ÖSSZKOCKÁZATÚ GÉPBIZTOSÍTÁS

ÖSSZKOCKÁZATÚ GÉPBIZTOSÍTÁS

KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS

ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

Tartalomjegyzék

ÖSSZKOCKÁZATÚ GÉPBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI 3

1. Biztosítási események 3

2. Biztosítható vagyontárgyak és költségek 6

3. A vagyontárgyak biztosítási értéke és értékelési módja 7

4. Kizárások 7

5. Biztosítási szolgáltatás, a biztosító teljesítése 9

6. Káreseménnyel kapcsolatos költségek térítése 10

KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEK 11

GOB 1 – A vagyontárgyak szállításának kiegészítő feltételei 11

GOB 2 – Hőnek, lángnak kitett vagyontárgyak kiegészítő feltételei 11

GOB 3 – Szállítószalagok kiegészítő feltételei 11

GOB 4 – Belső égésű motorokban bekövetkező robbanás fedezetének kiegészítő feltételei 11

GOB 5 – Szélerőművek biztosításának kiegészítő feltételei 12

GOB 6 – Felépítmények kiegészítő feltételei 12

GOB 7 – Kockázatviselési hely kiterjesztése egész Magyarországra 12

GOB 8 – Füst/korom és hő miatti károk biztosításának kiegészítő feltételei 12

GOB 9 – Gépek betöréses lopás és rablás biztosításának kiegészítő feltételei 12

GOB 10 – Munkagépek lopásfedezete kiegészítő biztosítás 13

GOB 11 – Vandalizmus által okozott károkra vonatkozó kiegészítő feltételek 14

GOB 12 – Speciális költségek biztosításának kiegészítő feltételei 14

GOB 13 – Dekontaminációs (mentesítési) költségek térítésének kiegészítő feltételei 14

GOB 14 – Tartalék biztosítási összeg (előgondoskodás) 15

Az OTP Csoport partnere

ÖSSZKOCKÁZATÚ GÉPBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

A Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) az Összkockázatú Gépbiztosítás Különös Feltételei rendelkezéseinek, valamint az azt kiegészí- tő feltételeknek és záradékoknak megfelelően biztosítási szolgáltatást tel- jesít a biztosítási szerződésben megnevezett biztosított részére.

A Vagyonbiztosítási Általános Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztató (to- vábbiakban VÁSZF) rendelkezéseit, az Összkockázatú Gépbiztosítás Külö- nös Feltételeiben és az ehhez kapcsolódó kiegészítő vagyonbiztosítási fel- tételekben és/vagy záradékokban foglalt rendelkezéseket együttesen kell alkalmazni.

Amennyiben az Összkockázatú Gépbiztosítás Különös Feltételei valamely kérdésben a VÁSZF rendelkezéseitől eltérnek, akkor

– amennyiben az eltérő rendelkezés együttesen alkalmazható a VÁSZF rendelkezéseivel, akkor az Összkockázatú Gépbiztosítás Különös Felté- teleit és a VÁSZF-et együttesen kell alkalmazni;

– amennyiben az Összkockázatú Gépbiztosítás Különös Feltételei és a VÁSZF eltérő rendelkezései egymást kizárják, az Összkockázatú Gépbiz- tosítás Különös Feltételeit kell alkalmazni.

Amennyiben a kiegészítő feltételek és/vagy záradékok valamely kérdésben az Összkockázatú Gépbiztosítás Különös Feltételeitől vagy a VÁSZF rendel- kezéseitől eltérnek, akkor

– amennyiben az eltérő rendelkezés együttesen alkalmazható az Összkoc- kázatú Gépbiztosítás Különös Feltételei, illetve a VÁSZF rendelkezéseivel, akkor az Összkockázatú Gépbiztosítás Különös Feltételeit, a VÁSZF-et, a kiegészítő feltételt és/vagy záradékot értelemszerűen együttesen kell al- kalmazni;

– amennyiben a kiegészítő feltétel és/vagy záradék, az Összkockázatú Gépbiztosítás Különös Feltételei, illetve a VÁSZF eltérő rendelkezései egymást kizárják, a kiegészítő feltétel és/vagy záradék rendelkezéseit kell alkalmazni.

1. Biztosítási események

1.1. Biztosítási esemény

Groupama Biztosító Zrt. – 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Xxxxxxxxxxxxxxx: 13806/1 – Hatályos 2019. március 1-jétől visszavonásig.

A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosítási esemény a biztosí- tott vagyontárgyaknak balesetszerűen – előre nem látható okból, véletle- nül, váratlanul – bekövetkező olyan közvetlen fizikai károsodása, továbbá belső és/vagy külső erőhatás – illetve elektronikus egységek esetén kizáró- lag külső erőhatás – miatt bekövetkező olyan törése, repedése, amely a va- gyontárgy rendeltetésszerű használata érdekében szükségessé teszi a káro- sodott vagyontárgy javítását, helyreállítását, illetőleg melynek kapcsán szükségessé válik a vagyontárgy pótlása, és amellyel kapcsolatban a bizto- sító szolgáltatási kötelezettségét nem zárta ki.

1.2. A biztosító jelen feltételek szerinti kockázatviselése kizárólag a bizto- sítási szerződésben megjelölt kockázatviselési helyen üzembe helyezett va- gyontárgyakra terjed ki, függetlenül attól, hogy a biztosítási esemény be- következésének időpontjában működtek vagy leállított állapotban voltak. A jelen feltételek szerint üzembe helyezettnek az a biztosított vagyontárgy minősül, amely az eredményes és dokumentált próbaüzem befejezését kö- vetően a gép gyártói leírásában meghatározott normál üzemi működésre alkalmas állapotban van.

1.3. A biztosító kockázatviselése az 1.2. pontban meghatározottakon túl- menően kiterjed a vagyontárgyak:

a. karbantartásának, átvizsgálásának, tisztításának és üzemhelyen belüli áthelyezésének időtartamára;

b. valamely biztosítási esemény miatt szükséges leállításának, szét- és összeszerelésének, valamint javításának időtartamára.

A biztosító kockázatviselése továbbra sem terjed ki a biztosított vagyontár- gyak telephelyén kívüli szállításának időtartama alatt bekövetkezett károk- ra. A jelen feltétel értelmezésében a szállítás időtartama a rakodás meg- kezdésétől a rendeltetési helyen történő lerakodás befejezéséig tart.

1.4. Fogalommeghatározások

A biztosító az alábbi fogalmakat egyéb megállapodások hiányában mindig az alábbi meghatározások szerinti jelentéstartalommal használja.

1.4.1. Tűz

Jelen feltételek szempontjából tűznek minősül az éghető anyagok fény- és hőhatással járó hirtelen oxidációja, azaz a lánggal történő égés, amennyi- ben keletkezését tekintve nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt elhagyja – és önerőből továbbterjedni képes.

A biztosító nem téríti meg:

a. a gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkö- lődés, szín- és alakváltozás, olvadás, biológiai égés, korró- zió, szag, vegyi folyamat formájában bekövetkező káro- kat, kivéve, ha ezek amiatt keletkeznek, mert az előző be- kezdésben meghatározott tűzesemények valamelyike be- következett;

b. a tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződésből származó károkat;

c. öngyulladás miatt az öngyulladt anyagban keletkezett károkat;

d. azokat a tűzkárokat, amelyek a biztosított vagyontárgyak- ban amiatt keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból (pl. főzés, füstölés, szárítás, pörkölés) hasz- nos tűznek vagy hőkezelésnek vetik alá, vagy füsthatás- nak teszik ki, ideértve mindazon vagyontárgyakat is, ame- lyekben vagy amelyeken keresztül hasznos tüzet, hőt vagy füstöt állítanak elő, közvetítenek vagy vezetnek tovább, valamint azt az esetet, ha a vagyontárgyak amiatt káro- sodnak, mert azokat tűztérbe dobták vagy azok tűztérbe estek;

e. a biztosított elektromos gépekben, készülékekben vagy be- rendezésekben az elektromos áram hatására – akár fényje- lenséggel, akár anélkül – keletkező, a fenti definíció szerint tűznek nem minősülő károkat (pl. alkatrészek vagy rend- szerek meghibásodása túláram, túlfeszültség, zárlati hatá- sok következtében, szigetelési hibákra, elégtelen érintke- zésre visszavezethető hibajelenségek, valamint mérő-, irá- nyító- és biztonsági berendezések meghibásodása);

f. a biztosított elektromos gépekben, készülékekben vagy berendezésekben az elektromos áram hatására keletkező tűzkárokat.

Abban az esetben, ha a c., d. és f. pontok szerinti okok miatt más biztosí- tott vagyontárgyak is meggyulladnak (átterjedő tűz), a biztosító az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat megtéríti.

1.4.2. Villámcsapáskár

Jelen feltételek szerint villámcsapás kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a becsapódó villám erő- és hőhatása okoz az épületekben tárolt vagy a szabadban tárolt vagyontárgyakban, illetve, ha az épületbe becsa- pódó villám az épületen belül elhelyezett biztosított vagyontárgyakban okoz kárt.

A biztosító nem téríti meg:

a. a biztosított elektromos gépekben, készülékekben és be- rendezésekben a villámcsapás miatti túlfeszültség vagy in- dukció által okozott károkat; amennyiben ezen okok miatt az előbbiekben felsorolt vagyontárgyakban tűz keletkezik, és az más vagyontárgyakra átterjed, a biztosító az átterje- dő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletke- zett károkat megtéríti;

b. a villámcsapás által okozott kárt, ha az a hatóságilag előírt villámhárító rendszer hiánya vagy a meglévő villámhárító rendszer karbantartásának elmulasztása miatt keletkezett.

1.4.3. Robbanás

Jelen feltételek tekintetében robbanás a gázok vagy gőzök terjeszkedési hajlandóságán alapuló, hirtelen bekövetkező erőmegnyilvánulás.

Egy tartály (kazán, csővezeték, szerelvény, kötőelem) esetében robbanás csak akkor áll fenn, ha falazata olyan mértékben reped szét, hogy a tar- tályon belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen egyenlítődik ki. Amennyi- ben egy tartály belsejében a robbanást kémiai reakció idézi elő, akkor a tar- tályban keletkező károkat a biztosító akkor is megtéríti, ha annak falazata nem reped szét.

A biztosító csak külön megállapodás esetén téríti meg a robbanóanyagok felrobbanása miatt bekövetkező károkat. A kockázatviselés helyén kívüli – nem a biztosított rendelkezése alá tartozó létesítményekben bekövetkező – robbanóanyag miatti robbanás által okozott károk térítésére csak akkor szükséges külön megállapodás, ha a biztosítottnak a szerződéskötéskor tu- domása volt, illetve tudomása kellett, hogy legyen a robbanóanyag létezé- séről vagy használatáról.

