GB445 JELŰ GAZDA BIZTOSÍTÁSI CSOMAG ÁLLATBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
Az OTP Csoport partnere
GB445 JELŰ GAZDA BIZTOSÍTÁSI CSOMAG ÁLLATBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
A Groupama Garancia Biztosító Zrt. (továbbiakban biztosító) a szerződési feltételek rendelkezéseinek megfelelően biztosítási szolgáltatást teljesít a biztosítási szerződésben megnevezett biztosított részére. A biztosító szol- gáltatási kötelezettsége a biztosítási szerződés szerinti biztosítási ese- mények bekövetkezése miatt a biztosítási szerződésben, annak aján- latában, adatközlőiben meghatározott helyen, meghatározott állat- állományokban keletkezett betegség-baleset és elemi károk követ- keztében történő elhullásra, állategészségügyi hatóság által elren- delt zárlat, valamint leölés következményeként jelentkező többlet- költségek megtérítésére, valamint egyedi kockázatokra vonatkozik. A szerződő az adatközlőn szabadon választhat a lehetséges kockázatok közül (költségkiegészítő; elemi kár; betegség-baleset; egyedi) állatállo- mányának biztosítási védelmére.
Jelen különös szerződési feltételben nem szabályozott kérdésekre a Vagyonbiztosítás Általános Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztató (továbbiakban: VÁSZF) rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a jelen kü- lönös szerződési feltételek a VÁSZF rendelkezéseitől eltérnek, akkor a jelen különös szerződési feltételekben foglaltak az irányadók.
1. A biztosított vagyontárgyak
A jelen különös szerződési feltételek alapján biztosított vagyontárgynak mi- nősül a biztosítási adatközlőn megjelölt kockázatviselési helyen lévő és a biztosítási adatközlőn faj és korcsoport, valamint hasznosítási irány szerint meghatározott darabszámú állat, amelyre a biztosított a hatályos számviteli és állategészségügyi előírásoknak megfelelő állatnyilvántartással rendelkezik. A szerződési feltételek szerint biztosítható állatfajok a szarvasmarha, a juh, a sertés, a ló és a baromfi, valamint egyedi állatok. E biztosítási feltétel sze- rint egyedi állatnak kell tekinteni az előzőkben felsorolt állatfajok speciális fajtáját, hasznosítási irányát, korcsoportját, valamint más állatfajokat.
A biztosító kockázatviselése csak az ajánlattételkor, illetőleg a szer- ződésmódosításkor egészséges állatokra terjed ki.
Növendék és hízóállat vonatkozásában biztosítás csak az egyes biztosítha- tó állatfajok kockázatviselési helyenként biztosítható korcsoportjainak teljes állományára köthető meg.
Groupama Garancia Biztosító Zrt. – 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00. Nyomtatványszám: 2981/3 – Hatályos 2014. március 15-étől visszavonásig.
A tenyészállatok és tenyésznövendékek biztosítása egyedi azonosítás alap- ján, egyedenként történhet, azonban azonos fajtájú, korú, teljesítményű és értékű állatok azonosítási megjelölés nélkül is biztosíthatók. Nem azonosít- ható állatoknak csak a biztosítási időszak alatti legnagyobb (csúcs) állomá- nya biztosítható.
Turnusos állattartás és hízlalás esetén a biztosított mennyiségnek egy-egy hízlalási időszak telepített létszámának kell megfelelnie.
2. A kockázatviselés helye
A biztosítás területi hatálya a biztosítási ajánlat mellékletét képező adatköz- lőn megnevezett kockázatviselési helyre, továbbá a biztosított állatállo- mány szokásos tartáshelyeire terjed ki, úgymint gazdasági épület, annak ud- vara (tanya, major), valamint a legelőre hajtás útvonala és a legelő.
A biztosítás területi hatálya kiterjeszthető, ha az ajánlat záradéka tartal- mazza a pontos szállítási útvonalat és tartózkodási helyet.
