GB444 JELŰ GAZDA BIZTOSÍTÁSI CSOMAG – NÖVÉNYBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
Az OTP Csoport partnere
GB444 JELŰ GAZDA BIZTOSÍTÁSI CSOMAG – NÖVÉNYBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
A Groupama Garancia Biztosító Zrt. (továbbiakban biztosító) a szerződési feltételek rendelkezéseinek megfelelően biztosítási szolgáltatást teljesít a biztosítási szerződésben megnevezett biztosított részére. A biztosító szol- gáltatási kötelezettsége a biztosítási szerződés szerinti biztosítási események bekövetkezése miatt a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában, adat- közlőiben meghatározott helyen, meghatározott növényi kultúrában kelet- kezett tűzkár, jégesőkár, téli fagykár, viharkár, egyedi károk megtéríté- sére vonatkozik. A szerződő az adatközlőn szabadon választhat a lehetséges kockázatok közül (tűz, jég, téli fagy, vihar, kiegészítő jég, kiegészítő vihar, egyedi) növényi kultúráinak biztosítási védelmére. Kiegészítő jég és kiegészítő viharkockázat kizárólag államilag díjtámogatott szerződé- sek (GB441, GB442 vagy GB443 módozat) megkötése esetén választ- ható, a jég és vihar biztosítási esemény következtében károsodott te- rület biztosítási összegének 30%-ot meg nem haladó részére, melyre nem terjednek ki az államilag díjtámogatott szerződések.
Jelen különös szerződési feltételben nem szabályozott kérdésekre a Va- gyonbiztosítás Általános Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztató (továbbiakban VÁSZF) rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a jelen külö- nös szerződési feltételek a VÁSZF rendelkezéseitől eltérnek, akkor a jelen különös szerződési feltételekben foglaltak az irányadók.
1. A biztosított vagyontárgyak
A jelen különös szerződési feltételek szerint biztosított vagyontárgynak mi- nősül a biztosított tulajdonában vagy kezelésében álló, illetve az általa bé- relt vagy haszonbérelt:
– földterületen lévő és a biztosítási adatközlőn meghatározott szabadföl- di, lábon álló növénykultúra (ha);
– a biztosítási adatközlőn meghatározott 10 hektár vagy annál na- gyobb erdő lábon álló faállománya (idősebb korú faállomány), vagy legalább ugyanekkora erdősítés haszonnövényzete.
Groupama Garancia Biztosító Zrt. – 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00. Nyomtatványszám: 2980/5 – Hatályos 2014. március 15-étől visszavonásig.
A biztosítás szempontjából erdőnek kell tekinteni azt a földrészletet, amely az ingatlan-nyilvántartásban erdőként van nyilvántartva. Erdősítésnek kell te- kinteni azt a földrészletet, amely az ingatlan-nyilvántartásban erdőként van nyilvántartva és az Erdőfelügyelet által jóváhagyott erdőtervvel rendelkezik. A biztosításnak ki kell terjednie a szerződő/biztosított tulajdonában vagy kezelésében álló, illetve az általa bérelt vagy haszonbérelt növénykultúra teljes területére.
2. A kockázatviselés helye
A biztosítási ajánlat mellékletét képező adatközlőn megjelölt terület, amely Magyarországon helyezkedik el, és amelyet a Mezőgazdasági Parcella Azo- nosító Rendszerrel (MEPAR) határoznak meg.
3. A kockázatviselési időszak
A kockázatviselési időszak nem lehet több mint a biztosított növény „ve- getációs ideje”. A biztosító a szerződés kockázatviselésének kezdő időpontjától vagy a szerződés módosításától számítva 5 napos vára- kozási időt köt ki jégeső és vihar biztosítási események vonatkozá- sában. Amennyiben a jégeső vagy vihar biztosítási esemény a vára- kozási idő alatt következik be, a biztosító biztosítási szolgáltatást nem teljesít.
A kockázatviselés kezdete és vége az alábbi esetekben VÁSZF-től el- térően a következők alapján alakul:
3.1. Tűz kockázat
A kockázatviselési időszak vége szántóföldi és kertészeti kultúrák esetén a technológiai érést követő 20. nap.
3.2. Jégeső kockázat
3.2.1. Tőkiveréses jégkárok
3.2.1.1. A kockázatviselési időszak kezdete:
– őszi gabonák esetén a „szögállapot” elérése;
– őszi káposztarepce esetén a legalább 8 leveles állapot;
– mák esetén a 4 leveles állapot;
– napraforgó esetén a 6 leveles állapot;
– kukorica esetén a 10 cm elérése.
3.2.1.2. A kockázatviselési időszak vége: a kockázatviselés mindad- dig tart, míg a terület újrahasznosítható azonos vagy hasonló nö- vényzettel.
3.2.2. Súlycsökkenéses, fejlődési és minőségi jégkárok
3.2.2.1. A kockázatviselési időszak kezdete:
– őszi gabonák esetén a „szögállapot” elérése;
– őszi káposztarepce esetén legalább 8 leveles állapot;
– mák esetén a 4 leveles állapot;
– napraforgó esetén a 6 leveles állapot;
– kukorica esetén a 10 cm elérése;
– ültetvények esetén a tisztuló hullás befejeződése;
– héjasok és bogyós gyümölcsűek esetén a virágok megjelenése;
– szőlő esetén a fürtök megjelenése.
