Infláció. Az infláció a befektetések reálhozamának mértékét, vagyis a be- fektetés likvidálásakori vásárlóértékét teszi bizonytalanná. Még a kibocsátói kockázattól mentes állami garanciával rendelkező ka- matozó értékpapírok reálhozama sem garantált a jövőbeli infláció bizonytalansága miatt. Minél hosszabb távú a befektetés, annál nagyobb figyelmet kell fordítani a hosszabb távon minél magasabb reálhozamot biztosítani képes – de rövid távon nagyobb befekte- tési kockázatot hordozó – befektetésekre.
Infláció. Az 1995-ben végrehajtott makrogazdasági kiigazítást követően az új monetáris rezsim hosszú távú stratégiai célul tűzte az infláció leszorítását. A következetes, több kormányzati cikluson átívelő dezinflációs politika eredményeként az áremelkedés éves üteme az 1995. végi 28%- ról – ingadozásokkal tarkítva – 2006 tavaszára 2,3%-ra csökkent, azóta azonban emelkedett, elsősorban a növekvő üzemanyag,- és élelmiszerárak, valamint a fiskális kiigazítás részeként megvalósuló adóemelések, hatósági áremelések és csökkenő kormányzati ártámogatások következtében.
Infláció. Az 1995-ben végrehajtott makrogazdasági kiigazítást követően az új monetáris rezsim hosszú távú stratégiai célul tűzte az infláció leszorítását. A következetes, több kormányzati cikluson átívelő dezinflációs politika eredményeként az áremelkedés éves üteme az 1995. végi 28%- ról – ingadozásokkal tarkítva – 2006 tavaszára 2,3%-ra csökkent, majd 2007 tavaszára 9,0%- ra emelkedett elsősorban a növekvő üzemanyag- és élelmiszerárak, valamint a fiskális kiigazítás részeként megvalósuló adóemelések, hatósági áremelések és csökkenő kormányzati ártámogatások következtében. 2009 tavaszáig – részben a belső kereslet gyengélkedése miatt – 2,9%-ra csökkent az infláció mértéke, azóta azonban – 2010 elejére 6,4%-ra – emelkedett, elsősorban a növekvő üzemanyag- és élelmiszerárak, valamint a fiskális kiigazítás részeként megvalósuló adóemelések és hatósági áremelések, valamint a jövedéki adó emelése következtében. 2010 közepére a gyenge belföldi kereslet, és az adóváltozások hatásának kifutásával 3,7%-ra mérséklődött az infláció, ám 2010 decemberére elsősorban az élelmiszer- Az infláció alakulása 10% 9% 8% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% , és energiaárak emelkedése következtében 4,7%-ra emelkedett az áremelkedés üteme. 2011 decemberére 4,1%-ra csökkent, majd 2012 decemberére 5,2%-ra emelkedett az infláció üteme. Az adóváltozások, valamint az emelkedő energiaárak növelték az inflációt, míg a gyenge belső kereslet csökkentette az árnyomást. 2013 november végére 0,9%-ra esett az infláció, jelentős részben azért, mert a hatósági árak csökkentése (vagyis az ún. rezsicsökkentés) miatt visszaesett a háztartási energia és fűtés árszínvonala.
Infláció. Az ajánlatunkban feltüntetett árakat abban az esetben tudjuk garantálni, amennyiben a KSH által közzétett 2021. évi inflációs ráta mértéke nem haladja meg a 3%-ot. Amennyiben meghaladja, az árakat újra kell tárgyalni. Továbbá az árváltozás jogát fenntartjuk, amennyiben rajtunk kívül álló tényezők (új törvényhozás, törvénymódosítás, egyéb adók) befolyásolják az árképzést.
Infláció. A rövid kifutású károk miatt nem kerül sor infláció alkalmazására a jövőbeni kifizetések előrejelzésekor.
