A KOCKÁZATVISELÉS IDŐBENI ÉS TERÜLETI HATÁLYA mintaszakaszok

A KOCKÁZATVISELÉS IDŐBENI ÉS TERÜLETI HATÁLYA. 3.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítás hatályba lépését követően – eltérő megállapodás hiányában – a) abban az időpontban kezdődik, amikor az árut a fuvarozás megkezdése céljából a tárolási helyről kiviszik (elmozdít- ják),
Sample 1Sample 2See All (4)
Law Insider
+
Microsoft® Word Add-in

Get the Official Word Add-in

Open in AppSource
Add to Word Now
A KOCKÁZATVISELÉS IDŐBENI ÉS TERÜLETI HATÁLYA. 4.1. A biztosító kockázatviselése a szerződés hatálya alatt be- következett károkra terjed ki. 4.2. A jelen feltétel szerint biztosított szállítási tevékenységre a biztosító kockázatviselése abban az időpontban kezdődik, amikor az árut a szállítás haladéktalan megkezdése céljából a járműbe berakják, tart a szállítás rendes ideje alatt, és ab- ban az időpontban végződik, amikor a rendeltetési helyen, az árunak a járműből való haladéktalan kirakodása befejeződik, kivéve, ha a szerződő felek ettől eltérően állapodnak meg. 4.3. A biztosítás szünetel a szállítás ideje alatt, ha a szál- lító gépjármű nem a szállítással közvetlenül összefüggő tevékenység végzése céljából őrizetlenül marad. Az őri- zetlen gépjárműben való tárolás e feltételek alapján rak- tározásnak minősül, így ideje alatt a biztosítási védelem szünetel. 4.4. A kockázatviselés területi hatálya Magyarországra terjed ki.
Sample 1Sample 2Sample 3
A KOCKÁZATVISELÉS IDŐBENI ÉS TERÜLETI HATÁLYA. 4.1. A jelen feltétel szerint biztosított szállítási tevékeny- ségre a biztosító kockázatviselése abban az időpont- ban kezdődik, amikor az árut a szállítás haladékta- lan megkezdése céljából a járműbe berakják, tart a szállítás rendes ideje alatt, és abban az időpontban végződik, amikor a rendeltetési helyen, az árunak a járműből való haladéktalan kirakodása befejeződik. 4.2. A biztosítás szünetel a szállítás ideje alatt, ha a gépjármű nem a szállítással közvetlenül összefüg- gő tevékenység végzése céljából őrizetlenül ma- rad. Az őrizetlen gépjárműben való tárolás e felté- telek alapján raktározásnak minősül, így ideje alatt a biztosítási védelem szünetel. 4.3. A kockázatviselés területi hatálya Magyarországra terjed ki. A felek ettől eltérően, külön díj ellenében megállapodhatnak a területi hatály kiterjesztésében.
Sample 1
A KOCKÁZATVISELÉS IDŐBENI ÉS TERÜLETI HATÁLYA. 4.1 A jelen feltételek szerint biztosított szállítási tevé- kenységére a biztosító kockázatviselése abban az időpontban kezdődik, amikor az árut (ingósá- gokat) a szállítás haladéktalan megkezdése cél- jából a járműbe berakták, tart a szállítás rendes ideje alatt, és abban az időpontban végződik, amikor a rendeltetési helyen az árunak (ingósá- goknak) a járműből történő haladéktalan kirako- dása megkezdődik.
Sample 1
