KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUMOK
Kecskeméti Junior Sport Nonprofit Kft.
(6000 Kecskemét, Xxxxxx xx 0.)
KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUMOK
„Vállalkozási szerződés a Kecskemét, Izsáki úti Mercedes-Benz Sport Akadémia Kosárlabda Stadion területén parkoló létesítésére, valamint a Kecskeméti Szabadidőközpont, kültéri kosárlabdapályák és futópálya építésére”
tárgyában indított, a Kbt. 115. §-a szerinti eljárás a nyílt eljárás szabályainak alkalmazásával
2018.
Tartalomjegyzék
I. Az ajánlattételi felhívás3 Ajánlattételi felhívás4
II. Közbeszerzési dokumentumok26
1. Az eljárás általános feltételei27
6. Több változatú (alternatív) ajánlat28
11. Kapcsolattartás az Ajánlatkérő és az ajánlattevők között a közbeszerzési eljárás alatt32
12. Az ajánlatok bírálata (mindkét rész vonatkozásában)32
13. Szerződést biztosító mellékkötelezettségek35
14. Az ajánlati biztosíték előírására, valamint a szerződésben megkövetelt biztosítékokra vonatkozó információk36
III. Műszaki leírás38 Műszaki leírás39
IV. Szerződéstervezet47 VÁLLALKOZÁSI szerződés63
V. Nyilatkozatminták, formanyomtatványok79
I. Az ajánlattételi felhívás
1. Az ajánlatkérő neve, címe, telefon-, és telefaxszámai:
Kecskeméti Junior Sport Nonprofit Kft.
Székhely: 6000 Kecskemét, Xxxxxx xx 0.
Cg.: 00-00-000000
Adószám: 26338958-2-03
Számlavezető pénzintézet: Raiffeisen Bank Zrt. Bankszámlaszám: 12076903-00143519-01400000
Képviseli: Ivkovicné Xxxxx Xxxxx ügyvezető
2. Ajánlatkérő nevében eljár:
Meditkonzult Közbeszerzési és Tanácsadó Kft.
Székhely: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxx-Xxxxxxxxxx xx 00. I. em. 5. Tel: +36-1/0000000
Fax: +36-1/0000000
Email: xxxxxxxxxxxx.xxxxxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxx.xx
Képviseli: xx. Xxxx Xxxxxx, ügyvezető
3. A választott eljárás:
Ajánlatkérő a Közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: „Kbt.”). 115. §-ban rögzített feltétel fennállása alapján, valamint az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: EKRr) rendelkezései alapján, az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (a továbbiakban: EKR) igénybevételével jelen ajánlattételi felhívás megküldésével a Kbt. Harmadik része szerinti hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárást kezdeményez a nyílt eljárás szabályainak alkalmazásával.
Ajánlatkérő az eljárás során a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet), valamint az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezési és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet) előírásait figyelembe véve fog eljárni.
4. A közbeszerzési dokumentumok rendelkezésre bocsátásának módja, határideje, beszerzési helye és pénzügyi feltételei:
Ajánlatkérő jelen ajánlattételi felhívás mellékleteként közbeszerzési dokumentumokat készít.
A közbeszerzési dokumentumok elektronikus úton, közvetlenül, korlátlanul, teljes körűen és térítésmentesen kerülnek rendelkezésre bocsátásra a xxxxx://xxx.xxx.xx/ linken mindazon gazdasági szereplő részére, akiket az Ajánlatkérő ajánlattételre fel kíván hívni.
A közbeszerzési dokumentumok másra át nem ruházhatóak.
5. Az ajánlatkérő által a szerződéshez rendelt elnevezés:
„Vállalkozási szerződés a Kecskemét, Izsáki úti Mercedes-Benz Sport Akadémia Kosárlabda Stadion területén parkoló létesítésére, valamint a Kecskeméti Szabadidőközpont, kültéri kosárlabdapályák és futópálya építésére”
1. rész „Vállalkozási szerződés a Kecskemét, Izsáki úti Mercedes-Benz Sport Akadémia Kosárlabda Stadion területén parkoló létesítésére”
2. rész: „Vállalkozási szerződés a Kecskeméti Szabadidőközpont, kültéri kosárlabdapályák és futópálya építésére”
6. A beszerzés tárgya és mennyisége:
1. rész: Nyertes ajánlattevő feladata a Kecskemét, Izsáki úti Mercedes-Benz Sport Akadémia Kosárlabda Stadion területén parkoló létesítése
CPV: 45223300-9 (Parkolóhely, pihenőhely építése) 45233200-1 (Különféle útburkolatok)
Építési beruházás ismertetése:
1./ Általános ismertetés
Jelzett létesítmény telkén Megbízó személygépkocsi parkolót kíván létesíteni. Parkoló a Kosárlabda Stadion (volt uszoda) telkén, szabályozott használattal, a területen meglévő, használaton kívüli medencék helyén létesül.
Parkoló külső közlekedési kapcsolatát – városi úthálózati kapcsolatát – az Olimpia u. burkolatához, illetve az Olimpia u. – kosárlabda stadion épülete között, a közelmúltban felújításra került személygépkocsi parkoló kiszolgáló úthoz történő csatlakozás biztosítja.
Jelen közlekedés építési tervvel egy ütemben készül környezet rendezését szolgáló kertészeti terv. Megbízó képviselőjének tájékoztatása szerint a térvilágítás kialakításra kerül.
Telken napelem park kerül megépítésre.
Telken elhelyezésre kerülő napelem park kiépítése a napelemeket szállító vállalkozás feladatkörébe tartozik.
2./ Részletes ismertetés 2./1. Bevezető út
Parkoló részletes kialakítását mellékelt helyszínrajz tartalmazza.
Parkoló magánhasználatú közlekedési felületként létesül. Megközelítésének – használatának szabályozását a bevezető úton lévő kapu biztosítja.
Parkoló városi úthálózati kapcsolatát az Olimpia úti meglévő , épületen kívüli közforgalmú parkoló és egyben a jelzett területre bevezető úti kapcsolat biztosítja.
Jelen tervben foglaltaknak megfelelően kétirányú forgalomra alkalmas keresztmetszetre kell felbővíteni a bevezető utat.
• Burkolat jobb oldali szélét lezáró szegélyt el kell bontani.
• Beton burkolatot egyoldali szélesítéssel, a meglévő szerkezet anyagával megegyezően betonból kell kialakítani.
Burkolat szerkezete:
50 cm vtg.- ban 95 % fokra tömörített altalaj, 20 cm vtg. homokos kavics ágyazat,
25 cm vtg. M20 mechanikai stabilizáció, 20 cm vtg. Cp4/3 jelű beton burkolat.
• Beton bukolat szélesítés és meglévő burkolat csatlakozási síkjában acélbetétekkel kialakított dilatációs hézag alakítandó ki. ( Meglévő burkolatba vésve acélhüvelyes kapcsolatot kell létesíteni. – 80 cm távolságban, 20 mm átmérőjű 50 + 50 cm hosszú acélbetétek elhelyezésével.)
• Szélesítés magasságilag teljes hosszban csatlakozik a meglévő burkolat magassági elrendezéséhez.
• Burkolat oldalesésének értéke: 2.5%. Oldalesés iránya megegyezik a csatlakozó pálya burkolat irányával.
• Burkolat felületére hulló csapadékvíz elvezetését a szelvényezés szerinti baloldali burkolatszélben meglévő, a zárt rendszerű elvezetéshez kapcsolódó víznyelő aknák biztosítják.
• Építés során az elvezető csatornarendszer tisztítását el kell végezni.
• Meglévő burkolat sérült felület részeit élmenti vágással el kell bontani és a fentiekben ismertetett burkolatszerkezettel újra kell építeni.
• Sérült meglévő – megmaradó szegély szakaszokat ki kell cserélni.
• Dilatációs hézagot ki kell önteni rugalmas, vízzáró és időtálló anyaggal (Sika ).
• Burkolatszéleket terven ábrázolt „K” szegéllyel kell lezárni.
• Burkolat egyoldali eséssel alakítandó ki, megegyően a szélesített burkolat keresztmetszeti megoldásával.
• Szélesítés építés kezdeti fázisában kézi földmunkával fel kell tárni a meglévő közműveket.
• A meglévő, terven is ábrázolt tégla kerítést el kell bontani, mind a telekhatáron, mind a telek belsőben.
• Burkolat építés megkezdése előtt a Beruházó képviselőjével közösen, a burkolat tisztítását követően, ki kell jelölni a felújítandó burkolat felületet, illetve az átépítést indokló hibás szegély szakaszokat.
• Telekhatáron meglévő kaput az új keresztmetszeti szélességnek megfelelően el kell bontani és új kétszárnyú elektromos működtetésű kaput kell beépíteni.
• Út üzemszerű használatának biztonságát szolgáló közúti jelzésrendszert ki kell építeni.
•
2./2 Parkoló felület
Telken belül a meglévő, használaton kívüli vasbeton medencék és kapcsolódó burkolatok helyén, valamint a zöldfelület kismértékű igénybevételével személygépkocsi parkoló felület létesítenő.
Parkoló építés előkészítő fázisában:
• Medencékből a meglévő vizet el kell távolítani.
• A medence körüli közműveket fel kell tárni és meg kell bizonyosodni az esetlegesen meglévő közművek üzemen kívüli állapotáról.
• Medencék falát talplemez síkjáig le kell bontani.
• Tekintettel arra, hogy a medence anyaga vasbeton, bontás során az acélbetétek darabolása is szükségessé válik.
• Bontott anyagot tárolni, bontott anyag aprítását célszerűen a leendő parkoló felületén kell elvégezni. ( Meglévő zöldfelület védelmében!)
• A terven ábrázolt szivárgók vonalában ( felületén) a talplemezt el kell bontani.
• Medence melletti gyalogos közlekedést szolgáló burkolatokat el kell bontani.
• Bontott anyagokat aprítva ágyazatként vissza kell tölteni a burkolat alá, a medence felületén.
• Bontás során medence leürítését szogáló berendezésket, csatornát el kell távolítani.
• Medence körüli csapadékvíz elvezető rendszert fel kell tárni, és a felhagyásra kerülő szakaszokat, aknákat meg kell szüntetni bontással.
• Kitűzést követően ki kell jelölni a kivágandó fákat, bokrokat. Kivágást a Megbízó képviselőjével jóvá kell hagyatni.
• Kertészeti terven ábrázolt fákat tuskó és gyökérzet teljes eltávolításával ki kell vágni. Parkoló merőleges beállással biztosítja teljes felületen a nyugvó forgalmat.
Parkoló állások mérete: 5.00 x 2.50 m.
Parkoló kiszolgáló utak szélessége egységesen: 6.0 m.
Parkoló felületek és kiszolgáló utak felületre kerülő csapadékvíz elvezetését részben a burkolat zöldfelület szélén kialakított, mélyvonalon elhelyezett víznyelő aknák és az aknákhoz csatalakozó Terfil 100 tipusú geotextíliával körülhatárolt szivárogtató bordák biztosítják. A belső két parkolósáv csapadékvizét a két tömb között kialakított, zöldszigetekkel megszakított szivárgó rendszerébe vezetjük el.
Parkoló illetve kiszolgáló út zöldfelülethez csatlakozó síkját „K” tipusú szegéllyel kell lezárni.
Belső két parkolósáv szivárgó felőli szélét szakaszos kiemelt szegéllyel kell lezárni. ( Azon szakaszokon, ahol megszakítjuk a kiemelt szegélyt, süllyesztett szegélyt kell építeni.
Kiemelt szegély maximális magassága: 10 cm.
A monolit beton burkolatú út és parkoló, illetve kiszolgáló utak csatlakozási síkjában süllyesztett szegélyt kell építeni.
Parkoló szerkezete:
Burkolat szerkezete:
30 cm vtg.- ban 95 % fokra tömörített altalaj, 20 cm vtg. homokos kavics ágyazat,
20 cm vtg. Ckt útalap,
3 cm vtg. 0/20 mészkő zúzalék fektetési ágyazat,
20 x 10 x 6 cm zökkenőmentes – szürke színű - betonelemes burkolat. ( Parkoló elválasztó sávokat antracit színű elemekből kell kialakítani.)
Parkoló kiszolgáló út szerkezete: Burkolat szerkezete:
30 cm vtg.- ban 95 % fokra tömörített altalaj, 20 cm vtg. homokos kavics ágyazat,
20 cm vtg. Ckt útalap,
3 cm vtg. 0/20 mészkő zúzalék fektetési ágyazat,
20 x 10 x 8 cm zökkenőmentes – szürke színű - betonelemes burkolat.
Építés során, a medence felületén bontott és aprított betonból kell a töltést építeni. A napelem tartó szerkezet alapozás környezetében (alap + 2 – 2 m) az ágyazat felületén szükséges teherbírás értéke: E2=100Mn/m2.
Pályaszerkezeti építés műszaki követelményei:
Burkolat építést minősített földmű megléte, valamint a közművek kiépítését követően lehetséges megkezdeni. Földmű szükséges jellemzőinek értéke:
Tükör felület tömörségének értéke: 95%.
Tükör felületen szükséges teherbírás értéke: E2= 60 MN/ m2. Ágyazaton szükséges teherbírás értéke: 80 MN/m2.
Minősítő vizsgálatokat a műszaki ellenőr közreműködésével kell elvégezni. Burkolat építést a műszaki ellenőr írásban rögzített engedélye alapján lehetséges megkezdeni.
Építés megkezdése előtt a beépítendő anyagok alkalmazási engedélyét dokumentálni szükséges.
Minden beépítésre kerülő anyagot előzetesen be kell mutatni jóváhagyás céljából a Beruházó képviselőjének. Beton elemek pontos típusát, gyártói műbizonylatát, elemek felületképzését, alkalmazási engedélyét, gyártói garanciát, szavatosságot egyeztetni kell a beruházó képviselőjével! Elemeket beépíteni kizárólag a Beruházói jóváhagyást követően lehetséges!
(ágyazó anyag, kiékelés anyaga, előregyártott szerkezetek anyagai termékenként…)
Beton elemek színezése min. 5 mm vastagságú rétegben szükséges! Felületi színezésű elem beépítése nem lehetséges.
Egyes burkoló elemek színének megválasztása a Beruházó jogkörébe tartozik. Egyes felületeken építendő előregyártott betonelemes burkolat fektetési jellemzői:
Parkoló felülete: futósoros kötés. Parkoló kiszolgáló út: tömbkötés.
Előregyártott betonelemes burkolat építése során fokozott figyelmet kell fordítani az alábbi követelményekre: Sérült, színhibás elem nem építhető be.
Betonelemek hézagrendszerének egyenletességére, azonos hézagtávolságra fokozott figyelmet kell fordítani.
Elemek első hézagolását nemes zúzalékkal kell elvégezni, további hézagolás folyami homokkal végzendő el.
Hézagolást az építést követően szükség szerint több ütemben el kell végezni. (utólagos hézagolás!)
Parkoló állásokat elválasztó sávokat a parkoló építésnél alkalmazott elem színétől eltérő színű elemek beépítésével kell megoldani.
Részletes elem színválaszték építés előszítése során a Beruházóval történő egyeztetés alapján kerül meghatározásra.
Burkolat építés során az ÚT 2 – 3.212. ágazati előírásban foglaltakat be kell tartani. Elkészült építési munka minősítésének főbb szempontjai:
• Földmű tömörség, (megengedett eltérés – 3%)
• Földmű teherbírás. (megengedett eltérés: 5%)
• Ágyazati réteg teherbírása. ( E2= 80 MN/m2). Megengedett eltérés: 5%.
• Ágyazat vastagsága. ( Megengedett eltérés: 20 mm.)
• Ckt út alap minősége: hivatkozott előírás 9.tábl. alapján.
• Útalap vastagsági értéke. ( Megengedett eltérés: 10 mm.)
• Beton burkolókő: Msz. EN 1338 szerint.
• Betonelemes burkolat hézagainak teljes kitöltöttsége az alapvető követelmény!
• Betonelemes burkolat felület egyenetlenségére vonatkozó követelmény: Megengedett érték: hivatkozott műszaki előírás 7.4.4 és 7.4.3. pontja szerint.
Betonelemek gyártói műbizonylata.
Földmunka jellemzői
Építés során fokozott figyelmet kell fordítani a meglévő zöldfelület állagának megóvására. Építést követően a zöldfelületi sérüléseket eredeti állapotra vissza kell építeni!
Durva tükör szintjén 50 cm vtg.-ban tömörség szükséges értéke: 95%. A kialakított durva tükör felületeket kialakítást követően teljes felületen tömöríteni szükséges. Teherbírás szükséges értéke: 60 MN / m2.
Tömörség és teherbírás vizsgálat főbb szempontjai:
o Tömörséget és teherbírást ellenőrizni szükséges.
o Ellenőrzést engedéllyel és akkreditációval rendelkező intézmény, cég végezheti!
o Kivitelező köteles Beruházó részére bejelenteni a vizsgálatot végző intézményt, céget.
o Tömörségi vizsgálatok minimális számát a költségvetésben részletesen ismertettük. Tömörségi szempontból minősíteni kell minden beépített töltés réteget.
o Tömörség vizsgálatok helyének megválasztásában a műszaki ellenőr közreműködik. Vizsgálatok min. 30 % mennyiségének helyét a műszaki ellenőr határozza meg.
o Kialakított durva tükör felületén szükséges teherbírás értéke: E2 = 65 MN/m2.
3./ Forgalomtechnikai szempontok
Mellékelt tervlapon ábrázoltuk a közlekedés biztonságát szolgáló közúti jelzésrendszert.
Telekhatáron a kaput követő szakaszon a teljes belső közlekedési felületre érvényes korlátozott forgalmú zónát jelölő táblát ki kell helyezni. (20 km/h, valamint gyalogos veszély).
E táblával szemben a kijárati oldalon a korlátozott zóna végét jelölni kell.
Belső kiszolgáló utak forgalmát elsőbbségadás kötelező táblák kihelyezésével kell szabályozni. A kialakított, mozgássérültek részére kijelölt parkolókat burkolatjellel kell ellátni.
Javasoljuk, hogy a bevezető - kiszolgáló út jobb oldalán kialakított parkoló tömbök kerüljenek “belső” használatra és e korlátozás jelzőtáblával is jelzésre kerüljön. E jelzés elhelyezését az építés közben kell a Beruházó képviselőivel egyeztetni.
4./ Környezetvédelmi szempontok
Tervezett beépítés a rendezéstervi előírások szerinti területfelhasználási előírásaival összhangban áll. Bontott anyagokkal kapcsolatosan az alábbi intézkedések történnek:
A meglévő burkolatok bontása során keletkező bontott beton hulladékot és aszfalt burkolatot a területen történő építés során, aprítást követően újra kell hasznosítani. Bontott építési törmeléket a burkolat ágyazati rétegében kell beépíteni.
Kitermelt föld saját területen kerül elhelyezésre.
Kivitelezés során keletkező újra felhasználandó hulladékok
- Bontás során keletkező anyagok jegyzéke:
- Föld: 1080 t EWC 170503
- Bontott beton: 110 t EWC 170101
Más egyéb anyag nem kerül bontásra.
Keletkező hulladékokkal kapcsolatos egyéb szempontok Veszélyes hulladékok:
A kivitelezés során üzemszerű körülmények között veszélyes hulladékok keletkezésével nem kell számolni.
A munkagépek esetleges meghibásodásakor kiömlő olajok, hajtóanyagok felitató anyagai (EWC:150202) ill. ezekkel szennyeződött föld (EWC:170503) a 98/2001.(VI.15.) Korm. rendelet szerint veszélyes hulladéknak minősül és a hivatkozott rendelet előírásai szerint, környezetszennyezést kizáró módon (fémkonténerben) a többi hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és feljogosítással rendelkező "hulladékkezelőnek" kell átadni.
Amennyiben veszélyes anyaggal szennyezett építés-bontási hulladék (EWC:170106) ill. egyéb pl. veszélyes anyaggal szennyezett csomagolóanyagok (EWC:150110) keletkeznének, akkor azokkal kapcsolatban szintén a hivatkozott rendelet előírásai szerint kell eljárni.
Építési/bontási (nem veszélyes) hulladékok:
Tekintettel arra, hogy a kivitelező a tervezés jelen fázisában még nem ismert(ek) a kivitelező(k) - csak az építési engedély birtokában kerül a beruházás megpályáztatására - ezért a hulladékok pontos, nevesített útját jelen tervben nem tudjuk megadni.
A hulladékok keletkezéséről és "sorsáról" nyilvántartást kell vezetni a 164/2003.(X.18.) korm. rendelet előírásai szerint.
A használatbavételi engedélyhez az elsőfokú környezetvédelmi hatóság csak a keletkezett hulladékokkal való pontos és dokumentált a 45/2004.(VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásai szerinti elszámolása esetén járul hozzá.
A fent felsorolt hulladékokon kívül esetleg keletkező, számításba nem vett hulladékokat a 16/2001.(VII.18.) KöM rendelet szerint kell besorolni és velük kapcsolatban a vonatkozó hatályos jogszabályi előírások maradéktalan betartásával, környezetszennyezést kizáró módon kell eljárni.
Felhívjuk az építtető/kivitelező figyelmét, hogy ezekre a hulladékokra is vonatkoznak a 2004. január 1-étől hatályos 164/2003. (X.18.) korm.rendelet előírásai.
Tervezett burkolat felületére hulló csapadékvizet szemcsés szerkezetű szivárgó testen és geotextílián
„átszűrve” vezetjük el a talajvízbe.
5./ Csapadékvíz elvezetés
Tervezett parkoló és parkoló kiszolgáló út felületére hulló csapadékvizet helyben, a telek területén szikkasztjuk el.
Parkoló tömbök zöldfelület felőli széle mellett, mely a burkolat felület mélyvonala is egyben, a terven ábrázolt szikkasztó bordát alakítottunk ki. Szegélyen kívül, műanyag víznyelő aknákba vezetjük el a csapadékvizet.
Aknákat 6 cm magasságú szegéllyel kell körülvenni. Víznyelő fenékszintjéhez csatlakozóan, 150 mm átmérőjű réselt Draincső kapcsolódik.
Draincső az aknától kiindulva, lejtéssel építendő.
Cső alatt szivárogtató borda építendő tervben meghatározott mérettartományú zúzottkőből.
Szivárogtató bordát, eliszapolódás elleni védelem céljából Terfi 100. tipusú geotextíliával kell körülhatárolni. Belső két parkoló tömb közötti felület alatt épített szivárgóborda felső síkjára vezetjük el a csapadékvizet. Terven ábrázoltak szerint a bordát fák ültetése céljából meg kell szakítani.
Tervdokumentáció külön tervlap formájában tartalmazza a burkolat illetve a csapadékvíz elvezetés magassági kialakítás adatait.
Kivitelező rendelkezésére átadjuk a terv digitális adatállományt, a pontos magassági és vízszintes értelmű kitűzés céljából.
50kVA teljesítményű napelemes rendszer:
6000 Kecskemét, Olimpia u. 1/A alatt létesítendő 50kVA teljesítményű napelemes rendszer CanadianSolar gyártmányú napelem modulokkal, alumínium gyártmányú tartószerkezetre szerelt kivitelben terveztük megépíteni SMA inverterekkel.
Áramszolgáltatói engedély beszerzése, a meglévő elektromos hálózatra történő rákötése, működőképes rendszer kiépítése és a csatlakozási dokumentáció áramszolgáltatói ügyintézéssel együtt a Vállalkozó feladata. A napelemes rendszer biztonságos működéséhez szükséges a napelem oldali és inverter oldali túláram és túlfeszültség védelmeket, valamint a villámvédelmi rendszer teljeskörű kiépítése, mérési jegyzőkönyvvel.
Parkoló világítása az kosárlabda csarnok homlokzatára elhelyezett 3x2 db és 2 db oszlopra 2x2 db fényvetővel, fölkábel elhelyezéssel, alkonykapcsolóval valósul meg.
Kertészeti munkák:
A tervezési terület
0000 Xxxxxxxxx, Xxxxxx xx 0. (hrsz.:10202/2)
A tervezési terület Kecskemét belterületén lévő, a közelmúltban átépített, régi uszodaépülethez kapcsolódó teleknek egy jól lehatárolható része, nem az egész telekre készül a terv. A kertépítészeti környezetrendezéssel érintett telekrész megközelítőleg fél hektár.
Tervezett fakivágás pótlási előírása az önkormányzati szabályozás szerint
A tervezési területen 4 fa kerül kivágásra, a geodéziai felmérés adatai szerint összesen 170 cm össztörzsátmérőben.
A parkolók környezetében a parkoló fásításon (8 db, (1 db fa/6 parkolóhely)) kívül 17 db telepítendő fát tartalmaz a terv.
Növényzetösszesítés és mennyiség kimutatás:
• meglévő metszendő lombhullató fa: 21 db
• kivágandó lombhullató fa: 3 db (170 cm össztörzsátmérő)
• kivágandó örökzöld fa: 1 db (60 cm össztörzsátmérő)
• kivágandó oszlopos és terülő pikkely és tűlevelű bokrok: 6 db
• tervezett lombhullató fa: 25 db
• tervezett kúszócserjék: 18 db
• tervezett nyíratlan cserjesáv: 180,5 m2
• tervezett alacsony cserjefoltok: 43 m2
• tervezett nyírt sövény: 70 m2
• tervezett gyepfelület: 585 m2
Meglévő állapot bemutatása
A tervezési terület Kecskemét belterületén található, az egykori uszoda (az átépített épület már kosárlabdacsarnokként üzemel) és strand területén. E területnek a k-i, jól lehatárolható telekrészén terül el a beruházáshoz kapcsolódó környezetrendezés területe. Az egykori strand medencéi, építményei, közmű kiállásai elhanyagolt állapotban, de még megtalálhatók a területen. A szomszédos é-i teleken szintén egy üzemelő sportcsarnok található. A telekhatáron beton és dróthálós kerítések futnak körbe, melyet a tervlap feltüntet. A tervezési terület (telekrész) ny-i irányból az Olimpia u-ból közelíthető meg mind gépkocsival, mind gyalogosan. A tervezési területen számottevő, koros, lombhullató faállomány található, melyben idővel egyes fák lecserélése indokolttá válik. A parkoló építése miatt fakivágásra sor kerül. A döntően gyepes terepfelszín közel vízszintes, jelentős tereprendezésre nincs szükség a medencekörnyék bontási és tömedékelési munkáin kívül.
Tervezett állapot bemutatása
A tervezési területet a csarnoképület é-i sarkától ék-re található telekrész adja (egykori medencék, burkolatok és zöldfelületei), melyen nagy befogadóképességű személygépkocsi parkoló épül. A környezetrendezés után is dny-ias irányból, az Olimpia u. felől közelíthető meg a terület. Jelentős tereprendezés nem történik a közel vízszintes területen, a még meglévő medencék, burkolatok, kisebb építmények elbontásra kerülnek. 50kVA
teljesítményű napelemes rendszer CanadianSolar gyártmányú napelem modulokkal, alumínium gyártmányú tartószerkezetre szerelt kivitelben terveztük megépíteni SMA inverterekkel.
A kertépítészeti terv a külön szakági terv (útterv) által meghatározott burkolt felszínekhez, azok szegélyéhez illeszkedve készül, azokon túli udvarrészek rendezésével foglalkozik. A tervezési területet és a kapcsolódó telekrészeket a K1-es tervlap szintén szemlélteti.
A (burkolt felületekről) a csapadékvizek a burkolt felületeken lefuttatva, majd a mélypontoknál a zöldfelületben elhelyezett víznyelőkön folyik bele a zöldfelületi felszínek alatt (- 60 cm-től kezdődően), kialakított szivárgótömbökbe, külön szakági terv (útterv) alapján. E szivárgótömbök felett a felszínen és egyes falszakaszok tövében, geotextil védelemmel, 20 cm mély kulé kavics borítású sávok, mezők létesítendők és azok egyes szélei mentén süllyesztett, műanyag ágyásszegély fektetendő, melyet a K1-es tervlap szintén ábrázol.
A közel vízszintes zöldfelületen a burkolatszélektől és a kerítéslábazatoktól változó hosszokban ellejtendő a terepfelszín, a cserjék, fák tövei felé. A gyepes területeken is a gyep szélei, fák és cserjesávok felé lejt minimálisan a terep (a burkolattól való lejtés figyelembe vétele mellett). A hosszanti vápás kialakítások mellett, lokális kis lejtésű területek is adódnak.
A közlekedési útvonalak, parkolók, bejáratok kültéri megvilágításának módját és telepítését külön szakági terv tartalmazza, kerti hangulatvilágítás kiépítése nincs tervben.
A különböző parkolósorok megközelítését biztosító központi útszakasz mentén a hulladékgyűjtők elhelyezését írja elő a terv.
