A kockázatviselés kezdete és megszûnése mintaszakaszok

A kockázatviselés kezdete és megszûnése. 1) A Biztosító adott Biztosítottra vonatkozó kockázatviselése a biztosítási szerzõdés hatályának adott Bizto- sítottra vonatkozó kiterjesztésének idõpontjában (2.4. pont 1) bekezdés), munkanélküliségi kockázat tekin- tetében pedig a várakozási idõ eltelte után kezdõdik meg. Távértékesítés keretében tett Biztosítotti nyilat- kozat esetén, amennyiben a Biztosított a Biztosító kockázatviselésének fenti idõpont szerinti megkezdéséhez nem járul hozzá, abban az esetben a kockázatviselés a Szerzõdõ által a biztosítotti jogviszony létrejöttérõl szóló visszaigazolás Biztosított általi kézhezvételét vagy az adott Biztosítottra esedékes elsõ biztosítási szolgáltatási díj terhelése közül a késõbbi idõpontot követõ 30. nap utáni elsõ Hitelkártya Fordulónapot követõ nap 0. órakor veszi kezdetét. 2) A Biztosított a biztosítási szerzõdés alapján nem jogosult keresõképtelenségi szolgáltatásra, amennyiben a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény alapján Magyarországon saját jogon nem jogosult táppénzre. 3) A Biztosító kockázatviselése az adott Biztosított vonatkozásában megszûnik: a) ha az adott Biztosítottra vonatkozó esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, ebben az esetben a biztosító kockázatviselése a díjjal rendezett hitelkártya Elszámolási Idõszak utolsó napjától számított 30. nap 24. órájáig tart; b) a Biztosított halála, balesetbõl eredõ legalább 30%-os mértékû maradandó egészségkárosodása (bale- seti rokkantság), illetve 49%-ot meghaladó mértékû egészségkárosodása (OEP rokkantság) esetén, ha a Biztosító szolgáltatást nyújtott; c) a Biztosított halála esetén, ha a Biztosító a szolgáltatási igénybejelentés elbírálását követõen az igényt elutasította, d) a hitelkártyaszerzõdés bármelyik fél által bármely okból történõ megszûnését követõ Hitelkártya For- dulónapon, e) a hitelkártya érvényességi idejének lejáratakor, amennyiben a hitelkártya nem kerül megújításra, f) a hitelkártya Szerzõdõ által történõ – nem ideiglenes jellegû – zárolásakor, g) annak a biztosítási idõszaknak a végén, amelyben a Biztosított a 70. életévét betöltötte, h) a Biztosított felmondási jogának gyakorlása esetén a felmondás hatályosulásakor. 4) A Biztosító kockázatviselése valamennyi Biztosított vonatkozásában megszûnik a Biztosító és a Szerzõdõ közötti biztosítási szerzõdés bármely okból történõ megszûnése esetén. Ebben az esetben a Biztosító kockázatviselése az adott Biztosítottak vonatkozásában a biztosítási díjjal fedezett Elszámolási Idõszak utols...
Sample 1See All (4)
A kockázatviselés kezdete és megszûnése. Az egyes szállítások vonatkozásában a biztosító kockázatviselése akkor kezdõdik, amikor a fuvarozó a küldeményt fuvarozás céljából a feladótól átvette, tart a fuvarozás szokásos lebonyolítása alatt, beleértve a szükségszerû várakozásokat és akkor végzõdik, ami- kor a fuvarozó az árut a címzettnek, vagy a címzett rendelkezése, vagy más rendelkezésre jogosult utasítása szerint kiszolgáltatta.
