UNION-Üzlettárs Vagyonbiztosítási Általános Feltételek
UNION-Üzlettárs Vagyonbiztosítási Általános Feltételek
A jelen feltételek az UNION Vienna Insurance Biztosító Zrt. (a további- akban: biztosító) UNION-Üzlettárs vagyonbiztosításaira vonatkoznak, feltéve, hogy a szerződést e feltételekre hivatkozással kötötték és a szer- ződés, illetve a Különös Feltételek eltérően nem rendelkeznek.
Jelen feltételek alapján érvényesen nem köthető kettő vagy több UNION- Üzlettárs biztosítási szerződés ugyanazon szerződő által illetve ugyan- azon biztosított javára.
1. A biztosított és a szerződő
1.1. Vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki valamely vagyoni jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt (a továbbiakban: biztosított), vagy az, aki a szerződést érdekelt sze- mély javára köti meg (a továbbiakban: szerződő). A biztosítási érdek nélkül kötött szerződés semmis.
Jelen feltételek értelmében biztosított lehet egyéni vállalkozó, jogi személyiségű ill. jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, bírósági nyilvántartásba vett szervezet kötötte,
1.2. Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, a díjfizetési kötele- zettség a szerződőt terheli, a biztosító a jognyilatkozatokat hozzá intézi, és ő köteles a nyilatkozatok megtételére. A szerződő fél a hozzá intézett jognyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat tájékoztatni köteles.
1.3. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosító- hoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belé- péshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át.
1.4. Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.
2. A biztosítási események
A biztosítási események meghatározását a Különös Feltételek tar- talmazzák. A biztosítási szerződés alapján a biztosító a biztosítási események bekövetkezte esetén, díjfizetés ellenében a vonatkozó biztosítási feltételekben és a szerződésben meghatározott szolgál- tatás nyújtására köteles. A jelen szabályzat alapján megkötött biztosítási szerződések kockázatviselése nem terjed ki a Különös Feltételekben kizárt eseményekre.
3. A közlési kötelezettség
3.1. A szerződő fél a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A közlési kötelezett- ség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy ismernie kellett, illetve az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
3.2. Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre irányuló kötele- zettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.
3.3. A közlésre irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
4. A szerződés létrejötte
4.1. A szerződés a felek írásbeli vagy távértékesítés útján kötött megál- lapodásával jön létre. Amennyiben a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani.
4.2. Ajánlattétel
A szerződés megkötésére irányuló ajánlatot a biztosítóval szerződő fél teszi. A szerződő fél az ajánlatához annak megtételétől számí- tott 15 napig kötve van.
4.3. A biztosító elfogadó nyilatkozata
Az ajánlat elfogadása esetén a biztosító a szerződésről biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (kötvényt) állít ki. A szerződés a kötvény kiállításának napján jön létre. Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a kötvény kézhezvéte-
lét követően késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a köt- vény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerző- dő fél figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
4.4. Az ajánlat visszautasítása
Ha a biztosító az ajánlatot annak beérkezésétől számított 15 napon belül írásban visszautasítja, a szerződés nem jön létre. Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles indokolni. Elutasítás esetén az esetlegesen befizetett díjat, díjrészletet a biztosító visz- szafizeti és az időközben esetlegesen bekövetkezett károkért helyt- állni nem tartozik.
4.5. A biztosító ráutaló magatartása
A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették.
Ilyen esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára vissza- menő hatállyal a 15 napos kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.
Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér jelen szerződési feltételektől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést a jelen feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
5. A szerződés tartama, a biztosítási időszak
A biztosítási szerződés a felek megállapodásától függően határo- zott vagy határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló a szerződés létrejöttét köve- tő hónap első napjának megfelelő nap.
6. A szerződés megszűnése
6.1. A biztosítási szerződés megszűnik:
a) rendes felmondással,
b) határozott tartamú szerződés esetén a határozott tartam lejár- tával,
c) díj-nemfizetéssel (l. 10.1. pont),
d) a biztosító felmondásával a biztosítási kockázat jelentős növe- kedése esetén (l. 8.1. pont),
e) lehetetlenülés illetve érdekmúlás esetén.
6.2. Rendes felmondás
6.2.1.A felek a határozatlan tartamú szerződést a biztosítási időszak végére írásban felmondhatják. A felmondási idő 30 nap.
6.2.2.A felek a szerződésben a felmondási jogot legfeljebb három évre kizárhatják. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a szerződést bárme- lyik fél felmondhatja. A szerződő fél felmondása esetén a biztosító a szabályzat szerint követelheti annak a díjengedménynek a meg- fizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel a biztosítottnak nyújtott (tartamengedmény).