Infláció. Az előző konvergencia program jelezte, hogy a költségvetési egyenleg javítását célzó egyes intézkedések 2006 második felétől az infláció átmeneti megemelkedését vonják maguk után. A kedvezményes áfa-kulcs megszüntetése és más kormányzati intézkedések hatására az infláció 2006 végére 6,5%-ra nőtt, az éves átlagos ráta pedig 3,9% lett. További kormányzati intézkedések (pl. a lakossági gázártámogatás, illetve a távolsági közlekedés tarifa- és árkiegészítési rendszerének átalakítása, a gyógyszertámogatások szigorítása) 2007-ben tovább emelték az átlagos drágulási ütemet. Időközben a térség kedvezőtlen időjárási viszonyai miatt bekövetkező mezőgazdasági kínálati elégtelenség és az agrártermékek iránti növekvő nemzetközi kereslet eredményeként jelentősen nőttek a mezőgazdasági termelői, felvásárlói árak, ami az élelmiszerek árán keresztül érdemi inflációs többletet jelent 2007-ben. A 2006. decemberi konvergencia programban szereplő előrejelzéshez viszonyítva az élelmiszerek vártnál gyorsabb drágulása várhatóan
1 százalékponttal, a járműüzemanyagok áremelkedése 0,4 százalékponttal okoz magasabb éves átlagos inflációt az idén. A fogyasztói árindex szempontjából kedvező volt a tavalyinál erősebb forint dezinflációs hatása, a szolgáltatások áremelkedési üteme pedig az év egészében a várakozásoknak megfelelően moderált maradt. Az év utolsó hónapjainak várható áralakulását is figyelembe véve a 2007-es éves átlagos infláció 7,9% körül lesz. Az aktualizált konvergencia program azzal számol, hogy a hazai és regionális kínálati alkalmazkodás hatására 2008 első felében megáll az agrárárak gyors növekedése, amit széles körű árcsökkenés követ. Az élelmiszer-árindex így 2008 második felében még akkor is gyorsan eshet, ha az agrárárak nem csökkennek a sokk előtti szintig, ám az élelmiszerárak oldaláról éves átlagban így is az ideihez hasonló többletinflációval kell számolni. Az energiatermékek (az olaj, földgáz, benzin mellett a villamos energia) markáns drágulása is árszintemelő hatású. Az átlagos áremelkedési ütem 2008-ban az előző konvergencia programban előrejelzettnél magasabb lesz, 4,8% körül várható. Az agrárársokk jövő év második félévére várt lecsengése 2009-ben – az árstatisztikai összefüggésekre is figyelemmel – az éves átlagos áremelkedési ütem jelentősebb mérséklődésével jár. A várakozások szerint az inflációs pálya így 2009-től az eredeti trendnek megfelelő és az inflációs célt teljesítő módon állhat helyre. A szigorú monetáris és fiskális politika, valamint a la...
Infláció. 2.2.1. Fogyasztói árindex az Európai Unióban Az év/év havi fogyasztói árindex az EU-ban és Magyarországon, A 2022 első héthavi átlagos és a júliusi év/év árindex az EU országaiban
2.2.2. Az infláció összetevői
Infláció. 2014-ben a 3%-os alatti inflációs cél is teljesülhet, a gyenge kereset dezinflációs hatású, továbbá az indirektadó-intézkedések és költségsokkok is kifutnak. Emellett a rezsicsökkentő intézkedések is érdemben mérséklik az inflációt. A magasabb vállalati adóterhek a termelési láncon keresztül ugyan átgyűrűzhetnek a fogyasztói árakba, azonban a gyenge kereslettel jellemezhető környezetben a továbbhárítás csak részleges lehet.
Infláció. 3.2.1. Fogyasztói árindex az Európai Unióban
Infláció. Az inflációs ráta csökkentésére való konkrét monetáris és fiskális erőfeszítések az utóbbi években jelentős eredményeket hoztak az infláció csökkenésében. A tervezett inflációs szint a 2006-os évre 3,5 % volt. Sajnálatos módon a kormányzati és központi kiadások jelentős mértékben megemelkedtek, ami magas államháztartási hiányhoz vezettek, s így az inflációs várakozás is módosult. Tovább emelte az infláció várható szintjét az ÁFA és egyéb adók emelése, bevezetése. Így a következő egy-két évben akár 6-7%-on is tetőzhet a fogyasztói árak átlagos drágulása. Tekintettel arra azonban, hogy Magyarországon a piacgazdasági viszonyok még nem szilárdultak meg teljes mértékben, így az infláció szintjét alacsonyan tartó, illetve csökkentő gazdaságpolitika eredményessége az ország egyéb (szociális, egészségügyi, politikai) helyzetétől és nemzetközi tényezők (pl. energiaárak) alakulásától is függ, ezek hatásai pedig előre egyelőre nem tervezhetők pontosan. Az inflációs szint tulajdonképpen a kötvények árára hat, amely a reálkamaton keresztül érezteti hatását, természetesen az államkötvények, diszkont kincstárjegyek esetében is ugyanerre a kockázatra kell számítani. Ez a kitettség azonban minden piaci szereplőre hat és egyedül nem képesek kivédeni.