A tervezett burkolatok helyén a meglévő fák, bokrok kivágásra kerülnek. 3 db lombhullató fa kerül kivágásra, a geodéziai felmérés szerint 170 cm össztörzsátmérővel, valamint 1 db örökzöld fa, 60 cm törzsátmérővel. Számos kisebb pikkely- és tűlevelű, oszlopos, valamint terülő örökzöld bokor kerül kivágásra, szintén gyökérkiemeléssel. A meglévő és megmaradó lombhullató fákon, cserjecsoportokon az egészségügyi, esztétikai, funkcionális (napelemek, parkolók közelsége miatt) és a balesetvédelmi metszéseket el kell végezni.
A favágási, metszési munkákból visszamaradó fadarálék a tervezett cserjék alatti föld takarására felhasználható. A kertépítészeti munkák során keletkező hulladék (letermelt talaj, fák, bokrok gyökérzete) kijelölt feldolgozó üzembe, hulladéklerakóba elszállítandó.
A tervezési területen belül tervezett fásítás a parkolók fásításának szükségességét teljesíti és a burkolt felületek egyöntetűségét a lehetőségek mentén élénkíti is.
A tervezett burkolt felületek elhelyezkedéséből adódóan a zöldfelületek kialakítására a telekhatárok mentén, nagy összefüggő területeken (már meglévő zöldfelületek), illetve kisebb, újonnan kiépítésre kerülő
„zöldszigeteken” van lehetőség. A tervezett zöldfelületeken a nagy, burkolt parkoló területének zárásaként, sávosan háromszintes növényzet alakítandó ki, ezért változatos elrendezésben nyírt sövények, cserjesávok és - foltok kerültek meghatározásra. A keleties területrészen a meglévő és metszendő koros faállomány alkotja a kétszintes növényzetet, a felülvetendő gyepfelülettel. A tervezett tértagolást, növénykiosztást szintén a K1-es tervlap mutatja be, darabszáma költségvetés szerint.
Az ültetendő fásszárú növények a megadott lista és a kertépítészeti terv illetve költségvetés szerint ültetendők!
A fák minimálisan a megadott méretben telepítendők. A tervezett fákat 1x1x1 m-es ültetőgödörbe, talajcserével, szervesanyag dúsítással,öntözővápa kialakításával és legalább 2 irányú, kezelt fa karózással kell ellátni. Legalább kétszer iskolázott fák ültetendők!
A cserjék minimum 20/30-40/60-as méretben telepítendők, vegyesen (szakaszonként, csoportonként), 3-5 db/m2 sűrűséggel szervesanyag dúsítással. Az évelő és lágyszárú növények 6-9 db/m2 sűrűséggel, szervesanyag dúsítással ültetendők. A cserjék területe 5 cm vastagban takarandó, a helyszínen keletkező ágdarálékból valamint azt kiegészítve darált fenyőkéreg szórással.
Az építés során erősen bolygatott területek újragyepesítendők, azt 3 dkg/m2 fűmag bedolgozása után a szükséges vastagságú termőföld rászórás és hengerelés.
A zöldfelület-rendezéssel érintett terület növényállományának gondozásáról, öntözéséről az T. Építtető / Üzemeltető gondoskodni köteles.
2. rész: Nyertes ajánlattevő feladata a Kecskeméti Szabadidőközpont, kültéri kosárlabdapályák és futópálya építése
CPV: 45000000-7 (Építési munkák) Építési beruházás ismertetése:
A Xxxxx Xxxxxx Szabadidő Központ területén lehetőség nyílik, bekerített területen egy meglévő kosárlabda pálya mellé még kettő építésére és a pályák körül futópálya létrehozásra.
A pályák megvalósításához szükséges a meglévő termőföld eltávolítása kb. 35 cm vastagságban, teltöltése homokos kaviccsal 15 cm vastagságban, betonozása kétoldali lejtéssel 15 cm vastagságban, pálya körüli szegély építéssel, 2 cm vastagságban öntött, UV álló gumiburkolattal, 2 cm vastagságban. A pálya melletti terület burkolása is szükséges térkő burkolattal, 100mm×200mm×60mm elemekkel, soványbeton ágyazatra, kavics feltöltéssel, zúzottkő ágyazatba rakva.
Futópálya a meglévő és a pályázat keretén belül megépülő 2 db kosárlabdapálya körül építendő meg. A futópálya hossza 215,5 m, szélessége 2 m, 15 cm vtg. kavicságyazatra, szegélyelemek közé vasalt betonszerkezetre folyékony UV álló gumiburkolat kerül megépítésre 2 cm vastagságban. A terven jelölt helyen a futópálya és a kosárlabda pálya közötti szabad területen 60 m2 felületen kavicságyazatra burkolt felület alakítandó ki 3 db ülőpaddal és 1 db asztallal, árnyékoló beépítéssel, kültéri ivókút és vezeték hálózat kivitelezéssel.
A pályát határoló kerítés kialakítására a területen kültéri műa. védőháló elhelyezésével, horganyzott acél oszlopok beépítésével kell elvégezni.
A pálya megvilágításához az 50 m távolságban meglévő kapcsolószekrénytől fölkábelen biztosítani kell a kerítés oszlopokra szerelt, helyi kapcsolású 6db fényvető működését, EV mérési jegyzőkönyvvel.
Az építési beruházás pontos műszaki tartalmát és mennyiségét, a közbeszerzési dokumentáció mellékletét képező műszaki dokumentumok és tételes árazatlan költségvetési kiírás határozza meg.
A felhívásban, valamint a közbeszerzési dokumentumokban szereplő meghatározott gyártmányra, eredetre, típusra történő hivatkozás csak a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása érdekében történt. Ajánlatkérő a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 46. § (3) bekezdése alapján azzal mindenben egyenértékű terméket elfogad.
7. A teljesítés határideje mindkét rész vonatkozásában:
A szerződés teljesítésének határideje: 2019. május 15. Ajánlatkérő előteljesítést elfogad.
8. A teljesítés helye:
1. rész vonatkozásában: 6000 Kecskemét, Xxxxxx xx 0., Xxxx.: 10202/2
2. rész vonatkozásában: 6000 Kecskemét, Xxxxx xx 00., Xxxx.: 2377 (NUTS: HU331)
9. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek mindkét rész vonatkozásában:
Ajánlatkérő felhívja a figyelmet a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.): 6:187. §-ára, amely alapján:
- Ajánlatkérő a kötbér mellett érvényesítheti a kötbért meghaladó kárt.
- Ajánlatkérő a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését akkor is követelheti, ha kötbérigényét nem érvényesítette.
Késedelmi kötbér: Ha ajánlattevő – olyan okból, amelyért felelős – késedelmesen teljesít, az ajánlatkérő késedelmi kötbérre jogosult, melynek mértéke a szerződéses nettó ellenszolgáltatás 0,5%-a/naptári nap. A késedelem esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítési kötelezettség alól a Ptk. 6:187. § (1) bek. alapján. Amennyiben a késedelmi kötbér összege eléri vagy meghaladja a szerződéses nettó ellenszolgáltatás 10%-át, azaz a késedelemmel érintett napok száma a 20 naptári napot eléri, vagy meghaladja, az Ajánlatkérő jogosult – anélkül, hogy érdekmúlását bizonyítania kellene – a szerződést felmondani, és a meghiúsulási kötbért követelni.
Hibás teljesítési kötbér: Ha ajánlattevő – olyan okból, amelyért felelős – hibásan teljesít, Ajánlatkérő a teljes nettó szerződéses összeg 3%-a/alkalom összegű hibás teljesítési kötbér követelésére jogosult. Amennyiben a hibás teljesítési kötbér alkalmazásának száma eléri vagy meghaladja a teljes nettó szerződéses összeg 15%-át, azaz a hibás teljesítéssel érintett alkalmak száma eléri vagy meghaladja az 5 alkalmat, az Ajánlatkérő jogosult a szerződést felmondani, és meghiúsulási kötbért követelni. Ajánlatkérő a hibás teljesítés miatti kötbér mellett nem érvényesítheti szavatossági igényét a Ptk. 6:187. § (2) bekezdése alapján.
Meghiúsulási kötbér: Amennyiben a teljesítés – olyan okból, amelyért ajánlattevő felelős – meghiúsul, Ajánlatkérő – a Ptk. 6:186. § (1) bekezdésének megfelelően – meghiúsulási kötbérre jogosult, melynek mértéke a szerződéses nettó ellenérték 20%-a. A teljesítés meghiúsulásának esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja a Ptk. 6:187. § (1) bek. alapján. A késedelmi kötbér és a meghiúsulási kötbér egyidejűleg nem érvényesíthető.
Jótállás: Ajánlattevő köteles az építési beruházásra minimum 36 hónap időtartamú jótállást vállalni, illetve amennyiben a beépített anyagokra, eszközökre a gyártó 36 hónapot meghaladó jótállást vállal, úgy ajánlattevő köteles a hosszabb idejű jótállást vállalni. A jótállás időtartama alatt az Ajánlattevő az Ajánlatkérő által jelzett hibás munkarészek kijavítását 5 naptári napon belül köteles megkezdeni és műszakilag indokolt időtartamon belül befejezni. A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető, melynek kezdete a sikeres műszaki átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontja. Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására – megfelelő határidőben – nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. A többletjótállás időtartama értékelési szempont.
Jótállási biztosíték: Megrendelő jótállási biztosítékot ír elő, amelynek mértéke a szerződés szerinti és ÁFA nélkül számított ellenszolgáltatás 5 % -a és amely a szerződés teljesítésének időpontjától a jótállási kötelezettség lejárata napjáig tart. A jótállási igények teljesítésére kikötött biztosítékot legkésőbb a szerződés teljesítésének időpontjában kell rendelkezésre bocsátani a szerződő fél választása szerint a Kbt. 134. § (6) bekezdés a) pontjában meghatározott módon. Ajánlattevő ajánlatában köteles csatolni
nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a jótállási biztosítékot a Kbt. 134. §
(4) bekezdése szerinti határidőre benyújtja.
10. Az ajánlatkérő pénzügyi ellenszolgáltatásainak feltételei:
Ajánlatkérő a vállalkozói díjat a feladatok teljesítését követően, a teljesítési igazolás kiadása után, a szabályszerűen kiállított számla ellenében átutalással fizeti meg.
1. rész vonatkozásában:
Ajánlattevő három részszámla és a végszámla benyújtására jogosult az alábbiakban meghatározottak szerint:
1. részszámla: | az ajánlatkérő által teljesítésigazolással elismert | szerződés | szerinti | teljesítés | 25%-os |
mértékénél a nettó vállalkozói díj 25%-a +ÁFA, | |||||
2. részszámla: | az ajánlatkérő által teljesítésigazolással elismert | szerződés | szerinti | teljesítés | 50%-os |
mértékénél a nettó vállalkozói díj 25%-a + ÁFA, | |||||
3. részszámla: | az ajánlatkérő által teljesítésigazolással elismert | szerződés | szerinti | teljesítés | 70%-os |
mértékénél a nettó vállalkozói díj 20%-a + ÁFA, |
Végszámla: a teljes nettó vállalkozói díj 30 %-a + ÁFA-nak megfelelő összegről 100 %-ot elérő műszaki teljesítés esetén.
2. rész vonatkozásában:
Ajánlattevő kettő részszámla és a végszámla benyújtására jogosult az alábbiakban meghatározottak szerint:
1. részszámla: az ajánlatkérő által teljesítésigazolással elismert szerződés szerinti teljesítés 30%-os mértékénél a nettó vállalkozói díj 30%-a +ÁFA,
2. részszámla: az ajánlatkérő által teljesítésigazolással elismert szerződés szerinti teljesítés 60%-os mértékénél a nettó vállalkozói díj 30%-a + ÁFA,
Végszámla: a teljes nettó vállalkozói díj 40 %-a + ÁFA-nak megfelelő összegről 100 %-ot elérő műszaki teljesítés esetén.
Az igazolt teljesítést követően a benyújtott számla 30 napon belül átutalással kerül kiegyenlítésre, figyelemmel a Ptk. 6:130 § (1)-(2) bekezdés rendelkezéseire.
A szerződés XXX támogatásból a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011 (VI.30.) Korm. rendelet jogszabályi előírások alapján kerül finanszírozásra.
A kifizetés során a Kbt. 135. § (1)-(3), (5)-(6) bekezdései, valamint a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 31. §- a irányadóak, az alvállalkozói kifizetésre a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. § és a 32/B § rendelkezései az alkalmazandóak.
Ajánlatkérő a Kbt. 135. § (8) bekezdése alapján biztosítja a szerződésben foglalt teljes ellenszolgáltatás 5%- ának megfelelő mértékű előleg igénybe vételét. Az előleg kifizetésére előlegbekérő dokumentum alapján a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 30. § (2) bekezdése szerint legkésőbb az építési munkaterület átadását követő 15 napon belül kerül sor. Az ilyen formában nyújtott előleg elszámolása minden esetben a végszámlából történik.
Ajánlatkérő az 1. rész vonatkozásában 1 %, illetve a 2. rész vonatkozásában: 5 % tartalékkeretet kíván kikötni. Az elszámolás és kifizetés pénzneme: HUF.
Ajánlattevők kötelesek figyelembe venni az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv. rendelkezéseit.
Fizetési késedelemhez kapcsolódóan irányadóak a Ptk. 6:155. § vonatkozó rendelkezései. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet a Ptk. 6:187.§ -ára a kötbérek vonatkozásában.
11. Xxxxx meghatározása, hogy az ajánlattevő tehet-e többváltozatú ajánlatot:
Ajánlattevő nem tehet többváltozatú ajánlatot.
12. Xxxxx meghatározása, hogy az ajánlattevő a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot:
Igen. Az ajánlattevő mindkét részre tehet ajánlatot.
13. Az ajánlatok elbírálásának szempontja (mindkét rész vonatkozásában):
Ajánlatkérő tárgyi közbeszerzési eljárás esetében a benyújtott ajánlatokat a Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pontjában rögzítetteknek megfelelően a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok szerint bírálja el az alábbiak szerint:
Részszempont | Súlyszám |
1. részszempont: ajánlati ár (nettó HUF) (tartalékkerettel együtt) | 70 |
2. részszempont: környezetvédelmi szempontok érvényesülése (db) | 15 |
3. részszempont: kötelezőn felüli többletjótállás időtartama (hónap, max. 24) | 15 |
Az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: 0-10.
1. részszempont: ajánlati ár (nettó HUF) (tartalékkerettel együtt)
Ajánlatkérő az 1. részszempont esetén az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb tartalmi elemre az értékelési pontszám maximumát adja. A többi ajánlat részszempont szerinti pontszáma a legjobb tartalmi elemhez viszonyítva kerül megállapításra, kettő tizedes jegyre való kerekítés mellett.
Az értékelés módszere az 1. értékelési részszempont esetében a fordított arányosítás, azaz az ajánlatkérő számára legelőnyösebb (legalacsonyabb) ajánlati elem kapja a maximális pontot, a többi matematikai aránypárral megállapított pontértéket kap.
Ajánlatkérő az 1. értékelési részszempont esetében az ajánlati elemeinek pontszámait az alábbi képlettel számolja:
P = Alegjobb (P
−P ) + P
Avizsgált
max
min
min
ahol
P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma Pmax: a pontskála felső határa (10 pont)
Pmin: a pontskála alsó határa (0 pont) Alegjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme
2. részszempont: környezetvédelmi szempontok érvényesülése (db)
A 2. értékelési részszempont esetében a legkedvezőbb (legmagasabb) érték kapja a maximális pontszámot, a további megajánlott értékek az egyenes arányosítás módszerének megfelelően kevesebbet.
A pontozás módszere:
𝐴vizsgált
𝑃 =
𝐴legjobb
(𝑃max − 𝑃) + 𝑃min
ahol
P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma P max: a pontskála felső határa, azaz 10
P min: a pontskála alsó határa, azaz 0
A legjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme A vizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme
A beruházás megvalósítása során az Ajánlattevők által vállalt, a környezetvédelem megóvása és a környezeti károk minimalizálására tett releváns intézkedések száma kerül értékelésre.
Ajánlatkérő annak érdekében, hogy ténylegesen kedvező környezeti hatás keletkezzen, értékeli környezetvédelmi szempont vállalását, amit az ajánlattevő választása szerint jelölhet meg. Ezzel kívánja eléri azt, hogy a beruházás során a környezeti hatások vonatkozásában minőségileg kedvezőbb állapotok keletkezzenek.
Ajánlatkérő külön felhívja a figyelmet arra, hogy a Kbt. 131. § (2) bekezdés alapján a szerződésben külön rögzítésre kerülnek a konkrét környezetvédelmi vállalások.
Ajánlattevő ajánlatában köteles – közbeszerzési dokumentumok körében rendelkezésre bocsátott nyilatkozatot benyújtani a vállalt környezetvédelmi szempontokra vonatkozóan, amelyben minden egyes vállalást megad. Ajánlatkérő megkéri a tisztelt Ajánlattevőket, hogy a közbeszerzési dokumentumok körében rendelkezésre bocsátott nyilatkozat mintát szíveskedjenek használni.
Attól függően, hogy azt nyertessége esetén teljesíti-e – “igen” vagy “nem” szöveget kell beírni. A 2. értékelési részszempontot a nyilatkozatban megadott vállalásokra szóló “igen” jelölések darabszámának összege határozza meg a tartalmi elemet. „Igen” válasz esetén adható pontszám: 1, „Nem” válasz esetén adható pontszám: 0. Amennyiben az ajánlattevő valamely cellába nem tesz bejegyzést, azt az ajánlatkérő nemleges válasznak tekinti.
Amennyiben egyetlen egy környezetvédelmi vállalást sem tesz Ajánlattevő, úgy erre az értékelési részszempontra a minimális pontszámot, azaz 0 pontot fog kapni.
A második értékelési részszempont alapján értékelésre kerülő vállalások:
Vállalás | Ajánlattevői vállalás (igen/nem) | |
1. | Porzó anyagok szállítása kizárólag ponyvával fedetten történik. | |
2. | Anyagszállításhoz használt valamennyi raklap újrafelhasználásra kerül. | |
3. | Kizárólag EURO III vagy annál korszerűbb normának megfelelő tehergépjárművek alkalmazása legalább 50 %-ban. | |
4. | A járművek, munkagépek tankolása kizárólag szilárd, burkolt talajon az adott munkaterület felvonulási területén az esetleges azonnal kármentesítésre alkalmas környezetben történik, vagy kiépített üzemanyagtöltő állomáson. | |
5. | Építési hulladékok újrahasznosításának vállalása legalább a keletkezett összes építési hulladék tömegének 5 %-ban. | |
6. | Vállalkozó vállalja az épületen felmerülő bontások során a szelektív bontás alkalmazását, amely alapján elkülönítetten bontja, tárolja és szállítja el az újrahasználható, újrahasznosítható és az ártalmatlanításba kerülő anyagokat. | |
7. | Kommunális hulladék szelektív gyűjtésének biztosítása a kivitelezés teljes ideje alatt. | |
8. | A kivitelezés során sérülésnek kitett fás szárú növények mechanikai védelméről (kaloda) gondoskodik. |
3. részszempont: kötelezőn felüli többletjótállás időtartama (hónap, max. 24)
A 3. részszempont esetében a legkedvezőbb (legmagasabb) érték kapja a maximális pontszámot, a további megajánlott értékek az egyenes arányosítás módszerének megfelelően kevesebbet.
A pontozás módszere:
𝐴vizsgált
𝑃 =
𝐴legjobb
(𝑃max − 𝑃) + 𝑃min
ahol
P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma P max: a pontskála felső határa, azaz 10
P min: a pontskála alsó határa, azaz 0
A legjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme A vizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme
Ajánlatkérő előírja, hogy a jótállás esetén a kötelező minimum vállalás 36 hónap, az ezt meghaladó időtartam kerül értékelésre. A 24 hónapot elérő, vagy azt meghaladó többletjótállási időtartam megajánlása a maximális 10 ponttal kerül értékelésre. Amennyiben Ajánlattevő nem vállal többletjótállást, 0 pontot kap.
A felolvasólapon kizárólag az értékelésre kerülő többletet kérjük feltüntetni.
A fenti módszerrel értékelt egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot az ajánlatkérő megszorozza az ajánlattételi felhívásban is meghatározott súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
Az az ajánlat a legjobb ár-érték arányú, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.
Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlattételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételek alapján, valamint az értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette.
Ajánlatkérő a legjobb ár-érték arányt tartalmazó ajánlat kiválasztása során az ajánlatoknak az értékelési szempontok szerinti tartalmi elemeit a Kbt. 76. § (9) bekezdés d) pontja alapján meghatározott módszerrel értékeli, majd az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat minősül a legkedvezőbbnek, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.
Ha több ajánlatnak azonos az előző bekezdés szerint kiszámított összpontszáma, az az ajánlat minősül a legjobb ár-érték arányúnak, amely a nem egyenlő értékelési pontszámot kapott értékelési szempontok közül a legmagasabb súlyszámú szempontra nagyobb értékelési pontszámot kapott.
Az ajánlatkérő jogosult közjegyző jelenlétében sorsolást tartani és a sorsolás alapján kiválasztott ajánlattevőt az eljárás nyertesének nyilvánítani, ha a legjobb ár-érték arányú ellenszolgáltatást két vagy több ajánlat azonos mértékben (azonos pontszámmal) tartalmazza.
Ajánlatkérő a Kbt. 81. § (5) bekezdés rendelkezései alapján rögzíti, hogy az ajánlatok bírálatát az ajánlatok értékelését követően végzi el. Ajánlatkérő csak az értékelési sorrendben legkedvezőbb és az azt követő legkedvezőbb ajánlattevő tekintetében végzi el a bírálatot.
14. A kizáró okok:
14.1. Kizáró okok:
Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, akivel szemben a Kbt. 62. § (1) bekezdés g)-k), m) vagy q) pontjában foglalt kizáró okok bármelyike fennáll.
14.2. A kizáró okok igazolási módja:
Ajánlattevőnek a Kbt. 114. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdés szerint nyilatkoznia kell a kizáró okok fenn nem állásáról.
Az ajánlattevő az alvállalkozója vonatkozásában a Kbt. 67. § (4) bekezdése tekintetében nyilatkozatot köteles benyújtani a Kbt. 62. § (1) bekezdés g)-k), m) és q) pontjában foglalt kizáró okok hiányáról.
Ajánlattevő ajánlatában köteles csatolni a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozatát a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében arról, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: pénzmosásról szóló törvény) 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerint definiált tényleges tulajdonosát meg tudja-e nevezni.
- Ha az ajánlattevő a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: pénzmosásról szóló törvény) 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonosát meg tudja nevezni, akkor ajánlatában csatolja nyilatkozatát a tényleges tulajdonos/tulajdonosok nevének és állandó lakóhelyének bemutatásáról.
- Ha a gazdásági szereplőnek nincs a pénzmosásról szóló törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa, úgy erre vonatkozó nyilatkozatot szükséges csatolni.
- Ha a gazdásági szereplő nem tudja a pénzmosásról szóló törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosát megnevezni, úgy erre vonatkozó nyilatkozatot szükséges csatolni.
A pénzmosásról szóló törvény 3. § 38. pont a)-b), vagy d) alpontja alapján tényleges tulajdonos:
a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy – a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon –közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,
b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben – a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott – meghatározó befolyással rendelkezik,
d) alapítványok esetében az a természetes személy,
da) aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,
db) akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy
dc) aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár.
Ajánlatkérő felhívja a figyelmet a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 1. § (7) bekezdésének rendelkezéseire, mely szerint a kizáró okokra és az alkalmassági követelményekre vonatkozóan a közbeszerzés megkezdését megelőzően kiállított igazolások is benyújthatóak (felhasználhatóak) mindaddig, ameddig az igazolásokban foglalt tény, illetve adat tartalma valós. Az ajánlatkérő – ellenkező bizonyításig – az adat valóságtartalmát az ajánlattevő erre vonatkozó külön nyilatkozata nélkül vélelmezi.
Ajánlatkérő kizárja az eljárásból azon ajánlattevőt, akivel szemben a kizáró okok az eljárás során következnek be.
Ajánlatkérő felhívja a figyelmet a Kbt. 64. §-ára.
Az EKRr 12. § (2) bekezdés alapján az alkalmassági követelményeknek megfelelés és a kizáró okok fenn nem állása igazolásának körében nem kérhető a gazdasági szereplőtől olyan igazolás benyújtása, amelyet ugyanazon ajánlatkérő részére a gazdasági szereplő korábbi közbeszerzési eljárásban az EKR-ben elektronikus úton már benyújtott. Ebben az esetben a gazdasági szereplő nyilatkozik arról, hogy mely korábbi eljárásban benyújtott igazolást kéri figyelembe venni a bírálat során. Az ajánlatkérő attól függetlenül vizsgálja meg, hogy a korábban benyújtott igazolás megfelel-e az adott közbeszerzési eljárásban benyújtandó igazolásra irányadó tartalmi követelményeknek, hogy a korábbi igazolás adott esetben megjelöli, hogy azt mely közbeszerzési eljárásban való felhasználás céljára állították ki.
15. Alkalmassági követelmények:
Ajánlatkérő a Kbt. 115. § (2) bekezdés rendelkezésére tekintettel nem ír elő alkalmassági követelményt.
16. Hiánypótlás lehetőségének biztosítása:
Ajánlatkérő a hiánypótlás lehetőségét a Kbt. 71. §-ban foglaltak szerint biztosítja. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet az EKRr 11. § (2)-(3) bekezdésére.
Ajánlatkérő a Kbt. 71. § (6) bekezdésének megfelelően nem rendel el újabb hiánypótlást arra vonatkozóan, ha a hiánypótlással az ajánlattevő az ajánlatban korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás.
Ajánlatkérő a számítási hiba esetén a Kbt. 71. § (11) bek. szerint jár el, azzal az eltéréssel, hogy ha az ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel - a hiba és a javítandó érték, valamint a javítás eredményeként meghatározott érték megjelölésével -, felhívja az ajánlattevőt annak javítására. A számítási hiba javításának az eredményét az ajánlatkérő akként állapítja meg, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve kiszámítja az összesített ellenértéket vagy más - az ajánlatban megtalálható számításon alapuló - adatot. Ha a számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben, vagy továbbra is hibásan teljesítették, az ajánlat érvénytelen.
17. Ajánlattételi határidő:
xxxxx://xxx.xxx.xx felületen megjelölt határidő.
Az EKRr 15. § (3) bekezdése értelmében az ajánlatnak az ajánlattételi határidő lejártának időpontjáig kell elektronikusan beérkeznie. A beérkezés időpontjáról az EKR visszaigazolást küld.
Az EKRr 16. § (1) alapján Az ajánlattételi vagy részvételi határidő nem jár le, ha az EKR vagy annak az ajánlat elkészítését támogató része az EKR üzemeltetője által közzétett tájékoztatás alapján igazoltan
a) folyamatosan legalább öt percig fennálló üzemzavar(ok) folytán [EKRr 22. § (2) bekezdés] az ajánlatkérő által meghatározott ajánlattételi vagy részvételi határidőt megelőző huszonnégy órában összesen legalább százhúsz percig, vagy
b) - anélkül, hogy a határidő meghosszabbítására ezt követően már sor került volna - üzemzavar folytán [22.
§ (2) bekezdés] az ajánlattételi vagy részvételi határidő alatt folyamatosan legalább huszonnégy óráig nem elérhető.
A Kbt. 52. § (4) bekezdésén túl az EKRr 16. § (1) bek. szerinti esetben ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt meghosszabbítja az EKR működésének helyreállítását követően, amelyről az EKR üzemeltetője tájékoztatást tesz közzé. A meghosszabbítás esetén Ajánlatkérő megfelelő időt, de legalább a hosszabbításról szóló értesítés megküldésétől számított két napot biztosít. Ha a módosításról hirdetményt kell feladni, annak feladásától számított négy nap álljon rendelkezésre az ajánlat benyújtására.
Ebben az esetben az ajánlatkérő köteles az ajánlattételi határidőt meghosszabbítani az EKR működésének helyreállítását követően. Az EKR működésének helyreállításáról az EKR üzemeltetője tájékoztatást tesz közzé. A határidőt úgy kell meghosszabbítani, hogy megfelelő idő, de legalább a hosszabbításról szóló értesítés megküldésétől számított két nap.
18. Az ajánlat benyújtása címe:
Ajánlattevő az ajánlatát kizárólag elektronikus úton, az EKR-en keresztül, az eljárás erre megadott felületén nyújthatja be. Az ajánlatnak az ajánlattételi határidő lejártának időpontjáig kell elektronikusan beérkeznie. A beérkezés időpontjáról az EKR visszaigazolást küld.
19. Az ajánlattétel nyelve:
Magyar.
20. Az ajánlatok felbontásának ideje:
xxxxx://xxx.xxx.xx/ felületen megjelölt időpont.