6.3. Határozott tartam lejárta
A határozott tartamú biztosítási szerződés a lejáratkor, a tartam utolsó napjának 24.00 órájával, a felek további intézkedése nélkül megszűnik. A megszűnést követő időszakra esetlegesen befizetett díjat a biztosító visszafizeti.
6.4. Lehetetlenülés, érdekmúlás
6.4.1.Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási ese- mény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a bizto- sítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.
6.4.2.Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási ese- mény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.
6.4.3. A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezményeket alkalmazni kell arra az esetre is, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulaj- donos birtokában volt.
7. A biztosító kockázatviselésének kezdete
A biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatá- rozott időpontban, ilyen hiányában a szerződés létrejöttének idő- pontjában kezdődik.
8. A biztosítási kockázat jelentős növekedése
8.1. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredmé- nyezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javasla- tot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
8.2. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javas- lat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.
8.3. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a 8.1. és a 8.2. pontokban meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.
9. A biztosítási díj és annak megfizetése
9.1. A biztosítási díj számításához szükséges adatokat a szerződő köte- les a biztosítónak – az adatközlő kitöltésével, vagy a biztosító által előírt egyéb módon – írásban bejelenteni. A biztosítási díj megál- lapítása a szerződő által megadott adatok alapján történik.
9.2. A szerződő a biztosítás első díját a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díjat pedig annak az időszaknak az első munkanapján köteles befizetni, amelyre a díj vonatkozik. Egyszeri díjat a szerző- dés létrejöttekor kell megfizetni.
9.3. Határozott időre szóló biztosítási szerződés esetén a biztosítási díj a szerződés létrejöttekor egy összegben esedékes.
9.4. A biztosítási díj részletekben történő megfizetéséről, illetve a díj- fizetési halasztásról a felek az előzőekben írtaktól eltérően is megállapodhatnak, a megállapodás csak írásban érvényes.
9.5. A biztosítási díjat kockázatarányosan határozza meg a biztosító. A biztosítási díj alapja a tárgyidőszaki biztosítási összeg. Egy évnél rövidebb időre kötött, határozott tartamú szerződés esetén a bizto- sítási díj 1-3 hónapig 4 havi díj, a negyedik hónaptól minden megkezdett hónapra további 1 havi díj számítandó fel, 8 hónapon túli időre a teljes éves díjat kell felszámítani.
9.6. A biztosítási díjat, megfizetésének gyakoriságát, esedékességét és módját a biztosítási szerződés tartalmazza.
10. A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményei
10.1. Amennyiben a szerződő, illetve a biztosított a biztosítási díjat az esedékességtől számított 60 napon belül nem egyenlíti ki, halasz- tást nem kapott, és a biztosító a díjat bírósági úton nem érvénye- síti, a biztosító a kockázatot az esedékességtől számított 60 napig viseli, ez alatt az idő alatt a biztosított (szerződő) az elmulasztott időszakos díjat pótolhatja. Ha ez nem történik meg, a biztosítás a felek minden külön intézkedése nélkül a 60. nap elteltével meg- szűnik. A szerződés megszűnését követően befizetett díj sem a szerződés újbóli hatálybalépését, sem új szerződés keletkezését nem eredményezi, azt a biztosító visszafizeti azzal, hogy a díj a biztosítót a szerződés megszűnéséig megilleti.
10.2. Abban az esetben, ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem
fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.
11. Részleges díjfizetés
Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtar- tamra marad fenn. A szerződés megszűnésének nem előfeltétele, hogy a biztosító írásban felhívja a szerződőt a befizetés kiegészíté- sére.
12. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén
12.1. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító a teljes biztosítási időszakra járó díj megfizetését köve- telheti. A biztosító a hátralékos díj iránti követelését a biztosítási szolgáltatás összegébe jogosult beszámítani.
12.2. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosí- tó a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.
13. Területi hatály
A Különös Feltételek eltérő rendelkezése, vagy a felek ettől eltérő, kifejezett írásbeli megállapodása hiányában a biztosítási szerződés hatálya a szerződésben rögzített kockázatviselési helyre terjed ki. A kockázatviselés helyeként, egyetlen meghatározott hely (szék- hely vagy telephely) jelölhető meg, egynél több kockázatviselési helyre vonatkozóan jelen biztosítás nem terjed ki.
14. A biztosított vagyontárgyak
A Különös Feltételek szerint biztosított vagyontárgyak, illetve vagyoncsoportok felsorolását a biztosítási szerződés tartalmazza.
