Hatályos: 2012. november 1-jétől

Kiegészítő kátyúkár biztosítás különös feltételei (KKF)

Hatályos: 2012. november 1-jétől

Nysz.: 15495

Tartalomjegyzék

A Generali-Providencia Biztosító Zrt. ügyféltájékoztatója 3

Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) 7

I. Szerződő/biztosított 7

II. A biztosítási szerződés létrejötte 7

III. A kockázatviselés kezdete és területi hatálya 7

IV. A biztosítási szerződés tartama 7

V. Biztosítási összeg, biztosítási érték, a biztosító szolágltatási kötelezettsége 7

VI. A biztosítási díj megfizetése 8

VII. A szerződő/biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége 8

VIII. A biztosítási esemény 9

IX. Kárbejelentés, kárrendezés 9

X. Mentesülés 10

XI. A biztosítási szerződés megszűnése 10

XII. Törvényi engedményi jog 10

XIII. Elévülés 10

XIV. Egyéb rendelkezések 10

Kiegészítő kátyúkár biztosítás különös feltételei (KKF) 11

1. fejezet: A biztosítás köre 11

2. fejezet: Biztosítási szolgáltatás 11

3. fejezet: Területi hatály 12

4. fejezet: A szerződés megkötésének időpontja, a kockázatviselés kezdete, a biztosítási időszak, a biztosítási díj megfizetése és

a kockázatviselés megszűnése, szünetelése 12

5. fejezet: Önrészesedés 12

6. fejezet: A biztosító szolgáltatásának esedékessége 12

7. fejezet: Kockázatkizárás 13

8. fejezet: A szerződő/biztosított kötelezettségei 14

9. fejezet: Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség 14

10. fejezet: A biztosító mentesülése 14

11. fejezet: A szerződésben érintett felek jogállása 15

12. fejezet: Elévülés 15

13. fejezet: Biztosítási díj módosítása 15

14. fejezet: A szerződés módosítása 15

15. fejezet: Egyebek 15

A Generali-Providencia Biztosító Zrt.

ügyféltájékoztatója

Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlatával a Generali-Providencia Biztosító Zrt. társasághoz fordult.

Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, amely- ben bemutatjuk társaságunk főbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel és panaszokkal foglalkozó szervezeti egységeinkről, felügyeleti szervünk megnevezéséről és székhelyéről, az ügyfélpana- szoknak – azok jellege szerint – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügye- letéhez, illetve a Pénzügyi Békéltető Testülethez való előterjesztésének a lehetőségéről, a bírói út igénybevételéről, valamint megismertetjük az adatvédelem és adatkezelés legfontosabb szabályaival.

Felsoroljuk továbbá azokat a szervezeteket, amelyek részére társasá- gunk az ügyfelek – biztosítási titkot képező – adatait a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény alapján kiadhatja. Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása előtt szükséges leglényege- sebb tudnivalókra, közöttük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában a szerződéskötési szándékát kifejező jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg. Megjelöl- jük a biztosítási szerződésre vonatkozó adó-zással kapcsolatos szabá- lyokat.

Tájékoztatjuk, hogy a jelen ügyféltájékoztató a biztosítási szerző- dés részét képezi.

1. A Generali-Providencia Biztosító Zrt. – korábbi cégnevén: Generali- Providencia Biztosító Rt., majd Generali-Providencia Biztosító Zárt- körűen Működő Részvénytársaság – a Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. és a Generali Budapest Biztosító Rt. egyesülésével jött létre 1999. évi április hó 30. napján.

A társaság az ISVAP által vezetett olasz Biztosítói Csoportok Nyil- vántartásában 26-os számon szereplő Generali Csoporthoz tartozik.

A társaság alaptőkéje (jegyzett tõkéje): 4 500 000 000 Ft A társaság székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44. Cégjegyzékszáma: 00-00-000000

Nyilvántartja: a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság

Fő tevékenységi köre: nem-életbiztosítás. A társasás cégformája: részvénytársaság Működési módja: zártkörű

Telefon: (00-0) 000-0000

A társaság egyedüli részvényese: Generali PPF Holding B.V.

Cégjegyzékszáma: Amszterdami kereskedelmi Kamara

nyilvántartásában 34275688

Székhelye: NL–1077 XX Amsterdam, Xxxxxxxxxxxxxx 000.

2. A biztosítási szerződésével kapcsolatos kérdésével, prob- lémájával forduljon bizalommal biztosításközvetítõjéhez, ügy- félszolgálati irodáinkhoz, Személybiztosítási Kompetencia Köz- pontjainkhoz, illetőleg a TeleCenter munkatársaihoz, akik a (06-40) 200-250 kék számon készséggel állnak az Ön rendel- kezésére.

Információt és támogató útmutatást – Online ügyfélszolgálat; Kapcsolatfelvétel – talál a xxx.xxxxxxxx.xx címen is. Elekt- ronikus ügyfélszolgálatunk esetleges üzemzavara idején a te- lefonos ügyfélszolgálatunk biztosítja az elérhetőséget.

Amennyiben munkatársaink segítő közreműködése ellenére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. Ügyfélkapcsolati Divízió- jánál – 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44. – szóban (személye- sen) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, avagy postai úton, továbbá a (00-0) 000-0000 telefax számon, vagy a xxxxxxxx@xxxxxxxx.xx elektronikus levelezé- si címen) élhet bejelentéssel, illetőleg a társaságunk maga-

tartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó pa- naszát a fenti módokon és elérhetőségi címeken közölheti. Szóbeli panaszát személyesen valamennyi, a személyes ügy- félfogadásra nyitva álló ügyfélszolgálati irodánkban, minden munkanapon 8 órától 16 óráig teheti meg. A telefonon közölt szóbeli panasz megtételére pedig ugyancsak minden munka- napon 8 órától 16 óráig, illetőleg legalább a hét egy munka- napján 8 órától 20 óráig biztosítunk lehetőséget.

Társaságunk panaszkezelési eljárásával, a panaszkezelés módjával és a panaszkezelési nyilvántartás vezetésével kap- csolatos további részletes információkat megtalálja a honla- punkon, illetőleg az ügyfélszolgálati irodáinknál kihelyezett pa- naszkezelési szabályzatunkban.

3. A biztosító felügyeleti szerve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felü- gyelete (a továbbiakban: PSZÁF vagy Felügyelet), amelynek szék- helye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., központi levelezési címe: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777., központi telefonszáma: (36-1) 4899- 100, központi faxszáma: (00-0) 0000-000, ügyfélszolgálati telefon- száma: (06-40) 203-776, e-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx.

Felhívjuk a figyelmét a Felügyelet fogyasztóvédelmi honlapjára (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx), az ott elérhető tájékoztatókra és összehasonlítást segítő alkalmazásokra.

4. Társaságunk a PSZÁF által felügyelt tevékenység folytatására jogo- sult szervezet, amely tevékenységünk vonatkozásában fogyasz- tóvédelmi hatóságként a PSZÁF ellenőrzi

− a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvényben meghatáro- zott jogszabályokban előírt rendelkezéseknek,

− a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gya- korlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény rendelkezéseinek,

− a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény rendelkezé- seinek,

− az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az infor- mációs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kér- déseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban együttesen fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek), továbbá

− a pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezet általi meg- sértése esetén (a továbbiakban fogyasztóvédelmi eljárás).

Tájékoztatjuk, hogy a fogyasztóvédelmi rendelkezések meg- sértése esetén a Felügyelet előtt fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezhető. A biztosítási szerződés létrejöttével, érvényes- ségével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződés- szegéssel és joghatásaival kapcsolatos jogvitákban a Felügyelet- nek nincs hatásköre eljárni.

A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcso- latos esetleges pénzügyi fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kí- vüli rendezése érdekében írásban benyújtott kérelmet terjeszthet elő a Pénzügyi Békéltető Testületnél (székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.; levelezési címe: H–1525 Budapest BKKP Pf. 172.). A Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a biztosítótársasággal közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezé- sét. A Pénzügyi Békéltető Testület működésével kapcsolatos egyéb lényeges információk (így a Testület eljárási szabályzata) meg-

találhatóak a xxx.xxxxx.xx/xxx honlapon. A permegelőző, konf- liktuskezelő, vitarendezési eljárások közül – a Pénzügyi Békéltetető Testületi eljáráson kívül – közvetítői eljárást is kezdeményezhet, a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.