21. Az ajánlatok felbontására vonatkozó információk:
Az ajánlatok felbontását ajánlatkérő a Kbt. 68. § (4) és (6) bekezdéseiben meghatározottak szerint végzi.
Az EKRr 15. § (2) bekezdése értelmében az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az EKR az ajánlattételi határidő lejártát követően, kettő órával később kezdi meg.
Az EKRr 15. § (4) bekezdése értelmében az elektronikusan benyújtott ajánlatok felbontását az EKR végzi úgy, hogy a bontás időpontjában az ajánlatok az ajánlatkérő számára hozzáférhetővé válnak.
Az EKRr 15. § (5) bekezdése értelmében az elektronikusan benyújtott ajánlat esetében a Kbt. 68. § (4) bekezdése szerinti adatokat az EKR a bontás időpontjától kezdve azonnal elektronikusan - azzal a tartalommal, ahogyan azok az ajánlatban szerepelnek - az ajánlattevők részére elérhetővé teszi.
22. Az ajánlati kötöttség minimális időtartama:
Az ajánlattételi határidő lejártától számított 60 nap.
Ajánlatkérő az ajánlati kötöttséggel kapcsolatosan külön felhívja a figyelmet a Kbt. 131. § (5) bekezdésére.
23. Az eljárás eredményéről szóló összegezés megküldésének napja és a szerződéskötés tervezett időpontja:
Az eljárás eredményéről szóló összegezés megküldésének napja: Ajánlatkérő Ajánlattevőket a Kbt. 79. §
(2) bekezdése szerint írásban értesíti az eljárás eredményéről.
Ajánlatkérő tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdésének megfelelően az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül fogja elbírálni, az elbírálást olyan időtartam alatt fogja elvégezni, hogy az ajánlattevőknek az eljárást lezáró döntésről való értesítésére az ajánlati kötöttség fennállása alatt sor kerüljön.
A szerződéskötés tervezett időpontja: Ajánlatkérő rögzíti, hogy a Kbt. 131. § (6) bekezdésében rögzítetteknek megfelelően az Ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség [Kbt. 131. § (5) bekezdés szerinti] időtartama alatt köteles megkötni, azzal, hogy a szerződés nem köthető meg – a Kbt. 131. § (8) bekezdésében rögzített esetek kivételével – az írásbeli összegezés megküldése napját követő öt napos időtartam lejártáig.
24. Ajánlatkérő alkalmazza-e a Kbt. 114. § (11) bekezdését:
Ajánlatkérő nem alkalmazza a Kbt. 114. § (11) bekezdését.
25. A szerződés eu-alapokból finanszírozott projekttel és/vagy programmal kapcsolatos:
Nem.
26. Egyéb információk:
1. Formai előírások: Az ajánlatokat kizárólag elektronikus úton, az EKR rendszeren keresztül lehet benyújtani Az ajánlat részét képező dokumentumokat/nyilatkozatokat amennyiben nem áll rendelkezésre elektronikus űrlap, úgy .pdf formátumú fájlban kell elkészíteni. Ajánlattevőnek árazott költségvetést is be kell nyújtania .pdf formátumban, valamint szerkeszthető .xls formátumban is, figyelemmel az EKRr
5. § (2) bekezdésére. Az EKR űrlapjait meghaladóan benyújtandó igazolásokat/nyilatkozatot (dokumentumot) a gazdasági szereplő aláírásra jogosult, vagy általa meghatalmazott személynek alá kell írnia és fel kell tölteni az EKR felületén az erre a célra létrehozott blokkokban.
Ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy az EKR-ben megtett nyilatkozatokra vonatkozóan támasztott követelmények az EKRr 10. § (1)-(4) bekezdése irányadó:
(1) Ahol a Kbt. vagy annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlap alkalmazásával, vagy - amennyiben az adott dokumentumra a nyilatkozattétel nyelvén elektronikus űrlap nem áll rendelkezésre - a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolata formájában. Amennyiben az EKR-ben az adott dokumentumra vonatkozó elektronikus űrlap a nyilatkozattétel nyelvén nem áll rendelkezésre, a nyilatkozat csatolható az EKR- ben legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumként is, az ajánlatkérő azonban - a (4) bekezdésben foglalt eset kivételével - nem követelheti meg elektronikus aláírás alkalmazását.
(2) Amennyiben valamely nyilatkozatminta az EKR-ben elektronikus űrlapként a nyilatkozat megtételének nyelvén rendelkezésre áll, a nyilatkozatot az elektronikus űrlap kitöltése útján kell az ajánlat vagy részvételi jelentkezés részeként megtenni. Ha az adott nyilatkozatra az EKR-ben elektronikus űrlap áll rendelkezésre, azt akkor is ki kell tölteni, ha az ajánlatkérő az adott nyilatkozat más nyelven történő benyújtását is lehetővé teszi az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben, és az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező eltérő nyelvű nyilatkozatot csatol a rendszerben. Ebben az esetben, ha az elektronikus űrlap magyar nyelven kerül kitöltésre, azt a csatolt nyilatkozat felelős fordításának kell tekinteni.
(3) Ahol a Kbt. vagy annak végrehajtási rendelete közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara által hitelesített nyilatkozat benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható a papír alapon hitelesített dokumentum egyszerű elektronikus másolataként vagy olyan formában is, ahol a papír alapon vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással elektronikus úton megtett nyilatkozatot közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara - legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel - elektronikusan látta el hitelesítéssel.
(4) Az ajánlatkérő a Kbt. 47. § (2) bekezdésétől eltérően elektronikus eljárás esetén azt írhatja elő, hogy az olyan nyilatkozat, amely közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgál (különösen garanciavállaló nyilatkozat vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat), elektronikus okiratként feleljen meg a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti teljes bizonyító erejű magánokirat követelményeinek.
2. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet az EKRr 11. § (2)-(3) bekezdése vonatkozásában, hogy amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az ajánlatkérő számára olvasható, illetve megjeleníthető, az ajánlatkérő - ha azt nem tartja szükségesnek - nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt, és úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, azt úgy kell kezelni, mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be és a Kbt. hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel kell eljárni. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum eleget tesz a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az egyéb okból nem olvasható, illetve nem jeleníthető meg, az ajánlattevőt fel kell hívni az ajánlat olvashatóságához és megjeleníthetőségéhez szükséges szoftver megnevezésére. Az ajánlatkérő - ha a közbeszerzési dokumentumokban eltérően nem rendelkezik - csupán általánosan hozzáférhető, ingyenes vagy szabad szoftvert köteles igénybe venni az ajánlatok olvasásához és megjeleníthetőségéhez az ajánlattevő előbbi nyilatkozata alapján. Amennyiben a dokumentum tartalma ezt követően sem határozható meg, azt úgy kell kezelni, mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be és a Kbt. hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel kell eljárni.
3. EKRr 13. § (1) Az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében az ajánlatkérő szervezet vagy
- az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést a rendszerben benyújtó gazdasági szereplő esetében - a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekinteni azt a személyt, aki az EKR-ben az ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlapot e vélelem alapján az ajánlatkérő szervezet, illetve a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának kell tekinteni.
4. Az ajánlatnak a Kbt. 66. § (5) bekezdés szerinti felolvasólapot kell tartalmaznia, amelyen fel kell tünteti a Kbt. 68. § (4) bekezdése szerinti adatokat. Ajánlattevőnek elektronikus űrlap formájában köteles az ajánlata részeként kitölteni (EKRr 11. § (1) bekezdés).
5. Ajánlattevőnek, alvállalkozójának, és adott esetben az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezetnek az alábbi cégokmányokat kell az ajánlathoz csatolni:
1. az ajánlatot aláíró(k) aláírási címpéldányát, vagy a 2006. évi V. törvény 9. § (1) bekezdés szerinti aláírás-mintáját;
Egyéni vállalkozónál, az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 10. §
(1) bekezdése rendelkezései figyelembevételével, egyéni vállalkozó csatolja a képviseletre jogosult személy által aláírt nyilatkozatot, amelyben egyéni vállalkozó megjelöli a nyilvántartási számát, vagy az igazolványszámát, vagy az adószámát. Egyéni vállalkozó esetében Ajánlatkérő elfogadja bármely olyan dokumentum egyszerű másolatának ajánlatában történő csatolását, amely alkalmas a képviseletre való jogosultság igazolására (pl. személyi igazolvány, aláírás minta, közjegyző által hitelesített nyilatkozat).
2. a cégkivonatban nem szereplő kötelezettségvállaló(k) esetében a cégjegyzésre jogosult személytől származó, az ajánlat aláírására vonatkozó (a meghatalmazó és a meghatalmazott aláírását is tartalmazó) írásos meghatalmazást;
3. folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás esetében ajánlattevőnek csatolni kell a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelmet és az annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolást. Amennyiben nincs folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás, akkor az ajánlathoz csatolni kell az ajánlattevő erre vonatkozó nemleges nyilatkozatát. Ajánlatkérő az EKR-ben a közbeszerzési dokumentumok között elektronikus űrlapként létrehozta a Változásbejegyezésre vonatkozó nyilatkozat mintáját, amelyet az ajánlattevő köteles kitölteni az ajánlatához kapcsolódóan.
6. Ajánlatkérő tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy a pénzmosásról szóló törvény 3. § 38. pont a)-b), vagy d) alpontja alapján tényleges tulajdonos:
a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy - a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. §
(4) bekezdésében meghatározott módon - közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,
b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben - a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik,
d) alapítványok esetében az a természetes személy,
da) aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,
db) akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy
dc) aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány
vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár
7. Az ajánlatnak tartalmaznia kell ajánlattevőnek a Kbt. 66. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő kifejezett nyilatkozatát az ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan.
8. Ajánlatkérő felhívja Xxxxxxxxxxxx figyelmét, hogy a Kbt. 138. § (3) bekezdésére tekintettel a nyertes ajánlattevő legkésőbb a szerződés megkötésének időpontjában köteles az ajánlatkérőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a szerződés teljesítésében, és – ha a megelőző közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozót még nem nevezte meg – a bejelentéssel együtt nyilatkozni arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll kizáró okok hatálya alatt. A nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles az ajánlatkérőnek minden további, a teljesítésbe bevonni kívánt alvállalkozót előzetesen bejelenteni, és a bejelentéssel együtt nyilatkozni arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll kizáró okok hatálya alatt.
9. Amennyiben bármely, az ajánlathoz csatolt okirat, igazolás, nyilatkozat, stb. nem magyar nyelven kerül kiállításra, úgy azt az ajánlattevő magyar nyelvű fordításban is köteles becsatolni. A Kbt. 47. § (2) bekezdése alapján ajánlatkérő a nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok ajánlattevő általi felelős fordítását is elfogadja. Felelős fordítás alatt az ajánlatkérő az olyan fordítást érti, amely tekintetében az ajánlattevő képviseletére jogosult személy nyilatkozik, hogy az mindenben megfelel az eredeti szövegnek. A fordítás tartalmának helyességéért az ajánlattevő felel. Az ajánlatok bírálata során a magyar nyelvű dokumentum az irányadó. Ajánlatkérő a fentieken túl elfogadja az eredetileg két nyelven készült iratokat, nyilatkozatokat is.
00.Xx ajánlattétel során a különböző devizák forintra történő átszámításánál az ajánlattevőnek a referenciák tekintetében a teljesítés napján érvényes Magyar Nemzeti Bank által meghatározott devizaárfolyamokat kell alkalmaznia. Az ajánlatban szereplő, nem magyar forintban (HUF) megadott összegek tekintetében az átszámítást tartalmazó iratot közvetlenül a kérdéses dokumentum mögé kell csatolni. Bármely okirat, igazolás, nyilatkozat, stb. vonatkozásában csak az alkalmasság megállapításához szükséges sorok (adatok, információk) vonatkozásában szükséges az átszámítást tartalmazó iratot becsatolni.
00.Xx ajánlatok összeállításával és benyújtásával kapcsolatban felmerült összes költség az ajánlattevőt terheli.
12.Közös ajánlattétel esetében az ajánlathoz csatolni kell a közös egyetemleges felelősségvállalásról szóló megállapodást az EKRr 13. § (3) bekezdésének megfelelően, amely tartalmazza az ajánlattevők között, a közbeszerzési eljárással kapcsolatos hatáskörök bemutatását, kijelöli azon ajánlattevőt, aki a közös ajánlattevők nevében hatályos jognyilatkozatot tehet. Ajánlatkérő felhívja ajánlattevők figyelmét, hogy a Kbt. 35. § (3) bekezdése alapján a közös ajánlattevők képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők megjelölését.
13.Ajánlattevő köteles ajánlatában csatolni a közbeszerzési dokumentumok részét képező árazatlan költségvetést, valamennyi tételére kiterjedően beárazva, cégszerűen aláírva. Felhívjuk a tisztelt Xxxxxxxxxxx figyelmét, hogy a kiadott árazatlan költségvetés tételein és a benne szereplő mennyiségeken nem módosíthat, azokat nem egészítheti ki. Amennyiben a költségvetésben szereplő tételek helyett mást kíván megajánlani, köteles a megajánlott termék egyenértékűségét a 321/2015. (X.30) Korm. rendelet
46. § (3)-(4) bekezdése alapján igazolni.
14.Ajánlatkérő nem teszi lehetővé a nyertes ajánlattevő(k) számára a szerződés teljesítése érdekében gazdálkodó szervezet (projekttársaság) létrehozását.
15.Ajánlatkérő az ajánlattételt ajánlati biztosítékhoz nem köti.
16.Ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy az ajánlatban csatolt dokumentumok üzleti titokká nyilvánítása kizárólag a Kbt. 44. § szerinti előírásoknak megfelelően lehetséges. Az üzleti titkot tartalmazó dokumentum elkülönített elhelyezésére az EKR-ben erre szolgáló funkciót alkalmazza. (EKRr 11. § (4) bek.).
17.Ajánlatkérő alkalmazza a Kbt. 81. § (5) bekezdés rendelkezéseit.
18. Ajánlatkérő jelen eljárásban nem alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját.
00.Xx ajánlatnak tartalmaznia kell a felhívásban külön ki nem emelt egyéb nyilatkozatokat, igazolásokat és más dokumentumokat, melyeket a Kbt. kötelezően előír.
20.Nyertes ajánlattevő köteles – a 322/2015. (X.30) Korm. rend. 26. §-a alapján - legkésőbb a szerződéskötés időpontjára I. rész vonatkozásában: 30.000.000.-Ft/kár, illetve 60.000.000.-Ft/év, II. rész vonatkozásában: 12.000.000,- Ft/kár, illetve 25.000.000,- Ft/év összegű, építési munkákra vonatkozó felelősségbiztosítási szerződést kötni, vagy meglévő felelősségbiztosítását a fenti összegre kiterjeszteni.
21.A jelen ajánlattételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban nem szabályozott kérdésekben a Kbt. az irányadó.
Az ajánlattételi felhívás megküldésének napja: xxxxx://xxx.xxx.xx
II. Közbeszerzési dokumentumok
Közbeszerzési dokumentumok
„Vállalkozási szerződés a Kecskemét, Izsáki úti Mercedes-Benz Sport Akadémia Kosárlabda Stadion területén parkoló létesítésére, valamint a Kecskeméti Szabadidőközpont, kültéri kosárlabdapályák és futópálya építésére” tárgyú,
a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: „Kbt.”) 115. §-ban rögzített feltétel fennállása alapján megindított, az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: EKR rendelet alapján, az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (a továbbiakban: EKR) igénybevételével hirdetmény nélküli nyílt nemzeti közbeszerzési eljáráshoz.
1. Az eljárás általános feltételei
1.1. Tárgyi közbeszerzési eljárás esetében ajánlatkérő az ajánlattételi felhívás (a továbbiakban:
„Felhívás”) 1. pontjában meghatározott szervezet (a továbbiakban: „Ajánlatkérő”).
1.2. Az ajánlattevő ajánlatának benyújtásával teljes egészében elfogadja a Kbt. előírásai szerint ezen közbeszerzési eljáráshoz elkészített Felhívás és a közbeszerzési dokumentumok (a továbbiakban együtt: „Közbeszerzési dokumentumok”) összes feltételét az ajánlattétel kizárólagos alapjául, lemondva saját szerződéses feltételeinek érvényesítéséről.
1.3. Ajánlatkérő rögzíti, hogy mind a Felhívás, mind a Közbeszerzési dokumentumok vonatkozásában a Kbt. rendelkezései az irányadóak. Amennyiben ellentmondás található tárgyi közbeszerzési eljárás vonatkozásában készült iratanyagok tartalma között, úgy elsősorban a Kbt., másodsorban a Felhívás, harmadsorban pedig a Közbeszerzési dokumentumok rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni.
1.4. A teljesítésnek teljes mértékben meg kell felelniük a Felhívásban és a Közbeszerzési dokumentumokban megadott műszaki leírásnak.
1.5. Az ajánlattevő kötelessége, hogy gondosan megvizsgálja és betartsa a Közbeszerzési dokumentumokban megadott összes utasítást, formai követelményt, kikötést és előírást. Az ajánlattevő kockázata és az ajánlat érvénytelenítését vonja maga után:
▪ ha elmulasztja az előírt információk és dokumentumok benyújtását a kitűzött határidőkre, vagy
▪ ha olyan ajánlatot nyújt be, amely tartalmi szempontból nem felel meg a Közbeszerzési dokumentumokban megadott minden követelménynek.
1.6. Ajánlatkérő tárgyi Közbeszerzési dokumentumokat az ajánlattétel elősegítése érdekében készítette.
1.7. Ajánlatkérő megkéri az ajánlattevőket, hogy az ajánlatukat az EKR-ben rendelkezésre bocsátott elektronikus űrlapok kitöltésével, illetve a jelen Közbeszerzési dokumentumok mellékleteként átadott nyilatkozatminták és iratminták alkalmazásával készítsék el ajánlatukat, azzal, hogy az ajánlattevők természetesen azokat saját belátásuk szerint módosíthatják, illetve – amennyiben saját eltérő mintáikat kívánják alkalmazni - alkalmazását mellőzhetik.
1.8. Ajánlatkérő fentiekre való tekintettel fokozottan felhívja a figyelmet arra, hogy az ajánlattevők által benyújtott nyilatkozat tartalmáért az ajánlattevők felelősek.
1.9. Amennyiben a kiadott tartalomjegyzék mintában feltüntetett valamely dokumentum csatolása nem szükséges, vagy nem releváns, úgy Ajánlatkérő megkéri az ajánlattevőket,
hogy az oldalszám helyére az N.R. (mint nem releváns) megjelölést szíveskedjenek feltüntetni (Ajánlatkérő természetesen egyéb egyértelmű megjelölést is elfogad).
2. Kiegészítő tájékoztatás
2.1. Az ajánlattevő – a megfelelő ajánlattétel érdekében – a Felhívásban és a Közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az Ajánlatkérőtől az ajánlattételi határidő lejárta előtt – kizárólag az EKR rendszeren keresztül..
2.2. Az ajánlattevő kizárólagos felelőssége, hogy a tájékoztatási kérelme időben megérkezzen.
2.3. A kiegészítő tájékoztatást azon ajánlattevőknek küldi meg, akik az eljárásra érdeklődésüket az EKR rendszerben jelezték.
2.4. A Kbt. 114. § (6) bekezdésének megfelelően a kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi határidő lejárta előtt ésszerű időben köteles az ajánlatkérő megadni. Az ajánlatkérő, amennyiben a válaszadáshoz nem áll megfelelő idő rendelkezésre, a Kbt. 52. § (3) bekezdésében foglalt módon élhet az ajánlattételi határidő meghosszabbításának lehetőségével.
3. Teljesség és pontosság
3.1. Az ajánlattevő felelős azért, hogy a letöltés során ellenőrizze a Közbeszerzési dokumentumok és elektronikus űrlapok tartalmának teljességét.
3.2. Az Ajánlatkérő semmilyen kifogást sem fogad el, amelynek indoka az, hogy az ajánlattevő elmulasztotta a Közbeszerzési dokumentumok valamely részének letöltését.
4. Ajánlattétel költségei
Az ajánlat elkészítésével, illetve benyújtásával kapcsolatban felmerülő összes költség az ajánlattevőt terheli.
5. Ajánlati kötöttség
5.1. A Felhívás 22. pontjában meghatározottak szerint.
5.2. Az ajánlattevő a Xxxxxxxx 22. pontjában megadott időtartam lejártáig kötve van ajánlatához, figyelembe véve a Kbt. ajánlati kötöttséggel kapcsolatos egyéb rendelkezéseit is.
6. Több változatú (alternatív) ajánlat
A Felhívás 11. pontjában meghatározottak szerint.
7. Tájékoztatás
7.1. Ajánlattevő ajánlatában köteles csatolni a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Kormányrendelet 17. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozatát.
7.2. A nyilatkozat kitöltésének elősegítéséhez, az Ajánlatkérő tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerint tényleges tulajdonosnak minősül:
a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy – a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon – közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,
b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben – a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott – meghatározó befolyással rendelkezik,
d) alapítványok esetében az a természetes személy,
da) aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,
db) akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy
dc) aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár.
7.3. Azon szervezetek (hatóságok) neve és címe, amelyektől az ajánlattevő tájékoztatást kaphat a Kbt. 73. § (4) bekezdés szerinti azon követelményekről, amelyeknek a teljesítés során meg kell felelni.
ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal
Székhely: 1097 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxxx xx 0-0.
Levelezési cím: 1437 Budapest, Pf. 839.
Tel.: 00-0-000-0000, fax: 00-0-000-0000,
E-mail: xxxxxxxxxxxxx@xxx.xxxxx.xx
Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete Postacím: 6000 Kecskemét, Xxxxxxxxxx xxxx 00.
Levelezési cím: 6000 Kecskemét, Xxxxxxxxxx xxxx 00. Pf.: 564 Központi telefonszám: 76/500-030
Email cím: xxxxxxxxx.xxxxxxxxx@xxx.xxxxx.xx
Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztály 1054 Budapest, Xxxxxx Xxxx u. 2.
Postacím: 1369 Budapest, Pf.: 481.
Telefon: (06 80) 204-292; (00 0) 000-0000
Fax: (00 0) 000-0000
Email: xxxxxxxxxxxxxxxx-xxx@xxx.xxx.xx
Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal
Munkaügyi és Munkavédelmi Ellenőrzési Osztály Foglalkoztatási, Munkaügyi és Munkavédelmi Főosztály; 6000 Kecskemét, Klapka u. 34.
Postacím: 6001 Kecskemét, Pf. 230.
tel: 00-00-000-000
fax: 00-00-000-000
E-mail: xxxxxxxxxxxx-xxxxxxxx@xxxx.xxx.xx
Egyenlő Bánásmód Hatóság
Levélcím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39/B. Telefon: (1) 336 - 7843
Fax: 336 – 7445
Honlap: xxx.xxxxxxxxxxxxxxx.xx
SINOSZ Bács- Kiskun Megyei Tagszervezet 6000 Kecskemét, Táncsics M. u. 19.
Roma Nemzetiségi Önkormányzat 6000 Kecskemét, Batthyány u. 2.
Bács-Kiskun Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház 6000 Kecskemét Reile G. u. 22.
Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata 6000 Kecskemét, Xxxxxx xx 00.
Pest Megyei Kormányhivatal
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx x. 58/A-B
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xxx.xx
Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 6000 Kecskemét, Bajcsy-Zsilinszky krt. 2. xxxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xxx.xx
NAV Bács-Kiskun Megyei Adó- és Vámigazgatósága
- Kecskeméti központi ügyfélszolgálat 6000 Kecskemét, Kuruc krt. 16. Telefonszám: +36 (76) 512-600
Fax: +36 (76) 481-085
8. Közös ajánlattétel
8.1. Több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot.
8.2. Az EKR-ben elektronikus űrlap benyújtásával teendő nyilatkozatokat a közös ajánlattevők képviseletében az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő teszi meg. A más nevében tett nyilatkozatok megtételére meghatalmazott gazdasági szereplő kizárólag azért felel, hogy a meghatalmazásnak és a számára rendelkezésre bocsátott nyilatkozatoknak, adatoknak az általa elektronikusan megtett nyilatkozatok megfelelnek, ez a szabály azonban nem érinti a közös ajánlattevők Kbt. 35. § (6) bekezdése szerinti egyetemleges felelősségét.
8.3. Közös ajánlattétel esetén az ajánlatban csatolni kell a Kbt. 35. § (2) bekezdése szerinti meghatalmazást tartalmazó okiratot. A meghatalmazásnak ki kell terjednie arra, hogy a közös ajánlattevők képviseletére jogosult gazdasági szereplő adott eljárás tekintetében az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az egyes közös ajánlattevők képviseletében eljárhat.
8.4. A 8.1 pont szerinti esetben a közös ajánlattevők kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők nevében eljárni jogosult képviselőt megjelölni.
8.5. A közös ajánlattevők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők megjelölését.
8.6. Ahol a Kbt. az ajánlatkérő számára az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők értesítését írja elő, valamint a kiegészítő tájékoztatás megadása [Kbt. 56. §], a hiánypótlás [Kbt. 71. §], a felvilágosítás [Kbt. 71. §] és indokolás [Kbt. 72. §] kérése esetében az ajánlatkérő a közös ajánlattevőknek jelentkezőknek szóló értesítését, tájékoztatását, illetve felhívását a 8.2. pont szerinti képviselőnek küldi meg.
8.7. Amennyiben az ajánlatkérő ajánlati biztosíték nyújtását [Kbt. 54. §] írja elő, a közös ajánlattevőknek a biztosítékot elegendő egyszer rendelkezésre bocsátaniuk. Az ajánlati kötöttségnek bármelyik közös ajánlattevő részéről történt megsértése [Kbt. 54. § (4) bekezdése] esetén a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg.
8.8. A közös ajánlatot benyújtó gazdasági szereplők személyében az ajánlattételi határidő lejárta után változás nem következhet be.
8.9. Közös ajánlattétel esetében az ajánlathoz csatolni kell a közös egyetemleges felelősségvállalásról szóló megállapodás másolati példányát, amely tartalmazza az ajánlattevők között, a közbeszerzési eljárással kapcsolatos feladat bemutatását, kijelöli azon ajánlattevőt, aki a közös ajánlattevőket az eljárás során kizárólagosan képviseli, illetőleg a közös ajánlattevők nevében hatályos jognyilatkozatot tehet. A megállapodásnak azt is tartalmaznia kell, hogy a közös ajánlattevők nyertességük esetén a szerződésben vállalt valamennyi kötelezettség teljesítéséért egyetemleges felelősséget vállalnak.
9. Ajánlati ár
Az ajánlati árat nettó forintban kell megadni.
Az ajánlatban szereplő áraknak fix árnak kell lennie, vagyis az ajánlattevők semmilyen formában és semmilyen hivatkozással sem tehetnek változó árat tartalmazó ajánlatot.
A nettó árat úgy kell megadni, hogy azok tartalmazzanak minden járulékos költséget, függetlenül azok formájától és forrásától, pl. VÁM, különböző díjak és illetékek stb.
Az ajánlati árnak tartalmaznia kell a teljesítés időtartama alatti árváltozásból eredő kockázatot és hasznot is.
Az ajánlattevők csak magyar forintban (HUF) tehetnek ajánlatot és a szerződéskötés valutaneme is csak ez lehet.
Az ajánlati árnak tartalmaznia kell mindazokat a költségeket, amelyek az ajánlat tárgyának eredményfelelős megvalósításához, az ajánlati feltételekben rögzített feltételek betartásához szükségesek, így többek között minden illetéket, díjat, bérletet, a hibák kijavításához szükséges
költségeket is.
Az ajánlat csak banki átutalásos fizetési módot tartalmazhat, minden egyéb fizetési mód elfogadhatatlan az Ajánlatkérő számára.
Az ajánlatok kidolgozásakor vegyék figyelembe, hogy az ajánlati árnak teljes körűnek kell lennie, vagyis magába kell foglalni minden ajánlattevői kifizetési igényt.
10. Formai követelmények
A Felhívás 26.1. pontjában meghatározottak szerint.
11. Kapcsolattartás az Ajánlatkérő és az ajánlattevők között a közbeszerzési eljárás alatt
Az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos, a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében szabályozott írásbeli kommunikáció - ha az EKRr-ből más nem következik - elektronikus úton, az EKR-ben történik.
12. Az ajánlatok bírálata (mindkét rész vonatkozásában)
Ajánlatkérő tárgyi közbeszerzési eljárás esetében a benyújtott ajánlatokat a Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pontjában rögzítetteknek megfelelően a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok szerint bírálja el az alábbiak szerint:
Részszempont | Súlyszám |
1. részszempont: ajánlati ár (nettó HUF) (tartalékkerettel együtt) | 70 |
2. részszempont: környezetvédelmi szempontok érvényesülése (db) | 15 |
3. részszempont: kötelezőn felüli többletjótállás időtartama (hónap, max. 24) | 15 |
Az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: 0-10.