15. A biztosítási összeg
15.1. A biztosítási összeget vagyontárgyanként, illetve vagyoncsoporton- ként a biztosított, illetve a szerződő határozza meg. A szerződés- ben tételesen felsorolt vagyontárgyak az egyes biztosítási összegek erejéig biztosítottak. A vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyak a megjelölt biztosítási összeg erejéig biztosítottak azzal, hogy az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyakat kár esetén a biztosító úgy tekinti, mintha külön-külön lettek volna biztosítva.
15.2. A biztosítási összeg meghatározásának módját a Különös Feltételek tartalmazzák.
15.3. A biztosítási összeget a szerződés tartalmazza, az a biztosítási díj megállapításának alapja.
15.4. A Vagyonbiztosítási Különös Feltételek alapján biztosított vagyon- tárgyak biztosítási összege automatikusan értékkövető, rendszere- sen indexálódik. Az értékkövetés a vagyonbiztosításra, az épület és az ingóság biztosításban biztosított vagyontárgyakra, minden vagyoncsoportra és biztosítási elemre vonatkozik. Az indexálás a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott fogyasztói árindex alap- ján vagyoncsoportonként történik. Az index mértéke a biztosítási évfordulót megelőző naptári évre vonatkoztatott éves fogyasztói árindex, amelytől a biztosító ± 5 százalékponttal eltérhet. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeget a biztosítási összeg és a KSH-index szorzata adja. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi. Ugyancsak arányosan változnak a kerekítés szabályainak megfelelően a biztosítás egyéb elemei is (költségtérítések, minimális díj), kivéve a limiteket és az önrészt. A biztosítás indexálására először a biztosítási szerződés létrejöttét követő biztosítási évforduló napjával, majd ezt követően évente a biztosítási évforduló napján kerül sor. A biztosítási összeg értékkö- vető módosításáról, annak mértékéről és a díjváltozásról a biztosí- tó a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.
15.5. Az átlagos inflációtól eltérő értékváltozás, vagy vagyonszaporulat esetén a biztosítási összeg módosítását a szerződő félnek kell kezdeményeznie.
15.6. Biztosítási évfordulóra a biztosító a biztosítási díjtételek kockázati vagy egyéb okból való megváltoztatását is kezdeményezheti. A biztosítási díjtétel változásáról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt. Ha a szerződő fél a díjemelési javaslatot nem fogadja el, a szerződést 30 napos felmondási idővel a biztosítási időszak végére írásban felmondhat- ja.
16. Alulbiztosítás, túlbiztosítás
16.1. Biztosítási szerződést lehet kötni valamely vagyontárgy valóságos értékére, vagy várható értékére, továbbá helyreállításának, illetőleg új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.
16.2. Ha a biztosított összeg a vagyontárgy – értékelési mód szerinti – értékénél kisebb, a biztosító, ellenkező megállapodás hiányában, a kárt és a költségeket olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosí- tási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik.
16.3. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy értékelési mód sze- rinti értékét, az ezt meghaladó részében a biztosítási szerződés semmis és a díjat megfelelően le kell szállítani.
16.4. A biztosítottságot vagyontárgyanként, illetve vagyoncsoportonként külön-külön kell vizsgálni.
17. Többszörös biztosítás
17.1. A biztosított (szerződő) köteles bejelenteni, ha ugyanazon vagyon- tárgyra/kockázatra más biztosítóval is szerződést kötött.
17.2. Ha ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetlenül biz- tosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy több- höz benyújtani.
17.3. A biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést tel- jesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet.
17.4. A biztosítók az őket megillető megtérítési igény alapján a kifizetett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biztosítási összegek- kel arányosan viselik, amelyeknek megfelelően az egyes biztosítók a biztosított irányában külön-külön felelnének.
18. A kárbejelentés és kárrendezés szabályai
18.1. A biztosított, illetve a szerződő köteles a kárt annak bekövetkezte- kor haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított két munkanapon belül a biztosítónak bejelenteni.
18.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a biztosítottnak, illetve a szerződőnek vagy képviselőjének nevét és elérhetőségét;
b) a biztosítási szerződés megnevezését;
c) a káresemény leírását és időpontját;
d) a kár bekövetkeztének helyét;
e) a károsodott vagyontárgy részletes leírását;
f) a kár mértékét (a megállapított vagy becsült értéket);
g) a kárrendezéshez szükséges egyéb lényeges információkat.
