Vihar kockázat. 3.3.1. Vihar esetében:
Vihar kockázat. 3.4.1. A kockázatviselési időszak kezdete: – kalászosok esetén az érés kezdete (jelen különös feltételek tekintetében az érés kezdete az a fejlődési állapot, amikor a vihar a kalászosokban szemkiverést és kalászletörést okozhat); – káposztarepce esetén a becők érése; – napraforgó esetén 6 leveles állapot; – kukorica esetén 10 cm elérése (beleértve a csemege-, siló-, pattogatni való kukorica és egyéb kukoricaféleségeket is); – egyéb, nem nevesített szántóföldi növények esetében a technológiai érés kezdete; – alma és körte esetén augusztus 15.; – egyéb ültetvények esetében az érés kezdete; – egyéb, nem nevesített kertészeti növények esetében a vi- rágzás kezdete.
Vihar kockázat. 3.4.1. a kockázatviselési időszak kezdete:
Vihar kockázat i. kockázatviselési időszak kezdete: − kalászosokban az érés kezdete (a biztosítás szempontjából az érés kezdete az a fejlődési állapot, amikor a vihar a kalászosokban szemkiverést és kalászletörést okozhat); − őszi káposztarepcében a becők megjelenése; − napraforgónál, kukoricánál, máknál a kikelés; − téli almánál augusztus 15., téli körténél szeptember 1.
Vihar kockázat. 3.4.1. A kockázatviselési időszak kezdete: – kalászosokban az érés kezdetétől (a biztosítás szempontjából az érés kezdete az a fejlődési állapot, amikor a vihar a kalászosokban szemki- verést és kalászletörést okozhat); – őszi káposztarepcében a becők érésétől; – napraforgónál, kukoricánál, cukorrépánál, máknál a kikeléstől; – csonthéjasok, dió, csemegeszőlő, bogyósok és szamóca esetében az érés kezdetétől; – körténél szeptember 1-jétől, almánál augusztus 15-étől;
Vihar kockázat. 3.4.1.1. A kockázatviselési időszak kezdete: – kalászosok esetén az érés kezdete (biztosítás szempontjából az érés kez- dete az a fejlődési állapot, amikor a vihar a kalászosokban szemkiverést és kalászletörést okozhat); – napraforgó esetén 6 leveles állapot; – kukorica esetén 10 cm elérése; – ültetvények esetén az érés kezdete.
Vihar kockázat. A károk megállapítása a következõk figyelembevételével történik: · a károsodott terület nagysága, · a növényeknek a biztosítási esemény nélkül várható, becsült hozama (maximum a biztosított hozam), · a becsléssel megállapított kár százalékos mértéke a károsodott területen, · az adatszolgáltatáskor rögzített egységár. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x (hozam (t/ha) x kár százalékos mértéke) x egységár (Ft/t). · A biztosító szolgáltatása – az alábbiak kivételével – a megállapított kár 90%-a. · A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 80%-a, ha károsodott növényt a kár idõpontja elõtt érést gyorsító vagy az érést befolyásoló vegyszerrel kezelték. · A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 70%-a búzában, árpában, õszi káposztarepcében bekövetkezõ biztosítási esemény esetén, ha a káresemény augusztus
Vihar kockázat kalászosokban az érés kezdetétől (a biztosítás szem- pontjából az érés kezdete az a fejlődési állapot, ami- kor a vihar a kalászosokban szemkiverést és kalászletörést okozhat). · őszi káposztarepcében a becők kifejlődésétől; · napraforgónál kukoricánál a kikeléstől; · téli almánál augusztus 15-étől, téli körténél szeptem- ber 1-jétől.
Vihar kockázat. 3.3.1. A kockázatviselési időszak kezdete: – Szántóföldi növényeknél a virágzás kezdete. – Kertészeti kultúrák esetén az érés kezdete. Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érésszabályo- zást végeztek, a biztosító kockázatviselése a kezelést követő 10. na- pon megszűnik.
Vihar kockázat. A kockázatviselési időszak kezdete: – szántóföldi növényeknél a virágzás kezdete; – kertészeti kultúrák esetén az érés kezdete. Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érésszabályozást végeztek, a biztosító kockázatviselése a ke- zelést követő 10. napon megszűnik.