A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:

a. belső égésű motorok égésterében fellépő robbanások, va- lamint elektromos megszakítókban a már meglévő vagy keletkező gáznyomás miatt keletkeznek;

b. az üzemeléssel összefüggő mechanikus hatás (pl. vízlökés, centrifugális erő) következtében keletkeznek;

c. tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása miatt keletkeznek;

d. légi járművek okozta hangrobbanás miatt keletkeznek.

1.4.4. Személyzet által irányított légi járművek, azok részei- nek vagy rakományának ütközése vagy lezuhanása

Jelen feltételek alapján biztosítási eseménynek minősül a személyzet által irányított légi járművek, azok részeinek vagy rakományának ütközése vagy lezuhanása, valamint az ezen események miatti tűz vagy robbanás.

1.4.5. Árvíz

Biztosítási eseménynek tekinthető, ha az állandó vagy időszakos jellegű ter- mészetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azok- ba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak vízszintje az időjárási körül- mények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából gáttal védettnek, mentesítettnek minősített területen a koc- kázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

A biztosító nem téríti meg:

a. a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes vízügyi hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárokat, továbbá

b. a talajvíz által okozott károkat;

c. a belvíz által okozott károkat;

d. az árvízvédelmi töltés mentén a töltés tengelyétől számí- tott 100 méteren kívül jelentkező fakadóvíz és átszivárgás miatt keletkező elöntési károkat, beleértve az elsődleges és következményi károsodásokat is;

e. az árvízzel kapcsolatos azon költségeket, amelyeket a biz- tosított részére, mint árvízkárosultnak a különböző ható- ságok, szervezetek az árvízkárok helyreállításával kapcso- latban kifizetnek, illetve kifizethetnek, ha azt az árvízká- rosult igényli.

A biztosítási eseményre a biztosító a kockázatviselés kezde-

tének napjától számított 30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki. Előzetes fedezetvál- lalás esetén a 30 napos várakozási idő megnövekszik az elő- zetes fedezetvállalás időtartamával.

Nagyvízi meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legna- gyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.

Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület.

Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a meder- ből kilépő víz szabadon elöntheti.

Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő vagy vízzel telített ta- lajú területek, így különösen:

– a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a sza- bályozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak;

– a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített;

– a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, víz- mosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző;

– a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi me- dertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, ame- lyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.

Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített ár- vízvédelmi töltés épült.

Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadrendű árvízvédel- mi vízi létesítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesít- ménye, amely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja.

1.4.6. Viharkár

Viharkárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket legalább 20 m/s se- bességű szél nyomó- és szívóhatása, illetve a szél által sodort vagy kidön- tött tárgyaknak a biztosított vagyontárgyakkal történő ütközése okoz. Amennyiben ez a szélsebesség a kár helyszínére vonatkozóan nem igazol- ható, a biztosítottnak kell bizonyítania, hogy a kár csak vihar következté- ben keletkezhetett.

A biztosító nem téríti meg:

a. a szabadban tárolt vagyontárgyakban, valamint a helyük- ről elmozdítható vagyontárgyakban keletkezett károkat, kivéve, ha erre vonatkozóan külön megállapodás van ér- vényben;

b. a viharral együtt járó csapadék (esővíz, jég, hó) által az épületek külső vakolatában, burkolatában, festésében ke- letkezett károkat;

c. a csapadéknak a nyitott ablakon vagy más nyíláson törté- nő beáramlása miatti károkat, kivéve, ha ezek a nyílások a vihar következtében keletkeztek;

d. a tetőt, az épület falazatát vagy a függőleges vízelvezető rendszert ért fizikai károsodás nélküli elázás, beázás ká- rokat;

e. az épületek külső falain vagy a tetőn elhelyezett tárgyakban (pl. cégérek, védőtetők, antennák, napelemek), elektromos szabadvezetékekben, állványzatokban és bármilyen épület (építmény) üvegezésében keletkezett károkat, kivéve, ha erre vonatkozóan külön megállapodás van érvényben;

f. azokat a károkat, amelyek a tetőszerkezet karbantartásá- nak elmulasztása vagy annak hibás méretezése vagy kivi- telezése miatt következtek be;

g. az időjárási védelem céljából alkalmazott védőtetőkben,

ezek állványzatában, illetve bármilyen épület (építmény) üvegezésében keletkezett, illetve az ezeken keresztül be- áramló csapadék által okozott károkat;

h. teraszokon, kerthelyiségekben, közterületeken használt elektromos, elektronikai, hírközlési, informatikai felszere- lésekben és egyéb berendezési tárgyakban keletkezett ká- rokat;

i. a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt keletkezett károkat.

1.4.7. Felhőszakadás

A felhőszakadás akkor minősül biztosítási eseménynek, ha az Országos Me- teorológiai Szolgálat (OMSZ) által kiállított igazolás szerint a kockázatvise- lési helyen lehullott csapadék 1 naptári napon belül a 30 mm-t elérte, illet- ve meghaladta.

Felhőszakadás kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a felhő- szakadásból eredő, nagy mennyiségben összegyűlő vagy talajszinten áram- ló víz rombolással, elöntéssel – ideértve a természetes és a megfelelően ki- alakított mesterséges elvezető rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is – a biztosított vagyontárgyakban okoz.

A biztosító nem téríti meg:

a. a talajszint alatti helyiségekben a helyiség padozatától 15 cm-t el nem érő magasságban tárolt vagyontárgyakban keletkezett, víz által okozott károkat;

b. az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt kelet- kező károkat;

c. a felhőszakadás miatti árvíz, xxxxxx által okozott károkat;

d. a vízelvezető rendszer nem megfelelő kialakításából eredő károkat.

1.4.8. Jégverés

Biztosítási eseménynek minősül a jégszemek formájában lehulló csapadék által okozott törés vagy deformációs sérülés, amely következtében a va- gyontárgy nem vagy nem megfelelően tudja ellátni eredeti funkcióját.

A biztosító nem téríti meg:

a. az üvegezett felületekben keletkezett töréskárokat;

b. a jég által okozott kizárólag deformációs, horpadásos sé- rülések miatti károkat, amelyek mellett a vagyontárgy eredeti funkcióját továbbra is el tudja látni;

c. azokat a károkat, amelyek a tetőszerkezet karbantartásá- nak elmulasztása vagy annak hibás méretezése vagy kivi- telezése miatt következtek be.

1.4.9. Hónyomás

Biztosítási eseménynek minősül a nagy mennyiségben felgyülemlett hó sta- tikus nyomása, illetve annak lezúdulása miatt bekövetkező törés vagy de- formációs sérülés, amely következtében a vagyontárgy nem vagy nem megfelelően tudja ellátni eredeti funkcióját.

A biztosító nem téríti meg:

a. az üvegezett felületekben keletkezett károkat;

b. a hó által okozott kizárólag deformációs, horpadásos sérü- lések miatti károkat, amelyek mellett a vagyontárgy ere- deti funkcióját továbbra is el tudja látni;

c. azokat a károkat, amelyek a tetőszerkezet nem megfelelő méretezése, kivitelezése vagy karbantartásának elmulasz- tása miatt következtek be.

1.4.10. Földrengés

Biztosítási eseménynek minősül, ha a kockázatviselés helyén az EMS (Euró- pai Makroszeizmikus Skála) VI. fokozatát elérő vagy azt meghaladó föld- rengés okoz károsodást a biztosított vagyontárgyakban.

A biztosítási eseményre a biztosító a kockázatviselés kezde- tének napjától számított 30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki. Előzetes fedezetvál- lalás esetén a 30 napos várakozási idő megnövekszik az elő- zetes fedezetvállalás időtartamával.

A biztosító nem téríti meg:

a. a földrengés miatt keletkező árvíz (áradás) által okozott károkat;

b. a mesterséges úton létrehozott földrengések (például föld alatti robbantás) által okozott károkat.

1.4.11. Vezetékes vízkár

Vezetékes vízkárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a biztosított vagyontárgy elhelyezésére szolgáló épületeben, illetve telephelyen (ingatla- non) belüli víz-, ivóvíz-, szennyvíz- és csapadékvíz-vezetékek, a csatlakozó melegvízszolgáltató- és központi fűtés, klímaberendezések, tűzoltó- és tűzi víz ellátó rendszerek, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékok, szerelvé- nyek és készülékek törése (ideértve a korrózió miatti törést is), repedése és kilyukadása miatt kiáramló víz, illetve gőz a biztosított vagyontárgyakban okoz, ideértve, ha a kiáramlás elkerülhetetlen következményeként a bizto- sított vagyontárgyak megsemmisülnek vagy megrongálódnak.

A biztosító nem téríti meg:

a. a fakorhadási, gombásodási és penészesedési károkat;

b. a közvetett károkat, mint pl. vízhiány, vízveszteség, elma- radt haszon;

c. talajvíz, árvíz vagy más időjárási hatások miatt összegyűlt víz által okozott károkat;

d. a talajszint alatti helyiségekben a helyiség padozatától 15 cm-t el nem érő magasságban tárolt vagyontárgyakban keletkezett, víz által okozott károkat;

e. sprinkler berendezések és önálló tűzivíz- vagy oltóhálóza- tok csőtörése, illetve szabályszerű működése miatt kelet- kezett károkat;

f. a vezetékekhez csatlakozó berendezésekben és szerelvé- nyekben (csaptelepek, vízmérők, víztartályok, kazánok, fű- tőtestek, bojlerek, szabályozó és elzáró szerelvények) ke- letkezett károkat;

g. a gépek vezetékeinek – a víztelenítés elmulasztása miatti – fagykárait, illetve ezek következményi kárait;

h. az ipari, technológiai vezetékekben vagy technológiai be- rendezés részét képező víz- és gőzvezetékekben (ide nem értve az ivóvíz és fűtésrendszer vezetékeit) keletkező tö- réskárokat, továbbá ezek szerelvényeiben és az ezekben lévő folyadék vagy anyag által okozott károkat;

i. a fagyás miatti károkat;

j. vezetéktörés, -repedés, -kilyukadás és elöntés nélküli fel- ázással, nedvesedéssel összefüggésbe hozható károkat.

1.4.12. Szikla-, kő- és földomlás, földcsuszamlás, ismeretlen üreg beomlása

Sziklaomlás, kőomlás, illetve földomlás okozta kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a lehulló (legördülő), elmozduló szikladarab, kőzetda- rab, illetve földtömeg a biztosított vagyontárgyakban okoz.

Földcsuszamlás okozta kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a felszíni talajrétegek lejtőirányú lassú vagy hirtelen bekövetkező elmozdulá- sa okoz.

Ismeretlen üreg vagy építmény beomlása okozta kárnak kell tekinteni azo- kat a károkat, amelyeket a természetes egyensúlyi állapot – külső erőhatás miatti – megszűnése következtében egy ismeretlen üreg hirtelen bekövet- kező beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz. Ismeretlen üreg az, amely az építési, illetve üzemeltetési engedélyben nem szerepel, vagy a ha- tóságok által nincs feltárva.