18.3. Kár esetén a biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének bizonyítása a biztosított kötelessége. E kötelezettséget egyebek közt úgy is teljesítheti, hogy a kár jelle- gétől függően a biztosítónak bemutatja a fentiek bizonyítására alkalmas iratokat, így különösen:
– a tulajdoni lapot, a bérleti szerződést, a károsult vagyontárgy tulajdonjogát vagy magát a kárt, illetőleg annak mértékét bizo- nyító dokumentumokat,
– az árajánlatot, költségvetést és az ezek alapján a biztosító által történt elfogadás után kiállított számlát, törött üveg helyreállí- tási számláját,
– a beszerzési számlát, az adásvételi szerződést, költségvetést, terveket, nyilvántartásokat, leltáríveket, fuvarokmányokat,
– tűz- és robbanáskár esetén a jogszabály szerint előírt hatósági bizonyítványt vagy hatósági igazolást,
– a hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági eljárás. Betöréses lopás, rablás, illetve épületrongálás, és vandalizmus ese- tén a biztosított rendőrségi feljelentést köteles tenni és ezt igazolni. Ha a bekövetkezett biztosítási esemény igazolásához szükséges, a biztosító kérheti a nyomozást megszüntető vagy felfüggesztő hatá- rozat, helyszíni jegyzőkönyv, vádemelés esetén pedig a vádemelési javaslat vagy a bírósági ítélet megküldését. Amennyiben a bekö- vetkezett biztosítási esemény jogalapja, illetve összegszerűsége más módon is igazolható, ezen utóbbi iratok csatolása a biztosítá- si szolgáltatás nyújtásának nem előfeltétele.
A biztosító szolgáltatását a kárbejelentéstől számított 30 napon belül teljesíti. Amennyiben a kárbejelentésen kívül a biztosítási esemény bekövetkezésére, illetve a kár összegére vonatkozóan, ezek bizonyítása céljából egyéb dokumentumok csatolása is szük- séges, úgy a biztosító csak az utolsó okirat beérkezését követő 30 napon belül köteles a megállapított kárösszeget megfizetni.
A biztosított hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító által megjelölt ügyvéd részére a szükséges meghatalmazást a biztosító kérésére megadja abból a célból, hogy a kárüggyel kapcsolatos hatósági iratokat megtekinthesse. Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról – annak fénymásolatban való megküldésével – a biztosított köteles a bizto- sítót a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban értesí- teni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget tett.
Amennyiben a káreseménnyel összefüggésben hivatalból hatósági eljárás indul, vagy a biztosított jogszabály vagy a Különös Xxxxxxxxxx rendelkezése alapján hatósági bejelentés megtételére köteles, a biztosított köteles arról a biztosítót az eljárás azonosító adatainak közlése mellett haladéktalanul értesíteni és az annak során hozott határozatot a biztosító részére a kézhezvételt követő- en haladéktalanul megküldeni.
18.4. A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított vagyontárgy állapotában a biztosított a biztosító kárfelvételi eljárásának megin- dulásáig, legkésőbb azonban a bejelentéstől számított 5. napig csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges. Nem áll be a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a megenge- dettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak. A biztosított ezt követően is köteles a káresemény jogalapja és összegszerűsége megállapításá- hoz szükséges mértékben a károsodott vagyontárgyakat megőrizni, a bekövetkezett kárt és a helyreállítást dokumentálni.
18.5. A biztosított köteles a jogalap és a kár összegszerű mértékének megállapításához szükséges valamennyi felvilágosítást a biztosító részére megadni, a szükséges iratokat átadni, a biztosító (képvise- lője) részére a szükséges meghatalmazásokat megadni, illetve
lehetővé tenni a kárbejelentés, illetve a felvilágosítások, valamint az iratok tartalmának ellenőrzését.
18.6. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított az előzőekben írt kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak. Amennyiben a biztosított a fenti kötelezettségeit késedelmesen teljesíti, az ezzel összefüggés- ben felmerült többletigényekre a biztosítási fedezet nem terjed ki.
18.7. Amennyiben a felek a kár mértékének megállapítására vonatkozó- an megállapodni nem tudnak, a biztosított kérheti, hogy 3 tagból álló szakértői bizottság döntsön. A három szakértő közül egyet a biztosító, egyet a biztosított, míg a harmadikat a két szakértő közösen nevezi meg. A bizottság szótöbbséggel határoz. Az eljárás során a felek saját szakértőjük költségeit maguk viselik, a harma- dik szakértő költsége 50-50% arányban oszlik meg.
