PORSCHE TELJES KÖRŰ CASCO BIZTOSÍTÁS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

PORSCHE TELJES KÖRŰ CASCO BIZTOSÍTÁS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS

SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

PORSCHE TELJES KÖRŰ CASCO BIZTOSÍTÁS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS

SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

PORSCHE CASCO BIZTOSÍTÁS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ 3

Porsche Versicherungs AG. Magyarországi Fióktelepe 3

Casco biztosítási termékek 4

1 PORSCHE TELJES KÖRŰ CASCO BIZTOSÍTÁS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

ÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK 5

1.1 FOGALMAK 5

1.2 A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE 6

1.3 A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS IDŐBELI HATÁLYA 8

1.4 A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TERÜLETI HATÁLYA 8

1.5 A BIZTOSÍTÁS DÍJA 9

1.6 BÓNUSZRENDSZER 11

1.7 DÍJKEDVEZMÉNY, PÓTDÍJFIZETÉS 12

1.8 A SZERZŐDŐ ÉS BIZTOSÍTOTT KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE 13

1.9 A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE, MEGSZÜNTETÉSE 15

1.10 ELÉVÜLÉS 17

1.11 KÁRBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG 17

1.12 A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE 19

1.13 ÖNRÉSZESEDÉS 21

1.14 KÁRMEGELŐZÉS,KÁRENYHÍTÉS 21

1.15 A KÜLFÖLDÖN BEKÖVETKEZETT KÁROK ESETÉN NYÚJTOTT

SZOLGÁLTATÁSOK 22

1.16 A BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT KÁRESEMÉNYEK (kizárások) 24

1.17 A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE 25

1.18 ADÓZÁSI SZABÁLYOK 26

1.19 VEGYESRENDELKEZÉSEK 26

1.20 PANASZKEZELÉS, JOGORVOSLAT 30

1.21 A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVTŐL ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK 32

1.22 SZOKÁSOS SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK 32

2 PORSCHE TELJES KÖRŰ CASCO SZERZŐDÉS

KÜLÖNÖS FELTÉTELEI 33

2.1 TÖRÉSKÁR-BIZTOSÍTÁS 33

2.2 ELEMI- ÉS TŰZKÁR BIZTOSÍTÁS 37

2.3 ÜVEGKÁR-BIZTOSÍTÁS 38

2.4 LOPÁSKÁR-BIZTOSÍTÁS 40

2.5 KIEGÉSZÍTŐ POGGYÁSZBIZTOSÍTÁS 42

2.6 KIEGÉSZÍTŐ KÖLCSÖNGÉPJÁRMŰ-SZOLGÁLTATÁS 44

2.7 KIEGÉSZÍTŐ AVULÁSBIZTOSÍTÁS 45

3 ZÁRADÉKOK 46

PORSCHE CASCO BIZTOSÍTÁS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

Köszönjük, hogy megtisztelte Társaságunkat és gépjárművére szóló casco bizto- sítási ajánlatával hozzánk fordult. Engedje meg, hogy az alábbiakban tájékoztas- suk társaságunkkal, illetve casco biztosítási termékünkkel kapcsolatos néhány fontos tudnivalóról.

Porsche Versicherungs AG. Magyarországi Fióktelepe

A Porsche Versicherungs AG. a Porsche Bank AG. gépjárművekkel kapcsolatos casco biztosítási szolgáltatásokat nyújtó biztosítási társasága, amely tevékeny- ségét nemzetközi szinten folytatja, és amelynek székhelye Salzburgban találha- tó. A Porsche Bank AG. jelenleg Európa tizenkét országában - Magyarországon 1994 óta - van jelen.

A Porsche Versicherungs AG. Magyarországi Fióktelepe 2006. november 1-jén kezdte meg tevékenységét a Porsche Versicherungs AG. (tevékenységét engedé- lyező hatóság: Landesgericht Salzburg) fióktelepeként.

Társaság neve: Porsche Versicherungs AG. Magyarországi

Fióktelepe

Társaság székhelye: 1139 Budapest, Fáy u. 27.

Cégjegyzékszáma: 00-00-000000

Adószáma: 22325954-1-41

MNB Felügyeleti azonosító: 22325954

(mely ellenőrizhető a Felügyelet nyilvántartásában: xxxxx://xxxxxxxxxxxxxxx.xxx.xx )

Fő tevékenységi köre: Nem-életbiztosítás- szárazföldi járművek

biztosítása

Társaság magyarországi

felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank

Székhelye: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0,

Levelezési cím: 1850 Budapest

Telefon: (06 80) 203-776

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Tagállami biztosító neve: Porsche Versicherungs AG. Nyilvántartási száma,

nyilvántartását vezető hatóság: FN 64820 z/Landesgericht Salzburg Székhelye: AT, Xxxxxxxxxxxxxxxxx 00, 0000

Salzburg Székhely szerinti felügyelet neve: Österreichische Finanzmarktaufsicht Címe: (FMA) Xxxx-Xxxxxx-Platz 5, A-1090 Wien,

Austria,

Telefon: (+43-1) 249 59-0,

E-mail: xxx@xxx.xx.xx

Casco biztosítási termékek

A Porsche Versicherungs AG. Magyarországi Fióktelepe két típusú casco termé- ket kínál ügyfelei részére.

Teljes körű casco biztosítást, amely kiterjed töréskár, lopáskár, elemi- és tűzkár és üvegkár kockázatokra. Ezen termékünket a teljes körű biztosítási fedezetet igénylő ügyfeleink részére ajánljuk, különösen akkor, ha a vásárláshoz finanszí- rozást vettek igénybe. A kiegészítőként köthető poggyász-, illetve kölcsöngép- jármű biztosítással még komplexebb fedezetet és mobilitást tudunk biztosítani ügyfeleink részére.

Részleges körű casco biztosítást, amely kiterjed teljes lopáskár vagy töréskár miatt bekövetkezett totálkárra és bármilyen mértékű elemi- és tűzkár kapcsán bekövetkezett káreseményre. Ezen termékünket azon ügyfeleinknek ajánljuk, akik a gépkocsi megsemmisülésére, illetve az elemi károk kiszámíthatatlansá- gának okán keletkezett sérülésekre kívánnak biztosítási fedezet igénybe venni. A részleges körű casco biztosítás tehát csak a fentiekben megnevezett kockáza- tokra vonatkozik, nem nyújt tehát például fedezetet részlopásra, a baleset miatt keletkezett töréskárra, amennyiben az nem minősül totálkárnak és az üvegkárra. A kiegészítőként köthető kölcsöngépjármű biztosítással pedig itt is folyamatos mobilitást biztosítunk ügyfeleink részére.

További információk

A biztosítási ajánlat aláírása előtt kérjük, szíveskedjék figyelembe venni a kö- vetkezőket:

- a Porsche Versicherungs AG. Magyarországi Fióktelepe a fent meg- jelölt casco biztosítási termékekre vonatkozó értékesítést tanácsadás nyújtása nélkül végzi,

- a Porsche Versicherungs AG. Magyarországi Fióktelepe a biztosítási értékesítés során igénybe veszi Porsche Biztosításközvetítő Korlátolt Felelősségű Társaságot (székhelye: 1139 Budapest, Fáy u. 27.), mint függő biztosításközvetítőt (többes ügynököt), mely közvetett díjazás ellenében végzi a tevékenységét (a biztosítási díj magába foglalja a közvetítő javadalmazását),

- a megkötendő biztosítási szerződésre, a szerződő felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerződési feltételek és záradékok az irányadók, azzal, hogy azok nem mondhatnak ellent az eltérést nem engedő hatályos jogi előírásoknak,

- kérjük, szíveskedjék ezeket gondosan áttanulmányozni, és ajánlatát csak ezt követően aláírni,

- a jognyilatkozatok csak írásban érvényesek.

A biztosítási szerződésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg vagy jogszabály eltérően nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók.

1 PORSCHE TELJES KÖRŰ CASCO BIZTOSÍTÁS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

ÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK

PORSCHE TELJES KÖRŰ CASCO SZERZŐDÉS ELEMEI:

Töréskár-biztosítás

Elemi- és tűzkár biztosítás Üvegkár-biztosítás Lopáskár-biztosítás

A Porsche Versicherungs AG. Magyarországi Fióktelepe (továbbiakban Biztosító) és a Szerződő között létrejött szerződés alapján – az egyes biztosítási elemek Különös Feltételeiben meghatározott módon és esetekben – a Biztosító megtéríti a jelen szerződés kockázati körébe tartozó, kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező károkat, illetve egyéb szolgáltatást nyújt.

A Felek jogviszonyára a magyar jog érvényes, és az ajánlatban, a fedezetet iga- zoló dokumentumban foglaltakat, az Általános Feltételeket és a Különös Felté- teleket, valamint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A jelen Általános Feltételek kerülnek alkalmazásra minden olyan esetben, amikor a Szerződő és a Biztosító között Porsche Casco szerződés jön létre, de csak annyiban nyernek alkalmazást, amennyiben a Különös Feltételek, a Záradékok, valamint az ajánlat és a fedezetet igazoló dokumentum ettől eltérően nem rendelkeznek. A biztosítási szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelke- zései az irányadók.

1.1 FOGALMAK

1.1.1 A Szerződő A Szerződő az természetes személy (magánszemély), vagy gazdálkodó szervezet, aki vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény el- kerülésében érdekelt (biztosítási érdek), és a biztosítási szerződést a biztosítási érdeke alapján megköti, vagy a biztosítási érdekkel rendelkező személy javára köti meg, illetve aki arra a fentiek szerint ajánlatot tesz. A Szerződő teljesíti a díjfizetési kötelezettséget, ha a jelen Biztosítási Feltételek másként nem ren- delkezik, úgy ő a Biztosító jognyilatkozatainak címzettje, és ő jogosult, illetve köteles a biztosítással kapcsolatos nyilatkozatok megtételére.

1.1.2 A Biztosított

A gépjármű tulajdonosa, vagy a forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartó, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt. Biztosított az, akit az ajánlaton és a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumon Biztosítottként feltüntettek. A va- gyontárgy megóvásában való érdekeltségnek a biztosítási szerződés teljes idő-

beli hatálya alatt fenn kell állnia. Zálogjogosult hiányában a Biztosított jogosult

a Biztosító szolgáltatására.

1.1.3 A Biztosító

Porsche Versicherungs AG. Magyarországi Fióktelepe, 1139 Budapest, Fáy u. 27.

1.1.4 A Fogyasztó

Önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében el-

járó természetes személy.

1.1.5 Fedezetet igazoló dokumentum

A Biztosító által kiállított biztosítási fedezetet igazoló dokumentum. (pl. bizto- sítási kötvény)

1.1.6 Biztosítási időszak

A Biztosítási időszak határozatlan idejű biztosítás esetén egy év, egy évnél rö- videbb határozott idejű szerződés esetén a fedezetet igazoló dokumentumon a kockázatviselés idejeként megjelölt időtartam.

1.1.7 Technikai kezdet Biztosítás technikai kezdete: a kockázatviselés kezdetét követő hónap első nap- ja, mely időpont a biztosítási évforduló. Kivéve, ha a Biztosító kockázatviselése a hónap első napján kezdődik, ezen esetben a kockázatviselés kezdetének dá- tuma megegyezik a biztosítás technikai kezdetével, mely időpont a biztosítási évforduló.

1.1.8 Zálogjogosult Aki szerződés vagy jogszabály rendelkezése alapján a követelésének biztosításá- ra szolgáló vagyontárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet.

1.1.9 Zálogkötelezett

Xxxxxx meghatározott vagyontárgyán szerződés vagy jogszabály rendelkezése alapján harmadik személy követelését biztosító zálogjog keletkezik.

1.2 A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE

1.2.1 A biztosítási szerződés elsődlegesen a Felek írásbeli megállapodásával jön létre. A biztosítási szerződés létrejöttét a Szerződő a Biztosító által rendszere- sített ajánlati lapon (nyomtatványon) előterjesztett ajánlattal kezdeményezi. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a Biztosító elfogadó nyilatkozatát a fedezetet igazoló dokumentum kiállítása pótolja. Ebben az esetben a biztosítási szerződés a fedezetet igazoló dokumentum kiállításának napján jön létre és a fedezetet iga- zoló dokumentumon megjelölt kockázatviselés kezdete időpontban lép hatályba.

A Biztosító jogosult az ajánlatot a Biztosító képviselője részére történt átadásá- tól számított 15 napos határidőn belül elbírálni. Amennyiben a biztosítási ajánlat a Szerződő (Biztosított) képviselőjének minősülő biztosítási alkusz közvetítésé- vel kerül a Biztosítóhoz, akkor a Biztosító számára a kockázat-elbírálásra nyitva álló 15 napos határidő azon a napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz a Szerződő által aláírt ajánlatot a Biztosítónak átadta.

1.2.2 A biztosítási szerződés létrejön, ha a Biztosító az ajánlatot a rendelkezé- sére álló 15 napos kockázat-elbírálási határidőn belül elfogadja. A Biztosító a szerződésről biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot állít ki, melyet a Szer- ződőnek megküld. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító a határidőben megtett és megküldött ajánlatot elfogadó nyilatkozatáról a Szerződő az ajánlat elbírálására nyitva álló határidő elteltét követően szerez tudomást. A Biztosító kockázatviselése az ajánlaton feltüntetett kockázatviselés kezdete időponttal kezdődik.

Amennyiben a Biztosító által kiállított fedezetet igazoló dokumentum eltér a Szerződő ajánlatától és a Szerződő az ajánlat kézhezvételét követően késedelem nélkül nem kifogásolja az eltérést, a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Lényeges eltérések esetén e rendelkezés csak ak- kor alkalmazható, ha a Biztosító erre a Szerződő figyelmét a fedezetet igazoló dokumentum átadásakor írásban felhívta. A felhívás elmaradása esetén a szer- ződés az ajánlat szerinti tartalommal jön létre.

1.2.3 Fogyasztónak minősülő Szerződő esetén a szerződés akkor is létrejön, ha a Szerződő ajánlatára – annak beérkezésétől – a Biztosító 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy a Szerződő az ajánlatot a jogszabályban előírt tájékoz- tatás birtokában a Biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tette meg. Ebben az esetben a szerződés az ajánlatnak a Biztosító vagy képviselője részére történt átadása napjára visszamenő hatállyal a kocká- zat-elbírálási idő elteltét követő napon jön létre. Az így létrejött szerződés esetén a Biztosító kockázatviselése az ajánlaton feltüntetett kockázatviselés kezdete időponttól kezdődik.

Ha az így létrejött szerződés lényeges kérdésekben eltér a Biztosító szabály- zatában rögzített feltételektől, a Biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a biztosítási szerződést a hatályos biztosítási szabályzat feltételeinek megfelelően módosítsák.