A biztosító nem téríti meg:

a. bányászati tevékenység (ideértve az aktív, a szünetelő és a nem működő bányákat is) során fellépő károkat;

b. építési hatóság által ismert üregben vagy feltöltéses terü- leten bekövetkező vagy ezek beomlása által keletkezett károkat;

c. csapadékelvezető hiányosság következtében létrejövő üreg beomlása miatt keletkező károkat;

d. a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkat;

e. az épületek (építmények) alatti feltöltések ülepedése, a geotechnikai körülményeknek nem megfelelő alapozás, il- letve az alapok és padozatok alatti talajsüllyedés miatt ke- letkezett károkat.

1.4.13. Technológiai csővezetéktörés

Biztosítási eseménynek minősül a technológiai csővezetékek, az ezekhez csatlakozó armatúrák és edényzetek véletlen, váratlan és előre nem látha- tó törése és/vagy repedése miatti folyadék vagy poranyag kiáramlása.

A biztosító megtéríti a kiáramló folyadék (pl. savak, lúgok, különböző ol- datok, tejféleségek, italok, folyékony szénhidrogének és szénhidrogén szár- mazékok stb.), illetve poranyagok által a biztosított vagyontárgyakban oko- zott károkat.

Nem tekinthetők technológiai csővezetéknek a közüzemi, fűtési jellegű és hasz- nálatú vezetékek (úgymint földgáz, propán-bután és közüzemi vezetékek).

A biztosító nem téríti meg:

a. a gáz- és gőzvezetékek törése miatt keletkező károkat;

b. a csővezetékek, armatúrák, edényzetek előírt karbantartá- si munkáinak elmulasztása következtében keletkezett tö- rés vagy repedés miatti károkat;

c. a tolózárak, szelepek, csapok és egyéb elzáró szerkezetek nyitvahagyása miatti vagy nyitott (nem megfelelően le- zárt és tömített) csővégen keresztül történő anyagkiáram- lás által okozott károkat;

d. a vezetékek karbantartása során a karbantartási utasítá- sok megszegésével, szakszerűtlen karbantartással össze- függésben keletkező károkat;

e. a meghibásodott (eltört vagy elrepedt) vezetékek, arma- túrák és edényzetek helyreállításával kapcsolatban felme- rült költségeket;

f. elöntés, illetve törés nélküli felázással, nedvesedéssel összefüggésbe hozható károkat.

1.4.14. Törés, repedés

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított vagyontárgyak részleges vagy teljes működésképtelenségét okozó törése vagy repedése. A törésen és re- pedésen kívül a következő maradandó alakváltozással (deformálódással) járó mechanikai károsodások is törés- és repedéskárnak minősülnek: meg- nyúlás, szakadás, összenyomódás, (ki)hajlás, (el)nyíródás, (el)csavarodás.

1.4.15. Üvegtörés

Üvegekben, üvegezésben keletkező törés-, illetve repedéskár.

1.4.16. Betöréses lopás

Betöréses lopásnak minősül, ha a tettes a jogtalan eltulajdonítást úgy kö- veti el, hogy a biztosított vagyontárgyakat magában foglaló lezárt, illeték- telen behatolás ellen védett helyiségbe erőszakos módon vagy úgy hatol be, hogy a lezárt helyiséget hamis vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetve más eszközzel kinyitja, ideértve azt az esetet is, amikor a tettes más- nak a behatolás elhárítására képtelen állapotát kihasználja.

1.4.17. Rablás

Rablásnak minősül, ha a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása érdekében a biztosított vagy alkalmazottja/megbízottja ellen

a. a tettes a vagyontárgy megszerzése céljából erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve a fenti személy(eke)t ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba he- lyezi, vagy ha

b. a tetten ért tolvaj az eltulajdonított tárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

1.4.18. Vandalizmus, vandál cselekmény

Vandalizmusnak, illetve vandál cselekménynek kell tekinteni a harmadik személyeknek a biztosított vagyontárgy fizikai megsemmisítésére vagy megrongálására irányuló szándékos cselekedetét.

1.4.19. Idegen tárgyak rádőlése

Jelen feltétel alkalmazásában idegen tárgy rádőlésnek kell tekinteni azon egyensúlyvesztést, melynek károsító hatásaként a biztosított vagyontárgy fizikailag károsodik vagy megsemmisül.

A biztosító megtéríti a biztosított tulajdonosi, felügyeleti körén kívül eső va- gyontárgyaknak vagy természetes képződményeknek a biztosított vagyon- tárgyakra történő rádőlésével okozott károkat, ha a rádőlést tűz, robbanás, összeroppanás, villámcsapás vagy vízkár okozta.

2. Biztosítható vagyontárgyak és költségek

2.1. Biztosítható vagyontárgyak a biztosítási szerződésben, annak ajánlatá-

ban, adatközlőiben azonosítható módon meghatározott, a biztosított tulaj- donában levő gépek, berendezések és munkagépként üzemelő járművek. Gépnek tekintünk minden olyan eszközt, melynek működése mechanikai, termikus, kémiai vagy erősáramú elvre vezethető vissza, és amely energia átalakítására vagy munka végzésére szolgál.

A biztosítható vagyontárgyak a jelen különös biztosítási feltételek alapján az alábbiak:

a. erő- és munkagépek;

b. erőművi berendezések;

c. egyéb, a 2.1. pontban meghatározott gépek és műszaki berendezések a beépített szabályozó és vezérlő berendezéseikkel együtt.

Amennyiben egy vagyoncsoport alatt több önálló (vagy összetartozó) va- gyontárgy összevontan kerül biztosításra, a biztosító a vagyontárgyakat úgy tekinti, mintha azokat külön tételekként biztosították volna.

Vagyoncsoportként kizárólag abban az esetben biztosíthatóak a vagyon- tárgyak, ha az az összes biztosított vagyontárgy biztosítási összegét tartal- mazza.

2.2. Csak külön megállapodás esetén biztosítható vagyontár- gyak:

a. a gépalapzatok és -falazatok (gépalapzat: a gép üzemelé- sével járó jelentős dinamikus hatások elvezetésére szolgá- ló épített vagy szerelt alaptest);

b. az idegen tulajdonú (bérelt vagy lízingelt) vagyontárgyak.

2.3. Nem biztosítható vagyontárgyak

A jelen különös biztosítási feltételek alapján – a VÁSZF-ben foglaltakon túl – nem biztosíthatók az alábbi vagyontárgyak:

a. számítógépek és egyéb elektronikus berendezések, kivéve a biztosított vagyontárgyak részét képező, beépített sza- bályozó és vezérlőberendezések;

b. közúti forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkező személy- és teherszállító járművek a felépítményükkel együtt (beleértve a lakókocsikat, pótkocsikat és utánfutó- kat);

c. légi járművek (beleértve a drónokat);

d. vízi járművek;

e. kötött pályás járművek;

f. föld alatti gépek, mélyművelésű bányagépek, mélykút szi- vattyúk;

g. szerszámok, üzemanyaggal vagy elektromos energiával működtetett kéziszerszámok, öntőminták, öntőformák, öntőüstök, mintázó hengerek, gyakori elhasználódás miatt sűrűn cserélendő alkatrészek (pl. fúrók, törőszer- számok, klisék, formák, matricák, kések, mintázóhenge- rek, fűrészlapok, gumiköpenyek, kábelek, vágó-, sajtoló-, hajlító-, mélyhúzó-, fröccsöntő szerszámok, sziták, szűrők, kövek, bélyegek, valamint malmok golyói, verőkalapácsai és verőlapjai, gyártóeszközök), továbbá tűzálló burkola- tokban (bélés, betét), szigetelésekben, üvegből készült tárgyakban keletkeztek, kivéve azon részegységeket, al- katrészeket, melyekre kiegészítő feltételek alapján a biz- tosítási szerződés szerinti fedezet kiterjesztésre került, to- vábbá azt az esetet, ha a biztosított vagyontárgy teljes (totál) kárt szenvedett és annak biztosítási összege az al- katrészek, tartozékok értékének figyelembevételével ke- rült meghatározásra;

h. tömlők, kefék, láncok, lánctalpak, szíjak, kötelek, szállító- szalagok, hevederek, alkatrészek;

i. kerékabroncsok, amennyiben a károsodás a biztosított gép térítésköteles káreseménye nélkül, kizárólag a kerék- abroncsban keletkeztek;

j. a hajtó- és tüzelőanyagok, üzemi és segédanyagok (pl. kenő-, szűrő-, kontakt- és hűtőanyagok), vegyszerek, tisz- títószerek, katalizátorok, valamint egyéb, az üzemeltetés- sel össze nem függő anyagok;

k. elektromos, elektronikus egységek részét képező elektron- és elektronsugárcsövek, lámpák;

l. készletként nyilvántartott vagyontárgyak;

m. szélerőművek és azok kiszolgálóegységei.

2.4. Biztosítható költségek

Jelen biztosítási feltételek szerint a szerződő fél a biztosítási összeg megje- lölésével a biztosítási események folytán a biztosított vagyontárgyakban ke- letkezett károkkal összefüggésben indokoltan felmerülő alábbi költségeket biztosíthatja:

a. mentési, oltási, bontási, maradványeltávolítási költségek (ideértve a köz- művekben, közüzemi berendezésekben, közutakban keletkező károk helyreállítási költségei, ha ezek a jogszabálynál fogva a biztosítottat ter- helik), a veszélyes hulladékok szállítási, elhelyezési és megsemmisítési költségeinek kivételével;

b. a takarítási költségek, amelyek a kárhelyszín helyreállítása utáni meg- tisztításával kapcsolatban merültek fel;

c. szakértői költségek, amennyiben a szakértő megbízásához a biztosító előzetesen, írásban hozzájárult;

d. a szét- és összeszerelés költségei, amelyek a kár felszámolása (helyreál- lítás) során berendezések le- vagy visszaszerelésével kapcsolatban me- rültek fel.

Fenti költségek kizárólag akkor biztosítottak, ha a biztosítási szerződésben a költségekre külön biztosítási összeg került meghatározásra.

3. A vagyontárgyak biztosítási értéke és értékelési módja

3.1. A biztosítási összeg megállapítása a vagyontárgyak biztosítási értéke alap- ján történik. A biztosítási szerződésben – a teljes biztosítható vagyonérték figyelembevételével – a biztosított vagyontárgyak szerződéskötéskori biztosítá- si értékének megfelelő összeget (továbbiakban biztosítási összeg) kell megha- tározni a biztosított vagyontárgyak (2. pont) csoportosításának megfelelően.