18.8. Az idegen vagyont ért károk kivizsgálását és összegszerű megálla- pítását a felek csak a károsult vagy megbízottjának bevonásával közösen végezhetik.
19. A biztosító szolgáltatása
19.1. A biztosító a megállapított szolgáltatást az igény jogalapjának, illetve a kár mértékének bizonyításához szükséges utolsó irat beér- kezésétől számított 30 napon belül nyújtja.
19.2. A biztosító szolgáltatásának részletes szabályait a Különös Feltételek tartalmazzák azzal, hogy – amennyiben a szerződés eltérő rendelkezést nem tartalmaz – a biztosító szolgáltatási köte- lezettségének felső határa káreseményenként a szerződő által vagyontárgyanként, illetve vagyoncsoportonként meghatározott biztosítási összeg. Ahol a szerződés, illetve a Különös Feltételek a biztosítási összegen belül, illetve azon felül limitet tartalmaznak, a limit a biztosító szolgáltatásának felső határa káreseményen- ként, illetve évente.
20. Fedezetfeltöltés
20.1. A Ptk. szabályaitól eltérően, ahol a jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés limitet tartalmaz, a limit az ugyanazon biztosí- tási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, a fedezet (limit) feltöltésére nincs lehetőség.
20.2. Egyebekben az adott biztosítási időszakra vonatkozó, a szerződő által meghatározott biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel nem csökken.
21. Mentesülés
21.1. Xxxxxxxx a biztosító fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizo- nyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondat- lan magatartással:
a) a szerződő fél vagy a biztosított,
b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy a vagyontárgy kezelésével megbízott alkal- mazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk; vagy
c) a biztosított jogi személynek vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, mun- kavállalója vagy megbízottja okozta.
21.2. Súlyosan gondatlan a magatartás, illetve a mulasztás különösen:
a) ha ezt bíróság, vagy más hatóság határozatával megállapította,
b) ha a kár az irányadó kármegelőzési, kárenyhítési, valamint tűz-, és munkavédelmi vagy egyéb foglalkozási, illetve egészségügyi vagy balesetvédelmi, illetve üzemelési, üzemeltetési előírások súlyos és/vagy folyamatos, illetve rendszeres megsértésével összefüggésben következett be,
c) ha a kárt a biztosított, illetve a szerződő jogszabályban vagy egyéb kötelező rendelkezésben előírt hatósági engedély nélkül, illetve az abban írt feltételek hiányában, továbbá hatáskörének, feladatkörének vagy az engedélyben írtak túllépésével végzett tevékenysége során okozta,
d) ha a biztosított jogszabályban vagy egyéb kötelező rendelkezés- ben megkívánt személyi, illetve tárgyi feltételek hiányában folytatta tevékenységét és ez a tény a kár bekövetkeztében közrehatott,
e) ha a kárt a biztosítottra irányadó foglalkozási szabályok súlyos megsértésével összefüggésben okozta,
f) ha a kárt a biztosított ittas, vagy bódító-, illetve kábítószer hatása alatt lévő állapotban okozta,
g) ha az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer a káresemény bekö- vetkezésének időpontjában nem volt üzembe helyezve, illetve a biztosítottnak felróható okból működésképtelen volt, és a kár ezzel okozati összefüggésben következett be,
h) ha ugyanazon vagy hasonló körülmények között ismételten bekövetkezett kár, és a biztosított a tudomására jutott korábbi káreseményt követően a kármegelőzés körében teendő kellő és általában elvárható intézkedéseket elmulasztotta,
i) a Különös Feltételekben, valamint a biztosítási szerződésben meghatározott esetekben.
21.3. Gazdasági társaság tagja(i) által a gazdasági társaságnak szándé- kosan vagy súlyosan gondatlanul okozott károk esetén a biztosító nem téríti meg a kárnak a kárt okozó tag(ok) tulajdoni hányada szerinti részét.
22. Kármegelőzés, kárenyhítés
22.1. A szerződő fél illetve a biztosított a vonatkozó jogszabályi, hatósá- gi, illetve egyéb előírások teljesítésén túlmenően is köteles a károk megelőzése, illetve enyhítése érdekében minden indokolt, ésszerű és gazdaságos intézkedést megtenni, valamint eleget tenni a biz- tosító által e körben esetlegesen kért, illetve előírt intézkedései- nek.
22.2. A biztosító jogosult a biztosítottnál a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását ellenőrizni.
22.3. A szerződő (biztosított) a kár bekövetkezte esetén köteles a kár mértékének csökkentése érdekében szükséges, ésszerű intézkedé- seket haladéktalanul megtenni. A kárenyhítési költségek térítési szabályait a különös feltételek tartalmazzák.
