BIZTOSÍTÁSI INFORMÁCIÓK
BIZTOSÍTÁSI INFORMÁCIÓK
Hatályos: 2019. május 17-től
ÜDVÖZÖLJÜK AZ
TARTALOM
ÜDVÖZÖLJÜK AZ ALLIANZ-NÁL
TARTALOM
ALLIANZ-NÁL
KÖSZÖNJÜK, HOGY OTTHONA BIZTOSÍTÁSÁHOZ MINKET VÁLASZTOTT. TÁRSASÁGUNK FELADATÁNAK TEKINTI, HOGY AZ OTTHONÁVAL, VAGYONTÁRGYAIVAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOK VISELÉSÉBEN AZ ÖN PARTNERE
LEGYEN. LEGÚJABB LAKÁSBIZTOSÍTÁSI TERMÉKÜNK LÉTREHOZÁSAKOR CÉLUNK EGY OLYAN BIZTOSÍTÁSI TERMÉK MEGALKOTÁSA VOLT, AMELY SEGÍTI ÖNT, HA VALAMILYEN VÁRATLAN KÁRESEMÉNY TÖRTÉNIK OTTHONÁBAN.
Ezt a Biztosítási információk dokumentumot úgy állítottuk össze, hogy segítsen megérteni biztosítása feltételeit, ezért kérjük, szánjon rá időt, hogy elolvassa. Megígérjük, hogy minden lénye- ges információt megtalál, amire szüksége lehet szerződéséhez kapcsolódóan:
• Ügyfél-tájékoztató és Általános szerződési feltételek
• Mit fedez és mit nem fedez a biztosítás
• Útmutató a kárbejelentéshez
• Biztosítási szakkifejezések magyarázata
• Otthonunk biztonságával kapcsolatos hasznos tanácsok
• Gyakran ismételt kérdések és válaszok
Ügyfél-tájékoztató és Általános szerződési feltételek
Bevezető az Ön biztosításához 8
Általános tudnivalók az Ön biztosításáról 10
I. Általános biztosítási feltételek 14
1. Biztosító, szerződő, biztosított és a biztosításközvetítő 15
2. A biztosítási szerződés létrejötte 16
3. A kockázatviselés kezdete 18
4. A biztosítás tartama, a biztosítási évforduló
és a biztosítási időszak 18
5. A biztosítási szerződés módosítása 19
6. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei 19
A. Érdekmúlással, lehetetlenüléssel 19
B. Évfordulóra történő felmondással 20
C. Díjnemfizetés miatt 20
D. Közös megegyezéssel 20
E. A határozott tartam lejártával 20
7. A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai 20
8. A biztosítási összeg, alulbiztosítás, többszörös
biztosítás, túlbiztosítás 23
9. Az értékkövetés és a biztosítási évfordulóra
kezdeményezett egyéb szerződésmódosítás szabályai 25
10. Önrész 25
11. A szerződő felek kötelezettségei 26
11.A. A szerződő és a biztosított kötelezettségei 26
a) Tájékoztatási kötelezettség 26 38
b) Közlési és változás-bejelentési kötelezettség 26 39
c) Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség 27 39
d) Kárbejelentési és állapot-megőrzési 40
kötelezettség 27 40
e) A kárbejelentéshez és a szolgáltatás 40
teljesítéshez szükséges dokumentumok 28
f) Díjfizetési kötelezettség 31 41
11.B. A biztosító kötelezettségei 31 44
a) Tájékoztatási kötelezettség 31 45
b) Szolgáltatási kötelezettség 31 57
12. Mentesülés 32 62
13. Általános kizárások 32
14. Egyéb rendelkezések 33 63
64
14.A. Törvényi engedményi jog 33
14.B. Elévülés 33 64
14.C. Adatkezelés, adatvédelem 34 64
14.D. Eltérés a jogszabályoktól vagy a korábbi 67
szerződési gyakorlattól 34
14.E. Illetékesség, a szerződés nyelve 37
15. Az Alapbiztosítás és a Kiegészítő
biztosítások kapcsolata 37
II. A vagyonbiztosítási fedezetek különös biztosítási feltételei
1. A biztosított
2. Területi hatály, a kockázatviselés helye
3. A biztosítható vagyontárgyak
A. Épület vagyoncsoport
B. Megújuló energia rendszer
C. Ingóság vagyoncsoport
4. Biztosítási összeg meghatározása vagyoncsoportonként
5. Biztosítási események
6. A biztosító szolgáltatása
III. A felelősségbiztosítás különös biztosítási feltételei
1. Biztosított, károsult, sérelmet szenvedett fél
2. Területi és időbeli hatály
3. A biztosítási összeg (éves limit)
4. Biztosítási események
5. A biztosító szolgáltatása
IV. Az Assistance biztosítás különös biztosítási feltételei 70
1. Biztosított 71
2. Biztosítási események (káresemények) 71
3. Biztosítással nem fedezett biztosítási események,
költségek 71
4. A biztosított kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkeztekor és a biztosító, illetve a szolgáltató kárbejelentést követő intézkedése 72
5. Kárenyhítési kötelezettség 72
6. A biztosítási szolgáltatás 74
7. A biztosítási szolgáltatás teljesítése 75
8. Az Assistance szolgáltatás meghiúsulása 75
V. Betörésvédelmi szintek és összeghatárok 76
Betörésvédelmi szintek 77
Összeghatárok és szolgáltatás betöréses lopással
okozott károk esetén 81
VI. Szerződéses záradékok 82
Általános záradékok 82
Kockázatelbírálás alapján alkalmazható záradékok 83
Engedményezésre, zálogjog bejegyzésre
vonatkozó záradékok 83
TMK záradék – Tartamkedvezmény az
Allianz Otthonom lakásbiztosítás szerződéshez 84
87
VII. Biztosítási alapfogalmak
Vagyonvédelmi fogalmak
92
Hasznos tippek
Mit kell tennem kár esetén? Xxxxxxx ismételt kérdések Xxxxxxxx, hogy jobbak lehessünk!
94
98
102
107
BEVEZETŐ AZ ÖN BIZTOSÍTÁSÁHOZ
Üdvözöljük!
AZ ALLIANZ OTTHONOM LAKÁSBIZ- TOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI AZOKAT A RENDELKE- ZÉSEKET TARTALMAZZÁK, AMELYE- KET – ELLENKEZŐ SZERZŐDÉSES KIKÖTÉS HIÁNYÁBAN – AZ ALLIANZ HUNGÁRIA ZRT. (A TOVÁBBIAKBAN: BIZTOSÍTÓ) ALLIANZ XXXXXXXX XXXXXXXXXXXXXXX SZERZŐDÉSEIRE ALKALMAZNI KELL.
AZ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FEL- TÉTELEKET AZ ÁLTALÁNOS ÉS A KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK, VALAMINT A HOZZÁJUK KAPCSO- LÓDÓ ZÁRADÉKOK ALKOTJÁK.
A FENTIEKEN KÍVÜL A BIZTOSÍ- TÁSI SZERZŐDÉS RÉSZE TOVÁBBÁ AZ AJÁNLAT, AZ AJÁNLATTÉTEL SORÁN TETT NYILATKOZATOK,
A ZÁRADÉKOK ÉS A KÖTVÉNY.
A biztosító a biztosítási díj megfi- zetése ellenében arra vállal köte- lezettséget, hogy a szerződési feltételekben meghatározott biztosí- tási esemény bekövetkezése esetén a jelen általános szerződési feltételek- ben meghatározott biztosítási szol- gáltatást teljesíti magyar forintban, a biztosítási szerződés szerint.
A biztosító főbb adatait, az irányadó jogra vonatkozó rendelkezéseket, a biztosítási termékek értékesítésével kapcsolatos tájékoztatást (tanácsadás, javadalmazás), a biztosítási szerződés személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseit, a biztosítási titokkal kapcsolatos szabályokat, a panaszügy- intézésről szóló tájékoztatót, a távér- tékesítéssel kapcsolatos tájékoztatást, valamint az elektronikus szerződéskötés szabályait jelen Ügyfél-tájékoztató
és Általános szerződési feltételek kiegészítéseként külön dokumentum („Ügyféltájékoztató és szerződési felté- telek kiegészítése”) tartalmazza.
Az általános és különös biztosítási fel- tételekben nem szabályozott kérdések- ben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.), valamint a biztosítási tevékeny- ségről szóló törvény és a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései alkalmazandók.
ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK AZ ÖN BIZTOSÍTÁSÁRÓL
JELEN ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK TELJES KÖRŰEN TARTALMAZZA A PTK.-NAK, VALAMINT
A BIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉGRŐL SZÓLÓ 2014. ÉVI LXXXVIII. TÖRVÉNYNEK (A TOVÁBBIAKBAN BIT.) MEGFELELŐ INFORMÁCIÓKAT, ÍGY KÜLÖNÖSEN A VÁLASZTHATÓ CSOMAGOKAT, A KÁRRENDEZÉSI TUDNIVALÓKAT, VALAMINT A BIZTOSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS FOGALMAKAT.
AZ ALLIANZ OTTHONOM LAKÁSBIZTOSÍTÁSI TERMÉKÜNK A VAGYONBIZTOSÍTÁSI, FELELŐSSÉG- BIZTOSÍTÁSI ÉS ASSISTANCE FEDEZETEKET TARTALMAZÓ ALAPBIZTOSÍTÁSBÓL (TOVÁBBIAKBAN: ALAPBIZTOSÍTÁS) ÉS AZ ALAPBIZTOSÍTÁS MELLÉ VÁLASZTHATÓ KIEGÉSZÍTŐ CSALÁDI BALESETBIZTOSÍTÁSBÓL
ÉS KIEGÉSZÍTŐ CSALÁDI ÉLETBIZTOSÍTÁSBÓL (TOVÁBBIAKBAN: KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK) ÁLL. A KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK ÖNÁLLÓ ÜGYFÉL-
TÁJÉKOZTATÓ ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEKKEL RENDELKEZNEK, EZÉRT RÉSZLETES ISMERTETÉSÜKET JELEN TÁJÉKOZTATÓ NEM TARTALMAZZA.
MAX
EXTRA
KOMFORT
Az Ön által választott csomagra, valamint Kiegészítő biztosításokra vonatkozó speciális információkról, az önrészről, és az alkalmazandó limitekről a kötvényből tájékozódhat.
AZ ALAPBIZTOSÍTÁSBAN VÁLASZTHATÓ BIZTOSÍTÁSI CSOMAGOK AZ ALÁBBIAK SZERINT NYÚJTANAK FEDEZETET A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEKRE:
FEDEZETEK | KOMFORT | EXTRA | MAX | MIRE NYÚJT FEDEZETET? |
ALAPKÁROK | Tűz, villámcsapás, robbanás, robbantás vagy idegen jármű ütközése miatti károkra | |||
TERMÉSZETI KÁROK | Vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyomás, árvíz, földcsuszamlás, kő- és földomlás, ismeretlen építmény, üreg beomlása vagy idegen tárgyak rádőlése miatti károkra | |||
ASSISTANCE BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK | Az assistance szolgáltatások vészhelyzet elhárításában nyújtanak azonnali segítséget, szervezés illetve gyors szerviz formájában, pl. vízvezetékszerelés, üvegezés, zárjavítás | |||
FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS | A szerződő választása szerinti limitösszegen belül, a különös biztosítási feltételekben rögzítettek szerint nyújt fedezetet a biztosított által harmadik félnek okozott személyi sérüléses, valamint dologi (anyagi) károkra | |||
BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNNYEL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEK TÉRÍTÉSE | A kárenyhítési költségekre, a biztosítási eseményekkel összefüggésben felmerülő egyéb költségekre (bontás, rom- és törmelékeltakarítás, elszállítás, tervezés és hatósági engedélyezés, helyreállítást követő egyszeri takarítás), valamint a biztosított ingatlan lakhatatlanná válása esetén az ideiglenes szálláshely bérleti díjának térítésére | |||
VÍZKÁROK | Csőtörés, beázás, csővezetékek dugulása miatti károkra, elfolyt víz miatti veszteségre | |||
ÜVEGTÖRÉS | Üvegezések (pl.: nyílászárók üvegezése, bútorüvegek, tükrök, kerámiai főzőlap, biztonsági üvegek) törése, repedése miatti károkra | |||
BETÖRÉSES LOPÁS ÉS RABLÁS | Betöréses lopás vagy rablás miatt az épületben és/vagy ingóságokban keletkezett károkra (a vagyontárgyak ellopására, eltűnésére, illetve az eseménnyel kapcsolatos megrongálódásukra) | |||
VANDALIZMUS | Az ismeretlen elkövető által okozott rongálásra (ideértve a külső felületek összefirkálását), az épülettartozékok vagy –berendezések eltulajdonítására | |||
RÖVIDZÁRLAT ÉS INDUKCIÓ | Rövidzárlat és villámcsapás miatti túlfeszültség okozta károkra | |||
FÖLDRENGÉS (OPCIONÁLIS FEDEZET) | A szerződő által bármely csomaghoz választható fedezet a földrengés által okozott károkra | |||
I. ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK
1. BIZTOSÍTÓ, SZERZŐDŐ, BIZTOSÍTOTT ÉS A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐ
A biztosító
A biztosító az Allianz Hungária Zrt., amely a Magyar Nemzeti Bank enge- délyével biztosítási tevékenység végzé- sére jogosult.
Székhelye: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52.
Levelezési címe: 1368 Budapest, Pf. 191
A szerződő
Szerződő az, aki ajánlatot tesz a bizto- sítási szerződés megkötésére és a biz- tosítási díj megfizetésére köteles.
Szerződést az köthet, aki a vagyon- tárgy megóvásában érdekelt, vagy a szerződést az érdekelt javára köti.
A biztosított
A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult, amennyiben a feltételek elté- rően nem rendelkeznek.
A biztosított, ha nem azonos a szerző- dővel, a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő helyébe léphet, a belépéshez a bizto- sító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át. Ilyen esetben a folyó biztosítási időszakban
esedékes biztosítási díj megfizetéséért a szerződő és a biztosított egyetemle- gesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ide- értve a biztosítási díjat is – megtéríteni.
Ha a biztosított vagyontárgy finan- szírozott, úgy a biztosító a vonatkozó záradék(ok) alapján teljesíti a szolgál- tatást.
A biztosításközvetítő
A biztosításközvetítő a biztosítási szer- ződések megkötésében közreműködő személy. Függő biztosításközvetítő az ügynök és a többes ügynök, független biztosításközvetítő az alkusz.
A függő biztosításközvetítő díjat nem vehet át.
A függő biztosításközvetítő a biztosí- tótól az ügyfélnek járó összeget nem vehet át.
A függő biztosításközvetítő kizárólag az ajánlatok átvételére jogosult, így szerződést a biztosító nevében nem köthet, és a szerződő, illetve a bizto- sított a jognyilatkozatait érvényesen nem intézheti hozzá.
Ha a szerződő a biztosítási szerződés- sel kapcsolatos nyilatkozatát független biztosításközvetítőhöz címezi, a nyilat- kozat a biztosítóval szemben attól az időponttól hatályos, amikor a nyilatko- zat a biztosítóhoz beérkezett.
2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE
2.1. A szerződés létrejöttének szabályai
A biztosítási szerződés a felek megál- lapodásával jön létre. Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot a beérkezésétől számított 15 napon belül elutasítja.
Ha a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfoga- dásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
Ha a biztosító által kiállított kötvény tartalma eltér a szerződő fél ajánlatától, és az eltérést a szerződő fél késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre.
Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a fedezetet igazoló dokumentum átadá- sakor írásban felhívta.
Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
Az ajánlattevő ajánlatához annak meg- tételétől számított 15 napig kötve van.
A szerződés a biztosító által rendsze- resített ajánlati lapon és díjszabásnak megfelelően tett ajánlatnak a biztosító vagy annak megbízottja részére történt átadásától számított 15. nap leteltével, az átadás időpontjára visszamenő hatállyal – akkor is létrejön, ha a biz- tosító a 15 napos határidőn belül nem nyilatkozik az ajánlatra.
Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a biztosító általános szerződési feltételeitől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szer- ződést az általános szerződési feltéte- leknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem vála- szol, a biztosító az elutasítástól vagy
a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. Biz- tosítási szerződés távértékesítés útján
– például interneten vagy telefonon – is köthető. Ebben az esetben a távérté- kesítésre vonatkozó jogszabály is alkal- mazandó.
Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló kötvényt kiállítani.
2.2. Felek közötti kapcsolattartás sza- bályai, jognyilatkozatok, elektronikus levélküldés
Ha a jogszabály a jognyilatkozat érvé- nyességéhez írásbeliséget követel meg,
akkor a jognyilatkozat kizárólag akkor érvényes, ha az megfelel a Ptk.-ban előírt írásbeliség követelményének, azaz alkalmas a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidé- zésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjá- nak azonosítására.
Minden más esetben a biztosítóhoz intézett nyilatkozat a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha azt írás- ban, vagy e-mailen, vagy faxon, vagy elektronikus úton, a biztosító által üzemeltetett Ügyfélportálon vagy a xxx.xxxxxxx.xx oldalon keresztül, vagy egyéb maradandó eszközzel tet- ték, és az a biztosító tudomására jut.
Az e-mailen küldött jognyilatkozatot a biztosító csak abban az esetben fogadja el, ha az e-mailcím a küldő
személyéhez kapcsolt, korábban a biz- tosító számára bejelentett és a bizto- sító által rögzített címről érkezett.
A biztosító az e-mail üzenet tartal- mától függően jogosult dokumentum megküldésére felhívni a szerződőt/ biztosítottat.
Felhívjuk a figyelmet az e-mail útján történő adattovábbítás kockázataira, tekintettel arra, hogy az e-mailben vagy annak csatolmányaként történő adatküldés nem minősül biztonságos csatornának.
A szerződést a felek kizárólag pos- tai úton, faxon, személyesen az
ügyfélszolgálati vagy ügyfélkapcsolati pontokon vagy legalább fokozott biz- tonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumban mond- hatják fel.
Ha a szerződő a biztosító részére a mobil számát és az e-mail elérhetősé- gét megadta, ezzel a biztosítóval elekt- ronikus úton történő kommunikációban állapodik meg, és hozzájárul ahhoz, hogy azt a biztosító a szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatok, dokumen- tumok (ideértve különösen, de nem kizárólagosan a kötvényt, számlát/ számviteli bizonylatot, indexértesítőt, felszólítót, felmondást, törlésértesítőt) küldésére felhasználja.
A szerződő által megadott elektronikus adatok valótlanságából, hiányosságá- ból származó károkért, következmé- nyekért valamint a szerződő levelezési szolgáltatójánál felmerülő hibákért, rendellenes működésért, valamint a szolgáltató biztonsági, illetve a szer- ződő személyes fiókjának beállításai miatt felmerülő problémákért és abból származó károkért, illetve hátrányos jogkövetkezményekért a biztosító nem vállal felelősséget.
Az e-mail cím, a telefonszám megválto- zását 5 napon belül a biztosítónak be kell jelenteni. A változás bejelentésének elmulasztásából származó károkért, következményekért a biztosító nem vál- lal felelősséget.
Az elektronikus levelezés során a biz- tosító zárt levelezési rendszeréből nyílt levelezési rendszerbe kerülhetnek a szerződés adatai.
A biztosító által üzemeltetett Ügy- félportál szolgáltatásait kizárólag előzetes regisztrációt követően lehet igénybe venni. Az Ügyfélportál szol- gáltatásai a szerződő által megadott e-mail címével és megadott jelsza- vával vehetők igénybe. A biztosító a szerződő által megtettnek tekint vala- mennyi nyilatkozatot, amelyet az Ügy- félportálon keresztül, az ügyfél e-mail
címével és jelszavával történő belépést követően tettek meg.
2.3. A jognyilatkozat átadása
A szerződéssel kapcsolatos jognyilat- kozat megérkezettnek tekintendő, ha a postai úton megküldött dokumentum kézbesítése azért volt sikertelen, mert azt a címzett az általa megadott elérhetősé- gen nem vette át („nem kereste”, „isme- retlen”, „elköltözött”). Ebben az esetben a megérkezés napjának a postai kézbe- sítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapot kell tekinteni.
A biztosító szerződéssel kapcsolatos elektronikus úton megküldött (e-mail) jognyilatkozata abban az időpontban tekintendő megérkezettnek, amikor azt a biztosító igazolható módon kiküldte a szerződő által megadott e-mail címre, vagy a biztosító az általa üze- meltetett Ügyfélportálra elhelyezte.
3. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE
3.1. A biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosító kockázatviselésének kezdete:
• az ajánlaton feltüntetett időpont, vagy
• ennek hiányában az ajánlat beérke- zését követő nap 0 óra 00 perc.
A kockázatviselés kezdetét a biztosító által kiállított kötvény tartalmazza.
3.2. A biztosító az árvíz kockázatot 15 napos várakozási idővel vállalja, melynek kezdete az ajánlat beérke- zését követő nap 0 óra 00 perc. A biz- tosító kockázatviselése a várakozási idő elteltét követő napon – az ajánlat beérkezését követő 16. nap 0 óra 00 perc – kezdődik. A biztosító nem köt ki
várakozási időt arra az esetre, ha a koc- kázatviselésnek a szerződésben meg- határozott időpontja 15 nappal későbbi, mint az ajánlat beérkezését követő nap.
4. A BIZTOSÍTÁS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ ÉS A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK
4.1. A biztosítási szerződés határozat- lan vagy határozott tartamra köthető.
4.2. A biztosítási évforduló a kocká- zatviselés kezdetét követő hónap első napja. Ha a kockázatviselés a tárgyhó- nap első napján kezdődik, a biztosítási évforduló is ez a nap.
A biztosítás tartamát és az évfordulót a biztosítási szerződés tartalmazza.
4.3. A biztosítási időszak határozatlan tartamra kötött szerződés esetén egy év, határozott tartamú szerződés ese- tén, az ajánlaton megjelölt időtartam.
5. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA
5.1. A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bármikor módo- síthatják.
5.2. A díjfizetési mód illetve díjfizetési gyakoriság módosítása esetén a szer- ződés a díjfizetési gyakoriság szerinti utolsó díjjal fedezett időszakot követő nappal módosítható, kivéve a bankok és takarékszövetkezetek által használt elektronikus elszámolási rendszeren
(GIRO) keresztül érkező értesítések alap- xxx xxxxxxxxx automatikus tranzakciókat.
5.3. A szerződés módosítását bárme- lyik fél kezdeményezheti. Ha a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a biztosítási szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.
5.4. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmé- nyek a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a bizto- sító a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tesz, vagy a szerződést harminc napra írás- ban felmondhatja.
5.5. Ha a szerződő 15 napon belül írás- ban jelzi, hogy a módosító javaslatot
nem fogadja el, vagy arra annak kéz- hezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a követ- kezményre a módosító javaslat megté- telekor a szerződő figyelmét felhívta.
5.6. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vonatkozik, és a biz- tosítási kockázat jelentős megnöve- kedése ezek közül csak egyesekkel kapcsolatban merül fel, a biztosító a fenti pontokban meghatározott jogait a többi vagyontárgy tekintetében nem gyakorolhatja.
6. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSÉNEK ESETEI
A biztosítási szerződés megszűnik:
A. Érdekmúlással, lehetetlenüléssel
Ha a biztosító kockázatviselése előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szer- ződés vagy annak megfelelő része megszűnik.
Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosított vagyontárgy megóvásához fűződő érdek meg- szűnt (ideértve a biztosított vagyon- tárgy tulajdonjogában bekövetkezett változás valamennyi esetét), vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része az érdekmúlás,
illetőleg a lehetetlenülés bekövetke- zése napjával megszűnik.
B. Évfordulóra történő felmondással
A határozatlan tartamú biztosítási szer- ződést a felek 30 napos felmondási idővel – a biztosítási időszak végére írásban felmondhatják.
C. Díjnemfizetés miatt
A szerződés megszűnik a díjesedékes- ség napjára visszamenő hatállyal, ha a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzésével a díj megfize- tésére a szerződőt írásban felhívta és
a póthatáridő eredménytelenül eltelt, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvé- nyesíti. A díjnemfizetés miatti megszű- nés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést.
Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díjfize- tési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkal- mazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészíté- sére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
Ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében megszűnt, a szerződő fél a megszűnés napjától számított 120 napon belül írásban
kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosí- tási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biz- tosítási díjat megfizetik.
D. Közös megegyezéssel
A biztosítási szerződés közös megegye- zéssel bármikor megszüntethető a megállapodásban megjelölt időpont- ban.
E. A határozott tartam lejártával
A határozott tartamra kötött biztosítási szerződés a tartam lejártakor, a kötvény- ben megjelölt időpontban megszűnik.
7. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ, A DÍJFIZETÉS SZABÁLYAI
7.1. A biztosítási díj megállapítása
7.1.1. A biztosító
• a határozatlan tartamú biztosítás díját az egyéves biztosítási időszakra,
• a határozott tartamú szerződés díját a teljes tartamra egy összegben
állapítja meg.
A biztosítás díját a biztosító a biztosítási ajánlatban, illetve a szerződésmódo- sítás során megadott adatok alapján állapítja meg, többek között az alábbi tényezők figyelembevételével: biztosítási összegek, kockázatviselési hely címe, lakottság, tulajdonjog/bérleti jog, biztosí- tás hatóköre (ingatlan és/vagy ingóság),
szerződő születési éve, közös háztartás- ban élők száma, ingatlan típusa, főépület építési éve, épület emeleteinek száma, fűtési mód, riasztórendszer.
Az Alapbiztosítás díjához hozzáadódik a szerződő által választott Kiegészítő biztosítás(ok) díja.