Sample 1Sample 2
A kockázatviselés kezdete és megszûnése. (1) A Biztosító kockázatviselése az adott biztosított vonatko- zásában a biztosítási szerzõdésnek az adott biztosítottra vonatkozó hatálybalépése idõpontjában, a munkanélküli- ségi kockázat tekintetében pedig a várakozási idõ eltelte után kezdõdik meg. (2) A Biztosító kockázatviselése valamennyi biztosított vonat- kozásában megszûnik a biztosítási szerzõdés meg- szûnése esetén, az alábbi idõpontok valamelyikében: a) a biztosítási szerzõdés felmondása esetén a felmon- dási idõ elteltével; b) ha a Bank az esedékes biztosítási díjat nem fizeti meg, az elmaradt biztosítási díj esedékességétõl számított 60. napon. (3) A Biztosító kockázatviselése megszûnik az adott biztosí- tott vonatkozásában a Bank és a biztosított között létre- jött személyi kölcsön szerzõdés megszûnését követõ nap 0. órájakor. (4) A Biztosító kockázatviselése megszûnik továbbá az egyes biztosítottak vonatkozásában az alábbi esetekben és idõpontban: a) a biztosítottnak a biztosítási szerzõdés hatályának reá való kiterjesztéséhez adott hozzájáruló nyilatkozata visszavonása esetén (a továbbiakban: Visszavonás- ról szóló nyilatkozat), annak az elszámolási idõszak- nak a végén, amelyben a visszavonásról szóló nyi- latkozat a Bankhoz megérkezik. A biztosított vissza- vonásról szóló nyilatkozata kizárólag írásban érvé- nyes. b) a biztosított halála, xxxxxxxx halála, 100%-os munka- képesség-csökkenése esetén, a biztosítási esemény bekövetkezésekor. c) a biztosított a 65. életévének betöltésekor, annak a naptári évnek a végén, amelyben a biztosított 65. életévét betöltötte.
Sample 1
A kockázatviselés kezdete és megszûnése. (1) A Biztosító adott Biztosítottra vonatkozó kockázatviselése a biztosítási szerzõdés hatályának adott Biztosítottra vonatkozó kiterjesztésének idõpontjában (2.4. pont (1) bek.) kezdõdik meg, várakozási idõ nincs. Távértékesítés keretében tett biztosítotti nyilatkozat esetén, amennyiben a Biztosított a Biztosító kockázatviselésének fenti idõpont szerinti megkezdéséhez nem járul hozzá, abban az esetben a kockázatviselés a Szerzõdõ által a biztosítotti jogviszony létrejöttérõl szóló visszaigazolás Biztosított általi kézhezvételétõl számított 30. nap utáni elsõ Hitelkártya Fordulónapot követõ nap 0. órakor veszi kezdetét. (2) A Biztosított a biztosítási szerzõdés alapján nem jogosult keresõképtelenségi szolgáltatásra, amennyiben a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény alapján saját jogon nem jogosult táppénzre. (3) A Biztosító kockázatviselése az adott Biztosított vonatkozásában megszûnik: a) ha az adott Biztosítottra vonatkozó esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre; b) az Elszámolási Idõszaknak az utolsó napján, az alábbi esetekben:
Sample 1
A kockázatviselés kezdete és megszûnése. 1. A biztosítási szerzôdés köthetô határozott és határozatlan tartamra. 2. A biztosító kockázatviselése az ajánlatnak és a biztosítás dí- jának beérkeztét követô nap 0 órájakor kezdôdik, feltéve, hogy a balesetbiztosítási szerzôdés létrejött vagy utólag lét- rejön. 3. Ha a szerzôdô az elsô idôszakra járó díjat (a díjnak megálla- podás szerint részletekben történô fizetése esetén az elsô díjrészletet) az esedékességtôl (a halasztott elsô díjesedékes- séget is ideértve) számított 30 napon belül nem egyenlíti ki, a biztosító a szerzôdéskötéstôl elállhat. 4. A biztosítási szerzôdés megszûnik: – a biztosított halálával, – határozott tartamú szerzôdés esetén annak lejáratával, – határozatlan tartamú szerzôdés esetén a szerzôdés fel- mondásával, – díjnemfizetéssel. 5. A határozatlan tartamú szerzôdés a szerzôdô vagy a biztosí- tó részérôl a biztosítási évfordulóra mondható fel. A felmon- dást 30 nappal az évforduló elôtt írásban kell megtenni. 6. Ha a szerzôdô a folytatólagos díjat az esedékességtôl számí- tott 30 napon belül nem egyenlíti ki, halasztást sem kért vagy kapott, a biztosító a kockázatot az esedékességtôl szá- mított 60 napig viseli, ez alatt az idô alatt a szerzôdô az el- mulasztott idôszakos díjat pótolhatja. Ha ez nem történik meg, a biztosítás a határidô elteltével megszûnik. 7. Ha a biztosító a szerzôdésnek díjnemfizetés folytán megszû- nésétôl számított 60 napon belül a szerzôdô által befizetett díjat 15 napon belül nem utasítja vissza, a szerzôdés a díjfi- zetést követô nap 0 órájától újból hatályba lép, feltéve, hogy az utólagos díjfizetés fedezi a folyó biztosítási év még kiegyenlítetlen díját, levonva abból azt a díjrészt, mely arra az idôre esik, amíg a biztosító a szerzôdés megszûnése foly- tán a kockázatot nem viselte.