22.4. A biztosító mentesülésére vonatkozó szabályokat a biztosított kár- megelőzési, kárenyhítési kötelezettségének megszegésére is alkal- mazni kell.
23. Önrész
Amennyiben a Különös Feltételek eltérően nem rendelkeznek, a biztosított a megállapított szolgáltatás összegéből 25 000 Ft önrészt maga visel. Az önrészt el nem érő károkat a biztosító nem téríti meg, az azt meghaladó károk esetén a megállapított szolgál- tatás összegéből az önrészt levonja.
24. Változás-bejelentési kötelezettség
24.1. A biztosító kockázatviselése szempontjából lényeges, illetve a közlési kötelezettség körébe tartozó körülmények változását a szer- ződő fél illetve a biztosított haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül köteles a biztosítónak bejelenteni, különösen jogállásának megváltozását, ha vele szemben csőd, felszámolási vagy végelszá- molási eljárás indult, ha azonos kockázati körre másik biztosítási szerződést kötött, vagyon-, illetve tűzvédelmi rendszerében, továb- bá tevékenységi körében változás állt be.
24.2. A változás-bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése eseté- ben a közlési kötelezettség megsértésére vonatkozó szabályokat (3.1. pont) kell alkalmazni.
25. Kizárások
A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbi károkra, illetve az azokkal összefüggésben felmerülő kárigényekre még abban az esetben sem, ha ezek bármelyikével összefüggésben a biztosítási esemény következett is be:
1) hadüzenettől függetlenül háborúval, invázióval, külső hatalom cselekedeteivel, ellenségeskedéssel, polgárháborúval, harci vagy háborús cselekmények bármelyik fajtájával, továbbá kato- nai vagy polgári hatóságok rendelkezéseivel (birtokfosztás, elkobzás, rekvirálás, katonai célú igénybevétel) összefüggésben bekövetkezett károk,
2) forradalmi, ellenforradalmi cselekményekkel, felkeléssel, láza- dással, zavargással, zendüléssel, fosztogatással, szeparatista cselekménnyel, sztrájkkal (akár bejelentett, akár bejelentés nélküli), munkahelyi rendzavarással, vagy elbocsátott munká- sok rendzavarásával, politikai szervezetek megmozdulásaival, továbbá ostrom- vagy rendkívüli állapottal, statáriummal össze- függésben bekövetkezett károk,
3) nukleáris reakcióval, maghasadással, robbanással, fúzióval, valamint radioaktív izotópok sugárzásával összefüggésben bekövetkezett károk, ionizáló, vagy lézersugárzás által okozott károk, továbbá gyorsító-berendezések által okozott károk,
4) egyén vagy csoport által elkövetett terrorakciókkal (ideértve a biológiai, illetve a vegyi eszközökkel, illetve robbanóanyagokkal vagy eszközökkel, rakétákkal, gránátokkal, bombákkal elköve- tett cselekményeket is) összefüggésben bekövetkezett károk, függetlenül attól, hogy az politikai, vallási, gazdasági vagy egyéb indíttatású, illetve a magán- vagy a köztulajdon ellen irányul,
5) mágneses, illetve elektromágneses sugárzással, hullámokkal, mezőkkel, illetve erőkkel, azok előállításával, elosztásával, továbbításával, fenntartásával vagy használatával összefüggés- ben bekövetkezett károk,
6) szoftverek, hardverek, egyéb informatikai eszközök, chipek, processzorok vagy integrált áramkörök, illetve más hasonló eszközök hibáival (ideértve a programozás hibáját is) meghibá- sodásaival, működésképtelenségével, vagy működésének elég-
telenségével összefüggésben bekövetkezett károk, ideértve az adatvesztést, az adatok megváltozását vagy szerkezeti módosu- lását, továbbá a hibás, illetve téves dátumfelismeréssel, vagy a dátum-felismerési képesség hibájával, illetve hiányával össze- függésben bekövetkezett károkat is,
7) közvetett vagy közvetlen módon azbeszt miatt, azbeszttel, vagy olyan anyaggal összefüggésben keletkezett, amely azbesztet tartalmazott, annak bármely formájában, vagy bármilyen meny- nyiségében.
26. Megtérítési igény
26.1. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosí- tottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.
26.2. Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a kár- okozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.
26.3. A biztosított köteles minden általában elvárható módon támogatni a biztosítót a kárért felelős személlyel, vagy szervezettel szembeni jogai megóvásában, illetve érvényesítésében. E kötelezettségének megszegése esetén a jelen feltételek kárenyhítésre vonatkozó ren- delkezései irányadóak.