3.2.2.2. A kockázatviselési időszak vége:
– szántóföldi növénykultúrák esetén a technológiai érést követő
20. nap;
– kertészeti kultúrák esetén a technológiai érést követő 10. nap. Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érésszabályozást végeznek, a kockázatviselés a kezelést követő 10. napon megszűnik. Minőségi veszteségeket a következő kultúrákban téríti meg a biztosí- tó: alma, körte, birs, zöldbab, uborka, sárgadinnye, görögdinnye, pap- rika, fűszerpaprika, őszibarack, kajszibarack, szilva, meggy, cseresznye.
3.3. Téli fagykockázat
3.3.1. A kockázatviselési időszak kezdete:
– őszi gabonák esetén a technológiailag elvárható tőszám megléte és a „szögállapot” elérése;
– őszi káposztarepce esetén a technológiailag elvárható tőszám megléte és legalább 8 leveles állapot;
– mák esetén 4 leveles állapot;
– ültetvények esetén az aktuális biztosítási évet megelőző év no- vember 1.
3.3.2. A kockázatviselési időszak vége tárgyév március 31.
3.4. Vihar kockázat
3.4.1. A kockázatviselési időszak kezdete:
– kalászosok esetén az érés kezdete (a biztosítás szempontjából az érés kezdete az a fejlődési állapot, amikor a vihar a kalászosok- ban szemkiverést és kalászletörést okozhat);
– őszi káposztarepce esetén a becők érése;
– napraforgó esetén a 6 leveles állapot;
– kukorica esetén a 10 cm elérése;
– mák esetén 4 leveles állapot;
– csonthéjasok, héjasok, csemegeszőlő, bogyósok és szamóca ese- tén az érés kezdete;
– alma és körte esetén augusztus 15.
3.4.2. A kockázatviselési időszak vége:
– szántóföldi növények esetén a technológiai érést követő 20. nap;
– alma, körte, héjasok esetén a technológiai érést követő 15. nap;
– csonthéjasok, csemegeszőlő, bogyósok és szamóca esetén a tech- nológiai érést követő 10. nap.
Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érésszabályozást vé- geztek, a kockázatviselés a kezelést követő 10. napon megszűnik.
3.5. Egyedi kockázat
Egyedi kockázat esetén az ajánlat mellékletét képező záradékban kell fel- tüntetni a kockázatviselés kezdetének és végének pontos időpontjait.
4. A biztosítási események
4.1. Tűz
A tűz olyan anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan és terjedőképesen hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében. A biztosító megtéríti azokat a tűz következtében bekövetkezett károkat, amelyek:
– a növények termésének súlycsökkenésében;
– az erdők faállományának súlycsökkenésében;
– az erdősítések faállományában keletkeznek.
4.2. Jégeső
Szilárd halmazállapotú, jégszemcsékből és azok képződményeiből álló csa- padék, amely a biztosított növények tőszámát, fejlődését, termésmennyisé- gét és termésminőségét befolyásolják.
4.2.1. Tőkiveréses kár
A növények tőállományának jégverés következtében előálló olyan mértékű kipusztulása, amely szükségessé teszi a kiszántást, illetve a terület újra- hasznosítását.
4.2.2. Súlycsökkenési kár
A növények termésében jégverés következtében keletkezett hozamveszte- ség, minőségi értékcsökkenés, valamint fejlődési veszteség, melyek súly- csökkenésben kerülnek meghatározásra.
4.2.3. Fejlődési kár
A káresemény (jégkár) miatt bekövetkezett biomassza produkció ki- esés következményeként létrejövő termésveszteség.
4.2.4. Minőségi kár (alma, körte, birs, zöldbab, uborka, sárgadinnye, görögdinnye, paprika, fűszerpaprika, őszibarack, kajszibarack, szil- va, meggy, cseresznye esetén)
Jelen szerződési feltétel szerint minőségi értékvesztésnek tekintjük, ha a biztosított növény termése oly mértékben károsodik, hogy nem a biztosított egységáron értékesíthető, a káresemény következtében értékét részben vagy egészen elveszíti.
4.3. Téli fagykár
Az őszi kalászosok, az őszi takarmánykeverékek, valamint az őszi káposz- tarepce és mák tőállományának a téli fagy következtében előálló, oly mér- tékű pusztulása, amely a károsodott terület újrahasznosítását teszi szüksé- gessé.
A biztosítás szempontjából újrahasznosításnak minősül a kiszántás, felülve- tés, azonos vagy más növénnyel történő újrahasznosítás.
4.4. Viharkár
Az a legalább 20 m/s (az OMSZ által igazolt) sebességű szél (a továbbiak- ban: vihar) következtében előálló termésveszteség, amely a következőkben nyilvánul meg:
– a kalászosok szemkiverésében, kalászletörésben;
– a napraforgó kidőlésében, szár- vagy tányértörésében (aminek követ- keztében a termés betakaríthatatlanná válik);
– a téli alma és téli körte termésének leverésében;
– repce esetében a becők leverésében, szemkiverésben;
– mák esetében szártörésben és gumóleverésben;
– kukorica esetében szártörésben és kidőlésben.