Amennyiben a Fogyasztónak minősülő Szerződő a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a Biztosító az elutasítástól, illetve a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül jogosult a szerződést 30 napra írásban felmondani.

A jelen pontban szabályozott esetben a kockázat-elbírálási határidő alatt be- következő biztosítási esemény esetén, a Biztosító az ajánlatot csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha az ajánlati lapon erre a Fogyasztó figyelmét külön

felhívta és a biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alap- xxx xxxxxxxxxxx a kockázat egyedi elbírálásának szükségessége.

1.2.4 A Biztosító akkor is köteles a szerződésről fedezetet igazoló dokumentu- mot kiállítani, ha a szerződést nem írásban kötötték meg, illetve a szerződés az

1.2.3. pontban meghatározott módon jött létre.

Ha a Biztosító az ajánlatot a fentiekben meghatározott kockázat-elbírálási határ- időn belül írásban visszautasítja, az ezen időszak alatt bekövetkezett károkért helytállni nem tartozik.

1.2.5 A Szerződő az ajánlattétel napjától számított 15 napon belül – írásbeli nyi- latkozat tételével – a szerződéskötésre vonatkozó ajánlatát visszavonhatja. A Biztosító az ezen időszak alatt bekövetkezett károkért helytállni nem tartozik. Az esetlegesen megfizetett első biztosítási díjat az ajánlat visszavonása esetén a Biztosító kamatok nélkül haladéktalanul visszafizeti.

1.3 A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS IDŐBELI HATÁLYA

1.3.1 A kockázatviselés kezdete a biztosítási szerződés hatályba lépésének nap- ja. A Biztosító kockázatviselése az azt követő napon 0 órakor kezdődik, amikor a Szerződő az első biztosítási díjat a Biztosító számlájára befizeti, feltéve, hogy a biztosítási szerződés létrejött.

1.3.2 A Felek írásban megállapodhatnak a kockázatviselés kezdetének ettől el- térő időpontjában is, ami nem lehet korábbi, mint az ajánlat aláírásának nap, óra, perc pontossággal feltüntetett időpontja. Amennyiben a dátum csak évszám, hó- nap, nap pontossággal kerül feltüntetésre, a kockázatviselés legkorábbi kezdete az ajánlat aláírását követő nap 0 órája. A kockázatviselés kezdetének pontos időpontját az ajánlat és a fedezetet igazoló dokumentum is tartalmazza.

1.3.3 A biztosítási szerződés – az ajánlaton, a fedezetet igazoló dokumentumon rögzített ellenkező megállapodás hiányában – határozatlan tartamú.

1.3.4 Határozatlan időtartamú szerződés esetén a biztosítási időszak egy év. A biztosítási időszak kezdete (biztosítási évforduló) a biztosítás technikai kezdete.

1.3.5 Határozott időtartamú szerződés esetén:

• a biztosítási időszak a szerződésben meghatározott időtartam,

• a biztosítási szerződés minimális időtartama egy hónap, maximális időtartama 12 hónap, amely a záró nap 24:00 órakor szűnik meg.

1.4 A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TERÜLETI HATÁLYA

1.4.1 A szerződés Európa területére – ideértve Törökország teljes területét is

– érvényes. Nem terjed ki a biztosítás hatálya a volt Szovjetunió földrajzi ér-

telemben vett utódállamaira, kivéve Észtország, Lettország, Litvánia területét.

1.4.2 A szerződés azonban ettől eltérő korlátozásokat is tartalmazhat a Különös Feltételekben meghatározott egyes biztosítási elemeknél, vagy magán az ajánla- ton, a fedezetet igazoló dokumentumon.

1.5 A BIZTOSÍTÁS DÍJA

1.5.1 A biztosítás díja egy biztosítási időszakra (évre) vonatkozik.

1.5.2 A Biztosítót megillető időarányos díjak (díjrészletek) alapját, azaz a napi díjat, a szerződésben előírt éves díj 1/360-ad része képzi.

1.5.3 Határozatlan időtartamú szerződés esetében a Felek féléves, negyedéves vagy havi díjfizetésben (részletfizetésben) is megállapodhatnak. Határozott idő- tartamú szerződéseknél a teljes tartamra szóló díj előre, egy összegben fizeten- dő, az 1.5.7 pont szabályainak megfelelő alkalmazásával.

1.5.4 A díjfizetés módját és az éves díj megfizetésének gyakoriságát az ajánlat és a fedezetet igazoló dokumentum is tartalmazza.

1.5.5 A kockázatviselés kezdetének – amennyiben az nem a hó elseje – hónapjára a havidíj arányos része fizetendő, amelyet a Biztosító a kockázatviselés kezdeté- től számítva a hónap végéig hátralévő napok szerint határoz meg.

1.5.6 A biztosítási díjat – casco totálkár esetén is – mindig a teljes biztosítási időszakra kell megfizetni. Ha a szerződés érdekmúlás (pl. a gépjármű tulajdonjo- gában bekövetkezett változás) miatt szűnik meg, akkor a biztosítási díj az érdek- múlás napjának 24. órájáig illeti meg a Biztosítót. Ha a szerződés további casco biztosítási esemény következtének ellehetetlenülése (pl. felelősségi totálkár, garanciális kocsicsere ...stb.) miatt szűnik meg, a biztosítási díj e biztosítási esemény napjának 24. órájáig illeti meg a Biztosítót.

1.5.7 Az első díj a kockázatviselés kezdetének napján esedékes. Az első biztosí- tási díj megfizetésére a Biztosító halasztást adhat.

Ha a Felek írásban halasztott első díjfizetésben állapodtak meg, ebben az esetben a biztosítás első díját a kockázatviselés kezdetének napjától számított 30 napon belül, vagy az ajánlaton megjelölt ettől eltérő határidőn belül kell megfizetni.

Halasztott díjfizetés esetén a díjnak az ajánlaton megjelölt határidőn belül a Biz- tosító számlájára meg kell érkeznie. A biztosítási díj megfizetése azon a napon tekinthető teljesítettnek, amely napon a Biztosító számláján jóváírásra kerül.

Az esedékes biztosítási díj megfizetésének elmulasztása a szerződés megszűné- sét eredményezi a szabályzat 1.9.1. pontja alapján.

1.5.8 Minden további folytatólagos díj annak az időszaknak az első napján esedé- kes, amely időszakra az adott folytatólagos díj vonatkozik. A biztosítási díj megfizetése azon a napon tekinthető teljesítettnek, amely napon a Biztosító számláján jóváírásra kerül.

A folytatólagos díj meg nem fizetésének okán megszűnt szerződés esetén a Szerződő jogosult a szerződés reaktiválását kérni a Szabályzat 1.9.1.3. pontja alapján.

1.5.9 Ha a szerződés kapcsán esedékessé vált díjrészletek közül nem mindegyik, vagy nem teljes mértékben került megfizetésre, úgy a befizetett díjrészletet – a Biztosítónak járó díj erejéig – a Biztosító a szerződéshez tartozó legrégebbi díjkö- vetelés kiegyenlítésére fordítja.

Ha az esedékes díjnak csak egy része került megfizetésre és a Biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a Szerződő figyelmét a felszólítás elküldésétől számított 30 napos póthatáridő kitűzésével a befizetés kiegészítésére írásban felhívta és e határidő eredménytelenül eltelt, a szerződés változatlan szolgáltatási feltételekkel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

1.5.10 Ha a Felek a díj csekken történő fizetésében állapodtak meg és a díj ese- dékességekor a Szerződő nem rendelkezik csekkel, díjfizetési kötelezettségét átutalással is teljesítheti. A csekk hiánya a Szerződőt nem mentesíti a díjfizetési kötelezettség alól.

1.5.11 A Biztosító díj iránti igényét a biztosítási szolgáltatással szemben is érvé- nyesítheti, abból levonhatja.

1.5.12 A Biztosító jogosult arra, hogy a szolgáltatást befolyásoló tényezők válto- zásával a biztosítási díj és az önrészesedés módosítására javaslatot tegyen – az évente előre meghirdetett mértékben – a következő biztosítási évre vonatkozó hatállyal.

1.5.13 A módosított díjról és önrészesedésről szóló értesítést a Biztosító a bizto- sítási évforduló előtt legalább 60 nappal írásban megküldi a Szerződőnek.

1.5.14 A Szerződőnek joga van a biztosítási szerződést a 1.9.4. pontban foglaltak szerint felmondani, ha a Biztosító díjemelését vagy önrészesedés módosítását nem fogadja el. Arra az esetre, ha a Szerződő a szerződés felmondása helyett csupán visszautasítja a Biztosító szerződésmódosítási javaslatát, a vissza- utasításnak írásban az évforduló előtt legalább 45 nappal meg kell érkeznie a Biztosítóhoz. Ebben az esetben a Biztosítót évfordulóra megilleti a szerződés felmondásának a joga. Amennyiben a visszautasítás évforduló előtt 45 napon belül érkezik meg a Biztosítóhoz, a szerződést a szabályzat 1.9.5. pontjában foglaltaknak megfelelően közös megegyezéssel megszűntnek kell tekinteni év- fordulóra. A megszűnés napja megegyezik az évforduló napjával. Erről a Biztosító levélben értesíti a Szerződőt.

1.5.15 Ha a Szerződő a Biztosító szerződésmódosítási javaslatát a fentiek szerint írásban nem utasítja el, a biztosítási szerződést nem mondja fel, hallgatása a szerződésmódosítás elfogadásának minősül.

1.6 BÓNUSZRENDSZER

1.6.1 A bónuszrendszer csak a határozatlan időtartamú, teljes körű, egyedi casco szerződésekre vonatkozik.

1.6.2 A jelen biztosítással rendelkező Szerződők díjkedvezmény szempontjából alapdíj, illetve 10 bónuszosztályba kerülnek besorolásra. Az előzmény – bónuszra jogosító – szerződéssel nem rendelkező új Szerződő az alapdíjat (díjszorzó: 1,0) fizeti és a P0 osztályba kerül.

1.6.3 Az egyes bónuszosztályokhoz tartozó díjszorzók:

osztály	díjszorzó	osztály	díjszorzó	osztály díjszorzó
P0	1.00	P4	0.80	P8 0.60
P1	0.95	P5	0.75	P9 0.55
P2	0.90	P6	0.70	P10 0.50
P3	0.85	P7	0.65

1.6.4 Az osztályba sorolás mindig a következő év biztosítási díját határozza meg.

1.6.5 Ha a Biztosító a megfigyelési időszakban a Szerződő részére bónuszt érintő kárkifizetést nem teljesített, a besorolása egy osztállyal javul. A Biztosító nem veszi figyelembe bónuszt érintő kifizetésként az alábbi káreseményeket:

•a Szerződő a káresemény miatti igénye érvényesítésétől még a kifizetés előtt elállt,

•a Szerződő a kifizetett összeget a Biztosítónak a megfigyelési időszakon belül teljes összegében visszafizette,

•a kifizetett összeg teljes körűen akár más Biztosítótól vagy egyéb módon

megtérült.

1.6.6 Egy kár esetén a bónusz besorolás az alábbi módon változik:

•Töréskár és teljes lopáskár esetén:

•Egy kár esetén 2 fokozatot lép vissza, míg két kár esetén 4 fokozatot, és három vagy több kár esetén alapkategóriába kerül.

•Minden egyéb jogcímen történő kárkifizetés, illetve szolgáltatásnyújtás esetén:

•Egy kár esetén 1 fokozatot lép vissza, míg két kár esetén 2 fokozatot, és három vagy több kár esetén alapkategóriába kerül.

1.6.7 Az újabb díjkedvezményt egy teljes kármentes megfigyelési időszak után lehet érvényesíteni a biztosítás díjával szemben.

1.6.8 A bónuszrendszer szempontjából az első megfigyelési időszak az évforduló előtt 3 hónappal zárul. A tartam során a következő megfigyelési időszakok mind-

egyike 12 hónap tartamú, minden biztosítási időszakban az évfordulót megelőző negyedik hónap utolsó napján zárulnak. A megfigyelési időszakban bekövetke- zett és kifizetett károkra vonatkozik a megfigyelés. A bónuszbesorolás szem- pontjából a megfigyelési időszak alatt bekövetkezett, de csak a megfigyelési időszak után kifizetett károk a következő megfigyelési időszakban bekövetkezett kárként veendők figyelembe. Amennyiben egy káresemény kapcsán több rész- letben kerül sor kifizetésre, úgy a bónuszbesorolás szempontjából csak az első kifizetés az irányadó.

1.6.9 Ha a szerződés a megfigyelési időszakban egy évnél rövidebb ideig, de legalább kilenc hónapig fennállt, a kármentességet az osztályba sorolásnál a Biztosító figyelembe veszi.

1.6.10 Amennyiben az adott megfigyelési időszakban a szerződés kilenc hónap- nál rövidebb ideig állt fenn, és kármentes volt, a már megszerzett bónuszbeso- rolás marad meg.

1.6.11 A már megszerzett bónuszbesorolás megmarad, és az arra jogosító időtar- tam továbbfolyik, ha a szerződés megszűnik – kivéve a díjnemfizetés miatti meg- szűnést –, de a szerződés megszűnésétől számított egy éven belül a Szerződő új, a jelen feltételek szerinti szerződést köt.

1.6.12 A Biztosító a bónuszbesorolás megállapítása során – nem kötelezően – figyelembe veheti a más biztosítótársaságnál korábban megszerzett díjkedvez- ményre jogosító időszakot, amennyiben a Szerződő a korábbi Biztosítónál olyan teljes körű casco szerződéssel rendelkezett, amely töréskárkockázatra is kiter- jedt. Ehhez az előző Biztosító által kiállított, eredeti, 30 napnál nem régebbi, cégszerűen aláírt, cégbélyegzővel ellátott igazolás szükséges, amely tartalmazza az előzményszerződés kockázatviselésének kezdő időpontját, az esetleges károk időpontját vagy a szerződés hatálya alatti kármentességet. Az előzményszerző- déssel megszerzett díjkedvezmény a szerződés megszűnésétől számított egy évig érvényesíthető. A bónusz jogosultság kezdete az igazolás Biztosítóhoz történő beérkezését követő hó első napja. Az egyes biztosítótársaságok által alkalmazott eltérő casco bónuszrendszerek miatt a Biztosító a bónuszbesoro- lást – az előző biztosítótársaság(ok) által kiállított igazolás alapján – egyedileg határozza meg.

1.7 DÍJKEDVEZMÉNY, PÓTDÍJFIZETÉS

Üzleti kedvezményt vagy pótdíjat a Biztosító jogosult meghatározni. Az esetle- gesen meghatározott kedvezmény, illetve pótdíj mértékét az ajánlat tartalmazza. A díjkedvezmények összesen nem haladhatják meg az éves biztosítási alapdíj 60%-át.