3. Várakozási idő
3.1. Költségkiegészítő kockázat biztosítási esemény vonatkozásában a biztosító a szerződés kockázatviselésének kezdő időpontjától vagy a szerződés módosításától számítva 15 napos várakozási időt köt ki.
3.2. Betegség biztosítási esemény vonatkozásában a biztosító a szer- ződés kockázatviselésének kezdő időpontjától vagy a szerződés mó- dosításától számítva 15 napos várakozási időt köt ki.
3.3. A biztosított kockázatviselési helyekre újonnan telepített álla- tokra a kockázatviselés csak az előírt, karanténban eltöltött idő után kezdődik abban az esetben, ha az állategészségügyi jogszabályok karantént írnak elő.
3.4. Ha a várakozási időn belül valamely kockázatviselési helyen ha- tósági rendeletre az állatokat leölik vagy zárlatot rendelnek el, a biztosító nem nyújt szolgáltatást, és a biztosítási díj csak a hatósági intézkedések által nem érintett kockázatviselési helyeken lévő állat- állomány tekintetében illeti meg a biztosítót.
4. A biztosítási események
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a következőkben felsorolt biztosítá- si események miatti költségnövekedésekre, elhullási, valamint egyedi károk megtérítésére terjed ki. Az áramkimaradás kockázatra a biztosítási fe- dezet csak külön megállapodás esetén, külön díj ellenében terjed ki.
4.1. Költségkiegészítő kockázat
A jelen különös szerződési feltételek alapján biztosítási eseménynek minő- sül, ha a kockázatviselési helyen a kockázatviselési idő alatt a mindenkor hatályos állategészségügyre vonatkozó jogszabályok szerint az állatokat le- ölik, zárlatot rendelnek el, hatósági kártalanítást végeznek, és a hatósági el- járással összefüggésben a biztosítottnak többletköltségei merülnek fel a telep újraindításával kapcsolatban. A biztosító megtéríti a dokumentumok- kal igazolt költségeket (pl. őrzési, fertőtlenítési költségek, tejtermelési vesz- teségek) a biztosítási összeg erejéig.
4.2. Elemi kár biztosítási események
4.2.1. Tűz
Tűzkárnak minősül az állatállományban tűz hatására keletkezett, illetve füstmérgezés okozta elhullás. A tűz olyan anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki ön- táplálóan és terjedőképesen, hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében.
4.2.2. Villámcsapás
Villámcsapás kárnak minősülnek az állatok tartására szolgáló épületbe vagy az állatokba becsapódó villám, valamint a villámlást kísérő hanghatás által a biztosított állatállományban keletkezett elhullás károk. A villámcsapás olyan elektromos töltéskiegyenlítődés, nagyfeszültségű villamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között, amely romboló és gyújtó hatásával károsít.
4.2.3. Vihar
Viharkárnak minősül a 15 m/s vagy annál nagyobb sebességű szélvihar erőha- tása (nyomó- és szívóereje) folytán a biztosított állatállományban előállott el- hullás kár, a szélvihar erőhatására leomlott vagy leszakadt tárgyak által a biz- tosított állatállományban okozott elhullás kár, valamint a szélvihar által magá- val ragadott szilárd tárgy által a szabadban lévő állatban okozott elhullás kár.
4.2.4. Árvíz
Az állandó vagy időszakos jellegű természetes vízfolyások, valamint az ál- landó jellegű természetes vagy mesterséges tavak (víztározók) medréből ki- lépő víz által az ártéren kívül okozott vagy az ártéren kívüli mentés során a biztosított állatokban bekövetkezett elhullás kár.
4.2.5. Felhőszakadás
Felhőszakadáskárnak kell tekinteni a hirtelen, rövid idő alatt lezúduló, a ta- lajszinten áramló nagy mennyiségű csapadékvíz által rombolással, elöntés- sel – ideértve az elvezető rendszerek elégtelenné válása miatt elöntést is – a biztosított állatokban okozott elhullás károkat, továbbá az egyidejű vihar által megbontott tetőn keresztül az épületbe beömlő csapadék által az ál- latokban okozott elhullás károkat.