A fogyasztó a biztosítási szerződésből eredő igényeit a fentiekben megjelölt alternatív vitarendezési módok mellőzésével bírói úton is érvényesítheti. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak.

5. Tájékoztatjuk, hogy a biztosító a feladatai ellátásához az ügy- felei azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a bizto- sítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szüksé- ges vagy a biztosítási törvényben meghatározott egyéb cél lehet. A biztosító ügyfelének minősül a szerződő, a biztosított, a ked- vezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazá- sában ügyfél az is, aki a szerződésre ajánlatot tesz.

Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a vi- szontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülmé- nyeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosí- tóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

Biztosítási titkot képeznek az alábbi adatok:

– a biztosító ügyfelének személyi adatai;

– a biztosított vagyontárgy és annak értéke;

– a biztosítási összeg;

– élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosítási szerződés esetén az egészségi állapottal összefüggő adatok;

– a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje;

– a biztosítási szerzõdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggõ összes lényeges tény és körülmény.

6. A biztosító a személyes adatokat, továbbá az egészségügyi álla- pottal közvetlenül összefüggő, általa kezelt adatokat a bizto- sítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a létre nem jött biztosítási szer- ződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolat- ban igény érvényesíthető. Telefonon történő panaszkezelés ese- tén a biztosító a közötte és az ügyfél közötti telefonos kommu- nikációt hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos, az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggő adatot, amelynek kezelése ese- tében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

7. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabad- ságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Infotv.) foglaltaknak megfelelően tájékoztatjuk, hogy az adatkezelés az Ön önkéntes hozzájárulásán alapul, amely hozzájárulását Ön a biztosí- tási ajánlattétellel adja meg. Az adatkezelés jogalapja a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 155. §-a. A biztosítási szerződés végrehajtása érdekében a biztosító kezeli az ügyfelek személyes adatait (a továbbiakban „személyes adatok”). Az érin- tett ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok ke- zeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, ki- zárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

Adatfeldolgozási tevékenységet kizárólag erre irányuló meg- bízási szerződés alapján, kiszervezett tevékenység keretében jogosultak harmadik személyek végezni. Az ügyfél adatait kizá- rólag társaságunk erre feljogosított munkatársai, megbízott biz- tosításközvetítői, illetve a társaságunk részére külön szerződés ke-

retében adatfeldolgozási- vagy kiszervezett tevékenységet végző személyek, szervezetek ismerhetik meg, a társaságunk által megha- tározott terjedelemben és a tevékenységük végzéséhez szükséges mértékben. Az ügyfél adatait jogosultak megismerni továbbá mind- azon személyek vagy szervezetek is, akikkel szemben társaságunk- nak a biztosítási titok megtartásának a kötelezettsége a 9. pont értel- mében nem áll fenn.

A biztosító a szerződő (biztosított) személyes adatait, erre vonat- kozó és kifejezett írásbeli hozzájárulása nélkül csak a Bit. 153–161. § és 165. §-aiban nevesített szervezeteknek továbbíthatja.

8. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a tör- vény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

– a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszol- gáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonat- kozóan írásban felmentést ad,

– a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 153–161. §-aiban és 165. §-ában foglaltak alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

9. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntető eljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a vég- rehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,

e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha a biztosítási szerződésből eredő kötelezettség alá eső kifizetésről törvény- ben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek ér- dekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosítás- közvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos ver- senyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhiva- tallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben jelölt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ- gyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együtt- biztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a biztosítási törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,

m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kár- talanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szerve- zettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kár- felvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,

p) fióktelep esetén – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli bizto-

sító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabá- lyok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosítás- közvetítővel, szaktanácsadóval,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információsza- badság Hatósággal

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kár- esetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval

szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy sze- mély írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért ada- tok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p), q) és r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg- jelölni. A cél és jogalap igazolásának minősül az adat megismeré- sére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fen- tebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

A biztosító a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti

a) kábítószerrel visszaéléssel,

b) terrorcselekménnyel,

c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel,

d) lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel,

e) pénzmosással,

f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűn- cselekménnyel van összefüggésben.

A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn to- vábbá abban az esetben sem, ha a magyar bűnüldöző szerv, illető- leg a pénzügyi információs egységként működő hatóság – a pénz- mosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megaka- dályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alap- xxx xxxxxxxx bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biz- tosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a meg- keresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási zára- dékot.

10. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

– az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyekből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

– fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhe- lye (főirodája szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodás- ban foglaltaknak,

– a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

– az összevont alapú felügyeletre és a kiegészítő felügyeletre vonatkozó törvényi rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

11. Tagállami biztosítóhoz vagy tagállami adatfeldolgozó szervezethez (tagállami adatkezelő) történő adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha Magyarország területén belüli adattovábbításra került volna sor.

12. Az érintett ügyfél kérelmére társaságunk köteles tájékoztatást adni az ügyfél részére az általa kezelt-, illetve az általa megbízott adat- feldolgozó által feldolgozott, az érintett ügyfél adatairól, azok forrá- sáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adat- feldolgozó nevéről, címéről, és az adatkezeléssel összefüggő tevé- kenységéről, továbbá – az ügyfél személyes adatainak a továbbí- tása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről. Tör- vény az adattovábbításról való tájékoztatást kizárhatja, illetve korlá- tozhatja.

Az érintett ügyfél kérheti személyes adatainak helyesbítését, to- vábbá – a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével – ada- tainak a zárolását és törlését. Társaságunk az érintett ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket a nyilvántartásaiban köteles átvezetni.

Az érintett ügyfél az Infotv-ben meghatározott esetekben tiltakozhat személyes adatainak a kezelése ellen. A tiltakozást társaságunk legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja és írásban tájékoztatja az ügyfelet a döntéséről. Amennyiben az érintett ügyfél a döntéssel nem ért egyet, vagy a biztosító a fenti határidőt elmulasztja, úgy az ügyfél a döntés közlésétől, illetve a határidő utolsó napjától számított 30 napon belül jogosult bírósághoz fordulni.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (1125 Budapest, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 22/c) az érintett ügyfél jogo- sult bejelentéssel élni, amennyiben észleli, hogy személyes adatai kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.

Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

13. Adózási tudnivalók

Adómentes az élet- és nyugdíjbiztosításból származó biztosítói ki- fizetés, ha az haláleseti, baleseti, vagy betegségi szolgáltatás, il- letve nyugdíjbiztosítási szerződés esetében a harmadik év fordu- lónapját követően nyújtott szolgáltatás. Az adómentes jövedelmet a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie.

Kamatjövedelem biztosítási szerződéshez kapcsolódóan élet- vagy nyugdíjbiztosítás lejárati szolgáltatásából, visszavásárlásából vagy részleges visszavásárlásából származhat. Kamatjövedelemről ak- kor beszélhetünk, ha a szerződésből származó kifizetés összege meghaladja az ugyanazon szerződéshez kapcsolódó magánszemély által befizetett díj(ak), illetve a kifizető által fizetett adókötelesnek minősülő (adózott) díj(ak) együttes összegét. Részleges vissza- vásárlás esetén a visszavásárlás arányában vehető figyelembe a befizetett díj. A kamatadó mértéke 16%. A kamatadót a biztosító a kifizetésből levonja, és megfizeti az adóhatóságnak. Ha kamatadó nem terheli a kifizetést, vagy a kamatadó levonása megtörtént, ak- kor a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltet- nie ezt a jövedelmet. A kifizetést követően a biztosító igazolást állít ki a levont kamatadóról a magánszemély szerződő részére, szükség esetén felhívja figyelmét adóbevallási kötelezettségére. A biztosításból származó kamatjövedelem 50 százalékkal csök- kenthető, ha a kifizetés a szerződés megkötésének 5. fordulónap- ját követően történik, és a kifizetéssel a szerződés megszűnik, vagy a 4 évnél régebben, de 6 évnél nem régebben befizetett dí- jak és hozamok terhére történő kifizetés esetén, ha a szerződés a kifizetéssel nem szűnik meg. A kamatjövedelem 100 százalékkal csökkenthető, ha a kifizetés a szerződés megkötésének 10. for- dulónapját követően történik, és kifizetéssel a szerződés megszű- nik, vagy a 6 évnél régebben befizetett díjak és hozamok terhére történő kifizetés esetén, ha a szerződés a kifizetéssel nem szűnik meg.