1. részszempont: ajánlati ár (nettó HUF) (tartalékkerettel együtt)
Ajánlatkérő az 1. részszempont esetén az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb tartalmi elemre az értékelési pontszám maximumát adja. A többi ajánlat részszempont szerinti pontszáma a legjobb tartalmi elemhez viszonyítva kerül megállapításra, kettő tizedes jegyre való kerekítés mellett.
Az értékelés módszere az 1. értékelési részszempont esetében a fordított arányosítás, azaz az ajánlatkérő számára legelőnyösebb (legalacsonyabb) ajánlati elem kapja a maximális pontot, a többi matematikai aránypárral megállapított pontértéket kap.
Ajánlatkérő az 1. értékelési részszempont esetében az ajánlati elemeinek pontszámait az alábbi képlettel számolja:
P = Alegjobb (P
−P ) + P
Avizsgált
max
min
min
ahol
P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma Pmax: a pontskála felső határa (10 pont)
Pmin: a pontskála alsó határa (0 pont) Alegjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme
2. részszempont: környezetvédelmi szempontok érvényesülése (db)
A 2. értékelési részszempont esetében a legkedvezőbb (legmagasabb) érték kapja a maximális pontszámot, a további megajánlott értékek az egyenes arányosítás módszerének megfelelően kevesebbet.
A pontozás módszere:
𝐴vizsgált
𝑃 =
𝐴legjobb
(𝑃max − 𝑃) + 𝑃min
ahol
P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma P max: a pontskála felső határa, azaz 10
P min: a pontskála alsó határa, azaz 0
A legjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme A vizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme
A beruházás megvalósítása során az Ajánlattevők által vállalt, a környezetvédelem megóvása és a környezeti károk minimalizálására tett releváns intézkedések száma kerül értékelésre.
Ajánlatkérő annak érdekében, hogy ténylegesen kedvező környezeti hatás keletkezzen, értékeli környezetvédelmi szempont vállalását, amit az ajánlattevő választása szerint jelölhet meg. Ezzel kívánja eléri azt, hogy a beruházás során a környezeti hatások vonatkozásában minőségileg kedvezőbb állapotok keletkezzenek.
Ajánlatkérő külön felhívja a figyelmet arra, hogy a Kbt. 131. § (2) bekezdés alapján a szerződésben külön rögzítésre kerülnek a konkrét környezetvédelmi vállalások.
Ajánlattevő ajánlatában köteles – közbeszerzési dokumentumok körében rendelkezésre bocsátott nyilatkozatot benyújtani a vállalt környezetvédelmi szempontokra vonatkozóan, amelyben minden egyes vállalást megad. Ajánlatkérő megkéri a tisztelt Ajánlattevőket, hogy a közbeszerzési dokumentumok körében rendelkezésre bocsátott nyilatkozat mintát szíveskedjenek használni.
Attól függően, hogy azt nyertessége esetén teljesíti-e – “igen” vagy “nem” szöveget kell beírni. A 2. értékelési részszempontot a nyilatkozatban megadott vállalásokra szóló “igen” jelölések darabszámának összege határozza meg a tartalmi elemet. „Igen” válasz esetén adható pontszám: 1, „Nem” válasz esetén adható pontszám: 0. Amennyiben az ajánlattevő valamely cellába nem tesz bejegyzést, azt az ajánlatkérő nemleges válasznak tekinti.
Amennyiben egyetlen egy környezetvédelmi vállalást sem tesz Ajánlattevő, úgy erre az értékelési részszempontra a minimális pontszámot, azaz 0 pontot fog kapni.
A második értékelési részszempont alapján értékelésre kerülő vállalások:
Vállalás | Ajánlattevői vállalás (igen/nem) | |
1. | Porzó anyagok szállítása kizárólag ponyvával fedetten történik. | |
2. | Anyagszállításhoz használt valamennyi raklap újrafelhasználásra kerül. | |
3. | Kizárólag EURO III vagy annál korszerűbb normának megfelelő tehergépjárművek alkalmazása legalább 50 %-ban. | |
4. | A járművek, munkagépek tankolása kizárólag szilárd, burkolt talajon az adott munkaterület felvonulási területén az esetleges azonnal kármentesítésre alkalmas környezetben történik, vagy kiépített üzemanyagtöltő állomáson. | |
5. | Építési hulladékok újrahasznosításának vállalása legalább a keletkezett összes építési hulladék tömegének 5 %-ban. | |
6. | Vállalkozó vállalja az épületen felmerülő bontások során a szelektív bontás alkalmazását, amely alapján elkülönítetten bontja, tárolja és szállítja el az újrahasználható, újrahasznosítható és az ártalmatlanításba kerülő anyagokat. | |
7. | Kommunális hulladék szelektív gyűjtésének biztosítása a kivitelezés teljes ideje alatt. | |
8. | A kivitelezés során sérülésnek kitett fás szárú növények mechanikai védelméről (kaloda) gondoskodik. |
3. részszempont: kötelezőn felüli többletjótállás időtartama (hónap, max. 24)
A 3. részszempont esetében a legkedvezőbb (legmagasabb) érték kapja a maximális pontszámot, a további megajánlott értékek az egyenes arányosítás módszerének megfelelően kevesebbet.
A pontozás módszere:
𝐴vizsgált
𝑃 =
𝐴legjobb
(𝑃max − 𝑃) + 𝑃min
ahol
P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma P max: a pontskála felső határa, azaz 10
P min: a pontskála alsó határa, azaz 0
A legjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme A vizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme
Ajánlatkérő előírja, hogy a jótállás esetén a kötelező minimum vállalás 36 hónap, az ezt meghaladó időtartam kerül értékelésre. A 24 hónapot elérő, vagy azt meghaladó többletjótállási időtartam megajánlása a maximális 10 ponttal kerül értékelésre. Amennyiben Ajánlattevő nem vállal többletjótállást, 0 pontot kap.
A felolvasólapon kizárólag az értékelésre kerülő többletet kérjük feltüntetni.
A fenti módszerrel értékelt egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot az ajánlatkérő megszorozza az ajánlattételi felhívásban is meghatározott súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
Az az ajánlat a legjobb ár-érték arányú, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.
Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlattételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételek alapján, valamint az értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette.
Ajánlatkérő a legjobb ár-érték arányt tartalmazó ajánlat kiválasztása során az ajánlatoknak az értékelési szempontok szerinti tartalmi elemeit a Kbt. 76. § (9) bekezdés d) pontja alapján meghatározott módszerrel értékeli, majd az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat minősül a legkedvezőbbnek, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.
Ha több ajánlatnak azonos az előző bekezdés szerint kiszámított összpontszáma, az az ajánlat minősül a legjobb ár-érték arányúnak, amely a nem egyenlő értékelési pontszámot kapott értékelési szempontok közül a legmagasabb súlyszámú szempontra nagyobb értékelési pontszámot kapott.
Az ajánlatkérő jogosult közjegyző jelenlétében sorsolást tartani és a sorsolás alapján kiválasztott ajánlattevőt az eljárás nyertesének nyilvánítani, ha a legjobb ár-érték arányú ellenszolgáltatást két vagy több ajánlat azonos mértékben (azonos pontszámmal) tartalmazza.
Ajánlatkérő a Kbt. 81. § (5) bekezdés rendelkezései alapján rögzíti, hogy az ajánlatok bírálatát az ajánlatok értékelését követően végzi el. Ajánlatkérő csak az értékelési sorrendben legkedvezőbb és az azt követő legkedvezőbb ajánlattevő tekintetében végzi el a bírálatot.
13. Szerződést biztosító mellékkötelezettségek
Ajánlatkérő felhívja a figyelmet a Ptk. 6:187. §-ára, amely alapján:
- Ajánlatkérő a kötbér mellett érvényesítheti a kötbért meghaladó kárt.
- Ajánlatkérő a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését akkor is követelheti, ha kötbérigényét nem érvényesítette.
Késedelmi kötbér: Ha ajánlattevő – olyan okból, amelyért felelős – késedelmesen teljesít, az ajánlatkérő késedelmi kötbérre jogosult, melynek mértéke a szerződéses nettó ellenszolgáltatás 0,5%-a/naptári nap. A késedelem esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítési kötelezettség alól a Ptk. 6:187. § (1) bek. alapján. Amennyiben a késedelmi kötbér összege eléri vagy meghaladja a szerződéses nettó ellenszolgáltatás 10%-át, azaz a késedelemmel érintett napok száma a 20 naptári napot eléri, vagy meghaladja, az Ajánlatkérő jogosult – anélkül, hogy érdekmúlását bizonyítania kellene – a szerződést felmondani, és a meghiúsulási kötbért követelni.
Hibás teljesítési kötbér: Ha ajánlattevő – olyan okból, amelyért felelős – hibásan teljesít, Ajánlatkérő a teljes nettó szerződéses összeg 3%-a/alkalom összegű hibás teljesítési kötbér követelésére jogosult. Amennyiben a hibás teljesítési kötbér alkalmazásának száma eléri vagy meghaladja a teljes nettó szerződéses összeg 15%-át, azaz a hibás teljesítéssel érintett alkalmak száma eléri vagy meghaladja az 5 alkalmat, az Ajánlatkérő jogosult a szerződést felmondani, és meghiúsulási kötbért követelni. Ajánlatkérő a hibás teljesítés miatti kötbér mellett nem érvényesítheti szavatossági igényét a Ptk. 6:187. § (2) bekezdése alapján.
Meghiúsulási kötbér: Amennyiben a teljesítés – olyan okból, amelyért ajánlattevő felelős – meghiúsul, Ajánlatkérő – a Ptk. 6:186. § (1) bekezdésének megfelelően – meghiúsulási kötbérre jogosult, melynek mértéke a szerződéses nettó ellenérték 20%-a. A teljesítés meghiúsulásának esetére kikötött kötbér
érvényesítése a teljesítés követelését kizárja a Ptk. 6:187. § (1) bek. alapján. A késedelmi kötbér és a meghiúsulási kötbér egyidejűleg nem érvényesíthető.
Jótállás: Ajánlattevő köteles az építési beruházásra minimum 36 hónap időtartamú jótállást vállalni, illetve amennyiben a beépített anyagokra, eszközökre a gyártó 36 hónapot meghaladó jótállást vállal, úgy ajánlattevő köteles a hosszabb idejű jótállást vállalni. A jótállás időtartama alatt az Ajánlattevő az Ajánlatkérő által jelzett hibás munkarészek kijavítását 5 naptári napon belül köteles megkezdeni és műszakilag indokolt időtartamon belül befejezni. A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető, melynek kezdete a sikeres műszaki átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontja. Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására – megfelelő határidőben – nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. A többletjótállás időtartama értékelési szempont.
Jótállási biztosíték: Megrendelő jótállási biztosítékot ír elő, amelynek mértéke a szerződés szerinti és ÁFA nélkül számított ellenszolgáltatás 5 % -a és amely a szerződés teljesítésének időpontjától a jótállási kötelezettség lejárata napjáig tart. A jótállási igények teljesítésére kikötött biztosítékot legkésőbb a szerződés teljesítésének időpontjában kell rendelkezésre bocsátani a szerződő fél választása szerint a Kbt. 134. § (6) bekezdés a) pontjában meghatározott módon. Ajánlattevő ajánlatában köteles csatolni nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a jótállási biztosítékot a Kbt. 134. §
(4) bekezdése szerinti határidőre benyújtja.
14. Az ajánlati biztosíték előírására, valamint a szerződésben megkövetelt biztosítékokra vonatkozó információk
Ajánlatkérő az ajánlattételt ajánlati biztosíték nyújtásához nem köti, illetve a szerződésben biztosítékot nem követel meg.
15. Üzemzavar, üzemszünet
Üzemszünet minden olyan tervezhető technikai tevékenység, amely az EKR szolgáltatásainak szünetelését eredményezi.
Üzemzavar az EKR üzemeltetője által megállapított és külön jogszabályban foglaltak szerint dokumentált, előre nem tervezett üzemszünet vagy előre nem tervezett, az EKR korlátozott működőképességét jelentő helyzet.
Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét a 40/2017. (XII. 27.) MvM rendelet - az elektronikus közbeszerzési rendszer fenntartásával és működtetésével kapcsolatos szabályokról – 2., 3. és 4. § rendelkezéseire.
Az ajánlattételi nem jár le, ha az EKR vagy annak az ajánlat elkészítését támogató része az EKR üzemeltetője által közzétett tájékoztatás alapján igazoltan
a) folyamatosan legalább öt percig fennálló üzemzavar(ok) folytán az ajánlatkérő által meghatározott ajánlattételi vagy részvételi határidőt megelőző huszonnégy órában összesen legalább százhúsz percig, vagy
b) - anélkül, hogy a határidő meghosszabbítására ezt követően már sor került volna - üzemzavar folytán az ajánlattételi vagy részvételi határidő alatt folyamatosan legalább huszonnégy óráig nem elérhető.
Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni.
III. Műszaki leírás
Műszaki leírás
„Vállalkozási szerződés a Kecskemét, Izsáki úti Mercedes-Benz Sport Akadémia Kosárlabda Stadion területén parkoló létesítésére, valamint a Kecskeméti Szabadidőközpont, kültéri kosárlabdapályák és futópálya építésére” tárgyú közbeszerzési eljáráshoz
1. rész: Nyertes ajánlattevő feladata a Kecskemét, Izsáki úti Mercedes-Benz Sport Akadémia Kosárlabda Stadion területén parkoló létesítése
CPV: 45223300-9 (Parkolóhely, pihenőhely építése) 45233200-1 (Különféle útburkolatok)
Építési beruházás ismertetése:
1./ Általános ismertetés
Jelzett létesítmény telkén Megbízó személygépkocsi parkolót kíván létesíteni. Parkoló a Kosárlabda Stadion (volt uszoda) telkén, szabályozott használattal, a területen meglévő, használaton kívüli medencék helyén létesül.
Parkoló külső közlekedési kapcsolatát – városi úthálózati kapcsolatát – az Olimpia u. burkolatához, illetve az Olimpia u. – kosárlabda stadion épülete között, a közelmúltban felújításra került személygépkocsi parkoló kiszolgáló úthoz történő csatlakozás biztosítja.
Jelen közlekedés építési tervvel egy ütemben készül környezet rendezését szolgáló kertészeti terv. Megbízó képviselőjének tájékoztatása szerint a térvilágítás kerül.
Telken napelem park kerül megépítésre.
Telken elhelyezésre kerülő napelem park kiépítése a napelemeket szállító vállalkozás feladatkörébe tartozik.
2./ Részletes ismertetés 2./1. Bevezető út
Parkoló részletes kialakítását mellékelt helyszínrajz tartalmazza.
Parkoló magánhasználatú közlekedési felületként létesül. Megközelítésének – használatának szabályozását a bevezető úton lévő kapu biztosítja.
Parkoló városi úthálózati kapcsolatát az Olimpia úti meglévő , épületen kívüli közforgalmú parkoló és egyben a jelzett területre bevezető úti kapcsolat biztosítja.
Jelen tervben foglaltaknak megfelelően kétirányú forgalomra alkalmas keresztmetszetre kell felbővíteni a bevezető utat.
• Burkolat jobb oldali szélét lezáró szegélyt el kell bontani.
• Beton burkolatot egyoldali szélesítéssel, a meglévő szerkezet anyagával megegyezően betonból kell kialakítani.
Burkolat szerkezete:
50 cm vtg.- ban 95 % fokra tömörített altalaj, 20 cm vtg. homokos kavics ágyazat,
25 cm vtg. M20 mechanikai stabilizáció, 20 cm vtg. Cp4/3 jelű beton burkolat.
• Beton bukolat szélesítés és meglévő burkolat csatlakozási síkjában acélbetétekkel kialakított dilatációs hézag alakítandó ki. ( Meglévő burkolatba vésve acélhüvelyes kapcsolatot kell létesíteni. – 80 cm távolságban, 20 mm átmérőjű 50 + 50 cm hosszú acélbetétek elhelyezésével.)
• Szélesítés magasságilag teljes hosszban csatlakozik a meglévő burkolat magassági elrendezéséhez.
• Burkolat oldalesésének értéke: 2.5%. Oldalesés iránya megegyezik a csatlakozó pálya burkolat irányával.
• Burkolat felületére hulló csapadékvíz elvezetését a szelvényezés szerinti baloldali burkolatszélben meglévő, a zárt rendszerű elvezetéshez kapcsolódó víznyelő aknák biztosítják.
• Építés során az elvezető csatornarendszer tisztítását el kell végezni.
• Meglévő burkolat sérült felület részeit élmenti vágással el kell bontani és a fentiekben ismertetett burkolatszerkezettel újra kell építeni.
• Sérült meglévő – megmaradó szegély szakaszokat ki kell cserélni.
• Dilatációs hézagot ki kell önteni rugalmas, vízzáró és időtálló anyaggal (Sika ).
• Burkolatszéleket terven ábrázolt „K” szegéllyel kell lezárni.
• Burkolat egyoldali eséssel alakítandó ki, megegyően a szélesített burkolat keresztmetszeti megoldásával.
• Szélesítés építés kezdeti fázisában kézi földmunkával fel kell tárni a meglévő közműveket.
• A meglévő, terven is ábrázolt tégla kerítést el kell bontani, mind a telekhatáron, mind a telek belsőben.
• Burkolat építés megkezdése előtt a Beruházó képviselőjével közösen, a burkolat tisztítását követően, ki kell jelölni a felújítandó burkolat felületet, illetve az átépítést indokló hibás szegély szakaszokat.
• Telekhatáron meglévő kaput az új keresztmetszeti szélességnek megfelelően el kell bontani és új kétszárnyú elektromos működtetésű kaput kell beépíteni.
• Út üzemszerű használatának biztonságát szolgáló közúti jelzésrendszert ki kell építeni.
2./2 Parkoló felület
Telken belül a meglévő, használaton kívüli vasbeton medencék és kapcsolódó burkolatok helyén, valamint a zöldfelület kismértékű igénybevételével személygépkocsi parkoló felület létesítendő.
Parkoló építés előkészítő fázisában:
• Medencékből a meglévő vizet el kell távolítani.
• A medence körüli közműveket fel kell tárni és meg kell bizonyosodni az esetlegesen meglévő közművek üzemen kívüli állapotáról.
• Medencék falát talplemez síkjáig le kell bontani.
• Tekintettel arra, hogy a medence anyaga vasbeton, bontás során az acélbetétek darabolása is szükségessé válik.
• Bontott anyagot tárolni, bontott anyag aprítását célszerűen a leendő parkoló felületén kell elvégezni. ( Meglévő zöldfelület védelmében!)
• A terven ábrázolt szivárgók vonalában ( felületén) a talplemezt el kell bontani.
• Medence melletti gyalogos közlekedést szolgáló burkolatokat el kell bontani.
• Bontott anyagokat aprítva ágyazatként vissza kell tölteni a burkolat alá, a medence felületén.
• Bontás során medence leürítését szogáló berendezésket, csatornát el kell távolítani.
• Medence körüli csapadékvíz elvezető rendszert fel kell tárni, és a felhagyásra kerülő szakaszokat, aknákat meg kell szüntetni bontással.
• Kitűzést követően ki kell jelölni a kivágandó fákat, bokrokat. Kivágást a Megbízó képviselőjével jóvá kell hagyatni.
• Kertészeti terven ábrázolt fákat tuskó és gyökérzet teljes eltávolításával ki kell vágni. Parkoló merőleges beállással biztosítja teljes felületen a nyugvó forgalmat.
Parkoló állások mérete: 5.00 x 2.50 m.
Parkoló kiszolgáló utak szélessége egységesen: 6.0 m.
Parkoló felületek és kiszolgáló utak felületre kerülő csapadékvíz elvezetését részben a burkolat zöldfelület szélén kialakított, mélyvonalon elhelyezett víznyelő aknák és az aknákhoz csatalakozó Terfil 100 tipusú geotextíliával körülhatárolt szivárogtató bordák biztosítják. A belső két parkolósáv csapadékvizét a két tömb között kialakított, zöldszigetekkel megszakított szivárgó rendszerébe vezetjük el.
Parkoló illetve kiszolgáló út zöldfelülethez csatlakozó síkját „K” tipusú szegéllyel kell lezárni.
Belső két parkolósáv szivárgó felőli szélét szakaszos kiemelt szegéllyel kell lezárni. ( Azon szakaszokon, ahol megszakítjuk a kiemelt szegélyt, süllyesztett szegélyt kell építeni.
Kiemelt szegély maximális magassága: 10 cm.
A monolit beton burkolatú út és parkoló, illetve kiszolgáló utak csatlakozási síkjában süllyesztett szegélyt kell építeni.
Parkoló szerkezete:
Burkolat szerkezete:
30 cm vtg.- ban 95 % fokra tömörített altalaj, 20 cm vtg. homokos kavics ágyazat,
20 cm vtg. Ckt útalap,
3 cm vtg. 0/20 mészkő zúzalék fektetési ágyazat,
20 x 10 x 6 cm zökkenőmentes – szürke színű - betonelemes burkolat. ( Parkoló elválasztó sávokat antracit színű elemekből kell kialakítani.)
Parkoló kiszolgáló út szerkezete: Burkolat szerkezete:
30 cm vtg.- ban 95 % fokra tömörített altalaj, 20 cm vtg. homokos kavics ágyazat,
20 cm vtg. Ckt útalap,
3 cm vtg. 0/20 mészkő zúzalék fektetési ágyazat,
20 x 10 x 8 cm zökkenőmentes – szürke színű - betonelemes burkolat.
Építés során, a medence felületén bontott és aprított betonból kell a töltést építeni. A napelem tartó szerkezet alapozás környezetében (alap + 2 – 2 m) az ágyazat felületén szükséges teherbírás értéke: E2=100Mn/m2.
Pályaszerkezeti építés műszaki követelményei:
Burkolat építést minősített földmű megléte, valamint a közművek kiépítését követően lehetséges megkezdeni. Földmű szükséges jellemzőinek értéke:
Tükör felület tömörségének értéke: 95%.
Tükör felületen szükséges teherbírás értéke: E2= 60 MN/ m2. Ágyazaton szükséges teherbírás értéke: 80 MN/m2.
Minősítő vizsgálatokat a műszaki ellenőr közreműködésével kell elvégezni. Burkolat építést a műszaki ellenőr írásban rögzített engedélye alapján lehetséges megkezdeni.
Építés megkezdése előtt a beépítendő anyagok alkalmazási engedélyét dokumentálni szükséges.
Minden beépítésre kerülő anyagot előzetesen be kell mutatni jóváhagyás céljából a Beruházó képviselőjének. Beton elemek pontos típusát, gyártói műbizonylatát, elemek felületképzését, alkalmazási engedélyét, gyártói garanciát, szavatosságot egyeztetni kell a beruházó képviselőjével! Elemeket beépíteni kizárólag a Beruházói jóváhagyást követően lehetséges!
(ágyazó anyag, kiékelés anyaga, előregyártott szerkezetek anyagai termékenként…)
Beton elemek színezése min. 5 mm vastagságú rétegben szükséges! Felületi színezésű elem beépítése nem lehetséges.
Egyes burkoló elemek színének megválasztása a Beruházó jogkörébe tartozik. Egyes felületeken építendő előregyártott betonelemes burkolat fektetési jellemzői:
Parkoló felülete: futósoros kötés. Parkoló kiszolgáló út: tömbkötés.
Előregyártott betonelemes burkolat építése során fokozott figyelmet kell fordítani az alábbi követelményekre: Sérült, színhibás elem nem építhető be.
Betonelemek hézagrendszerének egyenletességére, azonos hézagtávolságra fokozott figyelmet kell fordítani.
Elemek első hézagolását nemes zúzalékkal kell elvégezni, további hézagolás folyami homokkal végzendő el.
Hézagolást az építést követően szükség szerint több ütemben el kell végezni. (utólagos hézagolás!)
Parkoló állásokat elválasztó sávokat a parkoló építésnél alkalmazott elem színétől eltérő színű elemek beépítésével kell megoldani.
Részletes elem színválaszték építés előszítése során a Beruházóval történő egyeztetés alapján kerül meghatározásra.
Burkolat építés során az ÚT 2 – 3.212. ágazati előírásban foglaltakat be kell tartani. Elkészült építési munka minősítésének főbb szempontjai:
• Földmű tömörség, (megengedett eltérés – 3%)
• Földmű teherbírás. (megengedett eltérés: 5%)
• Ágyazati réteg teherbírása. ( E2= 80 MN/m2). Megengedett eltérés: 5%.
• Ágyazat vastagsága. ( Megengedett eltérés: 20 mm.)
• Ckt út alap minősége: hivatkozott előírás 9.tábl. alapján.
• Útalap vastagsági értéke. ( Megengedett eltérés: 10 mm.)
• Beton burkolókő: Msz. EN 1338 szerint.
• Betonelemes burkolat hézagainak teljes kitöltöttsége az alapvető követelmény!
• Betonelemes burkolat felület egyenetlenségére vonatkozó követelmény: Megengedett érték: hivatkozott műszaki előírás 7.4.4 és 7.4.3. pontja szerint.
Betonelemek gyártói műbizonylata.
Földmunka jellemzői
Építés során fokozott figyelmet kell fordítani a meglévő zöldfelület állagának megóvására. Építést követően a zöldfelületi sérüléseket eredeti állapotra vissza kell építeni!
Durva tükör szintjén 50 cm vtg.-ban tömörség szükséges értéke: 95%. A kialakított durva tükör felületeket kialakítást követően teljes felületen tömöríteni szükséges. Teherbírás szükséges értéke: 60 MN / m2.
Tömörség és teherbírás vizsgálat főbb szempontjai:
o Tömörséget és teherbírást ellenőrizni szükséges.
o Ellenőrzést engedéllyel és akkreditációval rendelkező intézmény, cég végezheti!
o Kivitelező köteles Beruházó részére bejelenteni a vizsgálatot végző intézményt, céget.
o Tömörségi vizsgálatok minimális számát a költségvetésben részletesen ismertettük. Tömörségi szempontból minősíteni kell minden beépített töltés réteget.
o Tömörség vizsgálatok helyének megválasztásában a műszaki ellenőr közreműködik. Vizsgálatok min. 30 % mennyiségének helyét a műszaki ellenőr határozza meg.
o Kialakított durva tükör felületén szükséges teherbírás értéke: E2 = 65 MN/m2.
3./ Forgalomtechnikai szempontok
Mellékelt tervlapon ábrázoltuk a közlekedés biztonságát szolgáló közúti jelzésrendszert.
Telekhatáron a kaput követő szakaszon a teljes belső közlekedési felületre érvényes korlátozott forgalmú zónát jelölő táblát ki kell helyezni. (20 km/h, valamint gyalogos veszély).
E táblával szemben a kijárati oldalon a korlátozott zóna végét jelölni kell.
Belső kiszolgáló utak forgalmát elsőbbségadás kötelező táblák kihelyezésével kell szabályozni. A kialakított, mozgássérültek részére kijelölt parkolókat burkolatjellel kell ellátni.
Javasoljuk, hogy a bevezető - kiszolgáló út jobb oldalán kialakított parkoló tömbök kerüljenek “belső” használatra és e korlátozás jelzőtáblával is jelzésre kerüljön. E jelzés elhelyezését az építés közben kell a Beruházó képviselőivel egyeztetni.
4./ Környezetvédelmi szempontok
Tervezett beépítés a rendezéstervi előírások szerinti területfelhasználási előírásaival összhangban áll. Bontott anyagokkal kapcsolatosan az alábbi intézkedések történnek:
A meglévő burkolatok bontása során keletkező bontott beton hulladékot és aszfalt burkolatot a területen történő építés során, aprítást követően újra kell hasznosítani. Bontott építési törmeléket a burkolat ágyazati rétegében kell beépíteni.
Kitermelt föld saját területen kerül elhelyezésre.
Kivitelezés során keletkező újra felhasználandó hulladékok
- Bontás során keletkező anyagok jegyzéke:
- Föld: 1080 t EWC 170503
- Bontott beton: 110 t EWC 170101
Más egyéb anyag nem kerül bontásra.
Keletkező hulladékokkal kapcsolatos egyéb szempontok Veszélyes hulladékok:
A kivitelezés során üzemszerű körülmények között veszélyes hulladékok keletkezésével nem kell számolni.
A munkagépek esetleges meghibásodásakor kiömlő olajok, hajtóanyagok felitató anyagai (EWC:150202) ill. ezekkel szennyeződött föld (EWC:170503) a 98/2001.(VI.15.) Korm. rendelet szerint veszélyes hulladéknak
minősül és a hivatkozott rendelet előírásai szerint, környezetszennyezést kizáró módon (fémkonténerben) a többi hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és feljogosítással rendelkező "hulladékkezelőnek" kell átadni.
