Common use of A fogyasztóvédelmi bírság kiszabása Clause in Contracts

A fogyasztóvédelmi bírság kiszabása. A Felügyelet a határozat rendelkező részének I/A. pontjában a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt fogyasztóvédelmi bírság kiszabásáról is határozott, és a Bankkal szemben — a jogsértés súlya, továbbá az eset összes körülményei figyelembevételével — 100.000 Ft összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A Psztv. 71. § (1) bekezdése szerint, ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Psztv. 72. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a fogyasztóvédelmi bírság összege a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet vagy személy esetében tizenötezer forinttól az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig terjedhet. A Felügyelet tevékenységének a Psztv. 1. § (3) bekezdésének e) pontjában rögzített egyik célja a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek a védelme. A Psztv. 64. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének közös jellemzője, hogy azok minden esetben magukban hordozzák a pénzügyi szervezetek fogyasztónak minősülő ügyfelei érdekének sérelmét, illetve annak lehetőségét. A Felügyelet tevékenységének fenti céljára tekintettel határozottan kíván fellépni minden olyan, a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásaiban tapasztalt vagy egyéb módon tudomására jutott magatartással szemben, amely sérti vagy alkalmas arra, hogy sértse a pénzügyi szervezet ügyfeleinek érdekeit. A Felügyelet az előbbiek alapján amellett, hogy a jogsértő magatartás további folytatását megtiltó fogyasztóvédelmi intézkedést is alkalmazta, a Bankkal szemben a fogyasztóvédelmi rendelkezések jövőbeli maradéktalan érvényesülésének kikényszerítése érdekében fogyasztóvédelmi bírság kiszabását is szükségesnek tartotta. E körben, a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi magatartás tilalmával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírásokat, amelyek az ügyfeleknek az ügyleti döntésükkel kapcsolatos választási szabadságát védelmezi. A Bank azzal, hogy az Ügyfelet a törlesztőrészlet mértékéről nem megfelelően tájékoztatta, az Ügyfelet a tájékozott, a releváns körülményekre tekintettel levő ügyleti döntése meghozatalában korlátozta, így tájékoztatása alkalmas volt a fogyasztói döntés torzítására. A megvalósított jogsértést tilalmazó rendelkezés mögött jelentős ügyféli (fogyasztói) érdek húzódik meg, vagyis az, hogy a Banknak eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy az Ügyfél (fogyasztó) a felelős döntéshez szükséges információkkal megfelelő időben rendelkezzen annak érdekében, hogy ügyleti döntését valamennyi lényeges körülményre tekintettel hozza meg. A jelen esetben a Bank e körültekintést mulasztotta el gyakorolni, amellyel az Ügyfél (fogyasztó) tájékoztatáshoz, és végső soron vagyoni érdekei védelméhez fűződő jogát sértette meg. A Felügyelet a bírság összegének meghatározása során értékelte, hogy a Bank a téves tájékoztatásról történt tudomásszerzést követően a hibát javította, az Ügyfelet a tévedésről tájékoztatta és az emiatt keletkezett túlfizetés összegét jóváírta az Ügyfél lakossági folyószámláján. A Felügyelet az FK-I-11928/2012. számú végzésével az eljárást a Bank által megállapított törlesztőrészlet összegszerűségének felülvizsgálata tárgyában – fogyasztóvédelmi hatáskörének hiányára való tekintettel – megszüntette. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § a)-r) pontjában, valamint a 64. § - 72. §-aiban, illetőleg a Fttv. 10. § (2)-(4) bekezdéseiben biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. § (1) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a

A fogyasztóvédelmi bírság kiszabása. A Felügyelet a határozat rendelkező részének I/A. pontjában a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának az életbiztosítási szerződésekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség megsértése miatt a Biztosítóval szemben 100.000 forint összegű fogyasztóvédelmi bírság kiszabásáról is határozott, és bírságot szabott ki. A Felügyelet a Bankkal határozat rendelkező részének II/A. pontjában a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a Biztosítóval szemben — a jogsértés súlya, továbbá az eset összes körülményei figyelembevételével — 100.000 Ft forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A Psztv. 71. § (1) bekezdése szerint, ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Psztv. 72. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a fogyasztóvédelmi bírság összege a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet vagy személy esetében tizenötezer forinttól az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig terjedhet. A Felügyelet tevékenységének a Psztv. 1. § (3) bekezdésének e) pontjában rögzített egyik célja a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek a védelme. A Psztv. 64. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének közös jellemzője, hogy azok minden esetben magukban hordozzák a pénzügyi szervezetek fogyasztónak minősülő ügyfelei érdekének sérelmét, illetve annak lehetőségét. A Felügyelet tevékenységének fenti céljára tekintettel határozottan kíván fellépni minden olyan, a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásaiban tapasztalt vagy egyéb módon tudomására jutott magatartással szemben, amely sérti vagy alkalmas arra, hogy sértse a pénzügyi szervezet ügyfeleinek érdekeit. A Felügyelet az előbbiek alapján amellett, hogy a jogsértő magatartás további folytatását megtiltó fogyasztóvédelmi intézkedést is alkalmazta, a Bankkal Biztosítóval szemben a fogyasztóvédelmi rendelkezések jövőbeli maradéktalan érvényesülésének kikényszerítése érdekében fogyasztóvédelmi bírság kiszabását is szükségesnek tartotta. E körbenA Felügyelet e körben figyelembe vette, hogy a Biztosító magatartásával jelentős ügyfél- tájékoztatási kötelezettségeknek nem tett eleget. A megsértett rendelkezések mögött jelentős fogyasztói érdek húzódik meg, vagyis az, hogy a Biztosítónak eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy a fogyasztó a szerződés létrejöttéről és annak felmondási lehetőségéről megfelelő információkkal rendelkezzen. A jelen esetben a Biztosító e körültekintést mulasztotta el gyakorolni, amellyel a fogyasztó tájékoztatáshoz fűződő jogát sértette meg. A Felügyelet figyelembe vette továbbá, hogy a Biztosító a szerződés létrejöttéről szóló igazolást csak az Ügyfél panaszbeadványát követően küldte meg részére. A panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezés tekintetében a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi magatartás tilalmával fogyasztók jogérvényesítéshez fűződő jogával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírásokatelőírást akkor, amelyek amikor a panasztétel lehetővé tételével, illetőleg az ügyfeleknek az ügyleti döntésükkel kapcsolatos választási szabadságát védelmeziarra adandó válaszadással kapcsolatosan szabályozza a Biztosító magatartását. A Bank azzalfogyasztói jogérvényesítéssel kapcsolatos panaszbeadvány időben megfelelő módon történő kezelése alapján kerülhet az ügyfél mihamarabb abba a helyzetbe, hogy az Ügyfelet igényével kapcsolatosan a törlesztőrészlet mértékéről nem megfelelően tájékoztattaBiztosító álláspontját megismerje, az Ügyfelet a tájékozott, a releváns körülményekre tekintettel levő ügyleti döntése meghozatalában korlátozta, így tájékoztatása alkalmas volt a fogyasztói döntés torzítására. A megvalósított jogsértést tilalmazó rendelkezés mögött jelentős ügyféli (fogyasztói) érdek húzódik meg, vagyis azilletőleg döntsön arról, hogy a Banknak eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy az Ügyfél (fogyasztó) a felelős döntéshez szükséges információkkal megfelelő időben rendelkezzen annak érdekében, hogy ügyleti döntését valamennyi lényeges körülményre tekintettel hozza meg. A jelen esetben a Bank e körültekintést mulasztotta el gyakorolni, amellyel az Ügyfél (fogyasztó) tájékoztatáshoz, és végső soron vagyoni érdekei védelméhez fűződő jogát sértette megmely további jogérvényesítési eszközt kívánja igénybe venni. A Felügyelet a bírság összegének meghatározása során értékelte, hogy a Bank Biztosító a téves tájékoztatásról jogszabályi kötelezés ellenére nem tudta csatolni a rögzített vonalon történt tudomásszerzést követően telefonbeszélgetés hanganyagát és így nem tette lehetővé a hibát javította, az Ügyfelet a tévedésről tájékoztatta és az emiatt keletkezett túlfizetés összegét jóváírta az Ügyfél lakossági folyószámláján. A Felügyelet az FK-I-11928/2012. számú végzésével az eljárást a Bank által megállapított törlesztőrészlet összegszerűségének felülvizsgálata tárgyában – fogyasztóvédelmi hatáskörének hiányára való tekintettel – megszüntettetájékoztatás tartalmának ellenőrzését. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § a)-r(1) bekezdés i) pontjában, valamint a 64. § 64.§ - 72. §-aiban, illetőleg a Fttv. 10. § (2)-(4) bekezdéseiben -aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. § (1) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a