4.5. Egyedi kár
Egyedi kockázat esetén az ajánlat mellékletét képező záradékban kell rög- zíteni a biztosítási esemény meghatározását.
5. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok
A VÁSZF-ben meghatározott kizárásokon túlmenően a biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki:
– a kettős hasznosítású növények biztosításba be nem vont iker- vagy társtermésében keletkezett károkra;
– a magtermés csíraképességének csökkenésében vagy a termés egyéb beltartalmi értékvesztésében megnyilvánuló károkra (pl. cukortartalom, olajtartalom, fehérjetartalom).
5.1. Tűzkárok esetén
– az erdősítés haszonnövényzetében keletkezett minőségi károkra (minőségi kárnak tekintendő az a kár, amely nem vezet a nö- vényzet pusztulásához);
– erdők tűzkárainál a fejlődési veszteségekre;
– az erdőben bekövetkező esztétikai károkra;
– ültetvényekben a gyomnövénnyel vagy termesztő berendezéssel terjedő károkra.
5.2. Jégkárok esetén
– a magjáért, gyümölcséért, gumójáért termelt növények mellék- termékeiben (pl. szalma) keletkezett károkra;
– a gyümölcsök hajtásrendszerében és a törzsben keletkezett ká- rokra;
– ha a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb következményes károk keletkeznek (fagyhatás);
– a jégverés következményeként fellépő növény-egészségügyi veszteségek, illetve az ebből eredő értékesítési károkra;
– szőlő esetén a minőségi károkra.
5.3. Téli fagykárok esetén
– a téli fagykár következtében bekövetkező súlycsökkenési károkra;
– arra az esetre, ha a szerződő/biztosított a károsodott területet jú- nius 30-ig nem hasznosította újra.
5.4. Viharkárok esetén
– a kalászosok lenyaklásában megnyilvánuló károkra;
– a kártevők, kórokozók károsításaira;
– ha a biztosított repce és kalászos növénykultúra a vihar követ- keztében megdől és betakaríthatatlanná válik;
– mák esetén a homokverés és a növényzet talajból történő elfú- jására nem vonatkozik a biztosítás.
5.5. Egyedi károk esetén
Az ajánlat mellékletét képező záradékban kell rögzíteni a kizárt koc- kázatok körének meghatározását.
6. A biztosítási összeg
A biztosítási összeg a növénykultúra biztosított termésének valóságos érté- ke. A biztosítási összeg a díjszámítás alapja.
A biztosítási összeg növényenkénti meghatározásához szükséges a biztosí- tani kívánt növény termésátlaga, a termés egységára és a biztosítás alá vont terület nagysága. A biztosítási összeget minden biztosítási évben meg kell határozni. A biztosító helytállása és teljesítési kötelezettsége biztosí- tási időszakonként maximum az adott évre meghatározott biztosí- tási összeg erejéig áll fenn. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetke- zett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken. A bizto- sító a szerződő részére fedezetfeltöltési jogot nem biztosít.
Jelen szerződés keretében értékkövetésre (indexálásra) nincs lehetőség. A biztosítási összeg meghatározása szántóföldi növények és kertészeti kul- túrák esetén tűz, jég, téli fagy, vihar, egyedi kockázatokra vonatkozóan: Biztosítási összeg = hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) x biztosított terület (ha).
– Hozam: a biztosítani kívánt növénykultúra biztosított területének 1 hek- tárra (ha) eső, tárgyévre meghatározott termésátlaga.
– Egységár: a biztosítani kívánt növénykultúra tárgyévre meghatározott hozamának tonnánkénti egységára forintban.
– Biztosított terület: a biztosítani kívánt növénykultúra teljes vetésterü- letének nagysága hektárban.
A biztosítani kívánt növénykultúra hozamára, egységárára és a biztosított vetésterületre a szerződő tesz javaslatot szerződéskötéskor, szerződésmó- dosításkor vagy határozatlan tartamú szerződések esetén szerződésmódo- sításként éves adatközléskor.
Kiegészítő jég és vihar fedezet esetén a biztosított növény hozamát a szerző- dő az elmúlt 3-5 év hozamadatai alapján határozza meg „javított átlagszá- mítással” (referenciahozam), melynek meghatározását a 2011. évi CLXVIII. törvény 2.§ 26-27-28. pontjai, illetve a 21/2012. (III.9.) VM rendelet 4. számú melléklete tartalmazza:
Referencia-időszak: tárgyévet megelőző ötéves időszak; Referenciahozam: a referencia-időszak hozamaiból a legmagasabb és a legalacsonyabb érték elhagyásával képzett átlag; Referenciahozam-érték: a referenciahozamból számított átlagter- més, az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium internetes honlapján közzétett közle- ményben meghatározott áron számított, üzemi szintű értéke.