Amennyiben veszélyes anyaggal szennyezett építés-bontási hulladék (EWC:170106) ill. egyéb pl. veszélyes anyaggal szennyezett csomagolóanyagok (EWC:150110) keletkeznének, akkor azokkal kapcsolatban szintén a hivatkozott rendelet előírásai szerint kell eljárni.
Építési/bontási (nem veszélyes) hulladékok:
Tekintettel arra, hogy a kivitelező a tervezés jelen fázisában még nem ismert(ek) a kivitelező(k) - csak az építési engedély birtokában kerül a beruházás megpályáztatására - ezért a hulladékok pontos, nevesített útját jelen tervben nem tudjuk megadni.
A hulladékok keletkezéséről és "sorsáról" nyilvántartást kell vezetni a 164/2003.(X.18.) korm. rendelet előírásai szerint.
A használatbavételi engedélyhez az elsőfokú környezetvédelmi hatóság csak a keletkezett hulladékokkal való pontos és dokumentált a 45/2004.(VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásai szerinti elszámolása esetén járul hozzá.
A fent felsorolt hulladékokon kívül esetleg keletkező, számításba nem vett hulladékokat a 16/2001.(VII.18.) KöM rendelet szerint kell besorolni és velük kapcsolatban a vonatkozó hatályos jogszabályi előírások maradéktalan betartásával, környezetszennyezést kizáró módon kell eljárni.
Felhívjuk az építtető/kivitelező figyelmét, hogy ezekre a hulladékokra is vonatkoznak a 2004. január 1-étől hatályos 164/2003. (X.18.) korm.rendelet előírásai.
Tervezett burkolat felületére hulló csapadékvizet szemcsés szerkezetű szivárgó testen és geotextílián
„átszűrve” vezetjük el a talajvízbe.
5./ Csapadékvíz elvezetés
Tervezett parkoló és parkoló kiszolgáló út felületére hulló csapadékvizet helyben, a telek területén szikkasztjuk el.
Parkoló tömbök zöldfelület felőli széle mellett, mely a burkolat felület mélyvonala is egyben, a terven ábrázolt szikkasztó bordát alakítottunk ki. Szegélyen kívül, műanyag víznyelő aknákba vezetjük el a csapadékvizet.
Aknákat 6 cm magasságú szegéllyel kell körülvenni. Víznyelő fenékszintjéhez csatlakozóan, 150 mm átmérőjű réselt Draincső kapcsolódik.
Draincső az aknától kiindulva, lejtéssel építendő.
Cső alatt szivárogtató borda építendő tervben meghatározott mérettartományú zúzottkőből.
Szivárogtató bordát, eliszapolódás elleni védelem céljából Terfi 100. tipusú geotextíliával kell körülhatárolni. Belső két parkoló tömb közötti felület alatt épített szivárgóborda felső síkjára vezetjük el a csapadékvizet. Terven ábrázoltak szerint a bordát fák ültetése céljából meg kell szakítani.
Tervdokumentáció külön tervlap formájában tartalmazza a burkolat illetve a csapadékvíz elvezetés magassági kialakítás adatait.
Kivitelező rendelkezésére átadjuk a terv digitális adatállományt, a pontos magassági és vízszintes értelmű kitűzés céljából.
50kVA teljesítményű napelemes rendszer:
6000 Kecskemét, Olimpia u. 1/A alatt létesítendő 50kVA teljesítményű napelemes rendszer CanadianSolar gyártmányú napelem modulokkal, alumínium gyártmányú tartószerkezetre szerelt kivitelben terveztük megépíteni SMA inverterekkel.
Áramszolgáltatói engedély beszerzése, a meglévő elektromos hálózatra történő rákötése, működőképes rendszer kiépítése és a csatlakozási dokumentáció áramszolgáltatói ügyintézéssel együtt a Vállalkozó feladata. A napelemes rendszer biztonságos működéséhez szükséges a napelem oldali és inverter oldali túláram és túlfeszültség védelmeket, valamint a villámvédelmi rendszer teljeskörű kiépítése, mérési jegyzőkönyvvel.
Parkoló világítása az kosárlabda csarnok homlokzatára elhelyezett 3x2 db és 2 db oszlopra 2x2 db fényvetővel, fölkábel elhelyezéssel, alkonykapcsolóval valósul meg.
Kertészeti munkák: A tervezési terület
0000 Xxxxxxxxx, Xxxxxx xx 0. (hrsz.:10202/2)
A tervezési terület Kecskemét belterületén lévő, a közelmúltban átépített, régi uszodaépülethez kapcsolódó teleknek egy jól lehatárolható része, nem az egész telekre készül a terv. A kertépítészeti környezetrendezéssel érintett telekrész megközelítőleg fél hektár.
Tervezett fakivágás pótlási előírása az önkormányzati szabályozás szerint
A tervezési területen 4 fa kerül kivágásra, a geodéziai felmérés adatai szerint összesen 170 cm össztörzsátmérőben.
A parkolók környezetében a parkoló fásításon (8 db, (1 db fa/6 parkolóhely)) kívül 17 db telepítendő fát tartalmaz a terv.
Növényzetösszesítés és mennyiség kimutatás:
• meglévő metszendő lombhullató fa: 21 db
• kivágandó lombhullató fa: 3 db (170 cm össztörzsátmérő)
• kivágandó örökzöld fa: 1 db (60 cm össztörzsátmérő)
• kivágandó oszlopos és terülő pikkely és tűlevelű bokrok: 6 db
• tervezett lombhullató fa: 25 db
• tervezett kúszócserjék: 18 db
• tervezett nyíratlan cserjesáv: 180,5 m2
• tervezett alacsony cserjefoltok: 43 m2
• tervezett nyírt sövény: 70 m2
• tervezett gyepfelület: 585 m2
Meglévő állapot bemutatása
A tervezési terület Kecskemét belterületén található, az egykori uszoda (az átépített épület már kosárlabdacsarnokként üzemel) és strand területén. E területnek a k-i, jól lehatárolható telekrészén terül el a beruházáshoz kapcsolódó környezetrendezés területe. Az egykori strand medencéi, építményei, közmű kiállásai elhanyagolt állapotban, de még megtalálhatók a területen. A szomszédos é-i teleken szintén egy üzemelő sportcsarnok található. A telekhatáron beton és dróthálós kerítések futnak körbe, melyet a tervlap feltüntet. A tervezési terület (telekrész) ny-i irányból az Olimpia u-ból közelíthető meg mind gépkocsival, mind gyalogosan. A tervezési területen számottevő, koros, lombhullató faállomány található, melyben idővel egyes fák lecserélése indokolttá válik. A parkoló építése miatt fakivágásra sor kerül. A döntően gyepes terepfelszín közel vízszintes, jelentős tereprendezésre nincs szükség a medencekörnyék bontási és tömedékelési munkáin kívül.
Tervezett állapot bemutatása
A tervezési területet a csarnoképület é-i sarkától ék-re található telekrész adja (egykori medencék, burkolatok és zöldfelületei), melyen nagy befogadóképességű személygépkocsi parkoló épül. A környezetrendezés után is dny-ias irányból, az Olimpia u. felől közelíthető meg a terület. Jelentős tereprendezés nem történik a közel vízszintes területen, a még meglévő medencék, burkolatok, kisebb építmények elbontásra kerülnek. 50kVA teljesítményű napelemes rendszer CanadianSolar gyártmányú napelem modulokkal, alumínium gyártmányú tartószerkezetre szerelt kivitelben terveztük megépíteni SMA inverterekkel.
A kertépítészeti terv a külön szakági terv (útterv) által meghatározott burkolt felszínekhez, azok szegélyéhez illeszkedve készül, azokon túli udvarrészek rendezésével foglalkozik. A tervezési területet és a kapcsolódó telekrészeket a K1-es tervlap szintén szemlélteti.
A (burkolt felületekről) a csapadékvizek a burkolt felületeken lefuttatva, majd a mélypontoknál a zöldfelületben elhelyezett víznyelőkön folyik bele a zöldfelületi felszínek alatt (- 60 cm-től kezdődően), kialakított szivárgótömbökbe, külön szakági terv (útterv) alapján. E szivárgótömbök felett a felszínen és egyes falszakaszok tövében, geotextil védelemmel, 20 cm mély kulé kavics borítású sávok, mezők létesítendők és azok egyes szélei mentén süllyesztett, műanyag ágyásszegély fektetendő, melyet a K1-es tervlap szintén ábrázol.
A közel vízszintes zöldfelületen a burkolatszélektől és a kerítéslábazatoktól változó hosszokban ellejtendő a terepfelszín, a cserjék, fák tövei felé. A gyepes területeken is a gyep szélei, fák és cserjesávok felé lejt
minimálisan a terep (a burkolattól való lejtés figyelembe vétele mellett). A hosszanti vápás kialakítások mellett, lokális kis lejtésű területek is adódnak.
A közlekedési útvonalak, parkolók, bejáratok kültéri megvilágításának módját és telepítését külön szakági terv tartalmazza, kerti hangulatvilágítás kiépítése nincs tervben.
A különböző parkolósorok megközelítését biztosító központi útszakasz mentén a hulladékgyűjtők elhelyezését írja elő a terv.
A tervezett burkolatok helyén a meglévő fák, bokrok kivágásra kerülnek. 3 db lombhullató fa kerül kivágásra, a geodéziai felmérés szerint 170 cm össztörzsátmérővel, valamint 1 db örökzöld fa, 60 cm törzsátmérővel. Számos kisebb pikkely- és tűlevelű, oszlopos, valamint terülő örökzöld bokor kerül kivágásra, szintén gyökérkiemeléssel. A meglévő és megmaradó lombhullató fákon, cserjecsoportokon az egészségügyi, esztétikai, funkcionális (napelemek, parkolók közelsége miatt) és a balesetvédelmi metszéseket el kell végezni.
A favágási, metszési munkákból visszamaradó fadarálék a tervezett cserjék alatti föld takarására felhasználható. A kertépítészeti munkák során keletkező hulladék (letermelt talaj, fák, bokrok gyökérzete) kijelölt feldolgozó üzembe, hulladéklerakóba elszállítandó.
A tervezési területen belül tervezett fásítás a parkolók fásításának szükségességét teljesíti és a burkolt felületek egyöntetűségét a lehetőségek mentén élénkíti is.
A tervezett burkolt felületek elhelyezkedéséből adódóan a zöldfelületek kialakítására a telekhatárok mentén, nagy összefüggő területeken (már meglévő zöldfelületek), illetve kisebb, újonnan kiépítésre kerülő
„zöldszigeteken” van lehetőség. A tervezett zöldfelületeken a nagy, burkolt parkoló területének zárásaként, sávosan háromszintes növényzet alakítandó ki, ezért változatos elrendezésben nyírt sövények, cserjesávok és - foltok kerültek meghatározásra. A keleties területrészen a meglévő és metszendő koros faállomány alkotja a kétszintes növényzetet, a felülvetendő gyepfelülettel. A tervezett tértagolást, növénykiosztást szintén a K1-es tervlap mutatja be, darabszáma költségvetés szerint.
Az ültetendő fásszárú növények a megadott lista és a kertépítészeti terv illetve költségvetés szerint ültetendők!
A fák minimálisan a megadott méretben telepítendők. A tervezett fákat 1x1x1 m-es ültetőgödörbe, talajcserével, szervesanyag dúsítással,öntözővápa kialakításával és legalább 2 irányú, kezelt fa karózással kell ellátni. Legalább kétszer iskolázott fák ültetendők!
A cserjék minimum 20/30-40/60-as méretben telepítendők, vegyesen (szakaszonként, csoportonként), 3-5 db/m2 sűrűséggel szervesanyag dúsítással. Az évelő és lágyszárú növények 6-9 db/m2 sűrűséggel, szervesanyag dúsítással ültetendők. A cserjék területe 5 cm vastagban takarandó, a helyszínen keletkező ágdarálékból valamint azt kiegészítve darált fenyőkéreg szórással.
Az építés során erősen bolygatott területek újragyepesítendők, azt 3 dkg/m2 fűmag bedolgozása után a szükséges vastagságú termőföld rászórás és hengerelés.
A zöldfelület-rendezéssel érintett terület növényállományának gondozásáról, öntözéséről az T. Építtető / Üzemeltető gondoskodni köteles.
2. rész: Nyertes ajánlattevő feladata a Kecskeméti Szabadidőközpont, kültéri kosárlabdapályák és futópálya építése
CPV: 45000000-7 (Építési munkák) Építési beruházás ismertetése:
A Xxxxx Xxxxxx Szabadidő Központ területén lehetőség nyílik, bekerített területen egy meglévő kosárlabda pálya mellé még kettő építésére és a pályák körül futópálya létrehozásra.
A pályák megvalósításához szükséges a meglévő termőföld eltávolítása kb. 35 cm vastagságban, teltöltése homokos kaviccsal 15 cm vastagságban, betonozása kétoldali lejtéssel 15 cm vastagságban, pálya körüli szegély építéssel, 2 cm vastagságban öntött, UV álló gumiburkolattal, 2 cm vastagságban. A pálya melletti terület burkolása is szükséges térkő burkolattal, 100mm×200mm×60mm elemekkel, soványbeton ágyazatra, kavics feltöltéssel, zúzottkő ágyazatba rakva.
Futópálya a meglévő és a pályázat keretén belül megépülő 2 db kosárlabdapálya körül építendő meg. A futópálya hossza 215,5 m, szélessége 2 m, 15 cm vtg. kavicságyazatra, szegélyelemek közé vasalt betonszerkezetre folyékony UV álló gumiburkolat kerül megépítésre 2 cm vastagságban. A terven jelölt helyen a futópálya és a kosárlabda pálya közötti szabad területen 60 m2 felületen kavicságyazatra burkolt felület alakítandó ki 3 db ülőpaddal és 1 db asztallal, árnyékoló beépítéssel, kültéri ivókút és vezeték hálózat kivitelezéssel.
A pályát határoló kerítés kialakítására a területen kültéri műa. védőháló elhelyezésével, horganyzott acél oszlopok beépítésével kell elvégezni.
A pálya megvilágításához az 50 m távolságban meglévő kapcsolószekrénytől fölkábelen biztosítani kell a kerítés oszlopokra szerelt, helyi kapcsolású 6db fényvető működését, EV mérési jegyzőkönyvvel.
Az építési beruházás pontos műszaki tartalmát és mennyiségét, a közbeszerzési dokumentáció mellékletét képező műszaki dokumentumok és tételes árazatlan költségvetési kiírás határozza meg.
A felhívásban, valamint a közbeszerzési dokumentumokban szereplő meghatározott gyártmányra, eredetre, típusra történő hivatkozás csak a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása érdekében történt. Ajánlatkérő a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 46. § (3) bekezdése alapján azzal mindenben egyenértékű terméket elfogad.
IV. Szerződéstervezet
VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS
(tervezet)
Amely létrejött egyrészről
Kecskeméti Junior Sport Nonprofit Kft.
Székhely: 6000 Kecskemét, Xxxxxx xx 0.
Cg.: 00-00-000000
Adószám: 26338958-2-03
Számlavezető pénzintézet: Raiffeisen Bank Zrt. Bankszámlaszám: 12076903-00143519-01400000
Képviseli: Ivkovicné Xxxxx Xxxxx ügyvezető (a továbbiakban, mint Megrendelő)
másrészről a | |
… | |
Székhely: | … |
Cégjegyzékszám: | … |
Adószám: | … |
Bankszámlaszám: | … |
Számlavezető pénzintézet: | … |
Tel: | … |
Fax: | … |
Email: | … |
Képviseli: | … |
(a továbbiakban, mint Vállalkozó)
A továbbiakban együttesen, mint Felek között az alábbi feltételekkel az alulírott helyen és időben.
1 Előzmények:
1.1. Megrendelő, mint ajánlatkérő 2018. … napján a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 115. §-ban rögzített feltétel fennállása alapján, nemzeti értékhatárt elérő közbeszerzési eljárást indított „Vállalkozási szerződés a Kecskemét, Izsáki úti Mercedes- Benz Sport Akadémia Kosárlabda Stadion területén parkoló létesítésére, valamint a Kecskeméti Szabadidőközpont, kültéri kosárlabdapályák és futópálya építésére” tárgyában. Vállalkozó, mint ajánlattevő az eljárásban a törvényes feltételeknek megfelelő érvényes ajánlatot nyújtott be.
1.2. Az 1.1. pontban meghatározott közbeszerzési eljárás eredményeként Vállalkozó került nyertes ajánlattevőként kihirdetésre a 2018. … napján megküldött eljárás eredményéről szóló összegezés tanúsága szerint.
1.3. Jelen szerződés 1. sz. mellékletét az 1.1 pontban meghatározott közbeszerzési eljárás ajánlattételi felhívása, 2. sz. mellékletét a közbeszerzési dokumentumok és mellékletei, 3. sz. mellékletét a Vállalkozó, mint nyertes ajánlattevő ajánlata, 4. sz. mellékletét a Vállalkozó felelősségbiztosítási kötvénye képezik.
2 A szerződés tárgya, tartalma, teljesítés helye
2.1. Jelen szerződés tárgya a Kecskemét, Izsáki úti Mercedes-Benz Sport Akadémia Kosárlabda Stadion területén parkoló létesítése az ajánlattételi felhívásban, a közbeszerzési dokumentumokban és jelen szerződésben meghatározott feltételeknek megfelelően.
2.2. Felek rögzítik, hogy az építési beruházás megvalósításának műszaki paramétereit, valamint a hatályos jogszabályok szerinti tartalommal rendelkező tervdokumentációt, műszaki leírást a jelen szerződés 1. számú mellékletét képező ajánlattételi felhívás és 2. számú mellékletét képező közbeszerzési dokumentumok tartalmazzák.
2.3. A szerződés keretében elvégzendő feladatok teljesítésének helye: 6000 Kecskemét, Xxxxxx xx 0., Xxxx.: 10202/2
(NUTS: HU331)
2.4. A Vállalkozó által vállalt környezetvédelmi szempontok teljesülésének ellenőrzése Megrendelő részéről a műszaki ellenőr feladata. Amennyiben Vállalkozó nem gondoskodik a vállalt környezetvédelmi szempontok teljesítéséről, úgy 6. pontban meghatározott jogkövetkezmények az irányadóak.
3 A teljesítés határideje
3.1. A szerződés teljesítésének határideje: 2019. május 15. Ajánlatkérő előteljesítést elfogad.
3.2. Megrendelő a munkaterületet – munkavégzésre alkalmas állapotban – a szerződés megkötésének napjától számított legkésőbb 15 napon belül adja át a Vállalkozó részére.
3.3. Vállalkozó előteljesítésre, előzetes átadásra jogosult. Vis-maior (előre nem látható és elháríthatatlan természeti katasztrófa, illetve társadalmi esemény) esetén a teljesítési határidőt a Felek méltányosan meghosszabbíthatják.
3.4. Szerződő Felek rögzítik, hogy amennyiben a teljesítéshez szükséges technológia az extrém időjárási körülmények miatt nem alkalmazható és emiatt a munkavégzést hosszabb időtartamra fel kell függeszteni, úgy azt a Felek olyan körülménynek tekinthetik, amely megalapozza a Kbt. 141.
§ (4) bekezdés a) pontjának alkalmazásának lehetőségét, és Szerződő Felek a teljesítési határidőt a felfüggesztéssel érintett napok számával meghosszabbíthatják.
4 Vállalkozói díj
4.1. A Vállalkozót a jelen szerződésben foglalt kötelezettségeinek teljesítéséért nettó Ft
átalánydíj illeti meg. Szerződő Felek a szerződés teljesítése során a vállalkozói díj 1%-ának megfelelő tartalékkeretet kötnek ki.
4.2. Szerződő felek kötelesek figyelembe venni az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv. 142. § rendelkezéseit.
4.3. A Vállalkozó a jelen szerződésben meghatározott átalányárért teljes körűen vállalkozik a szerződés tárgyának megvalósítására. A szerződésben nevesített jogcímeken felül Vállalkozó egyéb címen díjazásra nem tarthat igényt.
4.4. Jelen átalánydíjas megállapodás alapján Vállalkozó kötelezettséget vállal a teljes mennyiségért és hiánytalanságért, főleg azon tételek esetében, amelyek nincsenek előírva a közbeszerzési
dokumentumokban, viszont a szakmai szokások és előírások szerint hozzátartoznak a szerződés tárgyának kifogástalan, teljes körű kivitelezéséhez. Vállalkozó kijelenti, hogy az átalányárat a feladat és a helyszín ismeretében adta meg, az árat az esetleg előre nem látható munkákra, ráfordításokra és körülményekre, illetve az esetleges műszaki és igényszintbeli bizonytalanságokra tekintettel határozta meg.
5 Fizetési feltételek
5.1. Vállalkozó a szerződésben rögzített feladatok teljesítését követően jogosult számlát kiállítani. Az igazolt teljesítést követően a benyújtott számla 30 napon belül átutalással kerül kiegyenlítésre, figyelemmel a Ptk. 6:130 § (1)-(2) bekezdés rendelkezéseire.
5.2. A kifizetés során a Kbt. 135. § (1)-(3), (5)-(6) bekezdései, az Adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény, valamint a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 31. §-a irányadóak. Vállalkozó a számláit az előzőek mellett a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben és az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben foglaltakra figyelemmel köteles kiállítani.
Ajánlattevő három részszámla és a végszámla benyújtására jogosult az alábbiakban meghatározottak szerint:
1. részszámla: az ajánlatkérő által teljesítésigazolással elismert szerződés szerinti teljesítés 25%-os mértékénél a nettó vállalkozói díj 25%-a +ÁFA,
2. részszámla: az ajánlatkérő által teljesítésigazolással elismert szerződés szerinti teljesítés 50%-os mértékénél a nettó vállalkozói díj 25%-a + ÁFA,
3. részszámla: az ajánlatkérő által teljesítésigazolással elismert szerződés szerinti teljesítés 70%-os mértékénél a nettó vállalkozói díj 20%-a + ÁFA,
Végszámla: a teljes nettó vállalkozói díj 30 %-a + ÁFA-nak megfelelő összegről 100 %-ot elérő műszaki teljesítés esetén.
5.3. Amennyiben a Vállalkozó a szerződés teljesítése során alvállalkozót vesz igénybe, akkor a Megrendelő a 322/2015. (X.30.) kormányrendelet 32/A. és 32/B. §-okban foglaltak szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni.
5.4. Megrendelő a Kbt. 135. § (8) bekezdése alapján biztosítja a szerződésben foglalt teljes ellenszolgáltatás 5%-ának megfelelő mértékű előleg igénybe vételét. Az előleg kifizetésére a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 30. § (2) bekezdése szerint a legkésőbb az építési munkaterület átadását követő 15 napon belül kerül kifizetésre. Az ilyen formában nyújtott előleg elszámolása minden esetben a végszámlából történik.
5.5. Az elszámolás és kifizetés pénzneme: HUF.
5.6. Megrendelő a hibás, nem szabályosan összeállított számla ellenértékének késedelmes átutalása miatti károkért nem felel.
Késedelmes fizetés esetén Megrendelő a jelen szerződésből eredő fizetési kötelezettségeinek késedelmes teljesítése esetén – a Ptk. 6:155. § szakaszának rendelkezéseire figyelemmel – a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat 8 százalékponttal növelt értéke szerinti mértékű késedelmi kamatot köteles megfizetni Vállalkozó részére.
5.7. Szerződő Felek megállapodnak – tekintettel a Kbt. 136. § (1) bekezdésére –, hogy a Vállalkozó nem fizet, illetve számol el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, melyek a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont ka)-kb) alpontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és melyek a Vállalkozó adóköteles jövedelmének csökkentésére
alkalmasak; valamint megállapodnak abban, hogy Vállalkozó a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét a Megrendelő számára megismerhetővé teszi és a Kbt. 143.
§ (3) bekezdés szerinti ügyletekről a Megrendelőt haladéktalanul értesíti.
5.8. A külföldi adóilletőségű Vállalkozó köteles – a Kbt. 136. § (2) bekezdése alapján – a szerződéshez arra vonatkozó meghatalmazást csatolni, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság közvetlenül beszerezhet a Vállalkozóra vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül.
5.9. A szerződés XXX támogatásból a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011 (VI.30.) Korm. rendelet jogszabályi előírások alapján kerül finanszírozásra.
6 Szerződésszegés és jogkövetkezményei
6.1. Szerződő Felek megállapodnak, hogy amennyiben a Vállalkozó – olyan okból, amelyért felelős – késedelmesen teljesít, a Megrendelő késedelmi kötbérre jogosult, melynek mértéke a szerződéses nettó ellenszolgáltatás 0,5%-a/naptári nap. A késedelem esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítési kötelezettség alól a Ptk. 6:187. § (1) bek. alapján.
Amennyiben a késedelmi kötbér összege eléri vagy meghaladja a szerződéses nettó ellenszolgáltatás 10%-át, azaz a késedelemmel érintett napok száma a 20 naptári napot eléri, vagy meghaladja, a Megrendelő jogosult a szerződést felmondani és a meghiúsulási kötbért követelni.
6.2. Szerződő Xxxxx megállapodnak, hogy amennyiben a Vállalkozó – olyan okból, amelyért felelős – hibásan teljesít, a teljes szerződéses összeg 3%-a/alkalom összegű hibás teljesítési kötbér követelésére jogosult a Megrendelő.
Amennyiben a hibás teljesítési kötbér alkalmazásának száma eléri vagy meghaladja a teljes nettó szerződéses összeg 15%-át, azaz a hibás teljesítéssel érintett alkalmak száma eléri vagy meghaladja az 5 alkalmat, az Megrendelő jogosult a szerződést felmondani, és meghiúsulási kötbért követelni. Megrendelő a hibás teljesítés miatti kötbér mellett nem érvényesítheti szavatossági igényét a Ptk. 6:187. § (2) bekezdése alapján.
6.3. Szerződő Felek megállapodnak, hogy amennyiben a teljesítés – olyan okból, amelyért a Vállalkozó felelős – meghiúsul, Megrendelő – a Ptk. 6:186. § (1) bekezdésének megfelelően – meghiúsulási kötbérre jogosult, melynek mértéke a szerződése nettó ellenszolgáltatás 20%-a. A teljesítés meghiúsulásának esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja a Ptk. 6:187.
§ (1) bek. alapján. A késedelmi kötbér és a meghiúsulási kötbér egyidejűleg nem érvényesíthető.
6.4. Megrendelő a kötbéren felüli kárát is jogosult érvényesíteni.
6.5. Megrendelő a kötbért, illetve a kötbér mértékét meghaladó értékű kárigényét – amennyiben azt Vállalkozó nem vitatja – jogosult beszámítással érvényesíteni Vállalkozó még ki nem fizetett számlájával szemben.
6.6. Amennyiben a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért Megrendelő felelős, Vállalkozó jogosult a szerződés megszűnésének időpontjáig elvégzett munkák felmerült költségeinek ellenértékére.
6.7. Felek rögzítik, hogy amennyiben közöttük más, jelen szerződésen kívüli jogviszonyból eredő, lejárt követelés áll fenn, úgy az ezen más jogviszonyból eredő követelést a jelen szerződés szerinti
elszámolás során beszámítással jogosultak érvényesíteni egymással szemben.
6.8. Felek rögzítik, hogy Megrendelő a kötbér mellett érvényesítheti a kötbért meghaladó kárt.
6.9. Megrendelő a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését akkor is követelheti, ha kötbérigényét nem érvényesítette.
7 Szavatosság, jótállás
7.1. Vállalkozónak – a kivitelezés műszaki ellenőrzése során – a Megrendelő által megjelölt hibákat, illetve hiányokat a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn, de legfeljebb az erre irányuló írásbeli felszólításban rögzített belül ki kell javítania, illetve pótolnia szükséges.
7.2. Vállalkozónak a kivitelezési munkák befejezésekor nyilatkoznia kell, hogy a beruházást a Megrendelő adatszolgáltatása, valamint az ajánlattételi felhívás, a közbeszerzési dokumentumok és műszaki leírás alapján, a hatályos jogszabályokban meghatározott előírások és szabványok, illetve a szakma általánosan elfogadott szabályai és szokásai betartásával, a Ptk. 6:123 § rendelkezéseire figyelemmel készítette el.
7.3. Vállalkozó az építési beruházásra 36 hónap + (ajánlatában megajánlott) … hónap időtartamú jótállást vállal, illetve amennyiben jogszabályi előírás miatt kötelező az eredetileg vállalt hosszabb jótállási időt vállalni, vagy a beépített anyagokra, eszközökre a gyártó az ajánlattevő által vállalt mennyiségű hónapot meghaladó jótállást vállal, úgy ajánlattevő köteles a hosszabb idejű jótállást vállalni. A jótállás időtartama alatt a Vállalkozó a Megrendelő által jelzett hibás munkarészek kijavítását 5 naptári napon belül köteles megkezdeni és műszakilag indokolt időtartamon belül befejezni. A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető, melynek kezdete a sikeres műszaki átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontja. Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására – megfelelő határidőben – nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt.
