbánásban harmadik országok vállalatainak fióktelepei részesülnek, összhangban az alkalmazandó jogszabá- lyaikkal és rendelkezéseikkel.

(5) A (2) és (3) bekezdés rendelkezései nem használhatók fel az egyik fél jogszabályainak vagy rendelkezéseinek kijátszására, ame- lyek a másik fél ezen előbbi fél területén alapított vállalatai leányvállalatainak különleges ágazatokba vagy tevékenységekhez való jutására vonatkoznak.

A (2) és (3) bekezdésben említett elbánásban a Közösségben, illetve Oroszországban e megállapodás hatálybalépésének idő- pontjában már megalapított, valamint az ezen időpont után ala- pított vállalatok attól az időponttól kezdve részesülnek, amikor azokat megalapítják.

29. cikk

E megállapodás 28. cikkének rendelkezései a következő rendelke- zésekkel együtt érvényesek a 6. mellékletben említett banki és biz- tosítási szolgáltatások tekintetében.

(1) A 6. melléklet B. részében említett banki szolgáltatásokat ille- tően a 28. cikk (1) bekezdése értelmében Oroszország által nyújtott bánásmód jellegét csak leányvállalatok alapítása révén és a 28. cikk (3) bekezdése szerint történő alapítás tekintetében a 7. melléklet A. része tartalmazza.

A 6. melléklet A. 1. és 2. pontjában említett biztosítási szol- gáltatásokat illetően az Oroszország által a 28. cikk (1) bekez- dése alapján nyújtott bánásmód jellegét a 7. melléklet B. része tartalmazza.

(2) Az e megállapodásban szereplő egyéb rendelkezésektől füg- getlenül a feleket semmi sem akadályozza meg abban, hogy prudenciális okokból – például a befektetők, a betétesek, a biztosítási kötvénytulajdonosok vagy olyan személyek védel- mében, akikkel szemben egy pénzügyi szolgáltatónak letéte- ményesi kötelezettsége áll fenn – intézkedéseket tegyenek,

vagy biztosítsák a pénzügyi rendszer integritását és stabilitá- sát. Az ilyen intézkedések nem használhatók eszközként arra, hogy a szóban forgó fél kibújjon a megállapodás alapján rá háruló kötelezettségei alól.

A megállapodás nem biztosít jogot annak megkövetelésére, hogy bármelyik fél az egyes ügyfelei ügyeire vagy számláira vonatkozó információkat, illetve közigazgatási intézmények birtokában lévő bizalmas vagy védett adatokat nyilvánosságra hozzon.

(3) Egyrészről a Közösség és annak tagállamai, másrészről Oro- szország – a 7. melléklet A. része 1. d) és e) pontjában sze- replő rendelkezések sérelme nélkül – nem fogad el olyan új szabályokat vagy intézkedéseket, amelyek megkülönböztetést vezetnek be vagy a megállapodás aláírásának időpontjában fennálló helyzethez képest fokozzák a megkülönböztetést a másik fél vállalatainak a saját területeiken történő alapítását befolyásoló feltételek tekintetében a saját vállalataival szem- ben.

A felek megállapodnak abban, hogy a „megkülönböztetés fokozása” kifejezés a megkülönböztető feltételek súlyosbodá- sát vagy bővülését, illetve az ilyen feltételeknek az aktuális alkalmazási időszak után történő kiterjesztését vagy újbóli bevezetését foglalja magában.

(4) E megállapodás alkalmazásában a banki tevékenységek szem- pontjából egy vállalat akkor tekinthető egy közösségbeli vál- lalat oroszországi leányvállalatának, ha részvénytőkéjének több mint ötven százaléka (50 %) a közösségbeli vállalat tulaj- donában van.

30. cikk

E megállapodás alkalmazásában:

a) „alapítás”: az e cikk h) pontjában említett közösségi vagy oro- szországi vállalatoknak az a joga, hogy Oroszországon, illetve a Közösségen belül leányvállalatok és fióktelepek alapításával gazdasági tevékenységeket folytassanak.

A 29. cikkben említett pénzügyi szolgáltatások tekintetében

„alapítás” az e cikk h) pontjában említett közösségi vagy oro- szországi vállalatoknak az a joga, hogy Oroszországon, illetve a Közösségen belül leányvállalatok és fióktelepek létrehozásá- val gazdasági tevékenységeket folytassanak, miután erre az illetékes hatóságoktól az egyes feleknél érvényben lévő jogsza- bályokkal és rendelkezésekkel összhangban engedélyt kaptak;

b) „leányvállalat”: az a vállalat, amely felett az irányítást az előbbi vállalat gyakorolja;

c) „gazdasági tevékenységek”: az ipari, kereskedelmi vagy szak- mai jellegű tevékenységek, ideértve a pénzügyi szolgáltatáso- kat is;

d) „fióktelep”: az olyan jogi személyiséggel nem rendelkező vál- lalat állandó jellegű üzletviteli helye, mint például az anyavál- lalat kibővítése, amelynek van igazgatósága, és amely megfe- lelő tárgyi feltételekkel rendelkezik harmadik felekkel oly módon folytatandó üzleti tárgyalásokhoz, hogy ez utóbbinak

– jóllehet tudja, hogy szükség esetén jogi kapcsolat van a kül- földi székhelyű az anyavállalattal – nem szükséges közvetle- nül az anyavállalatnak ezzel az anyaszervvel tárgyalnia, hanem az üzleti tranzakciókat a kibővítést képviselő üzletviteli helyen is lebonyolíthatja;

e) „közösségbeli” leányvállalat, illetve „oroszországi leányválla- lat”: – a továbbiakban történő meghatározás szerint – olyan

„közösségbeli vállalat”, illetve „oroszországi vállalat”, amely egyben egy „oroszországi vállalat”, illetve egy „közösségbeli vállalat” leányvállalata is;

f) tagállam, illetve Oroszország állampolgára alatt az a természe- tes személy értendő, aki – az adott állam megfelelő jogszabá- lyaival összhangban – az egyik tagállam, illetve Oroszország állampolgára;

g) „működés”: a gazdasági tevékenységek végzése;

A 29. cikkben említett pénzügyi szolgáltatások tekintetében

„működés” alatt az egyes feleknél érvényes jogszabályokkal és rendelkezésekkel összhangban az illetékes hatóságok által a vállalat részére adott engedély alapján jóváhagyott valamennyi gazdasági tevékenység értendő;

h) „közösségbeli vállalat”, illetve „oroszországi vállalat”: a tagál- lamok, illetve Oroszország jogával összhangban alapított olyan vállalat, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye vagy központi ügyvezetése, illetve üzletviteli helye a Közösség, illetve Oroszország területén található. Ha azonban a tagálla- mok, illetve Oroszország joga alapján alapított vállalatnak csak a bejegyzett székhelye található a Közösség, illetve Oro- szország területén, a vállalat közösségbeli, illetve oroszországi vállalatnak tekintendő, amennyiben működése valóságos és folyamatos összeköttetésben van valamelyik tagállam, illetve Oroszország gazdaságával.

Ami a nemzetközi tengeri szállítást illeti, a Közösségen vagy Oroszországon kívül alapított és az egyik tagállam, illetve Oroszország állampolgárai által irányított hajózási társaságok ugyancsak kedvezményezettjei ennek a fejezetnek, valamint a

III. fejezetnek, amennyiben hajóik azok vonatkozó jogszabá- lyainak megfelelően az adott tagállamban, illetve Oroszország- ban bejegyzésre kerültek.

E rendelkezés alkalmazásában a nemzetközi tengeri hajózásba beleértendők – a más szállítási módokkal folytatott árufuva- rozással, illetve utasszállítással kapcsolatban érvényben lévő állampolgársági korlátozások sérelme nélkül – az intermodális szállítási műveletekből álló, a tengeri szakaszt is igénybevéte- lével történő szállítási műveletek is;

i) A 6. melléklet B. részében említett banki szolgáltatások tekin- tetében a 29. cikk és a 7. melléklet alkalmazásában „oroszor- szági leányvállat” vagy „közösségbeli leányvállalat” alatt az e) pont meghatározása szerinti leányvállalat értendő, amely Oro- szország, illetve a tagállamok jogával összhangban banknak minősül.

A 6. melléklet B. részében említett banki szolgáltatások tekin- tetében a 29. cikk és a 7. melléklet alkalmazásában „közösség- beli vállalat” vagy „oroszországi vállalat” az a h) pont megha- tározása szerinti vállalat, amely Oroszország, illetve a tagállamok jogával összhangban banknak minősül.

31. cikk

A 100. cikk ellenére e cím rendelkezései nem sértik az egyes felek által annak megakadályozásához szükséges intézkedések alkalmazását, hogy e megállapodás rendelkezései révén kijátszhassák azokat az intézkedéseiket, amelyeket harmadik országok piacaikra való bejutásával kapcsolatban hoztak.

32. cikk

(1) E cím I. fejezetének rendelkezései ellenére az Oroszország, illetve a Közösség területén alapított közösségbeli és oroszországi vállalatok az alapítás szerinti országban hatályos jogszabályokkal összhangban jogosultak Oroszország, illetve a Közösség terüle- tén saját maguk, illetve valamelyik leányvállalatukon, fióktelepü- kön vagy közös vállalatukon keresztül tagállambeli, illetve orosz állampolgárságú munkavállalókat foglalkoztatni, feltéve, hogy ezek a munkavállalók e cikk (2) bekezdésének meghatározása sze- rint kulcsfontosságú munkatársak, és azokat kizárólag vállalatok, leányvállalatok, fióktelepek vagy közös vállalatok alkalmazzák. Az ilyen munkavállalók tartózkodási és munkavállalási engedé- lyei csak a fenti foglalkoztatás időszakára érvényesek.

(2) A fent említett vállalatok – a továbbiakban „szervezetek” – kulcsfontosságú munkatársai a c) pont meghatározása szerint

„vállalatok között kiküldöttek” a következő kategóriákban, feltéve, hogy a szervezet jogi személy, és az ilyen kiküldetést közvetlenül megelőző legalább egy éven keresztül foglalkoztatta az érintett személyeket, vagy azok a szervezetben az említett időszakban partnerek (de nem többségi részvényesek) voltak:

a) valamely szervezetnél felső vezetői pozícióban dolgozó olyan személyek, akiknek az igazgatótanács, a részvényesek vagy az azokkal egyenértékű testület ellenőrzése vagy általános irányí- tása alatt funkciójuk elsődlegesen a vállalat (fióktelep, leány- vállalat vagy közös vállalat) vezetésének irányítása, beleértve:

– a vállalat vagy annak valamely szervezeti egységének vagy alrészlegének irányítását,

– más felügyeleti, szakmai vagy vezetői jogkörrel rendelkező alkalmazottak felügyeletét és ellenőrzését,

– saját jogkörében a munkaerő felvételét, elbocsátását, az ezekre vonatkozó ajánlást vagy más személyzeti intézke- déseket;

b) valamely szervezeten belül dolgozó olyan személyek, akik az intézmény üzemeléséhez, kutatási berendezéseihez, technoló- giáihoz vagy irányításához alapvetően szükséges rendkívüli tudással rendelkeznek. Az ilyen tudás felmérése – az intéz- ményre jellemző ismerettől függetlenül – magas szintű kép- zettséget tükrözhet bizonyos fajta, sajátos szaktudást igénylő munka vagy szakterület tekintetében, ideértve az elismert szakmai tagságot;

c) a „vállalatok közötti kiküldött”: az a természetes személy, aki valamely fél területén egy szervezeten belül dolgozik, és akit a másik fél területén végzendő gazdasági tevékenységek céljából ideiglenesen küldenek ki; az érintett szervezetnek a fő üzletvi- teli helye az egyik fél területén kell, legyen és a kiküldetésnek az említett szervezet olyan vállalatához kell történnie, amely ténylegesen hasonló gazdasági tevékenységet folytat a másik fél területén.

33. cikk

A felek elismerik az egymás vállalatainak saját területükön történő alapításával és – amennyiben e megállapodás nem azt írta elő – azok működésével kapcsolatban egymásnak biztosított nemzeti elbánás fontosságát, és egyetértenek abban, hogy a kölcsönösség alapján és az Együttműködési Tanács ajánlásai ismeretében megvizsgálják e cél teljesítésének lehetőségét.

34. cikk

(1) A felek minden tőlük telhetőt megtesznek annak elkerülése érdekében, hogy olyan intézkedéseket vagy lépéseket hozzanak, amelyekkel egymás vállalatainak alapítására vagy működtetésére vonatkozóan a megállapodás aláírását megelőző napon fennálló helyzetnél korlátozóbb feltételeket teremtenek.

(2) A felek az Együttműködési Tanács keretében legkésőbb a megállapodás aláírásától számított harmadik év végén, majd azt követően évente megvizsgálják:

– bármelyik félnek a megállapodás aláírása óta hozott azon intézkedéseit, amelyek az egyik fél által a másik fél területén alapítandó vagy működtetendő vállalatokat érintik, és amelyek a 28. cikk alapján vállalt kötelezettségek tárgyát képezik, vala- mint azt, hogy

– a felek vállalhatnak-e

– kötelezettséget arra, hogy nem hoznak olyan intézkedést vagy lépést, amely egymás vállalatainak alapítására vagy működtetésére vonatkozóan a vizsgálat időpontjában fennálló helyzetnél korlátozóbb feltételeket teremt, amennyiben e megállapodás nem azt írta elő, vagy

– a cselekvési szabadságukat érintő más kötelezettségeket

a felek között a 28. cikkben vállalt kötelezettségekre vonat- kozó megállapodás tárgyát képező területeken.

Ha a fenti vizsgálat után valamelyik fél azon a véleményen van, hogy a másik fél által a megállapodás aláírása óta bevezetett intéz- kedések a megállapodás aláírását megelőző napon fennálló hely- zetnél lényegesen korlátozóbb helyzetet teremtenek az előbbi fél vállalatainak a másik fél területén történő alapítása vagy működ- tetése tekintetében, ez a fél arra kérheti a másik felet, hogy kezd- jenek konzultációkat. Erre az esetre a 8. melléklet A. részének ren- delkezései érvényesek.

(3) E cikk céljai elérése érdekében a 8. melléklet B. részében meghatározott intézkedéseket kell meghozni.

(4) E cikk rendelkezései nem érintik az 51. cikk rendelkezéseit. Az említett 51. cikkben tárgyalt helyzetekre kizárólag annak min- den más rendelkezés kizárására vonatkozó rendelkezései iránya- dók.

35. cikk

(1) A 28. cikk nem vonatkozik a légi, a belvízi és a tengeri szál- lításra.

(2) Az alábbiakban leírt, a hajózási társaságok által nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatások vállalására vonatkozó tevékenysé- gekre, ideértve az intermodális szállítási műveletekből álló, a ten- geri szakasz igénybevételével történő szállítást is, az egyes felek engedélyezik a másik fél vállalatainak kereskedelmi célú jelenlétét saját területükön leányvállalatok vagy fióktelepek formájában azok alapítására és működtetésére vonatkozó nem kevésbé ked- vezményes feltételekkel, mint amilyen feltételekben saját társasá- gaik vagy bármely harmadik ország társaságainak leányvállalatai vagy fióktelepei részesülnek attól függően, hogy mely feltételek a

kedvezőbbek, és ez összhangban van az egyes felek országaiban alkalmazandó jogszabályokkal és rendelkezésekkel.

(3) A fenti tevékenységek az alábbiakat foglalják magukban:

a) tengeri szállítás, valamint kapcsolt szolgáltatások forgalomba hozatala és értékesítése az ügyfelekkel való közvetlen kapcso- lattartás révén, az ajánlattételtől a számla kiállításáig;

b) bármilyen szállítás és a kapcsolódó szolgáltatások megvásár- lása és továbbértékesítése, ideértve az intermodális szállítási módból álló szállítások biztosításához szükséges belföldi szál- lítási szolgáltatásokat;

c) fuvarokmányokkal, vámokmányokkal vagy a szállított áruk származására és jellegére vonatkozó okmányokkal kapcsola- tos dokumentáció készítése;

d) üzleti információk szolgáltatása bármely formában, beleértve a számítógépes információs rendszereket és az elektronikus adatcserét (a távközlésre vonatkozó megkülönböztetéstől mentes korlátozások függvényében);

e) üzleti konstrukciók létrehozása más hajózási társaságokkal;

f) a vállalatok javára végzendő tevékenység, többek között hajók megrendelése vagy igény esetén szállítmányok átvétele.

III. FEJEZET

HATÁROKON ÁTNYÚLÓ SZOLGÁLTATÁSOK

36. cikk

A felek az e megállapodás 5. mellékletében felsorolt ágazatokra vonatkozóan a közösségbeli vagy oroszországi vállalatoknak az Oroszország, illetve a Közösség területére irányuló, határokon átnyúló szolgáltatásokat érintő feltételeket illetően – az egyes feleknél alkalmazandó jogszabályok és rendelkezések alapján – egymás részére nem nyújtanak kevésbé kedvezményes elbánást, mint amilyenben bármely harmadik ország részesül.

37. cikk

Az e megállapodás 48. cikke rendelkezéseinek megfelelően a felek az e megállapodás 5. mellékletében felsorolt ágazatokra vonatkozóan engedélyezik az ideiglenes mozgást közösségbeli vagy oroszországi vállalatokat képviselő és az ideiglenes belépést határokon átnyúló szolgáltatások nyújtására irányuló tárgyalások vagy az adott vállalat javára határokon átnyúló szolgáltatások értékesítésére vonatkozó megállapodások megkötése céljából igénylő természetes személyek részére, amennyiben ezek a vállalati képviselők nem folytatnak közvetlen értékesítést a nyilvánosság részére vagy maguk nem nyújtanak szolgáltatásokat.

38. cikk

(1) Az 5. mellékletben felsorolt ágazatokra vonatkozóan az egyes felek szabályozhatják a területükre irányuló, határokon átnyúló szolgáltatások nyújtásának feltételeit. Amennyiben ezek a rendel- kezések általánosan alkalmazandók, azokat ésszerű, objektív és pártatlan módon kezelik.

(2) Az (1) bekezdés nem érinti a 36. és az 50. cikk rendelkezé- seit.

(3) A felek az Együttműködési Tanács keretében legkésőbb a megállapodás aláírásától számított harmadik év végén megvizs- gálják:

– bármelyik félnek a megállapodás aláírása óta hozott olyan intézkedéseit, amelyek a 36. cikkben tárgyalt határokon átnyúló szolgáltatások nyújtását érintik, valamint azt, hogy

– a felek vállalhatnak-e

– kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy nem hoznak olyan intézkedést vagy lépést, amely a 36. cikkben tárgyalt hatá- rokon átnyúló szolgáltatások nyújtására vonatkozóan a vizsgálat időpontjában fennálló helyzetnél korlátozóbb fel- tételeket teremt, vagy

– a cselekvési szabadságukat érintő más kötelezettségeket

a felek között a 36. cikkben vállalt kötelezettségekre vonat- kozó megállapodás tárgyát képező területeken.

Ha a fenti vizsgálat után valamelyik fél azon a véleményen van, hogy a másik fél által a megállapodás aláírása óta bevezetett intéz- kedések a megállapodás aláírását megelőző napon fennálló hely- zetnél lényegesen korlátozóbb helyzetet teremtenek a 36. cikk- ben tárgyalt szolgáltatások nyújtásának tekintetében, ez a fél arra kérheti a másik felet, hogy kezdjenek konzultációkat. Erre az esetre a 8. melléklet A. részének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) E cikk céljainak elérése érdekében a 8. melléklet B. részében leírt intézkedéseket kell meghozni.

(5) E cikk rendelkezései nem érintik az 51. cikk rendelkezéseit. Az említett 51. cikkben tárgyalt helyzetekre kizárólag a cikknek minden más rendelkezés kizárására vonatkozó rendelkezései irányadók.

39. cikk

(1) A felek a tengeri szállítás tekintetében vállalják, hogy hatéko- nyan alkalmazzák a nemzetközi piacra és forgalomba kereske- delmi céllal történő korlátozás nélküli bejutás elvét.

a) A fenti rendelkezés nem sérti a megállapodást aláíró felek által alkalmazandó, a vonalhajózási konferenciák magatartási kóde- xéről szóló ENSZ-egyezményből származó jogokat és kötele- zettségeket. A konferencián kívüli társaságok szabad verseny- ben működhetnek a konferenciához tartozókkal mindaddig, amíg betartják a tisztességes kereskedelmi verseny elvét.

b) A felek megerősítik a szabad versenykörnyezet, mint a száraz és folyékony tömegáruval folytatott kereskedelem lényeges jel- lemzője iránti elkötelezettségüket.

(2) Az (1) bekezdés elveinek alkalmazása során a felek:

a) e megállapodás hatálybalépésétől kezdve kölcsönös kereske- delmükben nem alkalmazzák az egyik tagállam és a korábbi Szovjetunió közötti kétoldalú megállapodások egyetlen rako- mánymegosztásról szóló rendelkezését sem;

b) nem vezetnek be rakománymegosztási eljárásokat a harmadik országokkal a száraz és folyékony áruk és a hajórakomány kereskedelmére vonatkozólag jövőben kötendő kétoldalú megállapodásokban. Ez azonban nem zárja ki az ilyen eljárá- sok lehetőségét a hajórakományokra vonatkozóan azokban a kivételes esetekben, amikor az e megállapodásban résztvevő egyik vagy másik félhez tartozó vonalhajózási társaságoknak különben nem lenne hatékony lehetőségük kereskedelmi cél- lal hajózni az érintett harmadik országba és vissza;

c) e megállapodás hatálybalépésével beszüntetnek minden egy- oldalú intézkedést, adminisztratív, technikai és egyéb olyan akadályt, amely rejtett korlátozást jelent, vagy megkülönböz- tető hatással jár a szolgáltatások szabad nyújtása tekintetében a nemzetközi tengeri szállításban.