3.2. A vagyontárgyak értékelési módja

a. Új érték

A műszaki jellemzőiben, teljesítményében azonos vagy egyenértékű új va- gyontárgy káridőponti beszerzési vagy előállítási költsége, amely a vétel- áron vagy anyagköltségen és munkadíjon felül – árengedmény nélkül – magába foglalja a csomagolás, a szállítás, vám/adó, telepítés, tervezés, szakértés, összeszerelés, próbaüzem költségeit, a licence és engedélyezé- si költségeket.

b. Műszaki avult érték

A műszaki avulás mértékével csökkentett új érték. A műszaki avulás (el- használódás) mértékének megállapítása különösen a következő szem- pontok alapján történik: kor, műszaki állapot, üzemelési idő, folyamatos vagy időszakos használat, üzemelési körülmények.

c. Bruttó nyilvántartási érték

A vagyontárgy tulajdonosának tárgyi eszköz nyilvántartásában szereplő bruttó érték, mely tartalmazza a vagyontárgy beszerzéskori árát, vala- mint a vagyontárgyon a beszerzést követően aktivált beruházások összegét az értékcsökkenés (amortizáció) levonása nélkül.

A vagyontárgyak nem biztosíthatók új értéken abban az

esetben, ha műszaki avultságuk meghaladja a 30%-ot.

4. Kizárások

4.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a VÁSZF kizárá- sain, valamint az „1. Biztosítási események” fejezetben meg- határozott kizárásokon túlmenően – tekintet nélkül a kelet- kezés okára nem terjed ki azoknak a károknak a megtérítésé- re, amelyek:

a. épületek összeomlása, árvíz, bármilyen okból történő el- öntés, talajsüllyedés, földrengés, földcsuszamlás, föld- és kőomlás miatt keletkeztek;

b. a biztosított által okozott olyan károk, amelyekért a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik;

c. a természetes elhasználódás, illetve a karbantartás elmu- lasztása miatt keletkeztek;

d. fokozatosan, huzamosabb idő alatt kialakuló deformáló- dás, hasadás, törés, repedés, réteges elválás, felhólyago- sodás, illetve a hibás csőcsatlakozás, hibás tömítés, önté- si hiba miatt keletkeztek;

e. az energia-, gáz-, olaj-, illetve vízellátás, fűtés vagy hűtés kimaradása vagy ezek szolgáltatási paramétereinek meg- változása (a szolgáltató szándékos energiavisszatartásá- nak esetét is ideértve) következtében keletkezett károk;

f. a biztonsági határt meghaladó üzem alatt vagy túlterhe- lés következtében keletkeztek;

g. elektromos megszakítókban a már meglévő vagy keletke- ző gáznyomás miatt keletkezett károk;

h. a gumiabroncs légvesztése, futófelületének leválása, szét- robbanása vagy rendellenes kopása miatt a biztosított va- gyontárgy balesete nélkül a biztosított vagyontárgyban keletkeztek;

i. gumiabroncsokban és műanyag lánctalpakban keletkez- tek, amennyiben a kár kizárólag ezekre a vagyontárgyak- ra korlátozódik, de nem vonatkozik a kizárás arra az eset- re, ha ugyanazon biztosítási esemény kapcsán a biztosí- tott gép vagy berendezés teljes (totál) kárt szenved;

j. kizárólag a gépalapokban, nem a biztosított vagyontár- gyat ért kárral összefüggésben keletkeztek;

k. elektromos vezérlésű gépek és berendezések szabályzó- és vezérlőegységei, melyek nem a gép szerkezetébe építet- tek;

l. megtérítése jogszabály vagy szerződés alapján a gyártót és/vagy forgalmazót terhelik;

m. új gép beüzemelését vagy valamely kár után végleges helyreállítását követő próbaüzem során vagy emiatt kö- vetkeznek be;

n. a biztosított vagyontárgy károsodása nélkül, kizárólag a biztosított vagyontárgynak a védelmi rendszerelemében, biztonsági berendezésében, a rendszerelem/biztonsági be- rendezés műszaki feladatainak rendeltetésszerű teljesíté- sével összefüggésben keletkeztek, és csak arra korláto- zódtak (ideértve a biztosítékokat);

o. törés és repedés nélküli meghibásodásból, működési za- varból, működésképtelenségből erednek;

p. a biztosított vagyontárgyakból kiömlő, elfolyt anyagok, áruk, termékek (készletek) veszteségeként keletkeztek;

q. szélvédőkben, oldalüvegekben keletkeztek, amennyiben a kár kizárólag ezekre a vagyontárgyakra korlátozódik, de nem vonatkozik a kizárás arra az esetre, ha ugyanazon biz- tosítási esemény kapcsán a biztosított gép vagy berende- zés teljes (totál) kárt szenved;

r. soron kívül elrendelt túlóra, expressz fuvar költségek for- májában jelentkeznek;

s. homok, por, illetve fagyhatás, napsütés, légköri szárazság vagy nedvesség, füst, gáz, köd, szmog, továbbá a normá- lis légköri viszonyok hatása miatt keletkeztek;

t. a motor által beszívott víz vagy nem megfelelő üzem- anyag használata miatt keletkeztek;

u. a nyomás alatti tartályokban vagy lendítőkerekekben szétszakadás, repedés, törés miatt keletkeztek;

v. a sűrűn cserélendő – használatukkal összefüggésben vagy természetükből adódóan fokozott mértékben elhasználó- dó – alkatrészekben, porlasztófúvókákban, sajtolóformák- ban (formázófelületekben), védőrácsokban, hő- és tűzálló falazatokban, burkolatokban, fogaskerekekben, meghajtó szíjakban, meghajtóláncokban, szállítószalagok hevederé- ben és gördülő elemeiben, gumiabroncsokban, összekötő kábelekben és a nem fémből készült alkatrészekben, töm- lőkben, tömítésekben, szűrőkben, szitákban, lézerberende-

zésekben alkalmazott reflexiós felületekben és tükrökben, lámpákban, félvezetőkben, érintőképernyőkben, monito- rokban és csomagolóanyagokban keletkeztek, amennyi- ben a kár kizárólag ezekre a vagyontárgyakra korlátozó- dik, de nem vonatkozik a kizárás arra az esetre, ha ugyan- azon biztosítási esemény kapcsán a biztosított gép vagy berendezés teljes (totál) kárt szenved;

w. közúti közlekedésben való részvétel során olyan járműben keletkeztek, amely – hatósági jelzés vagy útvonal engedély hiányában, illetőleg lejárt forgalmi engedély miatt – nem vehetett volna részt a közúti közlekedésben, vagy – ha út- vonalengedéllyel rendelkező járművet ért közúti baleset – nem az útvonalengedély területi és/vagy időbeli hatálya alatt keletkeztek;

x. kártevők, rágcsálók vagy más állatok okoztak;

y. a hatósági vizsgára kötelezett vagyontárgyak esetén a ha- tósági engedély nélküli használat során keletkeztek;

z. a munkagépként használható, forgalmi rendszámmal ellá- tott gépjárművek töréskárai, amelyek közúti forgalomban való részvételük során keletkeztek;

aa. a nem biztosított, biztosítási fedezet alá nem vonható vagyontárgyakban keletkeztek;

ab. a gyártási folyamat (különösen, de nem kizárólag feldol- gozás, gyártás, vizsgálat, próba) során a munkavégzés tárgyában keletkeztek, amennyiben a kár közvetlen ki- váltó oka a gyártási folyamatra vezethető vissza;

ac. tartós időjárási hatások vagy fokozatos elhasználódás miatt keletkeztek;

ad. a megsemmisült vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrészei, tartozékai eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt keletkeztek;

ae. a biztosított gép elhelyezésére szolgáló épület födém- és tetőszerkezetének megbontásából keletkező beázási ká- rok (ideértve az ideiglenes tetőlefedések beázásánál ke- letkezett károkat);

af. a hatósági engedélyek beszerzésének elmulasztásából erednek;

ag. építési-szerelési tevékenységgel összefüggésben kelet- keztek;

ah. a tűz- és munkavédelmi szabályok megszegése, a vonat- kozó szabványoknak és egyéb előírások be nem tartása miatt keletkeztek;

ai. bekövetkezése a biztosított vagy képviselője számára előrelátható volt, illetve a kárveszély felismerése és/vagy elhárítása tőlük elvárható lett volna (a szerződésben kép- viselőnek kell tekinteni a biztosított vezető, továbbá a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó mun- kakört betöltő alkalmazottait, megbízottait, tagjait, illet- ve testületeit);

aj. tekintetében a biztosított harmadik személy felé kártérí- tési kötelezettséggel tartozik;

ak. keletkezése nem vezethető vissza valamely tényleges fi- zikai behatásra, eseményre;

al. a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károk;

am. alul- vagy túlnyomás által keletkezett robbanás és/vagy kazánok, csővezetékek, szerelvények, kötőelemek törése és szakadása miatt keletkeztek;

an. az elektromos berendezések és készülékek üzemelteté- séhez szükségestől eltérő paraméterekkel rendelkező elektromos áram hatására történő meghibásodása miatt keletkeztek;

ao. a biztosított tevékenységének megfelelően kialakított és üzemelő túlfeszültségvédelmi rendszer – A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Biztosítók Szö- vetsége ajánlása a villám- és túlfeszültségkárok megelő-

zéséhez és csökkentéséhez című ajánlásában leírtaknak megfelelően – hiánya vagy nem megfelelő működése miatt elektromos/elektronikus gépekben, berendezések- ben, készülékekben keletkeztek;

ap. állagromlás, deformálódás, tartós vegyi, termikus, me- chanikus, öregedési, illetve anyagfáradási jelenségek, használat során bekövetkező kopás és elhasználódás, korrózió, vízkőlerakódás, szivárgás, az anyag természe- téből fakadó káros tulajdonságok, zsugorodás, elpárol- gás, súlyveszteség, erjedés, befülledés, pörkölődés, ter- mészetes hőképződés, biológiai égés, öngyulladás (ma- gában az öngyulladt anyagban), száraz vagy nedves rot- hadás, korhadás, az anyagok ízének, színének, textúrájá- nak vagy felületének változásai, szag, szennyezés, lég- köri szárazság vagy nedvesség, hőmérsékleti változások vagy szélsőségek, szmog, füst, por-, illetve koromlerakó- dás, bepiszkolódás, szennyeződés, illetve más üledék ha- tása;

aq. mikroorganizmusok, toxikus hatású penészedések, gombásodások és ezek hatásainak, következményeinek kárai;

ar. szigetelési hibák vagy arra visszavezethető károk;

as. tűzoltó berendezések kilyukadása miatt okozott károk; at. szabadban – nem épületekben, építményekben – tárolt

vagyontárgyak esetén az eső, havas/ónos eső, hódara, hó, jégeső, jégdara, mikrocsapadékok, homok vagy por, fagyhatás, hónyomás, napsütés által okozott károk;

au. üvegfelületek felszínén vagy annak díszítésében (ideértve a fényvédő bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipat- togzással (kagylótöréssel), opálosodással keletkezett ká- rok; az üvegezés keretében (foglalatában) keletkezett károk; a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett további károk;

av. állatok okozta károk (beleértve – de nem korlátozva a ki- zárást – a molylepkét, férgeket, rágcsálókat, termeszeket és egyéb rovarokat);

aw. a helyiségen belüli légáramlat (huzat) miatt keletkezett károk;