7.4. Vállalkozó köteles a Megrendelő kifogásait azonnal kivizsgálni, álláspontja közlése és intézkedése mellett a hiba kiküszöbölését azonnal megkezdeni, a munkát folyamatosan elvégezni.
7.5. Kifogás felmerülése esetén a Vállalkozó köteles a szerződésszerű teljesítésre megfelelő póthatáridőt vállalni. Vita esetén a Megrendelő által felkérendő szakértő jelöli meg a javítandó munkákat és a póthatáridőt. A Megrendelő fizetési kötelezettsége teljesítésével ezen időtartam alatt nem esik késedelembe.
7.6. Felek a jótállási időszak alatt az átadás-átvételt követően szükség szerint, Megrendelő igénye alapján utó-felülvizsgálati eljárást tartanak. Az utó-felülvizsgálati eljárást a jótállási időtartam alatt a Megrendelő készíti elő és hívja meg arra Vállalkozót. A meghívót az eljárás megkezdésének napját megelőzően 8 nappal kell megküldeni. A Megrendelő az eljárásról a meghívottak jelenlétében jegyzőkönyvet vesz fel, melyben feltünteti a hibajegyzéket és a résztvevőknek a hibákkal (hiányokkal) kapcsolatos nyilatkozatát. A jegyzőkönyv rögzíti a Vállalkozó által elismert hibák kijavítására és a hiányok pótlására vállalt határidőt.
7.7. Üzemeltetést/használatot gátló hiba felmerülésének esetén, Megrendelő soron kívüli intézkedést kér Vállalkozótól, amennyiben a jelzett hiba kijavítására Vállalkozó a felhívásban rögzített időben nem intézkedik, úgy Megrendelő jogosult a munkát más vállalkozóval elvégeztetnie. Ha az utó- felülvizsgálati eljárás során észlelt hibák kijavítását a Vállalkozó a meghatározott határidőn belül nem teljesíti, akkor is jogosult a Megrendelő a munkát más vállalkozóval elvégeztetnie.
7.8. Jótállási biztosíték: Megrendelő jótállási biztosítékot ír elő, amelynek mértéke a szerződés szerinti és ÁFA nélkül számított ellenszolgáltatás 5 % -a és amely a szerződés teljesítésének időpontjától a
jótállási kötelezettség lejárata napjáig tart. A jótállási igények teljesítésére kikötött biztosítékot legkésőbb a szerződés teljesítésének időpontjában kell rendelkezésre bocsátani a szerződő fél
választása szerint a Kbt. 134. § (6) bekezdés a) pontjában meghatározott módon.
A biztosíték a Vállalkozó választása szerint nyújtható óvadékként az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérőként szerződő fél fizetési számlájára történő befizetésével, átutalásával, pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia vagy készfizető kezesség biztosításával, vagy
biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvénnyel.
8 Teljesítésigazolás, átadás-átvételi eljárás
8.1. Megrendelő műszaki ellenőre a szerződés teljesítésének elismeréséről vagy az elismerés megtagadásáról legkésőbb a Vállalkozó teljesítéséről szóló írásbeli értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban köteles nyilatkozni (részteljesítési igazolás) a Kbt. 135. § (1) bekezdésében foglaltak alapján.
8.2. A munkát Vállalkozó annak elkészültét követően készre jelenti Megrendelőnek. Ennek során Vállalkozó igazolja, hogy a munka a szerződésben meghatározott követelményeknek megfelelően, hiány- és hibamentesen elkészült. Az átadás-átvétel célja annak megállapítása, hogy a Vállalkozó által elvégzett kiviteli munka teljesíti-e az előzetesen megfogalmazott és rögzített műszaki követelményeket, az érvényben lévő szakhatósági előírásokat, megfelel-e a jelen szerződésben írt egyéb követelményeknek, valamint alkalmas-e rendeltetésszerű használatra.
8.3. A Felek megállapodnak abban, hogy a munka átadás-átvétele a teljesítési helyen, műszaki ellenőr teljesítésigazolása alapján történik.
A Megrendelő saját költségén köteles a munkaterületet elkeríteni.
A Vállalkozó a kivitelezéséhez szükséges energiát (víz, villamos energia) saját költségén biztosítja.
8.4. Amikor a Vállalkozó szerződés szerint a munkákat teljes egészében elkészítette és átadott minden szerződés szerinti dokumentumot (minősítési dokumentumok, alkalmazott anyagok, szerkezetek bizonylatai, kezelési és karbantartási utasítás, üzemeltetési utasítások és/vagy amit a vonatkozó jogszabályok előírnak) a Vállalkozó értesíti a Megrendelőt a munkák végleges befejezéséről (készre jelentés).
• Vállalkozónak kötelezettsége a megrendelő tanácsadóival (műszaki ellenőr, a tervezői művezetést végző tervező, illetve a megrendelő által megnevezett más személyek) folyamatosan egyeztetés.
• Vállalkozó a fotódokumentációt köteles készíteni az eltakarásra kerülő szerkezetekről, amelyeket folyamatosan köteles átadni a műszaki ellenőr és a megrendelő részére.
• A szerződés finanszírozása a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. §-a szerinti sportcélú támogatásból, és az ajánlatkérő forrásaiból történik, a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet alapján.
A végszámla benyújtásának feltétele: a hiány- és hibamentes műszaki átadás-átvételi eljárás lezárása, a használatba vételi engedélyhez ( ha releváns ) és a pályázat elszámolásához, lezárásához szükséges összes dokumentum megléte.
A számlák összegét alátámasztó dokumentumok:
o teljesítési igazolás, melyet a vállalkozó képviselője, a műszaki ellenőr és a megrendelő képviselője aláír,
o műszaki tartalom részletezése, árazott költségvetés megvalósult része mellékletként csatolva,
o az építési naplónak alá kell támasztania a számlában szereplő, szerződés szerint kiszámlázott, megvalósult beruházási részteljesítést.
o oMegrendelő által igényelt egyéb dokumentumok. (kivitelezői nyilatkozat, felelős műszaki vezetői nyilatkozat, a beépített anyagok megfelelőségi igazolásai, minőségi tanúsítványai, mérési, vizsgálati jegyzőkönyvek stb.)
8.5. Az átvételkor a Felek jegyzőkönyvet vesznek fel, melyben a Megrendelő kifogásait rögzítheti és a hibák, hiányok kijavítására póthatáridőt adhat, illetve a Vállalkozó köteles póthatáridőt vállalni. A kijavítás után a Felek ismételten lefolytatják az átvételi eljárást, melyre ugyanezen szabályok irányadóak. Amennyiben a póthatáridő letelte utána a Megrendelő a hibajegyzék vállalkozónak való megküldésével továbbra is hibás teljesítést állapít meg, úgy hibás teljesítési kötbér fizetésére kötelezi vállalkozót a szerződés 6.2. pontja szerint a hiba kijavításáig. A Vállalkozó az esetleges teljesítési hibákért a Megrendelővel szemben akkor is felelős, ha a Megrendelő a teljesítést elfogadta. A Vállalkozó jótállását, szavatosságát és kártérítési felelősségét nem korlátozza és nem zárja ki az, hogy a teljesítés igazolása során Megrendelő nem tesz kifogást a Vállalkozó szerződéses kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatban. Az ajánlatkérő a Ptk. 6:187. §-a alapján a hibás teljesítés miatti kötbér mellett nem érvényesíthet szavatossági igényét.
8.6. Az építési munkák átvételének feltétele a sikeres és kikötésmentes műszaki átadás-átvételről szóló jegyzőkönyv és a kivitelezői nyilatkozat. A Megrendelő műszaki ellenőre a szerződésszerű (hiba- és hiánymentes) teljesítésről az átadás-átvételi eljárást követő 15 napon belül teljesítési igazolást állít ki.
8.7. A szerződés tárgyának kárveszélye a Vállalkozóról a Megrendelőre a hiány- és hibamentes átadás- átvételre vonatkozó jegyzőkönyv aláírásával egyidejűleg száll át.
8.8. Vállalkozó a helyszínről a hulladékot és feleslegessé vált anyagait rendszeresen elszállítja, az építés környékét rendezett állapotban adja át.
8.9. Vállalkozó köteles a beruházás átadásáról a Megrendelőt írásban értesíteni a műszaki átadás- átvétel tervezett időpontja előtt 8 munkanappal. Ennek elmulasztásából eredő, Megrendelőt érintő károkért Vállalkozó kártérítési felelősséggel tartozik.
8.10 Megrendelő az építési munka ellenőrzését és az építmény műszaki átvételét műszaki ellenőr megbízásával végzi, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 16. §- ban meghatározottak szerint. Vállalkozó az építési kivitelezési munkát átadás– átvételi eljárás keretében adja át Megrendelőnek a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 32.§-ban foglaltaknak megfelelően.
9 Vállalkozó jogai és kötelezettségei
9.1. Általános kötelezettségek
9.1.1. A Vállalkozó kötelessége gondoskodni azokról az anyagokról és felszerelésekről, amelyek a szakszerű és minőségi munkavégzéshez szükségesek.
9.1.2. Vállalkozó saját költségén köteles a munkavégzés során, valamint a hibák kijavítása folyamán biztosítani a munkaterület őrzését és az ott tartózkodó személyek biztonságát. Saját költségén köteles kihelyezni és megfelelő állapotban tartani minden figyelmeztető jelzést, ami mások biztonsága és védelme érdekében szükséges.
9.1.3. A Vállalkozó köteles a Megrendelő számára a munkák műszaki ellenőrzését folyamatosan lehetővé tenni, és az ahhoz szükséges adatokat, valamint felvilágosítást megadni.
9.1.4. Vállalkozót terheli minden olyan kártérítési felelősség, amely a szerződésben vállalt kötelezettségek megvalósításából a Vállalkozó, alvállalkozója, ügynöke vagy szállítója tevékenységéből fakadóan keletkezik, illetve harmadik személy jogának megsértéséből, – bármiféle szabadalmi jog, védjegy, védett név, vagy egyéb jog megsértése miatt – felmerül.
9.1.5. Vállalkozó köteles a munkák kivitelezése és megvalósítása, valamint a hibák kijavítása folyamán megtenni a szükséges lépéseket a környezet védelme érdekében. A Vállalkozó teljes mértékben felelős a munkahelyi műveletekért és az általa alkalmazott módszerekért, amelyeket úgy kell megválasztania, hogy azok ne veszélyeztessék más építmények, és a közlekedők biztonságát, ne okozzanak kárt a környezetben.
9.1.6. A Megrendelő az észlelt hiányosságokat a Vállalkozó felé írásban jelzi. A Vállalkozó köteles saját költségén mindazokat a hibákat kijavítani, melyek a szerződés hibás teljesítéséből adódnak és a Vállalkozó által biztosított anyag, berendezés vagy a kivitelezési munkája hiányosságára vezethetők vissza. A Vállalkozó késlekedése ezeknek a hibáknak a kijavítására feljogosítja a Megrendelőt az összes szükséges munka más vállalkozóval történő elvégeztetésére a Vállalkozó költségére.
9.1.7. A Vállalkozónak teljesítenie kell a Megrendelő összes a Munkákra vonatkozó utasítását, beleértve a Munkák teljes vagy részleges felfüggesztését.
9.1.8. A Megrendelői jóváhagyás a Vállalkozó teljes körű felelősségét nem csökkenti, és nem mentesíti a Vállalkozót az egyébként szükséges engedélyek és jóváhagyások beszerzése alól.
9.1.9. A Vállalkozónak haladéktalanul tájékoztatnia kell a Megrendelőt, ha bármilyen hibát, hiányosságot, tévedést fedez fel, akár a Szerződés dokumentumainak felülvizsgálata, akár a Munkák megvalósításának előrehaladásakor.
9.1.10. A Vállalkozónak a 9.6.7. pontban meghatározott felelősségbiztosítással kell rendelkeznie.
9.1.11. A Szerződés keretében megvalósuló munkáknak meg kell felelnie a kötelező nemzeti szabványokban foglaltaknak.
9.1.12. A Vállalkozó a szerződéses munkafeladatok megvalósításához szükséges érvényes szabványokat, műszaki irányelveket, előírásokat, továbbá a jóváhagyott technológiai utasításokat köteles a munkahelyen tartani és azokat maradéktalanul betartani.
9.1.13. Minden anyagnak, és elvégzett munkának, melyet a Vállalkozónak kell beszereznie vagy elkészítenie a szerződésben és a vonatkozó szabványban előírt minőségűnek kell lennie. A minősítéshez szükséges tanúsítványokat be kell szerezni, illetve annak hiányában olyan vizsgálatokat kell végezni, amelyeket a Megrendelő előír a készítés helyén, vagy a beépítési helyszínen.
9.1.14. Bármely vizsgálat költségét a Vállalkozó viseli, ha az ilyen vizsgálatot a szerződés vagy a szabvány előírja vagy a szerződés megfelelő teljesítéséhez nyilvánvalóan szükséges.
9.1.15. Bármely – a Megrendelő által megkívánt – olyan vizsgálat, amely nincs előírva a szerződésben vagy szabványban, de a Megrendelő elrendeli, és azt mutatja, hogy az anyagok, termékek vagy az elvégzett munka nem felel meg az ilyen előírásoknak, akkor az ilyen vizsgálatok költségét a Vállalkozó viseli, ellenkező esetben a Megrendelő igazolás alapján az ilyen költségeket a Vállalkozónak megtéríti.
A szerződésben vagy műszaki dokumentációban vagy a TAO-s elszámolás során az ellenőrző szervezet által kért valamennyi dokumentumot vállalkozó köteles a Megrendelő rendelkezésére bocsátani a szükséges határidőben.
A vállalkozó köteles átadni a garanciális iratokat, valamint kezelési, karbantartási útmutató dokumentumokat minden beépített termékre.
9.2. Ellenőrzés
9.2.1. A Vállalkozónak korlátlan lehetőséget kell biztosítania arra, hogy az illetékes hatóságok ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezzenek a kiadott engedélyekkel kapcsolatban. Ezen felül intézkedéseket kell tennie arra, hogy lehetővé tegye a hatóságoknak a részvételt azokon a vizsgálatokon és ellenőrzéseken, amelyek a Vállalkozó feladatkörébe tartoznak.
9.2.2. A Vállalkozó köteles egyeztetni a Megrendelővel minden ellenőrzés és vizsgálat időpontját és helyét a Szerződés előírásai alapján. A Vállalkozó köteles a Megrendelőnek továbbítani a vizsgálat eredményeit hivatalosan igazolt példányokban. Ha az előzetesen egyeztetett helyen és időben a feltételek nincsenek meg az ellenőrzésre vagy vizsgálatra, illetve azok eredménye alapján nem felel meg a szerződésnek, a Megrendelőnek jogában áll azokat elutasítani. Az ilyen elutasításról az okok megjelölésével a Vállalkozót azonnal értesíteni kell. A megrendelő fenntartja magának a jogot, hogy a munkákat szúrópróbaszerűen a Megrendelő minőségvizsgálati osztályaival ellenőriztesse.
9.3. Kártérítési felelősség
9.3.1. A Vállalkozót terheli minden olyan kártérítési felelősség, amely a Munkák megvalósításából a Vállalkozó, alvállalkozója, ügynöke vagy szállítója tevékenységéből fakadóan keletkezik, illetve harmadik személy jogának megsértéséből,
– bármiféle szabadalmi jog, védjegy, védett név, vagy egyéb védett jog megsértése miatt – felmerül.
9.3.2. A Vállalkozó köteles a Munkák kivitelezése és megvalósítása, valamint a hibák kijavítása folyamán megtenni az összes tőle elvárható lépést a környezet védelmére.
9.3.3. A Vállalkozó teljes mértékben felelős a munkahelyi műveletekért és az általa alkalmazott építési módszerekért, amelyeket úgy kell megválasztania, hogy azok ne veszélyeztessék más építmények biztonságát, ne okozzanak kárt a környezetben.
9.3.4. A Vállalkozónak minden tőle telhetőt meg kell tennie a személyi sérülések és vagyoni károk bekövetkezésének megelőzésére.
9.3.5. A Vállalkozó köteles a személyek biztonságát vagy a vagyoni értékeket veszélyeztető kár lehetőségének felmerülése esetén haladéktalanul kárelhárítási intézkedéseket tenni és azokról a Megrendelőt azonnal értesíteni.
9.4. Építési napló
9.4.1. Vállalkozó a munka megkezdésekor köteles "Építési napló"-t (a továbbiakban: Napló) nyitni és azt naprakészen vezetni.
9.4.2. Vállalkozó a Naplót a munkaterület átadás-átvételének időpontjától köteles megnyitni és vezetni. A Naplóban kell a munkák megvalósításával, a Megrendelő helyszíni ellenőrzésével és vizsgálatával kapcsolatos bejegyzéseket megtenni.
9.4.3. A Naplóba bejegyzéseket a helyszíni képviselettel megbízottak közül csak azok tehetnek, akiknek neve a naplóban feltüntetésre került. A munka teljesítése során a kapcsolattartás a Naplóban történik. A Naplót a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet szerint kell vezetni.
9.4.4. A Naplóba bejegyzésre jogosultak a Vállalkozási szerződésben rögzített Megrendelő műszaki ellenőre és Vállalkozó építésvezetője.
9.5. Alvállalkozó igénybevétele
9.5.1. A szerződés teljesítése során Vállalkozó alvállalkozó bevonására jogosult a Kbt. 138. § foglaltakra figyelemmel.
9.5.2 Vállalkozó köteles Megrendelőnek bejelenteni, ha olyan alvállalkozót kíván bevonni a teljesítésbe, amelyet az ajánlatában nem nevezett meg és a bejelentéssel együtt nyilatkoznia kell arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll a Kbt. 62. § (1) bekezdés g)-k) és m) és q) pontja szerinti kizáró okok hatálya alatt.
9.5.3 Amennyiben Vállalkozó az ajánlata szerint alvállalkozókat von be a teljesítésbe, az alvállalkozók tevékenységéért kizárólagosan felelős. Vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozóiért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna, jogosulatlan igénybevétel esetén felelős minden olyan kárért is, amely anélkül nem következett volna be.
9.5.4. A jelen szerződésből eredő teljesítési kötelezettséget teljesítheti a Vállalkozó, vagy a nem természetes személy alvállalkozó jogutódja, ha ezek valamelyike, mint gazdasági társaság átalakul vagy a szervezet jogutódlással megszűnik.
9.5.5. Megrendelő vagy a nevében eljáró személy (szervezet) a szerződés teljesítése során az építési napló adatai alapján köteles ellenőrizni, hogy a teljesítésben a Kbt. 138. § (2)–
(5) bekezdésében foglaltaknak megfelelő alvállalkozó vesz részt.
9.6. Vegyes rendelkezések
9.5.1. Vállalkozó a Xxxxx végzése során olyan képzett és tapasztalt vezetőket és irányítókat, továbbá szakképzett, betanított és segédmunkaerőt köteles biztosítani, amely jelen szerződés szerinti kötelezettségeinek megfelelő és időben történő elvégzéséhez szükséges. A kivitelezés ideje alatt a Munka irányításával megbízott műszaki vezetőnek folyamatosan a munkavégzés helyszínén kell tartózkodnia a munkálatok biztonságos végrehajtása érdekében. Vállalkozó köteles az elvégzendő munkákkal összefüggésben olyan gépeket, berendezéseket üzemeltetni, illetve üzem- és segédanyagokat használni, amelyek megfelelnek az érvényben lévő környezetvédelmi előírásoknak.
9.5.2. Vállalkozó kijelenti, hogy az építésügyi szakmai előírásokat, valamint az alkalmazott anyagokra, szerkezetekre vonatkozó technológiai előírásokat ismeri, és azokat kötelező érvényűen betartja. Azokat a szállítóitól, alvállalkozóitól megköveteli és
közreműködése – az alvállalkozóra is kiterjedően – megfelel a kivitelezési jogosultságra vonatkozó szabályoknak.
9.5.3. Vállalkozó felelős a munkavégzés során a munkavédelmi (a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó) szabályok teljes körű betartásáért, különös tekintettel az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II.20.) SZCSM-EÜM együttes rendeletben rögzített munkavédelmi követelményekre. Vállalkozó köteles biztosítani a balesetmentes és biztonságos munkavégzés feltételeit.
9.5.4. Vállalkozó kötelessége a szükséges munka- és tűzvédelmi oktatásról történő gondoskodás, illetve megfelelő védőeszközök biztosítása a munkaterület átadástól a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárásáig.
9.6.5. Vállalkozó köteles valamennyi vonatkozó munka-, tűz-, vagyonvédelmi-, egészségügyi szabályt, valamint minden hatályos hatósági-, szakmai-, szabvány előírást, szakhatósági előírásokat, illetve az elvégzendő munkára vonatkozó technológiai-, műszaki-, balesetelhárítási- minőség- és környezetvédelmi előírást alkalmazottaival, illetve az általa igénybe vett alvállalkozóival és azok alkalmazottaival is betartatni (e kötelezettségek elmulasztásával okozati összefüggésben bekövetkezett valamennyi kárért teljes körűen felel Vállalkozó). Vállalkozó a munkavégzés során kizárólag érvényes munkaszerződéssel, munkavállalói engedéllyel rendelkező munkavállalókat foglalkoztathat. Vállalkozó kijelenti, hogy dolgozói rendelkeznek megfelelő balesetbiztosítással (különös tekintettel a munkahelyi balesetekre).
Vállalkozó köteles a Megrendelő számára a Munka munkavédelmi ellenőrzését folyamatosan lehetővé tenni, és az ahhoz szükséges adatokat, valamint felvilágosítást megadni.
9.6.6. Megrendelő és Vállalkozó a Naplóba történő bejegyzéssel kötelesek értesíteni egymást azokról a tudomásukra jutott, a kivitelezést érintő veszélyhelyzetekről, tényekről és körülményekről, amelyek jelen szerződésen alapuló kötelezettségeik szerződésszerű teljesítését veszélyeztetik. Vállalkozó köteles a javítási tevékenységgel kapcsolatos esetleges akadályoztatást a Megrendelővel a Naplóba történő bejegyzés és telefax útján haladéktalanul közölni. Megrendelő a munkák műszaki ellenőrzését folyamatosan végzi, ennek tényét észrevételeit a Naplóba bejegyzi. A Munka teljesítése során a Naplóban kell a Feleknek minden a munkák megvalósításával, a Megrendelő helyszíni ellenőrzésével és vizsgálatával kapcsolatos észrevételét rögzíteni.
Vállalkozó köteles biztosítani a Megrendelő, illetőleg az általa megjelölt műszaki ellenőr, valamint a jogszabályokban meghatározott hatósági személyek számára az építési naplóhoz történő folyamatos hozzáférhetőséget. Vállalkozó köteles a Megrendelő (és az illetékes szakhatóságok, egyéb ellenőrzésre jogosult szervezetek, személyek) számára a Munka műszaki ellenőrzését folyamatosan lehetővé tenni, és az ahhoz szükséges adatokat, valamint felvilágosítást megadni.
Az építési naplót és mellékleteit Vállalkozónak a munka befejezését követően 10 évig meg kell őriznie. Az építési napló másodpéldánya Megrendelőt illeti meg.
9.6.7. Vállalkozó köteles a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet alapján felelősségbiztosítást kötni vagy meglévő felelősségbiztosítását kiterjeszteni legkésőbb a szerződéskötés időpontjára 60.000.000,- Ft/év és legalább 30.000.000,- Ft/káresemény mértékű építési tevékenységet magában foglaló felelősségbiztosításra, tudomásul veszi és elfogadja, hogy megfelelő biztosítás hiányában a munkálatokat nem kezdheti meg, és az ebből eredő esetleges késedelemért felelősséggel tartozik.
Vállalkozónak a munkák teljes körére kiterjedő, a megvalósítási időszakra szóló teljes körű felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, vagy ilyen biztosítást kell kötnie legkésőbb a jelen vállalkozási szerződés aláírásáig.
A Vállalkozónak a Megrendelő felhívására a kivitelezés időtartama alatt bármikor igazolnia kell, hogy az összes szükséges biztosítási kötvény érvényben van és az esedékes részleteket befizették.
Ha a Vállalkozó elmulasztja a biztosítási szerződést érvényben tartani, vagy késlekedik a biztosítási kötvény, vagy elismervény bemutatásával, a Megrendelő - jogfenntartással minden egyéb jogához vagy jogorvoslathoz - a Vállalkozó költségére jogosult megkötni a biztosítást, fizetni az esedékes biztosítási részleteket. Az ezzel felmerülő költségeit jogosult beszámítással érvényesíteni a Vállalkozó bármely számlájával szemben.
9.6.8. Vita esetén a Vállalkozó köteles az eltakart munkarészt feltárni. A feltárás és helyreállítás költségét az a Fél viseli, akinek a vitatott munkával kapcsolatos álláspontja téves volt.
9.6.9. Megrendelő köteles – a Kbt. 143. § (2) bekezdése alapján – a szerződést felmondani, vagy – a Ptk.-ban foglaltak szerint – attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.
10 Együttműködési kötelezettségek
10.1. A Felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződés megfelelő teljesítése érdekében egymással szorosan együttműködnek, a jelen szerződésből származó esetleges vitákat jó szándékkal, az együttműködés és a kölcsönös egyetértés szellemében, közvetlen tárgyalások útján kísérlik meg rendezni.
10.2. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy jelen szerződéshez kapcsolódó műszaki-kivitelezési kérdésekben, a munkák átadás-átvételénél felmerülő szakmai kérdésekben a Megrendelő műszaki ellenőre jogosult eljárni. A Vállalkozó tudomásul veszi továbbá, hogy a kijelölt műszaki ellenőr műszaki kivitelezési szakkérdésekben, ideértve az ezzel összefüggő lebonyolítási feladatokat is, a Megrendelő helyett és képviseletében jogosult nyilatkozatot tenni, a Vállalkozót nyilatkozattételre felhívni, bármikor a kivitelezés zavarása nélkül helyszíni ellenőrzést végezni, az átadás-átvételnél közreműködni.
10.3. Jelen szerződés teljesítése vonatkozásában kapcsolattartásra az alábbi személyek jogosultak:
Megrendelő részéről: Ivkovicné Xxxxx Xxxxx
tel: x00 00 000 0000, e-mail: xxxxx.xxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx Vállalkozó részéről: …
10.4. A Megrendelő a munkák megkezdését megelőzően köteles a kivitelezés megkezdését az illetékes építésfelügyeleti hatóságnak bejelenteni, amennyiben az szükséges.
10.5. A jelen szerződés körébe tartozó munkáknál a Vállalkozó feladata a munkarend kialakítása, a felelős műszaki vezetés, a hatályos jogszabályok szerinti biztonságos munkavégzés, a vagyonvédelem, illetve a tűzvédelem feltételeinek biztosítása.
10.6. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a Megrendelő a kivitelezés teljes időtartama alatt jogosult az építés folyamatos figyelemmel kísérésére, az építési területre képviselői vagy szakértői útján bemenni, az építési munkálatokat ellenőrizni.
10.7. Megrendelőnek és a műszaki ellenőrnek jogában áll a munka véghatáridejének tartása, a műszaki feltételek betartása érdekében a munkákat bármikor ellenőrizni, észrevételt tenni, az eltakarásra kerülő munkákat az eltakarás előtt ellenőrizni.
10.8. Vállalkozó az építési munkaterületet köteles előírásszerűen körülhatárolni, figyelmeztető táblákkal ellátni.
10.9. A Vállalkozó a Megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. Az utasítás nem terjedhet ki a tevékenység megszervezésére, és nem teheti a teljesítést terhesebbé.
Ha a Megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a Vállalkozó köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a Vállalkozó a szerződéstől elállhat vagy a feladatot a megrendelő utasításai szerint, a megrendelő kockázatára elláthatja. A Vállalkozó köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.
10.10. A munkavégzés során Vállalkozónak a helyszínt szabadon kell tartania minden szükségtelen akadálytól és minden fölösleges anyagot a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő gondossággal és a magyar szabvánnyal összhangban kell tárolni.
10.11. A szerződéstől eltérő munkavégzés, baleseti, vagy anyagi kár esetén Vállalkozó köteles alvállalkozóját figyelmeztetni, illetve utasítani, vagy a munkát felfüggeszteni. A Vállalkozó az általa igénybevett alvállalkozókért teljes körű és korlátlan (objektív) felelősséggel tartozik, tevékenységükért, mint sajátjáért felel.
10.12. A Vállalkozó köteles a vonatkozó jogszabályi és szakmai előírásoknak mindenben megfelelő, hiba- és hiánymentes teljesítésre, valamint a teljesítési határidők szigorú betartására.