A biztosítási összeg meghatározása erdősítések és erdők tűzkockázata esetén: Erdősítések: Biztosítási összeg = szakmailag indokolt és igazolt költségek (Ft/ha) x biztosított terület (ha).
Erdők: A biztosítási összeg fafajonkénti meghatározásához szükséges a biztosítani kívánt erdő 1 ha-ra eső fafajonkénti élőfa készlete (m3), a lá- bonálló fa egységára és a biztosított erdőből az egyes fafajokra eső erdő nagysága (ha). A biztosítás szempontjából fafajoknak tekintendők az örök- zöld (fenyők) és lombhullatók csoportjai.
Erdők biztosítási összege = [örökzöldek fatömeg (m3/ha) x egységár (Ft/m3) x biztosított terület (ha)] + [lombhullatók fatömeg (m3/ha) x egységár (Ft/m3) x biztosított terület (ha)].
7. Az önrészesedés, kártérítési limit
Alapcsomag
jég, vihar (súlycsökkenéses károk) | 5% abszolút önrész + 10%-os levonásos önrész a károsodott terület biztosítási értékére vonatkozóan |
jég (minőségi károk) | 20% abszolút önrész + 10%-os levonásos önrész a károsodott terület biztosítási értékére vonatkozóan |
jég (tőkiveréses károk) és téli fagykárok | 80% levonásos önrész a károsodott terület biztosítási értékére vonatkozóan |
tűz (erdők, erdősítések) | 1% abszolút önrész a biztosított erdő területének biztosítási összegére vonatkozóan |
tűz (szántóföldi és kertészeti kultúrák) | 0,1% abszolút önrész a biztosított növény területének biztosítási összegére vonatkozóan |
Kiegészítő csomag (kizárólag GB441 jelű Gazda Biztosítási Csomag – „A” tí- pusú Növénybiztosítás, GB442 jelű Gazda Biztosítási Csomag – „B” típusú Növénybiztosítás, GB443 jelű Gazda Biztosítási Csomag – „C” típusú Nö- vénybiztosítás megkötése esetén választható)
a károsodott terület biztosítási értékének 30%-a a kártérítés felső határa 5%-os abszolút önrész figyelembevételével
kiegészítő jég és viharkockázat (súlycsökkenési károk)
A biztosítás szempontjából abszolút önrésznek kell tekinteni azt a biztosítási összeg százalékában meghatározott összeget, melyet biz-
tosítási esemény esetén a biztosítási szolgáltatásból le kell vonni. Jelen különös szerződési feltételek szerint a biztosítási összeg viszo- nyítható a károsodott terület biztosítási összegéhez, a károsodott tábla biztosítási összegéhez és a károsodott növény biztosítási összegéhez. Pl. 10%-os abszolút önrész: 8%-os kár esetén a biztosí- tási szolgáltatás 0%, 15%-os kár esetén a biztosítási szolgáltatás 5%. A biztosítás szempontjából levonásos önrésznek kell tekinteni a kár- térítés százalékában meghatározott összeget, melyet minden eset- ben le kell vonni a biztosítási szolgáltatásból. Pl. 10%-os levonásos önrész: 8%-os kár esetén a biztosítási szolgáltatás 7,2%, 15%-os kár esetén a biztosítási szolgáltatás 13,5%.
8. A biztosítási díj
A biztosítási díj a biztosított növénykultúrára és a 4. fejezetben felsorolt biztosítási eseményekre vonatkozó díjtétel, valamint a 6. fejezetben meghatározottak szerint számított biztosítási összeg szorzata.
Az így meghatározott díjból (bruttó díj: adó nélkül számított biztosítá- si díj) kármentességi engedmény adható szerződéskötéskor. A kármentes- ségi engedménnyel csökkentett díj a nettó díj (nettó díj: kármentességi engedménnyel csökkentett adó nélkül számított biztosítási díj) kerül számlázásra az ajánlatban rögzítettek szerint. Az engedmény csak teljes kármentesség esetén adható, kárkifizetés esetén az engedmény érvényét veszti és a biztosítási szolgáltatásból levonásra kerül.
A kármentességi engedményt az egy ajánlaton felvett Gazda Bizto- sítási Csomag növénybiztosítási szerződéseire egységesen kell alkal- mazni. Biztosítási szolgáltatás esetén az összes, egy ajánlaton felvett Gazda Biztosítási Csomagon belüli növénybiztosításnál a kármentes- ségi engedmény visszavonásra kerül.
A szerződő az ajánlattételekor választhat éves, féléves vagy negyedéves díj- fizetést. A díjfizetési határidők: 01. 01., 04. 01., 07. 01., 10. 01. A szerző- dő a díjfizetési határidőpontok figyelembevétele mellett eltérő díjrészletek fizetését is vállalhatja.
Egyedi kockázatot tartalmazó szerződések esetében sem lehet eltérni a díj- fizetés jelen szabályaitól.