1.8 A SZERZŐDŐ ÉS BIZTOSÍTOTT KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI

KÖTELEZETTSÉGE

1.8.1 A Szerződő és a Biztosított a szerződéskötéskor köteles a Biztosítóval a va- lóságnak megfelelően, hiánytalanul közölni a biztosítás elvállalása szempontjá- ból lényeges minden olyan körülményt, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a Szerződő a közlési kötelezettségének eleget tesz.

1.8.2 A közlésre illetőleg változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a Szerződő felet és a Biztosítottat: egyikük sem védekezhet olyan körül- mény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosí- tóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett és a közlésre, illetve bejelentésre köteles lett volna.

1.8.3 Amennyiben a Szerződő és a Biztosított személye nem azonos, úgy a Szer- ződő köteles tájékoztatni a Biztosítottat a biztosítási szerződés tartalmáról, a hozzá intézett nyilatkozatokról, a biztosítási szerződéssel kapcsolatos változás- ról.

1.8.4 Az adatok valóságtartalmáért a Szerződő és a Biztosított is felelős. A közölt adatok ellenőrzését a Biztosító részére lehetővé kell tenni. A Biztosító ellenőrzési lehetősége a Szerződőt és Biztosítottat a közlési kötelezettség alól nem mentesíti.

1.8.5 A Szerződő (Biztosított) köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lé- nyeges körülmények változását a Biztosítónak a változás bekövetkezését követő 8 napon belül, írásban bejelenteni. Lényegesnek tekinthető mindaz a körülmény, amelyre vonatkozóan a biztosítási ajánlaton adat szerepel, akár kérdésre vála- szolva, akár nyilatkozatként, különösen az alábbiak:

a) a Szerződő és a Biztosított lakhelyének, székhelyének változása,

b) a gépjármű forgalmi rendszámának, alvázszámának, motorszámának, illetve a felépítmény jellegének hatósági engedéllyel történő megváltoztatása,

c) a gépjármű kulcsainak, távirányítójának elvesztése, megrongálódása, illetve azokról másolat készítése,

d) a gépjármű törzskönyvének, forgalmi engedélyének elvesztése, eltűnése, ellopása,

e) az ajtó xxxxx, kormányzár cseréje,

f) a gépjármű vagyonvédelmi rendszerében bekövetkezett változás,

g) gazdálkodó szervezet esetén a változás-bejelentési kötelezettség körébe tartozik átalakulásának, felszámolási-, csőd- vagy végelszámolási eljárása megindulásának bejelentése,

h) a gépjármű tulajdonjogának megváltozása (forgalmi engedély, adásvételi, ajándékozási szerződés bemutatásával),

i) a gépjármű feletti rendelkezési jog vagy tulajdonjog bármilyen korlátozása,

megterhelése, különös tekintettel a zálogjogra vagy óvadékra.

j) a biztosított vagyontárgy más számára történő tartós használatba adása,

k) a járművel iparjogosítvány alapján folytatandó közúti személy- vagy árufuvarozói tevékenység, vagy bér-gépkocsiként való üzemeltetés megkezdése,

l) a gépjármű forgalomból való kivonása, m)érdekeltség megszűnése (pl.: felelősségi totálkár...stb),

n) amennyiben ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetlenül

biztosítja.

1.8.6 Az 1.8.5 pontban meghatározott adatok változása esetén, ha a Biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülmények- ről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhez- vételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

1.8.7 A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség meg- sértése esetében a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

1.8.8 Ha a Biztosító csak a szerződéskötést követően szerez tudomást a szerző- dést érintő lényeges körülményekről, vagy ha a szerződésben, illetőleg a szerző- dés részét képező szerződési feltételekben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, úgy a bejelentés Biztosítóhoz való beérkezésétől számított 15 napon belül a Biztosító írásban

•javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy

•amennyiben a kockázatot a biztosítási feltételek, vagy belső szabályozása értelmében nem vállalhatja a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

Ha a Szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy annak kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a következményre a Szerződőt a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. Ha a Biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

1.9 A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE, MEGSZÜNTETÉSE

1.9.1 Díjnemfizetés

1.9.1.1 Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a Biztosító - a követ- kezményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő felet a felszólítás el- küldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesít.

1.9.1.2 Az 1.9.1.1. rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni akkor is, ha az első halasztott vagy folytatólagos díj lehívására a Szerződő mulasztása követ- keztében előállt folyószámlahiány miatt nem kerülhetett sor.

A díj késedelmes befizetése a megszűnt szerződést és a Biztosító kocká- zatviselését nem lépteti újból hatályba. A megszűnés után befizetett díjat (díjrészletet) a Biztosító a beérkezéstől számított 15 napon belül köteles vissza- utalni a – díjnemfizetéssel megszűnt szerződés – Szerződője részére.

1.9.1.3 Folytatólagos díj meg nem fizetése következtében megszűnt szerződés esetében a Szerződő a megszűnés napjától számított 120 napon belül írásban kérheti a Biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A Biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, ha a megfizet- ni elmulasztott díjat a Szerződő megfizeti.

1.9.2 Érdekmúlás – Lehetetlenülés

1.9.2.1 Megszűnik a szerződés:

1.9.2.1.1 Ha a kockázatviselés kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetke- zik, illetve bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt az ezen esemény bekövetkezésének napjával. A kockázatviselés tartama alatt, ha a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt az ezen események bekövetkezésének napjával.

1.9.2.1.2 A biztosítási esemény időpontjában, ha az annak során megrongálódott gépjármű helyreállítása nem gazdaságos, vagy műszakilag megoldhatatlan, illet- ve ha az megsemmisült, vagy ellopták és nem került meg. A totálkár kifizetése esetén akkor is megszűnik a szerződés, ha a járművet ezt követően helyreállítot- ták, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e érvényes forgalmi engedéllyel. Ilyenkor csak új ajánlattal lehet biztosítási szerződést ismét létrehozni.

1.9.2.1.3 A gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változás esetén, a változás

napjának 24.00. órájában.

A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazha- tók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállá- sának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős. A szerződést bárme- lyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja.

1.9.2.1.4 A más biztosítás alapján rendezett totálkár esetén, a káresemény nap-

jának 24.00. órájában.

1.9.2.1.5 Garanciális gépkocsi csere esetén a csere napjának 24.00. órájában.

1.9.2.2 A Biztosítót a díj az 1.5.6. pontban foglaltak szerint a biztosítási időszak végéig vagy a kockázatviselés utolsó napjával bezárólag megilleti, azonban a szolgáltatás összegéből való díjlevonás nem helyezi újból hatályba az érdekmúlás miatt megszűnt szerződést, és nem eredményezi a Biztosító további kockázat- viselését.

1.9.2.3 A fentiek szerint az 1.9.2.1.2. pont esetében a Biztosítót – szolgáltatása folytán – a biztosítási év végéig illeti meg a díj, azaz az addig kiegyenlítetlen díjat jogosult a szolgáltatás összegéből levonni. Az 1.9.2.1.3., 1.9.2.1.4. és 1.9.2.1.5. pontban foglalt esetekben a kockázatviselés végéig illeti meg a Biztosítót a díj, az azt követő időszakra esetlegesen előre befizetett díjat a Biztosító a közlést követő 15 napon belül a Szerződőnek, vagy az ajánlaton szereplő díjvisszatérítés- re jogosultnak visszautalja.

1.9.3 Lejárat

Határozott idejű szerződés esetén megszűnik a szerződés a biztosítási időtartam lejártával.

1.9.4 A biztosítási szerződés felmondása

1.9.4.1 A határozatlan időtartamú biztosítási szerződést a biztosítási év végére mindkét Fél írásban, 30 napos felmondási idővel felmondhatja. Az alapbiztosítás (töréskár, lopáskár, elemi- és tűzkár, üvegkár biztosítási elem) felmondásával megszűnik a biztosítási szerződés, ideértve a kiegészítő biztosításokat is. Fel- mondás esetén az egyik Fél nyilatkozatának az évfordulót 30 nappal megelőzően kell a másik félhez megérkezni.

1.9.4.2 Az egyes kiegészítő biztosítások vonatkozásában a biztosítási év végére mindkét Fél által külön-külön is gyakorolható a felmondás joga és az csak az adott kiegészítő biztosítást szünteti meg. Felmondás esetén az egyik Fél nyilatkozatá- nak az évfordulót 30 nappal megelőzően kell a másik Félhez megérkezni.

1.9.5 A biztosítási szerződés megszüntetése közös megegyezéssel A Biztosítási szerződés megszűnik a Felek írásba foglalt közös megegyezésével, illetve a jelen szabályzat 1.5.14 pontjában meghatározott esetben.

1.10 ELÉVÜLÉS

A biztosítási szerződésből eredő igények esedékességétől számított egy év elteltével elévülnek.

1.11 KÁRBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

1.11.1 A biztosítási eseményt a legrövidebb időn, de legkésőbb a tudomásszer- zéstől számított 2 munkanapon belül be kell jelenteni a Biztosítónak. A bizto- sítási esemény bekövetkezésére vonatkozó bejelentési, közlési kötelezettség a Biztosítottat is terheli. A Szerződő/Biztosított részéről szükséges a Biztosító felé minden káreseménnyel kapcsolatos felvilágosítást megadni, és lehetővé kell tennie a kárbejelentés tartalmának ellenőrzését. A bejelentés e-mailen (kar@ xxxxxxxxxxxxxxxx.xx), továbbá telefonon, a Biztosító szerződéses javítópartne- xxxxxx, illetve a Biztosító székhelyén is megtehető. A bejelentést minden esetben írásban is rögzíteni kell, a Biztosító által rendszeresített formanyomtatványon.

1.11.2 A járműben keletkezett tűz- vagy robbanáskárt a tűzrendészeti hatóság- nál, a lopás-, rabláskárt pedig a rendőrségen is be kell jelenteni. A vad által oko- zott kárt a területileg illetékes vadgazdálkodási társaságnak is be kell jelenteni.

1.11.3 A Szerződő/Biztosított a kárfelvételig, legkésőbb azonban a bejelentéstől számított öt munkanap elteltéig köteles a sérült járművet, illetve szükség sze- rint a helyszínt változatlan állapotban tartani, azon csak annyiban változtathat, amennyi a kárenyhítéshez szükséges. Ha az öt munkanapos határidőn belül – a Biztosítón kívül álló ok miatt – nem kerül sor a kárfelvételre (ilyen a Biztosított, illetve a javítást végző akadályoztatása), a Szerződő/Biztosított az öt munkanap eltelte után is köteles a járművet változatlan állapotban hagyni.

Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás következtében a Biztosító számára fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, helytállási kötelezettsége nem áll be.

A biztosítási esemény miatt megsérült gépjárművet, illetve a gépjármű mindazon sérüléseit be kell mutatni a Biztosítónak a kár felmérése céljából, amelyre a Szerződő/Biztosított szolgáltatást kíván igénybe venni. A Biztosító helytállási kötelezettsége csak azokra a biztosítási fedezet alá vont és károsodott vagyon- tárgyakra, vagyonelemekre (pl. alkatrészek, tartozékok) terjed ki, amelyeket a káreseményt követően a Biztosítónak bemutattak.

A Szerződő/Biztosított köteles a káresemény bekövetkezésének időpontját, helyszínét, valamint annak körülményeit a tőle elvárható pontossággal és rész- letességgel, a valóságnak megfelelően közölni a Biztosítóval. Köteles ezekre vonatkozóan a szükséges felvilágosításokat megadni, lehetővé tenni továbbá mindezek ellenőrzését.

1.11.4 A Szerződőnek/Biztosítottnak a kárigény elbírálásához a következő igazo- ló iratokat kell a Biztosítónak bemutatnia:

• a biztosítási esemény bekövetkezését igazoló okiratokat és nyilatkozatokat, okiratnak nem minősülő dokumentumokat, amelyek megalapozzák a Biztosító szolgáltatási kötelezettségét;

• a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot és a díjfizetésről szóló igazolást,

• a járművet vezető személy vezetői engedélyét,

• a forgalmi engedélyt és a Biztosító kérésére a törzskönyvet, akkor is, ha ezeket a hatóság érvénytelenítette. Ha a törzskönyvet pénzügyi követelés biztosítékául jogszerűen harmadik személy birtokolja (pl. hitel vagy lízing miatt), a törzskönyvnek a harmadik személy által hitelesített másolata is benyújtható a kárrendezéshez,

• a Biztosított ÁFA visszatérítésre vonatkozó nyilatkozatát, beleértve adószám és az adóazonosító jel közlését is,

• a zálogjogosult nyilatkozatát a kártérítés jogosultjára vonatkozóan, amennyiben a Casco szerződésben zálogjogosult szerepel,

• szabálysértési- vagy büntetőeljárás esetén a jogerős határozatot, ítéletet,

• lopáskár esetén a rendőrségi feljelentés igazolását, a nyomozást felfüggesztő/megszüntető határozatot vagy igazolást,

• tűz- vagy robbanáskár esetén az elsőfokú tűzrendészeti hatóság bizonyítványát,

• a gépjármű teljes lopáskára esetén a gépjárműhöz tartozó összes kulccsal (beleértve az elektronikus kódkulcsokat is) és a vagyonvédelmi rendszerek működéséhez szükséges eszközökkel is el kell számolni,

• forgalomból kivonó határozatot műszaki totálkár vagy lopáskár esetén,

• a Biztosító szolgáltatásának összegszerű megállapításához szükséges, illetve a szolgáltatás korlátozását alátámasztó iratokat (számlák, árajánlatok, szerződések, egyéb igazolások),

• Szerződő/Biztosított arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az adott biztosítási esemény kapcsán mással (biztosítóval vagy károkozóval) szemben, illetvemás biztosítási szerződés alapján érvényesített-e igényt,

• a gépjármű ellopása esetén át kell adni a Biztosító részére a jármű azon összes tartozékát, amelyek a jármű nyitásához és indításához szükségesek (kulcsokat, indítókártyákat, a riasztó- vagy lopásgátló berendezés működtetéséhez szükséges eszközöket stb.), és igazolni kell a gépjármű forgalomból történő kivonását hatósági határozattal vagy az érvénytelenített gépjárműokmányokkal,

• minden egyéb iratot, amelyet a Biztosító a kárigény elbírálásához, továbbá a jogosultság, a biztosítási esemény és a kárösszeg megállapításához szükségesnek tart.

1.11.5 A Biztosító annyiban nem köteles helytállni, amennyiben a Szerződő/Biz-

tosított

1.11.1., 1.11.2., 1.11.3., 1.11.4. pontokban előírt kötelezettségeket nem teljesí- ti, továbbá késve vagy nem tett eleget jelen feltételekben szereplő bejelentési kötelezettségének, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, valamint, ha a Biztosító a szerződés alapján fennálló kötelezettsége alapján az összesített biztosítási összeget már kifizette.