ax. az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt ke- letkező károk;

ay. 20 m/s sebességet el nem érő szél nyomó- és szívóhatá- sa, illetve a szél által sodort vagy kidöntött tárgyaknak a biztosított vagyontárgyakkal történő ütközése okozta károk;

az. a talajszint alatti helyiségekben a helyiség padozatától 15 cm-t el nem érő magasságban tárolt vagyontárgyak- ban keletkezett víz vagy más folyékony közeg által oko- zott károk;

ba. a kockázatviselés helyén az EMS (Európai Makroszeizmi- kus Skála) VI. fokozatát el nem érő földrengés okozta károk;

bb. az árvíz szempontjából nem védettnek, nem mentesített- nek minősített területen a kár időpontjában a területileg illetékes vízügyi hatóságok hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő területen belül elhelyezkedő koc- kázatviselési helyen bekövetkező árvízkárok, valamint az ezzel összefüggésben jelentkező talajvíz, belvízkárok és az árvízvédelmi töltés mentén a töltés tengelyétől számí- tott 100 méteren kívül jelentkező fakadóvíz és átszivár- gás miatt keletkező elöntési károk, beleértve az elsőd- leges és következményi károsodásokat is;

bc. a vagyontárgy szállítása (ide nem értve a kockázatvise- lési helyen belül, karbantartás vagy áthelyezés érdeké- ben történő mozgatást) során lépnek fel;

bd. a rendeltetésüknél fogva tűznek kitett vagyontárgyak-

ban – beleértve a felhasznált tüzelő- és egyéb technoló- giai anyagokat – a rendeltetésszerű használattal össze- függésben tűzkárként keletkeztek;

be. belső égésű motorok égésterében fellépő robbanások; bf. tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződés;

bg. betöréses lopás, lopás és rablás, valamint ezek kísérlete, illetve a biztosított vagyontárgy részegységének vagy teljes egészének eltűnése eredményezte hiány miatt ke- letkeztek;

bh. vandalizmus, vandál cselekmény, szándékosan elköve- tett rongálás következtében léptek fel;

bi. a javítások (helyreállítások) és pótlások többletköltsé- gei, amelyek túlóra, éjszaka vagy munkaszüneti napo- kon végzett munka következtében merültek fel;

bj. az expressz és speciális szállítások fuvardíjainak többlet- költségei;

bk. a légi szállítások többletköltségei.

5. Biztosítási szolgáltatás, a biztosító teljesítése

5.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határát a biztosítási összeg képezi olyan módon, hogy a biztosítási szolgáltatás a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyontárgyakra (vagyoncsoportokra) vo- natkozóan külön-külön megadott biztosítási összegre korlátozódik.

A biztosító szolgáltatási kötelezettségét külön is korlátozhatja biztosítási eseményekre és/vagy biztosított vagyoncsoportokra vonatkozóan kártéríté- si limit megadásával. Ebben az esetben a biztosító szolgáltatási (kártérítési) kötelezettségének felső határa a kártérítési limit.

A biztosítási összeg önmagában nem bizonyítja a biztosított vagyontárgy meglétét és értékét.

Amennyiben egy biztosítási tétel (vagyoncsoport) alatt több vagyontárgy van biztosítva, és ezek közül csak egyesek károsodtak, a biztosító a károkat úgy kezeli, mintha ezen vagyontárgyakat külön tételként biztosították volna.

5.2. A biztosító a vagyontárgy teljes (totál) kára esetén a biztosítási szol- gáltatás megállapításánál a vagyontárgynak a biztosítási esemény bekövet- kezésének időpontjában a 3. pont alapján meghatározható biztosítási érté- két veszi figyelembe, a biztosítási összeg mértékéig.

A biztosító a vagyontárgy részleges kára esetén a károsodás mértékének megfelelő – a biztosítási esemény napja szerinti – javítási, illetve helyreállí- tási költségeket veszi alapul.

A biztosító a biztosítási szolgáltatás megállapításánál nem veszi figyelembe a hatósági helyreállítási korlátozások és a műszaki haladás miatti többlet- költségeket.

A biztosító teljes (totál) kárnak tekinti az elveszett, megsemmisült, illetve nem javítható vagyontárgyakon túlmenően azt az esetet is, ha a vagyon- tárgy részleges kárának javítási, illetve helyreállítási költségei annak 3. pont alapján számított biztosítási értékét elérik vagy meghaladják.

5.3. A biztosító szolgáltatásának szabályai

5.3.1. A biztosított vagyontárgytól/vagyoncsoporttól, a vagyontárgy/va- gyoncsoport értékelési módjától, valamint a kár jellegétől – teljes (totál) vagy részleges kár – függően a biztosító a VÁSZF-ben meghatározott sza- bályokat kiegészítve az alábbiak szerint téríti meg a károkat:

a. Bérelt, lízingelt és haszonkölcsön szerződés alapján birtokolt vagyontár- gyak kárainak térítésénél a biztosító a műszaki avult értéken biztosított vagyontárgyak térítési szabályait alkalmazza.

b. A termelésből kivont vagyontárgyakban és/vagy műszaki avult értéken biztosított vagyontárgyakban keletkezett kár esetén a biztosító szolgál- tatása – ingatlanok kivételével – nem haladhatja meg a vagyontárgy for- galmi értékét.

5.3.2. A biztosító a részleges károk javítási költségeiből levonja azt az

összeget, amennyivel a javítás révén a vagyontárgy műszaki avult értéke emelkedik a biztosítási eseményt közvetlenül megelőző műszaki avult ér- tékhez képest, kivéve, ha a vagyontárgy biztosítási értéke az új érték.

5.3.3. Idegen tulajdonú vagyontárgyak esetében a biztosító – ezen vagyon-

tárgyak biztosítási összegén belül – a keletkezett kárt olyan mértékben térí-

ti meg, amilyen mértékben a biztosított a hatályos jogszabályok alapján azt megfizetni tartozik. A térítés felső határa a vagyontárgy káridőponti műsza- ki avult értéke. A biztosított és a károsult (tulajdonos) között létrejött – a kár- térítési összegre vonatkozó – megállapodás a biztosító részére nem jelent kötelezettséget ezen összeg kifizetésére. A biztosító a vagyontárgyra meg- állapított kártérítési összeget a biztosított részére fizeti ki.

5.3.4. Amennyiben a biztosított vagyontárgyakban nem biztosítási ese- mény miatti rongálódás, meghibásodás következtében már korábban ma- radandó értékcsökkenés állt be, ideértve azt az esetet is, ha egy korábbi biztosítási esemény miatt szükséges javítás, helyreállítás nem történik meg, a biztosító a vagyontárgy – a fentiek miatti – csökkentett értékét tekinti biz- tosítási értéknek.

5.3.5. Amennyiben a helyreállítás, illetve pótlás során nem az eredeti álla- pot jön létre, a biztosító az eredeti állapot helyreállításának számított (be- csült) költségeit téríti meg. A hazai kereskedelemben nem beszerezhető va- gyontárgyak esetén a biztosító a belföldön kapható hasonló jellemzőkkel, paraméterekkel, ugyanazon felhasználhatósággal rendelkező vagyontárgy beszerzési árát veszi figyelembe.

5.3.6. A biztosító nem téríti meg az összetartozó vagyontár- gyak esetében (ideértve a gépek, berendezések, készülékek tartalék alkatrészeit is) azt az értékcsökkenést, amelyet a nem károsodott vagyontárgyak a többi vagyontárgy meg- rongálódása vagy megsemmisülése miatt elszenvedtek.

5.3.7. A biztosított vagyontárgyakban keletkező károkat a biztosító csak annyiban köteles megtéríteni, amennyiben a kárt szenvedett vagyontár- gyak a biztosított üzemmenetével kapcsolatosak, illetve amely biztosított vagyontárgyak kockázatviselés helyén történő tárolása a kár időpontjában indokolt és szükséges volt.

5.3.8. A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti- meg, ha az általános forgalmi adót a biztosítási összeg meghatározásánál figyelembe vették, továbbá a biztosított az adó visszaigénylésére nem jo- gosult, és a vagyontárgy helyreállításra, illetve pótlásra került, valamint olyan számla kerül benyújtásra, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

5.3.9. Amennyiben egy biztosítási esemény miatt több vagyontárgy (szerző- dés tétel) károsodott, a biztosítottnak a károsodott vagyontárgyakra vonatko- zó önrészesedések közül a legmagasabb egyszeri önrészesedést kell viselnie.

5.3.10. A sűrűn cserélendő, azaz használatukkal összefüggésben vagy természetükből adódóan fokozott mértékben elhasználódó alkatrészek, részegységek kárait – amennyiben a kár nem kizárólag ezekre a vagyon- tárgyakra korlátozódik és a biztosított vagyontárgy teljes (totál) kárt szen- ved – a biztosító a műszaki avulás figyelembevételével téríti meg.

5.3.11. Az 5.3.10. pont alkalmazásában az avulás mértéke legalább az új értekből számított éves 25%. Az avultatás az első üzembehelyezés vagy a nevezett részegység újra történő cseréjének időpontjától érvényes, melynek maximális mértéke 75%.

5.3.12. Amennyiben a belső égésű motorok (pl. benzin-, dízel-, gázmo-

torok) hengerperselyében, hengerfejében, beleértve a szerelvényeket és a dugattyúkat a biztosítási feltételek alapján biztosítási eseménynek minő- sülő károsodás következik be, a biztosító ezen részegységek kárát az új ér- tekből számított éves 10% mértékű műszaki avulás figyelembevételével té- ríti meg. Az avultatás az első üzembehelyezés vagy a nevezett részegység újra történő cseréjének időpontjától érvényes, maximális mértéke 60%.

5.4. A biztosított vagyontárgy karbantartásának szabályai

5.4.1. A felek megállapodnak abban, hogy a szerződő/biztosított kármegelő- zési kötelezettségei részeként kötelezett a biztosított berendezésekre érvényes gyártói előírások szerinti rendszeres karbantartási feladatok elvégzésére.

5.4.2. Fenti karbantartási feladatokat ezek elvégzésére szakosodott vállal- kozással kötött karbantartási szerződés alapján (vagy amennyiben a szer- ződő/biztosított rendelkezik megfelelően képzett és vizsgázott szakember- rel, úgy saját hatáskörben) kell elvégezni, mely kiterjed a működéshez szük- séges, kapcsolódó kiegészítő berendezésekre is.

5.4.3. Az előírások szerint meghatározott karbantartási periódusok (előírt üzemóra) túllépése esetén a biztosító vizsgálja a kár bekövetkezésében ennek közrehatását, és annak mértékében szolgáltatását korlátozhatja. A

biztosító ebben az esetben sem téríti meg a kár részeként jelentkező, de karbantartás során felmerülő költségeket. Ezek a költségek pl. a szét- és összeszerelés költségei vagy egyéb, a karbantartással kapcsolatos költség, melyek az esedékes szerviz során a szerződőt/biztosítottat a biztosítási szer- ződéstől függetlenül is terhelik. A felek ezeket a költségeket teljes egészé- ben a karbantartás költségeinek tekintik.