Egyéb jövedelem keletkezik, ha a magánszemély szerződőként olyan teljes életre szóló (élethosszig tartó), kockázati életbiztosítást vásárol vissza, amelynek díját – részben vagy egészben más sze- mély (ide nem értve a más magánszemélyt) fizette, és a kifizető által fizetett díj adómentesnek minősült. Ebben az esetben ugyan- úgy kell a jövedelmet meghatározni, mint a kamatjövedelemnél. A biztosító ilyen esetben a hatályos rendelkezések szerint a kifi- zetésből levonja a személyi jövedelemadó-előleget és azt befizeti az adóhatóságnak. A levont adóelőlegről a biztosító igazolást állít ki a magánszemély részére. A magánszemélynek e jövedelmet egyéb jövedelem jogcímen szerepeltetnie kell az adóbevallásában. Ezen egyéb jövedelem után százalékos egészségügyi-hozzájárulás (Eho) fizetési kötelezettség is keletkezik, amelyet a biztosító köteles meg- fizetni az adóhatóságnak. A biztosító – biztosítási feltételekben rendelkezve erről – ezt a költségét érvényesíti a biztosítás pénzalap- xxxxx xxxxxxx, és e költségre is tekintettel állapítja meg a magán- személy bruttó jövedelmét és a ténylegesen kifizethető összeget.

A fenti szabályok a jövőben megváltozhatnak, ezért felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy saját érdekében kövesse figyelemmel az adó- zási szabályok jövőbeli változásait, így különösen a személyi jöve- delemadóról szóló törvény, az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit.

14. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a biztosító a biztosítási szerző- désből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító ese- ményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett

kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, ame- lyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

15. A jognyilatkozatok csak írásban érvényesek. A szerződő (biztosí- tott) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének a tudomására jut.

16. A biztosítási szerződésre, amennyiben a felek másként nem állapod- nak meg, vagy jogszabály eltérően nem rendelkezik, a ma-gyar jog szabályai az irányadók.

A sikeres együttműködés reményében:

Xxxxx Xxxxxx Xxxxxxx Xxxx

elnök-vezérigazgató ügyvezető igazgató

Hatályos: 2012. március 14-étől

Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF)

Ezen általános feltételek alapján a Generali-Providencia Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) – az egyes biztosítások különös feltételei szerint – meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekö- vetkezésétől függően, a biztosítási szerződésben kikötött biztosítási kártalanítási összeg megfizetésére kötelezi magát a szerződő (biztosított) által megfizetett biztosítási díj ellenében.

I. Szerződő/Biztosított

1. Vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt (a továbbiakban: biztosított), vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban: szerződő).

2. A vagyontárgy megóvásában való érdekeltségnek a biztosítási szerződés teljes időbeli hatálya alatt fenn kell állnia.

II. A biztosítási szerződés létrejötte

1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ebben az esetben a biztosítási szerződés a kötvény kiállításának napján jön létre, és a III. (1) bekezdésében meghatározott kockázat- viselési időpontban lép hatályba.

2. Ha a kötvény tartalma a szerződő (biztosított) ajánlatától eltér és az eltérést a szerződő (biztosított) 15 napon belül nem kifogásolja, a biztosítási szerződés a kötvény tartalmának megfelelően jön létre. A lényeges eltérwésekre a biztosító a kötvény kiszolgál- tatásakor írásban köteles a szerződő (biztosított) figyelmét fel- hívni. Lényeges eltérésnek minősül különösen a kockázatviselés időpontja és helye, a biztosítási díj és annak esedékessége, a biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértéke.

3. A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a szer- ződő (biztosított) ajánlatára 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő átadása időpontjára visszamenően jön létre, és a

III. (1) bekezdésében meghatározott kockázatviselési időpontban lép hatályba. A biztosító a biztosítási kötvényt a szerződés e mó- don történő létrejötte esetén is köteles a szerződő (biztosított) részére kiszolgáltatni.

4. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani. Ebben az esetben a biztosítási szerződés nem jön létre, és a biztosító az esetleg már előlegként befizetett díjat a szerződőnek (biztosítottnak) haladék- talanul visszafizeti.

5. Amennyiben a biztosítást a biztosítókról és a biztosítási tevé- kenységről szóló 2003. évi LX. törvény 46. §-ának (1) bekezdése alapján a szerződő (biztosított) képviselőjének minősülő bizto- sítási alkusz (bróker) közvetíti, akkor a biztosító számára a nyi- latkozattételre nyitva álló 15 napos határidő az azt követő napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz a szerződő (biztosított) által aláírt biztosítási ajánlatot a biztosítónak átadta.

6. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött biztosítási szerződés eltér a biztosítási feltételektől, a biztosító 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem vála- szol, úgy a biztosító – az elutasítástól vagy a módosító javaslat a szerződő fél általi kézhezvételétől számított 15 napon belül – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

III. A kockázatviselés kezdete és területi hatálya

1. A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton a szerződő (biztosított) által a kockázatviselés (hatály- ba lépés) kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét, feltéve, hogy a szerződő (biztosított) a biztosítás első díját, illetőleg az egyszeri díjat teljes egészében a biztosító számlájára vagy pénz- tárába befizeti, a biztosító képviselőjének vagy a biztosító hoz- zájárulása esetén a biztosítási alkusznak (a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 46. § (1) bekezdés) elismervény ellenében átadja, illetőleg ha a díj meg- fizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, és a biz- tosítási szerződés a II. fejezetben meghatározott valamelyik mó- don létrejön.

2. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdő időpont nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerződő (biz- tosított) által történt aláírását követő nap 0. órája. Biztosítási alkusz által közvetített biztosítás esetén a kockázatviselés leg- korábbi időpontjaként a biztosítási ajánlatnak a biztosító részére történő átadását követő nap 0. órája jelölhető meg. A felek ettől eltérő kockázatviselési kezdő időpontban is megállapodhatnak.

3. A biztosító kockázatviselése – ha a biztosítási szerződés ellen- kező kikötést nem tartalmaz – kizárólag a Magyarország területére terjed ki.

IV. A biztosítási szerződés tartama

1. A biztosítási szerződés, ha a felek írásban másként nem állapod- nak meg, határozatlan tartamú.

2. A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló pedig – ellen- kező megállapodás hiányban – a biztosítási szerződés létrejöt- tének napja.

V. Biztosítási összeg, biztosítási érték,

a biztosító szolgáltatási kötelezettsége

1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak)nak a szerződő (biztosított) által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke.

2. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy(ak) utánpótlási értékét (túlbiz- tosítás). A vagyontárgy utánpótlási értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis.

3. A biztosított vagyontárgy utánpótlási értéke a különös feltételek előírásai alapján kerül megállapításra.

4. Ha a szerződő (biztosított) a szerződéskötés időpontjában ugyan- azon vagyontárgy(ak)ra és ugyanazon kockázatok ellen másik biz- tosítóintézetnél már rendelkezik vagyonbiztosítási szerződéssel (többszörös biztosítás), a biztosító csak a másik (korábbi) biz- tosítási szerződéssel meg nem térült károkra nyújt a különös feltételekben meghatározottak szerint biztosítási szolgáltatást. Ez kizárólag azokra a kockázatokra érvényes, amelyek önálló biz- tosítási módozatokkal fedezetbe vonhatók.

5. A biztosítót a biztosítási szerződés érvényes része utáni bizto- sítási díj, de legalább a minimális díj túlbiztosítás és többszörös biztosítás esetén is megilleti.

6. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb mint az utánpótlási érték (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összeg- nek az utánpótlási értékhez viszonyított arányában téríti meg.

7. A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve va- gyoncsoportokat a szerződő felek az alábbiak szerint tekintik biz- tosítottnak:

a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontár- gyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosí- tottnak oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy eseté- ben a biztosító szolgáltatásának felső határa az adott va- gyontárgyra megadott biztosítási összeg.

b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot (szerződéstételt) a felek a megjelölt biztosítási összeg ere- jéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosító szolgáltatásának felső határa is. Az egyes vagyoncsoportok- ba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra.

8. A túlbiztosítás, illetőleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szer- ződés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön-külön kell megállapítani.

9. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértékét

a) a biztosítási összegen belül szolgáltatási maximum (limit) meghatározásával;

b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész megállapításával korlá- tozhatja.