1.11.6 Ha az ellopott vagyontárgy a lopáskár bejelentése után megkerült, a Szer- ződő/Biztosított köteles e tényt a tudomásszerzéstől számított 2 munkanapon belül jelenteni a Biztosítónak.

1.11.7 A Szerződő/Biztosított vállalja, hogy a sérült gépjárművet a márkájának megfelelő hivatalos márkaszervizben javíttatja meg. Ebben az esetben a javítás hitellevél igénybevételével történik. Amennyiben a Szerződő/Biztosított eltérő javítási módot választ, akkor ehhez szükséges a Biztosító előzetes írásbeli hoz- zájárulása.

1.11.8 A Biztosító jogosult a kárbejelentésben foglaltakat ellenőrizni, a sérült gépjárművet megszemlézni, szükség esetén pótszemlét tartani a javítás meg- kezdését megelőzően, vagy annak során, illetve elvégzését követően utólag is ellenőrzést végezni, és a sérülésről kárfelvételi jegyzőkönyvet felvenni, valamint a sérült járműről fotót készíteni.

Lopáskárra is kiterjedő biztosítás esetén a Biztosító jogosult ellenőrizni a zárak és a vagyonvédelmi berendezés működőképességét.

1.12 A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE

A Biztosító csak a jelen szerződés hatálya alatt, és a jelen szerződésben meg- határozott módon bekövetkezett és bejelentett károkért áll helyt. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a Biztosító szolgáltatási kötelezettségét a jelen szabályzat különös feltételeinek rendelkezései rögzítik.

1.12.1 A Biztosító vagy megbízottja köteles a sérült járművet a kárbejelentéstől számított 5 munkanapon belül megszemlézni, szükség esetén pótszemlét tartani és a károkat rögzíteni.

1.12.2 A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentéstől számított

15. napon esedékes. Ha a Szerződő/Biztosított igazoló iratot tartozik bemutatni (1.11.4. pont szerint), úgy a 15 napos határidő attól a naptól számítandó, amikor az utolsó, a kár elbírálásához szükséges irat a Biztosító kárrendezési egységéhez megérkezett.

1.12.3 Lopáskár esetén, ha a vagyontárgy nem került meg, a kárösszeg a nyo- mozást megszüntető jogerős határozatnak a Biztosító kárrendezési egységéhez történő megérkezését, vagy a vádemelésről való értesülést követő 15. napon esedékes. A megkerülésről szóló bejelentés elmulasztása a szolgáltatás vissza- fizetésén túl a késedelmi kamat és a felmerült egyéb költségek megfizetésének kötelezettségével jár.

1.12.4 Ha az ellopott vagyontárgy a lopáskár megtérítése után megkerül, a Szer- ződő/Biztosított arra igényt tarthat. Ez esetben azonban kötelesek a Biztosító- nak visszafizetni a kárösszeget, illetőleg annak a lopáskárral összefüggésben szükségessé vált, a Biztosító által jóváhagyott helyreállítási költségével csök- kentett összegét.

1.12.5 A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A túlbiztosítás elkerülése ér- dekében a Biztosító szolgáltatása nem haladhatja meg a vagyontárgy(ak) biz- tosításkötési időpontjában érvényes értékét (új gépjárműnél listaár, használt gépjárműnél Eurotax szerinti utolsó új ár). Az ezen felüli összegre vonatkozó megállapodás semmis és a díjat megfelelően le kell szállítani.

1.12.6 Többszörös biztosításról beszélünk, ha a Szerződő/Biztosított a szerző- déskötés időpontjában ugyanazon vagyontárgy(ak)ra és ugyanazon kockázatok ellen másik biztosítótársaságnál már rendelkezik vagyonbiztosítási szerződés- sel. A Biztosító – amennyiben a kárigényt benyújtják hozzá – fedezetet igazoló dokumentumban írt – és a jelen szabályzatban megállapított feltételek szerint felel, fenntartva, hogy a többi biztosítóval szemben arányos megtérítést igényel- het. Ilyen esetben a biztosítók a kifizetett kárt a kockázatvállalási feltételekkel arányosan viselik.

1.12.7 Ha a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alacsonyabb a biztosított vagyontárgy értékénél (új gépjárműnél listaár, használt gépjárműnél Eurotax szerinti utolsó új ár), alulbiztosításról beszélünk. Ebben az esetben a Biztosító a kárt csak a biztosított vagyontárgy értékhez viszonyított arányában téríti meg.

1.12.8 A túlbiztosítás, illetve alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön-külön kell megállapítani.

1.12.9 A Biztosító a szolgáltatását kizárólag magyarországi hivatalos márka- szerviz által, a gyári javítási technológia szerint elvégzett javítás, helyreállítás, pótlás erejéig nyújtja, és a törvényes belföldi fizetőeszközben téríti meg. Ameny- nyiben a helyreállítás nem hivatalos márkaszervizben történik, úgy a Biztosító a javítás – magyarországi átlagos árszínvonalnak megfelelő – számlával igazolt költségét téríti meg.

Amennyiben a javításról számla nem áll rendelkezésre, a Felek megállapodást köthetnek a becsült kárérték tekintetében. A kárérték számításánál minden esetben az ÁFA nélkül kiszámított, a magyarországi átlagos árszínvonalnak meg- felelő nettó helyreállítási költséget téríti a Biztosító.

1.12.10 A Biztosító teljesítési kötelezettsége ÁFA, vagy közteher visszatérítésé- re, vagy meg nem fizetésére jogosult Biztosított esetében a kártérítési összeg ÁFÁ-val, illetve egyéb közteherrel csökkentett értékére vonatkozik. A Biztosító által megállapított kártérítési összegből először az ÁFA és egyéb közteher kerül levonásra, és az így csökkentett összegből vonja le a Biztosító az önrészesedést.

1.12.11 Amennyiben a Biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jo- gok, amelyek a Szerződőt/Biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha a kárért felelős személy a Szerződővel/Biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó (megtérítési igény).

A Szerződő/Biztosított köteles minden segítséget megadni a Biztosítónak a meg- térítési igénye gyakorlásához és az ennek elmulasztásából fakadó hátrányokért felel.

1.13 ÖNRÉSZESEDÉS

1.13.1 A Biztosító szolgáltatása biztosítási eseményenként a Különös Feltéte- lekben meghatározottak szerint önrészesedés levonásával kerül kifizetésre, azaz az ajánlaton, illetve a Biztosító által módosításokkal elfogadott ajánlaton vállalt önrészesedés összegét a kárból biztosítási eseményenként a Szerződő/Biztosí- tott maga viseli.

1.13.2 Az önrészesedés alatti károkat a Biztosító nem téríti meg.

1.13.3 Az ajánlaton, illetve a Biztosító által módosításokkal elfogadott ajánlaton, a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumon meghatározott, a Szerződő által vállalt minimális önrészesedés kétszerese kerül a szolgál- tatás kifizetésekor levonásra:

• ha a bekövetkezett kárt megelőzően a Biztosító már legalább két másik, ugyanebben a biztosítási időszakban bekövetkezett kár miatt teljesített szolgáltatást,

• ha kétséget kizárólag megállapítható, hogy az ajánlaton bármely díjat érintő adat a valóságnak nem megfelelő módon került felvételre,

• ha a töréskár a káresemény helyén engedélyezett sebesség

legalább 30%-os túllépése mellett következett be.

1.13.4 A választható és a káreseménynél alkalmazandó önrészesedés általános- tól eltérő szabályai a biztosítás egyes elemeinek Különös Feltételeinél kerülnek meghatározásra.

1.14 KÁRMEGELŐZÉS, KÁRENYHÍTÉS

1.14.1 A szerződő Xxxxx megállapodnak, hogy a Szerződő és a Biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni, illetve enyhíteni. A kármegelőzési

kötelezettség körében a Szerződő/Biztosított köteles különösen:

• Mindazon zárakat (a gépkocsi gyújtáskapcsolóját és a tárolásra szolgáló helyiség zárait is beleértve) haladéktalanul kicserélni, vagy megjavítani, melynek kulcsához illetéktelenek

• elvesztés

• lopás, rablás, vagy ezek kísérlete, vagy

• rongálás útján hozzájuthattak, illetve az említett zárak bármilyen egyéb okból (pl. kopás) az eredeti kulcsok nélkül is működtethetővé váltak.

• Gondoskodni arról, hogy a gépjármű forgalmi engedélye ne maradjon az őrizetlenül hagyott gépjárműben, továbbá, hogy ahhoz illetéktelen személyek ne férhessenek hozzá

• Az ajánlaton vagy annak mellékletét képező extra tartozék jegyzéken felvett vagyonvédelmi rendszer(eke)t mindig üzemképes és bekapcsolt állapotban tartani.

• A sérült szélvédőt vagy ablakot kicseréltetni, ha a sérülés folytán a gépjármű jogtalan behatolás ellen nem megfelelően védetté válik. A sérült jármű üvegezésének javítási költsége a Szerződőt terheli, ha arra a szerződés egyébként nem nyújt fedezetet.

• A nem megfelelően zárható jármű biztonságos tárolásáról annak kijavításáig gondoskodni.

• A jármű zárszerkezetén, vagyonvédelmi rendszerén végzett javításokat, módosításokat a Biztosítónak bejelenteni.

A jármű zárszerkezetek fentiek szerint indokolt és számlával igazolt javí- tási költségének 50%-t a kicserélt elemek leadása és a kijavított gépkocsi bemutatása esetén a Biztosító viseli.

Ha a zár sérülése a casco biztosítási szerződés értelmében biztosítási ese- ménynek minősül, a Biztosító a szerződés szerinti helyreállítási költségen felül a fentiek szerint szükségessé vált – azzal összefüggésben felmerült

– kármegelőzési költségeinek 50%-át is megtéríti.

Alulbiztosítás esetén a Biztosító a kárenyhítés költségeit a jelen szabályzat külö- nös feltételeiben meghatározott érték arányában köteles megtéríteni.

1.15 A KÜLFÖLDÖN BEKÖVETKEZETT KÁROK ESETÉN NYÚJTOTT

SZOLGÁLTATÁSOK

1.15.1 Amennyiben külföldön – a Szerződő/Biztosított által választott elemmel fedezett biztosítási esemény következtében – a gépjárműve mozgásképtelenné válik, úgy az alábbiakat kell tennie:

a)Ha rendelkezik Mobilitásgaranciával, úgy tárcsázza a következő számot: Audi gépkocsinál: 00 00 (0) 000-0000

Seat gépkocsinál: 00 00 (0) 000-0000 Skoda gépkocsinál: 00 00 (0) 000-0000

VW gépkocsinál: 00 00 (0) 000-0000

b) Ha nem rendelkezik Mobilitásgaranciával 8-16 óra között hívja a 00 00 (0) 000-0000 számot.

Ezt követően a Biztosító felveszi a kapcsolatot a külföldön segítséget nyújtó partnercégével az AVUS Budapest Kft.-vel, aki gondoskodik a szakértői szemle megszervezéséről.

1.15.2 A bejelentés elmulasztásából vagy késedelméből eredő többletköltsége- ket a Biztosító nem köteles megfizetni.

1.15.3 Az AVUS Budapest Kft. által készíttetett szakértői vélemény alapján a Biztosító meghatározza, hogy lehetőség van-e a mozgásképtelenné vált jármű szükségjavítására vagy hazaszállítására, továbbá azt is, hogy ez milyen módon történjen. Szükségjavításnak minősül a gépjárműnek a biztonságos továbbhala- dását célzó legfeljebb 600 EUR összegig történő javítása. Nincs szükség a moz- gásképes jármű szakértői szemléjére, ha a rendőrség részletesen és teljes körűen jegyzőkönyvezte a sérüléseket, azonban az ilyen alkalmakkor is két munkanapon belül be kell jelenteni a kárt az információs vonalon. Ezekben az esetekben a javítói számla alapján történik a kártérítés elszámolása.

1.15.4 A gépjármű külföldön történő szükségjavítására csak a Biztosító engedé- lyével – szemle alapján – kerülhet sor, és a szükségjavítás költségeit az AVUS Budapest Kft. közvetlenül a javítónak fizeti meg. Ha a segítségnyújtó partner a biztosítási szerződés alapján töréskár miatt segítséget nyújtott, az önrészesedés összegét nem vonja le, azt a kár végleges hazai rendezése során a Biztosító érvé- nyesíti a Szerződővel/Biztosítottal szemben. Külföldön bekövetkezett kár esetén is csak Magyarországon – szemlét követően – kerülhet sor a jármű végleges, teljes körű megjavítására.

1.15.5 Amennyiben a Szerződő/Biztosított rendelkezik lopáskár biztosítással, a Biztosító – utólag – megtéríti a biztosítási fedezet alá vont, külföldön ello- pott tárgyakat a Kiegészítő biztosítások Különös feltételei 2.4. pontja alapján. Biztosítási eseménnyel összefüggésben üzemképtelenné vált járműben utazó személyek hazatérésének, legfeljebb azonban a gyorsvonat II. osztályú díjsza- básának megfelelő költségeit téríti meg. Biztosítási eseménnyel összefüggésben üzemképtelenné vált jármű esetében, indokolt esetben a Biztosító a jármű veze- tője részére 1 nap számlával igazolt szállásköltséget megtérít maximum ***-os szállodában.

1.15.6 A tűz-, robbanás- vagy lopáskárt a káresemény helye szerinti illetékes tűzrendészeti hatóságnál, illetve a rendőrségen be kell jelenteni, és az erről szó- ló igazolást hazaérkezés után a Biztosítónak be kell mutatni 15 napon belül. A bejelentés elmulasztása esetén, amennyiben a bejelentés elmulasztása miatt lé- nyeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a Biztosító fizetési kötelezettsége nem áll be.

1.15.7 A Biztosító előzetes hozzájárulása nélkül a sérült jármű nem hagyható véglegesen külföldön, és a Biztosító hozzájárulása szükséges – a Biztosító által előzetesen jóváhagyott költség alapján – a gépjármű hazaszállításához is. A Biz- tosító hozzájárulása szükséges az indokolt őrzéshez/tároláshoz is. A Biztosító az előzetes jóváhagyása nélküli, indokolt őrzés/tárolás költségeit maximum 3 napra téríti meg.