4.2.6. Vezetéktörés
Vezetéktörés kárnak kell tekinteni az állattartó épületeken belüli víz, szennyvíz, tűzivíz és csapadékvíz vezetékek, a csatlakozó melegvíz szolgál- tató- és központifűtés rendszerek, valamint az ezekhez csatlakozó tarto- zékok, szerelvények és készülékek törése, repedése és kilyukadása miatt ki- áramló víz, illetve gőz által, valamint e jelenségeket kísérő hanghatás által az állatokban okozott elhullás károkat.
4.2.7. Jégverés
Jégveréskárnak minősül a csapadék formájában hulló jég által a biztosított állatállományban keletkezett közvetlen elhullás kár.
4.2.8. Áramkimaradás (csak külön megállapodás esetén, külön díj ellenében baromfi állatállomány esetén igényelhető)
Biztosítási eseménynek minősülnek az áramkimaradás miatti következmé- nyes hőguta, fulladás esetei, amikor 2 óra alatt a telepített állománylétszám 10%-át meghaladó elhullás következik be, valamint biztosítási eseménynek minősül az üzembiztonság folyamatosságát szolgáló biztonságtechnikai berendezések (aggregát) bármely okból történő meghibásodása miatti, leg- alább 2 órát meghaladó áramkimaradás miatt a biztosított állatállomány- ban bekövetkezett elhullás kár.
4.3. Betegség-baleset biztosítási esemény
A jelen különös szerződési feltételek alapján biztosítási eseménynek minő- sül, ha a biztosított kockázatviselési helyen a szerződésben meghatáro- zott, a szerződés megkötésekor, illetve módosításakor egészséges állatok balesetben, betegségben vagy ellési komplikáció miatt elhullnak, illetve a kényszervágásuk (csökkent értékű vágás) válik szükségessé.
Kényszervágás (csökkent értékű vágás): a sérült vagy az elhullás közeli veszélyétől fenyegetett beteg állatnak abból a célból tör- ténő sürgős elvéreztetése, hogy az állat ne hulljon el, illetve húsa a betegség súlyosbodása miatt fogyasztásra alkalmatlanná ne váljék.
Jelen különös szerződési feltételek alapján balesetnek minősül a véletlen, váratlan bekövetkező, külső behatásból eredő, sérülést okozó esemény, va- lamint az elcsúszás, a botlás, az áramütés, idegen tárgyak lenyelése és a víz- befulladás. A csonttörés, az ín- és izomszakadás és egyéb sérülés csak akkor minősül balesetnek, ha megfelelő tartási körülmények között, illetve rendeltetésszerű használat közben történt.
4.4. Egyedi megállapodásban rögzített biztosítási esemény
Egyedi kockázat esetén az ajánlat mellékletét képező záradékban kell rög- zíteni a biztosítási esemény meghatározását.
5. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok
A biztosító szolgáltatásai kötelezettsége a VÁSZF kizárásain túlme- nően nem terjed ki az alábbi károkra:
5.1. Költségkiegészítő kockázat esetén a biztosító szolgáltatása nem terjed ki:
– az állami kártalanítás keretében megtérített veszteségekre;
– az állategészségügyre vonatkozói jogszabályok be nem tartásá- ból eredő károkra;
– a zárlat feloldását követő elhullások miatt keletkezett károkra;
– bírság, kötbér, késedelmi kamat vagy egyéb büntető jellegű költ- ségekre.
5.2. Elemi kár kockázat esetén a biztosító szolgáltatása nem terjed ki a tűz, villámcsapás, vihar, árvíz, felhőszakadás, vezetéktörés, jégverés, áramkimaradás bekövetkezésétől számított harmadik nap utáni elhullásból eredő károkra.