27. Egyéb rendelkezések
27.1. A felek jelen feltételek alapján létrejövő szerződésekkel összefüg- gésben tett nyilatkozatai írásbeli alakhoz kötöttek.
27.2. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a biztosított által szolgáltatott adatok helyességét bármikor ellenőrizni, vagy megbí- zottai útján ellenőriztetni.
28. Elévülés
A biztosítási szerződésekből eredő igények az esedékességtől szá- mított egy éven belül évülnek el. Biztosítási szolgáltatás iránti igény esetén az elévülési időt a biztosítási esemény időpontjától kell számítani.
Ha jogszabály az igényérvényesítésre ennél rövidebb elévülési időt állapít meg, az elévülésre a jogszabály rendelkezései irányadóak.
29. Joghatóság, a szerződésre alkalmazandó jog
Jogvita esetén a magyar jog rendelkezései, elsősorban a Polgári Törvénykönyv, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) és a vonatkozó hatályos magyar jog- szabályok irányadóak. Az eljárások nyelve magyar.
30. Jogorvoslatok
30.1. A biztosító működésével vagy szolgáltatásának teljesítésével kap- csolatos panaszokat:
a) írásban vagy telefonon az alábbi elérhetőségeken lehet bejelenteni: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.
(1461 Budapest Pf. 131.; tel. szám: 00 0 000-0000)
b) személyesen az alábbi címen lehet megtenni: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.)
Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a biztosító a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a panaszosnak – indokolás- sal ellátott álláspontjának megküldésével egyidejűleg – megküldi. A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül meg- küldi az ügyfélnek.
30.2. A biztosító felügyeleti szerve:
Magyar Nemzeti Bank
(0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0-0;
központi telefonszáma: (x00-0) 000-0000)
30.3. Jogok érvényesítésének egyéb fórumai
Amennyiben a szerződő illetve biztosított a biztosítóhoz benyújtott panaszára adott válasszal nem ért egyet, úgy a polgári perrendtar- tás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.
31. A biztosító főbb adatai
Cégnév: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Székhely: H-1082 Budapest, Baross u. 1.
A biztosító a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál került bejegy- zésre.
Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000
32. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól
Az UNION-Üzlettárs vagyonbiztosítási feltételek az alábbi ponto- kon lényegesen eltérnek a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendel- kezéseitől:
– A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezménye- ket alkalmazni kell arra az esetre is, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következ- ménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt (Általános Biztosítási Feltételek
6.4.3. pont).
– Amennyiben a szerződő, illetve a biztosított a biztosítási díjat az esedékességtől számított 60 napon belül nem egyenlíti ki, halasztást nem kapott, és a biztosító a díjat bírósági úton nem érvényesíti, a biztosító a kockázatot az esedékességtől számí- tott 60 napig viseli, ez alatt az idő alatt a biztosított (szerződő) az elmulasztott időszakos díjat pótolhatja. Ha ez nem történik meg, a biztosítás a felek minden külön intézkedése nélkül a
60. nap elteltével megszűnik (Általános Biztosítási Feltételek
10.1. pont).
– Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerző- dés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. A szerződés megszűnésének nem előfeltétele, hogy a biztosító írásban felhívja a szerződőt a befizetés kiegészítésére (Általános Biztosítási Feltételek 11. pont).
– Ahol a jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés limitet tartalmaz, a limit az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, a fedezet (limit) feltöltésére nincs lehetőség (Általános Biztosítási Feltételek 20.1. pont).
– Egyebekben az adott biztosítási időszakra vonatkozó, a szerző- dő által meghatározott biztosítási összeg az ugyanazon biztosí- tási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifize- tett összeggel nem csökken (Általános Biztosítási Feltételek
20.2. pont).
– A biztosítási szerződésekből eredő igények az esedékességtől számított egy éven belül évülnek el (Általános Biztosítási Feltételek 28. pont).
33. Adatkezelés és biztosítási titok
33.1. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó
–, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményei- re, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
33.2. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a
33.3. pontban meghatározott célokból, az egészségügyi és a hoz- zájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
33.3. A biztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, ame- lyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásá- val, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megíté- léséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet.
33.4. A 33.3. pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatke- zelést a biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végez- het. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
33.5. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha tör- vény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármi- lyen módon hozzájutottak.
