A kockázatviselési időszak mintaszakaszok

A kockázatviselési időszak. A kockázatviselési időszak nem lehet hosszabb, mint a biztosított növény „vegetációs ideje”. Jelen biztosítási feltételek tekintetében a vegetációs időszak a kikeléstől, kipalántázástól (ültetvények esetében rügypattanástól) a betakarításig tart. A biztosító a szerződés kockázatviselésének kezdő időpontjától vagy a szerződés módosításának életbe lépésétől számított várakozási időt köt ki, melynek mértéke:
A kockázatviselési időszak. A Biztosító kockázatviselése a Lemondási díjjal terhelt idôszak elsô napján kezdôdik meg. Ha a Biztosító kockázatviselése már a biztosítás megkötésének napján megkezdôdik, a kockázatviselés a megkötés napján kizárólag baleseti eseményekre terjed ki. Az erre hatáskörrel rendelkezô közvetítô megjelölheti a kockázatviselés kezdetének pontos idejét (óra-perc). Ha a biztosítási szerzôdés az utazás foglalásának napját követôen jött létre, és ezzel egyidejûleg a kockázatviselés megkezdôdik, a Biztosító kockázatviselése az elsô 5 napban kizárólag baleseti eseményekre terjed ki. A biztosító kockázatviselése a szerzôdésben megjelölt kockázatviselés utolsó napjának 24.00 órájáig, amennyiben az utazás megkezdése korábbi idôpont, az utazás megkezdéséig, de legfeljebb 365 napig tart.
A kockázatviselési időszak. 1.1. A szerződés határozott időre szól. A kockázatviselés kezdetének és végének napját a biztosítási szerződés tartalmazza, 90 napnál hosszabb időre csak a Biztosító előzetes engedélyével lehet biztosítást kötni.
A kockázatviselési időszak. A kockázatviselési időszak nem lehet több mint a biztosított növény „ve- getációs ideje”. A biztosító a szerződés kockázatviselésének kezdő időpontjától vagy a szerződés módosításától számítva 5 napos vára- kozási időt köt ki jégeső és vihar biztosítási események vonatkozá- sában. Amennyiben a jégeső vagy vihar biztosítási esemény a vára- kozási idő alatt következik be, a biztosító biztosítási szolgáltatást nem teljesít. A kockázatviselés kezdete és vége az alábbi esetekben VÁSZF-től el- térően a következők alapján alakul:
A kockázatviselési időszak. A biztosító a szerződés kockázatviselésének kezdő időpontjától vagy a szerződés módosításától számítva 10 napos várakozási időt köt ki, a várakozási idő alatt bekövetkező károkra a biztosító biztosítási szolgáltatást nem teljesít. A kockázatviselési időszak nem lehet több mint a biztosított növény „ve- getációs ideje”, amely a keléstől (palántázástól, telepítéstől) betakarí- tásig (a technológia érettség állapotát követő 10. napig) tart, azon- ban az alábbikban ettől eltérően alakul:
A kockázatviselési időszak. A szerződés határozott időre szól. A kockázatviselés kezdetének és végének napját a biztosítási szerződés tartalmazza. A kockázatviselés tartamát a biztosító, a szerződés megkötésekor korlátozhatja. Ha a szerződés megkötésekor a Biztosított nem tartózkodik Magyarországon, akkor a kockázatviselés legkorábban a szerződés megkötését követő napon 0:00-kor kezdődik meg. Amennyiben a Biztosított, a szerződés kockázatviselési időszaka alatt bekövetkezett biztosítási esemény miatt nem tud hazatérni az előre eltervezett időpontban, akkor a Biztosító automatikusan meghosszabbítja a kockázatviselést addig, amíg a Segítségnyújtó szervezésében a Biztosított hazajuttatásra kerül. A kockázatviselést automatikusan, legfeljebb 15 nappal hosszabbítja meg a Biztosító. A Biztosító kockázatviselése a Biztosítottnak a Segítségnyújtó által szervezett hazaérkezési napján megszűnik. Abban az esetben is, megszűnik a Biztosító kockázatviselése a Segítségnyújtó által tervezett hazaérkezési napon, ha a Biztosított nem élt a Segítségnyújtó által felkínált hazaszállítási lehetőséggel. Az automatikusan meghosszabbított kockázatviselési időre vonatkozó biztosítási díjat a Biztosító levonja a kártérítési összegből.
A kockázatviselési időszak. 4.1. A kockázatviselés kezdete a biztosítási szerzôdés megkötésének napja. Amennyiben a biztosítási szerzôdés az utazás foglalásának napját követôen jött létre, a kockázatviselés az elsô 5 napban kizárólag baleseti eseményekre terjed ki.
A kockázatviselési időszak. A kockázatviselési időszak nem lehet több mint a biztosított növény „ve- getációs ideje”. A biztosító a szerződés kockázatviselésének kezdő időpontjától vagy a szerződés módosításától számítva 10 napos vá- rakozási időt köt ki a várakozási idő alatt bekövetkező károkra a biztosí- tó biztosítási szolgáltatást nem teljesít. A kockázatviselés kezdete és vége az alábbi esetekben a VÁSZF-től eltérően a következők alapján alakul:

Related to A kockázatviselési időszak

  • Kizárások a kockázatviselés köréből A biztosítási védelem nem terjed ki a jogi érdekek védelmére az alábbi esetekben:

  • A kockázatviselés kezdete 3.1. A biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosító kockázatviselésének kezdete: • az ajánlaton feltüntetett időpont, vagy • ennek hiányában az ajánlat beérke- zését követő nap 0 óra 00 perc. A kockázatviselés kezdetét a biztosító által kiállított kötvény tartalmazza.