1.15.8 Ha a Szerződő/Biztosított eltér a Biztosító javaslatától, az ebből eredő többletköltségeket maga viseli.

1.16 A BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT KÁRESEMÉNYEK (kizárások)

1.16.1 A Biztosító kockázatviselése egyetlen biztosítási elem esetén sem terjed ki az olyan károkra, amelyek az alábbiak hatására következtek be:

• polgárháború, felkelés, lázongás, terrorizmus, politikai puccs, forradalom, sztrájk, vagy polgári mozgalommal közvetlen, vagy közvetett okozati összefüggésbe hozható események,

• népi megmozdulás (sztrájkkal, tüntetéssel, bármiféle egyéb tömegmegmozdulás stb.) közvetlen, vagy közvetett okozati összefüggésbe hozható események,

• külső háború, invázió, külföldi ellenség támadása, fegyveres zavargással közvetlen, vagy közvetett okozati összefüggésbe hozható események, tekintet nélkül arra, hogy volt-e hivatalos hadüzenet,

• rágcsálók és ragadozók károkozása,

• hűtőfolyadék vagy szélvédőmosó folyadék megfagyása miatti károsodás,

• a Szerződő/Biztosított által elkövetett szándékos bűncselekmény, vagy annak kísérlete,

• a gépjárműnek a Szerződő/Biztosított által vagy hozzájárulásával szándékos bűncselekményhez történő felhasználása során, vagy hatósági intézkedés előli menekülés közben keletkezett sérülése,

• gépi meghajtású járműverseny, vagy arra való felkészülés,

• gyúlékony, robbanó, korrodáló vagy maró anyagoknak a biztosított járműben történő szállítása idézett elő, vagy súlyosbított,

• atommag szerkezetének módosulása, radioaktív sugárzás, vagy egyéb ionizáló sugárforrás,

• környezetszennyezés,

• különleges* jármű munkavégzése közben, vagy közlekedése előkészítése során

*Különleges járműnek tekintjük azt a járművet, amely felszereltsége, vagy

a ráépített munkagép segítségével, a személy és áruszállításon kívül más munka végzésére is képes. (pl. daru, leengedhető hátfal, billenőplató segítségével rakodás… stb.)

1.16.2 Nem téríti meg a Biztosító azokat a károkat, amelyek a káresemény idő- pontjában a járműtől elkülönítve (le-, illetve kiszerelve, vagy tartalékként) tárolt járműalkatrészekben, tartozékokban következtek be.

1.16.3 Az állapotfelméréskor rögzített sérülést a Biztosító kizárja a kockázatból. A későbbi helyreállítást igazoló dokumentumok és fotók Biztosító részére törté- nő beküldését követően a Biztosító újra kockázatban áll ezen alkatrészekre is.

1.16.4 Nem téríti meg továbbá a Biztosító azokat a károkat, amelyek az egyes biztosítási elemek Különös Feltételei szerint a biztosítással nem fedezett kárese- ményként meghatározott események következtében keletkeztek.

1.17 A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE

1.17.1 Mentesül a Biztosító a vállalt kockázatok körébe tartozó károk megtéríté- se alól, amennyiben bizonyítja, hogy azt

• a Szerződő/Biztosított vagy

• a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk, alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk,

• a biztosított jogi személynek vezető beosztású tisztségviselője, tagja, munkavállalója vagy megbízottja jogellenesen, szán- dékos vagy súlyosan gondatlan magatartással okozta.

a) A jelen szabályzat alapján súlyosan gondatlanul okozottnak minősül a káresemény, különösen ha:

• a járművet az 1.1.1. és 1.1.2 pontban felsorolt személyek, illetve amennyiben a járművet az előbb jelzett személyek engedélyével használták – más személy az adott kategóriára érvé- nyes gépjárművezetői engedély nélkül, elmulasztott orvosi vizsgálat miatt lejárt gépjárművezetői engedéllyel, vagy 0,5 ezrelék véralkohol- szintet, illetve 0,25 mg/l légalkoholszintet elérő alkoholos, vagy kábí- tószeres befolyásoltság állapotában vezette,

• a gépjárművet a forgalmi engedélyben meghatározott értékhez képest túlterhelték, vagy üzemeltetését, vontatását szakszerűtlenül végezték,

• a gépjármű a káresemény időpontjában súlyosan elhanyagolt, a gépjármű műszaki vizsga előírásainak nem megfelelő állapotban volt (különösen a fék, a kormány, a futómű és a gumiabroncsok), és ez az állapot közrehatott a kár bekövetkezésénél,

• a tűzrendészeti előírásokat súlyosan megsértették.

b) Súlyosan gondatlanul okozottnak tekinthetők az a) pontban említett esetek akkor is, ha azokról az ott felsorolt személy nem tudott, de kellő körültekintéssel tudnia kellett volna.

A fenti rendelkezések érvényesülnek a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezett-

ségek megszegésére is.

További korlátozások az egyes biztosítások Különös Feltételeinél találhatók.

1.17.2 Jelen biztosítás értelmében nem minősül mentesülési oknak a gépjármű- vezetői engedély nélküli vezetés, ha

a)a Szerződő/Biztosított vagy hozzátartozója, továbbá a gépjárművezetői képzésre, vizsgáztatásra használt gépjárművet vezető személy nem rendelkezett gépjárművezetői engedéllyel, de annak megszerzése érdekében folytatott gyakorlás (vizsga) során következett be a kár, feltéve, hogy a gépjárművezetés (vizsgáztatás) hatóság által engedéllyel ellátott oktató (vizsgáztató) felügyelete mellett történt,

b) a gépjárművet az elmulasztott orvosi vizsgálat miatt lejárt vezetői engedéllyel vezették, de azt a káresemény után 30 napon belül, változatlan feltételekkel meghosszabbították. Indokolt akadályoztatás (pl. személysérülés, kórházi ápolás stb.) esetén e 30 napos határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani.

1.17.3 A károk megelőzésére és elhárítására, enyhítésére az elvárható gondos- ságon túl a hatályos jogszabályok, óvó rendszabályok, hatósági határozatok, szabványok, a Biztosító felügyeleti szervének utasításai, továbbá a Biztosító Általános és Különös Feltételeiben rögzített előírásai mindenkor irányadók. Ha a Szerződő/Biztosított a kármegelőzésre és a kárenyhítésre vonatkozóan nem megfelelő, vagy megtévesztő adatokat közölt, úgy a Biztosító mentesül a szol- gáltatási kötelezettsége alól.

1.17.4 Ha a Biztosító a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségre vonatkozó szabályok súlyos megsértését, vagy sorozatos elmulasztását észleli, jogosult a biztosítási szerződés módosítását kezdeményezni, vagy a szerződést felmondani.

1.17.5 Ha a Szerződő/Biztosított az 1.8. pontban leírtakat elmulasztja, és az a kockázat elvállalása szempontjából egyébként jelentős, a Biztosító kötelezett- sége nem áll be.

1.18 ADÓZÁSI SZABÁLYOK

A szerződésre a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény, az általános forgalmi adóról szóló többször módosított 2007. évi CXXVII. törvény és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCIII törvény megfelelő rendelkezései érvényesek.

1.19 VEGYES RENDELKEZÉSEK

1.19.1 A Biztosító nem érvényesíti visszakövetelési jogát, ha a járművet a kár- eset bekövetkeztekor a Szerződő/Biztosított engedélyével használták, kivéve, ha:

a)a járművet 0,5 ezrelék véralkoholszintet, illetve 0,25 mg/l légalkoholszintet elérő alkoholos, vagy kábítószeres befolyásoltság állapotában, vagy érvényes gépjárművezetői engedély nélkül vezették, illetve, ha a kárt jogellenesen és szándékosan okozták,

b) a bekövetkezett káresetért olyan személy felelős, akit a biztosított járművel kapcsolatos javítással, karbantartással, őrzéssel, vagy egyéb szolgáltatások elvégzésével bíztak meg, és a munkát nem a Biztosított műhelyében (telephelyén) végezték (pl. javító, próbaút stb.).

1.19.2 A Biztosító, mint adatkezelő (a továbbiakban: Adatkezelő) ügyfelei szemé- lyes adatait kezeli az Európai Tanács és a Parlament a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 rendelete, General Data Protection Regulation, a további- akban: GDPR) szabályainak, továbbá a személyes adatok kezelésére mindenkor hatályos további jogszabályoknak megfelelően. A biztosítási titokra vonatkozó részletes szabályokat a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény rögzíti.

1.19.3 Az Adatkezelő a tevékenysége során végzett adatkezelésről, az érintettek kapcsolódó jogairól, azok érvényesítéséről, stb. a külön okiratba foglalt „ADAT- KEZELÉSI ÉS ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ”-ban részletes tájékoztatást ad az érintettek részére. A mindenkor érvényes tájékoztató elérhető a xxxxx://xxx. xxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxx-xxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxxx olda- lon.

1.19.4 Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a Biztosító, rendelkezésére álló adat, amely a Biztosító, ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

• A Biztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

• Az előző bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a Biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet, a hozzájárulást a Biztosító az ajánlat aláírásával egyidejűleg szerzi be. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

• A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

1.19.5 Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a)a Biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

1.19.6 A Biztosító ügyfelei biztosítási titkát csak törvény, illetve az ügyfél hoz- zájárulása esetén adhatja át. A törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn:

a)a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c)1 büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal

d)a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g)a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h)a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k)a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, m)az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében - az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint

- az átvevő biztosítóval,

n)a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá - a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján - a károkozóval, o)2 a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott

követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q)a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)-j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jó- váhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles hala- déktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a)a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggalű visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantó- szerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben,

ha

a)a magyar bűnüldöző szerv - nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által el- rendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szó- ló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a)az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása, d)a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben

foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

1.19.7 Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érin- tett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogo- sult is gyakorolhatja.

1.19.8 Ha a Szerződő/Biztosított a biztosítási szerződés szempontjából lényeges körülmények vonatkozásában a titoktartási kötelezettség alól a kezelőorvosokat nem menti fel, de a szerződés létrejött, úgy a Biztosító annyiban mentesül a fizetési kötelezettség alól, amennyiben emiatt a szolgáltatás teljesítéséhez szük- séges lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

1.19.9 A szerződés módosítása – jelen szerződési feltételek közepette – kizáró-

lag írásban történhet.

1.19.10. Amennyiben a szerződést nem a Biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a Biztosított belépéséig a Szerződő a hozzá intézett nyilat- kozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról köteles a Biztosítottat tájékoztatni.

1.20 PANASZKEZELÉS, JOGORVOSLAT

1.20.1 A Biztosító adatai

Biztosító neve: Porsche Versicherungs AG. Magyarországi Fióktelepe Székhely: 1139 Budapest, Fáy u.27.

Székhely állama: Magyarország Felügyeleti Hatóság: Magyar Nemzeti Bank

1.20.2 Panaszkezelés

A Biztosító magatartásával, tevékenységével, mulasztásával kapcsolatban az ügyfél, valamint a fogyasztói érdekképviseleti szervek (a jelen panaszkezelési szabályok alkalmazásában együttesen: ügyfél, illetve ügyfelek) panasszal él- hetnek. A panaszt szóban (személyesen vagy telefonon), írásban (postai úton, telefaxon, személyesen vagy meghatalmazott útján átadott beadvánnyal, illetve elektronikus levélben) lehet közölni a Biztosítóval.

A Biztosító részletes panaszkezelési szabályzata, a panasz benyújtására szolgáló a felügyeleti szerv által rendszeresített formanyomtatvány a Biztosító üzlethe- lyiségeiben, illetve honlapján ingyenesen elérhetőek.

Panaszügyintézés helye: 1139 Budapest, Fáy u.27. II. emelet Levelezési cím: 1139 Budapest, Fáy u.27.

E-mail cím: xxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxxxxxx.xx

Telefonszám: (x 00 0) 000-0000

Telefax: (x 00 0) 000-0000

1.20.3 Jogorvoslat

Fogyasztónak minősülő ügyfelek a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Felügyeleti szervhez fordulhatnak:

Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Levelezési címe: 1534 Budapest BKKP Postafiók: 777 Telefon: (06 80) 203-776

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

A szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival, megszűnésével, vagy szerződésszegéssel kapcsolatos jogvita esetén eljárás kezdeményezhető a Pénz- ügyi Békéltető Testületnél, illetve az ügyre hatáskörrel és illetékességgel ren- delkező bíróságnál.

Pénzügyi Békéltető Testület Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési címe: 1525 Budapest BKKP Pf. 172. Telefon: (06 80) 203 776

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

A fogyasztónak nem minősülő ügyfél jogvita esetén a hatáskörrel és illetékesség- gel rendelkező bírósághoz fordulhat.

A Felek a köztük keletkező vitás kérdéseket lehetőség szerint közös megegye- zéssel rendezik, melybe a Xxxxx beleértik a közösen választott szakértő vagy más egyeztető fórum közreműködésével való megegyezést. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor bármelyik Fél bírósághoz fordulhat.

1.20.4 Felek rögzítik, hogy az ügyletkötés helye: 1139 Budapest, Fáy u. 27.

1.21 A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVTŐL ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK

Jelen feltételnek a Polgári Törvénykönyvtől (2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről) lényegesen eltérő rendelkezései:

1.21.1 Jelen feltételek alapján (1.10 pont) a biztosítási szerződésből eredő igények az igény esedékessé válásától számított egy év elteltével elévülnek. (Ptk. 6:22. pont).

1.22 SZOKÁSOS SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK

Jelen feltétel a szokásos szerződési gyakorlattól az alábbiakban tér el:

1.22.1 Az ajánlaton, illetve a Biztosító által módosításokkal elfogadott ajánla- ton, a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumon meghatározott, a Szerződő által vállalt minimális önrészesedés kétszerese kerül a szolgáltatás kifizetésekor levonásra:

• ha a bekövetkezett kárt megelőzően a Biztosító már legalább két másik, ugyanebben a biztosítási időszakban bekövetkezett kár miatt teljesített szolgáltatást,

• ha kétséget kizárólag megállapítható, hogy az ajánlaton bármely díjat érintő adat a valóságnak nem megfelelő módon került felvételre,

• ha a töréskár a káresemény helyén engedélyezett sebesség legalább 30%-os túllépése mellett következett be.

2 PORSCHE TELJES KÖRŰ CASCO SZERZŐDÉS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

A jelen Xxxxxxx Xxxxxxxxxx szerint alapbiztosításnak minősülő elemek:

• Töréskár-biztosítás

• Lopáskár-biztosítás

• Elemi és tűzkár-biztosítás

• Üvegkár-biztosítás

Az alapbiztosítási elemek csak együttesen köthetőek meg, a szerződés hatálya alatt sem lehetséges külön-külön történő megszüntetésük.