Kedvezmény elnevezése | Kedvezményre való jogosultság feltétele | Kedvezmény szorzója |
Partner- kedvezmény | 1. Új lakásbiztosítási szerződés megkötése esetén Amennyiben a jelen szerződési feltételek szerinti lakásbiztosítási szerződés (a továbbiak- ban lakásbiztosítási szerződés) megkötésekor a szerződő megadja – az Allianz Hungária Zrt-nél fennálló*, hatályban lévő, határozatlan tartamra megkötött gépjármű- vagy életbiztosítási szerződés kötvényszámát, vagy – adott gépjármű rendszámát, melyre az Allianz Hungária Zrt-nél folyamatos díjfizetésű gépjármű biztosítási szerződés megkötését vállalja**, úgy a lakásbiztosítási szerződés Partnerkedvezményre válik jogosulttá. * Amennyiben a lakásbiztosítási szerződést előremutató kockázatviselési kezdettel kötik, úgy a Partnerkedvezmény feltétele az is, hogy a kedvezményre alapot adó, további Allianz biztosítási szerződés a kockázatviselés kezdetekor is fennálljon. ** Ebben az esetben a biztosító a lakásbiztosítási szerződés kockázatviselési kezde- tét követő 60. és 100. nap között ellenőrzi, hogy a szerződéskötéskor megadott rendszámhoz kapcsolódik-e a fenti feltételeknek megfelelő Allianz gépjármű biz- tosítás. Ilyen szerződés hiányában a biztosító a Partnerkedvezményt a kockázat- viselés kezdetére visszamenőleges hatállyal törli a lakásbiztosítási szerződésről. 2. Már fennálló lakásbiztosítási szerződés esetén Amennyiben a már fennálló lakásbiztosítás szerződője kíván Partnerkedvezményt érvényesíteni, úgy ehhez az Allianz Hungária Zrt-nél fennálló, határozatlan tartamra megkötött gépjármű- vagy életbiztosítási szerződés kötvényszámát kell megadnia. 3. A Partnerkedvezményre való jogosultság további feltétele mind az 1., mind a 2. pont szerinti esetekben az, hogy a Partnerkedvezményre alapot adó, a fenti feltételeknek megfelelő további Allianz biztosítással vagy a lakásbiztosítás biztosí- tottja, vagy a kockázatviselés helyén állandó jelleggel vele közös háztartásban élő hozzátartozója vagy a lakásbiztosítás biztosítottjának a kockázatviselés helyén állandó jelleggel ott lakó, de vele közös háztartásban nem élő közeli hozzátar- tozója rendelkezzen. 4. Egy adott lakásbiztosítási szerződésen egyidejűleg csak egy Partnerkedvezmény érvényesíthető. Egy Partnerkedvezményre jogosító szerződés egy időben csak egy, a biztosítóval fennálló lakásbiztosítási szerződésen vehető figyelembe, mint a Part- nerkedvezmény alapja. | 0,9 |
7.1.2. Kedvezmények
A biztosítás díját az alábbi táblázatok szerinti pótdíjak és kedvezmények is befolyásolhatják.
Kedvezmény elnevezése | Kedvezményre való jogosultság feltétele | Kedvezmény szorzója |
Tartam- kedvezmény
E-kommu- nikációs kedvezmény | E-kommunikációs kedvezményre jogosult a szerződő, amennyiben elfogadja az elektronikus kommunikáció (EMA záradék) feltételeit, vagy elektronikus ügy- intézésen alapuló (e-termék) Allianz Otthonom lakásbiztosítási szerződést köt. A kedvezmény érvényesítéséhez a szerződő választásának megfelelő kedvezmény- típust kell kiválasztani. | E-termék esetén: 0,95 |
EMA záradék esetén: 0,96 |
Üzletpolitikai kedvezmény | A szerződéskötéskor a termék éves díjából üzletpolitikai kedvezmény nyújtható. |
Akció/ promóció
Pótdíj elnevezése | Pótdíj alkalmazásának feltétele | Pótdíj szorzója |
Díjfizetési mód miatti pótdíj | A biztosító pótdíjat alkalmaz abban az esetben, ha az adott lakásbiztosítási szer- ződés díját csekken vagy átutalással fizetik. | Csekkes 1,05 |
Átutalásos 1,03 |
7.1.3. Pótdíjak
Díjfizetési gyakoriság miatti pótdíj
Tartamkedvezményre jogosult a szerződő, ha vállalja, hogy az általa választott tartamon belül nem szünteti meg a szerződést díjnemfizetéssel, vagy évfordulós felmondással.
A szerződő 3, 4 vagy 5 éves tartamot választhat.
A Tartamkedvezmény részletes feltételeit a VI. Szerződéses záradékok fejezet tartalmazza.
A biztosító által meghatározott időszakra, értékesítési csatorná(k)ra és/vagy személyi kör számára meghirdetett kedvezmény, melynek feltételeiről a biztosító egyedileg nyújt tájékoztatást.
A biztosító pótdíjat alkalmaz abban az esetben, ha az adott lakásbiztosítási szerződés díját havi, negyedéves, féléves gyakorisággal fizetik.
3 év tartam
esetén: 0,95
4 év tartam
esetén: 0,92
5 év tartam
esetén: 0,90
Havi 1,05
Negyedéves 1,03
Féléves 1,02
módosításakor nem lehet alacsonyabb a minimum díjnál.
Tartamkedvezmény nem választható abban az esetben, ha a szerződés biztosítási időszakra meghatározott fizetendő díja megegyezik a minimum díjjal.
Amennyiben a szerződő vagy a biztosí- tott által kezdeményezett, a biztosítási díj csökkenését eredményező módosí- tás következtében a szerződés biztosí- tási időszakra meghatározott fizetendő díja nem éri el a minimum díjat, úgy a biztosító a biztosítási díj csökkentését a minimum díj mértékéig hajtja végre.
7.3. A biztosítási díj megfizetése
7.3.1. Határozatlan tartamú szerződés esetén a szerződő havi, negyedéves, féléves vagy éves díjfizetési gyakorisá- got választhat.
A határozott tartamú szerződés díját egy összegben kell megfizetni (egyszeri díj).
7.3.2. A szerződő a biztosítás első díját megfizetheti díjelőlegként az ajánlat- tétellel egyidejűleg, illetve a szerződés létrejöttének időpontjáig – a választott díjfizetési módtól függetlenül – bank- kártyával. A díjelőleg megfizetésére
A biztosító a díjelőleget az ajánlat elfogadása esetén biztosítási díjként kezeli, az ajánlat elutasítása esetén a szerződő részére visszafizeti.
A biztosítás első díja és az egyszeri díj a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díj pedig annak a biztosítási időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Első díj: az első díjesedékes- ségkor fizetendő, a választott díjfizetési gyakoriság szerinti havi, negyedéves, féléves vagy éves díj, valamint – ha a kockázatviselés kezdete korábbi, mint
a biztosítási évforduló – e két időpont közötti törtidőszakra eső díj.
A felek az első díj halasztott fizetésé- ben állapodnak meg. A halasztott díj esedékességének dátuma az ajánla- ton található.
A kedvezményre jogosító körülmény megszűnése illetve a pótdíjat megala- pozó körülmény keletkezése esetén az adott változás biztosító általi átvezeté- sének hatályától az elvesztett kedvez- ménnyel vagy az alkalmazandó pótdíjjal növelt díjat kell megfizetni.
A biztosítót a kockázatviselés teljes tar- tamára megilleti a díj.
8. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG, ALULBIZTOSÍTÁS, TÖBBSZÖRÖS
7.2. Minimum díj
A biztosító a szerződés egészére vonat- kozóan minimum díjat határoz meg, amely a jelen Ügyfél-tájékoztató és általános szerződési feltételek kiadása
idején 8 000 forint/biztosítási időszak, azaz nyolcezer forint biztosítási idősza- konként. A biztosítási időszakra meg- határozott fizetendő díj pótdíjakkal és kedvezményekkel együtt sem a szerző- dés megkötésekor, sem annak későbbi
a xxx.xxxxxxx.xx oldalról elérhető Online Díjfizetés oldalunkon, vagy biztosításközvetítői ügynökeinknél, valamint ügyfélkapcsolati pontjainkon, és partnereink bankfiókjában POS terminálon keresztül van lehetőség.
BIZTOSÍTÁS, TÚLBIZTOSÍTÁS
8.1. Biztosítási összeg
A biztosítási összeg a biztosító szolgál- tatási kötelezettségének felső határa.
A biztosítási összeget a szerződő hatá- rozza meg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költsége(i) alapján.
A biztosítás a biztosító által ajánlott biz- tosítási összeggel is létrejöhet.
8.2. Alulbiztosítás
Alulbiztosított a vagyontárgy, ha a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összeg alacso- nyabb, mint a biztosított vagyontár- gyak új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költsége(i).
Alulbiztosítás esetén a biztosító olyan arányban nyújt szolgáltatást, ahogy a biztosítási összeg a biztosított vagyon- tárgy új állapotban való felépítésé- nek vagy beszerzésének költségéhez aránylik.
A biztosító „Épület” vagyoncsoport, valamint „Háztartási ingóságok” vagyonkategória-rész esetén nem arányosan nyújt szolgáltatást, ha – a valóságnak megfelelően megadott adatok alapján – a biztosító által aján- lott vagy azt meghaladó biztosítási összeggel jött létre a biztosítási szerző- dés. A biztosító az általa ajánlott biz- tosítási összeget az ingatlan hasznos alapterülete alapján határozza meg. Amennyiben a szerződő által megha- tározott hasznos alapterület nem felel meg a valóságnak, úgy a biztosító az ajánlott vagy azt meghaladó biztosí- tási összeg esetén is vizsgálhatja az alulbiztosítottságot.
8.3. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyan- azon biztosítási időszakban bekövetke- zett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szer- ződő fél a díjat megfelelően kiegészíti. A biztosító ezt a jogkövetkezményt abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesí- tésével egyidejűleg írásban felhívta a szerződő fél figyelmét, és a fedezetfel- töltés díját közölte.
Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifize- tett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.
8.4. Többszörös biztosítás
Ha ugyanazt a vagyontárgyat/vagyon- csoportot, költséget és veszteséget több biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosítási fedezet nem terjed ki a jelen biztosítási feltételekkel létrejött biztosítási szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő olyan kárra, amelyre a korábban megkötött másik biztosítás fedezetet nyújt.
8.5. Túlbiztosítás
A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy értékét. A biztosított érdek értékét meghaladó részben a biztosítási összegre vonat- kozó megállapodás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani, valamint a biztosítási díj túlbiztosítással arányos
részét a biztosító a szerződő részére visszafizeti. E rendelkezés ellenére
is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának vagy új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.
9. AZ ÉRTÉKKÖVETÉS ÉS A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓRA KEZDEMÉNYEZETT EGYÉB SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁS SZABÁLYAI
9.1. Határozatlan időtartamra kötött szerződés esetén a biztosító a követ- kező biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összegeket és a biztosítási díjat – a kárgyakoriságtól függetle- nül – az árszínvonal változásához iga- zítja (indexálja).
9.2. Az indexált biztosítási összeget az előző biztosítási összeg és az index szorzata adja. Az indexszám a
Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett, az előző év azonos hónap- jára vonatkoztatott júniusi fogyasz-
tói-árindex, amelytől a biztosító 5 százalékponttal eltérhet. A biztosító az indexszámot a megállapítását követő év január 1-jétől december hó 31-éig alkalmazza. A biztosítási összeg válto- zását a biztosítási díj arányosan követi.
9.3. A biztosítási összeg és díj érték- követő módosításáról, az alkalmazott index mértékéről, valamint a módo- sított biztosítási összegről és díjról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.
9.4. A biztosító az indexált biztosítási összeget ezer forintra, a biztosítási díjat pedig egész forintra kerekítve számítja ki.
9.5. Ha az indexált biztosítási összeg- gel és biztosítási díjjal a szerződő nem kívánja fenntartani a szerződést, akkor azt a biztosítási időszak végére – 30 napos felmondási idővel – írásban bár- mikor felmondhatja.
9.6. Az Assistance biztosítás díjának biztosító általi megváltoztatására az a körülmény adhat okot, ha a KSH által közzétett, az előző év azonos hónap- jára vonatkoztatott júniusi fogyasztói- árindex a 3%-ot meghaladja. Ebben az esetben az Assistance biztosítás díja a biztosított vagyontárgyak biztosítási összegeinek indexálásával egyidejűleg, azokkal arányosan változik.
9.7. A fenti díjmódosításokkal egyide- jűleg a biztosító a biztosítás díját a jog- szabályok és a szabályozói környezet változása esetén is módosíthatja, ha
a változás a biztosító tevékenységére, működési feltételeire, tevékenységéhez kapcsolódó közterhekre gyakorol köz- vetlen hatást.
A biztosító értesítési kötelezettségére és a szerződő felmondási jogára a 9.3. pontban és a 9.5. pontban foglaltak az irányadók.
10. ÖNRÉSZ
A biztosítási szerződés önrészesedéssel vagy önrészesedés nélkül köthető meg.
Ha a szerződés önrészesedéssel jött létre, akkor a biztosított a kárnak egy részét a különös biztosítási feltételek- ben meghatározott esetekben és mér- tékben – önrészesedés címén – maga viseli. A biztosító azonban ebben az esetben sem von le önrészesedést,
ha a Felelősség-biztosítás vagy az Assistance biztosítás alapján nyújt szol- gáltatást.
11. A SZERZŐDŐ FELEK KÖTELEZETTSÉGEI
11.A. A szerződő és a biztosított kötelezettségei
a) Tájékoztatási kötelezettség
Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szer- ződő fél a hozzá intézett nyilatkozatok- ról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
b) Közlési és változás-bejelentési kötelezettség
A szerződő a szerződés megkötésekor köteles a biztosítóval a valóságnak megfelelően közölni minden olyan, a kockázat elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyre a bizto- sító kérdést tett fel, és amelyet ismert vagy ismernie kellett.
A biztosító írásban közölt kérdése- ire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési
kötelezettségének eleget tesz. A kér- dések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési köte- lezettség megsértését.
A szerződő, illetve a biztosított 15 napon belül köteles bejelenteni min- den, az ajánlatban feltüntetett körül- ményben bekövetkezett változást.
A közlésre, illetve a változás bejelen- tésre irányuló kötelezettség megsér- tése esetében a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha szerződő, illetve a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szer- ződés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változás-bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy ese- tén nem hivatkozhat.
A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt ter- heli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körül- ményre, amelyet bármelyikük elmu- lasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és az közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
c) Kármegelőzési, kárenyhítési köte- lezettség
A szerződő, illetve a biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és eny- híteni.
c /1. A káresemény észlelését követően haladéktalanul köteles
• tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot/katasztrófavédelmet,
• bűncselekmény esetén feljelentést tenni a rendőrségen, és abban az eltulajdonított, illetve károsodott vagyontárgyakat tételesen és azono- síthatóan megjelölni.
c /2. Ha az ingatlan rendeltetése nem állandó ott lakás, hanem időszakos használat, nyaralás, alkalmankénti rövi- debb időtartamú tartózkodás, a szer- ződő (biztosított) köteles az ingatlanban az elfagyás megelőzése érdekében:
• a víz-, a fűtés- és hűtésvezetéket vízteleníteni, és a vezetékek főelzáró szelepét elzárni, vagy
• a temperáló fűtésről gondoskodni.
d) Kárbejelentési és állapot-megőr- zési kötelezettség
A biztosítási esemény bekövetkezésé- nek és a kár összegszerűségének bizo- nyítása a biztosítottat terheli.
Kárbejelentési kötelezettség
d /1. A biztosítási eseményt a tudomá- sára jutástól számított két munkanapon belül be kell jelenteni a biztosítónak,
interneten a biztosító honlapján (xxx.xxxxxxx.xx), a biztosító telefonos ügyfélszolgálatán (+36 (1/20/30/70) 421-1-421) írásban vagy személyesen az Allianz Ügyfélkapcsolati Pontokban vagy a Takarék Kereskedelmi Bank bármelyik fiókjában. A bejelentésben pontosan meg kell határozni a bizto- sítási eseményt, a bekövetkezésének körülményeit, időpontját, helyszínét, a károsodott vagyontárgyakat és a kár becsült összegét.
d /2. A bejelentéshez illetve a kárrende- zés során – a 11.e) pont és a biztosítás különös feltételei szerint – csatolni kell a biztosítási esemény bekövetkezését iga- zoló és a szolgáltatás mértékének meg- határozásához szükséges okiratokat és okiratnak nem minősülő dokumentumo- kat. A biztosító részére a szükséges felvi- lágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítá- sok tartalmának ellenőrzését.
d /3. Amennyiben a szerződő, illetve a biztosított a biztosítási esemény beje- lentéssel kapcsolatos kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körül- mények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.
Állapot-megőrzési kötelezettség
d /4. A szerződő, illetve a biztosított a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár bejelentésétől szá- mított 5 munkanapon belül a káro- sodott vagyontárgy állapotán csak a
kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat. Amennyiben a megen- gedettnél nagyobb mérvű változtatás következtében a biztosító számára a fizetési kötelezettsége elbírálása szem- pontjából lényeges körülmények tisz- tázása lehetetlenné vált, szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.
Ha a biztosító a bejelentés kézhez- vételétől számított 5 munkanapon belül nem végezte el a kárfelmérést, a biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreállításáról, kivéve, ha a biztosító a kárt a biztosított érdekkörében felmerült okból nem tudta felmérni. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket azonban további 30 napig a biztosított köteles változatlan állapotban megőrizni.
e) A kárbejelentéshez és a szolgál- tatás teljesítéshez szükséges dokumentumok
• összegszerűen meghatározott, ada- tokkal alátámasztott szolgáltatási igény,
• a biztosítási esemény bekövetkezé- sének részletes leírása, az esemény bekövetkezésének helye, ideje, módja, a biztosítási esemény bekö- vetkezéséért esetlegesen felelős sze- mély neve, címe, elérhetősége;
• a biztosított/károsult/sérelmet szenve- dett fél neve, születési dátuma, anyja neve, lakcíme, telefonszáma, e-mail címe, a kapcsolattartó személy neve, telefonszáma, e-mail címe;
• nem természetes személy biztosított/ károsult neve, székhelye, nyilvántar- tási azonosító száma, adószáma, a kapcsolattartó személy neve, telefon- száma, e-mail címe;
• a bejegyzett élettársi kapcsolatot igazoló közokirat, illetve az élettársi kapcsolatot igazoló teljes bizonyító erejű magánokirat;
• a biztosított/károsult/sérelmet szen- vedett fél bankszámlaszáma;
• meghatalmazás (kárbejelentésre, kárügyintézésre, kárkifizetésre);
• a vagyontárgy értékét igazoló doku- mentumokat (számlát, szerződést);
• biztosítási érdek igazolása, idegen vagyontárgyak esetében a birtok- lás jogcímét igazoló dokumentum pl. adás-vételi szerződés, tulajdoni lap, bérleti, haszonbérleti, lízing-, kölcsön-, haszonkölcsön- szerződés, ingyenes használat, javításra átadás igazolása, idegen vagyontárgy ese-
tében a vagyontárgy tulajdonosának megnevezése;
• a biztosított arra vonatkozó nyilatko- zata, hogy az adott biztosítási ese- mény kapcsán mástól (biztosítótól vagy károkozótól) kapott-e bármilyen összeget, szolgáltatást (kártérítést, vagy biztosítási – pénzbeli vagy assistance – szolgáltatást);
• a biztosítási díj befizetését igazoló dokumentum (amennyiben a díj a biztosítóhoz még nem érkezett be);
• a helyreállításra vonatkozó árajánla- tok, illetve a károsodás helyreállítása esetén a helyreállítás költségét iga- zoló számla;
• a vállalkozás vagyontárgyairól szóló vagyonnyilvántartás, leltárívek, egyedi tárgyi eszköznyilvántartó lapok, számlák a készletekről;
• adatkezelési nyilatkozat;
• a biztosított áfa visszatérítésre vonat- kozó nyilatkozata, beleértve az adó- szám/ adóazonosító jel közlését is;
• árajánlatok, számlák, garanciajegy, szakvélemény (méret, anyag, munka- díj és mennyiség kimutatással);
• épületek, építmények sérülését/hely- reállítását rögzítő fotók;
• építési engedélyezési tervdokumen- táció;
• földhivatali térkép másolata;
• kiskorú vagy gondnokság alá helye- zett biztosított/károsult/sérelmet szenvedett fél esetén a képviseletet ellátó személy jogosultságának iga- zolása;
• társasházi alapító okirat, szövetkezeti ház alapszabálya;
• sürgősségi előleg kérelem;
• katasztrófavédelmi hatóság igazolása;
• a tűzvizsgálatról készült jegyzőkönyv;
• kéményseprői tanúsítvány, (szak) vélemény;
• rendőrségi feljelentési jegyzőkönyv;
• rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv;
• rendőrségi nyomozást felfüggesztő, lezáró határozat;
• tételes ingósági lista;
• statikai szakvélemény;
• gázszolgáltató igazolása;
• hatósági igazolás a nyomástartó edények engedélyezéséről, megfele- lőségéről;
• villámcsapás indukciós hatása, vala- mint rövidzárlat miatti kár esetén a
xxxxxxx igazolása/szakvéleménye, hogy a kárt a villámcsapás másod- lagos hatásából eredő elektromos túlfeszültség okozta és a hiba javít- ható-e vagy sem, javítható hiba ese- tén a javításról kiállított számla;
• a területileg illetékes hatóság igazo- lása az ingatlan lakhatatlanná nyil- vánításáról, valamint az ideiglenes lakás bérleti díjának igazolása;
• utolsó karbantartást igazoló doku- mentum;
• talajmechanikai szakvélemény;
• az ingatlan vázlatrajz vagy eredeti alaprajz;
• járművezető személy vezetői xxxxxx- xxx; gépjármű forgalmi engedélye; gép- jármű ideiglenes forgalmi engedélye;
• vagyontárgyakról készített fotó, váz- latrajz, értékbecslés;
• a távfelügyeletet ellátó szolgáltató igazolása a távfelügyeleti rendszer/ eszköz működőképességéről és működéséről;
• károkozói nyilatkozat a felelősségről;
• kárenyhítési, vészelhárítási (tűzoltás, mentés, bontás, rom- és törmelék eItakarítás és -elszállítás, ideiglenes tetőépítés), valamint tervezési és hatósági engedélyezési költségek igazolása, bizonylata;
• halotti anyakönyvi kivonat;
• a kárbejelentés esetleges késedelmé- nek indokát alátámasztó dokumen- tumok;
• jövedelem kiesésnél munkáltatói igazolás, vállalkozás esetén adóiga- zolás;
• állat oltási igazolása;
• kórházi fekvőbeteg-kezelés igazolása;
• maradandó egészségkárosodás mértékének igazolására szolgáló orvosi dokumentáció;
• bank/okmányiroda igazolás bank- kártya/okmányok letiltás/pótlás költ- ségéről;
• vízfogyasztás igazolása (számla, hivatalos igazolás);
• rögzítéshez használt kerékpárzár/ak kulcsai, maradványai, számlája;
• tanúnyilatkozat;
• igazságügyi szakértői vélemény;
• orvos szakértői és orvos-szakértői bizottságok által kiállított szakvéle- mény;
• nyilatkozat személyi sérült adatbeké- résre vonatkozó hozzájárulásról;
• közvetítői eljárással kapcsolatos határozatok;
• bontási igazolás;
• közjegyzői okirat;
• vállalkozói vagy megbízási szerződés;
• munkaszerződés, alkalmi munkavál- lalói kiskönyv;
• munkáltatói, munkanélküli igazolás/ nyilatkozat;
• vállalkozói igazolvány;
• őstermelői igazolvány;
• cégbejegyzést igazoló bírósági végzés;
• az illetékes hatóság igazolása a köz- terület megnevezésének, az ingatlan számozásának esetleges változásáról;
• adókártya;
• útnyilvántartás;
• menetlevél, fuvarlevél;
A tulajdonjog tisztázására illetve a szolgáltatásra/kártérítésre való jogo- sultság igazolására szolgáló okiratok, dokumentumok
• pénzintézet, munkáltató zálogjogosulti nyilatkozata, meghatalmazása;
• a tulajdonjog megszerzését eredmé- nyező jogerős hatósági határozat (pl. kisajátítási határozat), bírósági dön- tés vagy árverési okirat;
• jogerős hagyaték átadó végzés;
• tulajdonjog igazolása (tulajdoni lap, lakcímkártya, adásvételi szerződés);
• törzskönyv, üzembentartói okirat vagy szerződés;
• beszerzési számla, beszerzési bizony- lat pl. nyugta;
• bérleti-, vagy lízingszerződés;
• kölcsönadási, ajándékozási szerződés;
• ingatlan bérleti, haszonbérleti szer- ződése;
• engedményezési szerződés;
• aláírási címpéldány;
• tulajdonjog bejegyzésével vagy törlésével kapcsolatos okiratok (pl: Okmányiroda, Földhivatal);
• öröklési bizonyítvány
A felsoroltakon kívül a biztosított a bizonyítás általános szabályai szerint más módon is jogosult a károk és költ- ségek igazolására.
Egyes kiegészítő biztosítások különös biztosítási feltételei a kárbejelentéshez és a szolgáltatás teljesítéséhez szüksé- ges további dokumentumokat tartal- mazhatnak.
f) Díjfizetési kötelezettség
f /1. A szerződő díj fizetésére köteles a biztosító kockázatviselésének teljes tartamára.
f /2. Díjfizetési kötelezettség a szerző- dés megszűnése esetén:
Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kocká- zatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.
11.B. A biztosító kötelezettségei
a) Tájékoztatási kötelezettség
A biztosítási szerződés megkötése előtt a biztosítónak a Bit. 152 §. (1) bekez- dése szerint írásbeli tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó fél részére. A tájékoztatási kötelezettség
a szerződés tartama alatt a közölt adatokban bekövetkezett változásra is vonatkozik, figyelemmel a Bit. 152 § (5) bekezdésében foglaltakra.
b) Szolgáltatási kötelezettség
b /1. Ha a különös biztosítási feltételek- ben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító a különös biztosítási feltételekben meghatározott szolgáltatást köteles teljesíteni.
A biztosító
• a kárbejelentésben foglaltak,
• a feltételek szerint szükséges, a biz- tosított által benyújtott dokumentu- mok, valamint
• helyszíni szemle esetén a helyszíni szemledokumentumok
alapján állapítja meg a szolgáltatási összeget.
b /2. A biztosító szolgáltatási kötele- zettségének felső határa a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összeg.
Ha a biztosítási feltételekben kár- eseményenkénti szolgáltatási limit illetve azon belül részlimit is meg van határozva, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a biztosítási összegen belül – a biztosítási esemény bekövet- kezésekor érvényes káreseményenkénti szolgáltatási limitösszegig illetve részli- mitig terjed.
b /3. A biztosító a biztosítási szerző- désből eredő kötelezettségével össze- függésben, a biztosítási eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következmé- nyeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgál- tatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeget csak olyan számla alapján téríti meg az arra jogosultnak, ame- lyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható, feltéve, hogy a
jogosultnak nincs lehetősége az általá- nos forgalmi adó visszaigénylésére.
b /4. Ha a kár bekövetkeztében a biz- tosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárnak csak azt a részét téríti meg, amely a biztosítási esemény következménye.
b /5. Amennyiben a szerződő a bizto- sítási díjat díjlehívással fizeti és a szer- ződő azonos a károsult biztosítottal, a szolgáltatási összegeket a biztosító a szerződésben a kár időpontjában rög- zített folyószámlára utalja, ha a szer- ződő másképp nem rendelkezik. A fenti feltételek hiányában a biztosító a biz- tosítási szolgáltatásra jogosult személy kárrendezési eljárásban tett nyilatko- zata alapján vagy bankszámlára, vagy lakcímre teljesíti szolgáltatását.
b /6. A biztosító szolgáltatása az igény- bejelentést követő 15 napon belül esedékes. Ha a biztosító szolgáltatá- sára jogosult igazoló dokumentumot tartozik bemutatni, a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a biztosítóhoz beérkezett.