Az egyes felek többek között nem nyújtanak az árufuva- rozásra, az utasszállításra vagy mindkettő szállítására használt és a másik fél lobogója alatt hajózó hajókra az adott fél saját hajóira alkalmazottnál kevésbé kedvező elbánást a külföldi hajók számára nyitott kikötőibe való bejutás, az említett kikö- tők infrastruktúrájának és kiegészítő tengeri szolgáltatásainak használata, valamint a kapcsolódó díjak és terhek, vámkedvez- mények, továbbá a horgonyzóhely kijelölése, valamint a be- és kirakodási létesítmények tekintetében.

(3) A felek megállapodnak abban, hogy e megállapodás hatály- balépését követően, de legkésőbb 1996. december 31-ig tárgya- lásokat folytatnak az egyes felek belvízi útjainak a másik fél állam- polgárai és hajózási társaságai számára történő fokozatos megnyitásáról a nemzetközi tengeri és folyami hajózási szolgál- tatások szabadsága tekintetében.

40. cikk

Abból a célból, hogy a felek között megteremtsék a vasúti közle- kedés kedvező feltételeit, a felek megállapodnak abban, hogy e

megállapodás keretében, megfelelő kétoldalú és többoldalú mechanizmusok segítségével támogatják:

– a vámkezelési, valamint a szállítmányokra és a vasúti jármű- vekre vonatkozó egyéb, határon végzett vámkezelési eljárások megkönnyítését,

– az együttműködést a nemzetközi forgalom követelményeinek teljesítésére alkalmas jármű létrehozásában;

– a nemzetközi közlekedést szabályozó rendelkezések és eljárá- sok közelítését,

– a tagállamok és Oroszország közötti nemzetközi utasforga- lom védelmét és fejlesztését.

41. cikk

Az együttműködés tisztességes, kiegyensúlyozott és versenyképes feltételeket teremt a szilárd gazdasági tényezőkön alapuló űrbe bocsátási tevékenységek és űrszállítási piac számára, és különösen az űrbe bocsátási és űrszállítási szolgáltatások nemzetközi kereskedelmére vonatkozó multilaterális szabályokról folytatandó tárgyalások és azok végrehajtásának elősegítése érdekében intézkedések történnek.

A 2000-ig tartó átmeneti időszak folyamán a felek megállapodnak az űrkutatási szolgáltatások feltételeiről.

42. cikk

A felek saját vonatkozó jogszabályaikkal, gyakorlatukkal és feltételeikkel összhangban igyekeznek egymásnak minden lehetséges segítséget megadni a területükön működő mobil műholdas távközlési szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelmét elősegítő intézkedések meghozatalához. A felek 1996-ban összeülnek, hogy megvizsgálják a mobil műholdas szolgáltatásokra egymásnak nyújtandó legnagyobb kedvezményes elbánás lehetőségeit.

43. cikk

A felek az egymás közötti, kereskedelmi igényeikhez igazított fuvarozás összehangolt fejlesztésének biztosítása érdekében e megállapodás hatálybalépését követően egyedi megállapodásokat köthetnek a szállítási ágazatban egymás piacaira való kölcsönös bejutás és szolgáltatásnyújtás feltételeiről, amennyiben az említett feltételekkel e megállapodás már nem foglalkozik. Ezek a megállapodások egynél több vagy egyetlen szállítási módra egyaránt vonatkozhatnak.

IV. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

44. cikk

A II., a III. fejezet, valamint az V. cím alkalmazásában nem kell tekintetbe venni a Közösség, annak tagállamai vagy Oroszország által a gazdasági integrációs megállapodásokban vállalt kötelezettségek alapján alkalmazott elbánást.

45. cikk

A közösségbeli társaságok és az oroszországi társaságok által irányított, azok kizárólagos tulajdonában álló társaságok együttesen ugyancsak kedvezményezettjei e cím II. és III. fejezete, valamint az V. cím rendelkezéseinek.

46. cikk

(1) E cím rendelkezéseit a közrend, a közbiztonság vagy a köze- gészség által indokolt korlátozások figyelembevételével kell alkal- mazni.

(2) Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak azokra a tevékenysé- gekre, amelyek bármelyik fél területén – akár alkalomszerűen is – közhatalom gyakorlásához kapcsolódnak.

47. cikk

Az Együttműködési Tanács ajánlásokat tesz a szolgáltatások kereskedelmének liberalizálására, figyelembe véve a feleknél a szolgáltatási ágazatok fejlődését és a felek által vállalt egyéb nemzetközi kötelezettségeket, különösen a Szolgáltatások Kereskedelméről szóló Általános Egyezmény – a továbbiakban

„GATS” – keretében folytatott tárgyalások végeredményeit.

48. cikk

E cím alkalmazásában a megállapodás nem akadályozza meg a feleket abban, hogy területükön a belépés és tartózkodás, a munkavégzés, a munkafeltételek és természetes személyek letelepedése, valamint szolgáltatások nyújtása tekintetében saját törvényeiket és rendeleteiket alkalmazzák, feltéve, hogy azokat nem alkalmazzák oly módon, amellyel megsemmisítik vagy hátrányosan befolyásolják a megállapodás egy bizonyos rendelkezésében szereplő feltételek alapján a feleknek járó kedvezményeket. A fenti rendelkezés nem sérti a 46. cikk alkalmazását.

49. cikk

(1) Az e cím vagy az V. cím rendelkezéseivel összhangban nyúj- tott legnagyobb kedvezményes elbánás nem vonatkozik a felek

által a kettős adóztatás elkerülése érdekében kötött megállapodá- sok alapján jelenleg nyújtott vagy a jövőben nyújtandó adóked- vezményekre vagy az adóval kapcsolatos egyéb megállapo- dásokra.

(2) Sem ez a cím, sem az V. cím nem biztosít jogot annak meg- akadályozására, hogy a felek a kettős adóztatás elkerülésére kötött megállapodások és más adóval kapcsolatos megállapodások adó- zási rendelkezései alapján elfogadják és érvényre juttassák az adó- kikerülés vagy az adókijátszás megakadályozására irányuló intéz- kedéseket vagy belföldi adópolitikai jogszabályaikat.

(3) Sem ez a cím, sem az V. cím nem biztosít jogot annak meg- akadályozására, hogy a tagállamok vagy Oroszország a vonat- kozó adópolitikai jogszabályok alkalmazása során megkülönböz- tetést tegyenek a nem azonos helyzetben lévő adófizetők között, különösen lakóhelyük tekintetében.

50. cikk

A 32. és 37. cikk sérelme nélkül a megállapodás II., III. és IV. feje- zetének egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az jogot biztosít arra, hogy:

– a tagállamok, illetve Oroszország állampolgárai bármilyen minőségben, különösen társaság részvényeseként vagy partne- reként, illetve annak vezetőjeként vagy alkalmazottjaként, továbbá szolgáltatóként vagy szolgáltatások címzettjeként belépjenek Oroszország, illetve a Közösség területére és ott tartózkodjanak,

– oroszországi vállalatok közösségbeli leányvállalatai vagy fiók- telepei a Közösség területén orosz állampolgárokat foglalkoz- tassanak vagy azok foglalkoztatását kezdeményezzék,

– közösségbeli vállalatok oroszországi leányvállalatai vagy fiók- telepei Oroszország területén a tagállamok állampolgárait fog- lalkoztassák vagy azok foglalkoztatását kezdeményezzék,

– oroszországi vállalatok vagy oroszországi vállalatok közösség- beli leányvállalatai vagy fióktelepei orosz állampolgárságú munkavállalókat közvetítsenek ideiglenes munkavállalási szer- ződés alapján más személyeknél vagy irányítása alatt végzendő munkára,

– közösségbeli vállalatok vagy közösségbeli vállalatok oroszor- szági leányvállalatai vagy fióktelepei tagállamokbeli állampol- gárságú munkavállalókat közvetítsenek ideiglenes munkavál- lalási szerződés alapján más személyeknél vagy irányítása alatt végzendő munkára.

51. cikk

(1) Az egyik fél által e megállapodás alapján a másik fél részére a GATS-ban szereplő ágazatok vagy intézkedések tekintetében biz- tosított elbánás a GATS vonatkozó kötelezettségvállalásainak hatálybalépési időpontja előtt egy hónappal számított naptól

kezdve semmiképpen nem lehet kedvezőbb a fentiekben szereplő első fél által a GATS rendelkezései alapján nyújtott elbánásnál az egyes ágazatok, alágazatok és szolgáltatási módok tekintetében.

(2) A GATS alapján kötelezettséget vállaló fél – az (1) bekezdés rendelkezései automatikus jellegének sérelme nélkül – tájékoztatja a másik felet a GATS-ból e megállapodásra alkalmazandó rendel- kezésekről és kiigazításokról.

(3) A másik fél attól az időponttól számított egy hónapon belül, hogy a GATS alapján kötelezettséget vállaló féltől megkapta a (2) bekezdésben említett információkat, értesítheti az első felet arról a szándékáról, hogy az e cím alapján rá háruló kötelezettségeket megfelelően kiigazítja az alábbiak szerint:

– ha valamely szolgáltatási ágazatot, alágazatot vagy szolgálta- tási módot kizártak a megállapodásból, csökkentették annak hatályát, vagy az (1) bekezdésnek megfelelő feltételek teljesí- tésétől tették függővé, akkor az azzal azonos ágazat, alágazat

vagy szolgáltatási mód kizárható, hatálya csökkenthető, ill. azonos vagy hasonló feltételek teljesítésétől tehető függővé.

(4) A második fél által elvégzett fenti kiigazításoknak a felek közötti kötelezettségvállalások egyensúlyának helyreállítását kell eredményezniük.

(5) Abban az esetben, ha valamelyik fél úgy gondolja, hogy a (3) bekezdés alapján elvégzett kiigazítások nem eredményezték a felek közötti kötelezettségvállalások egyensúlyának helyreállítását, az adott fél felszólíthatja a másik felet arra, hogy 30 napon belül kezdjen konzultációt a kielégítő megoldás elérése érdekében az e cím alatt szereplő kötelezettségek kiigazításának bármely egyéb megfelelő módszerével.

(6) Ha az ilyen konzultációk megkezdésétől számított 30 napon belül a felek nem találnak kielégítő megoldást, bármelyik fél kéré- sére a 101. cikkben meghatározott eljárásokat kell alkalmazni.

V. CÍM

FIZETÉS ÉS TŐKE

52. cikk

(1) A felek vállalják, hogy e megállapodás rendelkezéseivel össz- hangban a Közösségben és Oroszországban honos személyek között az áruk, szolgáltatások vagy személyek mozgásával kap- csolatban teljesítendő folyó fizetéseket szabadon átváltható valu- tanemekben engedélyezik.

(2) Biztosítják a Közösségben és az Oroszországban honos sze- mélyek közötti szabad tőkemozgást a befogadó ország törvénye- ivel összhangban megalakult vállalatok által végzett közvetlen befektetés és a IV. cím II. fejezetének rendelkezéseivel összhang- ban végzett befektetések formájában, és az ilyen befektetés, ezen belül például a kisajátítási, az államosítási vagy az azokkal egyen- értékű más intézkedésekből származó mindenféle kompenzációs kifizetés, valamint az azokból származó mindenféle nyereség kül- földre történő átutalását.

(3) A 2. rész rendelkezései nem akadályozzák meg Oroszorszá- got abban, hogy korlátozásokat alkalmazzon az Oroszországban honos személyek közvetlen külső befektetéseire. A felek

megállapodnak abban, hogy e megállapodás hatálybalépése után öt évvel tárgyalni fognak ezeknek a korlátozásoknak a fenntartá- sával kapcsolatban, tekintetbe véve minden vonatkozó monetá- ris, fiskális és pénzügyi szempontot.

(4) A (2) bekezdésben tárgyalt tőkemozgásokkal kapcsolatos átu- talásokra a folyó ügyletekre vonatkozó átváltási árfolyammal megegyező árfolyamon kerül sor.

(5) A felek az e megállapodás hatálybalépésétől számított ötéves átmeneti időszak letelte után – a (6) és (7) bekezdés sérelme nél- kül – nem vezetnek be a Közösségben és Oroszországban honos személyek közötti tőkemozgásokra és az azokhoz kapcsolódó folyó fizetésekre újabb korlátozásokat, és nem teszik a már létező rendelkezéseket korlátozóbb jellegűvé. Az e bekezdés első mon- datában említett átmeneti időszak alatt történt korlátozások beve- zetése azonban nem érinti a feleknek az e cikk (2), (3), (4) és (9) bekezdése értelmében fennálló jogait és kötelezettségeit.

(6) Az (1) és (2) bekezdés sérelme nélkül – az (5) bekezdésben említett tilalom hatálybalépése után –, amennyiben kivételes ese- tekben a Közösség és Oroszország közötti tőkemozgások komoly nehézségeket okoznak vagy okozhatnak a Közösség vagy

Oroszország árfolyam-politikájában vagy monetáris politiká- jában, a Közösség, illetve Oroszország – ha ilyen intézkedésekre feltétlenül szükség van – hat hónapot meg nem haladó időszakra védintézkedéseket hozhat a Közösség és Oroszország közötti tőkemozgásokra vonatkozóan.

(7) E cikk rendelkezései értelmében mindaddig, amíg a Nemzet- közi Valutaalap (IMF) megállapodásában szereplő cikkek közül a

VIII. cikk értelmezése szerint be nem vezetik az orosz valuta teljes konvertibilitását, Oroszország abban az esetben alkalmazhat átváltási korlátozásokat a rövid- és középlejáratú pénzügyi hite- lek nyújtására és felvételére, ha Oroszország IMF szerint érvényes státuszának alapján Oroszország részére az ilyen hitelek nyújtá- sát korlátozzák, illetve engedélyezik.

Oroszország ezeket a korlátozásokat megkülönböztetéstől men- tesen alkalmazza. Ezek alkalmazása oly módon történik, hogy azok a lehető legkisebb zavart okozzák e megállapodás tekinteté-

ben. Oroszország azonnal tájékoztatja az Együttműködési Taná- csot az ilyen intézkedések bevezetéséről és az azokban bekövet- kező változásokról.

(8) A felek a Közösség és Oroszország közötti tőkemozgások megkönnyítése céljából konzultációt folytatnak egymással, hogy elősegítsék e megállapodás célkitűzéseinek megvalósítását. A felek különösen a portfólió-befektetésekkel és a kereskedelmi hitelek- kel kapcsolatos tőkemozgások, valamint a Közösség területén honos személyek által az Oroszországban honos személyek részére nyújtott pénzügyi kölcsönökkel és hitelekkel kapcsolatos tőkemozgások további liberalizálására törekszenek. Az Együttmű- ködési Tanács az e megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül megfelelő ajánlásokat tesz.

(9) A felek a legnagyobb kedvezményes elbánást biztosítják egy- másnak a folyó fizetések és tőkemozgások, valamint a fizetési módok tekintetében.

VI. CÍM

VERSENY; A SZELLEMI, IPARI ÉS KERESKEDELMI TULAJDON VÉDELME; JOGALKOTÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

53. cikk

Verseny

(1) A felek megállapodnak abban, hogy versenyszabályaik alkal- mazása útján vagy más módokon munkálkodnak azon, hogy orvosolják vagy eltávolítsák a verseny vállalatok által teremtett vagy állami beavatkozással okozott korlátozásait, amennyiben azok esetleg a Közösség és Oroszország kereskedelmét érintik.

(2) Az (1) bekezdésben említett célkitűzések elérése érdekében:

2.1. A felek jogrendszerükön belül biztosítják a verseny vállalko- zások által történő korlátozásáról szóló jogszabályok létét és azok végrehajtásának érvényesítését.

2.2. A felek nem nyújtanak bizonyos vállalkozások javára vagy az alaptermékeken kívül más termékek gyártásának elősegí- tésére exporttámogatásokat. A felek készségüket kinyilvánít- ják arra is, hogy az e megállapodás hatálybalépésétől számí- tott harmadik évtől kezdve szigorú szabályokat vezetnek be a többi olyan támogatással szemben, amely olyan mérték- ben gátolja vagy gátolhatja a versenyt, hogy az a Közösség és Oroszország közötti kereskedelmet érintheti, ideértve bizonyos támogatások teljes mértékű betiltását is.

Amennyiben az egyik fél azt kéri, a másik fél tájékoztatást ad támogatási rendszeréről vagy az állami támogatás egyedi eseteiről.

2.3. Az e megállapodás hatálybalépése után öt évvel lejáró átme- netei időszak alatt Oroszország azzal a feltétellel hozhat a (2.2) bekezdés második mondatának meg nem felelő intéz- kedéseket, hogy ezeket az intézkedéseket a 9. mellékletben említett körülmények esetén vezetik be és alkalmazzák.

2.4. A felek készségüket nyilvánítják arra, hogy kereskedelmi jel- legű állami monopóliumok esetén e megállapodás hatályba- lépésétől számított harmadik évtől kezdve biztosítják, hogy ne forduljon elő megkülönböztetés a felek állampolgárai és társaságai között az áruk beszerzésére vagy értékesítésére alkalmazott feltételek tekintetében.

A felek készségüket nyilvánítják ki arra, hogy közvállalko- zások vagy olyan vállalkozások esetén, amelyeknek a tagál- lamok vagy Oroszország különleges jogokat biztosítanak, e megállapodás hatálybalépésétől számított harmadik évtől kezdve biztosítják, hogy nem hoznak és nem tartanak érvényben a Közösség és Oroszország közötti kereskedelmet olyan mértékben veszélyeztető intézkedéseket, amelyek ellentétben állnak a felek vonatkozó érdekeivel. Ez a rendel- kezés nem akadályozza a fenti vállalkozások részére – jog szerint vagy ténylegesen – előírt konkrét feladatok teljesíté- sét.

2.5. A 2.2. és 2.4. pontban meghatározott időszak a felek meg- állapodásával meghosszabbítható.

(3) A Közösség vagy Oroszország kérésére konzultációkra kerül- het sor az Együttműködési Bizottság keretében az (1) és (2) bekez- désben említett verseny korlátozásáról vagy torzulásáról, valamint a versenyszabályok végrehajtásáról, az adatok nyilvánosságra

hozataláról, a titkosságról és az üzleti titokról szóló jogszabályok- ban meghatározott korlátozások figyelembevételével. A konzul- tációk kiterjedhetnek az (1) és (2) bekezdések értelmezésével kap- csolatos kérdésekre is.

(4) A versenyszabályok alkalmazásában tapasztalattal rendelkező fél kérésre és a rendelkezésre álló erőforrások keretében teljes mértékű technikai segítséget nyújt a versenyszabályok megalko- tásához és végrehajtásához.

(5) A fenti rendelkezések semmiképpen nem érintik a felek azon jogát, hogy a megfelelő intézkedéseket – konkrétan a 18. cikkben említett intézkedéseket – meghozzák a kereskedelem torzulására vonatkozó kérdésekben.

54. cikk

A szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon védelme

(1) A felek e cikk rendelkezéseinek és a 10. mellékletnek megfe- lelően megerősítik, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak a szel- lemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok megfelelő és hatékony védelmének és érvényesítésének.

(2) A felek megerősítik, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak az alábbi többoldalú egyezményekből származó kötelezettségeiknek:

– Párizsi Egyezmény az ipari tulajdon oltalmáról (1967. évi stockholmi okmány és annak 1979. évi módosítása),

– Madridi megállapodás a védjegyek nemzetközi lajstromozásá- ról (1967. évi stockholmi okmány és annak 1979. évi módo- sítása),

– Nizzai megállapodás a védjegyekkel ellátható áruk és szolgál- tatások nemzetközi osztályozásáról (Genf, 1977 és annak 1979. évi módosítása),

– Budapesti szerződés a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezése nemzetközi elismeréséről (1977, 1980. évi módosítás),

– 1979-ben és 1984-ben módosított és változtatott Szabadalmi együttműködési szerződés (Washington, 1970),

– Jegyzőkönyv a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló madridi megállapodáshoz (Madrid, 1989).

(3) A felek a 90. cikkel összhangban rendszeresen ellenőrzik e cikk és a 10. melléklet végrehajtását. Ha a szellemi, ipari és keres- kedelmi tulajdon területén esetleg a kereskedelmi feltételeket érintő problémák merülnek fel, a kölcsönösen elfogadható meg- oldás elérése érdekében a felek valamelyik fél kérése alapján sür- gősen konzultációt kezdenek.

55. cikk

Jogalkotási együttműködés

(1) A felek elismerik, hogy az Oroszország és a Közösség közötti gazdasági kapcsolatok erősítésének fontos feltétele a jogszabályok közelítése. Oroszország igyekszik biztosítani, hogy jogszabályai fokozatosan megfeleljenek a Közösség jogszabályainak.

(2) A jogszabályok közelítése különösen az alábbi területekre ter- jed ki: a vállalati jog, a banki jog, a vállalati számvitel és adózás, a munkavállalók munkahelyi védelme, a pénzügyi szolgáltatások, a versenyszabályok, a közbeszerzés, az emberek, állatok és növé- nyek egészségének és életének védelme, a környezetvédelem, a fogyasztók védelme, a közvetett adózás, a vámjog, a műszaki sza- bályok és szabványok, a nukleáris anyagokra vonatkozó törvé- nyek és rendeletek, a szállítás.

VII. CÍM

GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS

56. cikk

(1) A Közösség és Oroszország olyan széleskörű gazdasági együttműködést szorgalmaz, amely hozzájárul gazdaságaik növe- kedéséhez, támogató nemzetközi gazdasági környezet létrejötté- hez, valamint Oroszország és a szélesebb területet felölelő

európai együttműködés közötti integrációhoz. Ez az együttmű- ködés mindkét fél javára erősíti és fejleszti a gazdasági kapcsola- tokat.

(2) A felek e címmel összefüggő politikájukat és egyéb intézke- déseiket elsősorban úgy tervezik megvalósítani, hogy azok Oro- szországban gazdasági és szociális reformokat és az ország szer- kezeti átalakulását eredményezzék, és azokat a fenntartható és harmonikus társadalmi fejlődés követelményei vezéreljék; a kör- nyezetvédelmi szempontokat ugyancsak teljes mértékben maguk- ban foglalják.