Az önrész alkalmazására biztosítási eseményenként kerül sor. Ha a biztosítási időszak alatt több esetben fordul elő biztosítási esemény, az önrész összegét minden biztosítási esemény al- kalmával külön-külön kell figyelembe venni. Egy biztosítási ese- ménynek minősülnek az azonos okokra visszavezethető ese- mények, amennyiben azok között okozati összefüggés áll fenn. A megállapodás szerinti önrészre vonatkozóan a szerződő (biz- tosított) nem köthet másik biztosítást. Ellenkező esetben a biz- tosító a szolgáltatását oly mértékben csökkenti, hogy a szerződő teljes egészében maga viselje a megállapodás szerinti önrészt.

VI. A biztosítási díj megfizetése

1. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

2. Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő javá- ra harmadik személy köti (I. pont), a biztosítási esemény bekö- vetkezéséig, illetőleg a biztosított belépéséig a díjfizetési kötele- zettség a szerződő felet terheli.

3. Ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződő fél helyébe lép, a folyó biztosítási időszakban esedé- kes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.

VII. A szerződő/biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége

1. A szerződő (biztosított) a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett; de legalább azokat, amelyekre a biztosító írásban kérdéseket tett fel.

2. A szerződő (biztosított) köteles a bekövetkezéstől számított 5 munkanapon belül a biztosítónak írásban bejelenteni minden, az ajánlaton feltüntetett körülmény módosulását, de különösen:

a) a biztosított vagyon értékének olyan mértékű változását, ami a biztosítási szerződésben megjelölt biztosítási összeg módosítását indokolja. A vagyonérték változást a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselési helyenként kell be- jelenteni;

b) ha a biztosított vagyontárgyakra ugyanazon kockázatokra további biztosítást kötött;

c) a biztosított vagyontárgyakat terhelő bármilyen zálogjog vagy óvadék fennállását, a jogosult megjelölésével;

d) a biztosított vagyontárgyak más számára történő haszná- latba adását;

e) ha a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt;

f) a biztosított vagyont érintő csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás megindítását;

g) új alaptevékenységet folytató létesítmény üzembehelyezé- sét, új gyártási ág vagy technológia bevezetését;

h) üzemek (létesítmények), berendezések legalább 3 hónapi időtartamra történő leállítását (átmeneti szüneteltetését), vagy végleges üzemen kívül helyezésüket;

i) a biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásoló ténye- zők módosulását.

3. Az egyes biztosításokra vonatkozó különös feltételek, illetőleg a biztosítási szerződés további változás bejelentési kötelezettséget is előírhatnak.

4. A biztosító jogosult a szerződőnél (biztosítottnál) a kármegelő- zésre vonatkozó intézkedések végrehajtását, a biztosított va- gyontárgyak kockázati állapotát, szükség esetén tűzrendészeti vagy egyéb hatósággal együttműködve, a helyszínen is bármi- kor ellenőrizni.

5. A közlésre, illetőleg változás bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll fenn, kivéve, ha a szerződő (biztosított) bizonyítja, hogy az elhallga- tott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskö- téskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

6. A szerződő és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.

7. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben, illetőleg a szerződés részét képező biztosítási feltételekben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a biztosítási feltételek értelmében nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban fel- mondhatja.

8. Ha a szerződő (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a mó- dosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a következményre a szerződőt (biztosítottat) a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.

9. Ha a biztosító a 7–8. pontokban foglalt jogaival nem él, a szer- ződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

VIII. A biztosítási esemény

A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítás eseményekre terjed ki, amelyeket a szerződés vagy a különös feltételek meghatároznak, és amelyeknek a bekövetkezése esetére a biztosító a biztosítási összeg vagy annak egy része megfizetésére vállalt kötelezettséget.

IX. Kárbejelentés, kárrendezés

1. A szerződő (biztosított) köteles a biztosítási esemény bekövetkezését követően haladéktalanul, de legkésőbb a felfedezésétől számított 2 munkanapon belül a biztosítónak

a) személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,

b) telefonon: munkanapokon 8 és 20 óra között a Generali Tele-

Center (06-40) 200-250-es kék számán

c) interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxx.xxxxxxxx.xx/Xxxxxx_xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxx)

d) levélben a 7602 Pécs, Pf. 888 címen bejelenteni.

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a káresemény időpontját, helyét és a káresemény rövid le- írását,

b) a károsodott vagyontárgy(ak) megnevezését,

c) a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értékét),

d) a kárrendezésben közreműködő – a szerződőt (biztosítottat) képviselő – személy vagy szervezet nevét,

Interneten, az online kárbejelentő kötelezően kitöltendő adattar- talmának a biztosító részére történő elektronikus megküldésével tehető kárbejelentés.

A tűz- és robbanás kárt hatósági előírás szerint a szerződő (biz- tosított) köteles a tűzoltóságnak is jelenteni. Betöréses lopás és rablás esetén a szerződő (biztosított) köteles rendőrségi felje- lentést tenni és a kárt jegyzőkönyvben rögzíttetni.

2. A különös biztosítási feltételek eltérő vagy további iratcsato- lásra vonatkozó rendelkezése hiányában a biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi do- kumentumok rendelkezésre bocsátását jogosult bekérni:

a) a biztosítási szerződés dokumentumait (pl. ajánlat, kötvény),

b) a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges, illetőleg azt elősegítő dokumentumok (a szerződő és/vagy a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről),

c) a tűz- és a robbanás kárnak a tűzoltóságnál történő beje- lentése tényét igazoló okiratot, továbbá a tűzoltóság által kiállított tűzeseti hatósági bizonyítványt,

d) a betöréses lopás és rablás esetén a rendőrségnél tett fel- jelentésről készült jegyzőkönyv másolati példányát,

e) a büntető eljárás során a nyomozó hatóság vagy a bíróság által hozott határozatot, feltéve, hogy rendelkezésre áll,

f) amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alap- jául szolgáló körülménnyel kapcsolatban közigazgatási, ál- lategészségügyi vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett illetőleg az eljárás anyagát képező iratok,

g) a biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő dokumentumai: házi- vagy üzemor- vosi, a járó- vagy fekvőbeteg ellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló dokumentumok,

h) a társadalombiztosítási szerv vagy más személy vagy szer- vezet által kezelt és/vagy feldolgozott, a biztosítási ese- ménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel összefüggő adatokat tartalmazó iratok, a jogosultnak a titoktartás alóli felmentéshez adott hozzájárulása és az adat- bekéréshez szükséges felhatalmazása alapján,

i) a kártérítési (szolgáltatási) igényt alátámasztó dokumentu- mokat, számlákat, számviteli bizonylatokat, szakvélemé- nyeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, ide- gen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű for- dítását, melynek költsége a biztosítási szolgáltatási igényt érvényesítő felet terheli,

j) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a mentéshez, a to- vábbi károk megelőzéséhez és a kárenyhítéshez igénybevett eszközök, erőforrások használatának költségét igazoló, illetőleg arra alkalmas iratok,

3. A biztosító a kárbejelentés, a felvilágosítás és a rendelkezésére bocsátott dokumentumok tartalmát ellenőrizheti, illetőleg a be- jelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.

4. A biztosított illetőleg a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazolására bi- zonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy köve- telését érvényesíthesse.

5. Amennyiben a szerződő (biztosított) a biztosítási esemény bekö- vetkezésének bejelentésére, a felvilágosítás megadására, ezek biztosító általi ellenőrzésének lehetővé tételére, a biztosító szerződésben vállalt szolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez szükséges dokumentumok szolgáltatására vonatkozó kötele- zettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kiderít- hetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

6. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyon- tárgy(ak) állapotában a szerződő (biztosított) a kárfelvételi el- járás megindulásáig, de legkésőbb a kárbejelentéstől számí- tott 5. napig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változ- tathat.

7. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehe- tetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.

8. Ha a biztosító részéről a kárbejelentés kézhezvételétől számí- tott 5 napon belül nem történik meg a kár megszemlélése, a szerződő (biztosított) intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgy(ak) helyreállításáról. A fel nem használt, illetve ki- selejtezett alkatrészeket, berendezéseket és egyéb vagyontár- gyakat a biztosítóval történt előzetes egyeztetést követően, további 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni.

9. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot vissza- állításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek meg- szüntetéséhez szükséges, általános forgalmi adó köteles szolgál- tatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megtérítésére csak olyan számla alapján vállal kötelezettséget, illetve téríti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét vagy amelyből annak összege kiszámítható.