10.13. A Vállalkozó köteles a szerződés teljesítését akadályozó valamennyi körülményről a Megrendelőt írásban haladéktalanul értesíteni, s egyben lehetősége szerint azokat haladéktalanul megszüntetni, elhárítani.
10.14. Vállalkozó köteles a vállalt munkát a vonatkozó szabályok, hatósági előírások és engedélyek, valamint egyéb szakmai követelmények szerinti tartalomban és minőségben szolgáltatni, a megállapodott határidőig elkészíteni.
11 Titoktartás
11.1. Felek megállapodnak abban, hogy jelen szerződés megkötése és a szolgáltatás teljesítése során a Vállalkozó tudomására jutott valamennyi információ és adat üzleti titkot képez.
11.2. Vállalkozó a jelen szerződés teljesítése során tudomására jutott adatokat és információkat jelen szerződés teljesítéséhez szükséges mértéket meghaladóan nem használhatja fel, azokat a Megrendelő érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon nem kezelheti, harmadik fél számára semmilyen formában nem szolgáltathatja ki, azok kizárólag a Megrendelő tulajdonát képezik, valamint azokról kizárólag a Megrendelő rendelkezhet. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy az üzleti titoknak minősülő adatok és információk illetéktelen harmadik személlyel történő szóbeli közlése is nyilvánosságra hozatalnak minősül.
11.3. Vállalkozó tudomásul veszi és elfogadja, hogy titoktartási kötelezettsége jelen szerződés megszűnését követően is fennáll.
12 Egyéb rendelkezések
12.1. Megrendelő a szerződést a Kbt. 143. § (3) bekezdés rendelkezéseire tekintettel felmondja – ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon –, ha
a) Vállalkozóban közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel;
b) Vállalkozó közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel.
12.2. Ellenőrzések és vizsgálatok
• Megrendelőnek vagy megbízottjának jogában áll megvizsgálni a beépített anyagokat, hogy azok megfelelnek-e a szerződésben foglalt feltételeknek. A Vállalkozónak kötelezettsége a szerződés teljesítése során bemutatni a Megrendelő képviselőjének a nagyobb mennyiségben beépítendő anyagokat, vagy azon anyagokat, amelyek bemutatását Megrendelő kifejezetten kéri. A Vállalkozónak a beépítést megelőző minimum 3 munkanappal hamarabb kell bemutatnia a beépítendő anyagokat. Ezeknek az anyagoknak a beépítését csak a Megrendelő kifejezett írásbeli jóváhagyásával lehet megkezdeni.
• Amennyiben a megvizsgált termékek nem felelnek meg a műszaki feltételeknek, úgy a Megrendelő azokat visszautasíthatja, és a Vállalkozó köteles térítésmentesen vagy kicserélni a visszautasított termékeket, vagy megtenni a szükséges módosításokat, hogy a termékek / kivitelezés megfeleljenek a műszaki feltételeknek.
A Megrendelőnek és Műszaki ellenőrnek joga, hogy folyamatosan figyelje és ellenőrizze a jelen megállapodás szerint folyó összes munkát, és észrevételeit az építési naplóban írásban jelezze a Vállalkozó felé. Technológiai és munkavédelmi előírások súlyos megsértése esetén a Műszaki ellenőr leállíthatja a munkavégzést.
12.3. Pótmunka: a szerződés alapját képező ajánlattételi felhívásban és közbeszerzési dokumentumokban nem szereplő, előre nem látható műszaki szükségességből külön megrendelt tétel, mely a szerződéskötést követően merül fel, s kellő gondosság mellett előre nem volt ismert, s az feltétlenül szükséges a jelen szerződés tárgyát képező építési beruházás teljesítéséhez, a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz, tekintettel a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet és a Ptk. vonatkozó előírásaira. Pótmunka megrendelésére, elvégzésére – a műszaki ellenőr írásos javaslatát megelőzően – kizárólag a közbeszerzési jogszabályokkal összhangban, a Megrendelő előzetesen írásbeli megrendelése alapján kerülhet sor. Az építési naplóba történő pótmunka bejegyzés nem minősül Megrendelő általi megrendelésnek. A Megrendelő az előzetes írásos megrendelése nélkül elvégzett pótmunkáért nem fizet.
12.4. Többletmunka: a szerződéskötés alapját képező ajánlattételi felhívásban és közbeszerzési dokumentumokban (beleértve a műszaki tervdokumentációt és tételes költségvetést is) kimutathatóan szereplő, de a szerződéses árban (vállalkozói díjban) figyelembe nem vett tétel, amelynek mennyisége előre nem látható műszaki szükségességből növekszik, tekintettel a
191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet és a Ptk. vonatkozó előírásaira. Vállalkozó kijelenti, hogy a többletmunka kockázatát magára vállalja, azt köteles külön térítés nélkül elvégezni. A Megrendelő többletmunka elvégzéséért NEM fizet!
12.5. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv szabályai, a szerződés tárgyára vonatkozó hatályos magyar jogszabályok, valamint Feleknek a szerződés megkötése előtti írásbeli nyilatkozatai – különösen a közbeszerzési eljárás során tett nyilatkozatok – az irányadóak.
12.6. Jelen szerződést Xxxxx, mint akaratukkal mindenben megegyezőt írják alá azzal, hogy a szerződés csak mindkét fél egybehangzó írásos nyilatkozata alapján Kbt. 141. § rendelkezéseinek figyelembevételével írásban módosítható.
12.7. Xxxxx esetleges jogvitáikat peren kívül próbálják meg rendezni. Ennek eredménytelensége esetére
– értékhatártól függően – kikötik a Kecskeméti Járásbíróság vagy a Kecskeméti Törvényszék kizárólagos illetékességét.
12.8. Jelen szerződés 6 eredeti példányban készült, melyből Felek aláírása után 4 példány Megrendelőt,
2 példány Vállalkozót illet. A felek a jelen szerződést többszöri átolvasás után, és közös értelmezést követően, mint akaratukkal mindenben megegyezőt az alulírott helyen és időben aláírják. Jelen szerződés hatályba lépéséhez a szerződő felek képviselőinek aláírásán kívül más szerv, szervezet, testület, hatóság ellenjegyzése, jóváhagyása nem szükséges.
Kelt: Kecskemét, …
…………………………………………….. | …………………………………………… |
Kecskeméti Junior Sport Nonprofit Kft. Megrendelő képv.: Ivkovicné Xxxxx Xxxxx ügyvezető | … Vállalkozó képv.: … |
Jelen szerződés az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:
Mellékletek:
1. számú melléklet: Ajánlattételi felhívás
2. számú melléklet: Közbeszerzési dokumentumok és mellékletei
3. számú melléklet: Vállalkozó, mint nyertes ajánlattevő ajánlata
4. számú melléklet: Vállalkozó felelősségbiztosítási kötvénye
VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS
(tervezet)
Amely létrejött egyrészről
Kecskeméti Junior Sport Nonprofit Kft.
Székhely: 6000 Kecskemét, Xxxxxx xx 0.
Cg.: 00-00-000000
Adószám: 26338958-2-03
Számlavezető pénzintézet: Raiffeisen Bank Zrt. Bankszámlaszám: 12076903-00143519-01400000
Képviseli: Ivkovicné Xxxxx Xxxxx ügyvezető (a továbbiakban, mint Megrendelő)
másrészről a | |
… | |
Székhely: | … |
Cégjegyzékszám: | … |
Adószám: | … |
Bankszámlaszám: | … |
Számlavezető pénzintézet: | … |
Tel: | … |
Fax: | … |
Email: | … |
Képviseli: | … |
(a továbbiakban, mint Vállalkozó)
A továbbiakban együttesen, mint Felek között az alábbi feltételekkel az alulírott helyen és időben.
12 Előzmények:
1.4. Megrendelő, mint ajánlatkérő 2018. … napján a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 115. §-ban rögzített feltétel fennállása alapján, nemzeti értékhatárt elérő közbeszerzési eljárást indított „Vállalkozási szerződés a Kecskemét, Izsáki úti Mercedes- Benz Sport Akadémia Kosárlabda Stadion területén parkoló létesítésére, valamint a Kecskeméti Szabadidőközpont, kültéri kosárlabdapályák és futópálya építésére” tárgyában. Vállalkozó, mint ajánlattevő az eljárásban a törvényes feltételeknek megfelelő érvényes ajánlatot nyújtott be.
1.5. Az 1.1. pontban meghatározott közbeszerzési eljárás eredményeként Vállalkozó került nyertes ajánlattevőként kihirdetésre a 2018. … napján megküldött eljárás eredményéről szóló összegezés tanúsága szerint.
1.6. Jelen szerződés 1. sz. mellékletét az 1.1 pontban meghatározott közbeszerzési eljárás ajánlattételi felhívása, 2. sz. mellékletét a közbeszerzési dokumentumok és mellékletei, 3. sz. mellékletét a Vállalkozó, mint nyertes ajánlattevő ajánlata, 4. sz. mellékletét a Vállalkozó felelősségbiztosítási kötvénye képezik.
13 A szerződés tárgya, tartalma, teljesítés helye
2.1. Jelen szerződés tárgya a Kecskeméti Szabadidőközpont, kültéri kosárlabdapályák és futópálya építése az ajánlattételi felhívásban, a közbeszerzési dokumentumokban és jelen szerződésben meghatározott feltételeknek megfelelően.
2.4. Felek rögzítik, hogy az építési beruházás megvalósításának műszaki paramétereit, valamint a hatályos jogszabályok szerinti tartalommal rendelkező tervdokumentációt, műszaki leírást a jelen szerződés 1. számú mellékletét képező ajánlattételi felhívás és 2. számú mellékletét képező közbeszerzési dokumentumok tartalmazzák.
2.5. A szerződés keretében elvégzendő feladatok teljesítésének helye: 6000 Kecskemét, Nyxxx xx 00., Xxxx.: 2377
(NUTS: HU331)
2.4. A Vállalkozó által vállalt környezetvédelmi szempontok teljesülésének ellenőrzése Megrendelő részéről a műszaki ellenőr feladata. Amennyiben Vállalkozó nem gondoskodik a vállalt környezetvédelmi szempontok teljesítéséről, úgy 6. pontban meghatározott jogkövetkezmények az irányadóak.
14 A teljesítés határideje
3.2. A szerződés teljesítésének határideje: 2019. május 15. Ajánlatkérő előteljesítést elfogad.
3.2. Megrendelő a munkaterületet – munkavégzésre alkalmas állapotban – a szerződés megkötésének napjától számított legkésőbb 15 napon belül adja át a Vállalkozó részére.
3.3. Vállalkozó előteljesítésre, előzetes átadásra jogosult. Vis-maior (előre nem látható és elháríthatatlan természeti katasztrófa, illetve társadalmi esemény) esetén a teljesítési határidőt a Felek méltányosan meghosszabbíthatják.
3.4. Szerződő Felek rögzítik, hogy amennyiben a teljesítéshez szükséges technológia az extrém időjárási körülmények miatt nem alkalmazható és emiatt a munkavégzést hosszabb időtartamra fel kell függeszteni, úgy azt a Felek olyan körülménynek tekinthetik, amely megalapozza a Kbt. 141.
§ (4) bekezdés a) pontjának alkalmazásának lehetőségét, és Szerződő Felek a teljesítési határidőt a felfüggesztéssel érintett napok számával meghosszabbíthatják.
15 Vállalkozói díj
4.1. A Vállalkozót a jelen szerződésben foglalt kötelezettségeinek teljesítéséért nettó Ft
átalánydíj illeti meg. Szerződő Felek a szerződés teljesítése során a vállalkozói díj 5%-ának megfelelő tartalékkeretet kötnek ki.
4.2. Szerződő felek kötelesek figyelembe venni az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv. 142. § rendelkezéseit.
4.3. A Vállalkozó a jelen szerződésben meghatározott átalányárért teljes körűen vállalkozik a szerződés tárgyának megvalósítására. A szerződésben nevesített jogcímeken felül Vállalkozó egyéb címen díjazásra nem tarthat igényt.
4.4. Jelen átalánydíjas megállapodás alapján Vállalkozó kötelezettséget vállal a teljes mennyiségért és hiánytalanságért, főleg azon tételek esetében, amelyek nincsenek előírva a közbeszerzési dokumentumokban, viszont a szakmai szokások és előírások szerint hozzátartoznak a szerződés tárgyának kifogástalan, teljes körű kivitelezéséhez. Vállalkozó kijelenti, hogy az átalányárat a feladat és a helyszín ismeretében adta meg, az árat az esetleg előre nem látható munkákra, ráfordításokra és körülményekre, illetve az esetleges műszaki és igényszintbeli bizonytalanságokra tekintettel határozta meg.
16 Fizetési feltételek
5.1. Vállalkozó a szerződésben rögzített feladatok teljesítését követően jogosult számlát kiállítani. Az igazolt teljesítést követően a benyújtott számla 30 napon belül átutalással kerül kiegyenlítésre, figyelemmel a Ptk. 6:130 § (1)-(2) bekezdés rendelkezéseire.
5.2. A kifizetés során a Kbt. 135. § (1)-(3), (5)-(6) bekezdései, az Adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény, valamint a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 31. §-a irányadóak. Vállalkozó a számláit az előzőek mellett a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben és az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben foglaltakra figyelemmel köteles kiállítani.
Ajánlattevő kettő részszámla és a végszámla benyújtására jogosult az alábbiakban meghatározottak szerint:
1. részszámla: az ajánlatkérő által teljesítésigazolással elismert szerződés szerinti teljesítés 30%-os mértékénél a nettó vállalkozói díj 30%-a +ÁFA,
2. részszámla: az ajánlatkérő által teljesítésigazolással elismert szerződés szerinti teljesítés 60%-os mértékénél a nettó vállalkozói díj 30%-a + ÁFA,
Végszámla: a teljes nettó vállalkozói díj 40 %-a + ÁFA-nak megfelelő összegről 100 %-ot elérő műszaki teljesítés esetén.
5.3. Amennyiben a Vállalkozó a szerződés teljesítése során alvállalkozót vesz igénybe, akkor a Megrendelő a 322/2015. (X.30.) kormányrendelet 32/A. és 32/B. §-okban foglaltak szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni.
5.4. Megrendelő a Kbt. 135. § (8) bekezdése alapján biztosítja a szerződésben foglalt teljes ellenszolgáltatás 5%-ának megfelelő mértékű előleg igénybe vételét. Az előleg kifizetésére a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 30. § (2) bekezdése szerint a legkésőbb az építési munkaterület átadását követő 15 napon belül kerül kifizetésre. Az ilyen formában nyújtott előleg elszámolása minden esetben a végszámlából történik.
5.5. Az elszámolás és kifizetés pénzneme: HUF.
5.6. Megrendelő a hibás, nem szabályosan összeállított számla ellenértékének késedelmes átutalása miatti károkért nem felel.
Késedelmes fizetés esetén Megrendelő a jelen szerződésből eredő fizetési kötelezettségeinek késedelmes teljesítése esetén – a Ptk. 6:155. § szakaszának rendelkezéseire figyelemmel – a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat 8 százalékponttal növelt értéke szerinti mértékű késedelmi kamatot köteles megfizetni Vállalkozó részére.
5.7. Szerződő Felek megállapodnak – tekintettel a Kbt. 136. § (1) bekezdésére –, hogy a Vállalkozó nem fizet, illetve számol el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, melyek a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont ka)-kb) alpontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és melyek a Vállalkozó adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak; valamint megállapodnak abban, hogy Vállalkozó a szerződés teljesítésének teljes
időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét a Megrendelő számára megismerhetővé teszi és a Kbt. 143.
§ (3) bekezdés szerinti ügyletekről a Megrendelőt haladéktalanul értesíti.
5.8. A külföldi adóilletőségű Vállalkozó köteles – a Kbt. 136. § (2) bekezdése alapján – a szerződéshez arra vonatkozó meghatalmazást csatolni, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság közvetlenül beszerezhet a Vállalkozóra vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül.
5.9. A szerződés XXX támogatásból a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011 (VI.30.) Korm. rendelet jogszabályi előírások alapján kerül finanszírozásra.
17 Szerződésszegés és jogkövetkezményei
6.1. Szerződő Felek megállapodnak, hogy amennyiben a Vállalkozó – olyan okból, amelyért felelős – késedelmesen teljesít, a Megrendelő késedelmi kötbérre jogosult, melynek mértéke a szerződéses nettó ellenszolgáltatás 0,5%-a/naptári nap. A késedelem esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítési kötelezettség alól a Ptk. 6:187. § (1) bek. alapján.
Amennyiben a késedelmi kötbér összege eléri vagy meghaladja a szerződéses nettó ellenszolgáltatás 10%-át, azaz a késedelemmel érintett napok száma a 20 naptári napot eléri, vagy meghaladja, a Megrendelő jogosult a szerződést felmondani és a meghiúsulási kötbért követelni.
6.2. Szerződő Xxxxx megállapodnak, hogy amennyiben a Vállalkozó – olyan okból, amelyért felelős – hibásan teljesít, a teljes szerződéses összeg 3%-a/alkalom összegű hibás teljesítési kötbér követelésére jogosult a Megrendelő.
Amennyiben a hibás teljesítési kötbér alkalmazásának száma eléri vagy meghaladja a teljes nettó szerződéses összeg 15%-át, azaz a hibás teljesítéssel érintett alkalmak száma eléri vagy meghaladja az 5 alkalmat, az Megrendelő jogosult a szerződést felmondani, és meghiúsulási kötbért követelni. Megrendelő a hibás teljesítés miatti kötbér mellett nem érvényesítheti szavatossági igényét a Ptk. 6:187. § (2) bekezdése alapján.
6.3. Szerződő Felek megállapodnak, hogy amennyiben a teljesítés – olyan okból, amelyért a Vállalkozó felelős – meghiúsul, Megrendelő – a Ptk. 6:186. § (1) bekezdésének megfelelően – meghiúsulási kötbérre jogosult, melynek mértéke a szerződése nettó ellenszolgáltatás 20%-a. A teljesítés meghiúsulásának esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja a Ptk. 6:187.
§ (1) bek. alapján. A késedelmi kötbér és a meghiúsulási kötbér egyidejűleg nem érvényesíthető.
6.4. Megrendelő a kötbéren felüli kárát is jogosult érvényesíteni.
6.5. Megrendelő a kötbért, illetve a kötbér mértékét meghaladó értékű kárigényét – amennyiben azt Vállalkozó nem vitatja – jogosult beszámítással érvényesíteni Vállalkozó még ki nem fizetett számlájával szemben.
6.6. Amennyiben a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért Megrendelő felelős, Vállalkozó jogosult a szerződés megszűnésének időpontjáig elvégzett munkák felmerült költségeinek ellenértékére.
6.7. Felek rögzítik, hogy amennyiben közöttük más, jelen szerződésen kívüli jogviszonyból eredő, lejárt követelés áll fenn, úgy az ezen más jogviszonyból eredő követelést a jelen szerződés szerinti elszámolás során beszámítással jogosultak érvényesíteni egymással szemben.
6.8. Felek rögzítik, hogy Megrendelő a kötbér mellett érvényesítheti a kötbért meghaladó kárt.
6.9. Megrendelő a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését akkor is követelheti, ha kötbérigényét nem érvényesítette.
18 Szavatosság, jótállás
7.1. Vállalkozónak – a kivitelezés műszaki ellenőrzése során – a Megrendelő által megjelölt hibákat, illetve hiányokat a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn, de legfeljebb az erre irányuló írásbeli felszólításban rögzített belül ki kell javítania, illetve pótolnia szükséges.
7.2. Vállalkozónak a kivitelezési munkák befejezésekor nyilatkoznia kell, hogy a beruházást a Megrendelő adatszolgáltatása, valamint az ajánlattételi felhívás, a közbeszerzési dokumentumok és műszaki leírás alapján, a hatályos jogszabályokban meghatározott előírások és szabványok, illetve a szakma általánosan elfogadott szabályai és szokásai betartásával, a Ptk. 6:123 § rendelkezéseire figyelemmel készítette el.
7.3. Vállalkozó az építési beruházásra 36 hónap + (ajánlatában megajánlott) … hónap időtartamú jótállást vállal, illetve amennyiben jogszabályi előírás miatt kötelező az eredetileg vállalt hosszabb jótállási időt vállalni, vagy a beépített anyagokra, eszközökre a gyártó az ajánlattevő által vállalt mennyiségű hónapot meghaladó jótállást vállal, úgy ajánlattevő köteles a hosszabb idejű jótállást vállalni. A jótállás időtartama alatt a Vállalkozó a Megrendelő által jelzett hibás munkarészek kijavítását 5 naptári napon belül köteles megkezdeni és műszakilag indokolt időtartamon belül befejezni. A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető, melynek kezdete a sikeres műszaki átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontja. Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására – megfelelő határidőben – nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt.
7.4. Vállalkozó köteles a Megrendelő kifogásait azonnal kivizsgálni, álláspontja közlése és intézkedése mellett a hiba kiküszöbölését azonnal megkezdeni, a munkát folyamatosan elvégezni.
7.5. Kifogás felmerülése esetén a Vállalkozó köteles a szerződésszerű teljesítésre megfelelő póthatáridőt vállalni. Vita esetén a Megrendelő által felkérendő szakértő jelöli meg a javítandó munkákat és a póthatáridőt. A Megrendelő fizetési kötelezettsége teljesítésével ezen időtartam alatt nem esik késedelembe.
7.6. Felek a jótállási időszak alatt az átadás-átvételt követően szükség szerint, Megrendelő igénye alapján utó-felülvizsgálati eljárást tartanak. Az utó-felülvizsgálati eljárást a jótállási időtartam alatt a Megrendelő készíti elő és hívja meg arra Vállalkozót. A meghívót az eljárás megkezdésének napját megelőzően 8 nappal kell megküldeni. A Megrendelő az eljárásról a meghívottak jelenlétében jegyzőkönyvet vesz fel, melyben feltünteti a hibajegyzéket és a résztvevőknek a hibákkal (hiányokkal) kapcsolatos nyilatkozatát. A jegyzőkönyv rögzíti a Vállalkozó által elismert hibák kijavítására és a hiányok pótlására vállalt határidőt.
7.7. Üzemeltetést/használatot gátló hiba felmerülésének esetén, Megrendelő soron kívüli intézkedést kér Vállalkozótól, amennyiben a jelzett hiba kijavítására Vállalkozó a felhívásban rögzített időben nem intézkedik, úgy Megrendelő jogosult a munkát más vállalkozóval elvégeztetnie. Ha az utó- felülvizsgálati eljárás során észlelt hibák kijavítását a Vállalkozó a meghatározott határidőn belül nem teljesíti, akkor is jogosult a Megrendelő a munkát más vállalkozóval elvégeztetnie.
19 Teljesítésigazolás, átadás-átvételi eljárás
8.1. Megrendelő műszaki ellenőre a szerződés teljesítésének elismeréséről vagy az elismerés megtagadásáról legkésőbb a Vállalkozó teljesítéséről szóló írásbeli értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban köteles nyilatkozni (részteljesítési igazolás) a Kbt. 135. § (1) bekezdésében foglaltak alapján.
8.2. A munkát Vállalkozó annak elkészültét követően készre jelenti Megrendelőnek. Ennek során Vállalkozó igazolja, hogy a munka a szerződésben meghatározott követelményeknek megfelelően, hiány- és hibamentesen elkészült. Az átadás-átvétel célja annak megállapítása, hogy a Vállalkozó által elvégzett kiviteli munka teljesíti-e az előzetesen megfogalmazott és rögzített műszaki követelményeket, az érvényben lévő szakhatósági előírásokat, megfelel-e a jelen szerződésben írt egyéb követelményeknek, valamint alkalmas-e rendeltetésszerű használatra.
8.3. A Felek megállapodnak abban, hogy a munka átadás-átvétele a teljesítési helyen, műszaki ellenőr teljesítésigazolása alapján történik.
A Megrendelő saját költségén köteles a munkaterületet elkeríteni,.
A Vállalkozó a kivitelezéséhez szükséges energiát (víz, villamos) saját költségén biztosítja.
8.4. Amikor a Vállalkozó szerződés szerint a munkákat teljes egészében elkészítette és átadott minden szerződés szerinti dokumentumot (minősítési dokumentumok, alkalmazott anyagok, szerkezetek bizonylatai, kezelési és karbantartási utasítás, üzemeltetési utasítások és/vagy amit a vonatkozó jogszabályok előírnak) a Vállalkozó értesíti a Megrendelőt a munkák végleges befejezéséről (készre jelentés).
• Vállalkozónak kötelezettsége a megrendelő tanácsadóival (műszaki ellenőr, a tervezői művezetést végző tervező, illetve a megrendelő által megnevezett más személyek) folyamatosan egyeztetés.
• Vállalkozó a fotódokumentációt köteles készíteni az eltakarásra kerülő szerkezetekről, amelyeket folyamatosan köteles átadni a műszaki ellenőr és a megrendelő részére.
• A szerződés finanszírozása a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. §-a szerinti sportcélú támogatásból, és az ajánlatkérő forrásaiból történik, a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet alapján.
• A végszámla benyújtásának feltétele: a hiány- és hibamentes műszaki átadás-átvételi eljárás lezárása, a használatba vételi engedélyhez ( ha releváns ) és a pályázat elszámolásához, lezárásához szükséges összes dokumentum megléte.
A számlák összegét alátámasztó dokumentumok:
o teljesítési igazolás, melyet a vállalkozó képviselője, a műszaki ellenőr és a megrendelő képviselője aláír,
o műszaki tartalom részletezése, árazott költségvetés megvalósult része mellékletként csatolva,
o az építési naplónak alá kell támasztania a számlában szereplő, szerződés szerint kiszámlázott, megvalósult beruházási részteljesítést.
o Megrendelő által igényelt egyéb dokumentumok. (kivitelezői nyilatkozat, felelős műszaki vezetői nyilatkozat, a beépített anyagok megfelelőségi igazolásai, minőségi tanúsítványai, mérési, vizsgálati jegyzőkönyvek stb.)
8.5. Az átvételkor a Felek jegyzőkönyvet vesznek fel, melyben a Megrendelő kifogásait rögzítheti és a hibák, hiányok kijavítására póthatáridőt adhat, illetve a Vállalkozó köteles póthatáridőt vállalni. A
kijavítás után a Xxxxx ismételten lefolytatják az átvételi eljárást, melyre ugyanezen szabályok irányadóak. Amennyiben a póthatáridő letelte utána a Megrendelő a hibajegyzék vállalkozónak való megküldésével továbbra is hibás teljesítést állapít meg, úgy hibás teljesítési kötbér fizetésére kötelezi vállalkozót a szerződés 6.2. pontja szerint a hiba kijavításáig. A Vállalkozó az esetleges teljesítési hibákért a Megrendelővel szemben akkor is felelős, ha a Megrendelő a teljesítést elfogadta. A Vállalkozó jótállását, szavatosságát és kártérítési felelősségét nem korlátozza és nem zárja ki az, hogy a teljesítés igazolása során Megrendelő nem tesz kifogást a Vállalkozó szerződéses kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatban. Az ajánlatkérő a Ptk. 6:187. §-a alapján a hibás teljesítés miatti kötbér mellett nem érvényesíthet szavatossági igényét.
8.6. Az építési munkák átvételének feltétele a sikeres és kikötésmentes műszaki átadás-átvételről szóló jegyzőkönyv és a kivitelezői nyilatkozat. A Megrendelő műszaki ellenőre a szerződésszerű (hiba- és hiánymentes) teljesítésről az átadás-átvételi eljárást követő 15 napon belül teljesítési igazolást állít ki.
8.7. A szerződés tárgyának kárveszélye a Vállalkozóról a Megrendelőre a hiány- és hibamentes átadás- átvételre vonatkozó jegyzőkönyv aláírásával egyidejűleg száll át.
8.8. Vállalkozó a helyszínről a hulladékot és feleslegessé vált anyagait rendszeresen elszállítja, az építés környékét rendezett állapotban adja át.
8.9. Vállalkozó köteles a beruházás átadásáról a Megrendelőt írásban értesíteni a műszaki átadás- átvétel tervezett időpontja előtt 8 munkanappal. Ennek elmulasztásából eredő, Megrendelőt érintő károkért Vállalkozó kártérítési felelősséggel tartozik.
8.10 Megrendelő az építési munka ellenőrzését és az építmény műszaki átvételét műszaki ellenőr megbízásával végzi, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 16. §- ban meghatározottak szerint. Vállalkozó az építési kivitelezési munkát átadás– átvételi eljárás keretében adja át Megrendelőnek a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 32.§-ban foglaltaknak megfelelően.
20 Vállalkozó jogai és kötelezettségei
9.1. Általános kötelezettségek
9.1.1. A Vállalkozó kötelessége gondoskodni azokról az anyagokról és felszerelésekről, amelyek a szakszerű és minőségi munkavégzéshez szükségesek.