Sample 1
A kockázatviselés kezdete és megszûnése. Eltérõ megállapodás hiányában: – a biztosító adott szállítmányra vonatkozó kockázatviselése abban az idõpontban kezdõdik, amikor az áru haladéktalan szállítás céljából a jármûbe berakodásra került és abban az idõben végzõdik, amikor a rendeltetési helyen az áru jármû- bõl történõ kirakodása megkezdõdik, – a biztosítás szünetel a szállítás ideje alatti várakozási idõben. Jelen szabályzat szerint várakozási idõnek minõsül az az idõtar- tam, amely alatt a szállítóeszköz – a szerzõdõ/biztosított vala- mely szállítással közvetlenül össze nem függõ tevékenysége miatt – õrizetlenül marad.
Sample 1
A kockázatviselés kezdete és megszûnése. (1) A Biztosító kockázatviselése a Biztosított személyek vonatkozásában a Csatlakozási nyilatkozatban az utazás kez- deteként elôre meghatározott nap 0.00 órájakor – de legkorábban a Csatlakozási nyilatkozat Biztosítóhoz történô beérkezésekor – kezdôdik és az utazás utolsó napjaként megadott nap 24.00 órájáig tart. A kockázatviselés legvégsô idôpontja a kockázatviselés kezdetét követô 15 nap lehet. A kockázatviselés kezdete nem lehet késôbbi, mint a csat- lakozási nyilatkozatot követô 30. nap. (2) Amennyiben a Csatlakozási nyilatkozat az utazás kezdeteként megjelölt napon érkezik be a Biztosítóhoz, akkor a Biztosító kockázatviselése a csatlakozási nyilatkozat beérkezését követô elsô 3 órában kizárólag közlekedési bal- esetekre terjed ki. (3) A Biztosító kockázatviselése megszûnik a csoportos biztosítási szerzôdés megszûnésének idôpontjában. A Biztosító kockázatviselése kiterjed a csoportos biztosítási szerzôdés megszûnése elôtt csatlakozási nyilatkozattal csatlakozó Biztosítottakra a csatlakozási nyilatkozatban az utazás és így a kockázatviselés végeként megjelölt idôpontig. (4) A Biztosító kockázatviselése adott biztosított vonatkozásában megszûnik: – a csatlakozási nyilatkozatban meghatározott lejárati idôpontban, – a Biztosított halála esetén.
Sample 1
A kockázatviselés kezdete és megszûnése. Eltérõ megállapodás hiányában: – a biztosító adott szállításra vonatkozó kockázatvi- selése abban az idõpontban kezdõdik, amikor a biz- tosított gép szállítóeszközre történt felállása és szakszerû rögzítése – a haladéktalan szállítást meg- elõzõen - megtörtént és abban az idõben végzõdik, amikor a rendeltetési helyen a gép szállítóeszközrõl történt legördülése megkezdõdik. Szakszerûnek tekintett a gépek rögzítése abban az esetben, ha az a vonatkozó hatósági és szállítási elõírásoknak, szokványoknak megfelel és biztosítja a gépek szállítások normal körülményei melletti (be- leértve a hirtelen fékezés esetét) fix helyzetét. – a biztosítás szünetel a szállítás ideje alatti várakozá- si idõben. Jelen szabályzat szerint várakozási idõnek minõsül az az idõtartam, amely alatt a szállítóeszköz – a szerzõdõ/biztosított valamely szállítással közvetle- nül össze nem függõ tevékenysége miatt – õrizetlenül marad.