12. MENTESÜLÉS
12.1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen
• a szerződő vagy a biztosított,
• a velük közös háztartásban élő hoz- zátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy az általános szerződési
feltételben meghatározott munka- kört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk,
• a biztosított jogi személynek az általá- nos szerződési feltételben meghatáro- zott – vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgyak keze- lésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja
szándékosan vagy súlyosan gondatla- nul okozta.
12.2. Ezek a rendelkezések a kármeg- előzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is érvényesek.
12.3. A mentesülés szabályai a Felelős- ségbiztosításra nem vonatkoznak.
13. ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK
A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki
a) az olyan kárra, amelynek oka háború, invázió, háborús cselekmé- nyek (függetlenül attól, hogy hiva- talosan hadat üzentek-e, vagy sem), polgárháború, ellenforradalom, for- radalom, katonai vagy népfelkelés, statárium, erőszakos hatalomátvé- tel vagy ezek kísérlete,
b) az olyan kárra, amelynek oka a tulajdonjog hatósági korlátozása közérdekből állandó vagy ideigle- nes jelleggel,
c) az olyan kárra, amelynek oka lázadás, sztrájk, teljes vagy rész- leges munkabeszüntetés, polgári engedetlenség, polgári zavargás, munkahelyi zavargás, szabotázs,
továbbá bármilyen olyan esemény vagy ok, amelynek következtében hadi-, rendkívüli vagy szükségálla- potot hirdettek ki,
d) az olyan kárra, amelynek oka ter- rorcselekmény,
e) az olyan kárra, amelynek oka hasa- dóanyagok robbanása, nukleáris reakció, nukleáris robbanás, sugárzás, elektromágneses mező vagy elektro- mágneses sugárzás (pl. mobiltelefon) vagy radioaktív szennyezés, tekintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett kár- eseményt a biztosítási szerződés sze- rint biztosítási eseménynek minősülő események okozták-e, vagy sem,
f) azbeszttel kapcsolatos károkra,
g) genetikailag módosított termék gyártásával, forgalmazásával oko- zott károkra; pirotechnikai anyagok, robbanóanyagok, fegyverek, lősze- rek gyártásával, forgalmazásával, tárolásával, minősítésével kapcsola- tos károkra;
h) mindenfajta dohány, illetve dohány- ipari termék által okozott kárra, kivéve a nikotint tartalmazó gyógy- hatású készítmények alkalmazásá- ból eredő károkra,
i) környezetszennyezéssel, környezet igénybevételével okozott károkra,
j) bármely, a nanotechnológiával kapcsolatos kárra,
k) a károsodott vagyontárgy esztétikai értékcsökkenésére, amennyiben a károsodott vagyontárgy eredetivel megegyező alkatrésze vagy eleme már nem kapható, és emiatt eltérő alkatrészt vagy elemet kell felhasz- nálni.
Az itt szereplő büntetőjogi fogalmak a Büntető törvénykönyv rendelkezései alapján értelmezendők.
Az egyes fedezetek és Kiegészítő biz- tosítások az általános kizárásokon túl további kizárásokat tartalmazhatnak.
14. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
14.A. Törvényi engedményi jog
Amennyiben a biztosító a Vagyonbiz- tosítás alapján a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért fele- lős személlyel szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztar- tásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják. Ha a biz- tosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a bizto- sítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A meg- térült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.
14.B. Elévülés
A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény illetve a követelés alapjául szolgáló egyéb körülmény bekövetkezésétől számított 2 év eltelté- vel évülnek el. Az írásbeli felszólítás az elévülési időt nem szakítja meg.
14.C. Adatkezelés, adatvédelem
A biztosítási szerződés személyes adatok kezelésére vonatkozó rendel- kezéseit jelen Ügyfél-tájékoztató és Általános szerződési feltételek kiegé- szítéseként külön dokumentum (az
„Ügyféltájékoztató és szerződési feltéte- lek kiegészítése”) tartalmazza.
14.D. Eltérés a jogszabályoktól vagy a korábbi szerződési gyakorlattól
a) Felhívjuk a figyelmét arra, hogy jelen szerződési feltételek az Allianz Hungária Zrt. által korábban kínált otthonbiztosítási terméktől az aláb- biakban térnek el lényegesen:
• Az Allianz Otthonom lakásbiztosítási termék három, egymásra épülő fede- zeti körű csomagban köthető, melyek egyike sem nyújt összkockázati fede- zetet;
• A Max csomagban új fedezeti elem- ként a rövidzárlat is biztosítási ese- mény;
• A földrengés biztosítási esemény mindhárom csomaghoz opcionális fedezetként választható;
• A biztosított vagyontárgyak köre kiegészült a „Megújuló energia rend- szer” elemeivel;
• A termék tartamkedvezménnyel is megköthető (VI. Szerződéses záradé- kok, TMK záradék);
• A korábbi termékben „Költség- térítések”-ként megjelölt és a biztosítási összegen felül, az épület- biztosítási összeg 5%-ig térülő, a biz- tosított vagyontárgy károsodásával
kapcsolatos és indokolt tűzoltás, men- tés, bontás és ideiglenes tetőépítés, rom- és törmelékeltakarítás és -elszállí- tás, tervezés és hatósági engedélyezés, helyreállítást követő egyszeri takarítás, valamint kárenyhítés költségek jelen termékben két csoportra oszlanak a
II. A vagyonbiztosítás különös bizto- sítási feltételei 5. pontjában szereplő
„Biztosítási eseménnyel kapcsolatos költségek térítése” c. alpontjában „Kár- enyhítési költségek térítése” alcím alatt szereplő költségek a biztosítási össze- gen belül limit nélkül térülnek, míg az
„Egyéb költségek térítése” alcím alatt szereplő költségek változatlanul az épületbiztosítási összeg 5%-ig térülnek.
• Nem szerepel a szerződési feltétel- ben az alábbi kitétel:
„A biztosító káridőponti avult értéken téríti a kár időpontjában 85%-osnál nagyobb elhasználtságú ingóságok kárait, az idegen tulajdonú ingósá- gok kárait, a biztosítási ajánlaton, kötvényen fel nem tüntetett helyi- ségekben tárolt háztartási ingósá- gok tűz és elemi kárait, valamint a
fix tárgyhoz U-lakattal, lánc-lakat kombinációjú zárral vagy egyéb minősített kerékpárzárral rögzített kerékpárok betöréses lopáskárait.”, valamint:
„Az ingóság 85 százalékosnál nagyobb elhasználtságúnak minősül, ha – az eredetivel megegyező alkat- rész, elem hazai kereskedelmi hiánya vagy technológiai váltás miatt – javí- tással nem állítható helyre.”
• Megváltozott a kötelező előírás/ szabvány/EU-s követelmény miatti
térítés szabálya (II. A vagyonbizto- sítás különös biztosítási feltételei 6.B.8.) A biztosító ilyen esetben az adott vagyoncsoportra vonatkozó biztosítási összeg 10 százalékáig térít.
• Szolgáltatási szabályként bekerült az alábbi kitétel:
„Amennyiben a károsodott ingó- ság hazai kereskedelemben nem kapható, vagy – az eredetivel meg- egyező alkatrész, elem hazai keres- kedelmi hiánya, vagy technológia
váltás miatt – javítással nem állítható helyre, úgy a biztosító a károsodott ingósághoz jellemzőiben legköze- lebb álló ingóságnak a hazai piacon alkalmazott áraiból kalkulált átlagos beszerzési ára alapján határozza meg az újra beszerzési értéket.
Ugyanilyen módon határozza meg a biztosító a káridőponti értéket abban az esetben, ha a károsodott ingóság:
a) nem a biztosított tulajdonában áll,
b) a „Gépek, berendezések, felszere- lések” vagyonkategória-részbe tar- tozik és értéke 50%-osnál nagyobb mértékben leírt, vagy c) az „Áruk, készletek, termékek” vagyonkategó- ria-részbe tartozó javításra átvett vagyontárgy, vagy nem új áru, kész- let, termék.”
• Kiegészítő biztosításként beveze- tésre került a Családi balesetbiz- tosítás és a Családi életbiztosítás, amelyek önálló Ügyfél-tájékoztató- val és Általános szerződési feltéte- lekkel rendelkeznek, ezért részletes ismertetésüket jelen tájékoztató nem tartalmazza.
• A jelen Ügyfél-tájékoztató és Általá- nos szerződési Fexxxxxxxx X. Általános biztosítási feltételek alábbiakban megjelölt pontjai:
– 2.1. Rögzítésre került a szerződő fél ajánlati kötöttsége, valamint bekerültek a kockázatelbírálás ideje alatt bekövetkező biztosítási eseményre irányadó szabályok;
– 6.A. A rendelkezés kiegészült a biztosító kockázatviselésének kez- dete előtt bekövetkezett biztosítási eseménnyel, mint szerződés meg- szűnési okkal;
– 6.C. Szabályozásra került a díjfi- zetés elmulasztása esetében a szerződőt megillető póthatáridő kezdete és a díjkövetelés kése- delem nélküli érvényesítése, mint feltétel;
– 7.1. A biztosítási díjra vonatkozó szabályok kiegészültek a pótdí- jakra és kedvezményekre vonat- kozó tájékoztatással;
– 8.5. A szerződési feltételek kiegé- szültek a túlbiztosításra vonatkozó rendelkezésekkel;
– 9. Az Assistance biztosítás díjának módosítási szabálya változott;
– 11.A.a) A szerződő felet terhelő, a biztosított felé fennálló tájékozta- tási kötelezettség kiegészült e köte- lezettség határidejével;
– 11.A.b) A közlési és változásbe- jelentési kötelezettség szabályai kiegészültek azzal a rendelke- zéssel, hogy ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy vál- tozás-bejelentési kötelezettség
megsértése ezek közül csak egye- sekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezett- ség megsértésére a többi vagyon- tárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.
– 11.A.f) A díjfizetési kötelezettség kiegészült azzal a szabállyal, hogy ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbble- tet köteles visszatéríteni.
– 11.B.b/5. Módosultak a biztosító szolgáltatásának szabályai:
„Amennyiben a szerződő a bizto- sítási díjat díjlehívással fizeti és a szerződő azonos a károsult bizto- sítottal, a szolgáltatási összegeket a biztosító a szerződésben a kár időpontjában rögzített folyószám- lára utalja, ha a szerződő másképp nem rendelkezik. A fenti feltételek hiányában a biztosító a biztosítási szolgáltatásra jogosult személy kárrendezési eljárásban tett nyilatkozata alapján vagy bank- számlára, vagy lakcímre teljesíti szolgáltatását.”
– 14.A. A törvényi engedményi jog kiegészült az alábbi rendelkezé- sekkel:
„A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biz- tosítják. Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítot-
tat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igé- nyét is érvényesíteni. A biztosított
igényének érvényesítését a biz- tosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összeg- ből elsőként a biztosított követelé- sét kell kielégíteni.”
– 15. pontban szabályozásra került
„Az Alapbiztosítás és a Kiegészítő biztosítások kapcsolata”.
• IV. Az Assistance különös biztosítási feltételei az alábbiakban változtak:
– Az Assistance biztosítás limitei módosultak;
• A Kiegészítő családi balesetbiztosí- tás biztosítási eseményei változtak a korábbi termék kiegészítő családi
balesetbiztosítás meghatározásaihoz képest.
b) Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a jelen szerződési feltételek a Polgári Törvénykönyv rendelke- zéseitől az alábbiakban térnek el lényegesen:
• Általános biztosítási feltételek alábbi- akban megjelölt pontjai:
– 3. A kockázatviselés kezdete: a Ptk. rendelkezéseitől eltérően a 3.2 pont szerint árvíz kockázatot 15 napos várakozási idővel vállalja a biztosító;
– 6. A. A biztosítási szerződés meg- szűnése: a Ptk. 6:454.§ (3) bekez- désétől eltérően érdekmúlási oknak tekinti a biztosító azt az esetet is, ha a biztosított vagyon- tárgy tulajdonjoga átszállt, de a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt;
– 8.4. pont Többszörös biztosítás: a Ptk. 6:459.§-tól eltérően, ha ugyan- azt a vagyontárgyat/vagyoncso- portot, költséget és veszteséget több biztosító egymástól függetle- nül biztosítja, a biztosítási fedezet nem terjed ki a jelen biztosítási feltételekkel létrejött biztosítási szerződés szerint biztosítási ese- ménynek minősülő olyan kárra, amelyre a korábban megkötött másik biztosítási fedezetet nyújt;
– 14.B. Elévülés: A Ptk.-ban megha- tározott általános 5 éves elévülési időtől eltérően az elévülési idő 2 év. Továbbá az általános szabályoktól eltérően az írásbeli felszólítás az elévülési időt nem szakítja meg;
• III. A felelősségbiztosítás különös biz- tosítási feltételei:
– 3. A biztosítási összeg: A Ptk. ren- delkezéseitől eltérően a biztosító a biztosítási eseménnyel kapcsolat- ban felmerült jogi képviselet költ- ségeit és a kamatokat a biztosítási összeg erejéig téríti meg.
– 5.6. Elévülés: a jogszabályi általá- nos 5 éves elévülési időtől eltérően felelősségi fedezet esetében 1 év. Továbbá az általános szabályoktól eltérően az írásbeli felszólítás az elévülési időt nem szakítja meg.
• VII. Biztosítási alapfogalmak:
– A hozzátartozó fogalma, melybe beletartozik a bejegyzett élettárs, valamint az élettárs és a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona is;
14.E. Illetékesség, a szerződés nyelve
A szerződésből eredő valamennyi jogvita esetén a kötvényen megjelölt kockázatviselési hely szerinti bíróság kizárólagosan illetékes.
A szerződés nyelve a magyar. Ameny- nyiben jelen Ügyfél-tájékoztató és Általános szerződési feltételek magyar nyelvű verziója mellett az angol nyelvű is átadásra kerül a szerződő részére, úgy az angol és a magyar nyelvű ver- zió közötti esetleges eltérés esetén a magyar nyelvű verzió az irányadó.
15. AZ ALAPBIZTOSÍTÁS ÉS A KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK KAPCSOLATA
Kiegészítő biztosítások kizárólag akkor köthetők, ha a szerződő már rendelke- zik Alapbiztosítással, vagy a Kiegészítő biztosításokat az Alapbiztosítással együtt köti meg.
II. A VAGYONBIZTOSÍTÁSI FEDEZETEK KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI
1. A BIZTOSÍTOTT
A szerződésben biztosított az, aki a biztosított vagyontárgy megóvásában érdekelt és
a) szerződő által a kötvényben pontos címmel (helyrajzi számmal) megje- lölt ingatlan
◾ tulajdonosa és tulajdonostársa(i),
◾ bérlője és bérlőtársa(i),
◾ haszonélvezője
b) az a) pontban megjelölt biztosítot- tal a kockázatviselés helyén állandó jelleggel közös háztartásban élő hozzátartozó,
c) amennyiben az a) pontban megje- lölt biztosított nem él a kockázatvi- selés helyén állandó jelleggel, de közeli hozzátartozója igen, úgy e közeli hozzátartozó is biztosítottnak minősül.
2. TERÜLETI HATÁLY, A KOCKÁZATVISELÉS HELYE
2.A. A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés helye a Magyarország területén lévő és a kötvényen pontos címmel vagy helyrajzi számmal megje- lölt ingatlan.
2.B. Ha a területileg illetékes hatóság valamely biztosítási esemény miatt a biztosított lakást, illetve lakóépületet lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözés- től a lakhatóvá válásig az ideiglenes lakás is kockázatviselési helynek minő- sül az ingóságok tekintetében.
2.C. A fenti pontokban meghatározott kockázatviselési helyeken kívül a szol- gáltatás szabályai (6.B.11. és 6.B.12.) a területi hatályt érintő további rendelke- zéseket tartalmaznak.
A VAGYONBIZTOSÍTÁSI FEDEZETEK KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEIBEN (A TOVÁBBIAKBAN: VAGYONBIZTOSÍTÁSI KÜLÖNÖS FELTÉTELEK) NEM SZABÁLYOZOTT KÉRDÉSEKRE AZ ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEKET KELL ALKALMAZNI, MÍG A VAGYONBIZTOSÍTÁSI KÜLÖNÖS FELTÉTELEKNEK
AZ ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEKTŐL ELTÉRŐ RENDELKEZÉSE ESETÉN A VAGYONBIZTOSÍTÁSI KÜLÖNÖS FELTÉTELEK RENDELKEZÉSE AZ IRÁNYADÓ.
38
39
3. A BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK
A. ÉPÜLET VAGYONCSOPORT
Biztosított vagyontárgyak
A kötvényen az Épület vagyoncsoport részeként alapterülettel és biztosítási összeggel külön-külön megjelölt alábbi épületek:
Főépület, amely lehet·
• elkészült és építés alatt álló családi ház vagy egyéb épület (nyaraló, hét- végi ház, présház, tanya stb.);
• saját tulajdonú (társasházi, szövet- kezeti) lakás, bérlakás (ide értve a lakásszövetkezet tagjának állandó lakáshasználatát is);
• vállalkozás célra használt épületrész a főépületben.
A főépülettel együtt biztosított:
• a családi házhoz vagy a lakást magába foglaló társasházhoz (szövetkezeti házhoz) tartozó föld- részleten lévő vállalkozási vagy nem vállalkozási célra használt melléképület(ek) (istálló, ól, garázs, terménytároló stb.);
• a családi házhoz vagy a lakást magába foglaló társasházhoz (szö- vetkezeti házhoz) tartozó földrész- leten kívül lévő, a kötvényen külön címmel/helyrajzi számmal feltün- tetett melléképület(ek) (istálló, ól, garázs, terménytároló, stb.);
• különálló szilárd falazatú, épített medence;
• lakás esetén a lakással egy épü- letben található, a biztosított
tulajdonában és kizárólagos hasz- nálatában levő tároló(k) és egyéb helyiség(ek).
Az épületekre kötött biztosítási fedezet kiterjed az adott épület épülettarto- zékaira, felszerelt és üzembe helyezett épületberendezéseire, valamint épület- üvegezéseire is.
Biztosítottnak minősülnek továbbá a kockázatviselés helyén található, a kötvényen külön-külön fel nem tün- tetett:
• építmények (vízóraakna, kerítés stb.),
• a társasház tulajdoni törzslapján nyil- vántartott közös tulajdon a biztosított tulajdoni hányada erejéig,
• a szövetkezeti ház tulajdoni törzs- lapján nyilvántartott szövetkezeti tulajdon a biztosított lakás és a szö- vetkezeti ház összes lakása arányá- ban.
Kockázatviselésből kizárt vagyontárgyak:
• az építés alatt álló épületekben elhelyezett, betárolt, beépítésre váró építő-, segéd- és kiegészítő anyagok;
• a földbe vájt, kikövezetlen falú épít- mények; fóliasátrak,ponyvasátrak, üveg- és hajtatóházak.
B. MEGÚJULÓ ENERGIA RENDSZER
Biztosított vagyontárgyak
Az ingatlan tulajdonosának tulajdoná- ban lévő, a biztosított épület(ek) tető- szerkezetén vagy homlokzatán illetve a biztosított telken az előírásoknak és
szabványoknak megfelelően rögzített, az épület fűtését, energia- vagy hasz- nálati melegvíz ellátását szolgáló nap- kollektorok, napelemek, hőszivattyúk, szélturbinák.
A jelen B. vagyoncsoportban biztosított berendezések körén belül a biztosított épület gépészeti rendszeréhez csatla- kozó vezetékeknek az épület határoló falain belüli csatlakozásáig viseli a koc- kázatot a biztosító.
C. INGÓSÁG VAGYONCSOPORT
Biztosított vagyontárgyak
Minden olyan be nem épített ingóság, amely a biztosított tulajdonát képezi, vagy a jogszabályoknak megfelelő szerződés, illetve felelős őrzés alapján jogszerűen a birtokában van, feltéve, hogy az adott ingóság az alábbi vagyonkategória-részek valamelyikébe besorolható.
Értékőrző vagyonkategória részei:
• Nemesfémek, drágakő, bélyeg, érme, pénzkészlet
• Műalkotások, szőrme, szőnyeg, gyűj- temény
Háztartási ingóság vagyonkategória részei:
• Háztartási ingóságok
• Különleges ingóságok
Vállalkozás eszközei vagyonkategória részei:
• Gépek, berendezések, felszerelések
• Áruk, készletek, termékek
Kockázatviselésből kizárt vagyontárgyak:
• a készpénzkímélő fizetőeszközök, az értékpapír, az utalványok, a bérletek,az igazolvány és az egyéb okmányok;
• a kézirat, terv, dokumentáció, adat- hordozókon tárolt adatállomány;
• a KRESZ szerinti gépjárművek (kivéve a 20 LE teljesítmény alatti önjáró fűnyíró és hóeltakarító kisgépek, feltéve, hogy ezeket Különleges ingóságként biztosították), valamint ezeknek a „Gépjármű-tartozék” cím alatt fel nem sorolt tartozékai, alkat- részei, segédanyagai, a lakókocsi, az utánfutó, a vízi és a légi járművek, valamint ezek tartozékai, alkatrészei, segédanyagai.
C.1. AZ INGÓSÁG VAGYONCSOPORT RÉSZEI
1. Nemesfémek, drágakő, bélyeg, érme, pénzkészlet
Biztosított vagyontárgyak:
• A jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok,
• a drágakő vagy igazgyöngy, vala- mint
• az első és második bekezdésben fog- lalt anyagok felhasználásával készült használati tárgyak,
• az érmék, bélyegek és ezek gyűjte- ményei,
• a készpénz és valuta 100 000 Ft értékhatárig,
• az otthon folytatott vállalkozási tevékenység esetén készpénz és valuta 1 000 000 Ft értékhatárig,
amennyiben az ilyen jellegű kész- pénzre vonatkozóan a szerződő külön nyilatkozatot tett.
Kockázatviselésből kizárt vagyontárgyak:
A lenti Kockázatviselésből kizárt vagyontárgyak pontnál írtak szerint.
2. Műalkotások, szőrme, szőnyeg, gyűjtemény
Biztosított vagyontárgyak:
A képzőművészeti alkotások, a valódi szőrmék (az irha kivételével), a kézi csomózású (keleti) szőnyegek, gyűjte- mények.
Gyűjtemény: azoknak a vagyontár- gyaknak a csoportja, amelyek egyedi- ségüknél, ritkaságuknál fogva kiemelt értéket képviselnek.
Kockázatviselésből kizárt vagyontárgyak:
Az 1. Nemesfémek, drágakő, bélyeg, érme, pénzkészlet és a 2. Műalkotások, szőrme, szőnyeg, gyűjtemény vagyon- kategória-részekben a kockázatviselés- ből kizárt vagyontárgyak:
• garázsban, padláson, pincében, mel- léképületben, tárolóban vagy más,
a főépületen kívüli nem lakás céljára szolgáló helyiségben, valamint a biz- tosított közvetlen felügyelete nélkül hagyott nyitott épületrészben (pl.
3. Háztartási ingóságok
Biztosított vagyontárgyak:
1. Azok a be nem épített, a háztartás- ban általában előforduló vagyontár- gyak, amelyek a háztartás viteléhez szükségesek, vagy a biztosítottak személyes használatára, fogyasz- tására szolgálnak, ide nem értve a hobbi-, sport- és barkácseszközöket;
2. a hobbi-, sport és barkácseszközök;
3. a beépített konyhabútorba beszerelt gépek és berendezések;
4. a kedvtelésből és saját szükségletre tartott házi- és hobbiállatok, az ezek részére szolgáló takarmányok, a saját fogyasztásra szánt termények; lábon álló növényi kultúrák.
Kockázatviselésből kizárt vagyontárgyak:
• azok a házi- és hobbiállatok, ame- lyek tartása engedélyhez kötött,
• az engedélyhez kötött vadász- és önvédelmi fegyverek,
• a biztosítási fedezetbe vonáskor
300 000 Ft egyedi beszerzési értéket meghaladó, a 2. alcsoportba (hobbi-, sport- és barkácseszközök) tartozó vagyontárgyak.
Korlátozások:
• a 2. pont szerinti alcsoportba (hobbi-, sport- és barkácseszközök) tartozó ingóságokra egy adott biztosítási eseménnyel kapcsolatban együttesen
• a 4. pont szerinti alcsoportba tartozó ingóságokra egy adott biztosítási eseménnyel kapcsolatban együttesen kifizetett szolgáltatási összeg nem haladhatja meg a háztartási ingósá- gok biztosítási összegének 5%-át.
4. Különleges ingóságok
Biztosított vagyontárgyak:
Mindazon ingóságok, amelyekre együt- tesen teljesülnek az alábbi feltételek:
• A szerződő tételes listát mellékelt a biztosítási ajánlathoz a vagyontárgy pontos megnevezésével, beszerzési évének, szerződéskötéskori értékének és gyártási számának megjelölésével.
• A vagyontárgy egyedi beszerzési értéke a biztosítási fedezetbe vonás- kor meghaladja a 300 000 Ft-ot.
• A vagyontárgy a Háztartási ingósá- gok 2. alcsoportjába (Hobbi-, sport- és barkács-eszközök) tartozik.1
Kockázatviselésből kizárt vagyontárgyak:
• az értékőrző és a vállalkozás eszközei vagyonkategóriába tartozó ingóságok
5. Gépek, berendezések, felszerelések
Biztosított vagyontárgyak:
• a biztosított ingatlanban a biztosított által folytatott vállalkozási tevékeny- ség gépei, berendezései, felszerelései,
• a biztosított ingatlanban eseti jel- leggel tárolt, a biztosított által a kockázatviselési helyen kívül folyta- tott vállalkozási tevékenység gépei, berendezései, felszerelései.
Kockázatviselésből kizárt vagyontárgyak:
A lenti Kockázatviselésből kizárt vagyontárgyak pontnál írtak szerint.
6. Áruk, készletek, termékek
Biztosított vagyontárgyak:
• a biztosított ingatlanban a biztosított által folytatott vállalkozási tevékeny- séghez kapcsolódó áruk, készletek, termékek, valamint a javításra átvett vagyontárgyak.
Kockázatviselésből kizárt vagyontárgyak:
Az 5. Gépek, berendezések, felszere- lések és 6. Áruk, készletek, termékek vagyonkategória-részekben a kocká- zatviselésből kizárt vagyontárgyak:
• a jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok, a drágakő vagy igazgyöngy, valamint az ezek fel- használásával készült használati tárgyak, az érmék, bélyegek és ezek gyűjteményei,
• a képzőművészeti alkotások, a valódi szőrmék (az irha kivételével), a kézi csomózású (keleti) szőnyegek, gyűj- temények,
erkély, lodzsa, terasz stb.) elhelyezett kifizetett szolgáltatási összeg nem
vagyontárgyak;
• bérelt, kölcsönvett, felelős őrzésre átvett ingóságok.
haladhatja meg a háztartási ingósá- gok biztosítási összegének 30%-át,
1 A „Hobbi-, sport- és barkácseszközök” körébe tartozó eszköz abban az esetben is kizárólag a vagyontárgy pontos megnevezésével, beszerzési évének, szerződéskötéskori értékének és gyártási számának tételes megjelölésével vonható fedezetbe, amennyiben az adott eszközt a biztosított munkaeszközként használja. (pl.: rendvédelmi szerv tagja vagy erdész által használt lőfegyver)
KOMFORT
II. VAGYONBIZTOSÍTÁS FEDEZETEK KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI
ÜGYFÉL-TÁJÉKOZTATÓ ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
• haszonállatok,
• takarmányok, termények, lábon álló növényi kultúrák.
4. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG MEGHATÁROZÁSA VAGYONCSOPORTONKÉNT
A biztosított vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő határozza meg a biztosítási szerződés megkötésekor.
A biztosítási összeget az alábbiak sze- rint kell meghatározni:
• összevontan: az „Ingóság” vagyon- csoporton belül az „Értékőrző”, a
„Háztartási” és a „Vállalkozás eszkö- zei” vagyonkategória körébe tartozó ingóságokra – a különleges ingósá- gok kivételével – a vagyonkategórián belüli vagyonkategória részekre, valamint a Megújuló energia rend- szer elemeire, berendezéseire meg- határozott biztosítási összeggel,
• tételesen: az „Épület” vagyoncso- portba tartozó, a kötvényen külön- külön feltüntetett vagyontárgyakra, (pl.: főépület, melléképület), valamint a különleges ingóságok körébe tartozó, egyedileg azonosítható vagyontárgyakra vagyontárgyanként megjelölt biztosítási összeggel.
A biztosítási szerződés a biztosító által ajánlott biztosítási összegekkel is meg- köthető az „Épület” vagyoncsoport egyes vagyontárgyaira és a „Háztartási ingóságok” vagyonkategória-részre.
A biztosító a háztartási ingóságok kivételével nem ajánl meg biztosítási összeget az „Ingóság” vagyoncsoport részeire. Az ajánlottnál alacsonyabb biztosítási összeggel a szerződés nem jöhet létre.
5. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK
Felhívjuk figyelmét, hogy a jelen pontban feltüntetett biztosítási ese- ményekre a biztosító fedezete az Ön által választott csomag függvényében terjed ki. E körben részletes leírást jelen Ügyfél-tájékoztató és Általános szerző- dési feltételek Általános tudnivalók az Ön biztosításáról pontja tartalmaz.
ALAPKÁROK
Tűzkár
• Az olyan égés által okozott kár, ame- lyet füst- és lángképződés mellett hőfelszabadulás jellemez, és ren- deltetésszerű gócpont – pl. kályha, gáztűzhely, kazán – nélkül vagy azt elhagyva a biztosított szándéka elle- nére, balesetszerűen jön létre.
• A kockázatviselés helyén kívül kelet- kezett tűzből eredő károsodások (pl. kormozódás, olvadás).
A rendeltetésüknél fogva láng, hő és elektromos áram hatásának kitett tár- gyakban keletkező tűzkár csak akkor biztosítási esemény, ha a tűz más tár- gyakra átterjedve azokat is felgyújtja, vagy hőhatás révén károsítja.
Kockázatviselésből kizárt események és vagyontárgyak, nem térülő károk:
• vasalás, szárítás, dohányzás miatt előforduló felületi elváltozások;
• öngyulladásból, erjedésből, befülle- désből eredő hőhatás.
Villámcsapáskár
A biztosított vagyontárgyba közvetle- nül becsapódó, látható roncsolási nyo- mot hagyó villám által okozott kár.
Robbanás- és robbantáskár
A gázok vagy gőzök tágulásán ala- puló hirtelen, váratlan, balesetszerű erőmegnyilvánulás, amely gyorsan lefutó hőtermeléssel valamint nagy nyomással jár és kárt okoz.
Kockázatviselésből kizárt események és vagyontárgyak, nem térülő károk:
• légi járműtől eredő hangrobbanás,
• a televízió képernyőjének összerop- panása,
• vízmelegítőkben vízhiány miatt kelet- kezett robbanás jellegű meghibáso- dások,
• kizárólag magában a nyomástartó edényben keletkezett kár,
• nem zárt nyomástartó edényben keletkezett túlnyomásból eredő kár.
Idegen jármű ütközése által okozott kár Idegen jármű ütközésével összefüggő, a jármű, annak alkatrésze vagy rako- mánya által okozott kár.
Kockázatviselésből kizárt események és vagyontárgyak, nem térülő károk: Nem térül az idegen jármű ütközése által okozott kár, ha a károkozó jármű a szerződő/biztosított tudomásával és beleegyezésével közelíti meg a biztosí- tott vagyontárgyat.
TERMÉSZETI KÁROK
Viharkár
• Az olyan légmozgás toló vagy szívó hatása által okozott kár, amelynek sebessége eléri óránként az 54 kilo- métert (15 m/s), a továbbiakban vihar 2.
• A viharral egyidejűleg
– a vihar által megrongált tetőn,
– a nyílászárón (nyitva hagyotton is) keresztül beömlő csapadékvíz által okozott kár.
– A vihar által elsodort, ledöntött, leszakított és a biztosított vagyon- tárgyakhoz csapódott tárgyak által okozott kár.
Kockázatviselésből kizárt események és vagyontárgyak, nem térülő károk:
• a helyiségen belül keletkezett léghu- zat által okozott kár,
• az épületek üvegezésében keletke- zett kár (ide nem értve az előtetők üvegezését),
• a szabadban tárolt ingóságokban (ide értve a lábonálló növényi kultú- rákat is) keletkezett kár;
• az építés, felújítás alatt álló épületek vihar által megrongált ideiglenes fedésén keresztül beömlő csapadék- víz által keletkezett kár,
Felhőszakadáskár
A felhőszakadásból származó és a sza- bályszerűen kialakított, karbantartott vízelvezető rendszer elégtelensége miatt összegyűlt csapadékvíz által a biztosított vagyontárgyakban elöntés- sel okozott kár.
Felhőszakadásnak minősül, ha a kocká- zatviselési helyen lehullott csapadék 20 perc alatt mért mennyiségéből számí- tott átlagos intenzitás3 mértéke elérte, illetve meghaladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy 24 óra alatt a 30 mm-t.
Kockázatviselésből kizárt események és vagyontárgyak, nem térülő károk:
• vizek okozta kiüregelődésből,
• alapok alatti talajsüllyedésből,
• a padozat alatti feltöltések ülepedé- séből
eredő kár,
• az épületek külső vakolatában, külső festésében,
• a talajszint alatti padozatú helyiségek elöntése esetén az ingóságokban,
• a szabadban tárolt ingóságokban (ide értve a lábonálló növényi kultú- rákat is)
keletkezett kár,
• a gombásodás, penészedés formájá- ban jelentkező kár.
Jégveréskár
• A jégszemcsék dinamikus erőhatása miatt keletkezett kár,
• Az épület állandó fedésében vagy a tetőtéri ablakokban a jégszemcsék dinamikus erőhatása miatt kelet- kezett nyíláson keresztül, a fedés károsodásával egyidejűleg beömlő csapadék által okozott kár.
Kockázatviselésből kizárt események és vagyontárgyak, nem térülő károk:
• az épületek üvegezésében (ide nem értve az előtetők üvegezését),
• a szabadban tárolt, biztosított ingó- ságokban (ide értve a lábon álló növényi kultúrákat is)
keletkezett kár.
Hónyomáskár
• A hó és jég súlya vagy a lecsúszó hótömeg sodró hatása miatt keletke- zett kár.
• Az épület állandó fedésében vagy a tetőtéri ablakokban a fenti okok miatt keletkezett nyíláson keresztül bejutó csapadék által okozott kár.
Kockázatviselésből kizárt események és vagyontárgyak, nem térülő károk:
• a szabadban tárolt biztosított ingó- ságokban (ide értve a lábon álló növényi kultúrákat is) keletkezett kár.
Árvízkár
• A felszíni élővizek, és az azokba nyílt
• az árvízvédelmi töltés tengelyétől 100 méteren belüli fakadó víz és átszivárgás
által okozott kár.
Kockázatviselésből kizárt események és vagyontárgyak, nem térülő károk:
• a hullámtéren és nyílt ártéren kelet- kezett kár,
• a talajvíz szintjének megemelkedése, a talajvíz mozgása által okozott kár,
• a belvíz miatti kár.
hullámtér: a felszíni élővizek ármen- tesített szakaszán a partél és a töltés- korona vagy természetes magaspart közötti terület
nyílt ártér: az az árvízvédelmi művek- kel nem védett terület, amelyet a fel- színi élővíz a mindenkori legmagasabb vízállás esetén elönt.
Földcsuszamláskár
A földfelszíni talajrétegek (kő- vagy földtömeg) hirtelen, váratlan, lejtő irá- nyú elcsúszása által okozott kár.
Kockázatviselésből kizárt események és vagyontárgyak, nem térülő károk:
• emberi tevékenység miatt történt földcsuszamlás,
• a védelmül szolgáló támfal tervezési, kivitelezési vagy karbantartási hibája miatt keletkező kár,
• a támfal hiánya miatti kár, ha a tám-
2 A légmozgás sebessége tekintetében – eltérő, hitelesnek tekinthető adatok hiányában – az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adatai az irányadóak.
3 A csapadék intenzitás körében – eltérő, hitelesnek tekinthető adatok hiányában – az OMSZ adatai az irányadók.
torkolattal csatlakozó mesterséges csatornák és tavak áradása, valamint
fal a terepviszonyok miatt indokolt lett volna
Kő- és földomláskár
A véletlenül, váratlanul, balesetsze- rűen lehulló kő- és földdarabok által okozott kár.
Kockázatviselésből kizárt események és vagyontárgyak, nem térülő károk:
• emberi tevékenység miatt történt omlás,
• a védelmül szolgáló támfal tervezési, kivitelezési vagy karbantartási hibája miatt keletkező kár,
• a támfal hiánya miatti kár, ha a tám- fal a terepviszonyok miatt indokolt lett volna.
Ismeretlen építmény, üreg beomlása által okozott kár
A szerződő vagy a biztosított által nem ismert és az építési dokumentációban nem szereplő, feltáratlan építmény vagy üreg hirtelen, váratlan beomlása miatt keletkezett kár.
Kockázatviselésből kizárt események és vagyontárgyak, nem térülő károk:
• vizek okozta kiüregelődésből,
• alapok alatti talajsüllyedésből,
• a padozat alatti feltöltések ülepedé- séből,
• bányák föld alatti részének beomlásából eredő kár.
Idegen tárgyak rádőlése által okozott kár A kockázatviselés helyén kívüli, olyan vagyontárgy által rádőléssel okozott kár, mely vagyontárgy nem áll a bizto- sított tulajdonában, használatában.
BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNNYEL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEK TÉRÍTÉSE
Kárenyhítési költségek térítése
A biztosító a biztosítási összeg keretei között megtéríti a kárenyhítés költsé- geit, abban az esetben is, ha a káreny- hítés nem vezetett eredményre.
Kárenyhítésnek minősülnek különösen, de nem kizárólagosan az alábbi tevé- kenységek: tűzoltás, mentés, ideiglenes tetőépítés, aládúcolás.
Szolgáltatás korlátozások: Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítési költségeket a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában téríti meg.
Ideiglenes lakás bérleti díjának térítése Ha a területileg illetékes hatóság valamely biztosítási esemény miatt a biztosított lakást, illetve lakóépületet lakhatatlanná nyilvánítja, a biztosító
a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig, de legfeljebb 90 napig, megtéríti a biz- tosítási összegen felül az ideiglenes lakás indokolt és igazolt bérleti díját is legfeljebb 300 000 Ft-ig, azaz három- százezer forintig.
Egyéb költségek térítése
A biztosító a biztosítási összegen felül a káridőponti épületbiztosítási összeg 5%-a erejéig megtéríti a biz- tosított vagyontárgy károsodásával
kapcsolatos és indokolt, kárenyhítésnek nem minősülő
• bontás,
• rom- és törmelékeltakarítás és elszállítás,
• tervezés és hatósági engedélyezés,
• helyreállítást követő egyszeri takarítás. költségeit.
Szolgáltatás korlátozások:
Az 5%-os térítési határ valamennyi Egyéb költségre együttesen vonatkozik. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítési költségeket a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában téríti meg.
VÍZKÁROK
Csőtöréskár
A kockázatviselés helyén
• a víz-, csatorna-, fűtési, hűtési és gőz- vezetékek, továbbá ezek tartozékai, szerelvényei, a vezetékekre rákap- csolt háztartási gépek törése, repe- dése, kilyukadása, csatlakozásának elmozdulása miatt kiáramló folyadék vagy gőz által, valamint
• a nyitva hagyott csapból kiáramló folyadék vagy gőz által
okozott kár.
Kockázatviselésből kizárt események és vagyontárgyak, nem térülő károk:
• a gombásodás, penészedés formájá- ban jelentkező károk,
• a függő és fekvő ereszcsatorna valamint az ezek törése, repedése, kilyukadása, dugulása, vagy csat- lakozásának elmozdulása miatt az épületek külső vakolatában, külső festésében, külső burkolatában csa- padékvíz által okozott károk,
• a hűtési, gáz- és a gőzvezetékek továbbá ezek tartozékai, szerelvényei cseréjének költsége,
• a sérült csaptelepek, a vezetékekre kapcsolt, az adott kárt okozó ház- tartási gépek, berendezések és tartozékaik javításának/pótlásának költsége,
• a kiömlő folyadék vagy gőz értéke.
Szolgáltatás korlátozások/szolgál- tatás feltétele:
• a csőtörés felkutatásának és a felku- tatással okozott kár helyreállításának a költsége az épület külső falsíkján belül a technológiailag indokolt mér- tékig4, az épület külső falsíkján kívül legfeljebb 6 m hosszúságig,
• a kárt okozó víznyomó, belső csa- padékvíz-lefolyó és szennyvízle- folyó-vezeték pótlásának, cseréjének
költsége a kár elhárításához szükséges és technológiailag indokolt mértékig4
• a kárt okozó fűtési vezeték pótlá- sának, cseréjének költségét a kár elhárításához szükséges és technoló- giailag indokolt mértékig4, de legfel- jebb hat méter hosszúságig
térül.
Dugulás miatti kár
A kockázatviselés helyén szennyvízcsa- torna-vezetékek dugulása által okozott kár.
Kockázatviselésből kizárt események és vagyontárgyak, nem térülő károk:
• a csapadékvíz elvezető csatorna dugulásából eredő károk.
Szolgáltatás korlátozások:
• a dugulás helye felkutatásának és a felkutatással okozott kár helyreállítá- sának a költsége az épület külső fal- síkján belül a technológiailag indokolt mértékig4, az épület külső falsíkján kívül legfeljebb 6 m hosszúságig.
Beázáskár
A kockázatviselés helyén a kívülről érkező víz által okozott kár.
A beszivárgó csapadékvíz által okozott kár akkor biztosítási esemény, ha a biztosított épület
• tetőszigetelésének (vagy héjalásának) meghibásodása,
• panelhézag-tömítésének hiánya, elöregedése, illetve
• nyílászáróinak
– szigetelési meghibásodása, elöre- gedése,
– vízorr profiljának hiánya vagy kialakítási hibája
következtében keletkezett.
Kockázatviselésből kizárt események és vagyontárgyak, nem térülő károk:
• a talajvíz- vagy belvízkár,
• az építés, felújítás alatt álló épületek ideiglenes tetőzetének elégtelensége miatti kár,
• az épületszerkezetek, nyílászárók, szigetelések, tetőfedések, bádogozá- sok kivitelezési hiányosságai, karban- tartásának elmulasztása miatti károk a biztosítási eseményben felsoroltak kivételével,
• az épületek külső vakolatában, külső festésében, külső burkolatában csa- padékvíz által okozott kár,
• ajtó, ablak nyitva hagyása miatti kár,
• a meghibásodott, elöregedett szi- getelés és fedési hibák helyreállítási költségei,
• a gombásodás, penészedés formájá- ban jelentkező kár.
Szolgáltatás feltétele:
Valamely helyiség csapadékvíz miatti ismételt beázása esetén a biztosító akkor téríti meg a keletkezett vízkárt, ha a korábban beázott felületeket helyreállí- tották, valamint az előzménykárt okozó hibát szakember kijavította, és a javítás igazolt időpontját követő egy éven túl történt az újabb meghibásodás.
Elfolyt víz miatti veszteség
A vízvezetékek csőtöréskára következ- tében a vezetékes víz elfolyása miatt többletvízdíj felmerülése.
Kockázatviselésből kizárt események és vagyontárgyak, nem térülő károk:
• elfolyt vízre eső csatornahasználati díj,
• a káresemény időszaka alatti
– átlagos vízfogyasztás,
– medencefeltöltésre felhasznált víz.
Szolgáltatás korlátozások/szolgál- tatás feltétele:
• Biztosítási időszakonként 1 alkalom- mal legfeljebb 50 000 Ft-ig térül.
• A szolgáltatás feltétele: 1 évre vissza- menőleg az illetékes vízszolgáltató által kiállított számlák bemutatása.
ÜVEGTÖRÉS
Alapüveg töréskára
A biztosított vagyontárgyak általános épületüvegezésében (lásd Biztosítási alapfogalmak) bármely okból, bal- esetszerűen bekövetkező törés- vagy
4 Technológiailag indokolt mérték: a sérült elem legközelebbi csatlakozási pontjai közötti szakasz és szükséges szerelvényei.
repedéskár.
Kockázatviselésből kizárt események és vagyontárgyak, nem térülő károk: Az építés, felújítás alatt álló épületek biz- tosított üvegfelületeiben keletkezett kár.
Szolgáltatás korlátozások: Alapüveg töréskár címén egy biztosí- tási időszakban kifizetett teljes biztosí- tási szolgáltatás összességében nem haladhatja meg a biztosított épületek szumma biztosítási összegét.
Különleges üveg töréskára
• Az épületek, lakások szerkezetileg beépített az Alapüveg töréskár fede- zetbe nem tartozó üvegfelületeinek üvegezésében, üvegezést helyette- sítő polikarbonát felületeiben,
• bútorüvegezésekben, üvegasztalok- ban,
• üvegmosdókban, zuhanykabinok- ban, szaunaajtókban és ablakokban,
• tűzhelyek üvegkerámia főzőlapjaiban, sütőajtó, kandalló üvegezésében,
• épületszerkezeti elemhez fixen, legalább 4 ponton rögzített vagy bútorba beépített tükörfelületekben
balesetszerűen bekövetkezett törés- vagy repedéskár.
Kockázatviselésből kizárt események és vagyontárgyak, nem térülő károk:
• az építés, felújítás alatt álló épületek biztosított üvegfelületeiben keletke- zett kár,
• bútorüvegek, tükrök antik jellegéből következő értéktöbblet,
• a sérült üveget, tükröt magukban foglaló bútorok, keretek kárai,
• a név-, a reklám- és a cégtáblák, valamint ezek tartószerkezetének kárai,
• kizárólag a törésvédő, fényvédő és biztonsági fóliák kárai,
• az üvegezést rögzítő és tartó szerke- zetek és ezek elektromos berendezé- seinek kárai,
• kizárólag az üvegfelület díszítésében és festésében keletkezett károk,
• az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésében keletkezett károk.
Szolgáltatás korlátozások: Különleges üveg töréskár címén a biztosító az ugyanazon biztosítási időszak alatt bekövetkezett károkat a biztosítási időszakra vonatkozó és a kötvényen meghatározott biztosítási összegig (éves limit) téríti meg.
BETÖRÉSES LOPÁS ÉS RABLÁS
Betöréses lopáskár
A biztosított ingóságokban betöréses lopással vagy annak kísérletével össze- függésben okozott kár. A betöréses lopással vagy annak kísérletével össze- függésben:
• a biztosított épületek, építmények megrongálásával,
• a felszerelt és üzembe helyezett épületberendezések, illetve épület- tartozékok megrongálásával, meg- semmisítésével, ellopásával
okozott kár.
Betöréses lopás: a lezárt helyiségbe
• dolog elleni erőszakkal, vagy
• hamis kulcs használatával – nem az adott zárhoz készült kulccsal vagy nem a zár felnyitására készült eszközzel –, de kimutatható nyomot hagyva, vagy
• a helyiség rablás vagy kifosztás útján megszerzett saját kulcsának a fel- használásával jogtalanul behatolva
elkövetett lopás.
Betöréses lopásnak minősül a lopás abban az esetben is, ha olyan nyitva hagyott nyílászárón keresztül törté- nik a behatolás, amelynek alsó éle a járószinttől vagy valamely bejutást megkönnyítő épülettől, épületrésztől, építménytől vagy épülettartozéktól mérve 3 méternél magasabban van.
Kockázatviselésből kizárt események és vagyontárgyak, nem térülő károk:
• a helyiség elveszett vagy bárki által hozzáférhető helyen megtalált saját kulcsával elkövetett lopás,
• ha behatolási nyom nélkül tűntek el a biztosított vagyontárgyak, kivéve, ha a kulcshoz rablás vagy kifosztás útján jutottak,
• ha a vagyontárgyat olyan helyiség- ből lopták el, mely egyik vagyon- védelmi szintnek sem felel meg.
(V. fejezet Betörésvédelmi szintek és összeghatárok)
Szolgáltatás korlátozások/szolgál- tatás feltétele:
A szolgáltatás feltétele:
• a rendőrségi feljelentés.
A biztosított ingóságok betöréses lopáskára a 6.X. xxxxxxx meghatá- rozottak szerint térül (1. sz. táblázat
A káridőponti védettségtől függő szol- gáltatási limitösszegek).
A betöréses lopással vagy annak kísér- letével összefüggésben az „Épület” vagyoncsoportba tartozó biztosított vagyontárgyakban okozott rongálási kár, az „Épület” vagyoncsoport biztosí- tási összege 1%-ának megfelelő érték- határig, de legfeljebb 1 000 000 Ft-ig, azaz egymillió forintig térül.
Rabláskár
A biztosított vagyontárgyakban rablás- sal okozott kár.
Rablás:
• ha az elkövető a biztosított vagyon- tárgyat úgy szerzi vagy tartja meg, hogy a biztosított ellen erőszakot illetve élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy öntudatlan vagy védekezésre képte- len állapotba helyezi.
Kockázatviselésből kizárt események és vagyontárgyak, nem térülő károk: Nem minősül rablásnak
• ha a biztosított úgy kerül öntudatlan vagy védekezésre képtelen álla- potba, hogy önként alkoholt illetve kábító hatású készítményt fogyaszt,
• ha a kockázatviselés helyén nyitva hagyott nyílászárón besurrant tolvaj a vagyontárgy megszerzése vagy megtartása végett erőszakot illetve élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.
Szolgáltatás feltétele:
• a rendőrségi feljelentés.
VANDALIZMUS
Épület-lopáskár
• A biztosított épület oldalfalához, tetőzetéhez a talajszinttől 3 m-nél magasabban szilárdan rögzített, és az épület alkotórészéről, tartozékáról vagy valamely melléképületről, épít- ményről, beépített eszközről (pl. tűz- létra) el nem érhető vagyontárgyat ellopják,
• a biztosított épület tetőzetéhez szi- lárdan rögzített vagyontárgyat úgy lopják el, hogy a tettes a biztonsági zárral lezárt tetőtérbe, illetve tetőre dolog elleni erőszakkal vagy hamis kulcs használatával – nem az adott zárhoz készült kulccsal, vagy nem a zár felnyitásához készült eszközzel –, de kimutatható nyomot hagyva jog- talanul hatol be, illetve jut ki,
• a biztosított telken az előírásoknak és szabványoknak megfelelően rög- zített, a „Megújuló energiarendszer” vagyoncsoportba tartozó vagyontár- gyakat ellopják.
Vandalizmuskár
• A riasztó- és megfigyelőrendszerek, központok, kamerák, mechanikai és elektronikai tűz- és vagyonvédelmi eszközök, berendezések,
• a kerítések, kapuk, kapunyitó rend- szerek, kaputelefon-rendszer kültéri egységei,
• a bejárati ajtók, a garázsajtók, garázsajtónyitó rendszerek,
• a légkondicionálók,
• a „Megújuló energiarendszer” vagyoncsoportba tartozó vagyon- tárgyak
ismeretlen elkövető által történő meg- rongálása.
Kockázatviselésből kizárt események és vagyontárgyak, nem térülő károk:
• másik biztosítási esemény alapján téríthető rongálási kár,
• kizárólag esztétikai kár,
• a kaputelefon-rendszer kültéri egy- ségeinek megrongálása miatt a beltéri (erősítő) egységekben kelet- kezett kár.
Graffiti-kár
A biztosított épület külső határoló fala- zatán vagy burkolatain összefestéssel, összefirkálással okozott kár.
Kockázatviselésből kizárt események és vagyontárgyak, nem térülő károk: Másik biztosítási esemény alapján térít- hető rongálási kár.
A Vandalizmus fedezet biztosítási eseményeire (Épület-lopáskár, Vandalizmuskár és Graffiti-kár) az alábbi Szolgáltatás korlátozások/ szolgáltatás feltételek vonatkoznak: A szolgáltatás feltétele:
• a rendőrségi feljelentés.
A biztosító a „Vandalizmus” fedezet körében biztosítási időszakonként
az „Épület” vagyoncsoport biztosítási összegének 1%-ának megfelelő, de legfeljebb 1 000 000 Ft-ig, azaz egymil- lió forintig terjedő limitet alkalmaz.
Graffiti kár esetén a károsodott falaza- tok újrafestésének, vagy a burkolatok letisztításának költsége a járdaszinttől számított 3 m magasságig térül.
RÖVIDZÁRLAT ÉS INDUKCIÓ
Rövidzárlat által okozott kár Elektromos vezetékek érintkezése miatt bekövetkező áramerősség növekedés, mely károsítja a biztosított vagyontár- gyakat.
Kockázatviselésből kizárt események és vagyontárgyak, nem térülő károk: A rendeltetésüknél fogva elektromos áram hatásának kitett tárgyakban keletkező rövidzárlatkár csak akkor biztosítási esemény, ha a rövidzárlat következtében más biztosított vagyon- tárgyak is károsodnak.
Villámcsapás indukciós hatása miatti kár
A villám becsapódásának 1 km-es körzetében, a mágneses térerősség- változással összefüggésben keletkező indukciós túlfeszültség által okozott kár.
ÜGYFÉL-TÁJÉKOZTATÓ ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
OPCIONÁLIS
II. VAGYONBIZTOSÍTÁSI FEDEZETEK KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI
FÖLDRENGÉS
Földrengéskár
Az EMS skála V. fokozatát elérő föld- rengés által okozott kár.
6. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
6.A. Szolgáltatásra jogosultak köre
A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult.