9.1.2. Vállalkozó saját költségén köteles a munkavégzés során, valamint a hibák kijavítása folyamán biztosítani a munkaterület őrzését és az ott tartózkodó személyek biztonságát. Saját költségén köteles kihelyezni és megfelelő állapotban tartani minden figyelmeztető jelzést, ami mások biztonsága és védelme érdekében szükséges.
9.1.3. A Vállalkozó köteles a Megrendelő számára a munkák műszaki ellenőrzését folyamatosan lehetővé tenni, és az ahhoz szükséges adatokat, valamint felvilágosítást megadni.
9.1.4. Vállalkozót terheli minden olyan kártérítési felelősség, amely a szerződésben vállalt kötelezettségek megvalósításából a Vállalkozó, alvállalkozója, ügynöke vagy szállítója tevékenységéből fakadóan keletkezik, illetve harmadik személy jogának megsértéséből, – bármiféle szabadalmi jog, védjegy, védett név, vagy egyéb jog megsértése miatt – felmerül.
9.1.5. Vállalkozó köteles a munkák kivitelezése és megvalósítása, valamint a hibák kijavítása folyamán megtenni a szükséges lépéseket a környezet védelme érdekében. A Vállalkozó teljes mértékben felelős a munkahelyi műveletekért és az általa alkalmazott
módszerekért, amelyeket úgy kell megválasztania, hogy azok ne veszélyeztessék más építmények, és a közlekedők biztonságát, ne okozzanak kárt a környezetben.
9.1.6. A Megrendelő az észlelt hiányosságokat a Vállalkozó felé írásban jelzi. A Vállalkozó köteles saját költségén mindazokat a hibákat kijavítani, melyek a szerződés hibás teljesítéséből adódnak és a Vállalkozó által biztosított anyag, berendezés vagy a kivitelezési munkája hiányosságára vezethetők vissza. A Vállalkozó késlekedése ezeknek a hibáknak a kijavítására feljogosítja a Megrendelőt az összes szükséges munka más vállalkozóval történő elvégeztetésére a Vállalkozó költségére.
9.1.7. A Vállalkozónak teljesítenie kell a Megrendelő összes a Munkákra vonatkozó utasítását, beleértve a Munkák teljes vagy részleges felfüggesztését.
9.1.8. A Megrendelői jóváhagyás a Vállalkozó teljes körű felelősségét nem csökkenti, és nem mentesíti a Vállalkozót az egyébként szükséges engedélyek és jóváhagyások beszerzése alól.
9.1.9. A Vállalkozónak haladéktalanul tájékoztatnia kell a Megrendelőt, ha bármilyen hibát, hiányosságot, tévedést fedez fel, akár a Szerződés dokumentumainak felülvizsgálata, akár a Munkák megvalósításának előrehaladásakor.
9.1.10. A Vállalkozónak a 9.6.7. pontban meghatározott felelősségbiztosítással kell rendelkeznie.
9.1.11. A Szerződés keretében megvalósuló munkáknak meg kell felelnie a kötelező nemzeti szabványokban foglaltaknak.
9.1.12. A Vállalkozó a szerződéses munkafeladatok megvalósításához szükséges érvényes szabványokat, műszaki irányelveket, előírásokat, továbbá a jóváhagyott technológiai utasításokat köteles a munkahelyen tartani és azokat maradéktalanul betartani.
9.1.13. Minden anyagnak, és elvégzett munkának, melyet a Vállalkozónak kell beszereznie vagy elkészítenie a szerződésben és a vonatkozó szabványban előírt minőségűnek kell lennie. A minősítéshez szükséges tanúsítványokat be kell szerezni, illetve annak hiányában olyan vizsgálatokat kell végezni, amelyeket a Megrendelő előír a készítés helyén, vagy a beépítési helyszínen.
9.1.14. Bármely vizsgálat költségét a Vállalkozó viseli, ha az ilyen vizsgálatot a szerződés vagy a szabvány előírja vagy a szerződés megfelelő teljesítéséhez nyilvánvalóan szükséges.
9.1.15. Bármely – a Megrendelő által megkívánt – olyan vizsgálat, amely nincs előírva a szerződésben vagy szabványban, de a Megrendelő elrendeli, és azt mutatja, hogy az anyagok, termékek vagy az elvégzett munka nem felel meg az ilyen előírásoknak, akkor az ilyen vizsgálatok költségét a Vállalkozó viseli, ellenkező esetben a Megrendelő igazolás alapján az ilyen költségeket a Vállalkozónak megtéríti.
A szerződésben vagy műszaki dokumentációban vagy a TAO-s elszámolás során az ellenőrző szervezet által kért valamennyi dokumentumot vállalkozó köteles a Megrendelő rendelkezésére bocsátani a szükséges határidőben.
A vállalkozó köteles átadni a garanciális iratokat, valamint a kezelési, karbantartási útmutató dokumentumokat minden beépített termékre
9.3. Ellenőrzés
9.5.1. A Vállalkozónak korlátlan lehetőséget kell biztosítania arra, hogy az illetékes hatóságok ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezzenek a kiadott engedélyekkel kapcsolatban. Ezen felül intézkedéseket kell tennie arra, hogy lehetővé tegye a hatóságoknak a részvételt azokon a vizsgálatokon és ellenőrzéseken, amelyek a Vállalkozó feladatkörébe tartoznak.
9.5.2. A Vállalkozó köteles egyeztetni a Megrendelővel minden ellenőrzés és vizsgálat időpontját és helyét a Szerződés előírásai alapján. A Vállalkozó köteles a Megrendelőnek továbbítani a vizsgálat eredményeit hivatalosan igazolt példányokban. Ha az előzetesen egyeztetett helyen és időben a feltételek nincsenek meg az ellenőrzésre vagy vizsgálatra, illetve azok eredménye alapján nem felel meg a szerződésnek, a Megrendelőnek jogában áll azokat elutasítani. Az ilyen elutasításról az okok megjelölésével a Vállalkozót azonnal értesíteni kell. A megrendelő fenntartja magának a jogot, hogy a munkákat szúrópróbaszerűen a Megrendelő minőségvizsgálati osztályaival ellenőriztesse.
9.6. Kártérítési felelősség
9.6.1. A Vállalkozót terheli minden olyan kártérítési felelősség, amely a Munkák megvalósításából a Vállalkozó, alvállalkozója, ügynöke vagy szállítója tevékenységéből fakadóan keletkezik, illetve harmadik személy jogának megsértéséből,
– bármiféle szabadalmi jog, védjegy, védett név, vagy egyéb védett jog megsértése miatt – felmerül.
9.6.2. A Vállalkozó köteles a Munkák kivitelezése és megvalósítása, valamint a hibák kijavítása folyamán megtenni az összes tőle elvárható lépést a környezet védelmére.
9.6.3. A Vállalkozó teljes mértékben felelős a munkahelyi műveletekért és az általa alkalmazott építési módszerekért, amelyeket úgy kell megválasztania, hogy azok ne veszélyeztessék más építmények biztonságát, ne okozzanak kárt a környezetben.
9.6.4. A Vállalkozónak minden tőle telhetőt meg kell tennie a személyi sérülések és vagyoni károk bekövetkezésének megelőzésére.
9.6.5. A Vállalkozó köteles a személyek biztonságát vagy a vagyoni értékeket veszélyeztető kár lehetőségének felmerülése esetén haladéktalanul kárelhárítási intézkedéseket tenni és azokról a Megrendelőt azonnal értesíteni.
9.7. Építési napló
9.7.1. Vállalkozó a munka megkezdésekor köteles "Építési napló"-t (a továbbiakban: Napló) nyitni és azt naprakészen vezetni.
9.7.2. Vállalkozó a Naplót a munkaterület átadás-átvételének időpontjától köteles megnyitni és vezetni. A Naplóban kell a munkák megvalósításával, a Megrendelő helyszíni ellenőrzésével és vizsgálatával kapcsolatos bejegyzéseket megtenni.
9.7.3. A Naplóba bejegyzéseket a helyszíni képviselettel megbízottak közül csak azok tehetnek, akiknek neve a naplóban feltüntetésre került. A munka teljesítése során a kapcsolattartás a Naplóban történik. A Naplót a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet szerint kell vezetni.
9.7.4. A Naplóba bejegyzésre jogosultak a Vállalkozási szerződésben rögzített Megrendelő műszaki ellenőre és Vállalkozó építésvezetője.
9.8. Alvállalkozó igénybevétele
9.5.1. A szerződés teljesítése során Vállalkozó alvállalkozó bevonására jogosult a Kbt. 138. § foglaltakra figyelemmel.
9.5.2 Vállalkozó köteles Megrendelőnek bejelenteni, ha olyan alvállalkozót kíván bevonni a teljesítésbe, amelyet az ajánlatában nem nevezett meg és a bejelentéssel együtt nyilatkoznia kell arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll a Kbt. 62. § (1) bekezdés g)-k) és m) és q) pontja szerinti kizáró okok hatálya alatt.
9.5.3 Amennyiben Vállalkozó az ajánlata szerint alvállalkozókat von be a teljesítésbe, az alvállalkozók tevékenységéért kizárólagosan felelős. Vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozóiért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna, jogosulatlan igénybevétel esetén felelős minden olyan kárért is, amely anélkül nem következett volna be.
9.5.4. A jelen szerződésből eredő teljesítési kötelezettséget teljesítheti a Vállalkozó, vagy a nem természetes személy alvállalkozó jogutódja, ha ezek valamelyike, mint gazdasági társaság átalakul vagy a szervezet jogutódlással megszűnik.
9.5.5. Megrendelő vagy a nevében eljáró személy (szervezet) a szerződés teljesítése során az építési napló adatai alapján köteles ellenőrizni, hogy a teljesítésben a Kbt. 138. § (2)–
(5) bekezdésében foglaltaknak megfelelő alvállalkozó vesz részt.
9.7. Vegyes rendelkezések
9.5.5. Vállalkozó a Xxxxx végzése során olyan képzett és tapasztalt vezetőket és irányítókat, továbbá szakképzett, betanított és segédmunkaerőt köteles biztosítani, amely jelen szerződés szerinti kötelezettségeinek megfelelő és időben történő elvégzéséhez szükséges. A kivitelezés ideje alatt a Munka irányításával megbízott műszaki vezetőnek folyamatosan a munkavégzés helyszínén kell tartózkodnia a munkálatok biztonságos végrehajtása érdekében. Vállalkozó köteles az elvégzendő munkákkal összefüggésben olyan gépeket, berendezéseket üzemeltetni, illetve üzem- és segédanyagokat használni, amelyek megfelelnek az érvényben lévő környezetvédelmi előírásoknak.
9.5.6. Vállalkozó kijelenti, hogy az építésügyi szakmai előírásokat, valamint az alkalmazott anyagokra, szerkezetekre vonatkozó technológiai előírásokat ismeri, és azokat kötelező érvényűen betartja. Azokat a szállítóitól, alvállalkozóitól megköveteli és közreműködése – az alvállalkozóra is kiterjedően – megfelel a kivitelezési jogosultságra vonatkozó szabályoknak.
9.5.7. Vállalkozó felelős a munkavégzés során a munkavédelmi (a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó) szabályok teljes körű betartásáért, különös tekintettel az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II.20.) SZCSM-EÜM együttes rendeletben rögzített munkavédelmi követelményekre. Vállalkozó köteles biztosítani a balesetmentes és biztonságos munkavégzés feltételeit.
9.5.8. Vállalkozó kötelessége a szükséges munka- és tűzvédelmi oktatásról történő gondoskodás, illetve megfelelő védőeszközök biztosítása a munkaterület átadástól a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárásáig.
9.6.5. Vállalkozó köteles valamennyi vonatkozó munka-, tűz-, vagyonvédelmi-, egészségügyi szabályt, valamint minden hatályos hatósági-, szakmai-, szabvány előírást, szakhatósági előírásokat, illetve az elvégzendő munkára vonatkozó technológiai-, műszaki-, balesetelhárítási- minőség- és környezetvédelmi előírást alkalmazottaival, illetve az általa igénybe vett alvállalkozóival és azok alkalmazottaival is betartatni (e kötelezettségek elmulasztásával okozati összefüggésben bekövetkezett valamennyi kárért teljes körűen felel Vállalkozó). Vállalkozó a munkavégzés során kizárólag érvényes munkaszerződéssel, munkavállalói engedéllyel rendelkező munkavállalókat foglalkoztathat. Vállalkozó kijelenti, hogy dolgozói rendelkeznek megfelelő balesetbiztosítással (különös tekintettel a munkahelyi balesetekre).
Vállalkozó köteles a Megrendelő számára a Munka munkavédelmi ellenőrzését folyamatosan lehetővé tenni, és az ahhoz szükséges adatokat, valamint felvilágosítást megadni.
9.6.6. Megrendelő és Vállalkozó a Naplóba történő bejegyzéssel kötelesek értesíteni egymást azokról a tudomásukra jutott, a kivitelezést érintő veszélyhelyzetekről, tényekről és körülményekről, amelyek jelen szerződésen alapuló kötelezettségeik szerződésszerű teljesítését veszélyeztetik. Vállalkozó köteles a javítási tevékenységgel kapcsolatos esetleges akadályoztatást a Megrendelővel a Naplóba történő bejegyzés és telefax útján haladéktalanul közölni. Megrendelő a munkák műszaki ellenőrzését folyamatosan végzi, ennek tényét észrevételeit a Naplóba bejegyzi. A Munka teljesítése során a Naplóban kell a Feleknek minden a munkák megvalósításával, a Megrendelő helyszíni ellenőrzésével és vizsgálatával kapcsolatos észrevételét rögzíteni.
Vállalkozó köteles biztosítani a Megrendelő, illetőleg az általa megjelölt műszaki ellenőr, valamint a jogszabályokban meghatározott hatósági személyek számára az építési naplóhoz történő folyamatos hozzáférhetőséget. Vállalkozó köteles a Megrendelő (és az illetékes szakhatóságok, egyéb ellenőrzésre jogosult szervezetek, személyek) számára a Munka műszaki ellenőrzését folyamatosan lehetővé tenni, és az ahhoz szükséges adatokat, valamint felvilágosítást megadni.
Az építési naplót és mellékleteit Vállalkozónak a munka befejezését követően 10 évig meg kell őriznie. Az építési napló másodpéldánya Megrendelőt illeti meg.
9.6.7. Vállalkozó köteles a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet alapján felelősségbiztosítást kötni vagy meglévő felelősségbiztosítását kiterjeszteni legkésőbb a szerződéskötés időpontjára 25.000.000,- Ft/év és legalább 12.000.000,- Ft/káresemény mértékű építési tevékenységet magában foglaló felelősségbiztosításra, tudomásul veszi és elfogadja, hogy megfelelő biztosítás hiányában a munkálatokat nem kezdheti meg, és az ebből eredő esetleges késedelemért felelősséggel tartozik.
Vállalkozónak a munkák teljes körére kiterjedő, a megvalósítási időszakra szóló teljes körű felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, vagy ilyen biztosítást kell kötnie legkésőbb a jelen vállalkozási szerződés aláírásáig.
A Vállalkozónak a Megrendelő felhívására a kivitelezés időtartama alatt bármikor igazolnia kell, hogy az összes szükséges biztosítási kötvény érvényben van és az esedékes részleteket befizették.
Ha a Vállalkozó elmulasztja a biztosítási szerződést érvényben tartani, vagy késlekedik a biztosítási kötvény, vagy elismervény bemutatásával, a Megrendelő - jogfenntartással minden egyéb jogához vagy jogorvoslathoz - a Vállalkozó költségére jogosult megkötni a biztosítást, fizetni az esedékes biztosítási részleteket. Az ezzel felmerülő költségeit jogosult beszámítással érvényesíteni a Vállalkozó bármely számlájával szemben.
9.6.8. Vita esetén a Vállalkozó köteles az eltakart munkarészt feltárni. A feltárás és helyreállítás költségét az a Fél viseli, akinek a vitatott munkával kapcsolatos álláspontja téves volt.
9.6.9. Megrendelő köteles – a Kbt. 143. § (2) bekezdése alapján – a szerződést felmondani, vagy – a Ptk.-ban foglaltak szerint – attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.
21 Együttműködési kötelezettségek
10.1. A Felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződés megfelelő teljesítése érdekében egymással szorosan együttműködnek, a jelen szerződésből származó esetleges vitákat jó szándékkal, az együttműködés és a kölcsönös egyetértés szellemében, közvetlen tárgyalások útján kísérlik meg rendezni.
10.2. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy jelen szerződéshez kapcsolódó műszaki-kivitelezési kérdésekben, a munkák átadás-átvételénél felmerülő szakmai kérdésekben a Megrendelő műszaki ellenőre jogosult eljárni. A Vállalkozó tudomásul veszi továbbá, hogy a kijelölt műszaki ellenőr műszaki kivitelezési szakkérdésekben, ideértve az ezzel összefüggő lebonyolítási feladatokat is, a Megrendelő helyett és képviseletében jogosult nyilatkozatot tenni, a Vállalkozót nyilatkozattételre felhívni, bármikor a kivitelezés zavarása nélkül helyszíni ellenőrzést végezni, az átadás-átvételnél közreműködni.
10.3. Jelen szerződés teljesítése vonatkozásában kapcsolattartásra az alábbi személyek jogosultak:
Megrendelő részéről: Ivkovicné Xxxxx Xxxxx
tel: x00 00 000 0000, e-mail: xxxxx.xxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx Vállalkozó részéről: …
10.4. A Megrendelő a munkák megkezdését megelőzően köteles a kivitelezés megkezdését az illetékes építésfelügyeleti hatóságnak bejelenteni, amennyiben az szükséges.
10.5. A jelen szerződés körébe tartozó munkáknál a Vállalkozó feladata a munkarend kialakítása, a felelős műszaki vezetés, a hatályos jogszabályok szerinti biztonságos munkavégzés, a vagyonvédelem, illetve a tűzvédelem feltételeinek biztosítása.
10.6. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a Megrendelő a kivitelezés teljes időtartama alatt jogosult az építés folyamatos figyelemmel kísérésére, az építési területre képviselői vagy szakértői útján bemenni, az építési munkálatokat ellenőrizni.
10.7. Megrendelőnek és a műszaki ellenőrnek jogában áll a munka véghatáridejének tartása, a műszaki feltételek betartása érdekében a munkákat bármikor ellenőrizni, észrevételt tenni, az eltakarásra kerülő munkákat az eltakarás előtt ellenőrizni.
10.8. Vállalkozó az építési munkaterületet köteles előírásszerűen körülhatárolni, figyelmeztető táblákkal ellátni.
10.9. A Vállalkozó a Megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. Az utasítás nem terjedhet ki a tevékenység megszervezésére, és nem teheti a teljesítést terhesebbé.
Ha a Megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a Vállalkozó köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a Vállalkozó a szerződéstől elállhat vagy a feladatot a megrendelő utasításai szerint, a megrendelő kockázatára elláthatja. A Vállalkozó köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.
10.10. A munkavégzés során Vállalkozónak a helyszínt szabadon kell tartania minden szükségtelen akadálytól és minden fölösleges anyagot a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő gondossággal és a magyar szabvánnyal összhangban kell tárolni.
10.11. A szerződéstől eltérő munkavégzés, baleseti, vagy anyagi kár esetén Vállalkozó köteles alvállalkozóját figyelmeztetni, illetve utasítani, vagy a munkát felfüggeszteni. A Vállalkozó az általa igénybevett alvállalkozókért teljes körű és korlátlan (objektív) felelősséggel tartozik, tevékenységükért, mint sajátjáért felel.
10.12. A Vállalkozó köteles a vonatkozó jogszabályi és szakmai előírásoknak mindenben megfelelő, hiba- és hiánymentes teljesítésre, valamint a teljesítési határidők szigorú betartására.
10.13. A Vállalkozó köteles a szerződés teljesítését akadályozó valamennyi körülményről a Megrendelőt írásban haladéktalanul értesíteni, s egyben lehetősége szerint azokat haladéktalanul megszüntetni, elhárítani.
10.14. Vállalkozó köteles a vállalt munkát a vonatkozó szabályok, hatósági előírások és engedélyek, valamint egyéb szakmai követelmények szerinti tartalomban és minőségben szolgáltatni, a megállapodott határidőig elkészíteni.
22 Titoktartás
11.1. Felek megállapodnak abban, hogy jelen szerződés megkötése és a szolgáltatás teljesítése során a Vállalkozó tudomására jutott valamennyi információ és adat üzleti titkot képez.
11.2. Vállalkozó a jelen szerződés teljesítése során tudomására jutott adatokat és információkat jelen szerződés teljesítéséhez szükséges mértéket meghaladóan nem használhatja fel, azokat a Megrendelő érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon nem kezelheti, harmadik fél számára semmilyen formában nem szolgáltathatja ki, azok kizárólag a Megrendelő tulajdonát képezik, valamint azokról kizárólag a Megrendelő rendelkezhet. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy az üzleti titoknak minősülő adatok és információk illetéktelen harmadik személlyel történő szóbeli közlése is nyilvánosságra hozatalnak minősül.
11.3. Vállalkozó tudomásul veszi és elfogadja, hogy titoktartási kötelezettsége jelen szerződés megszűnését követően is fennáll.
12 Egyéb rendelkezések
12.1. Megrendelő a szerződést a Kbt. 143. § (3) bekezdés rendelkezéseire tekintettel felmondja – ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon –, ha
a) Vállalkozóban közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel;
b) Vállalkozó közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel.
12.2. Ellenőrzések és vizsgálatok
• Megrendelőnek vagy megbízottjának jogában áll megvizsgálni a beépített anyagokat, hogy azok megfelelnek-e a szerződésben foglalt feltételeknek. A Vállalkozónak kötelezettsége a szerződés teljesítése során bemutatni a Megrendelő képviselőjének a nagyobb mennyiségben beépítendő anyagokat, vagy azon anyagokat, amelyek bemutatását Megrendelő kifejezetten kéri. A Vállalkozónak a beépítést megelőző minimum 3 munkanappal hamarabb kell bemutatnia a beépítendő anyagokat. Ezeknek az anyagoknak a beépítését csak a Megrendelő kifejezett írásbeli jóváhagyásával lehet megkezdeni.
• Amennyiben a megvizsgált termékek nem felelnek meg a műszaki feltételeknek, úgy a Megrendelő azokat visszautasíthatja, és a Vállalkozó köteles térítésmentesen vagy kicserélni a visszautasított termékeket, vagy megtenni a szükséges módosításokat, hogy a termékek / kivitelezés megfeleljenek a műszaki feltételeknek.
A Megrendelőnek és Műszaki ellenőrnek joga, hogy folyamatosan figyelje és ellenőrizze a jelen megállapodás szerint folyó összes munkát, és észrevételeit az építési naplóban írásban jelezze a Vállalkozó felé. Technológiai és munkavédelmi előírások súlyos megsértése esetén a Műszaki ellenőr leállíthatja a munkavégzést.
12.3. Pótmunka: a szerződés alapját képező ajánlattételi felhívásban és közbeszerzési dokumentumokban nem szereplő, előre nem látható műszaki szükségességből külön megrendelt tétel, mely a szerződéskötést követően merül fel, s kellő gondosság mellett előre nem volt ismert, s az feltétlenül szükséges a jelen szerződés tárgyát képező építési beruházás teljesítéséhez, a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz, tekintettel a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet és a Ptk. vonatkozó előírásaira. Pótmunka megrendelésére, elvégzésére – a műszaki ellenőr írásos javaslatát megelőzően – kizárólag a közbeszerzési jogszabályokkal összhangban, a Megrendelő előzetesen írásbeli megrendelése alapján kerülhet sor. Az építési naplóba történő pótmunka bejegyzés nem minősül Megrendelő általi megrendelésnek. A Megrendelő az előzetes írásos megrendelése nélkül elvégzett pótmunkáért nem fizet.
12.4. Többletmunka: a szerződéskötés alapját képező ajánlattételi felhívásban és közbeszerzési dokumentumokban (beleértve a műszaki tervdokumentációt és tételes költségvetést is) kimutathatóan szereplő, de a szerződéses árban (vállalkozói díjban) figyelembe nem vett tétel, amelynek mennyisége előre nem látható műszaki szükségességből növekszik, tekintettel a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet és a Ptk. vonatkozó előírásaira. Vállalkozó kijelenti, hogy a többletmunka kockázatát magára vállalja, azt köteles külön térítés nélkül elvégezni. A Megrendelő többletmunka elvégzéséért NEM fizet!
12.5. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv szabályai, a szerződés tárgyára vonatkozó hatályos magyar jogszabályok, valamint Feleknek a szerződés megkötése előtti írásbeli nyilatkozatai – különösen a közbeszerzési eljárás során tett nyilatkozatok – az irányadóak.
12.6. Jelen szerződést Xxxxx, mint akaratukkal mindenben megegyezőt írják alá azzal, hogy a szerződés csak mindkét fél egybehangzó írásos nyilatkozata alapján Kbt. 141. § rendelkezéseinek figyelembevételével írásban módosítható.
12.7. Xxxxx esetleges jogvitáikat peren kívül próbálják meg rendezni. Ennek eredménytelensége esetére
– értékhatártól függően – kikötik a Kecskeméti Járásbíróság vagy a Kecskeméti Törvényszék kizárólagos illetékességét.
12.8. Jelen szerződés 6 eredeti példányban készült, melyből Felek aláírása után 4 példány Megrendelőt,
2 példány Vállalkozót illet. A felek a jelen szerződést többszöri átolvasás után, és közös értelmezést követően, mint akaratukkal mindenben megegyezőt az alulírott helyen és időben aláírják. Jelen szerződés hatályba lépéséhez a szerződő felek képviselőinek aláírásán kívül más szerv, szervezet, testület, hatóság ellenjegyzése, jóváhagyása nem szükséges.
Kelt: Kecskemét, …
…………………………………………….. | …………………………………………… |
Kecskeméti Junior Sport Nonprofit Kft. Megrendelő képv.: Ivkovicné Xxxxx Xxxxx ügyvezető | … Vállalkozó képv.: … |
Jelen szerződés az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:
Mellékletek:
1. számú melléklet: Ajánlattételi felhívás
2. számú melléklet: Közbeszerzési dokumentumok és mellékletei
3. számú melléklet: Vállalkozó, mint nyertes ajánlattevő ajánlata
4. számú melléklet: Vállalkozó felelősségbiztosítási kötvénye
V. Nyilatkozatminták, formanyomtatványok
TARTALOMJEGYZÉK
„Vállalkozási szerződés a Kecskemét, Izsáki úti Mercedes-Benz Sport Akadémia Kosárlabda Stadion területén parkoló létesítésére, valamint a Kecskeméti Szabadidőközpont, kültéri kosárlabdapályák és futópálya építésére”
tárgyú közbeszerzési eljárás vonatkozásában
Az ajánlatban csatolandó dokumentumok, nyilatkozatok |
Felolvasólap (EKR nyilatkozatmintával) |
Kbt. 62. § (1) bekezdés k) kb) (EKR nyilatkozatmintával) |
Kbt. 66. § (2) bekezdés (EKR nyilatkozatmintával) |
Kbt. 67. § (4) bekezdés (EKR nyilatkozatmintával) |
Nyilatkozat folyamatban lévő változásbejegyzési eljárásról (EKR nyilatkozatmintával) |
Nyilatkozat kizáró okokról |
Nyilatkozat a jótállási biztosítékról a Kbt. 134. § (5) bekezdése alapján |
Ajánlatot aláíró(k) aláírási címpéldánya, vagy a 2006. évi V. törvény 9. § (1) bekezdés szerinti aláírás-mintája |
A cégkivonatban nem szereplő kötelezettségvállaló(k) esetében a cégjegyzésre jogosult személytől származó, az ajánlat aláírására vonatkozó (a meghatalmazó és a meghatalmazott aláírását is tartalmazó) írásos meghatalmazás |
Közös ajánlattevők jelen közbeszerzési eljárásra tekintettel aláírt hatályos szerződése |
Árazott költségvetés |
Nyilatkozat
a Kbt. 62. § (1) bekezdés g)-k), m) és q) pontjai tekintetében
„Vállalkozási szerződés a Kecskemét, Izsáki úti Mercedes-Benz Sport Akadémia Kosárlabda Stadion területén parkoló létesítésére, valamint a Kecskeméti Szabadidőközpont, kültéri kosárlabdapályák és futópálya építésére”
tárgyú közbeszerzési eljárás vonatkozásában
Alulírott …………………….. társaság (ajánlattevő), melyet képvisel: ……………………………
a z a l á b b i n y i l a t k o z a t o t t e s s z ü k :
Nem állnak fenn velünk szemben a Kbt. 62. § (1) bekezdés g)-k), m) és q) pontjaiban foglalt kizáró okok.
Kelt:
………………………………. cégszerű aláírás