Határozatlan időre kötött szerződés esetén a második biztosítási évre vonat- kozó számlák összegszerűségét a biztosító az előző biztosítási év biztosítási összegének figyelembevételével készíti (előlegszámla). A szerződő éves szer- ződésmódosítását követően a biztosító a szerződés díját az éves adatközlés- nek megfelelően aktualizálja és (ha szükséges) módosító számlát készít.
9. A biztosított és a szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége
9.1. A közlési kötelezettség
A biztosított/szerződő köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani a bizto- sító kockázatvállalása szempontjából jelentős okiratokat, dokumentációkat, szerződéseket és hatósági határozatokat.
Szerződéskötéskor, illetve szerződésmódosításkor a szerződő az adat- közlő lap kitöltésével vagy más egyéb módon, de mindenképpen írás- ban köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani az alábbi adatokat:
– a biztosítani kívánt növénykultúra faját;
– a biztosított növénykultúra tárgyévi hozamának egységárát;
– a biztosítani kívánt növénykultúra vetésterületét;
– a biztosítani kívánt növénykultúra terményének hozamát.
Az adatközléssel együtt a terület azonosításához szükséges dokumentumot (MEPAR azonosító) is a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.
Az egységár meghatározásánál a szerződőnek figyelembe kell ven- nie az aktuális piaci, tőzsdei, hatósági és szerződéses árakat. Ha ajánlat megtételekor vagy szerződésmódosításkor a szerződő az adatokat nem vagy nem megfelelően veszi figyelembe, akkor a biz- tosító jogosult az ajánlat vagy a szerződésmódosítás elutasítására. A szerződés megkötését, illetve az éves szerződésmódosítást (adat- közlést) követően az egységár a kockázatviselési időszakot magába foglaló biztosítási időszak végéig nem módosítható.
9.2. A változásbejelentési kötelezettség
A biztosított/szerződő a biztosítási szerződés fennállása alatt köteles
a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül írásban bejelenteni a lényeges körülmények változását. A biztosító különösen az alábbi körülményeket tekinti lényegesnek a VÁSZF XIII. pontjának (2) be- kezdésben felsorolt eseteken túl:
– a szerződő/biztosított lakhelyének vagy székhelyének a megvál- tozása;
– a biztosított által a biztosítónak bejelentett tevékenységének megváltozása, tevékenységi engedélyének megszűnése;
– a biztosított növénykultúra tulajdonosának, bérlőjének vagy ha- szonbérlőjének megváltozása.
A szerződőnek/biztosítottnak minden egyéb, lényegesnek tekinthe- tő körülmény változását is be kell jelentenie a biztosítónak a tudo- másszerzéstől számított 8 napon belül.
A biztosító – előzetes értesítést követően – jogosult a helyszínen ellenőriz- ni a kockázati viszonyokat és a biztosított/szerződő által szolgáltatott ada- tok helyességét.
10. A biztosítási szerződés módosítása
A biztosítási szerződés a vetésterület nagyságára, illetve a biztosított nö- vénykultúra fajára, valamint hozamadataira és egységárára vonatkozó mó- dosítása a biztosítási időszak első napjára visszamenőleges hatályú.
Ha a szerződésmódosítás a biztosított területeket is érinti, akkor a terület azonosításához szükséges dokumentumokat (MEPAR azonosító) is tartal- maznia kell a szerződésmódosításnak.
Ha a vetésterület, a biztosított növénykultúra, a hozamadatok vagy az egy- ségár módosításában a felek kölcsönösen megállapodnak, akkor annak kö- vetkeztében a biztosítási összeg is megváltozik, valamint biztosítási díjtétel is módosulhat. A biztosítási összeg és díjtétel változására tekintettel pedig a biztosítási díj is változhat.
Szerződéskötésre, éves adatközlésre vagy szerződésmódosításra minden biztosítási időszakban július 15-ig van lehetőség.
11. A biztosító szolgáltatása
A biztosítottnak (szerződőnek) a biztosítási eseményt – annak bekö- vetkezése után – haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számí- tott 2 munkanapon belül be kell jelentenie írásban (e-mail, fax, le- vél) a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adnia, és lehetővé kell tennie a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.
A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy állapotában a biztosított (szerződő) a kárfelvételi eljárás megindu- lásáig, de legfeljebb a bejelentéstől számított 5 munkanapon belül csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig változtathat.
A kárbejelentést követően a biztosító öt munkanapon belül megkezdi a kár rendezését. Felméri a biztosított vagyontárgyban (növénykultúrában) kelet- kezett kárt az adatközléskor megadott adatok (biztosított növény, hozam, egységár, terület) figyelembevételével.
A biztosított és károsodott növény betakarítása előtt, vagy ha a kár mérté- ke már egyértelmű (pl. kipusztulásos károk, totálkárok), a biztosító helyszí- ni területszemle során meghatározza a szemle(ék) során károsodottnak ítélt területeken a kár mértékét, és káraktát készít.
A kárakta tartalmazza:
− a biztosított nevét, lakcímét, székhelyét;
– a károsodott növénykultúra nevét;
– a károsodott kultúra üzemi szintű területének nagyságát;
– a károsodott kultúra biztosítási összegét hektáronként;
– a kárt vagy károkat okozó kárnemet vagy kárnemeket;
– a hozamcsökkenés becsült mértékét és forintosított értékét;
– a biztosítási esemény Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rend- szer (MEPAR) szerinti helyét;
– a károsodott terület nagyságát;
– a kifizetett kártérítés összegét.