Ha a biztosított ingatlannak több tulajdonosa van, az egyes tulajdono- sok a tulajdoni hányaduk arányában jogosultak az Épület vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak káraival kap- csolatos szolgáltatásra.
6.B. A térítési összegek meghatározásának alapelvei
6.B.1. Új értéken térítés
A biztosító a károsodott vagyontárgy káridőponti új értékét téríti meg, ha az a sérült részek pótlásával, javításá- val nem állítható helyre, vagy a javítás (helyreállítás) várható költsége meg- haladná a vagyontárgy káridőponti
új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költségét. A káridőponti új érték megállapításának alapja
a károsodottal azonos minőségű vagyontárgy káridőponti felépítésének vagy beszerzésének általános forgalmi adó nélküli átlagos költsége, az Általá- nos biztosítási feltételek 11.B.b/3. pont- ban foglalt eltérésekkel.
6.B.2. „Vállalkozás” vagyonkategórián belül, az „Áruk, készletek, termékek” vagyonkategória-rész tekintetében a biztosító az áruk, készletek beszerzési költségét, a saját termékek esetében pedig az előállítási költséget téríti meg.
6.B.3. Javítási (helyreállítási) költség térítése
Ha a sérült részek pótlása és javítása lehetséges, és a javítás (helyreállítás) várható költsége nem haladná meg a vagyontárgy káridőponti új állapotban való felépítésének, vagy beszerzésének költségét, úgy a biztosító a javításnak (helyreállításnak) az általános forgalmi adó nélküli átlagos költségét téríti meg, az Általános biztosítási feltételek
11.B.b/3. pontban foglalt eltérésekkel.
6.B.4. A biztosító a szolgáltatás össze- géből levonja a felhasználható marad- ványok értékét, ha azért térít új értéken, mert a javítás (helyreállítás) várható költsége meghaladná a vagyontárgy káridőponti új állapotban való felépíté- sének vagy beszerzésének költségét.
6.B.5 A biztosítási összeg a biztosítási szolgáltatás kifizetett összegével nem csökken.
6.B.6. A biztosító kizárólag akkor téríti meg a helyiség egész felületének tech- nológiailag indokolt helyreállítási költ- ségét, ha a helyiség
• mennyezetének vagy egyik oldal- falának a festése, tapétázása vagy mázolása legalább 40%-ban káro- sodott,
• mennyezetének és legalább egyik oldalfalának, vagy két oldalfalának a festése, tapétázása vagy mázolása károsodott.
6.B.7. Ha a károsodott vagyontárgy technológiai váltás miatt csak
korszerűbb megoldással javítható, melyből eredően a vagyontárgy ere- deti műszaki paramétereihez képest korszerűbbé válik, akkor a biztosító az ebből eredő értéknövekedést a szol- gáltatási összegből levonja.
6.B.8. Amennyiben a károsodott vagyontárgy helyreállítása az időköz- ben megváltozott hatósági előírás, szabvány vagy Európai Uniós követel- mények miatt nem végezhető el annak eredeti állapotára, akkor a biztosítási összegen belül az előírások változása miatti többletköltséget legfeljebb az adott vagyoncsoportra vonatkozó biztosítási összeg 10 százalékáig téríti meg a biztosító.
6.B.9. A biztosító a károsodott ingó- sághoz jellemzőiben legközelebb álló ingóságnak a hazai piacon alkalma- zott áraiból kalkulált átlagos beszer- zési ára alapján határozza meg az újra beszerzési értéket, amennyiben:
• a károsodott ingóság a 6.B.1. pont- ban foglaltak szerint nem minősül javíthatónak, de az adott vagyon- tárgy a hazai kereskedelemben nem kapható, vagy
• a károsodott ingóság a 6.B.3. pont- ban foglaltak szerint javíthatónak minősül, de – az eredetivel meg- egyező alkatrész, elem hazai kereske- delmi hiánya, vagy technológia váltás miatt – javítással nem állítható helyre.
Ugyanilyen módon határozza meg a biztosító a káridőponti értéket abban az esetben, ha a károsodott ingóság:
a) nem a biztosított tulajdonában áll,
b) a „Gépek, berendezések, felszerelé- sek” vagyonkategória-részbe tartozik és értéke 50%-osnál nagyobb mérték- ben leírt, vagy c) az „Áruk, készletek, termékek” vagyonkategória-részbe tar- tozó javításra átvett vagyontárgy, vagy nem új áru, készlet, termék.
6.B.10. A biztosító nem téríti meg a biztosított objektumban folytatott tűz- és robbanásveszélyes keresőfoglalko- zás során, az azzal összefüggésben keletkezett károkat.
6.B.11. A biztosító biztosítási esemé- nyenként legfeljebb 100 000 forintig viseli a kockázatot a biztosítottnak
a kockázatviselés helyén kívül, de Magyarország területén magán viselt, biztosítási fedezettel bíró ruházatára és értéktárgyaira.
6.B.12. A biztosító biztosítási ese- ményenként 100 000 forintig téríti meg a 6.B.9. pontban meghatározott értéken a kockázatviselés helyén kívül, de a kockázatviselési helyként megjelölt lakással egy fedélszék (egy
teherhordó szerkezetű tető) alatt talál- ható közös helyiségekben tárolt és biztosított
• háztartási ingóságokban bekövetke- zett tűz és elemi károkat,
• fix tárgyhoz U-lakattal, lánc-lakat kombinációjú zárral vagy egyéb minősített kerékpárzárral rögzített kerékpárokban bekövetkezett betö- réses lopáskárokat.
6.C. A betöréses lopással kapcsolatos szolgáltatás különös szabályai
6.C.1. A betöréses lopással okozott és biztosítási eseménynek minősülő károkat a biztosító biztosítási esemé- nyenként
• a káridőponti védettségi szinttől függő szolgáltatási limitösszegen belül,
• a károsodott vagyonkategóriára, illetve a vagyonkategórián belüli vagyonkategória részre vonatkozó részlimitösszegig
téríti meg a kötvényen feltüntetett biz- tosítási összeg erejéig.
A szolgáltatási limitösszegeket az 1. sz. táblázat tartalmazza.
A táblázatban meghatározott limit összegek 50%-áig nyújt szolgáltatást a biztosító, ha
• az ingatlan rendeltetése nem állandó ott lakás, hanem időszakos használat, nyaralás, alkalmankénti rövidebb időtartamú tartózkodás és
• a biztosítási esemény időpontjában a biztosított az ingatlant nem hasz- nálta életvitelszerűen.
Életvitelszerű a használat, ha a biztosított
• aktív dolgozóként onnan indul mun- kába és munka után oda tér haza,
• passzív dolgozó (pl. gyesen lévő, munkanélküli) vagy nyugdíjas sze- mély esetében a pihenésre, alvásra fordított idejét ott tölti.
A káridőponti védettségi szint megha- tározása a behatolás helye és mód- szere alapján történik. A védettségi szint meghatározásánál nem vehető figyelembe az a védelmi berendezés, eszköz, elem, amely a káresemény bekövetkezésének időpontjában
nem volt meg, vagy nem volt üzembe helyezve, illetve nem működött.
1. sz. táblázat
Káridőponti védettségi szint | Szolgáltatási limit (Ft) | Szolgáltatási részlimit (Ft) | ||||
Értékőrző ingóságok | Háztartási ingóságok | Különleges ingóságok | Gépek, berendezések, felszerelések | Áruk, készletek, termékek | ||
vagyonkategória-rész | ||||||
1. védettségi szint | 400 000 | 100 000 | 200 000 | 100 000 | 120 000 | 80 000 |
A káridőponti védettségtől függő szolgáltatási limitösszegek
2. védettségi szint vagy
Az otthon folytatott vállalkozás
„Nemesfémek, drágakő, bélyeg, érme és pénzkészlet” vagyonkategória-rész- ben biztosított készpénzére, ha a kár- időponti védettség
• az 1. védettségi szintnek felel meg,
szolgáltatás nem nyújtható
• a 2. védettségi szintnek vagy az 1. védettségi szint + elektronikai jelző- rendszer védelmi szintnek felel meg,
„Áruk, készletek, termékek” vagyonka- tegória-részben, illetve „Nemesfémek, drágakő, bélyeg, érme és pénzkészlet” vagyonkategória-részben biztosított vagyontárgyakra az időszakos üze- meltetési időn kívül nem nyújt szolgál- tatást.
6.D. Önrészesedés
1. védettségi szint +
3. védettségi szint vagy 2. védettségi szint + elektronikai jelzőrendszer | 10 000 000 | 1 000 000 | 3 000 000 | 2 000 000 | 6 000 000 | 4 000 000 |
elektronikai jelzőrendszer
4. védettségi szint vagy
4. védettségi szint + elektronikai jelzőrendszer | 50 000 000 | 10 000 000 | 20 000 000 | 8 000 000 | 30 000 000 | 20 000 000 |
3. védettségi szint + elektronikai jelzőrendszer
2 000 000 500 000 1 000 000 500 000 500 000 500 000
20 000 000 3 000 000 9 000 000 4 000 000 20 000 000 10 000 000
legfeljebb 100 000 Ft szolgáltatás nyújtható a limitösszegen belül.
Az időszakos tartózkodás célját szolgáló lakóépületben keletkezett betöréseslopás-kár esetén a biztosító a fenti táblázatban meghatározott teljes kártérítési és részlimitösszegek 50%-áig nyújt szolgáltatást, de az
Szolgáltatás önrészesedéssel létrejött Vagyonbiztosítás alapján:
Ha a biztosító önrészesedéssel kötött Vagyonbiztosítás alapján nyújt szol- gáltatást, a 6.B-C pontok alapján megállapított térítési összegből kár- eseményenként levonja a kötvényben meghatározott összegű önrészesedést.
6.C.2. A betöréses lopással kapcsolatos szolgáltatás különös szabályai otthon folytatott vállalkozási tevékenység eszközeinek biztosítása esetén
„Nemesfémek, drágakő, bélyeg, érme, pénzkészlet” vagyonkategória-részben biztosított vagyontárgyainak tárolási előírásai
Mobil vagy rögzített lemezkazettában, pénztárgépben
100 000 Ft-ig
Pénzkészletekre vonatkozó előírások
100 000 Ft felett,
legfeljebb 1 000 000 Ft-ig
Mabisz által a megfelelő értékhatárra5 bevizsgált és ajánlott (minősített), előírásszerűen rögzített (telepített) lemez-, illetve páncélszekrényben
A lemez- vagy páncélszekrényt a Mabisz előírásai szerint kell telepíteni. A Mabisz hatályos ajánlásrendsze- rének összefoglalója és tájékoztató
dokumentumai – Betöréses lopás- és rablásbiztosítás technikai feltéte-
lei (ajánlás) – a Mabisz honlapján (xxx.xxxxxx.xx) érhetők el.
5 Az értékhatárok az A és G fokozat között megduplázódnak, ha az értéktárolókat fúrás- és nyitásérzékelővel ellátják, és bekötik az elektronikai jelzőrendszerbe.
III. A FELELŐSSÉG- BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI
A FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEIBEN
(A TOVÁBBIAKBAN: FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI KÜLÖNÖS FELTÉTELEK) NEM SZABÁLYOZOTT KÉRDÉSEKRE A VAGYONBIZTOSÍTÁSI KÜLÖNÖS FELTÉTELEK ÉS AZ ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK VONATKOZNAK.
A FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI KÜLÖNÖS FELTÉTELEKNEK A VAGYONBIZTOSÍTÁSI KÜLÖNÖS FELTÉTELEKTŐL ELTÉRŐ RENDELKEZÉSE ESETÉN A FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI KÜLÖNÖS FELTÉTELEK AZ IRÁNYADÓK.
1. BIZTOSÍTOTT, KÁROSULT, SÉRELMET SZENVEDETT XXX
Biztosított
A biztosított azonos a II. 1. pontban meghatározott biztosítottal.
A biztosított csak akkor követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, ha a károsult, sérelmet szenvedett fél követelését ő egyenlítette ki.
Károsult
Az a személy, akinek vagyonában a biztosítási esemény kapcsán károsodás következett be.
Sérelmet szenvedett fél
Az a természetes személy, aki sze- mélyiségi jogának megsértése miatt sérelemdíjra jogosult. Jelen felelősség- biztosítás szempontjából kizárólag a
személysérüléses kár minősül olyan biztosítási eseménynek, mellyel kapcso- latban a biztosító sérelemdíjat térít.
Dologi kár
Valamely tárgy megsemmisülése, hasz- nálhatatlanná válása vagy megsérü- lése miatt bekövetkezett vagyoni kár.
Felelősségi kár
A felelősségbiztosítás feltételeinek alkalmazásában a felelősségi kár a dologi kár és a személysérüléses kár együttesen.
Sorozatkár
A felelősségbiztosítás keretében alkal- mazandó fogalom, melynek jelentése: több, azonos okból bekövetkezett, idő- ben összefüggő káresemény, amelyet egy biztosított okozott, és amelyért egy biztosított köteles helytállni.
Személysérüléses kár
Halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés miatt bekövetkezett nem vagyoni sérelem.
Szerződésen kívül okozott kár
Az a kár, amelyet a biztosítottal szer- ződéses jogviszonyban nem álló személynek vagy a biztosítottal szer- ződéses kapcsolatban állóknak az adott szerződésen kívül okoztak. Jelen felelősségbiztosítás szempontjából a társasház/szövetkezeti ház és a lakókö- zösség egyes tagjai között a társasházi törvény és a lakásszövetkezeti törvény alapján létrejött jogviszony nem minő- sül szerződésnek.
2. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY
A felelősségbiztosítás a kockázatviselés ideje alatt okozott és bekövetkezett felelősségi károkra terjed ki.
A biztosító a felelősségbiztosítás keretében az EGT területén okozott és bekövetkezett felelősségi károkra
viseli a kockázatot. A biztosítási esemé- nyekre vonatkozó szabályok (jelen feje- zet 4. pontja) a területi hatályt érintő további rendelkezéseket tartalmaznak.
A felelősségi kár okozásának időpontja az a nap, amikor a biztosított károkozó/ jogsértő magatartást tanúsított.
Amennyiben a károkozás mulasztás- sal valósult meg, úgy a károkozás időpontja az a nap, amelyen az elmu- lasztott cselekményt még a kár bekö- vetkezése nélkül pótolni lehetett volna.
A felelősségi kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikor a felelős- ségi kár bekövetkezett a károsultnál/ sérelmet szenvedett félnél, illetve ha ez nem határozható meg, akkor az a nap, amikor a felelősségi kárt a biztosított vagy a károsult/sérelmet szenvedett fél először észlelte, vagy kellő gondosság- gal észlelhette volna.
3. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG (ÉVES LIMIT)
3.1. A biztosító a biztosítási esemény- nek minősülő felelősségi károkat, vala- mint az ilyen károk érvényesítésével összefüggésben a károsult/sérelmet
szenvedett fél oldalán felmerülő költ- ségeket – biztosítási időszakonként – a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összegig (éves limit) téríti meg. A Ptk. rendelkezéseitől eltérően a biztosító a biztosítási ese- ménnyel kapcsolatban felmerült jogi képviselet költségeit és a kamatokat a biztosítási összeg erejéig téríti meg.
3.2. A szerződéskötéskori, továbbá a felelősségbiztosítási éves limitet is
érintő átdolgozás esetén az átdolgo- zást követően választható biztosítási összeg (éves limit) az Alap limit válasz- tása esetén 10 millió forint, míg az Emelt limit választása esetén 30 millió forint.
A fenti biztosítási összeg (éves limit) az általános felelősségbiztosításra és
az épülettulajdonosi felelősségbiztosí- tásra külön-külön vonatkozik.
Ha több károsult/sérelmet szenvedett fél együttes felelősségi kára megha- ladja a biztosítási összeget, akkor a biztosító az okozott felelősségi kár ará- nyában nyújt térítést a károsultaknak/ sérelmet szenvedett feleknek.
4. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK
Az alább megjelölt helyen szerződésen kívül okozott dologi károk, amelyekért a biztosított – az alábbi minőségé-
ben – a magyar anyagi jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tar- tozik és/vagy személysérüléses károk, amelyekért a biztosított – az alábbi
minőségében – a magyar anyagi jog szabályai szerint sérelemdíj fizetésére köteles.
ÁLTALÁNOS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS:
a) az Európai Gazdasági Térség orszá- gaiban, tovább Andorra, Monaco, San Marino, Svájc és Vatikán területén oko- zott és bekövetkezett károk esetén, mint
• belátási képességgel nem rendel- kező vagy korlátozott belátási képes- ségű személyek gondozója,
• emberi erővel hajtott, vagy elektro- mos meghajtású rokkantjármű hasz- nálója,
• közúti közlekedési balesetet előidéző gyalogos,
• szervezett kereteken kívüli, hobbi célú sporttevékenységet végző sze- mély (a gépi meghajtású sporteszkö- zök, valamint a kerékpár használat kivételével),
• kerékpár vagy egyéb, járműnek nem minősülő kerekes sporteszköz hasz- nálója, amelyet emberi erő hajt és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti,
• házi- és hobbiállat tartója.
b) a kockázatviselés helyén okozott és bekövetkezett károk esetén, mint
lőfegyver vagy egyéb önvédelmi céllal alkalmazott eszköz használója.
ÉPÜLETTULAJDONOSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS:
Magyarország területén okozott és bekövetkezett károk esetén, mint
• a kötvényen megjelölt épület, lakás, egyéb építmény és telek tulajdonosa, bérlője, használója,
• kockázatviselés helyén háztartási céllal gázpalackot használó.
Kockázatviselésből kizárt esemé- nyek és vagyontárgyak, nem térülő károk:
• a biztosított házi- és hobbiállatai által növényi kultúrákban okozott kár,
• a biztosított házi- és hobbiálla- tai által előidézett veszélyhelyzet
miatt – közvetlen fizikai kapcsolat lét- rejötte nélkül – bekövetkezett kár,
• jogszabályi tilalom ellenére tartott állatok által okozott kár,
• gépjármű-felelősségbiztosítás, mun- káltatói felelősségbiztosítás, szakmai vagy szolgáltatás-felelősségbiztosí- tás alapján téríthető kár,
• a biztosítottak illetve a biztosítottak és hozzátartozóik által egymásnak okozott kár,
• a folyamatos környezetszennyezéssel okozott kár,
• keresőfoglalkozás vagy iparszerű tevé- kenység végzése során okozott kár,
• a biztosított által motoros jármű üzemben-tartójaként okozott kár,
• a kötbér, a bírság és egyéb büntető jellegű költségek,
• a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb, szerződés- ben vagy egyoldalú nyilatkozatban
vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kárigények,
• a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető igények,
• elmaradt haszonból, elmaradt jöve- delemből eredő igények.
Szolgáltatás lakóközösség* és bérle- mény esetén
Épülettulajdonosi felelősségbiztosítás alapján:
• Bérlemény esetén megtéríti a bizto- sító azokat a tűz, robbanás okozta, illetve vezetékekből és azok szerel- vényeiből kiáramló víz vagy gőz által okozott, a bérleti szerződés keretébe
* Lakóközösségnek minősülnek a tár- sasházak és a lakásszövetkezetek, ahol:
Társasház
Az a fennálló vagy építés alatt álló lakóépület vagy nem lakás céljára szolgáló épület, amelyet a társashá- zakról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alapító okirat alapján az ingatlan-nyilvántartás társasházként nyilvántartásba vett (társas irodaépü- let, társas üdülő, társasgarázs stb.).
Lakóépület és nem lakás céljára szol- gáló épület: a társasházakról szóló törvény szerinti fogalom.
tartozó károkat is, amelyek miatt a bérbeadó kártérítési igényt érvénye- sít a bérlővel szemben.
• A lakóközösség által tulajdonosi minő- ségben okozott felelősségi károkat
◾ társasház esetén a biztosított ingatlannak a tulajdoni lapon szereplő közös tulajdoni hányada arányában;
◾ lakásszövetkezet esetén a bizto- sított ingatlan és a lakásszövet- kezetben lévő összes ingatlan számának arányában
téríti meg a biztosító.
Lakásszövetkezet
A lakásépítő és -fenntartó (nyugdíjas- házi, üdülő-, személygépkocsi-tároló) szövetkezetek, melyekben
a) a lakások vagy nem lakáscélú helyiségek a tagok tulajdonában vannak; az épületszerkezetek, a közös használatra szolgáló helyi- ségek, a központi berendezések és a ház felügyelői lakás a szövetke- zet tulajdonában vannak, vagy
b) a lakások vagy nem lakáscélú helyiségek, az épületszerkezetek, a közös használatra szolgáló helyisé- gek, a központi berendezések és a házfelügyelői lakás a szövetkezet tulajdonában vannak, és a tagokat csak használati jog illeti meg.
5. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
5.1. A biztosítónak a biztosítási időszak egészére vonatkozó teljesítési köte- lezettsége – a biztosítási események számától függetlenül- nem haladhatja meg a felelősségi kár okozásának időpontját magába foglaló biztosítási időszakra vonatkozó éves limitet. Ha
a biztosítási időszak alatt bekövet- kezett biztosítási események alapján teljesített kifizetések miatt a biztosítási időszakra vonatkozó éves limitből még rendelkezésre álló összeg kisebb, mint a kár/sérelemdíj összege, e kisebb összeg erejéig áll helyt a biztosító.
A biztosító szolgáltatása a Ptk. szerinti sérelemdíjra is kiterjed a szerződő által választott biztosítási összegen (éves limiten) belül.
A biztosító a szolgáltatási összeget a károsultnak/sérelmet szenvedett félnek fizeti ki, a károsult/sérelmet szenvedett fél azonban – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – igényét közvetlenül a biztosítóval szemben nem érvénye- sítheti.
Ez a szabály nem akadályozza meg, hogy a károsult/sérelmet szenvedett fél a biztosítóval szemben annak bírósági megállapítása iránt indítson keresetet, hogy a biztosított felelősségbiztosítási fedezete a károkozás/személyiségi jog megsértése időpontjában a károsult kárára/a sérelmet szenvedett fél sze- mélyiségi jogának sérelmére fennállt-e.
5.2. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez rendelkezésre kell bocsátani az alábbi dokumentumokat:
• a biztosított felelősségének elisme- réséről, részleges elismeréséről vagy el nem ismeréséről szóló részletes, az elismerés vagy el nem ismerés indokait is tartalmazó nyilatkozatot, amennyiben tett ilyet,
• a biztosított nyilatkozatát arra vonat- kozóan, hogy a kártérítési/sérelemdíj iránti igényt előterjesztő személy a biztosított hozzátartozójának minő- sül-e,
• ha a károsult nem természetes sze- mély, a biztosított arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy rendelkezik-e tulajdoni hányaddal a károsult tekin- tetében,
• ha a biztosított a kárt/sérelemdíjat már megtérítette, az önkéntes tel- jesítést és annak összegét igazoló okiratokat,
• a károsult/sérelmet szenvedett fél által érvényesített kártérítési igényt és az igény alátámasztására az általa csatolt dokumentumokat,
• a bekövetkezett dologi kár és/vagy sérelem mértékét igazoló dokumen- tumokat (pl. számlák, árajánlatok, szerződések, egyéb igazolások),
• a helyreállításra vonatkozó árajánlato(ka)t ill. a károsodás hely- reállítása esetén a helyreállítás költ- ségét igazoló számlát,
• a károsult áfa visszatérítésre vonat- kozó nyilatkozatát beleértve az adó- szám közlését is,
• a felsoroltakon kívül a biztosított/ károsult/sérelmet szenvedett fél a
bizonyítás általános szabályai szerint más módon is jogosult a károk, költ- ségek és a sérelem igazolására.
5.3. A biztosított és a károsult/sérelmet szenvedett fél egyezsége
A károsult/sérelmet szenvedett fél igé- nyének a biztosított által történt elisme- rése, teljesítése, és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító elő- zetesen hozzájárult, vagy azt tudomásul vette. Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult/sérelmet szenvedett fél követelésének a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánva- lóan megalapozott. A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott. A biztosító a biztosítottal kötött meg- állapodás alapján jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és perbeli kép- viseletét, mely esetben a képviselettel felmerülő költségek – legfeljebb a biz- tosítási összegig – a biztosítót terhelik.
5.4. A járadék tőkésítésének és a tőke- érték megállapításának szabályai
5.4.1. Járadékfizetési kötelezettség ese- tén mind a biztosító, mind a szerződő, mind a károsult/sérelmet szenvedett fél kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). Az egyösz- szegű megváltásra csak abban az
esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind a szer- ződő, mind pedig a károsult/sérelmet szenvedett fél elfogadja.
5.4.2. A járadék tőkeértéke függ a havi járadék összegétől, a jogosult életkorá- tól és a szerződésben rögzített biztosí- tási összeg mértékétől.
5.5. A biztosító megtérítési igénye
A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása nem mentesíti a biztosítót a szolgáltatási kötelezett- sége alól a károsulttal, sérelmet szen- vedett féllel szemben.
A biztosító azonban a kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha az a felelősségi kárt jogellenesen és szándékosan vagy súlyosan gondatla- nul okozta.
Súlyos gondatlanságnak minősül jelen felelősségbiztosítás szempontjából különösen, ha
a) a felelősségi kár a biztosítottnak 2,5 ezrelék véralkoholszintet, illetve 1,26 mg/l légalkoholszintet meg- haladó súlyosan ittas vagy kábító hatású szertől befolyásolt állapotá- val közvetlen okozati összefüggés- ben keletkezett,
b) a károkozás/sérelem okozása enge- délyhez kötött tevékenység enge- dély nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüggésben történt,
c) a biztosított jogszabályban vagy egyéb kötelező előírásban
meghatározott személyi, tárgyi, műszaki, technikai, informatikai feltételek, továbbá biztonsági fel- szereltség hiányában végezte tevé- kenységét, és a felelősségi kár ezzel összefüggésben keletkezett,
d) a biztosított a felelősségi kárt a tevékenységre vonatkozó előírások kirívóan súlyos, illetőleg ismételt megsértésével okozta,
e) a felelősségi kárt a biztosított a kármegelőzési, kárenyhítési kötele- zettség súlyos megsértésével okozta, vagy a felelősségi kár bekövetkezte előtt a szükséges intézkedéseket annak ellenére sem tette meg, hogy
a biztosító, illetve harmadik személy a biztosítási esemény bekövetkezésé- nek veszélyére figyelmeztette, és az adott helyzetben elvárható lett volna a szükséges intézkedések megtétele.
5.6. Elévülés
A felelősségbiztosításból eredő igé- nyek a felelősségi kárnak, illetve a kárigénynek/sérelemdíj iránti igénynek a biztosítottal való közlésétől illetve
a követelés alapjául szolgáló egyéb körülmény bekövetkezésétől számított 1 év alatt évülnek el. Az írásbeli felszólí- tás az elévülési időt nem szakítja meg.
