robbanás definíciója

robbanás a gázok, porok és gőzök terjeszkedési törekvésén alapuló, hirtelen lezajló, rendkívül gyors energia felszabadulással járó fizikai erőhatás. Vala- mely tartály (kazán, csővezeték, stb.) felrobbanása csak akkor minősül robbanásnak, ha annak tároló- edény fala olyan mértékben felszakad, hogy a tartá- lyon belüli és kívüli nyomáskülönbség kiegyenlítődé- se hirtelen következik be. Egy a tartály belsejében kémiai folyamatok kapcsán létrejövő robbanás akkor is robbanásnak minősül, ha a tárolóedény fala nem szakad fel;
Sample 1Sample 2
robbanás a gázok, porok vagy gőzök (kivéve robbanóanyagok) terjeszkedési törekvésén alapuló, hirtelen megnyilvánuló erőhatás. Egy zárt térrész (tartály, kazán, csővezeték, siló) esetében robba- nás csak akkor áll fenn, ha falazata olyan mértékben reped szét, hogy a téren belüli és kívüli nyo- máskülönbség hirtelen egyenlítődik ki.
Sample 1Sample 2
robbanás a gázok vagy gőzök terjeszkedési hajlandóságán alapuló, hirtelen bekövetkező erő-megnyilvánulás. Egy tartály (kazán, csővezeték) esetében robbanás csak akkor áll fenn, ha falazata olyan mértékben reped szét, hogy a tartályon belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen egyenlítődik ki. Ha egy tartály belsejében a robbanást kémiai reakció idézi elő, akkor a tartályban keletkező károkat a Biztosító akkor is megtéríti, ha annak falazata nem reped szét. A Biztosító csak külön megállapodás esetén téríti meg a robbanóanyagok felrobbanása miatt bekövetkező károkat. A kockázatviselés helyén kívüli – nem a Biztosított rendelkezése alá tartozó létesítményekben bekövetkező – robbanóanyag miatti robbanás által okozott károk térítésére csak akkor szükséges külön megállapodás, ha a Biztosítottnak a szerződéskötéskor tudomása volt, illetve tudomása kellett, hogy legyen a robbanóanyag létezéséről, vagy használatáról. a) belső égéső motorok égésterében fellépő robbanások, valamint elektromos megszakítókban a már meglévő vagy keletkező gáznyomás miatt keletkeznek; b) az üzemeléssel összefüggő mechanikus hatás (pl. vízlökés, centrifugális erő, csőtörés) következtében keletkeznek; c) tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása miatt keletkeznek; d) légi jármővek okozta hangrobbanás miatt keletkeznek.
Sample 1

More Definitions of robbanás

robbanás a gázok vagy gőzök terjeszkedési hajlandóságán alapuló, hirtelen bekövetkező erő-megnyilvánulás. Egy tartály (kazán, csővezeték) esetében robbanás csak akkor áll fenn, ha falazata olyan mértékben reped szét, hogy a tartályon belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen egyenlítődik ki. Ha egy tartály belsejében a robbanást kémiai reakció idézi elő, akkor a tartályban keletkező károkat a biztosító akkor is megtéríti, ha annak falazata nem reped szét. A biztosító csak külön megállapodás esetén téríti meg a robbanóanyagok felrobbanása miatt bekövetkező károkat. A kockázatviselés helyén kívüli - nem a biztosított rendelkezése alá tartozó létesítményekben bekövetkező - robbanóanyag miatti robbanás által okozott károk térítésére csak akkor szükséges külön megállapodás, ha a biztosítottnak a szerződéskötéskor tudomása volt, illetve tudomása kellett, hogy legyen a robbanóanyag létezéséről, vagy használatáról. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek: a) belső égésű motorok égésterében fellépő robbanások, valamint elektromos megszakítókban a már meglévő vagy keletkező gáznyomás miatt keletkeznek;
Sample 1
robbanás a jelen feltételek szempontjából robbanás alatt a gázoknak és gôzöknek rombolással és hanghatással együttjáró hirtelen, rendkívül gyors energiafelszabadulása
Sample 1
robbanás a jelen feltételek szempontjából robbanás alatt a gázoknak és gôzöknek rombolással és hanghatással
Sample 1

Related to robbanás

  • Munkanap az a nap, amelyen a Bank fizetési művelet teljesítése céljából nyitva tart.