10. Amennyiben a szerződésre vonatkozó különös biztosítási felté- telek másként nem rendelkeznek, a biztosító szolgáltatása a kár- rendezéshez szükséges utolsó okirat kézhezvételét követő 15. napon esedékes. A biztosító a biztosítási szolgáltatás teljesíté- sének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében in- dult büntető vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez nem kötheti.

11. A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének független szakértő által történő megállapítását. A független szakértő költségét a megbízó előlegezi, illetőleg viseli.

12. A biztosító a szolgáltatás összegének kifizetését visszatarthatja, ha kétség merül fel a szerződő (biztosított), illetőleg az általa meg- jelölt kedvezményezett pénzfelvételi jogosultságát illetően, a biz- tosító által megkívánt igazolás bemutatásáig.

13. A biztosító a szolgáltatását törvényes belföldi fizetőeszközben (forintban) fizeti meg.

14. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biz- tosítási esemény bekövetkezett, a jogalap tisztázott, a biztosító a szerződő (biztosított) kérésére előleget folyósíthat.

X. Mentesülés

1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bi- zonyítja, hogy a kárt jogellenesen

a) a biztosított, illetőleg a szerződő fél;

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk (hozzá tar- tozónak minősül: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe- fogadó, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér há- zastársa);

c) a biztosítottnak vezető, a biztosított vagyontárgyak keze- lésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottja(i), illető- leg megbízottja(i);

d) a biztosított vállalkozás vezetője/vezetői, a biztosított va- gyontárgyak kezelésével együtt járó tevékenységet végző tagja(i) vagy szerve(i) szándékosan vagy súlyosan gondat- lanul okozták.

2. Az 1. pontban foglaltakat a kármegelőzési és kárenyhítési köte- lezettség megszegésére is alkalmazni kell.

3. A károk megelőzésére és elhárítására a jó gazda gondosságán túl, a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határo- zatok, szabványok, a biztosított felügyeleti szervének utasításai, továbbá a biztosító általános és különös feltételeiben rögzített előírásai mindenkor irányadók. Ha a szerződő vagy biztosított a kármegelőzésre és elhárításra vonatkozóan a valóságnak nem megfelelő vagy megtévesztő adatokat közölt, a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

4. Ha a biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy sorozatos elmulasztását tapasztalja, jogosult a biztosítási szerződés módosítására javaslatot tenni, illetőleg a szerződést felmondani.

XI. A biztosítási szerződés megszűnése

1. A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondhatják.

2. A felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.

3. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a biztosítási szerződést bármelyik fél felmondhatja.

4. A határozott időtartamra létrejött biztosítási szerződés a tartam lejáratakor akkor is megszűnik, ha arra további díjfizetés történt. A szerződés megszűnését követő időszakra befizetett díjat a biz- tosító visszafizeti.

5. A biztosítási szerződés az első biztosítási díj, illetőleg az egyszeri biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap, folytatólagos díjak esetén a 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátra- lékos díjat nem fizették meg, és a szerződő (biztosított) halasz- tást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

6. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybe- vételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha a folytatólagos díj esedékességétől számított 60 nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt (biztosítottat) a fizetésre írásban felszólítja. A bírósági út igénybevétele esetén a biztosítási időszak végéig számított, a szerződő által meg nem fizetett biztosítási díj egy összegben esedékessé válik.

7. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosí- tási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszatérítésére. A biztosítási díj nem- fizetése miatt megszűnt szerződés törlésének tényéről a biztosító a szerződőt (biztosítottat) külön írásban nem értesíti.

8. Ha a biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek meg- szűnt, a biztosítási szerződés, illetőleg annak megfelelő része

– a biztosító erre vonatkozó külön írásbeli értesítése nélkül – a hónap utolsó napjával megszűnik.

9. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti.

10. A biztosítási szerződés megszűnésének egyéb esetében a biz- tosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizeté- sét követelheti, amelyben a kockázatviselése véget ért.

XII. Törvényi engedményi jog

1. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illetnék meg a kárért felelős sze- méllyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartás- ban élő hozzátartozó.

2. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, arra a biztosított igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kifizetett kártalanítási összeget vissza kell fizetnie.

XIII. Elévülés

Amennyiben a szerződésre vonatkozó különös biztosítási feltételek másként nem rendelkeznek a biztosítási szerződésből eredő igények az esedékességtől számított egy év alatt évülnek el.

XIV. Egyéb rendelkezések

1. A szerződő felek a jognyilatkozataikat írásban, a biztosítási szer- ződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat ajánlott levélben kötelesek megtenni.

2. A szerződő (biztosított) nyilatkozata a biztosítóval szemben ak- kor hatályos, ha az biztosító valamely szervezeti egységének jut tudomására.

3. Az általános és különös feltételekben nem szabályozott kérdé- sekre a Polgári Törvénykönyv, továbbá a hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók. Az általános és különös feltételek- ben szabályozottak eltérése esetén a különös feltételekben írtak az irányadók.

Hatályos: 2012. március 28-ától

Kiegészítő kátyúkár biztosítás különös feltételei (KKF)

1. fejezet

A biztosítás köre

Jelen kiegészítő biztosítási szerződésben foglaltak alapján a biztosító forintban megtéríti a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett kárt a jelen feltételekben meghatározottak szerint.

I. Biztosított vagyontárgy (alkatrészek): az alapbiztosítási szerződés- ben biztosított gépjármű gumiabroncsai, keréktárcsái, tengely- csonkjai, kerékagyai, csonkállványai, gólyalábai és lengéscsillapítói.

Alapbiztosítási szerződésben biztosított gépjármű: a Magyarorszá- gon forgalomba helyezett személygépjármű vagy 3,5 tonnát nem meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjármű (a továbbiakban együtt: gépjármű) amelyre vonatkozóan a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a Generali-Providencia Biztosító Zrt-nél (a továbbiakban: biztosító) határozatlan idejű casco vagy kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (a továbbiakban: alap- biztosítás) szerződés van érvényben.

II. Szerződő és biztosított

A jelen feltétel szerinti szerződés szerződője megegyezik az alap- biztosítás szerződőjével. A jelen feltétel alapján megkötött szerző- dés biztosítottja a gépjármű tulajdonosa. Figyelemmel arra, hogy a jelen kiegészítő biztosítási szerződés szerződője kizárólag az alap- biztosítás szerződője lehet, a szerződésbe a biztosított szerződő- ként nem léphet be.

III. Biztosítási esemény Kátyúkár

A közúti közlekedés szabályainak megfelelően vezetett gépjármű

közúti közlekedése folyamán bekövetkező kátyúba futása során keletkezett, az 1. fejezet I. pontjában felsorolt valamely biztosított vagyontárgy sérülése (továbbiakban: biztosítási esemény vagy kár- esemény).

A jelen kiegészítő biztosítás szempontjából kátyúnak minősül (bur- kolathiba):

A közutak használata során a forgalmi igénybevétel és környezeti hatások nyomán kialakult, egy vagy több pályaszerkezeti réteg 4 cm-nél mélyebb, kisfelületű (legfeljebb 20 m2) folytonossági hiánya.

2. fejezet

Biztosítási szolgáltatás

I. Biztosítási összeg

1. A biztosító szolgáltatásának felső határa egy biztosítási időszakon belül a – biztosítási ajánlaton, illetve biztosítási kötvényen feltün- tetésre kerülő – biztosítási összeg, függetlenül az adott időszakban bekövetkezett biztosítási események számától.

2. A biztosítási összeg a biztosítási esemény bekövetkezésekor fo- lyamatban lévő biztosítási évre a kifizetett biztosítási szolgál-

xxxxx összegével csökken, kivéve, ha a szerződő fél az éves díjat megfelelően kiegészíti (fedezetfeltöltés). A fedezetfeltöltési összeg ugyanolyan arányban áll az éves biztosítási díjjal, mint a biztosí- tási szolgáltatás(ok) a biztosítási összeggel. A biztosítási díj feltöl- tését a szerződő kezdeményezheti írásban a biztosítónál, a fede- zetfeltöltésre tekintettel fizetendő biztosítási díj összegét a szer- ződő kérése alapján a biztosító kiszámítja.

3. A biztosító a megállapodás szerinti biztosítási esemény bekövet- kezésekor az alábbiak szerint megállapított mértékben teljesít szolgáltatást azzal, hogy a megállapított összeget elsődlegesen a kedvezményezettnek, ennek hiányában a biztosítottnak fizeti meg.

