A munkaidő beosztása mintaszakaszok

A munkaidő beosztása. A dolgozók munkaidő beosztásának alapját a bölcsőde nyitvatartási ideje és a vonatkozó jog- szabályi előírásban foglaltak adják A heti munkaidő 40 óra. Túlmunkának csak a napi 8 órán felüli rész számít.
A munkaidő beosztása. Az egy munkanapra (a továbbiakban: szolgálatra) beosztható rendes munkaidő tartama a 12 órát kizárólag az alábbi esetekben haladhatja meg:
A munkaidő beosztása. A közalkalmazottak napi teljes munkaideje nyolc óra, heti 40 óra (MT. 117/B.§ (1) bekezdés). A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/200. (XII. 26.) Kormányrendelet 7.§ (1) bekezdése előírja, hogy a teljes napi munkaidőből a bölcsődében foglalkoztatott kisgyermeknevelőknek hét órát kell a munkahelyen eltöltenie. A kisgyermeknevelők a munkahelyen teljesítendő hét órán túl a bölcsődén kívül tartózkodhatnak és abban az időtartamban más megjelölt helyen teljesíthetik munkaköri kötelezettségeiket. A kisgyermeknevelők a heti 5 órát adminisztrációra (családi füzet, törzslap, fejlődési napló írása), felkészülésre, szülőcsoportos foglalkozások megtartására, műhelymunkára, illetve a csoport életének szervezésével kapcsolatos teendőkre, tehát a munkaköri feladataik ellátásával kapcsolatos tevékenységek ellátására kötelesek fordítani. Munkaidő beosztás: • 6.00 – 13.00 óráig, • 7.30 – 14.30 óráig, • 8.00 – 16.00 óráig, (helyettesítés miatt) • 8.30 – 15.30 óráig • 10.00 – 17.00 óráig. A kisgyermeknevelők helyettesítés miatt napi 8 órában kötelesek a csoportban tartózkodni és kötelezettségeiket teljesíteni. Amennyiben a csoport összetétele úgy kívánja (csecsemő csoport), a kisgyermeknevelők napi 8 órában vannak a gyermekcsoportban. Lehetőségük van a társ kisgyermeknevelővel felváltva 1 -1 órára alvásidőben egyéb munkahelyi kötelezettségeiknek is eleget tenni az intézményen belül (adminisztráció, felkészülés). A kötelező családlátogatást a kisgyermeknevelők a csoportban letöltött időn kívül kötelesek teljesíteni minden csoportjába járó gyermeknél.
A munkaidő beosztása. A munkarendet az irányító szerv engedélyével a munkáltató állapítja meg. A munkaviszonyra vonatkozó belső szabályok kialakításánál a munkatörvénykönyvéről szóló, a közalkalmazottakról és a közfoglalkoztatási jogviszonyról szóló jogszabályi előírások az irányadók. Az intézmény munkarendje, mely a munkaidőt és a pihenőidőt (ebédidő) tartalmazza a következő: A hivatalos munkarendtől eltérő munkarend: A feladatellátás jellegéhez igazodóan (intézményi konyha) az egyes munkaköröknél ettől a munkarendtől a heti 40 órás munkaidő figyelembevételével el lehet térni.
A munkaidő beosztása. 48.1. A napi munkaidő 48.2. Az előre nem látható rendkívüli körülmények esetén elrendelhető a kollektív szerződés szerinti munkarendtől eltérő munkavégzés. Ilyen estben a közalkalmazott részére lehetőséget kell biztosítani ahhoz, hogy családját erről értesíthesse, kiskorú gyermekének felügyeletéről gondoskodjon, s meg kell téríteni e rendkívüli munkavégzés miatt felmerült költségeit és kárát. 48.3. A közalkalmazott szokásos munkavégzési helyétől eltérő településen található munkavégzési helyre – munkavégzés céljából – történő egy munkanapot meghaladó tartamú kiküldetés, valamint kirendelés esetén, a közalkalmazott a 22/2006. HM rendelet I. melléklete által leírt részhányad szerinti természetbeni ellátásra jogosult.
A munkaidő beosztása. A teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő) [Mt. 92. § (1)] A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg és erről az Mt. 18. §-a szerint tájékoztatja a munkavállalót (Mt. 96. § (1).
A munkaidő beosztása. A Főiskolán kötetlen munkaidő-beosztásban dolgoznak a havi munkaidőkeret figyelembe- vételével: - az oktató besorolású dolgozók, (egyetemi tanár, főiskolai tanár, főiskolai docens, főiskolai adjunktus, főiskolai tanársegéd) - - az egyéb oktatói besorolású dolgozók (nyelvtanár, testnevelő tanár, kollégiumi nevelőtanár), - a gazdasági főigazgató, - a főtitkár, - főmérnök, főkönyvelő, - oktatási igazgató - könyvtár igazgató - kollégium igazgató, kollégium vezetők, - kari hivatalvezető. Kötött munkaidő-beosztásban dolgozik az előbb felsoroltakon kívül minden más beosztású dolgozó, azaz: - a gazdasági főigazgatóság dolgozói, - a rektori hivatal dolgozói, - az oktatásszervezeti egységek azon dolgozói, akik nincsenek felsorolva a kötetlen munkaidőben dolgozók között, - a telephelyi könyvtár vezető, a könyvtár dolgozói, - a kollégiumok dolgozói, - fűtő, - portás, - telefonközpont kezelő, - ruhatáros,