5.3. Betegség-baleset kockázat esetén a biztosító szolgáltatása nem terjed ki:
– olyan betegségekre, mely az állatnál már a kockázatviselés kez- detekor fennálltak;
– harmadik személy kártérítése, szavatosság vagy jótállás alapján megtérül;
– hőguta és mérgezés esetére.
5.4. Egyedi kockázat esetén az ajánlaton kell feltüntetni az alkalma- zott kizárásokat.
6. A biztosítási összeg
A jelen különös szerződési feltételek tekintetében a biztosítási összeg szá- mításának alapja kizárólag a valóságos érték, amely a biztosított állat for- galmi értékével egyezik meg. A biztosítási összeg a díjszámítás alapja. A biztosítási összeg biztosítási időszakonként kerül meghatározásra.
Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyan- azon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken.
A biztosító a szerződő részére fedezetfeltöltési jogot nem biztosít, azonban a biztosítási évfordulót követően – ellenkező megállapodás hiá- nyában – ismét az eredeti biztosítási összeg és díj az érvényes.
A biztosítási összeg kiszámítása a következő (kockázatviselési helyenként):
– tenyészállatok, szopósállatok és baromfi esetén: biztosítási összeg = ál- latlétszám (db) X egységár (Ft/db);
– növendék és hízóállatok esetén korcsoportonként kerül megállapításra: biztosítási összeg = darabszám (db) X csúcskockázati tömeg (kg/db) X kilogrammonkénti egységár (Ft/kg);
– turnusos állattartás esetén a biztosítási időszakon belül a turnusokra külön-külön kell a biztosítási összeget meghatározni, biztosítási összeg (turnusonként) = telepített darabszám (db) X csúcskockázati tömeg (kg/db) X kilogrammonkénti egységár (Ft/kg).
A biztosítás szempontjából „korcsoportnak” kell tekinteni a biztosított által alkalmazott tartási technológia szerint tömeg és fejlettség alapján megkü- lönböztetett haszonállat csoportokat, melyeket a biztosított dokumentál- tan nyilvántart.
Azonosítható tenyészállatok biztosítási összege azonos azok reális (piaci) értékével, amelyet szerződő felek közös megegyezéssel alakítanak ki, figye- lembe véve az állat vételárát, korát, ivarát, hasznosítási célját, termelési szintjét, valamint a szerződéses árakat.
Turnusos állattartás és hízlalás esetén a biztosítási összeg a turnusonként telepített állatlétszám (db) és a biztosított állatlétszám egyedenkénti a tar- tás technológia szerinti legmagasabb tömeg (csúcskockázati tömeg kg/db) és az egységár (Ft/kg) szorzata. Ha a turnusonkénti telepített állatlétszám eltérő, akkor turnusonként kell a biztosítási szerződést módosítani.
7. Az önrészesedés
Kockázat | Önrész |
költségkiegészítés | 70% levonásos önrész |
elemi kár | 10% levonásos önrész |
áramkimaradás (kiegészítő kockázat) | 10% eléréses önrész + 10% levonásos önrész |
betegség-baleset | a veszteséghányad 110%-át meg nem haladó károk (levonásos önrész) |
A biztosítás szempontjából eléréses önrésznek kell tekinteni azt a biztosítási összeg százalékában meghatározott összeget, melyet csak abban az esetben kell levonni a biztosítási szolgáltatásból, ha a kár nem éri el az önrész összegét. Abban az esetben, ha a kár meg- haladja az önrészt, akkor az önrész levonására nem kerül sor és a tel- jes biztosítási szolgáltatás kifizetésre kerül. Pl. 10%-os eléréses ön- rész: 8%-os kár esetén a biztosítási szolgáltatás 0%, 15%-os kár ese- tén a biztosítási szolgáltatás 15%.