  • Kockázatviselés kezdete Az az időpont, amelytől kezdődően a biztosító vállalja a biztosítási események bekövetkezésére a kockázatot.

  • Mikortól meddig tart a kockázatviselés? A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton megjelölt napon veszi kezdetét és a szerződés megszűnéséig tart. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdő időpont nem lehet korábbi, mint az ajánlattételt követő nap 0. órája.

  • Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események) Nem terjed ki a biztosítás

  • A biztosító kockázatviselése 19. § (1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában, a 4. § (3) bekezdésében meghatározott üzemben tartó által kötött szerződés esetén az üzemben tartói jogosultság keletkezésének - járműnyilvántartásba bejegyzett - időpontjában - de legkorábban a biztosítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában - kezdődik.

  • AJÁNLATTEVŐI NYILATKOZAT a Kbt. 60. § (3) bekezdéseinek alapján6 Alulírott ………………………………, mint a(z) (székhely:

  • A kockázatviselés helye A biztosítás Magyarország kivételével Európán belül érvényes, de a Biztosító és partnere a segítségnyújtási szolgáltatásokat az alábbi országokban garantálja: Andorra, Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lichtenstein, Luxemburg, Monaco, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország (teljes területe), Portugália, Románia, San Marino, Skócia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia, Szlovénia, Törökország (teljes területe), Ukrajna.

  • A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem ki- fejezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban található mögöttes eszközök között az ipari termelő- szektor, az energiaipar, a nyersanyag-termelés, és az ingatlanszektor sze- repel kisebb súllyal, melyek fenntarthatósági kockázatokat hordozhatnak. Fenntarthatósági kockázatokat jelentenek az alábbi tényezők, és negatív hatással lehetnek az egyes érintett mögöttes eszközök hozamára: • A fogyasztói szokások fenntarthatósági irányú megváltozása negatí- van érintheti a hagyományos ipari szektor vállalatait, mivel a termékek iránti kereslet csökkenését eredményezheti. • A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kocká- zatot jelentenek a hagyományos termelőszektor eredményességére nézve. • Az energiaipart tekintve a hagyományos technológiák alacsony emisz- sziójú technológiákra cserélése szintén kockázatokat hordoz, az alkal- mazkodás ráfordításokat igényel. • A növekvő kutatási-fejlesztési-innovációs költségek csökkenthetik a hagyományos gazdaság profitabilitását rövid-közép távon. • A klímaváltozásból eredő extrém időjárási körülmények (viharok, ára- dások) fizikai kockázatot jelentenek az ingatlanszektorra. A létesítmé- nyekben, eszközökben és gépekben keletkező károk profithatása csökkentheti az érintett vállalatok részvényeinek árfolyamát. • Ugyancsak profitcsökkentő hatású lehet az ingatlanok energia ellá- tása, amennyiben hagyományos energiafelhasználással és szigetelés- sel rendelkeznek, illetve az ilyen ingatlanok iránti kereslet csökkenhet, vagy csak alacsonyabb árért, bérleti díjért lesznek értékesíthetők. Kor- szerűsítésük esetén pedig a megfelelő átalakítás rövid-közép távon a profitot csökkentő jelentősebb beruházással járhat. • Általában az állampapírok esetén (melyek az eszközalapban is meg- találhatók) egyes külföldi befektetők saját szempontjaiknak megfele- lően foghatnak fel bizonyos, a kibocsátó országra vonatkozó környe- zeti vagy társadalompolitikai intézkedéseket, történéseket, ami az adott ország állampapírjai esetében keresletcsökkenést vagy éppen jelentősebb eladást indíthat el, ami árfolyamcsökkenéshez vezethet. Ezek a fenntarthatósági szempontoktól is függő, akár szubjektív érté- keléseket is magukba foglaló, interpretációk így negatívan is befolyá- solhatják a várható hozamot.

  • Az Eladó visszatérítési kötelezettségének módja A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 22. §-nak megfelelő elállás vagy felmondás esetén az Eladó a fogyasztónak visszajáró összeget a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon téríti vissza. A fogyasztó kifejezett beleegyezése alapján az Eladó a visszatérítésre más fizetési módot is alkalmazhat, de a fogyasztót ebből adódóan semmilyen többletdíj nem terhelheti. A Fogyasztó által hibásan és/vagy pontatlanul megadott bankszámlaszám vagy postai cím következtében történő késedelem miatt az Eladó-t felelősség nem terheli.