  • Műsorterjesztés a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 203. § 50. pontjában meghatározott fogalom („50. Műsorterjesztés: bármely átviteli rendszerrel megvalósuló elektronikus hírközlési szolgáltatás, amelynek során a médiaszolgáltató által előállított analóg vagy digitális műsorszolgáltatási jeleket a médiaszolgáltatótól az előfizető, vagy felhasználó vevőkészülékéhez továbbítják, függetlenül az alkalmazott átviteli rendszertől, és technológiától. Műsorterjesztésnek minősül különösen a műsorszórás, a műholddal végzett műsorterjesztés, a hibrid üvegszálas-koaxiális átviteli rendszeren végzett műsorterjesztés, emellett a médiaszolgáltatás Internet Protokoll segítségével történő továbbítása valamely átviteli rendszeren, ha a szolgáltatás jellege, illetve feltételei megegyeznek a műsorterjesztéssel, illetve ez helyettesíti a más módon megvalósított műsorterjesztést. Műsorterjesztésnek minősül az olyan műsorterjesztés is, amelyhez az előfizető külön díj ellenében, vagy más elektronikus hírközlési szolgáltatás díjával csomagban értékesített díj ellenében férhet hozzá. A tíznél kevesebb vevőkészülék csatlakoztatására alkalmas átviteli rendszer segítségével történő jeltovábbítás nem minősül műsorterjesztésnek.”)

  • Számhordozási megállapodás az Előfizető számhordozásra vonatkozó igénybejelentése alapján az Előfizető és az átvevő szolgáltató között létrejövő megállapodás, amely az Előfizető által hordozandó összes számot és a hordozások számátadási időablakát is tartalmazza.

  • Számlatulajdonos A Számlavezető hellyel Pénzforgalmi Keretszerződést kötő fél.

  • Szolgáltatás a jelen ÁSZF-ben szabályozott elektronikus hírközlési (műsorterjesztési) szolgáltatás.

  • Megállapodás ez a megállapodás, e megállapodás mellékletei és ezek módosításai;

  • adatfeldolgozás az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalma- zott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve, hogy a technikai feladatot az adatokon végzik.

  • Rendszeres karbantartásnak nevezzük azon technikai eszközeink üzemképes állapotban való tartására vonatkozó karbantartási tevékenységeit, amely biztosítja a karbantartás hatására a minőségi célértékek elérésének folyamatos fenntartását. A rendszeres karbantartás biztosítja az üzemelés hatására fokozatosan csökkenő üzembiztonság időszakonkénti növelését, lassítva ezzel a technikai eszközök elhasználódásának folyamatát. Rendszeres karbantartásba tartoznak azok a tevékenységek, amelyek a szolgáltatás nyújtásához szükséges kiszolgáló eszközök meghibásodásának megelőzése érdekében karbantartási munkákat igényelnek. (pl. diszkbővítés, stb.) Rendszeres karbantartási munkálatokat minden héten szerdán 24.00-06.00 között lehet elvégezni, ettől eltérő időpontban végzett karbantartás az Előfizető 15 nappal korábban történő értesítése mellett lehetséges. Ha a Szolgáltató érdekkörébe tartozó ok miatt kerül sor a szünetelésre - ide nem értve az általános szerződési feltételekben meghatározott rendszeres karbantartást -, vagy a szünetelés oka mindkét fél érdekkörén kívül esik, a szünetelés időtartama alatt az Előfizető a szünetelés időtartamára vonatkozó díj fizetésére nem köteles.

  • Díjtartozás az Előfizetőnek egy adott időpillanatban a Szolgáltató felé, az Előfizetői Szerződés alapján fennálló, lejárt fizetési határidejű, havi- és/vagy egyszeri díjakból álló tartozásainak összessége.

  • Díjreklamáció a szolgáltatás igénybevételéről kiállított számlával kapcsolatos olyan reklamáció, melyben az előfizető a felszámított díj(ak) összegét vitatja. Kizárt esetek különösen: − a számlára irányuló lekérdezéssel (információkéréssel), − a nem a számlában szereplő díj(ak)kal kapcsolatos (hanem pl. számla kiállításával), − nem a számlázással összefüggő panaszok.

