A BIZTOSÍTÁS DÍJFIZETÉSÉNEK ELMARADÁSA mintaszakaszok

A BIZTOSÍTÁS DÍJFIZETÉSÉNEK ELMARADÁSA. Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szer- ződő felet a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A pótha- táridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
A BIZTOSÍTÁS DÍJFIZETÉSÉNEK ELMARADÁSA. Ha a szerződő az 1. időszakra járó díjat, a díjról szóló számla kiküldésétől számított 30 napon belül nem egyen- líti ki, halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító díjkö- vetelését bírósági úton nem érvényesítette, a biztosítás megszűnik a kockázatviselés kezdetére visszamenő ha- tállyal az 1. elmaradt díj esedékességének időpontjával.
A BIZTOSÍTÁS DÍJFIZETÉSÉNEK ELMARADÁSA. Ha a szerződő a folyamatos díjfizetésű szerződéseknél az első időszakra járó díjat, vagy egyszeri díjfizetés ese- tén a teljes egyszeri díjat az esedékességtől számított 30 napon belül nem egyenlíti ki, halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító díjkövetelését bírósági úton nem ér- vényesítette, a biztosítás megszűnik az első elmaradt díj esedékességének időpontjával. Ha a szerződő folyamatos díjfizetésű szerződéseknél a további díjakat az esedékességtől számított 30 napon belül nem egyenlíti ki, a biztosító a kockázatot az utolsó elmaradt díj esedékességétől számított 45 napig viseli, azt követően:
A BIZTOSÍTÁS DÍJFIZETÉSÉNEK ELMARADÁSA. Ha a szerződő a folyamatos díjfizetésű szerződések- nél az első időszakra járó díjat, vagy egyszeri díjfizetés esetén a teljes egyszeri díjat az esedékességtől szá- mított 30 napon belül nem egyenlíti ki, halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító díjkövetelését bírósági úton nem érvényesítette, a biztosítás megszűnik a kocká- zatviselés kezdetére visszamenő hatállyal az első el- maradt díj esedékességének időpontjával. Ha a szerződő folyamatos díjfizetésű szerződéseknél a további díjakat az esedékességtől számított 30 na- pon belül nem egyenlíti ki, a biztosító a kockázatot az utolsó elmaradt díj esedékességétől számított 45 napig viseli, azt követően: • amennyiben a biztosítás díjrendezettsége és a biztosítás különös szerződési feltételei le- hetővé teszik, a szerződés díjmentes leszállí- tásra kerül (8.2. pont). A szerződő fél e jogkö- vetkezmény helyett választhatja a szerződés visszavásárlását (8.1. pont) a biztosítóhoz a díjmentes leszállítást megelőzően, a díjese- dékességtől számított 45 napon belül beér- kezett írásbeli nyilatkozatával. • ha a díjjal fedezett hónapok száma, illetve a biztosítás különös szerződési feltételei a díjmentes leszállítást nem teszik lehetővé, a szerződés kifizetés nélkül megszűnik.

Related to A BIZTOSÍTÁS DÍJFIZETÉSÉNEK ELMARADÁSA

  • A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai 7.1 A biztosítót a kockázatviselés kezdetétől, annak teljes tartamára megilleti a – kockázatviselésének ellenszolgáltatására szolgáló – biztosítási díj.

  • A biztosító szolgáltatásai A szolgáltatási igényt a biztosítási esemény bekövetkezésekor haladék- talanul be kell jelenteni az EUB-Assistance felé. A Biztosító kizárólag az EUB-Assistance szervezésében igénybe vett szolgáltatások megté- rítését vállalja! A biztosító által szervezett szolgáltatások teljesítésé- nek idôpontját – a biztosítottal történt egyeztetést követôen – az EUB- Assistance jogosult meghatározni. A Biztosító a kockázatviselés idôtartama alatt legfeljebb egy bizto- sítási eseményre vonatkozóan a következô szolgáltatások teljesítését vállalja.

  • A biztosítási szerződés megszűnésének esetei 6.1. Megszűnik a biztosítási szerződés

  • A biztosítási díj megfizetése (1) A biztosítási díj a Biztosító kockázatviselésének ellenértéke. A biztosítási szerzôdés egyszeri díjú. A biztosítási díj összegét a biztosítási szerzôdés tartalmazza, és a Szerzôdô köteles azt a biztosítási szerzôdés megkötésekor megfizetni. A Szerzôdô a biztosítási díj fizetésére vonatkozó kötelezettségét abban az idôpontban teljesíti, amikor a biztosítási díj a Biztosító vagy képviselôje (megbízottja) részére bizonyíthatóan megfizetésre kerül.

  • A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített adatot nem tartalmazó, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- ire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. §-ai alapján a titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn: – a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- ben; – a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- gal és ügyészséggel; – büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási ügylet összefüggésben van

  • A biztosító szolgáltatása (1) A Biztosító vállalja a biztosítási eseménnyel összefüggésben felmerülô dologi károkra, illetve a károsult személy orvosi ellátásának költségeire vonatkozóan a Biztosítottat terhelô kártérítési kötelezettség teljesítését.

  • Az Előfizetőnek a Szolgáltatás Igénybevételével Kapcsolatos Egyéb Kötelezettségei Az Előfizető és a Szolgáltató az Előfizetői Szerződés fennállása alatt kölcsönösen együttműködnek.

  • A biztosítási titokra és az üzleti titkokra vonatkozó közös szabályok 13. § (1) Biztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

  • A díjfizetés elmulasztásának következményei 6.5.1. Amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség idő- pontjáig nem egyenlíti ki, a biztosító – a következményekre történő figyelmezte- tés mellett – a szerződő felet legalább 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. Amennyiben azonban a szerződő a kitűzött póthatáridőig fizetési kötelezettségét nem tel- jesíti és a biztosító késedelem nélkül nem érvényesíti díjkövetelését bírósági úton, akkor a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik.

  • A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége (1) A Biztosító biztosítási esemény bekövetkezése esetén teljesíti a különös feltételekben meghatározott szolgáltatásokat, feltéve, ha nem állnak fenn a mentesülés esetei. A biztosító szolgáltatását kárbiztosítási szolgáltatásként (a biztosított kárának a szerzôdésben meghatározott módon és mértékben történô megtérítésével vagy a biztosított részére más szolgáltatás teljesítésével), vagy összegbiztosítási szolgáltatásként (a szerzôdésben meghatározott összeg megfizetésével) nyújtja.