A biztosítás szempontjából levonásos önrésznek kell tekinteni a kár- térítés százalékában meghatározott összeget, melyet minden eset- ben le kell vonni a biztosítási szolgáltatásból. Pl. 10%-os levonásos önrész: 8%-os kár esetén a biztosítási szolgáltatás 7,2%, 15%-os kár esetén a biztosítási szolgáltatás 13,5%.
E szerződési feltétel alapján (betegség-baleset kockázat esetében) vesz- teséghányad a kockázatviselési helyenként, állatfajonként és korcsopor- tonként (a továbbiakban: állatállományok) az adott biztosítási időszakban a kockázati események következtében bekövetkező károk Ft-ban (az elhullott állatok és a csökkentett értékű vágások megtérülésével csökkentett egye- dek kárkori értékének összegét) és ugyanazon állatcsoport az adott bizto- sítási időszakra vonatkozó adatközlés alapján számított biztosítási összegé- nek (Ft) hányadosa százalékban kifejezve.
Egyedi kockázat esetén, az ajánlat mellékletét képező záradékban kell rög- zíteni az alkalmazott önrészeket és kiegészítő korlátozásokat.
8. A biztosítási díj
A biztosítási díj a biztosított állatállomány kockázati eseményre vonatkozó díjtétele és a 6. pontban meghatározottak szerint számított biztosított ál- latállomány biztosítási összegének szorzata.
Az így meghatározott díjból (bruttó díj: adó nélkül számított biztosítási díj) kármentességi engedmény adható szerződéskötéskor. A kármentességi en- gedménnyel csökkentett díj (nettó díj: kármentességi engedménnyel csök- kentett, adó nélkül számított biztosítási díj) kerül számlázásra az ajánlaton rögzítettek szerint. Az engedmény csak teljes kármentesség esetén adható, kárkifizetés esetén az engedmény érvényét veszíti és a biztosítási szolgálta- tásból levonásra kerül.
A szerződő ajánlattételkor választhat éves, féléves vagy negyedéves díjfize- tést. A díjfizetési határidők január 1., április 1., július 1., október 1., a díj- fizetési részletek egyenlő arányúak.
Egyedi kockázatot tartalmazó szerződések esetében sem lehet eltérni a díj- fizetés jelen szabályaitól.
A jelen különös szerződési feltételek esetén indexálásra nincs lehetőség.
9. A biztosított és a szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége
9.1. Közlési kötelezettség
A biztosított/szerződő köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani a bizto- sító kockázatvállalása szempontjából jelentős okiratokat, dokumentációkat, szerződéseket és hatósági határozatokat.
A szerződő, illetve a biztosított az adatközlő lap kitöltésével vagy más egyéb módon, de mindenképpen írásban köteles a biztosító rendelkezésé- re bocsátani az alábbi adatokat:
– a szerződés létrejöttekor az ajánlat mellékletét képező adatközlőn koc- kázatviselési helyenként és állatfajonként az állatállomány korcsopor- tonkénti darabszámát, csúcskockázati (értékesítési) tömegét, valamint a darabonkénti, illetve kilogrammonkénti valóságos értékét;
– a szerződő betegség-baleset kockázat kötése esetén közli a biztosí- tóval a hasznosítási irányonkénti, korcsoportonkénti elhullási ada- tokat;
– szerződéskötéskor az elhullási adatok figyelembevételével a felek együt- tesen határozzák meg a veszteséghányadot, állatállományonként, hasz- nosítási irányonkénti, korcsoportonként figyelembe véve az állattar- tó telepen alkalmazott technológiát, valamint tartási körülményeket.
A biztosító – előzetes értesítést követően – jogosult a helyszínen ellenőriz- ni a kockázati viszonyokat és a biztosított/szerződő által szolgáltatott ada- tok helyességét.