5.4.4. A karbantartási szerződés tartalmát (különösen a szolgáltatás mű-

szaki tartalmára és a rendelkezésre állásra vonatkozóan) a felek lényeges kockázati körülménynek tekintik, és annak megváltozása a szerződő/bizto- sított változásbejelentési kötelezettségi körébe tartozik.

5.4.5. A karbantartások akkor tekinthetők teljesítettnek, amennyiben do-

kumentáltan igazolt a karbantartások gyártói előírások szerinti műszaki tar- talommal történt megvalósítása. Ezt a tényt a biztosító a kárrendezés során ellenőrzi.

6. Káreseménnyel kapcsolatos költségek térítése

6.1. A biztosító megtéríti a biztosítási szerződés szerinti biztosítási ese-

xxxxxx bekövetkezése során – illetve azzal kapcsolatban – felmerült, iga- zolt és indokolt, a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai enyhítését szolgáló intézkedések költségeit, amelyek a károsodott va- gyontárgy

a. elszállításával;

b. az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással;

c. az ideiglenes közművesítéssel;

d. az esetleges kényszerkitelepítési intézkedésekkel;

e. a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel.

A biztosító a kárenyhítés költségei közül kizárólag a fent felsorolt költsége- ket téríti meg a 6.2. pontban meghatározott összeghatáron belül.

6.2. A 6.1. pontban felsorolt költségek összege a biztosító által elismert szolgáltatási összegnek legfeljebb 30%-a, de a biztosítási szolgáltatási összeg és a költségek összege együttesen sem haladhatják meg a károso- dott vagyontárgy(ak) káridőponti biztosítási összegét.

Az OTP Csoport partnere

KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEK

A kiegészítő biztosítások megkötésének feltétele az Összkockázatú Gép- biztosítás Különös Feltételei alapján létrejött biztosításnak, mint alapbizto- sításnak a megkötése. Az Összkockázatú Gépbiztosítás Különös Feltételei alapján létrejött biztosításnak, mint alapbiztosításnak a megszűnésével egy- idejűleg a kiegészítő biztosítások is megszűnnek. A kiegészítő biztosítások megszűnése az alapbiztosítást és a többi kiegészítő biztosítást nem érinti. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei nem alkalmazhatók külön a kiegészítő biztosításokra.

A kiegészítő biztosítások a biztosítási szerződés módosításával szüntethe- tők meg. A biztosítási fedezet az alábbi kiegészítő vagyonbiztosításokra és záradékokra csak és kizárólag akkor terjed ki, ha abban a felek írásban megállapodnak és azt a kötvény kifejezetten tartalmazza.

Amennyiben a kiegészítő vagyonbiztosítások és záradékok nem kerülnek a kötvényen rögzítésre, akkor azok nem válnak a szerződés részévé, azok alapján az abban foglaltak szerinti kockázatokra a biztosító helytállási kö- telezettsége nem terjed ki, és a biztosító szolgáltatásra nem kötelezhető. A kiegészítő vagyonbiztosítások és záradékok káreseményenkénti és bizto- sítási időszakonkénti felső összeghatárát, továbbá az önrészesedést a biz- tosítási szerződés tartalmazza.

A jelen kiegészítő feltételekkel nem érintett rendelkezésekben a biztosítási szerződésben (ideértve a különös feltételeket és a VÁSZF-t is) rögzítettek az irányadók. A jelen kiegészítő feltételek és a különös feltételek és/vagy a VÁSZF rendelkezései közötti eltérés esetén a jelen kiegészítő feltételekben foglaltak az irányadók.

GOB 1 – A VAGYONTÁRGYAK SZÁLLÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

A jelen kiegészítő feltétel alkalmazása esetén a biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a biztosított vagyontárgyaknak a telephelyről a munka- végzés helyszínére történő és a biztosított által közúton végzett szállítása és visszaszállítása során következtek be, ideértve a fel-, le- és átrakodás során keletkezett károkat is.

1. A biztosító kizárólag a biztosítási szerződéssel biztosított és a biztosított által közúton szállított vagyontárgyakban a közúti szállítás során bekövet- kező közvetlen fizikai károkat téríti meg, amennyiben a kár az alábbi biz- tosítási események következménye:

a. tűz;

b. robbanás;

c. villámcsapás;

d. földrengés;

e. vihar;

f. a szállító járművet ért közlekedési baleset.

A biztosítási események fogalommeghatározását az alapbiztosítási feltétel

1.3. pontja tartalmazza.

2. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:

a. a biztosított vagyontárgyak közbenső tárolása során ke- letkeztek;

b. szállítás közben keletkeztek, amennyiben a szállítóeszköz a fuvarozásra alkalmatlan volt, vagy nem rendelkezett a szükséges engedélyekkel, továbbá, ha a szállítás során a vonatkozó előírásokat és szabályokat (ideértve a rögzítési és elhelyezési szabályokat is) nem tartották be.

3. Jelen kiterjesztés kizárólag a Magyarország területén belüli szállításokra vonatkozik.

GOB 2 – HŐNEK, LÁNGNAK KITETT VAGYONTÁRGYAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

A jelen kiegészítő feltétel alkalmazása esetén a biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a biztosítási szerződéssel biztosított hőnek, lángnak ren- deltetésszerűen kitett vagyontárgyakban túlhevülés miatt keletkeztek.

1. A biztosító megtéríti a biztosított – hőnek, lángnak rendeltetésszerűen kitett – berendezések hő- és tűzálló falazatainak és hőálló béleléseinek túl- hevülés miatt bekövetkező kárait akkor is, ha a kár kizárólag ezekben a ré- szekben keletkezett.

2. A biztosító a berendezések hő- és tűzálló falazatainak és hőálló bélelé- seinek kárait a műszaki avulás figyelembevételével téríti meg. Az avulás mértéke legalább az új értekből számított éves 25%. Az avultatás az első üzembehelyezés, vagy a nevezett részegység időközi javításainak, felújítá- sainak időpontjától érvényes, maximális mértéke az új érték 75%-a.

GOB 3 – SZÁLLÍTÓSZALAGOK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

A jelen kiegészítő feltétel alkalmazása esetén a biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a biztosítási szerződéssel biztosított szállítószalagok haj- tószíjaiban, hajtóláncaiban, hevederében és gördülő elemeiben a Összkoc- kázatú Gépbiztosítás Különös Feltételeiben meghatározott biztosítási ese- ménnyel összefüggésben – a fent megnevezett alkatrészeket magában foglaló biztosított vagyontárgyat illetően – keletkeztek.

1. A biztosító a hajtószíjak és/vagy hajtóláncok biztosítási esemény miatti kára esetén a biztosítási szolgáltatást azok káridőponti értékének megfe- lelően határozza meg.

2. A biztosító a szállítószalagok hajtószíjainak, hajtóláncainak, hevederé- nek és gördülő elemeinek kárait a műszaki avulás figyelembevételével térí- ti meg. Az avulás mértéke legalább az új értekből számított éves 25%. Az avultatás az első üzembehelyezés vagy a nevezett részegység időközi javí- tásainak, felújításainak időpontjától érvényes, maximális mértéke az új érték 75%-a.

3. A kiegészítő feltételek szerinti fedezet megszűnik, ha a haj- tószíjak, illetve hajtóláncok értékcsökkenése meghaladja a 75%-ot.

GOB 4 – BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOROKBAN BEKÖVETKEZŐ ROBBANÁS FEDEZETÉNEK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

A jelen kiegészítő feltétel alkalmazása esetén a biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek, amennyiben azt a vagyontárgy részét képező belső égésű motorban bekövetkező rob- banás okozta.

A biztosítási fedezet feltétele a gyártói előírások szerinti rendszeres kar- bantartási feladatok elvégzése.

GOB 5 – SZÉLERŐMŰVEK BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

A jelen kiegészítő feltétel alkalmazása esetén a biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a biztosítási szerződéssel biztosított, hivatalos forgalmazó vagy gyártó által értékesített szélerőművekben az Összkockázatú Gépbiz- tosítás Különös Feltételeiben meghatározott biztosítási eseménnyel össze- függésben keletkeztek.

1. Szélerőművek esetében a biztosítási fedezet feltétele a gyártói előírások szerinti rendszeres karbantartási feladatok elvégzésén túl, hogy a kármeg- előzési kötelezettségei körében a biztosított a korlátozott élettartamú rész- egységek állapotfüggő karbantartásának elvégzéséről gondoskodjon, mini- mum a 2. pont rendelkezései szerinti műszaki tartalomnak megfelelően. Fenti karbantartási feladatokat ezek elvégzésére szakosodott vállalkozással kötött karbantartási szerződés alapján kell elvégezni, mely kiterjed a szél- erőműre és kiegészítő berendezéseire, ideértve az alállomási berendezése- ket is.

2. Karbantartás

− Rotorlapátok: a gyártói előírásoknak megfelelően, ennek hiányában minden második évben a lapátok szemrevételezéssel történő ellenőrzé- se, villámcsapás okozta sérülések vizsgálata és a villámlevezető rendszer megfelelőségének felülvizsgálata.

− Hajtómű: a gyártói előírásoknak megfelelően, ennek hiányában min- den második évben a hajtómű elemek rezgésvizsgálata, a csapágyak hőmérsékletének mérése; a kapott eredmények elemzése a korábbi mé- résekkel történő összehasonlítás alapján, dokumentálás a várható élet- tartamra vonatkozó megállapításokkal.

− Olajvizsgálat: évente a gyártói előírások szerint.

− Alállomási berendezések: a gyártói előírásoknak megfelelően, ennek hiányában minden második évben a kapcsolóberendezések és transzformátorok állapotfüggő vizsgálata szakcég bevonásával a gyártói előírások szerint.

3. A hajtómű, a generátor, fő csapágyak (hajtómű, generátor, rotor fő- csapágy) és a rotorlapátok kárai esetén a biztosító a károkat a műszaki avu- lás figyelembevételével téríti meg. Az avulás mértékében a felek a kárren- dezés során állapodnak meg, de mértéke legalább az új értékből számított éves 10%. Az avultatás az első üzembehelyezés vagy a nevezett részegy- ség újra történő cseréjének időpontjától érvényes, maximális mértéke 60%.

GOB 6 – FELÉPÍTMÉNYEK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

A jelen kiegészítő feltétel alkalmazása esetén a biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a hatósági (forgalmi) engedélyre kötelezett, nem munka- gépnek minősülő gépjárművek felépítményében keletkeztek.

Jelen feltételek tekintetében a felépítmény képezi a rakteret, ez lehet plató, ponyvás plató, zárt doboz, hűtött raktér, illetve különleges felépítmény, amelyet a gépjárműre állandó jelleggel felszereltek.