A fogyasztóvédelmi bírság kiszabása. A Felügyelet a határozat rendelkező részének I/A. pontjában a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt fogyasztóvédelmi bírság kiszabásáról is határozott, és a Bankkal szemben — a jogsértés súlya, továbbá az eset összes körülményei figyelembevételével — 100.000 Ft összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A Psztv. 71. § (1) bekezdése bekezdés f) pontja szerint, ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Psztv. 72. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a fogyasztóvédelmi bírság összege a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet vagy személy esetében tizenötezer forinttól az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig terjedhet. A Felügyelet tevékenységének a Psztv. 1. § (3) bekezdésének e) pontjában rögzített egyik célja a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek a védelme. A Psztv. 64. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének közös jellemzője, hogy azok minden esetben magukban hordozzák a pénzügyi szervezetek fogyasztónak minősülő ügyfelei érdekének sérelmét, illetve annak lehetőségét. A Felügyelet tevékenységének fenti céljára tekintettel határozottan kíván fellépni minden olyan, a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásaiban tapasztalt vagy egyéb módon tudomására jutott magatartással szemben, amely sérti vagy alkalmas arra, hogy sértse a pénzügyi szervezet szervezetek ügyfeleinek érdekeit. A Felügyelet az előbbiek alapján amellett, hogy a jogsértő magatartás további folytatását megtiltó fogyasztóvédelmi intézkedést is alkalmazta, a Bankkal Biztosítóval szemben a fogyasztóvédelmi rendelkezések jövőbeli maradéktalan érvényesülésének kikényszerítése érdekében fogyasztóvédelmi bírság kiszabását is szükségesnek tartotta. VI.2.3.1. E körben, A fogyasztóvédelmi bírság kiszabása a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett díjtarifa közzétételre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt VI.2.3.2. A fogyasztóvédelmi bírság kiszabása a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi magatartás tilalmával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírásokat, amelyek az ügyfeleknek az ügyleti döntésükkel kapcsolatos választási szabadságát védelmezi. A Bank azzal, hogy az Ügyfelet a törlesztőrészlet mértékéről nem megfelelően tájékoztatta, az Ügyfelet a tájékozott, a releváns körülményekre tekintettel levő ügyleti döntése meghozatalában korlátozta, így tájékoztatása alkalmas volt a fogyasztói döntés torzítására. A megvalósított jogsértést tilalmazó gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezés mögött jelentős ügyféli (fogyasztói) érdek húzódik meg, vagyis az, hogy a Banknak eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy az Ügyfél (fogyasztó) a felelős döntéshez szükséges információkkal megfelelő időben rendelkezzen annak érdekében, hogy ügyleti döntését valamennyi lényeges körülményre tekintettel hozza meg. A jelen esetben a Bank e körültekintést mulasztotta el gyakorolni, amellyel az Ügyfél (fogyasztó) tájékoztatáshoz, és végső soron vagyoni érdekei védelméhez fűződő jogát sértette meg. A Felügyelet a bírság összegének meghatározása során értékelte, hogy a Bank a téves tájékoztatásról történt tudomásszerzést követően a hibát javította, az Ügyfelet a tévedésről tájékoztatta és az emiatt keletkezett túlfizetés összegét jóváírta az Ügyfél lakossági folyószámláján. A Felügyelet az FK-I-11928/2012. számú végzésével az eljárást a Bank által megállapított törlesztőrészlet összegszerűségének felülvizsgálata tárgyában – fogyasztóvédelmi hatáskörének hiányára való tekintettel – megszüntette. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § a)-r) pontjában, valamint a 64. § - 72. §-aiban, illetőleg a Fttv. 10. § (2)-(4) bekezdéseiben biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. § (1) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésénekmegsértése miatt a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a