9.2. Változásbejelentési kötelezettség
A biztosított/szerződő a biztosítási szerződés fennállása alatt köteles a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül írásban bejelenteni a lényeges körülmények változását. A biztosító az alábbi körülménye- ket tekinti lényegesnek a XXXXX XXXX. pontjának (2) bekezdésében felsorolt eseteken túl:
– az állatállomány kockázatviselési helyek közötti átcsoportosítása;
– az állatállomány bérbeadása, tartásának más jogcímen való átengedése;
– a kockázatviselés helyén új tevékenység, új technológia beindítása;
– ha a biztosított a szerződő helyébe lép;
– a biztosított jogállásában, társasági formájában bekövetkezett változás;
– a szerződő/biztosított lakhelyének vagy székhelyének a megváltozása;
– a biztosított által a biztosítónak bejelentett tevékenységének megválto- zása, tevékenységi engedélyének megszűnése.
A szerződőnek/biztosítottnak minden egyéb, lényegesnek tekinthe- tő körülmény változását is be kell jelentenie a biztosítónak a tudo- másszerzéstől számított 8 napon belül.
10. A biztosítási szerződés módosítása
A szerződő vagy a biztosító adatközlő nyomtatvány kitöltésével vagy egyéb módon, de mindenképp írásban tesz javaslatot a szerződés módosítására. A határozatlan idejű szerződések évfordulóval módosíthatók:
– díjtétel;
– veszteséghányad;
– díjfizetés feltételek;
– kármentességi engedmény tekintetében. A szerződések bármikor módosíthatók:
– állatlétszám;
– élőtömeg;
– egységár tekintetében.
Ha a szerződő felek a szerződés módosításában kölcsönösen megállapod- nak, akkor annak következtében a biztosítási összeg és a díjtétel is módo- sulhat. A biztosítási összeg és a díjtétel változására tekintettel pedig a biz- tosítási díj is változhat.
Határozatlan idejű szerződések esetén betegség-baleset kockázatra vo- natkozóan egy-egy biztosítási időszak lezárását követően évfordulóval ál- latállományonként az előző biztosítási év/évek (maximum 3 év) káralaku- lását figyelembe véve a szerződésre vonatkozó veszteséghányad módosul. A második biztosítási időszakban a veszteséghányad megegyezik az előző év veszteséghányadával. A harmadik biztosítási időszakban a veszteséghá- nyad megegyezik az előző két év veszteséghányadának átlagával. A ne- gyedik biztosítási időszaktól kezdve a veszteséghányad megegyezik az előző három év veszteséghányadának átlagával.
11. A biztosító szolgáltatása
A biztosítottnak (szerződőnek) a biztosítási eseményt annak bekö- vetkezése után haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számí- tott 2 munkanapon belül be kell jelentenie írásban (e-mail, fax, levél) a biztosítási szerződést kezelő biztosító egységhez, a szüksé- ges felvilágosításokat meg kell adnia, és lehetővé kell tennie a beje- lentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.
A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy állapotában a biztosított (szerződő) a kárfelvételi eljárás megindu- lásáig, de legfeljebb a bejelentéstől számított 5 munkanapon belül csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig változtathat.
A biztosító köteles a kárbejelentés beérkezését követő 5 munkanapon belül a kárrendezési eljárás megkezdéséről intézkedni.
A biztosító a biztosítási szolgáltatást arányosan állapíthatja meg, ha a szerződő a biztosítás megkötését követően az érintett kockázatvi- selési helyen az állatállomány nagyságának változását nem jelentet- te be. Az alul- és felülbiztosítás számításának alapja a biztosított ál- latállomány darabszáma. Ha az a károsodáskori állományénál kisebb vagy nagyobb, a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosított állatállomány darabszáma a károsodáskori állatállomány darabszámához aránylik.
A biztosító nem alkalmazza az arányos kártérítést, ha az állatállomány da- rabszámának változása nem éri el a 10%-ot. Nem alkalmazható az arány- lagos kártérítés az egyedileg azonosított állatállományok esetében.