A biztosító abban az esetben teljesít biztosítási szolgáltatást, ha a biztosítási eseményt kiváltó jelenség bekövetkeztét
– tűz esetén a tűzeset keletkezésének helye szerint illetékes hatóság;
– jég, vihar és téli fagy biztosítási esemény esetén az Országos Me- teorológiai Szolgálat igazolja.
A biztosító vagy a szerződő/biztosított kezdeményezheti további szemlék (közbülső szemle) tartását a károsodott területen, ha úgy ítéli meg, hogy a kárrendezés szempontjából lényeges körülmények változtak meg (pl. a ká- rosodott terület nagysága változott, kockázaton kívüli károk jelentek meg a károsodott területen, a szemle időpontjában nem volt egyértelmű a ká- rosodás).
Amikor meghatározásra került a bekövetkezett kár, a károsodott növény, a károsodott terület nagysága, a %-ban kifejezett veszteség mértéke (kárszázalék), valamint a hozamveszteség a biztosított területen, akkor a szerződés 7. pontjában meghatározott önrészek, limitek figyelem- bevételével kerül sor a biztosítási szolgáltatási összeg kiszámolására. Jelen biztosítási feltételek szerint a kárszázalék: súlycsökkenéses károk esetén (jég, vihar, tűz-részkár) a káresemény következménye- ként kialakult hozam és a biztosított hozam hányadosa. Kipusztulá- sos, tőkiveréses károk esetén (téli fagy, tőkiveréses jég, tűz-totálkár) a kárszázalék a 100%-ban károsodott területen lévő biztosított nö- vényi kultúra biztosítási összege.
Abban az esetben, ha egy olyan határozatlan idejű szerződésre érkezik kár- bejelentés, ahol az aktuális biztosítási időszakra vonatkozó szerződésmódosí- tás nem történt meg, akkor a kárfelmérést az utolsó adatközlés/szerző- désmódosítás adatai alapján kell elvégezni a következők figyelembevételével:
– kárfelvétel csak olyan növénykultúrára vonatkozhat, mely szerepel az utolsó érvényes adatközlésen/szerződésmódosításon;
– a kárbecslésnél az utolsó érvényes adatközlésen/szerződésmódosításon megadott hozam és egységáradatok vehetők figyelembe;
– a biztosítási szolgáltatás meghatározásakor figyelembe kell venni a ká- rosodott növénykultúra káresemény időpontjában aktuális vetésterüle- tét és az utolsó adatközlés/szerződésmódosításkor megadott vetésterü- letét. Ha a károsodott növény aktuális vetésterülete nagyobb, mint az utolsó érvényes adatközléskor/szerződésmódosításkor megadott vetésterület, akkor a biztosítási szolgáltatást arányla- gosan csökkenteni kell [utolsó érvényes adatközléskor-szerződés- módosításkor megadott vetésterület (ha aktuális vetésterülete (ha) x becsült kár (Ft)]. Az aktuális vetésterület meghatározásakor a biztosított által igénybe vett „Egységes földalapú támogatás” igénylé- sekor megadott adatok az irányadók.
Együttesen bekövetkező káresemények esetén az eljárás a következő: Meg kell határozni minden biztosítási esemény okozta hozamveszteséget úgy, hogy az előzőleg számított hozamveszteséggel csökkenteni kell a kö- vetkező biztosítási eseményre vonatkozó biztosított hozamot. A biztosítási eseményeket a következő sorrendben kell számításba venni: tűz, téli fagy, jég, vihar.
Egyedi kockázat esetén, az ajánlat mellékletét képező záradékban kell rög- zíteni a szolgáltatás szabályait.
12. Biztosítási szolgáltatás kockázatonként
A biztosítási szolgáltatás nem haladhatja meg a biztosítási összeget. A biztosító a biztosítási szolgáltatásból minden esetben levonja a VÁSZF XI. fejezet (6) bekezdésében felsorolt tételeket (önrész, ma- radvány, máshonnan megtérülő összeg, díjtartozás) azzal az eltérés- sel, hogy a biztosítási szolgáltatásból az adott biztosítási időszakra (1 év) a biztosítót megillető, és még be nem fizetett teljes díj levo- násra kerül.
A biztosítási szolgáltatás mértékének megállapítása a 7. fejezetben meghatározott önrészek figyelembevételével történik.
12.1. Tűzkárok
Totál tűzkárok: Szántóföldi és kertészeti kultúrákban, valamint er- dősítésekben:
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége azokra a területekre vonat- kozik, melyeken a tűz következtében az adatközlőn meghatározott biztosított növényi kultúra megsemmisült.
A biztosítási szolgáltatás összege (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).
Rész tűzkárok: Erdőkben:
A károsodott erdőben részben vagy egészben megsemmisül az élőfa készlet.
A biztosítási szolgáltatás összege (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) x kárszázalék (%).