A fogyasztóvédelmi bírság kiszabása. A Felügyelet a határozat rendelkező részének I/A. pontjában a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának Hpt. 206. § (1) b) pontja szerint meghatározott a folyamatos szerződések esetében a szerződés lejártakori teljes körű írásbeli kimutatás küldésére vonatkozó jogszabály megsértése miatt fogyasztóvédelmi bírság kiszabásáról is határozott, és a Bankkal szemben — a jogsértés súlya, továbbá az eset összes körülményei figyelembevételével — 100.000 200.000 Ft összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A Psztv. 71. § (1) bekezdése szerint, ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Psztv. 72. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a fogyasztóvédelmi bírság összege a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet vagy személy esetében tizenötezer forinttól az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig terjedhet. A Felügyelet tevékenységének a Psztv. 1. § (3) bekezdésének e) pontjában rögzített egyik célja a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek a védelme. A Psztv. 64. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének közös jellemzője, hogy azok minden esetben magukban hordozzák a pénzügyi szervezetek fogyasztónak minősülő ügyfelei érdekének sérelmét, illetve annak lehetőségét. A Felügyelet tevékenységének fenti céljára tekintettel határozottan kíván fellépni minden olyan, a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásaiban tapasztalt vagy egyéb módon tudomására jutott magatartással szemben, amely sérti vagy alkalmas arra, hogy sértse a pénzügyi szervezet ügyfeleinek érdekeit. A Felügyelet az előbbiek alapján amellett, hogy a jogsértő magatartás további folytatását megtiltó fogyasztóvédelmi intézkedést is alkalmazta, a Bankkal szemben a fogyasztóvédelmi rendelkezések jövőbeli maradéktalan érvényesülésének kikényszerítése érdekében fogyasztóvédelmi bírság kiszabását is szükségesnek tartotta. A bírság kiszabását a Felügyelet a megállapított jogsértés körülményeire alapozta. E körben, a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi magatartás tilalmával kapcsolatban az ügyfélvédelemre vonatkozóan fogalmaz meg alapvető előírásokatelőírást, amelyek mely jogszabálynak való pontos megfelelés biztosítása a pénzügyi szervezet alapvető kötelezettsége, mivel az ügyfeleknek az ügyleti döntésükkel kapcsolatos választási szabadságát védelmezi. A Bank azzal, hogy az Ügyfelet a törlesztőrészlet mértékéről nem megfelelően tájékoztatta, az Ügyfelet a tájékozott, a releváns körülményekre tekintettel levő ügyleti döntése meghozatalában korlátozta, így tájékoztatása alkalmas volt a fogyasztói döntés torzítására. A megvalósított jogsértést tilalmazó rendelkezés mögött jelentős ügyféli (fogyasztói) érdek húzódik meg, vagyis az, hogy a Banknak eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy az Ügyfél ügyfél (fogyasztó) csak kellően részletes és pontos tájékoztatás alapján kerülhet abba a felelős döntéshez szükséges információkkal megfelelő időben rendelkezzen annak érdekébenhelyzetbe, hogy ügyleti döntését valamennyi lényeges körülményre tekintettel hozza meghitel-, illetve kölcsönszerződésének teljesítését az arra vonatkozó adatok birtokában teljesíteni tudja. Az Ügyfél a Bank mulasztásának hatására nem kapott a végtörlesztést követően, vagyis a szerződés lejártakor a hitelszámlájáról teljes körű írásbeli kimutatást. A jelen esetben a Bank e körültekintést mulasztotta el gyakorolni, amellyel az Ügyfél (fogyasztó) tájékoztatáshoz, és végső soron vagyoni érdekei védelméhez fűződő jogát sértette meg. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi bírság összegének meghatározása megállapítása során értékeltea Felügyelet figyelembe vette, hogy a Bank a téves tájékoztatásról történt tudomásszerzést követően a hibát javította, az Ügyfelet a tévedésről tájékoztatta és az emiatt keletkezett túlfizetés összegét jóváírta csak az Ügyfél lakossági folyószámlájánkérésére küldte meg az írásbeli kimutatást 2011. A Felügyelet az FKjúnius 29-I-11928/2012. számú végzésével az eljárást a Bank által megállapított törlesztőrészlet összegszerűségének felülvizsgálata tárgyában – fogyasztóvédelmi hatáskörének hiányára való tekintettel – megszüntetteén. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § a)-r(1) bekezdés a)-q) pontjában, valamint a 64. § - 72. §-aiban, illetőleg a Fttv. 10. § (2)-(4) bekezdéseiben -aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. § (1) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a