Sample 1

Related to A kockázatviselés kezdete és megszûnése

  • A kockázatviselés kezdete 3.1. A biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosító kockázatviselésének kezdete: • az ajánlaton feltüntetett időpont, vagy • ennek hiányában az ajánlat beérke- zését követő nap 0 óra 00 perc. A kockázatviselés kezdetét a biztosító által kiállított kötvény tartalmazza. 3.2. A biztosító az árvíz kockázatot 15 napos várakozási idővel vállalja, melynek kezdete az ajánlat beérke- zését követő nap 0 óra 00 perc. A biz- tosító kockázatviselése a várakozási idő elteltét követő napon – az ajánlat beérkezését követő 16. nap 0 óra 00 perc – kezdődik. A biztosító nem köt ki várakozási időt arra az esetre, ha a kockázatviselésnek a szerződésben meghatározott időpontja 15 nappal későbbi, mint az ajánlat beérkezését követő nap.

  • Kockázatviselés kezdete Az az időpont, amelytől kezdődően a biztosító vállalja a biztosítási események bekövetkezésére a kockázatot.

  • Kizárások a kockázatviselés köréből Nem fedezi a biztosítás: 1. a biztosított saját kárát és a biztosított Ptk. 8:1.§ 2) pontjában felsorolt hozzátartozóinak okozott károkat; A biztosított jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek képviselője, valamint a biztosított cse- lekvőképtelen és cselekvőképességükben részlegesen korlátozott személyek törvényes képviselője és annak hozzátartozója a biztosítottal és annak hozzátartozójával azonos elbírálás alá esik; 2. ha a biztosított jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, akkor a tulajdonosainak okozott kárt a tulajdon százalékos arányában; 3. a biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek oko- zott kárt a tulajdon százalékos arányában; 4. több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárát; 5. azt a kárt, amelyért a biztosított nem a szerződésben meghatározott minőségében felel; 6. azt a kárt, amely a biztosított jogszabályban meghatározott felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul; 7. a szavatosság alapján fennálló kötelezettségek teljesítését és az azzal összefüggésben felmerülő költ- ségeket és egyéb kiadásokat, így különösen a hibás szolgáltatás kijavításával, újbóli teljesítésével kap- csolatban felmerülő költségeket és egyéb kiadásokat, valamint a biztosítottnak megfizetett díjak (pl. megbízási és vállalkozási díj) és költségek visszafizetéséből eredő károkat; 8. a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl. kötbér), a szerződőt, illetve a biztosítottat érintő bír- ságot, pénzbüntetést, valamint az egyéb büntető jellegű költségeket, valamint a károkozó ezzel kapcso- latos képviseleti költségeit; 9. dologi károk esetében az elmaradt vagyoni előnyt; 10. a környezetszennyezéssel okozott károkat és a környezeti elemekben (pl. föld, víz, levegő, élővilág) oko- zott károkat; 11. hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból, radioaktív anyagok birtoklásából és gyógyító célú felhasználásából eredő károkat, továbbá az elektromágneses mezők által okozott károkat; 12. a közigazgatási jogkörben (pl. hatósági állatorvosi jogkörben) okozott károkat; 13. a termékfelelősségi károkat; 14. reklámtevékenységgel összefüggésben okozott károkat. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából reklámnak minősül minden olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely termék, szolgáltatás, áru értékesítésének vagy más módón történő igénybevételének előmopzdíására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevé- kenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertésének növelésére irányul; 15. közvetlenül az állam ellen érvényesíthető vagy más felelősségbiztosítással fedezett károkat; 16. kizárólag lelki sérülés, pszichikai, mentális zavar vagy az érzelemvilág hátrányos megváltozása alapján előterjesztett kárigényeket, amennyiben a lelki sérülés mértéke nem éri el az egészségkárosodás szint- jét, valamint a genetikai károsodásokat; 17. röntgenberendezések, radioaktív anyagok birtoklásából, és gyógyító célú felhasználásából, illetve ioni- záló-, és lézersugárzásból eredő károkat, továbbá azon károkat, amelyek nanotechnológiai eljárással készült termékek felhasználásával összefüggésben merültek fel; 