II. A biztosító szolgáltatása

1. A biztosító a biztosított vagyontárgyak helyreállításának Magyar- országon átlagosan elfogadott árszínvonalnak megfelelő alkat- rész-, illetve munkadíjárak alapján igazolt költségeit téríti meg a biztosítási kötvényben foglalt biztosítási összeg erejéig. Mind a helyreállítás során beépített alkatrészek ára, mind pedig a helyre- állítás munkaműveleteire felszámítható munkaidő mennyisége te- kintetében legfeljebb a káresemény időpontjában aktuális Audatex kárkalkulációs programban szereplő értékek (a felhasznált apró- anyagok költségeit a felhasznált alkatrészek árának legfeljebb 2%- ában meghatározva) vehetők figyelembe.

Kivételt képez az az eset, amennyiben az Audatex kalkulációs program által feltüntetett alkatrészár nem a magyarországi vezér- képviselet által megadott (ajánlott) ár, hanem külföldi árlistából képzett. Ezen képzett árat a kárkalkuláció eredményében az alkat- részár mellett feltüntetett „*” vagy “A” betűjelzés mutatja. Ezen al- katrészárak esetén a biztosító szolgáltatásának alapja a kárese- mény időpontjában érvényes magyarországi vezérképviselet által megállapított (ajánlott) alkatrészár.

A biztosító kizárólag a biztosítási esemény során károsodott biz- tosított vagyontárgy helyreállításának jelen pont szerinti költségét téríti meg, függetlenül attól, hogy az adott biztosított vagyontárgy a gépjárművön párban vagy garnitúrában volt felszerelve és függet- lenül attól, hogy az adott gépjárműre vonatkozó javítási technológia párban vagy garnitúrában történő javítást ír elő az adott biztosított vagyontárgy vonatkozásában.

A biztosító anyagkezelési költséget nem térít.

2. Az alkatrészek költségeiből a biztosító az elhasználódási foknak megfelelő levonást (értékemelkedést) érvényesít.

3. A helyreállítás során a gépjárművön végzett változtatásokkal, minőség- vagy teljesítményjavítással, továbbá kopás vagy elhasz- nálódás miatti javításokkal kapcsolatos költségeket, esztétikai, tel- jesítmény- vagy más értékcsökkenést, használatkiesés miatti vesz- teséget vagy a javítás ideje alatt igénybe vett kölcsöngépjármű- vekkel kapcsolatos költségeket a biztosító nem térít meg.

4. Amennyiben a biztosított áfa-levonási jogosultsággal rendelkezik, úgy a biztosító szolgáltatása nettó értéken történik.

5. Számla nélkül történő helyreállítás esetén a biztosító minden eset- ben az áfa nélkül kalkulált, a javítóiparban a kár időpontjában meglévő átlagos nettó helyreállítási költséget téríti. Ha a gépjármű

helyreállítása nem történik meg, a biztosító ebben az esetben is a kár időpontjában meglévő átlagos nettó helyreállítási költséget téríti.

6. A lecserélt alkatrészek átvételéről a biztosító jogosult dönteni. A kárfelvételi jegyzőkönyv alapján leadásra kijelölt alkatrészeket, azok cseréje esetén a biztosított köteles megőrizni és bemutatni vagy a biztosító kérése alapján a biztosítónak átadni. Amennyiben a le- adásra kijelölt alkatrész a gépjármű helyreállítását követően nem kerül átadásra a biztosítónak és a biztosított sem tudja a sérült al- katrészt bemutatni, abban az esetben a biztosító kizárólag az al- katrész javítási költségét téríti meg.

3. fejezet Területi hatály

A biztosítás területi hatálya Magyarország területére terjed ki.

4. fejezet

A szerződés megkötésének időpontja,

a kockázatviselés kezdete, a biztosítási időszak, a biztosítási díj megfizetése és a kockázatviselés megszűnése, szünetelése

A szerződés megkötésének időpontja

A jelen kiegészítő biztosítás megkötésére kizárólag az alapbiztosítás megkötésével egyidejűleg kerülhet sor.

A kockázatviselés kezdete

A biztosítási szerződés ellenkező megállapodás hiányában az ajánlat- tételt követő 15. napon jön létre, az ajánlatnak a biztosító vagy képvise- lője részére történő átadására visszamenőleges hatállyal feltéve, hogy a biztosító kockázatelbírálásra jogosult szerve az ajánlatot e határidőn belül nem utasítja el. Ezen elutasítási jog annak ellenére megilleti a biz- tosítót, hogy az ajánlat átvételével egyidejűleg esetleg díjelőleg is átvé- telre került. A biztosítási szerződés létrejötte esetén a kockázatviselés kezdete (a szerződés hatálybalépése) az első biztosítási díj – a biztosító számlájára vagy pénztárába történő – befizetését követő nap 0. óra. Ezen rendelkezéstől a felek külön írásbeli megállapodása esetén lehet eltérni.

A biztosítási időszak

A biztosítási időszak megegyezik az alapbiztosítás biztosítási idősza- kával.

A biztosítási díj megfizetése

A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj an- nak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

A folytatólagos biztosítás díj megfizetése az alapbiztosítás díjfize- tési ütemezése és módja szerint, a biztosítási időszakra arányosan elosztott díjrészletekben esedékes.

Az ajánlat átvételekor a biztosító képviselője által átvett összeget a felek előlegnek tekintik, amely a szerződés hatályba lépése esetén az első biz- tosítási díjba kerül beszámításra. A szerződő kötelezi magát arra, hogy átutalásos fizetési mód esetén, az ajánlat aláírásától számított 30 na- pon belül a biztosító számlájára az esedékes díjelőleget a kötvényszám feltüntetésével befizeti. Amennyiben az ajánlat aláírásától számított 30. napon túl történik a díjelőleg befizetése, úgy annak jóváírását (a biz- tosító számlájára való beérkezését) követő nap 0. órájával lép életbe a kiegészítő biztosítási védelem.

Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész biztosítási évre járó kiegészítő biztosítási díj megfizetését követelheti.

A kockázatviselés megszűnése, szünetelése

A biztosítási díj megfizetésének elmaradása esetén a kiegészítő biztosítási szerződés és ezzel a biztosító kockázatviselése a biz- tosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével megszűnik, egyezően az alapbiztosításra irányadó rendelkezésekkel.

Abban az esetben, amennyiben az alapbiztosítás kötelező gépjár- mű-felelősségbiztosítás, a szerződőnek lehetősége van az alapbiz- tosítás díjának elkülönült, önálló rendezésére.

Amennyiben az alapbiztosítás és a kiegészítő biztosítás esedékes díját a szerződő csak részben fizeti meg és az alapbiztosítás köte- lező gépjármű-felelősségbiztosítás, úgy a szerződő által befizetett díj elszámolása a következő sorrendben történik: baleseti adó, fe- dezetlenségi díj, a társaságunknál korábban díjnemfizetéssel meg- szűnt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés türelmi idejére járó díjrészlet, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre járó esedékes díjrészlet, kiegészítő biztosítási szerző- dés díja. Amennyiben a befizetett díj az alapbiztosítás díját fedezi, azonban a kiegészítő biztosítás díját nem fedezi, úgy a kiegészítő biztosítási szerződés a kiegészítő biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével megszűnik.

Fentiektől eltérően, abban az esetben, amennyiben az alapbizto- sítás casco biztosítás, úgy a kiegészítő biztosítás díja az alapbiz- tosítás díjával együttesen fizetendő, és a teljes, együttesen fizeten- dő biztosítási díj megfizetésének elmaradása esetén az alapbiz- tosítás és a kiegészítő biztosítási szerződés is megszűnik a biz- tosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével.

Amennyiben a szerződőnek a díjfizetés határidejéig nem áll rendelke- zésére a biztosítási díj megfizetésére szolgáló, a biztosító által kiállí- tott feladóvevény vagy díjbekérő levél, úgy a szerződőnek kötelessége a tőle elvárható bármilyen módon teljesíteni a díjfizetést (pl.: átutalás, készpénzes befizetés, stb.).

Amennyiben a jelen kiegészítő biztosítást kgfb alapbiztosításhoz kötik, és a kgfb alapbiztosításban biztosított gépjárművet a magyarországi forgalomból véglegesen kivonják, úgy a biztosító kockázatviselése, és a biztosítási szerződés ezzel egyidejűleg megszűnik.

