Általános jogi kockázatok. Az OTP Csoport jogi és hatósági kockázatnak is ki van téve a jogszabályalkotás alábbi szintjein: európai uniós jogszabályok és előírások hatással vannak az OTP Csoport üzletágaira, az uniós jogszabályok és politikák nemzeti jogba történő implementálása, és megvalósítása a nemzeti jogalkotásban, mely felett az egyes tagállamok jelentős mértékű autonómiát tartanak meg; illetve a nemzeti és helyi jogszabályalkotás és szabályozás. Azok a jogszabályok, illetve jogszabályváltozások, melyek hatással vannak az OTP Csoportra, azon belül a Kibocsátóra pl. az alábbiak: uniós szintű és nemzeti bankjogi, társasági jogi, kötelmi jogi, tulajdonjogi, csődjogi, értékpapírjogi, adózási, munkajogi és munkavédelmi, versenyjogi jogszabályalkotások, szektor-specifikus pénzügyi feltételek, vagy környezeti, egészségügyi és biztonságtechnikai előírások az OTP Csoport létesítményeire, amik befektetési kötelezettségekkel, magasabb működési költségekkel járhatnak. Általános csoportszerkezetből eredő kockázatok A Kibocsátó számos működési tevékenységét leányvállalatain keresztül folytatja. A Kibocsátó és a leányvállalatok közötti, csoporton belüli hitelezést szerződések rendezik. Amennyiben egy hitelezett leányvállalat megszünteti az üzleti tevékenységét és utána nem képes teljesíteni kötelezettségeit az OTP Csoporton belüli hitel visszafizetése tekintetében, annak lényeges hátrányos hatása lehet az OTP Csoport pénzügyi helyzetére. Idegen források / saját tőke arány A Kötvényprogram együttes keretösszege és a Kibocsátó legutolsó, közgyűlés által elfogadott auditált IFRS konszolidált beszámolójában szereplő mérlegfőösszeg saját tőkén felüli összege együttesen meghaladja a Kibocsátó konszolidált saját tőkéjének összegét (jelen arányszám mértéke: 7,10).
Általános jogi kockázatok. Az OTP Csoport jogi és hatósági kockázatnak is ki van téve a jogszabályalkotás alábbi szintjein: európai uniós jogszabályok és előírások hatással vannak az OTP Csoport üzletágaira, az uniós jogszabályok és politikák nemzeti jogba történő implementálása, és megvalósítása a nemzeti jogalkotásban, mely felett az egyes tagállamok jelentős mértékű autonómiát tartanak meg; illetve a nemzeti és helyi jogszabályalkotás és szabályozás. Azok a jogszabályok, illetve jogszabályváltozások, melyek hatással vannak az OTP Csoportra, azon belül a Kibocsátóra pl. az alábbiak: uniós szintű és nemzeti bankjogi, társasági jogi, kötelmi jogi, tulajdonjogi, csődjogi, értékpapírjogi, adózási, munkajogi és munkavédelmi, versenyjogi jogszabályalkotások, szektor-specifikus pénzügyi feltételek, vagy környezeti, egészségügyi és biztonságtechnikai előírások az OTP Csoport létesítményeire, amik befektetési kötelezettségekkel, magasabb működési költségekkel járhatnak. Általános csoportszerkezetből eredő kockázatok A Kibocsátó számos működési tevékenységét leányvállalatain keresztül folytatja. A Kibocsátó és a leányvállalatok közötti, csoporton belüli hitelezést szerződések rendezik. Amennyiben egy hitelezett leányvállalat megszünteti az üzleti tevékenységét és utána nem képes teljesíteni kötelezettségeit az OTP Csoporton belüli hitel visszafizetése tekintetében, annak lényeges hátrányos hatása lehet az OTP Csoport pénzügyi helyzetére.