12.2. Jégárok
Tőkiveréses jégkárok (totálkárok): A tőkiveréses károkat szántóföldi és zöldségnövények esetében a kiszántást és újravetést újrapalántá- zást, újratelepítést, újrahasznosítást szükségessé tevő mértékben el- pusztult növényállomány területének figyelembevételével kell meg- állapítani.
A biztosítási szolgáltatás összege (Ft) szántóföldi növények és zöld- ségnövények esetén = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egy- ségár (Ft/t).
Súlycsökkenési és fejlődési jégkár: A szolgáltatás mértékének meg- határozásakor a károsodott területen a biztosítási esemény (jégkár) miatt bekövetkezett hozamkiesés százalékos arányát kell figyelem- be venni.
A biztosítási szolgáltatás összege (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) x kárszázalék (%).
Minőségi jégkár: A szolgáltatás mértékének meghatározásakor a ká- rosodott területen a biztosítási esemény (jégkár) miatt bekövetke- zett minőségi értékvesztés százalékos arányát kell figyelembe venni. A biztosítási szolgáltatás összege (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) x kárszázalék (%).
A jégesőkár okozta minőségi kárszázalék megállapítása érdekében a bizto- sító a következő értékcsökkenési kulcsokat alkalmazza:
– alma, körte: ép gyümölcs 0%-os kár, sérült gyümölcs 35%-os kár, ipari felhasználásra alkalmas gyümölcs 60%-os kár, elenyészett gyümölcs 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, amelyeken a jégverés nem okozott formatorzulást, a jég okozta sebzések beforrtak és együttes területük nem éri el a 20 mm2.
„Sérült” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, amelyeken a jégverés 20 mm2-nél nagyobb beforrt sérüléseket okozott és a sérülések együttes átmérője nem haladja meg a 20 mm-t, a gyümölcs oly mértékben torzult, hogy friss fogyasztásra még alkalmas. „Ipari” fel- használásra alkalmas gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt, amely konzerv, lé vagy szeszipari felhasználásra még alkalmas.
„Elenyészett” gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt, amelynek kereskedelmi értéke nincs.
– zöldbab: ép zöldbabhüvely 0%-os kár, ipari felhasználásra alkalmas zöldbabhüvely 60%-os kár, elenyészett zöldbabhüvely 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” zöldbabhüvelynek kell tekinteni azo- kat a zöldbabhüvelyeket, amelyeken a jégverés nem okozott formator- zulást, a jég okozta sebzések beforrtak és nem okoznak felületi egye- netlenséget, friss fogyasztásra még alkalmasak. „Ipari felhasználásra” alkalmas zöldbabhüvelynek kell tekinteni azt a zöldbabhüvelyt, amely konzervipari felhasználásra még alkalmas. „Elenyészett” zöldbabhü- velynek kell tekinteni azt a zöldbabhüvelyt, melynek kereskedelmi ér- téke nincs.
– sárgadinnye, görögdinnye, uborka: ép gyümölcs 0%-os kár, sérült gyümölcs 30%-os kár, elenyészett gyümölcs 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, melyeken a jégverés okozta sebzések beforrtak, a seb- zések nagysága nem éri el a gyümölcs felületének 1%-át, és egyetlen sebzés sem nagyobb, mint 1 cm2. „Sérült” gyümölcsnek kell tekinteni a friss fogyasztásra alkalmas gyümölcsöket, amelyeken a jégverés nem okozott olyan nyílt sérüléseket, melyek következtében rothadásnak indul a gyümölcs. „Elenyészett” termésnek kell tekinteni azt a termést, amelynek kereskedelmi értéke nincs.
A hajtásrendszerben okozott károk fejlődési veszteségként kerülnek el- számolásra. A virágzat sérülései súlycsökkenési veszteségként kerülnek elszámolásra.
– paprika, fűszerpaprika: ép termés 0%-os kár, ipari felhasználásra al- kalmas termés 60%-os kár, elenyészett termés 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” termésnek kell tekinteni azokat a ter- méseket, amelyeken a jégverés nem okozott formatorzulást, a jég okoz- ta sebzések beforrtak és nem okoznak felületi egyenetlenséget, friss fo- gyasztásra, valamint fűszerpaprika előállításra még alkalmasak. „Ipari felhasználásra” alkalmas termésnek kell tekinteni azt a termést, amely konzervipari felhasználásra még alkalmas. „Elenyészett” termésnek kell tekinteni azt a termést, amelynek kereskedelmi értéke nincs.
– őszibarack, kajszi, szilva, meggy, cseresznye: ép gyümölcs 0%-os kár, sérült gyümölcs 40%-os kár, ipari felhasználásra alkalmas gyümölcs 60%-os kár, elenyészett gyümölcs 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, amelyeken a jégverés nem okozott formatorzulást, a jég okozta sebzések beforrtak és nem okoznak felületi egyenetlenséget, a jégütések következtében a gyümölcs jellegzetes színe nem változott.