Különleges felépítménynek minősül különösen:

a. daru vagy egyéb emelő berendezés;

b. létra;

c. olyan erőgép, amely nem a jármű meghajtására szolgál;

d. munkavégző berendezés;

e. erősáramot előállító vagy erősárammal működő berendezés;

f. veszélyes, környezetszennyező vagy undort keltő anyag szállítására szol- gáló tartály (tartálybattéria, tartálykonténer);

g. olyan nem veszélyes anyag szállítására szolgáló tartály, amelyben az üzemszerű használat (töltés, szállítás, ürítés) során a légköri nyomástól eltérő nyomás keletkezik, illetőleg keletkezhet;

h. külső hőmérséklettől eltérő hőfokon való szállításra szolgáló tartály vagy egyéb berendezés;

i. élelmiszer szállítására szolgáló tartály vagy zárt felépítmény;

j. olyan más berendezés, amelynek üzembe helyezését vagy üzemben tar- tását valamely jogszabály külön tanúsítványhoz, alkalmassági nyilatko- zathoz vagy engedélyhez köti.

GOB 7 – KOCKÁZATVISELÉSI HELY KITERJESZTÉSE EGÉSZ MAGYARORSZÁGRA

A jelen kiegészítő feltétel alkalmazása esetén a biztosító kockázatviselése – a biztosítási szerződésben egyedi azonosításra alkalmas módon, külön biz- tosítási összeggel megjelölt vagyontárgyak vonatkozásában – a különös fel- tételekben meghatározottakon túl kiterjed Magyarország területén bárhol üzemelő vagyontárgyakban bekövetkező biztosítási eseményekre.

A biztosító kockázatviselése jelen kiegészítő feltétel alapján

továbbra sem terjed ki a biztosított vagyontárgyak telephe- lyén kívüli szállításának időtartama alatt bekövetkezett ká- rokra. A jelen feltétel értelmezésében a szállítás időtartama a rakodás megkezdésétől a rendeltetési helyen történő lerakodás befejezéséig tart.

GOB 8 – FÜST/KOROM ÉS HŐ MIATTI KÁROK BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

A jelen kiegészítő feltétel alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége az alábbiak szerint kiterjed a biztosítási szerződéssel biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen, véletlen, váratlan, előre nem látható okból bekövetkező közvetlen fizikai károkra, amelyek a füst/korom és hő miatt keletkeztek.

1. A biztosító megtéríti a biztosítási szerződésben biztosított tüzelő-, fűtő-, főző- vagy szárítóberendezésekből hirtelen, nem rendeltetésszerűen ki- áramló füst/korom és hő hatására a biztosított vagyontárgyakban keletke- zett károkat.

2. Megtéríti a biztosító továbbá a biztosított vagyontárgyakban keletkezett olyan károkat, amelyeket égés hiányában olyan hő vagy vele együtt járó füst/korom okozott, amely önerejéből továbbterjedni nem képes.

3. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:

a. magában a füstöt/kormot, illetve hőt kibocsátó tárgyak- ban (berendezésekben) keletkeztek;

b. a vagyontárgyak használati értékét nem csökkentő, kizá- rólag esztétikai károk;

c. a füstnek/koromnak, illetve hőnek rendeltetésszerűen ki- tett vagyontárgyakban keletkeztek.

4. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége ezekre a vagyontárgyakra a biz- tosítási szerződésben meghatározott limitösszegig, ennek hiányában a ká- rosodott vagyontárgyak biztosítási összegének 10%-áig terjed.

GOB 9 – GÉPEK BETÖRÉSES LOPÁS ÉS RABLÁS BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

A jelen kiegészítő feltétel alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége kiterjed a betöréses lopás, valamint a rongálás, a rablás miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károk megtérítésére, a követke- zőkben részletezetteknek megfelelően.

1. Általános rendelkezések betöréses lopás és rablás biztosí- tás esetében

1.1. Biztosítható vagyontárgyak, vagyoncsoportok

Biztosított vagyontárgyak a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában, adatközlőiben meghatározott, az Összkockázatú Gépbiztosítás Különös Fel- tételei szerint is biztosított vagyontárgyak (vagyoncsoportok) a következő csoportosításnak megfelelően:

a. saját tulajdonú vagyontárgyak: a biztosított tulajdonában levő

gépek, berendezések és munkagépként üzemelő járművek;

b. idegen tulajdonú vagyontárgyak: bérelt vagy lízingelt gépek, berendezések és munkagépként üzemelő járművek.

1.2. Biztosítási összeg

A gépek betöréses lopás és rablás biztosítására vonatkozó biztosítási összeg megegyezik az Összkockázatú Gépbiztosítás Különös Feltételeiben (alap- biztosításban) meghatározott biztosítási összeggel.

A biztosítási összeg fentiektől eltérő meghatározása esetén a biztosító csak a VÁSZF túlbiztosítás és alulbiztosítás pontja szerint kötelezhető a keletke- zett kár megtérítésére.

1.3. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége

Az 1.1. pontban meghatározott vagyoncsoportokra a biztosító – egy kár- eseményre vonatkozó – szolgáltatási kötelezettsége a biztosítási szerződés- ben meghatározott biztosítási összegre vagy az aktuális első kockázati li- mitre a VÉD záradékban rögzítettek szerint áll fenn.

A biztosító szolgáltatási kötelezettségét betöréses lopás esetén a behatolás helyén a káridőponti tényleges védelmi szintnek megfelelően teljesíti.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége abban az esetben sem haladhatja meg a biztosítási összeget vagy az aktuálsi első kockázati limit összegét, ha a kár időpontjában megvalósuló védelmi szintnek megfelelő – VÉD záradék szerinti – kártérítési limit ezek bármelyikét meghaladja.

2. Betöréses lopás

2.1. A jelen kiegészítő feltételek vonatkozásában betöréses lopásnak minő- sül, ha az elkövető a lopás során a biztosítási szerződésben megjelölt kocká- zatviselés helyén, a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe:

a. nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető kibontásával erő- szakos módon hatolt be;

b. nehezítő akadályok elhárítása után, közlekedésre nem megengedett, il- letve alkalmatlan meglévő nyíláson (pl. szellőzőnyílás) keresztül hatolt be;

c. eredeti kulcs vagy kulcsmásolat használatával jutott be úgy, hogy a be- törés során a kulcsokhoz az a–b. pontok szerinti – egy másik épület helyiségébe, illetve ugyanazon épület más helyiségébe történő – betö- réses lopás vagy a kulcs megszerzésére irányuló rablás útján jutott, fel- téve, hogy a két esemény között eltelt idő alatt a kockázatviselési hely védelme a zárak cseréjével nem volt megoldható;

d. a zárszerkezet álkulccsal vagy más – zárszerkezetek felnyitására alkal- mas – idegen eszközzel történő felnyitásával hatolt be, feltéve, hogy a biztosított írásbeli hatósági zárszakértői véleménnyel igazolja, miszerint a kár időpontjában a zárszerkezet belső felületén keletkezett mechanikus elváltozások álkulcs vagy más idegen eszköz használatától származnak.

2.2. Betöréses lopás továbbá, ha az elkövető a kockázatviselés helyére olyan időpontban jut be, amikor a biztosítási szerződés záradékaiban meg- határozott biztonsági berendezéseknek nem kell üzemben lenniük (pl. nyit- vatartási idő), azaz az elkövető nem a 2.1. a.–d. xxxxxxx leírtak szerint ha- tolt be, de ott a helyiség ajtaját vagy a tárolókat feltörte.

2.3. A biztosító a biztosítási események elkövetésével kapcsolatban fel- merülő következő többletköltségeket téríti meg:

a. zárak cseréjének vagy átalakításának szükséges költségeit, ha az elkö- vetés során eredeti kulcsot vagy kulcsmásolatot használtak;

b. a kár enyhítésével kapcsolatban indokoltan felmerült költségeket, még akkor is, ha az nem vezetett eredményre;

c. egy biztosítási esemény bekövetkezése miatt szükséges ideiglenes biz- tonsági intézkedések (őrzés, ideiglenes zár és nyílásvédelem) költségeit, amennyiben ezen intézkedések megtételéhez a biztosító előzetesen hozzájárult.

2.4. Az Összkockázatú Gépbiztosítás Különös Feltételei „Biztosítási szol- gáltatás és a biztosító teljesítése” fejezetben meghatározott biztosítási szol- gáltatási összeg és az előző pontban felsorolt költségek maximális összege az Összkockázatú Gépbiztosítás Különös Feltételei „6. Káreseménnyel kap- csolatos költségtérítés” alapján számítandó.

2.5. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a VÁSZF és az Összkockázatú Gépbiztosítás Különös Feltételei kizárásain túlmenően – tekintet nélkül a ke- letkezés okára, nem terjed ki azokra a károkra, amelyek olyan vagyontár- gyak eltűnése miatt keletkeztek, amelyeknél a 2.1.–2.2. pontok valamelyike szerinti tényállás nem állapítható meg.

3. Rablás

3.1. A jelen kiegészítő feltételek vonatkozásában rablásnak minősül, ha az elkövető biztosított vagyontárgyat jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el

mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot, illetve élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan vagy vé- dekezésre képtelen állapotba helyez.

Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a biztosított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, illetve élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

3.2. A biztosító a rablás elkövetésével kapcsolatban felmerülő következő többletköltségeket téríti meg:

a. a kár enyhítésével kapcsolatban indokoltan felmerült költségeket, még akkor is, ha az nem vezetett eredményre;

b. egy biztosítási esemény bekövetkezése miatt szükséges ideiglenes biz- tonsági intézkedések (őrzés, ideiglenes zár és nyílásvédelem) költségeit, amennyiben ezen intézkedések megtételéhez a biztosító előzetesen hozzájárult.

3.3. Az Összkockázatú Gépbiztosítás Különös Feltételei „Biztosítási szol- gáltatás és a biztosító teljesítése” fejezetben meghatározott biztosítási szol- gáltatási összeg és az előző pontban felsorolt költségek maximális összege az Összkockázatú Gépbiztosítás Különös Feltételei „6. Káreseménnyel kap- csolatos költségtérítés” alapján számítandó.

4. Betöréses lopással vagy rablással összefüggő rongálás

4.1. Jelen kiegészítő biztosítás alkalmazása esetén rongálásnak kell tekin- teni, ha az elkövető a biztosított vagyontárgyakban a betöréses lopás vagy rablás kísérlete vagy elkövetése során szándékosan kárt okoz.

4.2. A biztosító – a jelen pontban részletezett – a rongálási károkkal összefüggő és indokoltan felmerülő költségeket a biztosítási szerződésben meghatározott kártérítési limitösszeg erejéig, ennek hiányában legfeljebb 500 000 forintig téríti meg.

GOB 10 – MUNKAGÉPEK LOPÁSFEDEZETE KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS

1. Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító kockázatviselé- se kiterjed a jelen szerződéssel biztosított mezőgazdasági vontatók, önjáró vagy vontatott munkagépek (továbbiakban összefoglaló néven: munkagé- pek) ellopása, jogtalan használat céljából történő önkényes elvétele (a to- vábbiakban összefoglaló néven: lopáskár), valamint e cselekményekkel vagy kísérletükkel összefüggésben keletkezett rongálás által keletkező ká- rokra.