(3) Az együttműködés többek között az alábbiakra terjed ki:

– megfelelő iparágaik és a szállítás fejlesztése,

– új szállítási források és új piacok feltárása,

– a technológiai és a tudományos fejlődés ösztönzése,

– stabil szociális és emberi erőforrás-fejlesztés, valamint a helyi foglalkoztatáspolitika ösztönzése,

– a regionális együttműködés támogatása annak harmonikus és fenntartható fejlődése érdekében.

(4) A felek fontosnak tartják, hogy a partnerségi kapcsolat kiala- kításával és az egymással való együttműködéssel párhuzamosan más európai államokkal és az egykori Szovjetunió más országai- val is tartsák fenn és fejlesszék együttműködésüket a térség har- monikus fejlődése érdekében, és minden erőfeszítésükkel ösztön- zik ezt a folyamatot.

(5) Az e megállapodás tárgyát képező együttműködés gazdasági és egyéb formáit az egykori Szovjetunió országainak nyújtandó műszaki segítségről szóló megfelelő tanácsi rendeletek alapján a Közösség a lehető legteljesebb mértékig támogathatja, figyelembe véve a felek által kölcsönösen elfogadott prioritásokat. A támoga- tás más rendelkezésre álló alkalmas közösségi eszközzel is bizto- sítható.

Külön figyelmet fordítanak a felek az egykori Szovjetunió más országaival kialakított együttműködésének elősegítésére alkalmas intézkedésekre.

(6) Az e cím alatt szereplő rendelkezések nem érintik a felek versenyszabályainak és e rendelet vállalkozásokra alkalmazandó, versennyel kapcsolatos konkrét rendelkezéseinek végrehajtását.

57. cikk

Ipari együttműködés

(1) Az együttműködés különösen az alábbi célok támogatására irányul:

– a gazdasági szereplők – többek között a kis- és középválla- latok – közötti üzleti kapcsolatok fejlesztése,

– a vállalati szintű irányítás javítása,

– a privatizáció folyamata a gazdasági átalakulás jegyében, és a magánszektor erősítése,

– a magán- és a közszektor keretében az ipar átalakítására és modernizálására irányuló erőfeszítések a piacgazdasághoz vezető átmeneti időszak alatt, a környezetvédelmet és a fenn- tartható fejlődést biztosító feltételek mellett,

– a védelmi ágazatok átalakítása,

– a megfelelő piaci alapú kereskedelmi szabályok és gyakorlati módszerek, valamint a technológiai ismeretek átadásának fej- lesztése.

(2) Az ipari együttműködési kezdeményezések figyelembe veszik a Közösség és Oroszország által meghatározott prioritásokat. A kezdeményezések célja különösen a vállalkozások megfelelő kere- tének létrehozása, a vezetői ismeretek fejlesztése és az átlátható- ság támogatása a vállalkozási piacok és feltételek terén.

58. cikk

Befektetések támogatása és védelme

(1) Az együttműködés a Közösség és a tagállamok megfelelő hatásköreinek és alkalmasságának figyelembevételével különösen arra irányul, hogy a befektetések védelme, a tőkeátutalások és a befektetési lehetőségekről szóló információcsere jobb feltételeinek biztosításával belföldön és külföldön egyaránt kedvező légkört teremtsen a befektetések számára.

(2) Az együttműködés céljai különösen a következők:

– indokolt esetben a befektetések támogatásáról és védelméről szóló megállapodások megkötése a tagállamok és Oroszor- szág között,

– indokolt esetben a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megál- lapodások megkötése a tagállamok és Oroszország között,

– a befektetési lehetőségekről szóló információcsere folytatása többek között kereskedelmi vásárok, kiállítások, üzleti hetek és más események formájában,

– a jogszabályokra, rendelkezésekre és közigazgatási gyakorla- tokra vonatkozó információcsere a befektetés területén.

59. cikk

Közbeszerzés

A felek együttműködnek a közbeszerzési szerződések nyílt és versenyen, különösen pályázati kiírásokon alapuló odaítélésére vonatkozó feltételek kialakításában.

60. cikk

Általános előírások és megfelelőségértékelés; fogyasztóvédelem

(1) A felek hatáskörük keretén belül és jogszabályaikkal össz- hangban intézkedéseket tesznek a felek között a metrológia, a szabványosítás és a tanúsítás terén fennálló különbségek csökken- tésére az említett területeken nemzetközi szinten elfogadott esz- közök használatának ösztönzésével.

A felek a fent említett területeken szorosan együttműködnek a megfelelő európai és más nemzetközi szervezetekkel.

A felek különösképpen ösztönzik megfelelő szervezeteik gyakor- lati kölcsönös együttműködését azzal a céllal, hogy tárgyalásokat kezdjenek a kölcsönös elismerésről szóló megállapodások létre- hozásáról a megfelelőségértékelési tevékenységek területén.

(2) A felek szoros együttműködést alakítanak ki azzal a céllal, hogy fogyasztóvédelmi rendszereik megfeleljenek egymásnak.

Ennek az együttműködésnek a célja különösen a veszélyes termé- kekről szóló kölcsönös tájékoztatás állandó rendszerének létreho- zása, a fogyasztók részére különösen az árakról, az ajánlott ter- mékek és szolgáltatások tulajdonságairól nyújtott információk rendszerének javítása, a fogyasztói érdekképviseletek közötti információcsere fejlesztése, valamint a fogyasztóvédelmi politikák összhangjának erősítése.

61. cikk

Bányászat és nyersanyagok

(1) A felek együttműködnek a bányászat és a nyersanyag- ágazatok fejlesztésének ösztönzése érdekében. Külön figyelmet fordítanak a színesfém ágazatban kialakítandó együttműködésre.

(2) Az együttműködés középpontjában különösen a következő területek állnak:

– információcsere a bányászattal és a nyersanyag-ágazatokkal kapcsolatban a felek érdeklődésére számot tartó minden kér- désben, ideértve a kereskedelmi kérdéseket is,

– környezetvédelmi jogszabályok elfogadása és végrehajtása,

– oktatás.

(3) A fenti együttműködést a felek a 93. cikk rendelkezéseivel összhangban létrehozott külön bizottságban rendszeresen felül- vizsgálják.

(4) Ez a cikk nem érinti a nyersanyagokkal részletesebben foglal- kozó cikkeket, különösen a 21., 65. és 66. cikket.

62. cikk

Tudomány és technológia

(1) A felek a kölcsönös érdekek alapján és az erőforrások rendel- kezésre állásának, a megfelelő programjaikhoz biztosított megfe- lelő hozzáférés figyelembevételével támogatják a kétoldalú együtt- működést a polgári tudományos kutatási és technológiafejlesztés (KTF) területén, a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok hatékony védelméhez szükséges megfelelő szinteknek megfele- lően.

(2) A tudományos és technológiai együttműködés a követke- zőkre terjed ki:

– a tudományos és műszaki információk cseréje,

– a közös KTF-tevékenységek,

– a képzési tevékenységek és mobilitási programok a KTF-ben résztvevő tudósok, kutatók és műszaki szakemberek részére mindkét oldalon.

Ha az együttműködésre oktatást és/vagy képzést magában foglaló tevékenységek formájában kerül sor, azt a 63. cikk rendelkezése- ivel összhangban kell végrehajtani.

A fenti együttműködési tevékenységek végzése során külön figyel- met kell fordítani az olyan tudósok, mérnökök, kutatók és műszaki szakemberek átcsoportosítására, akik tömegpusztító fegyverek kutatásával és/vagy gyártásával foglalkoznak vagy fog- lalkoztak.

(3) A fenti együttműködés az egyes felek által elfogadott eljárá- sokkal összhangban megtárgyalt és megkötött konkrét megálla- podások alapján történik, amelyek többek között megfelelő, az ipari és kereskedelmi tulajdonjogokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak.

63. cikk

Oktatás és képzés

(1) A felek együttműködnek az általános oktatás és a szakképzés szintjének emelése céljából a köz- és a magánszektorban.

(2) Az együttműködés középpontjában különösen az alábbi terü- letek állnak:

– az oroszországi felsőoktatási és képzési rendszer korszerűsí- tése,

– meg kell határozni az elsőbbséget élvező területeken dolgozó közoktatatási és magánoktatási ügyintézők és főtisztviselők képzését,

– egyetemek közötti együttműködés, egyetemek és cégek közötti együttműködés,

– tanárok, diplomások, fiatal tudósok és kutatók, közigazgatási szakemberek és fiatalok mobilitása,

– a megfelelő intézményeken belül az európai tudományok területén végzett oktatás támogatása,

– a Közösség és Oroszország nyelveinek oktatása,

– konferenciatolmácsok posztgraduális képzése,

– újságíróképzés,

– oktatási módszerek cseréje, valamint a korszerű oktatási pro- gramok és technikai eszközök alkalmazásának támogatása,

– a távoktatás és új oktatási módszerek kifejlesztése,

– oktatóképzés.

(3) A felek vonatkozó eljárásaival és indokolt esetben intézmé- nyi kereteivel összhangban mérlegelni lehetne az egyik fél részvé- telét a másik fél megfelelő oktatási és képzési programjaiban, majd Oroszországnak a Közösség Tempus-programjában való részvételére építve együttműködési terveket lehetne kidolgozni.

64. cikk

Mezőgazdasági és agráripari ágazat

Az együttműködés célja az oroszországi mezőgazdasági és agráripari ágazat korszerűsítése, szerkezeti átalakítása és privatizációja olyan feltételekkel, amelyek biztosítják a környezet tiszteletben tartását. Erre az együttműködésre többek között a magángazdaságok és értékesítési csatornák, tárolási módszerek, az értékesítés és az irányítás, a mezőgazdasági infrastruktúra korszerűsítése és a mezőgazdasági földhasználat tervezésének fejlesztése, a termelékenység, a minőség és a hatékonyság, valamint a technológia és a know-how átadásának javítása keretében kerül sor. A felek célul tűzik ki az egészségügyi és természetgyógyászati előírásaik összeegyeztethetőségének elérését.

65. cikk

Energiaipar

(1) Az együttműködésre a piacgazdaság elvének és az Európai Energia Charta elvének keretében, az európai energiapiacok foko- zódó integrációjának hátterével kerül sor.

(2) Az együttműködés többek között a következő területeket fog- lalja magában:

– az energiaellátás minőségének és biztonságának javítása gaz- daságos és környezeti szempontból hatékony és eredményes formában,

– az energiapolitika kialakítása,

– az energiaipari ágazat irányításának és szabályozásának javí- tása a piacgazdasággal összhangban,

– intézményi, jogi, költségvetési feltétel, valamint az energiaipari kereskedelem és befektetés növelésének ösztönzéséhez szük- séges egyéb feltételek sorának bevezetése,

– az energiatakarékosság és az energiával való hatékony gazdál- kodás támogatása,

– az energiaipari infrastruktúra korszerűsítése, ideértve a gáz- szolgáltatási és a villamoshálózatok összekapcsolását,

– az energiatermelés, -szolgáltatás és -fogyasztás környezeti hatásai a tevékenységekből származó környezeti károk mege- lőzése vagy minimális szintre csökkentése érdekében,

– az energiaipari technológiák javítása az energiaszolgáltatásban és a végső felhasználásban az energiafajták széles skáláján,

– irányítási és műszaki képzés az energiaipari ágazatban.

66. cikk

Atomenergia-ágazat

A Közösség és a tagállamok megfelelő hatásköreinek és alkalmasságának figyelembevételével az atomenergia-ágazatban a polgári együttműködésre többek között a termonukleáris fúzióról és a nukleáris biztonságról a felek által létrehozandó két megállapodás végrehajtása révén kerül sor.

67. cikk

Űrkutatás

A felek a 41. cikk sérelme nélkül indokolt esetben támogatják a hosszú távú együttműködést a polgári űrkutatás, annak fejlesztése és kereskedelmi alkalmazása területén. Külön figyelmet fordítanak megfelelő tevékenységeik kiegészítő jellegének kölcsönös előnyök alapján történő teljes mértékű kihasználására irányuló kezdeményezésekre.

68. cikk

Építőipar

A felek az építőiparnak különösen az e megállapodás 55., 57., 60., 62., 63. és 77. cikke alá tartozó területein működnek együtt.

Ez az együttműködés többek között az oroszországi építőipari ágazatnak a piacgazdaság elveivel összehangoltan történő

korszerűsítésére és szerkezeti átalakítására irányul, a kapcsolódó egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi szempontok megfelelő figyelembevételével.

69. cikk

Környezetvédelem

(1) A felek az Európai Energia Charta és az 1993. évi luzerni kon- ferencia nyilatkozatának figyelembevételével fejlesztik és erősítik a környezettel és az emberek egészségével kapcsolatos együttmű- ködésüket.

(2) Az együttműködés célja a környezetkárosítás megaka- dályozása és különösen:

– a szennyezési szint hatékony figyelemmel kísérése és a környe- zet vizsgálata; információs rendszer a környezet állapotáról,

– a helyi, a regionális és a határokon átnyúló levegő- és vízszen- nyezés megakadályozása,

– az ökológiai helyreállítás,

– a fenntartható, gazdaságos és környezeti szempontból haté- kony termelés és energiafelhasználás; az ipari létesítmények biztonsága,

– a vegyi anyagok osztályozása és biztonságos kezelése,

– a vízminőség,

– a hulladékok csökkentése, újrafelhasználása és biztonságos ártalmatlanítása, a Baseli Egyezmény végrehajtása,

– a mezőgazdaság, talajerózió és vegyi szennyezés környezetre gyakorolt hatása,

– az erdővédelem,

– a biológiai változatosság, a védett területek megóvása, és a bio- lógiai erőforrások fenntartható felhasználása és kezelése,

– területrendezés, ideértve az építkezést és a várostervezést,

– a gazdasági és fiskális eszközök használata,

– a globális klímaváltozás,

– a környezetvédelmi oktatás és tudatosság kialakítása,

– a környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espoo-i Egyezmény határokon átnyúló szempontok szerinti végrehajtása.

(3) Az együttműködésre különösen az alábbi intézkedések alap- ján kerül sor:

– katasztrófa és egyéb vészhelyzetek tervezése,

– információk és szakértők cseréje, ideértve a tiszta műszaki eljárások átadásával és a biotechnológiai módszerek biztonsá- gos és környezeti szempontból megbízható felhasználásával

kapcsolatos információk és az azokkal foglalkozó szakembe- rek cseréjét,

– közös kutatási tevékenységek,

– a jogszabályoknak a közösségi előírások irányába történő továbbfejlesztése,

– regionális szintű együttműködés, ideértve a Közösség által és nemzetközi szinten létrehozott Európai Környezetvédelmi Ügynökség keretében létrehozott együttműködést,

– stratégiafejlesztés, különösen a globális és éghajlati kérdések- kel kapcsolatban, valamint a fenntartható fejlesztés biztosítá- sának figyelembevételével,

– környezeti hatástanulmányok.

70. cikk

Szállítás

A felek fejlesztik és erősítik együttműködésüket a szállítás területén.

Ez az együttműködés többek között az oroszországi szállítási rendszerek és hálózatok szerkezeti átalakítását és korszerűsítését, és – ha szükséges – a szállítási rendszerek összeegyeztethetőségének fejlesztését és biztosítását célozza globálisabb szintű szállítási rendszerek elérése érdekében.

Az együttműködés többek között az alábbiakra terjed ki:

– a közúti közlekedés, a vasutak, kikötők és repülőterek kezelé- sének és üzemeltetésének korszerűsítése,

– a vasutak és a vízi utak, valamint az utak, kikötők, repülőte- rek és a légi közlekedés infrastruktúrájának korszerűsítése, ide- értve a közös érdekű főutak és a fenti módokhoz szükséges transzeurópai összeköttetések korszerűsítését,

– a multimodális módot magában foglaló szállítások támogatása és fejlesztése,

– a közös kutatási és fejlesztési programok támogatása,

– a politika fejlesztésére és végrehajtására, többek között a szál- lítási ágazat privatizációjára irányuló jogszabályi és intézmé- nyi keretek létrehozása.

71. cikk

Postai szolgáltatások és távközlés

(1) A felek bővítik és erősítik az együttműködést ezen a területen a megfelelő távközlési és postai hálózatok műszaki szinten vég- rehajtandó fokozatos integrációjának elérése érdekében. Ebből a célból különösen a következő intézkedéseket kezdeményezik:

– a távközléssel és postai szolgáltatásokkal, valamint a televíziós és műsorszórási politikával kapcsolatos információcsere,

– műszaki és egyéb jellegű információk cseréje, oktatási és tanácsadási tevékenységek folytatása,

– technológiai eljárások és know-how átadása,

– közös projektek kidolgoztatása és végrehajtatása a két fél meg- felelő szerveivel,

– elsősorban a kereskedelmi és közintézmények szükségleteinek megfelelő új kommunikációs eszközök támogatása,

– az európai műszaki szabványok, tanúsítási rendszerek és sza- bályozási javaslatok támogatása,

– együttműködés a kritikus körülmények esetén folytatandó kommunikáció biztosításában, tárgyalás a katasztrófahelyze- tek elhárításában résztvevők közötti együttműködési irányel- vek kidolgozása céljából stb.

(2) A tevékenységek középpontjában többek között az alábbi elsőbbséget élvező területek állnak:

– integrált távközlési ágazat kifejlesztése és korszerűsítése Oro- szországban piaci reformok és megfelelő szabályozási mód- szerek kialakítása keretében,

– Oroszország távközlési hálózatának korszerűsítése, valamint az európai és világhálózatokba történő műszaki szintű integ- rálása,

– együttműködés a Közösség és Oroszország közötti információcsere- és adatátviteli rendszerek kifejlesztésében,

– a transz-európai távközlési hálózatok műszaki szintű integrá- ciója,

– Oroszország postai és műsorszórási szolgáltatásainak jogi és szabályzati szempontokat is magában foglaló korszerűsítése,

– a két fél változó gazdasági körülményei közepette a távköz- lési, postai, televíziós és műsorszórási szolgáltatások irányí- tása, ideértve többek között a szervezeti struktúrák, stratégia és tervezés, tarifapolitika és beszerzési irányelvek kezelését.

72. cikk

Pénzügyi szolgáltatások

A felek együttműködnek a piacgazdaság igényihez igazított oroszországi banki, biztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatási ágazat megfelelő keretének létrehozása és fejlesztése céljából.

Az együttműködés középpontjában az alábbiak állnak:

– a szabad piacgazdasághoz alkalmas és a tagállamok által elfo- gadott szabályokkal kompatibilis számviteli szabványok kidol- gozása,

– a banki, biztosítási és pénzügyi rendszer szerkezeti átalakítása,

– a banki, biztosítási és pénzügyi szolgáltatási ágazat folyama- tos ellenőrzésének és szabályozásának javítása,

– kompatibilis könyvvizsgálati rendszerek kialakítása,

– információcsere az érvényben lévő és előkészület alatt álló megfelelő jogszabályokról,

– a kereskedelmi és magánbanki infrastruktúra korszerűsítése.

73. cikk

Regionális fejlesztés

A felek erősítik együttműködésüket a regionális fejlesztés és a földterületek felhasználásának megtervezésében.

Ösztönzik az országos, regionális és helyi hatóságok regionális és a területrendezési politikáról, valamint a regionális politika alakításának módszereiről folytatandó információcseréjét, különös hangsúlyt helyezve a hátrányos helyzetben lévő területek fejlesztésére.

Ösztönzik továbbá a megfelelő régiók és a regionális fejlesztés megtervezéséért felelős állami szervek között kialakítandó közvetlen kapcsolatokat többek között a regionális fejlesztés támogatási módszereinek és módozatainak cseréje céljából.

74. cikk

Szociális együttműködés

(1) A felek az egészség és a biztonság tekintetében együttműkö- dést alakítanak ki a munkavállalók egészségvédelmi és biztonsági színvonalának javítása érdekében.

Az együttműködés konkrétan az alábbiakra terjed ki:

– egészségügyi és biztonsági kérdésekkel kapcsolatos oktatás és képzés, külön figyelmet fordítva a nagy kockázatokkal járó tevékenységeket folytató ágazatokra,

– a munkával összefüggő megbetegedések és a munkával kap- csolatos más betegségek leküzdésére szolgáló megelőző intéz- kedések kialakítása és támogatása,

– a fő balesetveszélyek megelőzése és a mérgező hatású vegyi anyagok kezelése,

– a dolgozók munkakörnyezetével, valamint egészségével és biztonságával kapcsolatos ismeretalap létrehozására irányuló kutatás.

(2) A foglalkoztatásra vonatkozóan az együttműködés különö- sen az alábbi intézkedésekkel kapcsolatos technikai segítségnyúj- tásra terjed ki:

– a munkaerőpiac optimalizálása,

– az állásközvetítő és tanácsadó szolgáltatások korszerűsítése,

– a szerkezetátalakítási programok megtervezése és kezelése,

– a helyi foglalkoztatás-fejlesztés ösztönzése,

– a rugalmas foglalkoztatási programokról, többek között az önálló vállalkozási tevékenységet ösztönző és a vállalkozástá- mogató programokról folytatott információcsere.

(3) A felek különös figyelmet fordítanak a szociális védelem terü- letén kialakítandó együttműködésre, amely többek között kiter- jed az oroszországi szociális védelemre vonatkozó reformok megtervezésére és végrehajtására is.

E reformok célja a piacgazdaságra jellemző védelmi módszerek létrehozása Oroszországban, amelyek magukban foglalják a szo- ciális biztonsági társadalombiztosítási tevékenységek minden irányzatát.

Az együttműködés kiterjed a szociális biztonsági intézmények létrehozásához szükséges technikai segítségnyújtásra, amelynek célja a védelem hozzájárulás és szociális támogatás jellegű formá- inak kombinációjából álló rendszerhez vezető fokozatos átmenet, valamint a megfelelő szociális szolgáltatásokat nyújtó nem kor- mányzati szervezetek támogatása.

75. cikk

Idegenforgalom

A felek erősítik és fejlesztik többek között az alábbiakra kiterjedő együttműködésüket:

– az idegenforgalmi ágazat támogatása,

– a hivatalos idegenforgalmi szervek együttműködése,

– az információáramlás fokozása,

– know-how átadása,

– a közös tevékenységek lehetőségeinek tanulmányozása.