A jelen Különös Xxxxxxxxxx szerint kiegészítő biztosításnak minősülő elemek:

• Kiegészítő poggyászbiztosítás

• Kiegészítő kölcsöngépjármű-szolgáltatás

• Kiegészítő avulásbiztosítás (maximum a gépjármű 6 éves koráig)

Kiegészítő biztosítást csak az alapbiztosítással rendelkező Szerződő köthet. A kiegészítő biztosítás külön díj ellenében akár az alapbiztosítással egyidejűleg, akár annak hatálya alatt bármikor megköthető. A kiegészítő biztosítások az alap- biztosítás hatályban maradása mellett évfordulóval megszűnhetnek. Az alapbiz- tosítás megszűnése esetén ugyanazon időpontban a kiegészítő biztosítások is megszűnnek. A kiegészítő biztosítások év közbeni megkötése esetén a díjfizetés kezdete a kiegészítő biztosításra vonatkozó ajánlaton megjelölt kockázatviselési kezdet.

A kiegészítő biztosításokra az Általános Feltételeket, az alapbiztosítás Különös Feltételeit és a kiegészítő biztosítások Különös Feltételeit együttesen kell al- kalmazni.

Az alapbiztosítás Különös Feltételei

2.1 TÖRÉSKÁR-BIZTOSÍTÁS

A Biztosító és a Szerződő között létrejött biztosítási szerződés töréskár fedezeti eleme alapján a Biztosító az alábbi feltételekben meghatározott módon és ese- tekben – önrészesedés levonásával, a törvényes belföldi fizetőeszközben – meg- téríti a jelen szerződéssel biztosított gépjárműben a 2.1.2. pont alatt részletezett biztosítási esemény kapcsán keletkezett töréskárt.

A töréskár-biztosítás jelen Különös Feltételeit, valamint az Általános Feltétele-

ket együttesen kell alkalmazni.

2.1.1 A biztosított vagyontárgy

A biztosított vagyontárgy, a káridőpontban érvényes magyar Eurotax katalógus szerinti gyári alapkivitelezésű gépjármű és alapkivitelezésű tartozékai; valamint a katalógusok szerinti gyári kivitelezésű járműhöz nem tartozó, utólag felszerelt vagy beépített, a jogszabály által nem tiltott alkatrészek, tartozékok és kom-

fortfokozó berendezések, amelyek a biztosítási ajánlaton, állapotlapon, valamint a fedezetet igazoló dokumentumban fel vannak sorolva (a továbbiakban: extra tartozékok).

A katalógusban nem szereplő gépjárművek esetében, a biztosítási ajánlaton és/ vagy az állapotlapon megjelölt kivitelű gépjármű a biztosított vagyontárgy.

2.1.1.1 Külön díj felszámítása nélkül, számla alapján a Biztosító – értékhatártól függetlenül – fedezetet nyújt a gépjármű töréskár-biztosítás feltételeiben meg- határozott biztosítási események kapcsán károsodott, a közúti közlekedésre vonatkozó mindenkori hatályos jogszabályok előírása szerinti kötelező tartozé- kokra, biztonsági felszerelésekre, valamint a vagyonvédelmi eszközökre (indítás- gátló, riasztó stb.).

2.1.2 Biztosítási esemény A biztosított vagyontárgyakban bármilyen kívülről ható, baleseti jellegű, hirtelen fellépő, erőhatás által keletkezett törés, egyéb sérülés, kivéve a 2.1.3. pontban felsoroltakat.

2.1.3 A biztosítással nem fedezett káresemények

Nem minősül biztosítási eseménynek, így nem téríti meg a Biztosító a biztosí- tott vagyontárgyakban keletkezett olyan töréskárt az Általános Feltételek 1.16. pontjában foglaltakon túlmenően, amely:

• nem baleseti jelleggel következett be (pl. műszaki hiba, alkatrészleválás, anyagfáradás, anyaghiba, hűtőfolyadék megfagyás, nem megfelelő kenés miatt, stb.),

• a gépjárművet, alkatrészét, tartozékát közúti közlekedésben való részvétel során ért töréskárt, ha a jármű – hatósági jelzés, vagy útvonalengedély hiányában, illetve lejárt forgalmi engedély miatt – nem vehetett volna részt a közúti közlekedésben, vagy a közúti baleset nem az útvonalengedély területi és/vagy időbeli hatálya alatt következett be,

• a biztosított vagyontárgy külső erővel történő mozgatása során keletkezett,

• a szállítmány elmozdulásával keletkezett,

• helyzetváltozással nem járó munkavégzés során, azzal összefüggésben keletkezett (pl: rakodás...stb).

2.1.4 Biztosítási szolgáltatások

a)A Biztosító a biztosított vagyontárgyakat ért biztosítási események esetén legfeljebb a magyarországi hivatalos márkaszervizek munkadíjai szerinti helyreállítás számlával igazolt költségeit téríti meg. Ha az alkatrész vagy tartozék nem javítható, a kárösszeg megállapításának alapja legfeljebb a magyarországi márkakereskedés által forgalomba hozott új alkatrésznek vagy tartozéknak a fogyasztói ára, csökkentve az elhasználódás százalékos mértékével (avulás).

b) Ha a sérült alkatrész javítható, akkor a javítás költségeit, amennyiben nem javítható, akkor a csere költségeit téríti meg a Biztosító, a fentiekben meghatározott módon.

c) Teljes kár (totálkár) esetén a Biztosító a gépjármű maradványértékkel csökkentett káridőponti értékét téríti meg. d)A járműmaradványt (roncsot) a Biztosító nem köteles átvenni. A maradvány értékesítése előtt a Szerződő/Biztosított az együttműködési kötelezettségből kifolyólag köteles a maradvány értékét egyeztetni a Biztosítóval. A Biztosító a Szerződő/Biztosított által a kárigény elbíráláshoz szükséges valamennyi dokumentum, igazoló irat (1.11.4 pont) Biztosítóhoz történő beérkezését követő 15 napon belül a maradvány értékének meghatározásához a Dekra-Expert Kft. - mint a Biztosító megbízásából

eljáró, a kockázat elbírálói szemle elvégzésére jogosult társaság - által üzemeltetett elektronikus roncsbörzén ajánlatokat szerez be, és erről, illetve az ajánlat érvényességéről írásban tájékoztatja a Szerződőt/Biztosítottat. Amennyiben a Szerződő/Biztosított ezen árnál alacsonyabb összegért értékesíti a roncsot, a Biztosító nem köteles a különbözetet megtéríteni. Amennyiben a Szerződő/Biztosított a roncsot nem értékesíti, úgy a Dekra-Expert Kft. által üzemeltetett elektronikus roncsbörzén kapott legmagasabb ajánlatban megjelölt vételárat fogadják el a Felek roncsértékként.

e) A káridőponti érték alapján történő (c pont szerinti) teljes kár (totálkár) térítése csak akkor indokolt, ha a sérült jármű helyreállítása gazdaságtalan. Gazdaságtalan a helyreállítás, ha a gépjármű javítási költsége és a biztosí tási eseménnyel kapcsolatos egyéb költségek összesítve elérik vagy meghaladják a gépjármű kárkori értékének a 80 %-át

Műszakilag nem indokolt a gépjármű helyreállítása, amennyiben önhordó karosszériás kivitel esetén a karosszéria, alvázas kivitel esetén az alváz és felépítmény, motorkerékpár esetén a váz sérülés miatt cserére szorul.

A gazdaságtalan helyreállítás, illetve a műszaki helyreállíthatatlanság

tényét a Biztosító állapítja meg.

Felek rögzítik, hogy a Biztosító köteles a forgalomból kivonásra jogosult hatóságnak bejelenteni a jármű azonosító adatait, ha a kárrendezési eljárásban úgy ítéli meg, hogy a jármű üzemeltetése annak műszaki állapota miatt véglegesen megszűntnek tekinthető.

f) A gépjármű káridőponti értéke az az összeg, amelynek megfizetése ellenében a Szerződő /Biztosított azonos használati értékű gépjárműhöz juthat, a térítés azonban nem lehet magasabb, mint az adott járműnek a káresemény napján érvényes magyar Eurotax katalógus- ban feltüntetetthasznált eladási ára.

g)Amennyiben a gépjármű a magyar Eurotax katalógusban nem szerepel, akkor a káridőponti érték meghatározásakor az adott gépjármű modelljének és felszereltségének leginkább megfelelő, a káresemény napján érvényes magyar Eurotax katalógusban feltüntetett használt gépjármű eladási árát kell figyelembe venni.

h)A Biztosító a káresemény folytán sérült felületek fényezésének – a javítási technológia szerinti – költségeit téríti meg. A karosszéria teljes fényezését

a Biztosító akkor téríti meg, ha a sérült rész a karosszéria teljes külső felületének több mint 70%-a.

i) A Biztosító abban az esetben, ha a különleges fényezés nem széria felszereltség, illetve nem lett külön extraként biztosítva, normál fényezés helyreállításának költségét téríti meg.

j) A Biztosító megtéríti a belföldi biztosítási esemény kapcsán megsérült gépjármű mentéséhez, vagy helyreállításához indokolt szállítás (eseményenként maximum 2 alkalom), valamint az indokolt tárolás költségét (eseményenként legfeljebb 10 naptári napot), de maximum 100.000 Ft-t.

k)A Biztosító a biztosítási esemény kapcsán megsérült légzsákot és tartozékait csak a járműtípusnak megfelelő magyarországi márkaszer- viz által kiállított számla ellenében téríti meg. A Biztosító a légzsákot és tartozékait kizárólag abban az esetben téríti, ha ezeket részére a káreseménykoriállapotban bemutatták. A Biztosító jogosult a légzsákok cserélendő és térítésre kerülő elemeit el nem távolítható módon vagy roncsolással megjelölni.

l) Extra tartozékok esetén a térítés felső határa az ajánlaton, állapotlapon, fedezetet igazoló dokumentumon szereplő biztosítási összeg, csökkentve az elhasználódás százalékos mértékével (avulás).

2.1.5 A Biztosító szolgáltatása nem terjed ki

a)a gépjárműben keletkezett értékcsökkenésre,

b) a sérült gépjármű más gépjárművel történő pótlásának járulékos költségeire (pl.: kölcsöngépjármű), kivéve, ha erre a Szerződő megfelelő kiegészítő biztosítást kötött,

c) a forgalomból kivont gépjármű ismételt forgalomba helyezésének költségeire,

d)közterhekre (ideértve az ÁFA-t is), amelyeket a Biztosítottnak bár- mely ok miatt nem kell megfizetnie, vagy amelyeket visszaigényelhet,

e) a gépjárműhasználat kiesése miatt felmerült járulékos károkra (pl. elmaradt haszon stb.),

f) a gépjármű szállítmányára,

g)a gépjármű helyreállításával kapcsolatban szükségessé váló forgalomba helyezés előtti vizsga díjára,

h)hajtó, kenő, teljesítménynövelő, kopáscsökkentő olajadalék anyagokra, üzemanyagra,

i) ablaküvegkárra, ha csak az sérült,

j) a biztosított vagyontárgyak ellopásával (a gépjármű önkényes el- vétele), elrablásával, valamint e cselekményekkel vagy kísérletükkel összefüggésben keletkezett káreseményekre,

k)a helyreállítás során, a járművön végzett változtatások- kal, teljesítménynöveléssel, minőségjavítással, továbbá kopás vagy elhasználódás miatti javításokkal kapcsolatos költségekre,

l) a hatóságilag engedélyezett (foglalkozásszerű) bérbeadással (vagy azzal is) hasznosított gépjármű kárára, ha az a bérleti szerződés tartama alatt következett be, kivéve, ha erre a Szerződő megfelelő

kiegészítő biztosítást kötött.

2.1.6 Önrészesedés

A Biztosító az Általános Feltételek 1.13 pontjában szabályozottakat az alábbi

kiegészítésekkel veszi figyelembe:

Az önrészesedést a Biztosító minden egyes káreseményből keletkező térítéskor figyelembe veszi.

Káresemény esetén a fedezetet igazoló dokumentumon megjelölt önrészesedés kerül levonásra.

2.2 ELEMI- ÉS TŰZKÁR BIZTOSÍTÁS

A Biztosító és a Szerződő között létrejött biztosítási szerződés elemi- és tűzkár fedezeti eleme alapján a Biztosító az alábbi feltételekben meghatározott módon és esetekben megtéríti – önrészesedés levonásával a törvényes belföldi fizető- eszközben – a jelen szerződéssel biztosított gépjárműben a 2.2.2. pont alatti biztosítási esemény kapcsán keletkezett kárt.

Az elemi- és tűzkár-biztosítás jelen Különös Feltételeit, valamint az Általános

Feltételeket együttesen kell alkalmazni.

2.2.1 A biztosított vagyontárgy

A biztosított vagyontárgy meghatározása azonos a Különös Feltételek 2.1.1. pontjában foglaltakkal.

2.2.1.1 Külön díj felszámítása nélkül, a Biztosító – értékhatártól függetlenül

– fedezetet nyújt a gépjármű elemi- és tűzkár-biztosítás feltételeiben meghatá- rozott biztosítási események kapcsán károsodott, a közúti közlekedésre vonat- kozó mindenkori hatályos jogszabályok előírása szerinti kötelező tartozékokra, biztonsági felszerelésekre, valamint a vagyonvédelmi eszközökre (indításgátló, riasztó stb.).

2.2.2 Biztosítási esemény

a)A biztosított járművet, alkatrészét közvetlenül károsító villámcsapás, a Mercalli-Sieberg táblázat alapján legalább 5-ös fokozatú jelzett földrengés, földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg, vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 15 m/s sebességű szélvihar, felhőszakadás, árvíz (kivéve az árterületen, hullámtéren bekövetkező károk), egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás (a továbbiakban: elemi kár).

b) A gépjárműben, alkatrészeiben, tartozékaiban – a gépjármű elektromos berendezéseinek meghibásodása vagy külső tűz átterjedése folytán – keletkezett tűz, önrobbanás, robbanás által okozott kár.

2.2.3 A biztosítással nem fedezett káresemények

Nem téríti meg a Biztosító az Általános Feltételek 1.16. pontjában foglaltakon túlmenően

a)a biztosított vagyontárgyakban keletkezett olyan tűzkárt, amelyet gyúlékony, robbanó, korrodáló vagy maró anyagoknak a biztosított járműben való szállítása idézett elő vagy súlyosbított,

b) a hatósági engedély nélkül átalakított gépjárműben ezen átalakítással, vagy

c) a biztosított vagyontárgyak ellopásával (a gépjármű önkényes elvétele), elrablásával, valamint e cselekményekkel vagy kísérletükkel összefüggésben keletkezett károkat,

d)a gépjárművön hatósági engedély nélküli átalakítást hajtottak végre,

e) az árvíz által az árterületen, hullámtéren okozott károkat,

f) a belvíz által okozott károkat.

2.2.4 Biztosítási szolgáltatások

A Biztosító szolgáltatására a Különös Feltételek 2.1.4. pontjában foglalt felté- telek az irányadóak.