Related to A munkaidő beosztása

  • A munkavégzés felfüggesztése 6.1. Ha a foglalkoztatás, a munkaeszközök használata, vagy a biztonsági intézkedések betartásának hiánya a MÁV Csoport munkavállalóit, ügyfeleit, a vasúti közlekedés biztonságát, illetve a vagyonbiztonságot veszélyezteti, úgy a felügyeletet ellátó, az ellenőrzésre jogosult, illetve a Vállalkozó erre feljogosított munkavállalója a munkavégzést azonnal leállíthatja. 6.2. A munkavégzés leállítását az elrendelő Félnek írásban a Felek tudomására kell hozni. 6.3. A Vállalkozó képviselője köteles a munkavégzés leállítására vonatkozó elrendelést tudomásul venni.

  • A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek (1) Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (e pont alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (e pont alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II–VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (ezen cím alkalmazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat). (2) Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben közzétett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges – elektronikus úton tájékoztatja a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről, b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről. (3) Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.

  • A munkavállaló kártérítési felelőssége A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítésre vonatkozó anyagi jogi szabályokat a KSz 68. §-a tartalmazza. A kártérítés alkalmazása során – a jogszerűség és megalapozottság érdekében – a munkáltatói jogkörgyakorló lehetőség szerint a vizsgálóbiztos bevonásával jár el. A munkavállalói kártérítési felelősség megállapítására és érvényesítésére az alábbi szabályok alapján kerülhet sor.

  • A szolgáltatás teljesítésében személyesen közreműködő személyek A szervezeteknek közölniük kell a szolgáltatás teljesítésében személyesen közreműködő személyek nevét és képzettségét

  • Az alábbiakban megadott szempontok x Minőségi kritérium – 1 A készpénzfeldolgozás során a felvett bizonylatok összegének 1 munkanapon belül történő átutalása (igen/nem) 10 Költség kritérium – x Ár – Súlyszám: 90 Az ár nem az egyetlen odaítélési kritérium, az összes kritérium kizárólag a közbeszerzési dokumentációban került meghatározásra II.2.6) Becsült teljes érték vagy nagyságrend: Érték áfa nélkül: Pénznem: (keretmegállapodások vagy dinamikus beszerzési rendszerek esetében - becsült maximális összérték e tétel teljes időtartamára vonatkozóan) II.2.7) A szerződés, a keretmegállapodás vagy a dinamikus beszerzési rendszer időtartama Időtartam hónapban: vagy Munkanapokban kifejezett időtartam: vagy Kezdés: 2022/07/01 (éééé/hh/nn) / Befejezés: 2023/12/31 (éééé/hh/nn) A szerződés meghosszabbítható nem A meghosszabbításra vonatkozó lehetőségek ismertetése:

  • A megállapodás célja 1. A Megállapodást Szerződő Felek a … hrsz.-ú ingatlanra/ingatlanokra tervezett … során az érintett vezeték kiváltása/ megfelelő védelem kialakítása és az Üzemeltetőt ebből következően jogszerűen ért károk megtérítése (kártalanítása) érdekében kötik. 2. A Szerződő Xxxxx megállapodnak abban, hogy az Üzemeltető részére a Kártalanító kártalanítást nyújt a fenti jogszerű kár megtérítése érdekében. Üzemeltető megbízásából a vezetékkiváltással/megfelelő védelem kialakításával kapcsolatos valamennyi feladatot a Kártalanító, illetve az általa megbízott vonatkozó jogszabályok szerinti szakmai képesítéssel rendelkező (al)vállalkozó (a továbbiakban: (al)Vállalkozó vagy Szakkivitelező) végzi el. 3. Szerződő Felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy kölcsönösen együttműködnek a beruházói, építtetői, kártalanítói, tulajdonosi és az üzemeltetői érdekek összehangolása érdekében a … által érintett, az Üzemeltető tulajdonában és üzemeltetésében lévő gázszállító vezetéket és/vagy tartozékát érintő munkálatok előkészítése és kivitelezése során. Ezzel kívánják biztosítani a gázszállító vezetéket és/vagy tartozékát érintő munkálatok szakszerű és biztonságos, valamint a … szükséges határidőben történő elvégzését.

  • Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással kapcsolatban? A szerződőt, illetve a biztosítottat • a szerződés kezdetekor adatközlési illetve díjfizetési kötelezettség, • a szerződés tartama alatt kármegelőzési kötelezettség, • kár esetén kárenyhítési, bejelentési, felvilágosítási és információadási kötelezettség terheli.

  • A médiaszolgáltatás továbbításának felfüggesztése, illetve megszüntetése a Médiatanács felhívása alapján (1) A Szolgáltató, mint műsorterjesztő a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) 188-189. §-ban foglalt kötelezettségénél fogva a Médiatanács által kibocsátott felhívás alapján a médiaszolgáltatás továbbításának felfüggesztésére illetve megszüntetésére kötelezhető. Szolgáltató a műsorszolgáltató műsorának tartalmáért nem felelős. (2) Amennyiben a Médiatanács az Mttv 187.§ (3) bekezdés e) pontjában meghatározott jogkövetkezményt alkalmazza a médiaszolgáltatóval szemben, a műsorterjesztő köteles – a határozat jogerőre emelkedését követően a Médiatanács által kibocsátott felhívás alapján – a határozat tárgyát képező médiaszolgáltatás terjesztését a felhívásban meghatározottak szerint megszüntetni. (3) Amennyiben ismételt jogsértés esetén a Médiatanács vagy a Hivatal az Mttv 187.§ (3) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott valamely jogkövetkezményt alkalmazza a médiaszolgáltatóval szemben, és a médiaszolgáltató a jogerős és végrehajtható, jogkövetkezményt tartalmazó határozatot a Médiatanács vagy a Hivatal felszólítására nem teljesíti, a Szolgáltató köteles - a határozat jogerőre emelkedését és a teljesítési határidő leteltét követően a Médiatanács által kibocsátott felhívás alapján - a határozat tárgyát képező médiaszolgáltatás terjesztését a felhívásban meghatározottak szerint felfüggeszteni. (4) Amennyiben a KTV szolgáltatás csatornakiosztásában (Függelék) szereplő médiaszolgáltatás a Médiatanács felhívása alapján a fentiek szerint felfüggesztésre vagy megszüntetésre kerül, ez nem minősül sem a Szolgáltató hibás teljesítésnek, sem az Előfizetői szerződés Szolgáltató általi megszegésének, sem pedig az Előfizetői szerződés Szolgáltató által jogellenes egyoldalú módosításának. A médiaszolgáltatás továbbításának megszüntetésére kötelező felhívás esetén a Szolgáltató a felhívásban megjelölt médiaszolgáltatás továbbítását a felhívásban foglalt időpontban megszünteti, az ÁSZF-et egyoldalúan módosítja, továbbá egyidejűleg az érintett szolgáltatáscsomagok vonatkozásában a programcsomag összeállítást, csatorna kiosztást egyoldalúan saját hatáskörben jogosult módosítani. Előfizető erre hivatkozással nem élhet az ÁSZF Törzsszöveg 9.2.1. (8) (felmondás a Szolgáltató egyoldalú szerződésmódosítása esetén), 6.2. (számlareklamáció), 7.5. (kötbér, díjcsökkentés) pontban foglalt jogaival, továbbá erre a körülményre hivatkozással egyéb kárigényt sem érvényesíthet a Szolgáltatóval szemben. (5) Az Előfizető a médiaszolgáltatás továbbításának a Médiatanács felhívására történt felfüggesztése esetén is köteles az esedékes előfizetési díjat a Szolgáltató részére megfizetni. A médiaszolgáltatás továbbításának Médiatanács felhívására történő felfüggesztése a Szolgáltató által vállalt rendelkezésre állási időbe nem számít bele.

  • A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS ALANYAI 1.1 A Biztosító, az Európai Utazási Biztosító Zrt., amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a jogalap fennállása esetén a biztosítási szerzôdésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére kötelezettséget vállal. 1.2 Szerzôdô az a személy, aki a biztosítási szerzôdést megköti és a biztosítási díjat megfizeti. Ha a szerzôdô és a biztosított különbözô személy, akkor a biztosítási esemény bekövetkezéséig a szerzôdô fél a szerzôdésrôl, a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerzôdésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni. 1.3 Biztosított, továbbiakban a Vevô az a személy, aki a Szolgáltatást lefoglalta, melynek során annak díját megfizette, és akit emiatt a Szolgáltatás lemondása vagy megszakítása esetén vagyoni veszteség ér. A biztosító szolgáltatására a Vevô, annak halála esetén az örököse jogosult.

  • Az előfizetőnek a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos egyéb kötelezettségei 79 13.1. Az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség 79 13.2. A szolgáltatás rendeltetésszerű használata 80 13.3. A végberendezéssel, vagy az előfizetőnek átadott, de a szolgáltató tulajdonát képező más elektronikus hírközlő eszközökkel kapcsolatos kötelezettségek 80 13.4. Az adatváltozás bejelentése, adatszolgáltatás 81