2. Biztosított vagyontárgyak

A jelen kiegészítő biztosítás szerint a fedezet kiterjed

a. a biztosított munkagép szériakivitelű alaptípusára, annak ugyanilyen ki- vitelű alkatrészeire és tartozékaira;

b. a munkagép rendeltetésszerű használatához kötelezően előírt, valamint a személy- és vagyonvédelmet szolgáló tartozékaira;

c. alkatrészekre, tartozékokra,

feltéve, hogy a biztosítási esemény bekövetkeztekor azok – rendeltetésük- nek megfelelően – a munkagépbe beszerelve, azon rögzítve vagy abban el- zárva voltak.

3. Biztosítási események

A jelen kiegészítő biztosítás alkalmazásában lopáskárnak minősül, ha az el- követő

a. a gyári zárszerkezettel megfelelően lezárt munkagépbe jogtalanul be- hatolva a munkagépet ellopta vagy jogtalan használat céljából – a rábí- zott munkagép jogtalan használatát, elsikkasztását kivéve – önkényesen elvette; illetőleg azt elrabolta, és az nem került meg, vagy olyan állapot- ban került meg, hogy helyreállítása nem gazdaságos (teljes lopáskár);

b. a teljes munkagép eltulajdonítása nélkül annak biztosított alkatrészeit, tartozékait ellopta (lelopta), továbbá a jogtalan behatolással vagy annak lopási szándékra utaló kísérletével okozott kárt a megfelelően lezárt mun- kagépben, annak alkatrészeiben vagy tartozékaiban (részleges lopáskár). Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár elveszés, eltű- nés, hiány, leltárhiány, veszteség, megmagyarázhatatlan el-

tűnés (együttesen hiány) következtében keletkezett.

Megmagyarázhatatlan az eltűnés, ha a vagyontárgy eltulajdonítása nem bi- zonyított, nincs nyoma erőszakos cselekménynek, illetve az eltűnés és kö- rülményei nem rekonstruálhatók.

Nem tekinthető megfelelően lezártnak a munkagép, ha

– bármely nyílászáró elemének (pl. ajtó, ablak, motortér fedél) nyitott, le-, illetve kiszerelt volta megkönnyíti vagy lehetővé teszi a járműbe vagy a munkagépbe történő jog- talan behatolást;

– bármelyik zárbetét hiányzik vagy olyan módon rongáló- dott, hogy a zár a jármű vagy a munkagép kulcsainak hasz- nálata nélkül is működtethető.

4. Kizárások

A biztosítási fedezet jelen kiegészítő biztosítás alapján sem terjed ki:

a. a munkagépnek attól elkülönítve tartott bármely alkatré- szére, tartozékára, pót- vagy tartalék alkatrészére;

b. a munkagépnek – a rendeltetésszerű használathoz jogsza- bályban kötelezően előírtak kivételével – az olyan alkatré- szeit, tartozékait ért lopáskárra, amelyeket le-, illetőleg ki- szerelt állapotban vagy tartalékként, a munkagépben tá- roltak a biztosítási esemény időpontjában.

5. A biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettsége

A jelen kiegészítő biztosítás feltételei szerint a szerződő fél/biztosított kár- megelőzési kötelezettsége az alábbiakra is kiterjed:

a. a nem üzemelő munkagép indítókulcsait a munkagéptől elkülönítve, le- zárt tárolóban kell elhelyezni;

b. mindazon zárakat (a távvezérlésű központi zárakat, a gyújtáskapcsolót és a jármű vagy a munkagép tárolására szolgáló helyiség zárait is ide- értve) a kár bekövetkezését követően haladéktalanul kicseréltetni, ille- tőleg megjavíttatni, amelyek kulcsához illetéktelenek elvesztés, lopás, rablás vagy ezek kísérlete, vagy rongálás útján hozzájuthattak, illetőleg az említett zárak bármilyen egyéb okból (pl. kopás miatt) az eredeti kulcsok nélkül is működtethetővé váltak;

c. a biztosítási szerződésben megjelölt, vagyonvédelmet szolgáló berende- zést mindig üzemképes állapotban tartani;

d. a sérült szélvédőt vagy ablakot haladéktalanul, de maximum a kár be- következésétől számított 5 napon belül kicseréltetni, ha azok sérülése folytán a jármű vagy a munkagép jogtalan behatolás ellen nem megfe- lelően védetté válik;

e. a biztosított vagyontárgyak folyamatos karbantartása.

6. Vagyonvédelmi előírások

6.1. Közúti közlekedésre alkalmas önjáró munkagépet ért lopás vagy rész- lopáskár esetén a jelen feltétel szerint a biztosító helytállási kötelezettsége akkor áll be, ha a kár (biztosítási esemény) időpontjában az alábbi a., b. vagy c. pontokban felsorolt vagyonvédelmi előírások közül legalább kettő előírás egyidejűleg teljesült:

a. a munkagép üzemképes és bekapcsolt indításgátlóval rendelkezik;

b. a munkagép 24 órás megfigyelése biztosított legalább egy fő (porta vagy szakszolgálat által biztosított) élőerős őrzéssel;

c. a hivatalos munkaidőn kívül a munkagép tárolása zárt, kerítéssel körül- vett telephelyen történik.

6.2. Közúti közlekedésre nem alkalmas és/vagy nem önjáró munkagépet ért lopás vagy részlopáskár esetén a jelen feltétel szerint a biztosító helyt- állási kötelezettsége akkor áll be, ha a kár (biztosítási esemény) időpontjá- ban az alábbi vagyonvédelmi előírások egyidejűleg teljesültek:

a. a munkagép 24 órás megfigyelése biztosított legalább egy fő (porta vagy szakszolgálat által biztosított) élőerős őrzéssel;

b. a hivatalos munkaidőn kívül a munkagép tárolása zárt, kerítéssel körül- vett telephelyen történik.

GOB 11 – VANDALIZMUS ÁLTAL OKOZOTT KÁROKRA VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEK

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító kockázatviselése kiterjed az első kockázat összegének erejéig a biztosítási szerződéssel biz- tosított vagyontárgyakban vandalizmus, illetve a vandál cselekmény által okozott közvetlen fizikai károkra.

1. A jelen kiegészítő biztosítás alkalmazásában vandalizmus, illetve vandál cselekmény harmadik személyeknek a biztosított vagyontárgy fizikai meg- semmisítésére vagy megrongálására irányuló szándékos cselekedete.

2. Jelen kiegészítő biztosítás nem terjed ki a biztosított va- gyontárgyakban betöréses lopás és rablás vagy ezek kísérle- te miatt bekövetkezett károkra.

3. A biztosítás nem fedezi a biztosított vagyontárgyakban ke- letkezett károkat, ha azt:

a. a vagyontárgy egészének vagy részeinek eltulajdonításá- val;

b. graffiti által okozták.

A biztosítás nem terjed ki a graffiti eltávolításának a költsé- geire sem.

GOB 12 – SPECIÁLIS KÖLTSÉGEK BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

1. Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító kockázatviselé- se kiterjed:

a. a javítások (helyreállítások) és pótlások többletköltségeire, amelyek túl- óra, éjszaka vagy munkaszüneti napokon végzett munka következtében merültek fel, feltéve, hogy a biztosító a többletköltségeket igénylő javí- tások (helyreállítások) elvégzését, illetve a pótlást jóváhagyta;

b. az expressz és speciális szállítások fuvardíjainak többletköltségeire;

c. a légi szállítások többletköltségeire;

d. azon költségekre, amelyek a jelen bekezdés a.–c. pontjában és az Össz- kockázatú Gépbiztosítás Különös Feltételei „6. Káreseménnyel kapcso- latos költségek” pontban nincsenek felsorolva, de kizárólag abban az esetben, ha a biztosító előzetesen írásban jóváhagyta azokat.

2. A jelen kiegészítő feltétel alapján biztosítási szolgáltatás akkor fizethető, ha a többletköltségek biztosítási esemény miatt keletkezett kárral kapcso- latban merültek fel.

3. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – káreseményenként – legfeljebb 25%-a azon biztosítási szolgáltatásnak, melyet a biztosító ezen kiegészítő feltétel nélkül fizetne.

4. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége biztosítási évenként – a kárese- tek számától függetlenül – legfeljebb a kiegészítő feltétel szerinti első koc- kázati összegig terjed.

GOB 13 – DEKONTAMINÁCIÓS (MENTESÍTÉSI) KÖLTSÉGEK TÉRÍTÉSÉNEK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

A jelen kiegészítő feltétel alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége az alábbiak szerint kiterjed a biztosítási szerződéssel biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen, véletlen, váratlan, előre nem látható okból bekövetkező közvetlen fizikai károkkal összefüggésben felmerült de- kontaminációs (mentesítési) költségekre.

Jelen kiegészítő feltétel szerint biztosítási esemény a jelen kiegészítő felté- telben meghatározott szennyeződés eltávolításának a szükségessége.

1. A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyban keletkezett, a jelen biztosítási szerződés feltételei szerint biztosítási eseménynek minősülő kár- ral közvetlen összefüggésben felmerült, a szennyező anyag eltávolításának és a biztosított telephelyéről más, megfelelő helyszínre történő szállításá- nak költségeit.

2. Szennyeződés: olyan anyag (ideértve a baktériumokat, gombákat, víru- sokat vagy más ártalmas összetevőket), amely veszélyezteti a biztosított va- gyontárgyat, annak használatát, állagát.

3. A biztosító a biztosított telephelyeken, illetve telephe- lyek alatti víz, talaj, élővilág szennyeződésével, eltávolítá- sával, illetve cseréjével kapcsolatos költségeket nem téríti meg.

GOB 14 – TARTALÉK BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG (ELŐGONDOSKODÁS)

1. Tartalék biztosítási összeg a saját tulajdonú gépekre, műszaki berende- zésekre határozható meg.

2. A tartalék biztosítási összeg – a biztosítási időszakon (egy éven) belüli – új beszerzések, helyreállítások, cserék, nem megfelelő értékelések miatti ér- tékemelkedésre vonatkozik.

3. Tartalék biztosítási összeg a biztosítási szerződés szerinti biztosítási összeg 20%-áig határozható meg.

4. Amennyiben a biztosítási időszakon (egy éven) belüli értékemelkedés meghaladja a tartalék biztosítási összeget, abban az esetben a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeget módosítani szükséges.

Groupama Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság

Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X – Xxxxxxxxxx xxx: 0000 Xxxxxxxx, Xx. 1049 – Internet: xxx.xxxxxxxx.xx Telefon: x00 0 000 0000 – Fax: x00 0 000 0000

Társaság székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X – Xxxxxxxx Törvényszék Cégbírósága: Cg. 00-00-000000