76. cikk

Kis- és középvállalkozások

(1) A felek törekszenek a kis- és középvállalkozások fejlesztésére és erősítésére, valamint támogatják a Közösségen belüli és az oro- szországi kis- és középvállalkozások együttműködését.

(2) A felek ösztönzik az információk és know-how cseréjét töb- bek között az alábbi területeken:

– a kis- és középvállalkozások létrehozásához és fejlődéséhez, valamint a határokon átnyúló együttműködéshez szükséges jogi, közigazgatási, műszaki, adózási, pénzügyi, és egyéb fel- tételek,

– a kis- és középvállalkozások működéséhez szükséges szakosí- tott szolgáltatások biztosítása, mint például vezetési és marke- tingképzés, számvitel, minőségellenőrzés, valamint a fenti szolgáltatásokat nyújtó intézmények létrehozása és erősítése,

– folyamatos és stabil kapcsolatok létrehozása a közösségbeli és az oroszországi gazdasági szereplők között a kis- és középvál- lalkozások irányába történő információáramlás javítása és a határokon átnyúló együttműködés támogatása többek között a Business Cooperation Network (Üzleti Együttműködési Hálózat) és az Euro-Info-Correspondence Centres (Európai Információs Levelezési Központok) elnevezésű hálózatokhoz való hozzáféréssel és azok működtetésével, feltéve, hogy a fenti hálózatokhoz való hozzáféréshez szükséges feltételek tel- jesülnek.

A felek szorosan együttműködnek annak biztosítása érdeké- ben, hogy a hálózatokhoz való hozzáféréshez szükséges felté- teleket teljesítsék.

77. cikk

Kommunikáció, informatika és informatikai infrastruktúra

(1) A felek támogatják a korszerű adatfeldolgozási módszerek, beleértve a médiát is, létrehozását. Megfelelő lépéseket tesznek a kölcsönösen hatékony információcsere ösztönzése érdekében. Elsőbbséget biztosítanak a nagy nyilvánosságnak a Közösségről alapinformációkat szolgáltató, a szakmát, többek között az üzleti köröket pedig szakosított információkkal ellátó programoknak.

(2) A felek minden szükséges erőfeszítést megtesznek az együtt- működés bővítésére és erősítésére a megfelelő informatikai infra- struktúra létrehozása érdekében. Ebből a célból különösen a következő intézkedéseket kezdeményezik:

– az informatikai infrastruktúrák létrehozására vonatkozó irány- elvekkel, többek között a szabályozási irányelvekkel kapcso- latos információcsere,

– az informatikai és kommunikációs technológiai módszerek kutatására és fejlesztésére, valamint a piacgazdaság igényeinek megfelelő informatikai infrastruktúrára vonatkozó közös pro- jektek lehetőségeinek feltárása, amely figyelembe veszi az orosz vállalkozások átalakulási lehetőségeit és az informatikai ellátottság iránti orosz érdekeket, és lehetővé teszi számukra a közösségi informatikai infrastruktúrákkal összekapcsolt működést,

– az informatikai szakemberek képzésével és az informatikai szolgáltatásokkal kapcsolatos közös programok kifejlesztése,

– az európai műszaki szabványok, tanúsítási rendszerek és sza- bályozási módozatok támogatása.

78. cikk

Vámügyek

(1) Az együttműködés célja a felek vámrendszerei összeegyeztet- hetőségének biztosítása.

(2) Az együttműködés különösen az alábbiakat foglalja magában:

– információcsere,

– a munkamódszerek javítása,

– a felek kereskedelmének tárgyát képező áruk vámkezelési eljá- rásainak összehangolása és egyszerűsítése,

– a Közösség és Oroszország árutovábbítási rendszereinek összekapcsolása,

– a korszerű vámügyi információs rendszerek, ezen belül a vámellenőrzési pontokra vonatkozó számítógépes rendszerek bevezetésének és kezelésének támogatása,

– kölcsönös segítségnyújtás és együttes cselekvés a „kettős fel- használású” áruk és a vámkorlátozások alá nem tartozó áruk tekintetében,

– szemináriumok és oktató tanfolyamok szervezése. A felek szükség esetén technikai segítséget nyújtanak.

(3) Az e megállapodásban és különösen annak 82. és 84. cikké- ben előirányzott további együttműködés sérelme nélkül a 2. jegy- zőkönyv rendelkezései alapján a felek vámügyi közigazgatási hatóságai kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak.

79. cikk

Statisztikai együttműködés

(1) Az együttműködés célja a hatékony statisztikai rendszerek, a statisztikai adatok információs és program-technológiai kompa- tibilitásának továbbfejlesztése a felek közötti gazdasági együttmű- ködés támogatásához és folyamatos ellenőrzéséhez szükséges idő- ben rendelkezésre álló, megbízható statisztika és az oroszországi gazdasági reformfolyamat biztosítása, valamint hozzájárulás az oroszországi magánvállalatok fejlődéséhez.

(2) A felek különösen az alábbiak tekintetében működnek egy- ütt:

– hatékony statisztikai rendszer Oroszországban történő létre- hozásának előtérbe állítása, különösen a megfelelő intézmé- nyi keret kidolgozása,

– a statisztikai munkát végző személyek képzési és szakmai színvonalának javítása,

– a nemzetközi, és különösen a közösségi módszerekkel, szab- ványokkal és besorolásokkal való harmonizáció megvalósí- tása,

– a köz-és magánszféra gazdasági szereplőinek ellátása megfe- lelő makro- és mikrogazdasági adatokkal,

– az adatok titkosságának garantálása,

– a statisztikai információk cseréje, és ebből a célból az adatbá- zisok megfelelő felhasználásának kialakítása és/vagy lehetővé tétele.

80. cikk

Közgazdaság

A felek megkönnyítik a gazdasági reformok folyamatát és gazdaságpolitikáik összehangolását megfelelő gazdaságaik, valamint a piacgazdaságokon belüli gazdaságpolitikai tervezési és végrehajtási alapelveik jobb megértését szolgáló együttműködés révén.

A felek:

– információt cserélnek a makrogazdasági teljesítményről és kilátásokról, valamint fejlesztési stratégiáikról,

– elemzik a kölcsönös érdeklődésre számot tartó gazdasági kér- déseket, ideértve gazdaságpolitikájuk kereteinek meghatározá- sát és azok végrehajtásának eszközeit,

– ösztönzik a közgazdászok és a vezető tisztviselők közötti kiterjedt együttműködést az információk és a szakmai ismere- tek átadásának gazdaságpolitikáik megtervezése érdekében történő támogatása, és a politikának megfelelő kutatási ered- mények széleskörű elterjesztése céljából.

81. cikk

Pénzmosás

(1) A felek egyetértenek abban, hogy erőfeszítéseket kell tenni és együtt kell működni annak megakadályozásában, hogy pénzügyi rendszereiket általánosságban bűncselekményből, konkrétan pedig kábítószeres bűncselekményekből származó jövedelmeket pénzmosására használják fel.

(2) Az e téren folytatott együttműködés kiterjed az adminisztra- tív és technikai segítségnyújtásra azzal a céllal, hogy a Közösség által elfogadott szabályoknak megfelelő szabályokat alkossanak a pénzmosással szemben, és e téren nemzetközi fórumokat hozza- nak létre, többek között a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) keretében.

82. cikk

Kábítószerek

A felek együttműködnek politikáik és intézkedéseik hatékonyságának fokozásában, hogy szembeszálljanak a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott gyártásával, szállításával és kereskedelmével, ideértve azok elővegyületeinek terjesztését, valamint a kábítószerek iránti kereslet megakadályozásában és csökkentésében. Az e téren folytatott együttműködés a felek közötti kölcsönös konzultációk és a kábítószerhez kapcsolódó különböző területeken a célkitűzések és intézkedések szoros összehangolása alapján valósul meg, és többek között biztosítja a képzési programok cseréjét, amely – ha lehetséges – magában foglalja a Közösség részéről történő technikai segítségnyújtást is.

83. cikk

Együttműködés az oroszországi tőkemozgások és kifizetések szabályozásának területén

A felek – az 52. cikk sérelme nélkül – felismerve Oroszország belső devizapiaca stabil működésének és fejlődésének

szükségességét, együttműködnek az oroszországi tőkemozgások és fizetések hatékony szabályozási rendszerének kiépítése terén.

Figyelembe véve a tagállamok és a Közösség tapasztalatait, képes- ségeit, illetve lehetőségeit, a Közösség technikai segítségnyújtása mellett az ezen a területen folytatott együttműködés többek között az alábbiakra terjed ki:

– kapcsolatok létrehozása a Közösség és annak tagállamai, vala- mint Oroszország illetékes hatóságai között,

– rendszeres információcsere,

– segítségnyújtás a megfelelő szabályozások kidolgozásában.

A felek a rendelkezésükre álló erőforrások optimális kihasználá- sának lehetővé tétele érdekében biztosítják a többi ország és nem- zetközi szervezet által vállalt intézkedések szoros összehangolását.

VIII. CÍM

EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ILLEGÁLIS TEVÉKENYSÉGEK MEGAKADÁLYOZÁSÁRA

84. cikk

A felek az alábbi illegális tevékenységek megakadályozására együttműködést alakítanak ki egymással:

– az illegális bevándorlás és a saját állampolgárságú természetes személyek illegális tartózkodása saját területeiken, figyelembe véve a visszafogadás elvét és gyakorlatát,

– illegális gazdasági tevékenységek, ideértve a korrupciót,

– különféle árukkal, többek között ipari hulladékokkal folytatott illegális tranzakciók,

– hamisítás,

– kábítószerek és pszichotrop anyagok illegális kereskedelme.

A fent említett területeken folytatott együttműködés kölcsönös konzultációk és az egymással való szoros kölcsönhatás alapján valósul meg, továbbá technikai és adminisztratív segítséget kíván nyújtani többek között az alábbi területeken:

– nemzeti jogszabályok tervezetének kidolgozása az illegális tevékenységek megelőzése területén,

– információs központok létesítése,

– az illegális cselekmények megelőzésével foglalkozó intézmények hatékonyságának növelése,

– a személyzet képzése és kutatási infrastruktúrák létrehozása,

– az illegális cselekményeket megakadályozó, kölcsönösen elfogadható intézkedések kidolgozása.

IX. CÍM

KULTURÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS

85. cikk

(1) A felek vállalják a kulturális együttműködés támogatását az állampolgáraik között meglévő kapcsolatok erősítése, valamint megfelelő nyelvi és kulturális ismereteik ösztönzése érdekében, figyelembe véve az alkotás szabadságát, továbbá a kulturális értékekhez való kölcsönös hozzáférés lehetőségét.

(2) Az együttműködés különösen a következő területekre terjed ki:

– információ- és tapasztalatcsere a műemlékek és műemléki területek (építészeti örökség) megőrzésének és védelmének területén,

– a kultúra területén tevékenykedő intézmények, művészek és más személyek kulturális cseréje,

– irodalmi művek fordítása.

(3) Az Együttműködési Tanács ajánlásokat tehet e cikkben foglaltak végrehajtására.

X. CÍM

PÉNZÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS

86. cikk

Az e megállapodásban, különösen annak VI. és VII. cikkében szereplő és a 87., 88. és 89. cikkel összhangban álló célok elérése érdekében Oroszország gazdasági átalakulásának meggyorsításához támogatás formájában nyújtott technikai segítség útján a Közösség ideiglenes pénzügyi támogatásában részesül.

87. cikk

A pénzügyi támogatás a Közösség megfelelő tanácsi rendeletében előirányzott Tacis-program keretében történik.

88. cikk

A Közösség pénzügyi támogatásának célkitűzéseit és területeit a felek megállapodásával meghatározott elsőbbségi szempontokat tükröző indikatív programban állapítják meg, Oroszország igényeinek, az ágazatok felszívó képességének és a reformmal elért haladásnak a figyelembevétel. A felek tájékoztatják erről az Együttműködési Tanácsot.

89. cikk

A rendelkezésre álló források optimális felhasználásának biztosítása érdekében a felek gondoskodnak arról, hogy a Közösség által nyújtott technikai támogatási hozzájárulásokat szorosan hangolják össze a más forrásokból, például a tagállamból, más országokból és nemzetközi szervezetektől, például a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banktól és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól származó hozzájárulásokkal.

XI. CÍM

INTÉZMÉNYI, ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

90. cikk

A felek Együttműködési Tanácsot hoznak létre, amely felügyeli e megállapodás végrehajtását. Miniszteri szinten évente egy alkalommal, valamint akkor ül össze, ha a körülmények azt megkívánják. Az Együttműködési Tanács a megállapodás keretében felmerülő minden lényeges ügyet, valamint közös érdeklődésre számot tartó kétoldalú és nemzetközi kérdést megvizsgál abból a célból, hogy teljesítse e megállapodás célkitűzéseit. Az Együttműködési Tanács a felek Együttműködési Tanácsba delegált képviselőinek egyetértésével megfelelő ajánlásokat is tehet.

91. cikk

(1) Az Együttműködési Tanács egyrészről az Európai Unió Taná- csának tagjaiból és az Európai Közösségek Bizottságának tagjai- ból, másrészről az Orosz Föderáció kormányából áll.

(2) Az Együttműködési Tanács megalkotja saját eljárási szabály- zatát.

(3) Az Együttműködési Tanács elnöki tisztét felváltva a Közösség valamely képviselője, illetve az Orosz Konföderáció kormányának egy tagja tölti be.

92. cikk

(1) Az Együttműködési Tanácsot feladatai ellátásában egyrészt az Európai Unió Tanácsa tagjainak képviselőiből és az Európai Közösségek Bizottsága képviselőiből, másrészt az Orosz Föderá- ció kormányának képviselőiből álló Együttműködési Bizottság általában főtisztviselői szinten segíti. Az Együttműködési Bizott- ság elnöki tisztét felváltva a Közösség valamely képviselője, illetve az Orosz Föderáció kormányának egy tagja tölti be.

Az Együttműködési Tanács eljárási szabályzatában meghatározza az Együttműködési Bizottság feladatait – amelyek közé az Együtt- működési Tanács üléseinek előkészítése és a 16., 17. és 53. cikk- ben és a 2. mellékletben előírt feladatok tartoznak –, valamint a bizottság működésének módját.

(2) Az Együttműködési Tanács bármely meghatalmazottját dele- gálhatja az Együttműködési Bizottságba, amely az Együttműkö- dési Tanács ülésszakai között biztosítja a folyamatosságot.

93. cikk

Az Együttműködési Tanács határozatot hozhat más külön bizottságok vagy testületek létrehozásáról, amelyek segíthetik

feladatai ellátásában, és meghatározza ezeknek a bizottságoknak vagy testületeknek az összetételét és feladatait, valamint működésük módját.

94. cikk

A GATT valamely cikkében említett valamely rendelkezés tekintetében az e megállapodás keretében felmerülő kérdések vizsgálata alkalmával az Együttműködési Tanács a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a GATT szóban forgó cikkéhez a GATT-ot aláíró szerződő felek által adott értelmezést.

95. cikk

A felek Parlamenti Együttműködési Bizottságot hoznak létre. Ez a bizottság az általa meghatározott időközönként ül össze.

96. cikk

(1) A Parlamenti Együttműködési Bizottság egyrészt az Európai Parlament tagjaiból, másrészt az Orosz Föderáció szövetségi gyű- lésének tagjaiból áll.

(2) A Parlamenti Együttműködési Bizottság megalkotja saját eljá- rási szabályzatát.

(3) A Parlamenti Együttműködési Bizottság elnöki tisztét a bizott- ság saját eljárási szabályzatában meghatározandó rendelkezések- nek megfelelően felváltva az Európai Parlament egy tagja, illetve az Orosz Föderáció szövetségi gyűlésének egy tagja tölti be.

97. cikk

A Parlamenti Együttműködési Bizottság megfelelő információkat kérhet az Együttműködési Tanácstól e megállapodás végrehajtásáról, amely azután eljuttatja a bizottságnak a kért információkat.

A Parlamenti Együttműködési Bizottság tájékoztatást kap az Együttműködési Tanács ajánlásairól.

A Parlamenti Együttműködési Bizottság ajánlásokat tehet az Együttműködési Tanácsnak.

98. cikk

(1) E megállapodás hatályának keretében az egyes felek vállalják annak biztosítását, hogy a másik félhez tartozó természetes és jogi személyek a saját állampolgáraikhoz képest megkülönböztetéstől

mentesen, szabadon elérhessék a másik fél illetékes bíróságait és közigazgatási szerveit személyi jogaik és tulajdonjogaik védelme érdekében, ideértve a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonnal kapcsolatos jogaikat is.

(2) A felek hatásköreik keretein belül:

– a Közösség és Oroszország gazdasági szereplői között meg- kötött kereskedelmi és együttműködési ügyletek alapján kelet- kező vitás kérdések rendezése érdekében ösztönzik a válasz- tottbíráskodás elfogadását,

– megállapodnak abban, hogy amennyiben valamely vitás kér- dést választottbíróság elé visznek, a vitában résztvevő mind- egyik fél – kivéve, ha a felek által választott választottbíróság másként nem rendelkezik – megválaszthatja saját választott bíráját, függetlenül annak állampolgárságától, és hogy az elnöki teendőket ellátó harmadik választott bíró vagy a kizá- rólagos választott bíró harmadik állam állampolgára lehet,

– ajánlják országuk gazdasági szereplőinek, hogy kölcsönös egyetértéssel a szerződéseikre alkalmazandó jogot válasszák,

– ösztönzik az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága (Uncitral) által kidolgozott választottbírósági szabályok alkalmazását, valamint a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 1958. június 10-én New Yorkban készült egyezményt aláíró valamelyik állam valamely központja mellett működő válasz- tottbíróság igénybe vételét.

99. cikk

E megállapodás nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek a feleket megakadályoznák abban, hogy olyan intézkedéseket hoz- zanak:

1. amelyeket fontos biztonsági érdekeik védelmében szükséges- nek ítélnek:

a) olyan információk nyilvánosságra hozatalának megaka- dályozása érdekében, amelyek ellentétesek alapvető bizton- sági érdekeikkel;

b) amelyek hasadóképes anyagokra, vagy olyan anyagokra vonatkoznak, amelyekből a hasadóképes anyagok szár- maznak,

c) amelyek fegyverek, lőszerek és hadianyagok előállítására vagy kereskedelmére, illetve védelmi célokból nélkülözhe- tetlen kutatásra, fejlesztésre vagy gyártásra vonatkoznak, feltéve, hogy ezek az intézkedések nem akadályozzák a nem kifejezetten katonai célokat szolgáló termékek versenyfeltételeit;

d) a jog és a rend fenntartását érintő súlyos belső zavarok ese- tén, háborús időkben vagy háborúval fenyegető súlyos nemzetközi feszületség esetén, illetve olyan kötelezettségek

teljesítése céljából, amelyeket a béke és a nemzetközi biz- tonság fenntartása céljából fogadtak el; vagy

2. amelyeket szükségesnek tartanak nemzetközi kötelezettségeik vagy kötelezettségvállalásaik, illetve az ilyen, az ipari termé- kek és műszaki eljárások kettős felhasználásának ellenőrzésé- vel kapcsolatban általánosan elfogadott nemzetközi kötele- zettségekkel vagy kötelezettségvállalásokkal összhangban meghozott autonóm intézkedések teljesítéséhez.

100. cikk

(1) Az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken és az abban szereplő különleges rendelkezések sérelme nélkül:

– az Oroszország által a Közösségre vonatkozóan alkalmazott intézkedések nem eredményeznek megkülönböztetést a tagál- lamok, állampolgáraik vagy vállalataik, illetve cégeik között,

– a Közösség által Oroszországra vonatkozóan alkalmazott intézkedések nem eredményeznek megkülönböztetést az orosz állampolgárok vagy társaságaik, illetve cégeik között.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem sértik a feleknek azon jog- át, hogy az adópolitikát érintő jogszabályaik megfelelő rendelke- zéseit alkalmazzák azokra az adófizetőkre, akik – különösen lakó- helyük tekintetében – nincsenek azonos helyzetben.

101. cikk

(1) A felek bármelyike az e megállapodás alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatos minden vitás kérdést az Együttműkö- dési Tanács elé utalhat.

(2) Az Együttműködési Tanács a vitákat ajánlások útján rendez- heti.

(3) Abban az esetben, ha a vitákat nem lehet a (2) bekezdéssel összhangban rendezni, bármelyik fél értesítheti a másik felet egyeztetőbíró kijelöléséről; a másik félnek ezt követően két hóna- pon belül egy másik egyeztetőbírót kell kijelölnie. Az említett eljá- rás alkalmazása szempontjából a Közösség és annak tagállamai a vitában egy félnek tekintendők.

Az Együttműködési Tanács egy harmadik egyeztetőbírót jelöl ki.

Az egyeztetőbírók ajánlásait többségi szavazattal fogadják el. Ezek az ajánlások a felekre nézve nem kötelezőek.

(4) Az Együttműködési Tanács megalkothatja a viták rendezésére szolgáló eljárás szabályait.

102. cikk

A felek megállapodnak abban, hogy a megfelelő csatornákon keresztül bármelyik fél kérésére azonnal konzultációkat kezdenek e megállapodás értelmezésére vagy végrehajtására vonatkozó

bármely kérdés, illetve a felek közötti kapcsolatok egyéb aktuális szempontjainak megvitatása céljából.

E cikk rendelkezései semmilyen szempontból nem érintik és nem sértik a 17., 18., 101. és a 107. cikket.

103. cikk

Az e megállapodás alapján Oroszországgal szemben alkalmazott elbánás semmiképpen nem kedvezőbb annál az elbánásnál, amelyet a tagállamok egymással szemben alkalmaznak.

104. cikk

E megállapodás alkalmazásában „felek” alatt egyrészről a Közösség vagy annak tagállamai, illetve a Közösség és annak tagállamai a részükre biztosított felhatalmazásokkal összhangban, másrészről Oroszország értendő.