Amennyiben a jelen kiegészítő biztosítást kgfb alapbiztosításhoz kötik, és a kgfb alapbiztosításban biztosított gépjárművet a magyarországi forgalomból ideiglenesen kivonják, és ezen tényre tekintettel a kgfb alapbiztosítás szünetel (Gfbt. 26.§ (7) bek.) úgy a biztosító kockázat- viselése, és a kiegészítő biztosítási szerződés is szünetel. A szünetelés időtartama alatt a szerződő kötelezettsége a szerződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.

A biztosító kockázatviselése és a biztosítási szerződés az alap- biztosítás bármely okból történő megszűnésével egyidejűleg meg- szűnik.

A kiegészítő biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondhatják.

5. fejezet Önrészesedés

A biztosítási szolgáltatást a biztosító a biztosított vagyontárgyak tekin- tetében önrészesedés levonása nélkül teljesíti.

6. fejezet

A biztosító szolgáltatásának esedékessége

I. Figyelemmel a jelen feltételben foglaltak teljesülésére, a biztosító szolgáltatása – úgy a jogalap, mint az összegszerűség tekintetében

– a szükséges iratok és bizonyítékok, valamint a fedezetigazolás (a díjfizetés igazolása) benyújtása utáni 15. napon esedékes.

A biztosító a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös biztosítási feltételekben meghatározott károkat és költségeket az általános és különös biztosítási feltételekben meghatározott és a biztosítási esemény vizsgálatához szükséges dokumentumok ren- delkezésre bocsátása mellett téríti meg. A biztosító a bejelentett kárigény (szolgáltatási igény) elbírálásához jogosult bekérni, be-

szerezni és ellenőrizni az alábbi dokumentumok közül azokat is, amelyek a kárigény (szolgáltatási igény) jogalapjának fennállását bizonyítják és/vagy az igény összegszerűségének megállapításá- hoz szükségesek.

Az elbíráláshoz szükséges iratok lehetnek: Kárbejelentéssel kapcsolatos biztosítási kérdőívek

• Baleseti bejelentő

• Kárbejelentő

• Tanúk nyilatkozatai

• Kitöltött speciális kérdőív a káreseménnyel kapcsolatban

• Bankszámlaszám

• Nyilatkozat előzménykéréshez

• Ügyfél elérhetősége

• Gépjármű adatlap

• Ittassági nyilatkozat

• Nyilatkozat arról, hogy a biztosítási esemény során sérült biz- tosított vagyontárgyra vonatkozóan egyéb biztosítási szerződés (pl. casco) terhére a biztosított részesült-e biztosítási szolgál- tatásban, vagy a kárhelyszín szerint illetékes Közútkezelőtől a bejelentett biztosítási esemény vonatkozásában vett-e fel kártérítést, vagy van-e kártérítés/biztosítási szolgáltatás iránti igényérvényesítés folyamatban.

Jogalapot igazoló okiratok

• Igazságügyi szakértői vélemény

• Egyéb szakértői vélemény

• Szakhatósági iratok

• Rendőrségi igazolás

• Rendőrségi feljelentés jegyzőkönyve

• Rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv

• Rendőrségi határozat, amennyiben rendelkezésre áll

• Vizsgálati (nyomozói) szakértői jegyzőkönyv

• Vádirat, amennyiben rendelkezésre áll

• Bírósági határozat, amennyiben rendelkezésre áll

• Vezetői engedély

• Tachográf adatlap

• Díjfizetés igazolása

• Menetlevél

• Fuvarlevél

Tulajdonjogot vagy szolgáltatásra jogosultságot igazoló iratok

• Beszerzési számla, beszerzési bizonylat (pl. nyugta)

• Egyéb, a kárigényt igazoló számla, bizonylat

• Készpénz-befizetési pénztárbizonylat

• Hagyatékátadó végzés

• Gyámhatósági rendelkezés

• Öröklési bizonyítvány

• Lemondó nyilatkozat

• Meghatalmazás

• Bank, finanszírozó, hitelező nyilatkozata, meghatalmazása

• Átruházó nyilatkozat

• Azonosítási adatlap

• Aláírási címpéldány

• Adásvételi szerződés

• Forgalmi engedély

• Törzskönyv

• Tulajdonjog bejegyzéssel vagy törléssel kapcsolatos okiratok

• Üzemben tartói szerződés vagy okirat

• Gépjármű használatára vonatkozó szerződés vagy okirat

• Közjegyzői okirat

• Munkáltatói nyilatkozat

• Bérleti- vagy lízingszerződés

• Szerződés gépjármű kölcsönadásról

• Forgalomból való kivonás igazolása (érvénytelenített Forgalmi

engedély, ill. Törzskönyv)

• Bontási igazolás

Kár összegét igazoló dokumentumok

• Javítási árajánlat

• Javítási számla

• Audatex kalkuláció

• Eurotax kalkuláció

• Munkalap

• Garanciajegy

• Fotó

• Bankszámlakivonat

• Márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gépjármű típu-

sáról, felszereltségéről

• Vámkezeléssel kapcsolatos iratok

• Szervizkönyv

• A Nemzeti Közlekedési Hatóság véleménye a sérült gépjármű

közlekedésbiztonsági alkalmasságáról

A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

Az általános feltételekben esetlegesen szereplő azon rendelkezés, mely szerint a biztosító a biztosítási szolgáltatás teljesítésének ese- dékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntető- vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez köti, nem alkal- mazható.

II. Ha a biztosító szolgáltatási kötelezettsége már egyértelműen meg- állapításra került, de annak összege olyan körülmények folytán, amelyekért a szerződő nem felelős, a kárbejelentés beérkezésétől számított egy hónapon belül nem állapítható meg, a biztosító a szerződő kérésére a várható kárösszeg 50%-áig előleget fizethet.

7. fejezet Kockázatkizárás

I. A biztosító nem téríti meg a kárt az alábbi esetekben (kockázatból kizárt események)

A kár

1. gépjármű versenyen vagy arra való felkészülés közben kelet- kezett;

2. felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellensé- ges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbon- tás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel össze- függésben felmerülő károk. Jelen feltétel alkalmazása szem- pontjából terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erő- szakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cse- lekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelem- keltésre irányul, illetve arra alkalmas;

3. magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek rendelkezései során keletkezik;

4. a gépjármű jogszerű vezetőjének olyan magatartása során keletkezik, amely alkalmával ki akarta vonni magát valamely hatóság intézkedése alól;

5. a gépjárműből kiszerelt vagy a gépjárműről leszerelt alkatré- szekben vagy tartozékokban keletkezik;

6. az alapbiztosítási szerződésben biztosított gépjármű gyári, gyártási hibáira visszavezethető ok miatt következett be;

7. a lejárt forgalmi engedéllyel közlekedő, a forgalomból kivont gépjárművekben keletkeztek;

8. következményi kár;

9. szándékos bűncselekménynek biztosított általi kísérlete vagy elkövetése során következett be;

10. máshonnan megtérül.

11. Nem téríti a biztosító a kárt, ha a biztosított, illetve a szerződő fél, velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a biztosított gépjárművének üzemeltetésében közreműködő alkalmazottai, illetve megbízottai, tagjai vagy szervei a káresemény során a gépjárművet olyan alkoholos befolyásoltság alatt vezették, hogy a véralkoholszintjük meghaladta a 0,8 ezreléket, illetve a lég- alkoholszint meghaladta a 0,5 mg/l értéket.

12. Nem téríti a kárt a biztosító, ha:

– a szerződőnek/biztosítottnak tudomása volt arról, hogy a gépjármű jogszerű vezetője nem alkalmas a gépjármű vezetésére, vagy

– a kárhelyszínként megjelölt útszakasz el volt látva az

„Egyenetlen úttest” figyelmeztető táblával (KRESZ 16. § (1) i pont – 76. ábra), vagy az úthibákra más módon figyelmez- tető táblákkal, jelzésekkel.

8. fejezet

A szerződő/biztosított kötelezettségei

I.

1. Kár esetén a káreseményt az Általános vagyonbiztosítási feltéte- lekben (IX. fejezet) írtak szerint kell a biztosító részére bejelenteni.

2. A biztosítási fedezet, a jogalap és az összegszerűség megál- lapításához szükséges felvilágosítást meg kell adni és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését.