Általános jogi kockázatok. Az OTP Csoport jogi és hatósági kockázatnak is ki van téve a jogszabályalkotás alábbi szintjein: európai uniós jogszabályok és előírások hatással vannak az OTP Csoport üzletágaira, az uniós jogszabályok és politikák nemzeti jogba történő implementálása, és megvalósítása a nemzeti jogalkotásban, mely felett az egyes tagállamok jelentős mértékű autonómiát tartanak meg; illetve a nemzeti és helyi jogszabályalkotás és szabályozás. Azok a jogszabályok, illetve jogszabályváltozások, melyek hatással vannak az OTP Csoportra, azon belül a Kibocsátóra pl. az alábbiak: uniós szintű és nemzeti bankjogi, társasági jogi, kötelmi jogi, tulajdonjogi, csődjogi, értékpapírjogi, adózási, munkajogi és munkavédelmi, versenyjogi jogszabályalkotások, szektor-specifikus pénzügyi feltételek, vagy környezeti, egészségügyi és biztonságtechnikai előírások az OTP Csoport létesítményeire, amik befektetési kötelezettségekkel, magasabb működési költségekkel járhatnak.
Általános jogi kockázatok. A Kibocsátó jogi kockázatnak is ki van téve a jogszabályalkotás alábbi szintjein: az európai uniós jogszabályok és előírások hatással vannak a Kibocsátó tevékenységére, az uniós jogszabályok és politikák nemzeti jogba történő implementálása, és megvalósítása a nemzeti jogalkotásban is kockázattal jár, mely felett az egyes tagállamok jelentős mértékű autonómiát tartanak meg. Azok a jogszabályok, illetve jogszabályváltozások, melyek hatással vannak a Kibocsátóra pl. az alábbiak: uniós szintű és nemzeti társasági jogi, kötelmi jogi, tulajdonjogi, csődjogi, értékpapírjogi, adózási, munkajogi jogszabályalkotások, valamint az államháztartásra vonatkozó jogszabályok. Figyelemmel a jogintézmények közelmúltbeli jelentős újra szabályozására, a kibocsátáskor hatályos jogszabályoknak a Kötvény futamideje alatti módosítása, illetve azok helyett új jogszabályok hatályba lépése nem zárható ki. Különösen igaz ez az államháztartással kapcsolatos jogszabályokra, amelyek módosítására illetve a végrehajtást szolgáló rendeletek megalkotására a Kötvények kibocsátását követően is sor kerülhet. Bár a Kibocsátó és a Forgalmazó megítélése szerint a Kötvényekhez kapcsolódó jogszabályon alapuló készfizető kezességre az Áht. és a Ptk. rendelkezései az irányadók, azonban nem zárható ki a Magyar Államot terhelő készfizető kezesi kötelezettségekre vonatkozó jogszabályok változása. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a jogszabályok jelentős része rövid felkészülési időt biztosítva lép hatályba, illetve a már hatályba lépett, a végrehajtást szolgáló jogszabályok időközben – adott esetben több alkalommal is – módosításra kerülhetnek.
Általános jogi kockázatok. A Kibocsátó jogi kockázatnak is ki van téve a jogszabályalkotás alábbi szintjein: az európai uniós jogszabályok és előírások hatással vannak a Kibocsátó tevékenységére, az uniós jogszabályok és politikák nemzeti jogba történő implementálása, és megvalósítása a nemzeti jogalkotásban is kockázattal jár, mely felett az egyes tagállamok jelentős mértékű autonómiát tartanak meg. Azok a jogszabályok, illetve jogszabályváltozások, melyek hatással vannak a Kibocsátóra pl. az alábbiak: uniós szintű és nemzeti társasági jogi, kötelmi jogi, tulajdonjogi, csődjogi, értékpapírjogi, adózási, munkajogi jogszabályalkotások, valamint az államháztartásra vonatkozó jogszabályok. Mivel az Alaptörvény alapján alapvető jogintézmények kerültek és a továbbiakban is kerülhetnek módosításra, a kibocsátáskor hatályos jogszabályoknak a Kötvény futamideje alatti módosítása, illetve azok helyett új jogszabályok hatályba lépése nem zárható ki. Különösen igaz ez az államháztartással kapcsolatos jogszabályokra, amelyek közül – bár az alapvető rendelkezések elfogadása a 2011. év végén megtörtént, - a végrehajtást szolgáló rendeletek megalkotására illetve módosítása a Kötvény kibocsátását követően is sor kerülhet. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a jogszabályok jelentős része rövid felkészülési időt biztosítva lép hatályba, illetve a már hatályba lépett, a végrehajtást szolgáló jogszabályok időközben – adott esetben több alkalommal is – módosításra kerülhetnek.