A fogyasztóvédelmi bírság kiszabása. A Felügyelet a határozat rendelkező részének I/A. A pontjában a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának Hpt. szerinti válaszadási határidőre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt fogyasztóvédelmi bírság kiszabásáról is határozott, és a Bankkal Lakástakarékpénztárral szemben — a jogsértés súlya, továbbá az eset összes körülményei figyelembevételével — 100.000 Ft forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A Psztv. 71. § (1) bekezdése szerint, ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Psztv. 72. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a fogyasztóvédelmi bírság összege a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet vagy személy esetében tizenötezer forinttól az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig terjedhet. A Felügyelet tevékenységének a Psztv. 1. § (3) bekezdésének e) pontjában rögzített egyik célja a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek a védelme. A Psztv. 64. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének közös jellemzője, hogy azok minden esetben magukban hordozzák a pénzügyi szervezetek fogyasztónak minősülő ügyfelei érdekének sérelmét, illetve annak lehetőségét. A Felügyelet tevékenységének fenti céljára tekintettel határozottan kíván fellépni minden olyan, a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásaiban tapasztalt vagy egyéb módon tudomására jutott magatartással szemben, amely sérti vagy alkalmas arra, hogy sértse a pénzügyi szervezet ügyfeleinek érdekeit. A Felügyelet az előbbiek alapján amellett, hogy a jogsértő magatartás további folytatását megtiltó fogyasztóvédelmi intézkedést is alkalmazta, a Bankkal Lakástakarékpénztárral szemben a fogyasztóvédelmi rendelkezések jövőbeli maradéktalan érvényesülésének kikényszerítése érdekében fogyasztóvédelmi bírság kiszabását is szükségesnek tartotta. E körben, a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi magatartás tilalmával fogyasztók jogérvényesítéshez fűződő jogával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírásokatelőírást akkor, amelyek amikor a panasztétel lehetővé tételével, illetőleg az ügyfeleknek az ügyleti döntésükkel kapcsolatos választási szabadságát védelmeziarra adandó válaszadási határidővel kapcsolatosan szabályozza a Lakástakarékpénztár magatartását. A Bank azzalfogyasztói jogérvényesítéssel kapcsolatos panaszbeadvány időben megfelelő módon történő kezelése alapján kerülhet az Ügyfél mihamarabb abba a helyzetbe, hogy az Ügyfelet igényével kapcsolatosan a törlesztőrészlet mértékéről nem megfelelően tájékoztattapénzügyi szervezet álláspontját megismerje, az Ügyfelet a tájékozottilletőleg döntsön arról, a releváns körülményekre tekintettel levő ügyleti döntése meghozatalában korlátozta, így tájékoztatása alkalmas volt a fogyasztói döntés torzításárahogy mely további jogérvényesítési eszközt kívánja igénybe venni. A megvalósított jogsértést tilalmazó rendelkezés mögött jelentős ügyféli (fogyasztói) érdek húzódik meg, vagyis az, hogy Felügyelet a Banknak eljárása panaszkezeléssel kapcsolatos jogszabálysértésekre tekintettel kiszabott bírság összegének meghatározása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetbenfigyelembe vette, hogy az Ügyfél (fogyasztó) Lakástakarékpénztárnak és Banknak megküldött 2010. június 28-án kelt, a felelős döntéshez szükséges információkkal megfelelő időben rendelkezzen annak érdekében, hogy ügyleti döntését valamennyi lényeges körülményre tekintettel hozza megcímzett által 2010. A jelen esetben július 5-én átvett panaszbeadványára a Lakástakarékpénztár megbízásából eljáró Bank e körültekintést mulasztotta el gyakorolni, amellyel az Ügyfél (fogyasztó) tájékoztatáshoz, és végső soron vagyoni érdekei védelméhez fűződő jogát sértette megegyáltalán nem válaszolt. A Felügyelet a bírság összegének meghatározása során értékelte, hogy megállapításakor a Bank Psztv. 72. §-át vette figyelembe. A bírság kiszabását a téves tájékoztatásról történt tudomásszerzést követően Felügyelet a hibát javította, az Ügyfelet a tévedésről tájékoztatta és az emiatt keletkezett túlfizetés összegét jóváírta az Ügyfél lakossági folyószámlájánmegállapított jogsértés fentebb részletezett körülményeire alapította. A Felügyelet az FK-I-11928/2012I-72219/2011. számú végzésével végzéssel Ügyfél 2011. május 18-án érkeztetett kérelme alapján folytatott fogyasztóvédelmi eljárást az eljárást Ügyfél és a Bank által megállapított törlesztőrészlet összegszerűségének felülvizsgálata tárgyában – fogyasztóvédelmi hatáskörének hiányára való tekintettel – Lakástakarékpénztár között létrejött lakástakarékpénztári szerződés módosításának felülvizsgálatára vonatkozó igény vonatkozásában megszüntette, a végzésében foglalt indokolás alapján. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § a)-r(1) bekezdés a)-p) pontjában, valamint a 64. § - 72. §-aiban, illetőleg a Fttv. 10. § (2)-(4) bekezdéseiben -aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. § (1) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a