A biztosító a biztosítási szolgáltatásból minden esetben levonja a VÁSZF XI. fejezet (6) bekezdésében felsorolt tételeket (önrész, ma- radvány, máshonnan megtérülő összeg, díjtartozás) azzal az eltérés- sel, hogy a biztosítási szolgáltatásból a szerződés teljes 1 éves tarta- mára a biztosítót megillető, és még be nem fizetett díj levonásra kerül.
11.1. Költségkiegészítő kockázat bekövetkezésekor
Ha a biztosítási esemény bekövetkezik (a mindenkor hatályos állategész- ségügyi jogszabályok szerint a haszonállatokat leölik, valamint zárlatot ren- delnek el és hatósági kártalanítást végeznek) a biztosító megtéríti a ható- sági eljárás következtében a biztosított állatállományban keletkező ká- rok önrészen felüli részét. A biztosítási szolgáltatás nem terjed ki az állami kártalanítás részét képező veszteségekre. A biztosító kockázatviselési helyenként és állatfajonként szolgáltat. A biztosító megtéríti a dokumen- tumokkal igazolt költségeket (pl. őrzési és fertőtlenítési költségeket) a biz- tosítási összeg erejéig.
A biztosító szolgáltatása a károk meghatározását követően a 7. pontban meghatározott önrészek figyelembevételével történik.
11.2. Elemi kár kockázat bekövetkezésekor
A biztosító az elhullott állatok a biztosítási adatközlőn megjelölt kilónkénti egységára (Ft/kg) és darabszáma, illetve kárkori tömege alapján nyújt szol- gáltatást a biztosítási összeg erejéig.
A károk meghatározása:
– Tenyészállatok és szopós állatok esetében az elhullott állatok adatköz- lőn feltüntetett egységára (Ft/db) és az elhullott állatok darabszámának a szorzata.
– Növendék- és hízóállatok, valamint baromfiállományok esetében az elhul- lott állatok adatközlőn feltüntetett kilónkénti egységára (Ft/kg), valamint kárkori tömegének és az elhullott állatok darabszámának a szorzata.
A biztosító szolgáltatása a károk meghatározását követően a 7. pontban meghatározott önrészek figyelembevételével történik.
11.3. Betegség-baleset kockázat bekövetkezésekor
A károk állatállományonként kerülnek meghatározásra minden biztosítási időszak végén, figyelembe véve:
– az állatállományok adatközlőn feltüntetett biztosítási összegét;
– az elhullott állatok és a kényszervágott egyedek a csökkentett értékű vágások megtérülésével csökkentett kárkori értékének összegét;
– az állatállományra vonatkozó veszteséghányadot;
– az önrészt.
A biztosító szolgáltatása a károk meghatározását követően a 7. pontban meghatározott önrészek figyelembevételével történik.
11.4. Egyedi kockázat bekövetkezésekor
Egyedi kockázat esetén az ajánlat mellékletét képező záradékban kell rög- zíteni a szolgáltatás szabályait.
11.5. Kárfelvétel
A kárfelvételi jegyzőkönyvben megállapított biztosítási szolgáltatási összeg akkor tekinthető véglegesen jóváhagyottnak, ha a biztosított és a biztosító a jegyzőkönyv felvételétől számított 15 napon belül nem tesz írásban elté- rő nyilatkozatot vagy a nyilatkozattételről írásban lemond.
A biztosító a kárrendezéshez a VÁSZF-ben megjelölt iratokon túl a következő iratok bemutatását kéri:
– hatósági állatorvosi igazolás;
– hullaátvételi jegy, elhullási napló, bizonylatok;
– tűzkár esetén az illetékes tűzrendészeti hatóság által kiadott hatósági bizonyítvány;
– az állatállomány darabszámát, illetve tömegét igazoló vagyonnyilván- tartó lapokat, leltáríveket és önköltségszámításokat;
– az állatorvosi igazolást az elhullásokról;
– Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása.