18. legionárius vagy szilikózis megbetegedéssel, akusztikus sokkal összefüggésben támasztott kártérítési igényeket, valamint a vér, vérkészítmények és vértranszfúziós berendezések által okozott károkat; 19. a beteg kezeléséhez kapcsolódó, jogszabály által előírt állatorvosi dokumentációs kötelezettség elmu- lasztásával, téves dokumentálással, téves adatot tartalmazó irat kiadásával, az állatorvosi kezelési do- kumentáció kiadásának elmulasztásával, kiadásának késedelmével, illetve kiadásának megtagadásával, valamint a biztosítottat terhelő tájékoztatási kötelezettség illetve az annak megtörténtét igazoló doku- mentálás elmulasztásával, továbbá az egységes európai kisállat-útlevél vagy a Lóútlevél kiállításával és/ vagy kiadásával összefüggésben keletkezett kártérítési igényeket; 20. azon károka, melyeket a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért a magyar jogszabályok értelmében felelősséggel tartozik) bűncselekménnyel, vagy a büntető eljárási rendelkezések alapján le- folytatott közvetítői eljárásban létrejött egyezség alapját képező magatartással okoz; 21. számítógép, vagy számítógépes program hibájával, számítógépes szoftver, hardver, beépített chip vagy nem számítógép jellegű berendezésbe épített integrál áramkör vagy hasonló eszköz ibás dátumfelis- merésével, számítógép vagszámítógépes hálózat védelmi rendszerének hiányával vagy elavultságával összefüggésben felmerülő közvetlen vagy közvetett kártérítési igényeket. Védelmi rendszernek minősül a tűzfal és a vírusvédelmi rendszer együttes megléte, mely rendszer program(ok)ból és hardverekből is felépülhet. Elavultságnak minősül. ha a rendszer három munkanapja nem volt frissítve; 22. lassú, folyamatos állagromlással okozott dologi károkat, melyek zaj, rázkódás, rezgés, szag, füst, kor- mozódás, korrózió, gőz vagy egyéb hasonló hatások következtében álltak elő, valamint azbeszt alkalma- zásából vagy felhasználásából eredő károkat; 23. műtétek miatti esztétikai reklamációval összefüggésben előterjesztett igényeket; 24. azon kockázatokat, károkat és követeléseket, amelyek az ENSZ, az Egyesült Királyság, az Európai Unió vagy az Amerikai Egyesült Államok által alkalmazott embargóba vagy ezen szervezetek, országok egyéb gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi tiltó vagy korlátozó rendelkezéseibe ütköző magatartásból, te- vékenységből erednek vagy azzal bármely módon összefüggésbe hozhatók.

  • A kockázatviselés tárgya III.1. A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítot- tat olyan a) tisztán vagyoni károk megtérítése alól, melyeket a biztosított, a biztosítottal munkaviszonyban vagy mun- kavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy a szakmai szolgáltatás során, azzal összefüggés- ben – a szakmai szolgáltató tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán okoz, és amelyekért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik. b) sérelemdíj megfizetése alól, melynek a térítésére a biztosított köteles, a biztosított, a biztosítottal mun- kaviszonyban vagy munkavégzésre álló egyéb jogviszonyban álló személy által – a szakmai szolgáltatás során, azzal összefüggésben – a szakmai szolgáltató tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán elkövetett személyiségi jogsértésre tekintettel. III.2. Jelen feltétel alkalmazásában a) munkaviszony: a munka törvénykönyvéről szóló mindenkor hatályos jogszabályban meghatározott jogvi- szony; b) munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony: a közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, társas vállalkozásban vagy egyéni cégben fennálló tag- sági jogviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közérdekű önkéntes jogviszony, egyéni vállalkozói tevékenység; c) tisztán vagyoni károk jelen szerződés értelmében azok a károk, amelyek nem személysérüléses károk (halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés), nem dologi károk (tárgy megsérülése, megsemmisülése, eltűnése, használhatatlanná válása), és nem is ilyen károkra vezethetők vissza. Dolognak számít a pénz és az értékpapír is.

  • A biztosító kockázatviselésének kezdete A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés létre- jöttének időpontjában kezdődik.