3. Nyilatkozatot kell tenni arról, hogy a biztosítási esemény során sérült biztosított vagyontárgyra vonatkozóan egyéb biztosítási szerződés (pl. casco) terhére a biztosított részesült-e biztosítási szolgáltatás- ban, vagy a kárhelyszín szerint illetékes közútkezelő szervtől a be- jelentett biztosítási esemény vonatkozásában vett-e fel kártérítést, vagy van-e kártérítési/biztosítási szolgáltatás iránti igényérvényesítés folyamatban.

4. Az esettel összefüggő esetleges hatósági vagy bírósági eljárást a biz- tosító részére be kell jelenteni.

5. A szerződő/biztosított csak a kárfelvétel után, illetve a biztosító előzetes, írásbeli hozzájárulásával javíttathatja, illetve rendelkezhet a sérülés helyreállításáról.

II. Változásbejelentési kötelezettség

1. A biztosított/szerződő 5 munkanapon belül, írásban köteles a biz- tosítónak bejelenteni az ajánlaton, illetve az ajánlattól történő elté- rés esetén a kötvényen feltüntetett adatok megváltozását.

2. Amennyiben a jelen fejezet a biztosított/szerződő részére közlési, változásbejelentési vagy felvilágosítás adási kötelezettséget határoz meg, úgy ezen kötelezettségek a Polgári Törvénykönyv 540. §-a szerinti közlési és változásbejelentési, valamint az 544. §-a sze- rinti felvilágosítás adási kötelezettség körébe tartoznak és ezáltal, amennyiben a bejelentés tartalma nem felel meg a valóságnak, il- letve a szerződő/biztosított ezen kötelezettségeit megszegi, úgy biz- tosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve ha a szerződő/biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

3. A szerződő/biztosított a gépjármű használatának ideiglenes átadá- sakor köteles a jogszerű használót tájékoztatni a jelen biztosítási feltételben foglalt szerződéses feltételekről, és tőle megkövetelni azok betartását.

9. fejezet

Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség

A biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni. A fe- lek megállapodhatnak a biztosított kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőiben. A biztosított a kármegelőzéssel és kárenyhí- téssel kapcsolatos teendői vonatkozásában tanácsokért a biztosítóhoz fordulhat.

10. fejezet

A biztosító mentesülése

I. A biztosító egészben vagy részben mentesül a fizetési kötele- zettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetve a szerződő fél, velük közös háztartásban élő hozzátar- tozójuk, a gépjármű üzemeltetésében közreműködő alkalma- zottai, illetőleg megbízottai, tagjai vagy szervei jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. Ugyanezzel a jogkövetkezménnyel jár, ha a fenti személyek a tőlük elvárható kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségüket ugyanilyen módon elmulasztották.

Súlyosan gondatlannak minősül többek között az a magatar- tás, ha:

a) a gépjárművet fenti személyek 0,8 ezrelék véralkohol- szint, illetve 0,5 mg/l légalkoholszint alatti alkoholos be- folyásoltság alatt vezették, vagy kábítószeres befolyásolt- ság állapotában, illetve vezetésre alkalmatlan állapotban vezették, vagy a vezetést ilyen személynek engedték át;

b) szakszerűtlen üzemeltetés okozta a kárt;

c) a hatóság, illetve igazságügyi műszaki szakértő megálla- pítása szerint a gépjármű a baleset időpontjában súlyosan elhanyagolt műszaki állapotban volt és a káresemény en- nek következménye;

d) ha a fenti személyek valamelyike a gépjárműre vonatkozó hatósági előírásokat megsértette;

e) a gépjármű gumiabroncsa(i), vagy fékrendszere(i) nem fe- lelt(ek) meg a közlekedésbiztonsági követelményeknek;

f) a kárt a gépjármű túlterhelése, vagy a rakomány szaksze- rűtlen rögzítése és annak elmozdulása okozta;

g) a kár az alapbiztosítási szerződésben biztosított gépjármű korábbi szakszerűtlen javítása, szerelése miatt követke- zett be;

h) a kár a gépjármű jogszerű vezetőjének közlekedési sza- bálysértésével összefüggésben keletkezett.

II. A biztosító fenntartja a jogát a szerződés érvénytelenségére való hivatkozásra és/vagy a biztosítási szolgáltatás alóli men- tesülésére, ha a szerződő/biztosított a kárrendezés során a biz- tosítót megtéveszti olyan tény tekintetében, amely a biztosító fizetési kötelezettségére vagy annak mértékére kihatással van.

III. A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint mentesül a biz- tosító azon károk megtérítése alól, amelyek a 9. fejezetben foglalt kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségek meg- sértése következtében keletkeztek.

IV. Nem téríti a biztosító a kárt, ha biztosítási esemény bekövet- keztekor a forgalomban részt vevő gépjármű jogszerű veze- tőjének nem volt érvényes vezetői engedélye, kivéve ha a szerződő/biztosított bizonyítja, hogy ez a tény nem hatott köz- re a biztosítási esemény bekövetkezésében. Jogszerű veze- tőnek olyan személy minősül, aki a szerződő vagy a gépjármű felett rendelkezésre jogosult személy akaratával összhangban vezeti a gépjárművet.

V. Nem téríti a biztosító a kárt abban az esetben, amennyiben a gépjármű vezetőjének kár időpontban meglévő véralkohol/lég- alkohol szintjét vagy kábítószeres befolyásoltsági állapotát, illetve vezetésre alkalmatlan állapotát azért nem lehet meg- határozni, mert a gépjármű vezetője kivonja magát a rendőri in- tézkedés alól, vagy úgy nyilatkozik, hogy a biztosítási esemény

és az alkoholszint vagy egyéb orvosi/szakértői vizsgálata között alkoholt vagy a vezetési képességre egyébként hátrányosan ható szert fogyasztott és fentiek miatt a véralkohol/légalkohol szintre vonatkozó adat vagy a vezetési képesség tekintetében egyéb lényeges körülmény kideríthetetlenné vált.

VI. Amennyiben szerződő/biztosított a gépjármű használatának ideiglenes átadásakor nem tájékoztatta a jogszerű használót a jelen biztosítási feltételben foglalt szerződéses feltételekről, illetve nem követelte meg tőle azok betartását (lásd 8. fejezet

II.3. pont), és a kár ezzel okozati összefüggésben következett be, úgy a biztosító mentesül a biztosítási szolgáltatási köte- lezettség alól.

11. fejezet

A szerződésben érintett felek jogállása

A szerződőre/tulajdonosra vonatkozó minden rendelkezés értelem szerint érvényes a biztosított személyekre és mindazokra, akik igényeiket a biztosítási szerződésből érvényesíthetik és ugyanezek betartását meg kell követelniük a gépjármű mindenkori jogszerű használójától is. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség ezen személyeket ugyanúgy terheli, mint a szerződőt/tulajdonost.

12. fejezet Elévülés

A szerződés elévülésre vonatkozó előírása eltér a Ptk. 324. § (1) be- kezdésében meghatározott általános öt éves elévülési időtől.

Jelen szerződésből származó igények egy év elteltével elévülnek.

13. fejezet

Biztosítási díj módosítása

A szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét a kockázati tényezők, így különösen az alkatrészárak, vagy szervizdíjak mértékének, vagy a biztosító nyilvántartása szerinti – azonos módo-

zatú biztosítási szerződések – kárgyakoriságának vagy átlagkárának a módosítás hatálybalépését megelőző legfeljebb 3 éves időszakban bekövetkezett, jelentős, legalább 10%-ot meghaladó változására vagy a biztosító működésiét ráfordításait érintő közterhek megváltozására (növekedésére) figyelemmel, a biztosítási szerződés következő évfor- dulójának napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott körülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 100%-kal módosíthatja.

A biztosítási díj jelen pont szerinti módosítása esetén a biztosító a biz- tosítási díj módosításáról és annak mértékéről a módosítás hatályba- lépését legalább 30 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.

Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosításokkal a biz- tosítási szerződését nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási évfordulót megelőzően a biztosítási évfordulóra írásban felmondhatja.

Felmondás hiányában a szerződő a biztosítási évforduló napjától kez- dődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfi- zetni.

14. fejezet

A szerződés módosítása

Ezen feltételeken alapuló szerződés módosítása csak írásban történhet.

15. fejezet Egyebek

Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Általános va- gyonbiztosítási feltételek, valamint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendel- kezései irányadóak.

Jelen feltétel 2012. november 1-jétől hatályos.