105. cikk

Amennyiben az e megállapodásban szereplő ügyek az Energia Charta szerződésében és annak jegyzőkönyveiben szerepelnek, a hatálybalépéskor ez a szerződés és annak jegyzőkönyvei vonatkoznak a fenti ügyekre, de csak akkor, ha a megállapodás rendelkezéseket tartalmaz azok alkalmazására.

106. cikk

E megállapodást a felek 10 éves kezdeti időszakra kötik. A megállapodást évről évre automatikusan megújítják, amennyiben egyik fél sem küld a másik félnek írásban értesítést a megállapodás felmondására annak lejárta előtt legalább hat hónappal.

107. cikk

(1) A felek minden általános és egyedi intézkedést megtesznek az e megállapodás alapján előírt kötelezettségek teljesítése érdeké- ben. A felek ellenőrzik, hogy a megállapodásban kitűzött célok megvalósulnak-e.

(2) Ha valamelyik fél úgy ítéli meg, hogy a másik fél nem teljesí- tette a megállapodásban előírt kötelezettségeit, megteheti a meg- felelő intézkedéseket. Ezek megtétele előtt – a kivételesen sürgős esetek kivételével – megküld az Együttműködési Tanácsnak a helyzet alapos kivizsgálásához szükséges minden vonatkozó információt abból a célból, hogy a felek számára elfogadható megoldást találjanak.

Az intézkedések megválasztásánál elsőbbséget kell biztosítani azoknak az intézkedéseknek, amelyek a legkevésbé okoznak

zavarokat a megállapodás működésében. Ezekről az intézkedések- ről azonnal értesíteni kell az Együttműködési Tanácsot, ha a másik fél ezt kívánja.

108. cikk

Az 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9. és 10. melléklet az 1. és 2. jegyzőkönyvvel együtt e megállapodás szerves részét képezi.

109. cikk

Mindaddig, amíg a megállapodás alapján az egyénekre és a gazdasági szereplőkre vonatkozóan nem biztosítanak egyenlő jogokat, e megállapodás nem érinti az egyrészt a tagállamokra külön-külön, másrészt Oroszországra kötelező megállapodások alapján részükre biztosított jogokat azoknak a területeknek a kivételével, amelyek a Közösség hatáskörébe tartoznak, és amelyek nem sértik a tagállamoknak e megállapodásból származó, saját hatáskörükbe tartozó területeken előírt kötelezettségeit.

110. cikk

E megállapodás egyrészt azokra a területekre vonatkozik, amelyeken az Európai Közösségeket, az Európai Szén- és Acélközösséget és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéseket alkalmazzák – mégpedig az azokban szereplő feltételek alapján –, másrészt Oroszország területére.

111. cikk

Ez a megállapodás két-két példányban készült dán, holland, angol, francia, német, görög, olasz, portugál, spanyol, valamint orosz nyelven, a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

112. cikk

A felek e megállapodást saját eljárásaikkal összhangban hagyják jóvá.

A megállapodás az azt a napot követő második hónap első napján lép hatályba, amelyen a felek értesítik egymást az első bekezdésben említett eljárásaik teljesítéséről.

A megállapodás hatálybalépése után a Közösség és Oroszország közötti kapcsolatokra vonatkozóan – a 22. cikk (1), (3) és (5) bekezdésének sérelme nélkül – ez a megállapodás lép az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Atomenergia-közösség és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között 1989. december 18-án Brüsszelben aláírt, a gazdasági és kereskedelmi együttműködésről szóló megállapodás helyébe.

Hecho en Corfú, el veinticuatro de junio de mil novecientos noventa y cuatro. Udfærdiget i Corfu den fireogtyvende juni nitten hundrede og fireoghalvfems. Geschehen zu Korfu am vierundzwanzigsten Juni neunzehnhundertvierundneunzig. Έγινε στην Κέρκυρα, στις είκοσι τέσσερις Ιουνίου χίλια εννιακόσια ενενήντα τέσσερα.

Done at Corfu on the twenty-fourth day of June in the year one thousand nine hundred and ninety-four. Fait à Corfou, le vingt-quatre juin mil neuf cent quatre-vingt-quatorze.

Fatto a Corfù, addì ventiquattro giugno millenovecentonovantaquattro. Gedaan te Korfoe, de vierentwintigste juni negentienhonderd vierennegentig.

Feito em Corfu, em vinte e quatro de Junho de mil novecentos e noventa e quatro.

Pour le Royaume de Belgique Voor het Koninkrijk België Für das Königreich Belgien

Pour le Royaume de Belgique

Für die Bundesrepublik Deutschland

Για την Ελληνική Δημοκρατία

Por el Reino de España

Pour la République française

Thar cheann Na hÉireann For Ireland

Per la Repubblica italiana

Pour le Grand-Duché de Luxembourg

Voor het Koninkrijk der Nederlanden

Pela República Portuguesa

For the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland

Por las Comunidades Europeas For De Europæiske Fællesskaber

Für die Europäischen Gemeinschaften Για τις Ευρωπαϊκές Κοινότητες

For the European Communities Pour les Communautés européennes Per le Comunità europee

Voor de Europese Gemeenschappen Pelas Comunidades Europeias

MELLÉKLETEK FELSOROLÁSA

1. melléklet Indikatív jegyzék az Oroszország által a volt Szovjetunió országai részére az e megállapodás alap- ján (1994 januárjától kezdődő hatállyal) nyújtott kedvezményekről

2. melléklet Eltérések a 15. cikktől (mennyiségi korlátozások)

3. melléklet A Közösség fenntartásai a 28. cikk (2) bekezdésével összhangban

4. melléklet Oroszország fenntartásai a 28. cikk (3) bekezdésével összhangban

5. melléklet Szolgáltatások határokon átnyúló biztosítása

Azoknak a szolgáltatásoknak a felsorolása, amelyekre a felek a legnagyobb kedvezményes elbá- nást biztosítják

6. melléklet A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó meghatározások

7. melléklet Pénzügyi szolgáltatások

8. melléklet A 34. és 38. cikkre vonatkozó rendelkezések

9. melléklet A versennyel kapcsolatos rendelkezésekre és a mennyiségi korlátozások bevezetésére vonatkozó átmeneti időszak

10. melléklet Az 54. cikkben említett szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon védelme

JEGYZŐKÖNYVEK FELSOROLÁSA

1. jegyzőkönyv a szén- és acélipari kapcsolattartó csoport létrehozásáról

2. jegyzőkönyv a vámjogszabályok helyes alkalmazásához nyújtandó kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról

1. MELLÉKLET

INDIKATÍV JEGYZÉK AZ OROSZORSZÁG ÁLTAL A VOLT SZOVJETUNIÓ ORSZÁGAI RÉSZÉRE AZ E MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN NYÚJTOTT KEDVEZMÉNYEKRŐL

(1994 januárjától kezdődő hatállyal)

A kedvezményeket megfelelő megállapodások vagy a már bevált gyakorlat alapján az érintett felek kétoldalúan nyújtják egymásnak. A kedvezmények többek között az alábbiakra vonatkoznak:

1. A behozatal / a kivitel adóztatása

Az érintett felek nem alkalmaznak behozatali vámokat.

A érintett felek nem alkalmaznak kiviteli vámokat az évenkénti kétoldalú államközi kereskedelmi és együttműködési megállapodások alapján az azokban kikötött nómenklatúra és mennyiségek keretében szállított, a megfelelő orosz jogszabályokban „a szövetségi állam szükségletei érdekében történő kivitelnek” tekintett árukra.

Az érintett felek a behozatalra nem alkalmaznak hozzáadottérték-adót. Az érintett felek a behozatalra nem alkalmaznak jövedéki adót.

2. Kontingensek felosztása és engedélyezési eljárások

Az orosz termékeknek az évenkénti kétoldalú államközi kereskedelmi és együttműködési megállapodások alapján történő szállítására vonatkozó exportkontingenseket „az állam szükségletei érdekében történő szállítások” esetén alkalmazottal azonos módon nyitják meg.

3. Xxxxx feltételeket alkalmaznak a banki és pénzügyi ágazaton belül folytatott tevékenységekre (alapítás, működtetés), a különleges és folyó fizetések mozgására, az értékpapírokhoz való hozzájutásra stb.

4. Bizonyos fajta nyersanyagok és félkész termékek (szén, nyersolaj, földgáz, finomított olajtermék) oroszországi kivitelére vonatkozó árrendszer

Az árakat a kivitel időpontját megelőző hónap 15-én az Orosz Központi Bank által jegyzett árfolyamon rubelre vagy a vonatkozó nemzeti valutára átszámított megfelelő átlagos világpiaci árak alapján határozzák meg.

5. A fuvarozás és az átmenő forgalom feltételei

A Független Államok Közösségének országai tekintetében – amelyek aláírták „a szállítás területén érvényes kapcsolatok elveiről és feltételeiről” szóló többoldalú megállapodást – és/vagy a fuvarozásról és az átmenő forgalomról szóló kétoldalú megállapodások alapján viszonossági alapon az érintett felek nem alkalmaznak adókat vagy illetékeket az áruk szállítására és vámkezelésére (ideértve a tranzitárukat is), valamint a járművek átmenő forgalmára.

6. Kommunikációs szolgáltatások, ideértve a postai, futárszolgálati, távközlési, audiovizuális és egyéb szolgáltatásokat

7. Az információs rendszerek és adatbázisok elérése

2. MELLÉKLET

ELTÉRÉSEK A 15. CIKKTŐL (MENNYISÉGI KORLÁTOZÁSOK)

1. Oroszország a GATT XIII. cikkében előírtak szerinti megkülönböztetéstől mentes mennyiségi korlátozások formájában hozhat a 15. cikkben szereplő rendelkezésektől eltérő kivételes intézkedéseket. Ilyen intézkedések csak a megállapodás aláírását követő első naptári év letelte után tehetők.

2. A fenti intézkedések csak a 9. mellékletben említett körülmények fennállása esetén alkalmazhatók.

3. A fenti intézkedések hatálya alá tartozó árubehozatal összértéke nem haladhatja meg a Közösségből származó áruk teljes behozatalára számított alábbi arányokat:

– a megállapodás aláírását követő második és harmadik naptári év folyamán 10 %,

– a megállapodás aláírását követő negyedik és ötödik naptári év folyamán 5 %,

– ezt követően Oroszország GATT/WTO-hoz történő csatlakozásáig 3 %.

A fent említett arányokat azoknak a mennyiségi korlátozások bevezetését megelőző utolsó év folyamán Oroszország által behozott – Közösségből származó – áruknak az értéke alapján határozzák meg, amelyekre vonatkozóan statisztikai adatok állnak rendelkezésre.

Ezeket a rendelkezéseket nem játszhatják ki az adott importárukra vonatkozó fokozott vámtarifa-védelemmel.

4. Amennyiben Oroszország GATT/WTO-hoz való csatlakozási jegyzőkönyve ettől eltérően nem rendelkezik, a fenti intézkedéseket Oroszország GATT/WTO-hoz való csatlakozását követően nem alkalmazzák.

5. Oroszország tájékoztatja az Együttműködési Bizottságot az általa az e melléklet feltételei alapján alkalmazni kívánt minden intézkedésről, és – ha a Közösség ezt igényli – az Együttműködési Bizottság keretében konzultációkat folytat az ilyen intézkedések bevezetése előtt, valamint azokkal az ágazatokkal kapcsolatban, amelyekre ezeket az intézkedéseket alkalmazzák.

3. MELLÉKLET

A KÖZÖSSÉG FENNTARTÁSAI A 28. CIKK (2) BEKEZDÉSÉVEL ÖSSZHANGBAN

Bányászat

Egyes tagállamokban koncessziót írhatnak elő a bányászatra és a bányászati jogokra a nem közösségi irányítású vállalatok részére.

Halászat

Eltérő rendelkezés hiányába a tagállamok felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó tengeri vizekben található biológiai erőforrásokhoz és halászati területekhez való hozzáférés és azok használata az egyik tagállam lobogója alatt hajózó, a Közösség területén bejegyzett halászhajók számára korlátozott.

Ingatlanvásárlás

Néhány tagállamban az ingatlanvásárlás korlátozások alá esik.

Audiovizuális szolgáltatások, ideértve a rádiót

Az ilyen szolgáltatások létrehozására és terjesztésére vonatkozó nemzeti elbánás a bizonyos származási kritériumoknak megfelelő audiovizuális munkák részére tartható fenn, ideértve a műsorszórást és a közönség számára szóló átvitel egyéb formáit.

Távközlési szolgáltatások, ideértve a mobil és műholdas szolgáltatásokat

Fenntartott szolgáltatások

Néhány tagállamban korlátozott a piacra való bejutás a kiegészítő szolgáltatások és infrastruktúrák tekintetében.

Szakmai szolgáltatások

A tagállamok természetes személy állampolgárai számára fenntartott szolgáltatások. Bizonyos feltételek mellett az ilyen személyek társaságokat hozhatnak létre.

Mezőgazdaság

Néhány tagállamban a nemzeti elbánás nem alkalmazható a nem közösségi irányítású olyan társaságokra, amelyek mezőgazdasági vállalkozásba kívánnak kezdeni. A szőlőtermő területek nem közösségi irányítású társaságok által történő megvásárlását be kell jelenteni, vagy – szükség esetén – engedélyeztetni kell.

Hírügynökségi szolgáltatások

Néhány tagállamban korlátozott a külföldiek részvétele kiadókban és műsorszóró vállalatokban.

4. MELLÉKLET

OROSZORSZÁG FENNTARTÁSAI A 28. CIKK (3) BEKEZDÉSÉVEL ÖSSZHANGBAN

Az altalaj és a természeti erőforrások használata, ideértve a bányászatot is

1. Koncesszió igényelhető néhány érc és fém bányászatára a nem oroszországi irányítású társaságok részére.

2. A nem oroszországi irányítású társaságok kizárhatók az altalaj és a természet erőforrások használatára kisvállalkozások vagy katonai átalakulás alatt álló védelmi vállalatok számára meghirdetett néhány árverésből.

Halászat

A halászathoz a megfelelő kormányzati szerv engedélyére van szükség.

Ingatlanvásárlás és -közvetítés

a) Nem megengedett a telkek vagy a földtulajdon szerzése a nem oroszországi irányítású társaságok részére. Ilyen vállalatok azonban legfeljebb 49 évre bérelhetnek földterületet.

b) Az a) bekezdéssel szemben kivételként a nem oroszországi irányítású vállalatok is szerezhetnek földterületet, amennyiben az ilyen vállalatokat az Orosz Föderációnak a területén lévő állami és önkormányzati tulajdonban lévő vállalatok privatizációjáról szóló törvény, valamint más jogszabályok és rendeletek – ezen belül az alábbi privatizációs programkövetelmények értelmében – vevőként ismerik el:

– az állami és önkormányzati tulajdonban lévő vállalatok privatizációja keretében kereskedelmi célú befektetési pályázat és árverés formájában,

– vállalatok bővítése és vállalatok kiegészítő építése keretében kereskedelmi célú befektetési pályázat és árverés formájában.

Távközlés

Korlátozás alá tartoznak a távközlési szolgáltatások, ideértve a mobil és műholdas szolgáltatásokat, a kommunikációs eszközök építését, telepítését, működtetését és fenntartását is.

Tömegtájékoztatási szolgáltatások

Bizonyos korlátozások érvényesek a tömegtájékoztató vállalatokban lévő külföldi részvételre.

Szakmai tevékenységek

A nem orosz állampolgárságú természetes személyek esetében bizonyos tevékenységek ki zártak, korlátozottak vagy különleges követelmények vonatkoznak rájuk.

Szövetségi tulajdon bérlése

A 100 millió rubelt meghaladó értékű szövetségi tulajdont külföldi részesedésű vállalatok az ilyen tulajdon kezelésére felhatalmazott állami hatóság engedélyével bérelhetnek. A fenti értékhatárt konvertibilis valutában határozzák meg és fejezik ki.

5. MELLÉKLET

SZOLGÁLTATÁSOK HATÁROKON ÁTNYÚLÓ BIZTOSÍTÁSA

AZOKNAK A SZOLGÁLTATÁSOKNAK A FELSOROLÁSA, AMELYEKRE A FELEK A LEGNAGYOBB KEDVEZMÉNYES ELBÁNÁST BIZTOSÍTJÁK

a) Az Egyesült Nemzetek Szervezetének ideiglenes központi termékosztályozása alá (CPC) tartozó ágazatok

Számviteli felülvizsgálati szolgáltatásokkal kapcsolatos tanácsadási szolgáltatások: a CPC 86212 egy része a

„könyvvizsgálati szolgáltatások” kivételével

Könyvelési szolgáltatásokkal kapcsolatos tanácsadási szolgáltatások CPC 86220 Mérnöki szolgáltatások CPC 8672

Integrált mérnöki szolgáltatások CPC 8673

Tanácsadási és építési előtervezési szolgáltatások CPC 86711 Építési tervezési szolgáltatások CPC 86712

Városfejlesztési és tájépítészeti szolgáltatások CPC 8674 Számítógépes és kapcsolódó szolgáltatások:

Számítógépes hardverek telepítéséhez kapcsolódó tanácsadási szolgáltatások CPC 841 Szoftver-alkalmazási szolgáltatások CPC 842

Adatbázis szolgáltatások CPC 844 Hirdetés CPC 871

Piackutatás és közvélemény-kutatás CPC 864 Vezetői tanácsadási szolgáltatások CPC 866

Műszaki bevizsgálási és elemzési szolgáltatások CPC 8676

Mezőgazdasággal, vadászattal és erdészettel kapcsolatos tanácsadás és tanácsadási szolgáltatások Halászattal kapcsolatos tanácsadás és tanácsadási szolgáltatások

Bányászattal kapcsolatos tanácsadás és tanácsadási szolgáltatások Nyomtatás és könyvkiadás CPC 88442

Konvenciós szolgáltatások Fordítási szolgáltatások CPC 87905

Belsőépítészeti szolgáltatások CPC 87907 Távközlés:

Értéknövelt szolgáltatások, ideértve (többek között) az elektronikus postát, a hangpostát, az online információ- és adatbázis-visszakeresést, az adatfeldolgozást, az EDI-t, a kód- és protokoll-átalakítást

Csomagkapcsolt és vonalkapcsolt adatátviteli szolgáltatások

Építőipari és kapcsolódó mérnöki szolgáltatások: helyszínfelmérési munka CPC 5111 Franchise szolgáltatások CPC 8929

Levelező felnőttoktatási szolgáltatások a CPC 924 részeként Hír- és sajtóügynökségi szolgáltatások CPC 962

Bérbeadási/lízing-szolgáltatások egyéb fuvareszközökre kezelőszemélyzet nélkül (CPC 83101 magángépkocsik, 83102 áruszállító járművek, 83105), valamint egyéb gépekre és berendezésekre (CPC 83106, 83107, 83108,

83109)

Export-import kereskedelemmel kapcsolatos jutalékos ügynöki szolgáltatások és nagykereskedelmi szolgáltatások (CPC 621 és 622 része)

Szoftverkutatás és -fejlesztés

Viszontbiztosítás és visszaengedményezés, valamint biztosítási mellékszolgáltatások, például tanácsadási, biztosításmatematikai, kockázat-felmérési és kárrendezési szolgáltatások

Kockázatbiztosítás az alábbiakra:

i. tengeri hajózás és kereskedelmi repülés, űrrepülés és szállítás (többek között műholdas tevékenység), az alábbiak egy részének vagy egészének fedezetére szóló biztosításokkal: szállított személyek, export- vagy importáruk, az árukat szállító járművek és az azokkal kapcsolatos felelősség;

ii. nemzetközi tranzitáruk; és

iii. baleset- és egészségbiztosítás; valamint személygépjármű-felelősségbiztosítás a határon túlra történő utazások esetén.

b) Adatfeldolgozási szolgáltatások CPC 843

Pénzügyi információk és pénzügyi adatfeldolgozás biztosítása és átadása (lásd a 6. melléklet B.11. és B.12. pontját):

A b) pont alatt felsorolt szolgáltatások esetén a legnagyobb kedvezményes elbánást a 38. cikk szerint alkalmazzák a 8. melléklet A. pontjában felsoroltakon kívül.

6. MELLÉKLET

A PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ MEGHATÁROZÁSOK

Pénzügyi szolgáltatás alatt az egyik fél valamely pénzügyi szolgáltatója által ajánlott pénzügyi jellegű szolgáltatás értendő. A pénzügyi szolgáltatások az alábbi tevékenységeket tartalmazzák:

A. Valamennyi biztosítás és biztosításhoz kapcsolódó szolgáltatás

1. Közvetlen biztosítás (beleértve az együttbiztosítást is)

i. életbiztosítás;

ii. nem életbiztosítás.

2. Viszontbiztosítás és visszaengedményezés.

3. Biztosítási közvetítés, például biztosítási alkuszi és ügynöki tevékenység.

4. Biztosítási mellékszolgáltatások, például tanácsadási, biztosításmatematikai, kockázatértékelési és kárrendezési szolgáltatások.

B. Banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások (a biztosítás kivételével)

1. Xxxxxxx és egyéb visszatérítendő pénzeszközök elfogadása a nyilvánosságtól.

2. Valamennyi fajta kölcsön nyújtása, ideértve a fogyasztói hitelt, a jelzáloghitelt, a faktorálást és a kereskedelmi ügyletek finanszírozását.

3. Pénzügyi lízing.

4. Mindenféle fizetési és pénzátutalási szolgáltatás, például betéti és hitelkártyák, utazási és bankcsekkek.

5. Garanciák és kötelezettségvállalások.

6. Saját számlára vagy a vevők számlájára folytatott kereskedelem a tőzsdén vagy az azon kívüli piacon, illetve a következő egyéb formákban:

a) pénzpiaci eszközök (például csekkek, váltók, letéti jegyek stb.);

b) devizák;

c) származéktermékek, ideértve többek között a határidős és az opciós termékeket;

d) árfolyam- és kamatlábeszközök, ideértve az olyan termékeket, mint például a swapok, a határidős kamatláb-megállapodások stb.;

e) átruházható értékpapírok;

f) egyéb forgatható értékpapírok és befektetett pénzügyi eszközök, ideértve az arany- és ezüstrudakat.