IV. AZ ASSISTANCE BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI
A SZOLGÁLTATÁSOKAT A BIZTOSÍTÓ MEGBÍZÁSA ALAPJÁN AZ AWP P&C S.A., NIEDERLASSUNG FÜR ÖSTERREICH, XXXXXXXXXXXXXXXXXXX 00-00, X-1120 VIENNA (TOVÁBBIAKBAN SZOLGÁLTATÓ) NYÚJTJA, MELY
A SZOLGÁLTATÁSOK TELJESÍTÉSÉHEZ – AZ OKMÁNYOKKAL ÉS BANKKÁRTYÁKKAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGTÉRÍTÉST KIVÉVE – SZERZŐDÖTT VÁLLALKOZÁSOKAT VESZ IGÉNYBE.
AZ ASSISTANCE BIZTOSÍTÁS VÉSZHELYZET ELHÁRÍTÁSÁRA SZOLGÁL AZ 1. PONTBAN FELSOROLT ESETEKBEN, AZ EREDETI ÁLLAPOT VISSZAÁLLÍTÁSÁRA NEM NYÚJT FEDEZETET.
AZ ASSISTANCE BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEIBEN NEM SZABÁLYOZOTT KÉRDÉSEKRE A VAGYONBIZTOSÍTÁSI KÜLÖNÖS FELTÉTELEK ÉS AZ
ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK VONATKOZNAK.
AZ ASSISTANCE BIZTOSÍTÁSI KÜLÖNÖS FELTÉTELEKNEK
A VAGYONBIZTOSÍTÁSI KÜLÖNÖS FELTÉTELEKTŐL ELTÉRŐ RENDELKEZÉSE ESETÉN AZ ASSISTANCE BIZTOSÍTÁSI KÜLÖNÖS FELTÉTELEK AZ IRÁNYADÓK.
1. BIZTOSÍTOTT
A biztosított azonos a II. 1. pontban meghatározott biztosítottal.
2. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK (KÁRESEMÉNYEK)
A jelen Assistance biztosítás értelmé- ben biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselés helyén bekövetkező vészhelyzet. A biztosító szolgáltatá- sát megalapozó egyes vészhelyzetek
meghatározását az alább felsorolt biz- tosítási események, valamint a szolgál- tatásokról szóló 6. pont tartalmazza:
Vészhelyzetnek minősül az az ese- mény, mely a kockázatviselés helyén lévő ingatlan épületszerkezeteinek, épületberendezéseinek meghibáso- dása, vagy balesetszerűen – előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külső behatás miatt – bekövetkezett fizikai károsodása következtében sür- gős beavatkozást igényel a további károk és/vagy a balesetveszély meg- előzése érdekében, amennyiben az adott vészhelyzet a biztosító Assistance szolgáltatásával elhárítható.
Vészhelyzetnek minősülnek a fentieken túlmenően egyes tételesen meghatáro- zott élethelyzetek is, melyek előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul következnek be, és sürgős beavatkozást
igényelnek a kockázatviselés helyén bekövetkező esetleges károk, hátrányos következmények megelőzésében.
A biztosító telefonos ügyfélszolgálata dönt arról, hogy a biztosított által a biz- tosítási esemény bejelentésekor közölt információk és a jelen különös biztosítási feltételek alapján a bekövetkezett ese- mény vészhelyzetnek minősül-e.
3. BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK, KÖLTSÉGEK
Az Általános biztosítási feltételekben és a Vagyonbiztosítási különös feltételek- ben felsorolt kizárások az alábbiakkal egészülnek ki:
3.1. A biztosítás nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek hatósági engedély nélkül átalakított ingatlan esetében ezen átalakítással összefüg- gésben keletkeznek.
3.2. Nem terjed ki a biztosítás továbbá
• a vészhelyzet elhárítását követően esetlegesen felmerülő helyreállítási költségekre;
• a biztosított ingatlanban tartott ingó- ságokban bekövetkező károkra;
• arra a veszélyhelyzetre, melynek elhárítását a biztosított a jelen biz- tosítás kockázatviselési kezdetét megelőzően kötött más biztosítási szerződés alapján igényelheti.
4. A BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEKÖVETKEZTEKOR ÉS A BIZTOSÍTÓ, ILLETVE A SZOLGÁLTATÓ KÁRBEJELENTÉST KÖVETŐ INTÉZKEDÉSE
A biztosított köteles a biztosítási ese- ményt haladéktalanul, de legfeljebb a tudomásra jutástól számított 24 órán belül telefonon bejelenteni a biztosító 0-24 óráig hívható telefonos ügyfél- szolgálatán, a +36 (1/20/30/70)
000-0-000 telefonszámokon.
Az igénybe vehető szolgáltatások-
ról – a biztosítási feltételek alapján – a telefonos ügyfélszolgálat dönt.
Ha a biztosított(ak) a kárbejelentés alkal- mával még nem ismert körülmények miatt a későbbiekben további kapcso- lódó szolgáltatást igényel(nek), a telefo- nos ügyfélszolgálat engedélyét ehhez is kérni kell. A biztosító az Assistance bizto- sítás alapján nem téríti meg az előzetes bejelentés és jóváhagyás nélkül igénybe vett szolgáltatások költségét.
A szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosító szolgáltatásainak igénybevé- teléhez a következő információkat kell megadni:
• a kötvényen megjelölt kockázatvise- lési helyet,
• a biztosított elérhetőségét,
• a biztosítási esemény bekövetkezésé- nek időpontját,
• a biztosítási esemény leírását,
• az igényelt szolgáltatást,
• lakhatatlanná válás esetén a szállást igénylő személyek adatait (név, anyja neve, születési időpont, lakcím).
Téves információadás esetén a bizto- sító helyszínre érkező közreműködője a szolgáltatást megtagadhatja, ha a helyszíni körülmények nem egyeznek a kárbejelentésben foglaltakkal.
A téves információadásból eredő több- letköltség a biztosítottat terheli.
A biztosító jogosult ellenőrizni a kárbe- jelentésben foglaltakat és a szolgálta- tások igénybevételének indokoltságát.
Ha a bejelentett adatok alapján a biz- tosított jogosult a szolgáltatásra, annak megkezdéséről a szolgáltató SMS-ben, vagy telefonon értesíti a kárbejelentést követő 1 órán belül. Ha a szolgáltatás nyújtása bármely okból akadályba ütközik, akkor a szolgáltató telefonon megkeresi a biztosítottat.
Ha a szerződő és a biztosított nem azo- nos személy, a biztosítót nem terheli felelősség a biztosítottat ért azon hát- rányért, ami abból keletkezett, hogy a szerződőtől nem kapott tájékoztatást a szerződés alapján rá háruló kötelezett- ségekről és az őt megillető jogokról.
5. KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG
A felek a biztosítási esemény bejelenté- sekor megállapodhatnak a biztosított kárenyhítéssel kapcsolatos teendőiben.
A biztosított köteles a biztosítóval vagy az általa megbízott közreműködővel tör- tént egyeztetésnek megfelelően eljárni (pl. a szolgáltatót a biztosítási esemény
helyszínén megvárni, a bejutást biztosí- tani, vagy a lefoglalt szállást elfoglalni). Amennyiben ezen kötelezettségeit nem teljesíti, e mulasztás a Vagyonbiztosítás alapján is a kárenyhítési kötelezettség megszegésének minősül.
6. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS
A biztosító a biztosítási esemény hely- színére irányítja megbízott közreműkö- dőjét a vészhelyzet elhárítása céljából.
A biztosítási szolgáltatás a vészhelyzet elhárításához szükséges munkadíjra és kiszállási költségre terjed ki.
A biztosító a következő szolgáltatáso- kat – az Öko-szerviz szolgáltatás kivé- telével – káreseményenként az alábbi értékhatárokig nyújtja. Az Öko-szervíz szolgáltatás esetében az értékhatár a biztosítási időszakra vonatkozik.
Amennyiben közreműködő által vég- zett vészelhárítás költsége meghaladja az adott biztosítási eseményhez tar- tozó limit összegét, úgy az azon felüli összeg a biztosítottat xxxxxxx.
A közreműködő által kiállított kész- pénzes számlát a biztosított köteles kifizetni, melyet a biztosító utóbb visz- szafizet, amennyiben az a Vagyonbiz- tosítás alapján téríthető.
A biztosító/szolgáltató jogosult ellen- őrizni a szolgáltatás igénybevételéről kiállított bizonylatok, számlák tartal- mát és valódiságát.
6.1. A szolgáltatások és azok érték- határa
Vízvezeték szerelés
A kockázatviselés helyén lévő ingatlan víz-, csatorna, fűtési, hűtési és gőzveze- tékeinek, továbbá ezek tartozékainak, szerelvényeinek törése, repedése, kilyu- kadása, dugulása miatt bekövetkező vészhelyzet esetén a hiba helyének feltá- rása és a meghibásodás elhárítása.
A hőellátásnak a fűtéscső károsodása miatti szünetelése csak a fűtési időszak- ban minősül biztosítási eseménynek.
Szolgáltatás korlátozás/limit:
32 000 Ft/biztosítási esemény
Üvegezés
A kötvényen feltüntetett főépület külső nyílászáróinak bármely típusú üvege- zésében balesetszerűen bekövetkező vagy betöréses lopás illetve annak kísérlete következtében bekövetkező károsodása miatti vészhelyzet esetén a nyílászáró üvegezésének pótlása, vagy a nyílás átmeneti befedése.
Vészhelyzetnek minősül, ha a fenti okokból a külső hőmérséklet vagy a külső időjárási viszonyok közvetlenül veszélyeztetik az ingatlanban tartóz- kodók egészségét, az ott található ingóságokat, vagy a betört ablaküveg miatt fennáll az illetéktelen behatolás közvetlen veszélye.
Szolgáltatás korlátozás/limit:
22 000 Ft/biztosítási esemény
Tetőfedés
A kötvényen feltüntetett főépület tetőzetének balesetszerű károsodása, kilyukadása miatti vészhelyzet esetén a tető javítása vagy ideiglenes fedése.
Vészhelyzetnek minősül, ha a megsérült fedésen keresztül az épületbe bejutó csapadékvíz veszélyezteti a lakhatósá- got és a biztosított ingóságokat. A biz- tosító kizárólag a Vagyonbiztosításban biztosított főépület tulajdonosának tulajdonában álló tetőzet károsodása esetén nyújt Assistance szolgáltatást.
Szolgáltatás korlátozás/limit:
65 000 Ft/biztosítási esemény
Zárszerelés
A zár javítása vagy indokolt eset- ben cseréje abban az esetben, ha a
Vagyonbiztosításban biztosított főépü- let bejárati ajtó kulcsának elvesztése, eltörése vagy a zár megrongálódása (pl. betöréses lopás miatt) következ- tében a biztosított nem tud az ingat- lanba be- vagy onnan kijutni.
Szolgáltatás korlátozás/limit:
16 000 Ft/biztosítási esemény
Szálláshely szolgáltatás
Legfeljebb 3 éjszakára átmeneti szál- láshely nyújtása a biztosított részére, amennyiben a kötvényen feltüntetett biztosított főépület a Vagyonbiztosítás
5. pontjában felsorolt biztosítási ese- mények következtében vagy az épü- letszerkezetek súlyos károsodása miatt lakhatatlanná válik.
Szolgáltatás korlátozás/limit:
73 000 Ft/biztosítási esemény
Öko-szerviz
A biztosított tulajdonában álló, a Vagyonbiztosításban biztosított főépület
• fűtését és/vagy melegvíz ellátását szolgáló hőszivattyú, napkollektor és ezek rendszerelemeinek, illetve
• áramellátását biztosító napelem és ezek rendszerelemeinek
meghibásodása, megrongálódása ese- tén a helyszíni javítás megszervezése és térítése.
Szolgáltatás korlátozás/limit:
32 000 Ft/biztosítási időszak
Okmány- és bankkártya védelem A biztosított személyes okmányainak (személyi igazolvány, lakcímkártya, útlevél, jogosítvány, TAJ-kártya, adó-
kártya) pótlása (újraigénylése) kapcsán felmerülő költségek, valamint bank- és hitelkártyái letiltási díjának térítése
a biztosított által benyújtott számla alapján, amennyiben a fenti okmányok, illetve bank- vagy hitelkártyák a jelen Assistance biztosításban meghatározott vészhelyzetnek minősülő biztosítási ese- mények miatt használhatatlanná válnak.
Szolgáltatás korlátozás/limit:
9 500 Ft/biztosítási esemény
6.2. A vészhelyzet elhárítását követően esetlegesen felmerülő helyreállítási költségeket a Vagyonbiztosítás különös feltételei szerint téríti meg a biztosító.
A közreműködő készpénzes számlát állít ki,
a) a felmerült többletköltségről, ha a vészhelyzet elhárítási költségek meghaladják az egyes Assistance
biztosítási eseményekre meghatá- rozott értékhatárt,
b) a felmerült többletköltségről, ha a közreműködővel olyan munkát is elvégeztet a biztosított, amelyre a biztosítási fedezet nem terjed ki,
c) az elvégzett munka költségéről, ha a helyszíni szemle alapján a vész- helyzet nem állapítható meg, és a biztosított ennek közlését követően is kéri a szolgáltatást.
7. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSE
Amennyiben a biztosított által igényelt szolgáltatást gátló helyi körülmények miatt a biztosító/szolgáltató nem tudja a megbízott közreműködővel a vészhely- zetet elhárítani, a biztosított és a biztosító telefonos egyeztetése során engedé- lyezett külső közreműködők költségét a biztosított köteles kiegyenlíteni, majd a külső közreműködő által kiállított tételes számlát és a kifizetés igazolását a bizto- sító/szolgáltató részére megküldeni.
Figyelem!
A biztosító előzetes hozzájárulásával igénybe vett szolgáltatások költsé- geit igazoló dokumentumo(ka)t, vagy azok másolatát a biztosított köteles megőrizni abban az esetben, ha azok
olyan szolgáltatáshoz kapcsolódnak, amely költségeinek megtérítését a biz- tosítótól kéri.
A biztosított valamennyi dokumentum eredeti példányát a szolgáltatótól telefonon kapott kárszámmal ellátott, lezárt borítékban köteles eljuttatni a szolgáltató alábbi címére:
AWP P&C S.A., Niderlassung für Österreich
Magyarországi Fióktelepe,
0000 Xxxxxxx, Xxxxxxxxx xx 000. ORCO Business Park, B. ép. 4. em.
Amennyiben a biztosított költségei megtérítését kéri a biztosítótól, úgy az általa megküldött eredeti dokumen- tumokkal együtt köteles bejelenteni azt a bankszámlaszámot is, amelyre a biztosító pénzbeli szolgáltatását kéri. A biztosító a szolgáltatás iránti
igény elbírálásához szükséges igazoló dokumentumok beérkezésétől számí- tott 30 napon belül teljesíti a költségek visszatérítését.
8 AZ ASSISTANCE SZOLGÁLTATÁS MEGHIÚSULÁSA
Az Assistance szolgáltatás meghiúsul, ha a vészhelyzet a biztosítóval vagy a szolgáltatóval való kapcsolatfelvételt, illetve a munkavégzést gátló rendkívüli körülmények (vis maior, illetve a szol- gáltatást nyújtón kívül álló okok) miatt sem saját, sem külső közreműködővel nem hárítható el.
V. BETÖRÉSVÉDELMI SZINTEK ÉS ÖSSZEGHATÁROK
JELEN FEJEZET TARTALMAZZA A MECHANIKAI ÉS
AZ ELEKTRONIKAI VAGYONVÉDELMI RENDSZEREK ELEMEIT VÉDETTSÉGI SZINTENKÉNT, AZ ÉRTÉKŐRZŐ VAGYONKATEGÓRIA
TÁROLÁSI SZABÁLYAIT ÉS AZ ÖSSZEGHATÁROKAT.
BETÖRÉSVÉDELMI SZINTEK
A. MECHANIKAI VÉDETTSÉGI SZINTEK
1. védettségi szint:
Megfelel az 1. védettségi szintnek az a lezárt helyiség, amelyet határoló- szerkezetei (tető is) a jogosulatlan idegen személyek behatolásától és az elmozdítástól egyaránt megóvnak.
2. védettségi szint
• Falazatok, födémek, tetőszerke- zetek: a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek határolószerkezeteinek szilárdsága egyenértékű a 6 cm vastag tömör, kis- méretű téglából készült falazatéval.
• Ablakok, erkélyajtók (teraszajtók), kitekintők, felül- és oldalvilágítók: az összes üvegezett felület nyílászá- rónként legalább 5 mm vastag, vagy ha ennél vékonyabbak, akkor az üveget vagyonvédelmi fóliával kell ellátni a belső oldalon.
• Bejárati ajtók, garázsajtók: zárá- sukat 2 db biztonsági zár vagy 1 db törés ellen védetten szerelt bizton- sági zár végzi. A kétszárnyú bejárati ajtók és erkélyajtók reteszeit retesz- húzás elleni védelemmel kell ellátni.
Megfelelnek a 2. védettségi szint elő- írásainak az alábbiak is:
• a legalább 6 cm vastagságú, két vagy több rétegű szendvicsszerkezet,
• az üvegtéglával vagy kopolitüveggel kialakított határolófelület,
• az elektromos nyitású, elektronikus vezérlésű garázsajtó, ha más mecha- nikai védelemmel nincsen felszerelve,
• továbbá az MSZ EN 356:2000 szab- vány szerinti P1A jelölésű biztonsági üvegek.
3. védettségi szint
• Falazatok, födémek, tetőszerke- zetek: a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek határolószerkezeteinek szilárdsága egyenértékű a 12 cm vastag tömör, kisméretű téglából készült falazaté- val.
• Ablakok, erkélyajtók (teraszajtók), kitekintők, felül- és oldalvilágítók: az összes üvegezett felület nyílászá- rónként legalább 5 mm vastag.
Ha valamely nyílászáró alsó éle a jár- daszinttől
– 3 méternél alacsonyabban van,
– 3 méternél magasabban van, de valamely melléképület, épületrész, építmény vagy beépített eszköz (pl. tűzlétra) megkönnyíti a bejutást,
akkor üvegfelületét vagyonvédelmi fóliával kell ellátni a belső oldalon.
Az ablakok tok és keretszerkezetének támadhatóság, illetve ellenállás tekin- tetében erősebbnek – de legalább egyenértékűnek – kell lenni az üveg- szerkezet ellenállóképességével.
• Bejárati ajtók, garázsajtók:
– fém- vagy legalább 25 mm vastag tömör keményfa szilárdságával megegyező faszerkezetű,
– fa tokozat esetén a zár reteszvasak fogadását megerősített, a falszer- kezethez legalább 3 ponton rögzí- tett ellenlemez biztosítja,
– kiemelés, valamint befeszítés ellen védett.
Az ajtók zárását
• 2 db egymástól min. 30 cm-re elhe- lyezett, törésvédetten szerelt bizton- sági zár, vagy
• 1 db hevederzár és legalább 1 db, tőle min. 30 cm-re, törésvédetten sze- relt biztonsági zár végzi.
A törés elleni védelmet nehézfémből készült zárcímerrel, szintezőfémmel vagy rozettával kell biztosítani, és a törésvédetten szerelt biztonsági zár reteszelési mélységének legalább 14 mm-nek kell lennie.
Bevésőzár alkalmazása esetén a fa ajtólap külső oldala a zárszekrény hosszanti tengelyében kívülről olyan fémlemezzel van megerősítve, amely roncsolás nélkül nem szerelhető le, és magassága legalább kétszerese a zár- szekrény magasságának.
Az ajtólap és a tok közötti záráspon- tosság oldalanként maximum 4 mm, keményfa szerkezet esetén maximum
6 mm. Az ajtólap és a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja.
Az ajtólapokat minimum 3 db dió- pánttal – vagy ezzel egyenértékű szilárdságú, egyedi kialakítású forgó- pánttal – rögzítették a tokhoz.
A kétszárnyú bejárati ajtók és erkélyaj- tók reteszeit reteszhúzás elleni védelem- mel kell ellátni. Megfelel a 3. védettségi szint előírásainak a legalább 12 cm vastagságú, három vagy több rétegű szendvicsszerkezet is. A 3. védettségi szint elemeként elfogadhatók olyan nyí- lászárók is, amelyekre a Mabisz „részle- ges mechanikai védelem alkotóeleme” ajánlást (régebben minősítést) adott.
A 3. védettségi szint előírásainak meg- felelnek a Mabisz által ajánlott MSZ EN 356:2000 szabvány szerinti P2A (A1-es) és P3A (A2-es) biztonsági üvegek.
4. védettségi szint
• Falazatok, födémek, tetőszerke- zetek: a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek határolószerkezeteinek szilárdsága egyenértékű a 38 cm vastag tömör, kisméretű téglából készült falazatéval.
• Ablakok, erkélyajtók (teraszajtók), kitekintők, felül- és oldalvilágítók: az összes üvegezett felület nyílászá- rónként legalább 6 mm vastag.
Ha a nyílászáró alsó éle a járdaszinttől
• 3 méternél alacsonyabban van, vagy
• 3 méternél magasabban van, de valamely melléképület, épületrész, építmény vagy beépített eszköz (pl. tűzlétra) megkönnyíti a bejutást, akkor a következő műszaki-technikai feltéte- leknek kell maradéktalanul megfelelni:
– az ablakok, erkélyajtók, kitekintők, felül- és oldalvilágítók teljes felü- letét minimum 12 mm átmérőjű köracélból készült és maximum
100x300 mm-es osztású – vagy más műszaki megoldású, de az előbbivel megegyező szilárd- ságú – rácsozattal kell védeni, amely kívülről roncsolás nélkül nem szerelhető le,
– a rácsot a sarkainál – 300 mm-nél nagyobb oldalhosszúság eseté- ben egymástól legfeljebb 300 mm távolságra is – átmenőcsavarral kell rögzíteni a falba vagy a nyílás- záró keretéhez olyan módon, hogy kívülről csak roncsolással legyen eltávolítható,
– falba rögzítés esetén a falazókörmök keresztmetszetének legalább azo- nosnak kell lennie a rács anyagának keresztmetszetével. A minimális beépítési (rögzítési) mélység tégla- falban 150 mm, betonban 100 mm.
– A rács helyettesítésére megfe- lelnek az áttörésbiztos, réte- gelt – minimum P6B fokozatú
(B1-es) – biztonsági üvegek vagy a velük azonos védettséget nyújtó, a Mabisz által teljes körű mechanikai védelem alkotóelemeként ajánlott (régebben minősített) üvegszer- kezetek. A rács helyettesítésére alkalmas üveg csak olyan keretbe helyezhető el, amely a Mabisztól
„teljes körű mechanikai védelem alkotóeleme” ajánlást (régebben minősítést) kapott.
– Az ablakok tok és keretszerke- zetének támadhatóság, illetve ellenállás tekintetében erősebb- nek – de legalább egyenértékű- nek – kell lenni az üvegszerkezet ellenállóképességével.
– Bejárati ajtók, garázsajtók: a Mabisz által teljes körű mechanikai védelem alkotóelemeként ajánlott (régebben minősített) szerkezetek.
Minősítés hiányában a bejárati ajtónak a következő műszaki-technikai feltéte- leknek kell maradéktalanul megfelelnie:
• az ajtólap fém- vagy legalább 40 mm vastagságú tömör keményfa szilárdságával megegyező faszerke- zetű. A fémszerkezetű ajtó lapja leg- alább 2 mm vastagságú vaslemezzel van borítva,
• fa tokozat esetén a zár reteszvasak fogadását megerősített, a falszerke- zethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemez biztosítja,
• az ajtólap kiemelés, befeszítés ellen védve van,
• az ajtólap és a tok közötti záráspon- tosság oldalanként maximum 2 mm, keményfa szerkezet esetén maximum 5 mm,
• az ajtólapokat minimum 3 db dió- pánttal – vagy ezzel egyenértékű szilárdságú, egyedi kialakítású forgó- pánttal – rögzítették a tokhoz,
• a zárszerkezet legalább 3 aktív és 1 passzív ponton biztosítja a zárást,
• a zárak reteszelési mélysége eléri a 18 mm-t,
• a zártest és a zárbetét fúrás, finom- nyitás és letörés ellen védve van,
• a kétszárnyú bejárati ajtók és erkély- ajtók reteszei reteszhúzás elleni védelemmel vannak ellátva,
• bevésőzár alkalmazása esetén a fa ajtólap külső oldala a zárszekrény hosszanti tengelyében kívülről olyan
fémlemezzel van megerősítve, amely roncsolás nélkül nem szerelhető le, és magassága legalább kétszerese a zárszekrény magasságának,
A 4. védettségi szint elemeként elfo- gadhatók olyan szerkezetek is, ame- lyekre a Mabisz „teljes körű mechanikai védelem alkotóeleme” ajánlást (régeb- ben minősítést) adott.
B. ELEKTRONIKAI JELZŐRENDSZER
A riasztóközpont a védett téren belül van elhelyezve, burkolata szabotázsvédett, min. 1 mm lágyacél vagy azzal egyenér- tékű szilárdságú anyagból készült.
Minden helyiségbe, amely határos a külvilággal, az illetéktelen személyek behatolását jelző elemek kombinációit kell telepíteni. A behatolást jelző elemek minimális kombinációi a következők:
• mozgásérzékelő (PIR) és nyitásérzé- kelő (reed), vagy
• mozgásérzékelő és akusztikus üveg- törés-érzékelő.
A behatolást jelző elemek kombiná- cióin túl az elektronikai jelzőrendszer- hez szükséges még legalább
• 1 db, célszerűen a kívülről legjobban látható helyre telepített, akkumuláto- ros hang-fény jelző, amelyet úgy kell elhelyezni, hogy külön mászóeszköz nélkül ne lehessen leszerelni,
• telefonos, illetve rádiós kezelőegy- ség(ek) vagy GSM/GPRS-kommuni-
• a riasztóközpont olyan távfelügye- lethez van csatlakoztatva, amelyik szerződésben vállalja az átjelzéstől számított max. 15 percen belüli kivo- nulást.
Ha a területen nincs saját kivonuló szolgálattal rendelkező távfelügyelet, a biztosító a rendőrséget közvetlenül (telefonon) értesítő távfelügyeletet is elfogadja.
Az elektronikai jelzőrendszer nem vehető figyelembe, ha csak termé- szetes személyt értesítő telefonos jelzéssel vagy távfelügyeleti csatla- kozás nélkül (csak helyi riasztásként) működik.
A fenti minimális kritériumokat meg- haladó elektronikai jelzőrendszer kiépítését egyedi elbírálás alapján, szolgáltatásnöveléssel veheti figye- lembe a biztosító.
AZ ÉRTÉKŐRZŐ VAGYONKATEGÓRIA TÁROLÁSI SZABÁLYAI
• A „Nemesfémek, drágakő, bélyeg, érme, pénzkészlet” vagyonkategória- részbe tartozó vagyontárgyak
1 000 000 Ft értékhatárig tetszőleges módon, az ezen értéket meghaladó vagyontárgyak csak a Mabisz által
a megfelelő értékhatárra6 ajánlott lemez- vagy páncélszekrényben tárolhatók.