2.2.5 A Biztosító szolgáltatása nem terjed ki A Különös Feltételek 2.1.5. pontjában meghatározottakra elemi- és tűzkár esetén sem terjed ki a Biztosító szolgáltatása.

2.2.6 Önrészesedés

A Biztosító az Általános Feltételek 1.13 pontjában szabályozottakat az alábbi

kiegészítésekkel veszi figyelembe:

Az önrészesedést a Biztosító minden egyes káreseményből keletkező térítéskor figyelembe veszi.

Káresemény esetén a fedezetet igazoló dokumentumon megjelölt önrészesedés kerül levonásra.

2.3 ÜVEGKÁR-BIZTOSÍTÁS

A Biztosító és a Szerződő között létrejött biztosítási szerződés üvegkár fedezeti eleme alapján a Biztosító az alábbi feltételekben meghatározott módon és ese- tekben megtéríti a jelen szerződéssel biztosított gépjármű üvegeiben a 2.3.2. pont alatti biztosítási esemény kapcsán keletkezett töréskárt.

Az üvegkár-biztosítás jelen Különös Feltételeit, valamint az Általános Feltétele-

ket együttesen kell alkalmazni.

2.3.1 Biztosított vagyontárgy

A biztosított vagyontárgyak a gépjármű ablaküvegei és tetőablakai, amennyiben a biztosított gépjármű alaptartozékai vagy extra berendezés- ként biztosításra került. Az üvegkár-biztosítás nem terjed ki a gépjármű

visszapillantó tükreire és lámpa testeinek üvegezésére.

2.3.2 Biztosítási esemény

A biztosított gépjármű utastér üvegezésében a gépjármű egyéb károsodása nél- kül bármilyen kívülről ható, hirtelen fellépő, baleseti jellegű erőhatás okozta sé- rülés (törés, repedés), amennyiben egyéb karosszériasérülés nem történik.

2.3.3 A biztosítással nem fedezett káresemények Nem téríti meg a Biztosító az üvegkár-biztosítás által biztosított vagyontárgyak- ban keletkezett olyan károsodást, amely az Általános Feltételek 1.16. pontjában foglaltakon túlmenően, nem baleseti jelleggel következett be (pl. műszaki hiba, ablaktörlő karcolása, anyagfáradás, anyaghiba stb.). Továbbá kizárt a Biztosító kockázatviseléséből az üvegezésre ragasztott védő (hő/fény/biztonsági) fóliázás és dekoráció kivéve, ha erről külön megállapodás született.

2.3.4 Biztosítási szolgáltatások

a)A gépjármű ablaküvegeinek törése esetén a Biztosító fizetési kötelezettsége csak akkor áll be, ha a sérült üveg az üzemben tartásra vonatkozó hatósági előírásoknak megfelel.

b) Ha a sérült üveg javítható, akkor a javítás költségeit, amennyiben nem javítható, akkor a csere költségeit téríti meg a Biztosító.

c) Ha a sérült üveg javítható, de azt a helyreállítás során újjal pótolták, a Biztosító az ebből eredő többletköltséget nem viseli. d)Ha az üveg nem javítható, a kárösszeg megállapításának az alapja a belföldi kereskedelmi forgalomba hozott új alkatrésznek vagy tartozéknak az

átlagos fogyasztói ára.

2.3.5 A Biztosító szolgáltatása nem terjed ki A Különös Feltételek 2.1.5. pontjában meghatározottakra – az i) pontot kivéve – üvegkár esetén sem terjed ki a Biztosító szolgáltatása.

2.3.6 Önrészesedés

A Biztosító az Általános Feltételek 1.13 pontjában szabályozottakat az alábbi

módosításokkal veszi figyelembe:

• Amennyiben az üveg javítható, akkor a Biztosító a szolgáltatás összegéből nem von le önrészesedést.

• Amennyiben az üveg nem javítható, akkor a Biztosító a szolgáltatás összegéből a fedezetet igazoló dokumentumon megjelölt mértékű önrészesedést vonja le.

Az önrészesedést a Biztosító minden egyes káreseményből keletkező térítéskor figyelembe veszi. Káresemény esetén a fedeze- tet igazoló dokumentumon megjelölt önrészesedés kerül levonásra.

2.4 LOPÁSKÁR-BIZTOSÍTÁS

A Biztosító és a Szerződő között létrejött biztosítási szerződés lopáskár fedezeti eleme alapján a Biztosító az alábbi feltételekben meghatározott módon és ese- tekben – önrészesedés levonásával a törvényes belföldi fizetőeszközben – meg- téríti a jelen szerződéssel biztosított gépjárműben a 2.4.2. pont alatti biztosítási esemény kapcsán keletkezett kárt.

A lopáskár-biztosítás jelen Különös Feltételeit, valamint az Általános Feltétele-

ket együttesen kell alkalmazni.

2.4.1 A biztosított vagyontárgy

A biztosított vagyontárgy meghatározása azonos a Különös Feltételek 2.1.1. pontjában foglaltakkal.

2.4.1.1 Külön díj felszámítása nélkül, a Biztosító – értékhatártól függetlenül – fe- dezetet nyújt a gépjármű lopáskár-biztosítás feltételeiben meghatározott biztosí- tási események kapcsán károsodott, a közúti közlekedésre vonatkozó mindenkori hatályos jogszabályok előírása szerinti kötelező tartozékokra, biztonsági felsze- relésekre, valamint a vagyonvédelmi eszközökre (indításgátló, riasztó stb.).

2.4.2 Biztosítási esemény

a)Ha a megfelelően lezárt, a Biztosító által előírt, a lopás időpontjában is működő vagyonvédelmi eszközzel ellátott gépjárművet ellopják, vagy jogtalan használat céljából – a rábízott gépjármű jogtalan használatát, elsikkasztását kivéve – önkényesen elveszik, illetve a gépjárművet a Szerződőtől/Biztosítottól vagy a gépjármű jogszerű használójától a velük szemben alkalmazott erőszakkal vagy fenyegetéssel elveszik és az nem, vagy olyan állapotban került meg, hogy helyreállítása nem gazdaságos (teljes lopáskár).

b) Ha a megfelelően lezárt, a Biztosító által előírt, a lopás időpontjában is működő vagyonvédelmi eszközzel ellátott gépjárművet ellopják, vagy jogtalan használat céljából – a rábízott gépjármű jogtalan használatát, elsikkasztását kivéve – önkényesen elveszik, illetve a gépjárművet a Szerződőtől/Biztosítottól vagy a gépjármű jogszerű használójától a velük szemben alkalmazott erőszakkal vagy fenyegetéssel elve- szik, és az olyan állapotban került meg, hogy helyreállítható (részlopás).

c) Ha a teljes gépjármű eltulajdonítása nélkül annak biztosított alkatrészeit, tartozékait ellopták (lelopták), továbbá a jogtalan behatolással vagy annak lopási szándékára utaló kísérletével okoztak kárt a megfelelően lezárt gépjárműben, alkatrészeiben, vagy tartozékaiban (részlopás).

Nem tekinthető megfelelően lezártnak a gépjármű, ha bármelyik zárbetét hi- ányzik, vagy oly módon rongálódott, hogy a zár a jármű kulcsainak használata nélkül is működtethető, ha a gépjármű valamennyi zárszerkezete, ablakai (bele- értve a napfénytetőt is) nincsenek zárt állapotban, illetve a Biztosító által előírt vagyonvédelmi berendezés nem volt bekapcsolva vagy nem volt működőképes

állapotban.

Amennyiben a Biztosító a lopáskár kockázat vállalásának feltételeként műholdas nyomkövető rendszer (GPS) beszerelését követelte meg, a gépjármű kizárólag abban az esetben tekinthető megfelelően lezártnak az előző bekezdésben előírta- kon túl, amennyiben a Szerződő/Biztosított a káresemény időpontjában érvényes szerződéssel rendelkezett valamely műholdas követő szolgáltatást nyújtó társa- sággal, a műholdas követő szolgáltatás a biztosítási esemény időpontjában elő volt fizetve, és a műholdas nyomkövető rendszer használatban volt.

2.4.3 Biztosító mentesülése Az Általános Feltételek 1.17. pontjában meghatározott eseteken túlmenő- en, mentesül a Biztosító a lopáskárok és az ennek következtében keletke- zett töréskárok megfizetése alól:

a)amennyiben a Szerződő/Biztosított nem tett rendőrségi feljelentést, b)ha a gépjármű törzskönyve a lopáskor a járműben volt,

c)ha az ajánlaton feltüntetett számú és típusú, a gépjárműhöz tartozó összes kulcsot (beleértve az elektronikus kódkulcsokat is) és a vagyonvédelmi rendszerek működéséhez szükséges eszközöket a Szerződő/Biztosított nem tudja a Biztosító részére átadni

d)a nem megfelelően lezárt gépjármű ellopása vagy önkényes

elvétele esetén;

e)Szerződő/Biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségének

elmulasztása közrehatott a biztosítási esemény bekövetkeztében.

2.4.4 Biztosítási szolgáltatások

a)Teljes lopáskár esetén a Biztosító a gépjármű káridőponti értékét téríti meg (a 2.4.6. pontban foglalt önrészesedés levonásával)

A gépjármű káridőponti értéke az az összeg, amelynek megfizetése ellenében a Szerződő/Biztosított azonos használati értékű gépjárműhöz juthat, a térítés azonban nem lehet magasabb, mint az adott járműnek a káresemény napján érvényes magyar Eurotax katalógusban feltünte- tett értékmódosító tényezők alkalmazásával kalkulált használt eladási ára.

Amennyiben a gépjármű a magyar Eurotax katalógusban nem szerepel, akkor a káridőponti érték meghatározásának az adott gépjármű modelljének és felszereltségének leginkább megfelelő, a káresemény napján érvényes magyar Eurotax katalógusban feltüntetett használt gépjár- mű eladási árát kell figyelembe venni.

b) Külső tartozékok lopáskárának esetében a térítés felső határa káreseményenként bruttó 250.000 Ft. A Biztosító helyreállítási, vagy pótlási költséget csak számla alapján térít.

c) A nem gyárilag beszerelt (a magyar Eurotax katalógus szerinti gyári alapkivitelű gépjárműnek nem tartozéka) elektroakusztikai berendezések károsodása esetén a kártérítés felső határa káreseményenként az ajánlaton feltüntetett biztosítási összeg, azonban maximum bruttó 150.000 Ft. A Biztosító helyreállítási vagy pótlási költséget csak számla alapján térít.

d)A Biztosító szolgáltatására egyébként a Különös Feltételek 2.1.4. pontjában foglalt feltételek megfelelően irányadóak.

2.4.5 A Biztosító szolgáltatása nem terjed ki

a)a gépjármű más gépjárművel történő pótlásának járulékos költségeire (pl.: kölcsöngépjármű), kivéve, ha erre a Szerződő megfelelő kiegészítő biztosítást kötött,

b) a gépjárműhasználat kiesése miatt felmerült járulékos, illetve következményi károkra,

c) a gépjármű szállítmányára,

d)a gépjármű helyreállításával kapcsolatban szükségessé váló forgalomba helyezés előtti vizsga díjára,

e) közterhekre (ideértve az ÁFA-t is), amelyeket a Biztosítottnak bármely ok miatt nem kell megfizetnie, vagy amelyeket visszaigényelhet,

f) hajtó, kenő, teljesítménynövelő, kopáscsökkentő olajadalék anyagokra, üzemanyagra,

g)üvegkárra, ha csak az sérült, h)a biztosított gépjárműtől elkülönítve (pl. garázsban, műhelyben, lakásban)

tartott bármely alkatrészére, tartozékára, pót- vagy tartalék alkatrészére,

i) a rendeltetésszerű használathoz jogszabályban kötelezően előírtak kivételével a gépjármű olyan alkatrészeire, tartozékaira, amelyeket le-, illetve kiszerelt állapotban vagy tartalékként, a gépjárműben tároltak a káresemény időpontjában.

2.4.6 Önrészesedés

A Biztosító az Általános Feltételek 1.13 pontjában szabályozottakat az alábbi

módosításokkal veszi figyelembe:

Az önrészesedést a Biztosító minden egyes káreseményből keletkező térítéskor figyelembe veszi.

Káresemény esetén a fedezetet igazoló dokumentumon megjelölt önrészesedés kerül levonásra.

A kiegészítő biztosítások Különös Feltételei

2.5 KIEGÉSZÍTŐ POGGYÁSZBIZTOSÍTÁS

A Biztosító és a Szerződő között létrejött biztosítási szerződés poggyászbizto- sítási fedezete alapján a Biztosító az alábbi feltételekben meghatározott módon és esetekben – a törvényes belföldi fizetőeszközben – megtéríti a jelen szerző- déssel biztosított járműben illetve a járműre szerelt zárt szekrényben belföldön szállított személyi használatú vagyontárgyakban, a 2.5.3. pont alatti biztosítási esemény kapcsán keletkezett károkat.

A poggyászbiztosítás jelen Különös Feltételeit, valamint az Általános Feltétele-

ket együttesen kell alkalmazni.

2.5.1 Biztosított vagyontárgyak A biztosított járműben, illetve a járműre szerelt zárt poggyászszekrényben vagy zárt tartó szerkezetben belföldön szállított olyan személyi használatú vagyontár- gyak (pl. ruha, egyéb személyes használatú tárgyak stb.), amelyek nincsenek a járműbe beépítve (a továbbiakban: szállított vagyontárgyak).

A biztosítás nem terjed ki a biztosított járműben vagy a járművön díj ellenében szállított vagyontárgyakra, és a biztosított járműben díj ellenében szállított sze- mélyek vagyontárgyaira.

2.5.2 A biztosítás területi hatálya

A poggyászbiztosítás csak Magyarország területén bekövetkezett kár- eseményekre nyújt fedezetet, ezért a jelen szerződés szempontjából nem alkalmazható az Általános Feltételek 1.4.1 pontja.

2.5.3 Biztosítási események

a)A biztosított vagyontárgyakban bármilyen kívülről ható, hirtelen fellépő, erőhatás által keletkezett törés, egyéb sérülés (a továbbiakban: töréskár).

b) A biztosított járművet, alkatrészét károsító villámcsapás, a Mercalli- Sieberg táblázat alapján legalább 5-ös fokozatúnak jelzett földrengés, földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg, vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 15 m/s sebességű szélvihar, felhő- szakadás, árvíz (kivéve az árterület, hullámtér), egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás (a továbbiakban: elemi kár).

c) A gépjárműben, alkatrészben, tartozékban – a gépjármű elektromos berendezéseinek meghibásodása vagy külső tűz átterjedése folytán – keletkezett tűz, illetve önrobbanás által okozott kár (a továbbiakban: tűzkár).