7. Részvétel valamennyi fajta értékpapír kibocsátásában, ideértve azok ügynökként (nyilvánosan vagy zártkörűen) történő jegyzését és befektetését, valamint az ilyen kibocsátásokkal kapcsolatos szolgáltatásokat.

8. Ügynöki tevékenység.

9. Vagyonkezelés, ideértve a készpénz- és porfóliókezelést, a kollektív befektetés-kezelés minden formáját, a nyugdíjalap-kezelést, az értékpapír-letéti őrzést és a vagyonkezelési szolgáltatásokat.

10. Pénzügyi eszközök, például értékpapírok, származéktermékek és egyéb forgatható eszközök elszámolása és klíringje.

11. Pénzügyi tájékoztatás és adattovábbítás, valamint pénzügyi adatfeldolgozás és az azokhoz kapcsolódó szoftverek nyújtása és átadása egyéb pénzügyi szolgáltatók részéről.

12. Tanácsadási közvetítő és a fenti 1–11. pontban felsorolt valamennyi tevékenységgel kapcsolatos egyéb pénzügyi mellékszolgáltatások, például hitelreferencia- és hitelelemzési szolgáltatás, befektetés- és portfóliókutatás és

-tanácsadás, befolyásszerzéssel és vállalatok szerkezeti átalakításával és stratégiájával kapcsolatos tanácsadás.

Az alábbi tevékenységek nem tartoznak a pénzügyi szolgáltatások fogalmába:

a) a központi bankok vagy egyéb állami intézmények által a monetáris és árfolyam-politikával kapcsolatban folytatott tevékenységek;

b) a központi bankok, kormányszervek vagy -hivatalok, ill. egyéb állami intézmények által a kormány számlájára vagy kormányzati garanciával végzett tevékenységek az olyan esetek kivételével, amikor ezeket a tevékenységeket a fenti állami intézményekkel versenyben álló pénzügyi szolgáltatók is végezhetik;

c) a törvényes társadalombiztosítás vagy az állami nyugdíjrendszer részét képező tevékenységek az olyan esetek kivételével, amikor ezeket a tevékenységeket az állami intézményekkel vagy magánintézményekkel versenyben álló pénzügyi szolgáltatók is végezhetik.

7. MELLÉKLET

PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK

A. A 6. melléklet B. részében említett banki szolgáltatások tekintetében az Oroszország által a 28. cikk (1) bekezdése alapján kizárólag leányvállalat létrehozásával történő alapításhoz (a fióktelep létrehozásával történő alapítás kizárásával) nyújtott legnagyobb kedvezményes elbánás, valamint a 28. cikk (3) bekezdése alapján nyújtott nemzeti elbánás nem jelent kevésbé kedvezményes elbánást, mint amelyet Oroszország saját vállalatainak nyújt, az alábbi kivételekkel:

1. Oroszország fenntartja a jogot arra, hogy:

a) a közösségbeli vállalatok oroszországi leányvállalataira és fióktelepeire továbbra is alkalmazza az oroszországi bankrendszeren belül a külföldi tőke teljes részarányának a megállapodás aláírásának időpontjában hatályban lévő felső határát;

b) a közösségbeli vállalatok oroszországi leányvállalataira a saját vállalatainál alkalmazottnál magasabb minimáltőke-követelményt alkalmazzon, feltéve, hogy ezt a minimáltőke-követelményt a megállapodás aláírásának időpontjában hatályban lévő követelményhez képest nem emeli a minimáltőke-követelményre vonatkozó hazai elbánás alkalmazása előtt;

c) korlátozza a közösségbeli vállalatok oroszországi leányvállalatai fióktelepeinek számát;

d) nem ír elő 55 000 ECU-nél magasabb minimális egyenlegszintet a természetes személyek közösségbeli vállalatok oroszországi leányvállalatainál lévő számláira;

e) megtiltja a közösségbeli vállalatok oroszországi leányvállalatainak, hogy orosz részvényvállalatok részvényeire váltható részvényekkel és forgatható pénzügyi eszközökkel tranzakciókat folytassanak;

f) megtiltja a közösségbeli vállalatok oroszországi leányvállalatainak, hogy Oroszországban honos személyekkel tranzakciókat folytassanak.

2. Az 1. pontban szereplő kivételek csak az alábbi feltételekkel érvényesek:

i. amennyiben azokat minden ország vállalatainak leányvállalataira alkalmazzák; és

ii. az 1. c), d) és e) pontban említett kivételeknél:

a) legkésőbb e megállapodás aláírásától számított öt év leteltéig a c) és d) alpontjában említett kivételek esetén és három év elteltéig az e) alpontban említett kivétel esetén; és

b) ha a közösségbeli vállalat oroszországi leányvállalatának orosz állampolgárok vagy cégek tulajdonában lévő részvénytőkéje nem haladja meg az ötven százalékot (50 %); és

c) a fenti kivételek hatálybalépése után alapított közösségi vállalatok oroszországi leányvállalataira;

iii. az 1. f) pontban említett kivételek esetén 1996. január 1-jéig, és csak a közösségbeli vállalatok 1993. november 15. után alapított olyan oroszországi leányvállalataira, amelyek 1993. november 15. előtt nem kezdtek meg oroszországi lakosokkal műveleteket.

3. a) A megállapodás aláírásának időpontjából számított öt év letelte után Oroszország megvizsgálja annak lehetőségét, hogy:

i. valamennyi vonatkozó monetáris, fiskális, pénzügyi és fizetési mérleggel kapcsolatos megfontolásának és az oroszországi bankrendszer helyzetének figyelembevételével felemelje az oroszországi bankrendszeren belül a külföldi tőke teljes részarányának a megállapodás aláírásának időpontjában hatályban lévő, az 1. a) pontban említett felső határát;

ii. valamennyi vonatkozó monetáris, fiskális, pénzügyi és fizetési mérleggel kapcsolatos megfontolásának és az oroszországi bankrendszer helyzetének figyelembevételével csökkentse az 1.

b) pontban említett minimáltőke-követelményt.

b) A megállapodás aláírásától számított három év letelte után Oroszország valamennyi vonatkozó monetáris, fiskális, pénzügyi és fizetési mérleggel kapcsolatos megfontolásának és az oroszországi bankrendszer helyzetének figyelembevételével mérlegeli az 1. c) és d) pontban említett korlátozások enyhítését.

B. A 6. melléklet A. 1. és 2. pontjában említett biztosítási szolgáltatások tekintetében a 28. cikk (1) bekezdése alapján a csak biztosítási műveletekre engedélyezett leányvállalat alapításához nyújtott legnagyobb kedvezményes elbánás az Oroszországban az alapítás napján érvényben lévő jogszabályokban és rendelkezésekben szerepel, az alábbi feltételek figyelembevételével:

1. legkésőbb a megállapodás aláírásától számított öt év letelte időpontjában Oroszország megszünteti a vállalati tőke külföldi részvényhányadának 49 %-os felső határát;

2. az ötéves átmeneti időszak alatt a külföldi részvényhányad felső határának megszüntetése nem akadályozza meg Oroszországot abban, hogy intézkedéseket vezessen be engedély kiadására a biztosítás néhány osztályában működő közösségi vállalatok részére. Ezek az intézkedések csak a társadalombiztosítás kötelező biztosítási rendszerének vagy a közbeszerzés területén, illetve a 29. cikk (2) bekezdésében leírt okok esetén alkalmazhatók, és azok nem érvénytelenítik, illetve nem korlátozzák lényegesen a külföldi részvényhányad 49 %-os felső határa megszüntetésének hatásait.

8. MELLÉKLET

A 34. ÉS 38. CIKKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A. rész

A konzultációk az első fél által ezek megtartására irányuló kérelemtől számított 30 napon belül kezdődnek el. A konzultációk célja megállapodás elérése az alábbiakról:

– a másik fél által azoknak az intézkedéseknek a visszavonása, amelyek a lényegesen korlátozóbb feltételeket eredményezték, vagy

– a két fél kötelezettségeinek kiigazítása, vagy

– az első fél által teendő kiigazítások a másik fél által teremtett korlátozóbb helyzet kompenzálására.

Ha a felek az első fél által kezdeményezett konzultációra vonatkozó kérelemtől számított 60 napon belül nem jutnak megállapodásra, az első fél az általa vállalt kötelezettségekre megfelelő kompenzációs kiigazításokat alkalmazhat. Ezek a kiigazítások olyan mértékben és olyan időpontban végezhetők el, amennyire és amikor erre a másik fél által teremtett lényegesen korlátozóbb helyzet figyelembe vételéhez szükség van. Elsőbbséget kell biztosítani azoknak az intézkedéseknek, amelyek a legkevesebb zavart okozzák a megállapodás működésében. A megállapodás alapján az említett kiigazítások nem érintik az ilyen kiigazítások időpontjában a gazdasági szereplők által szerzett jogokat.

B. rész

1. Az orosz kormány a megállapodás aláírását követő három éves időszak folyamán a partnerség és az együttműködés szellemében tájékoztatja a Közösséget arra irányuló szándékáról, hogy olyan új jogszabályokat terjesszen elő vagy olyan új rendelkezéseket fogadjon el, amelyek korlátozóbb feltételeket teremthetnek a közösségbeli vállalatok oroszországi leányvállalatainak és fióktelepeinek alapítására és működésére, mint amilyen helyzet a megállapodás aláírását megelőző napon érvényben volt. A Közösség felkérheti Oroszországot, hogy ismertesse ezeknek a jogszabályoknak vagy rendelkezéseknek a tervezetét, és kezdjen konzultációkat ezekről a tervezetekről.

2. Ha az Oroszország által az (1) bekezdésben említett átmeneti időszakon belül bevezetett új jogszabályok vagy rendelkezések a közösségbeli vállalatok oroszországi leányvállalatainak és fióktelepeinek működésére a megállapodás aláírása napján érvényben lévő helyzetnél korlátozóbb feltételeket eredményeznek, az ilyen jogszabályok vagy rendelkezések nem vonatkoznak az Oroszországban a vonatkozó törvény hatálybalépésének időpontjában már megalapított leányvállalatokra és fióktelepekre a fenti törvény hatálybalépésétől számított három éves időszak leteltéig.

9. MELLÉKLET

A VERSENNYEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEKRE ÉS A MENNYISÉGI KORLÁTOZÁSOK BEVEZETÉSÉRE VONATKOZÓ ÁTMENETI IDŐSZAK

Az 53. cikk 2.3. pontjában és a 2. melléklet 2. pontjában említett körülmények azokra az orosz gazdasági ágazatokra értendők, amelyek:

– szerkezeti átalakításon mennek keresztül, vagy

– komoly nehézségekkel néznek szembe, különösen ha ezek Oroszországban súlyos szociális problémákat idéznek elő, vagy

– a bizonyos oroszországi ágazatokban vagy iparágakban orosz vállalatok vagy állampolgárok tulajdonában lévő teljes piaci részesedés megszüntetésével vagy drasztikus csökkentésével néznek szembe, vagy

– újonnan keletkező iparágak Oroszországban.

10. MELLÉKLET

AZ 54. CIKKBEN EMLÍTETT SZELLEMI, IPARI ÉS KERESKEDELMI TULAJDON VÉDELME

1. Oroszország tovább javítja a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok védelmét annak érdekében, hogy a megállapodás hatálybalépésétől számított ötödik év végére a Közösségben létezőhöz hasonló szintű védelmet biztosítson, ideértve az e jogok érvényesítésének hatékony eszközeit is.

2. A megállapodás hatálybalépését követő ötödik év végére Oroszország csatlakozik a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogokról szóló többoldalú egyezményekhez, amelyet a tagállamok aláírtak, vagy amelyeket a tagállamok ténylegesen alkalmaznak az alábbi egyezményekben szereplő megfelelő rendelkezések szerint:

– Xxxxx egyezmény az irodalmi és művészeti művek védelméről (párizsi okmány, 1971),

– Nemzetközi egyezmény az előadóművészek, hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről (Róma, 1961),

– Nemzetközi egyezmény az új növényfajták oltalmáról (UPOV) (genfi okmány, 1978)

3. Az Együttműködési Tanács javasolhatja, hogy e melléklet (2) bekezdése vonatkozzon a többi többoldalú egyezményre is.

4. E megállapodás hatálybalépésétől kezdve Oroszország a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon védelmének elismerése tekintetében nem nyújt kevésbé kedvezményes elbánást a közösségbeli vállalatok és állampolgárok részére, mint amelyet harmadik országoknak kétoldalú megállapodások alapján nyújt.

5. A (4) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak az Oroszország által érvényes viszonossági alapon harmadik országoknak nyújtott, valamint az Oroszország által a volt Szovjetunió más országának nyújtott kedvezményekre.

1. JEGYZŐKÖNYV

a szén- és acélipari kapcsolattartó csoport létrehozásáról

1. A felek kapcsolattartó csoportot hoznak létre. A csoport a Közösség és Oroszország képviselőiből áll.

2. A kapcsolattartó csoport információkat cserél a szén- és acélipar helyzetéről mindkét területen és a közöttük fennálló kereskedelemről, az esetlegesen felmerülő problémák meghatározása céljából.

3. A kapcsolattartó csoport vizsgálja a szén- és acélipar világszintű helyzetét, többek között a nemzetközi kereskedelem fejlődését is.

4. A kapcsolattartó csoport kicserél az érintett iparágak szerkezetével, termelőkapacitásaik fejlesztésével, az adott területeken a tudomány és a kutatás fejlődésével, valamint a foglalkoztatás növekedésével kapcsolatos minden hasznos információt. A csoport vizsgálja a szennyezési és a környezetvédelmi problémákat is.

5. A kapcsolattartó csoport vizsgálja a felek közötti technikai segítségnyújtás, ezen belül a pénzügyi, kereskedelmi és technikai irányítás keretében elért haladást is.

6. A kapcsolattartó csoport minden vonatkozó információt kicserél a megfelelő nemzetközi szervezetekben vagy fórumokon mutatott vagy mutatandó hozzáállás tekintetében.

7. Amint és amikor a két fél megállapodik, hogy az iparágak képviselőinek jelenléte és/vagy részvétele szükségszerű, a kapcsolattartó csoport kibővül az ő személyükkel.

8. A kapcsolattartó csoport évente kétszer az egyes felek területén felváltva ülésezik.

9. A kapcsolattartó csoport elnöki feladatait felváltva az Európai Közösségek Bizottságának képviselője és az Orosz Föderáció kormányának képviselője látja el.

2. JEGYZŐKÖNYV a vámjogszabályok helyes alkalmazásához nyújtandó kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról

1. cikk

Fogalommeghatározások

E jegyzőkönyv alkalmazásában:

a) „vámjogszabályok”: a felek területén alkalmazandó, az áruk behozatalát, kivitelét, átmenő forgalmát és azok vámeljárás alá vetését, ezen belül a fenti tranzakciók tilalmát, korlátozását és ellenőrzését szabályozó intézkedésekre vonatkozó, az említett felek által elfogadott rendelkezések;

b) „vámok”: minden illeték, adó, díj vagy a felek területén a vámjogszabályok alkalmazásával kivetett és beszedett minden egyéb teher, nem tartoznak azonban ide azok a díjak és ter- hek, amelyek a nyújtott szolgáltatások hozzávetőleges költsé- geinek összegére korlátozódnak;

c) „megkereső hatóság”: az illetékes közigazgatási hatósági szerv, amelyet a felek erre a célra kijelöltek, és amely vámügyekben a jogsegély iránti kérelmet beterjeszti;

d) „megkeresett hatóság”: az illetékes közigazgatási hatósági szerv, amelyet a felek erre a célra kijelöltek, és amely a vámü- gyekben beterjesztett jogsegély-kérelmeket fogadja;

e) „jogsértés”: a vámjogszabályok mindennemű megszegése, valamint az ilyen jogszabályok megszegésének kísérlete.

2. cikk

Hatály

(1) A felek saját hatáskörük keretén belül az e jegyzőkönyvben meghatározott módon és feltételekkel segítséget nyújtanak egy- másnak a vámjogszabályok helyes alkalmazásában, különösen e jogszabályok megsértésének megakadályozásában, felderítésében és kivizsgálásában.

(2) Az e jegyzőkönyvben előírt vámügyi segítségnyújtás a felek e jegyzőkönyv alkalmazásáért felelős minden közigazgatási ható- sági szervére vonatkozik. Ez a jogsegély nem sérti a kölcsönös bűnügyi jogsegélyre érvényes szabályokat. Ha a hatóságok erről másként nem állapodnak meg, a jogsegély nem terjed ki az igaz- ságügyi hatóság kérésére gyakorolt hatáskörökben beszerzett információkra, így a dokumentumokra sem.

3. cikk

Jogsegély megkeresés alapján

(1) A megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérésére minden olyan megfelelő információt megad, amely lehetővé teszi a

vámjogszabályok helyes alkalmazását, többek között az olyan fel- derített vagy tervezett cselekményekre vonatkozó információkat, amelyek a fenti jogszabályok megsértését jelentik, annak tűnnek, vagy azzá válhatnak.

(2) A megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérésére tájékoz- tatást ad arról, hogy az egyik fél területéről kivitt áruknak a másik fél területére történő bevitele megfelelően történt-e, ha szükséges, az árukra alkalmazott vámeljárás részletezésével.

(3) A megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérése alapján megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy fel- ügyeletet gyakoroljanak:

a) olyan természetes vagy jogi személyek felett, akikkel kapcso- latban alapos okkal tételezhető fel, hogy megsértik vagy meg- sértették a vámjogszabályokat;

b) olyan helyek felett, ahol oly módon gyűjtöttek be árukészle- teket, hogy alapos okkal tételezhető fel, hogy a másik fél vám- jogszabályaival ellentétes cselekmények elkövetése céljából történt szállításokról van szó;

c) olyan árumozgások felett, amelyekről azt a bejelentést kapták, hogy azok a vámjogszabályok megsértését eredményezhetik;

d) olyan szállítóeszközök felett, amelyek esetén alapos okkal téte- lezhető fel, hogy a vámjogszabályok megsértése során hasz- nálták vagy használják, illetve használhatják azokat.

4. cikk

Önkéntes jogsegély

A felek saját hatáskörük keretén belül előzetes kérés nélkül jogse- gélyt nyújtanak egymásnak, ha úgy ítélik meg, hogy a vámjogsza- bályok helyes alkalmazásához erre szükség van, különösen, ha információkat kapnak:

– olyan feltárt vagy tervezett cselekményekről, amelyek a fenti jogszabályok megsértését jelentik, annak tűnnek, vagy azzá válhatnak,

– az ilyen cselekmények felismerésére alkalmazott új eszközök- ről vagy módszerekről,

– olyan árukról, amelyekről ismert, hogy a behozatalra, a kivi- telre, az átmenő forgalomra vagy egyéb vámeljárásokra vonat- kozó vámjogszabályok jelentős mértékű megsértésének tár- gyát képezik.

5. cikk

A jogsegély iránti kérelem formája és tartalma

(1) Az e jegyzőkönyvben említett kérelmeket írásban nyújtják be. A kérelemhez mellékelni kell az ilyen kérelmek lebonyolításához szükséges dokumentumokat. Ha a helyzet sürgőssége megkívánja, szóbeli kérelmek is elfogadhatók, azokat azonban írásban hala- déktalanul meg kell erősíteni.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett kérelmekben az alábbi információknak kell szerepelniük:

a) a kérelmet beterjesztő megkereső hatóság neve;

b) az igényelt intézkedések;

c) a kérelem célja és oka;

d) az üggyel kapcsolatos törvények, jogszabályok és egyéb jogi elemek;

e) a vizsgálatok célpontját jelentő természetes vagy jogi szemé- lyek lehető legpontosabb és legátfogóbb megjelölése;

f) a vonatkozó tények összegzése.

(3) A kérelmek a megkeresett hatóság bármely hivatalos nyelvén, illetve e hatóság számára elfogadható nyelven nyújthatók be.

(4) Ha a kérelem nem felel meg a formai követelményeknek, kér- hetik azok kijavítását vagy kiegészítését; sor kerülhet azonban óvintézkedések elrendelésére is.

6. cikk

A kérelmek végrehajtása

(1) A jogsegély iránti kérelmek lebonyolítására a megkeresett fél törvényeivel, jogszabályaival és egyéb jogi eszközeivel összhang- ban kerül sor.

(2) A jogsegély iránti kérelem teljesítése érdekében a megkeresett hatóság saját hatáskörében és a rendelkezésre álló források kere- tén belül úgy jár el, mintha saját számlájára vagy ugyanennek a félnek más hatóságai kérelme alapján járna el, átadja a már általa ismert információkat, megfelelő vizsgálatokat folytat vagy intéz- kedik ilyen vizsgálatok lefolytatásáról.

(3) Az egyik fél kellően felhatalmazott tisztviselői a másik fél egyetértésével és ez utóbbi fél által megállapított feltételek kere- tében beszerezhetik a megkeresett hatóság hivatalaitól vagy a megkeresett hatóság felelősségi körébe tartozó más hatóságtól azokat a vámjogszabályok megsértésével kapcsolatos informáci- ókat, amelyekre a megkereső hatóságnak e jegyzőkönyv céljából szüksége van.

(4) Az egyik fél tisztviselői – különösen a másik fél egyetértése esetén és ez utóbbi fél által megállapított feltételek keretében – jelen lehetnek az utóbbi fél területén lebonyolított vizsgálatokon.

(5) Amennyiben az e jegyzőkönyvben tárgyalt körülmények között az egyik fél tisztviselői jelen vannak a másik fél területén lebonyolított vizsgálatokon, minden alkalommal tudniuk kell iga- zolni alkalmasságukat. Nem viselhetnek sem egyenruhát, sem fegyvert.

7. cikk

Az információközlés formái

(1) A felek az információkat az e jegyzőkönyvben megállapított feltételek mellett és korlátok keretén belül dokumentumok, doku- mentumok hiteles másolatai, jelentések és hasonló dokumentu- mok formájában adják meg egymásnak.