  • A kockázatviselés (1) A Biztosító a biztosítási díj ellenében viseli a kockázatot a különös feltételekben meghatározott biztosítási események vonatkozásában. (2) A biztosító kockázatviselése a kötvényen a biztosítás kezdeteként megjelölt idôpontban kezdôdik meg és a kötvényen megjelölt lejárati ideig, de legfeljebb 365 napig tart. A kockázatviselés megkezdésének további feltétele, hogy a biztosítási díj teljes összege a biztosítási szerzôdés megkötésével egyidejûleg a Biztosító (vagy megbízottja, illetve képviselôje) részére bizonyíthatóan megfizetésre került. (3) Ha a kötvényen a kockázatviselés kezdeteként megjelölt nap a biztosítási díj befizetésének napja, a Biztosító kockázatviselése a díj befizetését követôen azonnal kizárólag közlekedési balesetek vonatkozásában kezdôdik meg, más jellegû eseményekre vonatkozóan a Biztosító kockázatviselése legkorábban a kötvényen megjelölt kezdeti idôpontot követô 3 óra elteltével kezdôdik meg. (4) Diák, Diák Praktikum és Diák Világ termékek esetén a kockázatviselés minimális tartama 20 nap. (5) A kockázatviselés kezdetének legkésôbbi idôpontja a biztosítási szerzôdés létrejöttétôl számított legfeljebb 365. nap lehet. (6) „+ 1 nap ajándék” (legalább 3 napos tartamú utasbiztosítások esetén): a biztosító kockázatviselése az eredeti lejárathoz képest további egy nappal – de ezen belül legfeljebb a lakóhely szerinti ország területére történô visszaérkezés idôpontjáig – meghosszabbodik, ha a Biztosítottnak az eredeti lejárat napján történô hazautazása a biztosítási szerzôdés tartamának utolsó két napja alatt bekövetkezô alább felsorolt okok valamelyike miatt váratlanul meghiúsul: (a) a gépjármûvet, amellyel a biztosított utazik, közlekedési baleset éri, (b) rendkívüli idôjárási körülmények vagy természeti katasztrófa miatt a hazautazás útvonalán az illetékes hatóság váratlanul útlezárást, légügyi zárlatot, vagy hajózási tilalmat rendel el, (c) a hazaútra igénybe vett menetrendszerû légijárat – amelynek a menetrend szerinti érkezési idôpontja a lakóhely országában lévô célállomáson a kockázatviselés tartamán belül van – késése, vagy a járat törlése miatt az érkezési idôpont a kockázatviselés tartamán kívülre tolódik, (d) a hazautazás útvonalán a közlekedést bizonyíthatóan akadályozó sztrájk, amellyel összefüggésben az eredetileg a kockázatviselés tartamán belül történô hazautazás a kockázatviselés tartamán kívülre tolódik. A kockázatviselés fentiek szerinti meghosszabbítására a Biztosított kizárólag abban az esetben jogosult, ha a hazautazást a kockázatviselésnek a biztosítási szerzôdésben eredetileg meghatározott tartama alatt megkezdte, majd a késleltetô okok elhárulását követôen a hazautazás haladéktalanul megtörtént.

  • Mikortól meddig tart a kockázatviselés? A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton megjelölt napon veszi kezdetét és a szerződés megszűnéséig tart. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdő időpont nem lehet korábbi, mint az ajánlattételt követő nap 0. órája.