„Sérült” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, amelyeken a jégverés felületi deformációt okozott, de a sebzések beforrtak, és a gyümölcs oly mértékben károsodott, hogy friss fogyasztásra még alkal- mas. „Ipari felhasználásra” alkalmas gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt, amely konzerv, lé vagy szeszipari felhasználásra még alkal- mas. „Elenyészett” gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt, amely- nek kereskedelmi értéke nincs.
12.3. Téli fagykár (totálkárok)
A téli fagykár károkat a szántóföldi növények esetében a kiszántást és újravetést újrapalántázást, újratelepítést, újrahasznosítást szüksé- gessé tevő mértékben elpusztult növényállomány területének figye- lembevételével kell megállapítani.
A biztosítási szolgáltatás összegét (Ft) táblánként kell meghatározni = a károsodott növény (táblán belüli) területe (ha) x hozam (t/ha) x egy- ségár (Ft/t).
12.4. Viharkár
A szolgáltatás mértékének meghatározásakor a károsodott terüle- ten a biztosítási esemény (viharkár) miatt bekövetkezett hozamki- esés százalékos arányát kell figyelembe venni.
A biztosítási szolgáltatás összege (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) x kárszázalék (%).
13. Mintaterek alkalmazása
Amennyiben a növénykultúra betakarítása, újravetése, illetve újrapalántá- zása a kárbejelentéstől számított öt munkanapon belül elengedhetetlen a biztosított területeken, a károsodás mértékének megállapítása érdekében mintatereket kell hagyni.
14. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Groupama Garancia Biztosító Zrt. által kínált Gazda Biztosítási Csomag Növénybiztosítások korábbi kü- lönös szerződési feltételeitől, valamint a korábban alkalmazott szer- ződési gyakorlattól a jelen GB444 Jelű Gazda Biztosítási Csomag – Nö- vénybiztosítás Különös Szerződési Feltételei több ponton eltérnek, mert a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. 03. 15. napján történő hatályba lépésére tekintettel társaságunk több módo- sítást eszközölt (pl. fedezetfeltöltés).
Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a bizto- sító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerző- désben alkalmazott kizárásokat jelen szerződési feltétel figyelemfel- hívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza.
Tájékoztatjuk továbbá, hogy jelen szerződési feltétel a Polgári Törvény- könyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépése miatt szükséges mó- dosításokon túl a termék előző különös szerződési feltételeitől az aláb- biakban tér el lényegesen:
– Jelen feltétel bevezető része több ponton változott, melyek kö- zül a legjelentősebb, hogy jelen különös szerződési feltétel a GMGÁSZ 05 jelű Mezőgazdasági Általános Biztosítási Szabályzat helyett a Vagyonbiztosítás Általános Szerződési Feltételeit (to- vábbiakban VÁSZF) alkalmazza általános szerződési feltételként,
valamint a kiegészítő jég és vihar kockázat definiálásra került.
– Biztosított vagyontárgyak meghatározása pontosításra került (1. fejezet).
– A kockázatviselési időszak meghatározása változott, várakozási idő meghatározása módosult, a kockázatonkénti kockázatviselés kezdete és vége minden esetben módosításra került (3. fejezet).
– A 4. fejezetben a biztosítási események több ponton módosítás- ra, kiegészítésre, pontosításra kerültek (minőségi és fejlődési jég- károk, viharkár esetén a szélsebesség 20 m/s, hozambiztosítás megszűnt).
– A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok feje- zetben pontosításra került, hogy a biztosító szolgáltatási kötele- zettsége a VÁSZF-ben meghatározott kizárásokon túlmenően nem terjed ki az itt felsorolt esetekre (5. fejezet).
– A biztosítási érték fogalma kivezetésre került a szerződési felté- telekből, helyette a biztosítási összeg meghatározást használja a feltétel.
– Fedezetfeltöltést kizáró szabály került a feltételbe, valamint rög- zítésre került, hogy nincs lehetőség indexálásra, a referenciaho-
zam számításának szabályai pontosításra kerültek (6. fejezet).
– A túlbiztosítás és alulbiztosítás szabálya törlésre került, mivel a VÁSZF tartalmazza ezeket a szabályokat (6. fejezet).
– Az önrész és kártérítési limit általános definíciója törlésre került, mivel a VÁSZF tartalmazza (7. fejezet), az önrésztípusok megha- tározásra kerültek.
– A bruttó és nettó díj definíciója, valamint a kármentességi en- gedmény meghatározása módosult (8. fejezet).
– A biztosított és a szerződő közlési és változásbejelentési kötele- zettsége több ponton módosult (9. fejezet).
– A 11. fejezetben a kárbejelentési kötelezettségre, az állapotmeg- őrzési kötelezettségre, és a teljesítéshez szükséges hatósági iga- zolásra vonatkozó szabályok módosításra kerültek.
– A 12. fejezetben rögzítésre került, hogy a teljes biztosítási idő- szakra (1 évre) járó, még meg nem fizetett biztosítási díj levonás- ra kerül a biztosítási szolgáltatásból.
– A 11. fejezetben meghatározásra került a kárszázalék fogalma.
– A 11. fejezet kiegészült kockázatonként a biztosítási szolgáltatás részletes meghatározásának szabályaival.