(2) Eredeti akták és dokumentumok kérésre csak olyan esetekben adhatók át, ha a hiteles másolatok nem elegendők. Ezeket az ere- deti aktákat és dokumentumokat a lehető leghamarabb vissza kell juttatni.

(3) Az (1) bekezdésben tárgyalt dokumentumok ugyanerre a célra bármilyen formában szolgáltatott számítógépes adatokkal helyet- tesíthetők. Kérésre az anyag felhasználásával kapcsolatos minden vonatkozó információt meg kell adni.

8. cikk

A jogsegély nyújtásának kötelezettsége alóli kivételek

(1) A felek az e jegyzőkönyvben tárgyalt jogsegélyt elutasíthatják, részben vagy bizonyos feltételek, illetve követelmények függvé- nyében nyújthatják, amennyiben e cselekedetük:

a) nagy valószínűséggel sértené szuverenitásukat, közrendjüket, biztonsági és egyéb fontos érdekeiket;

vagy

b) ipari, kereskedelmi vagy szakmai titkot sértene.

(2) Ha a megkereső hatóság olyan segítséget kér, amelyet maga nem lenne képes nyújtani, ha a másik fél ezt kérné tőle, kérelmé- ben felhívja erre a figyelmet. Ekkor a megkeresett hatóság dönté- sére bízott, miként reagál a kérésre.

(3) A jogsegély visszautasítása vagy megtagadása esetén a dön- tésről és annak okairól haladéktalanul írásban értesíteni kell a megkereső hatóságot.

9. cikk

Titoktartási kötelezettség

(1) E jegyzőkönyv értelmében bármilyen formában közölt min- den információ bizalmas jellegű. Ezek az információk hivatalos titoktartási kötelezettség alá tartoznak, és az azok birtokába

kerülő félnél érvényes vonatkozó jogszabályok és a közösségi intézményekre vonatkozó megfelelő rendelkezések alapján a hasonló információkra kiterjedő védelmet élvezik.

(2) Névvel jelölt adatok nem adhatók ki, amennyiben alapos ok áll fenn annak feltételezésére, hogy az átadott adatok továbbadása vagy felhasználási módja ellentétben áll valamelyik fél jogi alapel- veivel, és különösen, amennyiben az érintett személy alapvető emberi jogai sérelmet szenvednének. Az adatokat átvevő fél tájé- koztatja az azokat szolgáltató felet az átadott információk felhasz- nálásáról és annak eredményeiről.

(3) Névvel jelölt adatok csak a vámhatóságok részére és szükség esetén büntetőeljárás céljára az állami ügyészségi és igazságszol- gáltatási hatóságoknak adhatók át. Más személyek vagy hatósá- gok ilyen adatokat csak az azokat szolgáltató hatóság előzetes engedélyével szerezhetnek meg.

(4) Az adatszolgáltató fél ellenőrzi az átadásra kerülő informá- ciók pontosságát. Amennyiben a szolgáltatott információt hely- telennek vagy törlendőnek tartja, erről haladéktalanul értesíti az információkat fogadó felet. Ez utóbbi köteles a korrekciót vagy a törlést végrehajtani.

(5) Az érintett személy – az aktuális közérdek sérelme nélkül – kérés alapján információkat szerezhet be a tárolt adatokról és a tárolás céljáról.

10. cikk

Az információk felhasználása

(1) A megszerzett információk kizárólag e jegyzőkönyv céljaira használhatók fel, más célra az egyes feleknél csak annak a köz- igazgatási hatóságnak az előzetes írásbeli hozzájárulásával hasz- nálhatók fel, amely az információkat szolgáltatta, és azokra az említett hatóság által megállapított korlátozások érvényesek.

(2) Az (1) bekezdés nem akadályozza meg az információknak a vámjogszabályok be nem tartása miatt utólag indított bírósági vagy közigazgatási eljárások során történő felhasználását.

(3) A felek bizonyító irataikban, jelentéseikben és tanúvallomá- saikban, valamint a bíróság elé terjesztett peres anyagaikban és vádirataikban a megszerzett információkat és az e jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban megtárgyalt dokumentumokat bizonyítékként használhatják fel.

11. cikk

Szakértők és tanúk

A megkeresett hatóság tisztviselői engedélyt kaphatnak arra, hogy a megadott engedély korlátozásainak keretén belül a másik fél

joghatóságának területén az e jegyzőkönyv tárgyát képező ügyekkel kapcsolatban folytatott bírósági vagy közigazgatási eljárásokban szakértőként vagy tanúként megjelenjenek, és az eljárásokhoz szükséges tárgyakat, dokumentumokat vagy azok hiteles másolatait bemutassák. A megjelenésre irányuló kérelemben konkrétan meg kell jelölni, hogy milyen ügyben és milyen cím vagy képesítés alapján hallgatják meg a tisztviselőt.

12. cikk

A jogsegély költségei

A felek lemondanak egymással szemben az e jegyzőkönyv alapján felmerülő költségek megtérítésére vonatkozó minden igényről, kivéve – indokolt esetben – a nem közszolgálathoz tartozó szakértők és tanúk, valamint tolmácsok és fordítók költségeit.

13. cikk

Végrehajtás

(1) E jegyzőkönyv kezelésére az Európai Közösségek Bizottságá- nak illetékes szolgálatai, és – indokolt esetben – egyrészt a tagál- lamok vámhatóságai, másrészt Oroszország központi vámszervei kapnak megbízást. Ezek döntenek az adatvédelmi szabályok figye- lembevételével a jegyzőkönyv alkalmazásához szükséges minden gyakorlati intézkedésről és rendelkezésről. Az Együttműködési Tanács részére ajánlásokat tehetnek e jegyzőkönyv általuk indo- koltnak tartott módosítására.

(2) A felek konzultálnak egymással, majd ezt követően rendsze- resen tájékoztatják egymást a jegyzőkönyv rendelkezéseivel össz- hangban elfogadott részletes végrehajtási szabályokról.

14. cikk

Kiegészítő jelleg

(1) Ez a jegyzőkönyv kiegészíti, és nem korlátozza az egy vagy több tagállam és Oroszország között létrejött kölcsönös jogsegély-megállapodások alkalmazását. Nem zárja ki a már meg- kötött vagy a későbbiekben megkötendő ilyen megállapodások alapján nyújtott átfogóbb kölcsönös jogsegélyt sem.

(2) Ezek a megállapodások – a 10. cikk sérelme nélkül – nem érintik a Bizottság illetékes szervei és a tagállamok vámhatóságai között a Közösség érdekeit szolgáló vámügyek során szerzett információk közlésére vonatkozó közösségi rendelkezéseket.

ZÁRÓOKMÁNY

Egyrészről

a BELGA KIRÁLYSÁG, a DÁN KIRÁLYSÁG,

a NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, a GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

a SPANYOL KIRÁLYSÁG,

a FRANCIA KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,

az OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

a LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG, a HOLLAND KIRÁLYSÁG,

a PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

azaz az EURÓPAI KÖZÖSSÉGET létrehozó szerződés, az EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉGET létrehozó szerződés és az EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGET létrehozó szerződés szerződő felei,

a továbbiakban: a tagállamok, valamint

az EURÓPAI KÖZÖSSÉG, az EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG és az EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG,

a továbbiakban: a Közösség, meghatalmazottjai, másrészről

AZ OROSZ FÖDERÁCIÓ,

a továbbiakban: Oroszország, meghatalmazottja,

a mai napon, ezerkilencszázkilencvennégy június huszonnegyedikén az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttműködési Megállapodás – a továbbiakban a „Partnerségi és Együttműködési Megállapodás” – aláírása céljából Korfun megtartott találkozójukon a következő szövegeket fogadták el:

Partnerségi és Együttműködési Megállapodás, a mellékleteivel és az alábbi jegyzőkönyveivel együtt:

1. jegyzőkönyv a szén- és acélipari kapcsolattartó csoport létrehozásáról

2. jegyzőkönyv a vámjogszabályok helyes alkalmazásához nyújtandó kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról

A tagállamok és a Közösség meghatalmazottjai, valamint Oroszország meghatalmazottja elfogadták az alábbiakban felsorolt és e záróokmány mellékletét képező együttes nyilatkozatok szövegeit:

Együttes nyilatkozat a megállapodás III. címével és 94. cikkével kapcsolatban Együttes nyilatkozat a megállapodás 10. cikkével kapcsolatban

Együttes nyilatkozat a megállapodás 12. cikkével kapcsolatban

Együttes nyilatkozat a megállapodás 17. cikkével kapcsolatban Együttes nyilatkozat a megállapodás 18. cikkével kapcsolatban

Együttes nyilatkozat a megállapodás 22. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdésével kapcsolatban Együttes nyilatkozat a megállapodás 24. cikkével kapcsolatban

Együttes nyilatkozat a megállapodás 26., 32. és 37. cikkével kapcsolatban Együttes nyilatkozat a megállapodás 28. cikkével kapcsolatban

Együttes nyilatkozat a megállapodás 29. cikkének (3) bekezdésével kapcsolatban Együttes nyilatkozat a megállapodás 30. cikkével kapcsolatban

Együttes nyilatkozat a megállapodás 30. cikkének a) és g) pontjával kapcsolatban

Együttes nyilatkozat a 30. cikk b) pontjában és a 45. cikkben szereplő „ellenőrzés” fogalmának meghatározásával kapcsolatban

Együttes nyilatkozat a megállapodás 30. cikke h) pontjának harmadik alpontjával kapcsolatban Együttes nyilatkozat a megállapodás 31. cikkével kapcsolatban

Együttes nyilatkozat a megállapodás 34. cikkének (1) bekezdésével kapcsolatban Együttes nyilatkozat a megállapodás 34. és 38. cikkével kapcsolatban

Együttes nyilatkozat a megállapodás 35. cikkével kapcsolatban

Együttes nyilatkozat a megállapodás 39. cikke (2) bekezdése c) pontjának második alpontjával kapcsolatban a kikötők megnyitásáról

Együttes nyilatkozat a megállapodás 39. cikke (2) bekezdése c) pontjának második alpontjával kapcsolatban a harmadik országok lobogója alatt hajózó hajókról

Együttes nyilatkozat a megállapodás 44. cikkével kapcsolatban

Együttes nyilatkozat a megállapodás 46. cikkének (2) bekezdésével kapcsolatban Együttes nyilatkozat a megállapodás 48. cikkével kapcsolatban

Együttes nyilatkozat a megállapodás 52. cikkével kapcsolatban

Együttes nyilatkozat a megállapodás 53. cikkének (2.2) bekezdésével kapcsolatban Együttes nyilatkozat a megállapodás 54. cikkével kapcsolatban

Együttes nyilatkozat a megállapodás 99. cikkével kapcsolatban Együttes nyilatkozat a megállapodás 101. cikkével kapcsolatban Együttes nyilatkozat a megállapodás 107. cikkével kapcsolatban

Együttes nyilatkozat a megállapodás 107. cikke (2) bekezdésével kapcsolatban Együttes nyilatkozat a megállapodás 2. és 107. cikkével kapcsolatban Együttes nyilatkozat a megállapodás 112. cikkével kapcsolatban

Együttes nyilatkozat a 2. jegyzőkönyv 6. cikkével kapcsolatban

A tagállamok és a Közösség meghatalmazottjai, valamint Oroszország meghatalmazottja ugyancsak tudomásul vette a záróokmányhoz csatolt alábbi levélváltásokat is:

Xxxxxxxxxxx a megállapodás 22. cikkével kapcsolatban Xxxxxxxxxxx a megállapodás 52. cikkével kapcsolatban

Oroszország meghatalmazottja tudomásul vette az alább felsorolt, a záróokmány mellékletét képező nyilatkozatokat: Közösségi nyilatkozat a megállapodás 36. cikkével kapcsolatban

Közösségi nyilatkozat a megállapodás 54. cikkével kapcsolatban

A tagállamok és a Közösség meghatalmazottjai, valamint Oroszország meghatalmazottja tudomásul vette az alább felsorolt, a záróokmány mellékletét képező nyilatkozatokat:

Oroszország nyilatkozata a megállapodás 36. cikkével kapcsolatban

Hecho en Corfú, el veinticuatro de junio de mil novecientos noventa y cuatro. Udfærdiget i Xxxxx den fireogtyvende juni nitten hundrede og fireoghalvfems. Geschehen zu Korfu am vierundzwanzigsten Juni neunzehnhundertvierundneunzig. Έγινε στην Κέρκυρα, στις είκοσι τέσσερις Ιουνίου χίλια εννιακόσια ενενήντα τέσσερα.

Done at Corfu on the twenty-fourth day of June in the year one thousand nine hundred and ninety-four. Fait à Corfou, le vingt-quatre juin mil neuf cent quatre-vingt-quatorze.

Fatto a Corfù, addì ventiquattro giugno millenovecentonovantaquattro. Gedaan te Korfoe, de vierentwintigste juni negentienhonderd vierennegentig.

Feito em Corfu, em vinte e quatro de Junho de mil novecentos e noventa e quatro.

Pour le Royaume de Belgique Voor het Koninkrijk België Für das Königreich Belgien

På Kongeriget Danmarks vegne

Für die Bundesrepublik Deutschland

Για την Ελληνική Δημοκρατία

Por el Reino de España

Pour la République française

Thar cheann Na hÉireann For Ireland

Per la Repubblica italiana

Pour le Grand-Duché de Luxembourg

Voor het Koninkrijk der Nederlanden

Pela República Portuguesa

For the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland

Por las Comunidades Europeas For De Europæiske Fællesskaber

Für die Europäischen Gemeinschaften Για τις Ευρωπαϊκές Κοινότητες

For the European Communities Pour les Communautés européennes Per le Comunità europee

Voor de Europese Gemeenschappen Pelas Comunidades Europeias

Együttes nyilatkozat a megállapodás III. címével és 94. cikkével kapcsolatban

A III. cím és a 94. cikk alkalmazásában a GATT rövidítés alatt az 1947-ben Genfben aláírt, módosított Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény az e megállapodás aláírásának időpontjában alkalmazott módon értendő, amennyiben a felek a 90. cikk alapján létrehozott Együttműködési Tanács keretében ettől eltérően nem állapodnak meg.

Együttes nyilatkozat a megállapodás 10. cikkével kapcsolatban

A felek megállapodnak abban, hogy a 10. cikk (1) bekezdésének rendelkezései nem vonatkoznak a fejlesztésre és humanitárius célokra nyújtott pénzügyi kölcsönök és hitelek, az Oroszország és harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek között megkötött műszaki és humanitárius segítségnyújtási megállapodások alapján Oroszország területére irányuló behozatal feltételeire, amennyiben ezek az országok vagy nemzetközi szervezetek az ilyen behozatalra különleges elbánást igényelnek.

Együttes nyilatkozat a megállapodás 12. cikkével kapcsolatban

Az árukereskedelemről szóló III. cím 12. cikke foglalkozik az átmenő forgalom kérdésével. A felek megállapodnak, hogy a 12. cikk kizárólag az áruk átmenő forgalmának szabadságával foglalkozik. Ez megfelel a GATT szokásos gyakorlatának. Az átmenő forgalom kérdése a 43. cikkben jelzett szállítási megállapodásokról szóló jövőbeni tárgyalások tárgyát képezheti.

Együttes nyilatkozat a megállapodás 17. cikkével kapcsolatban

A Közösség és Oroszország kijelenti, hogy a védzáradék (17. cikk) szövege nem garantálja a GATT biztonsági elbánását.

Együttes nyilatkozat a megállapodás 18. cikkével kapcsolatban

A felek megállapodnak, hogy a 18. cikk és a következő bekezdés rendelkezései sem szándékosan, sem ténylegesen nem lassítják, gátolják vagy akadályozzák a felek dömping- és szubvencióellenes vizsgálataival kapcsolatos megfelelő jogszabályaiban előírt eljárásokat.

A felek megállapodnak abban, hogy – jogszabályaik és gyakorlatuk sérelme nélkül – a rendes érték megállapításakor minden szempontból kellő figyelmet fordítanak – minden esetben érdemben – arra, ha az ügyben szereplő gyártók természetes komparatív előnyöket tudnak felmutatni az olyan tényezőket illetően, mint a nyersanyagokhoz való hozzáférés, a gyártási folyamat, a gyártás vevőkhöz való közelsége és a termék különleges tulajdonságai.

Együttes nyilatkozat a megállapodás 22. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdésével kapcsolatban

A Közösséget illetően az 1989. évi megállapodás 6. cikkében említett jogszabályok és rendelkezések többek között magukban foglalják az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződést és annak szabályzatai – különösen azon szövegek rendelkezéseinek – végrehajtását, amelyek az Euratom Ellátási Ügynökségének és az Európai Közösségek Bizottságának jogait, hatásköreit és feladatait határozzák meg.

Együttes nyilatkozat a megállapodás 24. cikkével kapcsolatban

A felek megállapodnak, hogy a „családtagok” fogalom az érintett befogadó ország nemzeti jogszabályaiban megfogalmazottak szerint értendő.

Együttes nyilatkozat a megállapodás 26., 32. és 37. cikkével kapcsolatban

A felek biztosítják, hogy a vízumok és tartózkodási engedélyek kiadása a tagállamok, illetve Oroszország törvényeivel és rendeleteivel összhangban, a bonni ESZAK-konferencia záró dokumentuma elveinek megfelelően, különösen az üzletemberek tagállamok és Oroszország területére történő azonnali belépése, az országban való tartózkodása és mozgása megkönnyítése érdekében történjen. Ezek a szándékok különösen a 32. cikkben említett kulcsfontosságú munkatársakra, valamint a 37. cikkben említett határokon átnyúló szolgáltatások eladóira vonatkoznak, és biztosítják, hogy a közigazgatási eljárások ne semmisítsék meg vagy károsítsák a tagállamok részére a megállapodás fenti cikkei alapján járó kedvezményeket.

A felek egyetértenek abban, hogy ebben az összefüggésben fontos elemet jelent a tagállamok és Oroszország között a visszafogadás engedélyezéséről szóló megállapodás időben történő megkötése.

Az Együttműködési Tanács rendszeresen vizsgálja a helyzet fenti területeken elért fejlődését.

Együttes nyilatkozat a megállapodás 28. cikkével kapcsolatban

A felek – az 50. és 51. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül – megállapodnak, hogy a 28. cikk (1) és (4) bekezdésében említett „…jogszabályokkal és rendelkezésekkel összhangban” szöveg azt jelenti, hogy az egyes felek a 30. cikkben meghatározott leányvállalatok és fióktelepek alapítása révén azzal a feltétellel szabályozhatják a vállalatok alapítását, hogy ezek a jogszabályok és rendelkezések nem teremtenek kedvezőtlenebb elbánást eredményező kikötéseket, mint amilyenben bármely harmadik ország vállalatai, illetve fióktelepei részesülnek.

A felek – a 3. és 4. mellékletekben felsorolt kikötések, valamint az 50. és 51. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül – megállapodnak, hogy a 28. cikk (2) és (3) bekezdésében említett „…jogszabályokkal és rendelkezésekkel összhangban” szöveg azt jelenti, hogy az egyes felek azzal a feltétellel szabályozhatják a vállalatok működését a területükön, hogy ezek a jogszabályok és rendelkezések nem

teremtenek a másik fél vállalatainak működése szempontjából kedvezőtlenebb elbánást eredményező új kikötéseket, mint amilyenben saját vállalataik vagy bármely harmadik ország vállalatainak leányvállalatai részesülnek, attól függően, melyik a kedvezőbb.

Együttes nyilatkozat a megállapodás 29. cikke (3) bekezdésével kapcsolatban

A felek megerősítik, hogy a 29. cikk (3) bekezdése nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely Oroszországot megakadályozná abban, hogy olyan új jogszabályokat vagy intézkedéseket fogadjon el, amelyek a nem közösségi vállalatok Oroszország területén történő alapítására vonatkozó feltételek tekintetében a saját vállalataiknak biztosított elbánással szemben megkülönböztetést vezetnek be, vagy súlyosbítják a megkülönböztetést a megállapodás aláírásának időpontjában fennálló helyzethez képest.

Együttes nyilatkozat a megállapodás 30. cikkével kapcsolatban

A felek megerősítik annak fontosságát, hogy biztosítani kell azt, hogy a 30. cikk a) és g) pontjában említett engedélyek megadása

– olyan objektív és átlátható kritériumok alapján történjen, mint a szolgáltatások nyújtására való alkalmasság és a képesség,

– ne jelentsen nagyobb terhet, mint amennyire a szolgáltatás minőségének biztosításához szükség van,

– önmagában ne jelentse a szolgáltatás nyújtásának korlátozását.

Együttes nyilatkozat a megállapodás 30. cikke a) és g) pontjával kapcsolatban

A 30. cikk a) pontjának második alpontja és g) pontjának második alpontja figyelembe veszi az e megállapodás keretében megállapított pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés sajátos voltát, és nem érinti az „alapítás” és „működés” fogalmainak az e megállapodás céljától eltérő célokat szolgáló pénzügyi szolgáltatásokra alkalmazott meghatározását.

Együttes nyilatkozat a 30. cikkének b) pontjában és a 45. cikkében szereplő „ellenőrzés” fogalmának meghatározásával kapcsolatban

1. A felek megerősítik kölcsönös egyetértésüket azzal, hogy az ellenőrzés kérdése az adott eset tényleges körülményeinek függvénye legyen.

2. Akkor mondjuk például egy vállalatról, hogy az egy másik vállalat irányítása alatt áll, és ily módon az említett másik vállalatnak leányvállalata, ha:

– a másik vállalat közvetlenül vagy közvetve többségi szavazati jogokkal rendelkezik, vagy ha

– a másik vállalat jogosult az igazgatási szerv, az irányító szerv vagy a felügyelő szerv többségének kinevezésére vagy elbocsátására, és egyidejűleg a leányvállalat részvényese vagy tagja.