  • Hitelszerződés a Biztosított, mint adós és a Cofidis, mint hitelező között létrejött hitelszerződés.

  • Terhelési nap Az a nap, amikor a pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti.

  • Számszerűsíthető kockázatok Piaci árváltozás kockázata 1 Kamatkockázat 1 Kibocsátói/hitelezési kockázat 1 Devizaárfolyam-kockázat 1

  • Jelzáloghitel a Fogyasztó részére ingatlanon alapított jelzálogjog - ideértve a különvált zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett nyújtott hitel/kölcsön.

  • Kiegészítő Szolgáltatás Olyan elektronikus hírközlési szolgáltatás, amely az alapszolgáltatást kiegészíti, és annak meglétét feltételezi

  • Panasz az Előfizető által tett olyan bejelentés, amely az igénybe vett elektronikus hírközlési szolgáltatásra vonatkozó, az előfizetői jogviszonyt érintő egyéni jogsérelem vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul és nem minősül Xxxxxxxxxxxxxxxxx, illetve amelyben az Előfizető, vagy a felhasználó azt állítja, hogy a Szolgáltató által nyújtott Szolgáltatás vagy a Szolgáltató alkalmazottjának munkavégzése részben vagy egészben nem felel meg a jogszabályi előírásoknak és /vagy az Általános Szerződési Feltételekben foglaltaknak. Prémium szolgáltatások: Szolgáltatási egységek, olyan televíziós programcsomagok, amelyek igénybevételének feltétele valamely Alap szolgáltatás igénybevétele az Előfizető részéről.

  • Szolgáltatások A felkínált vagy keresett szolgáltatásnak meg kell felelnie a Társaság adott kategóriára vonatkozó előírásainak. A Társaság korlátozhatja vagy megtilthatja egyes szolgáltatások hirdetését.

  • Banki munkanap az a nap, amikor a Bank a hatályos nyitvatartási rendje szerint üzleti tevékenységet végez, így amelyen a Bank fizetési művelet teljesítése céljából nyitva tart.

  • kötelezettségvállalás országa bármely fajta gépjármű biztosítása esetén a a) telephely szerinti ország, vagy

  • Előtörlesztés a hitelszerződés alapján fennálló tartozás teljesítési idő előtt történő teljes vagy részleges teljesítése.

  • Hibabejelentés a szolgáltatás igénybe nem vehetőségéről, vagy csökkent minőségéről szóló bejelentés, amelyet az előfizető tesz és a szolgáltató által a szolgáltatáshoz használt elektronikus hírközlő hálózatnak, illetőleg annak meghibásodásának tulajdonítható. Többvonalas, többcsatornás előfizetői hozzáférésről bejelentett hibákat egy hibának kell tekinteni, a bekapcsolt, érintett vonalak, csatornák számától függetlenül. A hibaelhárítási idő csak azokra az esetekre vonatkozik, ahol a szolgáltató az előfizetővel az ÁSZF szerinti hibaelhárítási feltételekkel szerződik. Kizárt esetek különösen: − előfizetői végberendezés hibája, − ha a javítás az előfizető telephelyének elérésétől függ és ez a hozzáférés – a szolgáltató érdekkörén kívül eső okok miatt – nem lehetséges a megkívánt időben, − ha az előfizető kéri a javítás elhalasztását.

  • határon átnyúló szolgáltatás a Bit.-ben meghatározott fogalom;

  • Alapszolgáltatás Önállóan igénybe vehető elektronikus hírközlési szolgáltatás, vagy szolgáltatás csoport

  • Adatkezelés a személyes adatokon vagy adatállományokon auto- matizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tá- rolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhaszná- lás, közlés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáfér- hetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, tör- lés, illetve megsemmisítés.

  • Gazdálkodó szervezet a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó.”

  • Szolgáltatási szerződés az adásvételi szerződéstől eltérő bármely olyan szerződés, amelynek értelmében a vállalkozás a fogyasztó részére szolgáltatást nyújt vagy szolgáltatás nyújtását vállalja, a fogyasztó pedig megfizeti vagy vállalja, hogy megfizeti a szolgáltatás díját.