• A „Műalkotások, szőrme, szőnyeg, gyűjtemény” vagyonkategória- részbe tartozó vagyontárgyak érték- határra tekintet nélkül tetszőleges módon tárolhatók.
A páncélszekrényekre vonatkozó elő- írások:
A lemez- vagy páncélszekrényt a Mabisz előírásai szerint kell telepíteni.
ÖSSZEGHATÁROK ÉS SZOLGÁLTATÁS BETÖRÉSES LOPÁSSAL OKOZOTT KÁROK ESETÉN
A betöréses lopással okozott és bizto- sítási eseménynek minősülő károkat a biztosító káreseményenként
• a káridőponti védettségi szinttől függő szolgáltatási limitösszegen belül,
• a károsodott vagyoncsoportra, illetve a vagyoncsoporton belüli vagyonkategória részekre vonatkozó részlimitösszegig téríti meg a kötvé- nyen feltüntetett biztosítási összeg erejéig.
A káridőponti védettségtől függő szol- gáltatási limitösszegek a Vagyonbiz- tosítási különös feltételek 6.C. pontja alatt találhatók.
kátorral ellátott riasztóközpont,
6 Az értékhatárok A-G fokozat között megduplázódnak, ha az értéktárolót fúrás- és nyitásérzékelővel látják el és bekötik az elektronikai jelzőrendszerbe.
Általános záradékok | |
V00 | A szerződés az általános feltételek alapján jött létre. |
VIR | Az ajánlat felvétele nem a kockázatviselés helyén történt. |
VAC | Akciós biztosítási szerződés. |
VKI | A szerződő nyilatkozata alapján a Háztartási ingóságok vagyonkategória tekintetében nem minősül(nek) kockázatviselési helynek a melléképület(ek) és a tároló(k). |
Kockázatelbírálás alapján alkalmazható záradékok | |
VBE | A jelen otthonbiztosítási szerződés az ajánlat mellékletét képező egyedi záradékkal jött létre, mely a betöréseslopás-kockázatra a szerződési feltételekben meghatározottól eltérő szolgáltatási limiteket tartalmaz. |
VEG | A jelen otthonbiztosítási szerződés az ajánlat mellékletét képező egyedi záradékkal jött létre. |
VI. SZERZŐDÉSES ZÁRADÉKOK
Engedményezésre, zálogjog bejegyzésre vonatkozó záradékok | |
VJE | Az engedményezés alapján az engedményes a biztosítottal, mint engedményezővel kötött szerződésben (illetve az engedményező csatolt nyilatkozatában) foglalt módon és mértékben jogosult a biztosító szolgáltatására. |
VJZ | A biztosított ingatlant jelzálogjog terheli. |
ZLG | A biztosított Zálogkötelezetti nyilatkozatában foglaltak szerint a vagyonbiztosítási szerződés alapján a biztosítási összegen/ biztosítási szolgáltatáson a nyilatkozatban megjelölt zálogjogosult hitelintézetet – a biztosított vagyontárgyra megkötött hitel- és zálogszerződésre tekintettel – a Ptk 5:104. § alapján törvényi zálogjog illeti meg. |
Az Ön Allianz Otthonom lakásbiztosítási szerződéséhez kapcsolódó záradékokat az ajánlat és a kötvény tartalmazza, melyek az alábbiak lehetnek:
Általános záradékok | |
EMA | A biztosító a vonatkozó jogszabályok alapján, az Allianz általános szerződési feltételének megfelelően, a biztosítási szerződés megkötésével, kezelésével és esetleges megszüntetésével, szolgáltatási igénnyel kapcsolatos dokumentumokat, tájékoztatást vagy nyilatkozatot (beleértve különösen a indexértesítő levél, kötvény, számla/számviteli bizonylat megküldését) elektronikus úton (e-mail-ben), fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva küldi. A biztosító nem vállal felelősséget a szerződő levelezési szolgáltatójánál felmerülő hibákért, rendellenes működésért, illetve a szerződő személyes fiókjának beállításai miatt felmerülő problémákért. |
DJT | A szerződés díjfizetése Díjnet rendszeren keresztül történik. |
HUI | A biztosító az Allianz általános szerződési feltételének megfelelően a biztosítási szerződés megkötésével, kezelésével és esetleges megszüntetésével, szolgáltatási igénnyel kapcsolatos dokumentumokat, tájékoztatást, vagy nyilatkozatot postai úton küldi meg a szerződő részére. |
TMK | A biztosítási szerződésre a szerződő által választott időtartamú tartamkedvezmény vonatkozik. A tartamkedvezmény részletes szabályai az Általános Szerződési Feltételekben találhatók. |
KPK | Közbeszerzési pályázat keretében megnyert szerződés. |
TMK ZÁRADÉK
Tartamkedvezmény az Allianz Ottho- nom lakásbiztosítás szerződéshez
1. A tartamkedvezmény
A szerződő a tartamkedvezmény kere- tében vállalja, hogy az Allianz Ottho- nom lakásbiztosítás szerződés az általa választott időtartamon belül (3, 4 vagy 5 évig) nem szűnik meg szerződő általi felmondás vagy díjnemfizetés miatt, míg a biztosító ugyanezen tartamked- vezmény keretében a szerződés díjából a szerződő által vállalt időtartamtól függő kedvezményt nyújt.
A szerződő a tartamkedvezményt az Allianz Otthonom lakásbiztosítás
szerződés megkötésével egyidejűleg, vagy a már hatályos Allianz Xxxxxxxx xxxxxxxxxxxxxxx szerződésére vonatko- zóan is választhatja.
2. Tartamkedvezmény periódus
A tartamkedvezmény periódus a szer- ződő által választott 3, 4 vagy 5 éves időszakot jelenti.
A szerződő által választott tartamked- vezmény periódust a kötvény tartal- mazza.
3. A tartamkedvezmény kezdete
3.1. Az Allianz Otthonom lakásbizto- sítás szerződés megkötésekor válasz- tott tartamkedvezmény esetén a
tartamkedvezmény kezdete egybeesik a kockázatviselés kezdetével.
3.2. A már hatályos Allianz Otthonom lakásbiztosítás szerződéshez utólag választott tartamkedvezmény esetén a tartamkedvezmény kezdete a szerződő által megjelölt jövőbeni időpont lehet, mely időpont nem lehet későbbi, mint az Allianz Otthonom lakásbiztosítás biztosítási szerződésnek a tartamked- vezmény választást követő biztosítási évfordulója. Amennyiben a szerződő nem jelöl meg ilyen időpontot, úgy
a tartamkedvezmény az azt követő napon kezdődik, amikor a tartamked- vezmény igénylés a biztosítóhoz beér- kezik.
3.3. A tartamkedvezmény kezdetét a kötvény tartalmazza.
4. A tartamkedvezmény vége
4.1. A tartamkedvezmény véget ér a tartamkedvezmény periódus lejár- tával. A tartamkedvezmény vége minden esetben egybeesik az Allianz Otthonom lakásbiztosítás biztosítási szerződés biztosítási évfordulójával.
4.2. A biztosító a tartamkedvezmény végét a szerződő által választott tar- tamkedvezmény periódus alapján határozza meg.
4.2.1. Amennyiben a szerződő által a szerződéskötéssel egyidejűleg válasz- tott tartamkedvezmény kezdete egy- beesik a biztosítási évfordulóval, úgy
a tartamkedvezmény vége az a biz- tosítási évforduló lesz, amelyen a tar- tamkedvezmény kezdetétől számított tartamkedvezmény periódus letelik.
4.2.2. Amennyiben az Allianz Otthonom lakásbiztosítás szerződés kötésével egyidejűleg választott tar- tamkedvezmény esetén a szerződő által választott tartamkedvezmény kezdete nem esik egybe a biztosítási évfordulóval, úgy a tartamkedvezmény vége az a biztosítási évforduló lesz, amelyen a tartamkedvezmény kezde- tét követő első biztosítási évforduló napjától számított tartamkedvezmény periódus letelik.
4.2.3. Amennyiben a már hatályos Allianz Otthonom lakásbiztosítás szer- ződéshez utólag választott tartam- kedvezmény esetén a szerződő által választott tartamkedvezmény kezdete nem esik egybe a biztosítási évfordu- lóval, úgy a tartamkedvezmény vége az a biztosítási évforduló lesz, amelyen a 3, 4 vagy 5 éves tartamkedvezmény periódus esetén a tartamkedvezmény kezdetét megelőző biztosítási évfordu- lótól számított periódus letelik.
4.3. A tartamkedvezmény végét a köt- vény tartalmazza.
5. A tartamkedvezmény megújulása
A tartamkedvezmény a választott tartamkedvezmény periódus lejáratát követően változatlan feltételekkel, így azonos tartamkedvezmény periódussal
és azonos mértékű kedvezménnyel automatikusan megújul, amennyiben a szerződő
• nem kezdeményezi a tartamked- vezmény periódus időtartamának megváltoztatását a jelen záradék 6. pontja szerint, vagy
• nem kéri a tartamkedvezmény meg- szüntetését a jelen záradék 7. pontja szerint.
6. A tartamkedvezmény periódus időtartamának megváltoztatása
A szerződő a tartamkedvezmény periódus időtartamának megváltoz- tatására irányuló szándékát a tartam- kedvezmény periódusának lejárta előtt legkésőbb 30 nappal közölheti a biztosítóval, mely esetben a lejáratot követően megújuló tartamkedvezmény periódusa és a kapcsolódó tartam- kedvezmény mértéke a szerződő által választottak szerint módosul. A szer-
ződő a módosítás hatályba lépésétől kezdődően a biztosítás díját a módosí- tott tartamkedvezmény szerint köteles megfizetni.
7. Tartamkedvezmény megszüntetése a szerződés megszüntetése nélkül
A szerződő a tartamkedvezmény megszüntetésére irányuló szándékát a tartamkedvezmény periódusának lejárta előtt legkésőbb 30 nappal közölheti a biztosítóval, mely esetben
a tartamkedvezmény az adott tartam- kedvezmény periódus utolsó napján, a
biztosítási évfordulóval megszűnik. Ezt követően a szerződő a tartamkedvez- mény nélkül számított biztosítási díjat köteles megfizetni.
8. A szerződés megszűnése a tartamkedvezmény alatt és ennek következményei
Amennyiben a szerződés a szerződő által választott tartamkedvezmény periódus lejárta előtt a szerződő általi felmondással, vagy díjnemfizetés miatt megszűnik, úgy a szerződő a biztosító által nyújtott tartamkedvezményt elve-
Ebben az esetben a szerződő a szer- ződés megszűnését követően köteles a biztosító által a megszűnt szerződésre tartamkedvezmény címén nyújtott díj- kedvezmény összegét a biztosító felhí- vására megfizetni.
A biztosító a visszakövetelt tartamked- vezmény összegét arra a biztosítási időszakra vonatkozó díjelőírásban érvényesíti, amely időszakon belül a szerződés megszűnt.
VII. BIZTOSÍTÁSI ALAPFOGALMAK
A
szíti.
ÁLTALÁNOS ÉPÜLETÜVEGEZÉS
Általános épületüvegezésnek minősül- nek az épületek, lakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek szerkeze- tileg beépített ajtóinak, ablakainak üvegfelületei, valamint a folyosói, lép- csőházi, erkély- és lodzsa-üvegezése, továbbá a felsorolt üvegfelületeket, illetve üvegezést helyettesítő polikar- bonát felületei.
Nem minősül általános épületüvege- zésnek:
• a 8 mm vastagságot meghaladó síküveg,
• a 3 nm táblaméretet meghaladó üvegfelület, üvegezés, valamint vas- tagságuktól és méretüktől függetle- nül
• az üvegtetők, üvegfödémek, üveghá- zak, meleg- és hidegágyak, kiraka- tok, kirakatszekrények,
• a festett, csiszolt, savmaratott, homokfúvott, metszett, ólom vagy rézbetétes üvegek,
• név- és cégtáblák,
• a tükörfelületek,
• a törésvédő, fényvédő és vagyonvé- delmi fóliák,
• a biztonsági üvegek,
• a kopolitüvegek,
B
• az üvegezést rögzítő- és tartószerke- zetek, valamint elektromos berende- zések.
BALESETSZERŰ ESEMÉNY
E
Előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külső behatás miatt bekö- vetkező esemény.
EMS SKÁLA
Az Európai Szeizmológiai Bizottság javaslatára 1992 óta bevezetett skála (Európai Makroszeizmikus Skála), amely leírja a földrengés emberre és környezetére, azaz az épített és a ter- mészeti környezetre gyakorolt hatását.
E-TERMÉK
Elektronikus ügyintézésen alapuló Allianz Otthonom lakásbiztosítás szerződés.
A szerződés kizárólag az alábbi együt- tes feltételek fennállása esetén minősül e-terméknek:
• a díjfizetés módja bankkártya, banki átutalás, lehívás vagy ügyfélszámla, továbbá
• az elektronikus úton történő kom- munikáció érdekében a szerződőhöz kapcsolódó valós, az elektronikus értesítések fogadására alkalmas
e-mail cím, valamint valós, a szö- veges üzenetek (SMS) és a tele- fonhívások fogadására alkalmas mobiltelefonszám megadása.
Az e-termék fennállása alatt a fent meghatározott e-mail cím és mobiltele- fonszám módosítható, de nem törölhető.
ÉPÍTMÉNY
Építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként a kockázatvi- selési helyre szállított, rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terep- szint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoz- tatásával, beépítésével jön létre, és amelyekre a biztosító kockázatvise- lése – külön díj nélkül – az épületbizto- sítás megkötésével kiterjed.
ÉPÜLET
Jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezetei- vel helyiséget vagy ezek együttesét
zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevé- kenység, avagy rendszeres munkavég- zés, illetve tárolás céljából.
ÉPÜLETBERENDEZÉSEK, ÉPÜLETTARTOZÉ- KOK
Az épület vagy építmény rendeltetés- szerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szük- séges műszaki és technológiai beren- dezések, szerelvények.
Ide tartoznak különösen az alábbiak:
• az épülethez szilárdan rögzített, be- és hozzáépített elemek és berende- zések: térelválasztók, zászlótartók, hirdetést hordozó szerkezetek, előte- tők; padló- és falcsatornák (szerelőjá- ratok), rögzített padló-, fal-, födém és szegélyburkolatok; festés, mázolás, tapétázás, burkolatok; álmennyeze- tek, galériák; redőny, reluxa, spaletta, árnyékolószerkezetek az elektromos mozgatószerkezeteikkel együtt; elektronikus vezérlésű és/vagy működtetésű nyílászárók a vezérlő/ működtető berendezéseikkel együtt; villámhárító-rendszerek és tartozé- kaik/berendezéseik; lépcsők, létrák, hágcsók (külső használatúak is),
• beépített szekrények – rendeltetésük-
től és a beépítés idejétől függetlenül
–, amelyeket kifejezetten az adott helyre, méretre, adott feladat ellátá- sára építettek be, és amelyek károso- dás nélkül az eredeti helyükről nem mozdíthatók el, illetve eltávolítva elvesztik funkciójukat (pl. az ilyen kialakítású kamraszekrény, beépített
szekrény, beépített konyhabútor, gardróbszekrény stb.),
• az épület elektromos ellátására szol- gáló vezetékezés/villanyszerelés a hozzá tartozó mérőműszerekkel és a beépített fogyasztó-berendezések- kel együtt (pl. világítóberendezések; gépészetileg kémény- vagy szellő- zőrendszerbe bekötött szagelszívó, szellőző-, légtechnikai és klímaberen- dezések, beépített porszívó és tarto- zékai, bojler, vízmelegítő és szauna, központi szünetmentes tápegység;
• az épület gázellátására szolgáló vezetékezés/szerelés a hozzá tartozó mérőműszerekkel, nyo- máscsökkentőkkel és beépített fogyasztóberendezésekkel együtt (pl. kazánok, bojlerek, vízmelegítők és konvektorok);
• az épület hideg-, meleg-,
szenny- és csapadékvízellátását/ elvezetését, fűtését, valamint tűz- oltást szolgáló vezetékrendsze- rek a hozzájuk tartozó mérő- és
szabályozóberendezésekkel, szerel- vényekkel, szivattyúkkal; szűrő- és aprítóberendezésekkel és tarto- zékokkal; egészségügyi berende- zésekkel, WC-, fürdő-, zuhany- és mosdóberendezésekkel;
• felvonók, gépi működtetésű szintkü- lönbség áthidalók; kaputelefonok, csengők; szemétledobó berendezé- sek;
• riasztó- és megfigyelőrendszerek / központok, kamerák; falba épített értéktárolók mechanikai és elektroni- kai tűz- és vagyonvédelmi eszközök, berendezések.
Nem tartoznak ebbe a körbe az energia megtakarítást eredményező berendezések, felszerelések, így pél- dául az esővíz hasznosítást alkalmazó berendezések, napkollektorok, hőszi- vattyúk, napelemek, geotermikus kutak és berendezéseik, szélerőművek, illetve szélturbinák, éjszakai melegvíz előállítást végző berendezések, fűtés- optimalizálást segítő berendezések, rekuperátorok (hővisszanyerő szellőz- tető készülék), épületen kívüli egységei és vezetékei az épület határoló falaza- tán belüli csatlakozásig.
EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG (EGT) ORSZÁGAI
• az Európai Unió tagállamai: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh- ország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaor- szág, Görögország, Hollandia, Hor- vátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlová- kia, Szlovénia,
• az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam: Izland, Liechtenstein, Norvégia.
ÉRTÉKŐRZŐ VAGYONKATEGÓRIA
A „Nemesfémek, drágakő, bélyeg, érme, pénzkészlet” vagyonkategória- rész, valamint a „Műalkotások, szőrme, szőnyeg, gyűjtemény” vagyonkategó- ria-rész együttesen.
GÉPJÁRMŰ-TARTOZÉK
G HOBBIÁLLAT
LÉGIJÁRMŰ
L SZILÁRDFALÚ MEDENCE S
• a téli/nyári évszakkal ellentétes csere gumigarnitúra, valamint a hozzátar- tozó felnigarnitúra (gépjárművenként legfeljebb 1-1 készlet),
• a járműnek a közúti forgalomban való részvételéhez kötelezően előírt tartozékai,
• a biztonsági gyermekülés (gépjármű- venként legfeljebb 4 darab),
• a hólánc,
• a tetőcsomag- és síbox-tartó (gépjár- művenként legfeljebb 1-1 darab),
• a síléc- és snowboard-tartó (gépjár- művenként legfeljebb 2-2 darab) és
• a gépjárműre szerelhető kerékpár- tartó (gépjárművenként legfeljebb 4 kerékpár szállítására alkalmas kivi-
Minden olyan kedvtelésből tartott állat, amely nem minősül mezőgazdasági haszonállatnak, védett vagy veszélyes állatnak.
HOBBI-, SPORT- ÉS BARKÁCSESZKÖZÖK
A háztartás viteléhez nem szükséges, kedvtelési (nem jövedelemszerzési) célú ingóságok, különösen, de nem kizárólagosan sporteszközök, játékok, hangszerek, barkácsszerszámok és gépek, fotóoptikai eszközök (pl. táv- cső, fényképezőgépek, mikroszkópok), modellek és makettek, horgász- és vadászfelszerelések, akváriumok és kiegészítő berendezéseik, műszerek, kertápolási és mezőgazdasági kisgé-
Bármely szerkezet, amelynek légkör- ben maradása a levegővel olyan köl- csönhatásból ered, amely más, mint a földfelszinre ható légerők hatása.
MELLÉKÉPÜLET
Kiegészítő funkció(ka)t ellátó – nem életvitelszerű tartózkodást biztosító – a kockázatviselési helyen önállóan létesí- tett épület. Melléképületnek minősülnek azok a szilárd aljzattal és tetőzettel ren- delkező építmények is, amelyek alapte- rülete meghaladja az 5 négyzetmétert.
MINŐSÍTETT KERÉKPÁRZÁR
Minősített kerékpárzárként a biztosító a VdS A+ vagy B+; a Sold Secure Silver
Kizárólag a nem könnyűszerkezetű (pl.: műanyag, fémfalú) medence tekint- hető biztosítottnak, amely a biztosított ingatlan területén található és eltávolí- tása csak bontással lehetséges.
M
T
TŰZ ÉS ELEMI KÁROK
U
A Vagyonbiztosítási különös biztosítási feltételek 5.pontjában az Alapkárok és Természeti károk címek alatt felsorolt káresemények.
ÚSZÓLÉTESÍTMÉNY
V
Vízi közlekedésre, vízen való munkavég- zésre és azokkal összefüggő tevékeny- ség folytatására alkalmas úszóképes eszköz, szerkezet, berendezés.
telben).
HÁZIÁLLAT
pek, mobil jakuzzi, mobil infraszauna.
H HOZZÁTARTOZÓ
vagy Gold, illetve a minimum 2 csilla- gos ART besorolású zárakat fogadja el.
• VdS A+ vagy B+ besorolású zárak:
VÁLLALKOZÁS ESZKÖZEI VAGYONKATEGÓRIA
Hasznáért vagy más értékelt tulajdon- ságáért a ház körül tartott és alább felsorolt állatok:
Baromfi (liba, tyúk, kacsa, pulyka és gyöngytyúk), juh, kecske, sertés, szar- vasmarha, kutya, macska, ló.
HÁZTARTÁSI VAGYONKATEGÓRIA
A „Háztartási ingóságok” és a „Külön- leges ingóságok” vagyonkategória- részek együttesen.
HELYISÉG
A térnek minden oldalról épületszerke- zetekkel határolt része.
A közeli hozzátartozó, az élettárs és a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére és a testvér házastársa; az élettárs, bejegy- zett élettárs egyeneságbeli rokona.
K
KERÉKPÁR
Olyan, legalább kétkerekű jármű, ame- lyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti.
KÖZELI HOZZÁTARTOZÓ
A házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és
a neveltgyerek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, valamint a testvér.
a német VdS által – a németor- szági Kárbiztosítók Szövetsége, VdS (Köln) – minősített zárak.
• Sold Secure Silver vagy Gold besoro- lású zárak: az Egyesült Királyság füg- getlen egyesülete, a Master Locksmiths Association által bevizsgált és megfe- lelő kategóriába besorolt zárak.
• ART besorolású zárak: a Holland Minősítő Intézmény (Foundation ART) által legalább 2. kategóriás (**) – két csillaggal jelölt – ART besorolású, amely a kerékpár hosszabb tartózko- dás idejére történő magára hagyása esetén is biztosítani tudja a megfelelő védelmet. A vizsgálatok során ART** minősítést szerzett extra erős láncos lakat a kerékpárok, mopedek fokozott védelmére szolgál.
A vállalkozás tevékenységhez kapcso- lódó „Gépek, berendezések, felszerelé- sek” vagyonkategória-rész, valamint az
„Áruk, készletek, termékek” vagyonkate- gória-rész együttesen.
VÍZI JÁRMŰ
A jogszabály alapján nyilvántar- tásba vételre kötelezett, vízen való közlekedésre, szállításra, illetve más úszólétesítmény továbbítására szol-
gáló – úszómunkagépnek, úszóműnek és egyéb úszólétesítménynek nem minősülő – úszólétesítmény.
VAGYONVÉDELMI FOGALMAK
A
DOLOG ELLENI ERŐSZAK D
LEZÁRT HELYISÉG L pl. facsavar egy furaton keresztül a
AKTÍV ZÁRÁSI PONT
B
Aktív zárási pontnak számít az a záróelem, amelyet közvetlenül vagy áttételesen, de nyitózáró szerkezettel (kulccsal) lehet mozgatni.
BE- ÉS KIFESZÍTÉS ELLENI VÉDELEM
Olyan műszaki megoldás, amelyik hatásosan késlelteti, illetve megakadá- lyozza a nyílászáró külső oldal felőli be- vagy kifeszítését. Alapvető megoldás
a minél jobb záráspontosság, de meg- felelő pl. a keret és az ajtólap éleinek vasalása és a hevederzár is.
BIZTONSÁGI ÜVEGEK
Több üvegréteg közé helyezett vagyon- védelmi fólia egybeépítésével gyártott üvegszerkezetek, vagy egyéb olyan fényáteresztő anyagok, amelyeket
a rétegvastagságból, összetételből adódó tulajdonságaik miatt „átdo- bást gátló” (P1A, P2A, P3A, P4A, P5A),
illetve „áttörést gátló” (P6B, P7B, P8B) minősítéssel láttak el.
BIZTONSÁGI ZÁR
Biztonsági zárnak minősül a tartószer- kezetével együtt, a Mabisz által aján- lott (régebben minősített) biztonsági lakat, továbbá a minimum 5 csapos hengerzárral ellátott zárszerkezet,
a minimum 6 rotoros mágneszárral ellátott zárszerkezet, továbbá minden olyan lamellás zárszerkezet, amelyet a Mabisz „biztonsági zárnak” minősített. Mindegyiknek minimum 10 000 variá- ciós lehetőséggel kell rendelkeznie.
Az elvétel fizikai akadályának leküz- dését szolgáló, dologra irányuló ren- deltetésellenes ráhatás, különösen, de nem kizárólagosan: helyiségbe történő erőszakos behatolás, pl. ajtóbetörés, fal- vagy tetőbontás, ablakbetörés, az ablak kívülről történő benyomása.
E
ÉRTÉKTÁROLÓK BIZTOSÍTÓK SZÁMÁRA AJÁNLOTT ÉRTÉKHATÁRAI
F
Az egyes értéktároló kategóriák Mabisz által ajánlott kockázatvál- lalási értékhatárai a Mabisz hon- lapján (xxxx://xxx.xxxxxx.xx/xx/ biztonsagtechnika.html) érhetők el.
FINOMNYITÁS ELLENI VÉDELEM
Finomnyitás ellen akkor védett a zár, ha csak a rendeltetésszerű használa- tára szolgáló eszközzel lehet működ- tetni. Ilyen a két vagy több csapsoros, illetőleg a több különböző fizikai elven működő zárbetét.
FÚRÁS ELLENI VÉDELEM
K
Fúrás ellen védett az a zárszerkezet, zár- cilinder, amelyet a beépített vagy a fúrás ellen utólag felszerelt védelmi elemek miatt nem lehet megfúrni, illetve a zár- szerkezet fúrás esetén sem lesz nyitható.
KIEMELÉS ELLENI VÉDELEM
Az ajtóra eredetileg vagy utólag fel- szerelt olyan műszaki megoldás, amely kívülről történő támadás esetén meg- akadályozza a zárt ajtónak a zsanérról való leemelését.
A legalább 1. védettségi szintnek meg- felelő helyiség.
T
O
ÖNÁLLÓ ZÁRÁSI PONT
P
Önálló zárási pontnak csak az egymás- tól legalább 30 cm-re elhelyezkedő zárnyelvek (reteszvasak) tekinthetők.