33.6. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha:
a) a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgál- tatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatko- zóan írásban felmentést ad,
b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
33.7. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn:
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szak- értővel,
c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kiren- delt szakértővel,
e) az adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,
j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűj- tésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együtt- biztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szük- séges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásá- val kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárren- dezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedé- si balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőköny- véből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekin- tetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli bizto- sító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogsza- bállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetí- tővel, szaktanácsadóval,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információ- szabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendsIzer, az abba való besorolás, illetve a kár- esetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval
szemben, ha az a)-j), n), s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok faj- táját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)-m) és p)-r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok faj- táját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
33.8. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által az adóha- tóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásá- ról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüg- gő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhek- kel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez.
33.9. A biztosító a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet:
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszerve- zetben elkövetett bűncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtok- lásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terror- cselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztá- sával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel vissza- éléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.
33.10.A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást
nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.
33.11.A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
33.12.Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügye- leti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet eseté- ben a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
33.13.A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha:
a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének telje- sítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól,
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmo- sás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megaka- dályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.
33.14.Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattováb- bítás abban az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattováb- bításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.
A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba törté- nő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonat- kozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
33.15.Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét:
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodás- ban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
d) a Bit. Nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
00.00.Xx adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.
33.17.A biztosító az ügyfelet nem tájékoztathatja a nyomozó hatóság és ügyészség, a nemzetbiztonsági szolgálat, valamint a külön törvény- ben meghatározott feltételek esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésére felhatalmazott szerv részére történő adattovábbításról.
33.18.A biztosító a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
33.19.A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
33.20.A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfele- ivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelke- zésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
33.21.A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.
00.00.Xx elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
33.23.A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek megóvása érdekében
– a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezett- Hatályos: 2015. január 1-től
ségének teljesítése során a szolgáltatás jogszabályoknak és szerző- désnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcso- latos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordul- hat más biztosítóhoz. A megkeresésre a jogszabályoknak megfele- lő megkeresés szerinti adatokat a megkeresett biztosító a megke- resésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köte- les átadni a biztosítónak. A megkeresés és annak alapján az adat- átadás az alábbi adatokra vonatkozhat:
a) a Bit. 1. számú melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. számú mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatosan: (i) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatai; (ii) a biztosítandó vagy a biztosított személy adat- felvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatok; (iii) az (i) pontban meghatározott személyt érintő korábbi – élet-,baleset- és egészségbiztosítási szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatok; (iv) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatok; és (v) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizs- gálatához szükséges adatok.
b) a Bit. 1. számú melléklet A) rész 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 14.,
15., 16., 17., 18., és 19. pontjában meghatározott ágazatok- hoz tartozó szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsola- tosan: (i) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatai; (ii) a biztosítandó vagy biz- tosított követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szük- séges adatok; (iii) a (ii) pontban meghatározott követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási esemé- nyekre vonatkozó adatok; (iv) a megkeresett biztosítónál meg- kötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatok; és (v) a megkeresett biztosító- nál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatok.
c) a Bit. 1. számú melléklet A) rész 10., 11., 12., és 13. pontjá-
ban meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésé- vel vagy teljesítésével kapcsolatban a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén: i) a b.) pontban meghatározott adatok; ii) a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsére- lem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egész- ségi állapotára vonatkozó adatok; és iii) a károsodott vagyontár- gyat vagy a személyi sérülés miatt kárigényt, vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatok.
A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok
megsértésének. A megkereső biztosító a megkeresés eredménye- ként tudomására jutott adatokat a jogszabályban meghatározott időpontig kezelheti. A biztosító a fentiek szerinti megkeresésről (ha történt), az abban szereplő adatokról, továbbá a megkeresés teljesítéséről az érintett ügyfelet évente legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben szabályozott módon tájékoztatja.
00.00.Xx Infotv. értelmében a jogszabályban meghatározott esetekben az érintett tiltakozhat személyes adatainak kezelése ellen. A biztosí- tó, mint adatkezelő köteles a bejelentéseket a törvény előírása szerint kivizsgálni és a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Az érintett jogainak megsértése esetén az adatkezelővel szemben bírósághoz fordulhat. A biztosító, mint adatkezelő köteles megtéríteni az érin- tett igazolt kárát is, amennyiben azt jogellenes adatkezeléssel, vagy a technikai adatvédelem követelményeinek megszegésével okozta.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál beje- lentéssel bárki vizsgálatot kezdeményezhet arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A biztosító adatkezelési nyilvántartási száma: NAIH-57651/2012.
UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.
Xx.xx.: U52300/2