A KOCKÁZATVISELÉS IDŐBENI ÉS TERÜLETI HATÁLYA. 4.1. A jelen feltétel szerint biztosított szállítási tevékenységre a biztosító kockázatviselése abban az időpontban kezdődik, ami- kor az árut a szállítás haladéktalan megkezdése céljából a jár- 4.2. A biztosítás szünetel a szállítás ideje alatt, ha a gépjármű nem a szállítással közvetlenül összefüggő tevékenység végzé- se céljából őrizetlenül marad. Az őrizetlen gépjárműben való tárolás e feltételek alapján raktározásnak minősül, így ideje alatt a biztosítási védelem szünetel. 4.3. A kockázatviselés területi hatálya Magyarországra terjed ki. A felek ettől eltérően, külön díj ellenében megállapodhatnak a területi hatály kiterjesztésében.
Sample 1
A KOCKÁZATVISELÉS IDŐBENI ÉS TERÜLETI HATÁLYA. VII.3.1. A jelen feltételek szerint biztosított szállítási tevékenységre a biztosító kockázatviselése abban az időpontban kezdődik, amikor az áru, a szállítás haladéktalan megkezdése céljából a járműbe bera- kásra kerül, tart a szállítás rendes ideje alatt, és abban az időpontban végződik, amikor a rendelte- tési helyen, az árunak a járműből történő haladéktalan kirakodása befejeződik. VII.3.2. A biztosítás szünetel a szállítás ideje alatt, ha a gépjármű – nem a szállítással közvetlenül összefüg- gő tevékenység végzése céljából – őrizetlenül marad. Az őrizetlen gépjárműben történő tárolás jelen feltétel alapján raktározásnak minősül, így annak ideje alatt a biztosítási védelem szünetel. VII.3.3. A kockázatviselés területi hatálya Magyarországra terjed ki.
Sample 1
A KOCKÁZATVISELÉS IDŐBENI ÉS TERÜLETI HATÁLYA. 4.1. A jelen feltétel szerint biztosított szállítási tevé­ kenységre a biztosító kockázatviselése abban az időpontban kezdődik, amikor az árut a szállítás haladéktalan megkezdése céljából a járműbe berakják, tart a szállítás rendes ideje alatt, és abban az időpontban végződik, amikor a rendel­ tetési helyen, az árunak a járműből való haladék­ talan kirakodása befejeződik. 4.2. A biztosítás szünetel a szállítás ideje alatt, ha a gépjármű nem a szállítással közvetlenül össze­ függő tevékenység végzése céljából őrizetlenül marad. Az őrizetlen gépjárműben való tárolás e feltételek alapján raktározásnak minősül, így ide­ je alatt a biztosítási védelem szünetel.
Sample 1
A KOCKÁZATVISELÉS IDŐBENI ÉS TERÜLETI HATÁLYA. 1. A jelen feltételek szerint biztosított szállítási tevékenységre a biz- tosító kockázatviselése abban az időpontban kezdődik, amikor az áru, a szállítás haladéktalan megkezdése céljából a járműbe berakásra kerül, tart a szállítás rendes ideje alatt, és abban az időpontban végződik, amikor a rendeltetési helyen, az árunak a járműből történő haladéktalan kirakodása befejeződik. 2. A biztosítás szünetel a szállítás ideje alatt, ha a gépjármű – nem a szállítással közvetlenül összefüggő tevékenység végzése céljából – őrizetlenül marad. Az őrizetlen gépjárműben történő tárolás jelen feltétel alapján raktározásnak minősül, így annak ideje alatt a biz- tosítási védelem szünetel. 3. A kockázatviselés területi hatálya a Magyarországra terjed ki.
Sample 1