A biztosítottnak a kártérítés jogalapját, a keletkezett kár összegszerűségét hitelt érdemlően bizonyító, a fentiekben és a VÁSZF-ben felsorolt vala- mennyi dokumentumot a biztosító eljáró szakemberének vagy megbízott- xxxxx kérésére bármikor rendelkezésére kell bocsátania.
12. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Groupama Garancia Biztosító Zrt. által kínált GB445 jelű Gazda Biztosítási Csomag Állatbiztosítások korábbi különös szerződési feltételeitől, valamint a korábban al- kalmazott szerződési gyakorlattól a jelen GB445 jelű Gazda Biztosí- tási Csomag Állatbiztosítások Különös Szerződési Feltételei és Ügy- féltájékoztató több ponton eltérnek, mert a Polgári Törvénykönyv- ről szóló 2013. évi V. törvény 2014. 03. 15. napján történő hatályba lépésére tekintettel társaságunk több módosítást eszközölt (pl. fe- dezetfeltöltés).
Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a bizto- sító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerző- désben alkalmazott kizárásokat jelen szerződési feltétel figyelem- felhívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza.
Tájékoztatjuk továbbá, hogy jelen különös szerződési feltétel a Pol- gári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépése miatt szükséges módosításokon túl az előző GB445 jelű Gazda Biz- tosítási Csomag Állatbiztosítások Különös Szerződési Feltételeitől az alábbiakban tér el lényegesen:
– Jelen feltétel bevezető része több ponton változott, melyek közül a legjelentősebb, hogy jelen különös szerződési feltétel a GMGÁSZ 05 jelű Mezőgazdasági Általános Biztosítási Szabályzat helyett a Vagyonbiztosítás Általános Szerződési Feltételeit (to- vábbiakban VÁSZF) alkalmazza általános szerződési feltételként.
– A telephely fogalma kivezetésre került a feltételből, helyére a kockázatviselési hely fogalma került.
– A kockázatviselési időszak fejezet címe várakozási időre módosult, valamint kisebb változtatások történtek a fejezetben (3. fejezet).
– Egyértelműen szabályozásra került, hogy a biztosító csak az el- hullás következtében előállott károkat téríti meg, és hogy az áramkimaradásra csak külön megállapodás és külön díj ellenében terjed ki a fedezet (4. fejezet).
– A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok fe- jezetben pontosításra került, hogy a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége a VÁSZF-ben meghatározott kizárásokon túlmenően nem terjed ki az itt felsorolt esetekre.
– A biztosítási érték fogalma kivezetésre került a szerződési felté- telekből, helyére a biztosítási összeg fogalma került.
– Betegség-baleset biztosítási esemény kiegészült a kényszervágás definíciójával (4.3. pont).
– Az önrész általános definíciója törlésre került, mivel a VÁSZF tar- talmazza, kártérítési limit kikerült a feltételből, a levonásos és el- éréses önrész definíciója bekerült a feltételbe (7. fejezet).
– Fedezetfeltöltést kizáró szabály került a feltételbe, valamint rög- zítésre került, hogy nincs indexálás. A biztosító által kiállított díj- igazolás szabályai pontosításra kerültek. (6. fejezet).
– A változásbejelentési kötelezettség szabályozása több ponton módosult (9.2. pont).
– A 11. fejezetben rögzítésre került, hogy a teljes biztosítási idő- szakra (1 évre) járó, még meg nem fizetett biztosítási díj levonás- ra kerül a biztosítási szolgáltatásból.
– A 11. fejezetben a kárbejelentési kötelezettségre, az állapotmeg- őrzési kötelezettségre, túl- és alulbiztosításra vonatkozó szabá- lyok pontosításra kerültek.
– 11.1. pontból törlésre került a tejtermelési veszteség, és egyértel- műsítésre került, hogy a biztosított állatállományban keletkezett károkat téríti a biztosító.
– A 11.5. pontban törlésre kerültek a biztosító szolgáltatására vo- natkozó, VÁSZF-ben is szabályozott részek.