  • Jótállási igény kezelésével kapcsolatos szabályok A kijavítás kezelésekor az Eladónak törekedni kell arra, hogy a kijavítást 15 napon belül elvégezze. A kijavításra nyitva álló határidő a fogyasztási cikk átvételekor indul. Ha a kijavítás vagy a kicserélés időtartama a tizenöt napot meghaladja, akkor az Eladó a Vásárlót tájékoztatni köteles a kijavítás vagy a csere várható időtartamáról. Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során az Eladó részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a vásárló eltérő rendelkezése hiányában az Eladó köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, az Eladó köteles a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton - az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán - feltüntetett vételárat nyolc napon belül a vásárló részére visszatéríteni. A Vásárló az ÁSZF elfogadásával hozzájárul, hogy számára a tájékoztatást elektronikus úton vagy a Vásárló általi átvétel igazolására alkalmas más módon is megvalósulhasson. ha a Vásárló ehhez hozzájárult, számára a kijavítás teljesíthető későbbi határidőben, vagy amennyiben a Vásárló nem járul hozzá a kijavítás későbbi teljesítéséhez, vagy ezzel kapcsolatban nem nyilatkozott, számára a fogyasztási cikket a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül ki kell cserélni, vagy amennyiben a Vásárló nem járul hozzá a kijavítás későbbi teljesítéséhez, vagy ezzel kapcsolatban nem nyilatkozott, de a fogyasztási cikk cseréjére sincs lehetőség, a fogyasztási cikk számláján, vagy nyugtáján szereplő eladási árat kell számára a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül visszatéríteni. az Eladó felé kijavítási igényel fordulni, vagy a kijavítási igény helyett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés b) pontja alapján a vételár arányos leszállítását kérni az Eladótól, vagy a kijavítási igény helyett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés b) pontja alapján a fogyasztási cikket az Eladó költségére kijavítani vagy mással kijavíttatani, vagy amennyiben a Vásárló ezen jogaival (kijavítás, árleszállítás és mással kijavíttatás az Eladó költségére) nem él, vagy ezekkel kapcsolatban nem nyilatkozott, számára 8. napon belül a fogyasztási cikket ki kell cserélni, ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a fogyasztási cikk számláján, vagy nyugtáján szereplő eladási árat kell nyolc napon belül visszatéríteni számára. A 151/2003 Korm. Rendelet szerinti kötelező jótállás alá eső rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket - a járművek kivételével - az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Ha a kijavítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a vállalkozás, vagy - a javítószolgálatnál közvetlenül érvényesített kijavítás iránti igény esetén - a javítószolgálat gondoskodik.

  • A Biztosító kockázatviselésének megszűnése A Biztosító kockázatviselése megszűnik abban az időpontban, amelyik az alábbiak közül a leghamarabb bekövetkezik: 9.1. a Biztosított halálának napján 24 órakor, 9.2. azon a napon 24 órakor, amikor a (Fő)Biztosított fizető számlája bármely okból megszűnik, 9.3. ha a (Fő)Biztosított a biztosítotti jogviszonyt a Biztosítotti nyilatkozat visszavonásával megszünteti, az 5.3.2. pont szerinti időpontban, 9.4. az esetlegesen meg nem fizetett áthárított biztosítási díj esedékességtől számított 60. napon 24 órakor, ha a (Fő)Biztosított a Bank által küldött fizetési felszólítás(ok) ellenére az esedékességtől számított 90 nap elteltével sem fizette meg a Banknak az áthárított biztosítási díjat és emiatt a Bank, mint szerződő törli a biztosítotti jogviszonyt a csoportos biztosítási szerződés hatálya alól (ld. még a 11.12. pontban). 9.5. a csoportos biztosítási szerződés felmondása (ld. még az 5.4. és 5.5. pontokban) vagy közös megegyezéssel történő megszüntetése (ld. az 5.6. pontban) esetén automatikusan, a megszűnést megelőzően a Bank által utoljára megfizetett biztosítási díjjal fedezett időszak (ld. még a 11.7. pontban) utolsó napján 24 órakor. 9.6. „Családi” biztosítási csomag alapján biztosítottnak minősülő személy(ek)re vonatkozóan megszűnik a Biztosító kockázatviselése minden olyan esetben, amikor a Főbiztosítottra vonatkozó kockázatviselés a fenti 9.1-9.5. pontokban írt esetek valamelyike miatt megszűnik. 9.7. „Családi” biztosítási csomag alapján biztosítottnak minősülő személy esetében megszűnik a Biztosító kockázatviselése azon a napon 24 órakor, amely napon (1) megszűnik az adott személy és a Főbiztosított között fennálló azon viszony (pl. házasság, élettársi viszony) amelyre való tekintettel az adott személy biztosítottnak minősült, (2) a Biztosított gyermeke betölti a 18. életévét.

  • A biztosító kockázatviselése A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában, a 4. § (3) bekezdésében meghatározott üzemben tartó által kötött szerződés esetén az üzemben tartói jogosultság keletkezésének - járműnyilvántartásba bejegyzett - időpontjában - de legkorábban a biztosítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában - kezdődik.