3. Mindkét fél figyelembe veszi, hogy a (2) bekezdésben említett kritériumok nem kizárólagosak.

Együttes nyilatkozat a megállapodás 30. cikke h) pontjának harmadik alpontjával kapcsolatban

A szárazföldi szállítási módokkal bonyolított áru- és személyszállításra jelenleg érvényben lévő korlátozások figyelembevételével a felek megállapodnak abban, hogy addig, amíg ezeket a korlátozásokat nem szüntetik meg, a „a tengeri szakasz igénybevételével történő intermodális szállítási műveletek” kifejezés alatt az említett műveletek szervezése értendő.

Együttes nyilatkozat a megállapodás 31. cikkével kapcsolatban

A 31. cikk rendelkezései lehetővé teszik a felek számára, hogy bármilyen intézkedést megtegyenek annak megakadályozására, hogy harmadik ország vállalatai az e megállapodásban biztosított lehetőségek révén kijátszhassák a feleknek az adott harmadik ország megfelelő területeiken történő cégalapítására vonatkozóan hozott intézkedéseit.

Együttes nyilatkozat a megállapodás 34. cikke (1) bekezdésével kapcsolatban

Oroszországnak a Közösség részére adott azon magyarázatainak figyelembevételével, hogy a Közösség vállalatainak oroszországi leányvállalatai és fióktelepei bizonyos tekintetben és egyes ágazatokra vonatkozólag az orosz vállalatokkal szemben általában alkalmazott, nevezetesen a nemzeti elbánásnál kedvezőbb elbánásban részesülnek, a felek megállapodnak abban, hogy amennyiben Oroszország olyan intézkedéseket vezetne be, amelyek célja a külföldi vállalatok oroszországi leányvállalataival és fióktelepeivel szembeni elbánás színvonalának a nemzeti elbánáshoz történő hozzáigazítása, az nem tekinthető Oroszország azon kötelezettsége megszegésének, hogy minden tőle telhetőt megtegyen a

34. cikk (1) bekezdésében foglaltak betartására.

Együttes nyilatkozat a megállapodás 34. és 38. cikkével kapcsolatban

A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben valamelyik fél azt a nézetet képviselné, hogy a másik fél nem értelmezte helyesen a 34. cikk (2) vagy a 38. cikk (3) bekezdésében említett „lényegesen korlátozóbb” kifejezést, ez a fél a 101. cikkben meghatározott eljáráshoz folyamodhat.

Együttes nyilatkozat a megállapodás 35. cikkével kapcsolatban

A felek megállapodnak abban, hogy a 35. cikk (3) bekezdésének a) és b) pontjában említett tevékenységek közé nem tartozik bele a fuvarozói tevékenység.

Együttes nyilatkozat a megállapodás 39. cikke (2) bekezdése c) pontjának második albekezdésével kapcsolatban a kikötők megnyitásáról

Az orosz fél által a külföldi hajók számára nyitott kikötőkre vonatkozóan szolgáltatott információk alapján a Közösség tudomásul veszi, hogy Oroszország folytatni kívánja a külföldi hajók számára nyitott kikötők számának növelésére irányuló erőfeszítéseit. Az orosz fél ugyancsak tudomásul veszi a Közösségnek azt a politikáját, hogy a külföldi hajók számára nyitott valamennyi kikötő a nemzetközi kereskedelem előtt is nyitott legyen. A felek úgy ítélik meg, hogy a kikötőknek a külföldi hajók számára való nyitottságának mértéke a nemzetközi tengeri szállításban a szolgáltatások szabad nyújtásához szükséges feltételek vizsgálatának lényeges jellemzőjét képezi. Ennek érdekében vállalják, hogy az Együttműködési Tanács keretében tartandó konzultációk keretében legalább kétévente felülvizsgálják a külföldi hajók számára nyitott kikötőkkel kapcsolatos helyzetet. Amennyiben komoly nehézségek merülnek fel a külföldi hajók számára nyitott kikötők fenntartásában, az a fél, amelynek a területén az érintett kikötő fekszik, tájékoztatja erről a másik felet; ez utóbbi kérésére konzultációkra kerül sor annak biztosítása érdekében, hogy a meghozott intézkedések a lehető legkisebb mértékben érintsék a nemzetközi hajózási szolgáltatások szabad nyújtását.

Együttes nyilatkozat a megállapodás 39. cikke (2) bekezdése c) pontjának második albekezdésével kapcsolatban a harmadik országok lobogója alatt hajózó hajókról

A felek megállapodnak abban, hogy az e megállapodás hatálybalépésétől számított öt éves időszak letelte után megfontolják a 39. cikk (2) bekezdése c) pontja második albekezdésének a tagállamok, illetve Oroszország hajózási vállalatai vagy állampolgárai által üzemeltetett, harmadik országok lobogója alatt hajózó hajókra történő alkalmazását.

Együttes nyilatkozat a megállapodás 44. cikkével kapcsolatban

E megállapodás alkalmazásában a gazdasági integrációs megállapodás a Szolgáltatások Kereskedelméről szóló Általános Egyezmény V. cikkében megállapított elvekkel összhangban álló megállapodást jelenti. E megállapodásnak a szolgáltatási tevékenységektől eltérő területekre kiterjedő vonatkozásai tekintetében a gazdasági integrációs megállapodás a GATT szabadkereskedelmi területek vagy vámuniók létrehozásáról szóló XXIV. cikkében megállapított elvekkel összhangban álló megállapodást jelenti.

Együttes nyilatkozat a megállapodás 46. cikkének (2) bekezdésével kapcsolatban

A felek megerősítik kölcsönös egyetértésüket azzal, hogy az egyes adott esetek körülményeitől függ az a kérdés, hogy bizonyos tevékenységek – akár alkalomszerűen is – kapcsolódnak-e megfelelő területeiken a közhatalom gyakorlásához. Minden egyes esetben segítséget jelent a fenti kérdés megválaszolásában annak vizsgálata, hogy az ilyen tevékenységek kapcsolódnak-e:

– fizikai kényszer alkalmazásának jogához, vagy

– bírósági feladatok gyakorlásához, vagy

– kötelező rendeletek egyoldalú hatályba léptetésének jogához.

Együttes nyilatkozat a megállapodás 48. cikkével kapcsolatban

Az a kizárólagos tény, hogy egyes felek természetes személyei számára vízumra van szükség, más felek természetes személyei számára viszont nem, nem tekinthető úgy, hogy megsemmisíti vagy károsítja a konkrét kötelezettségvállalások alapján nyújtandó kedvezményeket.

Együttes nyilatkozat a megállapodás 52. cikkével kapcsolatban (meghatározások)

„Folyó fizetések”

A „folyó fizetések” áruk, szolgáltatások vagy személyek mozgásához kapcsolódó, a szokásos nemzetközi üzleti gyakorlattal összhangban teljesített fizetések, amelyek azonban nem terjednek ki azokra az intézkedésekre, amelyek a folyó fizetések és a tőkeügyletek kombinációjának lényeges alkotóelemei, például a fizetési halasztásokra vagy az előlegekre, amelyek nem tekinthetők a felek megfelelő jogszabályai kijátszásának ezen a területen.

Ez a meghatározás nem zárja ki azt, hogy Oroszország olyan jogszabályokat alkalmazzon vagy léptessen hatályba, amelyek meghatározzák, hogy az ilyen fizetéseket azokon az orosz bankokon keresztül kell lebonyolítania, amelyek az Orosz Föderáció központi bankjától az ilyen műveletek szabadon átváltható valutákban történő lebonyolítására engedélyt kaptak.

„Közvetlen befektetés”

„Közvetlen befektetés” alatt a vállalatokkal tartós gazdasági kapcsolatok létesítése céljából végzett befektetés, például olyan befektetés értendő, amely az érintett országban a székhellyel nem rendelkezők által vagy külföldön az illető országban székhellyel rendelkezők által a vállalat vezetésére való hatékony befolyás gyakorlására nyújt lehetőséget:

1. száz százalékos tulajdonú vállalkozások, leányvállalat vagy fióktelep alapításának vagy bővítésének, meglévő vállalkozásban száz százalékos tulajdonjog szerzésének;

2. új vagy már meglévő vállalkozásban való részvétel;

3. legalább ötéves futamidejű kölcsön révén.

„Szabadon átváltható valuta”

„Szabadon átváltható valuta” alatt a Nemzetközi Valutaalap által ilyen valutának tekintett valuta értendő.

Együttes nyilatkozat a megállapodás 53. cikkének 2.2. pontjával kapcsolatban

„Alaptermékek” alatt a GATT által ilyen termékként meghatározott termékek értendők.

Együttes nyilatkozat a megállapodás 54. cikkével kapcsolatban

A felek megállapodnak abban, hogy a megállapodás alkalmazásában a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon fogalmába különösen beletartozik a szerzői jog, ezen belül a számítógépes programokra vonatkozó szerzői jog és a hozzájuk kapcsolódó jogok, a szabadalmak, ipari minták, földrajzi jelölések, többek között a származás jelölése, az áruvédjegyek és szolgáltatási védjegyek, az integrált áramkörök topográfiái, valamint az ipari tulajdon oltalmáról és a know-how-val kapcsolatos, nyilvánosságra nem hozott információk védelméről szóló Párizsi Konvenció 10a. cikkében említett tisztességtelen verseny elleni védelem.

Együttes nyilatkozat a megállapodás 99. cikkével kapcsolatban

A felek megállapodnak abban, hogy a 99. cikkben előírt intézkedéseket nem azzal a céllal hozzák meg, hogy eltorzítsák az adott piacokon meglévő versenyfeltételeket, és ily módon védelmet biztosítsanak a hazai termelésnek.

Együttes nyilatkozat a megállapodás 101. cikkével kapcsolatban

A felek felszólítják az Együttműködési Tanácsot, hogy haladéktalanul vizsgálja meg azokat az eljárási szabályokat, amelyek hasznosak lehetnek az e megállapodás keretében felmerülő viták rendezésénél.

Együttes nyilatkozat a megállapodás 107. cikkével kapcsolatban

A felek a megállapodás 107. cikkében foglalt „kivételesen sürgős eset” fogalmának helyes értelmezése és gyakorlati alkalmazása céljából közös egyetértéssel megállapodnak abban, hogy ez alatt a fogalom alatt a megállapodásnak az egyik fél által történő súlyos megsértése értendő. A megállapodás súlyos megsértése az alábbiakból áll:

a) a megállapodás olyan megsértése, amelyet a nemzetközi jog általános szabályai nem szankcionálnak; vagy

b) a megállapodásnak a 2. cikkben megállapított lényeges elemének megszegése.

Együttes nyilatkozat a megállapodás 107. cikke (2) bekezdésével kapcsolatban

A felek megállapodnak abban, hogy az 107. cikk (2) bekezdésében említett „megfelelő intézkedések” a nemzetközi joggal összhangban értendők.

Ha valamelyik fél a 107. cikk (2) bekezdésének megfelelően „kivételesen sürgős” esetben intézkedést tesz, a másik fél a 101. cikkben előírt eljárásokat alkalmazhatja.

Együttes nyilatkozat a megállapodás 2. és 107. cikkével kapcsolatban

A felek kijelentik, hogy a megállapodás lényeges részét képező emberi jogok tiszteletben tartására, valamint a kivételesen sürgős esetekre való hivatkozásnak a megállapodásba történő belefoglalása az alábbiak következménye:

– a Közösség emberi jogok területén érvényes politikája az 1992. május 11-i tanácsi nyilatkozattal összhangban, amely a fenti hivatkozásnak a Közösség és az ESZAK-partnerek közötti együttműködési és társulási megállapodásokba történő belefoglalásáról rendelkezik, továbbá

– Oroszország fenti területen érvényes politikája, valamint

– a két félnek a különösen a Helsinki Záróokmány és a Párizsi charta egy új Európáért okmányból származó megfelelő kötelezettségekhez való csatlakozása.

Együttes nyilatkozat a megállapodás 112. cikkével kapcsolatban

A felek megerősítik, hogy bár ez a megállapodás a felek közötti kapcsolatokról szóló 1989. december 18-i megállapodás helyébe lép, a megállapodás nem sérti és más módon sem érinti az e megállapodás hatálybalépése előtt hozott intézkedéseket vagy a felek között ezen időpont előtt az 1989. évi megállapodással összhangban kötött megállapodásokat, mégpedig az említett intézkedések vagy megállapodások tartalmát képező feltételekkel és alkalmazási időtartamra.

Együttes nyilatkozat a 2. jegyzőkönyv 6. cikkével kapcsolatban

1. A felek megállapodnak abban, hogy megteszik a szükséges intézkedéseket a fenti jegyzőkönyvben előírt, egymásnak nyújtandó haladéktalan segítség érdekében az alábbi árumozgásokra:

a) fegyverek, lőszerek, robbanóanyagok és robbantó eszközök mozgása;

b) valamelyik fél számára jelentős történelmi, kulturális vagy régészeti értékekkel rendelkező művészeti tárgyak és régiségek mozgása;

c) a mérgező termékek, valamint a környezetre és a közegészségre veszélyes anyagok mozgása;

d) a felek által egyeztetett jegyzékekkel összhangban érvényes nem vámjellegű korlátozások alá tartozó különleges és stratégiai jelentőségű áruk mozgása.

2. A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben saját jogrendszereik alapelvei megengedik, megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az ellenőrzött szállítási módszereket az e jegyzőkönyv eljárásaival összhangban általuk elfogadott, közösen megállapodott végrehajtási rendelkezések alapján megfelelő alkalmazzák.

3. A felek megállapodnak abban, hogy megfelelő jogszabályaikkal összhangban minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy az e jegyzőkönyv eljárásaival összhangban általuk elfogadott, közösen megállapodott végrehajtási rendelkezések alapján az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó:

– minden dokumentumot biztosítsanak,

– minden határozatról értesítést küldenek

a vonatkozó területeiken székhellyel rendelkező vagy ott alapított címzettek részére. Ilyen esetben az

5. cikk (3) bekezdése alkalmazandó.

4. A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a megkeresett hatóság nem saját maga nem járhat el, az a közigazgatási részleg, amelyhez a kérelmet ez a hatóság címezte, ugyanazon feltételek szerint jár el, mint amelyek a megkeresett hatóságra alkalmazandók.

LEVÉLVÁLTÁS

a 22. cikkel kapcsolatban

A. Oroszország levele

Tisztelt Uram!

E levél célja annak megerősítése, hogy a mai napon aláírt Partnerségi és Együttműködési Megállapodás

22. cikke alá tartozó nukleáris anyagok kereskedelmét illetően az alábbiakban állapodtunk meg:

Oroszország nukleáris anyagokban a Közösség stabil, megbízható és hosszú távú szállítója kíván lenni, a Közösség pedig elismeri ezt a szándékot. Az orosz kormány tudomásul veszi, hogy a Közösség Oroszországot – különösen nukleáris téren alkalmazott szállítási politikája szempontjából – olyan szállítási forrásnak tekinti, amely önálló és különbözik más szállítóktól.

A kereskedelmi problémák elkerülése érdekében rendszeresen, illetve a Közösség és Oroszország közötti nukleárisanyag-kereskedelemben bekövetkező változások igénye esetén tartunk konzultációkat. Ezek a konzultációk a piaci változásokról és előrejelzésekről szóló folyamatos és rendszeres párbeszédet foglalhatnának magukban.

A konzultációkra a 92. cikk keretén belül kerül sor.

A Partnerségi és Együttműködési Megállapodás 13. cikkében foglaltaknak megfelelően az 1989. évi megállapodás 6. cikkében említett rendelkezéseket egységes, részrehajlástól mentes és egyenlő alapon fogjuk végrehajtani.

Ki szeretném fejezni azt a közös óhajunkat, hogy minden megvalósítható eszközzel megkönnyítsük a folyamatban lévő nukleáris leszerelés folyamatát. Megállapodtunk abban, hogy minden szükséges intézkedést megteszünk annak érdekében, hogy minden érintett országgal konzultáljunk, ha felmerül annak lehetősége, hogy a vonatkozó két- és többoldalú megállapodások végrehajtása jelentősen sérti vagy sértheti a felek kedvezményeit.

Javaslom, hogy ez a levél, valamint az Ön válasza a közöttünk létrejött hivatalos megállapodás formáját öltse.

Biztosíthatom Önt legteljesebb nagyrabecsülésemről.

az Orosz Föderáció kormánya részéről

B. A Közösség levele

Tisztelt Uram!

Köszönettel vettem mai napon kelt alábbi szövegű levelét:

„E levél célja annak megerősítése, hogy a mai napon aláírt Partnerségi és Együttműködési Megállapodás 22. cikke alá tartozó nukleáris anyagok kereskedelmét illetően az alábbiakban állapodtunk meg:

Oroszország nukleáris anyagokban a Közösség stabil, megbízható és hosszú távú szállítója kíván lenni, a Közösség pedig elismeri ezt a szándékot. Az orosz kormány tudomásul veszi, hogy a Közösség Oroszországot – különösen nukleáris téren alkalmazott szállítási politikája szempontjából – olyan szállítási forrásnak tekinti, amely önálló és különbözik más szállítóktól.

A kereskedelmi problémák elkerülése érdekében rendszeresen, illetve a Közösség és Oroszország közötti nukleárisanyag-kereskedelemben bekövetkező változások igénye esetén tartunk konzultációkat. Ezek a konzultációk a piaci változásokról és előrejelzésekről szóló folyamatos és rendszeres párbeszédet foglalhatnának magukban.

A konzultációkra a 92. cikk keretén belül kerül sor.

A Partnerségi és Együttműködési Megállapodás 13. cikkében foglaltaknak megfelelően az 1989. évi megállapodás 6. cikkében említett rendelkezéseket egységes, részrehajlástól mentes és egyenlő alapon fogjuk végrehajtani.

Ki szeretném fejezni azt a közös óhajunkat, hogy minden megvalósítható eszközzel megkönnyítsük a folyamatban lévő nukleáris leszerelés folyamatát. Megállapodtunk abban, hogy minden szükséges intézkedést megteszünk annak érdekében, hogy minden érintett országgal konzultáljunk, ha felmerül annak lehetősége, hogy a vonatkozó két- és többoldalú megállapodások végrehajtása jelentősen sérti vagy sértheti a felek kedvezményeit.

Javaslom, hogy ez a levél, valamint az Ön válasza a közöttünk létrejött hivatalos megállapodás formáját öltse.”

Igazolom, hogy az Ön levele, valamint az én válaszom a közöttünk létrejött hivatalos megállapodás formáját ölti.

Biztosíthatom Önt legteljesebb nagyrabecsülésemről.

az Európai Közösségek részéről

LEVÉLVÁLTÁS

az 52. cikkel kapcsolatban

A. Oroszország levele

Tisztelt Uram!

Hivatkozással a Partnerségi és Együttműködési Megállapodás 52. cikkére megerősítem, hogy az 52. cikkből nem következik a Közösségben letelepedettek oroszországi befektetéseinek, ezen belül például a kisajátítási, államosítási vagy azokkal egyenértékű más intézkedésekből származó mindenféle kompenzációs kifizetés, valamint az azokból származó mindenféle nyereség Közösségben székhellyel rendelkezők által külföldre történő átutalásának korlátozása.

Javaslom, hogy ez a levél, valamint az Ön válasza a közöttünk létrejött hivatalos megállapodás formáját öltse.

Biztosíthatom Önt legteljesebb nagyrabecsülésemről.

az Orosz Föderáció kormánya részéről

B. A Közösség levele

Tisztelt Uram!

Köszönettel vettem a mai napon kelt alábbi szövegű levelét:

„Hivatkozással a Partnerségi és Együttműködési Megállapodás 52. cikkére megerősítem, hogy az 52. cikkből nem következik a Közösségben letelepedettek befektetéseinek, ezen belül például a kisajátítási, államosítási vagy azokkal egyenértékű más intézkedésekből származó mindenféle kompenzációs kifizetés, valamint az azokból származó mindenféle nyereség Közösségben székhellyel rendelkezők által külföldre történő átutalásának korlátozása.

Javaslom, hogy ez a levél, valamint az Ön válasza a közöttünk létrejött hivatalos megállapodás formáját öltse.”

Igazolom, hogy az Ön levele, valamint az én válaszom a közöttünk létrejött hivatalos megállapodás formáját ölti.

Biztosíthatom Önt legteljesebb nagyrabecsülésemről.

az Európai Közösségek részéről

A Közösség nyilatkozata a 36. cikkel kapcsolatban

A Közösség kijelenti, hogy 36. cikkben említett határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás nem jelenti hallgatólagosan a szolgáltatóknak a szolgáltatás rendeltetési országának területére irányuló mozgását, sem pedig a szolgáltatás címzettjeinek a szolgáltatás származási országának területére irányuló mozgását.

A Közösség nyilatkozata az 54. cikkel kapcsolatban

E megállapodás rendelkezései nem sértik az Európai Közösség és tagállamainak a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonra vonatkozó hatásköreit.

Oroszország nyilatkozata a 36. cikkel kapcsolatban

Oroszország kijelenti, hogy a 36. cikkel kapcsolatos közösségi nyilatkozatban említett szolgáltatásnyújtók nem tekinthetők olyan természetes személyeknek, akik közösségi vagy oroszországi vállalatot képviselnek, és akik az adott vállalat megbízásából ideiglenes belépésre tartanak igényt a határokon átnyúló szolgáltatások értékesítéséről folyó tárgyalások lebonyolítása vagy a határokon átnyúló szolgáltatások értékesítésére vonatkozó szerződéskötés céljából.

Az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttműködési Megállapodás aláírásáról

A Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, a Portugál Köztársaság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, az Európai Közösség, az Európai Szén- és Acélközösség és az Európai Atomenergia-közösség meghatalmazottjai, valamint az Orosz Föderáció meghatalmazottja 1994. június 24-én Korfun aláírták az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció között partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttműködési Megállapodást.

Ebből az alkalomból a Francia Köztársaság a következő nyilatkozatot tette:

„A Francia Köztársaság megjegyzi, hogy az Orosz Föderációval létrejött Partnerségi és Együttműködési Megállapodás nem vonatkozik az Európai Közösséget létrehozó szerződés értelmében az Európai Közösséggel társult tengerentúli országokra és területekre.”

Ezt a nyilatkozatot az Orosz Föderáció tudomására hozták, amely nem emelt ellene kifogást. Ezt a jegyzőkönyvet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.