2.5.4 A biztosítással nem fedezett káresemények

a)Nem téríti meg a Biztosító az ékszerekben, nemesfémekben, drágakövekben, takarékbetétben, értékpapírokban, okmányokban, valamint a készpénzben és pénzt helyettesítő eszközökben keletkezett kárt, továbbá a Biztosított/Szerződő szellemi tevékenységével összefüggő alkotásokban, valamint ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó anyagokban, termékekben, szállított munkaeszközökben keletkezett kárt.

b) A gépjármű kesztyűtartójából, illetve a csomagtartóból – dolog elleni erőszakkal történő – a biztosított vagyontárgyak ellopása (a gépjármű önkényes elvétele), elrablása, valamint e cselekményekkel vagy kísérletükkel összefüggésben keletkezett sérülése (a továbbiakban lopáskár).

2.5.5 Biztosítási szolgáltatások

a)A szállított vagyontárgyakban keletkezett törés-, illetve elemi és tűzkár- esetén a kárt a Biztosító csak akkor téríti, ha a szállító gépjármű ugyanazon eseménnyel okozati összefüggésben, egyidejűleg sérült.

b) A Biztosító a biztosítási esemény kapcsán megtéríti a vagyontárgy

törése kapcsán keletkezett kárt, maximum az ajánlaton megjelölt összegig. Következményi károkra, elmaradt haszonra nem terjed ki a biztosítási fedezet.

c)A Biztosító egy biztosítási időszakon belül, legfeljebb két biztosítási

esemény miatt vállal helytállási kötelezettséget.

d)Ha a biztosított vagyontárgy nem javítható, a kárösszeg megállapításának az alapja a biztosított vagyontárgy belföldi kereskedelmi forgalomba hozott új fogyasztói ára, csökkentve az elhasználódás százalékos mértékével (avulás).

2.5.6 Mentesülés

a)a járműben, vagy járművön szállított vagyontárgy nem volt megfelelően rögzítve,

b) ha a szállított vagyontárgy károsodása és a biztosított jármű károsodása között nincs okozati összefüggés, illetve a gépjármű nem sérült,

c) nem téríti a Biztosító a vagyontárgyakban keletkezett károkat, ha a tárgyakat nem a KRESZ előírásainak megfelelően szállították.

2.5.7 Önrészesedés

A Biztosító a poggyászbiztosítás szolgáltatásból nem von le önrészesedést.

2.6 KIEGÉSZÍTŐ KÖLCSÖNGÉPJÁRMŰ-SZOLGÁLTATÁS

A Biztosító és a Szerződő között létrejött biztosítási szerződés kölcsöngépjármű- szolgáltatási fedezeti eleme alapján a Biztosító az alábbi feltételekben meghatá- rozott módon és esetekben – törvényes belföldi fizetőeszközben – szolgáltatást nyújt.

A kölcsöngépjármű-szolgáltatás jelen Különös Feltételeit, valamint az Általános

Feltételeket együttesen kell alkalmazni.

2.6.1 Biztosítási esemény

A Különös Feltételek 2.1.2., 2.2.2 és a 2.4.2. pontjaiban meghatározott bizto-

sítási események.

2.6.2 Biztosítási szolgáltatás

Azon, a Különös Feltételek 2.1.2., 2.2.2 és a 2.4.2. pontjai szerinti biztosítási események bekövetkeztekor, amelyben a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége fellép, igénybe vehető kölcsöngépjármű a Biztosító költségére.

a)Teljes lopáskár vagy totálkár esetén a kárbejelentést követő naptól maximum a kártérítési összeg utalásának napjáig, és maximum az ajánlaton meghatározott összeghatárig. A Szerződő a biztosított gépjárművel azonos árkategóriájú, Magyarországon forgalomba helyezett kölcsöngépjárművet vehet igénybe. Ha ezen időszakon belül az ellopott gépjármű megkerül és forgalomképes állapotban van, akkor a Biztosító kölcsöngépjármű-szolgáltatása a gépjármű ügyfél részére történő visszaszolgáltatása napján megszűnik.

b) Töréskár illetve elemi- és tűzkár esetén a kárbejelentést követő naptól a Szerződő a biztosított gépjárművel azonos árkategóriájú, Magyarországon forgalomba helyezett kölcsöngépjárművet vehet igénybe a szakszerű javítás elvégzéséhez a Biztosító által meghatározott optimálisan szükséges időre, de maximum az ajánlaton meghatározott összeghatárig.

Optimális javítási idő alatt az az idő értendő, amely a gépjármű javításához tech- nológiailag szükséges. Az optimális javítási idő számításánál nem vehető figyelembe a javító kapacitásbeli hiányosságaiból és az alkatrészellátás zavaraiból eredő késedelem.

A Biztosító csak a kölcsöngépjármű – számlával igazolt – bérleti díját fizeti meg maximum a szerződésben meghatározott összeghatárig. A benzinköltség és a kölcsöngépjármű használata miatt vagy során felmerült egyéb költségek (sérülé- sek okozása a kölcsöngépjármű állagában, autópálya matrica, kaució, stb.) nem kerülnek megtérítésre.

2.6.3 Önrészesedés

A Biztosító a kölcsöngépjármű-szolgáltatásból nem von le önrészesedést.

2.7 KIEGÉSZÍTŐ AVULÁSBIZTOSÍTÁS

A Biztosító és a Szerződő között létrejött biztosítási szerződés avulásbiztosítási fedezeti eleme alapján a Biztosító az alábbi feltételekben meghatározott módon és esetekben – törvényes belföldi fizetőeszközben – szolgáltatást nyújt.

Az avulásbiztosítási szerződés jelen Különös Feltételeit, valamint az Általános

Feltételeket együttesen kell alkalmazni.

2.7.1 Biztosítási esemény

A Különös Feltételek 2.1.2., 2.2.2 és a 2.4.2. pontjaiban meghatározott bizto-

sítási események.

2.7.2 Biztosítási szolgáltatás

A Különös Feltételek 2.1.4, 2.2.4 és a 2.4.4 pontjaiban foglaltaktól eltérően az alkatrészek és fényezés költségeiből a Biztosító az elhasználódási foknak megfe- lelő levonást (értékemelkedést) csak a következők szerint érvényesít, amennyi- ben a gépjármű javítására az adott gépjárműtípusnak megfelelő magyarországi márkaszervizben, számla ellenében kerül sor:

- a sérült akkumulátort, gumiabroncsot, a kopó alkatrészeket, továbbá a kipufogó rendszer elemeit (pl. kipufogó csöveket, dobokat, katalizátort, stb. és ezek felfüggesztő elemeit) az elhasználódásukkal arányos anyagköltség levonásával,

- az elektroakusztikai berendezéseket és tartozékait (pl. rádió, hangszóró stb.) káridőponti értékükön,

- a gépjármű teljes (külső, vagy külső és belső) fényezésének összköltségét

értékemelkedés levonásával,

- a többi alkatrészt, tartozékot pedig – feltéve, hogy azok a káresemény bekövetkezése előtt sértetlenek voltak – értékemelkedés levonása nélkül téríti meg.

A gépjármű nem gyári alkatrészeire a biztosítás nem vonatkozik. A gépjármű ja- vítása során lecserélésre került alkatrészeket és tartozékokat a javítást végző márkaszervizben le kell adni.

2.7.3 Önrészesedés

A Biztosító az avulásbiztosításból nem von le önrészesedést.

3 ZÁRADÉKOK

A szerződésre érvényes záradékokat a biztosítási ajánlat vagy fedezetet igazoló dokumentum kiállítása esetén a fedezetet igazoló dokumentum tartalmazza.

Z1. Első díj halasztott fizetése 30: A Felek a biztosítási ajánlat aláírásakor esedékes első díjának megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg. A kockázatviselés kezdete (a szerződés hatályba lépése) – a biztosítási szerződés létrejötte esetén – a biztosítási ajánlaton feltüntetett időpont (év, hó, nap, óra, perc), feltéve, ha az első díj az esedékességtől számított legkésőbb 30. napon a Biztosító számlájára érkezik. Amennyiben az esedékesség napjától számított 30. napon az első díj nem érkezik meg a Biztosító számlájára, a szerződés visszame- nőleges hatállyal az esedékesség napján megszűnik.

Z2. Első díj halasztott fizetése 60: A Felek a biztosítási ajánlat aláírásakor esedékes első díjának megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg. A kockázatviselés kezdete (a szerződés hatályba lépése) – a biztosítási szerződés létrejötte esetén – a biztosítási ajánlaton feltüntetett időpont (év, hó, nap, óra, perc), feltéve, ha az első díj az esedékességtől számított legkésőbb 60. napon a Biztosító számlájára érkezik. Amennyiben az esedékesség napjától számított 60. napon az első díj nem érkezik meg a Biztosító számlájára, a szerződés visszame- nőleges hatállyal az esedékesség napján megszűnik.

Z3. Első díj halasztott fizetése 90: A Felek a biztosítási ajánlat aláírásakor esedékes első díjának megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg. A kockázatviselés kezdete (a szerződés hatályba lépése) – a biztosítási szerződés létrejötte esetén – a biztosítási ajánlaton feltüntetett időpont (év, hó, nap, óra, perc), feltéve, ha az első díj az esedékességtől számított legkésőbb 90. napon a Biztosító számlájára érkezik. Amennyiben az esedékesség napjától számított 90. napon az első díj nem érkezik meg a Biztosító számlájára, a szerződés visszame- nőleges hatállyal az esedékesség napján megszűnik.

Z4. Folytatólagos díj 60: A gépjármű finanszírozási szerződés érvényességé- nek hatálya alatt az Általános Feltételek 1.9.1.2. pontjában meghatározottaktól

eltérően, a határozatlan idejű szerződések esetén amennyiben az esedékesség napjától számított 60. napon a folytatólagos biztosítási díj nem érkezik meg a Biztosító számlájára, a szerződés visszamenőleges hatállyal az esedékesség napján megszűnik. A gépjármű finanszírozási szerződés megszűnését követően a casco biztosítási szerződés vonatkozásában az Általános Feltételek 1.9.1. pont- ban foglaltak érvényesek.

Z5. Folytatólagos díj 90: A gépjármű finanszírozási szerződés érvényességé- nek hatálya alatt az Általános Feltételek 1.9.1.2. pontjában meghatározottaktól eltérően, a határozatlan idejű szerződések esetén amennyiben az esedékesség napjától számított 90. napon a folytatólagos biztosítási díj nem érkezik meg a Biztosító számlájára, a szerződés visszamenőleges hatállyal az esedékesség napján megszűnik. A gépjármű finanszírozási szerződés megszűnését követően a casco biztosítási szerződés vonatkozásában az Általános Feltételek 1.9.1. pont- ban foglaltak érvényesek.

Z6. Műholdkövető: Lopáskár biztosítási eseményre fedezet kizárólag abban az esetben áll fenn, amennyiben a gépjárműbe MABISZ minősítéssel rendelkező országos területi lefedettségű műholdas, elektronikus gépjárműkövető, nyilván- tartó és azonosító rendszerrel rendelkezik, amely a casco biztosítási szerződés fennállásának tartama alatt igazoltan működőképes és használatban van. A rendszer beszereléséről és működéséről szóló szerződést a biztosítási ajánlathoz csatolni kell.

Z7. Lopás kizárás: A biztosítás az előírt vagyonvédelmi rendszer hiánya miatt lopáskockázatra nem terjed ki.

Z8. Magyarországi hatály: A Porsche Casco biztosítás Általános Feltételeinek területi hatályra vonatkozó fejezetével ellentétben a biztosítási védelem csak Magyarország területére terjed ki.

Z9. Ajánlattal megegyező fedezetet igazoló dokumentum A Porsche Casco szerződés a biztosítási szabályzatban foglalt feltételekkel, va- lamint az ajánlaton és az állapotlapon szereplő adattartalommal jött létre.

Z10. Ajánlattól eltérő fedezetet igazoló dokumentum

A Porsche Casco szerződés a biztosítási szabályzatban foglalt feltételekkel, valamint a Biztosító által módosított ajánlatnak és az állapotlapnak megfelelő adattartalommal jött létre.

Z11. Hitelbiztosítéki záradék A Szerződő/Biztosított nyilatkozata alapján a Biztosító tudomásul vette, hogy a Biztosított, mint Zálogkötelezett és a Hitelező, mint Zálogjogosult között zálog- szerződés jött létre, és a Biztosító egyben nyilatkozik, hogy a biztosítási szerző- désen a Zálogjogosultat megillető hitelbiztosítéki záradékot bejegyezte.

A hitelbiztosítéki záradék alapján a Biztosító vállalja:

• a biztosított vagyontárgyat ért, káresemények által okozott meghatározott összeget meghaladó mértékű értékcsökkenés esetén esedékessé vált szolgálta- tási összeg tekintetében minden esetben értesíti a szerződésre bejegyzett Zálog- jogosultat, kifizetést kizárólag csak a Zálogjogosult kifejezett hozzájárulásával teljesít a Biztosítottnak,

• a biztosított vagyontárgy megsemmisülését vagy a teljes biztosítási összeg kimerülését eredményező káresemény bekövetkezése estén, a valós körülmények figyelembe vételével megállapított – legfeljebb a biztosítási összeg mértékéig terjedő – szolgáltatási összeget közvetlenül a Zálogjogosultnak teljesíti, amennyiben annak a Ptk. 5:126.§ szerinti zálogjoga megnyílt,

• a biztosítási szerződésen a Zálogkötelezett nyilatkozata alapján és a Zálogjogosultat megillető hitelbiztosítéki záradékot a Zálogjogosult külön hozzájáruló nyilatkozata nélkül nem törli,

• a biztosítás aktuális díjrendezettségi státuszát a biztosítás tartama alatt a Zálogjogosult megkeresésére kiadja,

• az esedékes biztosítási díj megfizetésének elmaradása miatt az esedékességet követő 30 napon belül tájékoztatja a Zálogjogosultat,

• a szerződés bármely okból történő megszűnése esetén 30 napon belül

tájékoztatja a Zálogjogosultat.

ÉRVÉNYES:

2019. 02. 01-től visszavonásig

Székhely: 1139 Budapest, Fáy u. 27.

Cégjegyzékszám: 00-00-000000 ÜGYFÉLSZOLGÁLAT:

1139 Budapest, Fáy u. 27.

Telefon: (00-0) 000 0000

Fax: (00-0) 000 0000

E-mail: xxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxxxxxx.xx Honlap: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx

ÜGYFÉLFOGADÁSI IDŐSZAKOK:

H-Cs: 8:30-tól 16:30-ig, P: 8:30-tól 15:00-ig TOVÁBBI ELÉRHETŐSÉGEINK:

Az ország egész területén közvetlenül elérhetőek vagyunk a hivatalos Volkswagen, Audi, ŠKODA és SEAT partner

Márkakereskedésekben.

C401/V7_201902