Related to A KOCKÁZATVISELÉS IDŐBENI ÉS TERÜLETI HATÁLYA

  • A kockázatviselés területi és időbeli hatálya VI.1. A biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra terjed ki. VI.2. A biztosító kockázatviselése a biztosított tevékenységgel összefüggésben, a biztosítási szerződés hatálya alatt oko- zott és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 3 éven belül bekövetkezett és a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki. VI.3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cse- lekmény megtörtént. Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a ká- rokozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna. b) a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biz- tosított kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik. – Személysérüléses károk tekintetében a kár bekövetke- zésének időpontja: Halál esetén a halál beállta; Testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet; Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja; Egészségromlás (lassú lefolyású személysérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalom- mal megállapította az egészségkárosodást. – Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének idő- pontja a károsodás időpontja; – Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének időpontja. c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a jelent feltételben foglaltak szerint a biztosítónak bejelentette.

  • Mikortól meddig tart a kockázatviselés? A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton megjelölt napon veszi kezdetét és a szerződés megszűnéséig tart. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdő időpont nem lehet korábbi, mint az ajánlattételt követő nap 0. órája.

  • Területi és időbeli hatály A biztosító kockázatviselése a kockázatviselési idő alatt, a világon bárhol bekövetkező, jelen különös feltételben részletezett biztosítási eseményre vonatkozik.

  • A biztosítási szerződés területi hatálya A biztosítási szerződés területi hatálya a tagállamok területére, valamint a zöldkártyarendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belső Szabályzatnak megfelelő kétoldalú megállapodást kötött.

  • A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete A biztosítási szerződés a kockázatviselés kezdő napján lép hatályba. A biztosító kockázatviselése az ajánlaton megjelölt időpontban kez- dődik. A kockázatviselés kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint az ajánlat biztosító számára történő hozzáférhetővé válás időpontját követő nap 0 órája. Amennyiben az ajánlaton a kockázatviselés kezdő idő- pontjaként korábbi időpont került feltüntetésre, mint az ajánlat biz- tosító számára történő hozzáférhetővé válás időpontját követő nap, úgy a kockázatviselés kezdő időpontjának a biztosító számára történő hozzáférhetővé válás időpontját követő nap 0 óráját kell tekinteni.

  • Területi hatály (a kockázatviselés helye) 2.A. A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés helye a Magyarország területén lévő és a kötvényen pontos címmel vagy helyrajzi számmal megje- lölt ingatlan.

  • A biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól, a kockázatviselésből kizárt események A biztosító jelen biztosítás esetében az általános feltételek VI. fejezetében meghatározottak szerinti esetekben mente- sül a baleseti műtéti térítésre vonatkozó szolgáltatás telje- sítése alól, valamint az általános feltételek VII. fejezetében felsorolt esetekre nem terjed ki a biztosító kockázatviselése.

  • A szerződés időbeli hatálya 1.1. Jelen megállapodás az aláírás napjától 2019. év december hónap 31. napjáig terjedő időszakra érvényes és az előfizetett termékek teljes és naprakész hozzáférésére vonatkozik a 2019. év tekintetében. A határozott idő lejártát megelőzően a jelen Szerződés rendes felmondással nem szüntethető meg. 11.2. Rendkívüli felmondással szüntethető meg a szerződés, amennyiben a másik fél a jogviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi. Ilyen súlyos szerződésszegések lehetnek az alábbiak: • Felek valamelyike ellen csőd-, vagy felszámolási eljárás indult, vagy egyébként fizetésképtelenné vált, kivéve, ha jogszabály ettől eltérően rendelkezik; • Előfizető írásbeli felszólítás ellenére sem fizeti meg a díjakat, annak esedékességét követő 90 napon belül; • Szolgáltató 30 napon túl nem képes folyamatos szolgáltatást nyújtani. 11.3. Előfizető a Kbt. 143. § (3) bekezdése alapján jogosult és egyben köteles a jelen szerződést felmondani, ha Szolgáltatóban közvetlenül vagy közvetetten 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel, vagy ha Szolgáltató közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel. 11.4. Előfizető a Kbt. 79. § (4) bekezdésében meghatározott esetben jogosult a jelen szerződéstől elállni, illetve amennyiben a teljesítés megkezdése miatt az eredeti állapot nem állítható helyre, a jelen szerződést azonnali hatállyal felmondani. 11.5. Előfizető a Kbt. 143. § (1) bekezdése szerinti esetekben jogosult, a Kbt. 143. § (2) bekezdése esetén köteles a jelen szerződést felmondani, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - a jelen szerződéstől elállni.