PASSZÍV ZÁRÁSI PONT
R
Idetartoznak mindazok a zárást bizto- sító elemek, amelyek nem kulccsal hoz- hatók működésbe. A forgópántok és a passzív zárótüskék (a ki- és befeszítést gátlók) összesen egy passzív zárási pontnak tekintendők.
RETESZELÉSI MÉLYSÉG
A zárnyelvnek a fogadóelembe (vasalatba) való benyúlása, illetve a benyúlás mélysége.
RETESZHÚZÁS ELLENI VÉDELEM
A kétszárnyú ajtók rögzített szárnyai reteszhúzás ellen akkor vannak védve, ha a szárny reteszei (csúszó-, áthajtó vagy elfordítós rigli) ellenállnak a külső feszítést követő elmozdításnak. (Ilyen
reteszen át, vagy akár egy belülről beszorított és lecsavarozott ék a nem nyíló szárny alá stb.). Megfelel a retesz- húzás elleni védelemnek a billenőkaros szerkezet.
TÖRÉS ELLENI VÉDELEM
V
Z
Letörés ellen védett a hengerzárbetét, ha a külső oldalon (rácsajtók, üvegezett ajtók esetében – ahol a zárbetét belső oldala is hozzáférhető – a belső oldalon is) az ajtólap síkjából – vagy a kívülről csak roncsolással eltávolítható zárcímer, szintezőfém, rozetta stb. síkjából – nem nyúlik ki 2 mm-nél hosszabban.
VAGYONVÉDELMI FÓLIÁK
Mindazok a – szakcég által az üvegfelü- letek belső oldalára telepített – vagyon- védelmi (biztonsági) fóliák, amelyek az üveget annak összetörésekor egyben tartják.
ZÁRÁSPONTOSSÁG
Zárt állapotban az ajtó lapja és az ajtókeret oldalai közötti, mm-ben mért legnagyobb távolság.
Tisztelt Ügyfelünk! Engedje meg, hogy néhány hasznos gyakorlati tanácsot adjunk Önnek otthonbiztosítási szerződésével kapcsolatban. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az alábbiak | Kültérről (pl. utcáról, függőfolyosóról) könnyen megközelíthető nyílászáróit zárja be, ha nem tartózkodik a helyiségben! | Tartalékkulcsot soha ne hagyjon köny- nyen felfedezhető helyen, például a lábtörlő alatt, virágcserép alatt, vagy a lakás ajtaján lévő leveles szek- rényben! A betörők ezeken a helyeken keresik azt először. |
nem képezik az „Ügyfél-tájékoztató és Általános szerződési feltételek” részét. ÁLTALÁNOS TIPPEK LAKÁSA, HÁZA VÉDELMÉÉRT | Ha rendelkezik garázzsal vagy fészerrel, ezek ajtaját soha ne hagyja nyitva, különösen akkor ne, ha onnan belső ajtón keresztül be lehet jutni a házba is! Szerszámokat, létrát ne tárolja könnyen hozzáférhető helyen! | |
Ellenőrizze, hogy bejárati ajtaja elég erős és biztonságos csuklópánttal van-e ellátva. Szereljen fel rá biztonsági zárat! | ||
Új lakásba költözés esetén minden esetben cserélje ki a zárbetéteket! | Amennyiben értékes vagyontárgyakkal rendelkezik, érde- mes megfontolnia riasztóberendezés beszerzését. Ennek kültéri egységét min- denképp jól látható, járdaszinttől vagy egyéb tereptárgy- ról nem elérhető helyre szerelje fel! | Ne feledkezzen el arról sem, hogy időn- ként vizsgálja felül otthonbiztosítási szerződését, hiszen vagyontárgyainak köre bővülhet. |
Sose hagyja felügye- let nélkül működés- ben lévő háztartási készülékeit, a hasz- nálat befejeztével áramtalanítsa őket! |
HASZNOS TIPPEK
Érdemes minden nap figyelnie az időjárás jelentést! Remek portálok és alkalmazások érhetők el, amelyek külön figyelmeztetnek, ha közeleg vihar. | Rendszeresen, de legalább szélviharok után ellenőrizze a tetőburkolatok, tetőcserepek állapotát! Károsodás esetén, amennyiben nem elegendő az elcsúszott cserepek visszaigazítása, javasolt ideiglenes fóliázás készítése a sérült szakaszon, a további károk megelőzése érdekében. |
Mielőtt elindulna otthonról, minden- képpen győződjön meg róla, hogy nyí- lászáróit bezárta. Ne hagyja rögzítetlenül a teraszon vagy az erkélyen a köny- nyen mozdítható tárgyakat. Takarja le azokat, vagy vigye fedett helyre, ami- ket nem szeretne, hogy megázzanak. | |
Szintén érdemes a csatornákat, vízelvezetőket időnként kitisztítani, hogy az esővíz el tudjon folyni. | |
Zivatar idején célszerű az elektromos készülékek csatlakozóit kihúznia a konnektorból a villámlás okozta túlfeszültségből eredő károk megelőzése érdekében. | A saját telken levő fák elszáradt és/ vagy túlnőtt ágait rendszeresen vágja vissza, hiszen ezeket egy erősebb szélvihar könnyebben kidöntheti kárt okozva ezzel saját házában vagy más ingatlanában. |
TIPPEK, HA HOSSZABB IDŐRE ÜRESEN MARAD AZ INGATLAN
JÓTANÁCSOK, TIPPEK A VIHAROS HÓNAPOKRA
Ne tegye közhírré pl. a közösségi médiában, hogy nem tartózkodik otthon! | A teraszon vagy erkélyen ne hagyjon a szél által köny- nyedén mozdít- ható tárgyakat! |
Indulás előtt ellenőrizze, hogy az összes nyílászárót bezárta-e! Élesítse a riasztót! | Ahol lehetséges, áramtalanítson a lakásban! |
KÁR ESETÉN?
Ha káresemény történik, mi szeretnénk minél gyorsabban segíteni. Ebben a fejezetben arról talál információt, hogyan tudja a leggyorsabban bejelenteni a kárt, milyen határidőket kell betartania és hogyan tudja nyomon követni kárügyét.
Célunk, hogy az ügyintézés a lehető legkényelmesebb legyen az Ön számára.
MIT KELL TENNEM
MILYEN ADATOK SZÜKSÉGESEK A KÁRBEJELENTÉSHEZ?
• a biztosítási szerződés szerződés- száma,
• a károsult és a kapcsolattartóként megjelölt személy neve, címe és telefonszáma,
• a káresemény helye, időpontja és annak rövid leírása,
• a kár becsült összege, és
• a hatósági intézkedés megneve- zése – amennyiben volt ilyen.
Néhány határidőt nagyon fontos betartani annak érdekében, hogy az Allianz rendezni tudja a kárt.
A kárigényt a biztosítási esemény bekö- vetkezésétől számított 2 munkanapon, a baleset- és életbiztosítási eseményt
8 munkanapon belül be kell jelenteni. Emellett a kár ellenőrzése miatt a helyszínt a bejelentéstől számított 5. munkanapig változatlanul kell hagyni. Természetesen a kár enyhítésére lehe- tőség van, amennyiben ez az életmi- nőséget befolyásolja és a károsodás
HOGYAN TÖRTÉNIK MAJD A KÁR FELMÉRÉSE?
Több olyan káresemény is van, amely nem igényel helyszíni szemlét. Például kisebb értékű üvegkár. Emellett vannak olyan kisebb összegű károk, ahol a kényelmesebb és gyorsabb ügyintézés érdekében telefonos kárrendezésre is van lehetőség. Ilyen például a felhő- szakadás, jégverés, vagy a csőtörés
és a beázás. Fontos, hogy a telefonos kárrendezés esetén is sor kerülhet a helyszín utólagos ellenőrzésére és amennyiben ez nem egyezik meg a bejelentés során elhangzottakkal, az Allianz visszaigényelheti a kártérítés összegét. Ezért ebben az esetben
is – amennyiben lehetséges – készítsen fotót a kár helyszínéről.
Ha olyan káresemény történik, amely- nél szükséges a helyszíni szemle, annak részleteit az Allianz partnere előzete- sen egyezteti Önnel. A szemle során jegyzőkönyv készül, majd a kárszakértő kiszámítja a szolgáltatás összegét.
A legnagyobb elővigyázatosság ellenére is bekövetkezhetnek olyan események, amelyek károsíthatják értékeinket, vagyontárgyainkat.
A kár bekövetkezése után meg kell győződni arról, hogy életveszélybe került-e valaki, és amennyiben személyi sérülés történt elsőként a mentőket, szükség esetén a tűzoltókat és a rend- őrséget kell értesíteni, majd a kárt a biztosítónál is be kell jelenteni.
Utóbbit megteheti kényelmesen, sorban állás nélkül online, telefonon, de akár személyesen is az Allianz Ügyfélkapcso- lati Pontokban vagy a Takarék Kereske- delmi Bank bármelyik fiókjában.
Amennyiben vészhelyzeti szolgáltatása- inkra van szüksége, igényét haladékta- lanul, de legkésőbb az észlelést követő 24 órán belül telefonon jelezze az alábbi 0-24 óráig hívható telefonszámon:
+36 (1/20/30/70) 000-0-000
mértékének növekedését meggátolja. Csőtörés esetén például a vízszivárgást megszüntetheti, de ne falazza be a kibontott falrészt a szemléig.
Fontos, hogy a probléma enyhítése előtt – amennyiben van rá lehető- sége – készítsen fényképeket a hely- színről a kárszakértők munkájának megkönnyítése és a kárügy elbírálása érdekében.
Érdemes már a szerződéskötéskor körültekintően megválasztani a bizto- sítási fedezeteket annak érdekében, hogy biztonságban legyen a váratlan eseményektől, hiszen az Allianz kizáró- lag a szerződési feltételek szerinti biz- tosítási eseményekre tud téríteni.
Internetes felületünkön akár otthonról, sorban állás nélkül bejelentheti Allianz Otthonom lakásbiztosítási szerződésé- hez kapcsolódó kárügyeit.
A KÁRRENDEZÉS NYOMON KÖVETÉSE, AKTUÁLIS KÁRSTÁTUSZ
Lehetőség van bejelentett kára nyo- mon követésére, a xxx.xxxxxxx.xx oldalon, a Kárrendezés/Kárstátusz- Információkérés folyamatban levő kárról menüpontra kattintva. Az Online Kárstátuszlapra való belépéshez meg kell adnia biztosítási szerződésének számát, valamint a káreseménnyel kapcsolatos alapadatokat.
Online Kárstátuszlap felületünkön meg tudja tekinteni folyamatban lévő kár- ügyének aktuális állapotát, a szüksé- ges teendőket, valamint le tudja tölteni a kárral kapcsolatosan e-mailben vagy postai úton küldött értesítéseinket, tájé- koztató leveleinket.
HASZNOS INFORMÁCIÓK
KÁRBEJELENTÉSI LEHETŐSÉGEK:
Tűz, robbanás esetén értesítse a tűz- oltóságot!
Értesítse a veszélyben levőket! Tűzoltóság telefonszáma: 112 vagy 105
Online kárbejelentés: xxx.xxxxxxx.xx
Személyi sérülés, baleset esetén értesítse a mentőket!
Nyújtson elsősegélyt! Mentők telefonszáma: 112 vagy 104
Telefonos bejelentés:
Belföldről hívható telefonszám:
+36 (1/20/30/70) 000-0-000
Külföldről hívható telefonszám:
x00 (0) 000-0-000
Assistance biztosítás:
+36 (1/20/30/70) 000-0-000
(0-24 óráig)
Betöréses lopás, megkísérelt betöré- ses lopás, rablás, vandalizmus esetén értesítse a rendőrséget és tegyen feljelentést!
Rendőrség telefonszáma:
112 vagy 107
Személyes bejelentés Ügyfélkapcsolati pontjainkban, vagy Takarék Kereskedelmi Bank bárme- lyik fiókjában. Az Önhöz legközelebbi fiókról honlapunk talál tájékoztatást.
Ügyfélportál bejelentkezés Amennyiben regisztrált az Allianz Ügyfélportálunkon, kárát ezen a felületen is bejelentheti.
GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK
A gyakran ismételt kérdések az ügyfeleinket leginkább érdeklő információkat tartalmazzák, az alábbi összefoglalóinkból Ön is választ kaphat kérdéseire.
HOGYAN HATÁROZZAM MEG A BIZTOSÍTANI KÍVÁNT VAGYONTÁRGYAIM BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEGÉT?
A biztosítási összeget szinte minden esetben vagyoncsoportonként (vagyon- kategóriánként) kell meghatározni: például lakás, melléképület, háztartási ingóságok, értékőrző vagyontárgyak stb. A biztosítási összeget formailag minden esetben a szerződő határozza meg, a gyakorlatban azonban ehhez a biztosító segítséget nyújt. A legjellem- zőbb vagyoncsoportokra, mint ami- lyenek a különböző épületek, valamint a háztartási ingóságok, a biztosító az ingatlan hasznos alapterülete alapján javasol biztosítási összeget. Ilyenkor a javasolt biztosítási összeg meghatáro- zásához a biztosító egy átlagos egység- árat alkalmaz, ezért ügyeljen arra, hogy az ingatlan valós hasznos alapterüle- tével számoljon. Természetesen így is előfordulhat, hogy a javasolt biztosítási összeg Önnek nem felel meg, hiszen például az átlagosnál drágább, maga- sabb minőségű burkolatok, berende- zések jellemzik otthonát. A javasolt biztosítási összeget ezért lehetősége van módosítani.
Fontos, hogy a javasolt biztosítási összegtől lefelé csak bizonyos hatá- rokon belül térhet el, ezzel segíti a biztosító, hogy elkerülhesse az alul- biztosítottságot. Felfelé, magasabb biztosítási összegre szabadon módo- síthatja a javasolt értékeket, azonban az átlagnál jóval magasabb biztosítási összegek esetében a biztosító előírhat helyszíni szemlét, és az alapján dönt majd a kockázat vállalásáról.
Érdemes figyelni arra, hogy a biztosí- tani kívánt ingatlant, vagy ingóságot sose értékelje alul vagy felül. Mindig annak valós, újjáépítési, vagy – ingó- ságok esetében – beszerzési értékét adja meg, ezekhez viszonyítsa a java- solt biztosítási összegeket. A biztosító ugyanis kár esetén a reális értékek alapján állapítja meg a pótlás vagy helyreállítás értékét. Alulbiztosítás ese- tén kárt a biztosító csak olyan arány- ban téríti meg, ahogy a meghatározott biztosítási összeg a vagyontárgy új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költségeihez aránylik. Túlbiztosítottság esetén sem fizet a biz- tosító a károsultnak magasabb össze- get a vagyontárgy új állapotban való helyreállításának illetve beszerzésének költségénél.
MI A JELENTŐSÉGE OTTHONOM VÉDETTSÉGI SZINTJÉNEK?
A szerződési feltételek tartalmazzák a betörésvédelmi szintek, a vagyonvé- delmi fogalmak leírását, az értékőrző vagyontárgyak tárolási szabályait,
valamint a káridőponti védettségtől függő szolgáltatási limitösszegeket.
Fontos, hogy biztosítási esemény bekö- vetkeztekor a biztosító mindig a káridő- ponti védettségi szintet vizsgálja, mivel attól függően állapítja meg szolgálta- tását a feltételekben meghatározott szabályok alapján.
A BIZTOSÍTOTT INGATLAN BANKI HITELFEDEZETÜL SZOLGÁL.
MI A TEENDŐM?
Ingatlan vásárlásakor vagy felújításakor gyakran veszünk igénybe banki hitelt.
A hitelt nyújtó intézet (zálogjogosult) ilyen esetben – a hitel folyósítás feltétele- ként – ragaszkodik lakásbiztosítás meg- létéhez, és az elvárt fedezet legtöbbször a finanszírozott ingatlant veszélyeztető tűz és elemi károkra terjed ki.
A zálogjogot a hitelt felvevő biztosított, azaz a zálogkötelezett jelentheti be
a biztosítási szerződés megkötésekor (pl. lakás vásárlásakor), vagy utólag, a már megkötött otthonbiztosítási szer- ződésre vonatkozóan. Mindkét esetben zálogkötelezetti nyilatkozat szükséges, amely alapján a zálogjog rögzítésre kerül a biztosítási szerződésen és erről a biztosító igazolást állít ki.
Bejegyzett zálogjog módosításához vagy törléséhez a zálogjogosult hoz- zájáruló nyilatkozatára van szükség. A jelzáloggal rendelkező lakásbiztosí- tási szerződés megszűnéséről a bizto-
sító tájékoztatja a biztosítási szerződés
szerződőjét és a zálogjogosult hitelin- tézetet.
Egy lakásbiztosítási szerződésen több jelzálog is rögzíthető, a jelzálog rögzí- tésével egyidőben azonban a korábbi jelzálogjogosultakat a biztosító értesíti az új bejegyzésről.
MIÉRT TÉRHET EL AZ ÉVENTE FIZETENDŐ DÍJ AZ AJÁNLATOMON SZEREPLŐ DÍJTÓL?
Amennyiben Ön nem éves díjfizetést választott, a teljes évre vonatkozó díja a gyakoriság szerinti díjak összege lesz. A kerekítések miatt a gyakoriság szerint megbontott díjak összege eltérhet az éves díj összegétől.
Emellett a szerződéskötést követő első évben fizetendő díjat növelheti az első, tört időszakra vonatkozó díj is. Tört időszaki díjat abban az esetben kell fizetnie, amennyiben a szerződése koc- kázatviselési kezdete nem hónap else- jére esik. Ilyenkor a következő hónap
1-ig (a szerződés első évfordulójáig) egy időarányos díjat számolunk ki az éves díjból a tört időszak hossza alapján.
A szerződés fizetendő első díja az erre a töredék időszakra és az első
választott díjfizetési gyakoriság szerinti időszakra számított díj összege. Ha szerződése kockázatviselésének kez- dete bármely hónap 1-je, a fizetendő első díj összege megegyezik az első választott díjfizetési gyakoriság szerinti időszakra számított díjjal.
HOGYAN FIZETHETEM A SZERZŐDÉSEM DÍJÁT?
A szerződő határozza meg, hogy milyen fizetési móddal és gyakorisággal kívánja a biztosítási szerződés díját fizetni, ame- lyek igény esetén módosíthatók.
Az alábbi díjfizetési módok közül választhat:
• banki átutalás
• csoportos beszedési megbízás
• bankkártyás fizetés
• csekkes befizetés (elektronikus ter- mék esetén nem választható)
A választott díjfizetési módtól függet- lenül bankkártyával azonnal kifizetheti biztosítása díját a xxx.xxxxxxx.xx oldalon. Ehhez mindössze otthonbizto- sításának szerződésszámát és születési dátumát kell megadnia.
Hasznos tipp! A biztosítás kizárólag akkor tölti be funkcióját, ha a szerződés díjjal rendezett, vagyis ha Ön rendsze- resen és határidőre befizeti a biztosí- tási díjat.
Amennyiben a csekkes díjfizetési módot választotta, mindig a soron következő biztosítási időszak (hónap, negyedév, félév vagy év) időszak első napjáig kell befizetnie a díjat.
Amennyiben banki átutalással telje- sít, akkor is figyelemmel kell lennie a befizetési határidőre, illetve csoportos díjbeszedés esetén gondoskodnia kell
arról, hogy a díjlehívás napján legyen elegendő fedezet bankszámláján.
A biztosítási díj elmaradásának igen súlyos következményei lehetnek. A vonat- kozó jogszabályok alapján a biztosító által meghatározott póthatáridő letelté- vel megszűnik a szerződése és otthona, értékei fedezet nélkül maradhatnak.
MIT JELENT AZ ONLINE ÜGYINTÉZÉS? MILYEN ELŐNYEI VANNAK ENNEK A MÓDNAK?
Az egyik legkényelmesebb szerződés- kötési és ügyintézési mód az online csatorna.
Ha a szerződéskötéskor megadja
e-mailcímét és mobiltelefonszámát, elektronikus kommunikációban álla- podik meg a biztosítóval. Amennyiben ezekkel együtt ez elektronikus termék feltételeit is vállalja, azon túl, hogy plusz díjkedvezményben részesül, vál- lalja azt is, hogy a kárbejelentést vagy például az adatmódosítást is online intézi. Fontos továbbá, hogy a bizto- sítótól érkező lényeges információkat, dokumentumokat, például a kötvé- nyét vagy az indexálási értesítőt is az e-mailcímére fogja megkapni.
Ezért, ha megváltozik az e-mailcíme, értesítse erről a biztosítót is, hiszen így fog a továbbiakban is értesülni a szer- ződését érintő lényeges információkról.
Allianz Ügyfélportálunkon keresztül egyszerűen kezelheti lakásbiztosításá- val kapcsolatos ügyeit: megtekintheti és módosíthatja szerződésének adatait, letölthet szükséges dokumentumokat, igazolásokat, kárt jelenthet be. Az Ügy- félportál használatához regisztrációra van szükség, amelynek lépéseit és a használattal kapcsolatos információkat a xxx.xxxxxxx.xx oldal Ügyfélportál menüjében talál meg.
MIT JELENT AZ ÉRTÉKKÖVETÉS? VAN-E EZZEL KAPCSOLATBAN TENNIVALÓM?
Az Allianz minden évben az árszínvonal változásához igazítja a biztosítási szer- ződés biztosítási összegeit és biztosítási díját, ezzel biztosítja a fedezete érték- állóságát. Ez az évenkénti értékkövetés biztosítja azt, hogy még évek múltán
is kár esetén a vagyontárgy értékének megfelelő szolgáltatást nyújthassa a biztosító. Otthonbiztosításának évfor- dulója előtt 60 nappal kap tőlünk egy indexálási értesítőt, amely a következő egy éves időszakra vonatkozó biztosítási összegeket és díjakat tartalmazza.
Minden biztosítási évforduló előtt ellen- őrizze, hogy az indexálási értesítőben szereplő biztosítási összegek fedezik-e az ingatlanban bekövetkezett változá- sokat, vagy újonnan vásárolt értékeit, és ha szükséges, kérje szerződése módo- sítását. Az indexálási értesítő megtekin- tésekor ellenőrizze személyes adatait
is. Ha azokban bármi változás történt, kérjük, jelentse be az Allianznál.
MI A TEENDŐ, HA VÁLTOZTAK A SZERZŐDÉSBEN MEGADOTT ÉRTÉKEK (BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEGEK)?
Azt is fontos kiemelni, hogy az évenkénti indexálás nem biztos, hogy elegendő
a biztosított vagyontárgyak változása vagy értéknövekedése esetén. Nem- csak gyarapodhat a vagyon, hanem az ingatlan esetében értékemelkedést jelent egy nagyobb volumenű beruhá- zás is, mint például a hozzáépítés, tető-
tér beépítés, korszerűsítések, felújítások. Az is változást jelent, ha újabb műszaki cikkek, a korábbinál értékesebb bútorok kerülnek a háztartásba.
A kötés időpontjában még megfele- lőnek számító biztosítási szerződés is időközönként karbantartást igényel. Az Ön érdeke, hogy rendszeresen, leg- alább évente egyszer hasonlítsa össze a szerződésben szereplő biztosítási összegeket a meglévő vagyontárgyai értékével, és ha szükséges, akkor kez- deményezze a szerződés módosítását.
INGATLAN ADÁSVÉTELE
Amennyiben a Társaságunknál bizto- sított ingatlanát eladja, az adásvétel tényét jelentse a biztosítónak. Ebben az esetben a biztosítási érdek meg- szűnése miatt az érdekmúlás napjával megszüntetjük szerződését, míg az érdekmúlás napját követő időszakra előre megfizetett többletdíjat visszafi- zetjük Xxxxx.
Egy-egy ingatlan értékesítése gyakran együtt jár egy másik ingatlan megvá- sárlásával. Nagyon fontos, hogy az újonnan megszerzett tulajdon rögtön a tulajdonszerzés legelső napjától biz- tosított legyen, ezért lehetőség szerint még a birtokba vétel napját megelő- zően kössön biztosítási szerződést.
KÖTHETEK-E A LAKÁSBIZTOSÍTÁSOMHOZ BALESETBIZTOSÍTÁST ÉS ÉLETBIZTOSÍTÁST?
G YIK
Igen, a lakásbiztosításhoz kiegészítő biztosításként köthető Családi baleset- biztosítás, és életbiztosítás is. Ez meg- tehető a lakásbiztosítási szerződés megkötésével egyidejűleg vagy azt követően. A Kiegészítő biztosítások Ügyfél-tájékoztató és Általános szer- ződési feltételei külön nyomtatványon találhatók.
SEGÍTSEN,
HOGY JOBBAK LEHESSÜNK!
MINDIG ARRA TÖREKSZÜNK, HOGY NAGYSZERŰ ÜGYFÉLÉLMÉNYT NYÚJTSUNK. HA BÁRMILYEN ÉSZREVÉTELE VAGY KÉRDÉSE
VAN, KIEMELTEN FOGLALKOZUNK VELE. MEGVÁLASZOLJUK A LEHETŐ LEGRÖVIDEBB IDŐN BELÜL ÉS AZ ÖN ÁLTAL VÁLASZTOTT CSATORNÁN KERESZTÜL.
Kérjük, jelezze, ha bármilyen kérdése, kérése vagy megjegyzése van.
Ha a feltételekkel kapcsolatosan kérdése merülne fel, látogasson el weboldalunkra (xxx.xxxxxxx.xx), keresse biztosításközvetítőjét vagy ügyfélkapcsolati pontjainkat, illetve hívja telefonos ügyfél- szolgálatunkat a +36 (1/20/30/70) 421-1-421-es számon.
Allianz Contact Center
Contact Centerünk szakértő munkatársai mindig készséggel állnak rendelkezésére és minden szerződésével kapcsolatos kérdésében segítenek munkanapokon
8.00 és 18.00 óra – csütörtökön
8.00 és 20.00 óra – között:
Telefonszám:
+36 (1/20/30/70) 000-0-000
Allianz Assistance Szolgáltatás
Ha vészhelyzet esetén szüksége van segítségünkre, kérjük, a hívjon minket az alábbi elérhetőségeken a hét min- den napján, a nap 24 órájában: Belföldről:
+36 (1/20/30/70) 000-0-000
Külföldről: x00 (0) 000-0-000
Az alábbi információkra van szükségünk a Contact Center vagy az Allianz Assistance szolgáltatások igénybevételéhez:
• Név
• Elérhetőség
• Szerződésszám
• Kockázatviselési hely
• Az igényelt szolgáltatás
• A biztosítási esemény leírása és bekövetkezésének időpontja
• Lakhatatlanná válás esetén a szállást igénylő személyek adatai (név, anyja neve, születési időpont, lakcím)
AHE-12710/1
Ezután tájékoztatni fogjuk a követ- kező lépésekről, és végigkísérjük a teljes ügyintézés során.