  • Kizárások a kockázatviselés köréből Nem fedezi a biztosítás – a biztosított saját kárát, illetve hozzátartozóinak kárát (hozzátartozóinak a Ptk. 8:1. § (1) bek. 2. pontjában megjelölt személyek minősülnek); – azt a kárt, mely a biztosított jogszabályban írt felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyol- dalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul; – az elmaradt vagyoni előnyt; – az összeférhetetlenségre vonatkozó előírások megszegésével okozott kárt; – tárgyak (értékpapír, értéktárgy, számlák, bizonylatok) eltűnésével, elvesztésével, ellopásával össze- függésben keletkezett károkat; – költségkeretek és hitelek túllépéséből adódó károkat; – azon károkat, melyeket a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért a magyar jogsza- bályok értelmében felelősséggel tartozik) bűncselekménnyel, vagy a büntető eljárási rendelkezések alapján lefolytatott közvetítői eljárásban létrejött egyezség alapját képező magatartással okoz; – üzleti- vagy magántitok megsértéséből eredő károkat. Jelen feltétel értelmében üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közis- mert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok meg- őrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. – szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl.: kötbér), bírságot, pénzbüntetést, valamint egyéb büntető jellegű költségeket, valamint a károkozó ezzel kapcsolatos képviseleti költségeit; – kizárólag lelki sérülés, pszichikai, mentális zavar vagy az érzelemvilág hátrányos megváltozása alapján előterjesztett kárigényeket, amennyiben a lelki sérülés mértéke nem éri el az egészségká- rosodás szintjét; – azt a kárt, amely azbeszt alkalmazásából vagy felhasználásából ered, valamint penészesedés és gombásodás által okozott károkat; – a közgyűlés összehívására vonatkozó szabályok megszegéséből, a közgyűlés késedelmes összehí- vásából, összehívásának elmulasztásából származó károkat; – a pénzkezeléssel összefüggésben elkövetett szabályszegésekkel okozott károkat (pl. házipénztári pénzkezelés, számviteli és pénzügyi bizonylatok nyilvántartása, kezelése, bankszámlaforgalommal kapcsolatos jogsértések); – biztosítási szerződések (pl. épület vagyonbiztosítása) késedelmes megkötéséből, megkötésének elmulasztásából, illetve biztosítási szerződések megszűnésével, megszüntetésével összefüggés- ben felmerülő károkat. A kockázatviselés köréből kizárt káresemények bekövetkezése esetén a biztosító biztosítási szolgálta- tást nem teljesít.

  • A kockázatviselés tárgya III.1. A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítot- tat olyan a) tisztán vagyoni károk megtérítése alól, melyeket a biztosított, a biztosítottal munkaviszonyban vagy mun- kavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy a szakmai szolgáltatás során, azzal összefüggés- ben – a szakmai szolgáltató tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán okoz, és amelyekért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik. b) sérelemdíj megfizetése alól, melynek a térítésére a biztosított köteles, a biztosított, a biztosítottal mun- kaviszonyban vagy munkavégzésre álló egyéb jogviszonyban álló személy által – a szakmai szolgáltatás során, azzal összefüggésben – a szakmai szolgáltató tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán elkövetett személyiségi jogsértésre tekintettel. III.2. Jelen feltétel alkalmazásában a) munkaviszony: a munka törvénykönyvéről szóló mindenkor hatályos jogszabályban meghatározott jogvi- szony; b) munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony: a közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, társas vállalkozásban vagy egyéni cégben fennálló tag- sági jogviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közérdekű önkéntes jogviszony, egyéni vállalkozói tevékenység; c) tisztán vagyoni károk jelen szerződés értelmében azok a károk, amelyek nem személysérüléses károk (halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés), nem dologi károk (tárgy megsérülése, megsemmisülése, eltűnése, használhatatlanná válása), és nem is ilyen károkra vezethetők vissza. Dolognak számít a pénz és az értékpapír is.